kÉzikÖnyv civileknek - mdlsz · 2013. 5. 19. · i. az alapítványok (dr. gyepes péter ... 3....

KÉZIKÖNYV CIVILEKNEK

Szerkesztette: Kucsera Tamás Gergely

NÁFIORE, 2006

2

A kötet a HÖOK A HALLGATÓKÉRT ALAPÍTVÁNY és a VESZPRÉMIEGYETEMI HALLGATÓI ALAPÍTVÁNY szakmai együttm ködésével készült.

A kötet elkészültét és megjelenését a NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMtámogatta.

A kötet szerz i:F. Tóth András

Dr. Gyepes Péter

Nagy József

Kucsera Tamás Gergely

Kucseráné Gerstmayer Márta

Pazaurek Piroska

Szonda Tamás

Dr. Vasa László

A kötetet szerkesztette: Kucsera Tamás Gergely

ISBN 963 229 491 2

Kiadta a Nem Állami Fels oktatási Intézmények Országos Régiója EgyesületBudapesten.

Felel s kiadó: Kucsera Tamás Gergely

Kézirat lezárva: 2006 február 28.Nyomdai munkák: M egyetemi Kiadó

Felel s vezet : Wintermantel Zsolt

Terjedelem: 8,13 (A5/5) ívwww.kiado.bme.hu

3

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék........................................................................................................3

Beköszönt ................................................................................................................5

Bevezet (Kucsera Tamás Gergely)..........................................................................7

I. Az alapítványok (Dr. Gyepes Péter – Nagy József – Kucsera Tamás Gergely –Szonda Tamás) .................................................................................................11

II. Az egyesületek – társadalmi szervezetek (Dr. Gyepes Péter – Nagy József –Kucsera Tamás Gergely – Szonda Tamás) ......................................................19

III. Ami nem összekeverend : a közhasznú szervezet és a közhasznú társaságfogalmai (Dr. Gyepes Péter – Nagy József – Kucsera Tamás Gergely)..........25

III/1. Néhány mondat a közhasznúságról ........................................................25

III/2. Közhasznú társaság ................................................................................27

IV. A támogatói kedvezményekr l (Nagy József – Kucsera Tamás Gergely – SzondaTamás)..............................................................................................................39

V. Pályázatírási jótanácsok – formai követelmények, valamint a pályázatokleggyakoribb hibáiról (Kucsera Tamás Gergely – Szonda Tamás).................41

VI. A leggyakrabban kért kötelez mellékletek (Kucsera Tamás Gergely – SzondaTamás)..............................................................................................................53

VII. A pályázatkészítés javasolt menetrendje (Kucsera Tamás Gergely – SzondaTamás)..............................................................................................................57

VIII. Pályázatírási jótanácsok II. – A pályázatírás, mint projektmenedzsment(Kucsera Tamás Gergely – Szonda Tamás).....................................................59

IX. Pénzügyi ismeretek – az alapbizonylatok (Nagy József –Kucsera Tamás Gergely – Szonda Tamás) ......................................................67

X. Az adománygy jtés (Kucsera Tamás Gergely – Szonda Tamás) .........................71

XI. Egy kis munkajog (Dr. Gyepes Péter).................................................................79

4

XII. Vezetéselméleti ismeretek (Kucsera Tamás Gergely – Dr. Vasa László)..........83

XII/1. A civil szervezet, mint társadalmi csoport .............................................85

XII/2. A csoport és szervezeti tanulásról, a szervezetek fejl désénekkapcsolatáról, illetve a csoporttípusokról........................................................86

XII/3. A csapatvezetésr l és a döntésekr l.......................................................88

XIII. A stresszkezelésr l és id gazdálkodásról röviden (Kucsera Tamás Gergely –Kucseráné Gerstmayer Márta) ........................................................................91

XIV. Ösztönzésmenedzsment (Kucsera Tamás Gergely – Kucseráné GerstmayerMárta) ..............................................................................................................95

XV. Az önkéntességr l (F. Tóth András)...................................................................101

XVI. A Közérdek önkéntes tevékenységr l szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényel készítése, tartalma és várható hatása (F. Tóth András) .............................107

XVII. Kommunikáció, marketing, PR a civil szervezetekben(Kucsera Tamás Gergely – Pazaurek Piroska)................................................113

XVIII. Tárgyalástechnika(Kucsera Tamás Gergely – Kucseráné Gerstmayer Márta) ............................123

1. számú Függelék a pályázati információkról (Kucsera Tamás Gergely –Szonda Tamás) .................................................................................................127

2. számú Függelék az iratokról, iratmintákról (Dr. Gyepes Péter)..........................131

3. számú Függelék a civilekr l – és partnereikr l – az Interneten (Szonda Tamás)147

Források....................................................................................................................149

5

BEKÖSZÖNT

A civil szervezetek hatékony m ködését jelent sen el segítheti egy gyakorlatias, amindennapok feladatainak megoldását el segít kézikönyv. Sok könyvet használok, alegjobbak mindig kéznél vannak, segítenek a mindennapok ügyes-bajosfeladványainak megoldásában. Általában nem tartalmaznak pontos receptet, deiránymutatást adnak, és magvas gondolatokkal vezetnek rá a megoldásra.

Egy jó kézikönyv mindig a polcon van, könnyen elérhet , kézbe vehet , forgatható,tanácsokat, követhet eljárásokat tartalmaz, hozzájárul a szervezeti célok sikeresmegvalósításához.

Hosszú id óta az egyik vessz paripám, hogy a jó szervez , vezet el ször mindigképes felülemelkedni az adott helyzeten, mások tapasztalatainak a megismeréséretörekszik, és felteszi az örökösen ismételt kérdést: van már valakinek hasonlótapasztalata, biztos, hogy helyes utat követek?

Remélem, az Önök szervezetének hétköznapjait megkönnyíti e hiánypótló kiadvány ésel segíti a mindennapok problémáinak megoldásához szükséges tudás megszerzését.

Üdvözlettel:

Budapest, 2006. 01. 27.

Bárdos FerencA Nemzeti Civil Alapprogram

Tanácsának elnöke

7

BEVEZET

A jelenkor hazai civil társadalmának intézményes és jogilag szabályozott kezdeteit,történeti kiindulópontját az államszocialista társadalmi és politikai rend elaggásához,az agónia utolsó éveihez – jogi szabályozottságát az alapítványi jogintézmény 1987-eslétrehívásához, és az egyesülésr l szóló 1989. évi II. törvényhez, továbbá az 1990-esPolgári Törvénykönyv módosításához – lehet kötni, mivel a korábbi szocialistapolitikai-társadalmi-gazdasági berendezkedés nem tette lehet vé a civil társadalomönszervez dését.A szocializmus évtizedeiben a politika a valós társadalmi önszervez désekelnyomására, illetve kvázi-társadalmi szervez désekkel való helyettesítéséretörekedett. (Ezen szervezetek a hatalom hegemón birtokosának a „Párt”-nak akreatúrái voltak, és bár „papíron” a szabad önrendelkezés lehet ségeivel bírtak, ebb lfakadó jogaikat sohasem gyakorolták a társadalom érdekében, legfeljebb hatalmicsoportok közötti villongások okán.)Mindezt annál is könnyebb volt megvalósítani, hiszen az 1920-as évvel kezd dHorthy-korszak nem volt a civil önszervez dések „melegágya”, nem is beszélve az eztfelváltó – és tragikus hatásaiban epizódjelleg nek éppen nem mondható – nyilasuralomról.Az 1945-47-es – a második világháborút követ – tiszavirágélt (és erej )demokratikus újjáépítési törekvés nem adott érdemi alkalmat, lehet séget a hazai civiltársadalom meger södésének.Visszatérve a nyolcvanas évek végéhez elmondható, hogy ennek az id szaknak az azeredménye, hogy a polgári társulás szabadsága alkotmányos joggá lett, hiszen:„…Egyesületet alkotmányos joguknál fogva az állampolgárok létesíthetnek…”,ahogyan err l a Magyar Köztársaság alaptörvénye, mint alkotmányos alapjogrólrendelkezik.A magyarországi civil szektor történetét áttekintve az 1990-1991-es éveket az„alapítási láz” id szakának nevezi a szakirodalom, amely sz k két év során nagyszámban alakultak nonprofit szervezetek.Ekkoriban f leg az alapítvány volt az a szervezeti forma, amely – az akkoriszabályozásoknak köszönhet en – igen kedvez lehet ségeket biztosított a civilkénttevékenykedni akaró személyeknek, közösségeknek, így az alapítványok számaugrásszer en megn tt az el z évekhez képest. Elmondható, hogy nem csakmagánszemélyek, illetve cégek, hanem az állam – valamint az önkormányzatok – isleginkább ezt a formát választották a közfeladatok társadalmasítására (ez utóbbi körazután a közalapítványi szféra alapját fogja képezni).A kialakult állami (valamint nem-állami) támogatási rendszer az alapítványok számárasokkal inkább kedvezett – hiszen az adományozók csak az alapítványok számáranyújtott támogatásokat írhatták le 100%-ban adójukból –, mint az ugyanezenid szakban alakult többi civil szervezet(típus) számára.A hazai civil szervezeti világ kialakulása második szakaszának tekinthet az 1991-t l1994-ig terjed id szak, amely szakaszban már jóval szigorúbbá vált a jogi-pénzügyiszabályozási rendszer, hiszen az új szabályozás szerint a természetbeni adományokután járó adókedvezmények elvesztek, továbbá a Társasági Adót kiterjesztették a

8

nonprofit szervezetekre is, és ekkor már csak 50%-ra korlátozták az alapítványokrészére nyújtott támogatások után járó adókedvezmény mértékét.A jelzett id szakban az 1993. évi XCII. törvény alapján három új, Magyarországonaddig nem létez nonprofit szervezeti forma került bele a Polgári Törvénykönyvbe,úgymint: a közalapítvány, a köztestület és a közhasznú társaság (KHT), ezzel is továbber sítve a lehet ségét a sokszín hazai civil társadalomnak.A harmadik szakaszként tartja számon a szakirodalom az 1995-1997 közötttörténteket.Ebben az id szakban az Országgy lés ismét változtatott a civil szektorra vonatkozótörvényeken, és ez a módosítás ismét dönt en a szigorítás irányába mutatott (1995-benaz alapítványoknak nyújtott támogatások után igénybevehet adókedvezmény mértéke30%-ra csökkent, bár a közalapítványoknak nyújtott vállalati adományok teljesösszege leírhatóvá vált az adóalapból), továbbá ezen id szak jelent s eseménye éskormányzati-törvényalkotási eredménye volt az 1997. évi CLVI. törvény megalkotása,amely jogszabály – a „közhasznúsági törvény” – értelmében a szervezetektevékenysége vált a szabályozás alapjává.Az 1996. évi CXXVI. törvény értelmében 1997-es évben megvalósul az állampolgárokönrendelkezési lehet sége személyi jövedelemadójuk egy százalékánakfelhasználásával kapcsolatban, amely jogszabály és gyakorlat az egyházak nem-civilönidentifikációs törekvéseinek köszönhet en – a következ kormányzati id szak alatt– jelent s módosításokon ment át.A negyedik szakasznak az 1998-tól napjainkig tartó id szak tekinthet , amely jelent sváltozásokat az utóbbi b két esztend ben hozott a civil szféra számára.A 2001. év jogszabály-módosításai – a 2001. évi CVI., és a 2001. évi CXIV. törvény –olyan, a gyakorlati tapasztalatból származó problémákra reagáltak, mint az alapítóijogkör kérdése, illetve az úgynevezett „egy százalékos törvény” liberalizálása (hiszenekkortól a közhasznú szervezetek esetében már nem kell hároméves m ködés akedvezményezettség eléréséhez).Ilyen el zmények után jutottunk el a 2002-es évig, amikor a szocialista-liberáliskoalíciós kormányzás kezdetével, a civil szervezetekkel való együttm ködést stratégiaicélként megjelölve, – a Miniszterelnöki Hivatalban a már 1998 óta m köd szakmaistábot kib vítve – társadalmi kapcsolatokért felel s hivatal jött létre.A 2003. évi L. törvény megalkotásával és elfogadásával az Országgy lés elismerte,hogy szükségszer vé vált a társadalmi szervezetek támogatásának biztosítása, így ezenokból a civil szervezetek számára átlátható, a mindenkori párt-, és kormányzatipolitikától lehet ség szerint leginkább mentes forrás biztosítása érdekében létrehívta aNemzeti Civil Alapprogramot (NCA). Az Alapprogram létezésének-m ködésénekcélja a civil társadalom er sítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásánakel segítése, a kormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszony kialakítása, ésmunkamegosztás el mozdítása az állami, valamint az önkormányzati közfeladatokhatékonyabb ellátása érdekében, továbbá feladata az, hogy a Magyarországon bíróságinyilvántartásba vett – nem állami és önkormányzati alapítású – civil szervezetektevékenységéhez központi költségvetési támogatást biztosítson.Ugyancsak jelent s jogszabályi változást jelent a közelmúltban a közérdek önkéntestevékenységr l szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, amely új kereteket ad az önkéntescivil tevékenységek folytatásához.

9

Az elmúlt több mint tizenöt esztend magyarországi civil társadalmi – szervezetivilágon belüli – folyamatait elemezve egyértelm en kijelenthet : a szektor „valódicivil” része – a szervezeti számot tekintve – zsugorodni kezdett, ezzel szemben azállami, vagy önkormányzati alapítású non-profit szervezetek száma, illetve arányan tt.Az új – az állam/önkormányzat „közeliként” jellemezhet – szervezetek(közalapítványok, KHT-k) száma és gazdasági beágyazottsága fejl dött az elmúlt tízév során a legdinamikusabban, ennek ellenére a szektoron belüli arányuk az 5%-ot isalig teszi ki, ily módon megállapítható az a tény, hogy ezek az új szervezeti formáknem indítottak be olyan mérv számbeli növekedést, mint 1989-ben az alapítványok.A statisztikai adatok szerint egy lassú, de folyamatosnak mutatkozó átalakulásfejez dik ki abban, hogy a nem közhasznú szervezeteknek az összes társadalmiszervezeten belüli aránya csökken, míg a közhasznú szervezeteké n (amely csak elslátásra t nik kizárólagosan pozitív okok által el idézett változásnak).A nonprofit szervezetek gazdasági mutatói dinamikusan n ttek az elmúlt években,hiszen a szektor bevétele 1993 és 2003 között meghatszorozódott.Míg korábban a hazai nonprofit szektor forrásainak növekménye egyértelm en azalaptevékenységb l származó bevételek emelkedésének volt betudható, addig 2000-ben az állami (és önkormányzati) támogatások növekedése (az alaptevékenységb lszármazó bevételek csökkenése mellett) vette át a vezet szerepet.Ezzel a növekedéssel kapcsolatban – amelynek a legdinamikusabb szakasza a 2000 és2003 közötti id szakra tehet , ekkor megháromszorozódtak a szektor ilyen jellegbevételei – az is megfigyelhet , hogy a nagy összeg költségvetési (nem normatív)támogatásból arányaiban véve sokkal kevesebb szervezet részesült, mint a kis összeg ,hasonló jelleg önkormányzati támogatásokból.Ezzel szemben a magántámogatások aránya az elmúlt öt esztend ben folyamatosancsökkent, így a szervezettípusok közti különbség az elmúlt években folyamatosaner södött, ugyanis a közhasznú társaságok és közalapítványok bevételei – a többiszervezet rovására – növekedtek er sen, és ez a folyamat – tartós fennmaradása esetén– a magyarországi nonprofit szektor kettészakadását eredményezheti.A 2003. évben a Nemzeti Civil Alapprogram megalakulása-megalakítása jelent sszakmai és érdekképviseleti kihívást jelentett a hazai civil szektor számára.A program – több mint kétéves – m ködését vizsgálva úgy érzékelhet , hogy az NCAm ködése nem eredményezte a szektor egyértelm er södését, hanem továbber sítette annak a már eddig is meglév függ ségét az államtól. Bár a „közhasznúságitörvény” megalkotásakor az egyik alapvet cél az volt, hogy a közhasznúsághozkapcsolódó (adó)kedvezmény-rendszerrel a magán, vagy vállalkozói adományozókszámára er sítsék a bizalmat a rendezett adminisztrációt és nyilvánosságot megteremtszervezeti renddel, az állami szférán kívül a közhasznúság hatékony m ködését nemigazolják a szektort támogató magán és vállalati adományok változatlan – valójábanváltozatlanul alacsony – arányai. Így elmondható, hogy a forprofit szektornak anonprofit szervezeti világ felé mutatott h vös viszonyán, az állam és a civilekkényszer – de megszokottként biztos és langyos – kapcsolatán keresztül az állami félkíván segíteni(?).A fentieken túl elmondható, hogy nem csak a hazai – az 1989-90-es – társadalmi-politikai-gazdasági átalakulást követ változások adják a civil társadalom m ködési

10

kereteit, hanem a jelen is, hiszen Magyarország 2004 májusa óta az Európai Uniótagállama, és ennek a ténynek a hatása megkerülhetetlen.Az Európai Unióban a nem-kormányzati szervek képviseletét a döntéshozatalfolyamatában hagyományosan a Gazdasági és Szociális Bizottság (GSzB) látja el,amelynek m ködése, tevékenysége a Római Szerz désnek a társadalmi párbeszédr lszóló passzusán alapul.A civil szervezetekkel kapcsolatos kérdések egyre nagyobb figyelmet kapnak azEurópai Unióban: mind az 1993-as Maastrichti Szerz déshez, mind pedig az 1997-esAmsterdami Szerz déshez csatolt nyilatkozatok utalnak a civil szervezetek szerepére,valamint a velük folytatott párbeszéd fokozódó jelent ségére. Továbbá az EurópaiBizottság – a Bizottság F titkárságának koordinálásával – 2000. év els hónapjábanvitairat született, amely a konzultáció rendszerér l és a civil szervezeteknek nyújtotttámogatások rendjér l szólt, majd 2001 júliusában – az európai kormányzásról szólóFehér Könyvében – az állampolgárokkal és társadalmi szervezeteikkel történkapcsolat szorosabbra f zésér l szólt az Európai Bizottság.Mindenképpen ezen nyitásnak a hatása, a párbeszédkészség érz dött a NizzaiSzerz dés vonatkozó passzusain, továbbá a Konvent társadalmi és szakmaipárbeszédfórumainak m ködésén is, ugyanakkor az EU társadalmipárbeszédképességének elégtelen mivolta mutatkozott meg az Alkotmányos Szerz déstervezetével kapcsolatos politikai-társadalmi kommunikációs blamázsban.Összességében megállapítható, hogy a hazai civil szervezeteknek jelenleg kett störténelmi tehertétel – a magyar (polgári) társadalom torzó mivoltának, és a globalizáltjelz vel oly gyakran illetett világtársadalomnak az igényei, illet leg elvárásai – mellettkell(ene) önszervez létmódjukban megfelelni a kor kihívásainak.

11

I. AZ ALAPÍTVÁNYOK

Ebben a fejezetben összefoglalásra kerültek a civil szervezetek egyik kedveltszervezeti formájával, az alapítványokkal kapcsolatos alapvet tudnivalók. Azalábbiakban az alapítványok alakításának, bejegyzésének gyakorlati folyamatáról, am ködést meghatározó jogszabályi környezetr l, a személyi jövedelemadó 1%-ánakfogadásáról, és a támogatói kedvezmények igénybevételér l szóló információkolvashatóak.Ezek az információk elegend k arra, hogy a bemutatásra kerül feltételeknekmegfelel k magabiztosan, az induláshoz szükséges ismeretekkel felruházva kérjék abíróságnál az általuk létrehozni kívánt alapítvány bejegyzését, és folytassáktevékenységüket e szervezeti keretek között.

Az alapításAlapítvány els dlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható.Alapításkor szükség van néhány, az alapítóhoz hasonló civil elkötelezettségismer sre az alapítvány úgynevezett kezel szervébe – amelyet általában kuratóriumnéven határoznak meg az alapításkor –, akik az alapítói célok érdekében hajlandókakár önkéntes munka árán is aktív tevékenységet végezni.A kuratóriumok nagyságát a vonatkozó jogszabály nem korlátozza, az általánosgyakorlat a 3-7 f s testület, de a nagyobb létszámmal m köd kezel szervek isgyakoriak, viszont javasolt 11 f nél nem nagyobb létszámú testületet létrehívni, mivelaz ennél nagyobb testületi létszámnál nehéz határozatképes üléseket összehívni, akuratóriumi döntéshozatali mechanizmust m ködtetni. Az alapításhoz szükségestovábbá – a területileg illetékes bíróságok gyakorlatától függ en – legalább 50.000, deinkább 100.000-250.000 forint készpénz.

A névválasztásCélszer , hogy a létrehozni kívánt alapítvány olyan nevet viseljen, ami tükrözijöv beni tevékenységét, esetleg megjelölhet benne a földrajzi köt dés, ésmindenképpen szerepelni kell a névben az „Alapítvány” kifejezésnek. Csak olyan névválasztható,amit más még nem jegyzett be, illetve nincs bejegyzés alatt. A létez nevekr l aterületileg illetékes megyei bíróságoknál lehet érdekl dni, vagy az Országos Igazság-szolgáltatási Tanács Hivatalában, de jó támpontot adhatnak a nonprofit.hu-n regisztráltszervezetek is.

Az alapítói felkérésNormális esetben egy alapítvány létrehozása egy alapító ötletéb l indul, aki ennekmegfogalmazását követ en felkéri a kuratóriumot, létrehozza a bankszámlát azalapítványi célra rendelt összeg befizetésével együtt, és bejegyezteti az alapítványt.Gyakran azonban el bb szervez dik meg a kuratórium, ilyenkor keresni kell egyelkötelezett alapítót; lehet leg legyen közismert, népszer , esetleg atevékenységünkhöz kapcsolódó szakember, vagy szervezet, cég. Az alapító a jöv benioperatív kuratóriumi munkában nem vesz részt, hanem felügyeleti jogokat gyakorol,bizonyos körben, az alapítói célok sérelme nélkül módosíthatja az alapítói okiratot,

12

beszámoltat, és tartja a kapcsolatot a bírósággal az alapítói okirat-módosítássalkapcsolatban, mert egyébként az alapítvány képvisel je jogosult a hatóságok el tteljárni; mindezek mellett meg kell jegyezni, hogy az alapító – ha korlátozottmértékben is – de részt vehet a kuratórium munkájában – és ezen keresztül azalapítványéban –, így példának okáért akár a kuratórium tagja is lehet, bár annakm ködésére dönt befolyást nem gyakorolhat (kisebbségben kell, hogy legyen);mindez mára már kiforrott bírói gyakorlat.Alapító lehet egy vagy több magánszemély, esetleg vállalkozás, intézmény (jogiszemélyiség), vagy párt, vagy akár ezek bizonyos kombinációja. Az alapító abejegyzés után nem mondhat le alapítói jogairól, az alapítói jogok (magánszemélyesetén) kizárólag az alapító halálával sz nnek meg. Erre az eshet ségre érdemesfelkészülnünk, és az alapító okiratban kijelölni azt a személyt, aki az alapító halálaesetén alapítói jogokkal lesz felruházva. Ennek hiányában az alapító halála után azalapítói jog a bíróságra száll, és az alapítvány m ködése hosszú távon igen nehézkesséválhat.

A névhasználati engedélyAz alapítvány nevének meghatározásakor, ügyelni kell arra, hogy ha valamely város,magánszemély, vagy bejegyzett cég, szervezet, stb. nevét kívánja a létrehívandószervezet használni, akkor az illetékest l, vagy illetékes szervt l névhasználatiengedélyt kell kérni.

A székhelynyilatkozatEl kell dönteni, hogy hol lesz az alapítvány székhelye, a hivatalos dokumentumokbanmi jelenjen meg. Ez lehet az alapító, vagy bármely kurátor állandó lakcíme, az alapítócég, vagy szervezet székhelye, vagy akár küls , független cím is. A befogadómagánszemélyt l, illetve a cég, intézmény képvisel jét l mindezen megoldásokesetében szükséges kérni egy székhelynyilatkozatot, amelyben rendelkezni kell aszékhely biztosításának tényér l, továbbá arról, hogy milyen feltételekkel bocsátja azalapítvány rendelkezésére a székhelyet (térítés ellenében, avagy szívességihasználatra). Ezt követ en a hivatalos levelek erre a címre fognak érkezni a bíróságtól.A napi ügymenet biztosítása érdekében célszer levelezési címnek olyan címetmegadni, amelyen naponta tudjuk a leveleinket fogadni, továbbá a székhely „valós”mivoltának szükségessége okán fontos, hogy a székhelyként megjelölt ingatlanbanvalóban legyen a központi ügyintézés számára megfelel irodahelyiség.

A bankszámlaAlapítványt csak valamekkora vagyoni betét biztosításával lehet létrehozni. Ezt avagyoni hozzájárulást az alapító köteles befizetni egy – az alapítvány nevéremegnyitott – Magyarországon m köd bank számlájára. A bankszámlanyitás tényét abírósági bejegyzési kérelemhez csatolni kell. Az alapítványi bejegyzéshez szükségesinduló vagyon az el z évtizedben (évezredben) általában 10.000 forint volt, az elmúltévekben bíróságtól függ en a már korábban jelzett mérték re emelkedett. Érdemes abankszámlanyitás el tt érdekl dni a területileg illetékes megyei bíróságoknál ezügyben.

13

A bankszámla megnyitásával egyidej leg a kuratórium két, vagy akár több tagjánakaláírási jogot kell biztosítani a bankszámla felett. Az alapítónak nem lehet hozzáférésijoga az alapítványi vagyonhoz a bankszámla nyitást követ en! A bankszámla felettirendelkezéshez két kuratóriumi tag együttes aláírására van szükség (persze ma mármindez digitalizálva –„virtuálisan” – is megoldható telebank, vagy internetbankszolgáltatásokon keresztül).

A kezel szerv – a kuratóriumA kuratórium az alapítvány legf bb döntéshozó szerve. A kuratórium tagjait az alapítókéri fel, akik elfogadói nyilatkozat aláírásával fejezik ki abbéli szándékukat-döntésüket, hogy elvállalják a felkérést. A nyilatkozat számos kötelez formai elemettartalmaz, de több non-profit honlap oldaláról is letölthet . A kuratórium formalizálvakuratóriumi ülés keretében hozza meg döntéseit. Az ülésekr l jegyz könyvet kellvezetni, amelyet a levezet elnök, a jegyz könyvvezet és a kijelölt tagok(úgynevezett hitelesít k) hitelesítenek. Az ülések gyakoriságáról, ajegyz könyvvezetésr l az alapító okiratban rendelkezni kell; és bár erre sincsentörvényi „limit”, de a m köd képesség biztosítása érdekében javasolt évente legalábbkét alkalommal ülést tartani. Az alapítónak nincs joga megvétózni a kuratóriumdöntését.A döntéshozatal jellemz en egyszer többséggel történhet, de bizonyos fontosabb – alétesít okiratban, vagy a kuratórium m ködését szabályozó iratban leírt – ügyeknélabszolút többséget – a kuratóriumi tagok több, mint felének támogatása, a megjelentekarányától függetlenül, tehát például egy 11 f s kuratórium 6 f vel már határozatképes,de nem hozhat határozatot csak a hat f egyhangú szavazatával –; illetve úgynevezettkétharmados döntéshozatali többséget – az adott ülésen megjelent döntéshozókkétharmadának együttesen meglév támogatása szükségeltetik – is lehet kérni, kikötni;bár ezen döntéshozatali típusokhoz tartozó esetek körét átgondoltan kell kialakítani,mert – általában – ezek esetében a döntéshozatali folyamat is nehézkesebb.A kuratórium vezet je a kuratóriumi elnök, akit az alapító kér fel az elnöki teend kellátására. Általában a kuratóriumi elnök önállóan képviselheti az alapítványt, ami aztjelenti, hogy ír alá, vállal kötelezettséget, gyakorol jogokat az alapítvány nevében, akuratórium folyamatos tájékoztatása mellett (mint fentebb már kifejtésre került: ett leltér a bankszámla feletti rendelkezés követelménye-gyakorlata).Bizonyos kérdésekben (pl.: vagyonfelhasználás, tartós kötelezettségvállalás) azonbandöntési jogköre kizárólag a kuratóriumnak van. A képviseletr l, a kuratóriumelnökének és a kuratóriumnak a jogairól és kötelezettségeir l rendelkezni kell azalapító okiratban!

Az aláírási címpéldányAz alapítvány képviseletére jogosult tagnak, vagy tagoknak közjegyz jelenlétébenelkészített aláírási címpéldányt kell készíttetniük. Az aláírási címpéldányt nem kellcsatolni a bírósági bejegyzési kérelemhez, viszont a bankszámla megnyitásánál, azaláírások bejelentésénél szükség van rá. Hasznos elkészíteni, mert a jöv benipályázatokhoz is biztosan szükség lesz néhány másolatra. Az aláírási címpéldányelkészítésének közjegyz i díja van (kb. 2500-3000 forint), amit másolatonként(példányonként) kell fizetni.

14

A közhasznúsági besorolásAz alapítás során el kell dönteni, hogy az alapítvány közhasznúként m ködjön-e. Aközhasznúság magasabb fokú adminisztrációt, szigorúan körülhatárolt tevékenységikört, szabályozottabb és rendszeres m ködést igényel, ugyanakkor nagyobbkedvezményeket nyújt a támogatóknak, közhasznúként több pályázati forráshoz lehethozzáférni.A közhasznúsági besorolás lehet közhasznú, vagy kiemelten közhasznú. Ez utóbbibesorolást csak a közfeladatot ellátó alapítvány szerezheti meg.A közhasznúság igénylésekor meg kell jelölni a kit zött közhasznú célokat, amelyekegy listában össze vannak gy jtve, és amelyeket – valamint a szigorúbb m ködésifeltételeket el író jogszabályi rendelkezéseket – figyelembe véve kell az alapítványalapító okiratát elkészíteni, illetve módosítani.A közhasznú tevékenységek felsorolásáról a közhasznú szervezetekr l szóló 1997. éviCLVI. törvény 26.§-a rendelkezik. A közhasznúsági fokozat iránti igényt az alapítóokirat bírósághoz való benyújtásával egyidej leg kell jelezni egyformanyomtatványon, mely több non profit honlapról is letölthet .

A pártpolitikai vonatkozásokAz alapítvány létrehozásakor meg kell határozni – az ezzel kapcsolatos álláspontot,illetve m ködési elvet az alapítói okiratban meg kell fogalmazni –, hogy az alapítványtámogatni fog-e bármilyen politikával összefügg tevékenységet, személyeket, vállal-ebármilyen szerepet pártok munkájában, népszer sítésében. Amennyiben igen,annyiban közhasznú min sítést nem kaphat. A közhasznúsági törvény értelmében aközhasznú min sítés feltétele, hogy az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nefolytasson.

Az alapító okiratAz alapító alapítvány létrehozására irányuló szándékát megtestesít okirat. Az alapítóokirat tartalmaz minden fontos információt, adatot, m ködési elvet az alapítványm ködését illet en.Az alapító okiratban kötelez en meg kell jelölni az alapítvány nevét, székhelyét, acélját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját.Az alapító okiratban rendelkezni kell a kuratórium összetételér l és meg kell jelölni azalapítvány képviseletére jogosult személyt. Az okirat ügyvédi ellenjegyzést, vagyközokirati formát (közjegyz ) nem igényel! Az alapító okiratot az alapítónak kellbenyújtani a területileg illetékes megyei bírósághoz egy nyilvántartásba vételi kérelemformanyomtatvány kíséretében, a kötelez mellékletekkel együtt. Az alapító okiratot abírósági végzéssel együtt elzárt helyen, biztonságban kell tárolni!

A bírósági bejegyzésAz alapítvány a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, és ennek tényér l a bíróságlevélben, végzéssel értesíti az alapítvány képvisel jét (általában a kuratóriumielnököt). A nyilvántartásbavétel az alapítvány „születésének” napja, jogképességénekkezdete.

15

Az adószámA bírósági végzés kézhezvételével egyid ben adószámra is szükség van, amelyet azAPEH-t l lehet igényelni a szervezet részére. Az adószám fontos lesz az adományok,támogatások elszámolása során is, ezért a szervezet képviseletében eljárószemélyeknek „illik” – hasznos – kívülr l („fejb l”) tudni.

Az alapító okirat módosításaAz alapító okiratot csak az alapító módosíthatja, az alapítvány nevének, céljának ésvagyonának sérelme nélkül. Az alapító okirat módosításra van például szükség, ha akuratórium több tagja egyidej leg lemond, és a m ködés veszélyeztetve lesz, vagy haa célok további célokkal, részcélokkal egészülnek ki. Az alapító okirat módosítását abíróság újabb végzéssel veszi nyilvántartásba, és csak az értesítés kézhezvételét lm ködhet az alapítvány a módosított formában.

A jogi személyiségFontos tudni, hogy a bíróság által bejegyzett alapítvány önálló jogi személy, aminagyfokú függetlenséget és felel sséget jelent. Az alapítvány a képvisel útjánkötelezettségeket vállalhat (pl.: szerz dést írhat alá), és jogokat gyakorolhat (pl.:önálló döntéseket hozhat, alkalmazhat munkatársat, stb.).A döntések felel ssége az alapítványt terheli, ugyanakkor a képvisel nek a PolgáriTörvénykönyv rendelkezései szerinti felel ssége van az alapítvány felé.

A Felügyel Bizottság (FEB)A FEB az alapítvány közvetlen, operatív felügyeleti szerve. Nem lehet tagja a FEB-nek az alapító, a kuratórium tagjai, azok hozzátartozói, illetve olyan személy, akivalamilyen függelmi viszonyban áll az alapítóval, vagy a kuratóriummal. FEBlétrehozására akkor van szükség, ha az alapítvány közhasznúsági fokozattalrendelkezik (illetve közalapítvány).A FEB létszámára nincs el írás, általában háromtagú, de akár egy f vel is alakítható.

A kötelez adatszolgáltatásokKét hatóság felé biztosan számítani kell adatszolgáltatási kötelezettséggel: az Adó- ésPénzügyi Ellen rzési Hivatal (APEH), valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)felé. Az APEH részére kell elkészíteni minden év február 15-ig a XX03-asnyomtatványt, ami a szervezet bevallása az adó és járulékkötelezettségr l (kitöltéséhezer sen javasolt szakember segítségének igénybevétele!). Az XX mindig a beszámolásiév utolsó két számjegyét jelenti, tehát 2006-ban a 2005. évre szóló beszámolót kellelkészíteni ezért ez a nyomtatvány a 0503-as azonosítót fogja kapni. Amennyiben volta beszámolási évben magánszemély támogatónk, azt külön összesítve szintén február15-ig be kell jelenteni az APEH felé.2006-tól ezt az adatszolgáltatást már kizárólag elektronikus úton lehet kitölthetni aXXXXK51-es formanyomtatványon. (Az XXXX itt a beszámolási évet jelenti, tehát2006-ban a 2005-ös beszámolási évre vonatkozóan kitöltend nyomtatványazonosítója 2005K51-es lesz.)

16

Minden év márciusában kapunk egy kitöltend formanyomtatványt a KSH-tól is.2004-t l új struktúrában kell beszámolnunk a pénzügyeinkr l, a tevékenységünkr l. AKSH nyomtatványát minden év március 31-ig kell postára adni a Statisztikai Hivatalterületileg illetékes igazgatóságához címezve.

Az alapítványi bevételek f forrásaiHa az alapítvány bejegyzésre került – és a bírósági végzés is megérkezett err l atényr l –, az érdemi munka is megkezdhet .A kit zött célok megvalósításához nagy lelkesedéssel kell hozzálátni, felkutatva asegít ket, az els partner(eke)t, támogató(ka)t, meg kell szerezni az els adományokat.Minden alapítvány számára több forrás is rendelkezésre áll ahhoz, hogy vállaltkötelezettségeit, kit zött céljait minél nagyobb hatékonysággal teljesíthesse.Alapvet en három forrást érdemes megkülönböztetni:

PályázatokTámogatásokAdományok

A pályázatok, céltámogatások általában m ködést, vagy programfinanszírozástszolgálnak. Projekt-jelleg ek, azaz a kapott támogatás felhasználásnak van kezd ésvégs id pontja, és a projekt id szak végeztével szigorú beszámolási kötelezettség állfent a pénzek célszer felhasználását illet en.

A támogatások lehetnek magán, vagy céges eredet ek. Általában valamilyen konkréttevékenység megvalósulásához kapcsolódnak (pl.: rendezvényhez, kiadványhoz,rászorulók támogatásához, stb.), és általában egyszer bb elszámolási kötelezettséggeljárnak. A támogatások után a támogatót adókedvezmények illetik meg.

Az adományok olyan magánszemélyek és szervezetek által adott anyagi, vagy tárgyifelajánlások, amik ellenszolgáltatás nélkül kerülnek az alapítványok birtokába. Azadományok f jellemz je, hogy bizalmi alapon adják, szabad felhasználásúak, éslegtöbbször az adományozó érzelmi köt d sét fejezi ki. Az adománygy jtés nyugatiországokban nagyon fejlett és eredményes bevételszerz tevékenység; hazánkban mégmeglehet sen gyermekcip ben jár.

A támogatások és adományok lehetnek tárgyi vagy anyagi jelleg ek. Az anyagijelleg ek a készpénzben, értékpapírban, stb. kapott támogatások. Tárgyi, vagytermészetbeni jelleg ek a kapott tárgyi eszközök, gépek, berendezések, irodaszerek, azellenérték nélküli szolgáltatások, például egy helyiség térítésmentes használata, stb.A támogatás, vagy adomány gy jtésekor érdemes ismerni, hogy milyenkedvezmények illetik meg a támogatót, adományozót az alapítvány rendelkezésérebocsátott összeg után.

Az alapítvány megsz nése, megsz ntetéseA Polgári Törvénykönyvr l szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései szerint azalapítványnak abban az esetben kell megsz nnie, amennyiben az alapítvány számárat zött cél megvalósul, vagy az alapítvány id tartamára rendelt id eltelt, vagy

17

valamely az alapítványhoz kötött feltétel bekövetkezett. Ezeknek az eseteknek abejelentésekor, avagy a bíróság általi észlelésekor, a bíróság az alapítványt anyilvántartásából törli. Meg kell itt jegyezni, hogy ezen esetek speciálisnak ésritkábbnak mondhatók, mert a legtöbb alapítványt határozatlan id re, tehát hosszútartamú elképzeléssel hozza létre annak alapítója.

Az alapítvány megsz nésének további, különös módjait is felsorolja az el bb márhivatkozott Polgári Törvénykönyv. Az alapítványt akkor is törölni kell anyilvántartásból, ha a bíróság más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. Ilyenesetr l lehet akkor szó, ha két alapítványt például célszer ségi okokból egyesítenek.Az alapítvány megszüntetésére az ügyész keresete alapján is sor kerülhet. Akorábbiakban már említésre került, hogy az alapítványok törvényességi felügyeletét azügyész látja el, ezen keresetindítási jog is a törvényességi felügyelet egyik(rész)jogosítványa. A bíróság tehát az ügyész keresete alapján megszünteti azalapítványt, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetve akkor is, ha ajogszabályok úgy változtak meg, hogy a bejegyzést meg kellene tagadnia. A bíróságezen különleges peres eljárási formáját kezdeményezheti maga az alapító is,amennyiben valószín síti azt, hogy az alapítvány céljainak megvalósítása lehetetlennévált. Ezen eljárásokban a bíróság lényegében nem többet vizsgál, minthogy amegszüntetéshez szükséges törvényi feltételek fennállnak-e. Meg kell még említeni,hogy akkor is megsz nhet az alapítvány, amennyiben annak kuratóriuma az alapítványm ködését veszélyezteti, és az alapító nem jelöl ki új kezel szervezetet. Ekkor abíróság megszünteti az alapítványt.

Nagyon fontos – gyakorlati szempontból – ismerni azt a rendelkezést, miszerintamennyiben az alapító okirat másként nem rendelkezik, akkor az alapítványmegsz nésekor a bíróság határozat útján köteles az esetlegesen megmaradt alapítóivagyont más, hasonló célú alapítvány támogatására fordítani.

19

II. AZ EGYESÜLETEK – TÁRSADALMI SZERVEZETEK

Ebben a fejezetben az egyesületek (mint ez fentebb kifejtésre került: jelenkézikönyvben szinonimaként használva az egyesület, valamint társadalmi szervezetkifejezéseket), azok m ködtetési vonatkozásai, a jogszabályi háttér kerül bemutatásra,a fentiekben már bemutatott alapítványi m ködést l, létezést l való különböz ségekrevagy éppen egyez ségére irányítva a figyelmet, tehát kizárólag az alapítványoktóleltér ismeretek kerültek összefoglalásra!

A rendszerváltást követ en Magyarországon is nagyon feler södött az alapvet emberijogok érvényesítésének igénye. Így nem véletlen, hogy 1989-ben a II. törvény azegyesülés szabadságáról rendelkezett. A törvény legels pontja alapján „az egyesülésijog mindenkit megillet alapvet szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaságelismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapjánmindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illet leg közösségekethozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.”

Az egyesületek tehát azon önszervez d csoportosulások, amelyek tagjai a közöscélok elérése érdekében szervezett körülmények, valamint jogilag szabályozott keretekközött kívánnak m ködni, tevékenykedni.Egyesületet (vagy társadalmi szervezetet) úgy lehet létrehozni, hogy legalább tízalapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítja, ügyintézés képviseleti szerveit megválasztja, majd ezt követ en lehet a bírósági bejegyzéstkérni az el z ekben leírt alapítványi bejegyzési kérelemmel teljesen megegyezmódon.

A megalapítás (névválasztás, névhasználat, bejegyzés) esetében ugyanúgy, mint am ködés körülményeinek kialakításában (székhelyhasználat, bankszámla, adószám,aláírási címpéldány, közhasznúsági besorolás) az alapítványoknál leírtakat kellalkalmazni az egyesületeknél is.

Az egyesületek m ködéseAz egyesületek néhány dolog vonatkozásában alapvet en eltérnek az alapítványokm ködését l. Ezek a különböz ségek az alábbiak:

Az egyesületi tagságAz egyesületet legalább 10 magánszemélynek (vagy jogi személyek) közöselhatározásából lehet alapítani, akik a jöv ben együtt kell, hogy m ködjenek közösenválasztott, illetve meghatározott céljaik érdekében. A tagok együttesen alkotják azegyesület legfels bb döntéshozó szervét, amit leggyakrabban közgy lésnek hívnak (atovábbiakban ezen írás is a közgy lés elnevezést használja).Továbbá a társadalmi szervezeteknek lehetnek pártoló, valamint tiszteletbeli tagjai,akiknek a jogairól és kötelezettségeir l az alapszabálynak – hasonlóan a „rendes”tagokéhoz – rendelkeznie kell.

20

A közgy lésA legfels bb döntéshozó szerv az egyesület közgy lése, amely a teljes jogúegyesületi tagokat foglalja magába. A közgy lést legalább 5 évenként össze kellhívni, de a m ködés folyamatossága érdekében (és általában a bírói gyakorlat iselvárja) évente javasolt a közgy lés összehívása.A közgy lés hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása; az éviköltségvetés meghatározása; az éves beszámolók – közhasznúak esetén aközhasznúsági jelentés – elfogadása; a más szervezettel való egyesülésnek, vagy afeloszlásnak kimondása.

Az alapszabályAz alapítványoktól eltér en az egyesületeknek nem alapító okirata, hanemalapszabálya van. Ez a dokumentum tartalmaz minden olyan lényeges információt,amely a m ködéssel, a tagok jogaival és kötelezettségeivel, a döntéshozásifolyamattal, a közgy lések rendjével és az egyesület képviseletével, vezet szervévelkapcsolatosak.

Az egyesület ügyintéz szerveMivel az egyesület nagyon sok tagból is állhat, ezért a napi, operatív munkairányítására, koordinálására és végrehajtására ügyintéz szervet hozhat létre azegyesület, az egyesület közgy lése.Az egyesületek ügyintéz szerve egy testület, amely szinte kizárólag az elnökségelnevezést kapja az alapítási eljárások során– és amely általában a társadalmi szervezetképviseleti szerve, képvisel je is. A vezet szerv létszámáról a jogszabály ebben azesetben sem rendelkezik, de leginkább a 3-7 f s testületek kialakítása a jellemz .Megfelel en nagy taglétszámú szervezeteknél az elnökség munkáját a tagok (területivagy szakmai alapon szervez dött csoportjainak) delegáltjaiból álló választmányitestület, tanácsadó testület is segítheti. Ilyen felépítés (10 f s elnökséggel és 11+1tagú, területi alapon rendez dött választmánnyal rendelkez ) egyesület jelenlegpéldául a magyarországi fels oktatási intézmények kari hallgatói önkormányzataitmagába tömörít érdekképviseleti-érdekvédelmi szervezet: a HallgatóiÖnkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK).

Felügyel BizottságAz egyesület gazdálkodását és törvényes m ködését felügyel testület megválasztásaakkor kötelez , ha a szervezet közhasznúsági fokozattal rendelkezik.

A tagdíjAz alapítványoktól eltér en az egyesület kiegészít bevételi forrása a tagdíj, amelynekévenkénti mértékér l a közgy lés határoz, továbbá a tagdíjat minden egyesületi tagköteles a közgy lés által meghatározott határid ig befizetni, egyébként a tagotjogvesztés érheti.A tagdíjfizetés a tagsági jogviszonyban állók olyan kötelezettsége, amelynekelmaradása esetén az alapszabály értelmében a tagsági jogviszony szünetel, illetvemeg is sz nhet.

