közösségi erőforrások - módszertani kézikönyv közösségi...

Módszertani kézikönyvközösségi szolgáltatások működtetéséhez 4.

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 1.Közösségi művelődés

I� úságfejlesztésKözösségi művelődésKözösségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 2.Közösségi információ

InfópontKultúrnetErőforrás térképAdatbánya

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 3.Közösségi tanulás

TankörFelnőtt tankörSzépkor Kör

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 4.Közösségi erőforrások

Civil térÖnkéntesÉrtékőrző

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 5.Magadura

KarrierMagadura

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 6.Egészséges közösség

BabaklubEgészségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 7.Közösségi problémakezelés

PárbeszédVillámhárítóSorsfordító

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 8.Köz-Könyv-Tér

Köz-könyv-térOlvasásfejlesztésKönyvtári tudásközpont

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 9.Agórák és térségük

Agóra integrálAgóra térségközpont

További kiadványaink:

szolgáltatások működtetéséhez 5.

4Közösségierőforrások

Közösségi erőforrások• Civil Tér

• Önkéntes Kör• Értékőrző

Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 4.

Nemzeti Művelődési Intézet2015

Impresszum

A kiadványsorozat a TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001, Többcélú közösségi terek fejlesztése

projekt keretében készült.

Szerkesztette: Ditzendy Károly Arisztid

Témavezetők:Civil Tér: Szablics Bálint

Önkéntes Kör: Ditzendyné Frank Mariann (Szakértő: Cs. Nagy Ágnes)

Értékőrző: Dóri Éva

Lektorálta: Kiss Gábor Boldizsár, Hegedűs KatalinKorrektorok: Hargitai Mária, Mirtse Zsuzsa, Szabó Judit Nikoletta

A kötetben ismertetett modellek a Nemzeti Művelődési Intézet megbízásából a

HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központban készültek.

Felelős kiadó: Polyák Albert mb. főigazgatóISBN 978-963-651-496-9

© HROD 2015© Nemzeti Művelődési Intézet 2015

Közösségi erőforrások

• Civil Tér• Önkéntes Kör• Értékőrző

Szolgáltatások, közösségi munka és együttműködés

civil szervezetek körében

TARTALOM

Civil tér

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 Bevezetés lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .18

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Mag-ház, a civil összefogás és együttműködés „otthona” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 Ifjúsági szervezetek és az IKSZT együttműködése Bordányban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27 Civil Mozaik – Ingyenes tanácsadás civil szervezeteknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 MÜSZI – civil tér a főváros központjában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 A pécsi Civil Közösségek Háza és a térségi civilek együttműködése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 Partnerséggel a hatékony forrásfelhasználásért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33 A Zalai Civil Életért Egyesület tanácsadásai, programjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34 proHáló – nonprofit szervezetek országos hálózata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36 Bölcskei Gasztrofesztivál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 Civilek által civileknek” – a civil fenntartású Kondorosi IKSZT működése . . . . . . . . . . . . . . . . .40

Önkéntes Kör

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .50 Bevezetés lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

Javasolt irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

Példatár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 ÖTLET program . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .58 Szenior önkéntesek a helyi közösségekért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .59 Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62 Európai Önkéntes Szolgálat a Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesületnél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64 Iskolai Közösségi Szolgálat a Mag-házban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65 A Nemzeti Művelődési Intézet Országos Önkéntességi Szakmai Központ és mintaprojektje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66 Szívességcsere Központ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68 Önkéntes kártya-, adatbázis- és pontrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .70 „Add a hangod!” 2015 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .73 Az önkéntesség népszerűsítése meglévő rendezvényen – Ördögkat-lan Fesztivál . . . . . . .74

Értékőrző

A szolgáltatási modell tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

Tervezés és előkészítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82 Tér és eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88 Bevezetés lépésről lépésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .89

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89 Előkészítés – Tervezési szakasz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .89 Ütemezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .89 Tartalmi célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .90 Munkaformák, folyamatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .90

Módszerek, eszközök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95

Nemzeti Művelődési Intézet • 2015

Közösségi erőforrások 7

Civil Térszolgáltatásfejlesztési modell

A szolgáltatási modell tartalma

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakos-ság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kiala-kítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet szerint az ügyfél – amennyiben címbirtokosi okiratában vállaltan szere-pel - az üzemeletetési kötelezettség ideje alatt köteles civil szervezetek számára helyszín bizto-sítását célzó szolgáltatásokat nyújtani. [8. § (1) b)]

Az ügyfél köteles a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan az IKSZT megvalósulási hely-szín valamely helyiségét a működés megkezdését követően legkésőbb a harmadik hónaptól kezdődően az ügyféltől eltérő helyi civil szervezetek, illetve nem formális közösségek számára térítésmentesen rendelkezésre bocsátani, amelyet az ügyfél az adott szervezettel kötött meg-állapodással köteles igazolni. [8. § (2) e)]

A helyszín biztosítása civil szervezet számára a szabadon választott tevékenységek közé tartozik, így csak azok számára kötelező feladat, akik ezt az IKSZT cím elnyeréséhez vállalták. Azonban a közösségi tér kiépítése, a civilek körében, illetve a számukra végzett munka elvárt feladat minden IKSZT-t vagy ilyen típusú közösségi házat működtető szervezet számára, hiszen aktív civil élet, helyi közösségi tevékenység híján megkérdőjelezhető az épület, s a benne folyó tevékenység létjogosultsága is.

A szolgáltatást, mint fogalmat definiálni nehéz, így más utat választunk annak bemutatására.Minden település lakossága egy nagy közösség. Minden nagy közösség tovább osztható ki-

sebb közösségekre, köztük civil szervezetekre. Nincs olyan település – bármilyen kis lélekszám-mal is bír – amely ne rendelkezne sport, nyugdíjas, polgárőr, önkéntes tűzoltó és egyéb körök, egyesületek csíráival. Nincs olyan település, ahol ne volna baráti kör, alkalmi célok köré tömörü-lő kis közösségi kezdeményezés. Mindezek a szervezetek – legyenek jogilag bejegyzettek, vagy sem – közösségi színtérre, egy közös helyre vágynak, ahol a tevékenységeiket, a meghatározott céljaik szerinti működésüket végezni tudják.

A helyszín biztosítása kettős értelemmel bír. Egyrészt maga a terem, az épület biztosításá-ból, másrészt pedig a háttér biztosítását szervező munkatárs tevékenységéből.

1. ábra: A civil szervezeteket segítő munkatárssal szemben támasztható elvárások

Helyismeret

Civil kezdeményezések

ismerete

Jó kommunikációs

képesség

Szervező-‐képesség

Alkalmazkodó-‐képesség

ElfogadoAság

EgyüAműködési készség

8 Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez 4.

Többcélú közösségi terek fejlesztése • TÁMOP-3.2.3.B-12/1C-2013-0001

Tehát kell egy megfelelő közösségi tér, az abban meghatározott, vagy tervezett eszközök-kel és kell legalább egy ember, aki a szakmai hátteret koordinálja, segíti. Ez a személy lehet az IKSZT munkatársa, de lehet külső személy is. Mindenesetre olyan helyi ember, aki ismeri és átlátja a településen folyó civil kezdeményezéseket, jó kommunikációs készséggel és szervezői képességgel rendelkezik, elég alkalmazkodó és a település közössége által elfogadott ahhoz, hogy ne a saját elképzeléseit akarja megvalósítani, hanem háttértevékenységével tudjon segít-séggel szolgálni az adott szervezetek igényeihez.

A szolgáltatás tartalma is kettős. Egyrészt a helyszín biztosításának szervezése, valamint a célszervezetek számára a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározottak alapján előa-dásokat, tréningeket, képzéseket és tanácsadást biztosítani.

2. ábra:A civil szolgáltatás kettős tartalma

Tervezés és előkészítés

Amikor elhatározzuk, hogy civil szervezetek számára szeretnénk szolgáltatásokat nyújtani, gyakran több olyan nehézségbe ütközünk, amelyek helyi szinten különösen erősen fejthetik ki hatásukat.

Egyik leggyakrabban előforduló nehézség, hogy a szolgáltatásokat olyan rendszerben ter-vezik meg, hogy az nem a helyi szervezetek igényeire koncentrál, sztenderdekben gondolko-dik, átlagos eljárásokat kíván követni. Ezzel szemben – noha bizonyos átlagosnak vagy általá-nosnak tekinthető szervezeti jelenségek vitathatatlanul léteznek – minden közösségben más szükségletek jelentkeznek. Ezért a szolgáltatások kialakítása során feltétlenül szükséges azok érzékenyítése a lokalitás sajátosságaihoz illeszkedően.

A szolgáltatási kínálat megfelelő kialakítása esetén is problémát jelent, hogy azok ársza-bását milyen módon alakítsuk ki. Sajnos a segítő jó szándék akkor sem mindig elégséges, ha a szolgáltatások finanszírozásához nem kell az ügyfelektől ellenértéket beszedni, mert más for-rás (pl. pályázat) biztosítja azt. Általános jelenségként érzékelhető, hogy ami ingyenes, annak értéke sincsen, ezért még a leghátrányosabb helyzetű térségben is fontos azt figyelembe ven-ni, hogy a szolgáltatások igénybe vevői részéről valamilyen ellenszolgáltatás (nem feltétlenül pénzbeli) nyújtása szükséges.

A legprofesszionálisabban működő szervezeteknél is előfordul, hogy kritika nélkül minden szolgáltatást biztosítani akarnak. Bár a maximalizmusra való törekvés érthető és értékelendő, a kevesebb néha többet jelent. Jó tervezéssel és az igények konkrét meghatározásával pontosan

Helyszín: tér és

szervezés

Fejlesztés: információ, tanácsadás,

képzés

Szolgáltatások civil

szervezetek számára



bemérhető az a szűkebb spektrum, amely célzottan és hatékonyan tudja adott – és rendszerint véges – erőforrásainkból a lehető legnagyobb eredményt elérni. Soha ne veszítsük szem elől a hatékonyság követelményét.

A civil szervezetekkel kapcsolatosan két, egyaránt téves általánosítás él a köztudatban. Az egyik szerint a civilek egyaránt önzetlen állampolgári közösségek, amelyek „felebaráti szere-tetből” igyekeznek segíteni másokon. Míg a másik – ezzel egyébként teljes ellentmondásban álló – kép azt mutatja, hogy a civil szervezeteken keresztül a cégek és más szervek igyekeznek elrejteni üzleti folyamataikat és profitjukat, különféle kötelezettségek (leginkább adó) teljesíté-se elkerülése érdekében. Mindkettő egyaránt túlzó és csak nagyon kevés esetre mondható ki valójában. Fontos, hogy amikor szolgáltatást nyújtunk, minden egyes szervezetet külön-külön értékeljünk, és sztereotípiáktól mentesen alakítsuk ki javaslatainkat. Közel sem biztos, hogy az ügyfél által elképzelt és általa vitathatatlanul fontosnak vélt társadalmi cél megvalósításához szükség van formális civil szervezetre, illetve a civil szervezeti forma a legmegfelelőbb. Kellő tájékozottság, józanság és sok párbeszéd mellett azonban mindig megtalálható a helyes út és a megfelelő működési modell, ezért ha valóban hatékonyan szeretnénk szolgáltatni, nem szabad sajnálni az időt az ügyfelekre.

Gyakran felmerül elvárásként, hogy egy civil szervezeteket célzó szolgáltatónak minden igénynek meg kell felelnie. Vannak, lehetnek azonban olyan esetek, amikor ennek a fontos alapelvnek a megtartásáról le kell mondanunk. Sok olyan helyzet adódik – különösen a szol-gáltatás ingyenessége esetén –, hogy ugyanazon szolgáltatást valaki másodszor, harmadszor, esetleg sokadszor veszi igénybe. Ezt észre kell vennünk, mert ilyenkor mindig lehet arra a kö-vetkeztetésre jutni, hogy az általunk nyújtott szolgáltatás nem ad választ az ügyfél szükséglete-ire. Egyrészt előfordulhat, hogy az ismeretek átadására más formát kell választanunk, másrészt elképzelhető, hogy nem a szolgáltatás igénybevétele, hanem a közösségi részvétel a cél. Egyik esetben sem segíti azonban a hatékonyságot, ha adott személy változatlanul újra és újra igény-be vesz egy adott szolgáltatást.

A szolgáltatások nyújtását megelőzően az ügyfelek nem feltétlenül vannak meggyőződve annak szükségességéről, mert rögtön szeretnék céljaikat elérni, nem pedig bizonyos lépése-ket követően. Fontos ezért, hogy olyan jó példák feltétlenül álljanak rendelkezésre, amelyek az ügyfél számára értelmezhető léptékűek, lehetőleg céljaihoz illeszthetőek és ezért könnyen értelmezhetőek. Legfőképp azonban hitelességünket alapjaiban határozhatja meg az, ha ma-gunk is a szolgáltatásaink szerint működünk és szolgáltatóként is pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent és mit eredményez adott szolgáltatás igénybevétele, amelyet ügyfeleink-nek is megmutathatunk.

Fentiekből következően szolgáltatási portfoliónk kialakításának egyik legfontosabb sarok-köve, hogy ismerjük meg azt az ügyfélkört, amely várhatóan szolgáltatásainkat igénybe veszi. A Központi Statisztikai Hivatal által végzett éves felmérések adatai számos jól használható bon-tást tartalmaznak településtípusonkénti megoszlásban, amelyek közül a község kategóriája használható leginkább a szolgáltatói kör által lefedett területekre. Ezek közül kiemelhetők az alábbi adatok és megállapítások.

A szervezetszámban megmutatkozó általános növekedési, majd a 2009-et követő stagná-lás szinte minden településméretnél megfigyelhető, ugyanakkor a tendencia a községi székhe-lyű nonprofit szervezetek esetében továbbra is növekedést mutat a korábbi évekkel összeha-sonlításban.



3. ábra: A nonprofit szervezetek számának alakulása településtípusonként, 2003-2012 között

Nem minden tevékenységtípusra jellemző az országos átlagtól való eltérés, így a nagy há-nyadot képviselő szabadidő, hobbi, sport tevékenységgel foglalkozó szervezetek aránya meg-közelítőleg azonos a községek szintjén is. Kiemelhető ugyanakkor az a különbség, hogy míg országosan az oktatás, a kultúra, a szociális ellátás és az egészségügy jobban előtérben van, a községekben nagyobb arányt képviselnek a közbiztonság védelmét (pl. polgárőrség) és telepü-lésfejlesztést zászlójukra tűző szervezetek.

4. ábra: Nonprofit szervezetek tevékenység szerinti megoszlása országosan, illetve a községekben

Sajnos egyáltalán nem meglepő, hogy a szektoron belül a bevételek eloszlása közel sem egyenletes, alapvetően a fővárosban koncentrálódik. A megyeszékhelyeken és a többi város-ban a szervezetek számaránya és a szektor összes bevételéből való részesedése arányosnak mondható, azonban a községekre – ahol a szervezetek csaknem 25 %-a tevékenykedik – a be-vételek mindössze 6 %-a jut. Ennek hatását feltehetően jól tompítja, hogy az önkéntes segítők több mint 24 %-a tevékenykedik vidéken, ami fedezi a humánerőforrás-szükséglet mintegy 43 %-át (ez utóbbi arányszám a többi városban és a fővárosban mindössze 10 % körüli).

11,000 12,000 13,000 14,000 15,000 16,000 17,000 18,000 19,000 20,000

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Nonprofit szervezetek száma település?pusonként

Főváros Megyeszékhely Többi város Község

Szabadidő, hobbi; 17%

Oktatás; 13%

Kultúra; 13%

Sport; 12%

Szociális ellátás; 9%

Településfejlesztés; 6%

Szakmai, gazdasági érdekképviselet; 6%

Egészségügy; 5%

Közbiztonság védelme; 4%

Nonprofit szervezetek tevékenységei országosan és községekben



5. ábra: Nonprofit szervezetek számának és bevételének megoszlása településtípusonként

A községekben működő nonprofit szervezetek között minden harmadik fél- és ötmillió; il-letve 50 és 500 ezer forint közötti bevételből gazdálkodik. A szervezetek 1/6 – 1/6 arányban ezen korlátok alatt és felett pozícionáltak.

6. ábra: Nonprofit szervezetek bevétel nagysága szerinti megoszlása vidéken

0.0

10.0

20.0

30.0

40.0

50.0

60.0 Főváros

Megyeszékhely

Község

Többi város

Nonprofit szervezetek számának és bevételének megoszlása

A szervezetek megoszlása

A bevételek megoszlása

18%

35%

33%

12%

2% A nonprofit szervezetek száma bevételnagyság szerint a községekben

–50 ezer Ft

51–500 ezer Ft

501–5000 ezer Ft

5001–50 000 ezer Ft

50 001 ezer Ft–



Végül a községi nonprofit szervezetek néhány kiemelt sajátossága:- Leginkább a községekben jellemző, hogy a civil szervezetek az önkormányzattal valami-

lyen együttműködést alakítottak ki (10,2 %).- A községekben működő mintegy 16 ezer nonprofit szervezet fele rendelkezik közhasz-

nú jogállással.- A községek szervezetei leginkább helyi szinten működnek, de jelentős arányt képvisel-

nek a regionális és országos szervezetek is (64-23-13 %).- A községek nonprofit szervezeti taglétszáma mintegy 438 ezer fő, és bár az összes tagdíj

alig haladja meg a 3,5 Mrd Ft-ot, országos összehasonlításban az itteni tagok a fővárosi, megyeszékhelyi és más városi szervezeteknél magasabb tagdíjat fizetnek (8,1 E Ft)

Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások

A magyarországi nonprofit szektor újjászületésének előzményei a rendszerváltás előtti évekre, 1987-ig nyúlnak vissza. 1987-ben a Polgári Törvénykönyv része lett az alapítványi forma szabályozása, ezzel negyven éve először teremtődött meg a lehetőség az államtól független, autonóm, közösségi célok érdekében tevékenykedő szervezetek létrehozására.

Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény elfogadásával az Országgyűlés megteremtet-te az alapvető jogi kereteit az egyesülési szabadságon nyugvó hazai nonprofit szektor kibonta-kozásának. A rendszerváltozás után a hazai civil szektor gyors ütemű fejlődést mutatott mind a szervezetek száma, mind az ellátott feladatok nagysága tekintetében.

7. ábra: A nonprofit szervezetek számának alakulása 1989-2012 között Magyarországon

Hasonló növekedési pálya volt tapasztalható a nonprofit szervezetek összes bevételének alakulásában is. Megfigyelhető, hogy a civil szervezeteken belül az alapítványok esetében már 2006-ban stagnálás, sőt kis arányú csökkenés volt tapasztalható, míg az egyesületek esetében töretlen növekedési pálya rajzolódott ki.

0 10,000 20,000 30,000 40,000 50,000 60,000 70,000

1989

19

90

1991

19

92

1993

19

94

1995

19

96

1997

19

98

1999

20

00

2001

20

02

2003

20

04

2005

20

06

2007

20

08

2009

20

10

2011

20

12

Nonprofit szervezetek száma



8. ábra: A nonprofit szervezetek bevételeinek alakulása és a GDP-hez viszonyított aránya

Érdemes megfigyelni azt is, hogy miközben az utóbbi években a szektor bevételei visszaes-tek vagy stagnáltak, a GDP-n belüli részesedés tendenciájában inkább a növekedés, majd a 4,5 % szint beállása volt tapasztalható.

Ha a bevételeken belüli megoszlást figyeljük meg, az alaptevékenység, magántámogatá-sok (adomány), vállalkozási tevékenység megközelítőleg azonos aránya mellett mintegy 40%-os állami hozzájárulás tapasztalható. Ez megfelel a nemzetközi környezetnek, egyben egészsé-ges „több lábon állást” is mutat, természetesen csak országos összesítésben.

9. ábra: A nonprofit szervezetek bevételi forrásai

A nonprofit szervezetek humánerőforrásának nagysága – erős hullámzás mellett – szintén emelkedést mutat a 2006 és 2011 közötti időszakban, ám nemzetgazdasági szinten szerepe to-vábbra is csekély. A számított főállásúak számát alapul véve a vizsgált időszakban a 2006-os 85 852 főről 2011-re 119 627 főre nőtt a civil szervezeteknél foglalkoztatottak száma, ami megkö-

2

3

4

5

80.0

90.0

100.0

110.0

120.0

1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Nonprofit szektor bevételeinek változása és aránya a GDP-‐hez képest

A szektor összes bevétele a GDP százalékában, %

A bevételek alakulása 1993. évi árszinten az előző év százalékában, %

Egy szervezetre jutó bevétel 1993. évi árszinten az előző év százalékában, %

Állami támogatás 40%

Magántámogatás 20%

Alaptevékenység bevétele 22%

Vállalkozási tevékenység bevétele 17%

Egyéb 1%

Nonprofit szektor bevételi forrásai



zelítőleg 40%-os növekedést takar. Ez figyelembe véve a sajnálatosan kedvezőtlen demográfiai folyamatokat (népességfogyás, öregedés) azt jelzi, hogy a szektor jelentősége foglalkoztatási szempontból is növekvő pályán mozog. Fontos továbbá, hogy a főállásúak (akár rész-, akár tel-jes munkaidős foglalkoztatás mellett) aránya is növekszik.

10. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása a nonprofit szektorban 1994-2012

Az állami-civil kapcsolatokkal, az együttműködés mélységével és formáival kapcsolatban jelentős változások történtek 1989 óta. Az 1990-es években egy rendkívül liberális szabályozási környezet alakult ki, amely sok tekintetben ellentétben állt a civil szektor megerősítésében, anyagi hátterének megteremtése érdekében játszott jelentős állami szerepvállalással.

A civil szektor egyre kiemelkedőbb szerepe a kormányzati struktúrában először 1998-ban, a Miniszterelnöki Hivatal keretein belül működő első önálló, civil szektorral ágazattól függetlenül foglalkozó főosztály létrehozásával mutatkozott meg. A Miniszterelnöki Hivatal keretein belül működő Civil Kapcsolatok Főosztályának koordinálásával rendszeres konzultációk kezdődtek a civil szektor és az államigazgatás képviselői között, melynek eredményeképpen megszületett a civil szektor fejlesztését szolgáló középtávú képzési és kutatási program.

Az első civil stratégiának tekinthető kormányzati dokumentum 2003-ban készült el, s ebben jelent meg először az állami támogatáspolitika új kereteit biztosító Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) is, mely 2004-ben kezdte el működését. Az NCA elsődleges célja az volt, hogy átlátható módon, a civil szervezetek képviselőinek bevonásával kerüljenek pályázati úton kiosztásra a ci-vil szervezeteknek szánt támogatások. Később azonban bizonyítást nyert, hogy ahelyett, hogy az addig civil szervezetek által vitatott forráselosztási mechanizmus vált volna civilközpontúvá, az elosztásban szerepet kapott civil szervezeti képviselők egy része változott meg. A döntésho-zatali mechanizmus deformálódása ezért végül inkább az átláthatósággal, az összeférhetetlen-ség szabályozási céljaival szemben hatott.

A 2003-as civil stratégia szemléletbeli változást is hozott, megfogalmazódott a civil szer-vezetek partnerként történő kezelésének szükségessége. A partnerségre való törekvés a civil szervezetek felé történő információnyújtás javításában is megjelent: a korábban létrehozott

0

20,000

40,000

60,000

80,000

100,000

120,000

140,000

160,000

1994

19

95 19

96 19

97 19

98 19

99 20

00 20

01 20

02 20

03 20

04 20

05 20

06 20

07 20

08 20

09 20

10 20

11 20

12

Nonprofit szektor foglalkoztato<jai

Főállású, teljes munkaidős Főállású, nem teljes munkaidős

Nem főállású Számíto< főállású foglalkoztato<



Civil Házak bázisán kiépült a Civil Szolgáltató Központok (CISZOK) országos hálózata, melynek célja a tanácsadáson és információnyújtáson keresztül a civil szervezetek működésének segí-tése volt.

A 2007 és 2011 közötti időszak legjelentősebb szabályozója a kormányzati civil kapcsola-tok fejlesztését szolgáló egyes intézkedésekről szóló 1065/2007 (VIII. 23) Korm. határozat volt, amely a korábbiakkal szemben operatív feladatokat jelölt ki, ám nem változtatott érdemben a paternalista szerepfelfogáson.

A civil szervezetek működését és az állami-civil kapcsolatokat szabályozó jogi környezet 2010 óta jelentős megújuláson ment keresztül. Az Országgyűlés az Alaptörvénnyel összhang-ban, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseit figyelembe véve megalkotta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szer-vezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt, amely rendszerezte, új keretbe foglalta a szektorra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, új formákat hozott létre az állami-civil együttműködésben, s számos jogintézményt (például közhasznúság) valódi tar-talommal töltött fel.

Az új Civil törvény (Ctv.) egy alapvető koncepcionális változást tükröz: a kormányzat szakí-tott a civil szervezetekkel kapcsolatos paternalista szemlélettel. A szabályozás alapvető célként tűzte ki, hogy a Jó Állam koncepcióhoz igazodva a civil szervezetekkel kapcsolatos partnerség erősödjön, az állam csak a kereteket biztosítsa működésükhöz. Ez párosul a civil szervezetek finanszírozásában történő állami szerepvállalás fokozatos átformálásával (az érdemi cél kije-lölése nélküli támogatás helyett a célzott, állami feladatok ellátását illető munkamegosztásra koncentrálva), és azzal az elvárással, hogy a civil szervezetek finanszírozásában a társadalom, a magántámogatások elősegítése kapjanak egyre nagyobb szerepet. A jogalkotó ezzel felismer-te, hogy a civil szektor támogatása nem lehet önmagáért való, az együttműködés csak konk-rét célkitűzések mentén lehetséges, amelynek szerves fejlődési folyamat eredményének kell lennie. Ezt szolgálják az adókedvezmények igénybevételének és az adományozás szabályainak változtatásai is.

Az új Civil törvény alkalmazásának támogatására létrejöttek a megyei Civil Információs Centrumok, melyek kiemelt szerepet kapnak a civil szervezetek működésének szakmai támo-gatásában, fenntarthatóságuk erősítésében, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyúj-tott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítésében. A Nemzeti Együttműködési Alappal (NEA) új kereteket kapott az állami támogatáspolitika a civil szervezetek felé. Minőségi változásokat, érdemi lépéseket hoztak az új szabályok az átláthatóság növelésében a Civil Infor-mációs Portál, az Országos Bírósági Hivatal honlapján elérhető nyilvántartás és beszámolók, a támogatások szakmai monitoring-rendszerének kiépítése, az elektronikus ügyintézés, valamint egyszerűsített eljárások létrehozásával.

A civil szervezetek szabályozásának sarokköveit ma az alábbi jogszabályok jelentik:- 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil

szervezetek működéséről és támogatásáról – alapvető keretek- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről – szervezeti szabályok- 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel össze-

függő eljárási szabályokról – bíróság előtti eljárások szabályai



11. ábra: A civil szervezetek szabályozásának saroktörvényei

A jogszabályi környezet a napi gyakorlat figyelembevétele mellett formálta újra a szabá-lyokat. Erre tekintettel bevezette a civil szervezet fogalmát, amely az alapítványokon és egye-sületeken kívül a civil társaságot, mint új szervezeti formát is takarja. Ez utóbbi lényegében egy speciális polgári jogi társasági forma, amely a tagok által megkötött társasági szerződéssel jön létre. Jogai és kötelezettségei keletkezhetnek, ugyanakkor jogképessége, gazdálkodási lehető-ségei korlátozottak, amelynek előnyös oldalát az adminisztrációs kötöttségek szinte teljes elha-gyása jelenti. A civil társaságnak főként olyan helyi szerveződések életében lehet jelentősége, amelyek nem a szervezeti keretek kialakítására, hanem valamely közösségi cél megvalósítására törekszenek, akár projekt jelleggel, egyszeri alkalommal. Létrejötte és megszűnése nem igé-nyel bírósági eljárást, továbbá amennyiben gazdasági aktivitása egyáltalán nincs, könyvelést vezetnie, bankszámlát nyitnia, adóbevallást készítenie egyáltalán nem kell.

• 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Alapvető keretek

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Szerveze. szabályok

• 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról

Bírósági eljárások szabályai



Tér és eszközök

A szükséges szolgáltatási tér és eszközökAz IKSZT-rendelet a következőképp leltározza az elvárt infrastruktúrát:- b) az (1) bekezdés b) pontjában ismertetett szolgáltatás érdekében az alábbi eszkö-

zöket biztosítani:- ba) helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztal,- bb) székek, amelyek száma a helyiség alapterületére vetítve nem haladhatja meg a

négyzetméterenkénti 2 db-ot,- bc) szekrény az eszközök tárolására,- bd) könyvespolc,- be) zárható iratszekrény,- bf) tábla,- bg) ruhafogas,- bh) nyomtató,- bi) vezetékes telefonkészülék,- bj) telefaxkészülékA szolgáltatás sarkalatos pontja a közösségi tér, s az ahhoz tartozó eszköztár biztosítása.

Egy olyan hely kialakítása, ahol lehet találkozni, ahol össze lehet jönni, ahol lehet érdemben tevékenykedni, alkotni, a szervezetek igényeire alapozva dolgozni, fejlődni. Természetesen az IKSZT, illetve a hasonló típusú közösségi ház maga is ilyen tér, de a szervezetek nyugodt és fel-hőtlen tevékenységét úgy tudjuk biztosítani, ha ez a tér egy különálló helyiség, ami alkalmas a közösségi munkára.

A civil szolgáltatás kialakítására alkalmas helyiség többfunkciós legyen. Szolgálja a szerve-zetek alaptevékenységeit, rendszeres találkozásaiknak legyen alkalmas székhelye, de a fenn-tarthatóságuk, fejlődésük szempontjából szervezett tréningek, tanácsadások, előadások vagy képzések helyszíneként is legyen átalakítható. A civil tér alkalmasint a szervezetek kisebb ren-dezvényeinek, akcióinak terepe is. A tér legyen mobil, könnyen alakítható, a különböző szer-vezetek igényeihez alkalmazkodó. A székek és asztalok szolgálják a szervezetek rendszeres te-vékenységét, de könnyű átrendezéssel rendezvényeik, gyűléseik helyszínének berendezésévé válhatnak. Erre a célra alkalmas lehet a könnyűszerkezetű és könnyen összecsukható variáció, amely külön-külön kocsira rakva kisebb helyet foglal. Esetleg nem használva, paravánnal elrejt-ve a fal mellett beleolvad a tér egészébe.

Fontos része a szervezetek működésének a jogi és számviteli megfelelés – amennyiben be-jegyzett szervezetről van szó. Minden szervezet vezet azonban valamilyen adminisztrációt, így az informális szervezetek is. Számolhatunk pályázatok írásával, azok elszámolásával, adminiszt-rációjával, dokumentációjával. Szerencsés, ha van egy irodai sarok, ahol ez a munka zavarmen-tesen zajlik. Ehhez biztosítsuk azt a szolgáltatási eszközrendszert, ami minimálisan szükséges. Így internetes elérhetőséggel rendelkező számítógép és nyomtató szolgálja a kényelmet és biztosítsa a kellő szolgáltatási kínálatot. A helyszín biztosításakor szervezetenként külön-külön biztonságosan zárható iratszekrény álljon a rendelkezésre, biztosítva ezzel a jogi megfelelést (pl. adatvédelem) és a szervezeti függetlenséget.

A minimális eszköztárat természetesen a helyi igényekre és a közösségi házban kialakult szokások, szabályok alapján tervezhetjük és bővíthetjük. Így megjelenhet a telefon és a szóra-koztatásra használt egyéb eszközök (pl. CD, DVD lejátszó, a televízió stb.) is.

A szolgáltatásokat igénybe vevő közösségek változó helyszíneket választanak akcióik, ren-dezvényeik igényeire alapozva. Így használni fogják az IKSZT egyéb tereit, termeit is. Ebben a fejezetben a szervezetek cél szerinti működéséhez és működtetéséhez szükséges és alapvető információkat gyűjtöttük össze.



Bevezetés lépésről lépésre

A szolgáltatások bevezetésének egyik első alapvetése annak tisztázása, hogy a közösség fejlődése során nem szükséges minden szerveződésnek formalizált, bíróságon bejegyzett civil szervezetté válnia. A hagyományos alapítványi és egyesületi forma fenntartása ugyanis – min-den előnye mellett – sok adminisztrációval jár. Ezzel szemben elérhető más, akár teljesen in-formális, vagy laza kötődésű szerveződés (civil társaság) létrehozása, amely az adott közösségi szükséglet ellátására képes lehet, mindeközben a résztvevőket nem terheli a jogi személyiség-gel bíró civil szervezetekkel járó adminisztratív előírásokkal.

