HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

KÖZSÉGI ÓVODA

2767 Tápiógyörgye, Táncsics M. u. 5.

2

Az óvoda hivatalos elnevezése:

KÖZSÉGI ÓVODA

Az óvoda címe:

2767 Tápiógyörgye, Táncsics M. u. 5. Tel.sz.: 06-53-383-099

Az óvoda fenntartója: Tápiógyörgye Önkormányzata

Az óvoda csoportjainak fér�helyeinek száma:

5 csoportos - 120 fér�helyes

Az óvoda helyi programjának megnevezése:

Helyi Óvodai Programunk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának útmutatása és a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptálásával készült

Ph.

3

T a r t a l o m j e g y z é k

AZ ÓVODA NEVEL�TESTÜLETÉNEK HITVALLÁSA 5 old. BEVEZETÉS 6 old.

I. HELYZETELEMZÉS 7 old.

1. Az óvodánk környezeti sajátosságai 7 old.

1.1. Természeti környezet 7 old.

1.2. Társadalmi környezet 8 old.

1.3. Gyermekpopuláció 9 old.

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 10 old.

1. Gyermekképünk 10 old.

2. Óvodaképünk 10 old.

3. Nevelési alapelveink 11 old.

4. Óvodai nevelésünk célja, feladatai 11 old.

Szakmai dokumentumaink egymásra épülése 12 old.

Helyi Óvodai Programunk célja, feladata, kerete 13 old.

III. A TEVÉKENYSÉGKÖ ZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 14 old.

1. Egészséges életmód kialakítása 14 old. 2. Az érzelmi nevelés biztosítása és szocializáció 16 old. 3. Értelmi fejlesztés, nevelés 18 old.

3.1. Tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében 19 old. 3.2. Képességek szerepe a nevelési cél elérésében 20 old.

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI A TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 21 old.

1. Személyi feltételek 21 old. 2. Objektív küls� feltételek 24 old.

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI KERETE,

FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 24 old. 1 A játék és a tanulás 27 old. 2 Társas közösségi tevékenység 28 old.

2.1. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei 30 old. 3 Munkatevékenység 33 old. 4 Szabadid�s tevékenység 35 old.

4

VI. KOMPLEX FOGLALKO ZÁSOK RENDSZERE 36 old.

1 Társalmi érintkezés megalapozó foglalkozások 36 old.

1.1 Az anyanyelv 39 old. 1.2 Matematika 39 old.

2 Társadalmi gyakorlat bels� összefüggéseit tükröz� komplex foglalkozások 41 old.

2.1 Természet-társadalom-ember 41 old. 2.2 Születést�l – feln�ttkorig 43 old. 2.3 M�vészeti tevékenységek 44 old.

1.3.1. Mese-vers, dramatizálás, bábozás 46 old. 1.3.2. Ének-zene, énekes játékok 48 old. 1.3.3. Vizuális tevékenységek 50 old.

2. Az egyéni társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejleszt� ismeretek, tevékenységek 52 old.

3.1. Mindennapos testnevelés 52 old.

VII. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 55 old.

1. Nyitva tartás 55 old. 2. Csoportok kialakításának szempontjai 55 old. 3. A nevelés-fejlesztés id�keretei: Napirend-Hetirend 55 old.

3.1 Napirend 55 old. 3.2 Hetirend 56 old.

4. Tervezés, pedagógiai adatkezelés, dokumentációk és azok tervezése 58 old.

4.1 Tervezés 58 old.

5. Tervezés dokumentációja 60 old.

5.1. Csoportnapló 60 old. 5.2. Éves nevelési-tanulási tervek,/korcsoportonként/ 60 old. 5.3. Heti/kétheti/ nevelési-tanulási terv 60 old. 5.4. Gyermeki megfigyelések 60 old. 5.5. Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata,

egymásra épülése 62 old.

VIII. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGG� PEDAGÓGIAI TEVÉKENY-SÉGEK AZ ÓVODÁBAN 63 old..

IX. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 66 old. X. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY� GYERMEKEK

NEVELÉSE ÓVODÁNKBAN 67 old. XI. NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉG 70 old. KIEGÉSZÍTÉS A SAJÁTOS NEVELÉST IGÉNYL� GYERMEKEK NEVELÉSÉHEZ 73 old. KIEGÉSZÍTÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ 76 old. SZAKIRODALOM 79 old. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 82 old. MELLÉKLET : 11/1994. /VI.8./MKM rendelet és az 1/1998.OM rendelet jegyzéke a nevelési – oktatási kötelez� (minimális) eszközeir�l és felszereltségér�l

5

Az óvoda nevel�testületének hitvallása:

Dorothy Law Holte

Egy élet a kezedben …. c. vers

Ha a gyerekek kritizálva élnek,

Megtanulnak megbélyegezettnek lenni.

Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek,

Megtanulnak veszekedni.

Ha a gyerekek kicsúfolva élnek,

Megtanulnak szégyenl�snek lenni.

Ha a gyerekek megszégyenítve élnek,

Megtanulják b�nösnek érezni magukat,

Ha a gyerekek toleráns légkörbe élnek,

Megtanulnak türelmesnek lenni.

Ha a gyerekek bátorítva élnek,

Megtanulnak bízni.

Ha a gyerekek dicsérve élnek,

Megtanulják megbecsülve érezni magukat.

Ha a gyerekek méltányosságban élnek,

Megtanulják az igazságosságot.

Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat,

Megtanulnak hittel élni.

Ha a gyerekek meger�sítve élnek,

Megtanulják magukat szeretni.

Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,

Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.

6

B e v e z e t é s

Az 1996. évi LXII. törvény értelmében az óvodák az Óvodai Országos Alapprogramja cím�

dokumentum alapján nevelési programot készítteti, vagy a kész nevelési program közül

választanak.

1999-ben óvodánk a Gáspár László pedagógiai rendszerére épül� Tevékenységközpontú

Óvodai Nevelési Programot választotta. /Törv.hiv. a HOP felülvizsg.-hoz Kt.44.§.(1-2.)/

2004-ben az óvodáknak felül kell vizsgálni, szükség esetén módosítani a helyi nevelési

programjaikat.

Változó korban élünk, melynek minden pozitív és negatív jellemz�i közelr�l érintik

tevékenységeinket. A változásokat elfogadva sajátos nevelési elveink alapján adaptálva

tudunk lépést tartani a világgal.

De nem szabad elfelejtenünk, hogy minden egyes tevékenységünk járuljon hozzá az óvodába

járó gyermek harmónikus, igényes, és fejl�désüket, fejlesztésüket segít� „nekik való” óvodai

élet megteremtéséhez.

7

I. HELYZETELEMZÉS

1. AZ ÓVODÁNK KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI

1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Tápiógyörgye az Alföld (nagy táj) a Közép-Tisza vidéken (középtáj) a Jászságban fekv� település. A falu túlnyomórészt a folyó által feltöltött síkság része, amelyet átszel a lassan folydogáló Tápió folyó. Óvodánk a falu középpontjában fekszik. Az 1892-ben épült Györgyey család kastélyának kertjében, gyönyör�, ódon, hatalmas fákkal körülvéve, kertes családi házak gy�r�jében helyezkedik el. A tápiógyörgyei óvoda története: Az 50 éves történelem 1953-ra nyúlik vissza, amikor a község óvodát szervezett. A valahai kántortanítói házban rendezték be a község els� óvodáját. Ez az óvoda csak nyáron m�ködött. Ezt követ�en a község megvásárolt a györgyei kastélyhoz tartozó épületet, amely még ma is az óvoda szerves részeként m�ködik. Ez az ún. „Lánczi féle” ház volt, amelyben falunk egyik hivatalnoka lakott és így róla nevezték el. Ezt átalakítva óvodát hoztak létre, már nemcsak a nyári id�szakra, hanem egész évre szólóan. Eleinte csak kevés gyermek járt az óvodába. Az óvón�k házról házra jártak és a szül�k hosszas rábeszélése nyomán egyre több gyermeket írattak be. Az 1960-as években viszont már egyre fokozódott a túljelentkezés, sok gyermeket el kellett utasítani, ezért határozott ténnyé vált, hogy b�víteni kell az óvodát. 1967-ben két csoporttal b�vítették a régi épületet, így 4 csoportossá vált az óvoda. Ekkor a vezet� óvón� Pável Magdolna volt. 1968-tól Tordai Istvánnét választották vezet� óvón�vé. Elkezd�dött a régi két csoport korszer�sítése, pl.: bels� vizesblokkok, világítás. Ezek a munkálatok 1975-ben fejez�dtek be, amikor is már 140 gyermek járt óvodába. A csoportszobák 30-40 f�vel túlzsúfolttá váltak, a kiszolgálóhelyiségek pedig korszer�tlenné (f�tetlen folyosók, kevés mosdó, WC). Ezután új határozat született, hogy két újabb óvodai csoportszobára van szükség, és újra megkezd�dött az építkezés. Ennek eredményeként 1981. szeptember 1-jét�l 5 csoportos óvoda jött létre 125 fér�hellyel. Melléképület is épült az óvoda udvarára, amely raktárként, kés�bb napközisek számára étkez�ként m�ködött egészen 2003. nyaráig. Ez az új szárny a falu összefogásával rengeteg társadalmi munkával készült el, amelyben üzemek, vállalatok is nagymértékben részt vállaltak. Így alakult ki a mostani óvodakép, az akkori igényeket kielégítve, önkiszolgáló helyiségekkel, korszer� f�tési rendszerrel, gazdag foglalkoztatási eszközökkel. 1983. januárjában ÁMK – Általános M�vel�dési Központ – alakult, amelynek keretében m�ködött az óvoda. Ebben az óvodában konyha is m�ködött, de az 1990-es évek végére már nem tudta a kornak megfelel� igények szintjét kiszolgálni a község közétkeztetési szükségleteit, ezért az önkormányzat 1999-ben új, 600 adagos korszer� konyha és étkezde felépítésére hozott

8

döntést és adott tervez�i megbízást az óvoda udvarára. Ennek a konyhának az átadására 2003. május 25-én került sor. Ekkor a falu lakossága is betekintést nyerhetett a falu új impozáns épületébe. Óvodánkban 1981-t�l jelent�s felújítás, korszer�sítés nem történt. Intézményünk épülete leromlott. Küls� és bels� képe már nem esztétikus, felszereltsége is hiányos. Minden csoportszobához mosdó, illetve WC tartozik. A csoportszobák és a kisegít� helyiségek már nem képesek a mai igényeknek megfelel�en kiszolgálni az óvodáskorú gyermeket. Óvodánk tehát 120 fér�helyes, 5 csoporttal m�ködik, amelyek heterogén összetétel�ek. Óvodánk rendelkezik tornateremmel. Az óvoda berendezési, felszerelési tárgyai is elavultak, korszer�tlenek. Itt is érzékelhet�ek a 10 év gazdasági és fenntartási nehézségei. A fenntartó segítségével és a kínálkozó pályázati lehet�ségek felhasználásával, valamint a szül�k, vállalkozók támogatásával kívánjuk az óvodánk épületének állagát, berendezését, felszereltségét folyamatosan alakítani, javítani illetve pótolni. Az óvodánk udvara: Az udvaron óriási tér, park áll a gyermekek rendelkezésére. Napsütötte és árnyékos területek váltják egymást. 2003. évt�l elkezd�dött az óvoda átalakítása, parkosítása. Így a korszer�tlen és esztétikátlan udvarkép folyamatos változáson megy keresztül. Új növények, fák, cserjék, ével� virágok kerültek beültetésre az óvoda udvarára, amit automatikus öntöz�berendezés öntöz. A gyermekek egészségnevelését szolgálják a korcsoport életkori sajátosságainak és mozgásigényüknek megfelel� környezetbarát tanúsítvánnyal rendelkez�, Európai Uniós szabványnak megfelel� fajátékok, melyeken a 4-7 éves korú gyermekek izomzatának fejlesztésére és egyéb speciális mozgásfejlesztésre nyílik lehet�ség. A környezet esztétikáját virágázó bokrokkal, virágoskertekkel és sportudvarral lehet majd a közeljöv�ben fejleszteni.

1.2. TÁRSADALMI KÖRNYEZET A tápiógyörgyei családok családi házakban élnek, teljes családban, valamint egyszül�s családban. Az elmúlt 10 évben jelent�sen megnövekedett a nagycsaládosok száma. A gyermekvállalási kedvet sajnos sok esetben a szociális támogatások motiválják. Nem mindig a legideálisabb családi környezetben születik a több gyermek. Igen jelent�s tendenciát mutat községünkben a különböz� rétegekb�l, földrajzi környezetb�l érkez� lakosok bevándorlása. Ezek a szül�k és gyermekek eltér� érték és szokásrendszert, valamint normákat hoztak magukkal, ezért a szocializációs folyamatra kiemelt hangsúlyt fektet az intézmény összes dolgozója. A csekély munkalehet�ség miatt a legtöbb szül� mez�gazdasági kistermel�, illetve munkanélküli. A családok életkörülménye és iskolázottsága homogén képet mutat. A legtöbb szül� szeret�, gondos, normakövet�.

9

Az óvodás gyermek élményeiket a sz�k családi környezetb�l és a tömegkommunikációs eszközökb�l feléjük áramló sz�retlen, nem nekik való, vagy fejl�désüket károsan befolyásoló hatásokból szerzik. Ebb�l adódóan a nevel� munkánk szerves részét képezi, ezeknek a negatív hatásoknak a lecsökkentése és szükség esetén kezelése. A nevel�testületünk feladata, hogy felhívja a szül�k figyelmét a következ� általános problémákra: ��Annak ellenére, hogy a gyermekek falusi környezetben élnek, mégsem mozognak eleget.

Csak annyi id�t tartózkodnak mozgással szabad leveg�n, amennyit az óvodában töltenek. Így fizikális kondícióik zömmel nem felelnek meg erre a korosztályra jellemz� fejlettségi mutatóknak. Sajnos otthoni idejük nagyrészét TV nézéssel töltik, s ezek a m�sorok az esetek nagy többségében nem az óvodás korosztálynak valók.

��A testi fejletlenségen túl, súlyos problémát jelent a gyermekek érzelmi elhanyagoltsága.

Annak ellenére, hogy a szül�k a munkanélküliség miatt idejük nagyrészét otthon töltik, nem foglalkoznak gyermekeik érzelmi életével. Így a gyermekek az érzelmi és akarati élete kialakulatlan. Ennek következtében a gyermekek nagyrészénél magatartásbeli zavarok is jelentkeznek, pl.: túlzott agresszivitás, kezelhetetlenség.

��Óvodánkban évr�l-évre egyre több a beszédhibás, illetve a részképesség zavaros gyermek.

Ez a jelenség itt az óvodában már er�teljesen jelentkezik. Mi a szül�k, szakemberek figyelmének felhívásával és fejleszt� programok készítésével próbálunk ezeken a jelenségeken javítani.

1.3. GYERMEKPOPULÁCIÓ A gyermekek 3 éves korban családból érkeznek óvodánkba. Községünkben régi szokás, hogy családok állami- intézeti nevelt gyermekeket hoznak ki, és így próbálnak családi nevelést biztosítani számukra. Egyre több óvodánkban a veszélyeztetett és hátrányos helyzet� gyermek, amely a családok csekély anyagi jövedelméb�l adódik, illetve szeretet és érzelemhiányos nevelésb�l. Az óvodáskorú gyermekek többsége gyermekvédelmi támogatásban részesül. Ez is mutatja a családok anyagi hátterét. Óvodánkban cigány kisebbséghez tartozó gyermekek is részt vesznek intézményes nevelésben, illetve járnak óvodánkba olyan gyermekek is, akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakért�i és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján sajátos nevelési igény�nek számítanak. A mi óvodánk vállalja a sajátos nevelési igény� gyermekek óvodai nevelését, iskolai életmódra való felkészítését. A gyermekek sérülésspecifikumait figyelembe véve felvállaljuk a gyengén látó gyermekeket, enyhébben hallássérült gyermekeket, enyhe, és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeket, beszédfogyatékos gyermekeket.

10

II. GYEREMEKKÉP, ÓVODAKÉP

1. GYERMEKKÉPÜNK Minden gyermek egy egyedülálló csoda, fejl�d� személyiség, egyedi és megismételhetetlen. Óriási felel�sséggel tartozunk minden egyes gyermek iránt. Ahhoz, hogy gyermekünk alakuló személyiségét a legoptimálisabban tudjuk formálni, ismernünk kell egyéni pszichikus fejl�désüket, illetve énképük alakulását. Fejl�désük érdekében szükségük van szeretetre, megértésre, türelemre, tör�désre, elfogadásra, segítségre, bizalomra és társakra. A nevel�testületünk követelményként támasztja magával szemben a gyermekek emberi méltóságának tiszteletét, szükségleteinek maradéktalan kielégítését. Óvodánkban hozzájárulunk a személyiségük teljes kibontakoztatásához, változó testi-lelki szükségleteik, szociális és értelmi képességeik kibontakozásához. A szül�kkel együttm�ködve kívánjuk eredményesen fejleszteni, változatos tevékenységformákon, és játékon keresztül az idejáró gyermekeinket. Szeretnénk, ha gyermekeink örömmel jönnének óvodába és majd sok kedves óvodai élménnyel hagyják el intézményünket, amelyre mindig szívesen visszaemlékeznek.

2. ÓVODAKÉPÜNK Nevel� hatásunk annál eredményesebb, minél sokoldalúbb, színesebb az óvodánk élete.

��Családias, der�s légkörben sok-sok szeretettel nevelünk.

��Ahol kinyílik az érzelem, képzelet, kíváncsiság, beszédkedv.

��A gyermekeink fejl�déséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet biztosítunk, különös tekintettel a gyermekek legfontosabb tevékenységére, a játékra.

��Változatos mozgási lehet�ségek biztosításával megteremtjük a gyermekek számára a mozgásöröm megélésének lehet�ségét, amely biztosítja számukra a testi-lelki szociális harmóniát.

��Mese, vers, bábozás, képalkotás és a természet csodáinak érzékeltetésével �szinte, nyitott, kíváncsi, toleráns, kell� önfegyelemmel és akarattal rendelkez�, jószív�, vidám, segít�kész és becsületes gyermekeket nevelünk.

��Alapozó nevelésünkkel el�segítjük a minél zökken�mentesebb iskolakezdést.

��Fontosnak tartjuk, hogy a közösségi tevékenységek során formáljuk a gyermekek érzelmeit, magatartását, szokásait.

��Gyermekeink fejlesztése, képességeik kibontakoztatása az egyéni sajátosságaik figyelembevételével történik.

��Megfelel� óvodai szocializációval segítjük a többszörösen hátrányos helyzet� gyermeket a majdani iskolai tanulás folyamatában.

��Óvodánk pedagógusai figyelembe veszik az egyéni különböz�ségeket és „esélyteremt�” pedagógiai nevelést folytatnak.

11

3. NEVELÉSI ALAPELVEINK

1. Az óvoda els�dlegesen nevel� intézmény.

2. Az óvodai nevelésünk alapvet� feladatának tekinti a gyermekek középpontba való helyezését.

3. A gyermekek személyiségének elfogadása, szeretete.

4. Az érésen alapuló, sürgetést�l mentes fejl�dés-fejlesztés segítése, támogatása.

5. Gazdag nevelési helyzeteket teremtve állandóan fejlesztjük a gyermeket, amelybe bekapcsoljuk a gyermekek tapasztalatait, aktuális élményeit.

6. Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakításával a szeretet és a köt�dés képességének fejlesztése, mások iránti tisztelet, megbecsülés értékének kialakítása.

7. Elkötelezettség és a jöv� iránti felel�sség vezérli munkánkat és magatartásunkat, emberi kapcsolatainkat.

8. Nevelésünkben az emberi személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk az emberi jogok és alapvet� szabadságok tiszteletben tartásával.

4. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FELADATAI

1. Az egyéni képességek, életkori sajátosságok figyelembevételével a gyermeki személyiség kibontakoztatásának el�segítése.

2. A gyermekek életre való nevelése tevékenységek által, tevékenységeken keresztül.

3. Az együttm�ködési és érintkezési képességek fejlesztése.

4. Tanulási zavarok megel�zése.

A mi óvodánk jöv�képe, küldetése ezekben a sorokban fogalmazódik meg.