21

Vállalkozási tevékenységMíg az alapítványok alapvet m ködését általában támogatások, adományok éspályázati források biztosítják (bár itt sem kizárt a gazdasági tevékenység), addig azegyesületek a m ködési költségeik fedezésére, valamint a cél szerinti tevékenységükfinanszírozására vállalkozási tevékenységet gyakrabban végeznek. A vállalkozásitevékenység végzése azt jelenti, hogy szerz déses keretek között, adott tevékenységellátására – gazdasági társaságtól, vagy más jogi személyt l kapott megbízás alapján –az egyesület kötelezettséget vállalhat, amiért pénzbeni vagy természetbeniellenszolgáltatásra jogosult.A vállalkozási tevékenység pénzbeni kiegyenlítése esetén az egyesületnek számlát kellkiállítania a megbízó részére. (A szerz désekr l és a számlákról a pénzügyi részbenb vebben lehet kés bb olvasni.)Egyesület els dlegesen gazdasági–vállalkozási tevékenység végzése céljából nemalapítható, hiszen a szervezet non profit jellegét meg kell tartani, azaz a nyereségetnem lehet „kivenni, szétosztani”, az csak az alaptevékenységre fordítható, vagytartalékolható, egyben az egyesületi vagyont növelve.

Az egyesület m ködhet közhasznú, kiemelten közhasznú, vagy nem közhasznúmin sítéssel. A közhasznúságnak az egyesületeknél is ugyanazon követelményeivannak, mint az alapítványoknál („direkt politikamentesség”, nyilvánosság, szigorúbbadminisztráció, stb.).Fontos, hogy ha az egyesület közhasznú, akkor a vállalkozási tevékenység nemveszélyeztetheti az egyesület cél szerinti tevékenységét!Fontos továbbá az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység kiadásainak ésbevételeinek elkülönült nyilvántartása, az egyben jelentkez tételek – például bérletidíj, takarítási költség, stb. – arányos megosztása a két terület között!

Tagegyenl ség elveEz azt jelenti, hogy az egyesületbe belép minden teljes jogú tag egyenl nek számít,még akkor is, ha a tagdíjak mértéke esetleg különböz módon lett meghatározva azegyes tagok számára. Minden tag egyenl , tehát azonos mérték szavazata lehet!

Legvégül: Ne feledjük, hogy az egyesület jogi személyként való m ködése-m ködtetése csak a bejegyzésr l szóló bírósági határozat kézhezvétele utánlehetséges!

A társadalmi szervezet – egyesület megsz nése, megszüntetéseA társadalmi szervezet megsz nhet:

feloszlással,más társadalmi szervezettel történ egyesüléssel,törvénysért m ködés esetén bíróság általi feloszlatással,a megsz nés bíróság általi megállapításával.

A társadalmi szervezet megsz nése részben hasonló, azonban eltérések istapasztalhatók, az alapítványéhoz képest. Lényegi különbség, hogy míg azalapítványnál az alapító egyoldalúan (a bíróság bevonása nélkül) nem dönthet úgy,

22

hogy az alapítványt megsz nteti, mert ez a jótékony célra rendelt, elidegenített vagyonvisszavonását jelenthetné, addig az egyesületeknél (társadalmi szervezeteknél) a sajáthatáskörében történ megszüntetés is lehetséges, hiszen itt egy közös cél érdekébenálltak össze a felek, azonban az egyesülethez kapcsolódó vagyont nem vonták ki sajátrendelkezési körükb l.

A társadalmi szervezet tehát megsz nhet feloszlással, ha a legf bb szerve (amelyáltalában a közgy lés elnevezést viseli) ekként dönt. Ez a feloszlás nem keverend azúgynevezett feloszlatással, amit majd a következ bekezdésben tárgyalunk. Atársadalmi szervezet továbbá saját akaratából megsz nhet úgy is, hogy más társadalmiszervezettel egyesül. Ilyen egyesülésnek akkor lehet helye, ha a társadalmi szervezettovábbiakban tevékenységét hatékonyabban fejtheti ki egy másik azonos, vagy hasonlótevékenységet végz társadalmi szervezettel (egyesülettel) karöltve.

A társadalmi szervezet törvénynél fogva akkor is megsz nhet – itt már nem sajátakaratból, hanem küls személyek eljárása során – ha a bíróság vagy ügyészségtörvényességi felügyeleti jogkörében szünteti meg. A bíróság ugyanis az ügyészségkeresete alapján feloszlathatja a társadalmi szervezetet, ha annak m ködése azalkotmányba ütközik (értend ezen els sorban, az miszerint a társadalmi szervezetim ködése b ncselekményt valósítana meg), avagy mások jogait sértené. Különlegesmegsz nési esetet jelent az a peres eljárás is, amikor szintén az ügyész keresete alapjána bíróság arra tekintettel sz nteti meg a társadalmi szervezetet, hogy az már több mintegy éve valós tevékenységet nem fejt ki, azaz nem m ködik, vagy tagjainak számatartósan a törvény által megkívánt létszám alá süllyedt.

Itt is szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben a társadalmi szervezet nemsaját magát szünteti meg, hanem feloszlatással sz ntették meg, avagy megsz nésétállapították meg, akkor – amennyiben eredeti alapszabályában a vagyonahovafordításáról nem történt rendelkezés – azt a kés bbiekben közérdek célokra kellfelhasználni.

23

Az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó legfontosabb törvények,rendeletek:

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvr l (74.§. – az alapítványok)

1989. évi II. törvény az egyesülési jogról

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekr l

2001. évi CVI. törvény A társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásbavételére vonatkozó rendelkezések módosításáról

6/1989. (VI. 8.) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteliszabályairól

114/1992. (VII. 23.) Kormányrendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodótevékenységér l

25

III. AMI NEM ÖSSZEKEVEREND : A KÖZHASZNÚ SZERVEZET ÉSA KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG FOGALMAI

III/1. Néhány mondat a közhasznúságról

A közhasznú társaság szintén a civil szféra jelent s szervezeti formája, azzal amegjegyzéssel, hogy állami, és önkormányzati szervek is létrehozhatnak, és agyakorlatban létre is hoznak ilyen közhasznú társaságokat.El re kell vetni azt, hogy a közhasznú társaság, mint jogi fogalom, nem szinonim aközhasznú szervezet fogalmával.A közhasznú szervezetekr l szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khtv)szerint közhasznú szervezetté min síthet :

a társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valaminta munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervet;az alapítvány;a közalapítvány;a közhasznú társaság;a köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehet vé teszi; továbbáaz országos sportági szövetség.

A közhasznú társaság jogi formája egyfajta „öszvérként” értelmezhet , mivelszabályozást tartalmaz vele kapcsolatban egyrészt a Polgári Törvénykönyvr l szóló1959. évi IV. törvény, a jogi struktúra kialakításánál azonban figyelembe kell venni aGazdasági Társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény közös szabályait, valamint akorlátolt felel sség társaságra vonatkozó speciális szabályokat is (121-174 §.).Az el z ekben bemutatott két szervezeti formához képest (alapítvány, egyesület) – ajelent sebb szervezeti eltérés mellett – az a másik lényeges különbség, hogy aközhasznú társaságnál a gazdasági tevékenység jóval dominánsabban jelenik meg,annak ellenére, hogy maga a társaság itt is közérdek célokat szolgál.A gazdasági és a közérdek célok között az ellentétet a jogalkotó azzal oldotta fel,hogy a közhasznú társaság közérdek céljai elérése érdekében végezhet üzletszergazdasági tevékenységeket, azonban az ebb l származó bevételt teljes mértékben azalaptevékenységre, közhasznú tevékenységre kell visszaforgatni. A közhasznú társaságm ködése tehát közérdeket szolgál és ebben a vonatkozásban jobban hasonlítható azalapítványhoz, mint az egyesület, hiszen láthatjuk, hogy az egyesületnél is közöscélokat kívánnak elérni, de ezek nem feltétlenül közérdek ek is. A közhasznú társaságis - a törvény értelmében - bírósági bejegyzéssel jön létre és jogszer en csak ett lkezd d en m ködhet.

A közhasznú szervezetek felett a közhasznú m ködés tekintetében úgynevezetttörvényességi felügyeletet gyakorol az ügyészség. A törvényességi felügyeletbiztosítja, hogy a különböz szervezeti formák létesít okiratuknak és a törvényrendelkezéseinek nem megfelel m ködése esetén „figyelmeztet jelzést” kapjanak ahatóságtól a törvényesség betartására. Itt fel kell hívni a figyelmet arra az érdekes

26

összefüggésre, miszerint amennyiben a társadalmi (közhasznú) szervezet gazdaságijelleg kapcsolatban áll egy másik – természetes, illetve jogi – személlyel, ilyenkorezen polgári jogi kapcsolataiban gazdálkodó szervezetnek kell ezeket tekinteni.Érdemes erre a rendelkezésre figyelemmel lenni, mert például jogvita esetén ezenesetekben a civil szervezetek gazdasági jogvitái olyan hatóságok, bíróságok elékerülhetnek hatáskör és illetékesség okán, amelyek gazdasági ügyek elbírálásárahivatottak.

Ezen rész zárásánál vissza kell utalni a fentebb már említettekre, miszerint aközhasznú társaság és a közhasznú szervezet fogalma nem azonos. A közhasznútársaság – bár nevében foglalja közhasznú jelz t, azonban – nem biztos, hogyközhasznú szervezetnek is min sül.A közhasznúvá min sítéshez ugyanis további feltételeknek kell megfelelni, ezekr l aKhtv. Rendelkezik; mindez elmondható nem csak a közhasznú társaságról, hanem azalapítványról, valamint a társadalmi szervezetekr l-egyesületekr l is.Itt kell rögzíteni, hogy természetesen létezhetnek és léteznek nem közhasznú jogállásúcivil szervezetek is, azonban már az alapításkor vagy a kés bbiekben a m ködés soránérdemes mérlegelni a közhasznú min sítés megszerzését. Ebben kíván segítségetnyújtani a további ismertetés.

A közhasznúságról annyit összefoglalóan tudni kell, hogy nagyobb mérték , azállamtól kapott kedvezményeket (pl. adó, illeték, vám, egyes pályázatokon valórészvétel lehet sége, a szervezet által kiadott adományigazolások adót csökkentjellege, stb.) jelent az ezzel a fokozattal rendelkez szervezetek oldalán, azonbanezekért cserébe az állam a közhasznú szervezetekt l megköveteli azt, hogyszervezetük szinte teljes mértékben átlátható (transzparens), m ködésük pedignyilvános legyen. Az átláthatóság els sorban azt jelenti, hogy a közhasznúszervezeteknek meghatározott nyilvántartásokat kell vezetniük, m ködésükrevonatkozóan pedig lényeges el írás, hogy a vezet szerv ülései nyilvánosak. Üléseikenbárki részt vehet, irataikba bárki betekinthet, m ködésükr l bárki felvilágosítástkérhet, és bárki igényelheti az általuk nyújtott közhasznú szolgáltatások igénybevételétis.Fontos feltétel továbbá, hogy:

a szervezeteknél a közhasznú tevékenység végzése els dleges legyen (a társadalmiszervezeteknél is elengedhetetlen a közérdek m ködés a közhasznúsághoz!);vállalkozási tevékenységet csak közhasznú tevékenység megvalósítása érdekében,azokat nem veszélyeztetve végezzenek;gazdálkodásuk során elért eredményüket pedig ne osszák fel, hanem azt forgassákvissza a létesít okiratukban meghatározott tevékenységükre valamint;pártoktól független legyenek, és azoknak anyagi támogatást ne nyújtsanak,közvetlen politikai tevékenységet ne folytassanak.

Fontos még a közhasznúság témakörében – ami tehát mind az alapítványokra, mind azegyesületekre, mind a közhasznú társaságokra kiterjed – megemlíteni azt, hogy aközhasznú szervezetté min síthet szervezet a közhasznú jogállását a közhasznú, vagykiemelked en közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg.

27

A közhasznú jogállás az el z bekezdésben felsorolt feltételeknek a létesít okiratbanvaló rögzítése esetén szerezhet meg.A kiemelked en közhasznú jogállás megszerzéséhez még fokozottabb elvárásokatfogalmaz meg a törvény. Csak az a szervezet válhat kiemelked en közhasznúvá,amely közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyr l törvény (vagytörvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése) szerint valamely államiszervnek, vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodni; illetve további feltétel az is,hogy a létesít okirata szerinti tevékenységének és a gazdálkodásának legfontosabbadatait a helyi, vagy az országos sajtó útján nyilvánosságra kell hoznia.

III/2. Közhasznú társaság

A fentiekben már röviden utalás történt arra, hogy a közhasznú társaság egyfajta„öszvér” szervezet, mivel több jogszabály is tartalmaz el írást a létrehozásuk és am ködésük tekintetében. Így vonatkoznak rá a Polgári Törvénykönyvr l szóló 1959.évi IV. törvény 57-60 §. A Kht.-ra – a Ptk.-ban külön meghatározott eltérésekkivételével – a Gazdasági Társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény közösszabályait, és a korlátolt felel sség társaságokra vonatkozó speciális rendelkezéseket(121-174 §.) kell alkalmazni. Továbbá a közhasznú társaságok akkor válhatnakközhasznú jogállású szervezetté, ha a közhasznú szervezetekr l szóló 1997. évi CLVI.törvény rendelkezései szerint közhasznú nyilvántartásba vételre kerültek. Az el bbiekután részlegesen a közhasznú társaság irányadó szabályai kerülnek bemutatásra.

CélokA közhasznú társaság céljait a polgári törvénykönyv definíciója is egyértelm enkifejezi, miszerint „a közhasznú társaság közhasznú – a társadalom közösszükségleteinek kielégítését nyereség és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló –tevékenységet rendszeresen végz jogi személy. A közhasznú társaság üzletszergazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység el segítése érdekében folytathat”.Itt megjegyzend , hogy a közhasznú társaság jogi személy, így jogképes, amiegyszer en azt jelenti, hogy jogviszonyok alanya és kötelezettje lehet. A közhasznútársaság tehát folytathat gazdálkodó tevékenységet, azonban ez csak látszólagosanirányulhat jövedelemszerzésre, ugyanis a gazdasági tevékenysége eredményekéntképz d nyereséget nem oszthatja fel a társaság tagjai között, hanem azt azalaptevékenységre, közhasznú tevékenységre vissza kell forgatni. Természetesen eznem jelenti azt, hogy a közhasznú társaság ne tarthatna fenn például munkaszervezetet,de a munkaszervezetnek kifizetett juttatások is csak annak érdekében történhetnek,hogy a munkaszervezet által a közhasznú tevékenység hatékonyabban valósuljon meg.

Az alapító – az alapításKözhasznú társaság alapítói köre széles lehet, hiszen létrehozhatják természetesszemélyek, jogi személyek, de még jogi személyiséggel nem rendelkez szervezetekis. Figyelemmel arra, hogy – mint arra már utaltunk – a közhasznú társaságalapításánál a korlátolt felel sség társaság szabályai is irányadóak, ezért az semkizárt, hogy mindössze egy alapítója legyen a közhasznú társaságnak. Így példáulelképzelhet az, hogy egy egyesület, vagy egy alapítvány, mint egyszemélyi alapító

28

hoz létre közhasznú társaságot. Az alapítás után az alapító joga marad a létesít okiratkés bbi megváltoztatása, továbbá döntés a társaság legf bb ügyeiben. Így különösenaz alapító dönthet az ügyvezet k megválasztásáról, vagy visszahívásáról (amir l akés bbiekben még szó lesz), vagy például a munkaszervezet kialakításáról, a stratégiaidöntések meghozataláról.

Az alapításról röviden az mondható el, hogy a Kht-t egy létesít okirattal kelllétrehozni, amit egyszemélyes társaságnál alapító okiratnak hívnak; a többszemélyesközhasznú társaságnál a létesít okiratot társasági szerz désnek nevezik.Az alapításkor – amennyiben nem egyszemélyes az alapító – alakuló taggy lést kelltartani, ahol a leend alapítók megegyeznek a szerz dés legfontosabb feltételeiben(így többek között – amennyiben ez alapítói cél – a közhasznú m ködés tényében is).A közhasznú társaság alapítását a társasági szerz dés megkötését l (alapító okiratelfogadásától) számított legfeljebb 30 napon belül – bejegyzés és közzététel végett –be kell jelenteni a cégíróságnak. A közhasznú társaság a cégjegyzékbe a valóbejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.

Névviselési jogAz alapítás feltétele, hogy a közhasznú társaság megkülönböztetésre alkalmas nevet(vezérszó- lásd következ bekezdésben is) válasszon. Ez a név szabadon választható,azonban különböznie kell a már bejegyzett – nemcsak más közhasznú társaságok,hanem az úgynevezett cégjegyzékben szerepl bármely más gazdasági – társaságoknevét l is.A közhasznú társaságot bár nem gazdasági társaság, mégis a gazdálkodó szervezetekcégnyilvántartásában regisztrálják. A névválasztásnál fontos még megemlíteni, hogy abejegyzést végz cégbíróságok gyakorlata szerint nem elfogadható, ha egy már létezcégnévhez hasonló nevet próbálnak az alapítók bejegyeztetni. Nem fogadható eltovábbá az sem, hogyha egy meglév névhez rövid szám, vagy bet toldat kerül. Nemmegfelel a névválasztás, ha egy korábban a cégjegyzékben már szerepl , deid közben törölt cég nevét veszi fel (próbálja meg felvenni) a leend közhasznútársaság. A kiforrott bírói gyakorlat ezen névválasztásokat azért nem engedi meg, merta hasonlóság miatt fennállhat annak a veszélye, hogy a közhasznú társaságokegymással a küls személyek számára összetéveszthet k lennének.

A névválasztásnál mondható még el, hogy a név els része, amir l gyakorlatilag eddigis szó volt, az úgynevezett fantázianév, vagy vezérszó. A vezérszó lehet értelemmelbíró, „vagy értelmetlen szó is”, lehet magyar, vagy idegen nyelvb l átvett kifejezés is,a lényeg annyi, hogy a cégnév megkülönböztet képességét fenntartsa. A cégnévegyebekben „a vezérszón kívül”, a tevékenységre utaló toldatból (például segélyezési)és a cégformára utaló toldatból (közhasznú társaság) áll. A rövidített cégnév pedigcsak a vezérszót, illetve a cégforma rövid megnevezését (jelen esetben kht.)tartalmazza. Itt kell azonban megjegyeznünk, hogy a szigorú névviselési szabályokalól egy kivétel lehet, amennyiben az alapító saját nevét tünteti fel a vezérszóban,akkor más szervezet azonos, vagy hasonló nevére nem kell figyelemmel lenni.

29

Székhellyel kapcsolatos rendelkezésekA társaságnak székhellyel kell rendelkeznie. Ez a központi ügyintézés helye, amelyet acégnek – a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló1997. évi CXLV. törvény rendelkezéseinek megfelel en – cégtáblával kell megjelölni.A jelenlegi törvényi szabályozás és bírói gyakorlat szerint nincsen szükség arra, hogya bírósági bejegyzés során székhelyigazolást adjanak be, azonban a közhasznú társaságvezet i teljes felel sséggel tartoznak a székhely valóságáért. A székhelyen kívül atársaságok telephelyet és fióktelepet is létrehozhatnak. Ezekre akkor lehet szükség, haa tevékenység már kiterjedtebb és a társaság a közérdek célokat nem csak egy helyenvégzi, hanem több helyszínen. A telephely az a hely, ami azonos helységben van aszékhellyel, de egy másik címen található. A fióktelep pedig a tevékenységvégzésének azon helye, amely cím más városban, községben van, mint a székhely. Afióktelepnek és a telephelyeknek is valóban m köd nek, létez nek kell lenni, és ezeket(a székhellyel együtt) a bíróság bejegyzi a nyilvántartásba. A székhelyen (telephelyen,fióktelepen) a valós m ködésre utal többek között az például – a hatóságok szemébenis – hogy megfelel infrastruktúra van jelen a m ködtetéshez, és valóban irodai célraszolgál.

A társaság id tartamaAz alapítónak el kell döntenie, hogy a közhasznú társaságot milyen id tartamra hozzalétre. Ez az id lehet határozatlan, avagy határozott, és a társaság m ködhetvalamilyen feltétel, vagy kívánt cél bekövetkezéséig is.

Tevékenységi körök rendszereA tevékenységi körökkel kapcsolatosan az alapítónak a következ ket kell feltétlenülismernie:A már többször visszatér motívum szerint a közhasznú társaság „öszvér” jelleggelbír. Ez a tevékenységi körök rendszerében is leképz dik. A közhasznú társaságtevékenységi körei ugyanis két részre oszlanak. Egyrészt a létesít okiratokban megkell adni a társaság által végzett közhasznú tevékenységek körét, amelynekfelsorolását a korábban már említett a közhasznú szervezetekr l szóló 1997. évi CLVI.törvény záró rendelkezései között található meg. (Itt fel kell hívni a figyelmet arra – aPolgári Törvénykönyv kommentárjára is figyelemmel –, hogy a közhasznúszervezetekr l szóló törvényben foglalt, el bb említett tevékenységi listát akkor is felkell venni a társasági szerz désbe /alapító okiratba/, ha a közhasznú társaság nemlenne egyben közhasznú szervezet!) Természetesen a felsorolt közhasznútevékenységekb l valamennyit nem tudja egyetlen közhasznú társaság gyakorolni,ugyanis meglehet sen eltér közhasznú célokat, folyamatokat fogalmaz meg ez aközhasznú tevékenység lista. Közöttük található az egészségmeg rzés is, de itt vanpéldául az emberi és állampolgári jogok védelme is, vagy a természet és állatvédelemis. Figyelemmel erre, az elhatározott céloknak megfelel en kell kiválasztani aközhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységek körét. A bírói gyakorlat és ajogszabályok megkövetelik azt is, hogy a közérdek céloknak megfelel en kiválasztottközhasznú tevékenységeket a létesít okiratban az alapítók az úgynevezett TEÁOR(tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere) szerint is besorolják, ami

30

gyakorlatilag egy kódszám és egy tevékenységi körre utalás megadását jelenti, de err lmég a kés bbiekben lesz szó. Felmerülhet itt a bekezdés végén a kérdés a közhasznú társaság tevékenységi köreinekmásik csoportjával: a közhasznú tevékenységek el segítése érdekében folytatottüzletszer gazdasági tevékenységek körével kapcsolatban. Ezen tevékenységek azok avalójában gazdasági jelleg tevékenységek, amiket azért vesz fel a közhasznú társaság,hogy az ebb l származó bevételekb l közhasznú céljait finanszírozni tudja. Aközhasznú társaság gyakorlatilag bármilyen tevékenységi kört felvehet, amelyvégzésére lehet sége van, tehát személyi állománya, tudásbeli és egyéb felkészültségemegvan hozzá. Emellett fontos megjegyezni, hogy amennyiben engedélyköteles egyilyen gazdasági tevékenység, akkor a megfelel engedélyekre is szükség van ezekvégzéséhez. Ezen tevékenységeket az alapítók szintén az el bb említet TEÁORjegyzékb l tudják kiválasztani. A TEÁOR jegyzék több helyen elérhet , ígynyomtatott formában is a KSH ilyen elnevezés könyvében, továbbá a KSHwww.ksh.hu honlapjának megfelel részén is tanulmányozható. A közhasznú társaságbírósági bejegyzéséhez a TEÁOR számok közül a négyjegy kódokkal jelölt számokhasználata szükséges, vagyis az alapítóknak a négyjegy TEÁOR szám mellettielnevezés, valamint annak kapcsolódó szöveges kifejtése alapján kell eldöntenie, hogymely tevékenységi köröket fogják a gazdasági m ködéshez rendelni.

Gyakorlati tapasztalatból adódóan szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a TEÁORszámok megválasztásánál arra is figyelemmel kell lenni, hogy vannak olyantevékenységek, amelyeket a közhasznú társaságok nem vehetnek fel. Ezért atevékenységi kör választásnál figyelemmel kell lenni – többek között – arra is, hogykizárólag egyesületeket, társadalmi szervezeteket illet tevékenységi körök nekerüljenek a tevékenységi kör listába (értend ez a közhasznú tevékenységi körfelsorolásra is), mert azoknak a bejegyzését a bíróság el fogja utasítani. Ilyen például a9133 máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység elnevezésTEÁOR kód, amelyet értelmezése alapján csak társadalmi szervezetekgyakorolhatnak.

A közhasznú, valamint az üzletszer tevékenységeknek tehát az alapító okiratban isegyértelm en ki kell t nniük. A közhasznú tevékenységek, azok TEÁOR szerintifelsorolása továbbá az üzletszer en végzett tevékenységek TEÁOR szerinti felsorolásaés feltüntetése kötelez eleme a létesít okiratoknak, erre figyelemmel kell lenni.

Közhasznú jelleg, valamint a közhasznúság, mint jogállásA közhasznú jellegr l a bevezet ben már röviden szó esett, így ez csak néhánymegjegyzés szintjén kerül itt kifejtésre. A közhasznú társaság nevében viseli azt, hogyvalamely közérdek célra jön létre, azonban ehhez automatikusan nem kapcsolódik aközhasznú jogállás. Ahhoz, hogy közhasznú szervezet is legyen a közhasznú társaság,további kötelez , illetve garanciális szabályokat kell beépíteni (például: nyilvánosság,iratbetekintetési jog biztosítása, szolgáltatások nyilvános igénybevétele, politikaipártoktól függetlenség) a létesít okiratokba, amely el írásokra már utaltunk. Aközhasznú szervezetté válás el nyeit azonban mérlegelni kell az alapítóknak már az

31

alapításkor (bejegyzéssel egyidej leg közhasznúvá válhat a társaság), avagy am ködés során.

Fel kell hívni a figyelmet ennél a résznél a bírói gyakorlatra, miszerint az alapközhasznúsági jogállás (fokozat) megszerzéséhez nem szükséges az úgynevezetttársadalmi közös szükséglet kielégítéséért felel s szervvel (például egy egyetemmel)szerz dést kötni. Ugyanis korábban a Polgári Törvénykönyvr l szóló 1959. évi IV.törvény rendelkezései alapján (59 §. (1.) bek.) vita alakult ki abban, hogy szükség van-e közhasznú társaságnál ilyen szerz dés megkötésére, mert a hivatkozott jogszabályihely a felel s szervvel kötend szerz dés létrehozásáról szól, és nem feltétlenülegyértelm módon. (Itt megjegyezend még, hogy nyilvánvalóan, nem csak az „alap”közhasznúsági jogállás megszerzéséhez nem szükséges az el bb említett speciálisszerz dés, hanem a közhasznú szervezetnek nem min sül közhasznú társaságlétrehozásához sem.)

A vagyon – a felel sségA közhasznú társaság vagyonára vonatkozó rendelkezéseknél szintén vissza kellutalnunk a korlátolt felel sség társaságra. Jelenlegi szabályok szerint tehát atársaságot legalább 3.000.000,-Ft, azaz hárommillió forint összeg törzst kével lehetmegalapítani. Az alapítást megkönnyítend lehetséges az, hogy az alapítók apénzbetétjeik felét, amennyiben az alapításnál letett összeg együttesen az 1.000.000,-Ft, azaz egymillió forintot meghaladja, a cégbejegyzést követ egy éven belülteljesítsék. Egyszemélyes társaság alapítása esetén erre nincs lehet ség, ekkor acégbírósághoz történ bejelentés el tt a teljes pénzbetétet be kell fizetni. Közösszabály, hogy az alapításkor a nem pénzbeli betétnek rendelkezésre kell állnia. Fontostovábbá, hogy a nem pénzbeli betétetnek (például egy autónak) forgalomképesnek,tehermentesnek kell lennie ahhoz, hogy ez a társaság vagyonává válhasson.

Az alapító tag, vagy tagok felel ssége a közhasznú társaságoknál csak a szolgáltatotttörzsbetétjük után, annak erejéig terjed ki. A törzsbetét pedig nem más, mint a tagokvagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, vagy nem pénzbeni. Itt szükségeskiemelni, hogy a közhasznú társaság ügyvezet inek felel ssége nem feltétlenülkorlátozott ugyanúgy, mint a tagoké (bár valaki egyben tag és ügyvezet is lehet). Azügyvezet i felel sségr l a kés bbiekben részletesebben szó lesz.

A közhasznú társaság törzst kéje (a számvitel nyelvén jegyzett t kéje) természetesennem azonos a társaság úgynevezett saját t kéjével. A saját t ke elemei:

induló t ke/jegyzett t ke;t keváltozás/eredmény;lekötött tartalék;értékelési tartalék;tárgyévi eredmény alaptevékenységb l (közhasznú tevékenységb l); valaminttárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységb l.

32

A taggy lésA közhasznú társaságnál, amennyiben annak nem egyszemélyes alapítója van,taggy lés m ködik. A taggy lés a társaság legfontosabb, legf bb szerve. A taggy léshatáskörébe tartoznak például a számviteli törvény szerinti beszámolók elfogadása, azadózott eredmény felhasználásáról szóló döntés, a stratégiai célok meghatározása, azügyvezet k megválasztása és visszahívása, díjazásuk meghatározása is. Ilyenkizárólagos hatáskör még a létesít okirat módosítása, a társaság jogutód nélkülimegsz nésének, átalakulásának elhatározása, vagy például a közhasznúsági jelentéselfogadása és minden egyéb olyan ügy is, amelyet a létesít okirat az alapítókizárólagos hatáskörébe utal.

A taggy lést meghatározott szigorú szabályok szerint kell összehívni és megtartani. Alegfontosabb szabály, miszerint a tagokat írásban kell értesíteni a taggy lésid pontjáról. Fontos, hogy a meghívók elküldése és a taggy lés megtartása közöttlegalább 15 napnak kell eltelnie; ez a garanciális szabály azt szolgálja, hogy a tagokid ben értesülhessenek arról, hogy a legf bb szerv ülésezni fog. Amennyibenhatározatképtelen lenne a taggy lés, akkor a határozatképtelenség miatt megismételttaggy lésen ez a legf bb fórum az eredeti napirendi pontok tekintetében, amegjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A taggy lés összehívásáért felel sszemélynek célszer felkészülni arra, hogy a taggy lés esetlegesen határozatképtelenlesz. Különösen el fordulhat ez abban az esetben, ha a közhasznú társaság tagjainakszáma nagyobb. Ilyenkor az a legcélravezet bb megoldás, hogy már ezen meghívótartalmazza a megismételt taggy lés helyét és idejét. Fontos szabály azonban, hogy amegismételt taggy lés id pontját pontosan meg kell adni.

A korlátolt felel sség társaságra vonatkozó rendelkezések értelmében – amelyek atermészetesen itt is alkalmazandók – a számviteli törvény szerinti beszámolóelfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról hozandó határozatok kivételévela tagok taggy lés tartása nélkül is határozhatnak. Fel kell hívni azonban a figyelmetarra, hogy a bírói gyakorlat nem egységes ennek megengedhet sége tárgyában. Vanolyan bírói álláspont, mely szerint a taggy lés tartása nélküli határozati rend azért nemállhatja meg a helyét a közhasznú társaságok létesít okirataiban, és így m ködésesorán sem, mert a levélben történ szavazás kizárja a nyilvánosságot, így a mársokszor emlegetett közhasznúsághoz tartozó nyilvánosság elve sérülhet. Javasolt ezérta közhasznú társaságot alapítóknak (különösen, akik közhasznú jogállást is kívánnakszerezni), hogy a nyilvánosságot tegyék minél szélesebb kör vé annak érdekében,hogy se a bíróság, avagy a kés bbiekben az ügyészség se lásson kivetni valót, jogihibát a létesít okiratokban.

Hasonlóan szavazással kapcsolatos kérdéseket vethet fel a személyi ügyeken történszavazás. Általánosságban személyi kérdésekben a szavazás titkos, azonban az el zbekezdésekben írtak miatt itt is felvet dhet a kérdés, hogy vajon a közhasznúnyilvánosságot nem sérti-e a titkos szavazás. Jelen írás álláspontja szerint indokoltesetben elrendelhet (de lehet ség szerint minél ritkábban) a taggy lést levezet elnöktitkos szavazást. Nyomatékosan fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy az ilyenzárt szavazások – akár személyi, akár egyéb kérdésekr l legyen szó – csak eseti

33

döntéseken nyugodjanak, mert egyébként a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészségjoggal tehet kifogásokat a közhasznú társaság m ködése ellen. Itt is meg kell jegyezniazonban azt, hogy az el bb felhívott garanciális követelmény a közhasznú jogállásúközhasznú társaságokat érinti els sorban.

A döntéshozatali rendben általános, – ha csak ett l nem térnek el a felek – hogy ahatározatokat a jelenlév k egyszer többséggel hozzák, kivétel ez alól, ahol a törvényennél magasabb szavazati arányt követel meg. Ilyen esetek lehetnek a társaságiszerz dés módosítása, az éves beszámoló módosítása, vagy a közhasznúsági jelentéselfogadása, amely döntésekhez kétharmados, vagy háromnegyedes többség is kell.Természetesen ezeket az arányokat a vonatkozó törvények értelmében a határaiktekintetében „felfelé” el lehet tolni, vagyis például ahol a törvény csak szótöbbségetkívánna meg, a létesít okiratban lehet akként rendelkezni, hogy kétharmados, vagyháromnegyedes szótöbbség kelljen a döntéshez. A döntéseket megfelel módon ahatározatok könyvében vezetni kell. Itt kiemelend , hogy amennyiben valakiközhasznú szervezetként akarja a közhasznú társaságot m ködtetni, akkor valamennyiszerv vagy képvisel , így például az ügyvezet döntéseit is külön döntéstárban kötelesrögzíteni, amib l többek között ki kell, hogy derüljön az ülésen hozott döntés tartalma,hatálya, valamint személy szerint fel kell tüntetni a döntést támogatókat, az aztellenz ket, valamint azokat, akik a döntéshozatal során tartózkodtak.

Korábban szó volt már arról külön, hogy a közhasznú társaságnak lehet egyszemélyialapítója is, vagyis egy személy is jogosult ilyen közhasznú szervezetet létrehozni.Mivel különös szabályok vonatkoznak az egyszemély alapító által vezetett közhasznútársaságra, ezért ezeket itt röviden ismertetjük. Az egyszemélyi alapító esetén ataggy lés, mivel az alapító egy magában áll, nem létezik, mivel ilyenkor maga azalapító irányítja a közhasznú társaságot alapítói döntésekkel, határozatokkal.Amennyiben a közhasznú társaság közhasznú szervezet is, itt nem alapvet kritériumaz, hogy a legf bb szerv, vagyis az alapító nyilvánosan ülésezzen. Garanciálisszabályok azonban itt is léteznek. Ezek közül a legfontosabb az, hogy az alapítóbármilyen döntéshozatalát megel z en köteles a kötelez en választandó felügyelbizottság, illetve a képviseleti szerv (általában az ügyvezet ) véleményét kikérni. Ez avélemény nem több azonban, mint egy véleménynyilvánítás, a jóváhagyás erejévelnem bír. A tévedések elkerülése végett hívjuk fel a figyelmet, hogy az egyszemélyesalapítás esetén az alapító természetesen nem csak egy természetes személy lehet,hanem például jogi személy is állhat egyszemélyi alapítóként. Az a speciális eset iselképzelhet , hogy ezen alapító –bár maga egy jogi személynek min sül – azonban –mint például egy egyesület – alapítói jogkörét csak saját legf bb szerve útján tudjagyakorolni. Vagyis például az egyesületi alapítás esetén az egyesület közgy lése lesz aközhasznú társaság egyszemélyi alapító hatáskörében eljáró szervezet. Ilyen esetbentehát egyszemélyi alapítói m ködésr l van szó, azonban figyelemmel kell lenni adöntéshozatal során az alapító közgy lése, mint testületi szerv döntéshozatali rendjéreis.

34

A taggy lés el bb rögzített szabályainál ismételten vissza kell utalni arra –figyelemmel a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokra, derögzítve azt is –, hogy amennyiben a közhasznú társaság nem lenne közhasznúszervezet, akkor a nyilvánosság, áttekinthet ség kritériumai nem ilyen mértékbenlennének megköveteltek az alapítóktól.

A taggy lés m ködésénél különösen nagy szerepe és felel ssége van azügyvezet knek, akik a közhasznú társaságok operatív irányítását látják el; róluk akövetkez rész fog szólni.

Ügyvezetés – a társaság napi operatív irányításaÜgyvezet je mind a több személy által alapított, mind az egyszemélyes közhasznútársaságnak is van. Az ügyvezet kifejezés társadalmunkban még a nem jogvégzettembereknek is ismer s lehet, hiszen az igen gyakori cégforma, a korlátolt felel sségtársaságok irányítását is ügyvezet k látják el. A közhasznú társaság ügyvezet jénekfeladat- és a hatásköre is meglehet sen hasonlóan alakul, mint a hivatkozott gazdaságitársasági formánál.

A társaságnak egy vagy több ügyvezet je is lehet. Az ügyvezet k az alapítórendelkezései szerint jogosultak önállóan, avagy együttesen a közhasznú társaságképviseletére. Miel tt azonban az önálló vagy együttes cégjegyzési jog kerülnebemutatásra, szükséges szólni pár szót a képviseleti jogról.

A képviseleti jogot két alapvet értelemben kell figyelembe venni a közhasznútársaság m ködése során is. Egyrészt létezik a személyes képviselet, ami azügyvezet nek a hatóságok, harmadik személyek el tti eljárását és nyilatkozataitjelenti. Amennyiben ez a képviseleti jog írásos formát követel meg, akkor beszélünk aképviseleti jog másik formájáról, a cégjegyzésr l, ami tehát a társaság nevében történaláírást jelenti.

Most már sor kerülhet a cégjegyzés önálló, avagy együttes metódusánakmegmagyarázására is. Itt kell el re vetni, hogy együttes cégjegyzésr l nyilvánvalóancsak akkor van értelme beszélni, amennyiben a közhasznú társaságnak kett vagy többügyvezet je van. Amennyiben tehát önálló a cégjegyzési jog (egy ügyvezet nél eztermészetszer leg fakad, több ügyvezet nél pedig alapítói döntés), akkor azügyvezet k önállóan jogosultak arra, hogy a társaságot írásban és szóban is másokel tt képviseljék, a másik ügyvezet hozzájárulása nélkül. Amennyiben együttes acégjegyzési jog, akkor a kett vagy több ügyvezet , csak együttesen járhat el (példáulbankszámla feletti rendelkezésnél), tehát jognyilatkozatai csak akkor érvényesek, haegyüttesen teszik meg azokat, vagyis együttesen kell nyilatkozniuk, és egymás mellettkell aláírniuk. Gyakorlati tapasztalatként rögzíthet , hogy akár önálló, akár együttes acégjegyzési jog, amennyiben több ügyvezet végzi a közhasznú társaság irányítását,érdemes feladataikat egymás között megosztani. Ez azt jelenti, hogy például ahatékonyság kedvéért az egyik ügyvezet csak a személyi és közhasznúsági ügyekkelfoglalkozik, míg a másik az üzletszer gazdasági tevékenység irányításában vállaldönt szerepet. Azt természetesen tudni kell, hogy ilyenfajta munkamegosztás

35

megvalósítása csak nagyobb szervezeteknél szükséges és kifizet d . Különösen fontosarra is felhívni a figyelmet, hogy az ügyvezet k közötti társaságon belülifeladatmegosztás nem jelenti azt (még akkor sem, ha írásos formát ölt), hogy ezenfeladatmegosztás alapján jóhiszem harmadik személyekkel szemben arra lehetnekés bb hivatkozni, miszerint egy aláírt szerz dés azért nem érvényes, mert az adottügyvezet a társaságon belül nem foglalkozott az adott ügykörrel. Kifelé tehát azügyvezet knek teljeskör felel ssége van, jóhiszem harmadik személyekkel szembenfeladatkörük korlátozottságára nem hivatkozhatnak.

Az ügyvezet feladata a társaság széles értelemben vett operatív irányítása, ígykülönösen a gazdasági, személyügyi feladatok ellátása, kezelése. Gyakorlatitanácsként itt mondható el, hogy a cégbíróságok általában elvárják, hogy amennyibentöbb ügyvezet van a közhasznú társaságnál, akkor a munkáltatói jogok gyakorlásávalcsak az egyik ügyvezet legyen megbízva, és ezt jelöljék is meg a társaságiszerz désben (alapító okiratban). További feladatait képezi (csak példálózófelsorolással) az ügyvezet nek: felel a cégjegyzék valóságnak megfelel adataiért,köteles gondoskodni a társaság üzleti könyveinek szabályszer vezetésér l, kötelesvezetni a határozatok könyvét. Amennyiben a közhasznú társaság egyben közhasznúszervezet is, akkor pedig különösen jelent s feladat hárul az ügyvezet re abból aszempontból, hogy a nyilvánosságot a közhasznú társaságban fenntartsa, így például ataggy lés, az alapító, valamint saját határozatait bemutassa kérésre, a döntésekr lszóló részletes nyilvántartást vezesse, valamint közöljön az arra jogosultakkal mindenolyan felhívást, közleményt ami a közhasznú társaság szolgáltatásai igénybevételévelkapcsolatos.

A korábbiakban már utalás történt arra, hogy szó lesz az ügyvezet i felel sségmértékér l is. Itt azt kell megjegyezni, hogy amennyiben valaki ügyvezet , akkorfelel ssége a polgári jog általános szabályai szerint alakulhat, tehát teljes vagyonávalfelelhet az okozott kárért. Gyakran el fordul, hogy egy vagy több alapító, tagszemélye azonos az ügyvezet jével, azonban a törvény szerinti tagi korlátolt felel sségnem jelenti azt, hogy ezáltal az ügyvezet ként is eljáró személy mentesülne a teljes kármegfizetése alól, amennyiben azt ügyvezet ként követte el. A szabályozás szerintugyanis amennyiben az ügyvezet k m ködési körükben (tehát az el bb említettügyvezet i feladatokkal kapcsolatosan) követnek el vétkes kötelezettségszegést, akkorfelel sségük az általános, teljes vagyoni felel sség szerint alakul. Gyakorlatban tehátaz mondható el, hogy amennyiben tud arról az ügyvezet , hogy kötelezettségét afeladatai körében megszegi, akkor az ebb l fakadó joghátrányokat, károkat megtéríteniköteles. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy közhasznú társaságnál, amiüzletszer gazdasági tevékenységet is folytat, ne lenne joga arra az ügyvezet nek,hogy olyan szerz déseket kössön, amiben ott rejlik az üzleti rizikó lehet sége.Azonban ha a szerz dés már el re tudhatóan hátrányos lesz a közhasznú társaságszámára, akkor nem beszélhetünk arról, hogy az ügyvezet i eljárás megfelel lettvolna. Az üzleti kockázat tehát megengedett (aminek határa nem mindig könnyenmérhet ), az eleve kárral fenyeget eljárásoké azonban nem.

36

Röviden szó volt még arról, hogy az ügyvezet i tisztséget az összeférhetetlenségoldaláról is meg kell vizsgálni. Ugyanis nem vállalható ez a tisztség, ha valamely más,törvényben meghatározott ok áll fenn. Ezek az okok f ként gazdasági, személyijelleg ek, tehát biztosítani akarják arról a társaságot, hogy az ügyvezet mindenfélebefolyástól mentesen tudjon a közhasznú társaság javára dolgozni. Ilyen tisztségetkizáró ok lehet például az, hogy egy ügyvezet három szervezetnél több helyen nemláthat el egy id ben vezet tisztséget, vagy például az az ok, miszerint akitb ncselekmény elkövetése miatt joger sen szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig nemlehet vezet tisztségvisel , amíg a büntetett el élethez f z d hátrányosjogkövetkezmények alól nem mentesül.

A közhasznú társaság m ködésének további biztosítékai (felügyel bizottság,könyvvizsgáló)A közhasznú társaságnak a Polgári Törvénykönyvr l szóló 1959. évi IV. törvényvonatkozó szakasza szerint kötelez felügyel bizottságot létrehozni és könyvvizsgálótválasztani. A felügyel bizottság mint testületi szerv, a könyvvizsgáló pedig mintgazdasági társaság, vagy mint vállalkozó áll a közhasznú társasággal kapcsolatban.

A felügyel bizottság ellen rzi els dlegesen a közhasznú társaság m ködését ésgazdálkodását. Ezen jogkörébe az is beletartozik, hogy a vezet tisztségvisel kt ljelentést, a közhasznú társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérjen. Továbbijogköre az, hogy a közhasznú társaság üzleti könyveibe, irataiba beletekintsen, ésazokat megvizsgálja. A felügyel bizottságnak speciális jogköre és egyben kötelességemég, hogy az éves beszámolóhoz és a közhasznúsági jelentéshez évente írásosvéleményt kell adnia.

A felügyel bizottságnál kiemelend , hogy a testületi szervnek legalább három tagbólkell állnia. Gyakorlati szempontból javasoljuk, hogy a felügyel bizottsági tagokat avalóban arra rátermett személyekb l válasszák meg a közhasznú társaság alapítói, tagiköre. A személyekben tudatosítani kell, hogy a felügyel bizottsági munka nemcsakformalitás, hanem annak gyakorlati jelent sége van. Ez azért különösen fontos, mertsokan a korábbi id szakban mindössze egyfajta megtiszteltetésnek tekintették ezt atisztséget, azonban annak konzekvenciáival nem voltak tisztában; vagyis, hogy atagság felel sséggel is jár. Amennyiben a megfelel felügyel bizottság összeállt ésm ködik, jelentenie kell a döntéshozók részére mindazt, ami munkájuk elvégzéséhezszükséges, különösen a jogszabálysértéseket, vagy gazdasági megfontolatlanságokat.

A közhasznú társaság könyvvizsgálót is köteles alkalmazni, aki ha jogi személykéntvégzi ezen feladatait, meg kell hogy jelölje azt a magánszemélyt is, aki személyébenfelel s a könyvvizsgáló társaságnál a könyvvizsgálatért. Ezt az adatot akönyvvizsgálóról a cégbíróság felé is ebben a formában kell bejelenteni.

A könyvvizsgáló feladat és jogköre hasonlóan alakul a felügyel bizottságéhoz,azonban f ként a gazdasági és számviteli folyamatokra koncentrál. Itt is különkiemelend , hogy az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához akönyvvizsgáló írásos véleményére is szükség van.