Ha arra az elhatározásra jutottunk, hogy a helyben jelentkező igények civil szervezetek-nek nyújtandó szolgáltatásokat szeretnénk ellátni, fontos elmélyedni annak részleteiben. Meg kell ismernünk leendő célcsoportunkat, amelyre ma már számos nyilvánosan elérhető forrás kínálkozik. Érdemes a településünkön székhellyel rendelkező civil szervezetek alapvető adata-iról a hivatalos forrásból, a névjegyzékből (www.birosag.hu) tájékozódni, és ha valamely civil szervezettel kapcsolatosan mélyebb információ szükséges, a Civil Információs Portálon (www.civil.kormany.hu) további adatokhoz juthatunk. Mindezek mellett a statisztikákat is érdemes megismerni, amelyek elérhetők a KSH honlapján (www.ksh.gov.hu – STADAT elemző rendszer) és szükség esetén egyedi adatigényléssel is fordulhatunk a KSH felé. Nem utolsósorban pedig tájékozódásunkban nagy segítség lehet az önkormányzat felkeresése és a létező együttműkö-dőinek megismerése.

12. ábra: Főbb információforrások a helyi civil szektorról

Ha képet alkottunk a helyi civil szektorról általában, meg kell ismerni a civil szervezetek problémáit is, amelyeket mélyinterjúkkal, beszélgetésekkel lehet leggyorsabban felmérni, amennyiben jól ki tudjuk választani azokat a mértékadó szervezeteket, szakembereket, akik reális képet tudnak alkotni a helyi sajátosságokról. Ha kisebb ez a csoport, workshop és bra-instorming keretében a közös gondolkodás még ennél is hatékonyabb eredményt hozhat. Ugyanakkor amennyiben ilyen helyismerettel nem rendelkezünk, reprezentatív mintán elvég-zett, megfelelően összeállított kérdőívezéssel is jó közelítést kaphatunk a valós problémákról.

Információk helyi civil

szervezetekről

Bírósági névjegyzék

Civil Információs

Portál

KSH STADAT

Önkormányzat



Az azonosított problémák rendszerbe foglalását (pl. problémafa) követően a saját erőforrá-sainkat és mozgásterünket is fel kell mérni annak érdekében, hogy fenntartható szolgáltatás-csomagot hozhassunk létre. Ennek keretében olyan erőforrásokat szükséges leginkább figye-lembe venni, amelyek már az indulás pillanatában stabilan, előreláthatólag 2-3 éven keresztül rendelkezésre állnak. Nem szabad kifelejteni ebből a sorból az emberi erőforrások és pénzfor-rások mellett a fizikai, dologi infrastruktúrát sem (helyiség, eszközök).

Az erőforrások teremtette mozgásterünkön belül a legégetőbb problémákra választ adó szolgáltatási portfoliót kell kiválasztani következő lépésként, majd meg kell teremtenünk azt a dokumentációs és tudásbázist, amely biztosítja a szolgáltatások minőségét. Ezzel már elindít-ható a szolgáltatás. Ha a szolgáltatások nyújtása során a kezdetekkor olyan ügyfeleket igyek-szünk kiválasztani, akik jelentős, látványos, a közösség számára jól értelmezhető eredményt tudnak elérni a segítségünkkel, akkor megteremtjük a pozitív reputáció és a fejlődés alapjait is.

Soha nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ügyfeleinkkel való folyamatos kapcsolattar-tás és a valós párbeszéd, együttműködés kialakítása nélkül nem lehetünk igazán sikeresek. Ha emellett eredményeink disszeminációjára, saját honlap fenntartására és az önkormányzat fo-lyamatos tájékoztatására is lehetőség nyílik, akkor ezek mind abba az irányba mutatnak, hogy a közösség megbecsült szolgáltatójává válhatunk.

TIPP: Személyesen az egy-egy résztvevő ember szempontjából rendkívüli jelentősége van – különösen az önkéntes segítők esetében – annak is, hogy a nagyobb mérföldköveknél a szer-vezet teremtsen lehetőséget saját magának arra, hogy megünnepelje az eredményeket!

A szolgáltatás megvalósítása és működtetése

13. ábra:

A szolgáltatás alapvető kérdései

Bármely szolgáltatás nyújtása során négy alapvető kérdés mindenképpen felmerül:- Ki az ügyfél?- Az adott szolgáltatásnak milyen erőforrásigénye van?- Milyen eredménye van az adott szolgáltatásnak?- Hogyan tudjuk biztosítani a kölcsönös előnyöket a szolgáltató és az igénybevevő oldalán?A kérdések megválaszolásában már az első ponton tudatosítsuk, hogy az ügyfél valójában

nem a magánszemély, aki ténylegesen igénybe veszi a szolgáltatást, hanem az a civil szervezet, amelynek képviseletében eljár. Természetesen ehhez nem feltétlenül szükséges, hogy jogi ér-telemben vett képviselőről legyen szó, de azt fontos tisztázni, hogy az adott személy a szolgál-tatás eredményeit milyen módon tudja becsatornázni a szervezet működésébe.



Az erőforrásaink szempontjából megközelítve a felsorolt szolgáltatások többsége humá-nerőforrást igényel, szaktudás átadásával jár. Soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy ez akkor is értéket képvisel, ha az illető önkéntes alapon nyújtja a segítséget. Ez alternatív költsé-get jelent, hiszen ha ez a személy másra – például karrierjére – fordítaná az idejét, akkor az a számára bevételt is jelenthetne. Így van ez még akkor is, ha az illetőnek pillanatnyi egzisztenciá-ját nem befolyásolja, hogy a szabadidejét mivel tölti (pl. ha nyugdíjas, tanulóként eltartott vagy éppen munkanélküli státuszban van).

A szolgáltatás eredményének mérése civil szervezetek esetében talán az egyik legnehe-zebb feladat. Már azt sem egyszerű megállapítani, hogy egy civil szervezet mikor tekinthető eredményesnek, ezért különös jelentősége van annak, hogy sikerkritériumot határozzunk meg az ügyféllel közösen. Csak ez járhat azzal, hogy végül megállapítható legyen, hogy egyáltalán értelme volt-e a szolgáltatásnak.

A szolgáltatást akkor tekinthetjük sikeresnek, ha az kölcsönös előnyökkel járt. Kifejezhe-tő, valamilyen módon számszerűsíthetően kell mindkét oldalon erre tekinteni. A szolgáltató oldalán előnyt jelent, ha a felhasznált erőforrásoknak legalább az önköltsége megtérül (akár közvetlenül az ügyféltől, de leginkább valamilyen más, pl. pályázati forrásból vagy önkéntes munkával), míg az ügyfél részéről a kívánt eredmény legalább megközelítőleg megvalósul.

Mindezekből levonható a következtetés, hogy a szolgáltató fenntarthatóságának egyik záloga a megfelelő dokumentálás. Csak ezen az úton lehet biztosítani, hogy a szolgáltató követni tudja ráfordításait, az utánkövetést és mindezek értékelésével saját és ügyfelei fejlődését. Természetesen nem bonyolult ügyviteli rendszerek alkalmazására kell ebben az esetben gondolni, hiszen ezek a szolgáltatások nem termelnek hatalmas üzleti profitot, de az adott közösség életébe beépülve tár-sadalmi tőkét képeznek, amely aztán visszahat az egyének életminőségének javulására is.

A civil – és közöttük is leginkább a kisebb méretű, illetve községekben működő – szervezetek problémái kapcsán az alábbi megoldási lehetőségek merülhetnek fel helyi szinten leggyakrabban:

Probléma Kezelésére ajánlott szolgáltatás Típus

megjelölése kibontása

Valós igényen alapuló célok

megfogalmazása

projektmenedzsment tanácsadás vagy képzés

K/T

felmérés I

Kapcsolattartáscélcsoporttal

honlap, hírlevél, rendezvényszervezés tanácsadás

T

önkormányzattaltanácsadás (önkormányzati ismeretek,

tárgyalási technikák)T

Pénzügyi bonyodalmakforrásteremtés

tanácsadás (pályázatok, NEA) T

crowd funding, SZJA 1% I

likviditás cash pool I

Infrastruktúra

informatika számítógép biztosítása I

rendezvényhelyszínközvetlen helyszínbiztosítás I

tanácsadás (infrastruktúra-támogatás) T

Adminisztráció

bíróság

tanácsadás

T

könyvelés T

statisztika T

adózás T

elektronikus ügyintézés T

14. ábra: Problémák és megoldások a helyi civil szolgáltatásban



15. ábra: A civil szolgáltatások fő típusai

A felsorolt szolgáltatások alapvetően három típusba sorolhatók:Képzés (K): olyan, időben tágabb terjedelmű, általában több résztvevővel megvalósított

ismeretátadás, amely során egy adott téma szakértője a problémakör érintettjeinek közvetle-nül, általában élőszóban (esetenként informatikai alkalmazáson keresztül – e-learning) nyújt szakszerű tájékoztatást, biztosítva a résztvevők számára a konkrét kérdések megválaszolását is.

Tanácsadás (T): olyan, egy ügyfél részvételével megvalósított szolgáltatás, amelynek során az ügyfél adott problémájának megoldására fókuszálva a tanácsadó az ügyféllel közösen gon-dolkodva tárja fel a megoldási utakat, melyek közül az ügyfél választja ki a számára megfelelő alternatívát.

Infrastruktúra biztosítása (I): passzív szolgáltatás, amelynek nyújtása során a szolgáltató általában folyamatosan fenntartott infrastruktúráját időlegesen az ügyfél rendelkezésére bo-csátja. Ennek során az ügyfél felelőssége, hogy az infrastruktúra átadáskori állapotát megőrizze.

16. ábra: Kulcsfogalmak a civil szolgáltatások tartalmi elemeinek és eszközeinek köréből

Képzés (K)

Infra-‐struktúra

(I) Tanácsadás

(T)

Projekt-‐menedzsment Felmérés Honlap, hírlevél Rendezvény-‐

szervezés Önkormányza=

ismeretek

Tárgyalási technikák Pályázatok

Adományozási technikák

(Crowd funding) SZJA 1%

Közös bizalmi finanszírozás (Cash pool)

Számítógép használat

Helyszín biztosítás

Közösségi infrastruktúra támogatás

Bírósági ügyintézés Könyvelés

Sta=sz=ka Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu ÁNYK ELEKTRA

OBH EPER



Az egyes szolgáltatások esetén az alábbi tartalmakra kell feltétlenül kitérnie a szolgáltató-nak:

Projektmenedzsment tanácsadás vagy képzés: a szolgáltatás segít a projektszemlélet elsa-játításában, amelynek során legfontosabb cél, hogy az ügyfél meg tudja fogalmazni a kiinduló helyzetét, az elérni kívánt célt és az oda vezető utat. Mindezek felméréséhez az egyszerűbb technikák alkalmazásához szükséges ismeretek átadása szükséges. Tanácsadás esetében konk-rét eredményként adott projekt megfogalmazása elvárható, míg képzés során csak a képzést követően születik meg az adott projekt leírása. Bármely ügyféllel való első kapcsolat felvételét követő rövid időn belül ajánlott a tanácsadás elvégzése, illetve a szolgáltatás szorosan kapcso-lódhat a pályázatok elkészítéséhez is.

Felmérés: alapvetően az ügyfél valamely összetett, nehezen mérhető céljának megalapo-zottsága vagy eredményének alátámasztása érdekékében szükséges. Ennek során a szolgáltató az ügyfél által (vagy a szolgáltatóval közösen) megfogalmazott cél támogatottságát, vagy ered-mény megvalósulását méri a megjelölt célcsoport körében. A célcsoport méretétől és a mérés kívánt mélységétől, egyéb igényektől függően online, telefonos, személyes kérdőívezés vagy mélyinterjúk formában is megvalósítható.

TIPP: Online kérdőívezésre számos ingyenesen elérhető felület létezik (pl.: Google Docs).Honlap, hírlevél, rendezvényszervezés tanácsadás: a célcsoport megszólítására alkalmaz-

ható kommunikációs eszközök. Az eljuttatni kívánt üzenet, a kommunikáció célcsoportjának mérete és határozottsága (ismerjük-e konkrétan, hogy kikkel kívánunk kapcsolatba lépni?), il-letve az anyagi lehetőségek határozzák meg, hogy mely forma kerül alkalmazásra.

TIPP: Honlap és online hírlevél készíthető több ingyenesen elérhető internetes alkalma-zással, tárhely szolgáltatás is elérhető költségmentesen, a honlap pedig kiváltható közösségi oldalakkal is.

Tanácsadás (önkormányzati ismeretek, tárgyalási technikák): a szolgáltatás célja, hogy az ügyfél tisztában legyen a saját profilja szempontjából releváns információkkal, az adott telepü-lés önkormányzata igényeivel és lehetőségeivel, valamint belső mechanizmusaival az együtt-működés érdekében. Ennek során feltétlenül szükséges az önkormányzat „fejével való gondol-kodás” elsajátítása is, mert a közös nyelvezet használata nélkül sikeres együttműködés nem jöhet létre.

Tanácsadás (pályázatok, NEA): alapvetően projektszemléletben megfogalmazott cselek-ménysor lefektetése a pályázati dokumentációnak megfelelő formában. A pályázatokra lehe-tőség szerint nem elsődleges szabad felhasználású pénzforrásként, hanem az ügyfél profiljába illeszkedően tervezett tevékenységek megvalósításához igénybe vehető eszközökként szüksé-ges tekinteni. Ennek megfelelően a tervnek elképzelés szintjén hamarabb léteznie kell a konkrét pályázati lehetőség megismerésénél. A szolgáltatás keretében az ügyfél által már megfogalma-zott megvalósítási műveletsorhoz a szolgáltató vagy rögtön, vagy pályázatfigyelés keretében a későbbiekben feltárja a megfelelő pályázati forrást, majd az ügyfél esetleges értelmezési ne-hézségeire, problémáira felkutatja az adekvát választ. Fontos az adott pályázati dokumentá-ció megfelelő részének, a vonatkozó jogszabályoknak az áttanulmányozása, és amennyiben ezekben nem lelhető fel egyértelmű válasz, a pályázat kiírójától szükséges információt szerezni. Mindig elsődleges forrás használata szükséges (a kiíró honlapjáról, a hivatalos jogszabálytárból, a kezelő/lebonyolító/közreműködő szervezettől).

TIPP: Többek között a Civil Információs Portálon, a Nemzeti Együttműködési Alap hivatalos honlapján, vagy a Pafi Pályázatfigyelő Portálon is megjelennek az elérhető pályázatok.

Crowd funding: adományozási technika, amelynek lényege, hogy jól – lehetőség szerint a nagy nyilvánosság számára vonzó módon – megfogalmazott projektötletünkhöz nem egy nagyobb támogató segítségét vesszük igénybe, hanem előre meghatározatlan, nagy számú, egyenként kis értékben szponzorációt biztosító személytől szerzünk forrást. A gyakorlatban ez az interneten keresztül úgy valósul meg, hogy a (sokszor videó formájában) megfogalmazott



projekt információit egy erre szolgáló oldalra feltöltjük az elérni kívánt forrás megjelölésével. Történhet ugyanakkor közvetlenebb módon is, ha az adományozott honlapjába közvetlen kár-tyás fizetési lehetőséget építenek be.

TIPP: A létező ingyenes megoldásoknak számos szolgáltatója elérhető: www.adjukossze.hu; FundRazor; PayPal.

SZJA 1%: az egyik legnépszerűbb forrásgyűjtési lehetőség, amely ugyanakkor sokszor nem alkalmazható, mert az adott helyszínen nincs megfelelő célcsoport (pl. nyugdíjasok alapesetben nem fizetnek jövedelemadót, ezért SZJA 1%-ukat sem tudják felajánlani). Ahol viszont jövedelemmel rendelkező célcsoport elérhető, feltétlenül indokolt lehet figyelembe venni e lehetőséget, mert az állampolgár számára nem jelent többletköltséget. A tanácsadás keretében az ezzel kapcsolatos adminisztratív követelmények, teendők és ügyintézésekkel kapcsolatos ismeretek átadását kell megvalósítani.

TIPP: Nyomtatványok, ismertetők elérhetők a www.nav.gov.hu oldalon és a Civil Informá-ciós Portálon.

Cash pool: bizalmi alapon működő, likviditást elősegítő finanszírozási technika, amely-nek során a pool (angol szó, jelentése: medence) működtetője hozzáférést biztosít a részes ügyfeleknek a poolban elhelyezett forrásokhoz. A forrás kivételének és visszafizetésének fel-tételeiről előre megállapodnak, így az ügyfeleknek különböző időpontokban beérkező és kifizetendő pénzáramai kiegyenlíthetővé válnak. Csak fegyelmezett és pontos határidőket megtartó, egymás iránt kellő bizalommal rendelkező ügyfélkörben javasolt megoldás.

Számítógép biztosítása: internetkapcsolattal, az alapvető nyomtatványok kitöltéséhez szükséges alkalmazásokkal felszerelt számítógép használatának biztosítása.

Közvetlen helyszínbiztosítás: a civil szervezetek testületeinek üléséhez kis létszám esetén helyszín biztosítása eseti jelleggel.

Tanácsadás (infrastruktúra-támogatás): a civil szervezetek által igénybe vehető infrastruk-túra-támogatásról szóló 554/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján, az állami, önkormányzati szervek és intézmények az időlegesen szabad eszközeik, infrastruktúrájuk használatát bizto-sítják civil szervezeteknek, amely alkalmas lehet nagyobb létszámú rendezvények, táborok alacsony költségű megvalósításához. A szolgáltatás keretében a pályázati lehetőség és rend-szer ismertetése szükséges.

Bírósági ügyintézés: a bíróság előtti eljárások általános követelményeinek teljesítéséhez szükséges formanyomtatványok és a vonatkozó szabályok fellelési, elérési helyének ismerte-tése.

Könyvelés: a civil szervezetekre vonatkozó legalapvetőbb számviteli előírások fellelési helyének és a letétbe helyezési, közzétételi kötelezettség ismertetése.

Statisztika: a Központi Statisztikai Hivatal által végzett, kötelező adatfelvétel teljesítése minden civil szervezet számára szükséges, amelynek elmaradása esetén felmerülhet pénz-ügyi szankció, így ennek megelőzéséhez feltétlenül meg kell ismertetni a kötelezettséget az ügyféllel.

Adózás: a civil szervezeteket érintő legalapvetőbb adózási ismeretek elsajátítását kell is-mertetni, amely alapesetben az ún. „nullás” adóbevallásra korlátozódik, ha a szervezet vál-lalkozási tevékenysége nem ér el bizonyos szintet. Emellett felmerülhet az adományt nyújtó szempontjából fontos ismeretek átadása is, amelyeket tárgyadomány, ingyenes szolgáltatás esetében az ÁFA tv., pénzadomány esetén a társasági adótörvény tartalmaz.

Elektronikus ügyintézés: a civil szervezetek életében legszükségesebb elektronikus ügy-intézési felületek használatának elsajátítása szükséges:

Ügyfélkapu: www.magyarorszag.hu; okmányiroda – az adóbevallások benyújtásához szükséges

ÁNYK: www.nav.gov.hu; Általános Nyomtatványkitöltő Alkalmazás, illetve a szükséges NAV nyomtatványok (egyszerűsített adóbevallást helyettesítő nyilatkozat, SZJA 1% jogosult-



ság igazolása, SZJA 1% felhasználásáról szóló közlemény), valamint a számviteli beszámoló és közhasznúsági melléklet – www.civil.kormany.hu

ELEKTRA: a KSH jelentések elkészítéséhez szükséges online felületOBH: www.birosag.hu – 2015. január 1. napjától lehetővé válik az elektronikus ügyintézés

a bíróság felé (közhasznú szervezetek esetében kötelező), továbbá ezen az oldalon elérhető a civil szervezetek névjegyzéke

EPER: www.eper.hu – többek között a NEA pályázatok és elszámolások elkészítésére szol-gáló felület

Javasolt irodalom

- 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

- LATORCZAI Cs. – SZABLICS B.: Civil szervezetek kézikönyve, Nemzeti Erőforrások Minisz-tériuma, Budapest, 2012 (Online elérhető)

- LAKROVITS Elvira (szerk.): Változó civil világ – Kézikönyv civil szervezetek számára. Wol-ters Kluwer, Budapest, 2014

- MILICZ Ákos: Civil projektmenedzsment – Sikeres projektek nonprofit szervezetekben. IKF Alapítvány, Budapest, 2011 (Letölthető)

- GULYÁS Á. – MAGDALI Cs. – PÓRSZÁSZ B. – RAFA-GYOVAI T.: A demokrácia tanulása – Ifjúsági érdekképviseleti szervezetek működése a Dél-Dunántúli régióban, NCSSZI-MOISZ, Bu-dapest, 2012 (Letölthető)

- HERPAINÉ MÁRKUS Ágnes (szerk.): Hogyan érvényesítsük érdekeinket? – Kézikönyv a civil szervezetek érdekérvényesítő tevékenységének fejlesztéséhez, Magyar Szegénységellenes Hálózat, Budapest, 2010 (Letölthető)

- KOVÁCS Mária Magdolna: Flashmob tegnap, ma és holnap. On: Villámcsődület Online, 2009. július 8. (Online elérhető)

- SEBÁLY Bernadett: Szervezz és szerveződj! Közösségszervezés szakmai blog (Online el-érhető)

- VERCSEG Ilona, Dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak. Közösségfej-lesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (Letölthető)



Példatár

Mag-ház, a civil összefogás és együttműködés „otthona”

Összefoglalás

Az Élettér Egyesület és 8 konzorciumi partnere által működtetett Mag-ház a térségi civil szervezetek összefogását segítő ernyőszervezet, amely több szervezetet magába tömörítve fejti ki közösségfejlesztő tevékeny-ségét, miközben számos civil szervezetet, kezdeményezést mentorál, támogat. 2

Kapcsolat

– Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület - Mag-ház– 2903 Komárom, Csendes utca 8.– http://www.eletteregyesulet.hu – [email protected]– +36 34 526 955

17. ábra: A Mag-ház fő tevékenységi területei

Az Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület közhasznú szervezetként 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy a közösség- és településfejlesztés módszerével az ország kistele-pülésein tevékeny szerepet vállaljon, s ezáltal a közélet aktív részesévé válhasson. Az egyesület további 8 szervezettel együttműködésben működteti a Mag-ház nevű közösségi teret.

A gyermek és ifjúsági központként működő Mag-ház olyan hiányt pótol Komárom városá-ban és annak környékén, melyben a szabadidő hasznos eltöltésén túl preventív szolgáltatáso-kat és mentális fejlesztést is tudnak biztosítani. A különféle korosztályú gyermekeknek, fiatalok-nak, életkoruknak megfelelő szolgáltatást kínálnak.

Itt végezhetik a helyi civilekkel elkezdett közös munkát is, melyben nagy hangsúlyt fektet-nek a gyermekekkel és fiatalokkal, valamint a hátrányos helyzetűekkel való alternatív tevékeny-ségekre, foglalkoztatásukra.

Az Élettér Egyesület vidék- és szakmafejlesztési irányvonala közösség- és településfejlesz-tési, valamint civil és ifjúsági területen meghatározó. A sajátságos konzorciumi együttműködés a helyi szükségletekre és problémák megoldására kínálja szolgáltatásait szociális és közösségi

2 A Mag-ház. On: Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület Online www.eleteregyesulet.hu (Online elérhető)

Közösségfejlesztés

Korai és ifjúság-fejlesztés

Civil szolgáltatás



művelődés területen úgynevezett settlement házként. A Mag-ház tevékenységére jellemző a folyamatosság, az autonóm közösségek támogatása, fejlesztése – legyenek ezek a közösségek formális vagy informális közösségek – az információk folyamatos gyűjtése, elemzése, feldolgo-zása, értékelése, a problémamegoldás, az érdekérvényesítés egyéni, vagy közösségi modelljei-nek kialakítása. A Mag-ház a személyi és szakmai feltételrendszere mellett helyet és infrastruk-turális feltételeket, szakmai támogatást biztosít. A helyi szükségletek, problémák feltárására és azok megoldására eddig tett kísérleteik egy problémaorientált, állandóan fejlődő és változó tevékenységstruktúrát eredményeznek a szervezetben.

Biztos Kezdet KlubA korai fejlesztés 0–6 éves korú gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésére irányul.

A programnak, s ezen belül az egyesületnek is célja a kisgyermekek társas-, és közösségi tuda-tának fejlesztése.

Ifjúsági közösségfejlesztésA közösségben való aktív részvétel leginkább gyermek- és fiatalkorban fontos. Vannak

azonban olyan (hátrányos) helyzetek, ahol az otthoni és az iskolai közösségek sem tudnak gyer-mekeik számára több közösséget biztosítani. Erre próbált megoldást kínálni az „Összehozó” program, amelyben olyan módszert és eszközöket kerestek a fejlesztésére, ahol a hétköznapi életszíntérből kiszakítva, de a mindennapos élethelyzethez hasonló szituációban, a saját közös-ségeikben fejleszthetik a fiatalokat.

Civil szolgáltatásA Mag-ház ernyőszervezetként működik, számos szervezettel áll folyamatos együttműkö-

désben. Célja a térségi civil társadalom munkájának segítése, fejlesztése, közösségfejlesztési módszerek alkalmazásával. A szervezet munkatársai szerint a civil szolgáltatásnak éppen az a szerepe, hogy minden helyi, környékbeli és esetenként távolabb működő szervezet gondjaira megoldásokat keressenek és találjanak közös erővel. Civil összefogás, hálózatépítés, település- és térségfejlesztés, valamint tehetséggondozás területén a Komárom Környéki Civil Társulás-sal, ifjúsági munka területén a Kerecsen Ifjúsági Egyesülettel, a Komáromi Városi Diáktanáccsal, valamint az ÁCSIFI-vel alakítottak ki szorosabb együttműködést. Ez utóbbi két szervezet nem formális keretek között tevékenykedik. Fontos szerephez jut még emellett a hagyományőrzés, a településfejlesztés, az értékleltár, amelyekhez közvetlen partnerük a Komáromi Talpasíjászok szervezete, illetve Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Egyesület.

A hagyományőrzéshez, a tevékenység népzenei vonalához illeszkedik még az Ördöngös Népzenetanoda. A könnyű- és a rockzene területén végzett tehetséggondozáshoz a Komáro-mi Zenész Egylet járul hozzá munkájával. A határon átnyúló kapcsolatokat, valamint a felvi-déki hagyományokat, a felvidéki történelmi örökséget a Kecskés László Alapítvány gondoz-za, amelynek kezdeményezésére indult el két éve a Felvidéki Kitelepítés Emléknapja. A civil együttműködés országos hálózatát biztosítja a szintén itt tevékenykedő Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete, amely civil közösségi tereket működtető, fenntartó szervezeteket tömörít és képvisel.



Ifjúsági szervezetek és az IKSZT együttműködése Bordányban

Összefoglalás

A bordányi IKSZT, a Kulturális és Szabadidős Egyesület (KUSZA), vala-mint a Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat együttműködésé-ben működik a Bordányi Ifjúsági Információs Pont (biip). A két szervezet kölcsönösen támogatja egymást, így színesedik az IKSZT szolgáltatási repertoárja, miközben a biip-ben magas színvonalú, sok fiatalt elérő ifjú-ságfejlesztési folyamatok indulnak.3

Kapcsolat

- IKSZT és Községi Könyvtár - Bordány- 6795 Bordány, Park tér 1.- http://www.bordany.hu/pages/varos_al.aspx?id=1527118 - [email protected] - +36 30 965 0771

Bordányban a közművelődés intézményi feltételeit az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér és Községi Könyvtár biztosítja, mely a változó igényekhez alkalmazkodva a közösségi ház funk-ció mellett klasszikus közművelődési és könyvtári feladatokat lát el. Helyet biztosít továbbá a községben működő egyesületek, civil szervezetek számára, illetve nagyobb kulturális rendez-vényeknek, a művészeti csoportok foglalkozásainak, táncos és műsoros előadásoknak, rendez-vényeknek.

Bordány szerencsés helyzetben van, ugyanis 20 civil szervezet, formális vagy nem formális közösség működik a településen:

- 1848/49-es Szegedi III. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület Bordányi Szakasza- Baba-mama Klub- Bordány Községi Önkéntes Tűzoltó Egyesület- Bordányi Amatőr Színjátszó Kör- Bordányi Asztalitenisz Sport Egyesület- Bordányi Borostyán Dalkör- Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat- Bordányi Ifjúsági Klub Egyesület- Bordányi Lóbarátok Köre- Bordányi Motorosok Baráti Köre- Bordányi Polgárőr Csoport- Bordányi Római Katolikus Egyházközség- Bordány Sportkör- Egérház Alapítvány- Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség- Kulturális és Szabadidős Egyesület- Magyar Technikai és Tömegsport Klubok Országos Szövetsége Bordányi Klubja- Magyar Vöröskereszt Bordányi Szervezete- Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesület Bordányi Csoportja- Nefelejcs Nyugdíjas KlubA csoportok jó része rendszeresen használja az IKSZT-t. Emellett több program vagy klub-

jellegű kezdeményezés is működik az épület falain belül, így például zumba, bokwa, aerobik, torna, jóga, hastánc csoportok.

A szervezetekkel az együttműködés különböző formákat ölt: van, akinek kizárólag helyet biztosít az IKSZT a működéséhez, de sokan igénybe veszik infrastrukturális lehetőségeiket, vagy akár programokat szerveznek nekik, közös rendezvényeket tartanak. Pályázatok írásában,

3. Forrás: Bordányi IKSZT. Szerző: Börcsök Roland. Helyszín: Bordány.



az azokkal kapcsolatos együttműködésekben is segítséget nyújtanak. A közelmúltban például nyert egy partnerszervezet Nemzeti Együttműködési Alap felé benyújtott pályázata, melyben a Borostyán Dalkör és a Bordányi Lóbarátok Köre működött együtt (mint nem formális közösség) és élvezik majd a pályázat nyújtotta programok előnyeit.

Az intézmény emeletén található a Bordányi Ifjúsági Információs Pont (biip), melyet a Kulturális és Szabadidős Egyesület (KUSZA) és a Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkor-mányzat (GYIFÖ) működtet. A KUSZA adja a működtetés jogi részét, mivel ő a bejegyzett szervezet, az ifjúsági önkormányzat nem jogi személy, míg a GYIFÖ szabja meg, hogy ho-gyan tartson nyitva a közösségi tér, milyen szolgáltatásokat nyújtson a fiatalok számára. A KUSZA-val az együttműködés az IKSZT pályázat megvalósítása során mélyült el jobban. Ugyanis az ifjúsági információs szolgáltatások és programok biztosítását a biip működtetésével vállalta a szervezet. A biip működtetésére az egyesület nem kap önkormányzati forrást, kizá-rólag a helyiségek és az infrastruktúra térítésmentes biztosításával segíti az önkormányzat a szervezetet. A biip-ben jobbára valamely pályázati forrásból alkalmaztak munkatársat, ifjúság-segítőt. Az utóbbi időben kulturális közfoglalkoztatásban dolgoznak kollégák a biip-ben.

Programok tekintetében az IKSZT önállóan is szervez ifjúsági programokat, de a legtöbb esetben a biip-pel, a KUSZA-val és a GYIFÖ-vel együttműködve. A biip fejlesztésére több pályá-zaton nyert a KUSZA, ugyanakkor az IKSZT is pályázni tudott egy TÁMOP pályázat keretében a gyermek- és ifjúsági korosztálynak szóló tanórán kívüli programokra. A korábbi időszakban pedig kimondottan ifjúsági önkormányzatok részére kiírt pályázaton tudott nyerni a GYIFÖ.

Tehát amennyiben civil forrás van, úgy az egyesület vagy az alapítvány, amennyiben más egyéb forrás, úgy az IKSZT, az ifjúsági önkormányzat, vagy akár a települési önkormányzat tud pályázni. A nem formális szervezetek pedig együttműködést vállalnak az esetleges programok-ban.

A közös tevékenységek is széles skálán mozognak. Az IKSZT igyekszik a biip szolgáltatá-saihoz is minél többet hozzátenni, hozzájárulni azokhoz, esetleg kiegészíteni azokat. Számos közös programot valósítanak meg, pl. kézműves és kreatív foglalkozásokat a biip-ben, különféle játszóklubokat, filmklubot, nyári gyermektábort, továbbtanulási tájékoztatót, továbbá a Bordá-nyi Kultúra Napját, az Adventi Hétvégék rendezvénysorozatot stb. Az IKSZT-ben működik mind-emellett az ifjúsági testület által létrehozott konditerem is, melyet a helyi fiatalok és az idősebb korosztály tagjai is előszeretettel használnak.