12

SZAKMAI DOKUMENTUMAINK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA

TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

13

HELYI ÓVODAI PROGRAMUNK CÉLJA, FELADATA, KERETE Óvodai nevelésünk célja:

1. A 3-7 éves korú gyermek társadalmi gyakorlatra való felkészítése.

2. A teljes gyermeki személyiség fejlesztése. 3. Az életre való felkészítés – kooperáció – kommunikáció.

A tanulás tervezésének folyamata

Az óvodai nevelés általános feladatai:

1. Egészséges életmód alakítása 2. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása 3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása,

keresztül a testi-lelki szükségletek biztosítása 4-es feladatrendszer: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas, közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabaid�s tevékenység

Komplex folalkozások rendszerén belül a tevékenység formák: 1. Anyanyelv 2. Matematika 3. Természet-társadalom-ember 4. M�vészeti tevékenységek:

- mese-vers,dramatizálás, bábozás,

- ének-zene,énekes játékok, - vizuális tevékenységek - mindenapos testnevelés.

14

III. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 1. Egészséges életmód kialakítása 2. Az érzelmi nevelés biztosítása és szocializáció 3. Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

1. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, ezen belül az egészséges életvitel, életmód alakítása. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása, ebben az életkorban kiemelt jelent�ség�. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejl�désének el�segítése. Célunk: Az egészséges életmód iránti igény megalapozása, a testi képességek lehet�ség

szerinti fejlesztése. A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése. Testi-lelki egészség biztosítása.

Feladat:

♦ a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, moz gásigényének kielégítése,

♦ a harmónikus, összerendezett mozgásfejl�désének el�segítése,

♦ a gyermek testi képességei fejl�désének segítése,

♦ a gyermek egészségének védelme, edzése,

♦ az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmeg�rzés szokásainak alakítása,

♦ a gyermek fejl�déséhez és fejlesztéséhez szükséges és biztonságos környezet biztosítása.

A zavartalan fejl�déshez, az egészség fenntartásához a gyermekek fokozott gondozása elengedhetetlen követelmény. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi feln�tt (óvón�, dajka) feladata. Fontos, hogy a gyermek megtanulja önállóan ellátni magát. Ehhez nyújt segítséget – az egyéni bánásmód és az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevételével – az óvón� és a dajka.

Fokozottan figyelünk arra, hogy igényükké váljon a tisztálkodás.

Fontos a gyermekek testi-fizikai szükségleteinek kielégítése. Mivel napirendünk rugalmas, így tudjuk biztosítani, hogy minden gyermeknek megfelel� hely és id� álljon rendelkezésére ezek kielégítésére. Sajnos az étkezések id�pontjai kötöttek – az ebédl� sz�kössége miatt – ezért az étkezéssel kapcsolatos szokások begyakorlására korlátolt id� áll a gyermekek rendelkezésére. Mivel egyid�ben étkezünk az iskolai napközis csoporttal így a halk beszélgetés sem követelhet� meg a gyermekekt�l, mivel az alapzaj már eleve igen hangos.

Minden étkezés után a gyermekek kiöblítik szájukat megfelel� szájöblít�vel.

15

A gyermekek mozgásának fejlesztése örömforrás és alkalmas lehet�ség az esetleges mozgáshibák korrigálására is. Lehet�leg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együttjáró tevékenységeket. Kihasználunk nap folyamán minden lehet�séget a mozgásra! Célunk, hogy a gyermek minél több id�t töltsenek el a szabadban.

A gyermekek testi képességeit a mindennapi testnevelések alkalmával és a szervezett testnevelés foglalkozásokon (heti 1 alkalom) fejlesztjük. Ezen kívül a nap folyamán bármikor a mozgásos játékok spontán szervezésével, illetve játszásával.

A gyermek életrendjében a leveg�ztetésnek, mint els�rend� edzési lehet�ségnek minden évszakban szerepelnie kell. Törekszünk arra, hogy naponta a szabadban töltött id� – id�járástól függ�en – naponta legalább 1 óra vagy még ennél is több legyen.

Az id�járásnak megfelel�, réteges és praktikus öltözködés kialakulására nagy hangsúlyt helyezünk.

A délutáni pihenéshez levetik a nadrágot, a pulóvert, az esetleg szoros, kényelmetlen ruhadarabot. Saját tiszta leped�t és ágynem�t használnak.

A csoportszobáink nagy része felújításra szorul. Gondoskodunk a balesetforrások megszüntetésér�l.

A testi képességeik fejlesztésére, a mindennapi testnevelésre fákkal, növényekkel, füves területtel, mozgásfejleszt� játékeszközökkel folyamatosan b�vül� udvar ad lehet�séget.

Az óvodapedagógus feladata az egészséges életmód kialakításában:

��A gyermekek megfelel� gondozottságának biztosítása.

��A gyermek alapvet� fizikai szükségleteinek kielégítése.

��Az id�járástól függ�en a lehet� legtöbb id� eltöltése a szabadban, illetve ennek biztosítása, séták szervezése. Nyáron napozás, légfürd�, télen hóban, hóval való játék.

��Az egészséges óvodai környezet megteremtése.

��Szell�ztetés szükség szerint, télen párologtató elhelyezése a csoportszobában.

��Ügyelni a gyermekek réteges, praktikus öltözködésére, illetve az erre való igény kialakítása (komfortérzés).

��Példamutatás a tisztálkodás terén – evés el�tti és utáni kézmosás.

Ne felejtse el az óvodapedagógus, hogy a példaadás a leger�sebb nevel� er�.

��Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása, biztosítása.

��Biztosítson az udvaron és a csoportszobában egyaránt lehet�séget a változatos, sokféle tevékenykedéshez.

��Azonnal jelezze az óvodavezet�jének, ha balesetveszélyt (forrást) észlel.

16

A fejl�dés várható jellemz�i az óvodáskor végére:

♦ Szokásukká válik a rendszeres, gondos tisztálkodás!

♦ Önállóan végzik a testápolási tevékenységeket a nap során bármikor, ha szükséges!

♦ Önállóan, a megfelel� sorrendben öltöznek, vetk�znek, képesek kiválasztani az id�járásnak megfelel� ruházatot!

♦ Holmijukat, ágynem�jüket hajtogatva teszik a helyére!

♦ Igényesek, ügyelnek környezetük rendjére és tisztaságára!

♦ Ismerik a kultúrált, étkezés szokásait biztonságosan használják az ev�eszközöket!

♦ Szeretnek a szabadban tartózkodni, mozgásos tevékenységeket végezni, kirándulni. A következ� nevelési évt�l bevezetjük óvodánkban a gyümölcsnapokat. Mivel a konyha a gyermekeknek az étkeztetésénél igen gyakran biztosít friss, nyers zöldsége, gyümölcsöt, ezért heti 2 alkalommal kiegészítésül kérnénk a szül�kt�l gyümölcsöt, és zöldségfélét. Így is hozzájárulnánk a gyermekek vitaminpótlásához, egészséges táplál-kozásához. Gyümölcsnapok szervezésénél egyben a szül�k figyelmét is felhívjuk az egészséges táplálkozás /friss, nyers/ gyümölcsök, zöldségfélék /fontosságára/.

2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS BIZTOSÍTÁSA ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Célja:

1. A gyermekek egyéni és társas szükségleteinek biztosítása erkölcsi életének, magatartásának, érzelmi akarati életének formálása.

Az érzelmi nevelés feladata:

♦ Az óvodában az érzelmi biztonság, otthonosság, der�s szeretetteljes légkör biztosítása, a gyermekeket az óvodába lépéskor kedvez� érzelmi hatások, ingerek érjék.

♦ Pozitív kapcsolat kialakítása az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-gyermek között, a szeretet, a tisztelet, a megbecsülés, a köt�dés képességének fejlesztése.

♦ A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése.

♦ Az óvodai lehet�ségek, az együttm�ködés, az önértékelés, önérvényesítés, társas szükségletek kialakítása.

♦ Ha szükséges, a szakemberekkel való együttm�ködés, a gyermekeknél bekövetkezett tör�dést igényl� zavarok megfelel� ellátása: pl.: logopédus, pszichológus, gyógypedagógus stb. közrem�ködése segítése a nevel�munkában.

♦ Az érzelmi nevelést óvodánkban fontos feladatnak tekintjük, nagy odafigyeléssel, kell� figyelemmel kísérjük.

17

Az óvodánkba járó gyermekeknél els�sorban az érzelmi szükséglet hiányát tapasztaljuk, de az anyagi és tárgyi szükségletek hiányát is. Környezeti hatások közül a család szerepe igen jelent�s, mely a gyermeket formálja, alakítja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, jellemz� a spontán módon megvalósított feladatok adása, vagy éppen ennek teljes hiánya. Sok esetben érzelmileg elhanyagolt gyermekek érkeznek a családokból, toleranciájuk, empátiás készségük alacsony szint�. Ebb�l adódóan az érzelmi nevelésre ezen tulajdonságok fejlesztésére kiemelten figyelmet fordítunk. Óvodánk a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg és a gyermek további fejl�déséhez nagymértékben hozzájárul. Az érzelmi neveléshez hozzátartozik az empátia, a kiegyensúlyozottság. Az óvodában sokoldalú érzelmi kifejezések, pozitív élmények hozzájárulnak a gyermek személyiségnek kifejl�déséhez, és ezzel együtt a társaik megértéséhez. Óvodánkban különösen fontosnak tartjuk, hogy odafigyeljünk a viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzd� gyermekekre, melyek tör�dést és megért� nevel�i magatartást is igényelnek. Az óvodai nevelés során arra törekszünk, hogy az óvodánkban dolgozó óvón�k, dajkák biztonságot, szeretet érzelmi biztonságot adjanak a gyermekek számára, legyen modellérték� ezen feln�ttek viselkedése. Az érzelmi nevelés területén fontos szerepet játszik még a haszontalan az egész délután TV el�tti ülés, milyen káros a gyermek gondolkodására, fantáziájára, és magatartásukban is negatív hatásokat ér el. Az óvodapedagógus feladati a gyermeki szükségletek kielégítésében:

♦ Az els� nevelési évében, a beszoktatás ideje alatt családlátogatásokat is végzünk. A gyermek, és a család jobb megismerése céljából. A gyermek családban betöltött helyér�l és szokásairól.

♦ A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása.

♦ A gyermek megfelel� gondozottságának biztosítása.

♦ A komplex foglalkozásokon el�térbe kerülnek az érzelmi nevelést segít�, változatos, cselekvéses tevékenységek (báb, mese, játék stb.).

♦ Modell érték� óvón�i és dajkai viselkedés.

♦ Olyan tevékenységek szervezése, melyben a gyermeki együttm�ködés gyakorolható.

♦ Ünnepek, hagyományok megszervezésével az élmény befogadás képességének fejlesztése.

Számunkra fontos az óvodapedagógusi attit�d, az ezzel szemben támasztott követelmények:

��Az óvón�-gyermek kapcsolatát jellemezze az odafigyelés, az elfogadás, együttes munkálkodás, az odafigyelés a gyermekek felé.

��Érthet�, világos szabályrendszereket alkalmazzon.

18

��A rövid és hosszú távú célok kit�zésénél, fontos a célok közötti prioritás.

��Határozott, következetes, de emellett „meleg és támogató” is legyen.

��A gyermekkel való kapcsolatában a tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés jellemezze.

��Konfliktus esetén rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve kell közelíteni a megoldás felé.

��Az érzelmi nevelés a beszoktatástól az óvodáskor végéig tart.

��Nagyon fontos a gyermek-óvón� együttm�ködése, a tevékenységek sokaságának szervezése, s az legyen érdekes, a gyermek életkorának megfelel�.

��Az óvodában eltöltött id�szak, általában 3 év, legyen áthatva a szeretetteljes légkörrel, fontos szerepet töltsön be az érzelmi nevelés.

��Legyen modell érték� az óvón� és a dadus viselkedése. Óvodáskor végére az érzelmi nevelés és a szocializáció területén várható fejl�dés:

♦ Ragaszkodnak egymáshoz, feln�ttekhez, ezt ki is fejezik tettekben, szavakban.

♦ Képesek a gyermekek együtt tevékenykedni, egymásnak segíteni.

♦ A helyes viselkedési szokások, szabályok megtartása igényükké válik.

♦ Csoporttársaik, barátaik iránt érdekl�dnek, hiányolják egymást. Kisebb konfliktusok megoldására képesek.

♦ Megtanulják érzelmeiket kifejezni.

3. ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Célja: Az értelmi képességek megalapozása, az anyanyelv tudatos fejlesztése.

Az óvodáskorú gyermek észlelésének, figyelmének, emlékezetének, képzeletének és gondolkodásának fejlesztése. A kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztése tevékenységekben, tevékenységek által.

Feladata:

1. Fejleszt� hatásokban gazdag nevelési alaphelyzetek megteremtése, mint állandó lehet�ség az értelmi képességek fejlesztésére – érzékelésre, észlelésre, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás /kreativitás, beszéd/ fejlesztésére.

2. A fejlesztés helye, tartalma, nevelési alaphelyzetek a

1. játék és tanulás,

2. társas és közösségi élet,

3. munkatevékenységek,

4. szabadid�s tevékenységek.

19

3. A gyermek, napi tevékenységei, illetve a komplex foglalkozások rendszerében adódó lehet�ségek, feladatok kihasználása. Valamint a gyermek sz�kebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítése a nevelési munkába megszerzett ismeretek b�vítése, rendszerezése.

3.1. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében:

��A gyermeki személyiség kibontakoztatása, fejlesztése akkor lesz teljes, ha a napi

tevékenységekkel nemcsak lehet�séget adunk a fejl�désre, hanem a tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével el�segítjük azt.

��A tevékenység szervezésének és képességfejlesztésének kölcsönös kapcsolatban kell állnia. Felismerve a fejl�d� gyermek sajátos életkori, egyenkénti szükségleteit.

��A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek, a lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben cselekvések sorozatában való aktív közrem�ködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglév� problémákkal foglalkozzon. Legyen kiemelt jelent�ség� az anyanyelvfejlesztés, - különösen a beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, gyermeki kérdések érvényesülése, konkrét, igényes válaszok adása.

��A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a sokoldalú megismerésre, megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:

��Minél változatosabb tevékenységek biztosítása - a gyakorláshoz, csoportban – szabadban.

��Minden esetben elegend� id�, hely, megfelel� mennyiség� eszköz, szükség szerint ötlet.

��Élmények nyújtásánál segítse el� sokrét�bb és minél komplexebb tevékenységformák kialakítását az óvodai csoportba – tágabb környezetben – helyi lehet�ségek, hagyományok megismertetésével, kihasználásával.

��Adja meg a gyermek számára az önállóan megválasztott bels�b�l fakadó tevékenységre a lehet�séget.

��A tevékenységek megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira.

3.2. Képességek szerepe a nevelési cél elérésében:

��Tudjuk, hogy a tevékenység több szempontból bázisa a képességek fejlesztésének.

��Képesség tevékenység közben fejl�dik ezért FORRÁSA

��Képesség /meghatározott tevékenység, alkalmasság, ezért CÉLJA

��Adekvált képességek csak konkrét tev. formálhatók ESZKÖZE

��Képességek meghatározott tevékenységben

nyilvánulnak meg SZÍNHELYE

20

Minden képesség valamilyen tevékenységre alkalmasság, ezért nevelésünkben az egyéni képességek intenzív fejlesztése társadalmi szükségletb�l is adódik. A gyermek egyéni képességeinek fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kooperációs és kommunikációs képességek fejlesztésére. Óvodapedagógus feladata a képességek fejlesztésében:

��Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehet�ségét.

��Folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képest a gyermek meglév� képességeir�l. Ennek birtokában végezzen további fejlesztést.

��A kiemelked� képesség�, vagy részképesség fejl�désben elmaradt gyermekre, egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást.

��Minden gyermek képességét önmagához, a saját lehet�ségéhez – viszonyítva igyekezzen fejleszteni.

��A gyermek egyéni érdekl�désének megfelel� tevékenység biztosítása.

��A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának pontosságának, feladattudatának fejlesztése.

��A jobb, gyorsabb megismeréshez, fejlesztéshez alkalmazzon mérési – értékelési eljárásokat.

��Szükség esetén minél el�bb megfelel� szakembert�l segítség szakvélemény kérése.

Az értelmi fejlesztés, nevelés területén a fejl�dés várható jellemz�i óvodáskor végére:

♦ A gyermekek szívesen vesznek részt sz�kebb és tágabb környezetük, az �ket körülvev� valóság megismerésében.

♦ Aktívan érdekl�dnek spontán és szervezett ismeretszerzés során.

♦ Képesek megfigyelésre, érzékelésre – ismeretek b�vítésére, rendszerezésére.

♦ Életkoruknak megfelel� ideig képesek egy adott dologra figyelni, felidézni visszaemlékezni.

♦ Képesek eseményeket, történeteket saját szavaikkal elmondani.

♦ Élményeiket elmesélik, képesek meséket kitalálni.

♦ Tudják ismereteiket összehasonlítani – összefüggéseket felismerni.

21

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI A TUDATOS

FEJLESZTÉS FELTÉTELEI A 3-7 éves korú gyermekek fejlesztése a nevelési céljainknak megfelel�en a nevelési folyamatban valósulnak meg. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejl�dése és tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés folyamtára hatást gyakorolnak :

• a társadalmi környezet,

• a gazdasági környezet,

• a gyermekek csoport életkora,

• a gyermekek csoportösszetétele,

• szül�k igényei. A tudatos fejlesztésnek vannak objektív és szubjektív feltételei, ezek a következ�képen alakulnak óvodánkban:

1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK A nevelési év indítása során még nem volt betöltve valamennyi óvón�i álláshelyünk, /összesen 11 f� óvodapedagógusra lenne szükségünk az óvodavezet�vel, a kettes norma kialakításához/. Ennek a nevelési évnek az els� felében pályázat útján sikerült 1 f� fels�fokú végzettség� óvodapedagógust alkalmazunk.

Beosztás: Iskolai végzettség Összesen/f�

Óvodapedagógus Fels�fokú óvón�képz� 7 f�

Óvodapedagógus Képesítés nélküli 2 f�

Dajka Dajkaképz�t végzett 3 f�

Dajka Gyermekgondozói végzettséggel rendelkez�

1 f�

Dajka Gimnáziumi érettségivel rendelkezik

1 f�

F�t�, gondok Félmunkaid�s 1 f�

M i n d ö s s z e s e n : 15 f�

22

Óvodapedagógusi létszám alakulása iskolai végzettség szerint:

Iskolai végzettség: Beosztás: Összesen f�

Fels�fokú óvón�képz� óvodapedagógus 7

Szakvizsgás képzés óvodavezet� óvodapedagógus

1 1

Tanfolyamok továbbképzések

ECDL számítógép használói vizsga óvodapedagógus 2

Néptánc „ 2

Kézm�ves továbbképzés „ 2

A mese varázsa „ 1

Magatartási és tanulási zavarok javítása „ 2

„Sindelár-Zsoldos program” „ 1

Óvodapedagógusok továbbképzése „ 1

Beszédpercepciós diagnosztika és terápia „ 5

Óvodai nevelés a m�vészetek eszközeivel „ 1

A min�ségbiztosítási rendszerek bevezeté-sének folyamata az óvodában

„ 1

Vizuális nevelés óvodapedagógusok számára „ 1

Bábjáték „ 1

Tevékenységközpontú óvodai nevelés programmal kapcsolatos továbbképzés

„ 1

Gyógytestnevelés „ 1

Hitoktatói „ 1

További pályáztatás útján próbáljuk betölteni az elkövetkezend� id�szakban óvodapedagógusi álláshelyeinket, fels�fokú végzettséggel rendelkez� óvodapedagógusokkal.

23

Dajkai létszám alakulása képzettség szerint:

Iskolai végzettség: F�:

Dajkaképz�t végzett: 3 f�

Gyermekgondozói végzettséggel ren-delkezik 1 f� Gimnáziumi érettségivel rendelkezik: /jelenleg végzik a fels�fokú óvón�képz�t/

1f�

Ö s s z e s e n : 5 f�

Így a dajkai állományunk szakmailag és létszámilag is teljes. 9 f� óvón�, 5 dajka, és félmunkaid�s gondnok – f�t�, alkotják óvodánk személyi állományát. Az óvodapedagógusokkal – alkalmazottak jellembéli tulajdonsága és velük szemben támasztott követelmények, a sikeres, eredményes munkavégzés eléréséhez

��Nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai környezet megteremtése.

��Szeretet és köt�dés képességével való rendelkezés.

��Mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének kialakítása önmagunkban.

��Teljes azonosulás a Helyi Nevelési Programunkkal.

��A gyermekek feltétel nélküli elfogadása, másságának tolerálására való képesség kialakítása.