37

A jöv – mi lesz a közhasznú társasággalA Gazdasági társaságokról szóló 2006 évi IV.törvényben – 2006. január 4-én –kihírdetésre kerültek szerint 2007. július 1. után Kht. nem alapítható, illetve a meglevközhasznú társaságok – ezen id pontot követ két éven belül – csak úgynevezettnonprofit formában m ködhetnek tovább, vagy más nonprofit társasággá alkulhatnakát. Ezen új forma ("nonprofit") szabályozása a jelenlegi közhasznú társaságokhoz leszhasonlatos. Bármely gazdasági társaság létrejöhet jövedelemszerzésre nem irányulóközös gazdasági tevékenység folytatására. Ez azt jelenti, hogy eddigi „öszvér”szervezetünk megsz nik és ezután bármilyen gazdaság társaság alakulhat nonprofitcélra, illetve már m köd gazdasági társaság nonprofit m ködést határozhat el. Atörvény utal arra is, hogy ezen típusú nonprofit társaság külön feltételek fennállásaesetén válhat majd közhasznú szervezetté, tehát ennyiben fennmarad az az elv,miszerint egy közhasznú nonprofit társaság még nem feltétlenül min sül közhasznúszervezetnek is. Úgy t nik az új szabályozás – amely a jelenlegit l részben eltér lesz,de láthatóan –sok elemet átemel a korábbiból, így érdemes volt megismerni azt a jogistruktúrát, ami részbeni átalakításra került.

A közhasznú társaság bejegyzéseA közhasznú társaságokat a társaság székhelye szerint illetékes megyei bíróság, mintcégbíróság jegyzi be, és tartja nyilván (akkor is, ha közhasznúsági fokozatotszereznek). Az eljárás úgynevezett nemperes eljárás, amely szerint a bíróság kérelemreés a benyújtott okiratok alapján dolgozik, és dönt a regisztrálásról. Amennyiben aközhasznú társaság, vagy annak közhasznú formája nem felelne meg az eljárás soránvalamennyi törvényi feltételnek, akkor a cégbíróság úgynevezett hiánypótlást bocsátki. A hiánypótlás megfelel teljesítése esetén a közhasznú társaság bejegyzésre kerül.Fontos még tudni, hogy mivel a cégbíróságok el tti ezen eljárásban kötelez a jogiképviselet, ezért a közhasznú társaság megalapításakor mindenképpen mindenképpenügyvéd, vagy közjegyz közrem ködését kell igénybe venni.

A közhasznú társaság megsz nése, megsz ntetéseA közhasznú társaság megsz nése inkább a gazdasági társaságok megsz nésérehasonlít, azonban a közhasznú jellegre figyelemmel a megsz nés továbbibiztosítékokkal is el van látva.A közhasznú társaság megsz nhet például, ha elhatározza jogutód nélkülimegsz nését, ha közhasznú társasággal egyesül, vagy ha közhasznú társaságokká válikszét. Itt is látható, hogy a közhasznú társaság saját elhatározásból történ megsz néseesetén – amennyiben a tevékenység egy másik szervezetben folytatódik – a „jöv benitevékenységi hely” csak egy másik közhasznú társaság lehet, tehát úgy ismegfogalmazható, hogy a közhasznú tevékenységgel felhagyni nem lehet.Megsz ntetési okok lehetnek továbbá, ha a cégbíróság a közhasznú társaságotmegsz ntnek nyilvánítja, vagy ha úgynevezett törlési eljárást folytat le. A közhasznútársaság továbbá egyéb okokból is megsz nhet:A megsz ntetés szankció jelleg esete az lehet, ha a bíróság a törvénytelen m ködéseredményeképpen és a hosszabb ideje tartó törvénytelen állapot fennállása és másmódon nem orvosolhatósága miatt megsz ntnek nyilvánítja a céget. Az úgynevezetttörlési eljárásra akkor kerül sor, ha a társaság a székhelyén nem található, vagy

38

tisztségvisel i nem fellelhet k, a tagok, alapítók pedig nem állítják helyre a törvényesm ködés rendjét. Ilyenkor a közhasznú társaság úgynevezett törlési eljárásban sz nikmeg. További megsz ntetési okok: a végelszámolás utáni jogutód nélküli megsz nés,vagy a felszámolási eljárás, amelynek végén hivatalból szintén megsz ntetik aközhasznú társaságot.

Biztosítékként szerepl rendelkezésként jelenik meg a Polgári Törvénykönyvr l szóló1959. évi IV. törvény közhasznú társaságokra vonatkozó rendelkezései között,miszerint a társasági szerz désben (alapító okiratban) meg kell határozni azt is, hogy aközhasznú társaság megsz nése esetén a társaság megmaradt vagyonát milyen módonfordítják majd közhasznú célokra. A közhasznú célokra fordítás a jelen szervezetiformánál, annak megsz nése esetén kötelez .

A Közhasznú társaságok m ködését szabályozó legfontosabb törvények:

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvr l

1997. évi CXLIV. törvény a Gazdasági Társaságokról

1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekr l

39

IV. A TÁMOGATÓI KEDVEZMÉNYEKR L

Amennyiben a támogató által befizetett összeg ténylegesen közhasznú célt szolgál (ésnem csak látszólagos befizetés azért, hogy anyagi el nyhöz jusson) és egy közhasznúvagy kiemelten közhasznú alapítvány részére lett átadva, akkor az alapítványitámogatás után a támogató adókedvezményt vehet igénybe.

Az adókedvezmény alapját a szervezet által kiállított igazolás adja, amelynek mindigtartalmaznia kell a támogató adatain kívül a közhasznú szervezet nevét, székhelyét,adószámát, közhasznúsági fokozatát, a támogatott célt és a támogatás összegét, értékét.Ezen felül a támogatótól függ en további információk is feltüntethet k az igazoláson.

A támogatói kedvezmények növelhet k, pl.: tartós adományozás esetén. Tartósadományozásnak min sül, ha a közhasznú szervezet és támogatója írásban szerz déstköt, és ezen szerz désben a támogató arra vállal kötelezettséget, hogy a szerz déskötésévében és az azt követ legalább három évben, évente legalább egy alkalommalazonos, vagy növekv összegben – ellenszolgáltatás nélkül – pénzbeli támogatástnyújt az alapítványnak.

A társasági adó hatálya alá es támogatók esetén a kedvezmény adóalapkedvezmény, tehát az adóalapot kell csökkenteni.

Kiemelked en közhasznú szervezetek támogatása esetén az adózás el tti eredménytcsökkenti az adomány másfélszeres összege, azonban legfeljebb az adózás el ttieredmény 20% -a erejéig érvényesíthet az adóalap csökkent kedvezmény. Tartósadományozás esetén az adózás el tti eredményt csökkenti az adomány másfélszeresösszege, továbbá az adomány további 20%-a, legfeljebb azonban az adózás el ttieredmény 20% -a erejéig érvényesíthet az adóalap-csökkent kedvezmény.

Közhasznú szervezetek támogatása esetén az adózás el tti eredményt csökkenti azadomány teljes összege, de ez az adóalap csökkent kedvezmény legfeljebb az adózásel tti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthet . Tartós adományozás esetén az adózásel tti eredményt csökkenti az adomány teljes összege, továbbá az adomány további20%-a, legfeljebb azonban az adózás el tti eredmény 20% -a erejéig érvényesíthet azadóalap-csökkent kedvezmény.

A magánszemélyek adományozása esetén csak a pénzbeli adományozás esetéreismerhet el az adókedvezmény igénybevétele, ekkor viszont a kedvezménnyel nem azadóalapot, hanem az abból kiszámított adót kell csökkenteni.

Kiemelked en közhasznú szervezetek esetén a befizetett összeg 30%-a írható le azadóból, maximum azonban 100.000.,-Ft. Tartós adományozás esetén akedvezményhez további 5% kiegészít kedvezmény kapcsolódik azzal a kitétellel,hogy a 100.000 Ft-os maximum ebben az esetben is irányadó.Közhasznú szervezetek esetén a befizetett összeg 30%-a írható le az adóból,maximum azonban 50.000.,- Ft. Tartós adományozás esetén a kedvezményhez további

40

5% kiegészít kedvezmény kapcsolódik azzal a kitétellel, hogy az 50.000 Ft-osmaximum ebben az esetben is irányadó.

Utolsóként pedig megemlítend egy évr l-évre népszer bb támogatási forma: amagánszemélyek személyi jövedelemadójának civil szervezetek részére felajánlható1%-a.

Az SZJA 1%-aIlyen formában Európában egyedülálló módon Magyarországon a civil szervezetekközvetlenül is részesülhetnek a magánszemélyek által befizetett adó meghatározottrészéb l. Az adózóknak minden év május 20-ig lehet ségük van adóbevallásukkalegyidej leg adójuk kétszer 1%-áról rendelkezni. Egyik 1% valamelyik egyháznak,vagy kiemelt költségvetési célel irányzatnak, illetve a másik 1% valamelyik civilszervezetnek ajánlható fel. Minden közhasznú, vagy közérdek célt szolgálóalapítvány jogosult az adó 1% gy jtésére, ha a kötelez törvényi el írásoknakmegfelel.Az adó 1%-ból befolyó összegr l az APEH levélben értesíti az alapítványt minden évszeptember 30-ig. Az alapítványnak – értesítés kézhezvételét l számítva – harmincnap áll rendelkezésére a felajánlásként kapott összeg megszerzéséhez szükségesigazolások – adóhatóság felé történ – beküldésére. Körülbelül október végére azAPEH átutalja a szervezet bankszámlájára a teljes összegét a felajánlásoknak, amelyetkizárólag cél szerinti tevékenységre fordíthat az alapítvány!Az adó 1% gy jtése napjainkban már komoly el készületeket és tervezést igényel, dea szellemi-fizikai-anyagi befektetés többszörösen megtérül, ha lelkesedéssel éskitartással, valamint megfelel szakmai felkészültséggel hajtják végre.Az 1%-ok felhasználásáról nyilvánosságra kell hozni – a sajtón keresztülinyilvánosság az elvárt és megszokott – a legszükségesebb adatokat – a felajánlástkövet év október 31-ig –, méghozzá olyan módon, hogy a reálisan szóba jövfelajánlók értesülhessenek err l.

41

V. PÁLYÁZATÍRÁSI JÓTANÁCSOK – FORMAI KÖVETELMÉNYEK,VALAMINT A PÁLYÁZATOK LEGGYAKORIBB HIBÁIRÓL

A pályázatírás, mint tevékenység rengeteg hibalehet séget rejt magában, amelyekelkövetése esetén gyakran az egész addigi munka, „az összes energia és pénz kárbavész”.A legkritikusabb pályázatírással kapcsolatos hibacsoport a formai követelmények nemteljesítése, hiszen ez esetben a bírálók figyelembe sem vehetik, veszik a pályázattartalmát, az érdemi munkát (terveket, ötleteket).Hasonló kudarcélmény alapja lehet, a rosszul megválasztott pályázati kiírás, ha azelérni kívánt célok a pályázat által támogatandó ötletekhez nem kapcsolhatóak.

Az alábbiakban egy olyan „jótanácsgy jtemény” olvasható, amit ha egy kezd , vagyakár „középhaladó” pályázatíró figyelmesen elolvas és megtanul, akkor a pályázata azelbíráláskor jóval nagyobb eséllyel jut át a formai rostán, így az alább leírtak – bárnem biztosítják a pályázat feltétlen sikerét, de – jelent sen hozzájárulhatnak ahhoz,hogy nagyobb eséllyel jussanak el a beadott pályázatok a szakmai bírálatig.

A legfontosabb tudnivalók:

1. Id ben tervezzen!A pályázatírás legfontosabb alapelve, hogy nem a pályázati kiírásokhoz „készül” azötlet, hanem az ötletekhez kell pályázati kiírásokat keresni! Ezt a logikai sorrendetbetartva id ben fel lehet készülni a pályázatírási ciklusra, és akár rövid határid spályázatokat is be tud nyújtani a kiírásban megjelölt határid re!

2. Legyen felkészült a pályázati kiírást illet en!Mindig szerezze be az összes elérhet információt egy pályázattal kapcsolatosan(pályázati felhívás, pályázati útmutató, pályázati adatlap, kötelezformanyomtatványok, stb.) és azokat alaposan olvassa el, hogy felmérje, megfelel-eszervezete számára, céljaik megvalósításához segítséget nyújt-e az adott pályázat! Halehetséges, „aludjon rá egyet”, hogy átgondolt legyen az összes elolvasott információ!

3. Higgyen a saját ötlet, illetve cél fontosságában! Mert az is!Miután elhatározta, hogy benyújtanak a szervezet nevében egy pályázatot, mindiglebegjen a pályázat elkészít inek a szeme el tt, hogy azért pályáznak, mert amegvalósítani kívánt cél, a mondanivaló, az ötlet fontos, és megvalósítása szükséges!A teljes pályázati anyagban jelenjen ez meg: a projekt bemutatásától a szakmai ajánlókszövegeinek megfogalmazásáig!

4. Írjon kísér levelet!A pályázati dokumentáció elkészülte után el kell készíteni egy rövid kísér levelet,amelyben megfogalmazásra kerül az, hogy milyen célból, mekkora összegre pályázik aszervezet, és amely szöveg kifejezi a pályázók bizakodását-magabiztosságát a sikert

42

illet en. Ne legyen tolakodó, konkrét személynek címezze meg, ne pedig csak„Címzett”-nek! A kísér levél tartalmi mondanivalója ne legyen több 6-8 sornál!

5. Tervezzen reálisan!Mindig legyen tisztában azzal, hogy a kit zött célok mennyire reálisak, milyenprogramelemek megvalósítására képesek, ehhez milyen költségvetés a reális, illetveszükséges! Ne akarja, hogy nagyobbnak lássák a szervezetet (és annakteljesít képességét), mert akkor úgy is fogják kezelni! A nagyzolás nagyon jólkimutatható egy pályázatban, és azonnal ellenszenvet vált(hat) ki a bírálókból!

6. Strukturálja mondandóját, emelje ki a cél f bb pontjait!A pályázat megírása során egyfajta logikát kövessen, ami a pályázati cél pontosmegfogalmazásától kezdve a sikeres megvalósításhoz szükséges emberi, anyagi éstárgyi feltételek felhasználásán át, a lebonyolításig és a projekt zárásáig terjed! Emeljeki a mondanivaló leglényegesebb pontjait, és ezeket megfelel en „tálalja” a pályázatiprojekt leírása során!

7. Azonosuljon a pályázat kiíróinak szándékával, arról írjon és úgy, amire ésahogy kíváncsiak!A pályázati kiírás pontos ismeretében fogalmazza meg úgy a pályázatban amondanivalót, hogy a bírálók egyidej leg kapjanak választ az általuk megfogalmazottkérdésekre, és közben ismerjék meg a megvalósítani kívánt célt! Ne akarja egykorábban kitalált ötletét megmagyarázni a bírálóknak úgy, hogy közben nem az általuk felépített logikát követi, mert az nagy valószín séggel kudarchoz vezet!

8. S rítse mondanivalónkat; csináljon összegzéseket!A pályázat bírálata során – általában – nincs annyi id , hogy a szakmai bírálóalaposan, kétszer-háromszor elolvassa a bírálatra megkapott anyagot, megkeresve azösszefüggéseket, valamint azt, hogy mindenr l – ami a pályázati kiírásban kötelez enszerepelt – írt-e a pályázó.Célravezet , ha a program részletes bemutatása során összegezve, de röviden leírjamir l is fog a továbbiakban írni, majd a leírás végén szintén összegzi, hogy mir l írt,így mit olvashatott a figyelmes bíráló.

9. Csak annyi helyet használjon fel, amennyi a rendelkezésére áll!A pályázatokat legtöbb esetben a kiíró által rendelkezésre bocsátottformanyomtatványon kell benyújtani! Ügyelni kell arra, hogy az egyes rovatokat úgytöltse ki, hogy a rendelkezésre álló helyen, illetve a formanyomtatvány szerintmegadott mennyiség helyen férjen el a pályázati szöveg! Ha maximum 3 oldalbanlehet megfogalmazni a pályázati program részletes leírását, akkor ne akarjon 4 oldaltírni, mert nem fogják elolvasni (s t vannak olyan „szigorú” bírálók, akik formaihibának tekintik a leírtakat, és emiatt érdemben – tartalmában – már nem is vizsgáljáka pályázatot)!

43

10. A program rövid leírását hagyja a végére!A program rövid összefoglalója – a bírálók számára – az egyik legfontosabb része apályázatnak, mivel ebben található az els lényeges, tartalmi információ, amiveltalálkoznak, és ami alapján besorolják a pályázatot a saját értékítéletük alapján atámogatandó, vagy a kevésbé támogatható ötletek közé. Törekedjen az ezenszövegrésznél leírtakkal mindenben lefedni a részletes programtervet. Ezt a rovatot apályázati program részletes megírása után töltse ki, mert így sikeresebben tömörítheti amár leírtakat, mint a tervezési id szakban!

11. Minden rovatot töltsön ki!Figyeljen arra, hogy a formanyomtatvány minden rovatát töltse ki, mert ha -véletlenül – kihagy egy fontos rublikát (pl.: közhasznúsági fokozat), akkor a pályázatotformai hiba miatt visszadobják! Lehet leg ellen riztesse le a pályázatot – e tekintetbenis – egy segít kész – és figyelmes – ismer sével, hogy biztosra menjen!

12. Ne változtasson a megadott formanyomtatványon!Nagyon fontos kritérium, hogy a formanyomtatvány azért formanyomtatvány, mert bekell tartani annak formaiságát, azaz a pályázó nem változtathat annak szerkezetén! Neakarja „logikusabb” sorrendben elhelyezni a kérdéseket, és ne kockáztassa meg, hogyegy hosszabban megfogalmazott rész miatt elcsússzon a formája a nyomtatványnak! (a300 karakter az 300 karakter!) Ilyen esetben inkább használjon pótlapot!

13. Olvashatóan és érthet en írjon! Figyeljen az internetes pályázássajátosságaira!Habár a pályázatok egy jelent s részét most már az Interneten keresztül kell/lehetbenyújtani (lsd. Mobilitás pályázatok), illetve a pályázatoknak a dönt részétleginkább számítógéppel töltik ki a pályázók, az esetlegesen kézzel írt anyagoknál(ajánlások, árajánlatok, stb.) nagyon ügyelni kell arra, hogy a kézzel írt szöveg jólolvasható legyen, különben érthetetlensége miatt nem számítható bele a pályázatianyagba!A kizárólag Interneten keresztül beadható pályázati adatlapokat célszer id benletölteni, esetleg el re kinyomtatni és kézzel kitöltve, piszkozatot készíteni; valamint acsatolandó file-mellékleteket el re elkészíteni; majd ezt követ en ismételten azInternetre csatlakozva az adatlapon – a piszkozat segítségével – digitálisan is kitöltve,az el re megírt (és már ellen rz tt) mellékleteket csatolva a pályázati anyagotelküldeni.

14. Írja alá a pályázatot minden helyen, ahol kérik!Nagyon fontos, hogy egy pályázati formanyomtatványt a legtöbbször nem csak egyhelyen kell aláírni, hanem a nyilatkozatoknál, a költségvetési tervnél, a csatoltmellékleteknél, stb. is. Ügyeljen arra, hogy ha eredeti aláírást kérnek, akkor nem felelmeg a fénymásolt aláírás! Megtörténhet, hogy több példányban kell benyújtani apályázatot, és minden példányt eredeti aláírással kell ellátni. Ilyenkor az aláírás el ttmásolja le a teljes pályázati anyagot a kért példányszámban, majd minden egyespéldányt minden helyen írja alá!

44

Egyre több pályázat kiírója kéri (f leg EU-s pályázatok esetében), hogy a pályázatteljes dokumentációját – minden oldalát – szignózza a pályázó képvisel je, vagy aprojekt megvalósításáért felel s személy.Ez azt jelenti, hogy a pályázati anyag minden lapjának alján ott kell szerepelnie aszükséges aláírásnak!

15. Ne t njön úgy, mintha egy nap alatt rakta volna össze a pályázati anyagot!(S t tartózkodjon a „rapid” pályázástól, hiszen „a hamar munka ritkán jó!”)A pályázat megírása során fogalmazzon szabatosan, érthet en, építse fel logikusan amondanivalóját. Ne vétsen helyesírási, vagy számolási hibát, figyeljen arra, hogyamelyik mellékletre hivatkozik, az csatolva legyen! Ellen rizze, hogy a pályázatiformanyomtatvány és mellékletei oldalszám szerinti sorba legyenek rendezve, és csakezután f zze le a kért formában (ha tartalomjegyzék szükséges, akkor az a pályázatifejezetcímeket, illetve a fejezetek oldalszámait pontosan tartalmazza, hiszen ilyentípusú formai hiba is okozta már – egyébként kit n tartalommal bíró – pályázatérvénytelenítését)!

16. Id ben kezdje el megírni a szakmai részeket!Minden pályázat megírását egy szakmai tervezésnek kell megel znie, amikor apályázat megírásában, lebonyolításában szerepet vállalók megbeszélik, hogy mirekívánnak pályázni, hogyan osztják fel a feladatokat, ki mit tesz hozzá a pályázatsikeréhez!A szakmai részeket már ebben a tervezési szakaszban célszer papírra vetni, hogy apályázat megírása során strukturálni tudják az információkat, és minden közölnikívánt, fontos(nak tartott) mondanivaló megjelenhessen az általában sz kre szabotthelyen!Egy profi pályázatírónak mindig a tarsolyában vannak azok az alapanyagok, amelyeksegítségével könnyen össze tud állítani akár a legkülönfélébb igényeket kielégítpályázatokat is!

17. A költségvetés illeszkedjen a szakmai részhez, támassza alá a kit zött célmegvalósíthatóságát!A költségvetési terv összeállításához csak akkor kezdjen hozzá, ha már a szakmai résztmegírta, és pontosan tudja, hogy mit akar megvalósítani a pályázat segítségével!A költségvetés elkészítésénél vegye számításba, hogy milyen öner vel rendelkezik,amit a projekt megvalósítása érdekében el tud különíteni (készpénz, személyesközrem ködés, illetve rendelkezésre álló tárgyi eszköz használatának becsültforintértéke, támogatói, szponzori bevételek, tárgyi támogatások, stb.), majdösszesítse, hogy az egyes programelemekhez, pályázati részcélokhoz milyen mértékés típusú forrásra lenne szükség! Ha mindezen információk rendelkezésre állnak,akkor összeállíthatja a költségvetést, amely szorosan kell, hogy illeszkedjen a programszakmai tervéhez!

45

18. Költségvetési tervet támassza alá árajánlatokkal, árlistákkal, hogy a kiírók islássák: reálisan tervezett!A költségvetés tervezésénél az egyes költségelemek indoklásaként csatolni kell azárajánlatokat, a nyilvános helyr l beszerezhet árlistákat, szándéknyilatkozatokat, atámogató nyilatkozatokat, ezzel is el segítve a döntéshozók munkáját!A jól alátámasztott költségvetéssel nagyobb az esély, hogy a kért, vagy csakminimálisan csökkentett összeg támogatásról határoznak a bírálók.Ne felejtse el, hogy a költségvetés elkészítése csak tervezés, és ezt a bírálók is ilyenszemmel nézik, éppen ezért 10-15%-os eltérés a költségvetési sorokban általábanmegengedett!

19. A kötelez en csatolandó mellékleteket kötelez csatolni, tehát csatolja!A kötelez en csatolandó mellékletek listáját a pályázat kiírói a felhívásban mindigközzéteszik. Ezeket a mellékleteket abban a sorrendben kell csatolni, ahogyan azt apályázat kiírásában kérik, így kisebb az esélye, hogy a pályázat készít je-összeállítójakihagyjon valamit, és esetleg formai okokra hivatkozva elutasítsák a pályázatot!

20. Ellen rizze magát számszakilag is!A költségvetési terv elkészítésének befejezését követ en számoljon át még egyszermindent, hogy a számszaki egyez ségek biztosan meglegyenek! Legyen különösfigyelemmel a bevételi és kiadási oldal egyez ségére! Ha teheti, másokkal is nézesseát a számokat: több szem többet lát!

21. Legfeljebb akkora összegre pályázzon, amekkorára lehet!A pályázat kiírásában szerepl maximum megpályázható összeg azért van megadva,mert annál magasabb összeget nem adnak egy projekthez a döntéshozók! Ügyeljenarra, hogy ezt az összeget ne lépje túl a tervezés során, mert a magasabb igény – alegtöbb pályázat esetében – formai hibának min sül!

22. Már a pályázatírási szakaszban is legyen felkészült a beszámolót illet en!A pályázat kiírói – sok esetben – már a pályázati kiírás során a felhívás mellett abeszámolóhoz szükséges formanyomtatványokat, elszámolási útmutatókat is a(sikeresen) pályázók rendelkezésére bocsátják. Nagyon hasznos dokumentumok ezek,hiszen alaposan elolvasva felkészülhet az elszámolásra, a beszámoló megfelelelkészítésére, és ezek az információk gyakran segítenek a pályázat sikeresmegírásában is!

23. Merjen kérdezni a kiíróktól!A pályázat kiírói nem csak azért vannak, hogy kiírják, befogadják és elbírálják apályázatokat! Az egyik legfontosabb feladatuk a potenciális pályázók tájékoztatása,informálása, kérdéseiknek a megválaszolása! Ne féljen kérdezni, érdekl dni! Ne essenabba a hibába, hogy: ”Mi úgy gondoltuk..”; mert ezzel tönkreteheti addigi munkáját!Legyen biztos abban, hogy helyesen tudja, mit kell beírni az egyes rubrikákba, hamégsem biztos ebben: Kérdezzen!

46

24. Segítse a döntéshozatalt, használjon pozitív meger sítést!A bírálók egy-egy bírálati ciklusban több száz pályázattal találkoznak, és sok közülük– a nagy számok törvénye alapján – a hasonlóan jó, hasonlóan támogatásra méltó.Használja ki – szervezete – szakmai és kapcsolati t kéjét egy-egy ajánlásbegy jtéséhez, hiszen ezek az ajánlások sokat segíthetnek a pályázat kedvez (bb)megítélésében; továbbá egy jól cseng név a pályázat szakmai ajánlói között lehet,hogy ismer sen cseng majd a bíráló számára is, ami szintén a kívánt siker elérésétszolgálhatja!

25. Adjon értékelési mutatókat a döntéshozó kezébe!Figyeljen arra, hogy a pályázati célmegvalósulást az elszámolásnál általábanvalamilyen jól definiálható eredménymutatóval mérve kell bemutatni (példányszám,résztvev k száma, visszajelzési arány, stb.).Ha módja van rá, maga a pályázó határozza meg a program eredményességét jelentmutatókat, mert ezzel egyrészt nem kap „más beosztású mér szalagot” a tevékenységméréséhez, másrészt segíti a döntéshozót abban, hogy már a beállított mérésimutatókból lesz rhesse, milyen volumen programmal áll szemben! Ne gondolja,hogy a program „magáért beszél”, mérési mutatókat mindig használni kell!

26. Igazolja magát… és szervezetét! Használjon referenciákat!A pályázó szervezet korábbi tevékenységének eredményeir l szóló mellékleteknagyon jó hatást válthatnak ki a döntéshozókból, ha azok kapcsolódnak a pályázatitémához, vagy széles nyilvánosságot kaptak. Csatolja a pályázathoz a korábbiszervezeti eredményekhez kapcsolódó fényképeket, kiadványokat, cikkeket, honlap-hivatkozásokat, esetleg CD-t, DVD-t! Ezek a csatolmányok igazolják, valamintalátámasztják a pályázó felkészültségét a kívánt-megjelölt cél megvalósítására!

27. Fordítson elegend figyelmet és id t a részletekre!Kiemelten figyeljen oda arra, hogy ha „összeállt” a pályázati dokumentáció, akkoralaposan nézze át: minden a helyén legyen, minden kitöltve és minden mellékletcsatolva legyen.Ne adjon lehet séget arra, hogy példának okáért: hiányzik egy ajánlás, és ez az utolsópillanatban derül ki! Az ördög – aki soha nem alszik – a részletekben bújik meg!

28. Csomagoljon megfelel en! A borítékra írja rá a kért információkat!Ha elkészítette a megfelel példányszámú pályázati dokumentációt, akkor a kiírásnakmegfelel en tegye borítékba! Általában minden példányt egyetlen borítékba, vagycsomagba kell elhelyezni, jól elkülöníthet módon, azaz pályázatonként külön-különösszef zve, de egy borítékban vagy csomagban elhelyezve!Ne felejtse el feltüntetni a borítékon a feladó és a címzett nevét és címét, a pályázatiazonosítót (a kiírásból kiderül), és lehet leg írja rá minden esetben: „Pályázat”, ezzelel segítve a postázók munkáját!

29. Utaljon a program jöv beni hatásaira, fenntarthatóságára!Bár a legtöbb pályázat projektjelleg (eseti támogatás meghatározott id tartamra),mégis a legtöbb pályázati kiíró szándéka, hogy közép, vagy hosszútávon is hatással

47

bíró, eredményeket felsorakoztató programok szülessenek. Feltétlenül írja le, hogy apályázati forrás elnyerése esetén a megvalósítást követ en milyen eredményekkel,milyen jöv beni kihatással bír majd a program! Például: egy kiadvány is szolgálhatjatöbb éven keresztül a célcsoport információs igényeit, pláne, ha az az Interneten ishozzáférhet !

30. Találjon partnereket a megvalósításhoz!Néhány pályázat esetében kötelez en el van írva a partnerség, mint kritérium, azazcsak akkor nyújtható be egy program, ha az több szervezet együttm ködésén alapul.Partnereket keresni azonban minden pályázat esetében érdemes! (A partnerekkel valóközös munka nem feltétlen jelenti a források kényszer felosztását, gyakran a partnerönkéntesekkel, tárgyi eszközökkel való hozzájárulása is jelent sen javíthatja aprogram eredményességét.)

31. Lelkesedéssel (és lelkesedésb l) pályázzon, ne kényszerb l!Egy pályázatot nem lehet azért megírni, mert meg kell írni! Ha nagyon nem f lik apályázatíró foga a pályázat megírásához, az látszik a végeredményen is. Csak akkorkezdje el a pályázatot írni, ha lelkesedésb l, bels indíttatásból akarja megcsinálni!Hagyja szárnyalni fantáziáját és akarja, hogy ezt mások is megláthassák, és ha azötleteket jól megfogalmazza a pályázathoz, akkor a nyerési esélyei megn nek!

32. Figyeljen a beadási határid re!Mivel a legtöbbször nem lehet személyesen benyújtani a pályázati dokumentációt,mindenekel tt nézzen utána, hogy az elérhet postahivatalok közül melyik tart alegtovább nyitva, mert az esetek többségében úgysem lesz elég a rendelkezésre állóid a pályázatot tökéletesen befejezni; mindig találni fog valami javítani, jobbítanivalót rajta! Ügyeljen arra, hogy a beadási határid után feladott pályázati anyagokformai hiba miatt elutasításra kerülnek!

A pályázatok tipikus hibái

1. A banki aláírás-bejelent kartonról hiányzik a hitelesítés dátuma- A kartont csak a bank hitelesítheti, és eredeti példányban kell benyújtani apályázat mellékleteként, ezért arra nagyon oda kell figyelni, hogy a másolatra,amikor a banki ügyintéz aláírásával hitelesíti, akkor az aznapi dátumot írja rá,illetve, hogy írja rá az aznapi dátumot.

2. A csatolt bírósági kivonat nem a pályázó szervezet nevére lett kiállítva- Általában figyelmetlenségb l fakadó hiba, ami lehet, hogy a bírósági dolgozóáltal félreértett információkból fakad. Mivel nagyon sok szervezet nevehasonlóan kezd dik, vagy szinte azonos szavakból áll, ezért mindigfigyelmesen el kell olvasni a kinyomtatott egyoldalas kivonat adatait. Abíróságon a tévesen kiállított okiratot – kérésre – azonnal kicserélik.

48

3. A forrás és költségtáblákat a pályázó nem, vagy nem megfelel en töltötte ki- A költségvetési táblázatok szinte minden pályázat kiírójánál más és másformátumúak, de többnyire ugyanazt az elvet követik. Nem érdemeskockáztatni a hibás kitöltést, inkább segítséget kell kérni a pályáztatóképvisel jét l!

4. A pályázók a létesít okirat egyszer másolatát nem csatolták, azt egyáltalánnem hitelesítették, vagy csak a szervezet megalakulásáról szóló jegyz könyvetcsatolták- A létesít okirat a szervezet m ködésének alapdokumentuma, amelyet nemhelyettesít semmilyen más dokumentum! A hiba részben abból is fakad, hogymivel a bírósági kivonat is tartalmaz minden lényeges információt, vagy amegalakulásról szóló jegyz könyvben rögzítették azokat, és nem tartjákfontosnak az esetleg 10 oldalnál is hosszabb létesít okirat (alapító okirat, vagyalapszabály) csatolását.

5. a hitelesítés fénymásolt vagy külön nyilatkozaton szerepel- A dokumentumok hitelesítésének jelentése még nem egyértelm mindenszervezet számára. A hitelesítés azt jelenti, hogy az eredeti dokumentumrólkészített fénymásolatot a szervezet képvisel je (vagy külön kitétel esetén: aközjegyz ) eredeti aláírásával – illetve amennyiben bélyegz t is használ aszervezet, akkor bélyegz lenyomattal is – látja el, ami az eredeti aláírás ésbélyegz lenyomat által hitelesítetté válik. Hitelesítés mindig kizárólag azeredeti dokumentum másolatán helyezhet el, külön lapon nem min sülhitelesítésnek! Amennyiben egy hitelesített dokumentum kerül lemásolásra,onnantól kezdve az a másolat csak egyszer másolatnak min sül, nem pedighitelesített másolatnak! A több példányban benyújtásra kerül pályázatokeredeti példánya mellé mindig eredeti aláírással ellátott, azaz hitelesített másolatlegyen mellékelve, csatolva!

6. A létesít okirat másolatáról „A másolat az eredetivel mindenben megegyezik”hitelesít szöveg hiányzik- A legtöbb pályázati mellékletet el kell látni a fenti, vagy a fentivel azonostartalmú hitelesít szöveggel. Mivel tartalmában kell azonosnak lenni, ezértcélszer egy ilyen feliratú bélyegz t minden szervezetnek készíttetnie, ezzel ismegkönnyítve a saját hitelesítési munkáját!

7. A pályázatot nem a szervezet képviseletére jogosult személy írja alá, vagy azaláírt név nem egyezik meg a fedlapon megjelölt személy nevével.- Nagyon súlyos hiba, ha a pályázatnak nincs meghatározható felel se, mertsenki nem írja alá a pályázatot! A pályázat aláírása a felel sség elismerésétjelenti, mely a csatolt nyilatkozatokban foglaltak betartását és a pályázat leírtakszerinti megvalósítását biztosítja! Súlyos hiba az is, ha a pályázatért felel sszemély nevében valaki más írja alá a pályázatot (elnökhelyettes, vagy egymásik szervezeti tag)! Abban az egy esetben lehetséges a pályázat aláírása másáltal, ha a létesít okirat rendelkezik a teljes jogú helyettesíthet ségr l, és a

49

szervezet els számú képvisel je írásban meghatalmazta a pályázat aláírójátabban, hogy helyette és nevében teljes kör en eljárhasson a pályázat benyújtásasorán!

8. A pályázat határid n túl lett benyújtva- A legels formai hiba, ami kiderül. Abból ered, hogy a feladás napján a postaibélyegz n szerepl dátum kés bbi, mint a pályázati kiírásban szerepl utolsólehetséges feladási nap. Mindig körültekint nek kell lenni, hogy mikor zár azutolsó posta, és 1-2 órával korábbra id zíteni a postára adást, mert másszervezetek is ekkor fognak sorba állni saját pályázati anyagaikkal! (Nagyonfanatikus – valamint rendszeresen id sz két l szenved – pályázatírók ismerika postavonatok indulását, és egyes településeken való megállásának idejét is, ésezekre igyekeznek feljuttatni a pályázatukat több-kevesebb sikerrel. Kockázatosvállalkozás…)

9. A pályázó eredetiben csatolandó mellékletet csak másolatban csatolt be- Nem sok olyan melléklet van, amit eredeti példányban kell benyújtani, viszontezek hiánya a pályázat elutasítását jelenti. Általában ebbe a kategóriábatartozik:

- a közjegyz által hitelesített aláírási címpéldány eredeti példánya (vagyaz ezt kiváltó banki aláírási karton bank által hitelesített eredetipéldánya),- a székhely szerinti megyei (f városi) bíróság által a pályázó szervezethatályos adatairól kiállított, 30 napnál nem régebbi kivonat eredetipéldánya.

10. A szervezet bírósági nyilvántartásba vétele a megadott határid n túl történt meg- Több pályázat esetén a pályázat kiírói csak azon szervezeteknek biztosítanakrészvételt a pályázati eljárásban, akik már egy meghatározott ideje m ködnek.Általában ezekben az esetekben egy lezárt gazdasági évvel kell rendelkeznie aszervezetnek, azaz legalább egy teljes év (január 1-t l – december 31-ig tartó)m ködését be kell tudnia mutatni a bírálók felé, a döntés meghozatalaérdekében. Azon szervezetek, amelyek a megadott dátum után kerültekbejegyzésre a bíróságon, nem pályázhatnak önállóan ezekre a kiírásokra. Ebbenaz esetben célravezet keresni egy megfelel en „id s” partnerszervezetet,amellyel közösen benyújtható a megvalósítani kívánt ötlet.

11. Nem felel meg a közhasznúsági besorolásnak a pályázó közhasznúsági fokozata- Egyes kiírókhoz, vagy egyes pályázati kiírásokra csak közhasznú, vagykiemelked en közhasznú szervezetek pályázhatnak, ezért ha nem rendelkezikközhasznú fokozattal a pályázatot beadni kívánó szervezet, akkor az NCA-hozpéldául nem pályázhat (csak éves m ködési támogatásra). Ilyenkor a közhasznú„partnertkeresés” a járható út.

12. Kötelez melléklet hiányzik a pályázati dokumentációból

50

- A legtöbbször figyelmetlenség miatt el forduló pályázatírási hiba.Amennyiben a kötelez mellékletek abban a sorrendben kerültek összeállításra,ahogy a kiírásban felsorolták azokat, akkor könnyedén ellen rizhet , hogyvalóban minden mellékletet csatolva lett-e (vagy a papírok rendezgetése soránelkeveredett valamelyik kötelez en csatolandó melléklet). A kötelez melléklethiánya súlyos pályázati hiba.

13. Közhasznúsági jelentés hiányosA közhasznúsági jelentés az alábbi részekb l áll:

1. Számviteli beszámoló – egyéb szervezetek közhasznú egyszer sítettbeszámolója;2. Kimutatás a költségvetési támogatás felhasználásáról;3. A vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás;4. A cél szerinti juttatások kimutatása;5. A központi költségvetési szervt l, az elkülönített állami pénzalaptól, ahelyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, atelepülési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosításiönkormányzattól és mindezek szerveit l kapott támogatás mértékénekkimutatása;6. A vezet tisztségvisel knek nyújtott juttatások értékének, illetveösszegének kimutatása;7. A közhasznú tevékenység rövid tartalmi beszámolója.

14. A pályázathoz kapcsolódó nyilatkozat nincs aláírva- A nyilatkozat a csatolni nem szükséges dokumentumok meglétét, azinformációk helyességét, a köztartozásokról szóló valós helyzet bemutatásátbiztosítja. Err l a nyilatkozatról az aláírás soha nem maradhat le, ugyanakkorfontos, hogy ezt a nyilatkozatot is cégszer en kell aláírni (aláírás ésbélyegz lenyomat ha van), továbbá eredeti példánynak kell lennie!

15. Nem egyezik a tervezett források és költségek összege- A formai hibák tipikus esete, amikor a bevételek és kiadásokmérlegegyez sége nincs meg. A tervezés során a bevételekbe mindenlehetséges bevételt be kell számolni, és ennek összege pontosan meg kellegyezzen a kiadási oldalon feltüntetett tételek összegével!

16. Olyan szervezet nyújtott be pályázatot, amely nem jogosult a jogszabályirendelkezések értelmében pályázni (Pl. számos pályázati kiírás esetébenkizárják a Kht.-at, valamint a közalapítványokat, mint lehetséges pályázószervezeteket.)- A pályázó szervezet jogállására, m ködési formájára való kitételt jelenti, éssúlyos formai hibának min sül a be nem tartása. A legtöbb pályázati kiírásnáláltalában az els oldalon található meg a pályázók körére vonatkozó szervezetiformák felsorolása. Ha ennek nem felel meg a pályázati terveket „fontolgató”szervezet, akkor önállóan ne pályázzon, keressen olyan partner(eke)t, akikkelegyüttm ködve a pályázat beadható!

51

17. A beadott pályázat nem illik a pályázatot kiíró által támogatott tevékenységek,projektek körébe- Ezt a hibát leggyakrabban akkor követik el, amikor egy létez pályázatiprojektet (esetleg egy korábban már elutasított pályázati anyagot) próbálnakmeg „kipofozni”, megújítani a kiírásnak megfelel en. Az er ltetett pályázatianyag csak sok fölösleges munkával jár, mert a bírálók úgyis kiszúrják akövetkezetlenségeket, a belemagyarázásokat, az átvezetések miattigondolattársításokat. Ne er lködjön, lesz még „testhezálló” lehet ség is!

18. A pályázat szétfolyik, vagy túl rövid, kusza- A szövegmennyiség két véglete. Amennyiben a megadott kereteket nem töltiki a pályázó (pl. 3 oldal, vagy legfeljebb 400 karakter), akkor ebbe a tipikushibába esett és nem lesz elég információjuk a bírálóknak a döntésmeghozatalához… Az sem jó, ha túllépve a megszabott határokat, hosszabb abeadott pályázati szövegrész a megjelölt lehet ségnél, mert akkor el fordulhat,hogy nem olvassák el a pályázat vonatkozó – szakmai – részeit. Törekedjünkarra, hogy a rendelkezésre álló hely tartalmas, értelmes, és a bírálatszempontjából hasznos információkkal legyen feltöltve.

19. A pályázatban a pályázó mellébeszél, eltitkol valamit- Olyan tartalmi hiba, amely arról árulkodik, hogy a pályázó birtokában vanolyan információnak, amely a nagyszer ötlet és tervezés ellenére a pályázatmegvalósulását veszélyeztetheti, vagy meghiúsíthatja. Amennyiben ez kiderül,akkor egyértelm elutasítás vár a pályázatra. Célszer ilyenkor a veszélyeket isfelvázolni, és a veszély elkerülése érdekében tett lépéseket is beépíteni apályázatba, ekkor a felel sséget és a kockázatot is tudja elemezni a bíráló.

20. A projekt céljának leírásában általánosságok vannak, konkrétumok nélkül- A program részletes kidolgozása nem azt jelenti, hogy minél b vebben kerülbemutatásra az alapötlet, vagy hogy közhelyekkel, általánosságokkal kellgazdagítani a pályázati szöveget, hanem azt jelenti, hogy a programelemeketrészletesen kidolgozva, „konkretizálva” a célokat és az elérésükhöz szükségeseszközöket, módszereket, megnevezve a résztvev ket, bemutatva amegvalósítás helyszínét, a projekt pontos id pontját, a program létrejötténekkörülményeit, és a megvalósítás folyamatát készül el a végleges szövegváltozat.El kell hitetni a bírálókkal, hogy a sikeres megvalósításhoz szükséges mindeninformáció rendelkezésre áll már a pályázat beadásakor!

21. A pályázó túl sokat akar markolni, a pályázat kivitelezhetetlennek látszik – aköltségvetés irreális- Alapvet hiba, hogy a megpályázható maximális összegb l kiindulva akarja apályázat összeállítója pályázata szakmai részét „megszerkeszteni”, nem pedigfordítva. A valóságh és reális költségvetés tervezésének lényege, hogy apályázat (a pályázás) során el ször a részletes szakmai program kerülkialakításra, és ehhez vannak hozzárendelve a szükséges er források.Amennyiben a pályázat megvalósíthatósága által igényelt er források

52

túlszárnyalják a lehet ségeinket, meghaladják a megszerezhet és a pályázathozhozzárendelhet er forrásainkat, akkor a szakmai program karcsúsítására vanszükség! Ugyanakkor ha a program eredményes, terv szerinti megvalósításáhoznem szükséges a maximális megpályázható összeg, akkor ne is „puffasszuk fel”a pályázatot a magasabb elérhet összeg reményében!

22. A pályázatban a pályázó akadozottan, érthetetlenül, vagy gyerekesen fogalmaz- A pályázat szövegének végleges formába öntése egy önálló tudomány. El kellsajátítani az érthet és kell képpen „tudományos”, ugyanakkor a szükségesinformációkat megfelel módon tálaló fogalmazás módszerét, s t amondanivaló – bírálók szájíze szerinti – tálalását. Bármilyen jó a pályázatalapját adó ötlet, ha nem sikerül a fentiek szerint megfogalmazni…

23. A pályázó szervezet annak ellenére, hogy tudna, mégsem m ködik együttmásokkal- A partnerség szellemében meghirdetett pályázatoknál nem el ny, hanemkitétel az együttm ködés más civil szervezettel! Az együttm ködés nem aztjelenti, hogy feltüntetésre kerül a pályázatban - pl. ajánlóként - a partnerszervezet, hanem tényleges közrem ködést, a tervezést l a megvalósításigterjed munkafolyamatban való aktív részvételt kell biztosítani a másikszervezetnek! A partnerség segít optimalizálni a rendelkezésünkre állóer forrásokat, s t ki is egészíti azokat!