A KUSZA bővebb történetéről számol be a 2013-ban kiadott KUSZAKORSZAK kiadvány, amely az egyesület 15 éves fennállásakor készült el. Ebben részletesen bemutatásra kerül az egyesület tevékenysége, az együttműködők eredményei. Az együttműködés maga, valamint az annak keretében kialakított modellek példaként szolgálhatnak számos helyi civil kezdemé-nyezés, szolgáltatás elindításához, megújításához.4

Civil Mozaik – Ingyenes tanácsadás civil szervezeteknek

Összefoglalás

A Civil Mozaik Ifjúsági és Civil Tanácsadó Iroda a közép-magyarországi régió civil szervezeteinek nyújtott jogi, pénzügyi, pályázati és szerve-zetfejlesztési tanácsadást. A kezdeményezés jelenleg nem működik, de tapasztalatai jól alkalmazhatók hasonló szolgáltatások kialakításakor.5

Kapcsolat

- Fiatalok a Vidékért Egyesület- 2131 Göd, Béke út 20.- www.fve.hu- [email protected] +36 30 629 5452

4 Kuszakorszak – 15 éves a Kulturális és Szabadidős Egyesület. KUSZA, Bordány, 2013 (Letölthető)5 Civil Mozaik – Ingyenes tanácsadás civil szervezeteknek. On: Göd Város Hivatalos Honlapja 2015. július www.god.hu/



A közép-magyarországi régióban megvalósult civil tanácsadó szolgálatot a gödi Fiatalok a Vidé-kért Egyesület és az Európa Ház működtette közösen, a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával. Egyénre szabott tanácsokért, elsősorban jogi, pénzügyi, pályázati, projekttervezési, szervezetfejlesz-tési témákban lehetett hozzájuk fordulni. A tanácsadás regisztrációhoz kötött és ingyenes volt.

18. ábra: A Civil Mozaik Ifjúsági és Civil Tanácsadó Iroda szolgáltatási köre

Jogi tanácsadásAz alakulással, bejegyzéssel, alapszabály módosítással, tartós adományozással, közhasznú-

sági kérdésekkel, munkáltatói ügyekkel és az önkéntes munkával kapcsolatos kérdések, illetve bármilyen non-profit, közhasznú jogállással kapcsolatos vagy civil szervezetek sajátos prog-ramjait érintő jogi kérdések megválaszolása, tanácsadás és szakértői vélemények megfogalma-zása tartozott a jogi tanácsadás kategóriájába.

Pénzügyi, gazdasági tanácsadásA pénzügyi, gazdasági tanácsadás főként a civil szervezeteket és a közhasznúságot érintő

pénzügyi, ügyrendi, számviteli, nyilvántartási szabályok, jogszabályok ismertetésére, valamint adózással, gazdálkodással, költségvetés tervezésével, összeállításával, elszámolásokkal, beszá-molókkal kapcsolatos ismeretek közvetítésére fókuszált.

Pályázati tanácsadásEgyéni, szervezetre szabott pályázati információk, tanácsok, pályázatírói technikák, terve-

zési és módszertani segítségnyújtást valósított meg a szervezet. A projektötlettől egészen a projektterv elkészítéséig kísérte végig a regisztrált szervezeteket. Konkrét pályázati kiírásokkal kapcsolatban segítséget nyújtottak a specifikus kérdések tisztázásában, a támogató és a pályá-zó közötti kapcsolat kialakításában. Nem vállalták azonban a pályázatok kidolgozását, megírá-sát, és az egyéni igényekre szabott pályázatfigyelést.

Szervezetfejlesztési tanácsadásStratégiai tervezéssel, vezetőképzéssel, változásmenedzsment, csapatépítéssel, emberi

erőforrás stratégiával kapcsolatos tanácsadást, valamint konfliktuskezelési, mediációs és veze-tői konzultációt is biztosított a kezdeményezés keretében a szervezet.

Jogi tanácsadás

Pénzügyi, gazdasági tanácsadás

Pályáza4 tanácsadás

Szerveze9ejlesztési tanácsadás



MÜSZI – civil tér a főváros központjában

Összefoglalás

A Művelődési Szint komplex kulturális és civil közösségi tér, mely egy-idejűleg ad helyet közösségi tevékenységeknek, nyilvános művészeti és társadalmi eseményeknek, valamint zárt ajtók mögött folyó műhely-munkának. A civilek hasonlóan széles körű bevonására a közösségi há-zak is alkalmasak, természetesen a helyi igényekhez igazítva.6

Kapcsolat

- Művelődési Szint- 1085 Budapest Blaha Lujza tér 1.- http://muszi.org/ - http://www.facebook.com/muvelodesiszint - [email protected]

A Művelődési Szint komplex kulturális és civil közösségi tér, mely egyidejűleg ad helyet közösségi tevékenységeknek, nyilvános művészeti és társadalmi eseményeknek, valamint zárt ajtók mögött folyó műhelymunkának. Értékvilágának meghatározó elemei a társadalmi és kör-nyezeti tudatosság, a fenntarthatóság, az alulról szerveződés, az innovatív és együttműködői szemlélet és a függetlenség. A MÜSZI civil szerveződésként azt hirdeti magáról, hogy nyitott bárki számára, aki „értelmes” programmal keresi meg a szervezetet. Közösségi terében lehet színházat csinálni, táncolni, filmet nézni, kiállítást rendezni, pingpongozni, csocsózni, gyerek-programokat, koncerteket, vitafórumokat rendeznek.

A Művelődési Szint működtetői koncepciójukkal a legfrissebb európai trendeket igyekez-nek követni, újszerű hagyományt teremtve ezzel a hazai kulturális életben. Célul tűzték ki, hogy az állami forrásoktól független piaci művészetfinanszírozás irányába mozdítsák el az alkotó-kat és a ház működtetését. A helyszín kialakítása a válság hatásaira reagáló közösségi építé-szet trendjébe simul. A külön terekben (irodákban, stúdiókban, műhelyekben) megvalósuló, a városban elszórtan helyet kapó művészeti kezdeményezéseket egy környezettudatosabb és gazdaságosabb nagy közös térbe integrálják, ahol lehetőség nyílik a terhek közös megosztá-sára és a közös alkotómunkára is. Sokrétű átjárás válik így lehetségessé az alkotóművészek, az alkotók és a házban megrendezésre kerülő kulturális rendezvények, a művészek és a házban helyet kapó co-working irodát látogató szakemberek között, mely későbbi munkakapcsolatok, tapasztalatcserék, új gondolatok és innovációk születésének első momentuma lehet. A MÜSZI alkotócsapatában reprezentálják magukat külföldi művészek is, erősítve ezzel a nemzetközi kapcsolathálót és megágyazva a rezidensprogramoknak.

19. ábra: A MÜSZI bemutatkozó videója

6 A MÜSZI – Művelődési Szint. On: MÜSZI Szabad Szellemiségű, Önfenntartó Kulturális Tér Online. 2015 július www.muszi.org



A MŰSZI által integrálni kívánt funkciók:- kortárs alkotóház és bemutatótér;- alkotók által bérelt stúdiók, műtermek, műhelyek; helyben bérlő alkotók prezentációi és

külső művészek kiállításai;- művészeti előadótér (színház, tánc, performance, vetítések);- közösségi központ (ismeretterjesztő előadások, civil programok, cserebere börzék);- co-working központ (open office, munkaállomás-szolgáltatások);- rendezvényközpont (terem-bérbeadás, rendezvények teljes megszervezése és lebo-

nyolítása) – kulturális és civil rendezvények.A MÜSZI koncepciója azért került bemutatásra, mert kiválóan példázza, hogyan lehet az

egyéni tevékenységek kibontakoztatását támogatni egy közösségi színtéren, amely segít elin-dítani a közös gondolkodást is. A MÜSZI koncepciójától kicsit eltávolodva nem csupán művé-szek, kreatív alkotók előtt fontos egy közösségi tér „kapuinak megnyitása”, hanem minden helyi és térségi lakos előtt. Az IKSZT-kben és a hasonló közösségi házakban érdemes tehát minél több nem formális közösségnek, szervezetnek, egyénnek teret biztosítani, így a tér otthona le-het a közös tervezésnek, helyi igényeken alapuló programok, fejlesztési ötletek kialakításának, s nem utolsó sorban új közösségek létrejöttének.

A pécsi Civil Közösségek Háza és a térségi civilek együttműködése

Összefoglalás

A Nevelők Háza Egyesület a pécsi és térségében működő civil szerve-zeteknek ad teret, támogatást a Civil Közösségek Házában. A közel 70 szervezetet „befogadó” ház jó példája a civil erőforrásközpontként való működésnek. Itt működik a megyei Civil Információs Centrumot, széles szolgáltatási portfólióval.7

Kapcsolat

- Nevelők Háza Egyesület – Civil Közösségek Háza és Baranya Me-gyei Civil Információs Centrum

- 7624 Pécs, Szent István tér 17.- http://www.ckh.hu/ - [email protected] +36 72 215 543

A pécsi ernyőszervezetként működő Civil Közösségek Háza jelenleg 64 civil szervezetnek ad otthont, melyek felsorolása olvasható az alábbi táblázatban. A házat a Nevelők Háza Egye-sület működteti. Célja a lakosság önszerveződő csoportjainak segítése saját külső és belső erő-forrásaikat is bevonva, annak érdekében, hogy képesek legyenek a szervezetek megerősödni, aktívvá válni, fejlesztve ezzel közvetlen és tágabb környezetüket. A befogadó-segítő-fejlesztő attitűd hármas egységére építik programjaikat, szolgáltatásaikat.

A szervezetek egyrészről önálló találkozókat, kulturális programokat, foglalkozásokat szer-veznek, másrészről közös programokat, projekteket is kialakítanak, melyekhez mentori támo-gatást kapnak a Civil Közösségek Házától.

A Nevelők Háza Egyesület a Baranya Megyei Civil Információs Centrum feladatait is ellátja. A Civil Információs Centrumokat a civil törvény (Ctv.) felhatalmazása alapján a kormányzati támo-gatás és pályázati alapon elnyert közfeladat-átvállalás keretében működtetik civil szervezetek. Az alábbi táblázatban a Baranya megyei a központ szolgáltatásrendszerének elemeit mutatjuk be, feltüntetve azok célcsoportját, az igénybevétel, illetve az adott szolgáltatás elérhetőségé-nek módját, gyakoriságát és helyszínét is. (Utóbbinál a CKH rövidítés a Civil Közösségek Házá-nak épületére, a ckh.hu, illetve a cic.ckh.hu pedig az Ház és a Civil Információs Centrum online felületeire utal.)

7 Civil Közösségek Háza Online http://www.ckh.hu/



Szolgáltatás Célcsoport Igénybevétel módja Ütemezés, gyakoriság

Biztosítás helye

Jogi, közhasznúsági tanácsadás

megalakulás előtt, módosítás előtt álló szervezetek, közhasz-nú, vagy közhasznú státuszt kérő szervezetek

előzetes bejelentkezés alapján, személyesen

igény szerint munka-napokon

CKH, külső ügyvédi iroda

Pénzügyi, könyvviteli és adózási tanácsadás

a szervezetek pénzügyekkel foglalkozó alkalmazottjai, ön-kéntesei

előzetes bejelentkezés alapján, személyesen

munkanapokon, nyitva-tartási időben

CKH, igény szerint kistérségi partner szervezeteknél

Pályázati, forrásteremtési ta-nácsadás civil szervezetek elektronikusan, telefo-

non, személyesenmunkanapokon, nyitva-tartási időben

CKH, igény szerint kistérségi partner szervezeteknél

Társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tanácsadás

a megye cégei és vállalkozásai, civil szervezetek

személyesen, egyéni és csoportos

igény szerint, munka-napokon

CKH, cégek székhelye (igény szerint)

Számítógép-kezelési és informa-tikai tanácsadás

civil szervezetek, jogi személyi-séggel nem rendelkező társasá-gok, magánszemélyek

személyesen, egyéni és csoportos

munkanapokon, nyitva-tartási időben CKH

Magyar-külhoni magyar part-nerségi kapcsolatok elősegítése

hazai és határon túli magyar civil szervezetek, kisebbségi önkor-mányzatok

személyesen, egyéni és csoportos igény szerint CKH

Partnerség Információs Nap szervezése

civil szervezetek, önkormány-zatok, partnerszervezetek, pályáztatók

klub formában, csopor-tos tanácsadás havi rendszerességgel Civil Közösségek Háza

Kistérségben való megjelenés (tanácsadások szervezése és in-formációs napok lebonyolítása)

civil szervezetek, önkormány-zatok

személyesen, elektro-nikus úton, egyéni és csoportos tanácsadás

kistérségenként félévente 1 alkalommal információs nap, igény szerint kihelyezett tanácsadás

kistérségekben műkö-dő partnerszervezetek székhelye

Ügyféladatbázis civil szervezetek, egyéb helyi és országos szolgáltató szervezetek

személyesen, elektroni-kus úton a frissítés folyamatos cic.ckh.hu

Önkormányzati civil referensek adatbázisa a partnerség erősítése érdekében

civil szervezetek, önkormány-zatok

személyesen, elektroni-kus úton a frissítés folyamatos cic.ckh.hu

Elektronikus hírlevél civil szervezetek, önkormány-zatok elektronikus kéthavonta cic.ckh.hu

Saját honlapon CIC információk létrehozása

civil szervezetek, önkormány-zatok elektronikus folyamatos frissítés cic.ckh.hu

A közigazgatás civil szférát érin-tő aktualitásaival kapcsolatos képzések szervezése

civil szervezetek, önkormány-zatok személyesen félévente 1 alkalommal Civil Közösségek Háza

CIC partneri hálózati munkában való részvétel

Civil Információs Centrumot működtető szervezetek mun-katársai

személyesen félévente 1 alkalommalCivil Közösségek Háza, a találkozót szervezők által megjelölt hely

Más közfeladatot ellátó civil szolgáltatókkal való együttmű-ködés

közfeladatot ellátó szervezetekigény szerint, személye-sen, vagy elektronikus úton, csoportos

félévente 1 alkalommalCivil Közösségek Háza, a feladatot ellátó szer-vezetek székhelye

Nemzetközi partnerségi kapcso-latok létrehozásának segítése, partnerek ajánlása

hazai és külföldi civil szerveze-tek, kisebbségi önkormányzatok

személyesen, elektro-nikus úton, egyéni és csoportos tanácsadás

igény szerint Civil Közösségek Háza

Civil Korzó kiadása - nyomtatott hírlevél

civil szervezetek, önkormányza-tok, magánszemélyek

előfizetőknek postai úton, személyesen évente 10 szám Civil Közösségek Háza,

ckh.hu

Inkubátor funkció civil szervezetek személyesen folyamatosan Civil Közösségek Háza

20. ábra: A Baranya megyei Civil Információs Centrum szolgáltatásai és azok feltételei



Partnerséggel a hatékony forrásfelhasználásért

Összefoglalás

A Nemzeti Művelődési Intézet feladatellátásra irányuló partnerségi együttműködést alakított ki 12 szervezettel. A szervezetek módszertani és anyagi támogatásban részesültek, míg az intézet magas színvonalú fel-adatellátáshoz jutott. Az együttműködéseknek ez a formája követendő példa lehet a helyi és térségi feladatokat ellátó közösségi házaknak is.8

Kapcsolat

- Nemzeti Művelődési Intézet- 1011 Budapest, Corvin tér 8.- http://www.nmi.hu/ - [email protected] - +36 1 225 6000

A civil szervezetek közfeladatok ellátásába való bekapcsolódását teszi lehetővé a közösségi művelődés területén a közművelődési megállapodás megkötése az állami-, vagy önkormány-zati fenntartású intézmény és a nem állami szervezet között.

A Nemzeti Művelődési Intézet szakmai stratégiájának fontos pillére az egyes szakterülete-ken értékteremtő munkát végző civil szervezetekkel való hosszú távú együttműködések meg-teremtése stratégiai megállapodások megkötésével. A partner civil szervezet számára a közös munka hozadéka a jobb forráselérés, a szakmai-módszertani támogatás, valamint tevékenysé-gének színesítése, míg a Nemzeti Művelődési Intézet a hatékony közpénzfelhasználás, továbbá a partnerek elismertsége révén magas színvonalú, széles körű szakmai feladatellátást biztosít-hat, eljutva szolgáltatáshiányos településekre is.

A Nemzeti Művelődési Intézet 2014-ben 12 civil szervezettel kötött szolgáltatási szerződést közművelődési területi feladatellátás céljából. A szolgáltatási szerződésekben foglaltaknak megfelelően a partnerek 27 témakörben látták el vállalt feladatukat a népművészet, néptánc és közösségfejlesztés területen. Az intézmény civil szolgáltató partnerei kiemelkedő számú programot – összesen 2555 alkalmat – valósítottak meg: közte bemutatókat, előadásokat, táncházakat, kiállításokat, játszóházakat, s mellette folyamatosan láttak el szakmai tanácsadó feladatokat. A 2014. évben az általuk végzett közművelődési területi feladatellátás 713 495 fő résztvevőt érintett.

A 2014. évi teljesítménymutatók alapján a Nemzeti Művelődési Intézet 2015-ben 11 civil szervezettel hosszabbította meg együttműködését.

8 Partnerséggel a hatékony közpénzfelhasználásért. On: Nemzeti Művelődési Intézet Online, 2015. március 2. http://www.nmi.hu/hu/Hirek/Partnerseggel-a-hatekony-kozpenzfelhasznalasert



A Zalai Civil Életért Egyesület tanácsadásai, programjai

Összefoglalás

A Zalai Civil Életért Egyesület sokéves gyakorlati tevékenysége során számos, civileket érintő területen szerzett jártasságot, melyet felhasz-nálva tanácsadási és képzési szolgáltatásokat nyújt a térségben műkö-dő civil szervezeteknek. A leírt szolgáltatási formák jó kiindulópontot jelenthetnek a közösségi házaknak a civil szolgáltatási portfólió kialakí-tásához.9

Kapcsolat

- Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület- 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 47-51.- http://zalacivil.hu/ - [email protected] +36 92 310 384

21. ábra: A Zalai Civil Életért Egyesület által működtetett közösségi szolgáltatók, szolgáltatások

A Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület 2003-ban alakult meg, és 2012-ig folyamatosan működtette a Zalai Civil Házat. Az Egyesületet a civil ügyek iránt elkötelezett magánszemélyek, egyesületek és alapítványok hozták létre. A szervezet állandó támogatója volt Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata. Jelenleg az Egyesület működteti a Zala Megyei Civil Infor-mációs Centrumot, a Zala Megyei Esélyteremtési Házat, a Zeg-Zug Ifjúsági Irodát, és gesztor szervezete a Nyitott Tanulási Központ zalaegerszegi irodájának.

Az egyesület célja a civil szervezetek szakmai támogatása, a nonprofit szektor hatékonyabb együttműködésének elősegítése, ifjúsági közösségek támogatása, a hagyományőrzés és ha-gyományőrző szervezetek programjaiban való részvétel. Céljai érdekében aktív kapcsolatot alakított ki és ápol civil szervezetek széles körével, a települési önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal.

9 Az egyesületről. On: Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület Online, 2015. július http://zalacivil.hu/?page_id=41



A Zalai Civil Ház díjmentes szolgáltatásokat nyújt nonprofit szervezeteknek.Jogi tanácsadásIngyenes jogi tanácsadást nyújtanak civil szervezeteket érintő alapvető jogi kérdésben, így

például szervezet alapításával, bírósági bejegyzésével, változás bejelentéssel, közhasznúsági bejegyzéssel kapcsolatban.

Gazdasági tanácsadásPénzügyi, könyvelési, adózási kérdésekben tud az érdeklődők segítségére lenni a szerve-

zet. Az egyesület szakértője több zalaegerszegi társadalmi szervezettel dolgozik évek óta, így a terület kiváló szakértője.

Pályázatfigyelés, pályázatírási tanácsadásA világhálón gyakorlatilag a legbővebb információk lelhetők fel a kiírt pályázatokról. A fo-

lyamatosan megjelenő új pályázati kiírások összegyűjtése jelenti a fő feladatot. Folyamatosan figyeli a szervezet az ezekkel foglalkozó információs oldalakat, és több elektronikus hírlevelet is járat. Az általuk hasznosnak, érdekesnek tűnő pályázati felhívásokat közvetíti a velük kapcso-latban álló partnereknek személyesen és e-mail formájában. A pályázati információk továbbítá-sán túl kérésre segítséget nyújtanak a pályázatok elkészítésében, pályázati űrlapok, útmutatók beszerzésében.

Irodai szolgáltatásokAz irodai szolgáltatások keretében faxolási lehetőséget, számítógép használatot, fénymá-

solási és nyomtatási lehetőséget biztosítanak (havonta meghatározott kereten belül ingyene-sen), valamint internetsarkot működtetnek.

Felnőttképzés és felnőttképzési szolgáltatásokAz egyesület irodája rendszeresen szervez képzéseket civil szervezetek tagjai, vezetői szá-

mára.További tevékenységek- Konferenciák, fórumok szervezése;- civil adatbázis gondozása (Online elérhető);- nonprofit dokumentációtár építése (szakkönyvek, tanulmányok, folyóiratok, szóróla-

pok, szervezési anyagok, közhasznúsági jelentések gyűjtése).



proHáló – nonprofit szervezetek országos hálózata

Összefoglalás

A proHáló nonprofit szervezetek országos hálózata, amelynek tagjai re-gionális, megyei, kistérségi és települési hatókörben szolgáltató, koor-dináló és fejlesztő feladatokat látnak el. A leírt gyakorlatot adaptálva a közösségi házak helyi vagy térségi civil hálózat kialakítását segíthetik, netán a proHáló által kialakított projekteket valósíthatják meg a helyi és térségi igényeknek megfelelően.10

Kapcsolat

- Kelet-magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány – proHáló központ

- 4029 Debrecen, Maróthy György u 5-7.- http://www.prohalo.hu/ - +36 20 956 5859

22. ábra: A proHÁLÓ logója

A proHáló nonprofit szervezetek – nem bejegyzett, de írásban rögzített szabályok szerint működő – országos hálózata, amelynek tagjai regionális, megyei, kistérségi és települési ható-körben szolgáltató, koordináló és fejlesztő feladatokat látnak el. Létrejöttét 2003-ban 18 hazai nonprofit szervezet kezdeményezte, jelenleg 12 tagja van. A proHáló küldetése, hogy igényes szolgáltatásokkal, fejlesztő szemlélettel, a valós szükségletekre alapozott rugalmas és gyors reagálással szolgálja a hazai nonprofit szektor fejlődését.

A proHáló céljai- A civil szférán belüli partnerség fejlesztése és hálózatépítés, hozzájárulva ezzel a szere-

pét tudatosan vállaló nonprofit szektor kialakulásához, dinamikus fejlődéséhez;- közösségfejlesztő folyamatok kezdeményezése és megvalósítása;- az önszerveződések bátorítása, a civil közösségek létrejöttének elősegítése és a műkö-

désükhöz szükséges információk biztosítása;- a szektorok közötti együttműködés generálása, különös tekintettel a települési önkor-

mányzatokkal való kapcsolattartásra;- olyan partneri együttműködések kialakítása, amelyben a programok tervezése, megva-

lósítása során épül és fejlődik a proHáló hálózat, és hosszú távon működőképes marad.A proHáló felépítése, működéseA proHáló együttműködő partnerei lehetnek magánszemélyek és szervezetek is, amelyek

elfogadva a proHáló céljait, kölcsönös érdekek alapján készek anyagilag, vagy más módon elő-segíteni azok megvalósítását. A csatlakozásról a Hálózati Tanács dönt, a Hálózati Találkozó utó-lagos jóváhagyásával, majd tájékoztatja a hálózatot. Az egyéni tagok a hálózatban csoportként működve egy-egy szavazati joggal vesznek részt a hálózati döntésekben.

A proHáló minőségi hálózatépítésre törekszik. Érdekelt abban, hogy gazdag szakmai kap-csolatrendszerrel rendelkezzen, ezért szívesen hívja meg mindazokat, akik a működésének

10 Forrás: proHáló. On: http://prohalo.hu/hu/prohalo_program



alapelveit elfogadják. A meghívás, ajánlás tagszervezeteken keresztül történik. A szervezet tö-rekszik az országos lefedettségre, melyet szem előtt tart a kiválasztás folyamata során is.

A hálózathoz való csatlakozás folyamata az alábbiak szerint zajlik.

Folyamat Döntési szint

Egy kezdeményező tagszervezet és egy monitorozó tagszervezet tesz ajánlást a meghívásra a hálózat felé

Tagszervezet (a kezdeményező saját megyei vagy régiós tag, illetve ha nincs ilyen, akkor saját ágazati tag lehet)

Meghívás és a jelöltségre való elfogadásA Hálózati Tanács javaslatot tesz a hálózat felé (igen v. nem) – a Hálózat konszenzussal dönt a jelöltségre való elfogadásról

Közös munkába való bevonás (1 éves próbaidő): a mentor (kezdeményező) megismerteti a hálózattal + monitorozó figyeli

Tagszervezet

Egy munkacsoportban való részvétel (a jelölt választ) Munkacsoport

Egy tagszervezeti hálózati projektben hospitálás, ki-sebb feladatok megvalósítása

Tagszervezet

Értékelés-önértékelés Tagszervezet (mentor és monitorozó)

Döntés a tagfelvételrőlHálózat konszenzussal dönt

Jelölt szervezet (szándékát fönntartja)

Írásbeli megerősítés Hálózat, jelölt szervezet

23. ábra: A proHÁLÓ csatlakozási folyamata

A Hálózati Találkozó a proHáló legmagasabb szintű döntést hozó testülete, amelyet fél-évente hívnak össze. A Hálózati Tanács a munkát koordinálja, illetve döntéseket készít elő. Tag-jai a munkacsoportok vezetői és a hálózat elnöke.

A projektek előkészítése – a nemzetközi, helyi fejlesztési, képzési, marketing – a munkacso-portok feladata. Minden hálózati tagtól elvárás, hogy legalább egy munkacsoportban munkát végezzen. A munkacsoportok legalább félévente személyesen találkoznak, ezen túl írásban, levelezőlistájukon tervezik meg feladataikat.

A proHáló legsikeresebb projektjei- Nonprofit szolgáltató szervezetek felmérése, 2003-2004.- Civil Műhely sorozat, öt megyében, 2005.- Fókuszban a hálózatok konferenciasorozat Magyarország hét régiójában, 2007.- Nemzetközi kapcsolatépítést elősegítő konferenciák Egerben, Gyulán, 2007, 2008, 2009.- Tanulmányutak: Lengyelország, Franciaország, Németország, Spanyolország, Er-

dély, Prága, 2006-2011.- Közösségi munka – hálózati önképző program, 2008.- Hálózatfejlesztés – Az együttműködés művészete képzés akkreditálása, megvalósítása a

tagok és a hálózat szintjén, 2009-2010.- Fókuszban a hálózatok konferenciák Erdélyben és Szlovákiában, 2009.- Közösségi házban közösségként közösségfejlesztő projekt Pécsett, 2009.- Nonprofit Címtár – Együttműködések a harmadik szektorban adatbázis folyamatos gon-

dozása, működtetése, 2010-től (Online elérhető)- Fókuszban a szervezetfejlesztés – régiós konferenciasorozat, 2011.- Fókuszban a Civil törvény – régiós konferenciasorozat, 2012.



A proHáló védjegy minőségi tartalma

24. ábra: A proHÁLÓ védjegy minőségi tartalma

SzakmaiSág

A hálózat tagjai a nonprofit szervezetek igényeiből kiinduló, együttműködéseken alapuló, illetve azt fejlesztő igényes szolgáltató programok tervezésére és megvalósítására törekednek.

megbízhatóSág

A tagok tevékenységük során folyamatos, megbízható, kiszámítható, igényes, minőségi, partneri viszonyban megvalósuló munkát végeznek. A közös projektek megvalósítása megál-lapodások alapján történik.

hiteleSSég

A tagok rendszeres hálózati önértékelés, monitoring és kontrolling tevékenység mellett sa-ját működésükkel hitelesítik a hálózat tevékenységét.

együttműködéS

A stratégiai céloknak megfelelően folyamatosan fejlődik a kapcsolatrendszer a tagok között és a hálózat szintjén. A hálózat szintjén etikai elvárás egymás munkájának kölcsönös tisztelete, a kitűzött célok érdekében a hatékony és partneri együttműködés, valamint az alkotó részvétel a hálózat közösségi tervező folyamataiban és azok megvalósításában.

NyitottSág

A hálózat nyitott, együttműködésre törekvő, fogékony a tevékenységét megújító törekvé-sek iránt.

FüggetleNSég

A hálózat a nonprofit szektor önazonosságának erősítése érdekében pártpolitikától men-tes szakmai tevékenységet fejt ki, ezt elvárja tagjaitól is.

FolyamatoSSág

A hálózat tagjaival szemben követelmény, hogy rendszeresen vegyenek részt a hálózat te-vékenységében.

proHÁLÓ

Szakmaiság

Megbízhatóság

Hitelesség

Együ8működés Nyito8ság

Függetlenség

Folyamatosság



25. ábra: proHÁLÓ -- Hálózatban hatékonyan. A TV Eger riportja a határon túli szervezetekkel közös

konferenciáról

Bölcskei Gasztrofesztivál

Összefoglalás

A civilek összefogása nem csupán hosszú távú, szervezeti szintű együtt-működést jelent, de közösen kialakított rövid távú projektek, progra-mok formájában is megvalósulhat. Ennek jó példája a Bölcskei Gaszt-rofesztivál, mely a helyi közösségek és civil szervezetek összefogásával, az IKSZT és az önkormányzat szakmai támogatásával jött létre. A feszti-vál teret ad a közösségek kölcsönös bemutatkozásának, netán további együttműködések kialakításának is.11

Kapcsolat

- Bölcskei Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér- 7025 Bölcske, Szentháromság tér 6.- http://www.bolcske.hu/ikszt/ikszt_ind.html- [email protected] +36 75 335 490

Bölcskén régóta számtalan szervezet működik, egyre nagyobb létszámmal, erős közösség-formáló erővel. A civilek aktív szerepet vállalnak a település kulturális életének alakításában is. A település vezetése mindennek fontosságát felismerve nemcsak feladatának, hanem köteles-ségének érzi a helyi közösségek segítését, támogatását. Ehhez hozzájárulva az IKSZT munka-társai is igyekeznek a helyi civil szervezeteket, informális közösségeket minél több programba bevonni, összefogni, segíteni.

Az egész napos Galamb- és Nyúlételek Gasztrofesztiváljának célja a helyi közösségek össze-fogása mellett az egészséges ételek fogyasztásának, illetve a galamb- és nyúltartás népszerű-sítése, melynek komoly hagyományai vannak a településen. A fesztivál az IKSZT működésének kezdetével indult útjára, hagyományteremtő céllal. A rendezvény a helyi civil szervezetek, in-formális közösségek, az önkormányzat, a helyi nyúl- és galambtartók és az IKSZT szoros együtt-működésével és összefogásával valósul meg. A főzőversenyen, melyre galambból és nyúlból készült ételekkel lehet nevezni, bárki indulhat, az alapanyagok beszerzésben az IKSZT mun-katársai és az önkormányzat is segítséget nyújt. Az eseménynek a Pincefalu ad otthont, ahol a részvevőket egész nap a bölcskei amatőr művészeti közösségek műsora szórakoztatja. Az el-

11 Galamb- és nyúlételek gasztrofesztiválja. On: Nemzeti Művelődési Intézet Online www.nmi.hu



készült ételeket szigorú szakmai zsűri értékeli, a helyi borbarát klub tagjai pedig a galamb-és nyúlételekhez kiválóan illő helybeli borokat kínálnak.

Összességében elmondható, hogy a bölcskei gasztronómiai fesztivál a helyi közösségek összefogása nélkül nem valósulhatna meg évről-évre. Az egész napos rendezvény lehetőséget ad a személyes és szervezeti kapcsolatok kialakítására, a meglévő ismeretségek erősítésére, il-letve arra, hogy hogy a helyi csoportok is bemutatkozzanak a közönség előtt.

A program együttműködő partnerei:- Bölcske Község Önkormányzata, - „Múló évek” Nyugdíjas Klub, - Bölcskei Női Kar, - Bölcskei Néptánc Egyesület, - Bölcskei Horgász Egyesület, - Tátorján Vadász Egylet, - Bölcskei Sportegyesület, - Bölcskei Amatőr Színjátszó Csoport, - Bölcskei Gyermekekért Közalapítvány, - Bölcskei Borbarátok Klubja, - Bölcskei Tűzoltó Egyesület, - Polgárőrség, - Ízisz Hastánccsoport, - helyi vállalkozók, nyúl-és galambtartók.

„Civilek által civileknek” – a civil fenntartású Kondorosi IKSZT működése

Összefoglalás

A Kondorosi IKSZT egy civil fenntartású és működtetésű közösségi tér, amely civil „gyűjtőhelyként”, központként működik. A közösségi tér fizi-kai kialakítása és szolgáltatási portfóliója is a civilek támogatását segíti elő, így jó példája annak, hogyan működhet egy közösségi ház „civilek által civileknek”.12

Kapcsolat

- Kondorosi IKSZT- 5553 Kondoros, Hősök tere 4-5.- e-mail: [email protected] tel.: +36 20 294 2120

Kondoros mintegy 5000 fős lakosságszámú, 2013-ban várossá nyilvánított település. Te-lepülésnagyságából adódóan más az IKSZT profilja is, nem a kistelepülések sajátosságaként megjelenő „mindenes” funkcióval rendelkezik. Ehhez hozzájárul, hogy a településen működik a közösségi tér mellett még könyvtár és közművelődési intézmény is. Sajátosságait, helyi szere-pét az is meghatározza, hogy nagyon sok, 40 fölötti az alapítványok, civil szervezetek, közössé-gek száma a településen.