��Az óvodapedagógus és az alkalmazottak: - viselkedése, - beszédstílusa, - empátiás készsége, - kommunikációs képessége, - konfliktuskezel� képessége, - együttm�köd� képesség, - helyzetfelismer� képesség, - rugalmasság.

az óvodai csoportokban és az óvoda kollektívájában is modell és példaérték�nek számító.

��Törekszik a partnerekkel minél harmónikusabban, minél jobban együttm�ködni.

��Önmagával és munkájával szemben igényes.

��Törekszik az állandó önfejlesztésre, innovációra pl.: továbbképzéseken való részvétel.

��Biztonságot, harmóniát sugárzó egyéniségével járul hozzá a színvonalas mai kornak megfelel� óvodai neveléshez.

��Tud valós értéket közvetíteni és átadni.

24

2. OBJEKTÍV KÜLS� FELTÉTELEK

Mind az óvoda épülete, berendezései /11/1994.(VI.18.) MKM rendeletnek megfelel�en/ eszköznormája, udvara nagyfokú fejlesztést, rekonstrukciót kíván. Ezek megvalósítását:

• pályázatokból,

• 1%-okból

• alapítványunk pénzéb�l,

• vállalkozók adományaiból,

• különböz� nyitott rendezvényeink bevételéb�l

kívánjuk biztosítani. V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI KERETE, FORMÁI ÉS A Z

ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI A nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a 4-es feladatrendszer elemeit foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei:

Nevelés Tanulás (komplex foglalkozások)

1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadid�s tevékenység

matematika, természet-társadalom ember, m�vészeti tevékenységek: (mese-vers, ének-zene, vizuális tevékenység), mindennapos testnevelés

A feladatrendszer elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggnek egymással. Az adott tevékenység lehet játék, munka is, hiszen másokért, másokkal együttm�ködve végezheti a gyermek, feln�tt. A nevelés tervezésekor egységben kell gondolkodni, a tervezett tevékenységb�l kiindulva. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti a gondolatainkat.

25

1. JÁTÉK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉG

Célja:

1. A gyermekek szabad képzettársításának el�segítése.

2. Olyan testileg-lelkileg egészséges gyermekek nevelése, akiknek a játékban teljesedik ki a személyisége, kreatívan tevékenykedik, lehet�ség van probléma helyzetet önállóan megoldani, társaihoz és az adott helyzethez alkalmazkodni.

A játék az óvodás gyermek alapvet�, mindennapját átszöv� tevékenysége. A játékban szinte észrevétlenül tanul, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben el�forduló szituációkat, az �t ér� pozitív, negatív élményeket. Viselkedését is befolyásolhatja a játék, hisz megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre. Újraélheti kellemes élményeit, megnyugodhat, kiélheti szorongásait. A kreatív légkör er�síti az ötletek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását és az alkotó együttm�ködés kialakulását. Az oldott légkör megteremtéséhez gyakran a humoros kifejezés, tréfás szavak elengedhetetlenek. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában a céljai elérésében. A játéktevékenység értelmezése lehet�vé teszi, hogy a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a szellemi alkotást is. Feladatai:

♦ Egyéni és közös élmények feldolgozása.

♦ Együttjátszás igényének kialakítása.

♦ A játékból kiinduló és a játék segítségével való óvodai és a kés�bbi életre való nevelés.

♦ A játék kreatív, személyiségfejleszt� hatásának kibontakoztatása, a játék önállóságának biztosítása, már a játék elgondolásának periódusában.

Az óvodában a dramatikus játékok illusztrálásában olyan kellékeket használjon az óvodapedagógus, amely el�segíti a képzeleti képek el�hívását, a meséhez tevékenységként fogjuk fel a játék során. Szükség van a spontán módon kialakult játékra és tevékenységre, de szükséges az irányított játéktevékenység is, melyek alapján létrejön az önfejl�dés képessége, készsége is. „Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában”. Az életre nevelés a játékból indul ki, és a játék segítségével, teljesedik ki. A különböz� típusú játékokhoz szükséges helyet a gyermekek önállóan, amíg erre nem képesek, az óvodapedagógus segítségével kell kialakítani. A gyermekek legyenek képesek a környezetükb�l szerzett tapasztalatokkal, élményekkel a játék tartalmát gazdagítani. A játék a gyermek számára alaptevékenység, olyan lehet�ség az óvoda-pedagógus számára, amit tudatosan lehet felhasználni a gyermekek fejlesztése érdekében.

26

A játék számos lehet�séget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvodapedagógus beszéde modellérték� a gyermekek számára, (mimika, gesztus, hanglejtés, hangsúly ritmus stb.). A gyermekek, ha nyugodtan játszanak, ha problémamegoldóak, az óvodapedagógus irányítása legyen játékot követ�, szemlél�, hagyja a gyermeket cselekedni. A kezdeményez� játék során az óvodapedagógus legyen támogató, enged� és elfogadó, de ha egymással durvák a játék során avatkozzon be. Óvodánkban a játékokat folyamatosan b�vítjük, felújítjuk. Barkácsolással is kiegészítjük játékainkat, ügyelve arra, hogy id�t, helyet, jó légkört biztosítsunk a barkácsolás id�tartamára. Az udvari játékok az Európai Uniós szabványnak megfelel�ek, ami az óvodai korcsoportoknak is megfelel�. Az udvaron lehet�ség van arra, hogy a gyermekek együttjátszanak a kisebb gyermekekkel, nagyobb gyermekekkel, testvérekkel. Nagy szerepe van az együttjátszásnak az udvaron és a csoportszobában is, így a kommunikációs képességek fejlesztésében érvényesül a gyermekek szókincse, szívesen beszélgetnek egymással. A mese-versnek fontos szerepe van a kommunikációban, hiszen a mindennapi mesélés biztosítja a kisgyermekek lelki nyugalmát, békéjét. Az óvodáskor a mesehallgatás igazi ideje. A kiválasztott versek, mesék er�sítsék a környezet megszerettetését, az évszakok szépségét. Az óvodában a dramatikus játékok illusztrálásában olyan kellékeket használjon az óvodapedagógus, amely el�segíti a képzeleti képek el�hívását, a meséhez való er�s köt�dés kialakulását. Az ünnepnek, rendezvényeknek legyen színfoltja a bábozás, dramatizálás. Az új versek kapcsolódjanak a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához. Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:

♦ A játék számára a feltételek biztosítása: légkör, hely, id�.

♦ Eszközök folyamatos biztosítása a játékhoz.

♦ A korcsoportok játékigényének figyelembevétele, kielégítése.

♦ Együttjátszás fontos szerepet töltsön be.

♦ A gyermeki kreativitás kialakulásának el�segítése.

♦ Az ismert mesékb�l tudjanak dramatizálni, eszközökkel el is tudják játszani.

♦ Ésszer� szabályok felállása mellett a gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

♦ Gyermekekhez közelálló élmények nyújtása.

♦ A gyermek játékának megfigyelése, személyiségének megismerése.

♦ A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

♦ A játékban dominál a szabály és szerepjáték, alkalmazkodnak a játékszabályokhoz.

♦ Képesek önállóan szabályokat felállítani, azt betartani és betartatni társaikkal.

♦ Képesek játékot vezetni önállóan.

27

Játék fejl�désének jellemz�i óvodáskor végére:

��Képesek önállóan is barkácsolni eszközöket, azokat kreatívan felhasználni.

��A játékban is képesek az alapvet� emberi normák betartására. A játék és a tanulás kapcsolata Teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban a játék és a tanulás. A játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A gyermekek a tevékenységeik során szerzett benyomások, élmények alapján tanulnak, általuk fejl�dnek. Az óvoda a tanulási képességek fejl�dését feler�síti, ez a mindennapi óvodai életben megtalálható. Értelmi képességei a játékon keresztül fejl�dnek (pl. érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás, figyelem stb.). A játékba integrált tanulás az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységek a játékid�be ékel�dnek, tagolódnak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A tevékenységek befejezése után igény szerint visszatérhetnek a gyermekek a játékba, vagy újat kezdhetnek. A játékba integrált tanulás a hét minden napján megvalósítható, hisz külön tornaszobával rendelkezünk. Az óvodapedagógusok által kezdeményezett egyéni fejlesztés is számos probléma – és feladatmegoldást ad a gyermekeknek. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerz� séták stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Az óvodai tanulás a nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán, vagy irányított módon tanuljanak a gyermekek. Cél: Olyan ismeretet kapjanak a gyermekek az óvodában, ami min�ség, mely tapasztalással és

sokoldalú cselekedtetéssel valósul meg, s hogy megfelel� színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermekeket.

Feladat a játék és a tanulással kapcsolatban:

��A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív meger�sítést kapnak. Alkalmazkodni kell a gyermek fejl�désbeli eltérésihez. Az alkotó gondolkodást hagyni kell kibontakozni.

��A komplexitást biztosítunk a tanulási tevékenységek között, így a szerzett ismeretek, tapasztalatok hatékonyabbak és egymást er�sítik, mert ha segítséget kérnek a gyermekek, vagy elakadnak a probléma megoldásában, segíteni kell, de törekedni kell arra, hogy minél több mindent önállóan tudjanak a gyermekek megoldani.

��Az ismereteket, amit a nap folyamán szereznek a gyermekek, megbeszéljük, tevékenységeink során felhasználjuk, beépítjük kötött és kötetlen foglalkozásainkba, a játékba. A tanulás ne kényszer hanem öröm legyen a gyermek számára.

��Óvodánkban a szervezett séták, kirándulások alkalmával szerzett ismeretekre is építünk, a kötetlen beszélgetések egyik témája ezen élmények feldolgozása.

28

Beszélget�kört tartunk hétf�nként, a hétvégi, otthoni eseményekr�l, élményekr�l. Minden nap van mese-vers, mindennapos testnevelés.

��A kötött, kötetlen foglalkozások arányát az óvodapedagógus választja meg a csoport ismerete és a témája alapján.

��Év elején a csoportok elosztásánál a beíratott gyermekek születési idejének függvényében törekszünk a homogén életkorú csoportok létrehozásában, de szükség esetén vegyes csoportokat is kialakítunk.

��A gyermekek óvodánkban általában három évig járnak, figyelünk arra, hogy lehet�leg ugyanahhoz az óvodapedagógushoz járjanak, így a fejlettség szerinti beiskolázás megvalósítható.

��Valljuk, hogy a gyermekek képességeinek megfelel� feladatok adása, a komplex foglalkozásokon jut el a gyermekekhez. Fontos feladatnak tekintjük, hogy a gyermeket sikerélmények érjék óvodánkban, és lehet�leg ne kudarcok.

��Szül�i értekezleteken, munkadélutánokon stb. kötetlen beszélgetések alkalmával a szül�knek hangsúlyozzuk a játék els�dlegességét, fejleszt� hatását.

��A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás bármely formájában (kötött, kötetlen, kezdeményezett foglalkozás, beszélgetések…) egyaránt megoldhatók a napi élet egészében.

��Természet és társadalmi környezetünk a „Bíbic” Tanösvényen történ� helyszíni foglalkozások során, szül�földünk a Tápió-vidék értékeinek megismertetése.

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:

��Adjon lehet�séget a felfedezésre, kutatásra.

��Értelmi képességek fejlesztése, a gyermek kíváncsiságának, az érdekl�désének kielégítése.

��Adjon a gyermeknek lehet�séget, elgondolásaik megvalósítására.

��Tartsa tiszteletben a gyermek, a játéktevékenységet, a tanulási szabadságának elfogadható formáját.

��Értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni teljesít�képességet.

��A gyermek figyelmének, kitartásának, önállóságának, feladattudatának fejlesztése.

2. TÁRSAS, KÖZÖSSÉGI TEVÉKENYSÉG Cél: Óvodai közösségben a gyermekek érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek

kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Közösségi szokások kialakulása, az egyéni értékek kibontakoztatása.

29

Feladat:

��Társas kapcsolatok és a gyermekközösségek kialakítása.

��A gyermekek azon képességének kialakítása, fejlesztése, hogy társaival, feln�ttekkel kiegyensúlyozott kapcsolatot tudjanak teremteni.

��Együttm�ködési képességek kialakítása. A társas kapcsolatok a közös munkában, a komplex foglalkozásokban, a játékban teljesedik ki óvodánkban. Ahol a tevékenykedtetés változatos, sokszín�. Törekedünk arra, hogy a gyermekek sok mindent kipróbálhassanak, ami az életkori sajátosságainak megfelelnek. Tevékenységeik során úgy alakítjuk a közösségi szokásokat, hogy a tevékenység végzését segítse, ne gátolja. A közösség lehet�séget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböz� néz�pontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására, melyek a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A helyes szociális viselkedés elsajátításának színtere az óvodai csoportközösség. A gyermekt�l elvárjuk a szokások, szabályok betartását, de a gyermek jogos igényeit is figyelembe vesszük, a szabadságra, az �szinteségre építünk. A nevel�munka folyamatában mindvégig jelen van a társas és közösségi élet, ez az óvodába lépést�l folyamatos. Az óvodai beszoktatás lehet�vé teszi, szükség esetén a szül�vel együtt történ� beszoktatást. Az óvodánk nyitottsága az óvodáskor végéig biztosítja a szül�knek a nevel�munkába történ� betekintést. Az óvodapedagógusnak is szüksége van a szül�kt�l érkezett információkra. Az óvodánk nyitottsága a közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhet�. Az óvodapedagógus feladata a társas, közösségi tevékenységgel kapcso--latban:

��Az óvodába folyó tevékenységek gyakorlása közben az óvón�k alkalmazkodjanak egymáshoz, ha probléma adódik, igyekezzenek maguk megoldani.

��Biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig.

��A szabályok betartásának gyakorlása.

��Az együttjátszás, együttm�ködés, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása.

��A gyermekcsoporton belül az együttm�ködés, az együttjátszás képességének kialakítása és gyakorlása.

��Konfliktusok kezelésének el�segítése.

��Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést, toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában.

��Biztosítja a gyermekek társas kapcsolatainak fejl�dését, az együttélés szabályainak megtanulását. Fogadják el a másságot és legyen természetes ez számukra.

��A társakért, a csoportért érzett felel�sségérzet kialakítása.

30

A közösség érdekében végzett munka is alapot ad az egyéni és csoportérdek összehangolására, tudatosítani azt, hogy a „mi” óvodánkért tevékenykedünk. Fejl�dés várható jellemz�i:

��Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása.

��Ismernek konfliktus megoldási módokat, melyeket képesek önállóan alkalmazni.

��Képesek társaikkal egyezkedni.

��A megkezdett tevékenységet, feladatot befejezik.

A mi óvodánkban ez a szokás:

- Óvodánkban születésnapokat ünnepeljük.

- Közös �szi, tavaszi kirándulások (csoportos, óvodai) szül�i igények alapján, szül�i finanszírozással, vagy pályázati lehet�ségek kihasználásával.

- A szül�kkel közös munkadélutánok szervezése.

- Szükség esetén anyukás beszoktatás.

2.1. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

Az ünnepek jelent�sége:

1. Az ünnepek, mint visszatér� közösségi események személyiségfejleszt� hatásúak, olyan erkölcsi normákat, szokásokat, tartalmakat közvetítenek, amely egy gyermek fejl�déséhez elengedhetetlenek.

2. Akár természeti, vagy társadalmi tartalmúak, akár a néphagyományokba gyökereznek, kiemelkedik a társadalmi közösségeit, pl.: óvodai közösséget a hétköznapokból

3. A társadalmi lénnyé válás sarkkövei az ünnepek.

4. Az ünnepek a szül�kkel való nyílt párbeszéd és szoros együttm�ködés fontos színtere. Az óvodai ünnepeknek bele kell simulni a családi ünnepekbe.

5. Az ünnepeknek, hagyományoknak, egyéb rendezvényeknek fontos szerepe van az óvoda, mint nevelési intézmény arculatának formálásában és menedzselésében is.

Szokásokat, hagyományokat ápoló ünnepek mellett az óvodában a jelképek szintjén meg emlékezünk a társadalmi ünnepekr�l is. Az ünnepélyek formáját, jellegét a nevel�testület az éves tervben rögzíti.

31

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy valamennyi csoportnak legyen bels� saját ünnepe, szokásai. Ezeknek is rendkívüli nagy közösségformáló szerepe van. Pl.: névnapok, születésnapok ünneplése. Ünnepeink évszakonként Formái: - nyílt - zárt.

� S Z

1. Mihály napi vásár

Id�pontja: szeptember 29. Nyílt ünnep

2. Állatvédelmi világnap

Id�pontja: október 6.

Zárt ünnep

/Kirándulás formájában valósul meg az óvoda minden korcsoportját érinti.

T É L

1. Adventi készül�dés

Folyamatosan csoportokban Id�pontja: november 30-tól december 20-ig

Zárt ünnep Csoportonkénti ünneplés

2. Mikulás

Id�pontja: december 6.

Zárt ünnep Csoportonkénti ünneplés

3. Karácsony Id�ponja: december /téli szünet el�tti napokban/

Zárt ünnep Az óvoda minden korcsoportját érint� ünnep.

4. Farsang

Id�pontja: február /farsang havában/

Nyílt ünnep Az óvoda minden korcsoportját érint� ünnep. A szül�k és meghívott vendégeink részvételével a Község Faluházában.

32

T A V A S Z

1. Március 15-e

Id�pontja: Március 15.

Zárt ünnep

Nagycsoportosok ünneplése

2. Nyuszi – buli

Id�pontja: /tavaszi szünet el�tti napokban/

Zárt ünnep

Az óvoda minden korcsoportját érint� közös ünneplés.

3. Anyák napja

Id�pontja: /május els� vasárnapja el�tti id�szakban/

Nyílt ünnep

Korcsoportonkénti ünneplés az édesanyák, nagymamák, keresztanyák meghívásával.

4. Évzáró és ballagás

Id�pontja: május utolsó két hetében

Nyílt ünnep

Korcsoportonkénti ünneplés

5. Gyermeknap

Id�pontja: Június els� hetében

Nyílt ünnep

Az óvoda minden csoportját érint� közös ünneplés

6. Nagycsoportosak év végi kirándulása Nyílt ünnep

Korcsoportonkénti ünneplés a szül�k-kel

Nyílt napjaink

Ο Középs� csoportos szül�k részére március hónapban.

Ο Nagycsoportos szül�k és leend� els�s tanító nénik részére április hónapban.

Egyéb rendezvények

Ο November, január, márciusi hónapokban színházlátogatás igény szerint, szül�i hozzájárulásból.

Ο Filharmóniai el�adások megtekintése az iskolával közös szervezésben negyedévenként igény szerint, szül�i hozzájárulásból.

A társadalmi lénnyé válás sarkkövei legyenek egész évben az ünnepek és ünnepélyek. Az ünnepek, hagyományok, egyéb rendezvények óvodánkban fontos szerepet kapnak és nevelési intézményünk arculatát tükrözzék. Az óvodai közösségünket a hétköznapokból emeljék ki az ünnepek, ünnepélyek egyéb rendezvények - vidékünk jellemz� jegyeinek viselése. Az ünnepek ünnepélyek egyéb rendezvények, mint visszatér� közösségi események óvodánkban személyiségfejleszt� hatásúak. Erkölcsi normákat, szokásokat tartalmakat közvetítenek, amely a gyermekek fejl�déséhez legyenek elengedhetetlenek.

33

3. MUNKATEVÉKENYSÉG

Célja: Az önként és örömmel végzett tevékenységgel az önállóságra és öntevékenységre

nevelés. Feladata:

♦ A gyermekek munka jelleg� tevékenységek során nyújtható lehet�ségek segítségével – tapasztalatszerzés, környezet megismerése, munka-végzéshez szükséges képességek, készségek tulajdonságok (pl.: kitartás, az önállóság, a felel�sség-, a céltudatosság) alakítása.

♦ Társas kapcsolatok er�sítése.

♦ Munka által ismeretek közvetítése a környezet tárgyi valóságáról.

♦ Erkölcsi értékek megalapozása: megbecsülés, kitartás, vállalás.