53

VI. A LEGGYAKRABBAN KÉRT KÖTELEZ MELLÉKLETEK

Az alábbiakban a hazai civil pályázatok esetében – általában – bekért kötelezmellékletek kerültek összefoglalásra. Az alábbi felsorolás jóval több melléklet típustsorakoztat fel, mint amit általában egy adott kiíróhoz be kell nyújtani, de a cél az, hogyaz esetlegesen szükséges mellékletekkel kapcsolatban senkit ne érjen meglepetés –még akkor sem, ha több kiíróhoz is pályázik.

1. A pályázati kiíró által rendelkezésre bocsátott formanyomtatvány kizárólagoshasználataEz nem igazán kötelez melléklet, de ide sorolható, mivel ennek hiányában nem leszszükség a többi mellékletre sem. Nagyon fontos, hogy ezt a dokumentumot cégszeraláírással kell ellátni, azaz a szervezet képvisel je írhatja alá, és ha használ a pályázószervezet bélyegz t, akkor a bélyegz lenyomatnak is szerepelnie kell rajta!

2. A pályázó szervezet létesít okiratának (alapító okirat, vagy alapszabály) aszervezet képvisel je által hitelesített egyszer másolataEz a melléklet minden pályázathoz szükséges. A létesít okiratnak a legutolsó bíróságivégzés szerinti adatokat kell tartalmaznia. Célszer több másolattal is rendelkezni. Amásolatnak minden oldalát szignózi kell! (Az elmúlt évben már történt némi enyhítésezen melléklet esetében az NCA pályázatoknál, így évente csak egyszer kellbenyújtani ezt a mellékletet, illetve csak akkor, ha valami változás történt a létesítokiratban, ami hatással van a megkötött Támogatási Szerz désre, a pályázatmegvalósítására.)

3. A nyilvántartásba vételr l, illetve a közhasznú fokozat megszerzésér l hozottbírósági végzés másolataA létesít okirat bírósági bejegyzését igazolja a nyilvántartásba vételr l szólódokumentum, a közhasznú fokozat megszerzésér l hozott bírósági végzés hitelesmásolatát akkor is célszer csatolni, ha a pályázat kiírói ezt külön nem nevezték meg.

4. Székhely szerinti megyei (f városi) bíróság által a pályázó szervezet hatályosadatairól kiállított, 30 napnál nem régebbi kivonat eredeti példányaAz egyik legfontosabb, határid sen beszerezhet melléklet. A teljes neve: Kivonat aszervezet nyilvántartási adatairól.Ügyelni kell arra, hogy a bíróságok ügyfélszolgálatának nyitvatartási ideje általábannapi 3-4 órára van besz kítve, és rendszerint délel tt állnak rendelkezésünkre.Levélben, írásban is lehet kérni ezt a dokumentumot, ekkor viszont számolni kell apostai átfutási id vel. Célszer a pályázat beadási határidejét megel z en 20-25nappal igényelni a dokumentumot, akkor biztosan meglesz határid re.Nagyon fontos, hogy a pályázat benyújtásának pillanatában ez a melléklet 30 napnálne legyen régebbi, egyéb esetben – általában – formai hibás lesz a benyújtott pályázat!A mellékletet általában eredeti példányban kell csatolni! (Ez azt jelenti, hogy ha többpéldányban kell benyújtani a pályázatot, az els számú példányhoz csatolva eredetipéldánynak kell lennie, a másolati példányokhoz elegend egy fénymásolat a szervezetvezet je által hitelesítve!)

54

5. A pályázó szervezet képvisel je aláírási címpéldányának (három hónapnál nemrégebbi) eredeti példánya; vagy banki aláírási kartonja másolatának aszámlavezet bank által hitelesített eredeti példányaAz aláírási címpéldányt csak közjegyz készítheti el, aminek jelent s költségvonzatavan: 2004. és a 2005. évben 2500-3000 forint másolatonként! Figyelem! Egyes kiírókazt is kikötik, hogy három hónapnál nem lehet régebbi ez a dokumentum. Az aláírásicímpéldány kötött tartalmú, célszer jogász, vagy ügyvéd segítségét kérni az elkészítéssorán. Egyszer bb a helyzet, ha a kiírónak elegend a számlavezet bank általhitelesített banki aláírási karton eredeti példánya, mert ez a bankoktól általábaningyenesen megszerezhet (ritka esetben ennek is van költsége, de az sem több 500-1000 forintnál példányonként).

6. A szervezet elmúlt 2-3 évi tevékenységének, eredményeinek részletesbemutatásaEgy ilyen tartalmú szerkesztett – és lehet ség szerint folyamatosan aktualizált –szöveg mindig legyen a kezünk ügyében. Szinte minden pályázathoz csatolni kell egytájékoztató anyagot, amely a pályázó szervezetnek a pályázati programhoz kapcsolódótevékenységét mutatja be. Mivel több típusú tevékenységre, többféle ötletmegvalósítására lehet pályázni (kiadvány, képzés, rendezvény, stb.), ezért jó, ha egynagyon részletes anyag a rendelkezésre áll (digitális adathordozón), amib l csak ki kellmásolni a kapcsolódó információkat.

7. El z évr l szóló közhasznúsági jelentés pályázó szervezet képvisel je általhitelesített egyszer másolata, vagy a számviteli jogszabályok szerinti, el z évr lszóló számviteli beszámoló pályázó szervezet képvisel je által hitelesített egyszermásolataA szervezet m ködését, aktivitását, tevékenységének folytatását igazoló dokumentum.A közhasznúsági jelentésnek kötött formai követelménye van, ezért elkészítéséhezmindenképp javasolt szakképzett gazdasági szakember, vagy könyvel segítségénekkérése. A legfontosabb része a számviteli mérleg és eredménykimutatás, melyet csakszakemberrel készíttessünk el. Az el z évr l szóló közhasznúsági jelentéselkészítésének határideje: minden év május 31-e, ezért a május 31-e el tt benyújtásrakerül pályázatok esetében a két évvel korábbi közhasznúsági jelentést is el kellfogadniuk a kiíróknak!

8. A pályázati cél megvalósításához szükséges és már rendelkezésre állószerz dések, együttm ködési megállapodások másolata (ha van ilyen)Több esetben a partnerségben, több szervezet együttm ködésén alapuló programterveihez kell csatolni ezt a mellékletet. A megállapodások tartalma szabadonváltoztatható, ha az alapvet formai követelményeknek megfelel. Olyan megállapodásesetén, amihez nem kapcsolódik pénzmozgás, célszer barter szerz dést kötni, és ezt iscsatolni a pályázathoz!

55

9. A meghívott el adók, a lebonyolításban résztvev partnerek felkér leveleinekés szándéknyilatkozatainak másolataA program megvalósításában résztvev személyek tényleges részvételi szándékáthivatott igazolni ez a melléklet. A pályázat tervezésénél ezért célszer el releegyeztetni, hogy kiknek a szakmai részvétele mellett szándékozza a pályázószervezet megvalósítani a programtervet, ezen személyekkel föl kell venni akapcsolatot, és ha vállalják a közrem ködést, akkor azonnal szándéknyilatkozatot kellkérni t lük. A nyilatkozatokat faxon – sok esetben e-mail-en – is el lehet fogadni!10. A pályázati cél megvalósításához szükséges és már rendelkezésre álló joger shatósági engedélyek és hatósági nyilvántartásba bejegyz joger s határozatokmásolata (ha van ilyen)Amennyiben az érvényes pályázat lehet sége valamilyen engedélyhez kötött (pl.:magánmunkaer -közvetítési tevékenység, építkezés, stb.), akkor az err l szólóengedélyek másolatait feltétlen szükséges a pályázathoz csatolni. Ez igazolja, hogy amegítélt támogatás jogszer en, és ezáltal biztosan felhasználásra kerül. Adokumentumok hiányában ugyanis a döntéshozók számára nem áll rendelkezésreminden információ a döntés meghozatalához, ezért el fogják utasítani a pályázatot!

11. A résztvev és közrem köd szakemberek (pályázatonként más és más, pl.:kutatók, tanácsadók, trénerek, oktatók, rendezvényszervez k, stb.) szakmaiönéletrajzaA sikeres és „szakszer ” megvalósítás alátámasztását szolgálják ezek a mellékletek. Amegvalósításban résztvev szakemberek szakmai hozzáértését, eddigi referenciáit,végzett tevékenységét és tapasztalatait kell bemutatni az önéletrajzokban. Ne felejtsükel aláíratni az önéletrajzot, ha szándéknyilatkozat nem áll rendelkezésünkre – vagycsak e-mail-en kaptuk meg –a felkért szakembert l!

12. A pályázó nyilatkozata a köztartozásokrólEzt a nyilatkozatot általában a pályázatok formanyomtatványának részeként a kiírókmegfogalmazzák. Nagyon fontos, hogy ezt a mellékletet cégszer aláírással kellellátni!

13. A szervezet következ évi munkaterve és költségvetéseRitka kötelez melléklet, azonban érdemes rá felkészülni. A melléklet azt szolgálja,hogy a döntéshozók láthassák, miként illeszkedik a szervezet éves tevékenységébe amegpályázott cél. Nem kell hosszúnak lennie, de reálisan tervezettnek igen!

14. Három különböz helyr l kért árajánlat a beszerzési, szolgáltatásiköltségekr l (küls vállalkozó esetén)Még nem gyakran kérnek be ilyen mellékletet a hazai pályázatok kiírói, ez azonbanmindegyik EU-s pályázatnak kötelez melléklete, mivel a költségvetés reálistervezésér l, valamint a piaci árakról való tájékoztatást szolgálja. Elfogadható a faxonkapott ajánlat, valamint a nyilvános helyr l beszerezhet (pl.: Internetr l letöltött)árajánlat is.

56

15. A meglév küls források igazolása, a készpénzben rendelkezésre álló önrészesetén a bank által hitelesített nyilatkozat a készpénz tényleges rendelkezésreállásárólEz a melléklet is a költségvetés realitását, valamint a pályázat megvalósíthatóságáttámasztja alá. A tervezett önrészt ezért célszer reálisan meghatározni, mert azelszámolásnál – az esetek nagyobb részében – a teljes költségvetésr l – a pályázatiösszegr l és az önrészr l együttesen – kell elszámolni.Ügyelni kell arra, hogy a banktól beszerzend nyilatkozatnak van átfutási ideje. Abankok általában saját formanyomtatványt használnak a készpénz megléténekigazolására.

16. A pályázati díj befizetését igazoló csekk vagy átutalási megbízás másolataNagyon fontos dokumentum. A pályázati díjat csak és kizárólag a kiíró általrendelkezésre bocsátott csekken (vagy átutalással) lehet befizetni. A „rózsaszínpostautalványt” már szinte egyik pályáztatónál sem lehet használni, mert akkorelutasítják a pályázatot, és még a befizetett összeg visszautalását sem garantálják!Átutalásnál ügyelni kell arra, hogy id ben kapjon megbízást a szervezet számlavezetbankja, mert a banki terhelési értesít t az átutalást követ en 2-3 nap múlva kaphatjakézhez.

17. Nyilvánosság biztosításának terve (kiadványok esetében terjesztési terv,programok esetén hirdetések, plakátkihelyezések, szórólapozások terve)A pályázat sikerének és eredményének tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségbetartását igazoló dokumentum. Ez szolgálja a pályázat kiírójának is a nyilvánosságot,a népszer sítést.

18. Referenciák korábbi munkákról, megvalósított rendezvényekr l, készültkiadványokról, stb.A pályázat sikerét segíti el , ha a pályázó a tevékenységére, a programjairavonatkozóan referenciákkal rendelkezik a korábbi évekb l.Nagyon jó referencia például egy köszön levél egy híres szakmai, vagy közéletiszemélyiségt l, illetve egy korábbi programot, esetleg a szervezet tevékenységétegészében bemutató, azt méltató újságcikk. Célszer a legel nyösebb referenciákbóltöbb másolati példányt is magunknál tartani.

57

VII. A PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS JAVASOLT MENETRENDJE

A pályázatok megírásakor az alábbi sorrend megtartása javasolt:

1. Éves tevékenységi terv, részletes programterv készítése;2. Pályázati cél és tevékenység meghatározása;3. Folyamatos pályázatfigyelés: a pályáztató intézmények pályázati kiírásainakfigyelése;

3.1. Megfelel pályázati kiírások kiválasztása;3.2. Pályáztató képvisel jével a pályázati kiírás megbeszélése telefonon, vagyszemélyesen (megtudni, hogy az ötletünk megfelel-e a kiíró szándékának);3.3. Pályázat feltételeinek megismerése;

4. Pályázatírás teljes folyamatának tevékenységekre bontása, és felosztása apályázatírásban résztvev személyek között;

4.1. A kötelez en csatolandó és egyéb csatolandó mellékletek beszerzése;4.2. Pályázat szöveges részének megírása;4.3. Lehetséges partnerek keresése és felkérése;4.4. Költségvetési terv elkészítése, a költségvetés indoklása;

5. A pályázat végleges formában történ megírása;6. A szükséges dokumentumok csatolása;7. Önellen rzés elvégzése;8. A pályázat aláírása,9. A pályázat megfelel példányban való sokszorosítása;10. A kész pályázati anyag esztétikus formába öntése (összef zés, bekötés) ésbecsomagolása;11. A pályázatnak a határid lejárta el tti postára adása, a borítékon feltüntetve a kértazonosítót.

A sikeres pályázat „Tízparancsolata”

1. Ragadja meg a figyelmet - és tartsa is meg!A támogató szervezetek gyakran százával kapnak pályázatokat, akár minden héten!Nekik emlékezniük kell Önre!

2. Használja a támogató nyelvét!Biztosnak kell lennie abban, hogy a használt kifejezéseken és megfogalmazásokonmás is ugyanazt érti, amit Ön.

3. Legyen magabiztos!Soha ne mondja, hogy "csinálnánk", "szeretnénk", "próbálkozunk", "lehetne"! Neértékelje túl magát, de mindig mondja, hogy "fogjuk", "tesszük", "megcsináljuk"! HaÖn nem biztos magában és a tevékenységében, k sem lesznek azok.

58

4. Érthet ség!Pályázata legyen oly módon elrendezve és megszerkesztve, hogy minden "simánfolyjon" benne. Ellen riztesd a helyesírást és a nyelvezetet, idegen nyelv pályázatesetén anyanyelvi lektorral. Ne bízzon kizárólag a számítógép helyesírás ellen rzprogramjában!5. Kezelhet méret/reális program!Aki sokat markol, keveset fog! Ne próbáljon túl sokat kérni vagy tenni! A legjobbmunka kicsi, rövidtávú, mérhet eredményt hoz és sikere nyilvánvaló. Kérjen megmásokat a "realitásvizsgálat" elvégzésére.

6. Falatka-teória!Mindent vágjon falatnyi darabokra - olyanokra, amelyek egy darabban "lenyelhet k",és nem kell az olvasónak rágódnia rajtuk. Különösen fontos ez a stratégia és a várteredmények leírásánál.

7. Használja a támogató kiírását!A támogató okkal adott kiírást - szorosan kövesse hát azt. Ha a kiírás szerint csaktermészetvédelmi pályázatok támogathatók, ne is próbálkozzon energiahatékonyságiügyekkel. A pályázatát úgy szerkessze meg, ahogy k kérik.

8. Lényegre, lényegre, lényegre!Ha napenergiáról szól a pályázata, ne kezdjen el a bálnákról írni! És ne feledje akezelhet méretet!

9. Hitelesség!A szervezet céljai és tevékenysége, valamint a program közötti kapcsolat hitelességéthangsúlyozhatja a háttéranyagokban (pl. a szervezet bemutatásánál, a megvalósítandóprogram leírásánál, a tervezett tevékenység értékelésénél, vagy a más intézményekt lkapott támogató levelekben), de látsszon a pályázat egészén is!

10. Teljesség!Ha három másolatot kérnek, mellékeljen három másolatot, stb.

59

VIII. PÁLYÁZATÍRÁSI JÓTANÁCSOK II. – A PÁLYÁZATÍRÁS, MINTPROJEKTMENEDZSMENT

A pályázatírással, mint ismert-gyakorolt tevékenységgel foglalkozóknak ajánlott afejezet ezen második része, amelyben az alábbi témakörök találhatóak:- Projektmenedzsment alapismeretek- Gannt-diagram és az emberi er forrás-allokáció- A pályázat tartalmi követelményei: a szakmai és a pénzügyi tervezés- A pályázatok tipikus hibái- A projekt zárása: a szakmai beszámoló a és pénzügyi elszámolás

Projektmenedzsment alapismeretekA projektmenedzsment mára nagyon népszer és szívesen használt fogalommá váltmind a pályázatok kiírói, mind pedig a megírói körében. A projekt szó tervet, feladatotjelent, a menedzsment pedig vezetést, irányítást. Így aztán nem is csoda, hogy apályázatok megírása, megvalósítása kapcsán is éppen a projektmenedzsment lett avezet gyakorlati módszer.

A projektszemlélet azt jelenti, hogy adott feladatot, adott határid re, hatékonyforrásfelhasználás mellett kell megvalósítani.Egy pályázat megtervezésének kezdetén a projektmenedzsment az alábbitevékenységet jelentheti (a példaként adott lehetséges feladatterv esetén természetesenszabadon sz kíthet és b víthet a résztvev k száma, a feladatok jellege, illetvemérete alapján):- Projektmenedzser, vagy projektgazda kinevezése - az a személy, aki a pályázat

megírásában nem vesz részt operatív szinten, hanem irányítja, koordinálja atöbbiek munkáját, figyel a határid k betartására, és általában szakmai felügyeletetis ellát.

- A csapat felállítása – ekkor kerül kijelölésre a pályázat megírása és megvalósításasorán vezet szerepet vállaló csapattagok kijelölése. A csapat felállítása történhet arészfeladatok meghatározásával egyid ben is, de akár meg is el zheti azt.

- A projekt célkit zéseinek részfeladatokra bontása – ebben a fázisban a pályázatialapgondolatokat fel kell „darabolni” annyi kis részfeladatra, amennyirelehetséges. Az egyes részfeladatokhoz felel söket kell rendelni a csapatból, és amegvalósításhoz szükséges id igény meghatározása után ki kell jelölni ahatárid ket. (Ennek tervezésében segít a Gannt-diagram, melyr l a kés bbiekbenmég lehet olvasni.)

- Projekt-el rehaladási ellen rzés – A projektmenedzser heti rendszerességgelellen rizze a kiosztott feladatok megvalósulását, szükség esetén avatkozzon bele afolyamatokba, ossza újra az er forrásokat, stb.

- Lebonyolítás – A projekt megvalósításához közeledve ismét üljön össze a projekt-csapat, és egyeztesse az eddig elért eredményeket, még megoldandó feladatokat, atervek szerinti megvalósulást veszélyeztet esetleges tényez ket, a tartalékokrendelkezésre állását. Célszer kinevezni egy „problémamegoldó”-t is csapatból,aki a projekt lebonyolítása alatt felmerül problémák azonnali megoldásán fogdolgozni.

60

- Értékelés, beszámoló – a projekt sikeres lebonyolítását követ en a csapat értékeljea projektet, emeljék ki a sikereket, a kudarcokat, mi az amit jól csináltak, mi azamit másképpen kellett volna, és közösen készítsék el a zárójelentést, ami afelvetett javaslatokat is tartalmazza. A zárójelentésnek a tervezési szakaszbankészített projekttervhez szorosan kapcsolódnia kell.

A fenti tevékenységi felosztás egyszer bb programoknál jól használható, azonbanbonyolultabb projektek során a feladattervezés is összetettebb és komplexebb munkátigényel.

Példa egy projektmenedzsmenttel támogatott rendezvény részfeladatainakmeghatározásáraEgy konferencia megszervezését tervezi a Fiatalok Alapítványa. K Pált, a kuratóriumelnökét kinevezik a projekt gazdájának, aki a konferenciát kitalálta. Pál felkéri 3munkatársát, és 2 önkéntest, hogy vegyen részt a projekt lebonyolításában, k leszneka csapat tagjai. A hatf s projektmenedzsment összeül és megbeszéli, hogy milyenrészfeladatok merülnek fel a konferencia-szervezése során.Az alábbi részfeladatokat határozhatják meg például:- Helyszínkeresés, technikai feltételek biztosítása (hangosítás, fénytechnika,

projektor).- Catering megszervezése (a frissít k, üdít k, kávészünet és ebéd megszervezése).- El adói felkérések (a potenciális el adók kiválasztása, felkérése, velük a

kapcsolattartás: technikai igényeik felmérése, utazás segítése (utaztatás),asszisztensi feladatok ellátása, el adói anyagok bekérése, stb.).

- Prospektus és marketing anyagok készítése (a meghívók, a plakátok, szórólapoknyomdai elkészíttetése, a konferencia el adásainak anyagából kiosztásra kerülkonferenciafüzet elkészíttetése, egyéb információs anyagok elkészíttetése).

- Résztvev k toborzása (hirdetések, plakátok, szórólapok kihelyezési tervénekmegvalósítsa, kommunikációs csatornák felkutatása, a résztvev k regisztrálása, akit z k elkészítése, a résztvev k fogadása a helyszínen, a résztvev k folyamatostájékoztatása).

- Médiakapcsolatok (a konferencia médiában való megjelenésének megszervezése, arendezvényt megel z en, a rendezvény alatt, és azt követ en is. Médiaanyagelkészítése a megjelen médiumok képvisel i számára, valamint a médiarésztvev k teljes kiszolgálása).

A részfeladatok meghatározását követ en kijelölik az egyes feladatok felel seit.Közösen megbeszélve meghatározzák a feladatokhoz szükséges er forrás igényt: mindanyagi, tárgyi, mind pedig humán er forrás tekintetében. Miután megvan, hogy kikdolgoznak a részfeladatokon, kijelölik a mérföldköveket, azaz a megvalósítássikeréhez vezet út ellen rz pontjait, és a végs határid t. A határid tervezésénélhagynak négy napnyi „puffer”-t, azaz olyan napokat a konferenciát megel z en, amelyaz esetleges határid -csúszásokat kiküszöböli. Ezen ismeretek birtokában elkészítik aGannt-diagrammot.

61

Gannt-diagram és az emberi er forrás-allokációAz id tervezés (részfeladatok id igénye, a határid k tervezése) során az egyiklegáltalánosabban alkalmazott tervezési módszer a Gannt-diagram elkészítése, amelyels re talán bonyolultnak t nhet, de mindenki hamar elsajátíthatja a módszert, éshasznos segítségére lesz a pályázatírás és megvalósítás során.A Gannt-diagram egy kéttengelyes mátrix, amelynek a vízszintes tengelyén az id t, afügg leges tengelyén pedig az egyes részfeladatokat kell feltüntetni.Az egyszer ség kedvéért vegyük például a tojásrántotta készítést, mint „projektet”.Sorba rendezve ennek a projektnek a részfeladatait, valamint hozzárendelve amegvalósításhoz szükséges határid ket az alábbi kis táblázat áll össze:

1. Tojás és serpeny el készítés 2 perc2. Olaj melegítés 3 perc3. Tojás feltörése, felverése 2 perc4. Hagyma pucolása2 perc5. Hagyma apróra vágása 1 perc6. Hagyma üvegesre pirítása 2 perc7. Sonka szeletelése 2 perc8. Kolbász szeletelése 1 perc9. Sonka és kolbász pirítása 2 perc10. Tojás beleöntése a serpeny be 1 perc11. Készre keverés 3 perc12. Tányérok díszítése 2 perc13. Tojásrántotta szervírozása 1 perc

Fontos megfigyelni: Egyes tevékenységek csak akkor kezdhet k el, ha egy el z fázismár befejez dött (pl.: hagymát csak akkor tudjuk felaprózni, ha már meg vanpucolva). Ezeknek az egymásra épül feladatoknak a meghatározása nagyon fontos azid tervezésnél. A példaként leírt rántottakészítésben Anyu, Kislány és Nagymama issegít (tehát k hárman adják a humáner forrást) a „projekt sikeres lebonyolításában”.Így megvannak a részfeladatok, a szükséges id igények, és a rendelkezésre állóemberi er forrás. Ezen ismeretek birtokában az alábbi módon elkészíthet a Gannt-diagram:

A diagramban a fekete csíkok jelzik, hogy mennyi id igénye van az adottrészfeladatnak.A benne lév szám azt jelenti, hogy az adott részfeladat elvégzéséhez hány embermunkájára van szükség. Oszloponként minden egyes id pontban összeadva az emberier forrás igényt, akkor összegz dik a projekt adott id pontjára, szakaszára vonatkozóteljes emberi er forrás igénye. Megfigyelhet , hogy a projekt kezdetén, az els hárompercben maximális emberi er forrás kihasználtsággal kell dolgozni, ezt hívja aszakirodalom sz k keresztmetszetnek. Ilyenkor ugyanis, ha lebetegszik valaki, akkor –ez esetben – a tojásrántotta megvalósítása veszélybe kerülhet.

62

Érdemes azonban azt is megfigyelni, hogy egyes tevékenységek (pl.: a 4.-es, 5.-ös, és7.-es, 8.-as tevékenységek id ben eltolhatók szükség esetén, mivel a rájuk épül 9-essorszámú tevékenység el tt van 4 perc szabad id . Ugyanígy a 12-es tevékenység isszabadon mozgatható egy 10 perces id intervallumban. A 12-es tevékenységlegel ször azért ebben az id pontban kezdhet el, mert az els három percben mindenemberi er forrás fel van használva. Ha valamely az els 3 percbe ütemezettevékenységet el-, azaz hátratesszük, akkor a 12-es számmal jelzett tevékenység iskorábban elkezdhet .

Mint látható, a Gannt-diagram nagyon jól szemlélteti a rendelkezésre álló id keretnekés emberi er forrás felhasználásának lehet ségeit. Ezzel a módszerrel vizsgálva aprojekt megvalósulását, id ben lehetséges reagálni a felmerül problémákra, ésnyomon követhet a részfeladatok sikeres elvégzése is.

A projekt eredményes megvalósulásának érdekében heti rendszerességgel célszer acsapattagoktól, a felel sökt l projekt-el rehaladási jelentést kérni. Ez egyrészt rögzítia projekt lebonyolítási fázisait, segíti a projekt egyes szakaszaiba való belelátást, ésáltala ellen rizhet a tervezett folyamat részeinek id beni megvalósulása is. A projekt-el rehaladási jelentésnek az alábbiakat javasolt tartalmaznia:

jelentést készít nevejelentési id szak („tól-ig”)a részfeladat megnevezése (több részfeladat esetén mindegyikre külön-különrészletezve kell elkészíteni!)a megvalósításban szerepet vállaló további résztvev ka feladat megvalósulásának jelenlegi állapotafelmerült akadályozó tényez kfelmerült segít tényez kkövetkez heti feladatokkal kapcsolatos megjegyzések, kérések, elvárások

63

A projekt-el rehaladási jelentések lef zése ajánlott, hogy a következ hasonló típusúprogram megvalósítása során felidézve az eseményeket, kisebb energia-befektetéssel,hatékonyabb er forrás-felhasználással lehessen sikereket elérni.

A projekt-értékelésA projekt értékelése során nagyon fontos, hogy számszer síthet , egyértelm mérésimutatók kerüljenek meghatározásra (pl.: résztvev k száma, elkészült kiadványdarabszáma, képzéssel töltött id , el adások száma, támogatott rászorulók száma,stb.). Ezek a mutatók fogják az eredményességet meghatározni, és a projektsikerességét alátámasztani.Általában a mutatókat el re, a pályázat benyújtásával egyid ben bekérik a pályázatkiírói, de néhány esetben ez csak az elszámolásnak képezi részét.A leghasznosabb eljárás az, ha a tervezési id szakban már rendelkezésre állnak ezek amutatók, és a projekt el rehaladási jelentésekben a megvalósulás ellen rzésébentámpontot nyújtanak!A mérésnek objektívnek kell lenni, és például ha egy konferencián 100 f helyett 150-en vettek részt, még nem biztos, hogy sikeresebbé tette a projektet, mert ezáltal lehet,hogy az 50 extra étkezés biztosítása pénzügyileg tönkretette a költségvetést!A mérési mutatókat mindig együttesen kezeljük, és törekedjünk a tervezés szerintimér számok pontos betartására!

A pályázatok tartalmi követelményei: szakmai és pénzügyi tervezésKorábban bemutatásra került, hogy milyen formai követelményeknek kell eleget tenniahhoz, hogy a pályázat az els rostán: a formai ellen rzésen átessen. Ezen els akadályután jön a fekete leves: a pályázat tartalmi bírálata.A tartalmi bírálat két f részb l tev dik össze:- a szakmai tervezésnek, valamint- a pénzügyi tervezésnek az ellen rzéséb l.

A szakmai és pénzügyi tervezés egymáshoz szorosan kapcsolódó tevékenységeketfeltételez, így aztán nem ajánlatos, hogy más-más személy foglalkozzon a szakmai és apénzügyi rész megírásával egy pályázat során.Törekedni kell a projektmenedzsment rovatnál leírtak alapján a részfeladatok, illetve arésztevékenységek meghatározására, és az ezekhez szükséges tárgyi, emberi és anyagier források hozzárendelésére, ezek biztosítására!

A pályázatírás szakmai anyagának összeállításakor az alábbi munkamenetet követvehatékonyan és eredményesen állítható össze a pályázat ezen része:

az ötlet rövid megfogalmazása, majda pályázati cél egyes, jól körülhatárolható programelemeinek meghatározása,továbbáa programelemekhez koordinációs csapatvezet és csapattagok kijelölése,a programelemek részletes kidolgozása kiscsoportokban brainstorming*módszerrel,id tervezés, a szükséges id igények és az ellen rzési mérföldkövekmeghatározása,

64

a szakmai résztvev k meghatározása, el adókkal, fellép kkel, meghívottakkalvaló kapcsolatfelvétel, az javaslataik beépítése a szakmai anyagba,a kiscsoportok kidolgozott anyagának egységes szerkezetbe foglalása,a projekt részletes anyagának kidolgozása,a részletes anyag formábaöntése, a lényegi elemek kiemelése,a projekt rövid leírásának elkészítése a részletes anyag alapján, és végüla pályázat címének meghatározása.

* a brainstorming – vagy magyarosítva „ötletvihar” – módszer a projekt olyanszakaszaiban használható kiválóan, amikor a vélemények és az ötletek begy jtésezajlik. Fel kell írni minden ötletet az adott kérdéssel, kérdéskörrel kapcsolatban,bármilyen rültnek is hangzik els re! A módszer kit n en alkalmazható például aprojekt címének kitalálása esetén. Amellett hogy hatékony információszerzésimódszer, eredményesen felrázza a csapatot, és jó hangulatot teremt.

A szakmai rész elkészítése során bátran használható a pályázatírás – fentiekben márleírt – tízparancsolata.A részletes program kidolgozásánál érdemes használni a pályázat kiírásában szereplkulcsszavakat, valamint az ott meghatározott kitételeknek megfeleltetni a pályázatszakmai tervezését! Meg kell válaszolni minden kérdést, és be kell mutatni aprogramot olyan ismérvek szerint és olyan sorrendben, ahogy az a lábjegyzetben, apályázati útmutatóban, vagy az „elrejtett” apróbet s szövegrészekben olvasható!A szakmai rész tagolható a projektíró ízlése szerint, hacsak nem rendelkezik err lkülön a pályázat kiírója. Az áttekinthet séget segítik a felsorolások, számozások,valamint a leglényegesebb kulcsszavak félkövér bet típussal történ kiemelése.

A szakmai rész összeállítása után célszer a projekt pénzügyi-, vagy más szóvalköltségtervét elkészíteni.

Az alábbiakban egy lehetséges munkamenet olvasható:a szakmai anyag programelemei költségigényének felmérése, valaminta projekt megvalósításához szükséges emberi er forrásigény, a tárgyi eszköz

igény, és anyagi eszköz igény feltérképezése. (Itt határozható meg, hogy hány emberáll rendelkezésre, mennyi az általuk önkéntesen biztosított munka értéke, milyen tárgyieszközöket lehet és kell felhasználni, ezek közül melyek azok, amelyek anyagiforrások nélkül el teremthet ek, vagy együttm köd partnerekt l, szponzoroktól kellhasználatra kölcsönkérni, továbbá ekkor van szükség létez árajánlatok és árlistákalapján a projekt pénzeszköz-igényességét is meghatározni!)

Szükséges továbbá egy er forrástérkép összegzése - a szükséges korrekciókmegtétele;

A pályázaton kívüli pénzeszközök megszerzésének lehet ségei – milyenszponzori lehet ségek vannak, milyen szponzori szerz dések köthet k, mennyi a sajátforrásáll rendelkezésre ezen célra, lehet-e jegybevételb l, részvételi díjból bevételttervezni, vannak-e potenciális adományozók a célra, stb.;

65

A pályázaton igényelt pénzösszeg meghatározása (Fontos, hogy ez az összegsoha nem lehet több annál, mint amennyit a pályázat kiírója erre maximálisanmeghatároz!).

A szakmai és pénzügyi rész egyensúlyát a valóságnak megfelel en kell bemutatni!A bírálóknak azt kell látniuk, hogy a két rész – hosszas tervezés és megfontolások után– részletesen ki lett dolgozva; a leírtakat alátámasztják a szükséges és csatoltmellékletek, így a projekt megvalósíthatósága nem ütközhet (el re)látható akadályba.A reális tervezés a szakmai programterv összeállításában legalább olyan fontos, mint apénzügyi résznél. Amennyiben „túlvállal” szakmailag a projekt(író), akkor hiábareális, és követhet a költségterv, az egyensúly hiánya miatt a pályázat kevesebbpontszámot fog kapni.A pályázat összeállítása után – még a beadás el tt – javasoljuk egy tapasztalt,megbízható pályázatíróval, vagy akár a pályázat kiírójának valamely képvisel jével ateljes anyagot átnézetni, így az általa jelzett hibákat, buktatókat még id ben lehetségeskorrigálni.

A projekt zárása: szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás

A pályázat elnyerése még nem jelent végleges sikert. Fontos szem el tt tartani, hogy aprojekt zárása, azaz a pénzek célszer és korrekt felhasználásának igazolása méghátravan. A pályázati pénzekhez kapcsolódó projektekr l alapvet en kétféleképpenkérhetik az elszámolást a döntéshozók:- csak a megítélt pályázati összegr l, vagy- a teljes pályázati költségtervnek megfelel összegr l kell a beszámolót elkészíteni

Bármelyik eset is áll fenn, a szakmai beszámolót összhangba kell hozni a tervezettszakmai programtervvel, és a pénzügyi beszámolót a pénzügyi tervvel. Általában adöntéshozók a tervezetthez képest 10-20%-os eltérést engedélyeznek (elfogadnak) apénzügyi elszámolás terén, a megvalósítás során fellép esetleges korrekciók miatt. Apontos arányt a pályázat kiírói a kiírással egyid ben, vagy a támogatási szerz désbenhozzák nyilvánosságra.

A szakmai beszámoló szerkezetének kialakítása során érdemes követni a pályázatbanleírt logikát, tartalmat. A megvalósulást a programterv szerinti valósághoz viszonyítvakell bemutatni! Amennyiben nagyfokú eltérés volt a projektterv egy eleme és amegvalósítás között, ott feltétlenül indokolni kell az eltérés okát, le kell írni apótlólagos megvalósítási módot, vagy a források átcsoportosításának módját! Aszakmai beszámoló egyaránt tartalmazza a sikereket és a kudarcokat. A megadottszempontrendszer alapján vázolni kell a tényleges programot, majd le kell írni, hogymelyek azok a tényez k, amelyek segítették, illetve, amelyek gátolták a projektsikerét! A beszámolóban értékelni kell mindig a saját – szervezeti – munkát is: azemberi er forrás felhasználását, a hatékony, vagy éppen javításra szorulótevékenységeket!

66

A pénzügyi beszámoló összetettebb a szakmai beszámolónál. A beszámoló elkészítésétaz alábbi résztevékenység egymás utáni végrehajtásával javasolt elvégezni:- a költségterv és a tényleges kiadások összevetése, elemzése, az eltérések

indoklása;- a pénzügyi tranzakciók valóságának igazolása a kiadások és egyéb bevételek

tényleges pénzmozgásához kapcsolódó bizonylatok összegy jtése;- a beszámoló részét képez bizonylatok hiteles másolatának elkészítése;- a bizonylatok rendszerezése, az összefoglaló táblázat elkészítése;- a pénzügyi beszámoló véglegesítése, hitelesítése.

A pénzügyi elszámolás legfontosabb alapdokumentumai a szigorú számadásúbizonylati rendszer elemei:- a számlák,- a kiadási és bevételi pénztárbizonylatok, és- a banki értesít k, és- átvételi elismervények.Kiegészít bizonylatok lehetnek a saját forrás, vagy egyéb forrás felhasználásátindokoló nyilatkozatok, az önkéntes munkáról szóló szerz dések, az útiköltségelszámoláshoz használatos kiküldetési rendelvények, stb.

A pénzügyi elszámolás során a fenti dokumentumok hitelesített másolatai igazolják amegítélt támogatás pontos és a célnak megfelel en történ felhasználásánakigazolását. A pénzügyi bizonylati rendszer fent említett elemei kicsit közelebbr l isbemutatásra kerülnek az alábbiakban, az elszámolási kritériumoknak való sikeresmegfelelés biztosítása érdekében.

67

IX. PÉNZÜGYI ISMERETEK – AZ ALAPBIZONYLATOK

A számlákA számlák a legismertebb pénzügyi dokumentumok. Egy számla lehet készpénzes,vagy átutalással kiegyenlítend , ett l függ en némileg eltér információkat kelltartalmaznia a befogadás érdekében.

Mindkét számlatípus kötelez részei:- számla egyedi sorszáma;- kiállító neve, székhelye (egyéni vállalkozónál lakcíme), adóazonosító száma (vagy

adóazonosító jele);- vev neve, székhelye;- a termék, vagy szolgáltatás megnevezése;- szolgáltatás esetén az SZJ szám (szolgáltatási jegyzék szám), termék esetén a

VTSZ (vámtarifa szám) feltüntetése;- a mennyiségi egység (db, nap, raklap stb.), és a mennyiség megjelölése;- az egységár (a termék vagy szolgáltatás ÁFA nélküli értéke, az ÁFA kulcsa, az

ÁFA értéke, és az ÁFÁ-val növelt érték szerinti bontásban);- a fizetend végösszeg;- a kiállító aláírása.

Csak a készpénzes számla kötelez részei:- a fizetés módja: készpénz, rövidítve is szokták alkalmazni, ekkor elég annyit írni:

KP;- a teljesítés napja, a kiállítás dátuma, valamint a fizetés határideje; ami készpénzes

számláknál általában ugyanaz az id pont, eltérés csak a teljesítés napja esetébenlehet, ami id ben kés bbi számlakiállítás esetén fordulhat el ;

- -a „FIZETVE” szó, mint a számla azonnali kiegyenlítését szolgáló jelzésfeltüntetése.

Csak az átutalásos számla kötelez részei:- a fizetés módja: átutalás;- a teljesítés napja, a kiállítás dátuma, valamint a fizetés határideje eltér

id pontokat takarnak. Amennyiben szerz déshez kapcsolódik az átutalásosszámla, úgy az abban megjelölt fizetési határid t kell a számlán feltüntetni.

- DE: nincs „FIZETVE” felirat, illetve- a kiállító bankszámlaszáma (amennyiben kapcsolódik szerz dés a számlához, és

abban fel van tüntetve a kiállító bankszámlaszáma, akkor ez ) elhagyható aszámlán.

A számlák befogadásához kapcsolódó bizonylatokA kapott számla ellen rzését követ en a könyvelés számára befogadott számlaellenértéke kifizethet , illetve átutalható. A számla befogadása készpénzes ésátutalásos számlák esetében eltér lehet. Attól függ en, hogy a szervezet m ködtet-eházipénztárat, kétféle módon készíthet el könyvelésre a befogadott számla:

68

Készpénzes számlák esetén, ha a szervezet vezet házipénztárat, akkor egy kiadásipénztárbizonylat kíséretében fogadható be a számla és fizethet ki az ellenértéke. Apályázatok pénzügyi elszámolásához a záradékolt készpénzes számla, valamint kiadásipénztárbizonylat együttes másolatát kell hitelesítve csatolni!

A kiadási pénztárbizonylatok kötelez részei:- a pénztárbizonylat egyedi sorszáma;- a kedvezményezett neve (aki a számlát kiállította);- a kifizetés jogcíme, megnevezése (általában a számlán szerepl termék, vagy

szolgáltatás megnevezése);- a kifizetend összeg (forintra kerekítve!) számmal és bet vel egyaránt;- a csatolt mellékletek száma;- a kiállító aláírása;- a házipénztáros aláírása (ez lehet azonos a kiállítóval);- az utalványozó (azaz az engedélyez , legtöbb esetben a szervezet képvisel je)

aláírása;- a pénzt átvev aláírása és személyi igazolványának száma (vagy útlevélszáma);- és persze dátum.

Készpénzes számlák esetén, ha a szervezet NEM vezet házipénztárat, akkor akészpénzes számla átvételének és kiegyenlítésének napján a számlán szerepl összegetfel kell venni a bankszámlánkról, és át kell adni a kedvezményezettnek. Ekkor nincsegyéb kísér dokumentum a számlához, csak a banki terhelési értesít höz kell csatolnia záradékkal ellátott készpénzes számlát, és ezek együttes másolata képezi a pontospénzügyi elszámolás részét.

Az átutalásos számlák kiegyenlítése a szervezet bankjánál vezetett bankszámla terhéreadott átutalási megbízással történik. Átutalási megbízás csak a bankunk általrendelkezésre bocsátott nyomtatvány segítségével (vagy manapság Internetbankonkeresztül) indítható.Nem szabad elfelejteni – a nyomon követhet ség és gyors utánkereshet ség érdekében–: a közlemény rovatban feltüntetend a kiegyenlítésre kerül számla egyedisorszáma!

A kiküldetési rendelvényAz útiköltség elszámolás egyik lehetséges dokumentuma az úgynevezett belföldi(vagy külföldi) kiküldetési rendelvény. Ez a dokumentum akkor használható, ha nemcéges autó használatát, hanem szervezeti tag, vagy alkalmazott saját gépjárm jévelvaló – cél szerinti – utazását kívánja a szervezet elszámolni.A kiküldetési rendelvény kötelez tartalmi részeit tartalmazó formanyomtatvány többnon profit szervezet honlapjáról is letölthet . A kiküldetési rendelvény használatasorán javasolt az APEH honlapján közzétett mindenkori normák szerinti útiköltség-elszámolást (nem elfelejtend írásban nyilatkozni arról, hogy az útiköltségelszámolásnak az APEH tárgyid szaki üzemanyag ár és norma szerinti fogyasztásalapján történ elszámolását választotta az elszámoláshoz), ekkor ugyanis biztosan

69

elfogadják bizonylatként, a pénzügyi beszámoló mellékleteként. A rendelvényen aházipénztáros és az utalványozó aláírása is egyaránt rajta kell, hogy legyen!

A nyilatkozatokA saját, illetve egyéb források felhasználásáról való elszámolás egyik lehetségesmódja (amennyiben erre a pályázat kiírója engedélyt ad), a kiadások nyilatkozatokkaltörtén elszámolása.

Ilyen nyilatkozatok lehetnek például a barter-megállapodás keretében végzettszolgáltatások elvégzésének, vagy termékek átadásának-átvételének igazolása, vagymagánszemély részér l nyújtott szolgáltatás elismerésének igazolása. A nyilatkozatokegyes esetekben helyettesíthetik a bizonylatokat, más esetben kiegészítik azokat.Pályázati forrás terhére történ kiadások elszámolása nyilatkozatokkal általában nemmegengedett, nem elfogadható!

A szerz désekA várhatóan 200.000 forintot meghaladó kifizetések esetén javasolt szerz dés kötése aszolgáltatást végz vel, vagy a termék árusítójával.A szerz dések csak kiegészít dokumentumként szolgálnak az elszámolás során, sohanem helyettesítik a számlát! A szerz dések alapvet en a szerz d felek jogait éskötelezettségeit, valamint a szerz dés tárgyát (általában termék vásárlása, vagyszolgáltatás nyújtása), illetve a fizetés határidejét és módját, továbbá a nemszerz désszer teljesítés következményeit foglalják magukba. A szerz dések rögzítikaz elvárásokat, és a kifizetéshez szükséges elvárt teljesítést. Amennyiben a szervezettelszerz d fél szerz désszer en teljesítette a kötelezettségét, akkor írásosteljesítésigazolás kíséretében kell befogadni t le a számlát. Nem szabad elfelejteni,hogy ha a szerz désben a fizetési határid is rögzítve volt, akkor az ellenértékhatárid re történ kifizetése a szolgáltatást igénybevev felel ssége, esetlegeskésedelmi kamatviselés terhe mellett!

71

X. AZ ADOMÁNYGY JTÉS

Az adománygy jtés (fund rising) Magyarországon még nagyon gyermekcip ben járóforrásteremtési módszer a nonprofit szervezetek körében. Az ide vonatkozószakirodalom megosztottan vélekedik az adománygy jtés és a támogatás közöttiviszonyról.Az alábbiakban különválasztva jelenik meg a fenti két fogalom, mert jelen kötetszerz inek felfogása szerint a támogatás mindig valamilyen ellenszolgáltatás,érdekérvényesítés fejében történ pénzbeni, vagy természetbeni hozzájárulást; míg azadomány érzelmi alapon, pusztán a jócselekedet, az adakozás érzéséért,ellenszolgáltatás nélkül átadott anyagi, vagy tárgyi javakat jelenti.Éppen ezért ebben a fejezetben nem kerülnek bemutatásra például: a szponzoritámogatások, vagy a szerz déshez kötött támogatások (pl. magánalapítványipályázatok).Az alábbiakban a figyelem az adományszerzésre lehet ségére, technikáiraösszpontosul.

Az adomány a vonatkozó id intervallum tekintetében alapvet en kétféle lehet:eseti, egyszeri alkalomra szóló (projekt-adomány), vagyrendszeres, tartós adomány (szervezet-finanszírozó adomány).