Az integrált közösségi és szolgáltató teret a Kondorosért Alapítvány önkormányzati alapí-tású közalapítvány működteti. Civil-önkormányzati együttműködésben fenntartott IKSZT-ként a kondorosi intézmény egyfajta civil „gyűjtőhely”, központ, bármilyen civil kezdeményezésnek otthont adó nyitott ház, bázis.

Mivel a településen igen magas a civil szervezetek száma, nagyon sok terület „le van fedve”, letisztultak a feladatkörök, profilok, melyen belül az IKSZT a modernitást, környezettudatossá-got, a művészeti és zenei nevelést, a játszva tanulás elősegítését és az apróbb közösségi kez-deményezések támogatását képviseli, de természetesen kiveszi a részét a település életének fontos eseményeinek megszervezésében, lebonyolításában is.

12 Forrás: Nemzeti Művelődési Intézet. Helyszín: Kondoros.



Az IKSZT épülete is elsősorban kisebb közösségek programjai számára alkalmas (médiaklub, könyvklub, nyelvi csoportok stb.) A tevékenységek legsikeresebb területe a fiatalok bevonása, mely nem is meglepő, hisz a fiatalos lendületet, aktivitást és nyitottságot az IKSZT munkatársai is képviselik. Így lehet a Kondorosi IKSZT a kulturált szabadidő-eltöltés lehetőségét biztosító, a fiatalokat vonzó nyitott ház.

A siker kulcsa több komponensű:- bizalom, nevelés, felelősség,- az önkormányzat „közelsége” - fiatalos, lendületes csapat,- civil aktivitás, tenni akaró emberek,- jó helyi együttműködés, letisztázott feladatok, profilok, jól összeegyeztetett program-

kínálat.

A szolgáltatási modell adaptációját segítő helyi szakértők:Bánszki Éva, Dohorné Kostyál Zsuzsanna, Fabiszné Zsigovics Anett, Jankovics Nikolett,

Kajdocsi-Gera Ildikó, Kovács Márta, Pozsárné Nagy Ilona, Rácz Ilona, Stefancsik Nikoletta, Tóth Violetta



Önkéntes Körszolgáltatásfejlesztési modell

Önkéntességgel, kölcsönösséggel, megosztással, illetve a közösségi

munkával kapcsolatos információszolgáltatás és tanácsadás


A szolgáltatás az önkéntességgel, kölcsönösséggel, megosztással, illetve a közösségi mun-kával kapcsolatos információszolgáltatás és tanácsadás megvalósítását jelenti a szolgáltató tér keretein belül. A szolgáltatás többféle formában valósulhat meg: információszolgáltatás, tanácsadás vagy valamilyen megosztási felület (pl. szívességbank működtetése weboldalon, vagy faliújságon). Attól függően kerül egyik vagy másik módszer az előtérbe, hogy a helyi la-kosságnak mire van szüksége, milyen eszközök és tudás áll a rendelkezésükre a mindennapi használathoz.

Magyarországon az önkéntesség, kölcsönösség társadalmi szerepe és elfogadottsága, ugyan az elmúlt évtizedben nagyon sokat fejlődött, mégis elmarad az európai átlagtól. Ezért a szolgáltató feladata nemcsak a közvetítés, tájékoztatás, hanem a szélesebb körű megismerte-tés, a bevonás és a terjesztés is egyben.

A szolgáltatást végző munkatársaknak ismeretekkel kell rendelkezniük az önkéntességről, annak formáiról, a szívességbankokról, a jogi környezetről és segíteniük kell az ezzel kapcso-latos negatív előítéletek (pl. ingyenmunka, „nem segítek, mert nekem sem segítenek”, először rajtam segítsenek, stb.) feloldását, tisztában kell lenniük a hazai és nemzetközi lehetőségekkel.

A szolgáltatás közösségi térben megjeleníthető formái:- tájékoztató az önkéntességről, önkéntes programokról itthon és külföldön egyaránt,- önkéntesek közvetítése fogadó szervezetek felé, fogadó szervezetek regisztrálása, gyűj-

tése,- saját önkéntes programok szervezése (pl. iskolai közösségi szolgálathoz feladatot bizto-

sítani),- tankatalógus készítése,- szívesség bank (elektronikus vagy papíralapú) működtetése,- szenior önkéntesség.

A szolgáltatónak a fentiekből eredően többféle feladata is van: a betérő érdeklődők számá-ra naprakész információkkal és számukra hasznos ajánlatokkal kell szolgálnia, kapcsolatot kell tartania partnerszervezetekkel, települési igényfelmérés alapján virtuális vagy fizikailag meg-jelenített szolgáltatási felületet kell biztosítania, önkéntességgel kapcsolatos programokat kell szerveznie.




Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrásokAz önkéntesség alapjaiAz önkéntesség, (voluntarizmus) azt jelenti, hogy külső nyomás nélkül, saját belső indítta-

tásból vállalunk valamit. A kifejezés a latin voluntarius szóból származik, ami hajlandót, „vala-mire készet” jelent.

Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet egyénileg vagy csoportosan, rendszeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében, személyes akaratból vé-geznek, anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az önkéntes tevékenység közvetlen anyagi haszonnal nem jár annak végzője számára. (A törvény alapján jelképes jutalmazás, vagy a kiadások téríté-se megengedhető.)

Az önkéntességet sokféle szempontból meg lehet közelíteni: - az önkéntes törvény által szabályozott keretek között megvalósuló önkéntes tevékeny-

ség (tanulás, tapasztalatok szerzésére irányuló tevékenység),- munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő gyakorlat megszerzését, kapcsolatok kialakítását

szolgáló tevékenység,- szeretetből és önzetlenségből születő önkéntesség,- a kölcsönösség jegyében végzett önkéntes tevékenység,- az iskolai közösségi szolgálat (érettségi megszerzéséhez kötelező tevékenység).

Az önkéntesség megragadásának további módja a tevékenység hagyományos, vagy új tí-pusú felfogása. A hagyományos elsősorban adományozáson, jótékonykodáson alapul, ezeket főként családos, középkorú vagy idősebb nők végzik, akiket motiválhat vallási meggyőződés, szolidaritás, szegények megsegítése és egyéb személyes értékek. Az új típusúnál viszont már az információs társadalomban jellemző viszonyokra reagálva a szaktudás, gyakorlati tapasztalat megszerzése vagy megőrzése, illetve az élethosszig tartó tanulás célkitűzése jelenhet indokot.

1. ábra Az önkéntesség hagyományos és új típusú megközelítésben

Hagyományos megközelítés (segítői)

Önzetlenség

Adományozás

Jótékonykodás

Hasznos időtöltés

Vallási kérdés

Új @pusú megközelítés

(munkaerő-‐piaci)

GyakorlaG emberiesség

Referencia

Szaktudás, gyakorlat megszerzése

LLL -‐ Egész életen át tartó tanulás

Vegyes @pusú megközelítés

A hagyományos és a modern

megközelítés keveréke



Az önkéntes tevékenység hozzásegíti az embereket ahhoz, hogy1. felelős állampolgárként viselkedjenek,2. hasznosnak érezzék magukat a társadalomban, a közösségükben,3. az életüket, szabadidejüket tartalmasan, közösségben töltsék,4. egészségesebben éljenek.

Az önkéntességgel kapcsolatos jogszabályok, dokumentumok- Nemzeti köznevelési törvény- A Köznevelési törvény végrehajtási rendelete- 20/2012. EMMI rendelet (1) Az iskola pedagógiai programjáról- 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet- 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről- Nemzeti alaptanterv- Nemzeti Önkéntes Stratégia 2011-2020- Civil törvény- Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény

Nemzeti köznevelési törvény(Részlet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényből)A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szol-

gáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos te-vékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” (Értelmező rendelkezés 4.§ (13.) bekezdés)

„A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén sze-repét tükröző dokumentumban történik. A felnőttoktatásban és sajátos nevelési igényű tanu-lók esetében e kötelezettség nem áll fenn.”

„Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőz-hető.”

„Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.”

a közNeveléSi törvéNy végrehajtáSi reNdelete

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasznála-táról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések133. § (1) A középiskola feladata és az intézmény vezetőjének felelőssége a tanuló válasz-

tása alapján az iskolai közösségi szolgálat megszervezése állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magán-személynél vagy saját intézményben. Ennek keretében meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osz-tályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő do-kumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.



(2) A közösségi szolgálat keretei közötta) az egészségügyi,b) a szociális és jótékonysági,c) az oktatási,d) a kulturális és közösségi,e) a környezet- és természetvédelemi,f ) a katasztrófavédelmi,g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel

közös sport- és szabadidős,h) az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelő-

zésiterületen folytatható tevékenység.(2a) A közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására

nem irányulhat.(2b) A tanuló a közösségi szolgálatot a lakóhelyén lévő, 133. § (2) bekezdés szerinti

intézményben is teljesítheti.(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevé-

kenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetek-ben szükség szerint mentort kell biztosítania.

… (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemekénte) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a fe-

lek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megálla-podást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

20/2012. EMMI rendelet (1) Az iskola pedagógiai programjáróla) az iskola nevelési programját, ennek keretén belülad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos felada-

tokat,ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osz-

tályfőnök feladatait,ah) a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit.

326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendeleta pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról17. § (2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai fog-

lalkozás, amely i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás.2005. évi lXXXviii. törvéNy a közérdekű öNkéNteS tevékeNySégről

1.§(2) A törvény hatálya nem terjed kid) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti közösségi szolgálatra.Nemzeti alaptaNterv

(Részlet a 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet mellékletéből)Fejlesztési terület - nevelési célok között szerepel, mint kereszttantervi elem:

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség„A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul

tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő



magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan ké-pességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, ön-kéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.”

„Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között szerepel: Pályaorien-táció, közösségi szerepek.”

„A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nem-zetközi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek.”

A Nemzeti Önkéntes StratégiaA stratégia célja, hogy a magyar állampolgárok körében felhívja a figyelmet a társadalmi fele-

lősségvállalás és azon belül az önkéntesség európai és magyar jelentőségére, továbbá lehetőségére. Azt a pozitív üzenetet hordozza, hogy az önkéntes tevékenységek végzése az egyén, a csoport és a társadalom szintjén is előnyös minden szereplő számára, így kívánatos lenne az önkéntes tevékeny-ségek számának a növekedése.

A stratégia kitér a társadalmi kohéziót erősítő, állampolgári aktivizálásra, különösen a válla-lati magatartás fejlesztésében és a képzési rendszerben.

A stratégia a helyzetelemzést követően meghatározza az általános célokat, mint attitűdfej-lesztés, speciális célcsoportok bevonása és a társadalmi kohézió erősítése. A horizontális célki-tűzésekben szerepel az önkéntességre nevelő rendszer kidolgozása, az önkéntesek felkészültsé-gének fejlesztése, a fogadó szervezetek és intézmények bekapcsolása, a jogszabályi környezet kialakítása, támogató infrastruktúra fejlesztése, szektorok együttműködésének támogatása és az önkéntesség presztízsének emelése, végül pedig a monitoring részleteinek kidolgozása.

Az önkéntesség alapelveiAz önkéntesség alapelveit A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája 2007-2017

című dokumentum az alábbiak szerint foglalja össze.- Befogadó társadalom: az önkéntes tevékenység mindenki lehetősége a részvételre. - Sokféleség elve: a társadalmon belül mindenkinek van helye, szerepe, egyéni képessége,

ügyessége ahhoz, hogy tegyen valamit másokért. - Az önkéntesség elve: minden önkéntesnek joga, hogy eldöntse, mikor, milyen, és mennyi

önkéntes munkát kíván végezni. - A kölcsönösség elve: az önkéntes ad, de kap is. Az önkéntesség nem pusztán altruista

tevékenység, nagy haszonnal jár a tevékenykedő számára is. - Képessé tevés: az önkéntesség lehetőség az egyének számára arra, hogy képessé tegyék

önmagukat a fejlődésre, az önkifejezésre, kreativitásuk megmutatására.- Hatással levés elve: az önkéntesség erős hatással van a kultúrára, gazdaságra, környezet-

re és a társadalomra.

Civil törvény(Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és

támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 159. §–a, amely a közérdekű önkéntes tevékeny-ségről szóló 2005. évi LXXXVIII törvény módosításáról rendelkezik.)

Részletek a törvényből159. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénya) 2. § (1) bekezdés c) pontjában és 11. § (4) bekezdés a) pontjában a „társadalmi szervezet”

szövegrész helyébe az „egyesület” szöveg



b) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet” szö-vegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet” szöveg

c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a „közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet ese-tében” szövegrész helyébe a „civil szervezet, közhasznú szervezet esetében” szöveg lép.

A módosított paragrafus eltörli azt a korlátozást, mely érelmében ez idáig csak és kizárólag a közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetek fogadhattak önkéntest a Köt. alapján, a civil szervezetek közül. A módosított paragrafus értelmében ezentúl a nem közhasznú szerve-zetek is önkéntest fogadó szervezetekké válhatnak és érvényesíthetik a törvényben nevesített kedvezményeket. Ezentúl a nem közhasznú civil szervezetek is adómentesen tudják elszámol-ni. az önkéntesek munkája kapcsán felmerült költségeket és járulékokat. A közösségi szolgálat megszervezése is ebbe a körbe tartozhat.

A közösségi szolgálat és az önkéntesség fogalma és a végzett tevékenységek törvényileg is elkülönülnek egymástól, annak ellenére, hogy mennyire közel állnak egymáshoz.

A közösségi szolgálatról szóló végrehajtási rendelet alapján mind az IKSZT, mind pedig az agora lehetnek fogadó intézmények.

A kötelező iskolai közösségi szolgálat megszervezését az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott segédlet, illetve az általuk működte-tett Közösségi Szolgálat Portál (http://www.kozossegi.ofi.hu/) segíti.

(Részlet a 1068/2012. (III.20.) kormányhatározat mellékletéből [I. Helyzetelemzés 1. Az önkéntesség meghatározása])

„Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük a társadalom tagjait, hogy aktív szerepet vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségek-ben, mely egyidejűleg hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az egyik eszköze az esélyegyenlőség fejlesztésének, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés csökkentéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez, segíthet a munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszatéréséhez, de nem helyettesítheti a fizetett munkaerőt.

Klasszikus értelemben véve az önkéntesség a közösségi gondoskodás, a társadalmi szo-lidaritás – s ezen belül a karitatív tevékenység – az emberiség fejlődésének alapértékei közé tartozik. Az önkéntességben juthat kifejezésre az állampolgári elkötelezettség és felelősség-vállalás össztársadalmi „rehabilitációja” mindazokért, akik a segítségnyújtás érintettjei. Ebből következik, hogy az önkéntes tevékenységvégzés olyan humán erőforrás, amely egyrészt hoz-zájárul társadalmunk erkölcsi, szociális, kulturális fejlődéséhez, másrészt a gazdaság – nemzeti jövedelemben mérhető – erősödéséhez.”

Az önkéntesség további lehetséges formái, önkéntes programok

Nemzetközi lehetőségek fiatalok számáraAz Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service, EVS) célja a fiatalok önkéntes

társadalmi tevékenységekben való részvételének támogatása Európában és azon kívül. Az ön-kéntes szolgálat ideje alatt a fiatalok intenzív tanulási folyamatnak lesznek részesei, lehetősé-gük nyílik egy másik ország és kultúra megismerésére, önmaguk, személyiségük fejlesztésére. Az EVS program keretében 18-30 év közötti fiatalok egyénileg vagy csoportosan kapcsolódnak be nonprofit tevékenységekbe legalább 2, legfeljebb 12 hónapon át. (Hátrányos helyzetű fiata-lok bevonása esetén a projekt minimális időtartama 2 hét is lehet.)



A projektben küldő, fogadó, illetve koordináló szervezetek vesznek részt. A pályázatot csak egy szervezetnek (ez lehet a küldő, a fogadó, vagy a koordináló is) kell benyújtania a projekt teljes költségvetésével. Minden EVS-szel foglalkozó szervezet akkreditált, ezáltal könnyebben elérhetővé válik az önkéntes lehetőség minden fiatal számára, és kialakítható egy közös minő-ségi színvonal.

Az Európai Bizottság ifjúsági programja az önkéntes útiköltségének 90%-át, biztosításának és vízumköltségének 100%-át finanszírozza, továbbá átalányösszegeket határoz meg a projekt lebonyolítására, az önkéntesek ellátására és zsebpénzére.

Az EVS hazai küldő és külföldi fogadó szervezetek adatbázisa az Európai Ifjúsági Portálon található (http://europa.eu/youth/evs_database_hu).

Hogyan lehet egy közösségi ház EVS fogadószervezet?A szervezetnek egy akkreditációs eljáráson kell végigmennie, ami során az EVS-be pályázni

szándékozó jogi személy vagy közösség a nemzeti iroda és külső szakértők közreműködésével felméri kapacitásait, hogy a fogadni, illetve küldeni kívánt önkéntesek számára megfelelő mi-nőségű környezetet biztosítson a Végrehajtó Ügynökség irányelvei szerint, valamint koordináló szervezetként megfelelő minőségben tudja ellátni ehhez kapcsolódó feladatait.

Ehhez regisztrálni kell a pályázót az Európai Bizottság által létrehozott Résztvevői Adatbá-zisban. Ezzel a pályázó jogosulttá válik egy egyedi PIC kód (résztvevői azonosító kód) használa-tára. Útmutató a regisztrációhoz itt érhető el. Ezt követően az akkreditációs űrlapot kell kitölteni, majd elektronikusan benyújtani. A Nemzeti Iroda először megvizsgálja a PIC kód érvényességét és amennyiben a PIC kódhoz csatolt minden dokumentum és adat rendben van, a Nemzeti Iro-da jóváhagyja a pályázó pályázati jogosultságát. Amennyiben nem, úgy hiánypótlás szükséges.

Ha a pályázó jogosult a pályázásra, a Nemzeti Iroda ellenőrzi az űrlapot, majd szakértők és a pályázó közreműködésével az űrlap tartalma alapján felméri a pályázó kapacitását. Adott esetben módosításokat kér. Amennyiben a kapacitás és az űrlap tartalma megfelelő, a Nemzeti Iroda jóváhagyja az akkreditációt, vagyis a pályázó jogosulttá válik, hogy részt vegyen EVS-ben.

Fontos információ, hogy az akkreditációs eljárás minimum 6 hetet vesz igénybe, ezért ér-demes időben elindítani a folyamatot ahhoz, hogy pályázati határidőre jóváhagyott akkreditá-cióval rendelkezzenek. A magyar nemzeti iroda maximum 3 évre hagyja jóvá az akkreditációt. Amikor az akkreditáció a végéhez közeledik, a pályázónak megújítást kell kezdeményeznie, egy újabb akkreditációs űrlap benyújtásával. Az űrlapot angol nyelven ajánlott kitölteni, mert a jó-váhagyott űrlapok tartalma elérhető lesz az EVS lehetőségeket keresők számára.

További hasznos információk olvashatók az Erasmus Plus pályázati útmutatójában.Az EVS-en túl számos más nemzetközi önkéntes program is elérhető. Pl. Afrikában az Afri-

káért Alapítványon keresztül lehet, főként humanitárius programokban önkénteskedni.

Szívesség bankok

Valamikor a 2000-es évek elején angol mintára (LETS, Local Exchange Trade System – helyi cserekereskedelmi rendszer) Magyarországon is elindultak hasonló programok, ezek voltak a KÖR-ök, azaz a Közösségi Önsegítő Rendszerek.

A Kanadában élő Michael Linton aerobic edző indította el az első KÖR-t, akinek a nyolcvanas években nem volt állása, és jövedelmes sem. Megpróbálta rávenni a szomszédjában lakó festőt, hogy fesse ki szobáit, ő pedig cserébe lefogyasztja. A festő elzárkózott a csere elől, ahogyan később az autószerelő sem lelkesedett azért, hogy az új akkumulátorért cserébe egy héten át a munka után még órákig tornázzon. Michael Linton ezért elindult, hogy találjon valakit, aki vevő az ő tudására, és aki cserébe valami olyat tud adni, ami viszont már a festőt is érdekelheti. Folyamatosan kereste a lehetséges csere tevékenységeket, és rájött, hogy épp az évszázados kalákakört próbálja újra feltalálni. Annak érdekében, hogy ne kelljen minden hozzá hasonló



munkanélkülinek a saját körét kitaposnia, toborozásba kezdett, remélve, hogy a megfelelő lét-számú és lényegesen különböző foglalkozású emberek bevonásával beindulhat az egészséges „körbetartozás”, vagyis előbb-utóbb mindenki meg fogja találni azt, amit keres, és nem kell az ügyleteket párban végezni. Az elszámolási rendszer szabályainak lefektetésével végül megszü-letett az első LETS, a Local Exchange Trading System (Helyi Cserekereskedelmi Rendszer), ahol a tagok számláit a nemzeti valutával paritásban álló Zöld Dollárban vezették, ebből az első évben kétszázhetvenezer forgott. A LETS a helyi gazdaság, és a munkájukat vesztettek stimulálása révén hozzájárult ahhoz, hogy az emberek a településen túléljék a válságot. A szisztéma azóta mintává vált, a világon összesen öt-tízezer, ebből csak Nagy-Britanniában közel ötszáz hasonló társaság működik, tizenöt-ötszáz fős taglétszámmal.

Az elnevezésnek nem sikerült meghonosodnia, számos nevet kapott a későbbi években és számos formában kezdett el terjedni is. A legelterjedtebb elnevezések a következők: kalákakö-rök, csereberebank, szívességcsere bank, szívességbank, szívesség-csere központ stb.

A szívességbankban a helyi közösség tagjai „szívességeket” cserélnek egymás között, me-lyek lehetnek munkák, szolgáltatások, eszközök. A különlegessége az, hogy egy értékmérő se-gítségével számolják el. A rendszer azon az elgondoláson alapszik, hogy mindenki rendelkezik olyan tudással, képességekkel, amelyek segítséget jelenthetnek mások számára. Az egyén által adott és kapott szívességeknek hosszú távon ki kell egyensúlyozniuk egymást, ám nem két ember viszonylatában, hanem a teljes közösség szintjén. Minden szívességcsere banknak saját, a közösség által kialakított szabályai vannak.

TankatalógusA tankatalógus tulajdonképpen egy név és címjegyzék, melyben a helyi emberi erőforrá-

sokat, a fellelhető tapasztalatokat és tudást gyűjtjük össze, valamint azokat a szándékokat, ki az, aki szívesen tanulna másoktól, és ki az, aki tanítana másokat. A Tankatalógus azonban nem-csak egy címjegyzék, hanem annak bizonyítéka, hogy van olyan hozzáértés, tapasztalat, melyre építhet a helyi közösség. A tankatalógusban szereplő emberek mindegyike rendelkezik olyan tudással, amelyre a közösségnek igénye van, valamint kifejezik igényüket arra, hogy a saját, meglévő tudásukat kiegészítsék, fejlesszék a többiek által.

Szenior önkéntes programA szenior önkéntes programok során olyan szakembereket vonunk be önkéntesként a tevé-

kenységünkbe, akik valamilyen, számunkra vagy más szervezetek számára fontos és hasznos tu-dással, szakértelemmel rendelkeznek, miközben nyugdíjba vonultak, és szaktudásukat már nem tudják a munkaerőpiacon kamatoztatni. Bármilyen szakmával rendelkezhetnek, a lényeg, hogy a partnereinknél hasznosan tudják tudásukat kamatoztatni, és valóban tudjanak azzal segíteni.

Tér és eszközökA szolgáltatás nem kíván különleges tereket és eszközöket. Ahogyan az a lakossági és vál-

lalkozási információkról szóló fejezetben szerepel, elég hozzá számítógép, szélessávú internet és egyéb irodatechnikai eszköz.

A szolgáltatáshoz szükség lehet még kiadványtartóra, amelyen a papíralapú szóróanyago-kat tároljuk. Alapvetően ez a fajta információszolgáltatás egyre kevésbé használatos, a nyomdai költségek mértéke és a gyorsan változó információk miatt.

Az önkéntességgel kapcsolatos szolgáltatások nem igényelnek bizalmi légkört, ezért bár-milyen közösségi térben meg lehet a szolgáltatást valósítani. Fontos, hogy a szolgáltatás nyúj-tása közben ne legyenek zavaró körülmények a szolgáltatást végző és az ügyfél környezetében.

Az iskolai közösségi szolgálat esetében az iskola és a szolgáltató partner megállapodása, hogy a diák szolgálatához milyen eszközök és milyen tér szükségesek. Ezeket az együttműkö-dési megállapodásban a felek rögzítik.



Nemzetközi önkéntes fogadása (EVS-es fiatal) esetében nemzetközi egyezmények, szabá-lyok határozzák meg, mit kell biztosítania a fogadó szervezetnek az önkéntes számára. A szer-ződések az előírásokkal járó többletköltségeket biztosítják a fogadó szervezetek számára. Az alábbi eszközök, terek és szolgáltatások biztosítására kell készülni nemzetközi önkéntes prog-ram lebonyolítása esetében:

- lakhatás (meghatározzák, milyen körülmények között kell fogadni az önkéntest),- étkezés,- megfelelő ruházat (pl. télen meleg ruházat),- a munkavégzéshez szükséges eszközök,- utazási költség (meghatározzák, hogy évente hányszor utazhat haza),- nyelvtanulás biztosítása (külföldinek a magyar nyelv tanulása),- zsebpénz (országonként GDP arányosan eltérő a havi összeg, általában EUR-ban határoz-

zák meg) – a nemzetközi önkéntes programok lehetővé teszik a zsebpénz biztosítását,- az önkéntes kulturális beilleszkedését segítő programok (központilag is szerveznek

ilyen programokat – pl. érkezés utáni interkulturális tréning).Internetes szívességbank esetében szükség van honlapra, a honlapot működtető személy-

re, a folyamatos kommunikációt biztosító személyre, a bank létezéséről és aktuális állásáról (legkeresettebb szolgáltatások, szabad felajánlások stb.) szóló tájékoztatási felületre, olyan sze-mélyek számára, akik nem férnek hozzá az internetes felülethez.


Az önkéntes szolgáltatás felépítésének lépései

A szolgáltatás iránti igény felméréseA szolgáltatás indításához alapvető információkkal kell rendelkeznünk a településről, ezért

érdemes helyzetelemzéssel, adatok gyűjtésével kezdeni a szolgáltatás bevezetése előtt. Ha a településen magas a gyerekek és fiatalok száma, érdemes az ifjúsági önkéntességre, közösségi szolgálatra és az európai önkéntes szolgálatra helyezni a hangsúlyt. Ha a településre az elörege-dés jellemző, érdemesebb a nyugdíjas korban végezhető önkéntességre, az egymás segítésére, a településen élők életminőségének javítására szóló programok megvalósítását tervezni.

Egy település számára mindig a legkritikusabb kérdés a fiataljainak az elvándorlása. Az is-kolai közösségi szolgálat, helyben, a település intézményében vagy a közösségi térben való megvalósítása (ledolgozása) hozzájárul a fiatal településhez való kötődésének erősítéséhez, a településen eltöltött idő mennyiségének növeléséhez.

1. A szolgáltatással kapcsolatos igény

felmérése 2. Közös tervezés

3. Munkatárs kiválasztása és önkéntesek bevonása

5. KapcsolaAelvétel különböző

szervezetekkel, partnerekkel

6. Szolgáltatás kialakítása,

meghirdetése



Közösségi tervezésAmennyiben a településen igény jelentkezik önkéntes program, szolgáltatás vagy szívessé-

gek megosztásával kapcsolatos tevékenység iránt, érdemes összehívni mindazokat, akik szíve-sen részt vennének a szolgáltatás kialakításában, működtetésében.

A tervezés során a következő kérdésekre kell kitérni:- Milyen típusú szolgáltatás iránt lenne igény?- Mi szükséges a megvalósításukhoz?- Milyen erőforrások állnak rendelkezésre hozzá?- A jelenlévők mit tennének benne?- Ha szívesség bankot, vagy tankatalógust szeretnének, kik azok, akik ezt megszervezik?

Milyen technikai, technológiai és humánerőforrás háttérre van szükség? Milyen szabá-lyok alapján működjön a szolgáltatás?

Az egyes szolgáltatások formája, tartalma a közös döntések alapján szülessen meg.Munkatárs kiválasztása, önkéntes bevonásaA munkatársnak nem szükséges különösebb végzettséggel rendelkeznie, első és legfonto-

sabb szempont, hogy a közösség által elfogadott személy legyen.A munkavégzéshez az alábbi kompetenciák szükségesek:- számítógépes ismeretek (internet használat, dokumentumkezelés, szerkesztés),- irodatechnikai eszközök biztos használata,- jó kommunikációs képesség,- empátia,- türelem.A szolgáltatás működtetésébe önkéntesek bevonása lehetséges, különösen előnyös olyan

emberek bevonása, akik aktív tagjai a helyi közösségnek, mozgósítani tudnak, hallgatnak a sza-vukra.

Kapcsolatfelvétel különböző szervezetekkel, partnerekkelAz önkéntes programokhoz, önkéntesek közvetítéséhez szükség van együttműködő part-

nerekre, amelyek lehetnek fogadó vagy közreműködő szervezetek egyaránt. Első körben ér-demes a helyi civil és egyházi szervezeteket, intézményeket feltérképezni, van-e igény részük-ről önkéntesek bevonására. Fontos felvenni a kapcsolatot a megyei önkéntes központokkal, önkéntességgel foglalkozó szervezetekkel, információkat, adatbázisokat kérni tőlük a progra-mokról, fogadó szervezetekről, valamint az önkéntességet érintő szabályozások változásáról. Amennyiben igény van rá, érdemes nemzetközi kapcsolatokat szerezni, kiépíteni, mivel a fia-talok által egyik legkedveltebb önkéntességi forma az Európai Önkéntes Szolgálat. A hazai és nemzetközi szolgáltatáshoz rendelkezésre állnak a következő oldalalak:

- Európai Ifjúsági Portál- Európai Önkéntes Szolgálat adatbázis (http://europa.eu/youth/evs_database)- Közösségi Szolgálat Portál (http://www.kozossegi.ofi.hu/). - megyei önkéntes centrumok weboldalai és Facebook oldalai- Önkéntes Központ Alapítvány (www.onkentes.hu)- Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (www.i-dia.org)

Szolgáltatás kialakítása, meghirdetése A szolgáltatás indításáról feltétlenül és több körön tájékoztatást kell adni a helyi közösségi

csatornákon. Aminek készen kell állni a szolgáltatás beindításához, a következők:- szükséges adatbázisok, linkgyűjtemények,- tájékoztató anyagok, a hatályos szabályozásokról,- partnerek, együttműködők megléte,



- szolgáltatói felület létrehozása (pl. webes felület, amennyiben ezt a szolgáltatás igényli).

Szívességcsere bank honlapjának készítése, szívességcsere bank működtetésének hirdetéseAmennyiben szívességcsere bank létrehozására van igény, jól át kell gondolni, hogy milyen

címe legyen, új domain-t veszünk a szolgáltatás érdekében, vagy a meglévő honlapról tesszük elérhetővé a szolgáltatást. Fontos, hogy a felület kialakítását hozzáértő szakember készítse, va-lamint vállalja azt is, hogy a változásokat folyamatosan vezeti, a megjelenő szolgáltatásokat, írásokat moderálja, kontrollálja.

Kompetenciatérkép megrajzolása Az önkéntes és fogadószervezetek szervezéséhez szükségünk lesz kompetenciatérképre.

Valószínűleg már a szolgáltatás megtervezésekor lesz valamennyi rálátás arra, hogy milyen munkákhoz milyen kompetenciák szükségesek, valamint hogy melyek fejleszthetők, illetve szerezhetők meg az önkéntes tevékenység során. A megyei felmérés után pedig teljes képet lehet kapni a betölthető lehetőségekről, tehát elkészíthető az alábbi kompetenciatérkép.

…Kompetenciatérkép

Az első, a legnagyobb kör a közjóhoz kapcsolódó kompetenciák megszerzését jelöli. Mivel az önkéntesség nem csupán munkaerő-piaci felkészítést jelent, azoknak a kompetenciáknak is fel kell kerülniük a térképre, amelyek a legátfogóbban mutatják meg, hogy az önkéntes munka hozzájárul a társadalmi tőke növekedéséhez, valamint az állampolgári aktivitáshoz.

