Közlekedési alapismeretek gyerekeknek

részletesútmutató

leírásokkal

ábrákkal

magyarázatokkal

jelzőtáblákkal

feladatokkal

1

2

3

5

4

Útmutató pedagógusoknak az általános iskolások biztonságos közlekedésre való felkészítéséhez

•1•

•2•

•3•

biztonságos magatartást tanúsítanak közlekedés közben. A megfelelő minták kialakításában és a közlekedésbiz-tonsági alapelvek átadásában a szülőknek és a tanárok-nak egyaránt meghatározó szerepe van. A jelen kiad-ványban ismertetett témák, módszerek, tevékenységek ehhez a munkához szolgálnak útmutatóul a pedagógusok számára – a benne foglaltak jó alapot képeznek a közleke-

désbiztonsági foglalkozások ismeretanyagának és gyakor-lati elemeinek felépítéséhez, legyen szó szabályismeretről,

járműkezelési alapkészségekről, valamint arról, hogy veszély-helyzetben mi a teendő.

A következő oldalakon mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalko-zások tartalmához számos ötletet találhatnak. Bízunk benne, hogy a kiadvánnyal érdemben hozzájárulhatunk a gyermekek biztonsá-gos közlekedési szokásainak megalapozásához!

Kedves Pedagógusok!

A mindennapi közlekedés legvédtelenebb és leg-veszélyeztetettebb csoportját a gyerekek képezik, köszönhetően annak, hogy életkoruknál fogva tá-jékozódási, észlelési és koordinációs képességeik még fejlődő szakaszban vannak, valamint, hogy még kevés tapasztalattal rendelkeznek. Helyzetük még nagyobb figyelmet kíván, amikor kerékpárra ülnek, hiszen előbb-utóbb a forgalom önálló részt-vevőivé válnak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a biztonságos közlekedésre való felkészítésük minél hamarább megkezdődjön. Ebben a folyamatban legalább annyira fontos szerepet játszik a játékosság és kreativitás, mint a saját nyelvükön megfogalmazott elméleti képzés.

A gyermekek biztonsága érdekében jól összehangolt közös munká-ra van szükség, hiszen nem csupán az ő felelősségük, hogy mennyire

•4•

•5•

•5•

A GYERMEKEK KÖZLEKEDÉSÉNEK

SAJÁTOSSÁGAI

A gyermekek biztonsá-gos közlekedésére vonatko-

zó kiemelt figyelmet két tényező is indokolja. Az első, hogy a gyer-mekek a legveszélyeztetettebb és legvédtelenebb képviselői a közle-kedésnek, másrészt pedig ők lesz-

nek a jövő felnőtt közlekedői, gépjárművezetői.

•6•

•7•

A gyermekekre mindenhol potenciális veszélyek leselkednek, ahol gépjármű-közlekedés van: a forgalmas vagy akár a gyérebb for-galmú utak mentén, a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél, a lakó- és pihe nő övezetekben, a bevásárlóközpontok parkolóiban, a játszóte-rek és találkozóhelyek környezetében stb.

A gyermekek biztonságos közlekedésére vonatkozó kiemelt figyel-met két tényező is indokolja. Az első, hogy a gyermekek a legve-szélyeztetettebb és legvédtelenebb képviselői a közlekedésnek,

másrészt pedig ők lesznek a jövő felnőtt közlekedői, gépjárműve-zetői. Mindezeken túl a gyermekkornak is van még egy rendkí-vül fontos tulajdonsága: ez a legfogékonyabb időszak az embe-ri élet során, amikor a tanulás hatásfoka kiemelkedően magas.

Ez az a tény, amire a közlekedésre nevelést alapozni lehet, és ez az, ami vissza nem térő lehetőséget jelent a helyes közleke-

dési magatartás kialakítása szempontjából. A gépjárművezető- képzés folyamatához hasonlóan a gyermekeknek is meg kell sze-rezniük mindazokat az ismereteket és tapasztalatokat, amelyek nélkülözhetetlenek az önálló közlekedéshez, akár gyalogosként is.

Természetesen az sem hanyagolható el, hogy a gyermekeket mi-lyen környezet veszi körül, hiszen a pozitív és negatív minták egy-aránt nagymértékben befolyásolják a gyermekek fejlődését. A kör-nyezet alatt szűkebb körben a szülőket és a tanintézeteket érthetjük.

A gyermekek közúti közlekedésének sajátos ismertetőjegyei van-nak. Ezek a tulajdonságok természetesen általánosságban vonat-koznak a gyermekekre, hiszen a 0–14 évesek korosztályán belül igen jelentős eltérések lehetnek. Egyrészt egészen más sajátos-ságok jellemzik az óvodáskorúak, az alsó tagozatosok, valamint a felső tagozatos iskolások közlekedését, de eltérések lehetnek az

azonos korúak között, sőt még az egyes nemek között is (a fiúk, továbbá a „hiperaktív” és a „lassú” gyermekek általában na-

gyobb kockázatoknak vannak kitéve).

A gyermekek jellemzői, hogy még nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, melyek a biztonságos közlekedéshez szük-ségesek, továbbá a rájuk leselkedő veszélyekkel sincsenek tisztában, és általában figyelmük sem eléggé koncentrált.

6–10 éves korban még ritkán vesznek részt önállóan a köz-lekedésben. Ebben a korban általában még a szülő (vagy más

felnőtt) felügyelete mellett közlekednek, akár gyalogosan, akár tömegközlekedési eszközökön, akár pedig járművek utasaként.

A gyermekek első járműve általában a kerékpár. A legkisebbek kedvelik a lábbal hajtható kis játékszereket, majd néhány év múl-va a görkorcsolya, gördeszka, valamint a roller használata válik kö-rükben népszerűvé (amelyek azonban nem közlekedési, hanem já-ték- és sporteszközök).

A gyermekkor a legfogékonyabb időszak az emberi élet során,

amikor a tanulás hatásfoka kiemelkedően magas. Ez az a tény,

amire a közlekedésre nevelést alapozni lehet.

A kisgyermekek egészen másként gon-

dolkodnak, mint a felnőt-tek. Másként látják a világot,

más dolgokat tartanak fontos-nak és érdekesnek, mint a fel-

nőttek, és nincs ez másként a közúti közlekedésben

sem.

•8•

•9•

A gyermek számára a szülők az első számú „mintaadók”. A szülők közle-kedési magatartása, személyes példamutatása jelentős mértékben meg-határozhatja a gyermek közlekedési szabályokhoz való hozzáállását.

Amennyiben a gyermek azt látja, hogy a szülő megtartja a közlekedés szabályait, és őt is hasonló szellemben neveli, akkor a pozitív minta tovább öröklődhet. Ellenkező esetben, amikor az óvodában vagy az általános iskolában a gyermeket a szabályos közlekedésre készítik fel, ugyanakkor hazafelé menet a szülő tiltott helyen viszi át gyermeket az úttesten, akkor a közlekedésre neve-lés hatása pillanatok alatt romba dőlhet.

A szülők (illetve a felnőttek) felelőssége a gyermekek közúti baleseti veszélyeztetettsége szempontjából is meghatározó. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy hazánkban a gyermekek a súlyos, illetve halálos sérülé-süket többnyire gépjármű utasaként és nem önálló közle-kedésük során (gyalogosként, vagy kerékpárosként) szerzik.

A szakértők és gyermekpszichológusok általános véleménye alap-ján a gyermekeknek legalább tíz éves korukig szükségük van megfelelő támogatásra és felügyeletre a közúti közlekedés során. Ennek fő oka, hogy ebben a korban még nem alakultak ki azok a fizikai és szellemi képessé-gek, amelyek által a gyermekek a saját biztonságukhoz szükséges dönté-seket meg tudnák hozni.

A közlekedés gyerekszemmel

Sok szülő (illetve felügyeletet ellátó nagykorú) esik abba a tévedésbe, hogy a gyermek egy „kis felnőtt”, ezáltal túl-értékelik képességeiket, vagy elhiszik a gyermekeknek, amikor kijelentik, hogy ők már tudnak magukra vigyázni. Ezáltal rendkívüli veszélynek teszik ki a gyermekeket, akikről (főleg kisebb korban) tudott, hogy:

könnyebben válnak zavarttá, és általában csak egy eseményre tudnak koncentrálni

alacsonyabb termetük miatt kevesebbet látnak, és a járművek vezetői is

nehezebben észlelik őket1 2

A kisgyermekek egészen másként gondolkodnak, mint a felnőttek. Másként látják a világot, más dolgokat tartanak fontosnak és érdekesnek, mint a felnőttek, és nincs ez másként a közúti közlekedésben sem.

kevésbé kiszámíthatóak más gyalogosokhoz (kerékpárosokhoz) képest

nem képesek pontosan megítélni a mozgó járművek távolságát és sebességét (mikor

érkezhet a jármű az áthaladásuk vonalához)3 4

6nem tudják pontosan behatárolni, milyen irányból érkeznek a hangok

nem tudják feldolgozni a közlekedési környezetben végbemenő

gyors változásokat5nem értik meg az olyan (számukra elvont) fogalmakat, mint például a közlekedésbiztonság

továbbá nem tudják azonosítani azokat a helyeket sem, amelyek legnagyobb

biztonságot nyújtják az úton való átkeléskor7 8

•10•

•11•

(a hatályos szabályok szerint fejvédő sisakot használva akár 50 km/h sebességgel is), ám életkoruk sajátosságai-ból adódóan ekkor válnak igazán veszélyeztetetté.

14 éves korig a kerékpár a gyermekek egyetlen „legális” járműve. A gyerekek általában szeretnek kerékpározni. A kerékpár részükről elsősorban nem közlekedési esz-köz, hanem sokkal inkább játékszer, az önállóság kife-jezésének és a fizikai képességek továbbfejlesztésének eszköze.

A gyerekek igen gyakran kerékpároznak a járdán (több országban a KRESZ is megengedi ezt), itt azonban gya-kori veszély a gyalogos elütés, a szilárd tárgynak (fának, falnak stb.) ütközés, vagy az egyéb okból, például a jár-műkezelés hiányosságaiból történő elesés.

A 14 év alattiak veszélyeztetettségét tovább növeli, hogy a kirívó magatartásokat általánosnak, természetesnek veszik, és nem látják előre azok veszélyeit. A fiatal ke-rékpárosok a legveszélyeztetebbek: energikusak, gyor-san hajtanak, ámde óvatlanok és felkészületlenek. A fiúk előszeretettel mutatják be „tudásukat” a lányok vagy ép-pen a kevésbé tapasztaltak előtt, míg a lányok általában körültekintőbbek, óvatosabbak és kiszámíthatóbbak.

A kisgyermekek testmagasságuk miatt is kevesebbet látnak a kör-nyezetből, hiszen 60–140 cm magasságban egészen más a világ: a látótér jóval szűkebb a felnőttekénél, és több olyan akadályozó té-nyező merül fel, amire a felnőttek általában nem is gondolnak (a ki-

sebb gyermekek még a járművek szélvédőüvegeit sem érik fel, így át sem tudnak látni azokon).