Az egyes adományfajtákAz eseti adomány megszerzése kis szervezettséget feltételez, felszínes, nem igazánszemélyközi kapcsolatokon alapul és általában gyorsan lezajló projektekhez,rendezvényekhez kapcsolódik. Az adomány mértéke ekkor – általában – kisösszeg ,gyakoribb a tárgyi adományozás. Felajánlást f ként nagyobb cégek, vagy a szervez kközvetlen ismer sei adnak.Az adománnyal – a törvényben kötelez módon megjelen rendelkezés értelmében – aszervezetek nem számolnak el az adományozó felé.Újabb projekt indulása esetén gyakori más, egy újabb kapcsolattartó személymegjelenése.

A rendszeres adomány egy szervezet m ködésének és cél szerinti tevékenységénekfinanszírozását is biztosíthatja, és folyamatos-rendszeres kapcsolattartást feltételez azadományozó és adományozott szervezet két állandó képvisel je között. Az adomány –rendszerint – jóval nagyobb összeg , mint az eseti adományozás során, és akár egészévre szóló tevékenységi tervet képes meghatározó részben segítve finanszírozni,amelybe magánszemélyek csakúgy bekapcsolódnak, mint cégek, vagymagánalapítványok.Az adományozott részér l komoly elszámolást igényel az adományozó felé, valaminttiszta, átlátható m ködést, továbbá magas szint kapcsolatápolási képességet, illetvetevékenységet tételez fel az adományt kapó szervezetr l.

A két adományozási lehet ség közül a tartós, vagy rendszeres adományozás elérése ahatékonyabb, eredményesebb és hosszú távon kölcsönösen el nyös forma. Minden

72

szervezet számára az a legkívánatosabb, hogy ilyen jelleg kapcsolatokra tegyen szert,és tartós együttm ködést alakítson ki az adományozókkal.

Az adomány tárgyát tekintve lehet:tárgyi, természetbeni, vagyanyagi, pénzbeli adomány.

Mindkét típusú adomány fontos és értékes lehet a szervezet m ködése, céljainakmegvalósítása szempontjából.Végig kell gondolni a szervezet napi m ködése szempontjából azt, hogy egy-egylehetséges adományozó milyen természetbeni támogatást tud biztosítani a szervezetszámára: pl. autóbérlés, hirdetési-, nyomtatási lehet ség, postaköltség fedezése,oktatóterem használata, jogi tanácsadás, stb. Sokan sokszor kizárólag pénzbeli anyagijavakkal terveznek, miközben majdnem mindent meg lehet fogalmazni-szervezni-igényelni tárgyi eszköz-biztosítás, vagy természetbeni szolgáltatás formájában is!

Az adományozó megnyeréséhez ajánlott az alábbi tervezési folyamatot végigcsinálni:

1. A szervezet cél szerinti tevékenységéhez tartozó résztevékenységek felsorolása,és az id beni megvalósításuk meghatározása egy naptári évre, vagy más mérhet– általában rövidebb, ritkábban hosszabb – id távra vonatkozóanItt külön meg kell határozni, hogy mely tevékenységek azok, amelyeket minden évbenmegvalósít a szervezet (pl. nyári tábor-szervezés, vagy ételosztás), és melyek, amelyekeseti alkalmakkor kerülhetnek napirendre (pl.: 10 éves fennállás-m ködés okánszervezett jótékonysági koncert, vagy egy nemzetközi szakmai találkozómegrendezése).

2. A résztevékenységek megvalósításához elengedhetetlen, - a rendelkezésre állóés a szükséges - emberi, tárgyi és anyagi er források felsorolásaMeg kell vizsgálni, hogy a tevékenységhez milyen er forrás-háttérrel rendelkezik aszervezet, azokat hogyan lehetséges-szükséges csoportosítani az egyesrésztevékenységek sikeres végrehajtása érdekében.

3. A szervezet tagjainak, önkénteseinek összehívása, és a szükséges er forrásokmegszerzési lehet ségeinek feltérképezéseHa elkészült az éves tevékenységi terv, és ilyen módon ismert, hogy milyener forrásokra lesz szükség, akkor egy brainstorming keretében meg kell határozni,hogy a szervezet körül tevékenyked személyek milyen kapcsolatrendszerrelrendelkeznek. Célszer számításba venni, hogy az esetek dönt többségében a tárgyi –szolgáltatásokon keresztül nyújtott – adományok sokkal kisebb energia-befektetésselmegszerezhet ek, mint az anyagi adományok.

4. A potenciális adományozók rangsorolásaA rangsor olyan ismérvek alapján állítható fel, mint pl.: milyen nagy az átfedés a cégáltal gyártott termékek célközönsége, és az adománygy jt szervezet által elérni,

73

támogatni kívánt személyek csoportja között, vagy az adományozóknak milyeneklehetnek a szervezettel kapcsolatos korábbi élményei, emlékei, stb.A potenciális adományozókat „a közös jöv reményéhez kapcsolódó figyelemmel éskedvességgel kell elhalmozni!”

5. Az adományozók els elérésének stratégiájaAz adományozó ugyanolyan ember, mint mindenki más, érzései vannak, szeretnémegismerni a támogatottat, és fontos számára, hogy ne kívülállóként, hanem mintegyrégi ismer sként kezeljék. Ehhez az adománygy jt nek is meg kell ismernie azadományozót, a szokásait, a hobbiját, a kedvenc ételeit, stb., és persze végül„randevúra kell hívni”.Az els „randevúra” mindig el kell vinni a személyes kapcsolatot jelent -biztosítószervezeti tagot, vagy önkéntest, aki a kezdeti – esetlegesen – nehézkes beszélgetést betudja lendíteni. Az els találkozó során javasolt kerülni az adományozás témáját, úgyillik (és hasznos) viselkedni, mintha egy baráti összejövetel lenne; ez az egymássalvaló megismerkedés ideje. Ha rákérdez az adományozásra a beszélget partner (apotenciális adományozó), akkor szintén azt kell mondani: „Szeretnénk erre a témáramajd akkor rátérni, amikor már eléggé ismerjük egymást, amikor Ön is, és mi is elegettudunk egymás céljairól, tevékenységér l. Engedje meg, hogy a mai beszélgetést azismerkedés jegyében töltsük el.” – Ezzel – vagy ehhez hasonló – fordulattalmegnyerhet az els meccs, mert az adományozó azt fogja érezni, hogy partnereszámára fontos az személye, érzései.

6. A második találkozó megszervezéseA második találkozóra alaposan fel kell készülni. A találkozó apropója lehet egymunkaebéd, egy kávézás, vagy akár egy konferencia, ahol mindkét fél részt vesz. Akorábban megszerzett ismereteket felhasználva, a potenciális adományozóval már,mint „régi ismer ssel” érdemes beszélni (ha például kiderült hogy szereti az állatokat,stratégiailag jó döntés lehet egy állatmenhelyen dolgozó ismer st elvinni a találkára;vagy ha a számítástechnika érdekli a partnert, készüljünk néhány szakmai kérdéssel,akár saját ismereteink gyarapítása céljából is.) Keresni kell a friss híreket, amelyekérdekelhetik az adományozót, ugyanakkor mindig ki kell használni a lehet séget arra,hogy az adománygy jt szervezet tevékenysége is bele legyen sz ve a mondanivalóba.NE akarjon csak mondani, gyakran kérdezzen is! A második találkozóra készítsen egylehet leg személyre szóló (vagy ennek hiányában névre szóló kísér levéllel ellátott)bemutatkozó anyagot, és a találkozó végeztével nyújtsa át a beszélget társnak. Abemutatkozó anyagban fel kell tüntetni a tagok, az önkéntesek és támogatók nevét, aszervezet korábbi eredményeit, a jöv beni céljait, hiszen soha nem tudni, hogy melykapcsolódási pont vezethet el az adományozóhoz, és teheti eredményessé azadománygy jtési törekvéseket.

7. A harmadik találkozó – a lényegre térésEnnek az alkalomnak a hivatkozási alapja a korábban átadott bemutatkozó anyagrólvaló beszélgetés lehet. A találkozót hasznos egy „lazább stílusú” alkalomra szervezni,ahol a kötetlen beszélgetés nem probléma senki részér l. Lehet ez egy esti koncert,egy borkóstoló, vagy egy pizza-vacsora is.

74

Érdekl djön afel l, hogy mi keltette fel az adományozó-jelölt érdekl dését abemutatkozó anyagból, hol lát közös pontot egy esetleges együttm ködésre, mi az, amirészletesebben is érdekli a szervezetet illet en. Fel kell vázolni az elképzelhet nektartandó együttm ködési lehet ségeket, és egyértelm vé kell számára tenni, hogyszámít a nagylelk ségére, az adományára.Például a következ képpen: „…úgy gondolom beszélhetünk szintén a jöv beniegyüttm ködésünket illet en. Tevékenységünk végzéséhez támogatókat,adományozókat keresünk, és nagyon számítunk az Ön nagylelk felajánlására is. Nemszeretnénk azonban, ha ezt tolakodásnak, kéregetésnek érezné, éppen ezért szeretnénka továbbiakban is fenntartani a kapcsolatot Önnel és szervezetével. Hamarosanmegkezdjük a fogyatékkal él fiatalok nyári táborának megszervezését, és szeretnénk,ha a szakmai tanácsaival ellátná a rendezvény szervez it, amennyiben ideje engedi. Azadományozással kapcsolatosan pedig arra kérem, hogy fontolja meg, mekkoraösszeggel tudna hozzájárulni az alapítványunk céljainak eléréséhez.”A beszélgetés végén adjon át egy rövid ismertet t arról, hogy a tervei mekkoraösszérték adomány esetén valósíthatóak meg (mindezeket tételes számításoktámasszák alá) (lásd 2. pont). Az ismertet höz célszer csatolni egy, a szervezetnevére kiállított csekket is.

8. KapcsolatápolásAz adománygy jtés egyik nagyon fontos eleme. Az adományozóval folyamatoskapcsolatban kell maradni, hogy érdekl dését ne veszítse el a szervezet iránt; tartanikell a kapcsolatot még akkor is, ha az adott – vagy az el z – évben nem volt atámogatónk! Történhet ez például rendezvényekre szóló meghívásokkal,üdvözl lapokkal, az adomány felhasználásáról szóló tájékoztatókkal, a szervezet –vagy konkrétabban a korábbi támogató segítségével elindított programsorozat, ha ilyenjelleg tevékenységr l van szó – sikereir l szóló újságcikkek másolatánakmegküldésével, és mindenekel tt személyes kapcsolattartás útján.

9. KöszönetnyilvánításAmennyiben egy adományozót sikerült megnyerni a szervezet számára, mindiglehet séget kell teremteni az adomány megköszönésére.A kapcsolattartás során is többször hangsúlyozni kell, mennyiben járult hozzá akit zött célok eléréséhez az adomány, és ezért hálával tartozik neki, azadományozónak a szervezet. A köszönet a legkönnyebb és a legeslegfontosabb részeaz adománygy jtésnek. A legtöbb adománygy jt szervezet az adomány átvételétkövet en elfelejti megköszönni azt, és így elveszíti az adományozót, ezáltal a hosszútávú adomány lehet ségét is. Az adományozók körében pedig gyorsan elterjed, havalaki elfelejti ezt az erkölcsi kötelességét. Ügyeljen arra, hogy megtartani azadományozót legalább olyan nehéz feladat, mint megnyerni! A megtartás alapveteszköze pedig a köszönet kimondása, leírása, és a társadalmi környezet számáratörtén nyilvánosságra hozatala! Minél többször fog megköszöni egy adományt, annálszorosabb és hosszabb távra szóló kapcsolatot tud majd kialakítani azadományozóival!

75

10. ElszámolásAz adományozót mindig kezelje úgy, mint a legszigorúbb pályázati intézményt. Azadományról minden évben készítsen pontos elszámolást, és azt akár egy újabbtalálkozó kapcsán adja át személyesen az adományozónak. Ahhoz, hogy hosszú távonbizalmat kapjon egy adományozótól, biztosítani kell számára, hogy az általa felajánlottösszeg jó helyre, jó célra került felhasználásra, és szervezet – valamint ennek céljai,illetve akciói – érdemes arra, hogy további adományt kapjon.

Akkor lesz igazán sikeres és vélhet en hosszútávon eredményes egy adományozómegnyerése, ha ténylegesen meg kívánja ismerni az adományozó tevékenységét,igényeit, szükségleteit. Fel kell ismernie, hogy milyen bels indíttatás miatt lehet egypotenciális felajánló a szervezet támogatója.Tudatosítania kell a lehetséges adományozóban, hogy a szervezet finanszírozásávalnépszer ségre tehet szert (ajánlja fel, hogy az adományozó nevének, logójánakfeltüntetése minden marketing anyagon: honlap, e-mail aláírásban, plakátok,szórólapok, hirdetések, kiadványok kiemelt felületein, stb. megtörténik), ezáltal ,adományozóként javíthatja hírnevét, imázsát, azaz a társadalmi megítélését azemberek körében, ami fokozhatja a termékének, szolgáltatásának értékesítését. Hiszena fogyasztók-vásárlók – általában – sokkal inkább szeretik megvásárolni azon cégek,vállalkozások termékeit, vagy szolgáltatásait, amelyekr l tudják, hogy hajlandóakáldozni a nyereségb l közhasznú célokra, vagy a társadalom rászoruló tagjainaksegítésére.

Az adományozás néhány speciális formája

Az alábbiakban olyan részben egyedülálló adományszerzési lehet ségek kerülnekbemutatásra, amelyeket továbbfejlesztve, kiegészítve, vagy átalakítva és testre szabvabármelyik magyarországi nonprofit szervezet hatékonyan tud alkalmazni, illetvegondolatébreszt ként hasznosíthat az adománygy jtése során.

Adományhoz kötött adományozásAdományhoz kötött adományozás alatt azokat a felajánlásokat érti a szakirodalom,amelyeket egy adományozó akkor bocsát a rendelkezésünkre, ha egyéb adományozásiforrásokból már rendelkezésre áll az adománygy jt nek egy meghatározott összeg.Ekkor az adományozó jó esetben ugyanakkora, vagy meghatározott százalékban legészíti ki a már másoktól kapott adományt.Tipikus példa erre (bár némileg kilóg a klasszikus adományozás témaköréb l) aMagyarországon m köd személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásának rendszere.A kormány arra vállal kötelezettséget, hogy ugyanakkora összeg költségvetési forrástbocsát a civil szféra rendelkezésére, amekkora összértéket képvisel 1%-os felajánlásttudnak azok a kampányuk során egy adott évben gy jteni.Adományhoz kötött adománygy jtési kezdeményezés még elég ritka a nonprofitszervezeteknél hazánkban, ugyanakkor nyugaton roppant népszer a nagyobbcégek, vállalkozások, és a civil szektor között, ami követend példa lehet(ne) Magyar-országon is.

76

Névadó adományozásAz adományozás lényege ez esetben az, hogy a potenciális adományozó neve, vagy azáltala képviselt cég, szervezet, intézmény neve adott id re megjelenik az adománybólelkészített, fenntartott, megvalósult projekt mellett. (Névadó adományozást valósítottmeg pl. Gy r Város Önkormányzata, aki a sétálóutca felújítása során a kovácsoltvasból készült padokat adományokból kívánta fedezni. A befolyt adományokbólelkészült padok a mai napig büszkén viselik az adományozójuk nevét egy gravírozottréztáblán.Hasonló módon újítottak fel színházakat is nemrégiben Budapesten. Ide sorolható aVeszprémi Állatkert örökbefogadási programja is, amelynek során az adományozók„örökbe fogadhatták” az állatkert valamely lakóját egy el re meghatározott adományfejében. Az adományozók neve megjelent az örökbe fogadott állat ketrecén, és abejáratnál is.Névadó adományozást valósított meg a Csalán Egyesület is, amikor a „faörökbefogadási programját” útjára indította. Ekkor a Veszprém-Balatonalmádi közöttmegépült kerékpárút mellé fatelepítési programot szerveztek, és az egyes fákatörökbefogadásra felajánlották. Az adományozók nevét egy gravírozott fatáblára írvaelhelyezték az elültetett fák tövében.)Mint a fentiekb l is látható, a névadó adományozást egy kis fantáziával bárkimegvalósíthatja!Elkerülend azonban az adományozó reklám-jelleg népszer sítése, mert az márvállalkozási tevékenységnek számít (ÁFA és számlaköteles forma)!

Saját szolgáltatás adományozásaAmikor egy cég, vagy vállalkozás saját tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásátnyújtja civil szervezet részére adományként, ekkor lehet beszélni saját szolgáltatásadományozásáról. Az ilyen jelleg adományt az adományozók Magyarországonközérdek kötelezettségvállalás formájában is elszámolhatják.Saját szolgáltatás adományozás például: ha egy autóbérléssel foglalkozó cégadományként biztosítja egy rendezvényhez valamelyik kölcsönözhet autóját, vagy haegy nyelviskola nyelvi képzést biztosít a civil szervezet, vagy annakkedvezményezettjei számára. A saját szolgáltatás adományozók jó kiválasztásával, ésa velük hosszú távon való együttm ködéssel sok civil szervezet lenne képes am ködési feltételeit jelent s részben biztosítani!

Jótékonysági rendezvényAz adományozásnak azon formája, amikor egy szervezet meghatározott célra gy jtéstrendez, és a vélt adományozókat egy számukra megszervezett rendezvényremeghívják, és amely alkalomra az adományozók belátásuk szerinti összegértvásárolhatják meg a belép jegyet.Egy ilyen rendezvényt nagyon színvonalasnak és vonzónak kell tervezni. Ajótékonysági rendezvényre sikerrel hívhat meg közismert fellép ket (pl.: énekeseket,együtteseket), akik a jótékonysági rendezvény érdekében saját szolgáltatásadományozását nyújtják. Az ilyen jelleg rendezvények bevételei általábantöbbszörösen meghaladják a költségeket, hogy a zászlóra t zött cél megvalósulhasson.

77

Jótékonysági rendezvény lehet: egy koncert, egy sportesemény, vagy akár egy vacsoraegy kiváló, valamint közkedvelt étteremben.A belép jegy kibocsátása, szedése során nyugtát kell adni, és általában az így átadottösszeggel kapcsolatban adókedvezmény nem érvényesíthet , mivel ellenszolgáltatástkapott az adományozó (például: vacsora, m sor, stb.).

Adományozó árverésAz árverés az adományozásnak egy olyan egyedi formája, ahol tényleges tárgyi vagytermészetbeni ellenértéket kap az adományozó. Az adományozó árverés lényege, hogyaz adományozót továbbra is érzelmi alapon megközelítve próbáljuk adományozásrarábírni, ugyanakkor az árverés nyújtotta egyedülálló érzést is nyújtunk neki. Mivelárverésre nem gyakran és csak igen sz k réteg jár, ezért az adományozó(k) részéresaját élmény tapasztalatokat tudunk nyújtani.Az árverés tárgya bármi lehet, célszer értékes tárgyakat, szolgáltatásokat árverezni,amelyeket lehet ség szerint más adományozóktól kérhetett, kapott az adománygy jtszervezet.Így például árverezhet: kétszemélyes vacsorát, élményfürd belép t, családi mozit egypremierre, állatkerti belép t, színház-, vagy múzeumbelép ket, sétakocsikázást,sétahajózást, lovaglást, csipkeveréssel készült terít t, stb…, a fontos az, hogy acélközönség számára hasznos árverési tárgyakat válasszon, olyanokat, amikr lfeltételezi, hogy az árverésen megjelentek egyéb esetben is megvásárolnák, itt viszontezt egy új élményhez kötötten tehetik meg.A fejlett gazdaságú, jóléti társadalmakban az árverés sokkal jobban beépült aköztudatba, így az adományozó árverés is jól jövedelmez adománygy jtési forrásnak,eljárásnak számít.

Ajándékozást kiváltó adományozásMagyarországon is nagy divatja van a cégek és vállalkozások karácsonyi, húsvétiajándékozásának, azaz az egyes cégek a partnereiket meglepik – az ünnephezkapcsolódóan – valamilyen értékes ajándéktárggyal, esetleg szolgáltatással.Az ajándékozást kiváltó adományozás lényege, hogy meggy zze a cégeket arról: azajándéktárgyak megvásárlása helyett támogassák az adománygy jt szervezetet azonösszeggel, amelyet az ajándékvásárlásra költenének.Az adományért cserébe vállalja fel – mondjuk – a karácsonyi üdvözl lapok igényeselkészítését, amelyben a céggel közösen tájékoztatja az adományozó partnereit, hogyebben az évben az ajándékozásra szánt összeget az adománygy jt szervezet kaptameg, továbbá, hogy mire fogják ezt a pénzt felhasználni. Nagyobb cégek eseténcélszer összefogni néhány másik civil szervezettel, akik teljesen más célokértküzdenek, így biztosítva az adomány széles társadalmi körökhöz való eljutását,eljuttatását.Hazánkban ilyen kezdeményezést indított el évekkel ezel tt az Inter-Európa Bank Rt.,amely a mai napig folytatja az ajándékozást kiváltó adományozást.A karácsonyi ajándékozás a magyarországi kis- és középvállalkozások körében isnépszer , így az ajándékozást kiváltó adományozás jelent s sikereket hozhat sok civilszervezetnek.

78

Közvetlen levélben történ megkeresés (direct mail)Egyedi adománygy jtési módszer, ami egy bizonyos – az akció lebonyolításáhozszükséges jelentékeny – alapt két feltételez.A közvetlen levél ráadásul nagyon népszer a cégek marketing tevékenységénekrészeként is, ezért hatékonysága – úgy t nik – folyamatosan csökken, mára mársokakban ellenérzést vált ki, tolakodásnak, zaklatásnak tartják.Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy számos civil szervezet adománygy jtésemégis sikeresen m ködik ezen módszer alkalmazásával. A legjobb példa talánMagyarországon a „Szájjal és lábbal fest m vészek” adománygy jtési tevékenysége,akik karácsony táján direkt levélben keresik meg az állampolgárokat, ésadományozásra kérik ket. Cserébe a levél mellékleteként küldenek a legjobbalkotásokból összeállított képeslapgy jteményt és egy kitöltetlen csekket. Azadományozók saját értékítéletük alapján dönthetnek az adomány összegér l, és mivelkaptak az adomány fejében megel legezett bizalmat (képeslapokat), így a jóérzésükrehat a kampány.A közvetlen levél akkor lehet nagyon hatékony, ha az adománygy jt mellékelvalamilyen figyelmességet, pl.: egy rendezvény meghívót, egy zsebnaptárat, vagymondjuk egy papír fényképtartót, a lényeg, hogy jóérzést váltson ki a potenciálisadományozóból.

79

XI. EGY KIS MUNKAJOG

Az alapítványokkal, társadalmi szervezetekkel kapcsolatban és a közhasznútársaságoknál is gyakran merülhetnek fel munkajogi kérdések. Elképzelhetmindhárom szervezeti formánál, f ként, hogyha azok nagyobb szervezetek, ésszükségük van egy olyan kifejezett munkaszervezetre, ami a napi, illetve operatívm ködést el segíti. A munkaszervezetben résztvev személyek pedig gyakranmunkaviszonyban állnak, valamint akár egy egyesület vezet je, egy kuratóriumotsegít szervezet vezet je, vagy akár egy közhasznú társaság ügyvezet je is állhatmunkaviszonyban a nevezett szervezetekkel. Rögzíteni kell, hogy munkáltatóipozícióban a fenti három jogi személy, munkavállalói pozícióban pedig bizonyosmagánszemélyek állnak. Továbbá itt még rögzítend az is, hogy a munkajogviszonyels dlegesen az általános munkajogi szabályok szerint alakul, tehát, ezeknek alegalapvet bb rendelkezéseit érdemes az alábbiakban megismerni.

A munkáltató, munkavállaló, a munkaszerz dés és köreA munkaviszony munkáltatói oldalán a szervezetek állnak. A szervezetek azonbanmagukban, mivel jogi személyek, a munkáltatói jogkört nem tudják kifejteni, valamintmunkáltatói utasításokat nem tudnak tenni. Ezért általában az alapító okiratban, azalapszabályban, illetve a társasági szerz désben rögzítik, hogy kik azok a természetesszemélyek, akik a munkáltató nevében eljárnak. Tipikus és követend szabályozás,hogy az alapítványoknál a kuratórium elnöke, vagy annak valamely kijelölt tagja, mígaz egyesületeknél az egyesület elnöke, vagy valamely elnökségi tag, a közhasznútársaságnál pedig annak ügyvezet je gyakorolja a munkáltatói jogokat amunkavállalók felett. Felmerülhet még a kérdés, hogy ezen „csúcsvezet k” felettmiként alakul a munkáltatói jogok gyakorlása. Mivel felettük senki nem áll aszervezetben, ezért a különböz szervezeti formák legf bb testületei lehetnek amunkáltatói jogok gyakorlói, tehát az alapítványnál a kuratórium összessége, atársadalmi szervezet, egyesületi formánál a közgy lés, a közhasznú társaságnál pedig ataggy lés, vagy maga az alapító gyakorolhatja a nagyobb vezet k felett munkáltatóijogokat.

Mit kell tudni a munkavállalóról? A munkavállaló els dlegesen nagykorú,cselekv képes személy lehet, aki munkaszerz déssel látja el a feladatát. Amunkaszerz désben három kötelez tartalmi elemnek mindenképpen szerepelnie kell:a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörébenés a munkavégzés helyében. Fontos és ajánlott még megállapodni amunkaszerz désben, hogy a munkaviszony határozott, avagy határozatlan id tartamúlesz. Fontos továbbá – mind a munkáltatók, mind a munkavállalók oldalán –, hogyamennyiben határozott id tartamú munkaszerz dést kötnek, azonban a munkavállalóaz id tartam lejártát követ en legalább további egy munkanapot a közvetlen vezet jetudtával tovább dolgozik, akkor a munkaviszony határozatlan idej vé alakul át. Afelek a munkaszerz dés megkötésekor kiköthetnek úgynevezett próbaid t is. Apróbaid tartama rendszerint harminc nap, azonban legfeljebb három hónaphosszúságú lehet. A próbaid lényege az, hogy a felek megismerjék egymást ésamennyiben akár a munkáltató, akár a munkavállaló nem kívánja ezt a munkaviszonyt

80

elmélyíteni, akkor a próbaid id tartama alatt bármelyikük indokolás nélkül azonnalihatállyal megsz ntetheti azt. E helyen kell felhívni a figyelmet arra is, hogy amunkaszerz dés módosítása, akárcsak a munkaszerz dés megkötése közös akarattalvalósítható meg. Nincsen tehát annak helye, hogy valamelyik fél egyoldalúanátalakítsa a munkajogviszony szerkezetét. El kell még mondani, hogy a munkaviszonyalanyai kötelesek egymással együttm ködve eljárni és valamennyi fontos, amunkajogviszonyt érint fontos változásról egymást tájékoztatni. Ezen szabályjelent sége az elmúlt évek során feler södött, javasolt ezt különös súllyal figyelembevenni a m ködés során.

A tanulmányi szerz désA tanulmányi szerz dés népszer jogi szerz désforma a civil szféra munkavilágában.Gyakran el fordul ugyanis, hogy a speciális szakértelmet igényl nonprofitszervez dések, tanulmányi szerz dések útján próbálják szakember-igényünketkielégíteni.

A tanulmányi szerz dés lényege tehát az, hogy a munkáltató (jöv beni) szakemberszükségletét akként oldja meg, hogy a már nála dolgozó munkavállalóját iskolázza be,azért hogy további ismeretekre tegyen szert, avagy egy nem munkavállalóval köt egyolyan szerz dést, miszerint az a jöv ben állományába lép, és a megszerzett tudást ottkamatoztatja. A munkáltató a szerz dés fejében (els dlegesen) pénzbeni támogatástnyújt, munkaid -kedvezményeket adhat, avagy ezek kombinációja is elképzelhet . Aszerz dés megszegésének lényeges szankciója az, hogy amennyiben a munkáltatószegi meg vétkesen kötelezettségeit, akkor a másik fél mentesül a kés bbimunkavégzési kötelezettsége alól, vagy nem köteles az adott munkáltatónál vállalttovábbi teljes id szakot letölteni. Amennyiben a munkavállaló szegi meg akötelezettségét, akkor pedig kötelezhet lesz arra, hogy a már nyújtott szolgáltatásokatvisszatérítse. Fontos: nem köthet tanulmányi szerz dés azokban az esetekben, ha atanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót, azaz így – aszerz dés köntösébe bújtatva – kívánná a munkáltató biztosítani az egyébként is járókedvezményeket.

A munkaviszony megsz nése és megszüntetéseA munkaviszony megsz nése valamilyen olyan okot jelent, amely nem közvetlenül afelek munkaviszony megszüntet akaratán alapul. Így megsz nik a munkaviszony amunkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megsz nésével, a határozott idlejártával, avagy szervezeti átalakulás okán. A munkaviszony megsz ntetése márközvetlenül a felek szerz dés megsz ntet akaratán nyugszik. A munkaviszony tehátmegszüntethet a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésével, rendesfelmondással, rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal a próbaid alatt, avagyhatározott id esetén egy megfelel összeg munkavállalónak történ megfizetésével.Jelen szöveg – terjedelmi korlátai miatt – els dlegesen a rendes felmondásra, és arendkívüli felmondásra fókuszál, felhívva a figyelmet arra, hogy a munkaviszonymegszüntetésére irányuló megállapodásokat, avagy egyoldalú jognyilatkozatokatmindig írásba kell foglalni, mert az csak így válik érvényessé.

81

Rendes felmondásra mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak joga van.Jelent s eltérés van azonban a két pozícióban álló személy felmondási joga között. Amunkáltató csak meghatározott indokok mellett mondhatja fel a szerz dést, és kötelesa felmondási id egy része alatt a munkavállalót mentesíteni is a munkavégzés alól. Amunkavállalónak a rendes felmondásnál indokolási kötelezettsége nincsen, azonbanamennyiben kezdeményezi a munkaviszony megszüntetését, és nem mentesítik amunkavégzés alól, akkor a teljes felmondási idejét le kell dolgoznia. A rendkívülifelmondásról az mondható el, hogy ez csak speciális esetben alkalmazható, és csakolyan kiélezett helyzetekben lehet sikeres és kés bb védhet egy esetleges bíróságimunkaügyi jogvita esetén, ha a felmondásban foglalt indokok minden kétségetkizáróan fennállnak. A rendkívüli felmondás indokai csak abban a körbenmozoghatnak, miszerint a munkavállaló munkavégzési kötelezettségéneknagymértékben nem tesz eleget, avagy személyes magatartása miatt a munkahelyenvaló személyes együttm ködés vele lehetetlen. Hasonló az indokok köre amunkavállalói rendkívüli felmondásnál is, amennyiben a munkáltató súlyosabb,többször, vagy állandósulva nagyfokú kötelezettségszegést követ el, illetve amikor amunkáltató magatartása miatt az együttm ködés lehetetlen, akkor lehet, pontosabbanszólva van helye a munkavállaló által kezdeményezend rendkívüli felmondásnak.

Munkaid és pihen id , szabadságA munkaid és a pihen id részletes szabályozása a Munka Törvénykönyvér l szóló1992. XXII. törvényben szerepel. Itt most csak annyit: a munkaviszony gyakorlásasorán a munkáltatóknak a megadott munkaid t, vagy munkaid keretet, avagy atúlmunkára vonatkozó szabályokat a törvénynek megfelel en kell betartani.Mindenképpen érdemes az adott esetben végiggondolni, avagy munkaügyiszakemberrel, ügyvéddel átbeszélni azt, hogy munkavállalót milyen jogok éskötelezettségek illetik meg. A pihen id t és a szabadságot szintén a törvényesrendelkezések figyelembevételével kell kiadni; felhívva a figyelmet arra a tényre, hogyezen szabályozás is meglehet sen összetett, ezért javasolt a vonatkozó szabályokatalkalmazásuk el tt értelmezni. A munkavállalók oldalán szintén javasolt, hogyjogaikkal kötelezettségeikkel legyenek tisztában, így a Munka Törvénykönyvét és akapcsolódó szabályokat lehet ség szerint forgassák. Minkét fél számára el nyösebb,ha jogaikkal és kötelezettségeikkel tisztában vannak, és így a szerz désesegyüttm ködés is egyszer bb.

A munkáltató és a munkavállaló kártérítési felel sségeÉrdemes még említést tenni, és röviden ismertetni a Munka Törvénykönyve tételesszabályait a munkaviszonyban okozott kárfelel sségére vonatkozólag.Amennyiben a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésébenokoz kárt, akkor a vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel az okozottkárért. Ez a felel sség azt jelenti, hogy a munkáltató csak akkor mentesülhet afelel sség alól, ha bizonyítja, hogy elháríthatatlan küls ok okozta a munkavállalójakárosodását. Ett l eltér eset az, – és ez a non profit szférában is gyakran el fordulhat- hogy tíz f nél kevesebb dolgozót foglalkozat a munkáltató. Ekkor felel ssége csakabban az esetben áll fenn, ha vétkes, azaz neki felróható okból következett be adolgozó oldalán a károsodás.

82

A munkavállaló felel ssége f szabályként vétkességén alapul. Amennyiben amunkavállaló bizonyítottan szándékosan okozott kárt, akkor felel ssége a kár teljesösszegének vonatkozásában fennáll. Amennyiben azonban a károkozás „csak”gondatlan, akkor a munkavállalót legfeljebb másfél havi átlagkeresetének megfelelösszeg tekintetében lehet kártérítésre kötelezni. Ett l eltér a helyzet, ha valakipénztárfelel sséggel bír, avagy leltár felel ssége áll fenn, tételesen átvett dolgoktekintetében. Ebben az esetben a munkavállaló vétkességére való tekintet nélkülfelelhet, amennyiben nem bizonyítja, hogy rajta kívül való okból következett be a kár.(Az esetleges munkaügyi jogvitában a bizonyítási teher els dlegesen azt a felet terheli,aki a kár felmerültét bizonyítani kívánja, vagy annak menthetetlenségét kívánjaigazolni, a kifogásként felhozott érveket pedig a másik félnek kell bizonyítás soráneszközölnie.)

Megbízási szerz désAz alkalmazotti jogviszony mellett gyakori forma a megbízási szerz dés kötése. Ezesetben a megbízó civil szervezet meghatározza a végzend feladatot, annak díjazásátbruttó módon, a díjazás felvehet ségének kritériumait, a feladat elvégzését igazolószemélyét, a kifizetés módját, esetleges ütemezését.A megbízott tevékenysége kapcsán bevételével szemben költségeket számolhat el, decsak olyanokat, amelyek közvetlenül a jövedelemszerzéssel összefüggésben merültekfel. Kifizetéskor nyilatkozni kell a költségelszámolás módjáról, amely lehet tételes,számlák alapján, vagy úgynevezett 10%-os költséghányaddal történ . Ez esetben nemkell „számlákat gy jteni”. A megbízott kötelessé válik SZJA bevallást leadni az adottévet követ en május 20-ig, akár csak egy ilyen megbízási szerz dés esetén is,értéknagyságtól függetlenül.

83

XII. VEZETÉSELMÉLETI ISMERETEK

Általános bevezet a vezetéstudományról

Nincs egységes definició a vezetés szó fogalmára. Egyes meghatározások a vezetés„m vészetét” emelik ki, hangsúlyozva ezzel az egyedi – és egyszeri – alkotófolyamatot, míg más a mérhet séget, a megismételhet séget, a taníthatóságot állítja afogalmi meghatározás középpontjába, de megtalálható a hatékonyság, a profittermelképesség szempontjai felöl közelít szemlélet is, végül elmondható, hogy azúgynevezett leadership-tanok az „embervezetést” hangsúlyozzák, vagyis az emberiviszonyok manipulációjára helyezik a hangsúlyt.Általában szervezeteknek nevezhet ek azok a rövidebb-hosszabb célkit zéseketkövet , stabil szerepekre (státusokra) épül , formalizált struktúrával és eljárásbeli-m ködési szabályokkal rendelkez szociális képz dmények, amelyeknek tagjai ekeretek között tevékenykednek a szervezetek által meghatározott célkit zésekeléréséért, illetve meghatározható úgy is, mint valamely cél megvalósítására létrejötttársadalmi és technikai elemekb l, továbbá információból álló rendszer.A vezetés meghatározó módon a szervezeti létformákhoz köthet jelenség, amely akonkrét környezeti feltételek között célirányosan, tudatosan (bár sokszor ad-hoc,illetve nem-racionális módon is – megvalósított tevékenység, amely a szervezetkörnyezetét érzékelni, az azokra történ reagálást biztosítani tudja, s t azt szükségesetén befolyásolja is).A vezetés, mint tevékenység továbbá a szervezet, illetve a szervezeti célokmeghatározásában, kialakításában, fejlesztésében, a tevékenységi folyamatok,valamint az ennek következményeként létrejöv jelenségek ellen rzés (kontroll) alatttartásában, továbbá a szükségesnek ítélt változtatások megvalósítási képességébenragadható meg.Mivel a vezetés a személyközi kapcsolatokban „ölt testet”, a vezet i teljesítmény csakigen sz k tartományban értelmezhet , mint személyes (egyéni) teljesítmény. Aszervezet, mint rendszer egészének – valamint lehet ség szerint a szervezetkörnyezetének – befolyásolása, az emberi kapcsolatok száma és milyensége, a másokteljesítményére gyakorolt hatása (motivációs képesség), illetve a másokteljesítményének kölcsönös módon elfogadott-elismert definiálása (feladat-ellátottság,ellen rzés, értékelés), továbbá ezek hatékonysága adja a vezet i hatékonyságmeghatározó oldalát, végül ide sorolható a szervezeti tanulási képesség kialakítása,fejlesztése-fenntartása, mint a változó környezetre való reagálási képességmenedzselése.Napjainkra igen jelent s mértékben megváltozott a szervezeti környezet, hiszen aharmadik évezred els éveiben a társadalmi-gazdasági mozgásokat az alábbi tényez khatározzák meg: a globalizáció, az információs és tudásalapú társadalom, illetve azezek következtében kialakuló, valamint folyamatosan növekv komplexitás.A nonprofit vezetéselmélet szempontjából a legnagyobb jelent ség a tudásalapútársadalmak és a globalizált-nemzetközi civil társadalom, valamint az önkéntességgyakorlatának, mint a személyes érdekeken túli célokat emberi tevékenységekkéformált civil szervezeti (nonprofit) szférának a szerepe.

84

Az itt kifejtett álláspont szerint a nonprofit szervezeti világban a vezetéskommunikáció, valamint a kommunikáció információ nélkül nem értelmezhet .A szervezeti információs stratégia azt jelenti, hogy a munkát koordinálók-irányítókinformáció-ellátottsága optimalizálásra kerül, és ennek az állandó törekvésnekrendel dik alá a szervezeti kommunikáció.A civil szervezeti világban megváltozik – jelen kötet más részében bemutatott módon– a motivációs stratégia is, hiszen az ösztönzés a részvételen alapuló technikák,valamint a közösen viselt felel sség tudatosítása irányába hat.Az említett folyamatok a központosítás elkerülését és a m ködés nyilvánosságátsegítik fenntartani a civil szervezetek világában.

A szervezetlélektanrólA szervezetlélektan a szervezeteken belüli folyamatok, események szervezetiel feltételeivel, a személyek és a különböz szervezeti formák (illetve struktúrák)közötti interakciókkal, valamint a szervezeti adottságoknak és változásoknak afolyamatokban részt vev egyénre, valamint tevékenységének eredményére gyakorolthatásaival foglalkozik.A szervezetekben kimondott vagy kimondatlan módon m köd szabályok-normák ésszimbólumok határozzák meg az úgynevezett szervezeti kultúrát, illetve ezekegyüttese adja a szervezeti körülmények fogalmát.A szervezetekben tevékenyked személyek legtöbbször úgy végzik feladataikat, hogya szabályokat, vagy azok egy jelent s csoportját, mint identitást, mint személyes-egyéni meghatározottságot fogadják el.De mindez fordítva is igaz, hiszen a szervezetek a már létez szabályokra (mintszervezeti identitásokra) választják ki tagjaikat. A már meglév szervezeti identitás„szervezi-irányítja” a tagok esetében – illetve feléjük irányuló módon – aszocializációt, a beillesztést és illeszkedést, amely utóbbit nagymértékbenmeghatározza az adott szervezeten belüli formális, valamint informális kapcsolatirendszer is.A szabályok határozzák meg azokat a kereteket, amelyeken belül a csoport tagjaiszankciók nélkül tevékenykedhetnek. Normáknak nevezik a csoporton belül mindenkiáltal elfogadott, a csoporttagok viselkedését el író szabályokat, amelyekvonatkozhatnak: a teljesítményre, az er forrás elosztásra, a küls megjelenésre,viselkedésre, illetve a nem formális közösségi szokásokra is.

A vezetéselmélet, mint tudományág a helyzeti jellemz k és az egyéni élmények,illetve viselkedések közötti interaktív kapcsolatokból meríti ismereteit, továbbánagymértékben támaszkodik a személyiség- és a társadalomlélektan eredményeire is.A vezetéselmélet fontos gyakorlati jelent sséggel bíró és magát a vezetés gyakorlatátsegít feladatai között felsorolható például:

A követelmények elemzése és a helyzetelemzések, különösen a jöv benicselekvési lehet ségekre való tekintettel;az egyéni képességek, készségek és motívumok, valamint a kialakultszervezeten belüli helyzet, illetve a szervezettel együttm ködök és a szervezetközötti viszonyok feltárása;

85

a szervezeti tevékenységet romboló jelenségekkel, hatásokkal, folyamatokkalszembeni megel z intézkedések kidolgozása;az emberi er forrás fejlesztése, a képzési igények figyelembevételével aképzések (az át-, és a továbbképzés) el készítése, megszervezése; illetvea szervezeten belüli kommunikációs jelenségek és folyamatok állandóelemzése; továbbáa személyek, illetve a csoportok közötti konfliktusok esetén alkalmazandókonfliktuskezel programok kidolgozása; és végüla szervezeti tevékenységet és struktúrát érint újítások tervezésben és ennekhatásának megítélésében való közrem ködés.

XII/1. A civil szervezet, mint társadalmi csoport

Csoportnak több olyan egymással kölcsönös interakcióban álló egyén tekinthet , akikvalamilyen cél érdekében közösen cselekszenek, együttm ködnek.Érzékelés-elfogadás szempontjából a csoport akkor létezik, ha az egyének ezenegyüttm köd közössége csoportnak tekinti magát, továbbá normákat határoznak meg,amelyek a csoportnak –így minden egyes tagjának – a m ködését szabályozzák.A motiváció fogalma fel l pedig meghatározást lehet adni úgy is, hogy a csoport azegyének olyan közössége, amelybe tartozás fontos az egyének (csoporttagok) számára,illetve személyközi jellegét tekintve a csoport egy közösség, amelyben a tagokegymással kommunikálnak és egymásra kölcsönösen – bár általában nem egyenlmértékben – hatnak.A csoport struktúrájának jellemz vonatkozásai: mérete, összetétele, a csoporton belülkialakuló szerepek, és szabályok, illetve a csoportnormák, valamint a csoportstátusz.Elmondható, hogy a kisebb csoportokban a tagok jobban magukénak érzik az elérteredményeket, valamint – mivel jobban átlátják a csoporton belüli folyamatokat –nagyobb a biztonság-, valamint a komfortérzetük.A csoporttagok személyiségének, tulajdonságainak különböz sége garantál(hat)ja afelmerül problémák megoldásának lehet ségét, hiszen minél nagyobb aszemély(iség)ek közötti eltérés annál valószín bb a szükséges képességek megléte,ugyanakkor ez a változatosság a csoportkohéziót gyengítheti, valószín bbé téve acsoporton belüli konfliktusok lehet ségét is.A formális csoport dönt en társadalmi-gazdasági funkciókra és érdekekre épül,szervezeti keretekben m ködik, a tagok között a szervezeti cél szerintimunkamegosztás érvényesül, a csoport az intézményesüléssel kívülr l meghatározott(gyakran hierarchikus), funkcionális szerepstruktúrával, státuszokkal és a kapcsolódószerepekkel rendelkezik, így az elmondottak alapján a formális csoport és a szervezetközött igazi különbségtétel nem tehet (bár a formális csoportot a leggyakrabban egyszervezeten belül szokás meghatározni).A nem formalizált, azaz informális csoport els sorban rokonszenvi választásokra,vonzásokra épül, m ködése szervezeti keretek között is, de ezek nélkül is lehetséges,mivel a tagok közötti kapcsolat alapját a kölcsönös érzelmi köt dés adja.A tagok saját választásuk alapján kerülnek az informális csoportba, így ennekkialakulása spontánnak tekinthet , a kiterjedését tekintve lehet formális csoportokonbelüli, csoportok közötti, ezeken felüli.

86

Általánosságban elmondható, hogy a formális és az informális csoportok aszervezeteken belül átfedik egymást, de a formális-informális státusz, illetve szerep,valamint ezek egymáshoz viszonyított módosulásai lehetnek egymást er sít k,gyengít k és közömbösek, s t – a szervezeten belül, illetve a külvilág felöl tekintve –akár fel is cserél dhetnek.