A második kör a munka világának köre (alapkompetenciák). Önmagában az, hogy valaki egy szervezetben aktívan cselekszik, már együtt jár kompetenciafejlődéssel. Kommunikálnia, felelősséget vállalnia, együttműködnie kell ahhoz, hogy munkája eredményes legyen.

A harmadik kör a szervezethez kapcsolható, úgynevezett keretkompetenciák köre. A szer-vezetekben való bármely önkéntes munka vállalása, a szervezet jövőképével és küldetésével összhangban már önmagában hordoz kompetenciafejlesztő aspektust.

A negyedik kör a betöltött munkakörhöz kapcsolódó, úgynevezett speciális kompetenciák köre. Itt találhatók azok a kompetenciák, amelyek akár önállóan, akár az előző körök kompe-tenciáinak részletezése folytán a feladatot ellátó önkéntes kompetenssé válásának lényegét képezik.

A közjóhoz kapcsolódó

A munka világához kapcsolódó

A szervezethez kapcsolódó

A munkakörhöz kapcsolódó



A szolgáltatás megvalósítása és működtetéseElőkészítésA szolgáltatás működtetésének alapvető feltétele a folyamatos kommunikáció mind az ön-

kéntesekkel, mind a fogadó szervezetekkel. Az információ szolgáltatásához naprakész informá-ciókkal kell rendelkezni.

Fogadó szervezetek bevonásaJellemző lehet, hogy egy szervezet alapmotivációja az önkéntesek fogadásakor az, hogy

dolgos kezekre, plusz munkaerőre számít. Azonban az önkéntes munka sokkal többet kell, hogy jelentsen ennél. Az önkéntes munkatárs nem lehet munkaerő pótlék egy szervezetben. Ebben az esetben az önkéntesség alapvető szabályát szegi meg a fogadó szervezet. Egyes ön-kéntes programok konkrétan szabályozzák a munkavégzésre vonatkozó kereteket (pl. mun-kaidő, szabadság, juttatások stb.), amennyiben ezeket a fogadó szervezet megszegi, úgy nem vehet részt - a továbbiakban - a programban. Más helyzetekben a fogadó szervezet túlkapásai miatt munkajogi viták keletkezhetnek, ezek megelőzése érdekében, a fogadó szervezetet kö-rültekintően kell megválasztani.

Az önkéntesek egyéni és közösségi kompetenciájának fejlesztése túlmutat az egyének fej-lesztésén: hozzájárul társadalmunk szolidárisabbá, összetartóbbá és gazdaságunk kreatívabbá válásához, segíti a tolerancia erősödését, tudatosítja a közösségi cselekvés jelentőségét, növeli az emberek bizalmát és önbizalmát. Sajnálatos módon a civil szervezetek képviselői sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy mekkora szerepük van a társadalom fejlesztésében vagy leg-alábbis ezt a szerepüket csupán tagjaik körében érzik teljesítettnek. A kialakítandó attitűd tehát az, hogy legyenek tudatában annak, hogy tevékenységük – az önkéntesek fogadása – nem csu-pán önös érdek, hanem komoly társadalomfejlesztő hatásai is lehetnek, amennyiben jól végzik az önkéntesekkel való munkájukat.

Abban az esetben, ha egy szervezet nem áll készen az önkéntes fogadására, illetve még nem fogadott önkéntest az eddigi működése során, a szolgáltató munkatársa tanácsokat nyújt-hat a fogadó szervezet számára is. Ennek során az alábbiakat kell érintenie:

- megismertetni, hogy miért jó a szervezetnek, ha önkénteseket fogad,- a szervezet megismertetése az önkéntesség tágabb aspektusaival: a társadalomfejlesz-

téshez való hozzájárulásukra való rávilágítás,- a szervezet felkészítése az önkéntes fogadására: egy új tag a megszokott csapatban

számtalan konfliktust eredményezhet,- az önkéntesek mentorálására való felkészítés, hiszen a munka nem csak az önkéntesnek

szánt munka „kiosztásából” áll, hanem folyamatos kapcsolattartásból, visszajelzésből, tanításból, ami által tudatosodhat az önkéntesben: nemcsak segítő munkát végez, de fejlődnek egyéni és közösségi kompetenciái is,

- eddig rejtett lehetőségek feltárása a szervezetben önkéntesek fogadására (olyan mun-kakörökbe való bevonási lehetőség, amelyre eddig nem gondoltak).

Lakosság bevonásaA fiatalok hajlamosabbak önkéntes tevékenységeket végezni, mint általában a település la-

kossága. Valószínűleg, a szolgáltatás indításához komoly tájékoztatási tevékenység és bevonás szükséges. Szervezni lehet beszélgetéseket olyan fiatalokkal, idősekkel, akik már vettek részt önkéntes munkában. Hívhatók olyanok, akik helyi szervezetnél dolgoztak, és olyanok is, akik külföldön vállalták a kalandot, hogy többféle tapasztalat is elhangozhasson. A külföldi orszá-gokban szolgálatot teljesített önkénteseknek (EVS) van egy adatbázisa. Az önkéntesség támo-gatásáért cserébe ezek az önkéntesek vállalták beszámolók tartását, a szolgálat információjá-nak terjesztését.



Az emberek általában szívesen adnak, segítenek akkor, ha a felkérés megérinti őket. Kü-lönösen kistelepüléseken fontos szempont a személyesség. Önkéntes tevékenységbe igazán akkor lehet bevonni az embereket, ha személyesen szólítják meg őket.

Az önkéntességre való figyelemfelhívás része lehet a többi információszolgáltatásnak.

A kiközvetítésAz önkéntesség iránt érdeklődő embereket viszonylag egyszerűen ki tudjuk kérdezni arról,

hogy milyen önkéntes munkára vágynak, melyek az elsődleges szempontok, amelyek alapján választani szeretnének.

A kiközvetítéshez használni lehet a meglévő adatbázisokat, partnerszervezetek, települé-sek adatait. Fontos meggyőződni a szervezet tevékenységéről, valós szándékairól.

Ha valamely lehetőség felkeltette az érdeklődést, segíteni kell az önkéntesnek a kapcsolat-teremtésben a szervezettel, de nem szabad helyette intézni a jelentkezést. Fiataloknál az ön-kéntes munka az önállóság felé tett igen komoly – és talán első – lépés. Ha azt látni a fiatalon, hogy „tart” a kapcsolatfelvételtől, biztosítani kell számára, hogy az adott szervezet munkatársa várja a hívását. Mindig konkrét személy elérhetőségét adjuk meg az önkéntesnek, pontos név-vel és beosztással, ha szükséges egyéb kiegészítő információval.

Fontos tudni, hogy külföldi önkéntes fogadására is van lehetőség. Számos olyan program van, ahol támogatott keretek között lehet külföldi önkéntest fogadni. A szolgáltatáshoz magas szintű nyelvtudás szükséges, illetve az az elköteleződés, hogy az idegen önkéntessel mindig legyen valaki. Külföldi önkéntesek rendkívül jól bevonhatók nyelvtanulási, interkulturális, kul-turális, fiataloknak vagy gyermekeknek szóló programokba.

VisszajelzésMeg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy mind a fogadó szervezet, mind az önkéntes

visszajelezzen a szolgáltató számára a megszerzett tapasztalatokról. A kiemelkedően jó tapasz-talatokról készüljön interjú a szervezettel és az önkéntessel is, amelyet a későbbiekben jó gya-korlatként be lehet mutatni az érdeklődőknek.

Egyszerűsíti a feladatot, ha az érintetteknek csak egy sablont kell kitölteniük. Az önkénte-sek esetében az alábbi kérdések tehetők fel:

- Miért ajánlanád ezt a szervezetet más önkéntes számára?- Idézd fel az önkénteskedés során szerzett legjobb élményedet!- Milyen tanácsot adnál egy friss önkéntesnek?A visszajelző rendszer a szervezetekre vonatkozóan is kialakítható. Egy online kérdőív kitöl-

tésével visszajelzést kell kérni az önkéntes munkájáról. (A Google Drive-on is kiváló, egyszerűen kezelhető űrlapszerkesztő is megfelel a célnak.)

Saját elismerő rendszer kialakításaFontos szempontja az önkéntességnek, hogy bár nem jár anyagi ellentételezés a munkáért,

elismerni, jutalmazni lehet, sőt kifejezetten hasznos. A legitimációt nagyban erősítheti, ha az önkéntes munkáját méltányoljuk.

Sokat jelenthet például a „Hónap önkéntese” cím, amelyet valamilyen ünnepélyes alkalom keretében lehet átnyújtani díjazottnak, apró ajándékokkal együtt (promóciós ajándékok, mozi-jegyek, vásárlási kuponok megfelelőek a célnak).

Hogyan szolgáltassunk megyei szinten?Az önkéntes információszolgáltatás viszonylag egyszerűen megoldható megfelelő online

megjelenéssel. A tanácsadás azonban – a személyes kapcsolat igénye miatt – már nehezebb kérdés.



A bevonás, tájékoztatás történhet egy megyei roadshow keretében, a tanácsadási szolgál-tatást pedig be lehet építeni a felkereső információszolgáltató és tanácsadó munkába.

Saját önkéntes programok, rendezvényekSzámtalan lehetőség nyílhat saját rendezvények szervezésére. Alapvetően két különböző rendezvénytípust különítünk el: a saját épületben megvalósít-

ható tájékoztató jellegű rendezvényeket és a külső helyszínen megvalósuló, konkrét önkéntes tevékenységet megvalósító akciókat.

A saját épületben megvalósuló rendezvények fő célja az információszolgáltatás. Tartható találkozó az önkénteseket fogadó szervezetek, intézmények vezetőinek, illetve maguknak az önkéntesség iránt érdeklődőknek. Kapcsolódhat a téma más tematikájú programhoz, rendez-vényhez. Ha a rendezvény célja önkéntesek bevonása, aktivizálása, tájékoztatása, akkor érde-mes börze jellegű napot tartani, ahol kötetlen beszélgetések során tájékozódhatnak a megje-lent szervezetek által nyújtott lehetőségekről.

A meghívott szervezetek ne csak civilek legyenek. Érdemes meghívni az önkormányzatot, az egyházak képviselőit, az iskolák illetékeseit, az ügyben érintett vagy bevonható vállalatok, vállalkozások, intézmények érintettjeit is.

Saját szervezésű külső akciók esetében a legfontosabb, hogy tényleges helyi igényre ala-pozva kezdjünk a szervezésbe.

Szolgáltatás megvalósítása szívességcsere bank létrehozása eseténHa az igény és szükségletfelmérés alapján azt látjuk, hogy szívesség bank létrehozására van

szükség, első és legfontosabb lépés a közösség tagjainak meghívása. A szívesség bank szolgálta-tásainak kialakításához 2-3 találkozóra, közösségi tervező műhely megvalósítására van szükség. A műhelyeken az alábbi témákban kell a közösségnek döntést, valamint határozatot hoznia:

- A felület formája, megjelenése (önálló weboldal, vagy a település/IKSZT/szervezet saját honlapjáról indítható alhonlap);

- A felületnek egyszerűnek, könnyen kezelhetőnek kell lennie, a közösség számára mitől lesz az?

- A bank szabályozásának alapjai: nyitott vagy zárt, települési vagy szélesebb körű is le-het, csatlakozás feltételei, bevonás formái, kategóriák, nyilvántartási forma);

- A felület kinézetének eldöntése (színe, a nyilvántartás eszközének formája, ha van ilyen, ábrák, képek stb.);

- Alapelvek (feltételek, meddig használhatja bárki ellentételezés nélkül, anonimitás lehet-séges vagy sem, bizalom kérdése, ingyenesség, kizárás esete stb.);

- Stakeholderek elemzése, bevonásuk (helyi segítő intézmények, hivatalok, szolgáltatók bevonása);

- A működtetés végző személy meghatározása, segítők kiválasztása;- Marketing tevékenység megvalósítása. (Hogyan jut el a település minden lakójához?)



Megvalósítása lépésről lépésre

A szolgáltatás megvalósítása nemzetközi ifjúsági önkéntes program esetében

A szolgáltatás indításához első körben a szervezetnek regisztrálnia kell a www.yia.hu ol-dalon megtalálható pályázati feltételek és útmutató alapján. Csak azok a szervezetek vehetnek részt a pályázaton, amelyek regisztráltak az Európai Bizottság nyilvántartási felületén. A nem-zetközi önkéntes programok megvalósíthatóságának alapfeltétele a biztos angol nyelvtudás, vagy az EU valamely hivatalos nyelvének ismerete. A regisztrációt követően a Nemzeti Iroda ellenőrzi a szervezet működését, létezését, alapdokumentumait. A regisztrációs folyamat an-gol nyelven zajlik, magyar nyelven csak egy rövid, összefoglaló anyag található. Az Erasmus + program pályázatok elektronikus úton nyújthatók be, ehhez a pályázati rendszerekben való jártasság mindenképpen előfeltétel.

A szolgáltatás megvalósításához feltételezzük, hogy a szolgáltató már érvényes önkéntes szerződéssel rendelkezik egy külföldi önkéntes fiatallal. (Előfeltétele: pályázat benyújtása, pozi-tív elbírálás, külföldi önkéntes fiatal jelentkezése, szerződéskötés az önkéntes szolgálatra.)

A nemzetközi önkéntes szolgálat alatt végezhető tevékenységekre hasonló szabályozás vonatkozik, mint a hazai önkéntességre. A külföldi önkéntes fiatal nem végezhet olyan típusú tevékenységet, amellyel munkatársat helyettesít a szervezet. A tevékenység végzésének a fiatal ismereteinek, tapasztalatainak bővülését kell szolgálnia. Külföldi fiatal fogadása esetén az egyik legfontosabb teendő a közösség felkészítése a fiatal fogadására. Fontos, hogy legyenek olyan emberek a fiatal körül, akik az anyanyelvét, vagy legalább az általa beszélt nyelvek valamelyikét beszélik. A munkavégzés mellett a külföldi fiatalt össze kell ismertetni a helyi fiatalokkal, számá-ra közösségi, kulturális programokat kell biztosítani.

Javasolt irodalom

- CZIKE K. – KUTI É.: Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció. Nonprofit Kutató-csoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006

- CZIKE K. – F. TÓTH A. (szerk.): A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája 2007-2017. Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2007

- Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020. Az 1068/2012. (III. 20.) Korm. határozat mellék-lete

- DITZENDY Károly Arisztid: Társadalompolitika és közösségi művelődés: új kihívások. – Vázlatok a közösségi művelődés új útjaihoz. In.: SZÍN Közösségi művelődés 17. évf. 5. szám, Budapest, 2012

- SIMONYI I. - BODÓ M. Dr. (szerk.): Segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezésé-hez. EMMI – OFI, Budapest, 2012

- Fiatalok Lendületben Program – Pályázati útmutató

1. A szolgáltatással kapcsolatos igény

felmérése 2. Tervező műhelyek

3. Munkatárs kiválasztása és önkéntesek bevonása

4. KapcsolaEelvétel különböző

szervezetekkel, partnerekkel

5. A szívesség bank létrehozása, meghirdetése



Példatár

ÖTLET program

Összefoglalás

Az ÖTLET program célja, hogy a 18 és 26 év közötti valamint a 45 év fe-letti tartósan álláskeresők munka-erőpiaci esélyeit javítsa a hosszú távú önkéntes szolgálat során megszerezhető tapasztalati tudással, készsé-gek fejlesztésével és munkahelyi gyakorlat megszerzésével. A program alapkoncepciója bárhol megvalósítható, melynek koordinálását végez-heti a helyi közösségi színtér.13

Kapcsolat

- Önkéntes Központ Alapítvány- 1137 Budapest, Katona József u. 39.- web: www.oka.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 1 225 0710

Hazánkban a fiatalokat érintő munkanélküliség egyre nagyobb méreteket ölt, évről évre több pályakezdő küzd a munkavállalás nehézségeivel, annak ellenére, hogy ma jóval több a szakképzett, érettségivel és diplomával rendelkező fiatal, mint akár egy évtizede. A munka-erő-piaci lehetőségek különösen korlátozottak a megfelelő munkatapasztalat és szakmai gya-korlat nélküli pályakezdőknek. Számukra előnyös, ha első munkahelyi tapasztalatukat támoga-tó környezetben szerzik meg, ahol a felelősséget nem kell teljes egészében egyedül viselniük. Mindezeket felismerve 2008-ban az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) a foglalkoztatáspo-litikai szaktárcával és az Országos Foglalkoztatáspolitikai Alappal (OFA) közösen harmadszor indította útjára az ÖTLET 2007 programot.

Az ÖTLET egy kísérleti jelleggel induló, fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek önkéntes tevé-kenységen keresztül történő növelését támogató országos programként működött, ami arra vállalkozott, hogy megteremtse a hazai hosszú távú önkéntes szolgálat kereteit, feltételeit, és kísérleti jelleggel integrálja azt a pályakezdő fiatalok tapasztalatszerzését támogató egyéb programok közé. A Nyugat–Európában és az Egyesült Államokban már évtizedek óta létező hosszú távú (3-6-12 hónapos) önkéntes szolgálat jó lehetőséget nyújt a fiatalok gyakorlati tu-dás- és tapasztalatszerzésének támogatására. Magyarországon a program megkezdése előtt, ha egy fiatal hosszú távú önkéntes programban kívánt részt venni, csak az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS - European Voluntary Service) adta lehetőségek álltak a rendelkezésére.

A program országos megvalósulásáért 8 regionális koordináló és egy országos menedzser szervezet felelt. Ez utóbbi szerepét töltötte be az ÖKA, amely ellátta a szakmai koordinációs feladatokat, valamint az eredményesség érdekében támogatta a regionális koordináló szerve-zetek együttműködését.

Az ÖTLET céljaként fogalmazta meg az ÖKA, hogy a 18 és 26 év közötti pályakezdő, álláske-reső fiatalok munkaerő-piaci esélyeit javítsa a hosszú távú önkéntes szolgálat során megszerez-hető tapasztalati tudással, készségek fejlesztésével és munkahelyi gyakorlat megszerzésével. (A program már a második ciklusban kiegészült a 45 éven felüli, tartósan munkanélküliek célcso-portjával.) Lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők védett körülmények között tapasztalhassák meg, milyen egy munkahelyi közösség tagjaként, a munka világának szabályai szerint működ-ni, milyen csapatban és ezzel egy időben mégis önállóan dolgozni, felelősséget vállalni saját magukért és másokért. A program során a tapasztalatszerzésen túl személyiségfejlődésük is pozitív irányba mozdult, hisz az önkéntességen keresztül olyan emberi és társadalmi értékek szolgálatába állítják magukat a fiatalok, mint a szolidaritás, az egymás felé fordulás vagy az elfogadás.

13 Ötlet program. On: Önkéntes Központ Alapítvány Online http://www.oka.hu/cikkek/oetlet-program



További célkitűzésként jelent meg, hogy az önkéntesség eszmeisége terjedjen, kultúrája fejlődjön hazánkban. Fontos szempont volt, hogy a programban résztvevő valamennyi szer-vezet hozzájáruljon az önkéntes tevékenységek regionális koordinációjának kialakításához és fejlődéséhez.

A jelentkező fiatalok 2009 tavaszától 10 hónapon keresztül végeztek önkéntes tevékeny-séget civil és állami intézményeknél. Ezek az ún. fogadószervezetek kulcsfontosságú szereplői voltak a programnak, ők biztosították a terepet a tapasztalatszerzésre és egyéni fejlődésre az önkéntes tevékenységet végző fiatal számára; segítették és ösztönözték őt a munkahelyi kultú-ra megismerésére, az egyéni munkamotivációk tisztázására. A fogadószervezetek között talál-hattunk gyermek- és ifjúsági-, egészségügyi illetve szociális-, oktatási vagy kulturális intézmé-nyeket, környezet- és természetvédelemmel illetve állatvédelemmel foglalkozó szervezeteket, valamint rendezvényszervezés, média-, vagy település- és vidékfejlesztés terén tevékenykedő intézményeket egyaránt.

A 10 hónapos önkéntes tevékenység során minden fiatalt mentor támogatott, akitől a sze-mélyes segítségnyújtáson túl szoros szakmai együttműködésre is számíthatott. Ezen túlmenő-en a résztvevőknek lehetőségük volt különféle képzéseken, továbbképzéseken részt venni. A képzések ösztönözték a résztvevőket önmaguk fejlesztésére, és olyan tudások megszerzésére, mellyel növelhetik elhelyezkedési esélyeiket a jövőben. A program részét képezte mindemel-lett az egyénre szabott munkavállalási tanácsadás, ahol a különféle munkakeresési technikák elsajátításán túl gyakorlatot szerezhettek az önkéntesek az önéletrajzírás és állásinterjúk kap-csán is. A cél az volt, hogy a résztvevők az önkéntes szolgálatot követően magabiztosabban lépjenek ki a munkaerőpiacra.

Az önkéntes tevékenységért közvetlen anyagi ellenszolgáltatás nem járt, azonban az ÖT-LET programban bizonyos juttatások minden résztvevőt megillettek. Ilyen juttatások az étke-zési támogatás, utazási költségtérítés, valamint képzési-továbbképzési költségek megtérítése. A program során további juttatásokra is volt lehetőség, ám ezek minden esetben az adott ön-kéntes tevékenységtípusának megfelelően változtak.

Szenior önkéntesek a helyi közösségekért

Összefoglalás

Az Önkéntes Központ Alapítvány gondozásában 2012-2014 között meg-valósult projekt az élethosszig tartó tanulásra való ösztönzés mellett 12 szenior önkéntes részvételével népszerűsítette az 50 év felettiek körében az önkéntességet. A projekt célja továbbá az inaktív idősebb korosztály helyi részvételének erősítése, a társadalomban betöltött szerepük és ön-képük megerősítése volt, önkéntes programokon keresztül.14

Kapcsolat

- Önkéntes Központ Alapítvány- 1137 Budapest, Katona József u. 39.- web: www.oka.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 1 225 0710

2012-ben, az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évében az Önkén-tes Központ Alapítvány és a Gyulafehérvári Caritas közös szenior önkéntes programja kereté-ben kívánta az idősek felé irányítani a figyelmet.

A programot az ÖKA 2004-es és 2010-es kutatási eredményeire alapozták, amelyek azt mu-tatták, hogy az idősebbek kevésbé aktívak az önkéntesség terén. Ennek eredményeként 2007-ben az alapítvány stratégiai célul tűzte ki a „Magyarország önkéntességfejlesztési stratégiája” című kiadványában, hogy bekapcsolja az idősebb generációt is az önkéntes tevékenységekbe.

14 TORNÓCZI Zs. – BÍRÓ Á.: Szenior önkéntesség 2012. On: Önkéntes Központ Alapítvány Online http://www.otletpro-gram.hu/cikkek/szenior-oenkentesseg-2012-4



Az idősebb korúak számára az önkéntesség kivételes lehetőséget jelenthet arra, hogy társadal-milag aktívak maradjanak, megosszák tapasztalataikat, tudásukat a fiatalabbakkal és megőriz-zék szellemi és fizikai frissességüket. Azt is fontos látni, hogy bár valóban jellemző Magyaror-szágra az idősek elmagányosodása, elszigetelődése, és alacsony közöttük az önkéntesek száma, az idősebb emberek sok esetben nem is tudják, hogy azt a számukra magától értetődő karitatív tevékenységet, amit életük részeként rendszeresen végeznek, ma önkéntességnek hívjuk.

A 2012-2014 között megvalósult projekt az élethosszig tartó tanulásra való ösztönzés mel-lett 12 szenior önkéntes részvételével népszerűsítette az 50 év felettiek körében az önkéntes-séget. A projektmegvalósítók célja továbbá az inaktív idősebb korosztály helyi részvételének erősítése, a társadalomban betöltött szerepük és önképük megerősítése volt, önkéntes progra-mokon keresztül.

Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programja keretében zajló Grundtvig Szenior Önkéntes program Magyarországon és Romániában megvalósuló 3 hetes önkéntes tanulmá-nyutakból állt. A program első lépéseként a két partnerszervezet közös találkozására került sor Budapesten, melynek célja a tavasszal sorra kerülő magyarországi önkéntes szolgálat előkészí-tése volt. A találkozással alkalom nyílt arra, hogy a két szervezet jobban megismerhesse egy-más tevékenységi területeit. Az előkészítő találkozás során a szervezetek munkatársai vázolták a Grundtvig Szenior Önkéntes program keretén belül a küldő és a fogadó szervezetre háruló feladatokat. Szó esett a küldő szervezetnél felmerülő teendőkről, így a toborzás, kiválasztás, felkészítés, kiutaztatás, kapcsolattartás, utánkövetés feladatairól, valamint a fogadószervezet számára a szenior önkéntesek fogadásának fontos momentumairól is, ezek közül néhány: ön-kéntes tevékenység előkészítése, találkozók, szabadidős tevékenységek, szállás, ellátás stb.

A tavaszi turnusban 6 erdélyi szenior önkéntes végzett különféle önkéntes tevékenységeket Szegeden, Pécsett és Zalaegerszegen a helyi Önkéntes Központok támogatásával. A program keretében a szenior önkéntesek rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodtak és szerete-tükkel, tudásukkal támogatták a fogyatékkal élőket, időseket, kórházi betegeket, gyermekeket. A résztvevők vidéken a különböző szervezetek munkáját segítették, míg Budapesten a tapasz-talataikat oszthatták meg a hazai önkéntesekkel.

Az önkéntes tevékenységek Pécsett:- ételosztás hajléktalanoknak,- tárlatfelügyelet, fűszerkert rendezés, adminisztrációs tevékenységek a Civil Ház Barokk

Pavilonjában,- Olvasóliget indításának előkészületei: könyvek rendezése, szabadtéri olvasó sarok kiala-

kítása,- gyerekprogramban, családi napon kézműveskedés a gyerekekkel, gyerekfoglalkozások

tartása, rendezvényszervezés (Madarak és Fák Napja, Értékünk a család Nap),- részvétel a Pécsi Önkéntes Központ önkéntes műhelyében, tapasztalatcsere az önkén-

tesekkel,- a Civilház szervezeteinek, programjainak megismerése (több mint 70 szervezet, napon-

ta különböző programokkal), közös éneklés, kiállításokban, baráti körök találkozóiban aktív részvétel (pl. diabétesz program), a szervezetek működésének megismerése,

- a Pécsi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben részvétel.Szegeden:- autista gyerekek nappali intézetében foglalkozás a gyerekekkel, a szervezet napi tevé-

kenységében részvétel, a szervezet működésének megismerése, a pedagógiai módsze-rek (3 külön korosztály számára) megismerése,

- mozgáskorlátozott és értelmi fogyatékos gyermekekkel foglalkozó intézményben fog-lalkozás a gyerekekkel, a szervezet napi tevékenységében részvétel, a szervezet műkö-désének megismerése (a külön működő irodában adminisztrációs feladatok is), a peda-gógiai módszerek megismerése, a gyermekek számára külső programok szervezése és



kísérésük,- kórházi gyerekklinikában kórházi önkénteskedés módszerének megismerése,- múzeumi önkéntesség módszerének megismerése, múzeumi önkéntes oktatásba való

bekapcsolódás,- a Szegedi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben rész-

vétel.Zalaegerszegen:- gyermek rajzverseny képeinek rendezése,- rendezvényszervezés,- kerámiafestés, adminisztrációs feladatok,- fogyatékkal élők napi ellátásában és rehabilitációs tevékenységekben való segítség-

nyújtás, az ott lakók külsős programon történő kísérése, foglalkozásokba bekapcsoló-dás,

- pályázati anyagok rendszerezése, zsűrizés előkészítése,- Idősek Gondozóházában segítségnyújtás a lakók mindennapi ellátásában, programjaik

szervezésében,- a Zalaegerszegi Önkéntes Központ szolgáltatásainak megismerése, tevékenységükben

részvétel.Ezt követően, az őszi turnusban 6 magyar állampolgárságú 50 éven felüli önkéntes utazott

három erdélyi városba, hogy az ottani helyi közösségi életbe bekapcsolódva önkénteskedjen. A szeniorok szociális területeken segítettek: gyermekeknek, időseknek, hátrányos helyzetűek-nek, fogyatékkal élőknek és családoknak kórházakban, iskolákban, táborokban vagy kulturális rendezvényeken.

2. ábra: Videó a Szenior önkéntes programról



Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben

Összefoglalás

A Csapókerti Közösségi Ház szomszédsági önkéntesei a helyi szomszéd-ság körében végeznek önkéntes alapon közösségfejlesztő tevékenysé-geket. Tevékenységük közé tartozik a helyiekkel történő kapcsolattar-tás, információnyújtás vagy közösségi programok megszervezése is. A szomszédsági önkéntesség programja minden településen megvalósít-ható helyiek bevonása és a közösségi ház koordinálása mellett.15

Kapcsolat

- Csapókerti Baráti Kör Közhasznú Egyesület- 4033 Debrecen, Süveg u. 3.- web: www.debrecenimuvkozpont.hu, e-mail: csapokertikh@deb-

recenimuvkozpont.hu- tel.: +36 52 411 016

A Csapókerti Közösségi Ház szociokulturális, settlement típusú intézmény, mely Debrecen belvárosától nem túl messze, kertes, családi házas városrészben található. A szociokulturális, settlement típusú önmeghatározás azt jelzi, a settlement hagyományokat követi az intézmény, melynek lényege, hogy három fő funkciót egyesít az intézmény szolgáltatásaiban, tevékenysé-gében: a művelődést, a szórakozást és a segítségnyújtást. A közösségi házban alakult meg és működik mindmáig a Csapókerti Baráti Kör Közhasznú Egyesület, amelynek tagjai „álmodták meg” az alábbiakban bemutatott szomszédsági önkéntes programot.

A szomszédsági önkéntes munka ötlete 1997–98 tájékán fogalmazódott meg, aminek alap-ja volt, hogy nyíregyházi főiskolai hallgatók készítettek egy empirikus szociológiai felmérést a Csapókert helyi társadalmáról, illetőleg a Csapókerti Közösségi Ház „renoméjáról”, szolgáltatá-saink ismertségéről. A felmérés egyik meglepő eredménye az volt, hogy noha a közösségi ház-ba sokan járnak, népszerű, folyamatosan „teltház” van, de a csapókertieknek csupán mintegy húsz százaléka tudja, hogy egyáltalán létezik a Csapókerti Közösségi Ház. Ez a felismerés veze-tett oda, hogy amerikai példa alapján kialakításra kerüljön a program, amelyben szomszédsá-gi önkénteseket alkalmaz az intézmény, akik a szomszédságban szerteágazó tevékenységeket végeznek és segítséget nyújtanak az ott élő lakosoknak. A szomszédsági önkéntes tehát egy információnyújtó, egy „kis közösségszervező”, aki segítségnyújtó funkcióval rendelkezik.

A program 2002-ben a Phare ACCESS mikroprojekt felhívásra beadott pályázat eredmé-nyeként valósulhatott meg nyert, amelyben holland konzultációs partnerek közreműködésével kezdték meg a gyakorlati munkát.

Első lépésként megkezdték az önkéntesek kiválasztását egy szükségletfeltárás keretében, interjú módszer segítségével, mely során felkeresték az általuk ismert csapókerti személyisé-geket. Olyan személyeket választottak ki, akikről tudták, a Csapókertben valamilyen köztiszte-letnek, ismertségnek örvendenek, egyfajta kulcspozíciójuk van az utcában és környékükön. A felmérés keretében harminc interjú készült, melynek főbb elemei a következők voltak:

- milyen problémákat látnak a Csapókertben,- hogyan látják most és régen a csapókerti embereket,- hogyan látták az elmúlt évtizedekben a csapókerti helyi társadalmi viszonyokat,- szerintük mire lenne szükségük az embereknek, miben látnak hiányt, illetve- ő maga vállalna ilyen önkéntes munkát, illetve kit ajánl? A megkérdezettek és ajánlott személyek közül végül 10 fős csapat állt össze. Az interjúk

elemzésével igen átfogó képet kaptak a Közösségi Ház dolgozói, így pl. jól érzékelhetővé vált, hogy az embereknek erős igénye van arra, hogy minél több információhoz jussanak hozzá a városban található kulturális, közművelődési, szociális, egészségügyi szolgáltatásokról. Nagy

15 GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004. év, 2. szám, Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (19-21. o.)



igény mutatkozott arra is, hogy jobban összeismerkedjenek, találkozzanak egymással az ott élők, hogy ezáltal jobb kapcsolatokat alakítsanak ki és jobban „megtalálják a helyüket” az ösz-szetett helyi társadalomban.

Második lépésként az intézmény partnere, a Rijnstad, ifjúsági, közösségi, és szociális tevé-kenységet folytató szervezet Arnhemben egyhetes tapasztalatszerző utazáson fogadta és segí-tette a kiutazókat, akik a holland önkéntes munkát és az önkéntesekkel való foglalkozást tanul-mányozták, hogy végül novemberben elkezdődhessen az önkéntesek képzése.