A gyermekek figyelme kevésbé megosztott, köz-lekedésük során is sokszor a kalandot, a játékot

keresik, figyelmüket teljesen elvonhatja egy-egy „érdekes” tárgy, vagy esemény, és ekkor minden biztonságérzetük megszűnhet.

A 6–10 évesek már megértik a közlekedé-si szabályok fontosságát és szükségességét,

és a számukra legfontosabb néhány szabályt általában már ismerik (hol és mikor szabad át-

menni az úttesten, mit jelentenek a jelzőlámpa színei és az egyes jelzőtáblák stb.). Veszélyérzetük

azonban még csekély, s jellemzően problémát jelent, ha egyszerre túl sok közlekedési ismeretet adnak át a részükre.

A felső tagozatos iskolások általánosságban jóval több ismerettel rendelkeznek, ekkor már önállóan is részt vesznek a közúti forga-lomban, 12 éves kortól pedig akár főútvonalon is kerékpározhatnak

A gyermekek figyelme kevésbé megosztott, közle-

kedésük során is sokszor a ka-landot, a játékot keresik, figyel-

müket teljesen elvonhatja egy-egy „érdekes” tárgy, vagy esemény, és ekkor minden biztonságér-

zetük megszűnhet.

•11•

•12•

•13•

A gyerekek a közutakra is kihajthatnak kerékpárral. Ez akár szán-dékuktól függetlenül is előfordulhat (pl. túl gyorsan hajtanak, vagy nem veszik észre, hogy véget ér a járda), de jellemzően a már kerék-

páros tapasztalatokkal rendelkező iskoláskorúak je-lennek meg járműveikkel a forgalomban.

Jelentős – és a szakértők részéről rend-szeresen hangoztatott – problé-

ma, hogy ezeknek a gyerekek köz-lekedési szabályismereti szintje igen alacsony, és kerékpárosként, a közlekedés teljes jogú tagjaként egyáltalán nincsenek tisztában a biztonságos közlekedéshez nél-külözhetetlen olyan szabályokkal,

mint az elsőbbségadásra, a hala-dásra vagy éppen a kanyarodásra

vonatkozó szabályok.

Kontinensünkön alapvetően mindenhol a szülőkre, valamint a felügyeletet ellátók

felnőttekre és a pedagógusokra hárul az a fontos feladat, hogy megismertessék a gyermekekkel a közúti

közlekedés szabályait, hívják fel a figyelmet a veszélyekre, s példát mutassanak a biztonságos, egyben jogkövető közlekedésre.

Jelentős – és a szakértők részéről

rendszeresen hangoztatott – probléma, hogy

a gyerekek közlekedési szabályismereti szintje

igen alacsony.

Nagyon fontos, hogy már a kezdetekben tudato-suljon a gyermekekben az, hogy biztonságuk olyan eszközök által is fokozható, mint például a gyer-mekbiztonsági rendszer, a kerékpáros fejvédő si-sak, a fényvisszaverő védőmellény vagy a ruhá-zatra illeszthető egyéb fény vissza verő eszközök.

Az előzőekben leírtak alapján a gyermekek köz-úti közlekedését az átlagosnál nagyobb kockáza-tok jellemzik, melyeknek minden közlekedőben tu-datosulnia kell. A kapcsolódó ismereteknek pedig fontos (vagy inkább nélkülözhetetlen) helyük van a közlekedésre nevelésben, továbbá a gépjármű-vezetők képzésében.

•14•

•15•

•15•

A KRESZ ÉS A GYEREKEK

KÖZLEKEDÉSE

A KRESZ számos olyan különleges

előírást is tartalmaz, mely kifejezetten a gyermekek

közlekedésére vonatkozik. Ezek az egészséges fejlődésüket, biztonságos közlekedésüket

szolgálják.

•14•

•16•

•17•

Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a jogsértéshez soha nem társul szankció kiszabása. Példaként említve: ha a gyer-mek védtelenül, biztonsági gyermekülés vagy felnőtt biz-

tonsági öv használata nélkül utazik olyan gépjárműben, amelyben ez kötelező lenne, akkor a passzív bizton-

sági eszköz használatának elmulasztása miatt a jármű vezetőjét terheli a felelősség.

Az általános jellegű előírások mellett a KRESZ számos olyan különleges előírást is tartalmaz, mely kifejezetten a gyer-mekek közlekedésére vonatkozik. Ezek a szabályok egyértelműen a 0–14 év kö-zöttiek egészséges fejlődését, biztonsá-gos közlekedését szolgálják.

Az említett szabályok között talán a leg-fontosabb a gyermekbiztonsági rendszer

használatának előírása a közlekedésben való részvétel külön feltételeinek a sorában.

A gépkocsiban utazó, 150 cm-nél alacsonyabb gyermek a testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rend-szerben szállítható, a hazai szabályozásban életkor nincs meg-határozva, csak a testmagasság. Az életkor vonatkozásában

A számos alkalommal módosított és kiegészített, a köz-úti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPB-BM együttes (KRESZ) szabályai a felnőttekre, fiatalkorúakra és a gyermekkorúakra egyaránt vonatkoznak. Ennek meg-felelően a KRESZ a közlekedési szabályok megtar-tása alól a gyermekeknek sem ad (illetve adhat) felmentést, közlekedjenek akár gyalogosként, kerékpárosként vagy jármű utasaként. Ezt kívánják a közúti közlekedésbiztonság alapvető érdekei.

Tekintettel azonban arra, hogy a gyer-mekek – főleg a 0–6 évesek és a kisis-kolás korúak – a közlekedési szabályokat még egyáltalán nem vagy csak részben ismerik, így biztonságos közlekedésük-ben meghatározó szerep hárul a felnőttek-re, különösen a szülőkre, a hozzátartozók-ra és a pedagógusokra. Az életkorból adódó mentális, szabályismereti és egyéb hiányos-ságokra tekintettel, a jogszabályi értelemben vett cselekvőképes állapot eléréséig, 14 éves korig a gyer-mek közúti szabályszegés elkövetése miatt nem büntethe-tő, vele szemben – az említettek miatt – büntethetőséget kizáró ok merül fel.

A gépkocsiban utazó, 150 cm-nél alacsonyabb gyermek a testsúlyához

igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben szállítható.

Főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek tilos kerékpározni, és ez még szülők kíséretében sem lehetséges.

•18•

•19•

A gyermek gyalogosok zárt csoportjának közlekedése is eltér az általános szabályok-tól, több lehetőséget tartalmaz annál. A fel-nőttektől eltérően a gyermekek zárt cso-portja gyalogosan a járdán, a leállósávon, az útpadkán, valamint a kerékpárúton is köz-lekedhet, és csak ezek hiányában (vagy ha nem járhatók) haladhatnak az úttesten, an-nak menetirány szerinti jobb szélén.

Ezzel a szabállyal a KRESZ a csoportosan közlekedő óvodások vagy a tanulmányi ki-ránduláson, foglalkozáson, illetve egyéb programon részt vevő általános iskolai osz-tályok részére az átlagosnál nagyobb védel-met biztosít.

Az előzőekben felsoroltak mellett a KRESZ-ben még más előírásokat, értelmező rendel-kezéseket is találunk a 0–14 évesek közleke-désével kapcsolatban (gyermekbiztonsági rendszer fogalma, iskolabusz, illetve gyer-mekeket szállító autóbusz meghatározása, a gyermekbiztonsági rendszer testsúly sze-rinti csoportba sorolása stb.).

a KRESZ ugyanakkor egy alsó korhatárt szab meg, mely sze-rint 3 évnél fiatalabb gyermek kizárólag gyermekbiztonsá-gi rendszerben rögzítve szállítható, de abban is csak akkor, amennyiben a gyermeket a biztonsági eszközhöz heve-derekkel, vagy pántokkal rögzítették.

A kerékpáros közlekedésen belül a gyerme-kek védelmét szolgálja az a szabály, amely alapján kétkerekű kerékpáron kizáró-lag 16 életévét betöltött személy szállít-hat 10 évnél nem idősebb gyermeket, és a gyermek a kerékpár pótülésén (nem pedig a vázon, vagy egyéb helyen) szál-lítható. Amennyiben a kerékpár kettőnél több kerékkel rendelkezik, a jármű veze-tőjével szemben minimálisan a betöltött 17. életév a követelmény.

A gyermekekre vonatkozó különleges szabály továbbá, hogy főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek tilos kerékpározni, és ez még szülők kíséretében sem megengedett. A joghely alapja az, hogy főútvonalon történő közlekedés kiemelt kockázatú-nak számít, a kerékpárosok pedig az átlagosnál is nagyobb veszélynek vannak kitéve.

•19•

Kerékpáron kizárólag 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb gyermeket, és a gyermek a kerékpár pótülésén szállítható.

•20•

•21•

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS

Az iskolás korba lépéssel

a gyermekek tevékenységi köre kiszélesedik, önállóbbakká

válnak. A tanév végére egyre többször járnak kíséret nélkül az utcán, pl. az iskolába vagy

barátokhoz menet, gyalog, kerékpárral vagy közösségi

közlekedésijárművel.

•22•

•23•

Feladatok 1–2. osztályosok számáraAz iskolás korba lépéssel a gyermekek tevékenységi köre kiszélesedik, önállóbbakká válnak. A tanév végére egyre többször járnak kíséret nélkül az utcán, pl. az iskolába vagy barátokhoz menet, gyalog, kerékpárral vagy közösségi köz-lekedési járművel. Ez az a kor, amikor egyre jobban érdek-li őket a közlekedés.

A pedagógusoknak a gyakoribb közlekedési helyzetek begyakorlása közben figyelembe kell venni a gyermekek fizikai és pszicho-lógiai fejlettségét. A 6–8 éves gyerme-kek veszélyérzete még nem fejlődött ki eléggé. Ebből adódóan, gyakran történ-nek gyermekbalesetek, leggyakrabban, amikor át akarnak kelni az úttesten.

Fejleszteni kell gyermekek vizuális ész-lelését, ami a felnőttekéhez képest kevés-bé fejlett. Aki közlekedik, vizuális ingerek tömegével találkozik. A gyerekeknek óriási problémát jelent, hogy a fontos, illetve jelen-téssel bíró ingereket, szituációkat a lényegtele-nektől megkülönböztesse.

A figyelmüket és a koncentrációkészségüket nem lehet a felnőttekével összehasonlí-

tani. Azért is okoz nehézséget mindez, mert a gyermekek figyelme könnyen

elterelődik (állatok, más gyerme-kek, feltűnő kirakatok stb.). Ezzel ellentétben pedig a valóban fon-tos elemek, mint a közlekedési lámpák, közlekedési jelek, táb-lák, más közlekedők kézjelzé-sei kevésbé feltűnőek a gyer-mekek számára.