XII./2. A csoport és szervezeti tanulásról, a szervezetek fejl désénekkapcsolatáról, illetve a csoporttípusokról

A csoportos és szervezeti tanulás fogalma esetében elfogadott, hogy – mivel a csoportés a szervezet is létez , valós társadalmi entitás – létezik a csoporttal, illetveszervezettel kapcsolatos történéseket befogadó és tároló sajátos szervezeti memória.A szervezeti tanulás folyamata leírható úgy is, mint fejl dési folyamat, amelyben acsoportok a fejl dés különböz szakaszain mennek keresztül. Kezdetben a csoporttagjai céltalanul hánykolódnak, keresik azonosságukat, helyüket a csoportban, illetve akövetend közös célokat próbálják meghatározni. Kés bb egyre inkább egymássegítésére és a csoportcélok elérésére törekszenek, törekedhetnek, majd a csoportképessé válik tagjai tudásának és képességének felhasználására; mivel a változásokfokozatosan mennek végbe, a csoport (illetve szervezeti) életút egyes szakaszait nemkönny egymástól elkülöníteni.A csoportok alapvet en két dimenzióban fejl dnek: a csoporttagok közötti viszony,valamint a feladat- és problémamegoldó képesség vonatkozásában. A csoportokfejl dése egyben tanulási folyamat is; hiszen meg kell tanulni együtt dolgozni,egymást elfogadni, ezt a fejl dési és tanulási folyamatot a csoport érési folyamatánakszokás nevezni.A csoport szerepeket és normát, valamint értékrendszert, a szervezet specializáltfunkciókat, formalizált szervezeti egységeket alakít ki a tudás megszerzése,alkalmazása, továbbá tárolása céljából; a csoport és szervezeti kultúra, amely aszervezeten belüli magatartás vezérlésének mindent átható-átfogó, illetve legfontosabbeleme, de mint ilyen kevésbé szokott intézményesülni.A szervezeti tanulás egy folyamat, amelynek eredményeképpen a szervezetben olyantudás jön létre, amely elterjed a szervezetben, rögzül a szervezeti memóriában, így aszervezeti tagok és egységek számára tartósan elérhet vé és felhasználhatóvá válik atevékenységhez kapcsolódóan fellép döntésekhez és cselekvésekhez.A csoport-életút leírásakor a kialakulás és viták, normaképzés-szabályalkotás, ateljesítés, majd az összegzés-szétválás szakaszait lehet meghatározni.A kialakulástól a normaképzésig terjed szakaszban – amikor a bizalmat, mint ajöv beni kooperáció alapját teremtik meg, – a társas kapcsolatokra irányuló szerepekdominálnak, továbbá – a kölcsönös elfogadás gyakorlata mellett – gyakori a tagoknálaz önmagukra irányuló szerepek jelentkezése, és csak ezt követ en – a viták és akísérletezések lezárultával – a teljesítés szakaszában kerülnek el a motiváltságotmutató feladatorientált szerepek, a közös, vagy vezet i döntések. A szétválásszakaszában – a feladatok elvégeztével – ismét el térbe kerülnek a kapcsolatorientáltszerepek.

87

A vezet feladatai a csoport különböz fejl dési fázisaiban:1. fázis:

- eligazítás, tájékoztatás,- biztosítani a megfelel teret és id t a csoport számára,- definiálni a határokat,- megteremteni a biztonságérzetet,- tisztázni a hiányzók státuszát,- struktúrát javasolni a csoportnak.

2. fázis:- konszenzus teremtése,- célok megfogalmazása,- elvárások tisztázása,- munkamódszer kialakítása,- szerepek kialakítása,- légkör javítása,- csoportépítés,- „viharok” csendesítése,- a határok megtartása,- ha támadják, ne büntessen, és ne védekezzen.

3. fázis:- közvetett irányítás, tanácsadás,- kritikus témák felszínre hozatala,- konfliktusok kezelése, feszültségek feldolgozása,- kommunikáció segítése,- nyílt légkör kialakítása,- modell nyújtása,- információk és források biztosítása.

4. fázis:- segít támogatás,- vezet i szerep megosztása,- háttérbevonulás,- konzultáció,- saját ötletek felajánlása,- az egyének fejl dési lehet ségeinek biztosítása.

5. fázis:- konklúziók levonása,- ha a csoportot feloszlatják: leválás megkönnyítése, csoportkötelékek oldása,- tapasztalatok összegzésének segítése,- elfogadtatni a csoporttal a veszteséget,- alkalmazkodni a változáshoz,- információt nyújtani a tényekr l,- ne támogassa a csoport megtagadását.

A civil szervezetek vizsgálata esetében érdemes kitérni az úgynevezett autonómmunkacsoportok kérdéskörére, hiszen a társadalmi szervezetek tevékenységében valórészvételt az önkéntesség, valamint a „normális” munkaviszony típusú köt déseknél

88

er sebb elhivatottságérzés jellemzi, de ehhez a kérdéskörhöz sorolható a szervezetekmunkáját segíteni kívánó önkéntes csoportok integrálásának a lehet sége, szüksége is.Röviden megfogalmazható: az autonóm munkacsoportok a csoporttagok magasabbrend szükségleteinek kielégítésén keresztül próbálták motivációjukat biztosítani,valamint az autonóm munkacsoport tagjai tevékenységük kifejtése során azon hitben-tudatban látják el feladataikat, hogy érdemben befolyásolhatják a csoport céljait;illetve a feladat elvégzéséhez kapcsolódva eldönthetik, hogy küls képviseletükre sajátvezet t akarnak-e kinevezni, továbbá meghatározhatják, hol és mikor akarnakdolgozni, és döntéseket hozhatnak a munkamódszerre vonatkozóan. A fentieken kívüligényük van arra, hogy meghatározhassák a bels munkamegosztást,megválaszthassák a csoport tagjait illetve vezet it, valamint a lehet legtöbb esetbenmunkavégzésre vonatkozó döntéseket hozhassanak.Mindezek a csoporttagokat, illetve csoportokat jellemz igények megfigyelhet ek atársadalmi szervezetekben tevékenyked tagok, tisztvisel k és önkéntesek esetében,amely oknál fogva sajátos – és a kés bbiekben még részletesen tárgyalásra kerül –„kezelést-odafigyelést” igényel a civil szervezet menedzselése.

A teamek, avagy magyarul teamekA vezetéselmélet szakirodalmában különbséget tesznek a munkacsoportok és a teamekközött. Álláspontjuk szerint a munkacsoportokat a közös er feszítés, azegyüttm ködés mellett továbbra is az egyéni felel sség jellemzi, míg a teamben, mintaz el bbit l eltér szervezeti – szervezeten belüli – jelenségben ezzel szemben azegyéni mellett jelen van a közös felel sségvállalás is. A teamekben két vagy többember együttes tevékenységének eredményeként úgynevezett kollektív termékekethoznak létre, így teamekr l csak abban az esetben lehet beszélni, ha a tagok közöttolyan együttm ködés áll fenn, amelyben a közösen meghatározott, illetve elfogadottcélok megvalósítása érdekében létrehozott munkamegosztás megfelel a tagokképességeinek.

XII/3. A csapatvezetésr l és a döntésekr l

A csapatvezetésr lA csapatvezetés lényege, hogy a munkafolyamat során tevékenységet kifejt irányítottszervezeti tagokat, a civil szervezet alkalmazottait, vagy önkénteseit bevonják, azokbaa döntésekbe, amelyek munkájukra meghatározó befolyással vannak, de mindez perszenem azt jelenti, hogy k hozzák a döntéseket hanem jóval inkább azt, hogy ötleteikkelközrem köd(het)nek. A csapatvezetésr l szólva nem szabad el felejteni, hogy a vezettovábbra is felel s mind a döntésekért, mind a sikeres végrehajtásért.A csapatvezet k jellemz i, hogy er s hangsúlyt helyeznek a csapatépítésre (hogyan islehetnének máshogyan csapatvezet k?), vallják, hogy a vezet i kompetenciájukat,hatalmukat az irányításuk alatt állókkal megosztva a saját kompetenciájuk (hatalmuk)növekszik.A csapat olyan emberek összessége, akik az optimális siker és a célok érdekébentámaszkodnak egymásra.

89

Csapatot kialakítani csak sok munkával lehet, hosszú id n át, ezért a vezet nek sokdolgot kell véghezvinni, amelyet a következ k foglalnak össze:

döntse el a csapat típusát,adja tovább saját elképzelését,vonja be a tagokat a szervezet céljainak kit zésébe,vonja be a tagokat a stratégia kialakításába,vonja be a csapat tagjait a felmerül és megoldandó problémák megoldásába,vonja be a tagokat a kulcsdöntésekbe,vonja be a csapattagokat a folyamat ellen rzésébe, illetvemagába a csapatépítési programba.

A hatékony csapatvezetés kedvez hatással van a csapaton-szervezeten belüliinformációcserére, a tevékenységben részt vállalók hozzáállására, a feladat-végrehajtássorán a kreativitásra, valamint a szervezeten belüli általános közhangulatra, és azegyének mindennapos közérzetére egyaránt.

A döntésekr lMegkülönböztethet az eljárási, azaz a folyamatokra vonatkozó racionalitás azeredményekre vonatkozó racionalitástól. Vagyis egy racionális igazolási folyamateredményeképp sem feltétlenül racionális az eredmény, de megfordítva is lehetséges,miszerint egy nem racionális folyamat is hozhat racionális eredményt.Az úgynevezett racionális választás elmélete azt feltételezi, hogy a döntési folyamatokkövetkezetesek, tehát az alternatívákat a várható következmények tükrében értelmezik,mérlegelik és a választás négy alapvet kérdés függvénye:Az alternatívák kérdése: Milyen cselekedetek lehetségesek?A várakozások kérdése: Milyen jöv beni hatásai lehetnek az egyes alternatíváknak,mekkora a valószín sége az egyes alternatívához tartozó következményeknek?A preferenciák kérdése: Mennyire fontosak a döntéshozó számára az egyesalternatívákkal kapcsolatos eredmények?A döntéshozatal szabályának kérdése: Hogyan kell választani az egyes alternatívákközött következményeik értékeit figyelembe véve?A döntéshozatal vizsgálata során ezeket a kérdéseket egyszerre szükséges vizsgálni.

A döntéshozatal, mint szabálykövetésA döntéshozóknak három kérdést lehet feltenni:A felismerés kérdése: Milyen típusú ez a szituáció?Az identitás kérdése: Milyen típusú ember vagyok? Milyen fajta ez a szervezet?A szabályok kérdése: Mit csinál egy ilyen szituációban egy olyan ember, mint én,vagy egy olyan szervezet, mint ez?

91

XIII. A STRESSZKEZELÉSR L ÉS ID GAZDÁLKODÁSRÓLRÖVIDEN

A stresszkezelésr lA stresszkezel technikák között van egy elfogadott hierarchia: az egyik technikahatékonyabb, mint a másik. A viccet félretéve, hogy mikor melyiket kell alkalmazni,az a személy pillanatnyi állapotától és az adott helyzett l függ.

1. A proaktív stratégiaA legjobb technika az, hogy úgy lesz kiküszöbölve, vagy a minimumra szorítva a

stressz, hogy egyszer en megszüntetjük-kizárjuk a stresszhelyzetet, Ez aproaktív stratégia.

2. A feszültségoldó technikákIde tartozik a sport, a meditációs technikák, stb., bár ezek a stratégiák

id igényesek, valamint a pillanatnyi stresszek kezelésére inkább a –következ kben tárgyalandó – reaktív stratégiák alkalmasak.

3. A közvetlen reaktív stratégiákIlyenek például a stresszhelyzetben elvégzett légz gyakorlatok, akkor, amikor

megjelennek a stresszre adott els reakcióink. Ez a technika azonnalieredményre vezet, ám hatása csak rövid ideig tart, így ahányszor megjelenikegy újabb stressz, meg kell ismételnünk.

4. A középtávú technikákHa a stresszkelt tényez k hosszabb ideig fennállnak, akkor a középtávra szóló

stratégiákat jó alkalmazni.Vannak bölcsnek egyáltalán nem nevezhet stresszoldó technikák: az alkohol- és

az egyéb drogok fogyasztása, a nyugtatók szedése, a dohányzás, altatószedés, amásokkal való dühösködés.

Az ezeknél bölcsebb technikák energia- és id igényesebbek, és még ha nem is azonnalérezhet a hozadékuk, megéri ezeket alkalmazni, ugyanis sokkal tartósabb azeredményük.A legjobb és a legtartósabb stratégia az, hogy az ember teljes egészében kiküszöböli azéletéb l a stresszorokat. Ehhez kell a legtöbb id és a legnagyobb er feszítés. Ámmivel így teljes mértékben megszabadulunk a stresszt l, megéri a befektetés.

A stresszorok fajtái

1 Id -stresszEz akkor alakul ki, ha túl sok dolgot kellene elvégezni túl kevés id alatt. Van azonbanúgy is, hogy az átmeneti id -stressz segít elvégeznünk az aktuális dolgunkat (pl.:felkészülni egy vizsgára, vagy megírni egy pályázatot).

92

2. Az encounter stresszorokEbbe a csoportba a társas érintkezés okozta stresszek tartoznak. Ha olyan kollégával,vagy f nökkel kell együttdolgozni, akivel nem jó a viszony, vagy valamilyen aktuáliskonfliktus áll fent, esetleg olyan csoport (team) tagjaként kell dolgozni, amelyetmegosztott egy konfliktus, és ezért meggyengült a csoportkohézió és a tagok nembíznak egymásban, a munka sem lesz produktív, és a helyzet stresszt okoz.

Az úgynevezett encounter stresszorok három különböz konfliktusbólszármazhatnak:

Szerepkonfliktusok, amelyekr l általánosságban az mondható el: a csoporttagokszerepe(i) összeegyeztethetetlen(ek) egymással.A szerepeket többnyire a csoport osztja a személyre, vagyis a csoport kezdeményezi,hogy milyen szerepet töltsön be az adott csoporttag. A tagnak el kell döntenie, hogyvállalja-e a rá ruházott szerepet, a csoportnyomás hatására kialakítja-e a számárakijelölt viselkedésformát.Azt, hogy egy csoporton belül milyen szerepet kell egy személynek betölteni, azt acsoport céljai dönt en meghatározzák; ha a szerep összhangban van az adott személyértékeivel, hiedelmeivel, akkor szerepazonosságról, amennyiben mindez nem áll fent,akkor szerepstresszr l lehet beszélni.A szerepstressz lehet jó (ösztönz ), de lehet rossz (gátló) is, ugyanakkormegállapítható, hogy a legtöbb embernek szüksége van a stresszre ahhoz, hogyoptimális teljesítményt nyújtson, a stressz azonban káros is lehet, ha nem a megfelelfajtájú vagy túlságosan er s. Az elkülöníthet ség érdekében a jótékony stressztszerepkihívásnak, az ártalmasat pedig szereptúlterhelésnek nevezik.Tárgyi konfliktusok, amelyekben a tagok nem értenek egyet egy adott tárgyban, illetveproblémamegoldási módozatban.Interakciós konfliktusok, amelyek során azért nem sikerül a tagoknak jól kijönniükegymással, mert kölcsönösen ellentétes viszonyban állnak.A szervezetekben megélt encounter stresszorok a dolgozók kooperációs készségét,munkaelégedettségét és termelékenységét is érzékenyen – és persze negatív módon –érintik. A szakirodalom szerint az ilyen típusú stresszorok állnak a legtöbb szervezetiprobléma mögött (A leggyakrabban azok a vezet k vannak az ilyen típusústresszeknek kitéve, akik emberekért felel sek, szemben azokkal, akiknek valamilyenberendezésért kell felelniük.)Az ilyen típusú stresszek okozta helyzet – ha akuttá lesz – azt eredményezheti, hogy aszemélyek közötti bizalom hiánya nemcsak a hatékony kommunikációt – a szervezettagjai nem osztják meg egymással a rendelkezésükre álló információt –, hanem jódöntések meghozatalának, és a problémák megoldásának a lehet ségét ismegakadályozza, valamint azzal a további eredménnyel is járhat, hogy a résztvev ktovábbi er s stresszhelyzeteket kénytelenek átélni.A szakirodalomban az encounter stresszorokat jelölték meg mint az úgynevezettkiégés (burnout) egyik f okát. Amikor a dolgozók – vagy a civil szféra esetében azönkéntesek – arról számolnak be, hogy úgy érzik, nem léphetnek szabadon társasinterakciókba másokkal, és konfliktusokat élnek át a szervezeten belüli tevékenységüksorán, továbbá nem képesek nyíltan beszélni a vezet kkel, illetve úgy érzik, hogy nem

93

támogatják ket a velük egyenrangú pozíciót betölt munkatársak, megbénítja ket aszervezeti bürokrácia, akkor sokkal magasabb a kiégés veszélye és ténylegesel fordulása, mint amikor ezek az encounter stresszorok nincsenek jelen (és a kiégésoka a feladatvégzésbe való beleunás, belefásulás).

3. A szituációs stresszorokEzek a stresszorok a környezetb l adódnak. Közülük a rossz munkakörülményekszámítanak a legjelent sebbnek. Az egyik legtöbbet kutatott szituációs stresszor azéletben bekövetkez – túl – gyors változás, f leg, ha az valamilyen negatívkövetkezménnyel jár. Statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutattak ki az életbenbekövetkez gyors, illetve váratlan változások, valamint az érintetteknél fellépbetegségek és balesetek száma között.

4. Az anticipációs stresszorokEzek azok a stresszek, amelyek azokból az érzésekb l keletkezhetnek, hogy bármikorvalami rossz, kellemetlen esemény bekövetkezhet.Az anticipációs stresszeknek nem kell "nagynak" lenniük ahhoz, hogy komolykövetkezményekkel járjanak. Szomorú és tömeges példa hazánkban a középkorúak –különösen az ötvenesek – szorongása: az, hogy ha elveszítik a munkájukat, akkor mársenkinek nem fognak kelleni, nem találnak új munkát.

A stresszorok kiküszöböléseA kiküszöbölés egyik módja, hogy a stresszhelyzetben lév személy nem csak reagál akörülményeinkre, hanem aktívan részt vesz azok – akár lehet ség szerinti el zetes –alakításában is.Ilyen technikák:Az id stressz esetén: Id -menedzsment, delegálás;(A leadott hatáskör esetén id t kell szentelni azokra az emberekre, akik lényegesinformációkat tudnak, de ez kevesebb, mintha magunk végeznénk a feladat egészét.Így a delegálás dilemmája ez: az embernek dönteni kell, hogy maga végezze el afeladatot, vagy vállalja a hosszú és esetleg pontatlan visszacsatolás lehet ségét.)Encounter stressz esetében dönt en a feladatdelegálás;Szituációs stressz fennállásakor a munka újratervezése;Anticipációs stressz ellen pedig az életvezetésbeli prioritások (újbóli) felállítása, ezekjelent s mérték áttervezése.

Röviden az id menedzselésr lA túlzott munkaterhelés és a megfelel kontroll hiánya az id stressz legf bb,leginkább általánosnak nevezhet oka. Id stressz okozta kellemetlen élethelyzet állfent, amikor az az érzés a mindennapos, hogy mindegy mennyi ideje van az embernek,egészen biztosan megtelik tennivalóval, valamint mindig többet akar bel lekiszorítani, mint amennyi abba belefér.Az id stresszorok csökkentése céljából meg kell tanulni „hatékonyabbnak lenni”, és ezazt jelenti, hogy:

több id t kell tölteni a fontos dolgokkal, és nemcsak a sürg sekkel szabadfoglalkozni;

94

világosan el kell különíteni, hogy mi a fontos, és mi a sürg s;a végeredményre kell összpontosítani a folyamatok helyett;nem szabad b ntudatosnak lenni, ha elhangzik a b vös hárombet s szó:"NEM".

Néhány az id menedzselés lehetséges csapdái közül:Azt csináljuk el ször, amit szeretünk csinálni;Azt csináljuk el ször, amivel kapcsolatban tudjuk, hogy hogyan kellmegcsinálni;A legkönnyebb dolgot csináljuk meg el ször;El ször azokat a dolgokat csináljuk meg, amelyekhez kevés id kell;Azokat a dolgokat csináljuk meg el ször, amelyekhez rendelkezésre állnak azer források;Azokat a dolgokat csináljuk meg el ször, amelyeket els ként vettünk fel anapirendbe;A betervezett dolgokat csináljuk meg el ször a betervezetlenek el tt;El ször a mások által követelt dolgokat csináljuk meg, miel tt a saját magunkáltal szükségesnek tartott dolgokra kerülne a sor;A sürg s dolgokat csináljuk meg a fontosak el tt;Valójában t zoltás jelleggel a krízishelyzeteket próbáljuk csak megoldani;Az érdekes dolgokat végezzük el az érdektelenek el tt;Azokat a dolgokat végezzük el, amelyek a saját személyes céljainkat segítikel , vagy politikailag kifizet d nek t nnek;Csak akkor kezdünk el megcsinálni valamit, amikor már a nyakunkon van ahatárid ;Azokat a dolgokat csináljuk meg, amelyeket a leghamarabb be lehet fejezni;Annak alapján végzünk el valamit, hogy ki kérte az illet dolgot;Annak alapján végzünk el valamit, hogy milyen következményekkel jár, hamegcsináljuk, vagy nem csináljuk meg;A kis dolgokkal foglalkozunk, miel tt a nagyokba belefognánk;Beérkezési sorrendben vesszük sorra a feladatainkat;A csikorgó fogaskerék elvén végezzük a dolgainkat (azt a fogaskereket kellel ször megzsírozni, amelyik csikorog);Annak alapján végezzük a dolgunkat, hogy azok milyen következményekkeljárnak a csoportra nézve.

A fenti hibák majdnem mindenkire jellemz ek, elkerülésük komoly önismeretet ésönfegyelmet igényel, de a hatékony id menedzselés nemcsak abban segít, hogyhatékonyabb legyen egy éppen folytatott tevékenység, hanem a stressz és atúlterheltség érzését is eloszlatja. A stresszkezelés és az id gazdálkodás szervezetikultúrában való megjelenése jelent s mértékben növeli a szervezet hatékonyságát, ígyezek megvalósítása az alapvet vezet i feladatok közé tartozik.

95

XIV. ÖSZTÖNZÉSMENEDZSMENT

Az ösztönzésmenedzsment tudományos megalapozásaAz ösztönzés az emberi er forrás menedzsment egyik meghatározó jelent ségrészterülete. Az ösztönzésmenedzsment alkotóelemei az ösztönzési politika, azösztönzési stratégia és az ösztönzési gyakorlat, megtestesülése pedig az ösztönzésirendszer.

Az ösztönzésA motivációt a mindennapi gyakorlatban és a szakirodalomban is gyakran azösztönzés szinonimájaként használják. Az ösztönzés és motiváció „közös”fogalommagyarázata szerint a motiváció pszichológiai megközelítésb l az egyén olyanbels tudati állapota, amely arra készteti az egyént, hogy egyéni szükségletei valamintérdekei által meghatározottan viselkedjen. A vezetéselmélet szerint a motiválásvezetési tevékenység, amelynek során a vezet a szervezeti szinten elvárt teljesítményelérésére ösztönzi munkatársait.Fontos itt megjegyezni, hogy a nonprofit menedzsment a fenti megállapítást kib vítvemódosítja, hiszen egy önkéntes esetében a pusztán egyéni érdekeken túl a sajátnakvallott közösségi érdekek játszák a dönt szerepet.Tehát a motiváció és az ösztönzés összefüggése azzal magyarázható, hogy azösztönzés alapja az az elképzelés, miszerint az alkalmazottak és az önkéntesekmotiváltak az iránt, hogy elkötelezzék magukat a szervezetben megvalósuló éskielégít szint teljesítmény irányába.A szakirodalomban említett legf bb különbség a két fogalom között az, hogy azösztönzés küls , a motiváció pedig valamiféle bels dolog.A motiváció pszichológiájának középpontjában a következ kérdés áll: Mi vezérlimotívumainkat, ha nem racionális döntéseink? A válaszul megfogalmazott elméletekkét csoportra oszthatóakAz egyik oldalon a késztetésre alapuló elméletek állnak, amelyek a motivációban abels tényez k szerepét hangsúlyozzák.A másik oldalon az ösztönzésre alapuló elméleteket találjuk, amelyek külsesemények vagy tárgyak motivációs szerepét emelik ki.

Az ösztönzésmenedzsment elméleteAz alábbiakban az ösztönzés(menedzsment) szakirodalomban találhatómeghatározásainak ismertetése következik, amelyekb l látható, hogy azösztönzésmenedzsment túlmutat az ösztönzésen. Ennek ellenére a szakirodalombangyakran el fordul, hogy a „menedzsment” tag elmarad, mégis többr l van szó, mintösztönzésr l.Az ösztönzés fogalmába nem csak a meglev munkaer -állomány minél hatékonyabbfoglalkoztatásának el mozdítása tartozik, hanem a szervezet feladatainak ellátásáhozszükséges munkaer megszerzése, megtartása és fejlesztése is, illet leg a megszerzés,a megtartás és a fejlesztés el segítése, civil szervezetek esetében az önkéntesekkelkapcsolatos szervezeti menedzsment tevékenységek is.A következ k tovább bontják az ösztönzésmenedzsment fogalmát, hiszen az el zmegfogalmazáshoz képest új elemek is beemelhet ek a definicióba: az ösztönzési

96

rendszer menedzselésér l van szó, amely nem csupán feladatok, hanem a szervezeticélok érdekében történik; az alkalmazottak – továbbá civil szervezetek esetében igengyakran el forduló módon önkéntesek is – nem egyszer en ellátják feladataikat,hanem teljesítményszintjüket magasan tartják; továbbá ezen a ponton megjelenik azelkötelezettség fogalma.A szervezeten belüli ösztönzési rendszer menedzselését a szervezeti célokmegvalósításához szükséges emberi er forrás vonzása és megtartása indokolja. Azalkalmazottak – és civil szervezetek esetében az önkéntesek – megtartásához és magasteljesítményszintjük fenntartásához növelni kell motivációjukat és elkötelezettségüket.A fenti komplex fogalommagyarázat további részletezését adja az alábbimeghatározás. Itt már nemcsak ösztönzési rendszerr l van szó, hanem politikáról,stratégáiról, gyakorlatról. Kifejti továbbá azt, hogy mit is jelent a magasabbteljesítményszint.Az ösztönzésmenedzsment f célja olyan ösztönzési politikának, stratégiának,gyakorlatnak és rendszereknek a kifejlesztése és alkalmazása, amelyek el segítik azadott szervezet céljainak elérését a megfelel emberek megszerzése, megtartása ésmotiválása által.További céljai, hogy ösztönözze a szervezetben feladatot vállalókat, a munka, vagy amunkaszer önkéntes feladatok szakszer elvégzésére, a szaktudás és a képességekfejlesztésére, a rugalmas munkavégzésre, és a szervezeti célok eléréséhez való minélnagyobb hozzájárulásra.

Az ösztönzésmenedzsment gyakorlata: az ösztönzési, javadalmazási éskompenzációs rendszerekEl re kell bocsátani hogy a fejezet során tárgyalásra kerül – az ösztönzés terénjelentkez – gyakorlati megoldások ismertetésekor azokon a pontokon, ahol a forprofités nonprofit szektor együtt már nem tárgyalható, a figyelmet az eltérésekre, és azoklehetséges okaira hívja fel ezen szövegrész, bár sok nehézséget jelentett az, hogy anonprofit szervezetekel foglalkozó irodalom kevés figyelmet fordít az ösztönzéskérdéskörére, sokkal inkább a szektor jogi és pénzügyi problémáit tárgyalja.

Fogalmi tisztázásÖsztönzési rendszer sz kebb és tágabb értelmezésér l is lehet beszélni, sz kebbértelemben javadalmazás érthet alatta.A javadalmazási rendszer elemei a bérrendszer és a béren kívüli juttatások, amelyekegyütt adják a legfontosabb anyagi ösztönz ket.Az ösztönzés tágabb értelmezésébe az el z eken kívül a nem anyagi ösztönz k isbeletartoznak. (Az alábbiakban az ösztönzésr l szintén tágabb értelemben lesz szó.)Ezzel az állásponttal szembeállítható az a megközelítés, amely szerint akompenzációból kell kiindulni, azon belül emelkedik ki a javadalmazási rendszer, éscsak azon belül lehet beszélni ösztönzési rendszerr l. A kompenzáció része mindenolyan anyagi és nem anyagi jelleg ellenszolgáltatás, amelyet a munkavállalók – vagyönkéntes munkavégz k – a szervezeti tagságukért és a munkájukért kapnak.A javadalmazási rendszer a szervezeti bevételek egy részének szervezeti tagokszámára történ transzformálása, szétosztása, ami els sorban küls motivációstényez ként befolyásolja a munkát végz k döntéseit és viselkedését. A javadalmazási

97

rendszer ilyen módon történ meghatározása nem alkalmazható a nonprofit szektorbanm köd cégekre, hiszen azoknál, ha képz dik is eredmény, azt nem oszthatják szétalkalmazottaik és a vezet k, alapító(k) között sem. (Áthidaló megoldások azonbanszületnek, amelyekr l kés bb esik szó.)Az ösztönzésmenedzsment alkotóelemei az ösztönzési politika, stratégia és gyakorlategymásra épülnek, konkrét megtestesülésük az ösztönzési rendszer, mely azon elemekösszessége, amelyekkel az ösztönzés megvalósul. Az ösztönzési rendszerekfunkciójukat csak abban az esetben tudják betölteni, ha hatékonyak, rugalmasak,differenciálni képesek és nem túl költségesek.

A rendszerek kiépítésének feltételeiA nem önkéntes munkavégzés, tehát a munkavállalók esetében a jól megtervezettösztönzési rendszer kialakításához ismerni kell az adott szektor bérviszonyait.Mind a piaci szektorban, mind a nem-piaci elvek mentén m köd civil szervezetivilágban egy ösztönzési rendszer akkor tud igazán m ködni, ha egyértelm ek a célok,alkalmas a munkaer , biztosítottak a feladat teljesítéséhez szükséges tárgyi és vezetésifeltételek, és a feladat jellegéhez, valamint a feladatot végz ember személyiségéhezjól illeszked ösztönzési módszert alkalmaznak.Az ösztönzési rendszer kiépítésekor, megtervezésekor figyelembe kell venni, hogy aszervezet adottságai támasztanak-e speciális igényeket az ösztönzés konkrétmódszereivel szemben, valamint át kell tekinteni a szervezetet körülvev társadalmi-gazdasági környezetet is.Az ösztönz rendszer bevezetésének további fontos kritériumai a másoktevékenységét l független, jól elhatárolható feladat, továbbá, hogy az egyénnek legyenkell ráhatása a saját teljesítményre. Továbbá nem elegend a szervezeti célokismerete, hanem fontos, hogy a célok – személyes vonatkozásaikban – reálisanteljesíthet ek legyenek.Az ösztönz rendszerrel kapcsolatos további – egyesek szerint els számú –követelmény, hogy a jutalom legyen arányos az elvégzett munkával, valamint legyenméltányos a szervezetben végzett más munkához, illetve a más szervezetekben végzetthasonló munkákhoz viszonyítva.A motivációs rendszer három alappillérre kell, hogy épüljön: juttatások, szakmaikihívások, és egy olyan csapat, amelynek tagjaival nap, mint nap szívesen tölti együttaz ember az idejét, közösen tevékenykedve a közösen meghatározott célokmegvalósításának érdekében.Az ösztönzési rendszer kialakításakor figyelembe kell venni, hogy napjainkban amunkakörülmények megváltoztak – és ez igen jelent s mértékben jellemz a civilszektorra is –, virtuálissá váltak, így a munkatársak nemcsak térben, de sok esetbenhozzáállás, mentalitás szempontjából is nagyon távol vannak egymástól; ezért akapcsolódási pontjaikat, továbbá kompetenciáikat világosan kell definiálni, és aszemélyek, illetve szervezeti egységek közötti kommunikációs problémák iskiküszöbölend k.Végül elmondható, hogy nem létezik általános érvény ösztönzési-javadalmazásirendszer, de a megvalósítani kívánt rendszer megtervezéséhez, bevezetéséhez – és aszervezeti stratégiához való illesztéséhez – a civil szervezet számára is küls eszközök,illetve tudás igénybevétele javasolt.

98

Az ösztönzési rendszer kialakításakor három f szempont mentén kell haladni, így:meg kell felelni a szervezetben – fizetésért vagy önkéntesen – feladatot ellátókpreferencia-struktúrájának, a szervezeti kultúrának és a céloknak. Amennyiben ezeketa civil szervezetek figyelembe veszik, akkor tartósan tudják növelni hatékonyságukat.

Ösztönzési eszközök, formák, típusokAz ösztönzés eszköztárát alapvet en két típusba sorolják, az anyagi és nem anyagiösztönz k csoportjába. Azokat az ösztönz ket, melyek a teljesítményhezkapcsolódnak, közvetlen, amelyek pedig nem kapcsolódnak a teljesítményhez,közvetett ösztönz knek nevezzük.A nem anyagi ösztönz k közös jellemz je, hogy az emberek nem anyagi, hanemúgynevezett magasabb rend szükségleteire épülnek, és kapcsolódnak az értékekhez,az egyes emberek értékrendjéhez. A tevékeny ember kihasználja a munka, a feladatadta lehet séget arra, hogy önmegvalósítási, önkifejezési igényét kielégítve a lehetlegjobb teljesítményt nyújtsa.A civil szektorra jellemz , hogy a munkavállalók fizetése – legfeljebb – anyagibiztonságot nyújt számukra, de különösebb hajtóer t nem tartalmaz. Ezekben azesetekben egy már meglév elhivatottság, személyes elvi elkötelezettség az, ami azadott szervezetben való munkavállalást-munkavégzést motiválja.A civil szervezeteknél az immateriális eszközöket tekintve pszichés-morálismotivátorok állnak – mind a munkavállalók, mind az önkéntes munkavégz k, segít kesetében – a középpontban, például: a döntési önállóság, a hivatással, a munkahellyelvagy a szervezeti célokkal való azonosulás lehet ségei, az elismerés, illetve a kihívástjelent feladatok, a személyes szakmai fejl dés lehet sége.Az adott szervezet m ködtetése során a hétköznapi (vagy annak t n ) motivációseszközökr l sem szabad megfeledkezni, úgy mint a gesztusérték ’köszönöm’,továbbá a bizalom, a nyílt kommunikáció, mint lehet ség az emberi kapcsolatokkialakítására, és nem utolsó sorban az szinteség.Bár Magyarországon a munkavállalók esetében kétségtelenül a bér a meghatározó,tágabb értelemben mindaz felhasználható az ösztönzésnél, ami érzelmileg motiválhatjaa dolgozókat, így például a kellemesebb munkakörülmények, vagy a vezetés„min sége”.A piaci szférában lefolytatott vizsgálatok azt mutatják, hogy a versenyképes fizetésekés juttatások csak átmenetileg jelentenek ösztönz és megtartó er t, valójában egyreinkább bebizonyosodik, hogy a munka min sége és a munkahely támogató attit dje aleger teljesebb befolyásolója a munkával való elégedettségnek, a munkáltató irántielkötelezettségnek és megtartásnak, így hosszútávon megfordulhat az a helyzet, amelyszerint a forprofit szervezetek menedzsmentje felöl „érkezik” a tudástöbblet anonprofit menedzsment elmélete, illetve gyakorlata felé, és a jöv ben ez utóbbi isjelent sebb mértékben termékenyít hatással lehet az el bbire.Az anyagi ösztönzés legszélesebb körben a bérezésen keresztül - azaz közvetlenül ateljesítményhez köt d en történik. Els lépésként meghatározzák a teljesítendfeladatot, a teljesítménykövetelményt; majd megállapítják a feladat teljesítése eseténkifizetend összeget, végül rögzítik azokat a szabályokat, melyek a nem teljesítés vagya túlteljesítés esetén érvénybe lépnek.

99

Az ösztönzési rendszerek f típusait az különbözteti meg egymástól, hogy mi alapjánfizet bért a dolgozóknak a szervezet. A bérrendszerek hagyományos alapja aszenioritás illetve az érdem, újabban alkalmazzák az egyéni, csoportos vagy aszervezeti-vállalati alapú teljesítményalapú ösztönzést. A tudásbázisú szervezetekbenvagy munkakörökben a bérezés alapja egyre inkább a szakértelem, kompetencia, éselmondható, hogy a teljesítménybérezés klasszikus formája ma már jobbára a múlté, amódszer helyét átvették a különböz id bérformák: a havibér, órabér. De azt is el kellmondani, hogy ezek mögött ugyanúgy megvannak a teljesítménykövetelmények, minta teljesítménybérek esetében, valamint visszaszorulóban van az egyéni, és terjed acsoportelszámolás. A csoportbérezéssel lehet vé válik, hogy a csoport minden tagjamotivált legyen akkor is, ha nem a saját munkáját kell elvégeznie.Vannak a csoportos bérezésnek veszélyei is, amelyekkel számolni kell: konfliktusokés társas „lógások” alakulhatnak ki, csökkenhet a személyes hozzájárulás érzése.Ehhez hasonló problémák az önkéntesek csoportos munkavégzése esetében is elszoktak fordulni – persze nem a „lógásokra”, illetve a bérezési kérdésekre kellgondolni, hanem –: a csoportos feladatellátás okozta csoporton belüli személyközikonfliktusokra, valamint a személyes értékelés hiányából fakadó motiváció-, éselkötelezettségbeli csökkenésre érdemes gondolni.A bérek egy részét a profitorientált cégek gazdasági eredményükt l függ en fizetik ki,különböz mozgóbérrészeket kapnak az alkalmazottak: prémiumot, jutalmat, bónuszt,részvényt. Itt meg kell említeni, hogy a nonprofit szektorban m köd szervezetekleginkább abban különböznek a profitorientált vállalatoktól, hogy az alapítók és azalkalmazottak között nem oszthatják fel a profitot, így természetesen nem isalkalmazhatják azon ösztönz eszközöket, amelyek a forprofit vállalatokbanmegjelennek.A juttatási rendszerek kialakításakor egy újabb, a szociális szempont kerül el térbe:gondoskodni a munkavállalók jólétér l, szociális biztonságáról, vállalaton kívülre iskiterjeszthet ellátásáról, egyfajta társadalmi-szociális felel sségérzet alapján.A béren kívüli juttatások a közvetett javadalmazás azon elemei, melyeket a munkáltatóa béren és a kiegészítésein kívül nyújt a dolgozóknak. Ezek nem a teljesítményhez,hanem a tagsághoz, szervezeten belüli pozícióhoz kapcsolódnak.A béren kívüli juttatási rendszer lehet olyan, amely a munkahelyi szociálpolitikakeretében biztosított valamennyi juttatásra kiterjed, vagy azok egy meghatározottcsoportjára vonatkozik. Választhat bel le a teljes személyi állomány vagy annak csakegy része, illetve a dolgozók rendelkezésére álló keret lehet egységes vagy különböz .A béren kívüli juttatási rendszer f fajtái: a magánnyugdíjpénztári munkáltatóihozzájárulás, munkaruha-hozzájárulás, üdülés pénzügyi támogatása; továbbá egyébszemélyes szükségletek kielégítése: vállalati gépkocsi, illetve telefonhasználat, egyébjuttatások.Összegzésképpen elmondható, hogy a civil szervezeten belül kialakítandó ösztönzésirendszer megtervezésekor és kiépítésekor a feladatot végz ember(ek)személyiségéhez jól illeszked ösztönzési módszer alkalmazása szükséges. Ezenfelismerés fontosságára kíván – mintegy búcsúgondolatként és végs összegezésként –a jelen fejezet rávilágítani, ennek a megállapításnak kiemelt hangsúlyt adni: mindenesetben els az ember…és csak utána a „szervezet” és az „elmélet”.

101

XV. AZ ÖNKÉNTESSÉGR L

Sikeres önkéntes programok szervezéséhez szükséges lépések

A szervetek életében egyre jelent sebb szerepet játszanak az önkéntesek. Ez azonszervezeteknél is megfigyelhet , amelyek anyagilag jobb helyzetben vannak, így amunkát els sorban fizetett munkatársak végzik.Az önkéntesek nem csupán anyagi értelemben jelentenek er forrást a szervezetszámára, de a kapcsolataikon keresztül további lehet ségeket jelenthetnek.Nem mellékes, hogy az önkéntes egyfajta „független szemként” is értelmezhet aszervezetben, aki másképpen tud visszajelzést adni a programok min ségér l, mint afizetett munkatársak, persze ezen jelzéseket kell tudni meghallani. Az önkéntesmegjelenése hitelt adhat a szervezet számára, ugyanis a környezet számára fontosjelzés, hogy egy szervezet munkájának és az általa szolgált célok segítésére hányanáldoznak önként a szabadidejükb l.Magyarországon számos szervezet aránylag kés n ébredt rá az önkéntességben rejljelent s er forrásokra. A civil szervezetek közül sokan még mindig nem készültek felarra, hogy miképp tudnak sikeresen önkéntesekkel együttm ködni. Ez a rövidösszefoglaló segítséget kíván nyújtani az önkéntes programok szervezéséhez, mivelszámos szervezet számára ez az elkövetkezend id szak egyik nagy szervezeti-szakmai kihívása.Tisztába kell lenni azzal, hogy másképp m ködik az önkéntesek szervezése olyanszervezetekben, ahol mindenki önkéntes, így az önkénteseknek maguknak kell amunkájukat megszervezni, és más a helyzet olyan szervezetek esetében, ahol márfizetett stáb dolgozik, és k szervezik a további bekapcsolódók tevékenységét.Mindezekkel együtt megállapítható, hogy a sikeres önkéntes programhoz egy páralapvet fogás következetes alkalmazását meg kell tanulni.

A sikeres önkéntes program 12 f összetev je:1. Tervezés, szükségletfelmérés2. Önkéntes tevékenység meghatározása, leírása3. Önkéntesek toborzása / PR4. Kiválasztás / Tájékozódó beszélgetés az önkéntesekkel5. Az önkéntesek bevezetése a szervezetbe / megállapodás, szerz dés az

önkéntessel6. Képzés, közös tervezés7. Önkéntesek és alkalmazottak kapcsolata8. Koordináció9. Motiváció, ellen rzés10. Értékelés11. Elismerés, köszönetnyilvánítás12. Dokumentáció

Tervezés, szükségletfelmérésMint minden szervezés, az önkéntes program szervezése is tervezéssel kezd dik.Végig kell gondolni, hogy mi (és ki) a célja a programnak, megvalósítható-e, és, ha

102

igen, hogyan, továbbá van-e hasonló profilú másik szervezet által megvalósítás alattálló akció?Elengedhetetlen már ebben a fázisban meghatározni a módszereket, a „hogyan”válaszait. Rendkívül fontos a programhoz szükséges emberi és anyagi er forrásokreális felmérése, a hiányzó er források el teremtéséhez lehetséges módozatokfeltérképezése.

Önkéntes tevékenység meghatározása, leírásaAmennyiben meghatározásra kerültek az önkéntes program céljai, a program elemei,annak létrejöttéhez szükséges feladatok és er források, akkor eldönthet , hogyszükséges-e önkéntesek bevonása a programba, és hogy a szervezet meglév önkéntesbázisa elegend -e, vagy kiegészítésre szorul. Ebben a fázisban kell nagyon pontosanmeghatározni és leírni(!), hogy milyen tevékenységre szeretnénk önkénteseket bevonnia program megvalósításába.Természetesen, ez minden szervezet minden programja esetében változhat, bár vannakteljesen önkéntes alapon m köd szervezetek. Ebben az esetben is szükséges a fentilépések megtétele, hiszen valaki(k)nek koordinálnia kell, felel sséget kell vállalnia azegész programért, akár fizetett alkalmazott, akár önkéntes.Akár hosszú távú önkéntes program megvalósítása, akár sok egymást követ , de rövidtávú program a cél, hasznos az úgynevezett önkéntesekre vonatkozó szervezetiirányelveket megfogalmazni. Ez a dokumentum tartalmazza a szervezet alapelveit azönkéntesekkel való együttm ködésre vonatkozóan.

Önkéntesek toborzásaMinderr l a legfrappánsabban a Máthé Orsolya és Kosztolányi István szerkesztésébenBudapesten 1997-ben megjelent kézikönyvben lehet olvasni, így itt álljon most etárgyban egy hosszabb idézet:„Miel tt rátérünk a toborzás témájára, tisztázni kell egy fontos kérdést, mégpedig afejl dés és a növekedés különbségét. A fejl dés min ségi változások sorozata, míg anövekedés közvetlenül mennyiségi változásokat jelent. Tekintsünk el a mélyebbfilozófiai fejtegetésekt l (mikor melyikük változik át a másikba), és alkalmazzuk ezt acivil szervezetek emberi tényez ire.Nem mindig a növekedés a problémák legjobb megoldása. Lehetséges, hogy ameglév “emberi er forrás” is nagyszer en be tudja tölteni a szervezet küldetését, csakátszervezésre, képzésre van szükség. Új emberek toborzása és bevonása mindigenergiaigényes, és nagyon alaposan kell mérlegelni, valóban erre van-e szüksége aszervezetnek, megéri-e a befektetett energiát.A kérdés eldöntéséhez szükség van a szervezet “törzs” tagjaira, vezet ire, mindazokra,akik ismerik a csoport bels életét, és fontosnak érzik a munkáját. Szükség vanemellett legalább egy küls , pártatlan emberre is, aki elfogultság nélkül, csupánszakmai szempontok alapján képes segíteni a csoportot abban, hogy közelebb jussanaka fenti kérdésre adott szinte válaszhoz.”