Harmadik lépésként novemberben elkezdődött a képzési szakasz – végül kilenc fővel –, ami egy hat alkalmas, havi egy szombati napon, hat órát igénybe vevő foglalkozássorozatként működött. Két alkalommal a helyi társadalomról, a közösségről, a közösségfejlesztésről szólt a találkozó. A következő alkalommal részletesen bemutatásra került a Csapókerti Közösségi Ház, annak szolgáltatásai, majd a Polgármesteri Hivatal képviselői ismertették a szociális szolgálta-tások területét az önkéntesek számára. Ezt követően egy kettős vezetésű kommunikációs tré-ningre került sor, amely az emberekkel való kommunikálásban és az ehhez kapcsolódó techni-kákban igyekezett segítséget adni a leendő önkénteseknek. Ezt egészítette ki a holland partner kétnapos látogatása, amely kiváló alkalom volt arra, hogy motiválja az önkénteseket.

A képzési program azzal zárult, hogy közösen kidolgozásra került az első szomszédsági nap terve, amelynek az volt a célja, hogy a szomszédsági önkénteseket megismertesse a csapókerti-ekkel. Ez egy kora délután kezdődő és este bállal záruló program volt, amelyben maguk a szom-szédsági önkéntesek találhatták ki, hogy melyek azok a programok, melyeket ők szeretnének megvalósítani. Így alakult ki a házi süteményversennyel és házipálinka-versennyel, kertészeti és biotáplálkozási tanácsadással tarkított nap, amely egészében a helyi családoknak szólt, így gyermekprogramok is helyet kaptak a programok között.

A program promóciós anyagain – köztük közel 10.000 szórólapon – nem csupán a prog-ramot lehetett megtalálni, de mindenki találkozhatott az önkéntesek fényképes bemutatko-zójával is, megjelölve azt az időtartamot, amikor önkéntesként elérhetőek. A nyitórendezvény eredményeként a helyiek nagy lelkesedéssel léptek kapcsolatba az önkéntesekkel, s keresték meg őket számtalan őket érintő kérdéssel.

A program sikerét mutatja, hogy a mai napig aktívan működik a szomszédsági segítő prog-ram Csapókertben, immáron tíz éve töretlenül kerül megszervezésre a Csapókerti Szomszédsá-gi Nap, melyhez számos pályázati forrást használ fel a szervezet.



Európai Önkéntes Szolgálat a Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesületnél

Összefoglalás

A Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület a Szajoli Kö-zösségi Házzal együttműködve 2011 óta működik az Európai Önkéntes Szolgálat fogadószerveként, melynek keretében 18-30 éves külföldi vagy határon túli fiatalokat vonnak be mindennapi tevékenységükbe. A fentiekben leírt lépéssort követve minden közösségi ház válhat küldő- és fogadószervezetté egyaránt.16

Kapcsolat

- Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület- 5081 Szajol, Kölcsey Ferenc út 2.- web: harmoniaszajol.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 56 446 047

A Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület és a Szajoli Közösségi Ház és Könyvtár 2011 óta vett részt az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) programban, mely a Fiatalok Lendületben program egyik alprogramja volt 2007-2013 között. Jelenleg Erasmus+ néven foly-tatódik ez a fiatalokat érintő pályázati rendszer.

Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) során 18-30 év közötti fiatalok az Európai Unióban vagy partnerországainak egyikében élnek és önkéntesként dolgoznak egy szervezetnél. Az önkén-teseknek az Európai Unió biztosítja az utazás, szállás, az étkezés költségeit és a havi zsebpénzt. A maximum 1 éves külföldi tartózkodás során a fiatalok bekapcsolódnak az adott országban egy civil szervezet vagy egy intézmény munkájába, segítve a helyi kezdeményezések minél színesebb megvalósulását. Fontos, hogy az önkénteseknek nem kell rendelkezni semmilyen végzettséggel és csak olyan tevékenységet végezhetnek, amelyek illeszkednek a már meglévő ismereteikhez és készségeikhez. Mindezt mérlegelve döntött úgy a Harmónia Egyesület és a Közösségi Ház, hogy EVS fogadóként regisztrálják szervezetüket.

Az önkéntesek fogadása a 3900 fős Szajolban 2011 óta működik, s vált elidegeníthetetlen részévé a helyi közösségi életnek. Az első önkénteseket 4 hónapos „próbapályázat” keretében fogadták, amelynek során két erdélyi magyar fiatal kapcsolódott be az egyesület tevékenysé-gébe. Feladatuk volt, hogy különböző programokat szervezzenek a helyi és térségi gyermekek és fiatalok számára. Ezt követően két 8 hónapos és egy 12 hónapos önkéntes projektet valósí-tottak meg, s jelenleg is egy német és egy spanyol önkéntest fogad az egyesület.

Az önkéntesek részvételével, tapasztalataikra és érdeklődésükre építve számos értékes program valósult már meg a Közösségi Házban, így:

- angol és német nyelvi szakkörök, nyelvi klubok,- maratoni vetélkedő,- reformkonyha,- német, spanyol, japán kulturális estek,- kézműves foglalkozások,- kiállítások,- játszóházak,- egészségnapok stb.A programok remek lehetőséget adtak arra, hogy a fiatalok fejlődjenek, formáljanak szem-

léleteiken. Kapcsolatokat alakíthattak ki más szociális háttérrel rendelkezőkkel – nem csupán fiatalokra kell gondolni, hanem az idősebb korosztályra is –, más kultúrákkal, szokásokkal és hagyományokkal, új lehetőségekkel ismerkedhettek meg.

A szervezet beszámolója szerint nagy kihívást jelentettek az első idegen nyelvű, Német-

16 Európai Önkéntes Szolgálat (EVS). On: Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület Online http://harmo-niaszajol.hu/



országból érkező önkéntes lányok, azonban ennek ellenére nagyon sok új ismeretet, pozitív élményt, és örömteli pillanatot szereztek a szervezet számára, hozzáállásukkal és nyitottságuk-kal pedig pótolták a kezdeti nyelvi nehézségeket. A program a fogadószervezetnek nagymér-tékben vált a hasznára: új programok, kezdeményezések valósultak meg, melynek hatására a fogadó szervezet „felfrissült”. A Közösségi Ház számára a kötelezően ellátott feladatokban is jelentős segítséget jelentett az önkéntesek fogadása, így a tanköri, közművelődési és ifjúsági programok megszervezése és lebonyolítása alkalmával is.

A program eredményeként a fiatalok nyitottabbá váltak más országok kultúrája iránt, így a magyar és a helyi kultúra iránt is, kialakult egy új együttműködési forma, amely új kapcsolato-kat és programokat eredményezett. Felkeltették emellett a fiatalok érdeklődését az önkéntes-ség iránt, helyi és nemzetközi szinten egyaránt. A fiatalok nyelvi kultúrája fejlődött a helyi fiata-lok és az önkéntesek tekintetében is, köszönhetően az önkéntesek nyelvi szakköreinek, illetve a Közösségi Ház munkatársainak, akik magyar nyelvet tanítottak az önkénteseknek. Fontos, hogy a megszerzett tapasztalatoknak, ismereteknek köszönhetően javult a fiatalok fellépése, mellyel jobban boldogulnak a mindennapi életben. Önállóbbá váltak, megtanultak együtt élni és dol-gozni más kulturális közegben élő fiatalokkal.

Iskolai Közösségi Szolgálat a Mag-házban

Összefoglalás

Az Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület Mag-háza iskolai közösségi szolgálati fogadószervezetként működik, ahol középiskolá-sok tölthetik 50 órás kötelező közösségi szolgálatukat. A középiskolák-kal kötött megállapodás keretében bármely közösségi ház működhet fogadószervezetként.17

Kapcsolat

- Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület - Mag-ház- 2903 Komárom, Csendes utca 8.- web: www.eletteregyesulet.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 34 526 955

Az Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület 1997-ben alakult azzal a céllal, hogy a közösség- és településfejlesztés módszerével az ország kistelepülésein tevékeny szerepet vál-laljon, s ezáltal a közélet aktív részesévé válhasson. Gyermek és ifjúsági központjuk, a Mag-ház olyan hiányt pótol a városban és annak környékén, melyben a szabadidő hasznos eltöltésén túl preventív szolgáltatásokat és mentális fejlesztést is biztosítanak a különféle korosztályú gyer-mekeknek, fiataloknak életkoruknak megfelelően. Itt folytathatja a szervezet a helyi civilekkel elkezdet közös munkát is, melyben nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek és fiatalok, valamint a hátrányos helyzetűekkel való alternatív tevékenységekre, foglalkoztatásra.

Ebbe a portfólióba illeszkedik bele az Iskolai Közösségi Szolgálat is, melynek keretében fo-gadószervezetként működik a Mag-ház. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint az érett-ségi bizonyítvány kiadásához 50 óra közösségi szolgálat teljesítése szükséges, amelyet első al-kalommal a 2016. január 1. után érettségi vizsgára jelentkező tanulóknak kell igazolniuk. Ez a 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos középiskolai tanulókat már érinti. A szolgálatot az iskolák mellett „külsős” fogadó intézményekben is teljesíthetik a tanulók, így a 2013-as nyár folyamán 15 fő Koppánymonostoron, a Mag-házban teljesítette az 50 órás önkéntes szolgálatot.

A fiatalok az Egyesület honlapján jelentkezhettek június 14-ig, a nekik legszimpatikusabb tevékenységekre (közterületi elemek festése, korrepetálás, dokumentálás, adminisztráció, kul-turális és szociális tevékenységek). A jelentkezőknek és szüleiknek a szervezet szakmai vezetője tartott tájékoztatót arról, hogy mi az Iskolai Közösségi Szolgálat célja, lényege. Ezt követően egy 5 órás felkészítő napon vettek részt a diákok, ahol bemutatták nekik az Élettér Egyesületet, az

17 A Mag- Ház. On: Élettér Egyesület Online http://www.eletteregyesulet.hu/maghaz.php?id=maghaz/iksz



ott folyó munkát, a Mag-házat és a két mentort (környezet és természetvédelmi területen, il-letve kulturális és szociális területen). Felkészítették őket a vállalt feladatokra vonatkozó szabá-lyokra, azok balesetvédelmi szempontjaira, a szolgálat pedagógiai jelentőségére. Ezt követően a tényleges szolgálat során tapasztalhatják meg a diákok a gyakorlatban is a közösségért való tevékenység élményét. Az előírt 50 óra 5 órás ’world café’ módszert alkalmazó záró beszélge-téssel ért véget, ahol mind a két fél megbeszélhette a tapasztalatokat, élményeket.

Az Egyesület eredményes munkáját jelzi, hogy 2014-ben elnyerte az Oktatáskutató és Fej-lesztő Intézet „Segítő diákok 2014” pályázatának 2. díját, fogadóintézmény kategóriában.

A Mag-ház továbbra is nyitott a fiatalok fogadására, idei felhívásuk a következő:„Legyél Te is X-es a Mag-Házban!Teljesítsd az önkéntes szolgálatot az Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesületnél! A

következő feladatokra várunk, amiket szerintünk szívesen végeznél:- kert és ház karbantartása,- közterületi elemek festése,- korrepetálás tartása általános iskolásoknak,- adminisztráció,- dokumentálás (kép és/vagy videó anyag készítése),- digitalizálás,- környezetvédelemi/környezettudatossági tevékenységek.

Légy aktív részese a szolgálatnak! Döntsd el TE, hogy milyen önkéntes feladatot vállalnál a Mag-házban! Ha más területeken szeretnéd az Egyesületen belül kipróbálni magad, bátran jelezzed felénk!

Az elérhetőségekre kattintva juthatsz további infóhoz! A Jelentkezési lapot e-mailben kell visszaküldeni, nyomtatva pedig az iskolában kell leadni, mivel az intézmény közvetíti ki a diá-kokat!”

A Nemzeti Művelődési Intézet Országos Önkéntességi Szakmai Központ és mintaprojektje

Összefoglalás

A Nemzeti Művelődési Intézet számos kiemelt feladatra, így az önkén-tesség népszerűsítésére és önkéntes projektek megszervezésére ún. Országos Önkéntességi Szakmai Központot hozott létre. Az OÖSZK számos projektet szervez, melyhez közösségi házak és civil szervezetek bármikor csatlakozhatnak, illetve megvalósult programjai és mintapro-jektje jó kiindulópontot jelenthetnek a közösségi házak munkatársai-nak az önkéntesség témakörében.18

Kapcsolat

- Nemzeti Művelődési Intézet Országos Önkéntességi Szakmai Köz-pontja

- 5600 Békéscsaba, Pf. 138.- web: www.nmi.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 30 867 9827

A Nemzeti Művelődési Intézet Országos Önkéntességi Szakmai Központjának (OÖSZK) irá-nyítása Békés megyében működik. A Központ célja az önkéntesség népszerűsítése, az önkéntes munkával és az önkéntes foglalkoztatással kapcsolatos általános szemléletformálás, valamint a hálózatosodás elősegítése, a helyi társadalmi aktivitás növelése, a megyei és helyi önkormány-zatokkal, kulturális célú civil szervezetekkel való partneri együttműködés kialakítása, a már meglévő szakmai kapcsolatok ápolása, elmélyítése.

18 Forrás: Nemzeti Művelődési Intézet.



Célcsoportjába tartoznak a közművelődési szakemberek, a kulturális célú civil szerveze-tek képviselői, a Kulturális Közfoglalkoztatási Programban és az Iskolai Közösségi Szolgálatban résztvevő személyek, de általában mindazok, akik a kulturális szférában lehetséges önkéntes tevékenység iránt nyitottak.

A Központ feladata konferenciák szervezése, a Művelődési Intézet partnerei által szerve-zett szakmai napokon és egyéb fórumokon való részvétel, személyes konzultáció és szakta-nácsadás. A jó gyakorlatok, példaértékű önkéntes kezdeményezések feltárása és bemutatása, ami a Művelődési Intézet szakmai hálózatán keresztül válik elérhetővé és megvalósíthatóvá.

3. ábra - Videó a Nemzeti Művelődési Intézet önkéntes feladatairól

A Nemzeti Művelődési Intézet és a 2014-es év elején megalakult Országos Önkéntességi Szakmai Központ 2014-ben prioritásként kezelte az önkéntesség ügyét. Fontos feladata lett így az OÖSZK-nak e területen:

- maradéktalanul kihasználni az Intézet önkéntes fogadószervezetként való regisztrálását (önkéntesek bevonása a módszertani programjaikba, önkéntes toborozás),

- az Iskola Közösségi Szolgálatban aktív fogadószervezetként részt venni (ajánlani a köz-oktatásban dolgozó pedagógusok, illetve a diákok számára az Intézeti tevékenységek-ben való aktív részvétel lehetőségét),

- a II. Kulturális Közfoglalkoztatási Programban résztvevő kollégákat tájékoztatni az ön-kéntesek bevonásának lehetőségeiről, az önkéntes munkavégzés előnyeiről, társadalmi hasznosulásáról,

- a közösségi művelődésben dolgozó szakemberek figyelmét felhívni az önkéntességben rejlő lehetőségekre (kapacitálni a települési szinten feladatellátást végző kollégákat arra, hogy szervezeteiket regisztráltassák önkéntes fogadószervezetként, illetve felké-szíteni őket az önkéntesek fogadására, a közös munkavégzésre), illetve

- módszertani segédanyagokat készíteni és nyilvánossá tenni, melyek mindenki által hoz-záférhetőek a www.nmi.hu honlapon.

Az OÖSZK tevékenységének eredményeként megrendezésre került számos regionális kon-ferencia mellett a Közművelődés határok nélkül – konferencia az önkéntesség jegyében ren-dezvény, amelyen számos jó gyakorlattal, hasznosítható ötlettel gyarapodhattak a résztvevők.



A Nemzeti Művelődési Intézet hálózatának köszönhetően a diákok saját lakhelyükön, utazási költség felmerülése nélkül tudják teljesíteni a kötelezően elvégzendő 50 óra közösségi gyakorla-tot. Ezt szem előtt tartva 2014-ben a Nemzeti Művelődési Intézet minden megyében, a megye-székhelyen lévő, IKSZ szempontjából releváns oktatási intézményeknek felajánlotta együttműkö-dési partnerségét. Ennek köszönhetően nemzeti szinten 120 db együttműködési megállapodás került aláírásra az oktatási intézmények vezetői, illetve a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója által. 2015-ben bővíteni kívánta az Intézet a kör, így a nem megyeszékhelyen lévő oktatási intéz-mények vezetői részére is felajánlották a partnerségüket. Céljuk mindezzel, hogy az Intézet háló-zata minél szélesebb körben elérhetővé és ismertté váljon a diákok számára.

Önkéntes mintaprojekt – ifjúsági közösségfejlesztő műhelyA program egy, már meglévő ifjúsági önkéntes kezdeményezésen alapul, mely 2014 márci-

usában indult el Kondoroson. A helyi fiatalok egy csoportja ifjúsági közösségfejlesztés céljából kezdett csoportos játékokat szervezni Kondoros közterületén. A játékok célja a helyi fiatalság aktivizálása és az önálló kezdeményezések előmozdítása volt. A Nemzeti Művelődési Intézet Országos Önkéntességi Szakmai Központja 2014 májusától segíti szakmailag a kezdeménye-zést.

A közösségfejlesztő játékok során egy fiatalokból álló motivált közösség jött létre, mely egy olyan színtér kialakításának igényét fogalmazta meg, ahol az alulról szerveződő, közös kez-deményezések megfelelő körülmények között realizálódhatnak. Az erre a célra, a kondorosi római katolikus egyház által felajánlott épületet ez a csoport – más fiatalok bevonásával – önkéntes munka keretében újította fel, s alakította ki saját igényeinek megfelelően. Az így kialakult helyszín ma az „Ifjúsági Önkéntes Közösségfejlesztő Műhely” nevet viseli és hozzávetőleg 70-80 fiatal látogatja, akik már nem csak passzív módon vesznek részt a közösségi életben, hanem a programok szervezésébe és az eszközfejlesztésbe is bekap-csolódnak.

A szakmai segítségnyújtás keretében a fiatalok a közösségfejlesztés alapjaival ismerked-hettek meg, valamint gyakorlati úton sajátíthatták el a rendezvényszervezés alapjait. Ezek az ismeretek nagymértékben fejlesztették a fiatalok kompetenciáit is, hozzájárultak egyfajta reális „kollektív önkép” kialakításához, biztosabb alapra helyezve a további együttműködést.

Szívességcsere Központ

Összefoglalás

A Tiszakécskei Római Katolikus Plébánia és a HROD Közösségi Gazda-ság- és Társadalomfejlesztési Központ közös fejlesztéseként jött létre a szivessegbank.hu weboldal, amely a helyi és térségi szívességcsere könnyen alkalmazható, mégis hatékony eszközeként működik mindmá-ig. A szívességcsere minden közösségben megvalósítható.19

Kapcsolat

- Tiszakécskei Szentháromság Katolikus Plébánia- 6060 Tiszakécske, Kőrösi u. 3.- web: www.szivessegcsere.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 76 441 293

A Tiszakécskei Római Katolikus Plébánia eredményesen pályázott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a családi és közösségi kezdeményezések támogatására kiírt TÁMOP 5.5.1.B-11/2-2011-0073 sz. „ A családi közösség kezdeményezések és programok megerősítése” pályá-zaton. A projekt a „KÉCSKE Program” - a „Közösség + Élet + Család + Komplex + Együttműködés” nevet kapta, jelezve legfőbb értékeit és célkitűzéseit.

18 Tiszakécske és környéke karitatív szívesség cserélő központja. On: HROD Közösségi Gazdaság és Társadalomfejlesztési Központ és Tiszakécskei Szentháromság Katolikus Plébánia Online szivessegcsere.hu



A program hosszú távú céljaként fogalmazta meg a pályázó szervezet, hogy a plébánia Ti-szakécskén közösségi és családi központtá váljon, és igazi támogatója, partnere legyen a város kulturális és társadalmi életének. Olyan közösségeket szerettek volna építeni, amelyek tagjai felelősek egymásért, az „adás kultúráját” élik, aktív tagjai környezetüknek, közösségüknek. A projekt igyekezett erősíteni a családon belüli házastársi, illetve szülő-gyermek kapcsolatokat, hogy közösségeik merjenek több gyermeket vállalni. Mindezt jó és hatékony együttműködés-ben az önkormányzattal és a szakmai szervezetekkel.

Fenti célok elérésének egyik pontja a Szívességcsere Központ honlap, mely alkalmas arra, hogy a Tiszakécskén, illetve a környéken élők szívességeket ajánlhassanak fel a rászorulók szá-mára. A honlap megfelelő eszköze lehet egy olyan közösség építésének, melynek alapja a sze-retet és önzetlen segítségnyújtás.

A honlap létrehozásában a HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ munkatársai működtek közre. Módszertanuk alapján, közösségi tervezéssel alkották meg a pá-lyázat nyertesei a Szívességcsere Központ alapjait, alapszabályait. Számos hazai és nemzetközi példa áttekintése után úgy döntöttek, egyedi, a helyi igényeknek maximálisan megfelelő struk-túrát és szabályzatot hoznak létre.

A Szívességcsere Központ megalkotása kettős feladattal járt:- egyrészt meg kellett határozni azokat az alapelveket, melyek mentén a Központ működ-

ni fog,- másrészt számos technikai kérdésben is döntést kellett hozni, melyek a honlap műkö-

dését támasztották alá.

A Szívességcsere Központ alapelvei, alapszabályai:- Akár adunk, akár kérünk, azt szeretettel tesszük.- Kölcsönösen tiszteljük egymást.- Bizalommal vagyunk mindenki iránt.- Ne félj kérni, de kérhetsz anoníman.- A szívesség nem csere, ne várj érte semmit!- Pénzt ne kérj és ne ajánlj!- A honlapon bonyolítsd a szívességeket: ne kérj és ne ajánlj privátban!- Ne kérj szívességbe megélhetést: munkát, lakást, gyógyszert stb.!- Felelősen ígérj: szívességed él, míg azt el nem fogadják vagy Te magad le nem veszed!

A jelenleg is működő oldalon szolgáltatás, illetve tárgyi eszközök felajánlására és kérésére van lehetősége a regisztrálóknak. Az alapvető szívesség-típusokon belül további kategorizálás található – így pl. szolgáltatások főkategória alatt a javítás, oktatás, gyermekfelügyelet stb. ka-tegóriák –, mely megkönnyíti a keresést a felhasználóknak. A regisztrált résztvevők a szívesség elfogadását a kiválasztott szívességre kattintva tehetik meg, míg egy szívesség felajánlása a „szívesség beküldése” menüpont alatt, a szolgáltatás vagy tárgy leírásával valósul meg.

A honlapon a szaporodó felajánlások száma jelzi, hogy a projekt eredményesen zárult. A program fenntarthatósága érdekében a Plébánia munkatársai folyamatosan tanítják a szemé-lyes felajánlásokkal, illetve igényekkel jelentkezők számára a honlap használatát.



Önkéntes kártya-, adatbázis- és pontrendszer

Összefoglalás

A Vas Megyei Önkéntes Centrumnál kifejlesztett informatikai rendszer-ben újításként külön funkciókat biztosít a felvázolásra kerülő pont- és kártyarendszer, mely az önkéntes pontok nyilvántartásához és felhasz-nálásához alkalmazható könnyedén.20

Kapcsolat

- Vas Megyei Önkéntes Centrum- 9700 Szombathely, Horváth Boldizsár krt. 9.- web: www.vasionkentes.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 30 585 8322

A Vas Megyei Önkéntes Centrumnál kifejlesztett informatikai rendszerben újításként külön funkciókat biztosít a felvázolásra kerülő pont- és kártyarendszer, mely az önkéntes pontok nyil-vántartásához és felhasználásához alkalmazható könnyedén.

Az önkéntes pontAz önkéntes pont az önkéntesek és a fogadó szervezetek közérdekű munkájának elismeré-

sét szolgáló jutalmazási egység. Kibocsátója maga a szervezet, amely a működési keretein belül elért társadalmi hasznosság függvényében határozza meg az önkéntes pontok mennyiségét. Az önkéntes pontot olyan regisztrált fogadó szervezetek kaphatják, akik közérdekű célokat szolgáló tevékenységeket végeznek önkéntesek bevonásával. A pontok felosztása, odaítélése a rendszer regisztrált felhasználóitól beérkezett szavazatok, vélemények alapján történik. A kibo-csátott önkéntes pontok mennyiségére befolyással van a használat mértéke, nem szabad, hogy a túlzott kibocsátás révén a pontok értéküket veszítsék. Gondoskodni kell tehát a pontok visz-szahívásának lehetőségéről (önkéntesek számára kedvezményesen igénybe vehető szolgálta-tások, licit révén). A rendszerben tehát duplán jelenik meg a belső minőségbiztosítás: egyrészt az önkéntesek jellemzése alapján kaphatnak pontot a szervezetek, ezzel egyidejűleg a szerve-zetek, a rendelkezésükre álló pontokból saját döntésük alapján jutalmazzák az önkénteseket.

A plasztikkártyaA rendszer meghatározó eleme az önkéntesek számára kiadható plasztikkártya. A kártyán

szerepel az önkéntes neve, fényképe, felhasználói azonosítója. A kártya célja kettős: egyrészt felmutatásával igazolható, hogy az önkéntes regisztrált kapcsolatban áll a Vas Megyei Önkén-tes Centrummal, egyfajta biztosítékot, minőségi garanciát adva az önkéntessel kapcsolatba kerülő lehetséges fogadó szervezetek és egyéb partnerek számára. Másrészt kapcsolódik az informatikai adatbázishoz, és birtokosa hozzájut mindazon lehetőségekhez, amit a rendszer a kártyatulajdonosok számára biztosít, kiemelten említve az önkéntes pontrendszerből adódó funkciókat. Az adatbázis alapján az önkéntes számára referenciaigazolás adható, amely részle-tesen tartalmazza az elvégzett munkaórák számát, a munkák megnevezését, a fogadó szerve-zeteket, a megszerzett minősítéseket és minden egyéb, szükséges adatot.

A plasztikkártya használatára javaslatainkat az alábbiakban fejtjük ki.- Licitálás (online használat): a kártya tulajdonosa ténylegesen nem a kártyájára gyűjti a

pontokat, hanem az informatikai adatbázisába. Ha megtetszik neki egy tárgy, amelyre lehet licitálni a honlapon, belép a felhasználónevével (ami lehetőleg a kártyán található regisztrációs kódja) és a saját maga által generált jelszavával. Ekkor a rendszer megmu-tatja neki, hogy hány pontja van, vagyis, hogy meddig tud elmenni a licitálásban. Ha „megveszi” a tárgyat, akkor levonódnak tőle a pontok, ha viszont valaki más veszi meg, akkor a licitáló pontok megmaradnak.

18 Vas megyei önkéntes rendszer. Forrás: HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ, Budapest, 2012 Önkéntes kártya-, adatbázis- és pontrendszer. On: Vas Megyei Önkéntes Centrum Online http://www.vasionkentes.hu/



- Szolgáltatás, vásárlás kedvezményesen boltokban (offline használat): Egy egységes kártyaleolvasó rendszer és a hozzá való chipes kártyák kiépítésnek költsége erősen túl-zó a programhoz képest, és nagy valószínűséggel kiszorítaná a szponzori körből a kis üzleteket, trafikokat, egyéni vállalkozókat. Javasoljuk ezért, hogy az offline használat a diákigazolványok matricás rendszeréhez hasonlítson. Az önkéntes attól függően, hogy mennyi önkéntes munkát vállal, kaphasson 30 napos, féléves, éves matricát a kártyájá-ra, melynek felmutatásával tudja igazolni, hogy adott időszakban jogosult a kedvezmé-nyes szolgáltatás igénybevételére. A matricát a fogadó szervezetnél kapja meg, melyet az Önkéntes Centrum bocsát a szervezet részére.

- Kártya kibocsátása: Plasztikkártyát a regisztrált és az önkéntes munkájukat már elkezdő fiatalok kapnak. Mivel előfordulhat, hogy a kezdeti lendület (regisztráció) után többen le fognak morzsolódni, így lehet spórolni a kártyákkal és akár megelőzni visszaéléseket (bár ennek veszélye minimális).

- Kártya visszavonása: Pontos szabályzat megalkotása szükséges, hogy a kártyatulaj-donostól milyen feltételekkel lehet visszahívni a kártyát. Ilyen lehet például a fogadó szervezet számára jelentős anyagi kár okozása, vagy az önkéntes alapelvekkel ellenté-tes viselkedés. A visszahívás menete történhet először felszólítással, majd regisztráció törlésével.

A működés alapjaiA rendszerben négy meghatározott szerep van jelen, úgymint önkéntes, fogadó szerve-

zet, szponzor és maga az Önkéntes Centrum. Az önkéntes a regisztrálás után használhatja az adatbázist, ahol kikeresheti a preferenciájának megfelelő fogadó szervezetet, részt vehet meg-mozdulásokon és minősítheti a szervezet tevékenységét, az általa szervezett akciókat. Ő a mun-kájának elismeréséül pontokat kaphat a fogadó szervezettől, majd a pontjai révén licitálhat a rendszerbe bevitt természetbeni felajánlásokra (tárgyakra és szolgáltatásokra), illetve a szpon-zorok által kínált akciók révén vásárlási kedvezményekhez juthat. Az önkéntes státusz feljogosít továbbá a közösségi döntéshozatalban való részvételre: szavazhat díjak, pályázatok és egyéb tevékenységek kapcsán. Az önkéntes díjat a ledolgozott munkaórák, a kapott pontok és a sza-vazatok függvényében lehet realizálni. A rendszer életben tartása szempontjából fontos, hogy az önkéntesek folyamatos frissítsék adataikat, rendszeresen adjanak hírt aktivitásukról.

A fogadó szervezet regisztrálás után megfelelő önkénteseket keres az adatbázisból tevé-kenységéhez és önkéntes akciókra jelentkezik, sőt önkénteseivel más szervezetek kezdeménye-zését is segítheti, majd a rendszerben nyilvánosan dokumentálja a megvalósítást, amelyekért kiosztható pontokat kap. Részt vehet szintén a közösségi döntéshozatalban, így szavazatával hozzájárulhat a díjak, pályázatok kiosztásához. A fogadó szervezet státusz jogosulttá tesz ön-kéntes díjra, tulajdonosa emellett tehet természetbeni felajánlásokat licitre, illetve pályázhat a rendszeren belül a kiírás kritériumainak megfelelően. A státusz birtokosaitól is elvárt a rendsze-res frissítés.

A szponzornak a regisztrálást követően lehetősége nyílik pénzbeli felajánlásokat nyújtania címkézve, valamely szervezethez, akcióhoz kapcsolva vagy általában a rendszer számára. A fel-ajánlások egy kiválasztott szponzorbanknál működő számlán gyűlnek majd, melyből később finanszírozhatóak az önkéntes díjak és a pályázatok. A szponzorok emellett részt vehetnek a vállalati önkéntesség révén akciókban, társulhatnak szervezetekhez, és felajánlhatják az így szerzett pontokat is. Az önkéntesek által gyűjtött pontokat a szponzor a kínált szolgáltatások fejében beváltja és visszajuttatja az Önkéntes Centrumhoz. Az adatok frissítése náluk is célsze-rű, hogy gyors válaszok születhessenek a felmerülő helyzetekre.

Az Önkéntes Centrum szerepe, hogy szervezze és adminisztrálja a regisztrációt, ő tartja kar-ban az adatbázist. Meghirdeti az önkéntes pontszerző akciókat a szervezetek számára, továbbá koordinálja, működteti a civil kaláka felületet, majd a dokumentációt követően kiosztja a pon-



tokat. A szponzorok által visszajuttatott pontok mennyiségét megjeleníti, és ezeknek reklám-felületet biztosít. A pénzbeli támogatásokra belső pályázatokat hirdet és szervezi az önkéntes díjakhoz kapcsolódó akciókat. A felajánlások kb. 5%-át fordítja működésre. A centrum feladata továbbá a licitrendszer működtetése, ezért felveszi a természetbeni felajánlásokat a rendszer-be, fotóval és leírással látja el őket. Nyitott, folyamatosan látható szponzorációs számlát vezet a pénzbeli felajánlások gyűjtésére és nyilvános statisztikákat tart fenn az önkéntesek számáról, szervezetek számáról, munkaórákról, illetve ami még szükséges. A közösségi döntési mecha-nizmus során ő adminisztrál, illetve végeredményt hirdet.

A szervező csapat feladatát az Önkéntes Centrum hivatalos formában látja el, és a pont-rendszer a belső működés tökéletesítését teszi lehetővé, így téve eleget a nonprofit céloknak. A megjelenő közösségi döntéshozatali rendszer hivatott a demokratikusságot fenntartani, hisz a rendszerben mindenkinek érdeke, hogy a díjak, pályázatok és a természetbeni felajánlások a megfelelő helyre kerüljenek. Az önkéntes pontrendszerben láthatóan elkülönül, hogy kik azok a szereplők, akik elsősorban idejüket adják egyes tevékenységek elvégzéséért, és kik azok, akik tárgyakat és szolgáltatásokat biztosítanak, kik pedig anyagi erőforrást. A rendszer fenntartható-ságának egyik záloga az, hogy az eltérő szerepek, de sokkal inkább az eltérő erőforrásokkal való rendelkezés ne eredményezzen egyenlőtlenségeket. Azaz legyen folyamatosan látható minde-gyik fél számára az, hogy mindegyik fél nélkülözhetetlen és a demokratikus döntéshozatalban egyenlő partnereknek számítanak.