♦ A munkavégzéshez szükséges eszközökkel való bánásmód elsajátíttatása. Tartalma: A különböz� munkafajták: a testápolás, öltözködés, étkezéssel kapcsolatos / önkiszolgálás / , a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkákról, a feladataikat az egészséges életmódra nevelésnél határozzuk meg. Itt a közösségért végzett és a kerti munka jelent�ségét hangsúlyozzák. Az életre felkészítés nem nélkülözheti ezen munkatevékenységek lehet�ségeinek kihasználását. Ezen kívül minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. A munkára nevelés általános értelemben, magában foglalja a valódi értékeket teremt� képességek fejlesztését (pl.: a különböz� gy�jtögetések) során képesek felfogni munkájuk eredményét. A munka az életre való felkészítést szolgálja, ezért fontos, hogy a munkatevékenység a felkínált lehet�ségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszerített feladat legyen. A munkavégzés rendszeres, folyamatos legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. Közösségért végzett munka: A munkamegosztás során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A munka és munkajelleg� tevékenységek legyenek a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszközei. Éljenek az állandó lehet�ségek kihasználásával –folyamatosan vegyenek részt környezetük tisztántartásában, közösen javítsák, tisztítsák meg játékaikat, segítséggel rendezzék át a csoportszobát, játékpolcokat. Vegyenek részt különböz� alkalmakra a csoportszoba, el�szoba díszítésében.

34

Önkiszolgálás: A gyermekek óvodába lépést�l minden teend�t (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása) amely saját testük szükségleteit kielégítik, próbálják önállóan végezni. Ezeket a teend�ket a gyermekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végzik el, amikor képesek rá, vagy kedvük van hozzá. Egyéb munkalehet�ségek:

Ο Segítsenek évszakonként, alkalmanként a küls� környezet tisztán-tartásában.

Ο Segítsenek a járdatakarításban, söprögetésben, levelek összegereblyézésében, hó eltakarításában.

Ο Udvari játékok ki- behordása, tisztántartása legyen állandó feladat.

Ο A gyermekek munkára nevelésénél fontosnak tartjuk, az óvodában az él�sarok kialakítását és a kerti munka megvalósítását, mivel a nevelésben játszott szerepét túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehet�séget nyújt a gyermekcsoport valamennyi tagjának.

Kerti munka: Tavasztól – �szig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szerezhetnek a gyermekek. A kerti munka az a terület, ahol az értékteremt� képesség még tisztábban megmutatható. Egyenl�re a virágok életéhez, gondozásához szeretnénk közelebb vinni a gyermekeket, ezen feladatok elvégzéséhez kívánunk megfelel� méret� biztonságos munkaeszközöket beszerezni. Az él�sarok rendezése, feltöltése továbbra is a gyermekek és dolgozók adományozásából, gy�jtéséb�l történi. A rendben tartását természetesen feln�tt irányítással végzik a gyermekek. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:

��Minden gyermeknek biztosítson lehet�séget, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.

��A munkatevékenységhez szükséges eszközök folyamatos biztosítása, b�vítése melyek a /gyermekek méretének / megfelel�ek legyenek.

��A munkaeszközök elérhet� helyen való tárolása. Lehet�ség adása a megszokottól eltér� munkatevékenységek végzésére is.

��Törekedjen arra, hogy a gyermeknek minden munkatevékenység örömet jelentsen.

��Adjon lehet�séget a gyermeknek bármilyen �ket érdekl� munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.

35

A fejl�dés várható jellemz�i óvodáskor végére:

♦ Önállóan használják és tartják rendben játék és munkaeszközeiket.

♦ Önállóan végzik saját személyükkel kapcsolatos munkákat, feladatokat /tisztálkodás, öltözés, étkezés, öltöz�ben személyes dolgaik/ rendben tartását.

♦ Szívesen, bátran végeznek kisebb megbízatásokat.

♦ Önállóan végeznek naposi teend�ket, néhány egyszer�bb munkafajtát.

4. SZABADID�S TEVÉKENYSÉG

Célja:

A gyermek a szabadid�s tevékenységek által tanuljon meg gazdálkodni a rendelkezésre álló id�vel.

A gyermek képes legyen önmaga által irányított emberré válni.

Feladata:

♦ A tevékenységek közötti választás képességének kialakítása a gyermek döntési képességének fejlesztése, ezáltal a gyermeki öntevékenység kialakítása.

♦ A csoportnál nagyobb közösség megismerésére, s�t kialakítására lehet�ség biztosítása.

♦ A gyermek döntési képességének fejlesztése.

♦ Értékközvetítés a szabadid�s tevékenységen keresztül.

Tartalma:

A szabadid� igazi tartalma a termékeny id�-felhasználási lehet�ségek közötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és szabadon tevékenykednek. A gyermek az óvón� által felkínált lehet�ségek közül szabadon választhasson (mese, bábozás, társasjáték, zene-tánc, barkácsolás, filmvetítés). Természetesen nemcsak az épületen belül, hanem azon kívül az udvaron is megvalósítható ez a sokfajta választási lehet�ség, ami döntése, és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. (Pl.: sport, és játék, udvar közötti választási lehet�ség, vagy dalosjáték, labdajáték, ugróiskola, szabályjáték, aszfaltrajz.)

Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos minden gyermek érdekl�désére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, s�t kialakítására is lehet�séget biztosítunk. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével, tágítjuk a gyermeki élet mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság kezdeményez�készség és döntési képesség kifejl�dését /pl. játszónap/. Ugyanakkor mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz és nevelési mód, hiszen még nagyobb lehet�séget nyújt az azonos érdekl�dés� gyermek kiscsoportos foglalkozásához.

36

Az óvodapedagógus feladata a szabadid�s tevékenységek megszerve-zésében:

��A délel�tti és délutáni id�ben változatos sokféle szabadid�s tevékenység biztosítása.

��Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére.

��Keresse a lehet�séget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek.

��A választásra felkínált tevékenységek listáját b�vítse, id�szakonként, gondolja át a változtatások lehet�ségét és szükségét.

��Egyszer�, saját maga és a gyermek alkotta eszközökkel, segítse el� a gyermek fantáziájának fejl�dését.

��Pihen�id�ben és a délután folyamán keressen és kínáljon lehet�séget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermek egyéni kéréseinek teljesítésére.

A fejl�dés várható jellemz�i óvodáskor végére:

♦ A gyermekek képesek választani a felkínált tevékenységek közül.

♦ Önálló döntésük szerint részt vesznek az udvari tevékenységekben.

♦ Fejl�dik fantáziájuk, kreativitásuk, javul a mozgáskoordinációjuk.

♦ Önálló alkotásokat képesek létrehozni.

♦ Képesek együttm�ködni a szabadid�s tevékenységben, azok szervezésében, ezáltal javul szociális érzékenységük.

♦ Képesek egymással, a feln�ttekkel kultúráltan megbeszélni az elképzeléseiket. VI. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE

1. A TÁRSADALMI ÉRINTKEZÉST MEGALAPOZÓ FOGLALKOZÁSOK

1.1. AZ ANYANYELV Cél:

A szociális kapcsolatok kiépítésének, az emberek közötti kommunikációnak az alapfeltételeit biztosítani. Az anyanyelv fejlesztésével párhuzamosan, ennek segítségével a gondolkodás fejlesztése.

37

Az óvodapedagógus feladata az anyanyelvi nevelésben

��Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése.

��Ügyeljen a megfelel� hangképzésre, beszédtempójára, stílusára, hangsúlyára, hanglejtésére, mintaszer� tiszta beszédére. Mindig érthet�en egyszer�en, világosan az adott szituációnak megfelel�en fejezze ki magát.

��Családlátogatások során fontos a háttér megismerése, a családokkal való folyamatos kapcsolattartás, együttm�ködés az anyanyelvi nevelésben.

��Folyamatosan kísérje figyelemmel a gyermekek anyanyelvi fejlettségi szintjét.

��Lehet�séget kell biztosítania minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.

��Képessé kell tenni a gyermekeket arra, hogy másokat is meg tudjanak hallgatni.

��A gyermekek szókincsének folyamatos b�vítése.

��A beszédszínvonal emelése, olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.

��Beszédmegértés fejlesztése.

��Beszédtechnika – légzéstechnika – fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.

��A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.

��A beszédhibák megfelel� módszerekkel történ� javítása, logopédus segítségével. Az anyanyelvi foglalkozások tartalma:

��Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejl�dését, szociális kapcsolatainak kialakítását és el�segíti a gyermek zökken�mentes iskolai tanulásának megkezdését. Rendkívül fontos, hogy az óvón� minden lehet�séget megragadjon, arra hogy az egész nap folyamán, a nap minden percében – játék, mese-verselés, ének-zene, dalosjátékok, vizuális-, mozgásos tevékenységek a környez� világnak tevékeny megismerése, a munka, a tanulás során – a gyermekek kifejez� képességének, szókincsének, beszédértésének – a beszédöröm biztosításával – folyamatosan fejlessze.

��Az óvodában a gyermek alaptevékenysége a játék. Az anyanyelvi nevelésben – a célok elérése érdekében alapvet�en fontos, figyelni és felhasználni a gyermeki játékot. /Eszköz, élmény, sok-sok id� biztosítása stb.) A beszédfejlesztés alapja a beszédértés, a tiszta beszéd.

��Fontos!: az anyanyelvi játékok tudatos felhasználása.

Anyanyelvi játékok:

- Tiszta beszédejtést, beszédtechnikát segít� játékok /légzéstechnikai- játékok pl.: „gumiember”, artikulációs játékok, hangutánzók stb./.

- Folyamatos kifejez� beszédsegít� játékok /barkochba játék, szópárok-, ellentétpárok keresése, visszhang játék, mit gondolsz – miért?/.

38

- Nyelvi kommunikációs játékok /mond egy szóval, mi változott meg, tükörképjáték/

- Hallás, figyelemfejleszt� játékok /színpados játék, folytasd a történetet, képelemzés, „mesebeszélgetések”, súgok valamit - add tovább/

- Játék a mimikával – érzelmek gesztusok viselkedések. Nagyon fontos, hogy szabadid�s tevékenységek közben, játékos szituációkban is gyakoroltassuk a gyermekkel az udvarias, a kultúrált viselkedés szabályait: /Pl.: Egymás és feln�ttek köszöntése, halk tónus, megszólítás, társakkal szembeni figyelmesség „f�zés” – terítés, bemutatkozás stb./. Játékos gyakorlatok alkalmazása során elsajátítják a különböz� szabályokat, normákat. Megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz, együttm�ködni társaikkal. A gyermekek – gyakran – indulatosan, önuralom hiányában beleszólnak egymás és a feln�ttek beszédébe. Meg kell szokniuk, hogy türelmesen várjanak. Az életre nevelés szempontjából nagyon fontos olyan játékok kialakítása, mely során a gyermekek váratlan szituációkba kerülnek, pl.: ha segítséget kell kérniük, /mit tennél, ha lemaradnál a vonatról? stb./, ezek a játékos beszélgetések magabiztosabbakká teszik a gyermekeket. Figyelnünk kell az anyanyelv szempontjából a mozgás és a beszéd koordinálására, ép úgy, mint a nem verbális kommunikáció fejlesztésére. Ebben segítenek a különféle érzékszervi játékok /pl.: látásfejlesztés, mi változott meg?, memória játékok, képdominó, pázl játékok stb./. Ha beszélünk, vagy beszélnek egymással fontos, hogy egymás szemébe nézzünk – a szemkontaktus fenntartása. A beszoktatás id�szakában felmérjük a beszédfejlettség szintjét és ehhez igazítjuk a fejlesztést. A hétf�i napokat célszer� kijelölni az otthonról, vagy bárhonnan /kirándulások stb./ hozott élményekr�l, történésekr�l, meghitt, közvetlen hangú beszámolókra. Ilyenkor beszédkedvük óriási. Jó alkalom ez, egymás türelmes meghallgatására is. A csendes, bátortalan beszéd� gyermekek inkább a négyszemközti beszélgetések során nyílnak meg – fontos számukra is biztosítani ilyen alkalmakat. A nap további részét anyanyelvi játékokkal, dramatizálással, bábozással, mesével, könyvnézegetéssel is színesítjük. Rá kell „ébreszteni” a kisgyermekeket a könyv tiszteletére, hogy majd olvasni szeret� feln�ttekké válhassanak. Ha beszéd-rendellenességet, beszédszervi problémát észlelünk, vagy érthetetlen beszéd� – esetleg egyáltalán nem beszél� – gyermekkel van dolgunk, szakember segítségét kérjük. A fejl�dés várható jellemz�i óvodáskor végére, az anyanyelv terén

♦ Folyamatosan, érthet�en tudnak kommunikálni, beszélni.

♦ Beszédértésük fejlett, megértik mások és egymás beszédét.

39

♦ Kifejez�készségük, szókincsük gazdag, szívesen, bátran beszélnek.

♦ Élményeiket, gondolataikat, érzelmeiket érthet�en, összefügg�en képesek megfogalmazni, szóban kifejezni.

♦ Megértik egymás beszédét, igénylik az odafigyelést, beszédfegyelmük egyre fejlettebb.

♦ Jól érthet�en, tisztán, folyamatosan képesek beszélni.

Logopédiai foglalkozások Óvodánkban hetente egy alkalommal logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. A csoportból viszi ki �ket, az erre a célra kialakított logopédiai helyiségben, ahol a megfelel� eszközök rendelkezésre állnak. Minden év szeptemberében felméri az óvoda minden gyermekét. A logopédus szül�knek szül�i értekezleten tájékoztatást tart gyermekeik pillanatnyi beszédállapotáról és szükség esetén korrekciót javasol.

1.1. MATEMATIKA Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére, a komplex óvodai foglalkozások keretein belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Nagy jelent�séget tulajdonítva az aktivitásnak, az együttm�ködésnek és a tevékenységben elérhet� eredménynek. Az óvodás gyermek személyiségének fejl�désében a környezet a fejl�dés forrása, ezen belül a matematikai nevelés lehet�ségét biztosítva. A matematikai nevelés célja: A gyermeket körülvev� környezeti valóság mennyiségi és térbeni viszonyainak, formáinak napi élethelyzetben történ� megfigyelése. A megismer�, felismer� képességek /érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémamegoldás/ fejlesztése. A matematikai nevelés feladata: A gyermekek mivel korán felfigyelnek a dolgok mennyiségi és min�ségi összetev�ire, így az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, figyelembe véve a jellemz� gazdálkodási sajátosságokat /állandóság hiánya/. Az óvodás gyermeket jellemz� fejl�désbeni egyenl�tlenség miatt a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelölünk meg.

Ο Els� szint: bevezetés a matematikába – általában a gyermek 5. életévéig tart.

Ο Feladata: A matematikai kíváncsiság és érdekl�dés kibonta-koztatásának segítése, szemlélet megalapozása.

Ο Második szint: az intenzív fejlesztés szakasza 5,6,7, életévben.

Ο Feladata: Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszerzése, részképességek, gondolkodási m�veletek, szokások elsajátítása. Logikus, kreatív gondolkodás fejlesztése.

40

A matematikai nevelés tartalma: A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A matematika fegyelmezett gondolkodása, a felfedeztetés, az ötletes megoldásokra, megoldások keresésére nevel. Környezetünk megismerése során szerzett tapasztalatok, élmények a matematikai ismeretek sokaságát kínálják a matematikai nevelés számára. A komplex foglalkozások szervezéséhez javasolt

Ο Számfogalom megalapozása.

Ο Min�ségi eltérések megfigyeltetése /nagyobb, hosszabb, magasabb, szélesebb/.

Ο Mennyiségi eltérések megfigyeltetése /sok, kevés, több, kevesebb, semmi, egyel több/.

Ο Geometria körében szerezzenek tapasztalatokat, különböz� tevékenységekkel.

Ο Azonosság, egyenl�ség megfigyelése /színezés, tépés, vágás/.

Ο Becslések, mérések /felület, térfogat/.

Ο Tájékozódjanak térben és síkban ábrázolt világban azonosítsák és különböztessék meg az irányokat.

Ο Térbeli percepció kialakítása tükör el�tti mozgásokkal, tükörrel való tevékenységekkel.

A matematikai tanulás formái: Az óvodában a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formája valósulhat meg:

♦ utánzásos minta modellkövet�,

♦ spontán, játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épül� tapasztalatszerzés,

♦ gyakori problémafelvetés és feladatmegoldás,

♦ gyermeki kérdésekre adott magyarázatok,

♦ az óvón� által kezdeményezett foglalkozások. Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén

��A komplex matematikai foglalkozásoknak minden esetben támaszkodni kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire.

��A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékra építetten szükséges megvalósítani.

41

��A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése.

��Olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdekl�dését.

��Minden olyan lehet�ség kihasználása, amely alkalmas a matematikai tartalmak közvetítésére.

��Igyekezzünk f�leg olyan témaköröket választani, amelyekr�l a gyermekek folyamatosan szerezhetnek spontán tapasztalatokat környezetükben.

A fejl�dés várható jellemz�i óvodáskor végére

♦ Megkülönböztetnek igaz, nem igaz állításokat.

♦ Legyenek képesek különböz� szempont szerint csoportosítani.

♦ Értik és használják a mennyiségi összehasonlítás során megismert szavakat, fogalmakat.

♦ Ismernek néhány mértani testet, sík mértani formát.

♦ Különböztetnek meg irányokat.

♦ Képesek tájékozódni az ismert irányok szerint.

♦ Képesek a papíron balról jobbra, fentr�l-lefelé mozgásra, munkára.

♦ Tevékenységeikben megnyilvánul a logikus gondolkodás.

2. TÁRSADALMI GYAKORLAT BELS� ÖSSZEFÜGGÉSEIT TÜKRÖ Z� KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK

2.1. TERMÉSZET-TÁRSADALOM-EMBER

Célja:

��A gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek az �ket körülvev� természeti és társadalmi környezetb�l, életkoruknak megfelel� szinten.

��Olyan óvodások nevelése, akik feln�ve azon munkálkodnak majd, hogy a természet és környezetünk szépségét óvják, védjék. A természethez való pozitív hozzáállás, jellemzi �ket.

��Természeti és társadalmi környezetük alaposabb megismerésével a lakóhelyünk iránti szeretet, a „gyökerek” mélyítése a hozzá való köt�dés er�sítése.

Feladata:

♦ Szül�földünk a Tápió-vidék és a helyi környezet felfedezése során a gyermek pozitív érzelmi viszonyainak kialakítása, a természeti, emberi tárgyi, vidéki értékei iránt.

42

♦ Megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmét értékeire, szépségeire.

♦ Olyan helyezetek kialakítása, amelyekben közösen keresnek, építenek, gy�jtenek és oldanak meg problémákat.

♦ A környezeti neveléshez kapcsolódóan, a természetes élethelyzetekben megtanítani a gyermeket a helyes viselkedésre /pl.: halk beszéd, udvariasság/.

♦ Olyan hatások érjék a gyermeket, amelyek a környezetük kutatására és felfedezésére ösztönzi �ket, felhasználva a gyermek spontán érdekl�dését, kíváncsiságát, megismerési vágyát.

♦ Az él� és élettelen világ megismerése.

♦ Önálló véleménynyilvánítás biztosítása, a gyermek önbizalmának növelése.

♦ Jeles napok megünneplése, a magyar néphagyományok megismerése, ápolása. Helyi népszokások felkutatása, régi mesterségek megismertetése, gazdagítja a környezetr�l alkotott képet.

♦ Környezettudatos magatartás kialakítása, közös kirándulások és érdekes tevékenységek szervezésével, folyamatos élmények nyújtása.

Tartalma: A kisgyermek számára az óvoda új környezet, ezért fontos megismertetése /a szül�kkel közös ismerkedési nap szeptemberben/. A tapasztalatszerzés mindig valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben, vagy az óvoda udvarán zajlanak. Már kiscsoporttól rövidebb, hosszabb sétákat teszünk a gyermekekkel az óvoda környékén. Minden év októberében az Állatvédelmi nap alkalmából kirándulni visszük a gyermekeket /Jászberényi Állatkert, Gyöngyösi Mátra Múzeum, Abonyi Vadaspark, Tápiószentmártoni Lovaspark./. A séták alkalmával: fák, virágok, állatok, különféle talajfelületek, kiskertek, megannyi ismeretet jelentenek a gyermekeknek. A séták, kirándulások, vagy az él�sarokban végzett tevékenységek rügyeztetés, csíráztatás, hajtatás, növények gondozása, rengeteg tanulási, tapasztalási lehet�séget kínálnak a gyermekeknek. Önálló és csoportos megfigyelések alkalmával az évszakokra jellemz� jegyek-színek az évszakok szépségének az id�járás változásainak megfigyelése. Községünk központjában található az orvosi rendel�, gyógyszertár, fogorvosi rendel�, ahol megismerkedhetnek az ott dolgozók munkájával. Szívesen látogatnak a gyermekek a kastély kertbe, ahol fa és virágfélék sokaságával ismerkedhetnek meg, /miközben madárhangot hallgatnak/, valamint az ott található tó, növény és állatvilágával. Megismerkedhetnek az ott dolgozók /ápolók/ munkájával is. Falunk megismeréséhez óriási lehet�ségünk van. /Posta, ÖNO, iskola, zeneiskola, boltok, Téglagyár./ Téglagyári halastó, cukrászüzem, tésztagyár, vízügy, fölm�vel� emberek munkája. Tápió part, Tájvédelmi körzet, strand, rét, kiserd�, állattartó gazdaságok, virágkertészet. Szolgáltatók: fodrász kozmetika. Különböz� közm�vel�dési épületekbe látogathatunk: Falumúzeum, Tájház, Templom, Könyvtár, közelben lév� Tápiószele Múzeumába.