Kiválasztás / Tájékozódó beszélgetés az önkéntesekkelA kiválasztás fázisánál ismét figyelembe kell venni az adott önkéntes programsajátosságait. A kiválasztás szempontjait már a toborzás tervezésével egy id ben meg

103

kell határozni. (Kit, milyen tevékenységre, mennyi id re, milyen speciálisismeretekkel, készségekkel, attit ddel keres a szervezet a feladat ellátásához, aprogram megvalósításához?).A kiválasztásnál és a tájékoztató beszélgetésnél nem állásinterjú készül. Figyelembekell venni, hogy az önkéntesnek is megvannak a maga motivációi, hogy miért szeretnerészt venni a programban. Ezek feltérképezése kulcsfontosságú a motivációfolyamatos fenntartása, az önkéntesek megtartása végett.Az önkéntesek bevezetése a szervezetbe /megállapodás, szerz désA szervezethez újonnan érkez önkéntes jó esetben ismeri a szervezet tevékenységikörét, annak céljait, de ez nem mindig törvényszer . Az önkéntes biztonságérzetéhezalapvet en hozzátartozik, hogy ismerje a szervezetnek legalább az önkéntesprogramhoz közvetlenül kapcsolódó részeit, céljait, tevékenységeit, m ködési ésegyéb operatív alapelveit, és kényelmesen mozogjon a szervezet rá vonatkozóügyeiben.Szükséges tehát az önkéntes bevezetése a szervezetbe. Ide tartozik az iméntemlítetteken felül a kollégák, más önkéntesek bemutatása, az feladataik ésfelel sségeik megismertetése, a tevékenység helyszínének, eszközeinek és azokhasználatának bemutatása.A sokszor felmerül kérdésre, hogy „számonkérhet -e az önkéntes”, a válasz: igen,számonkérhet . Ennek legjobb keretet egy szerz dés, megállapodás adhat, amely lehetszóbeli vagy írásbeli. Természetesen ez is nagyban függ az önkéntes tevékenységjellegét l, azonban az általánosan megállapítható, hogy a közhiedelemmel ellentétbenaz önkéntesek nem riadnak vissza a megállapodástól, s t a felmérések szerint aztegyfajta biztonságos keretnek tartják. Attól függ en, hogy mit kíván meg az adotttevékenység, fontos, hogy meghatározásra kerüljön a tevékenység tartalma, az azzaljáró feladatok és felel sségek, a tevékenység id tartama, a költségtérítés módja, azellen rzés és visszajelzés formája és gyakorisága, valamint minden olyan konkrétum,amely a tevékenység során fontos szerepet játszik. A szerz dés tartalmi elemeire aközérdek önkéntes tevékenységr l szóló törvény pontos felsorolást közöl.

Képzés, közös tervezésAz önkéntesek képzése az adott program jellegét l függ en mást és mást jelenthet.Egy speciális ismereteket megkívánó tevékenység esetében természetesenelengedhetetlen, hogy az önkéntes megfelel képzést kapjon: ez történhet aszervezeten belül és kívül is.Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyek elvégzéséhez nem kell külön képzésttartani, elegend , ha az önkéntes-koordinátor felkészíti az önkénteseket az adottfeladat elvégzésére. Ebben a fázisban arra is nyílhat alkalom, hogy az önkéntesek és azönkéntes-koordinátor közösen tervezzék meg az elvégzend feladat módját és lépéseit.

Önkéntesek és alkalmazottak kapcsolataAz önkéntesek és a fizetett alkalmazottak kapcsolatát gyakran „misztikus”konfliktusok övezik, amelyek leginkább a szerepek tisztázatlanságából adódnak, ezérta már korábban említett önkéntességre vonatkozó szervezeti irányelvekben jó el re lekell fektetni az idevonatkozó elveket, megel zend a bizonytalanságot.

104

Ezzel párhuzamosan az önkéntes-koordinátornak is figyelnie kell a felel sségek ésfeladatok megfelel arányára. Szükséges biztosítani olyan fórumot is, ahol a felmerülkérdéseket tisztázni és az esetleges konfliktusokat kezelni lehet. A gördülékenyegyüttm ködéshez szükséges, hogy ne csak az önkéntes tudja, hogy az alkalmazott mitcsinál, hanem viszont is. Nagyon fontos, hogy az alkalmazottak köre fogadja el, éstartsa szükségesnek az önkéntesek jelenlétét.

KoordinációA sikeres önkéntes program m ködtetéséhez elengedhetetlen a hatékony koordináció.Az önkéntes-koordinátor szerepe sokrét , és gyakorlatilag meghatározza a programmilyenségét. Az jelenléte folyamatos a program során, annak megtervezésében,megvalósításában és értékelésében is meghatározó szerepe van.A koordinátor az önkéntes menedzsment kulcsfigurája, ezért fontos, hogy adja ki afeladatot, kérdéseivel, észrevételeivel hozzá fordulhat az önkéntes, emellett hídszerepet is betölt a szervezet és az önkéntesek között.

Motiváció, ellen rzésAz önkéntes programok során leggyakoribb problémát az önkéntesek megtartása ésmotiválása jelenti. Téved, aki azt hiszi, hogy van egy varázsszó, amely mindenönkéntesre hat, és amelyt l mindenki lelkes, továbbá motivált lesz és marad. A titokabban rejlik, hogy minden egyes önkéntes azt kapja a tevékenységvégzés közben, utánvagy mellett, amit elvár.Mint tudjuk, az önkéntes nem „ingyen” dolgozik. Számos felmérés készült arravonatkozóan, hogy ki miért vállal önkéntes tevékenységet. Ez természetesen nemanyagi eredet (bár vannak erre is esetek: pl. ha valakit a kés bbi fizetett alkalmazottáválás motivál, vagy hosszú távon a karrierjéhez, munkájához kívánja hasznosítaniönkéntessége során szerzett tapasztalatait), azonban minden önkéntes meg tudjafogalmazni, hogy számára miért éri meg, mit kap a tevékenység végzése során. Afolyamatos visszajelzést nem szabad elhanyagolni. Az önkéntes kapjon alkalmat arra,hogy jelezzen nekünk az t érint kérdésekben, valamint az önkéntes koordinátor isadjon folyamatos visszajelzést az önkéntes számára.

ÉrtékelésAz önkéntes program valamint az önkéntes tevékenységének értékelésére rengetegmódszer és eszköz létezik. Az értékelés módja is az önkéntes program jellegét l függ,lehet folyamatos vagy periodikus, írásos vagy szóbeli, csoportos vagy személyes stb.A fentiek közül akármelyik is kerül alkalmazásra, lényeges, hogy az önkéntest nemszabad, nem érdemes kihagyni az értékelés folyamatából, mert ekkor nemcsak a sajátprodukcióját és a program sikerességét értékeli, hanem az önkéntes program egészétis, beleértve a koordinátor munkáját, így ez a szervezet számára is lehet séget biztosíta folyamatos fejl désre.

Elismerés, köszönetnyilvánításAz önkéntesek elismerése, jutalmazása és a köszönetnyilvánítás is fontos a motivációfenntartásában, nem szabad azonban összekeverni vele. Számos formája és eszközelehet: csoportos, egyéni, nyilvános vagy négyszemközti. Itt is annak az

105

aranyszabálynak kell érvényesülnie, hogy a programmal és az önkéntestevékenységével releváns formát kell választani.

DokumentációAz önkéntes program dokumentációja sokban hozzájárul a sikerességhez. Részintrögzíti a lezajlott program tanulságait, amelyek a kés bbi munkában jelentenek nagysegítséget, részint egy igényesen elkészített dokumentáció jó ajánlólevél az önkénteskés bbi karrierje során is. Ugyanezt a dokumentációt lehet felhasználni a támogatókfelé írt köszönetnyilvánító levelekben, illetve a pályázati (és egyéb) beszámolókelkészítésekor.A dokumentáció tartalmazza az önkéntes program tervezési, megvalósulási ésértékelési szakaszainak legf bb pontjait, az értékelés eredményeit, a sikereket és aváltoztatásra szoruló elemeket, továbbá archiválja a programmal kapcsolatosmegjelenéseket (pl.: újságcikkek), valamint néhány fotót a megvalósulásról.

107

XVI. A KÖZÉRDEK ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉGR L SZÓLÓ 2005.ÉVI LXXXVIII. TÖRVÉNY EL KÉSZÍTÉSE, TARTALMA ÉSVÁRHATÓ HATÁSA

El zményekTöbb európai országhoz hasonlóan hazánkban is a 2001-es Önkéntesek NemzetköziÉve kertében merült fel – széles körben – el ször az önkéntes tevékenységekszabályozásának gondolata – és mára már a környez országok közül Csehország,Lengyelország, Románia is elfogadott önkéntes törvénnyel rendelkezik.A jelzett id szakban a civil szakemberekb l és jogászokból álló szakért i csoport ameglev törvények módosításán keresztül képzelte el a változtatások végrehajtását, deaz eltelt id , valamint a környez országok példái is azt igazolták, hogy azönkéntesség fontosságát és elismertségét támasztja alá, ha arról egy önálló törvénykerül elfogadásra. Az elmúlt években sokan tették fel a kérdést, hogy „vajon miért isvan szükség az önkéntes tevékenység jogi szabályozására?”, ugyanis Magyarországonmár korábban is sok százezer ember önkénteskedett rendszeresen. A kérdésre alegfrappánsabb válasz talán az lehetett, hogy ezt a sok százezer ember által nap, mintnap végzett tevékenységet a magyar jogrendszer – az önkéntes véradókon, illetve azönkéntes t zoltókon kívül – egyáltalán nem említette.

A törvény megalkotásának a célja az volt, hogy rendezett és átlátható jogi keretekközött végezhet tevékenységgé váljon az önkéntesség, amivel kapcsolatban mind azönkéntes, mind a tevékenységet szervez , vagy befogadó szervezet, és nem utolsósorban az önkéntes segítségét igénybevev számára is egyértelm vé váljanak afelel sségi körök, jogosultságok, kötelezettségek, valamint az állam bizonyoskedvezmények adásával ösztönözni tudja a hazai önkéntesség fejl dését.

Ezen alapvetés mentén 2003 tavaszán született meg az els önálló tervezet, majd azEsélyegyenl ségi Minisztérium Civil Kapcsolatok F osztálya végül 2003novemberében adott megbízást – immár hivatalosan is – az Önkéntes KözpontAlapítványnak (ÖKA) a tervezet társadalmi vitájának lebonyolítására és a civilszervezetek által elfogadott, állami kodifikációs munkára bocsájtható tervezetelkészítésére.A tervezet különböz városokban rendezett fórumokon került megvitatásra, így aszerveztek észrevételeit figyelembe véve alakult ki az a változat, melyet 2004. februárvégén az ÖKA eljuttatott az Esélyegyenl ségi Minisztérium Civil KapcsolatokF osztálya számára.A törvény végleges tartalma a 2005. év els félében lebonyolított egyeztetés folyamánalakult ki, és ezen kormányzati kodifikációs munka során számos olyan szempont isbekerült a tervezetbe, amely nem a civil el készítést koordinálók elképzeléseittükrözte, de a civil szektor szempontjából az a legfontosabb, hogy a törvény mindenolyan lényegi elemet tartalmaz, amelyet a civil szervezetek képvisel i korábbanfontosnak ítéltek. A követez kben a 2005. október 1-t l hatályos törvény legfontosabbelemei kerülnek bemutatásra.

108

A törvény tartalma:

A közérdek önkéntes tevékenység fogalmaKözérdek önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a törvényben meghatározotttevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, haa személy a tevékenységet maga vagy közeli hozzátartozója javára végzi,a tevékenység jogszabályi kötelezésen, joger s bírósági határozaton, illetve hatóságikötelezésen alapul,a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösenpolgári jogi jogviszonyban, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, illetve egyháztagjaként, alapítvány, közalapítvány kezel szervének tagjaként vagy egyháziszemélyként.

Az önkéntes jogviszony keletkezéseA közérdek önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhet , amely afogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerz déssel jön létre.Alapvet en szóbeli megállapodás, amit a törvényben meghatározott esetekben kellírásba foglalni.

Az önkéntes jogviszony alanyai:

Az önkéntesÖnkéntes lehet bármely cselekv képes, korlátozottan cselekv képes vagy 10. életévétbetöltött, kiskorúsága miatt cselekv képtelen személy.Korlátozottan cselekv képes önkéntes esetén az önkéntes jogviszony létesítéséhez atörvényes képvisel beleegyezése szükséges.Kiskorúsága miatt cselekv képtelen önkéntes esetén az önkéntes szerz dést atörvényes képvisel köti meg.

A fogadó szervezetAz állami, önkormányzati szervek, kisebbségi önkormányzatok a közhasznú,kiemelked en közhasznú szervezetek és az egyházi jogi személyek közérdektevékenységük keretében foglalkoztathatnak önkéntest;Profitorientált szervezetek, személyek (pl. szociális, egészségügyi vállalkozás)önkéntest csak az általuk nyújtott közszolgáltatásokkal kapcsolatban, illetve bizonyosezekhez kapcsolódó többletszolgáltatások (pl. hospice, iskolai tábor) körébenfoglalkoztathatnak.

Önkéntesnek biztosítható juttatások:A fogadó szervezet által biztosított munkaruházat, véd felszerelés;Utazás, szállás, étkezés költsége;Véd oltás, sz r vizsgálat és más betegségmegel z szolgáltatás;Az önkéntes részére biztosított – az önkéntes tevékenység ellátása érdekébenszükséges – iskolarendszeren kívüli képzés költségei;Az önkéntes tulajdonát képez , vagy használatában lév eszköz – közérdek önkéntestevékenység ellátása érdekében történ – m ködtetéséhez szükséges feltételeknek az

109

önkéntes részére történ biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségénekmegtérítése;Az önkéntesnek a közérdek önkéntes tevékenység során bekövetkez halála, testisérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, illetve balesetbiztosítás, illetve annakdíja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felel sségbiztosítás,illetve annak díja;Az önkéntesnek biztosított napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nemhaladja meg a kötelez legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húszszázalékát,Az önkéntesnek nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg akötelez legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát.

Az önkéntes jogviszony fontosabb szabályai:A tizennyolc év alatti és a gondokság miatt korlátozottan cselekv képes önkénteseketfokozottan védi.F szabályként a jogviszony azonnali hatállyal felmondható.Az önkéntes által harmadik személynek okozott kárért a fogadó szervezet felel.Amennyiben a közérdek önkéntes tevékenység során az önkéntes kár szenved, azt afogadó szervezet csak akkor nem köteles megtéríteni, ha a kárt m ködési körén kívüles elháríthatatlan ok vagy az önkéntes elháríthatatlan magatartása okozta.

Az önkéntessel kötend szerz dés tartalma:a közérdek önkéntes tevékenység tartalma,a közérdek önkéntes tevékenység ellátásának helye,a közérdek önkéntes tevékenységre fordítandó id és a pihen id ,azon juttatások, amelyek az önkéntesnek biztosítanak, és rendelkezni kell azokról azönkéntes szerz dés megsz nésének esetére.

Az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek:A törvény melléklete szerinti adatlapon be kell jelentkezni a fogadó szervezetek –Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenl ségi Minisztériumnál vezetett –nyilvántartásába. Cím: 1373 Budapest, Pf.609 (Fontos, hogy nem az egyesönkénteseket kell bejelenteni.)Nyilvántartás vezetése az önkéntesekr l annak érdekében, hogy a foglalkoztatáslegalitása bizonyítható legyen.Megfelel esetekben az önkéntes szerz dést írásba kell foglalni.

A bejelentéshez mellékelni kell:Közhasznú, kiemelked en közhasznú szervezet esetében a hatályos létesít okiratmásolatát és a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nemrégebbi igazolását a szervezet adatairól (hatályos kivonat, cégkivonat); egyházi jogiszemély esetén a nyilvántartásba vételre illetékes bíróság harminc napnál nem régebbiigazolását az egyházi jogi személy adatairól.

110

A fogadó szervezet az általa foglalkoztatott önkéntesekr l nyilvántartást vezet,amely tartalmazza:az önkéntes nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a továbbiakban:személyazonosító adat), valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, azállampolgárságát,az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,korlátozottan cselekv képes és kiskorúsága miatt cselekv képtelen önkéntes esetén atörvényes képvisel személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányábantartózkodási helyét,a szerz désben meghatározott információkat,a közérdek önkéntes tevékenység megkezdésének id pontját,határozott id re kötött önkéntes szerz dés esetén azt az id pontot, amikor a szerz déshatálya megsz nik,tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes esetén a közérdek önkéntestevékenységre fordított id vel kapcsolatos adatokat,az önkéntesnek nyújtott juttatásokat.

Az önkéntes jogviszony el nyei:Fokozott biztonságot és „legalitást” nyújt a fogadó szervezetnek és az önkéntesnek,egyértelm en elhatárolja az önkéntességet a feketemunkától.A tevékenység átláthatóbb a potenciális önkéntesek számára.Az önkéntesek fokozottabb jogvédelemben részesülnek, mint ha polgári vagy tagságijogviszonyban végeznék tevékenységüket.Az önkéntes baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult.A közérdek önkéntes tevékenység ellátásához szükséges költségtérítés-jellegjuttatások és a jutalom adómentesen adható, viszont költségként elszámolható.

A törvény várható hatásaAz önkéntes törvény hatása több tekintetben is kiemelked . Az els és talánlegfontosabb hatás, ami már most – az elfogadást követ pár hónapban – érezhet ,hogy megn tt az érdekl dés az önkéntesség iránt. A civil szervezetek mellett immáronolyan állami és önkormányzati fenntartású intézmények is érdekl dnek az önkéntesekfogadása iránt, amelyek korábban e terület felé soha nem nyitották meg kapuikat.Fontos, hogy az önkéntességet mindenki megfelel en kezelje, és ne próbáljanak aszervezetekben és intézményekben fizetett munkatársakat felváltani önkéntesekkel,ennek kivédésére szerencsére a törvényben kell garanciák vannak lefektetve. Afogadó szervezetek alapvet érdeke, hogy tisztában legyenek a törvény adtalehet ségekkel, ugyanis így kell képpen tisztázott körülmények között tudják asegíteni szándékozó embereket fogadni, mely minden oldal számára kedvez hatássallehet. A szervezeteknek természetesen a törvény átolvasásán túl sokkal többet kelltenniük a segíteni kívánó emberek megfelel felkészítéséért. (Ezen feladatokról azÖKA – képzési programja révén – további információt tud nyújtani az érdekl dszervezetek számára.)

A törvény közvetett hatása kétségkívül az lehet, hogy n a szervezetek fogadókapacitása és felkészültsége, mely egyre több jól m köd önkéntes programot

111

eredményez. E programok automatikusan hozzájárulnak az önkéntesség megítélésénekjavulásához, és nem utolsó sorban az önkéntesek számának növekedéséhez, tehátelmondható, hogy n a lakosság különböz csoportjaiban a hajlandóság az önkéntestevékenyég vállalására, mint ahogy a rendszeresen önkéntes tevékenységet vállalókmagas száma, aránya minden fejlett országban megfigyelhet , hiszen a társadalmifejl dés következményeképpen pozitív attit d alakul ki a közösségi ügyek ilyenformában történ megoldása iránt. Nem mellékes, hogy a helyi, vagy országos szintenjelentkez problémákhoz hogyan viszonyul a lakosság. A passzív befogadómegközelítést egyre inkább az aktív, megoldásokat keres attit dnek kell felváltania,természetesen hangsúlyozva azt, hogy az önkéntesség sok esetben kiegészít jelleg ,és számtalan helyen nem válthatja ki a fizetett munkavállalók által elvégzettfeladatokat.

A törvény adta lehet ségek kihasználása els sorban a fogadó szervezeteken múlik,mindazonáltal a folyamatok pozitív befolyásolása a mindenkori kormány alapvetérdeke kell, hogy legyen, és a törvény elfogadása csupán egy folyamat kezdte.Zárásképpen elmondható, hogy szükséges lenne egy – az önkéntességre vonatkozó –kormányzati stratégiára, amelyben pontosan megfogalmazott formában meg kellenejelennie az állami segítségnyújtás, illetve felel sségvállalás (pl. ösztönzrendelkezések, új finanszírozási modellek, kísérleti programok indítása) formáinak,tehát annak a gyakorlatnak, amellyel az állam – a jöv ben – érdemben próbálnátámogatni a társadalom fel l „érkez ” önkéntes kezdeményezéseket, akciókat.

113

XVII. KOMMUNIKÁCIÓ, MARKETING, PR A CIVILSZERVEZETEKBEN

Kommunikáció-elmélet

A társadalmi kommunikáció rendszereA társadalmak egészének, illetve nagyobb csoportjainak, a világnézeti, a politikai, ajogi, az erkölcsi stb. nézetei, továbbá az ezeknek megfelel , ezeket leképezintézmények, illetve szervezetek összességében tapasztalható kommunikatívmegnyilvánulási formák alkotják a társadalmi kommunikációt, valamint ennekszervezeti rendszerét, amelyen belül megkülönböztethet ek, fellelhet ek a politikai, aszociálpolitikai, a gazdaságpolitikai, a kulturális, ezeken felül természetesen agazdasági (for, és non profit egyaránt) vagy marketingkommunikáció jelenségei-akcióiis.

A public relations (PR) definíciójaA public relations (mint menedzsment funkció) fogalmi meghatározásának kísérleteesetében mind az elméleti, mind a gyakorlati szakember szembesül(het) azzal, hogyannak közel kétezer használatos definíciója létezik, de a civil szervezetekhezkapcsolható kommunikáció vizsgálatához – a vizsgálatot egyszer sítve – azokat adefiníciókat lehet és szükséges felhasználni, amelyek a szervezet és küls(közvéleménycsoportjai) illetve bels környezete közti kétirányú, kölcsönös ésinteraktív kommunikációs kapcsolatok tervezését, szervezését, valamint irányításátállítják a középpontba; a megértés, elfogadás és együttm ködés létrehozásához-fenntartásához; továbbá magában foglalja a problémák és a vitatott kérdések,koncepciók ügyeinek kezelését is. A PR mindezeken felül támogatja a menedzsmentetabban a törekvésében, hogy a közvéleményr l tájékozott legyen és a megszerzettismeretek fényében arra reagálhasson, nonprofit szervezetek esetében segítmegfogalmazni-hangsúlyozni a menedzsment közérdekkel szembeni felel sségét.

Zárásképpen megfogalmazható, hogy a public relations az a menedzsment funkció,amely kölcsönösen el nyös kapcsolatokat azonosít, létesít és tart fenn egy szervezet,valamint azok között a különböz vélemény- és érdekcsoportok között, amelyekt lezen szervezetnek – illetve szervezeti tevékenységnek – a sikere vagy a kudarca függ.

A civil kommunikáció és a public relations közös szakterületei

A definíciók alapján tehát megállapítható, hogy a szervezet public relationstevékenysége küls és bels környezetével folytatott kommunikációján alapszik. Ezigaz a civil szervezetek kommunikációjára is. A public relations szakterületei közül azalább felsoroltak kerülnek el térbe a civil kommunikációs folyamatokban:

Vezet i információs rendszer és menedzsment-kommunikációA szervezet vezetésének kommunikációs szakmai támogatása érdekében folytatotttevékenységek között megkülönböztethet a menedzsment-tanácsadás, a vezet k

114

különböz kommunikációs szerepeinek szakmai segítése, valamint el készítése ésszervezése.

Szervezeti egységek közötti kommunikációMagában foglalja a szervezeti egységek közötti informális kapcsolattartással,információáramlással kapcsolatos szakmai tennivalókat. A formális kapcsolattartáskeretében egyfel l a szervezet eredményeit, problémáit, vezet i állásfoglalásait ésdöntéseit, terveit és elvárásait közvetíti az egyes szervezeti egységek felé, másfel lpedig a szervezeti egységek törekvéseit, problémáit és szükségleteit közvetíti amenedzsment számára.

Alkalmazottak, illetve önkéntesek tájékoztatásaA szervezet bels információs rendszerén belüli – a dolgozók és önkéntesek felétörtén , ezen csoportok közötti, illetve a csoporttagok, mint egyének felé irányuló –tájékoztatást jelenti, amelynek a feladatai leképezhet ek – többek között – amunkaértekezletek, vállalati fórum típusú rendezvények, valamint a bels hírlevelekszervezésével.

Személyes kapcsolatokHivatalos (formális) és magánjelleg (informális) kapcsolatok az egyének – esetlegcsoportok, szervezeti egységek – szintjén, amelyek a kapcsolatszervezés keretébenezek kialakítását, fejlesztését és javítását célozzák.

Munkaer toborzás és beillesztésA humánpolitikai feladatkör támogatása céljából az új belép k alapozó tájékoztatásátszolgáló prezentációs eszközök szervezését jelenti.

VálságkezelésA szervezet normális m ködését l valamilyen bels vagy küls okból történ eltérés –és ennek sajátos kommunikációs követelményei – által determinált szakmaitevékenységkört jelenti.

Szervezeti public relationsA szervezet hírnevének tudatos formálása megkülönböztetve ezt a vezet személyeshírnevének építését l, illetve a szervezet bels kommunikációs, valamint külsmarketing vagy közügy aspektusú szakmai feladataitól.

Szakmai kapcsolatokA szervezet szakterületéhez kapcsolódó tudományos, oktatási, szakmai és gazdasági,továbbá érdekképviseleti szervezetekben betöltött szervezeti képviselettel, illetve avállalt szerepekkel kapcsolatos kommunikáció, valamint kapcsolatfejlesztésszervezése értend alatta.

MédiakapcsolatokA nyomtatott és elektronikus sajtó intézményeivel és munkatársaival fenntartottkapcsolatok szervezése a szervezet publicitása érdekében.

115

Public Affairs és lobbi-tevékenységA jogalkotók, a kormány, illetve a kormányzati szervek (közigazgatás), azönkormányzatok (államigazgatás) és az érdekképviseleti szervek közöttiinformációcsere – saját szervezeti célokat leginkább szolgáló – szervezése.

A „lobbizás” a public affairs egyik területe. A törvényhozói, jogszabály-alkotói ésvégrehajtói hatalom képvisel inek szabályozott és legitim keretek között történtájékoztatása, valamint lehet ség szerinti meggy zése a szervezet érdekeinekmegfelel en.

TámogatásOlyan tevékenység, amely a szervezet kedvez környezeti megítélésének er sítésétszolgálja a szervezet társadalmi felel sségének és érzékenységének, anyagi és erkölcsielkötelezettségének támogatás formájában történ demonstrálásával.

Issue managementA társadalom egészét, illetve csoportjait foglalkoztató, a szervezetet potenciálisanérint „makrokérdések” kezelése és az ezekhez f z d kommunikáció szervezése.

A civil szervezetek public relations modellje

Ezen esetben kommunikáció menedzselését alapvet en a civil-szervezeti kultúra éscélrendszer határozza meg.A civil kommunikáció szempontjából a – szakirodalom szerinti – úgynevezettközvélemény tájékoztatási illetve a kétirányú szimmetrikus modellek a relevánsak,mert ezek segítségével lehetséges leginkább jellemezni a civilek kommunikációstevékenységét.

Közvélemény-tájékoztatási modellAzon szervezetek, amelyek ezt a modellt választják, a kedvez információkterjesztésére törekednek. A terjesztett információk nem feltétlenül célozzák abefogadók meggy zését, viszont súlyt helyeznek azok valóságtartalmára, ezt a fajtakommunikációt egyirányúság jellemzi, visszacsatolás nincs vagy esetleges.

Kétirányú szimmetrikus modellA szervezet célja – a külvilág felé, a környezetével kapcsolatban – a kölcsönösalkalmazkodás és az optimális kompromisszum elérése hosszú távon.Ezen szervezeti kommunikációs modell – mint ahogyan az ezt alkalmazószervezeteknek is – célja, hogy a szervezet és közvéleménycsoportjai megismerjékegymás álláspontját és a lehet legátfogóbb módon, illetve legmagasabb szintenalkalmazkodjanak egymáshoz, ezért alapvet en a környezetével kialakítható-kialakított dialógusra, ennek folyamatos finomítására-fejlesztésére épít; olyan módon,hogy az érdekek kölcsönös figyelembevételét-beszámítását alapelvként elfogadva, aszervezet saját magatartásának változ(tat)ását is – és nemcsak a közvéleménymegismerését, esetlegesen ennek formálását – tekinti az elérend célnak.

116

A civil kommunikáció dimenzióiA tervezhet ség érdekében meghatározó szerepl i alapján meg kell különböztetni acivil kommunikáció különböz dimenzióit, amely felsorolás szintjén az alábbiakbóláll:

a társadalmi-politikai-gazdasági környezet,a célcsoport,a szakmai környezet,a civil szervezeti világ, valaminta saját tagság, mint „bels ” környezet.

A civil kommunikáció céljaA civil szervezet által irányított kommunikációs folyamatok során a cél az, hogy aképviselt, illetve „megcélzott” társadalmi réteg a leghatékonyabb módon férjen hozzáazokhoz az információkhoz, szolgáltatásokhoz, amelyek az érdekeit szolgálják. Ez akommunikációs tevékenység – az alábbiak szerint – tovább bontható a célokmegvalósítására irányuló – leginkább szükséges – eszközök kiválasztása érdekében,ilyen formán elmondható, hogy a civil kommunikáció céljai: A kapcsolattartás, mint ateljeskör információszolgáltatás megvalósítása, valamint a visszacsatolás biztosítása,továbbá a saját arculat kialakítása.A kapcsolattartás felosztható a szervezeten belüli (pl. erny szervezetek esetébentagszervezetek, vagy monostruktúrájú szervezeten belül elkülönült szervezeti egységekközötti) kapcsolatokra, vagy a szervezeten kívüli kapcsolatok körére (többek között:társadalmi támogatók, gazdasági támogatók, médiatámogatók, szakmai szervezetek).

A civil kommunikáció lehetséges eszközeiA márka stratégia: a márka és imázsAz imázs-image szó jelentése: arculat, jó hírnév, valakinek vagy valaminek a jó híre, aróla alkotott kedvez kép.A márka (brand) az a név, kifejezés, szimbólum, rajz vagy mindezek kombinációja,amellyel egy szervezet kommunikál a célcsoportja (a külvilág) felé.

A márkakommunikáció eszközei:Jól kiépített márkakommunikációval elérhet az, hogy egy tudatosan formált képalakuljon ki a szervezetr l a célcsoport tagjaiban, s egyúttal elkerülhet vé váljon arészinformációkon alapuló, általában hátrányosan torz kép kialakulása.

Az arculatA szervezetek médiahirdetéseiben, írásos anyagaiban, valamint egyéb kiadványibanhasznált egyéni, másoktól megkülönböztethet stílus az arculat. Ez kiterjed a szervezetáltal használt nyomtatványokra, levélpapírokra, borítékokra, dossziékra,bélyegz lenyomatokra, gépjárm vekre, ruházatra, molinóra, matricára, weboldalra,természetesen akkor, ha ezt az anyagi körülmények engedik, de mindenképpenjavasolt a saját szervezeti arculat – a felsoroltakhoz képest – legalább részlegesspektrumon történ megjelenítése.

117

A logóA márka és image kialakítása egy olyan logó megtervezésével kezd dik, amely atovábbiak folyamán a szervezetet minden lehetséges fórumon megjeleníteni,képviselni fogja; így a logó a szervezet márkajele, jól megkülönböztethet szimbólumalakjában, és további – mondhatni els dleges – célja, hogy a nagyközönség könnyenfelismerhesse.Javasolt – akár bels , akár küls – pályázat keretében meghirdetni a tervezést, mivelígy egy bels kommunikáció is megindítható a tagok, vagy küls a célközönség felé,valamint esetleg egy állandó grafikus is „szerezhet , és elkötelezetté tehet ” aszervezet irányába.A logók népszer sítik a márkanevet, és vizuális kapcsolatot tartanak fent aweboldalon, vagy a dokumentumokon, hiszen a logó egy egyedi, grafikus kép, amelyaz érdekl d k, illetve a partnerek figyelmét felkelt(het)i, akár az interneten, akárnyomtatott formában látják. A saját és egyedi logó az els és legfontosabb eszközeannak a törekvésnek, hogy a szervezet kiépítse identitását. Az egyedi vizuálismegjelenés kialakítása elengedhetetlen, mert ez közvetlenül hozzájárul(hat) aközismertséghez.

SzlogenEgyre több civil szervezet alkalmazza sikeresen a szlogen vagy szalagcím módszerét aszervezet nevének terjesztésére. A szlogen meghatározásának folyamata során isérdemes a szervezeten belül egy pályázatot – a szlogen-fejlesztés-kialakítás tárgyában– meghirdetni, amely során a legeredményesebb bels , de nem feltétlenül a nyertespályázó – mert a végül kiválasztott ötlet származhat egy küls pályázatból-pályázótól(szakért t l, támogatótól) – valamilyen nyereményben részesül.

A küldetés (misszió)A kommunikációjának kialakításánál fontos megfogalmazni a szervezetönmeghatározásának üzenet formájú módjaként a küldetését, misszióját – figyelembevéve a szervezetr l és céljairól kialakítandó képet –, amelyet minden szervezeti tag,tagszervezet, alkalmazott, vagy önkéntes magáénak érez(het), továbbá sajátküldetésének tekint.

További arculati kiegészít kMind a piaci, mind a civil szférában a szervezetek többsége partnereivel folyamatosankapcsolatot tart, amelyet általában különböz nyomtatvány küldésével tesz meg, ezértlényeges az, hogy milyen formátumban jelennek meg a civil szervezet által kiküldöttinformációk. Ennek érdekében egy – az arculathoz ill – könnyen beazonosíthatóformátumot célszer létrehozni, amely sugallja a szervezet „filozófiáját”, mivel a logókiválasztásával az is meghatározásra került, hogy milyen lesz a további, a jöv beniarculati elemek stílusa.

118

PromócióA promóció azokat a kommunikációs eszközöket foglalja magában, amelyekvalamilyen üzenetet juttatnak el a célközönséghez, a partnerekhez. Az civil szférábanaz alábbi eszközök használhatóak:

ReklámozásPublic relatiation (PR)Személyes kommunikáció

ReklámozásA reklámozás általában a szervezet, a termék, a szolgáltatás vagy az ötlet ismerttétételének leghatásosabb eszköze. A reklámkampány nem csak a piaci szférában fontos,hanem a civil szféra társadalmi nyilvánosságának egyik leghatásosabb eszköze, hiszena közérdek célokat megvalósító akciókat úgynevezett társadalmi célú hirdetésekformájában ingyenesen el lehet juttatni a nagyközönség felé!

A nyomtatott (hír)lap kiválóan alkalmas olyan információk közlésére is, amelyekb vebb magyarázatot igényelnek, jellegéb l adódóan azonban a visszacsatolásbiztosítására nem sok lehet séget kínál.Az évkönyv els sorban reprezentatív célokat szolgál. Minden évben „leltárt készít” aszervezet a tevékenységér l, azt bemutatva, archiválva.A plakát bevált kommunikációs forma, bár a plakátok hatása a telekommunikációskorszakban er sen gyengült, az úgynevezett óriásplakát, vagy cityposzter bevett – deáltalában igen drága – hirdetési-tájékoztatási forma.Az ad-hoc kiadványok olyan események alkalmával jutnak szerephez, amelyek nemel reláthatóak, illetve nem ismétl dnek rendszeresen.Egyéb eszközök lehetnek még: a hirdet fal, a hangosbemondó. Mind a hirdet fal,mind a hangosbemondó egyaránt hagyományos eszköze a lokális jellegkommunikációnak (bár az utóbbi használata komoly technikai adottságokat feltételez),jelent s hátrányuk, hogy ezek által nem lehet gyorsan széles körhöz információteljuttatni, de igen hatékony kommunikációs eszközök a célzott rövid üzenetekmeghatározott közönséghez történ azonnali célba juttatására.Az internet a legfiatalabb, leggyorsabban terjed tömegmédium, amely mindeneddiginél nagyobb tempóban és radikálisabban alakítja át az emberek életmódját,szabadid -töltési szokásait, magánjelleg , közösségi és üzleti kommunikációját. Azinternethez való hozzáférés és a világháló nyújtotta információk és lehet ségekigénybevétele összetett társadalmi és gazdasági kérdés. Ez a tény befolyásolja azinternetnek, mint médiumnak a marketing- és marketingkommunikációs célokra valófelhasználását is. A világhálón keresztül lefolytatott kommunikáció el nyei közésorolható még annak olcsósága, illetve a sokrét sége.

Az adott civil szervezetnek érdemes kialakítani egy saját saját weboldalt, honlapot,amely önállóan, vagy aloldalaként is m ködhet. A célnak az elérése érdekében egy„lendületes” formátumú, könnyen átlátható és „formálható”, valamint informatívhonlapot érdemes kialakítani, továbbá ahhoz, hogy a célcsoportot folyamatosantájékoztatni lehessen, az oldal állandó felel sének célszer heti rendszerességgel

119

frissíteni ezt, ezáltal sugározva a naprakészséget (továbbá az intenzív szervezetimunkát).A honlap formavilágát tekintve javasolt egy modern, letisztult hatás elérése,természetesen tükrözve a már meghatározott arculati elemeinket is, ahol az érdekl dminden információt megkaphat a szervezetr l. Lényeges továbbá: a weboldal egyfajtainteraktív felület is legyen, hogy a látogatók kéréssel is fordulhassanak a szervezethezés hasznos, új információt is kaphassanak a szervezet által elért eredményeir l; illetvene csak kaphassanak, hanem adhassanak is híreket az aktualitásokról, vagy a legújabblehet ségekr l (pl.: ösztöndíjak, pályázatok, stb.). Másrészr l fontos, hogy a szervezetmegtudhassa a látogatóktól, hogy miként vélekednek a szervezet tevékenységér l és„honnan” jutottak el a weboldalra, továbbá az érdekl d k adatainak megismerésével-megszerzésével egy állandó kommunikáció kialakítására is sor kerülhet, hiszen arendszeresen szerkesztett hírekb l hírlevél is küldhet a regisztrált felhasználóknak.Az Internetr l, mint a civil szervezetek számára is elérhet -betölthet médiafelületr lelmondható, hogy szakmai honlapokkal történ kapcsolattartás feltétlenül szükséges,továbbá érdemes – többek között a www.lap.hu (startlap) internetes weboldalcsalád –egy különböz témaköröket feldolgozó, bár els dlegesen kereskedelmi célból létrejött– linkgy jteményre is bejelentkezni, amelyre a linkajánlás és felkerülés ingyenes, ésamelynek hatására könnyedén pár hét alatt több weboldalra felkerülhet ingyenesen aszervezeti link.

Public Relations (PR)A PR jelent sen eltér értelmezéseivel lehet találkozni a szakirodalomban és agyakorlatban egyaránt. Vannak, akik csak alapvet en a médiaszakemberekkel (azújságírókkal, riporterekkel) kialakított jó kapcsolatokra gondolnak, míg vannak, akikezt jóval tágabb körben értelmezik.Jelen írás álláspontja szerint a PR-feladat más: a civil szervezettel kapcsolatosbizalmat hivatott megteremteni és mindezt hosszútávon fenntartani. A PR-nek egyfajtairányítási funkciója is van, hiszen meghatározza az egyének és a szervezetek közöttikölcsönös el nyökön alapuló kommunikációs kapcsolatok kialakításának, illetvefenntarthatóságának szakmai lehet ségét.A fentiek alapján tehát nem kizárólag a célcsoportban – az adott szervezetr l –kialakítandó pozitív vélemény elérése a cél, hanem szélesebb körben is – akarva-akaratlanul – érezteti hatását minden szervezet, és ennek „tudatában” kell, hogylegyen, ezen adottságát a saját javára fordítva.Fontos meghatározni, hogy a kialakítandó képet, azt az üzenetet, ami a külvilágszámára eljuttatandó, hogyan lehet közvetíteni. Ehhez végiggondolt rendszer kiépítése:fórumok, konzultációs lehet ségek, kérd ívek, valamint a személyes találkozásokkalis (ki)alakított szervezeti stratégia, továbbá a partnerek felé magunkról rendszeresenelküldött konzisztens információk szükségesek.A szakmai rendezvények megvalósításához el kellett készíteni az olyan a szervezetetbemutató, illetve szakmai prezentációkat, amelyek h en tükrözik a szervezetm ködését, továbbá arculatát, és amelyb l pontos információkat kaphatnak azérdekl d k.

120

(Az ad-hoc rendezvények az eseti nyomtatott kiadványokhoz hasonlóan alkalmikommunikációs célok elérésére szolgálnak. Formájukat tekintve igen változatosaklehetnek, pl. tüntetések, díjátadások, gy lések stb.)

Itt fontos megjegyezni, hogy a személyes kommunikáció alkalmazása azokban azesetekben indokolt leginkább, amelyek azonnali visszacsatolást igényelnek. Mivel acivil szervezeti m ködés – ezen belül különösen a szakmai-, vagy érdekképviseletitevékenység – maga is azon alapul, hogy a tevékenységet kifejt személyek maguk is acsoportok tagjai, a személyes kommunikáció egyik alapvet eleme akommunikációnak, és nem elhanyagolandó azon kedvez „peremfeltétel”, hogy a civiltevékenység körülményei – általában – elég kötetlenek ahhoz, hogy a tagok személyeskommunikáció révén érintkezzenek egymással.

Bels kommunikációA szervezet menedzsmentjének – tagjainak egyéni információelméletifelkészültségét l függetlenül – szüksége van a kommunikációs szakmai útmutatásra ésa gyakorlati feladatok megosztására, ha ugyanis a vezetés a kommunikációszervezésével tölti az idejét, annak a szervezetirányító tevékenység lát(hat)ja a kárát.A szervezeten belüli tájékoztató rendszer többszint , megkülönböztethet horizontálisés vertikális, valamint formális és informális információáramlás.A szervezeti egységek közötti kommunikáció szervezéséhez tartozik minden, aszervezeten belüli és az informatikai bázisú kapcsolatokat meghaladó, a szervezetiegységek közötti informális kapcsolattartással és információáramlással (pletyka)kapcsolatos szakmai tennivaló, a szervezeti kultúrával, a munkatársak, az önkénteseklojalitásával és közérzetével, a szervezeti egységek (tagszervezetek) esetlegesrivalizálásával kapcsolatos kommunikációs folyamatok analizálása. A formáliskapcsolattartás területén a szervezet eredményeit, problémáit, a vezet állásfoglalásaités döntéseit, továbbá terveit illetve elvárásait közvetíti a munkatársak és az egyesszervezeti egységek felé. Azonban ez a tevékenység kétirányú kell, hogy legyen:ugyanezeket a már felsorolt folyamatokat a szervezeti egységek fel l is közvetítenikell a szervezet vezet i számára.

Érdemes a civil szervezetben egy tagot kijelölni, akinek a feladatkörébe tartozik akülönböz kommunikációs szerepköröknek segítése, el készítése, szervezése is(üdvözl szövegek vagy egy fontos körlevél megírása, látogatások szervezése,rendezvények forgatókönyvének elkészítése, stb.), akinek ugyancsak a feladata akommunikáció szakmai feltételeinek biztosítása (pl.: kommunikációs háttéranyagoktartalmi meghatározása, sajtóanyagok elkészítése, fotók, dekorációs elemekel készítése, stb.).A bels kommunikációs rendszer akkor m ködik igazán hatékonyan, ha már az elspillanattól kezdve sikerül megfelel en kommunikálni egy új tagtárssal, kollégával,vagy önkéntessel.Ennek megvalósításakor kiemelten fontos az, hogy az újonnan belép személyt már azalapos, minden igényt kielégít tájékoztatást lehet vé tév "fogadó dosszié" várja. Bárez a forma nem színtiszta PR, inkább a szervezet humánpolitikai tevékenységénektámogatása, mégis sokat mutathat az adott szervezet szervezeti kultúrájáról.

121

A civil szervezet tagjainak munkáját illet elvárások formálásakor tekintettel kell lenniarra, hogy feladataikat önkéntesen vállalják, anyagi ellenszolgáltatást – általában –nem kapnak tevékenységükért.A szakmai, illetve érdekképviseleti munkában résztvev k nem feltétlenülrendelkeznek a szükséges ismeretekkel. Márpedig a civil szektorban, pontosabbanszólva magukban a szervezetekben alkalmazottként, tisztséget vállaló tagként, vagyönkéntesként vállalt munka olykor komoly felkészültséget kíván, elég, ha aszakterületekre gondolunk: gazdálkodás, jog, kommunikáció, rendezvényszervezés,pályázatírás, tárgyalás-érveléstechnika stb., így annak érdekében, hogy vállaltfeladataikat megfelel en elláthassák, lehet vé kell tenni számukra ezeknek azismereteknek a megszerzését, majd folyamatos frissítését. Ebben egyrészt a szervezettagjaitól, másrészt küls – együttm köd – szervezetekt l várhatnak segítséget (ésennek az igénynek a kezelése már nagyban érinti a motiváció, illetve a nonprofitösztönzésmenedzsment kés bb tárgyalandó témáit).A fellép bels igények miatt – valamint a szervezeti kultúra fejlesztése miatt is – acivil szervezetnek meg kell oldania a munkája során felhalmozódott tudás folyamatosösszegzését, továbbadását, így ezen a ponton fontos kiemelni, hogy nem csak külsképzésben lehet gondolkodni, hanem érdemes bels tréningeket tartani, amelyek aszakmai felkészítésen túl „a csapatban gondolkodást”, a köznyelvben már elhíresültteammunkát is nagy hatékonysággal támogatják.Az utóbbi megjegyzés azért is kiemelend , mert a civil szervezet tudásánakmeg rzését és továbbadását megnehezíti a cserél dés, a fluktuáció – amely dönt en azönkéntes munkát végz k viszonylag gyors cserél dését jelenti –, ezért a tudásátadásának menedzselésére olyan rugalmas és könnyen kezelhet rendszert kelllétrehozni, amelynek folyamatos m ködtetésével-használatával hosszú távon is „tanulószervezetté” válik a civil szervezet.Minden jól m köd szervezet feladatának érzi, hogy minél több információt kapjon„vev it l”, hogy mi az, amivel elégedettek voltak és mi az, amiben véleményükszerint még fejlesztésre szorul a tevékenysége, ez az úgynevezett visszacsatolás.Ajánlott folyamatosan mérni a „vev k” elégedettségét, kialakult véleményét és ezeketrendszeresen össze kell vetni az el z id szak információival. A tevékenység soránellen rizni kell, miként változott a szervezetr l kialakult véleménye a külskörnyezetnek, milyen irányban mozdult el a korábban kialakított kép. Akommunikációval folyamatosan ellen rizni lehet, hogy az el zetesen kit zött célokatelérte-e a szervezet, és ha nem, akkor melyik irányba érdemes módosítanitevékenységét.

A vezet i kommunikáció, mint a vezetés tartalmi és formai egységeVezetés tartalmi és formai követelményrendszerét az alábbi két csoportosítás foglaljaössze.

A vezet i tájékoztatás tartalmával kapcsolatosan megszívlelend k:A tájékoztatás céljai legyenek világosak! A tájékoztatás legyen szinte!A vezet érvei legyenek közérthet ek!