Mindezek mellett látható, hogy az önkéntes pont a kiegészítő pénzek sorában egy új típust képvisel, nem feleltethető meg tisztán helyi pénznek vagy közösségi valutának. Az önkéntes pontok valóban hordoznak értékmeghatározást, felhalmozhatóak és csereeszközként is tud-nak funkcionálni, de látható, hogy elsődleges céljuk a jutalmazás és ösztönzés, nem pedig va-lamiféle szükséglet-kielégítés. Ennek köszönhetően a rendszer nem tükrözi az elvégzett munka valós vagy vélt csereértékét, nem azt minősíti, inkább az elvégző személyre koncentrál, annak személyes érdemeire, képességére és szorgalmára, illetve a rendszer fenntartására. Ezt jelzi a pontok odaítélésének/kiosztásának diszkrecionális módja. A rendszerben lévő termékek és szolgáltatások nem rendelkeznek konkrét csereértékkel, nem is szükségletekre koncentrálnak, hanem szintén a jutalmazási elem dominál, hogy a tevékenység rendszerességét fenntartsák. Jövőbe mutató oldala, hogy igyekszik a meglévő erőforrásokat érdem alapján elosztani, amely cselekvés egy közösségi döntési térben születik.



„Add a hangod!” 2015

Összefoglalás

Az „Add a hangod!” 2015 program a Talentum Alapítvány által immár hetedik alkalommal megszervezett délután volt, amikor látó önkén-tesek olvastak fel látássérülteknek. A program a megértés, elfogadás és segítségnyújtás jegyében zajlott, s igyekezett ezzel közelebb hozni egymáshoz a résztvevőket. Az önkéntesek bevonása hasonló jellegű, érzékenyítő-segítő programokba minden közösségi ház számára fontos feladat, amelynek jó példája az „Add a hangod!”.21

Kapcsolat

- Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért- 6722 Szeged, Kálvária sgt. 14.- web: www.talentumonkentes.hu, e-mail: [email protected] tel.: +36 20 464 3989

2015. június 6-án hetedik alkalommal ismét megrendezésre került az „Add a hangod!” című népszerű önkéntes akció. A program célja az elfogadás erősítése volt, így látók olvastak fel lá-tássérülteknek. Az évek óta kialakult jó kapcsolat következtében, már mind a felolvasók, mind a hallgatóság nagyon várta ezt az eseményt. Összesen 32 önkéntes és kb. 30 látássérült vett részt a rendezvényen, amelynek védnöke idén Sándor János rendező úr volt.

Az Alapítvány a Somogyi Könyvtár Hangos Könyvtárával együttműködésben rendezte meg a programot, szorosan kapcsolódva az Ünnepi Könyvhéthez, valamint az Önkéntesek Napjá-hoz. Az idei rendezvény fő vonulatát legendás királyunk, Mátyás trónra lépésének 550. évfordu-lója adta. Sokan olvastak fel róla szóló vidám meséket, mondákat, köztük kevésbé ismerteket is a közönség nagy örömére. A másik fő vonulatot a városban élő amatőr írók, költők adták, akik megosztották a hallgatósággal gondolataikat a világról. Ezek a történetek érdekesek, tanulsá-gosak voltak, és sokszor igen mulatságosak is.

Nemcsak magyar szót hallhattak a résztvevők, hanem az Európai Dél-Alföldi Regionális Ala-pítvány jóvoltából két koreai fiatal segítségével megismerhették, hogyan hangzik József Attila „Születésnapomra” című verse eszperantó nyelven. Az Alapítvány német önkéntesének jóvoltá-ból pedig eredetiben hallhatták a megjelentek Schiller „A kesztyű” című költeményét.

Az egész rendezvényre jellemző volt a jó hangulat. Az egyik résztvevő megfogalmazása sze-rint: „Nem is gondoltam, hogy ilyen kedves emberek jöttek össze, mindenki olyan volt, mintha régi barátaim lettek volna.” Ez a baráti hangulat jellemezte az összejövetelt, így a szervezők bíznak benne, hogy jövőre ismét találkozhatnak önkéntesek és látássérültek egy tartalmas délutánra.

4. ábra: Videó az „Add a hangod!” 2015 programról

21 „Add a hangod!” 2015 program. On: Talentum Alapítvány Online www.onkenteskozpont.hu



Az önkéntesség népszerűsítése meglévő rendezvényen – Ördögkatlan Fesztivál

Összefoglalás

Az idén 8 éves Ördögkatlan Fesztivál a hazai kulturális-művészeti sok-színűséget előtérbe állító rendezvény, amely csakis a civilek összefogá-sával, számtalan önkéntes bevonásával valósulhat meg. Így természe-tes, hogy az önkéntességet népszerűsítő szervezetek, programok helyet kapnak a fesztivál programjában, mely 2011-ben kiemelten fontos volt az Önkéntesség Európai Éve okán. A leírás átfogó képet ad, hogyan le-het egy fesztivál az önkéntesség „zászlóshajója”.22

Kapcsolat- Ördögkatlan Fesztivál Egyesület- 1171 Budapest, Gombosi u. 16/b. fszt. 2.- web: www.ordogkatlan.hu, e-mail: [email protected]

2011. augusztus elején negyedik alkalommal került megrendezésre az Ördögkatlan Feszti-vál, amelyen számos civil szervezet képviseltette magát. A fesztiválozók egyszerre több hely-szí-nen – Nagyharsányban, a Szoborparkban, Kisharsányban pedig a Vylyan teraszon, valamint Pal-konyán – élvezhették a Katlan által kínált programokat. A Baranya Megyei Önkéntes Centrum és a Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Iroda – Esélyek Háza által életre keltett Esélykikötőben olyan – az esélyegyenlőség, az emberi jogok tudatosítása, a környezetvédelem és az önkén-tesség területén működő – szervezetek kaptak helyet, amelyek szerették volna megismertetni munkájukat a hozzájuk látogatókkal, valamint játékos feladatokkal szórakoztatni az érdeklő-dőket. Minden vállalkozó kedvű résztvevő kapott egy „útlevelet”, amelybe a szervezeteknél tel-jesített feladatok, próbák után egy-egy pecsét, aláírás került. Aki kiállta a „hét próbát”, vagyis ellátogatott legalább hét szervezethez, az a nap végén megrendezésre kerülő sorsoláson, a civil szervezetek által felajánlott értékes ajándékokkal gazdagodhatott.

A fesztivál középpontjában abban az évben az önkéntesség állt, hiszen 2011 az Önkéntes-ség Európai Éve volt. Ennek keretében több program is megrendezésre került a Baranya Megyei Önkéntes Centrum szervezésében. Az élményfotózás, a memóriajáték és a keresztrejtvény mel-lett az Önkéntesség Élő Lexikona lehetőséget adott az önkéntességről folytatott beszélgetésre, a tapasztalatok és élmények megosztására. A látogatók az Olvasóligetben pihenhettek, olvas-hattak, valamint a KuPé Közhasznú Egyesület folyóiratának munka-társaival beszélgethettek. A fesztiválra ellátogatott az Önkéntes Központ Alapítvány által szervezett Önkéntes Roadshow, amely üzenőfalként funkcionáló zsebes paravánnal, önkéntes fotókiállítással, baba- és illatpár-na varrással várta az érdeklődőket. Az elkészült produktumokat pedig fel is ajánlhatták a rászo-ruló gyermekek számára.

A kitelepült civil szervezetek különböző területeket képviseltek, más-más problémákra hív-ták fel a látogatók figyelmét. Céljuk volt többek közt a látókörbővítés, az emberek gondolkodá-sának kiszélesítése, a társadalmi aktivitás élénkítése.

Az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezetek (Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Iroda – Esélyek Háza, Humana Egyesület, „Fogd a kezem” Alapítvány, Színes Gyöngyök Délvidéki Roma Nőkért Egyesület, MásKépMás Esélyegyenlőség Emberközpontú Szemlélettel Köz-hasznú Ala-pítvány, Retextil Alapítvány, Faág Baráti Kör Egyesület, Ködből Palotát Egyesület) olyan progra-mokkal készültek, amelyek által a látogatók betekintést nyerhettek a társadalom által kirekesz-tettek, a hátrányos helyzetűek és az értelmi fejlődésben akadályozottak életkörülményeibe. A játékok kipróbálása után (Sansz óriás jenga, szociopoly, társasjátékok különböző témakörök-ben, hennafestés, illat-hang memory, szájjal-lábbal festés) az emberek képet kaptak napjaink meghatározó szociális problémáiról.

22 DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv- a Kontaktpont irodahálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014



A környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek (Pécsi Zöld Kör, Zöld-Híd Alapítvány, Tu-datosan a Környezetünkért Alapítvány) olyan kreatív játékokkal várták az érdeklődőket, mint az ökolábnyom-számítás, a tudatos vásárló játék, az ökotudatos játszóház, vagy a különböző mag- és fűszerfelismerés.

Nagy hangsúly helyeződött a fiatalokra is. Az ifjúság segítését megcélzó szervezetek (Miért Ne?! Csoport, Baranya Ifjúságért Nonprofit Kft., Van1Hely Kulturális és Szabadidős Egyesület, Mobilitás Dél-Dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda, INDIT Közalapítvány Alternatíva Ifjúsági Iroda) olyan tematikával készültek a fesztiválra, amelyben helyet kaptak a kulturális élet színesítése, a közösségfejlesztés, a prevenciós programok, a külföldi lehetőségek és önkéntes programok, a tanácsadás, valamint az információszolgáltatás. Sátruknál a látogatóknak lehető-sége nyílt különféle hangszereket kipróbálni és készíteni, kézműveskedni, nagyméretű társas-játékokkal játszani, illetve játékosan megismerni Európát.

Mindezek mellett színesítette a programkínálatot a Zöld-Híd Alapítvány által szervezett Ön-kéntes Szakmai Műhelymunka, az Igazgyöngy Alapítvány kiállítása, a Mi-Meséink – Alkotások a nyomor széléről, a Pro-Cserehát Egyesület projektje, a Szegény Cigányok – Szegény Cserehát, a SANSZ Filmklub, valamint a Faág Baráti Kör és a Ködből Palotát Egyesület családi kuckója. Így a koncertek és színielőadások mellett mindenki megtalálhatta az érdeklődési körének megfelelő programot.



Értékőrzőszolgáltatásfejlesztési modell

Helyi értékek feldolgozása


A modell a települési intézmény közösségi szolgáltatása, amely egységes fejlesztő tevékenységével a település lakóinak összességére hatással bír.

Az értékőrzés minden település számára fontos feladat. Valljuk, hogy nincs olyan község vagy város, melynek ne lennének feltáratlan vagy rendszerezetlen, esetleg a nagyközönség számára nem elérhető értékei. A feltáratlan értékeket pedig saját erőforrásként szükséges hasznosítani. A munka közvetett módon segíti a közösség erősödését, fejlődését. Hozzájárul történetiségünk, egyéni szokásaink, kollektív emlékezetünk és tudatunk meghatározásához. Másoktól megkülönböztető sajátosságaink feltárásával és leírásával erősödik a helyi identitás, a helybéliek bevonásával pedig erős elköteleződést és lokálpatriotizmust generálhatunk. Mind-ezen folyamatok alkalmasak arra, hogy a napjainkban kiemelt problémát jelentő társadalmi elszakadást és egyéni szeparálódást oldjuk, a település lakóinak és csoportjainak olyan cél- és eszközrendszert adva a kezébe, amely újrateremtheti és értelmezheti a közösségtudatot, mind az egyéni hovatartozás, mind kisebb csoportok szintjén.

Az Értékőrző szolgáltatási modell egy olyan gyűjtő és elemző tevékenység koordiná-cióját jelenti, amely hozzásegíti a település lakosait saját értékeik felismeréséhez, feltá-rásához, azok rendszerezéséhez, szakszerű feldolgozásához és közzétételéhez. A folya-mat a közös munkára és a közös döntéshozatalra épül, amely nagyban hozzájárul a kollektív élmény és identitás érzéseinek kialakításához, erősítéséhez és az elköteleződéshez.

Az Értékőrző jelentősége éppen abban a komplexitásban nyilvánul meg, hogy a vonatko-zó jogszabályok által rögzített közművelődési és közösségfejlesztő tevékenységeket képesek vagyunk egymáshoz rendelni, másrészt mindennapi munkánkban ennek eredményeit tovább hasznosítani.

A modellben bemutatjuk, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre közösségünk értéke-inek tudatos és szervezett felkutatására, rendszerezésére –ugyanezen közösség erőforrásaira építve.

A program alapját a hungarikumtörvény adja, mely különböző szinteken rendszerezi a nemzeti értékeket, lehetőséget adva mind határon belül és túl a magyarság kulturális identitá-sának, kreativitásának és hagyományainak dokumentálására, megőrzésére és ezen örökségek továbbélésének biztosítására.

„Értékpiramisnak” hívjuk a hungarikumtörvény által szabályozott értéktárak rendszerét. A bázist a helyi, területi és megyei értéktárak, az ágazati értéktárak és a határon túli magyarok értékei adják, ezek összességéből kerülnek ki a Magyar értékek, és azok „legnemesebbjei” a csúcson elhelyezkedő hungarikumok.



1. ábra Az értéktárak rendszerének értékpiramisa

Az ábra jól érzékelteti, hogy a kiemelkedő nemzeti értékek rendszerezéséhez a települési és tájegységi értéktárak nélkülözhetetlen alapként szolgálnak.

A lokális értéktárak tudatos feltárásának segítése a községek közösségi-művelődési felada-tellátóinak teendője.

Mit tekintünk értéknek a program keretében? Mi az, amit „gyűjthetünk”, rendszerez-hetünk?

Értékünk lehet a kollektív tudás, a szellemi és tárgyi örökségünk, a jelen tár-gyalkotó vagy alkalmazott művészete, mezőgazdasági termékek vagy gasztronó-miai sajátosságok – azaz bármely emberi produktum, amely egyszerre egyedi és meghatározó az adott közösség mindennapi életében, de érték a természeti vagy az épített kör-nyezetünk is, amely másoktól jól megkülönböztető formajegyeivel különlegességet képvisel.23

23 A közösséget is érintő hagyományok és adott településre vagy térségre jellemző egyedi produktumok (tárgyi és szellemi, környezeti stb.) meghatározásához és rendszerezéséhez a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (hungarikumtörvény, rövidítve: Htv.), valamint az annak végrehajtásáról szóló 114/2013 (IV. 16.) kormányrendelet ad irán-ymutatást.



2. ábra Az Értékőrző tevékenység összetevői

Az Értékőrző tevékenység összetevői: - Értékek

= feltárása= azonosítása= gyűjtése= rendszerezése= közzététele

Ezen elv mentén modellünkben több értékőrzést szolgáló tevékenységi formát mutatunk be a kapcsolódó módszertani eszközrendszerrel, melyek a munkafolyamatok tekintetében több helyütt átfedéseket, összefüggéseket is mutatnak.

A legfőbb cél a települési értéktár létrehozása, gondozása. Ehhez különböző tevékeny-ségtípusokat rendelhetünk – melyek önálló feladatként is jelentős fejlesztőerővel bírnak. Meg-különböztetésük indokolt, tekintettel a módszertanukra és a kapcsolódó munkafolyamatok-ban megjelenő eltérésekre.

Értékőrző tevékenység Értékek feltárása

Értékek azonosítása

Értékek gyűjtése

Értékek rendszerezése

Értékek közzététele



3. ábra: A települési értéktár létrehozásához kapcsolódó munkaformák és eszközök

A helyi szakember feladata e folyamatok, munkaformák koordinálása, szervezése, segítése, támogatása. A „közösségi vezető” pozíció a szakemberek számára a közösségekkel való együttgondolkodást és fejlesztő munkát jelenti, amely nem lehet öncélú, és nem alapoz-hat egyoldalú döntésekre sem, hiszen mindenkiben van olyan tudás és képesség, amit má-sok számára is hasznosíthat. E tudás feltárása is a munka részét képezi.

Az értékfeltárás, az értékőrzés, a hagyományos és kortárs helytörténeti gyűjtések, feldolgo-zások, megosztások tárgyköreiben olyan párbeszédet, kölcsönös együttműködést kell folytatni közösségünk tagjaival, illetve a döntéshozóinkkal, amely a valós igényekre építve és a szakma eszközeire támaszkodva mindannyiuk számára hasznos, eredményes munkát alapoz meg.

A célcsoportjaink azon IKSZT-k és Agóra-funkcióval rendelkező művelődési házak, melyek szerepet vállalnak a helytörténeti munkában, a települési értéktáralkotásban. Tágabban min-den olyan szervezethez kívánunk szólni, amelyek adatbázisok kialakításában, gyűjtemények, kiállítások szervezése területén is feladatot látnak el, de eddigi gyakorlatukban nem alkalmaz-ták a közösségi alapú feladatvégzést.

Mire adhat választ a program? A kis közösségek egyik legerősebb mozgatórugója a helyi identitás meghatározása és erősítése, melynek egyik legjobb eszköze lehet a saját kulturális értékeink feltárása és ápolása. A közösségi lét erejének megtapasztalása a legkülönbözőbb te-vékenységi formákban is megvalósulhat. Az értékfeltárás sokak számára adhat új élményeket, ismereteket és hasznos szabadidős elfoglaltságot. A kollektív munka során létrejövő eredmé-nyek megerősítő és motiváló hatással vannak a közösség tagjai számára.

Módszerek, eszközök

Kérdőívezés, interjúzás

Közösségi beszélgetések

Felhívás, hirdetés, nyilvánosság szervezése

Dokumentálás Bemutatók,

akcióprogramok, tapasztalatcserék

Munkaformák, folyamatok

Hungarikum klub Értékőrök HelytörténeH gyűjtemény

Kortárs értékfeltárás Akcióprogramok

Települési, tájegységi értéktár létrehozása, gondozása




Az Értékőrző megvalósítási lehetőségei településenként eltérőek lehetnek. Ezért az alábbi folyamatrendszer alapján érdemes elindítani a szervezőmunkát, melyben 5 lépésben rendsze-rezzük a teendőket:

1. A tervezési szakaszban az eszközrendszer kiválasztása a konkrét munkafolyamathoz a szükséges erőforrások felmérése után történik. (Pontosan mit szeretnénk csinálni?)

2. Az előkészítési szakaszban fontos a képzések, felkészítések célirányos szervezése és le-bonyolítása. (Kikkel, milyen ismeretekre építve?)

3. A megvalósítási szakaszbanaz értékőrző tevékenységeket (feltárás, azonosítás, gyűjtés, rendszerezés és a közzététel szervezése) végezzük el. (Hogyan gyűjtünk, azonosítunk?)

4. A nyilvánosság az értékfeltárás eredményeinek folyamatos közzétételét biztosítja (Ho-gyan tesszük nyilvánossá?)

5. Az utómunkálatok nyomon követést és a szükséges beavatkozásokat (pl. pontosítás, fejlesztés) is magában foglalja. (Hogyan gondozhatjuk?)

4. ábra

Az Értékőrző modell tervezésének és előkészítésének lépései



Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrásokAz érték olyan dolgok vagy jelenségek minőségi jelzője, amelyek önmagukban is összetett

jelentéssel bírnak,a környezetükben élő személyek és az általuk alkotott közösségek számára a hasznosság, jóság, eredményesség elvei mentén motiváló erővel hatnak.

Az érték kialakulása befolyásolt az azt meghatározó csoportok, társadalmi helyzetek és sze-repek által is. Így az érték mindenki számára érvényes jelentéstartalommal bír. Feltételrendsze-rei vannak:

- elérése korlátozott (egyedi, ritka, pótolhatatlan)- valamihez mérhetőnek kell lennie (viszonyítási rendszere van – összehasonlítható)- emberi vagy természeti produktum, mely társadalmi környezetére hatással bír- érdeklődést vált ki szélesebb környezetében is- fontosságot fejez ki (adott értékrendszert alkot – mérlegelhető)- átörökíthetőAz erény, az érdem, az érték további szinonimái összességében olyan pozitív jelentést tük-

röznek, amely társadalmi megítélése és hasznossága alapján is követendő mintát sugall.Az alábbiakban az értéktári definíciókat határozzuk meg. Az értelmezéshez az értéktári

tevékenységet a hazai jogrendbe illesztő hungarikumtörvény24 ad segítséget. Az értéktár elvi rendszerének megértéséhez jó, ha megismerjük a jogszabályban felsorolt fogalmakat.

Fogalom Magyarázat

Magyar ÉrtéktárA nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvání-tott értékek gyűjteménye

Ágazati értéktár Az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye

Megyei értéktár A megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Tájegységi értéktár Több települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Települési értéktár A települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Külhoni magyarság értéktára Az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

HungarikumGyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye

Hungarikumok GyűjteményeA kiemelkedő nemzeti értékek köréből a HB által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye

Közösségi oltalom alatt álló nemzeti érték

Az 510/2006/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek

A 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok

Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek

Az 509/2006/EK tanácsi rendelet alapján hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek, élelmiszerek

Nemzeti értékMagyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természe-ti, közösségi érték vagy termék

Nemzetközi elismerésben része-sített nemzeti érték

Azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megálla-podások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült

Kiemelkedő nemzeti értékOlyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez

1. táblázat A hungarikumtörvény értéktári fogalommagyarázatai

24 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1.§ (1)



A hungarikumtörvény a fogalmak kapcsán még az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:(2) Valamely érték nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítése nem érinti annak

egyéb jogszabályok, különösen a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tör-vény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a közokiratokról, a köz-levéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény alapján fennálló védettségét.

(3) E törvény hatálya nem érinti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény által hungarikumnak minősülő értékeket.

(4) E törvény alapján a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nem lehetnek sem nemzeti értékek, sem hungarikumok.

A modellben használt további fogalmak definícióit leltározzuk az alábbiakban.

Fogalom Magyarázat

Gyűjtés Olyan tevékenység, amely a településen fellelhető lehetséges értékeket (javaslatokat) tematikus szempontrendszer szerint összesíti.

Az értékek leírása és rendszerezése a jogszabályi környezet alapján területi, valamint szakágazati szempontok szerint történik. A vonatkozó kormányrendelet 8 kategóriába sorolja a szakmai, és 5 szinten rendszerezi a területi besorolásokat.

Szakmai kategóriák:

- agrár- és élelmiszergazdaság

- egészség és életmód

- épített környezet

- ipari és műszaki megoldások

- kulturális örökség

- sport

- természeti környezet

- turizmus és vendéglátás

Értéktárak és hungarikumok területi besorolása:

- települési

- tájegységi

- megyei

- magyar nemzeti (ágazati és külhoni)

- hungarikumok

Ágazati értéktár Az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye

Megyei értéktár A megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Tájegységi értéktár Több települési önkormányzat területén fellelhető, nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Települési értéktár A települési önkormányzat területén fellelhető, nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Külhoni magyarság értéktára Az országhatáron túl fellelhető, nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény

Hungarikum Gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkü-lönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyedi-ségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye

Gyűjtemény Olyan tárgyi, szellemi, természeti, illetve humán produktumok összessége, amelyeket helyi, térségi, megyei vagy nemzeti viszonylatban, kollektív döntés alapján kiemelkedő és megőrzendő értékként tartanak nyilván

Szakember Jelen munkánkban olyan közösségi művelődési, közösségfejlesztő, közművelődési tevékenységet ellátó személy, aki koordináló, közvetítő tevékenységével erősíteni képes a település közösségeinek identitását, valamint a kollektív emberi kapcsolatok minőségét



Fogalom Magyarázat

Szakértő Olyan speciális tudással és kompetenciákkal rendelkező személy, aki adott szakterületre vonatkozóan megfelelő szakmai ismeretanyaggal képes objektív módon meghatározni egyes értékek jelentőségét

Feltárás Adott szempontrendszer szerint folytatott egységes rendszerező munka, amely meghatározott szaká-gi és területi besorolásoknak megfelelően dolgozza fel a gyűjtött anyagokra vonatkozó információkat

Feldolgozás Az adott értékhez kapcsolható hiteles tárgyi-szellemi, környezeti vonatkozások gyűjtése és rendszere-zése, leírása és bemutatása

Bemutatás A gyűjtött, rendszerezett, feldolgozott értékek nyilvánosság előtti közzététele – leírással, történeti vonatkozások feltüntetésével, egyéb sajátosságok kiemelésével

Átdolgozás, interpretálás Adott történeti érték új tárgyi, illetve szellemi környezetben való átdolgozása

Példák:

- ma is releváns funkcionalitás korszerű anyaghasználattal való párosítása

- egykori – ma már nem élő – mintakincs ízléses mai funkcionális környezetbe való átülteté-se

- új művészeti technikák, újszerű alkalmazásokat bevezető kreatív folyamatok, technika vagy technológia alkalmazása. Pl.: Dédszüleim mintáit hordom című mintaprojekt (Somogy megye, Törökkoppány), melynek eredményeképpen az ottani népviseletben még fellelhető ősi fehérlyukhímzés motívumkincsét szitanyomaton megőrizve, átdolgozva ma ágyneműt készítenek.

Helytörténeti gyűjtemény Adott település történetének, hírességeinek, elszármazottjainak, közösségeinek szellemi, tárgyi, ter-mészeti és épített környezeti emlékanyagait gyűjtő, feltáró és rendszerező kiállítás, dokumentumtár

Módszer, módszertan A szervezésre, gyűjtésre, feldolgozásra, rendszerezésre vonatkozó „HOGYAN?” kérdésre adandó vála-szok eszközrendszerei

2. táblázat Az Értékőrző modellben használt fontosabb fogalmak

Veszélyek és kockázatok az Értékőrző programban

Az egyes munkafolyamatok veszélyeiA munkafolyamat egymásra épülő feladatainak teljesítése során sajátos problémák adód-

hatnak.- Kevés gyűjtött anyag keletkezik. (Mérlegelni szükséges az elvégzett munka indikátorait

– hány megkeresett válaszadó volt? Vannak-e még lehetséges válaszadók, akiket nem kerestünk fel, vagy nem tudtunk elérni? Körültekintőek voltunk-e a kérdőívezés során?)

- Elegendő-e a kérdőív, vagy más módszer is szükséges? (Pl. felhívás, hirdetés közzététele?)- Nem áll rendelkezésre megfelelő dokumentáció, ismeretanyag.- Nem jön létre kollektív egyetértés a döntési folyamatokban. (Ilyenkor szükséges a kö-

zösségi értékelés és objektív elemzés folytatása, szakértők bevonása.)- Túl sok azonos vagy hasonló tárgyi emlék kerül a látókörünkbe, a kiválasztás módja kö-

zösségen belül feszültséget okozhat – így körültekintőnek kell lennünk.- Egy adott dologra vonatkozóan eltérő leírások, meghatározások történnek. (Ilyenkor is

érdemes szakértőt bevonni a döntéshozatalba.) - Nem kapunk elvi, szakmai, illetve anyagi támogatást a fenntartó részéről – ha a testü-

let nem kíván a jogszabályi háttérhez illeszkedő értéktárat létrehozni. (Ez esetben saját gyűjteményt létesíthetünk, mely indokolja kapcsolódó szakmai programok szervezését, egyben biztosítja az értékfeltáró folyamatok fenntartását.)

Tartalmi kockázatAz értéktári feltáró munka egyik legkardinálisabb szakmai kihívását maga az értékítélet,

más oldalról az objektivitás és a kvalitás mértéke adja. A jogszabályi környezet sem ad konk-



rét iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a települési értéktár bizottság milyen szakmai kom-petenciák, illetve vélemények alapján ítél egyes anyagokat megőrzendőnek, és másokat nem. Tehát a helyi értékítéleten és szakmaiságon múlik valójában, hogy valódi minőségeket muta-tunk-e fel kollektív értékeink között, vagy mások számára esetleg abszurdnak tűnő értékrend-szerrel rukkolunk elő.

Lényeges, hogy a munka során igyekezzünk egyetemes minőségekhez viszonyítva defi-niálni helyi gyűjteményünk egyes elemeit. Sok minden lehet saját lakókörnyezetünkben szá-mottevő produktum – ami másokéhoz viszonyítva már kevésbé számíthat mérvadónak. Az értéktárak rendszerét tekintve itt egy szűrő épül be, hiszen ami a település számára sajátos és meghatározó lehet, az a megyei szinten már kevésbé jelentőssé válhat. Amennyiben ez a nagyközönség számára sem jár minőségi értékvesztéssel, nyugodtak lehetünk. A helyzet akkor válik problémává, ha a település kollektív értéktudatában ez a minőségi mutató negatívvá válik a „külsős” megítélés során. Ezért is fontos, hogy az értékőrzés elsősorban objektív és plurális szempontok szerint szerveződjön, és a folyamatokba kontrollrendszert (külsős szakértők bevo-nása) is beiktassunk alkalmanként.

Alapvető szakmai tudnivalók

Mi az, amit a munka megkezdése előtt mindenképp tudni kell, át kell gondolni? Milyen képességek, szaktudások, szakemberek bevonása szükséges?

Alapkérdések – Külső és belső erőforrásokCélunk a kollektív értéktudatunk meghatározása, szellemi, tárgyi, természeti és más humán

örökségeink felmérése és hasznosítása. A munka tervezési szakaszának kérdései:- Miként fogjunk hozzá? - Mivel rendelkezünk, és mire van szükség a konkrét cél eléréséhez? A munka kezdetén

minden szükséges erőforrást fel kell tudni mérni. - Milyen saját (belső) erőforrásaink vannak? (Tárgyi, szellemi és humán kapacitások.)

5. ábra Az Értékőrző tevékenység külső és belső eszközrendszere

Külső erőforrások

• Helyi civil szervezetek • Helytörténészek • Kulturális közfoglalkoztato9ak • Helyi értékek ismerői és készítői • Helyi kézművesek, gazdálkodók • Helyi intézmények tagjai (pl. iskolások) • Külső előadók • Helyi döntéshozók • Egyes kategóriák megyei szakértői

Belső erőforrások

• Közösségi tér • Eszközpark • Szakember



Belső erőforrások:- Közösségi tér – ahol a képzés, felkészítés, feldolgozás és bemutatás zajlik.- Eszközpark – számítógép, internetes hozzáférés, nyomtató, lapolvasó, fényképezőgép,

videofelvétel készítésére alkalmas eszközök, projektor stb.- Szakember – aki helyben koordinátori feladatokat lát el, lehetőség szerint települési al-

kalmazott vagy civil önkéntes – elkötelezettsége a feladat iránt szükségszerű.Megválaszolandó kérdések:- Milyen külső erőforrásokra van szükség? - Mi az, ami a településen elérhető és melyeket kell esetleg magasabb szintről bevonni? - Utóbbiak milyen forrásokból finanszírozhatóak? - Van-e saját költségvetésünk, és van-e külső forrás bevonására lehetőségünk? (Ilyen le-

het például a Nemzeti értékek és hungarikumok pályázat.)

Külső erőforrások:- Helyi civil szervezetek- Helytörténészek- Kulturális közfoglalkoztatási programban résztvevők- Önkéntes segítők- Helyi gasztronómiai értékek ismerői és készítői- Helyi kézművesek, gazdálkodók- Helyi intézmények tagjai (pl. iskolások)- Más településről származó vagy megyei módszertani központból érkező előadók- Helyi döntéshozók- Egyes kategóriák megyei szakértői stb.A tervezési szakaszban készített erőforrástérkép pontosan megmutatja számunkra, hogy

milyen teendőink lesznek az előkészítés során.

Az előkészítő munka további kérdéseiAz előkészítő munka során a további jellemző kérdéskörökre kell válaszokat találnunkah-

hoz, hogy a megvalósítás szintjére léphessünk.- Képesek vagyunk-e erőforrástérképet alkotni a feltáró munka előkészítésére? Tudunk-e

tematikus csapatokat alkotni konkrét feladatokhoz? Mivel motiválhatóak helyben a résztvevők? Honnan kérhetünk szakmai-módszertani segítséget? Milyen felületek áll-nak rendelkezésünkre a munkánk prezentálásához? Hasznosítható-e mások számára is a munkánk? Ha igen, kiknek? Elérhetjük-e Őket? Hogyan érhetőek el?

- Át kell gondolni, hogy kikre támaszkodhatunk munkánkban? Szükség van-e történész-re, néprajzosra, szociológusra, építészre vagy más szakértőre? Itt jelesül a leiratok tisztá-zásában, illetve az értékek pontos besorolásánál – főként a forrásanyagok tekintetében – van jelentős szerepe a külsős szakértőknek.