Ehhez még hozzájárul az is, hogy a gyermekek alacsonyab-

bak, ezáltal nem láthatóak annyira jól, és az akadályokat ők is nehezeb-

ben veszik észre. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a gyermekek világos, kont-

rasztos, a reflektorok fényében jól látható ru-házatot viseljenek.

A következőkben néhány olyan kiemelt témát tekintünk át, amelyeket mindenképpen át kell venni a gyerekekkel a köz-lekedésbiztonsági foglalkozások keretében.

A valóban fontos elemek, mint a közlekedési lámpák,

közlekedési jelek, táblák, más közlekedők kézjelzései

kevésbé feltűnőek a gyermekek számára.

•24•

•25•

olyan távolságban vannak, hogy a kényelmes átkelésre bőven jut idő. Ha jár-művek közelednek a zebrához, és megállnak, hogy átengedjék a járókelőket, fontos, hogy a gyerekek szemkontaktus létesítése révén meggyőződjenek ar-ról, hogy a vezető érzékeli az átkelési szándékot, illetve kezük feltartásával is jelezzék átkelési szándékukat – különösen nagyobb távolság vagy rossz látá-si viszonyok mellett. Az átkelést szigorú tanári ellenőrzés mellett valós kör-nyezetben, az iskola környéki zebráknál is gyakorolhatjuk.

Átkelés az úttesten

Függetlenül attól, hogy a gyerekek gyalog vagy kerékpárral sze-retnének átkelni az úttesten, ugyanazok az elővigyázatossági sza-bályok érvényesek rájuk. Melyek a veszélyforrások az átkelésnél?

Ha van rá lehetőség, kijelölt gyalogos átkelőhelyen, az úgyne-vezett „zebrán” kell elvégezni az átkelést, mert itt kisebb a baleseti kockázat; azonban az elővigyázatosság itt is ugyanolyan fontos. A gyerekek nézzenek balra, jobbra, majd megint balra, és csak akkor induljanak el, ha nincs forgalom, vagy a közeledő járművek még

1A FIGYELMETLEN, hIRTELEN

LELÉPÉS AZ úTTESTRE ?MILYEN SZíNEK vILÁGíTANAK

A GYALOGOSOK LÁMPÁIN?

?MILYEN SORRENDbEN

vILLANNAK FEL?

?MELYIK SZíN MIT

JELENT?2ÁLLó JÁRMű vAGY EGYÉb TÁRGY

TAKARÁSÁbóL TÖRTÉNő KILÉPÉS

3TILOS JELZÉSEN vAGY TILTOTT

hELYEN vALó ÁThALADÁS

Fontos, hogy a jelzőlámpa működésével is tisztába kerüljenek a gyerekek, hogy értsék, melyik szín mit jelent, és milyen sorrendben követik egymást. Ezt a tanteremben és a helyszínen is lehet gyakorolni.

Tipp: Tegyük fel

a következő kérdéseket

a gyerekeknek:

•26•

•27•

Ha a járdaszegély mentén autók parkolnak, a gyerekek elő-reléphetnek a parkoló autók vonalába (de ne tovább!), hogy jobb rálátásuk legyen az úttestre, és hogy őket is jobban észrevegyék a gépjárművezetők. Ha tiszta a terep, át le-het kelni az úttesten, de a kerékpárról feltétlenül szálljanak le, és maguk mellett tolva keresztezzék az úttestet! Ez nem pusztán szabály, hanem a közlekedésbizton-ság szempontjából is nagyon fontos, hiszen egy váratlanul érkező járművel szemben sokkal na-gyobb esélye van a gyerekeknek, ha nincsenek úgymond a „járművükhöz kötve”.

Nagyon sokat segíthetünk, ha a gyerekekkel a járdaszegélyen állva gyakoroljuk a közleke-dési helyzet felmérését, és az átkeléshez leg-megfelelőbb pillanat kiválasztását. Arra is hív-juk fel a figyelmüket, hogy nem csupán nekik kell a kocsikat jól látniuk, de az autóvezetőknek is jól kell látniuk őket, ezért úgy helyezkedjenek, hogy pl. egy parkoló autó vagy egy nagyobb cserje ne takarja el őket az elhaladó járművek vezetői elől. Így könnyen megta-nulják, hogy melyek azok a körülmények, amelyek közt az átkelés biztonságos, azaz hogyan kell időzíteni az indulást. A megfelelő készségek elsajátítása nem elsősorban életkor, hanem gyakorlat kérdése.

Előfordulhat, hogy olyan helyen kell átkel-ni az úttesten, ahol nincs gyalogátkelőhely – ezek a pontok nem számítanak biztonsá-gosnak, ezért itt különösen nagy körülte-kintésre van szükség. Fontos, hogy a gye-rekek felnőtt jelenlétében csak olyan helyet válasszanak, ahonnan szabad a kilátás min-den irányba, illetve biztosak lehetnek ab-ban, hogy az úttesten közlekedők is jól látják őket. Sehol, de különösen ilyen helyszíneken semmiképp sem szabad parkoló autók elől, mögül és közül, illetve nagyobb bokor, fa vagy hirdető oszlop mögül az úttestre lépni!

•28•

•29•

Táblaismeret

A legfontosabb jelzőtáblák, amelyekkel a gyerekeknek meg kell ismerkedniük, a gyalogost a biztonságos közlekedésben segítő táblák. Ezek például a

gyalog- és kerékpárút gyalog- és kerékpárút vége lakó- és pihenőövezet lakó- és pihenőövezet vége

kijelölt gyalogos-átkelőhely gyalogos alul- vagy felüljáró megállóhely gyalogút

A közúti jelzőtáblákat tartalmazó bővebb melléklet a kiadvány végén található.

őszi-téli közlekedés

Késő ősszel, illetve télen gyakran ködös az idő, esik az eső, majd a hó, hideg van, és korán söté-tedik. Miután a tanítási idő ezekben a hónapok-ban sem fejeződik be korábban, a gyere-kek is sötétebb időben mennek haza az iskolából. Nem árt felkészülni erre, és közösen megbeszélni mind-azokat a szempontokat, ame-lyekre ilyenkor különösen oda kell figyelni – láthatóság, fo-kozott figyelem a gyalogátke-lőhelyen, csúszásmentes tal-pú lábbeli stb. Fontos továbbá arra is ügyelni, hogy biztonsá-gos közlekedési tempót válassza-nak maguknak, lassabban sétálja-nak a csúszós eső áztatta utakon, hogy elég idejük legyen a biztonságos megállás-ra. A gyalog közlekedő gyermekek mindig a járda biztonságosabb (fal felé eső) részén haladjanak, és egyébként ne csak ilyenkor, hanem mindig.

Két kerékpárost és két gyalogost választunk a csapatok élére. A kivá­lasztott gyerekeknek úgy kell eljátszaniuk a haza­menetelt az iskolából, hogy az egyikük alkalmazkodik a megváltozott közlekedési viszonyokhoz, a másik pedig figyelmen kívül hagyja azokat! A csoportok közösen megbeszélik, hogyan is játsszák el a történetet, mire kell figyelniük, milyen ruhában legyenek stb. Végül vonják le a tanulságokat, felsorolva a veszély forrásokat, amelyeket kerülniük kell.

Az őszi-téli közle-kedés „kellékei”: fo-kozott láthatóság, fokozott figyelem a gyalogátkelőhe-lyen, csúszásmentes talpú lábbeli stb.

Tipp: Az osztályt

több csoportra bontva

játsszunk szituációs

játékot!

•30•

•31•

A gyerekek megfigyelőképességét lehet azáltal fejleszteni, hogy egy nagyobb képgyűjteményből kiválogatják azokat a képeket, amelyek olyan tárgyakat, eszközöket, kiegészítőket ábrázolnak, amikre felte-hetően szükségük lesz a jó láthatóság és biztonságos közlekedés ér-dekében, pl. esőkabát, esernyő, vízhatlan, nem csúszós cipő, gumi-csizma, láthatósági mellény.

4–5 fős csapatokban válogassanak kétfelé ruhadarabokat egy nagy pa­pírdobozból aszerint, hogy melyekben

látszanak jól, és melyekben nem!

Ezután vizsgáljuk is meg a ru­hák láthatóságát az alábbi

módon: három diák kimegy a teremből. Ezalatt a többi­ek mindenhová ruhadara­bokat rejtenek el, majd el­sötétítik az osztálytermet.

A három diák bejön, és meg­keresi a ruhadarabokat.

Segítségképpen megtud­hatják, hány ruhadarabról

van szó, és zseblámpát is használhatnak. A többiek figyelnek, a keresők pedig elmondják a benyo­másaikat. Hogy néznek ki és meny­nyire látszanak a világos és sötét ru­hák a zseblámpa fényénél? Hogy néz ki az iskolatáska a sötétben? Mennyire látszódik? Hány fényvisszaverője van? Vajon miért éppen ott?

Látni és látszani!

Rossz látási viszonyok között – főleg a téli időszakban – a sötét ruhát viselő közlekedők az autósok számára alig láthatóak, szinte bele-

olvadnak a környezetbe.Beszéljük meg a gyerekekkel, miért fontos, hogy jól látszódjanak, és hogyan segíthetik ezt elő!Jobban látszani élénk színű öltözékkel vagy fényvisszaverő esz-közök, ruházat viselésével – láthatósági mellénnyel, neon színű ruházattal, fényvisszaverő pántokkal, prizmákkal – lehet.A KRESZ alapján a mellényt kötelező lakott területen kívül, rossz

látási viszonyok között, éjszaka viselni.

Nemcsak hasznosak, de divatosak is a különböző, táskára, ruhára, ka-rokra helyezhető fényvisszaverő pántok. A gyerekek gyalogosan és ke-

rékpáron egyaránt viseljék ezeket, mert visszaverik az autólámpafényt, és a gépjárművezető hamarabb észreveszi őket. Télen, ha lehet, ne fekete vagy szürke kabátban járjanak.

Tipp: a láthatóság szerepének

megértésére játsszunk

a gyerekekkel egy játékot!

•32•

•33•

a biztonságos útvonal

kiválasztásának szabályai

biztonságosan az iskolába!

Főként iskolakezdéskor lényeges, de tanév közben is érdemes fel-hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy gondolják át, mennyire bizton-ságos úton közlekednek az iskolába: mérjék fel a veszélyeket, és vá-lasszanak olyan útvonalat, ami a legkevésbé kockázatos.

Az iskoláig – vagy a kitűzött célig, pl. az otthonodig, játszótérig – lehetőleg végig a járdán haladj!