43

Megfelel� könyvek biztosítása, hogy képekben is lássák a gyermekek azt, amit a természetben megtapasztalnak. Folyamatosan tanúi lehetnek az évszakok változásainak, jellemz� jegyeinek megfigyelésének, évszak és id�járás változásainak hatása az él�lényekre. Ismerjék meg az itt felnöv� gyermekek a helyi és a Tápió-vidék természetvédelmi területeit, a kulturális örökségeket, népi hagyományokat, az itt él� fontosabb növényi és állati fajokat, el�fordulási helyüket, óvásukat, védelmüket. A környezet megszerettetése közben a gyermek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. A gyermek elemi ismerete alakuljon ki, önmagáról és közvetlen környezetükr�l.

2.2. SZÜLETÉST�L-FELN�TTKORIG A természet-társadalom-ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újra játsszák életüket. Újra élik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban a családban, az óvodában, vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat az életfolyamatok újrajátszása, nemcsak arra ad lehet�séget a gyermeknek, hogy a benne lév� feszültségek feloldódjanak, hanem el�segíti számukra a társadalomban való kés�bbi bekapcsolódást, szocializálódást. A születést�l-feln�ttkorig címmel megfogalmazott komplex foglalkozások magukba foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól, a helyes viselkedésik mindazt, ami a gyermeknek támpontot adhat a környezetében meglév� szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan a gyermek érdekl�désének és igényeinek figyelembevételével. Ez a komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhet� foglalkozásnak, hiszen játékid�ben, szabadid�ben, vagy a nap bármely id�szakában megvalósíthatók az itt jelentkez� feladatok. A szül�k igényeihez alkalmazkodva a községünkben katolikus vallású családok élnek, ezért szükségesnek tartjuk a heti egy alkalommal a hitoktatást. Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében

��Olyan feltételek megteremtése, amely lehet�vé teszi minél több tapasztalat szerzését a természetben /séta, kirándulás/.

��Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt gy�jtsenek a gyermekek saját természeti és társadalmi környezetükb�l /pl.: lovas kocsis kirándulás a szürkemarhákhoz/.

��Biztosítani minden eszközt és lehet�séget a gyermeknek természetben való folyamatos tevékenykedtetéshez.

��A foglalkozásokat lehet�ség szerint a szabad természetben szervezzük meg.

��Biztosítsuk feltételeit annak, hogy az óvodában él�sarok és virágoskert m�ködjék, és ha lehet�ség van kisállat tartásával is próbálkozzunk /pl. télen madarak etetése/.

44

Fejl�dés jellemz�i óvodáskor végére

♦ A gyermekek különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak a természet szépségeiben, felismerik a napszakokat.

♦ Elemi összefüggéseket felismernek.

♦ A gyermekek ismerik a környezetükben lév� intézményeket, szolgáltatókat.

♦ Ismerik a Tápió-vidék helyi f�bb nevezetességeit, természti kincseit.

♦ Ismerik a Tápió-vidékre jellemz� növényeket, állatokat, azok gondozását.

♦ Ismerik a ház- és vadállatokat, madarakat, bogarakat.

♦ Tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, óvodájuk nevét. Születésük helyét, idejét.

♦ Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.

♦ Ismerik az alapvet� viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természet és társadalom, környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.

♦ A megismert szavakat, kifejezéseket helyesen használják.

2.3. M�VÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK A m�vészet ismerete, szeretet, esetleg valamely m�vészeti ág m�velése és egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezd�dhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Mindig arra törekszünk, hogy a gyermek megismerje a világ szépségeit. A m�vészeti nevelés szempontjából nagyon fontos, hogy egyszer�, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. Arra törekszünk, hogy a gyermek valósítsa meg az elképzeléseit, egy szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága, harmóniája hatást gyakorol a gyermekre. A m�vészet nem más, mint a világ megismerése sajátos néz�pontból, egyéni sz�r�n keresztül. A m�vészeti nevelés mindenekel�tt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a m�vészeti tevékenységek legfontosabb feladata. A kreativitást els�sorban az adott légkör, az oldott légkör, a nagy mozgás, szabadságtér és az eszközök biztosítása segíti el�. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban stb. kifejezésre juttassák. Önmaguk kifejezésére adódik lehet�ség, ha több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, és azt biztosan kezelik.

45

A m�vészeti tevékenységek fogalom rendkívül sokrét�, összetett és komplex jelleg�. Ide tartozik a

• mese-vers, • az ének-zene, • a bábozás, • a tánc, • a játék, • a dramatizálás, • a festés, • az agyagozás, • a rajzolás, • a barkácsolás

éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. Nem egy foglalkozást jelölnek a m�vészeti tevékenységek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékid�ben vagy a szabadid�ben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor. A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként el�forduló jelenségek megörökítését valamilyen formában. Az �sszel lehulló faleveleket színezhetjük, festhetjük, lerajzolhatjuk, énekelhetünk és mesét, verset mondhatunk róla, bábokat készíthetünk bel�le. Ismételten le kell szögezni azonban, hogy foglalkozásnak tekintjük a szabad természetben lezajló bármilyen megfigyelést, sétát, tehát foglalkozás alatt nem kell feltétlenül a klasszikus értelemben vett foglalkozásokra gondolni. Az óvodapedagógus feladatai a m�vészeti tevékenységek megszervezésében

��Úgy alakítsa ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott különböz� tevékenységeket keres� gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak.

��Biztosítson minél több eszközt, id�t és helyet a m�vészeti tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának.

��Nyújtson lehet�séget a vizuális és kommunikációs tevékenységek összekapcsolására.

��Segítse el� a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.

��Adjon lehet�séget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket.

��Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor ügyeljen a gyermekkel való érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére.

��A 3-6-7 éves korban tervezhet� alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, min�ségének differenciált fejlesztése.

46

2.3.1. Mese-vers, dramatizálás, bábozás A gyermekkel való különös és játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehet�sége, szellemi szükséglet kielégítése, beszédtanulás, tanítás, szórakoztatás, kellemes id�töltés együttes élmény. Ez az a beszédmód, amire egy hét éven aluli gyermek tartósan, kényszerítés nélkül tud figyelni. A mese úgy, mint a játék örömforrás. Célja:

Az irodalom iránt érdekl�d�, majdan szívesen olvasó, színházat, múzeumot látogató személyiség megalapozása.

Feladata:

♦ A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése.

♦ A gyermek érzelmi, értelmi és etikai fejl�désének és fejlesztésének segítése.

♦ A gyermek, nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközével.

♦ Önálló szöveg és mesemondás képességének kialakítása.

♦ A báb, dramatikus játékok pozitív személyiségfejleszt� hatásával a társas viszonyok kedvez� alakítása.

Tartalma: Az óvodában az irodalomnak és a népi m�veknek egyaránt helye van. Anyaga változatos legyen, magyar népmesekincs, magyar gyermekirodalom ezen kívül gyermekköltészet, kiváló forrás mese-vers kiválasztáskor. Szükséges az anyagot b�víteni modern mesék, modern gyermekköltészet felhasználásával. A mindennapi tevékenységek között speciális helyet foglal el a hetirendben a megjelölt mese-vers, anyanyelvi nevelés /melyek el�re tervezettek/, beépülnek a hetirendbe és a komplex foglalkozások rendszerébe. A mesét-verset, mivel alapvet� szükségletnek fogjuk fel az óvodában – helye, ideje legyen mindig. A tervezés széles alapanyagból történjen /lásd tartalomnál/. Lényeg, hogy mindennap valamilyen formában halljanak mesét, verset. Lehet�ség teremtés önálló szöveg és mesemondáshoz. Ösztönözzük a gyermekeket közös történetek kitalálására, illetve önálló szöveg és mesemondásra. Segítsük el�, hogy megfelel� eszközökkel el is játszhassák a nekik tetsz� meséket, arra figyeljünk, hogy a többszöri feldolgozást, ismétlést kedvelik a gyermekek. Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás, dramatizálás, - mindkett� szorosan kapcsolódik a meséhez, mondókázáshoz, verseléshez.

47

Bármikor legyen alkalma a gyermeknek bábozni, dramatizálni – a megfelel� és szükséges esztétikus eszközöket folyamatosan használni. Bábozás önálló szervezésben, vagy óvón�i irányítással, a gyermek méret� paraván mögött. A mese-vers iránti érdekl�dés jeleként legyen lehet�ség a gyermekek életkorának, a címek, vagy ünnep aktualitásának megfelel� témájú mesekönyv lapozgatásra, nézegetésre. Az óvodapedagógus feladata

��Mindennapi meséhez a feltételek megteremtése.

��A gyermeki igények megismerése, a mese-vers lélektanának beható ismerete.

��A mesélés, versmondás alkalmainak, lehet�ségeinek számbavétele, helyének megkeresése, a gyermekcsoport napirendjében.

��A mesék, versek gy�jtése, kiválasztása – szöveg értelmezése, mesei kifejezések gy�jtése, tanulása.

��Minél több mese-vers tudása kívülr�l.

��Szükséges szemléltet� és játékeszközök biztosítása, rendben tartása, hogy mindenkor esztétikus legyen.

��A gyermekek könyvespolcán esztétikus, életkorunknak megfelel� könyvek elhelyezése.

��Bábozási, mesemondási technikájának fejlesztésére segítse el� a gyermekek önálló vers és mesemondását.

A gyermekek várható fejl�dése, érdekl�dése az óvodáskor végére

♦ A gyermekek szeretik és várják a mesét-verset, maguk is szívesen mesélnek, verselnek.

♦ Emlékezetb�l felidézik kedvelt meséiket, meséik egy-egy epizódját, egy-egy h�s cselekvését.

♦ Képesek játékid�ben eredeti ítéleteket megfogalmazni, kezdeményeznek a mesékkel, versekkel bábozást, dramatizálják �ket, használják a mese szavait.

♦ Tudnak természetes hanghordozással, tiszta kiejtéssel a ritmust és a vers hangulatát érzékeltetve kiolvasót, rövid sorokból álló verset emlékezetb�l idézni.

♦ Gondosan bánnak a könyvekkel.

♦ Szívesen vesznek részt az irodalmi foglalkozásokon, önállóan báboznak.

48

2.3.2. Ének-zene, énekes játékok

Célja:

A zene iránti érdekl�dés felkeltése, zenei ízlésük, mozgáskultúrájuk fejlesztése. A gyermekek zenei élményhez juttatása, amely megalapozhatja zenei anyanyelvüket.

Feladata:

♦ Zenei formaérzék fejleszt� játékok játszása /megérezzék a motívumok hosszát/.

♦ A játékokon keresztül ismerjék meg közvetve a zenei alapfogalmakat.

♦ Zenei anyanyelv elsajátításán keresztül a szókincsük b�vítése, gyakorlása.

♦ Gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése.

♦ Az évszakhoz kapcsolódó ünnepkörök dalanyagának elsajátítása.

♦ Magyar népi ritmushangszerekkel való ismerkedés.

♦ Zenei alkotókedvük növelése.

♦ Zenehallgatással, zenei m�veltségük fejlesztése.

♦ A gyermek egyéni képességeinek /értelmi, érzelmi esztétikai és közösségi képességeinek/ fejlesztése a mondókán, dalosjátékon keresztül.

Tartalma: Az óvodai ének, zenei nevelésnek jelent�s hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is él� és felhasználható hagyomány, szinte valamennyi ünnepkörhöz kapcsolódik, olyan dalanyag melyet megismertethetünk a gyermekkel. A néphagyomány�rzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva, megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás az óvodai mindennapok része. Ez a folyamat nem korlátozható, csupán a foglalkozások id�tartamára napközben bármikor adódhat lehet�ség éneklésre, mondókázásra, vagy körjátékok játszására. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték, vagy mondókázás a m�vészeti és az esztétikai nevelés szempontjából kitüntetett helyet kap. Kodály Zoltán útmutatásai alapján Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épül� fejlesztés a tevékenységközpontú óvodai nevelésen belül hatékonyan megvalósítható. Ezzel biztosítható a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyomány�rzés és az ének-zenei nevelés színvonalának meg�rzése. Óvodánk kiemelt helyet biztosít a zenei nevelésnek, mert községünknek nagyon színvonalas zeneiskolája van, ahová majd a gyermekek iskolába lépésekor minél több gyermeket várnak. A zeneiskolára való tudatos készülés érdekében a nagycsoportos gyermekeknek hetente „zene-ovi” foglalkozást tartunk, amely az óvodai ének-zene foglalkozásra épít.

49

Folyamatosan tartja óvodánk a zeneiskolával a kapcsolatot, évente több alkalommal is ellátogatunk, ahol a gyermekek a hangszerekkel ismerkedhetnek. A gyermekek m�vészi fogékonyságának fejlesztése érdekében rendszeresen lehet�séget biztosítunk az él� hangszeres játék hallgatására /zeneiskolás gyermekek, FILHARMÓNIAI el�adás negyedévente/. A fejlesztés területei:

♦ Az éneklési készség fejlesztése: éneklés megszerettetése, tiszta éneklés kialakítása.

♦ Zenei hallás fejlesztése: magasabb-mélyebb hang megkülönböztetése, halkabb-hangosabb megfigyeltetése.

♦ Bels� hallás fejlesztése: zenei emlékezet, képzelet, alkotókedv fejlesztése, dallamfelismerés, dallambújtatás.

♦ Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes lüktetés, ritmus, ezek össze-kapcsolása.

♦ Tempóérzékelés : gyorsabb-lassabb megkülönböztetése, érzékelése.

♦ Mozgásfejlesztés: különböz� térformák kialakítás, páros játékokkal, hidas, kapus… stb. játékokkal, különféle mozgásokkal mozdulatokkal, tánclépésekkel.

Az óvodapedagógus feladatai az ének-zenei nevelés területén

��A felhasznál zenei anyagok igényes életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelel� válogatása.

��3-6-7 éves korban megtervezhet� hagyományos zenei tartalmak biztosítása.

��A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása.

��A gyermek, nyelvi képességeinek fejlesztése, mondókákkal gyermek-dalokkal, és a zenei képességfejleszt� játékokkal.

��Mindennapi mondókázást, éneklést segítve el�, de gondoskodjon hetente ének kezdeményezésr�l.

��Csoportszobában, udvaron megfelel� hely, id� eszköz biztosítása.

A fejl�dés jellemz�i óvodáskor végére

♦ A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.

♦ A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni.

♦ Élvezettel hallgatnak zenét.

♦ Megkülönböztetik az elemi zenei fogalmakat (pl. halkan és gyorsan járjanak mondóka közben, magasan és lassan énekeljenek, vagy mély hangon beszéljenek).

50

♦ Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.

♦ Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.

♦ Ismerik a motívum hosszát.

♦ Szeretnek dudorászni, énekelgetni, játék közben.

2.1. Vizuális tevékenységek

Célja:

A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A m�vészetek megszerettetése, a nyitottság, ízlésformálás a m�vészetek iránt.

Feladat:

♦ A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.

♦ A 3-6-7 éves korban tervezhet� alkotó-alakító tevékenységek tartalmának, min�ségének differenciált fejlesztése.

♦ Zavartalan és sokrét� tevékenységek feltételeinek megteremtése.

♦ A vizuális tevékenységek elsajátíttatása, a kézügyesség fejlesztése, térlátás alakítása, kézm�ves technikák munkatevékenységének összehangolása.

♦ A gyermekek számára megszokott és elérhet� helyen mindig álljon rendelkezésre anyag, eszköz, amivel a gyermek tevékenykedhet.

♦ Közös és egyéni észlelésen alapuló vizuális emlékezet, képzelet, vizuális gondolkodás gazdagítása, fejlesztése.

A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen bekapcsolódnak a munkába, s az elrontott, sikertelen lépéseiket minden lelki feszültség nélkül javítják, vagy elölr�l kezdik. A munkatevékenységeket is össze kell hangolni, hiszen a szabad önálló tevékenykedés gyakran jár együtt a viszonylagos rendetlenséggel. Szokásokat kell kialakítani, hogy a tevékenységrendszer mellett is rendet lehet tartani, rendben kell tartani környezetüket. Az alkotó tevékenységhez olyan légkör szükséges, amelyben a gyermekek szívesen bekapcsolódnak a munkába, s az elrontott sikertelen lépéseiket minden lelki feszültség nélkül javítják, vagy elölr�l kezdik. A tevékenységhez elegend� id�t kell biztosítani az óvodapedagógusnak, lehet�leg addig alkossanak, ameddig kedvük tartja. Az óvodapedagógus a gyermekeknek egyenként tanítsa meg az eszközök biztonságos kezelését. Az ötlett�l a megvalósításig f�ként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak el a gyermekek. Legyen lehet�ségük arra, hogy bármikor kipróbálhassák a képességeiket. Minden csoportszobában legyen egy kis szekrény, polc, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk. Az óvodapedagógus biztató szerepe nélkülözhetetlen, de a gyermek egyéni alkotó tevékenységét ne befolyásolja a pedagógusi stílusával. Mi

51

óvodapedagógusok is b�vítsük ismereteinket, a nevel�testületben adjuk át egymásnak jó ötleteinket, azokat a gyakorlatban is hasznosítsuk. A csoportszobában kialakított nyugodt hely biztosítja a gyermekeket, hogy a sokféle anyaggal, eszközzel, technikával dolgozhassanak. Itt bármikor lehet�sége van a gyermeknek arra, hogy képességeiket ki tudják bontakoztatni, ami lehet rajzolás, festés, ragasztás, mintázás stb. A m�vészeti tevékenység megszervezése, az óvodapedagógus feladatai

��Biztosítani, csoportszobában kényelmesen, nyugodtan tudjanak dolgozni a gyermekek, tevékenységeiket egy erre kialakított helyen tudják gyakorolni.

��A gyermeki fantáziát, annak lehet�ségeit kihasználva éljünk azzal, hogy sok eszközt biztosítunk a gyermekek számára, ezzel persze id�t és nyugodt helyet is biztosítunk a csoportszobában, vagy a szabadban.

��Adjon lehet�séget arra, hogy élményeiket, az elképzeléseiket meg tudják valósítani.

��Meghitt légkör, az érzelmi kapcsolat megteremtése legyen minden nap jellemz� az óvodapedagógus munkájára.

��Megismertetni a gyermeket különböz� anyagokkal, technikákkal, munkafogásokkal.

Fejl�dés várható jellemz�i az óvodáskor végére

♦ Egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.

♦ Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.

♦ Szívesen mintáznak, bátran használják az eszközöket.

♦ A megismert technikákat fokozott önállósággal alkalmazzák, vigyáznak önmaguk, eszközeik és környezetük tisztaságára, épségére.

♦ Emberábrázolásukban már a mozgás és a részformák is megjelennek.

♦ Az eszközhasználat biztossá válik.

♦ Alkotásaikat elhelyezik az erre kialakított helyre.

♦ Igényükké válik az esztétikus megjelenítés.

♦ Elkészült munkájukról képesek beszélni.

52

3. AZ EGYÉN TÁRSADALMI FELADATAIT TUDATOSÍTÓ, KÉPESSÉGEIT

FEJLESZT� ISMERETEK, TEVÉKENYSÉGEK

3.1. MINDENNAPI TESTNEVELÉS A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejl�dését. A tevékenység-központú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. Csak rendszeres testnevelés befolyásolja kedvez�en az egész szervezet növekedését. Hozzájárul a légz�- és keringési rendszer teljesít�képességének növeléséhez. Ezért ajánlatos tehát minden adódó lehet�séget kihasználni a nap folyamán. Rendkívül fontos a szabadleveg�n való tartózkodás, minél hosszabb idej� biztosítása. Célszer� tehát a mindennapos testnevelést lehet�ség szerint a szabadban tartani /tavasztól – �szig/. Télen a leveg�nlét, a hó kihasználása /aktívan/ helyettesíti a mindennapi testnevelést. Célja:

A gyermek testi fejl�désének, egészséges moz gásfejl�désének el�segítése. Testi képességek – fizikai er�nlét – fejlesztése.