122

A tájékoztatón a vezet sorolja fel az általa már megismert ellenérveket is, majdaz ellenérveket súlyozva, tárgyszer en cáfolja!A vezet a tájékoztatás során sorolja fel a várt eredményeket és ezek elérésiid pontját, valamint érzékeltesse az elérés ismert kockázatát! A vezet mindig hangsúlyosan emelje ki a már meghozott, illetve ameghozandó áldozatot!Legvégül megfelel mennyiség id t biztosítson a kérdésfeltevésre és ahozzászólásra, valamint adjon a kérdésekre egyértelm válaszokat!

A vezet i tájékoztatás formai követelményeivel kapcsolatosan megszívlelend k:A tájékoztatás irányuljon egyértelm en a meghatározott célközönségre!A vezet mondanivalójának középpontjában a célközönség és a téma, ne atájékoztató – tehát saját – személye álljon!A gondolatmenet logikája legyen könnyen követhet ; a közölt szöveg mindiglegyen egyértelm , közérthet , valamint a demonstrációs alátámasztásszemléletes!A tájékoztató írásos anyaga egységes, könnyen azonosítható küls jegyekkeljelenjen meg!A tájékoztatás, tájékoztató id pontja igazodjon az elérend célhoz és atájékoztatottak preferenciáihoz, és a tájékoztatási mód, „csatorna” illeszkedjék acélközönség sajátosságaihoz és a téma tartalmához.

A fentiek figyelmen kívül hagyása csökkenti a tájékoztató munka hatékonyságát,ugyanakkor lehet vé teszi az úgynevezett rebound hatást, a visszájára fordulást, ami atájékoztató tevékenység teljes kudarcát jelenti.

123

XVIII. TÁRGYALÁSTECHNIKA

A tárgyalás is, mint minden kommunikációs helyzet két síkon zajlik, tartalmi ésérzelmi (kapcsolati) síkon. A hitelesség azon múlik, hogy ez a két sík összhangbanvan-e. Ügyelni kell arra, hogy a nem szándékolt üzenetek meger sítsék a direktközlést! Ez az elfogadottság alapfeltétele.Kölcsönös megelégedettséggel szolgáló megállapodás csak egyenrangú felek közöttjöhet létre. Az egyenrangúság kialakításában és fenntartásában aktív szerepet kellvállalni.

Ellenvetések kezeléseAz ellenvetések eredményes kezeléséhez

pozitív hozzáállás,szakmai tudás,határozottság szükséges.

A partner minden, számára fontos információt meg akar tudni a témával kapcsolatban,hogy kés bb dönteni tudjon. Emellett el zetes élményekkel, tapasztalatokkal,feltevésekkel rendelkezhet. Összességében tehát bizonytalan helyzetben van, és ez abizonytalanság jelentkezhet ellenvetések és kérdések formájában.A felmerült kérdéseket meg kell válaszolni, az ellenvetések kezelésének alapja pedig aszemélyes hozzáállás (partner személye és kérdései irányában meglév nyitottság),valamint a témában való jártasság, illetve a szakmai felkészültség, továbbá ahatározottság, mint a meggy z képesség alapja. Amikor a partner ellenvetéseketmond, csupán szeretne minden, a számára fontos dologban tisztán látni, szeretnémegel zni a lehet ségét egy esetleges kés bbi csalódásnak.

A konfliktusokban el forduló magatartások

Az elkerülésLényege: Nem er ltetem a saját célomat, de nem kooperálok a másik céljának eléréseérdekében sem.

Mikor célszer az elkerülés technikáját használni?ha nem jelent s kérdésekr l van szó,ha a „költségek” (energia ráfordítás) nagyobbak, mint a nyereség,ha kicsi az esély, hogy sikerrel lehet kikerülni a szituációból,ha az id nyereséggel jár,ha mások hatékonyabban tudják feloldani a konfliktust.

Az elkerülés gyakorlatának hátránya, hogy:er södhet a konfliktus,a szerepl k fizikailag is elhagyják a konfliktus színterét (munkahely, család),kivonulnak onnan,

124

a konfliktusok elkerül i tagadhatják a konfliktusok létezését, lelki értelembenelnyomva ennek a tényszer ségéb l fakadó, illetve azzal kapcsolatos tudást,érzést.

AlkalmazkodásLényege: A saját cél háttérbe szorítása, viszont kooperációs készség a másik céljánakelérése érdekében.

El nye:Különösen hasznos, ha az adott kérdés mások számára fontosabb.

Hátránya:A saját célok, álláspontok nagymérték , vagy teljes feladása, illetvea félelem attól, hogy a konfliktus az embereket eltávolítja egymástól.

VersengésLényege: A verseng er teljesen törekszik saját céljának elérésére, és nem kevéssé vantekintettel a másik céljára.

El nye:A gy zelem jelenti a sikert, a feladat teljesítését,a legjobb megoldás lehet válsághelyzet megoldásában, továbbágyors, költségtakarékos döntéseket hordoz magában.

Hátránya:Az egyéni célok, vélemények érvényesítése, akár a másik fél rovására is,továbbá a felfogás, hogy ez: („csak”) egy játszma, amit meg kell nyerni, ésa kudarctól való félelem, a „vesztes vagyok” hiedelme.

Együttm ködésLényege: Elfogadni a másik fél érdekeit, miközben érvényt kíván szerezni a sajátérdekeinek is.

El nye, hogy:a résztvev felek mindegyikének kielégítheti az érdekeit,lehet ség van a különböz megoldások, alternatívák feltárására,a konfliktus forrása egyértelm vé tehet ,mások néz pontjának tisztelete, mint állandó érték megjelenik,a kapcsolatok er sítésére irányuló törekvés folyamatossá lesz,siker esetén elkötelezettség fennáll az adott – közösen kialakított – megoldásiránt.

Hátránya:Reflexió nélkül megváltozó elvi álláspontok és cselekvési-végrehajtásigyakorlatok.

125

KompromisszumLényege: A kompromisszumot keres enged a saját érdekeib l, de ugyanezt várja el amásik félt l is.

El nye:Fenntarthatóak a személyközi kapcsolatok,folyamatos egymás szempontjainak a figyelembe vétele,állandó a törekvés a mindenki által tisztességesnek tartott megoldás keresésére,a hit, hogy mindenki nyerhet a közös ügyön,a mindenki számára megvalósítható megoldás keresése, mint szervezeti, vagycsoporton belüli cél,id nyereség.

Hátránya:Mindenki veszíthet az ügyön,ami az egyik félnek veszteség, a másiknak nyereség,hosszú távon a kompromisszum magában hordja az újabb konfliktus veszélyét,mert egyik fél sem elégedett teljes mértékben az eredménnyel.

127

1. SZÁMÚ FÜGGELÉK A PÁLYÁZATI INFORMÁCIÓKRÓL

A forráselosztás-újraelosztás hazai – az állami és a nem-állami szervezetekegyüttm ködésére alapuló – gyakorlata el feltételez egy olyan – a szervezetekbenmeglév – tudást (a szervezeti kultúra részeként), amely biztosítja a civil szervezetérdemi szakmai részvételét mind a pályázás, mind a pályáztatás folyamataiban.Ilyen módon feltételezi továbbá a társadalmi szervezetek közötti eredményeskooperációt, továbbá a rendelkezésre álló állami és egyéb források mindenkorisz kössége miatt elkerülhetetlenül meglév rivalizálási potenciált – a versenyben valórészvételnek megfelelni tudást, ami nem jelent mást, mint a forrás megszerzésénekvalós képességét –, és nem utolsósorban a párbeszédkészséget (és képességet) azállami (önkormányzati) szervekkel, hivatalokkal, piaci szerepl kkel ésmagánszemélyekkel, mint támogatókkal, adományozókkal, továbbá más nonprofitszervezetekkel, valamint a szervezeti világok mögött létez társadalmi csoportokkal.

Forráselosztó szervezetek, a pályázatok kiírói – civil szemmelRohamosan fejl d világunkban, az Internet nyújtotta el nyök és hátrányokismeretében az információ megszerzése szinte már akadálymentesnek mondható.Mégis az állítható, hogy korlátozott hozzáféréssel bírunk, mert a strukturálatlaninformációáradatban gyakran maradnak „a szürkezónában” olyan ismeretek, amelyekakár szakmai, akár pénzügyi téren fontosak lennének a civil szféra számára.A civil szervezetek számára is egyre több információ, ismeretanyag és forrás állrendelkezésre, ám szinte minden ötödik civil szervezet tud egy olyan újabbinformációs forrásról, amelyr l mások még sosem hallottak.Az alábbi rövid összesítés a fellelhet és feltehet en érdekl désre számot tartóforráselosztó szervezeteket bemutatására vállalkozik. A lista a teljesség igénye nélkül készült, célzottan azért, hogy ezekt l a szervezetekt l,intézményekt l kiindulva mindenki saját maga építhesse fel a számára, szervezeténeklegkedvez bb forráselosztó listát.

NCA – a Nemzeti Civil Alapprogram (www.nca.hu)Az Országgy lés a civil szervezetek átlátható, költségvetési forrásautomatizmusraépül , pártpolitikától mentes forrásainak biztosítása érdekében Nemzeti CivilAlapprogramot hozott létre. Az NCA 2004 óta m ködik regionális és országos szintena civilek els számú forráselosztó intézményeként. Az NCA 11 kollégiumon (7regionális és 4 országos szint ) keresztül biztosítja a civilek m ködéséhez, szakmaiprogramjaihoz való támogatásszerzési lehet séget.

Alapprogram Miniszteri TitkárságaCím: 1051 Budapest, V. kerület, Vigadó u. 6.E-mail: [email protected]:061/270-24-51

Alapprogram TanácsaCím: 1051 Budapest, V. kerület, Vigadó u. 6., E-mail: [email protected]

128

NCA közép-dunántúli regionális kollégiumaCím: 2800 Tatabánya, Pf: 423, E-mail: [email protected]

NCA országos hatókör civil szervezetek támogatásának kollégiumaCím: 1139 Budapest, XIII. kerület, Váci út 71., E-mail: [email protected]

NCA civil szolgáltató, fejleszt és információs kollégiumaCím: 1139 Budapest, XIII. kerület, Váci út 71., E-mail:[email protected]

NCA civil önszervez dés, szakmai és területi együttm ködés kollégiumaCím: 1139 Budapest, XIII. kerület, Váci út 71., E-mail:[email protected]

NCA nemzetközi civil kapcsolatok és európai integráció kollégiumaCím: 1139 Budapest, XIII. kerület, Váci út 71., E-mail: [email protected]

További pályázati és információs lehet ségek az InternetenAz Internet világában az alábbi linkeket érdemes naponta látogatni a fent említettregionális pályázati forráselosztó szervezetek oldalain túl:

A Pályázatfigyel honlapja (www.pafi.hu)Ezen az oldalon naprakészen megtalálhatóak a PAFI által folyamatosan figyeltminisztériumi, NCA-s, és a Mobilitás által meghirdetett pályázatok is, detalálkozhatunk országos m ködési kör és jelent ség alapítványok, és egyébszervezetek, intézmények pályázati felhívásaival is.

Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenl ségi Minisztérium CivilKapcsolatok F osztálya (www.civil.info.hu)Az oldal Magyarország jelenlegi civil politikáját hivatott képviselni. Megtalálhatókhírek, információk, kapcsolatok a civil szektort érint en, valamint a honlapon ismegismerhet számos pályázati kiírás.Itt kell még megemlíteni az ifjúsági ellátórendszer elemeit. A Mobilitás az Ifjúsági-,Családügyi-, Szociális és Esélyegyenl ségi Minisztérium (ICsSzEM) tevékenységéhezilleszkedve foglalkozik forráselosztással, mind a hazai, mind a nemzetközi profilúifjúsági-, gyermek- és sportesemények, szakmai programok támogatása révén, azeurópai uniós ifjúsági forrásokat is kezelve.A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GyIA), amely az országosan meghirdetetésrekerül pályázatokat kezeli, és ennek regionális testületeiként m ködnek a RegionálisIfjúsági Tanácsok (RIT-ek), amelyek területi-statisztikai regionális elv szerint lettek1999-ben kialakítva. A RIT-ek döntéseinek végrehajtásáért, valamint a régióbanm köd szervezetekkel való kapcsolattartásért a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák(RISZI-k) felelnek.

129

SANSZ – Az Alapítványok honlapja (www.sansz.org)A Sansz honlapján nagyon részletes formában találhatóak meg a pályázati lehet ségek,minden aktuális pályázatról, napi frissítéssel.

Magyar Soros Alapítvány: (www.soros.hu)Az Alapítvány 20 éve folyamatosan foglalkozik – többek között – a civil szervezetekpályázati úton történ támogatásával. Az általuk kiírt pályázatok határideje miattcélszer hetente látogatni az oldalt.

Az Ökotárs Alapítvány (www.okotars.hu)Els sorban környezetvédelmi témákban támogatják a civilek és a többi szektoregyüttm ködését – különösen a civil mozgalom és az önkormányzatok közös akcióit.Pályázataikat a partnerség jegyében hirdetik meg.

Uniós pályázatok civileknek (www.cipp.hu)A honlap a Civil Információ Pályázat Partnerkeresés nevet viseli, és ennekmegfelel en rendkívül széles skálán mozgó információs bázisként funkcionál. Apályázatírás mellet a települések honlapjai, a civil ágazatokhoz kapcsolódóinformációk és EU-s civil információk is megtalálhatók rajta. Az egyik legjobbanhasználható információs oldal.

PHARE programiroda (www.phareoffice.hu)Az Oktatási Minisztérium Phare Programirodája a halmozottan hátrányos helyzet éskiemelten a roma társadalmi csoportok életkörülményeinek és társadalmibeilleszkedésének javítását célul t z szervezeteket támogatja pályázati úton.

A lap - csoport kapcsolódó linkgy jteményei(www.palyazat.lap.hu; www.palyazatiras.lap.hu; www.nonprofit.lap.hu;www.alapitvany.lap.hu; www.egyesulet.lap.hu)A lapcsoport tagjaként m köd oldalak több száz linket és hivatkozást tartalmaznak afenti témákban. Érdemes saját linklistát összeállítani az oldalakon találhatóinformációkból.

Civil Háló (www.civilhalo.hu)Az oldal nem kifejezetten a pályázatírással foglalkozik, de számos információolvasható rajta a civil szektort illet en. A portálként m köd oldal naprakész hírekkel,információkkal és programajánlókkal várja az érdekl d ket.

Civil Porta (www.civilporta.hu)A honlap adatbázisában számos civil szervezet megtalálható, továbbá a weblap sajátpályázatfigyel rendszerrel is rendelkezik.

Ezeket – legalább ezeket – a pályázati lehet ségeket, illetve kapcsolódó információsforrásokat ismerve, a honlapokat látogatva a nonprofit szervezetek m ködéséhez,tevékenységéhez számos forrás-kiegészít pályázatot lehet találni.„Jó szerencsét!”

131

2. SZÁMÚ FÜGGELÉK AZ IRATOKRÓL, IRATMINTÁKRÓL

A civil szervezetek m ködéséhez kapcsolódó iratmintákat lehet adni, azonban azokcsak a teljesség igénye nélkül születhetnének meg. Éppen ezért azt az eljárást követi akötet, hogy:a.) a f bb iratokra vonatkozóan utalásokat tesz;b.) az iratminták fellelhet ségére, helyükre vonatkozóan is javaslatot ad;c.) valamint a legszükségesebb, alapítvány és egyesület bejegyzéséhez és adataimódosításához szükséges, jogszabályból kiemelt mintákat megadja.

Az egyes f bb iratokRögzíthet , hogy az alapítványt alapító okirattal, az egyesületet alapszabállyal, aközhasznú társaságot pedig vagy társasági szerz déssel, vagy egyszemélyes alapítóesetén alapító okirattal hozzák létre. Amennyiben pedig ezen okiratok módosításáravan szükség, akkor ezen okiratok módosításai, és – gyakran egyidej leg – amódosításokkal egységes szerkezetbe foglalt újabb létesít okiratok készülnek el. Ezenlegf bb statútumokhoz gyakran kapcsolódik szervezeti és m ködési szabályzat is,valamint a bejegyzéshez, illetve a módosítások átvezetéséhez is kiegészít iratokszükségesek, mint például a bejegyzési-változásbejegyzési kérelmek (ezekr l alábbmég szó lesz), továbbá kiegészít nyilatkozatok, befogadó nyilatkozatok,tagjegyzékek, aláírási címpéldányok stb.Ismételve a fenti álláspontot: az iratminták a teljesség igényével természetesen nemkészülhetnek el, mivel minden egyes alapítvány, egyesület, vagy közhasznú társaságvalamiben eltér, mert alapítói köre és annak szándékai is eltérnek, ezért adokumentumokat mindig egyéniesíteni kell!Ezeket a legf bb dokumentumokat a jogszabályok ismeretében gyakran jogiszakember bevonásával javasolt - még az iratminták figyelembevétele mellett is –elkészíteni.Az alapításhoz, módosításhoz kapcsolódó iratokon túl a napi m ködés során létrejövegyes iratokról gyakorlati tanácsként megemlítend ek a következ k:Érdemes az alapító tagoknak figyelemmel lenni arra, hogy a fentebb már ismertetettszabályok szerint (például a közhasznú társaság taggy lésénél írtak) a legf bb szervüléseinek jegyz könyve meghatározott formaiságokat kíván meg.Az ülések jegyz könyveiben javasolt és szükséges rögzíteni az ülésen megjelentekszámát, a határozatképességet, az ülés levezet elnökének, jegyz könyvvezet jének éshitelesít jének (hitelesít inek) nevét, valamint az ülés jegyz könyvéhez jelenléti ívetis kell csatolni.Az ülések jegyz könyvét érdemes áttekinthet en, a napirendi pontokra megbontottanmegírni, a szavazási procedúrákat külön rögzíteni a javaslat ismertetett szövegével és ahatározatot igenl k, ellenz k és tartózkodók számával.A felszólalók, a résztvev k legfontosabb indítványait rögzíteni kell.Ez hasonlóan vonatkozik a felügyel bizottság és esetleges egyéb testületi szervekjegyz könyveire is.Természetesen az ülés jegyz könyve formaiságát sem lehet a teljesség igényévelmegadni, azonban az el bb írtakat érdemes figyelembe venni. Amennyiben a helyzetmegkívánja, hasznos lehet még bármilyen típusú jegyz könyvnél, vagy egyéb iratnál

132

az, ha az azt aláírók minden oldalt aláírásukkal, de legalábbis kézjegyükkel (szignó)látnak el. Az ügyvezet a saját maga m ködési körében a saját döntéseir l vezetettiratokat (például ügyvezet i határozattár) szintén vezetheti a könnyebb áttekinthet ségvégett az el bbi szabályok szerint.A közhasznú szervezetként m köd civil szervezeteknél a fenti formalitások betartásaviszont különösen fontos. Maga a közhasznú szervezetekr l szóló 1997. évi CLVI.törvény ír el szigorú nyilvántartási kötelezettséget a legf bb és a vezet szervekdöntéseinek nyilvántartásával kapcsolatosan. Ezen döntéstárakat nevezik általábanhatározatok tárának. A határozatok tárában, vagy a határozatok könyvében úgy kellbevezetni a döntéseket a közhasznú szervezetek esetében, hogy azok a gy lésen-ülésenhozott döntés hatályát és tartalmát is tartalmazzák, továbbá személy szerint fel kelltüntetni a döntést támogatókat, illetve az azt ellenz ket, továbbá azokat, akik adöntéshozatal során tartózkodtak.A határozatokat érdemes emelked sorszámmal feltüntetni és a sorszám mellett ahatározat id pontját is rögzíteni, majd azt így elhelyezni a határozatgy jteményben.Az egyes támogatási szerz déseknél (amelyek els dlegesen alapítványoknál fordulnakel ) érdemes különösen arra figyelni, hogy a támogatás tartalma, mikéntje, annaknyújtásának pontos id pontja egzaktan legyen meghatározva a szerz désben,másrészr l hogy a támogatással kapcsolatos támogatott általi egyes esetlegeskötelezettségek is megfelel en legyenek kimunkálva. Mindez a támogatásiszerz déseknél a kés bbi jogvita elkerülését szolgálja.

Iratminták fellelhet ségeEgyes iratminták – amelyek természetesen absztrakt módon vannak meghatározva,azonban segítséget adhatnak a non-profit világban való eligazodáshoz és okiratszerkesztéshez – fellelhet k Magyarországon könyv alakú iratmintatárakban, illetveegyes szolgáltatók jogszabálygy jteményük adatbázisában, vagy ahhoz kapcsolódóanjelentetik meg digitális, gyakran szerkeszthet formátumban az erre vonatkozóanyagokat. Egyes iratmintákat, tájékoztatókat a civil szervezetekkel kapcsolatosan azInterneten is találhatunk, mint pl. a www.birosag.hu, vagy a www.nonprofit.huoldalakon.

Az alapítvány és az egyesület nyilvántartásba vétele iránti (bejegyzési) és anyilvántartott adatokban bekövetkezett változások nyilvántartásba vétele iránti(változásbejegyzési) kérelmeA jelen rész bevezet jében ígérteknek megfelel en itt alapítvány és egyesületbejegyzési és változásbejegyzési kérelmének mintáját adja meg a kötet a vonatkozójogszabályok nyomán. A közhasznú társaságra vonatkozó kérelmeket azért nemmutatja be, mert mint korábban írtuk, a közhasznú társaság alapításánál a jogiképviselet kötelez , így ezen kérelmeket is nyilvánvalóan a megbízott jogi képviselkészíti el és tölti ki megfelel szakmai tapasztalattal.Az alapítványok ügyviteli nyilvántartásának szabályait az 12/1990 (VI.13.) IMrendelet, míg a társadalmi szervezetek ügyviteli nyilvántartási szabályait a 6/1989(VI.8.) IM rendelet tartalmazza. A minták tehát a következ k, amelyek awww.birosag.hu oldalon a letölthet nyomtatványok között is megtalálhatók:

133

I. AZ ALAPÍTVÁNY

Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem I. 1. az alapítvány neve:

....................................................................................................................................2. az alapítvány székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.;

házszám; lépcs ház; emelet; ajtó)....................................................................................................................................

3. az alapítvány képvisel jének neve: 1�....................................................................................................................................

4. az alapítvány képvisel jének lakóhelye: (irányítószám; község, város; kerület;utca, út, tér stb.; házszám; lépcs ház; emelet; ajtó) 1�....................................................................................................................................

5. az alapítvány célja: 1�....................................................................................................................................

6. az alapítvány típusa (alapítvány vagy közalapítvány):.....................................................................................................................................

7. az alapítvány vagyonfelhasználási módja: 1�....................................................................................................................................

8. nyílt vagy zárt alapítvány:.....................................................................................................................................

9. a kezel szerve, illet leg a kezel szervezet tagjainak neve és lakóhelye: (név;irányítószám; község, város; kerület; utca út, tér stb.; házszám; lépcs ház;emelet; ajtó)

1�

....................................................................................................................................10.

az alapító okirat kelte: �� (év, hó, nap)

.................................................................................................................................... II. 1. az alapítói jogok gyakorlására kijelölés

eseténa) az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy neve, lakóhelye (székhelye):

(név; irányítószám; község; város; kerület; utca, út, tér stb.; házszám; lépcs ház;emelet; ajtó)

1�

....................................................................................................................................b) a kijelölés feltétele:

....................................................................................................................................c) a kijelölés feltételének bekövetkezésének

id pontja:�� (év, hó, nap)

.................................................................................................................................... 2. az alapítvány szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása eseténa) a jogi személy szervezeti egység neve: 1�

.....................................................................................................................................b) a jogi személy szervezeti egység székhelye: (irányítószám; község, város;

kerület; utca, út, tér stb.; házszám; lépcs ház; emelet; ajtó) 1�....................................................................................................................................

c) a jogi személy szervezeti egység ügyintéz és képviseleti szervének neve: 1�....................................................................................................................................

3. közhasznú jogállás megszerzése esetén a közhasznúsági fokozat:....................................................................................................................................

134

III. A kérelemhez csatolandó iratok:

1. az alapítvány alapító okirata 2��

2. az alapítvány képvisel szerve (szervezete) tagjainak a tagság elfogadására és ajogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

2��

3. igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról 2��

4. a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata 2��

5. szükség szerint a felügyel szerv tagjainak a tagság elfogadására és ajogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

2��

6. egyéb csatolt iratok 2��

7. szükség szerint csatolt pótlapok 2��

IV. Az alapítvány csoportba sorolása a tájékoztató alapján: 3��

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az alapítványt nyilvántartásba venni szíveskedjék.

................................., 200..... év ........................ hó ....... nap.

..............................................................................az alapítvány alapítója vagy képvisel je (kérelmez )

1 Amennyiben további adatot kíván a nyilvántartásba bejegyezni, a folytatást jelezze X-szel!2 Írja be a csatolt iratok számát!3 Írja be a tájékoztatóból választott, a társadalmi szervezetet leginkább jellemz tevékenységnek megfelel számot!

135

Pótlapaz alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez

.../.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.../.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.../.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.../.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.../.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.../.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.../.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................Írja be annak a rovatnak a bet jelét, amelyre a folytatás vonatkozik (pl. alapítvány képvisel jének neve esetén:„I/3.”, 1 ekkor a harmadik hely üresen marad; jogi személy szervezeti egység neve esetén: „II/2/a.”).

136

Az alapítvány nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele

iránti kérelem I. 1. az alapítvány nyilvántartási száma:

....................................................................................................................................................2. az alapítvány nyilvántartásba vételér l szóló határozat száma,

joger re emelkedésének napja: �� (év, hó, nap)3. az alapítvány neve:

.....................................................................................................................................................4. az alapítvány székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.;

házszám; lépcs ház; emelet; ajtó)....................................................................................................................................................

II.1 1. az alapítvány neve: 2�� (év, hó, nap)....................................................................................................................................................

2. az alapítvány székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca; út, tér stb.; házszám;lépcs ház; emelet; ajtó) 2�� (év, hó, nap)

....................................................................................................................................................3. az alapítvány képvisel jének neve: 2�� (év, hó, nap) 3 � 4�

....................................................................................................................................................4. az alapítvány képvisel jének lakóhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út,

tér stb.; házszám; lépcs ház; emelet; ajtó) 2�� (év, hó, nap) 3 � 4�....................................................................................................................................................

5. az alapítvány célja: 2�� (év, hó, nap) 3 � 4�....................................................................................................................................................

6. az alapító okirat módosításának id pontja: 2�� (év, hó, nap)....................................................................................................................................................

7. az alapítvány kezel szerve, illet leg kezel szervezete tagjainaka) neve: 2�� (év, hó, nap) 3 � 4�

....................................................................................................................................................b) székhelye (lakóhelye): (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.;

házszám; lépcs ház; emelet; ajtó) 2�� (év, hó, nap) 3 � 4�....................................................................................................................................................

8. az alapító jogok gyakorlására kijelölés eseténa) az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy

neve:

2�� (év, hó, nap) 3 � 4�

....................................................................................................................................................b) az alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy lakóhelye (székhelye):

(név; irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.; házszám;lépcs ház; emelet; ajtó) 2�� (év, hó, nap) 3 � 4�

....................................................................................................................................................c) a kijelölés feltétele: 3 � 4�

....................................................................................................................................................d) a kijelölés feltétele bekövetkezésének id pontja: 2�� (év, hó, nap)

....................................................................................................................................................9. a közhasznú jogállás megszerzése eseténa) a közhasznú jogállás megszerzésének id pontja: 2�� (év, hó, nap)

....................................................................................................................................................b) a közhasznúsági fokozat:

....................................................................................................................................................c) a közhasznú jogállás módosításának, törlésének

id pontja: 2�� (év, hó, nap) 4�....................................................................................................................................................

137

10. az alapítvány szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása eseténa) a jogi személy szervezeti egység neve: 2�� (év, hó, nap) 3 � 4�

....................................................................................................................................................b) a jogi személy szervezeti egység székhelye: (irányítószám; község, város; kerület;

utca, út, tér stb.; házszám; lépcs ház; emelet;ajtó)

2�� (év, hó, nap) 3 � 4�

....................................................................................................................................................c) a jogi személy szervezeti egység ügyintéz és képviseleti

szervének neve: 2�� (év, hó, nap) 3 � 4�....................................................................................................................................................

11. az alapítvány csoportba sorolása a tájékoztatóalapján:

2�� (év, hó, nap) 5 �

....................................................................................................................................................12. az alapítvány megsz nésének id pontja:: 2�� (év, hó, nap)

....................................................................................................................................................13. az alapítvány jogutódjánaka) neve: 3 �

....................................................................................................................................................b) székhelye: (irányítószám; község, város, kerület; utca, út, tér stb.; házszám;

lépcs ház; emelet; ajtó) 3 �

.................................................................................................................................................... III. A kérelemhez csatolt iratok:

1. az alapítvány alapító okiratának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltszövege

6 �

2. az alapítvány ügyintéz és képviseleti szerve tagjának a tagság elfogadására és ajogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

6 �

3. a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata 6 �

4. szükség szerint a felügyel szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabálybanmeghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

6 �

5. a közhasznú jogállásra vonatkozó határozat 6 �

6. egyéb csatolt iratok 6 �

7. szükség szerint csatolt pótlapok 6 �

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az alapítvány nyilvántartásában a bekövetkezett változást átvezetniszíveskedjék.

................................., 200..... év ........................ hó ....... nap.

......................................................................................az alapítvány alapítója vagy képvisel je (kérelmez )

1 E pontban csak azt a rovatot kérjük kitölteni, amelyet a változás érint!2 Ide írja be a változás id pontját!3 Amennyiben további adatot kíván a nyilvántartásba bejegyezni, a folytatást jelezze X-szel!4 „T”-vel jelezze, ha az adat törlését kéri; „Ú”-val jelezze, ha új adat nyilvántartásba vételét kéri; „V”-vel jelezze, haaz adat változásának nyilvántartásba vételét kéri! [Pl. – szervezeti egység jogi személlyé nyilvánítása: „Ú” (új adat),– szervezeti egység jogi személyiségének megsz nése: „T” (törlés), – a nyilvántartásba bejegyzett jogi személyszervezeti egységek mellett egy új bejegyzését kéri: „V” (változás).]5 Írja be a tájékoztatóból választott, az alapítványt leginkább jellemz tevékenységnek megfelel számot!6 Írja be a csatolt iratok számát!

138

Pótlapaz alapítvány nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele

iránti kérelemhezII/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................1 Írja be annak a rovatnak a bet jelét, amelyre a folytatás vonatkozik (pl. alapítvány képvisel jének neve esetén:„II/3.”, ekkor a harmadik hely üresen marad; jogi személy szervezeti egység neve esetén: „II/10/a.”).

139

Tájékoztató

Az alapítvány az alapító okiratban meghatározott célja alapján a következtevékenységeket folytathatja:

1. kulturális tevékenység (pl. helyi tömegkommunikáció, m vészetitevékenység, kulturális örökség meg rzése, népm vészet, hagyomány rzés, kisebbségi,nemzetiségi kultúra ápolása),

2. sporttevékenység (pl. sportélet támogatása),3. szabadid s és hobbitevékenység (pl. öregdiákok, gy jt tevékenység),4. foglalkozási csoportokat összefogó (pl. egy szakma fejlesztését el segít )

tevékenység,5. oktatási tevékenység (pl. ismeretterjesztés, támogatás),6. kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány),7. egészségügyi tevékenység (pl. mentális és szenvedélybetegségek kezelése,

lelkisegélynyújtás),8. szociális tevékenység (pl. családvédelem, egészségkárosultak támogatása,

id sek támogatása),9. polgári védelmi, t zoltási tevékenység,10. környezetvédelmi tevékenység (pl. természeti környezet védelme, épített

környezet védelme, állatvédelem),11. településfejlesztési tevékenység,12. jogvéd tevékenység (pl. állampolgári jogok védelme, fogyasztói

jogvédelem),13. közbiztonság-védelmi tevékenység (pl. b nöz k társadalmi rehabilitációja),14. nemzetközi tevékenység (pl. nemzetközi kulturális, baráti és

cserekapcsolatok),15. politikai tevékenység,16. egyéb.

140

II. A TÁRSADALMI SZERVEZET

A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem

I. 1. a társadalmi szervezet neve:.....................................................................................................................................................................

2. a társadalmi szervezet székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.;házszám; lépcs ház; emelet; ajtó).....................................................................................................................................................................

3. a társadalmi szervezet képvisel jének neve: 1_.....................................................................................................................................................................

4. a társadalmi szervezet képvisel jének lakóhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út,tér stb.; házszám; lépcs ház; emelet; ajtó)

1_

5. a társadalmi szervezet célja 1_.....................................................................................................................................................................

6. az alapszabály kelte: ____ __ __ (év, hó, nap).....................................................................................................................................................................

7. a társadalmi szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása eseténa) a jogi személy szervezeti egység neve 1_

.....................................................................................................................................................................b) a jogi személy szervezeti egység székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér

stb.; házszám; lépcs ház; emelet; ajtó).....................................................................................................................................................................

c) a jogi személy szervezeti egység ügyintéz és képviseleti szervének neve: 1_.....................................................................................................................................................................

8. közhasznú jogállás megszerzése esetén a közhasznúsági fokozat:.....................................................................................................................................................................

9. a társadalmi szervezetek szövetsége nyilvántartásba vétele eseténa) a társadalmi szervezetek szövetségét létrehozó társadalmi szervezetek neve: 1_

.....................................................................................................................................................................b) a társadalmi szervezetek szövetségét létrehozó társadalmi szervezetek székhelye: (irányítószám;

község, város; kerület; utca, út, tér stb.; házszám; lépcs ház; emelet; ajtó)

1_

.....................................................................................................................................................................c) a társadalmi szervezetek szövetségét létrehozó társadalmi szervezetek nyilvántartási száma: 1_

.....................................................................................................................................................................

II. A kérelemhez csatolandó iratok:1. a társadalmi szervezet alakuló ülésének jegyz könyve 2__2. a társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve a tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával 2__3. a társadalmi szervezet alapszabálya 2__4. a társadalmi szervezet ügyintéz és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a

jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

2__

5. a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata 2__6. szükség szerint a felügyel szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban

meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

2__

7. egyéb csatolt iratok 2__8. szükség szerint csatolt pótlapok 2__

III. A társadalmi szervezet csoportba sorolása a tájékoztató alapján:3__

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a társadalmi szervezetet nyilvántartásba venniszíveskedjék.

................................., 200..... év ........................ hó ....... nap.

..............................................................................a társadalmi szervezet képvisel je (kérelmez )

1 Amennyiben további adatot kíván a nyilvántartásba bejegyezni, a folytatást jelezze X-szel!2 Írja be a csatolt iratok számát!3 Írja be a tájékoztatóból választott, a társadalmi szervezetet leginkább jellemz tevékenységnek megfelel számot!

141

Pótlapa társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez

I/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

I/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

I/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

I/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

I/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

I/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

I/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................1 Írja be annak a rovatnak a bet jelét, amelyre a folytatás vonatkozik (pl. társadalmi szervezet képvisel jének neveesetén: „I/3.”, ekkor a harmadik hely üresen marad; jogi személy szervezeti egység neve esetén: „I/7/a.”).

142

A társadalmi szervezet nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba

vétele iránti kérelem

I. 1. a társadalmi szervezet nyilvántartási száma:.....................................................................................................................................................................

2. a társadalmi szervezet nyilvántartásba vételér l szóló határozat száma,

joger re emelkedésének napja: ____ __ __(év, hó, nap)

3. a társadalmi szervezet neve:

.....................................................................................................................................................................

4. a társadalmi szervezet székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.;házszám; lépcs ház; emelet; ajtó)

.....................................................................................................................................................................

II.1 1. a társadalmi szervezet neve: 2____ __ __ (év, hó, nap).....................................................................................................................................................................

2. a társadalmi szervezet székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca; út, tér stb.; házszám;lépcs ház; emelet; ajtó 2____ __ __ (év, hó, nap).....................................................................................................................................................................

3. a társadalmi szervezet képvisel jének neve: 2____ __ __ (év, hó, nap) 3 _ 4_.....................................................................................................................................................................

4. a társadalmi szervezet képvisel jének lakóhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út,tér stb.; házszám; lépcs ház; emelet; ajtó) 2____ __ __ (év, hó, nap) 3 _ 4_.....................................................................................................................................................................

5. a társadalmi szervezet célja: 2____ __ __ (év, hó, nap) 3 _ 4_.....................................................................................................................................................................

6. az alapszabály módosításának id pontja: 2____ __ __ (év, hó, nap).....................................................................................................................................................................

7. közhasznú jogállás megszerzése esetén a közhasznúsági fokozat:.....................................................................................................................................................................

8. a társadalmi szervezet szervezeti egysége jogi személlyé nyilvánítása eseténa) a jogi személy szervezeti egység neve: 2____ __ __ (év, hó, nap) 3 _ 4_

.....................................................................................................................................................................b) a jogi személy szervezeti egység székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.;

házszám; lépcs ház; emelet; ajtó) 2____ __ __ (év, hó, nap) 3 _ 4_.....................................................................................................................................................................

c) a jogi személy szervezeti egység ügyintéz és képviseleti szervének neve:2____ __ __ (év, hó, nap) 3 _ 4_

.....................................................................................................................................................................9. a társadalmi szervezetek szövetségét érint változás eseténa) a társadalmi szervezetek szövetségét létrehozó társadalmi

szervezetek neve: 2____ __ __ (év, hó, nap) 3 _.....................................................................................................................................................................

b) a társadalmi szervezetek szövetségét létrehozó társadalmi szervezetek székhelye: (irányítószám;község, város; kerület; utca, út, tér stb.; házszám; lépcs ház; emelet; ajtó)

2____ __ __ (év, hó, nap) 3 _.....................................................................................................................................................................

c) a társadalmi szervezetek szövetségét létrehozó társadalmi szervezetek nyilvántartási száma:2____ __ __ (év, hó, nap) 3 _

.....................................................................................................................................................................10. a társadalmi szervezet csoportba sorolása a tájékoztató

alapján: 2____ __ __ (év, hó, nap) 5 __.....................................................................................................................................................................

11. a társadalmi szervezet megsz nésének id pontja: 2____ __ __ (év, hó, nap).....................................................................................................................................................................

12. megsz nés esetében a társadalmi szervezet vagyonának jogutódjaa) neve: 3_

.....................................................................................................................................................................b) székhelye: (irányítószám; község, város; kerület; utca, út, tér stb.; házszám;

lépcs ház; emelet; ajtó)

3_

.....................................................................................................................................................................

143

III. A kérelemhez csatolandó iratok:1. a társadalmi szervezet alapszabályának a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege 6__2. a társadalmi szervezet legf bb szerve ülésének jegyz könyve 6__3. a társadalmi szervezet legf bb szerve ülésének jelenléti íve a tagok nevével, lakóhelyével,

aláírásával

6__

4. a társadalmi szervezet ügyintéz és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és ajogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

6__

5. a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolata 6__6. szükség szerint a felügyel szerv tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban

meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozata

6__

7. egyéb csatolt iratok 6__8. szükség szerint csatolt pótlapok 6__

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a társadalmi szervezet nyilvántartásában abekövetkezett változást átvezetni szíveskedjék.

................................., 200..... év ........................ hó ....... nap.

..............................................................................a társadalmi szervezet képvisel je (kérelmez )

1 E pontban csak azt a rovatot kérjük kitölteni, amelyet a változás érint!2 Ide írja be a változás id pontját!3 Amennyiben további adatot kíván a nyilvántartásba bejegyezni, a folytatást jelezze X-szel!4 „T”-vel jelezze, ha az adat törlését kéri; „Ú”-val jelezze, ha új adat nyilvántartásba vételét kéri; „V”-vel jelezze, haaz adat változásának nyilvántartásba vételét kéri! [Pl. – szervezeti egység jogi személlyé nyilvánítása: „Ú” (új adat),– szervezeti egység jogi személyiségének megsz nése: „T” (törlés), – a nyilvántartásba bejegyzett jogi személyszervezeti egységek mellett egy új bejegyzését kéri: „V” (változás).]5 Írja be a tájékoztatóból választott, a társadalmi szervezetet leginkább jellemz tevékenységnek megfelel számot!6 Írja be a csatolt iratok számát!

144

Pótlapa társadalmi szervezet nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás nyilvántartásba

vétele iránti kérelemhezII/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

II/.../...1

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................

.............................................................................................................................................1 Írja be annak a rovatnak a bet jelét, amelyre a folytatás vonatkozik (pl. társadalmi szervezet képvisel jének neveesetén: „II/3.”, ekkor a harmadik hely üresen marad; jogi személy szervezeti egység neve esetén: „II/7/a.”).

145

Tájékoztató

A társadalmi szervezet az alapszabályában meghatározott célja alapján a következtevékenységeket folytathatja:

1. kulturális tevékenység (pl. m vészeti tevékenység, kulturális örökség meg rzése,népm vészet, hagyomány rzés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása),

2. sporttevékenység (pl. sportélet támogatása),3. szabadid s és hobbitevékenység (pl. öregdiákok, gy jt tevékenység),4. oktatási tevékenység (pl. ismeretterjesztés, támogatás),5. kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány),6. egészségügyi tevékenység (pl. mentális és szenvedélybetegségek kezelése,

lelkisegélynyújtás),7. szociális tevékenység (pl. családvédelem, egészségkárosultak támogatása, id sek

támogatása),8. polgári védelmi, t zoltási tevékenység,9. környezetvédelmi tevékenység (pl. természeti környezet védelme, épített környezet

védelme, állatvédelem),10. településfejlesztési tevékenység,11. jogvéd tevékenység (pl. állampolgári jogok védelme, fogyasztói jogvédelem),12. nemzetközi tevékenység (pl. nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok),13. szakmai, gazdasági érdek-képviseleti tevékenység (pl. munkavállalói

érdekképviselet, szakmai érdekképviselet),14. politikai tevékenység,

15. egyéb.

147

3. SZÁMÚ FÜGGELÉK A CIVILEKR L – ÉS PARTNEREIKR L – AZINTERNETEN

A Magyar Országgy lés Civil Irodája honlapja (http://www.parlament.hu/civil/)Az oldal a Parlament mellett m köd információs irodát mutatja be, els sorban acivilek parlamenti kapcsolódásaival (jogszabályok, törvények véleményezése,változása országos civil rendezvények, stb.) foglalkozik. Érdemes regisztrálni!

A Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok F osztályának információshonlapja:http://www.civil.info.hu

A Nonprofit Kutatócsoport oldalaEzen az oldalon adatbázisban található a hazánkban fellelhet nonprofit szakirodalombibliográfiája, illetve egyes tanulmányok közvetlenül is letölthet ek.http://www.nonprofitkutatas.hu

Alapítványok Tanácsa - Council on FoundationsKonferenciák, szolgáltatások, kiadványok, alapítványi pályázatok, adományozók ésgyakran feltett kérdések oldala.http://www.cof.org

Nonprofit Hálózat a Közép és Kelet Európában m köd nonprofit szervezetektámogatásáraSzervezeti információk és linkek / Nemzetközi tréningprogram / pályázati lehet ségek/ könyvtár / eseménymutató / oktatás támogatás / PR kommunikáció támogatás /adománygy jtés támogatás / hírlevél /hálózatok, kapcsolatok.http://www.ngonet.org

Fund Raiser CyberzineAdományszervez knek friss híreket és ötleteket nyújtó online újság.http://www.fundsraiser.com

Nemzetközi Civil Társadalom KözpontA közép-kelet Európai nonprofit szervezetek fejl dését és a nyugati nonprofitszektorral való szorosabb együttm ködését el segíteni szándékozó központ.http://www.friends-partners.org/~ccsi/

Nemzetközi anyagok civil oktatásról és a civil társadalomrólhttp://www.civnet.org

Voluntary Organizations Initiative in Central & Eastern Europe/EurasiaAmerikai információs hálózat, amelynek célja a Közép-Kelet Európai nonprofitszektor hasznos technikai információkkal való ellátása.http://www.voiceinternational.org

148

Interaktív adatbázis nonprofit szervezeteknekThe Interactive Database for Nonprofit Organizationshttp://www.ebase.org

Amerikai kormányzati információs honlap nonprofit szervezeteknekhttp://www.nonprofit.gov/

Charity CommissionCivil szervezetek angliai és walesi felügyeleti szervének honlapjahttp://www.charity-commission.gov.uk

Nonprofit Sector Research FundA nonprofit szektor kutatását támogató alaphttp://www.nonprofitresearch.org

Önkéntes Központ AlapítványElméleti és gyakorlati szempontok alapján is figyelemre méltó civil honlap.www.onkentes.hu

149

FORRÁSOK

Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés, KJK Kerszöv, 2000

Kézikönyv az önkéntességr l, Budapest, 1997, Máthé Orsolya, Kosztolányi István(szerk.)

Komor Levente: Gazdaságpszichológia –egyetemi jegyzet, SzIE GTK, 2005

Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia, 2002, Edge 2000 Kft

Dr. Németh Márta: A Public Relations elmélete, Külkereskedelmi F iskola, Budapest,1998

Dr. Poór József –Dr. Karoliny Mártonné: Személyzeti/emberi er forrás menedzsmentkézikönyv, 2001

Sándor Imre: A marketingkommunikáció kézikönyve, BudapestiKözgazdaságtudományi Egyetem Marketing tanszék, Marketingkommunikációalapítvány, Budapest, 1997

Sikeres önkéntes programok a gyakorlatban, Budapest, Önkéntes Központ Alapítvány,2005

Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban, Geomédia Szakkönyvek, Budapest,1999

www.nca.hu

www.cipp.hu

kÉzikÖnyv civileknek - mdlsz · 2013. 5. 19. · i. az alapítványok (dr. gyepes péter ... 3....

Documents