1Ha gyalogos és kerékpáros úton

mész, ne feledd, hogy bármikor jöhet a biciklis is, ezért úgy haladj, hogy

biztonságosan ki tudjon kerülni.2

a biztonságos útvonal KiválasztásánaK szabályai

A fogalmazás témája az, hogy a nyári szünetben egy rokonuk, pl. unokatestvérük jön látogatóba egy hétre. Írjanak neki egy leve­

let, amelyben röviden meséljék el, merre fognak majd a ját­szótérre menni, mennyire veszélyes vagy veszélytelen az út. Írják le továbbá, hogy milyen szabályokat tanultak meg, amelyek betartásával biztonságosan el tudnak jutni majd

a játszótérig. Gondolják végig, hogy kikre kell odafigyelniük útközben, és kik figyelnek rájuk. A levelet rajzzal és térképpel is szemléltessék!

Tipp: Írassunk

a gyerekekkel fogalmazást,

egy úgynevezett „közlekedő -

levelet”!

Feladatok 3–4. osztályosok számáraA 8–10 éves gyermekek észlelési és reagálási képességei bővül-nek, így felismerik annak szükségességét, hogy figyelmesek le-gyenek az utcákon.

▸ Rugalmas, helyzettől függő viselkedést alakítanak ki, fel tud-ják mérni az esetleges kockázatokat, és elkerülik a veszélyt. Megértik, hogy a közlekedésben résztvevőként mindig lát-hatónak kell lenni, és ezt a jól látható öltözködéssel (fel-tűnő színek választásával) és eszközökkel lehet elérni.

▸ Sokoldalúan és biztonságosan vesznek részt a közle-kedésben. Helyesen értelmezik a számunkra fontos közlekedési jeleket, jelzéseket.

▸ A diákok a közlekedés résztvevőiként körültekintőek lesznek, rendelkezni fognak biztonságtudattal és ve-szélytudattal. Felismerik, hogy az úttesten való átkelés során nagyon fontos, hogy lássák őket, és hogy figyelje-nek a forgalomra.

▸ A tanulók a közlekedést mint társadalmi rendszert elismerik, amelyben az ember szabályoknak és normáknak van alárendel-ve. Bele tudják magukat képzelni más közlekedési résztvevő sze-repébe is.

▸ Egyértelmű és tiszta viselkedési formákat alakítanak ki a közleke-désben, amelyek a gyalogos baleseti kockázatot minimalizálják.

Használd a kijelölt gyalogátkelőhelyet!3 Kerüld az átkelést az útkanyar

közelében, illetve parkoló autók mögül ne lépj az úttestre! 4 Kerüld

a forgalmas utakat! 5

•34•

•35•

▸ Biztonságosan közlekednek az utakon, és helyesen értel-mezik a számukra fontos közlekedési táblákat, jeleket.

▸ A gyermekek egyre inkább önállóan közlekednek gyalo-gosan, kerékpárral vagy egyéb sporteszközzel (pl. rol-ler), megszerzik a szükséges kompetenciát ahhoz, hogy felelősségteljesen tudjanak majd részt ven-ni a motorizált közlekedésben – felismerik a lát-ni és látszani elv és a szabályok betartásának szükségességét.

▸ 8 éves korban már képesek a gyermekek egy veszélyes helyzetre érdemben reagál-ni. Az akut veszélytudatosság a kisebbeket csak arra teszi alkalmassá, hogy felismer-jék a szituációt, ezért fontos a sok gyakor-lati alkalmazás lehetőségének megterem-tése a közlekedésre nevelés folyamatában.

▸ A gyermekeknek még ebben a korban is nehéz a mások sebességét és a távolságot helyesen megbecsülni, közlekedéspszichológiai kutatások bizonyítják, hogy kétszer annyit hibáznak a távol-ságok és sebességek megítélésében, mint a felnőttek.

Az előző fejezetben ismertetettek felidézése, átismétlése mellett javasolt a következő kiemelt témákat is alaposan át-venni a diákokkal.

A közlekedési ismeretek ismétlése

A gyermekekkel közösen megfogalmazva készítsünk egy óriásplakátot a biztonságos gyalogos közlekedés tíz pontjáról! Bízzuk rájuk a plakáttervezés és kivitelezés örömét! A kész alkotást érdemes az osztályban jól látható helyre hosszabb időre kifüggeszteni, hogy mindig szem előtt legyen. Az alábbiakban példát adunk erre:

Mindig tartsuk be a gyalogos közlekedés szabályait!

Mindig időben induljunk el! Ne rohanjunk,

ne kapkodjunk!1 2Nem futunk az úttestre guruló labda után! Az úttesten nem játsszunk!

Piros jelzésnél nem lépünk az úttestre, nem indulunk

neki a vasúti átjárónak!3 4Nem a járda szélén sétálunk, hanem a belső oldalon, így nem sodorhat el bennünket véletlenül egy autó!

Az utca figyelmet és fegyelmet követel! Soha nem lépünk az úttestre olyan helyről,

ahonnan nem látjuk jól az úttestet, mert ilyenkor bennünket sem látnak jól az autóból!

5 6Ott megyünk át a túloldalra, ahol zebra van felfestve. Ennyi „fáradságot” megér a biztonság!

A járda szélén mindig megállunk! Csak akkor lépünk az úttestre, ha az autók megálltak, és a vezetővel egymás

szemébe néztünk, és a karunkkal is jeleztünk!7 8Ha valahol nincs járda, és az úttesten kell továbbmenni, akkor az út szélén, egy sorban, a forgalommal szemben haladunk!

Nagyobb úton, utcán csak az útkereszteződésben

megyünk át a túloldalra!9 10

a gyalogos tíz

pontja

•36•

•37•

Elsőbbségadás

Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy mikor van elsőbbségük, és mikor nincs. Gyalogosoknak az alábbi esetekben jár el-sőbbség a gépjárművekkel szemben:

aA KIJELÖLT GYALOG­

ÁTKELő hELYEN

ChA A JÁRMű PARKOLóhELYRőL,

KAPubEJÁRóbóL INDuL

bAMIKOR OLYAN úTON MENNEK ÁT, AMELYRE A JÁRMű KANYARODIK

Látni látszani – adjuk tovább!

A láthatóság elvének felidézése és elmélyítése céljából kérjük meg a gyerekeket, hogy tervezzenek egy láthatósági akciónapot az 1–2. osztályosok részére, amely során saját tervezésű, ötletes szlogenű kártyákat osztogatnak, miközben meggyőzik a kisdiákokat, hogy

legyenek ők is láthatóak. Készíthetnek egyedi tervezésű látha-tósági kiegészítő tárgyakat is!

Az elsőbbségadás általános szabályait és közúti jelzéseit a kerékpáros felkészüléssel foglalkozó feje-zet tartalmazza.

Fontos! Magyarázzuk meg a gyerekeknek, hogy még ha elsőbbségük is van egy adott helyzetben, akkor is nagyon óvatosnak kell lenniük, mert vannak figyelmetlen autó-sok, és érdemes inkább megvárni, míg elha-lad a figyelmetlen vezető, mintsem baleset-be keveredni.

•38•

•39•

Táblaismeret

A legfontosabb alaptáblák mellett érdemes átvenni a gyerekekkel a to-vábbi fontos táblákat is, illetve elkezdhetik csoportosítani is őket a típusuk alapján. Segíti a felkészülésüket, ha megfigyelik, hogy az egyes táblacsa-ládok hasonló színűek és alakúak. Készítsünk nekik a táblákat ábrázo-ló kártyákat, amelyet a kategóriák szerint szét kell válogatniuk:

Az osztály kiválaszt egy diákot, aki gondol egy táblára. A többiek kérdéseket tesznek fel a tábla alakjára, színére és

egyéb vizualizálható tulajdonságaira vonatkozóan. A diák csak igennel és nemmel válaszolhat a többiek kérdéseire.

auTASíTÁST ADó

TÁbLÁK

bTÁJÉKOZTATÁST

ADó TÁbLÁK

CTILALMAT vAGY KORLÁTOZÁST JELZő TÁbLÁK

Tipp: játsszunk

a gyerekekkel barkóba játékot.

Milyen tábla vagyok?

Feladatok 5–6. osztályosok számáraA felső tagozatba lépés az absztrakt gondolkodás fejlődé-sének feltételeit teremti meg, és elősegíti az elvont gondol-

kodás kialakulását.

Ebben az életkorban a magasság- és távolság-becslés már elég fejlett ahhoz, hogy biztonság-

gal meg tudják becsülni a közelítő gépjármű sebességét.

Jellemzően többen használják már önállóan a mobiltelefont és egyre gyakrabban hall-gatnak zenét is fülhallgatóval közlekedés közben, ami a balesetek kockázatával jár.

Az egyéni illetve csoportos kerékpározás során hajlamosabbak gyorsabban közleked-

ni a szabályok megszegése árán is. Mindezek okán az önfegyelemre nevelésnek meg kell je-

lennie az elvárások folyamán.

Az előző fejezetekben ismertetettek felidézése, átis-métlése mellett javasolt az alábbi témák alapos átvétele is

a diákokkal.

DvESZÉLYT JELZő

TÁbLÁK

AZ úTvONAL TíPuSÁT JELZő

TÁbLÁK

e

•40•

•41•

Együtt a csapat! (szituációs játék)

A diákok feladata egy közös utazás tervezése az otthontól gyalogosan, kerékpárral és közösségi közlekedési esz-

közzel. Válasszanak egy úti célt, például a kedvenc fagyizójukat, a sportpályát vagy a mozit. Írjanak

az elképzelt közös utazásból egy 3–4 perces je-lenetet úgy, hogy legyen benne a közlekedés

során kialakult konfliktus, veszélyhelyzet, döntéshelyzet, és bármi, ami még az adott jelenetbe illik.

Játsszák el a jelenetet, és nyissanak egy kis vitafórumot a helyzetek helyes és hely-telen kezeléséről, illetve megvalósításáról.

A diákok fejhallgatón keresztül zenét hallgatnak, amiben időnként egy-egy közlekedési hang hallatszik.

Milyen zaj van a zenében?

Ez a feladat a koncentrált, illetve a szelektív hallás fejleszté-sét szolgálja. A diákok fejhallgatón keresztül zenét hallgat-nak, amiben időnként egy-egy közlekedési hang hal-latszik. A zenéből ki kell szűrni, és fel kell ismerni ezeket a hangokat. Az asztalra terített képek kö-zül (10–15 közlekedési eszköz) ki kell válogat-ni az alábbi öt hangot, és az elhangzás sor-rendjében rakni ezeket.

bicikli csengő vasút munkagép

sziréna motor kerékpár

A diákok feladata egy közös utazás tervezése az otthontól gyalogosan, kerékpárral és közösségi közlekedési eszközzel.

•42•

•43•

Kövesd az évszakokat!

Az évvége közeledtével a diákok figyelme szétszórtabb, ezért kell hangsúlyosabban foglalkozni a koncent-

rációval. Próbáljanak azokra az eseményekre, történésekre, hangokra és zajokra figyel-

ni, amik a közlekedéshez szükségesek. Fontos felhívni a figyelmüket arra,

hogy az ő feladatuk magukra vi-gyázni: kellő közlekedési isme-ret van már a birtokukban ahhoz, hogy elkerüljék a baleseteket.