Feladata:

♦ A mozgás megszerettetése, a mozgásigény maximális kielégítése.

♦ Nyugodt, der�s légkör�, játékban gazdag, kell� intenzítású testmozgás biztosítása.

♦ A kéz finommozgásának, valamint a nagymozgások, egyensúlyérzék fejlesztése.

♦ A mozgáson keresztül a szociális képességek fejlesztése (társakhoz való alkalmazkodás, szabály és feladattudat alakítása, együttm�köd� és tolerancia képességük fejlesztése.

Tartalma: Dönt� mértékben a természetes gyakorlatok képezik. Rendgyakorlatot csak annyit végeztessen az óvón�, amennyi a gyermekcsoport helyváltoztatásához és a pontos gyakorlatvégzés feltételeinek megteremtéséhez szüksége. A foglalkozások id�tartama az óvodában eltöltött évek során fokozatosan emelkedik, mindenkor igazodva a gyermekcsoport összetételéhez, fejlettségi szintjéhez. Fokozatosan emelkedjen 20-30 percre. 3-4 éves gyermekeknél kezdetben 4-5 perc jó hangulatú, nyugodt, játékos légkör� foglalkozás biztosítja a moz gás megszerettetését. A mindennapi testnevelés id�pontját a napi tevékenységhez igazodva az óvón� tetsz�legesen választhatja. A mindennapi testnevelés szervezésében, lebonyolításában jelent�s szerepe van a dajkának. Az óvón�vel együttm�ködve biztosítja a foglalkozások gördülékeny lebonyolítását. Mindhárom korcsoportban a mindennapi testnevelés feladatait dönt� többségében testnevelési játékokkal oldja meg az óvón�. A természetes mozgásokat – járás, futás, ugrás, függés, egyensúlygyakorlatok – kiegészítjük néhány talajtorna elemmel, és kézi szerekkel végezhet� gyakorlattal. Ügyeljünk arra, hogy minden moz gásforma, amit a gyermek képes elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe épüljön be.

53

A középs�-, illetve nagycsoportba épüljön be a gyógytestnevelés. Ez azért fontos, mert gyermekkorban az elváltozások többsége reverzibilis! Ezen elváltozások kialakulásának megel�zésére, illetve javítására kell felhasználni az átlagtól csak kissé eltér� mozgásanyagot. A természetes mozgásoknál jobb gyógytestvenelési gyakorlatokat kis sem lehetne találni, mert a természetes mozgások a törzs mindkét oldalát egyformán foglalkoztatják, így nélkülözhetetlenek a test izomcsoportjainak arányos fejl�déséhez. Az udvar adta lehet�ségek minél sokoldalúbb kihasználása növeli a mindennapos testnevelés hatékonyságát. Kedvez� feltételek esetén mezítláb mozoghatnak.

♦ Járásgyakorlatok: járás ütemtartással, irányváltoztatással, fordula-tokkal, különböz� kartartásokkal, feladattal, csukott szemmel.

♦ Futógyakorlatok: lassú, közepes iramú, belegyorsuló futás. Futás tempóváltással, irányváltoztatással, versenyfutás, futás hátrafelé.

♦ Ugrások: helyb�l távol- és magasugrás, nekifutásból távol- és magasugrás /valamennyi homokgödörbe/. Ugrások különböz� magasságú szerekre fel és le.

♦ Dobások: egykezes, kétkezes, alsó, fels� dobás. Hajítás távolba kislabdával, babzsákkal, hajítás vízszintes és függ�leges célba.

♦ Kúszás-csúszás-mászás: talajon, padon, ülésben, hason, hanyatt /háton fekve/, el�re, hátra, ne rézsútos padon, pók- és rákjárás, el�re-hátra, eszközhordással is.

♦ Függés: függés érint� magas szeren, bordásfalon, függésben lábmoz gások, lajhár-függés, lajhár-mászás.

♦ Egyensúlygyakorlatok: járás padon, rézsútos padon, le-fel, eszközzel /pl.: babzsák kézben, fejen/. Egyensúlyozás homokozó peremén, fellépések-lelépések, szerekre, szerekr�l.

♦ Hossztengely körüli gurulás: gurulás talajon magastartásban, kézkulcsolással, eszközzel kézben, és boka közt, gurulás párosával.

♦ Gurulóátfordulás: el�re, hátra, guggolótámaszból, kis hajlított terpeszállásból.

♦ Talajgyakorlatok.

♦ Versenyek, váltóversenyek.

♦ Labdával végezhet� gyakorlatok.

♦ Kéziszer gyakorlatok: babzsák, karika, kend�, szalag, bot, kocka, stb.

Nem gyakorlatokat kell tanítanunk, hanem képességeket kell fejlesztenünk a gyermekek által kedvelt, ismert játékokkal, gyakorlatokkal és az így szerzett képesség birtokában örömmel vállalkoznak a gyermekek er�feszítést, odafigyelést igényl� feladatok végzésére is. A jó eredmény eléréséhez az óvón� és a gyermek aktív együttm�ködése is elengedhetetlen. A mindennapi testnevelésnek vannak objektív és szubjektív feltételi, melyek megvalósításához óvodánkban is lehet�ségeinkhez képest mindent megteszünk.

54

Objektív feltételek:

• Fontos a megfelel� hely biztosítása. Szükséges az udvaron egy legalább 15x10 m füves terület, melyen sportjátékok játszására alkalmas pálya alakítható ki. Nagyon jó lehet�séget nyújt a különböz� moz gások gyakorlására a mesterségesen kialakított domb. Feltétlenül szükség van, aszfaltos, kavicsos területre, amelyet es� után is hamarosan igénybe lehet venni. Ezen a területen el�re felfestett vonalak megkönnyítik a futó- és váltóversenyek szervezését, babzsák, vagy kislabda hajítás gyakoroltatását. A különböz� alakú, magasságú, nagyságú mászókák az udvarunk fontos kellékei, mászásra, függésre egyaránt alkalmasak. Szükség van egy homokgödörre, melybe távol- és magasugrás is végezhet�.

• Az épületen belül szervezett mindennapi testnevelésre tornaterem áll rendelkezésünkre, melynek eszközkészlete folyamatosan b�vül. Szükség esetén azonban megfelel� helyet kell biztosítani a csoportszobában is a mindennapi testneveléshez.

• A megfelel� hely kialakítása, a tiszta, balesetmentes eszközök el�készítése a foglalkozás megkezdése el�tt az óvón�, a dajka és a gyermekek aktív közrem�ködésével történik. A balesetek elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy az eszközök épek, könnyen elérhet�k legyenek és megfelel� számban álljanak rendelkezésre.

Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében

��Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehet�séget a gyermekek minél hosszabb id�n keresztül a szabad leveg�n való tartózkodásra.

��A gyermekek moz gásigényét a lehet�ségekhez képest maximálisan elégítse ki!

��Adjon ötleteket a gyermekeknek olyan mozgásos játékokhoz, amelyeket önállóan is képesek játszani.

��Szervezzen versenyjátékokat, így a mozgást biztosító játékok kialakítják a gyermek szabálytudatát.

��Figyeljen a fokozatosságra, és az egyes gyermekek terhelhet�ségére.

��Az esetleges /testi hibák, lúdtalp, hanyag tartás stb./ kialakulásának megel�zése érdekében alkalmazzon célzott, speciális gyakorlatokat.

��Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad moz gásának biztosításával tegye lehet�vé, hogy a mindennapi testnevelés örömet, jelentsen a gyermekek számára.

��A fokozatosság, a rendszeresség elvének betartása.

55

A fejl�dés várható jellemz�i a testi nevelés területén

♦ Mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelel� ritmusúvá válik.

♦ Képessé válnak a differenciált mozgásra /gyors, lassú, energikus/.

♦ Egyenes tartással ülnek, állnak, járnak.

♦ Felszabadultan, teljes biztonsággal végezzék a mozgásfajtákat, különféle eszközökkel is.

♦ A szem-kéz, szem-láb, kéz-láb koordinációjuk koruknak megfelel�en fejlett.

♦ Izomzatuk kell�en meger�södött, teherbírásuk n�tt.

♦ A mozgás igény, és örömforrás számukra. VII. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

1. N Y I T V A T A R T Á S Egész évben 5 napos munkarendben, hétf�t�l - péntekig folyamatosan tartunk nyitva, kivéve a nyári 1 hónapos takarítási, és a téli-, illetve a tavaszi szüneteket. Az id�pontokat az önkormányzattal egyeztetve rögzítjük. Nyitva tartási rend: Hétf�t�l – Péntekig: 630 órától – 16,30 óráig.

2. A CSOPORTOK KIALAKÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI Óvodánk 5 csoportos, így lehet�ségünk van a gyermekek életkor szerinti csoportelosztására. A csoportok ilyen módon történ� elosztásával, felmen� rendszerben – így jó esetben 4 évig ugyanaz a csoportvezet� óvón� és délutános, illetve dajka néni tud a gyermekekkel dolgozni. Az Oktatási Törvényben el�írt 25 f�s csoportlétszámot kissé kénytelenek vagyunk túllépni /ez általában 3-4 f�t jelent/. A gyermekek és óvodapedagógusok közös érdeke, hogy túl nagy csoportlétszámok ne legyenek az egyéni bánásmód, és egyéni fejlesztés megvalósíthatósága érdekében.

3. A NEVELÉS – FEJLESZTÉS ID�KERETEI: NAPIREND – HETIREND

3.1. Napirend A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermeke óvodai életrendjét, id�beosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését.

56

A napirend általános id�keretei 10 órás óvodai nyitva tartás esetén:

- Játék és szabadid�s tevékenység 5 óra - Étkezés, pihenés 3 óra - Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1,5 óra - Komplex foglalkozások naponta 0,5 óra

A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehet� az egyes tevékenységek id�igénye, a csoportok életkora, illetve a szül�i elvárások. A napirend ezen kívül, annak megfelel�en, ahogy az évszakok változnak, vagy a gyermeki tevékenységek fejl�dése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend kialakítása során tág id�kereteket próbáltunk tervezni, ebben a kötött és kötetlen keretek is úgy szerepelnek, hogy közben a gyermekek szükségleteit és életkorát is figyelembe véve határozzuk meg a programunk tartalmi részeit. Az id�kereteket rugalmasan változtatjuk annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a várakozási id� egy-egy tevékenység között, folyamatosan építjük egyiket a másikra. Célunk: az, hogy a legtöbb id�t játékra és szabadid�s tevékenységre tudjuk fordítani. Az öltözködésre, tisztálkodásra szánt id� miatt a játékid�t külön nem bontjuk meg, ezek ugyanis természetesen beépülnek a gyermekek napi életébe. A rugalmas id�egységekbe jól beilleszthet�k a kötetlen és kötött foglalkozások és a tervezett folyamatos, fejleszt� tevékenységek. A napirendben kötött foglalkozásokat tervezünk, a kötetlen tevékenységeknek viszont csak az id�keretet határozzuk meg.

3.2. Hetirend A hetirend kialakítása az óvodapedagógus feladata: ez alapja a ritmikus és rendszerint ismétl�d� napi tevékenységnek. Csak keret, melyet az adott körülmények és a gyermekcsoportok összetétele határoz meg. A tervezés során mindig figyelembe kell vennünk, az adott korcsoportot és a gyermekek igényeit, képességeit. Ennek érdekében a komplex foglalkozások helyei és id�keretei is megváltoztathatók. A hetirend kialakításakor figyelembe vesszük:

♦ A kötetlen foglalkozások során csak id�vallumokat jelöljük meg, mivel ezek helyét mindig meghatározzák, és rugalmasan alakítják a szabadid�s tevékenységek, /a különböz� játékok: asztali, épít�, matematikai, szerep, dramatizálás, bábozás stb./ a játszó gyermekekhez való alkalmazkodás. Ugyanúgy történik a reggeli, ebéd, uzsonna, testmozgás, pihenés, élményszerz� séták, mindennapos testnevelés és az udvari tevékenységek idejének meghatározása is.

♦ A kötelez�, vagy kötetlen és mikro-csoportos foglalkozásokat.

♦ Családlátogatásokat, nyílt napok szervezését.

♦ Logopédiai foglalkozások idejét.

57

♦ Hitoktatás idejét /ez a foglalkozás délután történik/.

♦ „Zene-ovi” idejét /ez a foglalkozás délután történik/.

♦ Heti egy alkalommal logopédus segítségét vehetik igénybe az arra rászoruló gyermekek.

♦ Szül�i igényekhez alkalmazkodva, hetente egy alkalommal – hitoktatói képzettséggel rendelkez� – óvodapedagógus vezetésével hitoktatás lehet�sége is biztosított óvodánkban.

♦ A „zene-ovi” m�ködtetése, a községi zeneiskolával közösen kidolgozott program alkalmazásával /és anyagi támogatásával/ ez irányú óvodapedagógus vezetésével heti egy alkalommal történik.

Külön programjaink:

Ο Inkább évszak- és id�járás-függ�ek, - összeegyeztethet�k, beilleszthet�k a helyi programunkba is. Így pl.: a szomszédos kastélypark adta megfigyelési lehet�ségek kihasználása /állandó fás területek stb./

Ο A Tápió folyó él�világának változásainak folyamatos figyelemmel kísérése.

Ο A játszótér – h�s ligetes – látogatása, - az itt kialakított szánkózó-domb, illetve korcsolya pálya lelkes

használata.

Ο A Tápió-vidék természetvédelmi területére - évente egyszer -lovaskocsival történ� kirándulások szervezése, ahol a szürke gulya életét, mozgását egészen testközelb�l tekinthetik meg a gyermekek.

Óvodánk specialitása: a tornaszoba

Ennek használatát az óvodapedagógusok – közös megegyezés után – úgy osztották be, hogy minden gyermekcsoport birtokba vehesse azt, heti egy alkalommal.

Ezek szabályozását minden évben munkatervünkben rögzítjük.

A hetirend általános tartalma és maximális id�kerete

NAPONTA: 20-30 perc NAPONTA:30-35 perc

H. Mindennapi testnevelés Mese-vers

Élménybeszámolók meghitt be-szélgetések, anyanyelvi játékok

K. Mindennapi testnevelés Mese-vers

Természet-társadalom-ember Zenei nevelés

Sz. Mese-vers Testnevelés

Cs. Mindennapi testnevelés Mese-vers

M�vészeti tevékenységek: Vizuális nevelés, Matematika

P. Mindennapi testnevelés Mese-vers

M�vészeti tevékenységek: Vizuális nevelés, Matematika

58

A hetirend jobb oldali oszlopában a kötelez� testnevelés-foglalkozás /tornaszoba használata miatt/ az óvón�i kollektíva közös megegyezés alapján csoportonként eltolódik. Egyéni sajátossága óvodánknak, hogy a csoportokban a gyermekek fele m�vészeti tevékenységet végez, addig a másik fele matematikázik és így egyéni fejlesztésre differenciált bánásmódra is sor kerülhet.

4. TERVEZÉS, PEDAGÓGIAI ADATKEZELÉS, DOKUMENTÁCIÓK ÉS AZOK TERVEZÉSE

4.1. Tervezés

A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvet�, fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelent�s mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan számításba vesszük, hogy az egyes gyermekek fejl�dési üteme különböz� és a gyermek fejl�dését tekintve is különböz� szinten lehet egyik, vagy másik képességét illet�en. A fejl�dés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböz� területeken más és más lehet. Az óvoda feladatai közé tartozik:

1. A kiemelked� képességekkel rendelkez� gyermekek felismerése és fejlesztése. Fejlesztésünk célja, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítsuk, és képessé tegyük azok megoldására.

2. Az esélyegyenl�ség megteremtése, a felzárkóztatás. Kreatív probléma megoldásra ösztönözzük a gyermeket. Ennek kialakításához mindenek el�tt az szükséges, hogy az óvodában legyen elegend� id� a tevékenykedésre és a tapasztalat szerzésre. Feladatok a tervezéssel kapcsolatban: ��A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben egymással szoros kölcsönhatásban valósítható

meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerb�l kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket!

��A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában tervezni inkább. Két hetes periódusokban célszer�, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehet�ségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begy�jtésére és a nevel�munkában való fel-használására.

��A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés el�készít� folyamatához tendencia.

��A tervezés során szükséges külön is biztosítani a gyermeki tapasztalatok el�re nem tervezhet� tartalmának megjelenítését a tervez� és megvalósító munkában.

59

��A tevékenységek megtervezéséb�l kiindulva, a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni.

��A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal sokoldalúan, különböz� néz�pontból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt, alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedés segítségével tervezzük.

��A kétheti ütemterv megírása egyben napi vázlatot is megadja az óvón� számára. Fontos, hogy feljegyzéseket vezessünk a gyermekek fejl�dési ütemér�l, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegy�jtése a tevékenységek sokszín�ségének megtervezéséhez nyújt segítséget.

Az óvodapedagógus feladat a nevelés tervezésénél

��A gyermekek az óvodai „tanulása” cselekvések sorozatában való közrem�ködéssel érzékelt, tapasztalt, szemléletes élethelyzetekben, játék közben történjenek.

��A kisgyermekek saját képességeihez, egyéni adottságaihoz képest fejl�djenek.

��A foglalkozásokat játékosság hassa át, mindig változatos játékos módon építse fel ezeket.

��A nevelési játékok elérése érdekében saját csoportja foglalkozási anyagát a csoport egésze, de az egyes gyermekek fejlettségi szintjéhez, az adott helyi sajátosságokhoz, lehet�ségekhez alkalmazkodva tervezze, válassza meg a szervezési és munkaformákat.

��Az eszközök megválasztásánál lényeges, hogy azok, a felhasználás során a tanulásban /játékok fajtái, különböz� képek, tárgyak stb./ segítsék és serkentsék a gyermekek érdekl�dését, aktivitását, gondolkodását a különböz� feladatokban rejl� problémák felismerését, megoldását.

��A tevékenységek végzése során tapasztalják meg, hogy együttm�ködve segíthetik egymást. Tanulás közben munkálkodjanak együtt társaikkal.

Fejlesztés módszere

��Egyénre szabott, differenciált fejlesztés a csoport keretein belül.

��Az óvodapedagógusok maguk döntik el, milyen szervezeti formát alkalmaznak, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés, vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánják elképzeléseiket megvalósítani.

��A fejlesztés, a foglalkozás formáját a gyermekek fejlettségi szintje határozza meg.

��A gyermekek önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiinduló pontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez.

��A világban eligazodni készül� gyermek felkészítése az életre, feltételezi, olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg mindig az legyen, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való

60

aktív közrem�ködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglév� problémával foglalkozzon

��A nevel�munka, elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevel�munka tervezésének irányvonalairól.

5. A TERVEZÉS DOKUMENTÁCIÓJA

5.1. Csoportnapló

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott, els�sorban statisztikai adatok tárolására alkalmas, de a nevel�munkához szorosan kapcsolódó bejegyzéseknek is helyet ad az óvodai csoportnapló- mely a csoportok hivatalos dokumentuma.

A CSOPORTNAPLÓ 1 NEVELÉSI ÉV IDEJÉRE ALKALMAZHATÓ

5.2. Éves nevelési – tanulási tervek /korcsoportonként/ Hosszú távú fejlesztés /1 nevelési év / átgondolását és az óvón� gy�jt�munkáját öleli fel, a célok és feladatok ismeretében.

5.3. Heti /kétheti/ nevelési – tanulási terv Tartalmazza: a 4-es feladatrendszert alapul véve, meghatározott gyermeki tevékenységek tervezését, a szükséges fejlesztéseket a nevel�munka továbbfejlesztésének feladatait, de itt rögzíthet�k a gyermekek spontán ötletei, tapasztalati, melyek összegy�jtésére és azok felhasználására is lehet�sége ad. Ezek egyben az óvón�k napi vázlatául is szolgálnak.

5.4. Gyermeki megfigyelések Alapjául szolgálnak az egyéni differenciált fejlesztés megtervezésének. Tartalmazza: a gyermekek folyamatos fejl�désének megfigyelését, mérését, értékelését rögzít� feljegyzéseke. Így jól láthatókká válnak az egyéni eltérések, fejl�désbeli különbségek. Segít a felismerésben és a regisztrálásban, de ezek a feljegyzések jelzik a lehetséges fejlesztési irányokat is. Újabb információkhoz juttatnak bennünket a gyermek teljes megismeréséhez: a gyermeki megfigyelések és a gyermekek munkái. Igen fontosak számunkra ezek a dokumentációk, feljegyzések, ugyanis összehasonlítva a megbízható szintet mutató elemzéseket, segítséget nyújtanak a gyermekek fejl�désének figyelemmel kíséréséhez, általuk összesíthet�, értékelhet� statisztikai adatokat kapunk, a gyermekcsoportok, illetve az egyes gyermekek fejl�désér�l. Programunk megvalósításában a helyi munkaközösség segítségére folyamatosan számítunk.