Mobiltelefon

Fontos, hogy már ebben az életkorban elkezdjük tudato-sítani a gyerekekben, hogy a közlekedést és a mo-biltelefon használatát külön kell választani. Találjunk ki olyan feladatokat, amelyekkel jól érzékeltetjük, mennyire elvonja a fi-gyelmet az okostelefon használata, ami miatt az úttesten való átkelés közben nagyon veszélyes a hasz-nálata. Ilyen feladat lehet például, ha kiválasztunk egy diákot, aki-nek a mobiltelefon képernyőjét nézve a szeme sarkából fel kell ismernie a felmutatott közleke-dési táblákat. Hasonló feladat lehet például egy előre felállí-tott pályán, a bóják kerülgeté-sével úgy végigmenni, hogy nem nézhet fel a telefonképernyőről, de nem is térhet el a kijelölt úttól, illet-ve nem rúghatja fel az akadályokat. Érdemes a pálya teljesítésének az idejét mérni, és ezt összevetni a telefonhasználat nélküli szintidővel.

•44•

•45•

Feladatok 7–8. osztályosok számáraA kiskamasz már képes a formális logikai gondolkodásra, elvont kijelenté-sekben gondolkodni, hipotéziseket felállítani a világ működéséről és azokat módszeresen ellenőrizni. Képes előre gondolkodni és áttekinteni gondolat-ban az összes lehetséges változatot azok következményeivel együtt, és e következtetéseket megerősíteni vagy kizárni.

A közlekedésre nevelésben érdemes hangsúlyt helyezni a ta-nulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás-ra, az értékelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás.A hatékony tanulás a diákok – kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló – információszerző tevé-kenységén alapul. Ezért a tanítási-tanulási folyamatban a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap az informá-ciószerzés és feldolgozás képességének fejlesztése, kü-lönös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására.A kortársak közti versengés során alakulnak ki olyan közleke-dési szabálysértések, mint a sebesség rossz megválasztása vagy a figyelmetlen irányváltoztatás kerékpározás közben.

Az előző fejezetekben ismertetettek folyamatos felidézése, átismétlése mellett javasolt a következő feladatok gyakorlása is a diákokkal.

Közlekedési helyzetek pantomimjátéka

Írjunk össze néhány jellemző közlekedési vészhelyzetet, amit a gyerekeknek kis csoportokban némán el kell játszania, majd a többi tanulónak tegyük fel az aláb-

bi kérdéseket: ki volt az adott helyzetben a hibás? Milyen szabálytalanság tör-tént? Kik voltak a résztvevők? Hogyan lehetett volna elkerülni a bajt

vagy a „meleg” helyzetet? Ha megvan az ideális megoldás, ezt is feltétlenül játsszák el a gyerekek, hogy a megoldás rögzüljön

bennük. Ötletadóul néhány eljátszható helyzet:

1Csúszós út, az autó nem tud lefékezni, a gyalogos nem figyel, mert a telefonjával játszik.

A gyalogos a buszhoz szalad, átfut a pi­ros lámpánál a gyalogátkelőhelyen, fel­löki a járdán álló kislányt, aki sír.2

Kerekesszékkel közlekedő ember szeretne a buszra felszállni. Egy utas udvariatlanul felszalad előtte, egy másik viszont segít neki.3

Autó kanyarodik abba az utcába, ahol éppen egy gyalogos lép le a járdáról, és az autós nem adja meg az elsőbbséget, fékezés nélkül tovább hajt, a gyalogos pedig méltatlankod­va visszaugrik a járdára.

4A fülében fülhallgatóval közlekedő gyalogos olyan helyen lép figyelmet­lenül az úttestre, ahol nincs zebra, nem látja és nem hallja a közeledő bi­ciklist, aki sűrűn nyomja a csengőt. A biciklis az utolsó pillanatban meg tud állni, ekkor veszi észre a gyalogos is, és megrémül.

5

•46•

•47•

Milyen zaj van a zenében? (bővített)

Ez a feladat a koncentrált, illetve a szelektív hallás fejleszté-sét szolgálja. A diákok fejhallgatón keresztül zenét hallgat-nak, amiben időnként egy-egy közlekedési hang hallatszik.

A zenéből ki kell szűrni, és fel kell ismerni ezeket a hango-kat. Az asztalra terített képek közül (10–15 közlekedési

eszköz) ki kell válogatni az alábbi tíz hangot, és az el-hangzás sorrendjébe rakni ezeket.

Látni és látszani

A láthatósággal már elég sokat foglakoztak a gyerekek az előző években, így már sok olyan tapasztalatuk van, ame-lyek segítségével és a fantáziájukat is felhasználva alkothat-ják meg a nekik tetsző ruhadarabokat.

Tervezzenek láthatósági ruhadarabokat, majd tartsa-nak belőle divatbemutatót öt fős zsűri előtt, akiket szavazat útján választanak maguk közül. A zsűri-nek indokolnia kell a döntését, hogy melyik ruha-darab a legjobb, a nem nyertes tervekhez pedig tanácsot kell adniuk, hogyan lehettek volna job-bak. A közös zsűrizés a gyerekek azon képessé-gét is fejleszti, hogy egyéni véleményalkotásuk eredményét közös nevezőre hozzák. A tervek ké-szülhetnek: gyalogos fiúra és lányra, biciklis fiúra és lányra, babakocsit toló felnőttre.

Szintén érdemes megismételni a gyerekekkel a „látható-sági napot”, amelynek keretében a kisebb diákoknak adják át tudásukat a láthatósággal kapcsolatban. Ezúttal nemcsak a plakátok, szórólapok tervezése és szétosztása lehet a fel-adatuk, hanem egyéb ötleteket is bevethetnek, programo-kat szervezhetnek, stb.

vasút traktor fagyis kocsi autóduda

fékcsikorgás repülőgépzúgás autóriasztó

biciklicsengő sziréna motorkerékpár

•48•

•49•

•49•

KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS

A közlekedés szabályai

ugyanúgy érvényesek a gyermekekre, mint

a felnőttekre. Ezért fontos, hogy megosszuk és elsajátíttassuk

velük a legfontosabb közlekedési szabályokat

és kerékpározási ismereteket.

•48•

•50•

•51•

Miért jó a kerékpározás?

Az elméleti foglalkozások keretében ki lehet térni a kerékpározás jóté-kony hatásaira is, amely több szempontból is nagyon fontos. Egyfelől tudatosítja a gyerekekben, hogy a „szabadság érzetén” túl a kerékpáro-zás egészségük megőrzésében és a környezet kímélésében is nagyon

fontos szerepet játszik, így még több kedvük támadhat a biciklizéshez. Másfelől a hasznos tudnivalókat a szüleiknek is továbbadhatják, így

közvetetten ez a foglalkozás a felnőttekre is ösztönzőleg hathat.

Feladatok és gyakorlatok 3. osztálytól Elméleti foglalkozások

Ismerd a bringád!A biztonságos kerékpározás alapfeltétele, hogy a gyerekek jól is-merjék magát a járművet, amivel közlekednek. Nagyon fontos, hogy tisztában legyenek a kerékpár felépítésével, működési el-vével, illetve hogy képesek legyenek azonnal felismer-ni, ha valamelyik alkatrész nem működik megfe-lelően – ezzel ugyanis komoly bonyodalmakat előzhetnek meg közlekedés közben.

A kerékpárral való megismerkedésre tan-tervi kereteken belül, valamelyik erre a cél-ra kijelölt tanórán is sort lehet keríteni. A bemutatásra szánt foglalkozás lehetővé te-szi, hogy a diákok jobban megismerjék a ke-rékpárok működési elvét. Ha van rá lehetőség, célszerű egy igazi kerékpárt is behozni az órára. A bemutatás még hatékonyabbá tehető, ha egy kerékpár-szerelőt, kerékpáros oktatót vagy rutinos szülőt is sikerül rá elő-adóként meghívni. Ezáltal a diákok első kézből láthatják, hogyan kell megvizsgálni a kerekeket, fékeket, láncot, nyerget és a lám-pát a biztonságos működés ellenőrzése céljából.

A diákok emlékezetének ellenőrzésére kössük be néhány önként vállalkozónak a szemét, akiknek az lesz a feladata, hogy vakon ismerjék fel a kerékpár külön böző részeit. Emellett egy kis szerepjátékra is sor kerülhet egy másik önkéntes kiválasztásával, akinek egy kerékpár­kereskedőt kell eljátszania. Az a feladata, hogy a foglalkozás során elsajátított alapismeretekre támaszkodva mutassa be a „portékáját”, és győzze meg osztálytársait arról, hogy az általa eladásra kínált kerékpár kényelmes, hatékony és alkalmas a biztonságos utazásra.

Tipp: A tanórát

játékos foglalkozással is lehet zárni.

A foglalkozást leginkább egy kötetlen beszélgetéssel lehet

hatékonyan bevezetni, amelyben mindenki megoszthatja a többi­

ekkel, hogy ki miért szeret biciklizni, és egy közös listát is

össze lehet állítani az összes jó gondolatról.

A gyerekek rajzokat készíthetnek, vagy szórólapokat, plakátokat is tervezhetnek, amelyek a kerékpározást népszerűsítik. Ezeket közzé lehet tenni az iskola fali­újságán, és többszörösítve a többi osztály­hoz és a szülőkhöz is el lehet juttatni.

Tipp: Egy kötetlen

beszélgetéssel vezessük be

a foglalkozást.

Tipp: A foglalkozást

a kreatív készségek mozgósítására is

remekül lehet használni.

•52•

•53•

A következő felsorolásban azok a legfontosabb érvek olvashatóak, amelyek egyértelműen alátámasztják a kerékpározás jótékony vol-tát. Ezek átfogó ismertetését követően az osztályt több csoportra lehet osztani, hogy a listából választott egy vagy két pontból felké-szülve, saját példáikkal alátámasztva beszéljék meg egymás-sal a bringázás előnyeit.

▸ A biciklizés a testgyakorlatok nagyon élvezetes formája, amely ráadásul nagyon kevésbe ke-rül. Egy közepes tempójú, fél órás út az isko-lába és vissza percenként legalább öt kalóriát éget el, amelynek segítségével megőrizhetjük jó formánkat.

▸ A kerékpározás megmozgatja a fő izomcso-portokat pl. a lábakban, és növeli az állóképes-séget, ezáltal több energiánk lesz.

▸ Biciklivel háromszor olyan gyorsan lehet halad-ni, mint gyalog, és ugyannyi erőfeszítéssel há-romszor akkora utat lehet megtenni.

▸ A biciklizés pozitívan befolyásolhatja azt, hogy ho-gyan érezzük magunkat. A testedzés javítja a kedélyál-lapotot, és növeli az önbecsülést.

▸ Nem kell kiválónak lenni a sportokban, hogy a kerékpározást élvezni lehessen. Biciklizni szinte mindenki tud, és amint már egyszer megtanultuk, nem felejtjük el többé.

A szabályok a gyerekekre is vonatkoznak

A tanulók biztonságos kerékpározásra való felkészítésé-nek sarkalatos pontja a szabályismeret. Nem ele-

gendő csupán az, hogy magabiztosan kezeljék a kerékpárt, hiszen ha a szabályokat nem is-

merik, ugyanúgy veszélybe sodródhatnak, mintha bizonytalan járműkezelési felké-

szültséggel lépnének ki a forgalomba. Igaz, hogy a kerékpározáshoz – főleg gyermekkorban – semmiféle jogosít-ványra sincs szükség, azonban a köz-lekedés szabályai ugyanúgy érvénye-sek a gyermekekre, mint a felnőttekre. Ezért fontos, hogy megosszuk és el-

sajátíttassuk velük a legfontosabb köz-lekedési szabályokat és kerékpározási

ismereteket. Az is nagyon fontos, hogy maguk a szülők is tisztában legyenek

a gyerekekre vonatkozó előírásokkal. A jog-szabály kimondja, hogy 12 év alatti gyermek

főútvonalon nem közlekedhet, és 6 év alatti gyer-meket főútvonalon tilos felügyelet nélkül hagyni. Ezek

mellett számos további írott és íratlan szabály létezik, ame-lyeket mindig szem előtt kell tartani.

A tanulók biztonságos kerékpározásra való

felkészítésének sarkalatos pontja a szabályismeret.

•54•

•55•

Jobb oldalon való haladás

Az első és legfontosabb szabály, amit a gyerekeknek meg kell tanulniuk, hogy az úttesten a forgalommal egy

irányban kell haladniuk (kivételt képeznek ez alól azok az egyirányú utcák, ahová - ha azt a ki-

egészítő tábla megengedi - a kerékpárosok a gépjárműforgalommal szemben is be-

hajthatnak). A kerékpárosok helye az út-test jobb oldalán, a jobb szélen van, egy gyermekkarnyújtásnyira a padkától. Az úttestre való ráhajtáskor az átkeléshez hasonlóan nagyon alaposan körül kell nézni, és a járdaszegély elhagyását is biztonságosan kell időzíteni. Fontos,

hogy a gyermek, még mielőtt az úttest-re vagy akárcsak a forgalmasabb járdák-

ra kilép, megtanuljon lassú és gyors ha-ladás mellett is egyenes vonalban haladni,

mert mozgása csak ebben az esetben kiszá-mítható a mellette elhaladó forgalom számára.

Fel kell hívni a figyelmét a járdaszegély mellett par-koló autókra is – fél szemmel mindig ügyelni kell az au-

tókból esetleg figyelmetlenül kiszálló emberekre, mert a hir-telen nyíló ajtók komoly veszély forrásai lehetnek.

hol szabad kerékpározni?

Kerékpárúton, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon Ha az út mellett vagy az úton van kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor csak azokon szabad kerékpárral közlekedni. A kerékpársáv és a nyitott kerékpársáv az úttest jobb szélén található. A kettő között az a különb-ség, hogy a nyitott kerékpársávot más járművel is igénybe vehetik, pl. kanyarodáskor.

Gyalog- és kerékpárúton, gyalogos-kerékpáros zónábanAz ilyen táblával jelölt helyen kötelező igénybe venni a kerékpárosok szá-mára kijelölt utat, zónát, az úttesten csak akkor szabad közlekedni, ha az előbbiek rendeltetésszerű használata nem lehetséges. Viszont fontos, hogy nagyon figyelmesek és türelmesek legyünk a gyalogosokkal, hiszen ők ugyanolyan joggal használják az utat, mint a kerékpárosok. Gyalog- és kerékpárúton az egyik oldal a gyalogosoké, a másik a kerékpárosoké, de akkor se legyünk türelmetlenek, ha a gyalogosok véletlenül a mi sávunk-ba tévednek, hanem kérjük meg illedelmesen őket, hogy hagyjanak ne-künk is helyet!

ÚttestenHa nincs kerékpárút, kerékpársáv az út mellett, és tábla nem tiltja, akkor az úttest jobb szélén szabad kerékpározni, többsávos úton a külső sáv-ban. Figyelem! Főútvonalon csak az a gyermek tekerhet, aki már elmúlt tizenkét éves!

Ha az út mellett vagy az úton van kerékpárút vagy kerékpársáv, akkor csak

azokon szabad kerékpárral közlekedni.

•56•

•57•

hol nem szabad kerékpározni?

Tilos autópályán és az autóúton kerékpározni.

Tilos a járdán, kivéve…A járda a gyalogosoké, a kerékpár pedig jármű. Járdán csak akkor lehet bringázni, ha az úttest kerékpározásra alkalmatlan, vagy tábla tiltja a kerékpárosok behajtását (pl. hidakon, felüljárókon). Ilyenkor Legfeljebb 10 km/óra sebességgel haladhatunk, és na-gyon oda kell figyelni a gyalogosokra.

Gyalogúton vagy gyalogos zónábanEzeket az utakat, zónákat kifejezetten gyalogosok számára je-lölték ki, ezért itt nem lehet kerékpározni, csak a biciklit tolva sétálni.

Kerékpárral „behajtani tilos” jelzésnélAz ilyen táblával jelölt útra nem szabad kerékpárral behajtani, csak gyalogosan lehet tolni.

„Mindkét irányból behajtani tilos” jelzésnélAz ilyen táblával jelölt útra nem szabad kerékpárral behajtani, kivéve, ha azt valamilyen kiegészítő tábla megengedi (pl. kivéve kerékpár). Ha a buszoknak vagy taxiknak engedélyezett a behaj-tás, akkor kerékpárral is be lehet menni.

„Behajtani tilos” jelzésnélAz egyirányú utcába a forgalommal szemben tilos kerékpárral be-hajtani, kivéve, ha a tiltó tábla alatt a kiegészítő tábla ezt kerékpáro-soknak megengedi.

BuszsávbanAlapvetően nem szabad a buszsávban ke-rékpározni, kivéve, ha azt a tábla meg-engedi, de akkor is nagyon körültekin-tően! Ezt a sávot a buszok és trolik mellett más járművek is használ-hatják, pl. a rendőrök, mentők, tűzoltók, de a taxik, szemétszál-lítók, segédmotorkerékpárok és motorkerékpárok stb. is!

Alapvetően nem szabad a buszsávban kerékpározni, kivéve, ha azt a tábla megengedi, de akkor

is nagyon körültekintően!

•58•

•59•

Az elsőbbségadásról

Az elsőbbségi szabályok nagyon fontosak, hi-szen ezek alapján tudjuk eldönteni, hogy példá-ul egy útkereszteződésen ki haladhat át elsőként, és kinek kell elsőbbséget adnia. Az elsőbbség-adás mindenkire vonatkozik, aki az úttesten köz-lekedik, tehát autósokra és biciklisekre egyaránt. Tanítsuk meg ezeket a gyerekeknek!

„Elsőbbségadás kötelező” tábla Ha ilyen táblához érkezünk, lassítunk, és el-sőbbséget adunk a jobbról vagy balról érkező járműveknek.

Stoptábla („Állj, elsőbbségadás kötelező!”)Ennél a táblánál meg kell állni, és elsőbbséget kell adni a jobbról vagy balról érkező járműveknek.

FőútvonalEz a tábla azt jelzi, hogy főútvonalon haladunk. Ilyenkor a keresztező utcákon közlekedőknek kell elsőbbséget adniuk, de mindig legyünk körül-tekintőek! Figyelem! Főútvonalon csak tizenkét évesnél idősebbek tekerhetnek!

Jobbkéz-szabály

Egyenrangú útkereszteződésben a „jobbkéz-szabály” határozza meg, hogy kinek van elsőbb-sége. Az alábbi felsorolás a jobbkéz-szabály al-kalmazásának leggyakoribb eseteit mutatja be:

▸ Ha a kereszteződésen egyenesen haladunk át, akkor a tőlünk jobbra található járműnek elsőbbséget kell adnunk, a tőlünk balra levő pedig nekünk kell, hogy elsőbbséget adjon.

▸ Ha jobbra kanyarodunk, akkor a tőlünk balra található vagy a szemből ugyanarra kanyaro-dó járműveknek el kell engedniük bennünket.

▸ Ha balra kanyarodunk, akkor elsőbbséget kell adnunk a jobbról és szemből egyenesen ér-kezővel vagy ugyanarra kanyarodóval szem-ben, de a tőlünk balról érkezőnek el kell en-gednie bennünket.

▸ Mindig legyünk résen! Tanítsuk meg a gye-rekeknek, hogy ha épp nekünk is lenne el-sőbbségünk, előfordulhat, hogy figyelmet-lenségből nem adják meg nekünk. Ilyenkor jobb elengedni a másikat, mintsem balese-tet szenvedni!

•60•

•61•

További fontos szabályok és intelmek

Tanítsuk meg a gyerekeknek az alábbi szabályokat:

▸ Biciklin egyáltalán nem lehet másik utast szállítani (csak tizenhat éves kor felett, és akkor is csak pótülé-sen egyetlen, tíz évnél fiatalabb gyermeket)!

▸ Senkit és semmit nem szabad kerékpárral vontatni, és a ke-rékpáros sem vontathatja magát másik kerékpárral, egyéb jármű-vel vagy állattal!

▸ Forgalomban nem szabad elen-gedett kormánnyal kerékpározni!

A szabályokon túl vannak olyan továb-bi biztonsági szempontok is, amikre na-gyon fontos figyelnünk, és be kell tartat-nunk a diákokkal.

Sötétben ne!

A gyerekek ne kerékpározzanak sötéte-dés után! Ha véletlenül mégis úgy ala-kul, hogy sötétben érnek haza, mindig legyen náluk láthatósági mellény, és mindig használják a lámpáikat!

Nincs zenehallgatás és mobilozás!

Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy bringázás közben nincs zenehallgatás vagy mobilozás, ugyanis a füleikre szükségük van ahhoz, hogy meghallják a közeledő járműveket!

A kormányra semmit!

A gyerekek ne akasszanak a kormányra semmit, mert beakadhat a küllők közé.

Biciklin egyáltalán nem lehet másik utast szállítani (csak tizenhat éves kor felett, és akkor is csak pótülésen egyetlen, tíz évnél fiatalabb gyermeket)!

Bringázás közben nincs zenehallgatás vagy mobilozás, ugyanis a füleikre szükségük van ahhoz, hogy meghallják a közeledő járműveket!