61

Az óvodapedagógus – a nevel�munka dokumentálásával kapcsolatos – feladatai:

��Heti, kétheti, havi nevelési – tanulási terv készítése.

��Hetirend és napirend összeállítása.

��A gyermek fejl�désének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése.

��A nevel�munka folyamatos értékelése.

62

5.5. Az óvoda szakmai dokumentumainak kapcsolata és egymásra épülése

Óvodai nevelés Országos Alapprogramja

Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program

Helyi Óvodai Program Intézményi Min�ségirányítási

Program Az eredményesség mérése

értékelése Az óvoda Szervezi és M�ködési Szabályzata A gyermekcsoportok éves terve a tevékenységek megtervezése A gyermekcsoportok heti tanulási tervei Gyermeki megfigyelések – Egyéni Fejl�dési Napló Felvéti és Mulasztási Napló

63

VIII. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGG� PEDAGÓGIAI TE-

VÉKENYSÉG AZ ÓVODÁBAN A gyermekvédelem minden óvodapedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelmi, pedagógiai eszközökkel való segítése. A gyermekvédelmi munka, védelem minden gyermekre kortól, nemt�l, vallástól származástól független odafigyelést, gondoskodást jelent. A munkát irányító dokumentumok

��1991. november 20-án kihirdetett Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény;

��Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. és módosításai – Gyermek és ifjúságvédelem;

��1997. évi XXXI. Törvény gyermekvédelmi felel�sök segítése;

��Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja;

��16/1998.(IV.8.) MKM rendelet 4.§;

��1999. évi LXVIII. Törvény 47.§.c.pontja Helyzetkép: Az óvoda jellemz�i /részletezve „helyzetkép” c. alatt/. Célja:

♦ Az óvodába beíratott és járó gyermekek problémáinak korai felismerése, kezelése.

♦ A gyermek hátrányos helyzetének, veszélyeztetettség kialakulásának megakadályozása, de legalábbis csökkentése, hogy hátrányos helyzetbe tartósan ne kerüljön, vagy hátrányos helyzet�b�l ne váljék veszélyeztetté a gyermek.

♦ Problémás esetek folyamatos felmérése, gondos orvoslása, a gyermekvédelmi munkát segít� partnerkapcsolatok folyamatos ápolása, velük együttm�ködés rendszeresen.

♦ Az óvodai fels�rendszer aktuális m�ködtetése – óvodán belül és kívül is a társ és segít� intézményekkel.

Feladata:

♦ A gyermeki, családi problémák felismerése, képviselete minden esetben.

♦ Nyilvántartás, statisztika készítése a megismerés után.

♦ A megfelel� segít� módok kiválasztása, alkalmazása.

♦ Szociális ellátások lehet�ségének számbavétele /étkezési segély, egyéb segélyek/.

64

♦ Szül�kkel való rendszeres kapcsolattartás, tájékozódás a segít� szolgáltatások lehet�ségér�l.

♦ Segít� küls� szervekkel, szakemberekkel, az eddig kialakított aktív együttm�ködés, kapcsolattartás folytatása.

♦ Szükség esetén írásos jelzés a Gyermekjóléti Szolgálathoz, Gyámhivatalhoz, Nevelési Tanácsadó, jegyz� bevonása a probléma megoldásban.

Nyilvántartás és statisztika szempontjából – csoportonként – illetve az egész óvodára Az évenkénti felmérés szempontjai:

Az óvodába beírt gyermekek száma, ebb�l

- nagycsaládos,

- gyermekét egyedül nevel�,

- csonka családban nevelkedik,

- állami gondozott,

- cigány

- félcigány,

- nehezen nevelhet�,

- rendszeres gyermekvédelmi támogatás kap.

Veszélyeztetett helyzet: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejl�dését gátolja vagy akadályozza.

Hátrányos helyzet� gyermekeknél a szükségletek kelégítése korlátozott valamilyen mértékben, de fejl�dése nem veszélyeztetett.

Az óvodavezet� feladata a Kt.54.§.(1). alapján a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülés ellen�rzése. Egységes nevel�testületi szemlélet kialakítása, tanácsadással, meg-beszéléssel, helyzetelemzéssel, friss információ áramlás biztosításával.

♦ A gyermekvédelmi felel�s továbbképzésen való részvételének biztosítása!

♦ Etikai szabályok betartása, illetve a gyermekek jogainak szem el�tt tartása, a gyermeki jogok, kötelességek gyakorlásával kapcsolatos rendelkezésekkel megfelel�en.

♦ A gyermek joga, hogy a nevelési intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék, oktassák, óvodai életrendjét /pihen�id�t, testmozgást, étkezési lehet�ségét/ életkorának és fejlettségének megfelel� kialakítása, illetve ennek gyakorlati megvalósításának folyamatos figyelemmel kísérése.

65

♦ Az óvodának gondoskodni kell a rábízott gyermekek felügyeletér�l, a nevelés, oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésér�l. A gyermekbaleseteket el�idéz� okok feltárásáról és megszüntetésér�l az egész óvodára kiterjesztett min�ségbiztosítási ellen�rzés, el�írás javaslattétele alapján.

♦ A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszerzése, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermekek közül a tanköteles korúak évente legalább egyszer fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt.

♦ A gyermekvédelmi felel�s beszámoltatása.

Óvodapedagógusok feladata:

��Biztosítani a gyermekeket megillet� jogok érvényesülését óvodán belül.

��Gyermekek viszonylatában: még – a napi értékközvetítés, korrigáló, családi nevelést pótló, helyettesít� nevelés, beszélgetés, szeretetnyújtás.

��Egészséges életmód tevékenységeinek, szokássá alakítása – egészségmeg�rz� programok szervezése a leveg�ztetéssel, sétákkal, heti gyümölcsnap szervezésével.

��Megfigyelés, jelzés, szükség esetén, óvodán belül.

��A gyermek személyiségfejlesztésére – hátrányok csökkentése, esélyegyenl�ség biztosítása, iskolai életre alkalmassá tétele egyéni ütemterv kidolgozása – felzárkóztatás, vagy tehetséggondozás céljából.

��Megfelel� mérési, értékelési eszközök, módszerek, eljárások kidolgozása, ezek, valamint a fels� rendszer rendszeres m�ködtetése.

��Szül�kkel kapcsolatosan:

��Családlátogatás, szül�i értekezletek, fogadó órák, nyílt napok szervezése továbbra is.

��Eseményekr�l tájékoztatás szóban, írásban, faliújságon, meghívóval.

��Szül�k bevonása programokba, - kirándulás – munkadélután, gyermeknap, farsang megrendezése, szervezése.

��A prevenció minden gyermekre történ� kiterjesztése. Gyermekvédelmi felel�s feladata:

��A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munka programját az adott évre.

��Írásos munkatervkészítés egész évre. Beszámol a megtett intézkedésekr�l.

��Faliújságon keresztül tájékoztatja a szül�ket gyermekvédelmi tevékenységér�l, fogadó órájáról.

��A csoportokban dolgozó óvodapedagógusokkal rendszeres együttm�ködés, szükség esetén közös családlátogatás, fogadó óra. Szükség esetén tanácsadás.

66

��Folyamatos tájékozódás a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok sikeresebb végzése céljából, jogszabályok ismerete. Továbbképzésen, konferencián való részvétel.

��Társ és segít� intézményekkel való aktív kapcsolattartás, jogszabályok változásának követése.

��Gyermekvédelmi támogatásban részesül� gyermekek nyilvántartása – havi étkezési jelentés készítése az önkormányzat felé benyújtása.

Munkánk értékelésének szempontjai

♦ Az év elején felmért – felvett statisztika szerinti arányok változása.

♦ Egy nevelési év végén összegezni, mit tettek az óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felel�s, óvodavezet� az el�forduló problémás esetek megoldására, javítására, esetenként csökkentésére.

♦ Azon okok eltárás, amely túln� az óvoda lehet�ségein – tudjuk – de nem tudunk segíteni.

IX. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Az óvoda nevel�munkáját a helyi környezet egyre intenzívebb formában befolyásolja és ez a tendencia a jöv�ben fokozódni látszik. Az óvoda küls� kapcsolati a következ�k:

Ο óvoda és a család,

Ο óvoda és iskola,

Ο óvoda és fenntartó

Ο óvoda és a különböz� közm�vel�dési intézmények, Az óvoda és a család Az óvoda munkáját a családi nevelésre épül. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek harmónikus fejl�dését. A szül�k általában örömmel fogadnak minden tájékoztatást az óvoda életér�l, és különösen érzékenyen figyelnek a gyermekükr�l szóló információkra, értékel� megnyilatkozásokra. Elengedhetetlen, hogy az óvón� reálisan tájékoztassa a szül�ket! A szül�kkel való kapcsolattartásban kezdeményez�ek vagyunk és igyekszünk az együttm�ködés, a segítés legmegfelel�bb módját megtalálni. Célunk a kölcsönös bizalmon alapuló, az egyenrangú nevel�társi viszony kialakítása. Kapcsolattartásunk formái változatosak és egyre b�vül�k. Az óvodába iratkozáskor már személyes beszélgetés során tájékozódunk a gyermekr�l, szüleir�l családi körülményeir�l, a legszükségesebb dolgokról /van-e testvér, teljes családban él-e, dolgoznak-e a szül�k, stb./.

67

Természetesen a szül�nek is bemutatjuk az óvodát. A nevelési év kezdetén minden új óvodás az els� napot asz anyukájával, vagy apukájával együtt tölti az óvodában. Az év folyamán 3 alkalommal tartunk szül�i értekezletet, ahol b�vebb tájékoztatás adunk a csoportban folyó munkáról, a gyermekek fejl�désér�l, az óvodában történt, illetve elkövetkezend� eseményekr�l. A naponkénti párbeszéd pillanatai lehet�séget adnak a kölcsönös érdekl�dés kifejezésére, a tájékoztatásra. A szül�k csoportban tartózkodásának speciális esete a nyílt napon való részvétel, /középs� és nagycsoportban/ évente 1 alkalommal. Munkadélutánok szervezése a Mikulást megel�z�en, illetve farsangi id�szakban. A farsangi mulatság nyílt program. Szervezésében, lebonyolításában a szül�k aktív szerepet vállalnak. Örömmel vesznek rész a szül�k a kirándulások szervezésében, illetve lebonyolításában, szükség esetén kísér�ként is. Óvodánkban Szül�i Szervezet m�ködik, mely nemcsak koordináló, hanem kezdeményez� is a folyamatos együttm�ködésben. A csoportvezet� óvón� és a délutános óvón� együttesen végzik a családlátogatást, a kisgyermek óvodába töltött els� nevelési évében. Az óvoda és az iskola Településünkön egy általános iskola m�ködik, így óvodásaink valamennyien itt kezdik meg általános iskolai tanulmányaikat. A Községi Általános Iskolával évek óta igen jó a kapcsolatunk. Minden esetben az els�s tanító nénik az óvodában találkoznak a leend� tanítványaikkal. Hagyomány óvodánkban, hogy a tanévnyitóra az 5. osztályos gyermekek és a tanító nénik az óvónénikkel együtt kísérik át az óvodából az iskolába a leend� els�söket, ahol hatalmas taps és az iskolai fúvószenekar köszönti �ket. 2-3 hónap múlva az óvónénik meglátogatják volt óvodásaikat az iskolában /tanítási óra keretében/. Évente 2 alkalommal az óvodapedagógusok és az alsó-tagozatos nevel�k véleményt cserélnek azokban a dolgokban, amivel megkönnyíthet� az óvodából, iskolába való átmenet. A községi zeneiskola szervezésében „zene-ovi” m�ködik a nagycsoportos gyermekek részére, amelyet szakirányú végzettséggel rendelkez� óvón� vezet. X. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY� GYERMEKEK NEVELÉS E

ÓVODÁNKBAN Csak olyan sajátos nevelést igényl� gyermek nevelését vállaljuk fel, akinek neveléséhez a megfelel� személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk, vagy a közeljöv�ben rendelkezni fogunk. „A sajátos nevelési igény� gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelel� pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezd�d�en, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függ�en a szakért�i bizottság véleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás – az óvodai nevelés felkészít� fejlesztés keretében kell biztosítani.” (1993. évi LXXIX törvény, módosított 2003. évi LXV törvény) A sajátos nevelési igény� gyermekek nevelését óvodánkban a többi gyermekkel együtt, integráltan biztosítjuk.

68

Abban a kérdésben, hogy a gyermek eredményes nevelése, fejlesztése mely formában oldható meg, az illetékes Nevelési Tanácsadó és a Szakért�i Bizottság foglal állást. A gyermekeket egyéni fejlesztési napló alapján gyógypedagógus segítségével csoportból kiemelve heti egy-két alkalommal történik. Cél: A sajátos nevelést igényl� gyermekek integrálása a közösségbe, életmin�ségük javítása. Feladat:

♦ Segíteni beilleszkedésüket, elfogadtatni másságukat, a lehet�ség szerint fejleszteni �ket.

♦ Esélyegyenl�ség biztosítása, azonos feltételek nyújtásával. Tartalom:

��A fogyatékos kisgyermeket egyes területen kiemelked� teljesítményre való képessé tétele.

��A fogyatékos kisgyermeknél kialakítani az alkalmazkodó készséget, akarater�t, önállóságra törekvést, együttm�ködést. Ennek érdekében mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.

��A fejlesztés rövid távú céljait és tartalmát minden esetben a fejleszthet�séget tükröz� gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük.

��A fogyatékos gyermekek nevelése során figyelembe vesszük, a gyermeki sajátosságokat, azt a tényt, hogy a fejlesztés ne terhelje túl a gyermekeket.

A hatékony képességfejlesztés kritériumai személyi, tárgyi feltételek:

A gyermekek fejlesztésének és gondozásának feladatait egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv tartalmazza. Ezt a megfelel� végzettséggel rendelkez� szakember készíti el. A szükséges tárgyi feltételeket az óvoda biztosítja. Az óvodapedagógus feladatai:

��Az óvón�k jelzése alapján a fejlesztést igényl� gyermekek megfigyelése, képességeik felmérése, és az ehhez szükséges szül�i jóváhagyás beszerzése.

��Megfigyelések, mérések alapján egyéni fejleszt� programok kidolgozósa, koordinálás a csoportos óvón�kkel.

��Az egyéni és mikro csoportos foglalkozások megtartása.

��Adminisztráció pontos vezetése a fejleszt� munkáról.

��Szül�, tájékoztatása, együttm�köd� kapcsolat kialakítása igény szerint.

��Év végi felmérés a gyermekek fejl�désér�l.

69

A fejl�dés jellemz�je óvodáskor végére:

��Örömmel és aktívan vesz részt a fejleszt� foglalkozásokon.

��Önmagához mérten kimutatható a fejl�dés.

��Tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükséges részképességei. A sajátos nevelési igény� gyermekek nevelésének módjai:

• A fejlesztés és gondozás a nevelés év rendjéhez igazoldó.

• A fejlesztésbe és a gondozásba a szül� is közrem�ködhet.

• A fejlesztés, gondozás szervez�je az ellátott gyermekr�l nyilvántartást vezet.

Az óvoda helyi nevelési programjában is meghatároztuk, hogy mely sajátos nevelési igény� gyermekeket tudjuk fogadni. Óvodánkba eddig is fölvettük és együttnevelésben részesítettük a hallássérült, a hiperaktív, az enyhe értelmi fogyatékossággal él� gyermekeket. A következ� szempontok figyelembevételével kerül megvalósításra óvodánkban a sajátos igény� gyermekek együttnevelése. - A fogyatékos gyermek egyes területen kiemelked� teljesítményre is képes lehet, ennek

felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent.

- Az óvodai nevelés sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a csoportos és az egyéni tevékenységi formák.

- A spontán tanulást a társakkal történ� együttm�ködést, a kommunikáció fejl�dését segíti a számtalan élmény, minta, amelyeket a korcsoportjában tapasztal a gyermek

Az együttnevelési fogalom azt is jelenti, hogy az együttes fejlesztésen túl a gyermekekben a speciálisat, a rá jellemz� egyedi sajátosságokat keresi, és látja meg. A differenciálás lehet�ségei széleskör�ek, pl.: a gyermek sokoldalú tevékenykedtetése, a teljesítményszintek széles sávjának elfogadása, együttm�köd� tanulás, az egyéni feladatmegoldás érvényesítése. A sajátos nevelés� igény� gyermekek nevelését „A sajátos nevelési igény� gyermekek óvodai nevelésének” irányelveiben foglaltak alapján végezzük A sajátos nevelési igény� gyermekek nevelését intézményünkben logopédus-gyógypedagógus segíti. Abban az esetben, ha a szül� ezt a lehet�séget nem igényli, akkor lehet�sége van arra is, hogy más szakszolgálathoz viheti el heti 1-2 alkalommal gyermekét, ahol a megfelel� ellátásban részesül.

Az együttnevelés további fontos szubjektív tényez�je a szül�k, hiszen a felel�ssége ennél a formánál kifejezetten nagy, nagyobb, mint ha speciális intézménybe adta volna gyermekét. Szerepet játszik a beilleszkedésben az óvodapedagógussal való napi kapcsolat, a gyógypedagógussal való kapcsolat.

A feltételrendszer kifejezetten komplex, s ezen belül nagyon sok a szubjektív, nem könnyen megfogható tényez�, úgy, mint a fogadó óvodapedagógus szemlélete, módszerei, segít�készsége, kreativitása, kell� érzékenysége a probléma iránt, s végül magának a gyermeknek a személyiségjegyei.

70

Az integrált gyermek társai sem jelentenek elhanyagolható körülményt, hiszen nagymértékben megkönnyíthetik, illetve er�sen hátráltatják a folyamatot. Óvodánkban szinte fel sem merülnek problémák: rövid eligazítás után, magától értet�d�en fogadják be társaikat, nem jelent gondot a másság elfogadása. XI. NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉG Az óvodáskorú cigány gyermekek közül, csaknem, mindenki jár óvodába. Létszámuk az óvodáskorú gyermeke 5 %-át teszi ki. A családok nagy százaléka nem dolgozik. Sokan közülük nagycsaládosak és a gyermekvédelmi támogatás az egyetlen jövedelemforrásuk. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek többsége ingerszegény otthoni környezetben él. A szül�k többsége alacsony iskolázottságú, gyakran munkanélküli. Folyamatosan n� a csonka családban él� gyermekek száma is. Zömmel önálló lakással rendelkeznek, kihasználva a Szociál Politikai Támogatást, építkeztek és rendezett körülmények között –betelepülve a falu különböz� területeire – élik életüket. Gyermekeiket nagy részük tisztán, ápoltan járatja az óvodába, de akadnak bizony problémás családok is. Az óvodába lépéskor elvégzett szintfelmérések eredményei alapján, a családlátogatások során, tapasztalt körülmények és a cigánygyermekek óvodai életbe való beilleszkedése, iskolába lépésükkor értelmi, érzelmi, szociális fejlettségük még mindig sok esetben elmarad a többi beiskolázandó kisgyermek fejlettségi szintjét�l. Közös munkánkat részben hátráltatja az a tény is, hogy elvi kérdésekben, miszerint /pl.: egy-egy tanköteles korú gyermeket sokszori felszólításra sem hajlandóak rendszeresen óvodába járatni, gyakran szükséges a területi illetékes jegyz� segítségét kérnünk. Községünkben 1998. óta m�ködik Kisebbségi Önkormányzat. A szociokultúrális hátrányok mellett gyakran még részképesség zavarokkal is küzdenek. F� célunk:

♦ Ne szégyelljék etnikai hovatartozásukat.

♦ A gyermekeket mindkét kultúrához való alkalmazkodásra képessé tenni.

♦ Eddigi eredményeink meg�rzése.

♦ Szül�kkel, hozzátartozókkal kialakított kapcsolat megtartása, illetve továbbfejlesztése, mélyítése.

♦ Fejleszt� foglalkozások szervezésével hátrányok leküzdése.

Feladatunk:

��Az egészséges, harmonikus személyiség fejlesztés a testi, az értelmi és szociális érettség kialakítása a sikeres iskolai beilleszkedéséhez,.

��A rendszeres óvodába járás szorgalmazása.

��Identitásuk er�sítése.

��Egészséges életmódra nevelés.