•62•

•63•

helyezkedés a pirosnál

Ha a jelzőlámpa tilos jelzést mutat, a gyerekek sose álljanak jobbról olyan jármű mellé, amelyik jobbra akar kanyarodni, és ezt irányjelzővel jelzi, vagy amelyik a nyi-tott kerékpársávra már be is sorolt! Tudniuk kell, hogy főleg a nagyméretű jármű-vek – buszok, teherautók – vezetői nem látnak ki minden irányba. Magyarázzuk el a gyerekeknek a holttér fogalmát, ami a nagy járművek esetében különösen veszé-lyes, hiszen a gépjárművezető nem biztos, hogy észreveszi őket.

Gyakorlati foglalkozások

Az elméleti foglalkozások mellett vagy azokat követően na-gyon fontos, hogy gyakorlati foglalkozásokra is sort ke-

rítsünk, hiszen ezek szolgálják a gyerekek járműkezelési készségeinek kialakulását és fejlődését. A szabályisme-

ret és a fizikai képességek együttese szükséges ah-hoz, hogy a későbbiekben önállóan is biztonságo-

san vehessenek részt a forgalomban. A gyakorlati feladatok megkezdése előtt feltétlenül szükséges a kerékpár és a tartozékok, kiegészítők áttekin-tése. Ezt követően pedig néhány ötletet olvas-hatunk arra vonatkozóan, hogy milyen gyakor-latokkal fejleszthetjük a diákok képességeit.

A kerékpár kötelező tartozékai

A gyakorlati foglalkozások megkezdése előtt na-gyon fontos, hogy alaposan átvegyük a gyerekek-

kel azokat a tartozékokat, amelyeket a KRESZ előír, és célszerű egyesével ellenőrizni is a kerékpárokat, hogy fel

lehessen hívni a gyerekek figyelmét az esetleges hiányos-ságok pótlására. A kötelező tartozékok mind a biztonságot szolgálják, vészhelyzetben akár meg is menthetik a gyerme-ket attól, hogy balesetet szenvedjen.

Ha van rá lehetőség, a tulajdonos, illet­ve a mi engedélyünkkel és felügyele­

tünkkel üljenek a diákok egyesével egy parkoló teherautó vagy mikro­

busz vezetőülésébe! Figyeljék meg azt, hogy mit látnak a visszapillantó tükrökben! A többiek az autó körül több pontban felállnak, így a vezetőhelyen ülő megfigyelheti, hogy ki látszik és ki nem. Egy kötél segít­ségével pontosan meg tudják jelölni ezeket a helyeket.

A kötelet a jobb oldali visszapillantó tükörre kell kötni és egy diák a másik végét szorosan kifeszítve megtartja

a jármű mellett párhuzamosan. Lassan egy­egy lépést tesz jobbra, és a „vezetőnek” dudálnia kell, ha meglátja a lé­

pegető osztálytársát. Ott megjelölik krétával a talajt és to­vább lépeget addig, amíg újból bekerül a holttérbe, és nem lát­

szik a visszapillantó tükörben. Ezt a pontot is megjelölik. Így lehet vizualizálni a holtteret.

Tipp: Ha van rá lehetőség, üljenek a diákok egy

parkoló teherautó vagy mikrobusz vezetőülésébe!

•64•

•65•

A kerékpár beállítása

Minden gyermek számára – testalkatuktól függően – más és más be-állítás a megfelelő, ezért szintén fontos teendő a gyakorlati fog-lalkozások megkezdése előtt, hogy segítsünk a diákoknak megtalálni azt a kormánybeállítást és ülésmagasságot, amellyel kényelmesen, hatékonyan és biztonságosan tudnak tekerni. Célszerű ehhez egy jól felkészült kollégát is segítségül hívni, hiszen a biciklik egye-sével történő beállítása időigényes lehet, ugyan-akkor elég csak egyszer elvégezni.

A nyeregmagasság akkor ideális, ha a kerék-páron ülve a gyermek az egyik pedált a leg-alsó helyzetbe állítja, és ráteszi a lábát (cipő nélkül!), a lába nagyon enyhén behajlított álla-potban van, és nem nyújtva!A nyereg és a kormány távolsága akkor jó, ha a kerékpáron kényelmesen ülve gyermekünk meg-fogja a kormányt, és a haladási testhelyzetet felvé-ve előre, lefelé nézve a kormány vonala nagyjából ke-resztezi az első kerékagy vonalát, magyarán a kormány kitakarja a látószögből az első agyat. Akkor jó ez a beállítás, il-letve akkor jó a kormányszár hossza, ha a nyereg nagyjából a köze-pén van rögzítve.

két, egymástól függetlenül működő fék

fehér vagy kadmiumszínű fényt adó első lámpa

fehér színű első prizma

piros színű hátsó lámpa

piros színű hátsó prizma

csengő

kormánya kerékpár kötelező

tartozékai

az első keréken legalább 2 db borostyánsárga küllőprizma vagy fehér

fényvisszaverő, körgyűrű felület

•66•

•67•

Elengedhetetlen kiegészítők

A kötelező tartozékok ellenőrzésén túl szintén nagyon lényeges, hogy felhívjuk a diákok figyelmét azokra a kiegészítőkre, ame-lyek elengedhetetlenek a testi épségük megóvása érdekében:bukósisak – védi a fejet a sérüléstől; fényvisszaverő ruházat – segíti az autósokat abban, hogy ész-revegyék a gyerekeket (sötétedés után, lakott területen kívül sö-tétben vagy egyéb rossz látási viszonyok között, pl. ködben na-gyon fontos, hogy ilyet viseljenek!); fontos tudni továbbá, hogy a KRESZ előírása alapján a kerékpárt hajtó személynek éjszaka és rossz látási viszonyok között lakott területen kívül fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie;biciklis kesztyű – megakadályozza a gyermek kezének a csúszkálását a kormányom, illetve elesés esetén védi a tenyeret.

A bukósisak

A kerékpáros fejvédő életmentő lehet, baleset esetén komoly védelmet je-lent a fejnek, éppen ezért hangsúlyoznunk kell a gyerekeknek, hogy a vise-lése elengedhetetlen, sőt, akár példákat is hozhatunk, hogy a hivatásos bicik-listák is, függetlenül attól, hogy milyen ágban versenyeznek, mind bukó sisakot viselnek. Érdemes azt is észben tartani, hogy egy bizonyos esetben a KRESZ is kötelezővé teszi a kerékpáros fejvédő használatát, mégpedig lakott területen kívül, 40 km/óránál nagyobb sebesség esetén.

melyek a jó bukósisak ismérvei?

Egyszerre védi a halántékot, a tarkót és a homlokot.

A gyermek kényelmesen tudja benne mozgatni

a fejét minden irányba.2 3A fejvédő csatja egy kézzel is nyitható, a pántok segítségével könnyen rögzíthető a fejre.

Vastag belső borítása és vékony, de kemény

külső héja van.4 5

Hogyan kell jól beállítani a fejvédőt?

Jól illeszkedik a gyermek fejméretéhez, azaz ha megfelelően van beállítva, nem mozog se előre-hátra, se oldalirányba.1

A bukósisak két pántja kicsivel a gyermek füle alatt érjen össze V alakban.

Legfeljebb egyujjnyi hely maradjon az áll

és a pánt között.1 2A sisak ne akadályozza a hátranézést vagy a levegővételt.

A sisak fejgyűrűjét állítsuk olyan szorosra, hogyha a gyermek a pántot kikapcsolja, és a fejét enyhén

megrázza, a fejvédő akkor is a helyén maradjon.3 4

A gyakorlati foglalkozáso-kon fontos, hogy a diákok bukósisakot viseljenek, és a feladatok megkezdése előtt, a kerékpár ellenőrzé-sével egy időben azt is meg kell vizsgálni, hogy mind-egyik diáknak megfelelően van-e beállítva a fejvédője.

•68•

•69•

Tanítsuk meg a diákoknak, hogy az ellenőrzést ne csak a közös foglalko-zások, de minden egyes elindulás előtt végezzék el – lehet, hogy egy ki-csivel tovább tart a felkészülés, cserébe ezzel a kis előrelátással rengeteg vesződségtől vagy akár balesetveszélyes helyzetektől is megkímélhetik magukat. A legjobb, ha a gyorsellenőrzés rutinműveletté, automatikus-sá válik a számukra.

Ha a vizsgálat során bármikor olyan hibát találnak, amit nem tudnak egyedül vagy a szülőkkel, illetve a mi segítségünkkel megjavítani, min-denképpen vitessük el velük szervizbe a biciklit!

Indulás előtti ellenőrzés

Minden gyakorlati foglalkozás előtt fontos ellenőrizni, hogy

indulás előtti

ellenőrzés

1a fékek jól működnek­e

nincs­e a kerekekben „nyolcas”

a gumik eléggé fel vannak­e a fújva

a lánc tiszta és olajozott

a kormány feszes és merőleges az első kerékre

ha a kerékpár váltós, jól működnek­e a fokozatok

a gyorskioldók (szárnyas csavarok) – ha vannak a kerékpáron – megfelelő állásban vannak, szilárdan tartják a kerekeket, ülést

2

3

4

5

6

7

Szintén lényeges, hogy a téli hónapokra milyen állapot-ban kerül a garázsba, tárolóba a bringa. Hívjuk fel a gye-rekek figyelmét arra, hogy ezelőtt nedves, majd száraz ru-hával töröljék át, tisztítsák meg a kerékpár egyes részeit. A szülők segítségével olajozzák meg a láncot, és ellenőriz-zék a kötelező felszerelések műszaki állapotát, pl. a féke-ket. Ha van rá lehetőség, akasszák fel a kerékpárt a gumi-abroncs tehermentesítésére.

Soha ne feledjük, hogy a kerékpár helyes felszerelésével és beállításával, valamint a gyermekek védőeszközökkel tör-ténő „felöltöztetésével” komoly kellemetlenségeket, akár közlekedési baleseteket is megelőzhetünk, illetve enyhít-hetjük azok kimenetelét!

Kerékpár-kezelési gyakorlatok

A gépjárműves forgalomtól akkor várhatjuk el, hogy meg-felelően ügyeljen a kerékpárosokra és különösen a gyer-mekekre, ha kerékpáron utazva mozgásuk kiszámítható. Ennek egyik feltétele a kacskaringózás nélküli, biztos és egyenes vonalban való haladás. Másfelől a gyermekeknek tisztában kell lenniük azzal, hogyha kanyarodni szeretné-nek, azt az autók irányjelzőjéhez (indexéhez) hasonlóan

•70•

•71•

nekik is időben jelezniük kell a jobb vagy bal karjuk oldalra való kinyújtásával. E ma-nővert alaposan be kell gyakorolni, hiszen irányjelzés közben egy kézzel is szilárdan kell tudni tartani a kormányt és a menetirányt. Hasonlóan fontos, hogy a gyerekek tekerés közben is tudjanak tájékozódni, oldalra és a válluk felett úgy hátrapillanta-ni, hogy ne térjenek el az egyenes haladási iránytól. Ez szintén gyakorlás kérdése. Minden manőver előtt fontos az alapos tájékozódás, és hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy csak akkor kezdjenek kanyarodásba, ha szemkontaktus segítségével meggyő-ződtek róla, az elhaladó járművek vezetői vagy a környező gyalogosok is észlelték a szándékukat, vagy kézjelzéssel egyértelműen jelezték azt.