71

��Anyanyelvi nevelés keretében, a beszédértés, beszédfegyelem fejlesztése, igényébresztés a társalgásra.

��Ismeretek b�vítése játékos formában, gondolkodási m�veletek er�sítése.

��Azon munkálkodni, hogy ezeket a gyermekeket is képességeikhez mérten, minél magasabb fejlettségi szintre eljuttassuk, óvodába, iskolába való beilleszkedésüket, lehet�ségeikhez képest, maximálisan el�segítsük.

��Rendszeres kapcsolattartás, szül�kkel, nagyszül�kkel, testvérekkel. /Formái: családlátogatás, szül�értekezlet, rendezvények, nyílt napok, bemutatók./

��Kisebbségi Önkormányzattal, családsegít�kkel, véd�n�vel való folyamatos együttm�ködés.

��A múzeumlátogatások, kirándulások, bábel�adások, állatkerti séták pótolják azokat az élményeket, amelyekb�l a gyermekek az otthoni környezetükben kimaradnak. Sokszor érik �ket negatív hatások is. Ezeket próbáljuk ellensúlyozni.

Tartalom:

��A fejlesztés id�pontja, konkrét cél, terület megnevezése, a fejlesztés módszerei, eszközei. A fejlesztés dokumentációja a csoportnapló.

A legfontosabb fejlesztési területek a következ�k:

• Mozgásfejlesztés: nagy és finommozgás (kézmozgások, egyensúlyérzék fejlesztés).

• Testséma fejlesztés: (Testkép, én-kép.)

• Téri tájékozódás, térbeli mozgás fejlesztése: térirányok, térbeli viszonyok, jobb baloldal.

• Értelmi fejlesztés: (csoportosítás, id�beli relációk, figyelem, motoros feladat verbális visszaadása).

• Finommotoros koordináció fejlesztése: (rajzkészség fejlesztése).

• Nyelvi kifejez� készség fejlesztése: (szókincs, beszédritmus, képolvasás, szöveg visszaadás).

• Érzelmi szociális fejlesztés: (kapcsolatteremtés, beilleszkedés, feladat megértés, feladattartás, érzelmi élet).

• Szociális érettség: (önállóság, feladat végzés, munkatempó).

• Tehetséggondozás: (valamelyik területen kimagasló teljesítmény esetén fejl�dés feltételeinek biztosítása).

A fejlesztést végzik: A csoportok óvón�i a dadus nénik segítségével.

72

A fejlesztés módja: Egyéni, vagy kiscsoportos a fejlesztés tartalmától függ�en.

Csak akkor lehetünk eredményesek, ha az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket az iskola kezdésig felzárkóztatjuk társaikhoz, a tehetségeket továbbfejlesztjük és minden segítséget megadunk neki, és a családoknak ahhoz, hogy a gyermekek egyenl� eséllyel kezdjék meg az iskolai tanulmányaikat.

73

KIEGÉSZÍTÉS

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY� GYERMEKEK NEVELÉSÉHEZ Csak olyan sajátos nevelést igényl� gyermek nevelését vállaljuk fel, akinek neveléséhez a megfelel� személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk, vagy a közeljöv�ben rendelkezni fogunk. „A sajátos nevelési igény� gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelel� pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezd�d�en, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függ�en a szakért�i bizottság véleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és gondozás – az óvodai nevelés felkészít� fejlesztés keretében kell biztosítani.” (1993. évi LXXIX törvény, módosított 2003. évi LXV törvény) A sajátos nevelési igény� gyermekek nevelését óvodánkban a többi gyermekkel együtt, integráltan biztosítjuk. Abban a kérdésben, hogy a gyermek eredményes nevelése, fejlesztése mely formában oldható meg, az illetékes Nevelési Tanácsadó és a Szakért�i Bizottság foglal állást. A gyermekeket egyéni fejlesztési napló alapján gyógypedagógus segítségével csoportból kiemelve heti egy-két alkalommal történik. Cél: A sajátos nevelést igényl� gyermekek integrálása a közösségbe, életmin�ségük javítása. Feladat:

♦ Segíteni beilleszkedésüket, elfogadtatni másságukat, a lehet�ség szerint fejleszteni �ket.

♦ Esélyegyenl�ség biztosítása, azonos feltételek nyújtásával. Tartalom:

��A fogyatékos kisgyermeket egyes területen kiemelked� teljesítményre való képessé tétele.

��A fogyatékos kisgyermeknél kialakítani az alkalmazkodó készséget, akarater�t, önállóságra törekvést, együttm�ködést. Ennek érdekében mindig csak annyi segítséget kap a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.

��A fejlesztés rövid távú céljait és tartalmát minden esetben a fejleszthet�séget tükröz� gyógypedagógiai-orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük.

��A fogyatékos gyermekek nevelése során figyelembe vesszük, a gyermeki sajátosságokat, azt a tényt, hogy a fejlesztés ne terhelje túl a gyermekeket.

A hatékony képességfejlesztés kritériumai személyi, tárgyi feltételek: A gyermekek fejlesztésének és gondozásának feladatait egy fejlesztési évre készített egyéni fejlesztési terv tartalmazza. Ezt a megfelel� végzettséggel rendelkez� szakember készíti el. A szükséges tárgyi feltételeket az óvoda biztosítja.

74

Az óvodapedagógus feladatai:

��Az óvón�k jelzése alapján a fejlesztést igényl� gyermekek megfigyelése, képességeik felmérése, és az ehhez szükséges szül�i jóváhagyás beszerzése.

��Megfigyelések, mérések alapján egyéni fejleszt� programok kidolgozósa, koordinálás a csoportos óvón�kkel.

��Az egyéni és mikro csoportos foglalkozások megtartása.

��Adminisztráció pontos vezetése a fejleszt� munkáról.

��Szül�, tájékoztatása, együttm�köd� kapcsolat kialakítása igény szerint.

��Év végi felmérés a gyermekek fejl�désér�l.

A fejl�dés jellemz�je óvodáskor végére:

��Örömmel és aktívan vesz részt a fejleszt� foglalkozásokon.

��Önmagához mérten kimutatható a fejl�dés.

��Tanköteles korára kialakulnak a tanuláshoz szükséges részképességei. A sajátos nevelési igény� gyermekek nevelésének módjai:

• A fejlesztés és gondozás a nevelés év rendjéhez igazoldó.

• A fejlesztésbe és a gondozásba a szül� is közrem�ködhet.

• A fejlesztés, gondozás szervez�je az ellátott gyermekr�l nyilvántartást vezet.

Az óvoda helyi nevelési programjában is meghatároztuk, hogy mely sajátos nevelési igény� gyermekeket tudjuk fogadni. Óvodánkba eddig is fölvettük és együttnevelésben részesítettük a hallássérült, a hiperaktív, az enyhe értelmi fogyatékossággal él� gyermekeket. A következ� szempontok figyelembevételével kerül megvalósításra óvodánkban a sajátos igény� gyermekek együttnevelése. - A fogyatékos gyermek egyes területen kiemelked� teljesítményre is képes lehet, ennek

felismerése és gondozása kiemelt feladatot jelent.

- Az óvodai nevelés sajátossága, hogy az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését is szolgálja a csoportos és az egyéni tevékenységi formák.

- A spontán tanulást a társakkal történ� együttm�ködést, a kommunikáció fejl�dését segíti a számtalan élmény, minta, amelyeket a korcsoportjában tapasztal a gyermek

Az együttnevelési fogalom azt is jelenti, hogy az együttes fejlesztésen túl a gyermekekben a speciálisat, a rá jellemz� egyedi sajátosságokat keresi, és látja meg. A differenciálás lehet�ségei széleskör�ek, pl.: a gyermek sokoldalú tevékenykedtetése, a teljesítményszintek széles sávjának elfogadása, együttm�köd� tanulás, az egyéni feladatmegoldás érvényesítése.

75

A sajátos nevelés� igény� gyermekek nevelését „A sajátos nevelési igény� gyermekek óvodai nevelésének” irányelveiben foglaltak alapján végezzük A sajátos nevelési igény� gyermekek nevelését intézményünkben logopédus-gyógypedagógus segíti. Abban az esetben, ha a szül� ezt a lehet�séget nem igényli, akkor lehet�sége van arra is, hogy más szakszolgálathoz viheti el heti 1-2 alkalommal gyermekét, ahol a megfelel� ellátásban részesül.

Az együttnevelés további fontos szubjektív tényez�je a szül�k, hiszen a felel�ssége ennél a formánál kifejezetten nagy, nagyobb, mint ha speciális intézménybe adta volna gyermekét. Szerepet játszik a beilleszkedésben az óvodapedagógussal való napi kapcsolat, a gyógypedagógussal való kapcsolat.

A feltételrendszer kifejezetten komplex, s ezen belül nagyon sok a szubjektív, nem könnyen megfogható tényez�, úgy, mint a fogadó óvodapedagógus szemlélete, módszerei, segít�készsége, kreativitása, kell� érzékenysége a probléma iránt, s végül magának a gyermeknek a személyiségjegyei.

Az integrált gyermek társai sem jelentenek elhanyagolható körülményt, hiszen nagymértékben megkönnyíthetik, illetve er�sen hátráltatják a folyamatot. Óvodánkban szinte fel sem merülnek problémák: rövid eligazítás után, magától értet�d�en fogadják be társaikat, nem jelent gondot a másság elfogadása.

76

KIEGÉSZÍTÉS

NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ Az óvodáskorú cigány gyermekek közül, csaknem, mindenki jár óvodába. Létszámuk az óvodáskorú gyermeke 5 %-át teszi ki. A családok nagy százaléka nem dolgozik. Sokan közülük nagycsaládosak és a gyermekvédelmi támogatás az egyetlen jövedelemforrásuk. Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek többsége ingerszegény otthoni környezetben él. A szül�k többsége alacsony iskolázottságú, gyakran munkanélküli. Folyamatosan n� a csonka családban él� gyermekek száma is. Zömmel önálló lakással rendelkeznek, kihasználva a Szociál Politikai Támogatást, építkeztek és rendezett körülmények között –betelepülve a falu különböz� területeire – élik életüket. Gyermekeiket nagy részük tisztán, ápoltan járatja az óvodába, de akadnak bizony problémás családok is. Az óvodába lépéskor elvégzett szintfelmérések eredményei alapján, a családlátogatások során, tapasztalt körülmények és a cigánygyermekek óvodai életbe való beilleszkedése, iskolába lépésükkor értelmi, érzelmi, szociális fejlettségük még mindig sok esetben elmarad a többi beiskolázandó kisgyermek fejlettségi szintjét�l. Közös munkánkat részben hátráltatja az a tény is, hogy elvi kérdésekben, miszerint /pl.: egy-egy tanköteles korú gyermeket sokszori felszólításra sem hajlandóak rendszeresen óvodába járatni, gyakran szükséges a területi illetékes jegyz� segítségét kérnünk. Községünkben 1998. óta m�ködik Kisebbségi Önkormányzat. A szociokultúrális hátrányok mellett gyakran még részképesség zavarokkal is küzdenek. F� célunk:

♦ Ne szégyelljék etnikai hovatartozásukat.

♦ A gyermekeket mindkét kultúrához való alkalmazkodásra képessé tenni.

♦ Eddigi eredményeink meg�rzése.

♦ Szül�kkel, hozzátartozókkal kialakított kapcsolat megtartása, illetve továbbfejlesztése, mélyítése.

♦ Fejleszt� foglalkozások szervezésével hátrányok leküzdése.

Feladatunk:

��Az egészséges, harmonikus személyiség fejlesztés a testi, az értelmi és szociális érettség kialakítása a sikeres iskolai beilleszkedéséhez,.

��A rendszeres óvodába járás szorgalmazása.

��Identitásuk er�sítése.

��Egészséges életmódra nevelés.

��Anyanyelvi nevelés keretében, a beszédértés, beszédfegyelem fejlesztése, igényébresztés a társalgásra.

77

��Ismeretek b�vítése játékos formában, gondolkodási m�veletek er�sítése.

��Azon munkálkodni, hogy ezeket a gyermekeket is képességeikhez mérten, minél magasabb fejlettségi szintre eljuttassuk, óvodába, iskolába való beilleszkedésüket, lehet�ségeikhez képest, maximálisan el�segítsük.

��Rendszeres kapcsolattartás, szül�kkel, nagyszül�kkel, testvérekkel. /Formái: családlátogatás, szül�értekezlet, rendezvények, nyílt napok, bemutatók./

��Kisebbségi Önkormányzattal, családsegít�kkel, véd�n�vel való folyamatos együttm�ködés.

��A múzeumlátogatások, kirándulások, bábel�adások, állatkerti séták pótolják azokat az élményeket, amelyekb�l a gyermekek az otthoni környezetükben kimaradnak. Sokszor érik �ket negatív hatások is. Ezeket próbáljuk ellensúlyozni.

Tartalom:

��A fejlesztés id�pontja, konkrét cél, terület megnevezése, a fejlesztés módszerei, eszközei. A fejlesztés dokumentációja a csoportnapló.

A legfontosabb fejlesztési területek a következ�k:

• Mozgásfejlesztés: nagy és finommozgás (kézmozgások, egyensúlyérzék fejlesztés).

• Testséma fejlesztés: (Testkép, én-kép.)

• Téri tájékozódás, térbeli mozgás fejlesztése: térirányok, térbeli viszonyok, jobb baloldal.

• Értelmi fejlesztés: (csoportosítás, id�beli relációk, figyelem, motoros feladat verbális visszaadása).

• Finommotoros koordináció fejlesztése: (rajzkészség fejlesztése).

• Nyelvi kifejez� készség fejlesztése: (szókincs, beszédritmus, képolvasás, szöveg visszaadás).

• Érzelmi szociális fejlesztés: (kapcsolatteremtés, beilleszkedés, feladat megértés, feladattartás, érzelmi élet).

• Szociális érettség: (önállóság, feladat végzés, munkatempó).

• Tehetséggondozás: (valamelyik területen kimagasló teljesítmény esetén fejl�dés feltételeinek biztosítása).

A fejlesztést végzik:

A csoportok óvón�i a dadus nénik segítségével.

78

A fejlesztés módja: Egyéni, vagy kiscsoportos a fejlesztés tartalmától függ�en.

Csak akkor lehetünk eredményesek, ha az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket az iskola kezdésig felzárkóztatjuk társaikhoz, a tehetségeket továbbfejlesztjük és minden segítséget megadunk neki, és a családoknak ahhoz, hogy a gyermekek egyenl� eséllyel kezdjék meg az iskolai tanulmányaikat.

79

S Z A K I R O D A L O M

1. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Budapest, 1996.

2. Fábián Katalin: Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program 1996. FABULA Humán Szolgáltató Bt.

Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program útmutatói: 1. Útmutató: Tervezés

Fábián Katalin: Ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1997.

2. Útmutató: A tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Szemán Józsefné dr.: Matematika komplex foglalkozásainak szervezéséhez FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1997.

3. Útmutató: A tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Bihariné Dr. Krekó Ilona, Kanczler Gyuláné: Természet-társadalom-ember FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1998.

4. Útmutató: A tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Dr. Bodnár Zsuzsanna: Mindennapi testnevelés foglalkozásainak szervezéséhez FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1998.

5. Útmutató: A tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Fábián Katalin: Az egészséges életmódra nevelés az óvodában FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1998.

6. Chrappán Magdolna – W. Mikó Magdolna:

A tevékenységközpontú Óvodai Program pedagógiai és pszichológiai háttere FABULA Humán Szolgáltató Bt. 2003.

7. Útmutató: A tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program Boza Erzsébet: M�vészeti tevékenységek, vizuális, komplex foglalkozásainak

szervezéséhez FABULA Humán Szolgáltató Bt. 1998.

8. Érték és Min�ség az ezredforduló óvodáiban OKKER 1998.

9. Mészáros Imréné: Óvodai bábjátékok Tankönyvkiadó 1982.

10. Nagy Katalin: Házi bábszínház Népm�vészeti Intézet 1984.

80

11. Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével Eötvös József Könyvkiadó Budapest, 1996.

12. Perlai Rezs�né: Az óvodáskor fejleszt� játékai OKKER Kiadó

13. Az Óvodáskorú gyermek egészséges életmódja Országos Egészségnevelési Intézet 1981

14. Dr. Tótsz�ll�syné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Nemzeti Ifjúsági Sport és Szabadid� Alapítvány 1994.

15. Lázár Endréné – K�rösiné Takács Elvira: Varázsoljunk együtt

Szalay Könyvkiadó Kisújszállás, 1998. 16. Kis Éva „Itt a nyár, táncot jár a napsugár…”

Kis Éva Hatvan Béke u. 5/a 17. Dr. Hegyi Ildikó: Fejl�dési lépcs�fokok óvodáskorban

OKKER Oktatási Kiadó 1999.

18. Bessenyei Antal: Praktikus ábrázolás az óvodában Tankönyvkiadó, Budapest, 1981.

19. Király Gabriella: Ovi-origami

Magyar Origami Kör Kecskemét, 1997. 20. Kovács György-Bakosi Éva: Játék az óvodában

Debrecen, 2001. 21. Lakatos Lilla figuráiból: Termésbábok mindenkinek

Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1998. 22. Muszka Pál Anna: Vizuális nevelés – rajz, festés

Belladonna Cluj Napoca 2003.

23. Bozsik Rozália és Kovács Júlia: Textilfigurák mindenkinek Nemzeti Tankönykiadó, Budapest, 1999.

24. Külföldi kiadványok GANZ IN GOLD Topfüzetek

25. Heidemarie és Konstantin Wourtsakis: Egész évben körhinta NOVUM 2003.

26. Bábesztétikai Szöveggy�jtemény Budapest, Népm�vészeti Propaganda Nyomda, 1978.

27. Máktündérek, csutkanépek Móra Ferenc Könyvkiadó 1984.

81

28. Nagyszüleink játékai városban és falun

SZÓRAKATÉNUSZ Kecskemét 1980.

29. Játékiskola Budapesti M�vészeti Központi 1985.

30. Játékeszköztár NICO Játékkereskedelmi Bt. Székesfehérvár 2003.

31. Kifor Lászlóné és Tóth Ágnes: Varázsige NOVUM Kft. 2001.

32. Tekeredik a kígyó /választható kistérségi, nevelési program javaslat és ötlegy�jtemény/ 2003.

33. Szegál Borisz: Roma gyermekek értelmi és szociális fejlettségének el�segítése az

óvodában Press Coord-Alex Typo 2000.

34. 1993. évi LXXIX Kt. és módosításai 35. 1994. évi (VI.8.) MKM rendelet 36. 1997. évi XXX. I. törvény

82

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Az óvodai Nevelési Programjának érvényességi ideje: ��A nevel�testület határozata alapján határozatlan id�re szól.

A Helyi Nevelési Program módosításának lehetséges indokai: ��Csoportb�vítés, leépítés, átszervezés ��Törvényi változások ��Nevel�testület határozata alapján ��Környezeti tényez�k változásai alapján

El�írás a programmódosítás el�terjesztésére: ��Írásbeli el�terjesztés az óvoda vezet�ségének ��Részletes szóbeli el�terjesztés nevel�testületi értekezleten.

Folyamatos, tervezett, programelemz�, értékel� vizsgálatok /fejlesztés, vagy szinten tartást biztosító/:

��Minden nevelési év végén a nevel�testület által kidolgozott, az Intézményi Min�ségirányítási Programban meghatározottak alapján.

��A bevezetés után 3-4 évenként az óvodát 6-7 évesek körében elemezzük, Értékeljük a fejl�dés jellemz�it.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

A programot készítette és elfogadta: A tápiógyörgyei Községi Óvoda nevel�testülete: Fehér Jánosné .....................................................

Földes Józsefné .....................................................

Kisné Cselei Mária .....................................................

Lesták Péterné Vajon Ildikó .....................................................

Pór Petra …………………………………..

Tóth Lászlóné .....................................................

Tóthné Er�s Zinaida .....................................................

Szerkesztette: Tóthné Er�s Zinaida óvodavezet� Tápiógyörgye, 2004. ……………………………

Egyetértését nyilvánította az alkalmazotti közösség nevében:……………………

Egyetértését nyilvánította a Szül�i Közösség részér�l:…………………………...

Tápiógyörgye, 2004………………………………

Szaktanácsadó: Szeverényi Andrásné Szakért�i véleményezést végezte: ………………………………..

Tápiógyörgye, 2004………………………………..

Jóváhagyta: Tápiógyörgyei Önkormányzat Képvisel�-testülete nevében:

……………………………………..

Tápiógyörgye, 2004…………………………………

83