Íme néhány feladat, amellyel fejleszthetjük a gyerekek kerékpáros képességeit! Fontos, hogy először forgalomtól védett, biztonságos helyeken gyakoroljuk ezeket (biciklipályán, parkban, lakóövezet csendes utcájában stb.)!

Le- és felszállás, indulás és megállás

Az indulás és megállás nagyon alapvető jártasságoknak tűnnek, azonban sok gyermek a lábátlendítős indulást és faroló megállást szereti, amelyek egyaránt nehezen irányítható manőverek, és elvégzésük közben jó eséllyel következhet be szerencsétlenség. A gyerekek álljanak terpeszbe a kerékpár felett, és ne üljenek fel a nyeregre. A bal pedált emeljék felső állásba – így lehet az induláshoz a megfelelő lendületet biztosí-tani. A bal láb a pedálra kerül, a jobb láb a földön marad. A földön levő lábbal kell len-dületet adni, miközben a másik lábbal rá kell nehezedni a bal pedálra. Mindeközben mindkét kéz legyen a kormányon a megfelelő irányíthatóság érdekében.

Pályakialakítás az irányított megállás gyakorlásához

Megállásnál mindkét fékkart egyenlő mértékben és egyszerre kell meghúzni. A tanulóknak tudniuk kell, hogy a megálláshoz nem elegendő csak az egyik

fékkart húzni, sőt, ez nagyon veszélyes is lehet, hiszen kifaroláshoz vagy előrebukáshoz vezethet, és e helyzetek irányíthatatlanok.

Amint a kerékpár közel kerül a megálláshoz, a gyerekek csússzanak le a nyeregről, és vegyék le a jobb lábukat

a pedálról, majd engedjék a föld közelébe, ahogy a bi-cikli tovább lassul. Abban a pillanatban, hogy megállt,

tegyék le a jobb lábukat a földre.Az irányított megállás gyakorlásához az itt látható sémát is használhatjuk, a vonalakat ragasztócsík-kal jelölhetjük ki.Mindegyik biciklis tekerjen végig a sávon, és az első stop-vonalnál kezdjék el használni a féket a hagyományos megálláshoz. A második stopvo-nal elérése előtt meg kell tudni állniuk. Végezzék el

a gyakorlatot egy irányban, majd forduljanak meg, és ismételjék meg a másik irányban.

Csíkon/szegélyen egyensúlyozás

Nézzünk ki egy hosszú egyenes csíkot vagy felfestést az úton, amin a gyerekek az egyenes vonalú végiggurulást gyakorolhatják. Ha ez már

rutinosan megy nekik, gyakorolhatnak a földön elhelyezett pallón/rámpán is.

3 méter

25 méter

6 méter

•72•

•73•

Kanyarodás és körülnézés

Tölcsérek segítségével alakítsunk ki egy jobbra kanyaro-dást gyakoroltató pályát! A kerékpárosok tekerjenek vé-gig a pályán egyszer, hogy megbarátkozzanak a terü-lettel, ahol majd haladniuk kell.Amikor másodszor haladnak végig a pályán, a ke-reszteződés előtt nézzenek körül az „elhala-dó forgalom” ellenőrzése céljából, mielőtt jobb-ra kanyarodnának. Ismételjék meg a gyakorlatot a másik irányból is, hogy a balra kanyarodást is gyakorolják.A gyerekek a kanyarodás megkezdése előtt hasz-nálják a jobbra és balra kanyarodást jelző kézjeleket is. Hangsúlyozzuk a tanulók számára, hogy meny-nyire fontos a gépjárművezetővel kölcsönösen észlel-ni egymást és szándékainkat jelezni.

A kocsifelhajtó elhagyása, belépés a forgalombaAz úttestre való ráhajtáskor gyakran következik be karambol a kerékpárosok és a gépjárművezetők között. Érdemes ezért egy valódi kocsifelhajtónál fel-ügyelet mellett gyakorolni a forgalomba való kilépést.

Tölcsérek segítségével alakítsunk ki egy jobb-ra kanyarodási szituációt szimuláló pályát!

Beszéljük meg a gyerekekkel, mennyire fontos még álló helyzetből el-lenőrizni mind a gyalogos, mind az autós forgalmat – nézzenek balra, jobbra, majd megint balra. Ha üres a járda, tolják a kerékpárt a kocsi-felhajtóhoz. Ha egy parkoló autó vagy fa eltakarja a kilátást, menjenek odébb addig, amíg tisztán ki nem látnak mindkét irányba. Álljanak

meg. Nézzenek balra, jobbra, és balra addig, amíg azt nem látják, hogy megszűnt a forgalom, mielőtt felszállnának a kerékpárra,

és kikanyarodnának az úttestre.

Ügyesség

Kulacsfelvétel a székről, földről: helyezzünk el egy kulacsot egy padon, amit a gyerekek gurulás köz-ben próbáljanak meg felvenni, majd áttenni egy másik padra. Ha ez már megy, próbálják meg ugyanezt úgy, hogy a kulacs a földön van.

Észlelés

Álljunk a gyerekek mögé, majd miután elindultak, és körülbelül 10 m-re eltávolodtak tőlünk, mutassunk

egy számot a kezünkkel, amelyet tekerés közben hát-rafordulva, de egyenes vonalban haladva le kell olvasni-

uk. Ugyanezt a gyakorlatot végezzük el a karjelzés és a ka-nyarodás gyakorlása közben is.

2 méter

kanyarodás és körülnézés

2 m

éter

3,5

mét

er

•74•

•75•

Egyensúly

Úgy segíthetünk a gyerekek egyensúlyérzékének fejlesztésében, hogy „csigafutamot” rendezünk nekik, amelyben a feladat az, hogy minél las-sabban jussanak el egy adott pontról a másikra. Egyensúlyozni akkor a legkönnyebb, ha a két lábfej egy magasságban van a pedálokon. Ennek érdekében ne tekerjék körbe a pedálokat, hanem apró (negyed)tekeréseket követően tekerjék vissza azokat úgy, hogy lábfejeik ismét egy magasságban legyenek – így lehet a lehető leglassabban haladni. Ha ezt a technikát elsajátították, próbáljanak meg minél hosszabb ideig egy helyben állva egyensúlyozni.

Akadály hirtelen kikerülése

Közlekedés közben bármikor előfordulhat, hogy hirtelen ki kell kerülni egy váratlan akadályt – csa-tornanyílást, nagyobb követ, faágat stb. –, ezért fontos, hogy a gyerekek az ehhez szükséges ma-nővert is gyakorolják. Ehhez használjuk az alábbi ábra szerint tölcsérekből vagy más tárgyakból felál-lított pályát.Magyarázzuk el a mozdulatot: a kormányt gyorsan félre kell rántani a tárgy előtt – ez eltérő irányba kényszeríti a ke-rékpárost, ezért vissza kell rántani a kormányt, hogy a kerékpár

a tárgyat kikerülve újra biztonságosan irányítás alá kerüljön. Előfordulhat, hogy a hátsó kerék nekikoccan a tárgynak. Ekkor va-jon a kerékpár felett elveszítjük-e az irányítást? Nem. Az első ke-rék feletti irányítás biztosítja az egész kerékpár feletti irányítást.Ha szükséges, adjunk minden gyermeknek egy szivacsot vagy fél-

bevágott teniszlabdát, hadd próbálják meg többször is a gya-korlatot egyénileg.

Kerékpározás esős időben

Játékos kísérlet: figyeljék meg a diákok (ha van rá lehetőség, az iskola udvarán), hogy az út mellet sorba helyezett tárgyak mellett (ame-lyek egyforma távolságra vannak egymás-tól) milyen hosszan tud megállni a kerék-páros a száraz és a vizes útszakaszon. Mi a tapasztalat? Miért így történt?

60 cm

60 c

m

100 cm

Csapadékos időben megváltoznak az útviszonyok, kevésbé tapad az útfelület, ezért a gyerekeknek fokozottan kell figyelniük a sebességükre és a fékezésre!

•76•

•77•

bAJ ESETÉN…Ha a gyerekek akár gyalog, akár kerékpárral már önállóan is közlekednek, nagyon fontos, hogy bizonyos óvintézkedése-ket megtegyünk. Előfordulhat, hogy elesnek a kerékpárral, netalán valamilyen kisebb-nagyobb balesetet szenvednek akár saját maguk, akár más hibájából, vagy csak egyszerűen összetűzésbe keverednek más közlekedőkkel. Tanítsuk meg nekik, hogy mi ilyenkor a teendő!

▸ Legyenek bátrak, próbáljanak meg higgadtak maradni, semmiképp se szaladjanak el!

▸ Ha megúszták a „meleg” helyzetet, álljanak félre egy biz-tonságos helyen, fújjanak egyet, és csak akkor folytassák az útjukat, ha már megnyugodtak!

▸ Ha a helyzet súlyos, bátran kérjenek segítséget a legközelebbi felnőttől!

Gondoskodjunk róla, hogy megtanulják az álta-lános segélyhívó számot is, ha valamilyen oknál fogva csak telefonon tudnának segítséget kérni: Általános segély kérés: 112.

Továbbá nagyon fontos, hogy a diákok hordozzák magukkal a szüleik, gondviselőik nevét és telefonszámát, sőt, még jobb, ha a telefonszámot fejből is tudják!

A KÖZúTI JELZő TÁbLÁKha meghibásodik a kerékpár…Előfordulhat, hogy menetközben műszaki hiba lép fel – defektet kap a kerék, ereszte-ni kezd a szelep, elromlik a fék, a lánc leug-rik a fogaskerekekről, meglazul vagy leesik valamelyik alkatrész, pl. a sárvédő, csomag-tartó, letámasztó stb. Ilyenkor az első és leg-fontosabb teendő, hogy a gyermek az úttest jobb szélére húzódva az első biztonságos helyen megálljon. Hibás járművel nagyon veszélyes folytatni az utat! Ha a hiba jellege olyan, amit a gyermek maga helyben el tud

hárítani vagy ehhez segítséget tud kér-ni, és ezt követően meggyőződött róla,

hogy a kerékpár újra útra kész, foly-tathatja a tekerést. Ellenkező eset-ben fontos, hogy értesítse a szülő-ket, és a meghibásodott járművel

semmiképp ne keljen útra.

A gyerekek mindig használjanak megfelelő védőfelszerelést!Balesetmentes közlekedést kívánunk!

112

•78•

•79•

•80•

Készült a Nemzeti Fejlesztési

Minisztérium megbízásából a Közúti Közlekedésbiztonsági

Akcióprogram keretében és a Közlekedéstudományi

Intézet gondozásában.

2015