- Van-e bevonható intézmény, civil csoport, olyan „élő emlékezet” a településen, akik segíthetnek a feltárt anyagok meghatározásában, leírásában? Van-e olyan szaktudás, amelyre építhetünk? Van-e írott forrásanyag, melyet áttekinthetünk, kiegészíthetünk? Van-e könyvtár, ahol a helyismereti/helytörténeti források elérhetőek?

Szükséges meghatározni a humán erőforrásra építő kompetenciákat és a korosztályi spe-cialitásokat. Tudnunk kell, hogy hagyomány vagy „örökség” gyűjtését kezdeményezzük-e, vagy kortárs értéktár megalkotását is célul tűzzük ki. Lehetőségeink kiváló eszközei a különböző kor-osztályok bevonásának, elegendő csak arra gondolnunk, hogy a helytörténeti gyűjteményhez például az egykori használati eszközök leírását az idősebb generáció adhatja, de a leíró munkát már közvetlenül a fiatalabbak végezhetik el.



A szükségletek felmérését követően láthatjuk, mely területeken indokolt további erőforrá-sok bevonása, így a megvalósítási szakaszban a munka gyakorlati részére kell csak figyelnünk.

Ismeretforrások

Törvényi, jogszabályi háttérAz Értékőrző modell kapcsán számos jogszabály segíti az eligazodásunkat az intézményi

környezetben, a hatósági elvárások kapcsán, s egyben be is határolják, megszabják tevékeny-ségünk kereteit. A legfontosabb rendelkezések a következők:

- Az „IKSZT rendelet”: a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vi-dékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alap-szolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működ-tetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről

- A „kulturális törvény”: az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

- A „hungarikumtörvény”: a 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról

- A „hungarikumrendelet”: a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti érté-kek és a hungarikumok gondozásáról

- 2/2010. (I.14.) OKM Rendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről- 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról

Példatárak

Az elmúlt években elindult módszertani gyakorlatok országos szinten számos jó példát ál-lítanak elénk ahhoz, hogy a saját, szűkebb környezetünkben is el tudjunk kezdeni egy komoly, szakmai alapokon nyugvó feltáró és rendszerező munkát, melyre hosszú távon építhet a tele-pülés közössége és az azt befogadó térség egyaránt.

Az adaptáció készsége és képessége rendkívül fontos, módszertani útmutatónknak ezért is szerves része a minden szolgáltatási modellhez kapcsolt példatár. Az előkészítés tárgyalásakor külön is megragadjuk az alkalmat arra, hogy a rendelkezésre álló adatforrások, szakirodalmak, módszertani példák között lapozgatva bátran próbáljuk azokból a saját lehetőségeinkhez iga-zodva „meríteni” és felhasználni. A szakmánkban már igazán nincs új a nap alatt, csak egy kicsit mindenütt másként mennek a dolgok. Van, ahol kimagaslóbban, másutt felszínesebben vagy éppen sehogy. A példatár arra való, hogy ötleteket merítsünk, hogy hasznosítsuk az abból szer-zett tapasztalatokat.

További hasznos helyek az interneten- Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkársághttp://elelmiszerlanc.kormany.hu/- Hagyományos különleges termékek elismerésehttp://elelmiszerlanc.kormany.hu/hagyomanyos-kulonleges-termekek-elismerese- Magyar Értéktár – HungarikumokGyűjteményehttp://www.hungarikum.hu/



Tér és eszközök

A térA munka elkezdéséhez szükség van egy olyan térre, amely alkalmas a résztvevők együttes

és egyenrangú elhelyezésére, ugyanakkor a csoportmunkát is lehetővé teszi. Miután itt IKSZT-kről beszélünk, ez alapvetően biztosított feltétel. Az „ötletelések” alkalmával fontos, hogy min-denki egyenrangú partnerként helyezkedjen el a térben, azaz lehetőség szerint egy körben üljenek a résztvevők, köztük a szakemberek és szakértők is, ne alakulhasson ki alá-fölérendelt viszony.

A tematikus csoportmunkákhoz szükséges, hogy egy-egy saját asztal körül helyezkedjenek el a kisebb csoportok, ugyanezt külön-külön termekben is biztosítani lehet, hogy ne zavarják egymás munkáját.

A tereknek nem feltétlenül kell elkülönítettnek lenni, azaz esetenként csak az adott foglal-kozás idejére vonatkozóan szükséges szabaddá tenni a helyiséget. Más foglalkozásokon mo-tiváló tényező lehet, ha az értékőrző műhely tevékenysége „nyomokban fellelhető marad” az adott térben. Ugyanígy lehet bizonyos részeredményekről folyamatosan közzétenni anyago-kat, esetleg adott témákban nyilvános „információhalászatot” is kezdeményezhetünk a közös-ség más tagjai felé adott kérdésekben.

Bemutatók: ha lehetőség van rá az intézményben, folyamatosan szemléltethetjük a mun-ka konkrét eredményeit. Több IKSZT is büszkén állítja ki a településen feltárt értékeit, tárgyi eszközöket– például hímzéseket, kerámiatárgyakat, vagy saját gasztronómiai termékeit (szörp, lekvár, méz, savanyúság sajt stb.), szellemi örökségeit, épített környezetének fotókon megörö-kített emlékeit.

Több közösségi ház nem rendelkezik állandó kiállításra alkalmas helyiséggel. Esetükben mérlegelni kell, hogy a településen milyen partnert tudnak segítségül hívni pl. egy időszakos értéktár-bemutató szervezésére. Ilyen lehet az iskola, az önkormányzat, felekezeti közösségi színterek, de akár egy magántulajdonban lévő pajta is szolgálhatja e nemes célunkat!

EszközökAz előkészítő és feltáró szakaszban állandó és legfontosabb a közös gondolkodást vizuali-

záló és rendszerező csomagoló papír vagy flipchart tábla és a vastag filctollak. A lapokat rög-zíthetjük a falra, hogy a munka során mindig elérhetők legyenek. A lapokon folyamatosan köz-zétehetjük a munkafolyamatokat, az egyéni- és csoporteredményeket, a rendszerezett feltárt vagy feltárandó értékeket.

További eszközök:- Installációs eszközök

= posztamens= vitrin= üveglap

- Műszaki eszközök= laptop= projektor= nyomtató= lapolvasó (szkenner) = fényképezőgép, videokamera= fénymásoló a képzéshez, sokszorosításokhoz, előadáshoz, szakmai fórumokhoz stb.

- Kommunikációs platformok:= Internetes felület – a legegyszerűbb módja a készülő adatbázisunk közzétételé-

re, a különböző kapcsolódó programok információinak közlésére.= Hirdetések, felhívások: plakát, szórólap, helyi sajtó, kiadványok




A közművelődési tevékenységek körében jelentős helyet foglal el a helyben értékként megjelenő, a településre jellemző hagyomány, sajátosság, önmeghatározásra is alkalmat te-remtő esemény helyi ünneppé emelése.

A települési emlékezet olyan értékekre hívja fel a figyelmet, ami a ma élő és helyben felelő-sen gondolkodók számára újrafogalmazhatja a település jelenét, erősítheti a kötődést.

A kistelepüléseken működő integrált közösségi és szolgáltató terek funkciói között kiemelt szerepet kap a közösségi – ezen belül a közművelődési, közösségfejlesztési – tevékenység. Az IKSZT-k kötelezettségeit a 112/2009. (VIII.29.) FVM rendelet 7.§-a szabályozza, mely a kötelező feladatok között a b, és c, pontokban az ifjúsági tevékenységeket és a közművelődési progra-mok szervezését emeli ki, melyek kiváló alapot nyújthatnak az értékgyűjtő munkánkhoz is.

Számos településen az IKSZT látja el a helyi önkormányzatok kötelező közművelődési fel-adatait is. Ennek keretében az 1997. évi CXL. törvény által meghatározott feladatokat alapul véve a jogszabály 76. § (1) A bekezdésére támaszkodhatunk: „települési önkormányzat kötele-ző feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.” A b) és c) bekezdésben felsorolt feladatok között a környezeti szellemi, művészeti, nemzeti és nemzetiségi értékek megőrzése, feltárása és gondozása szerepel.

Ha a tervező munka kezdetén a kötelező intézményi funkciókhoz igazodóan alakítjuk ki az Értékőrző modell bevezetését, szerencsésen ötvözhetjük a kellemeset a hasznossal!

Az előző fejezetben felmértük az erőforrásainkat és a szükségleteinket. A feladat megha-tározása során ezekhez hozzárendelhetjük mindazon szakmai kötelezettségeinket, melyek a gyűjtő és feldolgozó, a rendszerező és bemutató munkát közvetlenül is segíthetik.

Ne feledjük, hogy közvetett célunk a lakosság mind szélesebb körű bevonása, aktivizálása, ezzel a helyi erőforrások kiaknázása, és a közösség érdekében való hasznosítása!

A szolgáltatás megvalósítása és működtetéseEgy értékőrző program felépítése, kialakítása adott település adottságaihoz igazodóan el-

térő lehet. Mivel maga a szolgáltatás is a témán belül többféle célfeladatra koncentrálhat (ja-vaslatok begyűjtése, ezek közösségi értékelése, nyilvánosság szervezése stb.), ezért a legfonto-sabb a konkrét célok és az azokhoz rendelt eszközök meghatározása.

Előkészítés – Tervezési szakaszA célhoz igazodóan a feltáró és rendszerező munka eszközeinek, szintjeinek, közreműkö-

dőinek és ütemezésének meghatározása. A folyamatok leírása. (Pl.: gyűjtés – Ki? Kik? Mit? Ho-gyan?) Az erőforrások felmérésekor is ezeket a szempontokat kell első helyen tartanunk. Ebben a fázisban a rendelkezésre álló erőforrásaink és a feladatok ok-okozati leírása szükséges.

ÜtemezésA feladatokhoz rendelt folyamatok intervallumának meghatározása során a legfontosabb

kérdés, hogy szükség van-e a munkafolyamatok időbeli korlátozására? Az eredményesség fel-tétele a produktum, melyet több szereplő esetén időbeni korlátokkal tudunk szabályozni. Pl. mennyi időt szánunk a kérdőívek összegyűjtésére? Ha képzünk, az mennyi időt vehet igénybe?

A határidőket önmagunk számára fontos kijelölni, mivel közösségi tevékenységet végzünk, ezért a kívülállók részére olyan pozitív visszacsatolást kell adnunk, amely az ő közreműködésü-ket és támogatásukat is erősíti.

Ha egy értékőrző akcióprogramot úgy indítunk útjára, hogy eredményeit valamely hagyo-mányos települési rendezvényhez illesztjük, különösen figyelnünk kell a folyamatrészek pontos koordinálására.



A fejlesztési folyamatokban való gondolkodás nagyon fontos része a munkánknak. Komp-lex tevékenységet végzünk, az egymásra épülő feladatelemek szerteágazó lehetőségeket biz-tosíthatnak az intézmény más működési területeihez is igazodóan. Az alapvető cél kitűzése és a feladatok ütemezése segíti a munkaszervezést, de kellő flexibilitást biztosít a különböző egyéb tevékenységek szervezéséhez is. Gondoljunk csak arra, hogy a közösségfejlesztés önmagában is kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, ehhez az Értékőrző is jó eszközül szolgálhat. A modellben kijelölt célok további lehetőségeket biztosítanak a településen működő különbö-ző csoportok számára önálló munkafolyamatok, kiegészítő tevékenységek végzésére. Módunk van tehát úgy előkészíteni a programot, hogy a bevonás eszközeire építve sokak számára sok-féle közreműködői szerepet biztosíthassunk. A tartalmi célok fogják az alkalmazható módszer-tani eszközöket meghatározni.

Tartalmi célokA tartalmi célok meghatározása során az alábbi szempontokat érdemes megfontolnunk. A

felsorolás nem hordoz sorrendiséget.- Részvételi (participatív) célok

= A település képviselőtestületi határozata alapján részvétel a települési értéktár bizottság munkájában (jogszabályi környezethez illeszkedően) – a feltáró és be-mutató munka koordinációja, támogatása

= Tájegységi értéktár bizottsági munkában való részvétel – a feltáró és bemutató munka koordinációja, támogatása

- Értékőr, illetve Értékőrző hálózat kialakítása – tematikus egységek szerint egyéni vagy csapatmunka, illetve koordinált gyűjtőmunka szervezése

- Hungarikum Klub kialakításának szorgalmazása és koordinációja- Helytörténeti gyűjtemény kialakítása és gondozása (településtörténeti alapok)- Kortárs értékfeltárás, értékőrzés – jelentős korosztályi és szubkulturális alapok (pl. gör-

deszkázás, paprikázás)- Akcióprogramok (egyszeri, illetve alkalmi események)

Munkaformák, folyamatok1. Kérdőívezés, interjúzás: személyes felkeresés, szabad javaslatok szabályozott dokumen-

tációval2. Felhívás, hirdetés közzététele, gyűjtő- és feltáró munka segítése3. Közösségi beszélgetések, a gyűjtött értékek közösségi alapú elfogadása vagy elvetése,

esetleges kiegészítések, pontosítások felvétele - Kapcsolódó módszerek: World Café, papírívezés- Továbbélés: helytörténeti klub alakulása, tankatalógus – helyi tudástár készítése,

helyi kalendárium létrehozása, stb.4. Tárgyi, illetve szellemi emlékanyaggyűjtés és a gyűjtemény rendszerezése (fotózás, le-

írás, videó stb.)5. Bemutatók – kiállítás, gasztronómiai bemutatók, kóstoltatás, archiválás, kézműves be-

mutatók, mesterségek bemutatása, szakmai előadások stb. Kapcsolódási pontok meg-határozása más települési programokkal

6. Módszertani tapasztalatcserék – tábor, szakmai nap, workshop, látóutak szervezése



Értéktár

Települési értéktárA tartalmi célok közül az értéktári feladatok egységes kritériumrendszert adnak. A települé-

si értéktár bizottság megalakítása a képviselőtestület kompetenciája, és amennyiben létrejött, az önkormányzatnak szükséges a működési (pénzügyi, tárgyi és ügyviteli) feltételeket biztosí-tani a munkához.

Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi (települési és megyei) önkormány-zat képviselőtestülete határozza meg. Az értéktár bizottság legalább három tagból áll. Munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos mód-szertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglal-kozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket. Félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat kép-viselőtestületének.25

Fontos, hogy a bizottság munkájában a saját közösségi művelődési szolgáltató és segítő szerepünk meghatározó legyen. Kompetenciáink szerint elsősorban a gyűjtő és feldolgozó, va-lamint a feltáró-bemutató munkafolyamatokat tudjuk segíteni az alábbiakkal:

- A vonatkozó szabályok alapján a kérdőívezéshez szervezhetünk „mini csapatokat” civil közösségeinkből, intézményeinkből, önszerveződő közösségeinkből, egyéni jelentke-zőkből, kulturális közfoglalkoztatottakból.

- Segíthetjük a felkészítésüket (pl. szakember bevonása, a jogszabályi háttér ismertetése, a kérdőív közös megbeszélése, értelmezése)

- Részt vehetünk a kérdőívek sokszorosításában, a kellő példányszám meghatározását követően.

- Feladatul vállalhatjuk a kérdőívezés területi felosztását. A munka során itt különös fi-gyelemmel kell lennünk az optimalizált feladatleosztásra is. Nem szerencsés, ha túl sok „kérdező” van. A hatékonyságunk záloga, ha nem aprózzuk fel a munkafolyamatokat, ehhez körültekintő szervezőmunka szükséges.

- Hol kezdjük? Érdemes két-három közszereplőnél kezdeni, akikről hiteles információkat kaphatunk. Az úgynevezett hólabda-módszer alapján ők javaslatot tehetnek a követke-ző felkeresendő személyekre, és így tovább…

- Az időkeret meghatározása (pl. egy vagy két hét, vagy egy-két hónap?)- A kérdőívek feldolgozása, az értékek kiválasztása elsőként közösségi beszélgetések

formájában történhet, ugyanakkor, ha nagyszámú dokumentációs anyag keletkezett, javasoljuk a szakágazati tematikus csoportok kialakítását. Így a kulturális örökség té-makörében valószínűsíthetően több, míg a sport vagy ipari és műszaki megoldások témakörben várhatóan kevesebb anyag kerül begyűjtésre. A közösségi feltáró munka támogatása a legfőbb feladatunk!

25 Magyar Értéktár – Hungarikumok Gyűjteménye: Települési és Tájegységi Bizottságok http://www.hungarikum.hu/telepulestajegysegbizottsagok



- El kell döntenünk, a települési értéktárba fel kívánjuk-e terjeszteni a javasolt értéket? A település közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott nemzeti érték felvé-telét a települési értéktárba a jogszabályi előírások szerint a polgármesterhez címzett javaslatában bárki kezdeményezheti. A javaslatot a már többször hivatkozott kormány-rendelet 1. melléklete szerint kell elkészíteni és benyújtani. A javaslattétel ingyenes.

= A javaslatnak tartalmaznia kell- a javaslattevő adatait- az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait- az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális

dokumentációját- a nemzeti értéknek való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat- szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét

Az értéktári adatokat adatbázisban rögzítjük. A következő lépés az értéktári bemutató(k) szervezése.

A feltárt emlékek közzététele többféle módon is történhet, állandó kiállítás, illetve időszaki akcióprogramok formájában. Ezekről a későbbikben szólunk részletesebben.

Lehetséges kérdések: - Az előkészítő szakaszban szükséges-e képezni a résztvevőket? - Ki az, aki segítő lehet a felkészítésben? A fiatalabb korosztály célzott bevonása friss szel-

lemiség mellett sok humán tőkét és fiatalos lendületet hozhat a feltérképezésben, gyűj-tésben.

- A feltáró szakaszban indokolt-e a csoportok rendszeres összehívása és az eredmények megbeszélése? (A település méretétől függhet.)

Problémaelemzés: a munka során felmerülő kérdések tisztázása, egységes módszertan meghatározása.

Tájegységi értéktárA jogszabály lehetőséget ad arra, hogy több település is létrehozzon értéktár bizottságot.

Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei értéktárba.

Ha valamilyen gyűjtési anyag túlmutat a településünk határain, de nem megyei szintű ér-ték, akkor elvi mód van tájegységi értéktár létesítését is kezdeményezni, vagy a megléte esetén ahhoz csatlakozni.

Indokoltabb a tájegységi értéktár kezdeményezése az aprófalvas térségekben, ahol a re-gionális összefogás segítheti a tartalmas és eredményes értékgyűjtő tevékenységeket. Ebben lehetőség van arra is, hogy az egyes csatlakozott települések saját értékeit is rendszerezhessék, de a szűkebb tájegységre egységesen jellemző emlékeket közös örökségként tárhatják fel. (Pl. a Sárközvagy a Zselicség településeinek összefogása.)

Értékőrzők – a humán erőforrásA személyi erőforrásainkat civil vagy önkéntes alapon biztosíthatjuk értékőrző csoport

szervezésével. A hazánkban Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat néven működő mozgalom kiváló például szolgálhat minden település számára. A program pályázati támogatással indult. Civil



fórumok, felkészítő képzések és tábor kapcsolódott az első periódusához. Az országból három megye csatlakozott ez idáig a hálózathoz. Középiskolások és egyetemisták gyűjtik, rendszerezik a településeik értékeit, aktív résztvevői e munkának.

Ha értékőrző csapatot kívánunk alapítani a településünkön, az előkészítő szakaszban szük-séges képezni, felkészíteni a résztvevőket. A képzéshez szakemberek bevonása is indokolt.

A fiatalabb korosztály célzott bevonása friss szellemiség mellett sok humán tőkét és fiatalos lendületet hozhat a feltérképezésben, gyűjtésben.

A munka minden szakaszában indokolt a csoport rendszeres összehívása és az eredmé-nyek megbeszélése. Az igényekhez igazodóan lehet időszakos akcióprogramokat szervezni, és az elért részeredményeket a település lakosai számára közzétenni.

Hungarikum klubA hungarikum klubok olyan rendszeres találkozókra, szakmai egyeztetésekre épülő közös-

ségek, melyek tagjai az értékgyűjtő tevékenységet formálisabb keretek között végzik. Tagjaik lehetnek önkéntes segítők, szakértők, vállalkozók, gazdálkodók, intézmények, települési dön-téshozók. A civil érdekeken felül gazdaságfejlesztő folyamatokat, ezzel társadalmi felzárkózta-tást is elősegítő, vidékfejlesztő munkát is végezhetnek. Munkájuk ezért összetettebb lehet a települések határain belül zajló értékőrző folyamatoknál. A hungarikumtörvény céljainak meg-valósítása érdekében komplex szervező és koordináló feladatokat láthatnak el.

Az első lakiteleki Hungarikum Klub találkozón, melyet 2013 júniusában tartottak, a Kár-pát-medence 37 településéről érkezett küldöttek alakították meg a hungarikumklubok moz-galmát. A találkozón nyilatkozatban tűztek ki maguk és a csatlakozók számára feladatokat a résztvevők:

- Tagjai segítsék, hogy a helyi, megyei értékek kiválasztása egy széles körű társadalmi együttműködés keretében valósulhasson meg.

- Vállaljanak szerepet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok megőrzésében és vé-delmezésében.

- Személyes példát mutatva vegyenek részt a nemzeti értékek összegyűjtésében, doku-mentálásában.

- A helyi közösségeik tagjait ösztönözzék arra, hogy csatlakozzanak a Kárpát-medencei hungarikummozgalomhoz.

- Feladataik megvalósítása során vállaljanak aktív szerepet a helyi és megyei értéktárak létrehozásában, értékekkel történő feltöltésében.

- Munkájuk során alakítsanak ki aktív együttműködést a települési, megyei önkormány-zatok képviselőivel, az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetekkel.

- Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a helyi értékek ismerete a köztudat ré-szévé váljon, a helyi közösségek tagjai megismerhessék azokat.

- Fordítsanak figyelmet arra, hogy a helyi közösségek által kiválasztott értékek a közössé-gek tagjai által is megfelelő elismerésben részesüljenek.

Helytörténeti gyűjteményA helytörténeti gyűjtemények a legtöbbször fellelhető helyi „értéktárak”. Ezekkel kapcsolat-

ban kétféle megközelítés lehetséges:- Van-e már a településnek helytörténeti anyaga, melynek feldolgozottsága, történeti

hitelessége, gondozása, megőrzése vagy a nyilvánosság felé történő kommunikációja állandó feladatot adhat számunkra? Ha van, milyen konkrét célokat, tevékenységeket határozhatunk meg ahhoz kapcsolódóan?

- Ha nincs, akarjuk-e, hogy legyen helytörténeti gyűjteményünk?



A helytörténet kifejezés egyrészt jelöli az adott hely (egy település, egy megye, egy kisebb táj, egy városrész stb.) múltját, pontosabban a múltra vonatkozó feltárt vagy a forrásokban rejtőző információkat, tehát az ismerethalmazt. Másrészt a történettudomány azon irányának megne-vezésére szolgál, amely az adott hely (vagy valamely intézménye, üzeme stb.) múltját, a helyhez kötődővalamely személy életét, történeti szerepét tanulmányozza a források segítségével, illetve a történeti események, jelenségsorozatok helyi tényezőit, sajátosságait mutatja be.

A tudományos feldolgozás folyamatát helytörténeti kutatásnak, eredményét – mivel az esetek túlnyomó többségében írásos, sőt publikációs formát ölt – helytörténetírásnak szokás nevezni (akkor is, ha a végtermék film, videokazetta, hangfelvétel, diasorozat, digitális doku-mentum stb.)26

Helytörténeti források: minden olyan emlékanyag, amely a vonatkozó kulturális, társa-dalmi, gazdasági folyamattal keletkezési idejében egyezik, így hitelesen szolgálja a település múltjának megismerését. Lehetnek tárgyi emlékek, szellemi hagyományok, közlések vagy írott anyagok, dokumentumok (pl. egyházügyi iratok, újságok), audiovizuális dokumentumok.

A helytörténeti gyűjtemény létrehozása komoly helyi összefogást feltételez. A leglényege-sebb kérdés: miből és hol hozhatjuk létre? Egy helytörténeti gyűjtemény kiváló alapot adhat a települési értéktár kialakításához is, és fordítva.

Amennyiben van olyan tér, amely alkalmas arra, hogy a gyűjteménykiállítást létrehozhas-suk, a hiteles források felkutatása érdekében érdemes a közösség azon tagjait bevonni, akik sok helytörténeti ismerettel bírnak, és tematikus módon begyűjteni azokat az információkat, melyek alapján elkezdhetjük az építő munkát.

A tárgyi emlékek rendszerezése, elhelyezése és tárolása önmagában is komoly kihívást jelenthet. A munkát megelőzően érdemes végiggondolni, hogy mekkora az erre irányuló kapacitásunk, és mit kezdünk esetleg 3-5 db egyforma „kukoricakobzó” szerkentyűvel? (Arra igyekszünk itt felhívni a figyelmet, hogy először a településen fellelhető értékek tervszerű szám-bavételét végezzük el, és csak az adatok rendszerezését követően kezdjük el a tárgyi emlékek tematizált, „fizikai” begyűjtését.

A rendelkezésünkre álló információk feldolgozását ugyanazon közösségi aktivitásokra épít-hetünk, mint az értéktári feladatoknál.

Témák szerint csoportosíthatunk: életmód, gasztronómia, ünnepek, a kapcsolódó haszná-lati tárgyak, mesterségek, stb.

Múltunk ismerete, közös emlékeink megőrzése a legjelentősebb közösségi értéket adja a lakosság számára.27

Értékőrző események, értékfeltáró akciók, programokOlyan időszakos programokat értünk ez alatt, melyek alaptevékenységeink mellett, azokat

erősítendő szerveződnek.A mai kor elvárásainak megfelelően az interaktivitás, a tudáshalmazok kialakítása és alkal-

mazása elengedhetetlen. E szempontokat kiaknázhatjuk a szervezőmunkában. Egy kiállítás mellé művészeti kísérőprogramokat rendelhetünk, pl. néptáncbemutatót, mesterségbemuta-tókat, gasztronómiai bemutatókat, vagy a közönség részvételére is építő táncházat, kézmű-ves-foglalkozást, kvízjátékot stb.

Jelentős plusz gazdasági és társadalmi erőforrást adhat az értékfeltáró munka turisztikai szempontokhoz is igazodó fejlesztése. Számos település tudatosan használja kommunikáci-ójában az egyediségét meghatározó értékelemeket. Gondoljuk végig, hogy értékeink egye-disége miként képes a közösség számára is önálló identitást, látványosságot biztosítani? Ilyen

26 BÉNYEI Miklós: Helyismeret, helytörténet – Felsőoktatási jegyzet. Debreceni Egyetem, Debrecen–Eger, 2008 (14. o.)27 A jó példák közül említhetjük a nyírmártonfalvai falumúzeumot (http://www.nyirmartonfalva.hu/index.php/falumuze-um), vagy a pusztaszabolcsi Hagyományok Háza– Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjteményt (http://www.nmi.hu/hu/Hirek/Pusz-taszabolcsi-hagyomanyokat-nepszerusitett-a-Vandorterkep)



lehet pl. a település híres elszármazottja, a nevéhez kötődő ismeretanyagok méltó bemutatása, megőrzése, az emlékének ápolása, vagy a régióban csak ott fellelhető természeti értékek vagy gasztronómia különlegességek elérésének biztosítása. Mindezekre évente egyszeri alkalom-mal tematikus programokat is szervezhetünk, melyek közvetett módon hozzásegíthetik olyan források lehívását is, melyekre egyéb módon nem nyílna lehetőségünk.

A továbbiakban a szellemi és tárgyi javak gyűjtését, rendszerezését, felmérését a megvaló-sítási szakaszban szolgáló eszközöket mutatunk be.

Módszerek, eszközök Gyűjtő, feltáró munka

KérdőívA Nemzeti Művelődési Intézet Megyei Módszertani Osztálya kidolgozott egy, a jogszabályi

környezetnek megfelelő kérdőívet, mely a tartalmi elemek mentés illeszkedik a hungarikum-törvény végrehajtási rendeletéhez. A 22 kérdést tartalmazó dokumentum minden lehetséges feladatra és ágazati értékkategóriára vonatkozóan segíti a települési gyűjtő és feltáró munkát.

Készül településünk értéktára, amelyben valamennyi helyi értékkel bíró (szellemi, em-beri, tárgyi és természeti) kincsünket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni és bemutatni. Ebben a gyűjtőmunkában Önre is számítunk. Az alábbi kérdőív kitöltésével segíti a közös értékeink feltárását és megőrzését.

Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje az adott kérdéseknél.

Kérdés Az adatfelvétel idején rendelkezésre álló dokumentációs forma

Ágazati besorolás

114/2013. Korm. rendelet 1. §

1. Milyen, a saját településére vonatkozó helyi hagyományt ismer (pl. ének, tánc, viselet, szokás stb.?)

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

e) kulturális örökség;

2. Ismer-e olyan hagyományőrző helybelieket (helytörténész, helyi író, nótafa, vőfély, mesemondó stb.), akik tudásukat valamilyen formában továbbadják (iskolá-ban, óvodában, jeles napokon, közösségi összejöveteleken, ün-nepeken, családi, baráti környe-zetben)? Ha igen, kérjük, sorolja fel elérhetőségeiket!

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

d) ipari és műszaki meg-oldások;


3. Ismer-e olyan kézművest, mesterembert, gazdálkodót, vállalkozót, iparost, aki egyedi, különleges, értékes munkát végez? Kérjük, sorolja fel elérhe-tőségeiket!

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

a) agrár- és élelmiszergaz-daság;

d) ipari és műszaki meg-oldások;





Ágazati besorolás


4. Tud-e valamilyen egyedi ter-mékről, ami régi technológiával készül a településen? Sorolja fel a készítők elérhetőségeivel!

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................


5. Tud-e valamilyen speciális helyiételről, italról? Kérjük, sorolja fel a készítők elérhetőségét!

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

b) egészség és életmód;

6. Nevezzen meg olyan épü-leteket, köztéri alkotásokat, szobrokat, kegyhelyeket, régé-szeti lelőhelyeket, műemlékeket, építészeti alkotásokat, melyek véleménye szerint a helyi építé-szeti örökség része (pl. lakóházak, gazdasági épületek, intézmé-nyek, ipari létesítmények stb.)!

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

c) épített környezet;


7. Van-e ismerete valamely helyben megtermelt vagy itt található mezőgazdasági külön-legességről, növényről (pl. szőlő, gyümölcs, kapásnövény, erdei gyümölcs stb.), őshonos állatok-ról, állatfajokról, lótenyésztésről, lovas turizmusról stb.? Kérjük, sorolja fel!

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................


8. Ismer-e olyan helybelit, akinek kedvenc hobbija mások számára is érdekes lehet: fest, farag, bőrt vagy fémet, csontot munkál, makettet, modelleket, gyermek-játékokat készít, felújít régi gépe-ket, sző, fon, hímez, horgol, fotós, filmes, illetve gyűjt valamit (bé-lyeget, régiséget, receptet, képet, kaktuszt stb.)? Kérjük, sorolja fel őket elérhetőségükkel:

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

e) kulturális örökség

9. Ha vendége érkezik, mit mutat meg neki feltétlenül saját telepü-léséről és annak környékéről?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

g) természeti környezet h) turizmus és vendég-látás

10. Milyen kiemelkedő természeti értéket ismer településén vagy annak szűkebb környezetében (termálvíz, föld, ásvány, termé-szetes élővilág stb.)?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

b) egészség és életmód; g) természeti környezet

11. Van-e a településen, aki gyó-gyító tevékenységet végez az orvoson kívül (gyógynövények-kel, gyógyító szerekkel, egyéb módon)? Kérjük, sorolja fel őket elérhetőségükkel!

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................





Ágazati besorolás


12. Használnak-e az itt élők gyógynövényeket? Ha igen: melyeket és miket készítenek belőle?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................


13. Hol tudnak összejönni, közös-ségi tevékenységeket folytatni a település lakosai?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

c) épített környezet

14. Zajlik-e a településen ipari termelés? Ha igen: mit, mivel, hogyan gyártanak?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

d) ipari és műszaki meg-oldások

15. Foglalkozik-e valaki személy- és áruszállítással? Ha igen: milyen eszközökkel történik ez?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

d) ipari és műszaki meg-oldások

16. Milyen ünnepei vannak a településnek?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................


17. Milyen ünnepei vannak a családoknak?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................


18. Van-e a településnek híres sportolója? Ha igen: ki ő, milyen sportágban, milyen eredményt ért el?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

f ) sport

19. Vannak-e hagyományos, helyi sportrendezvények? Melyek ezek?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

f ) sport

20. Hogyan óvják az itt élők a helyi természeti, környezeti értékeiket?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

g) természeti környezet

21. Bekapcsolódik-e a település a turizmusba? Ha igen: hogyan?

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

h) turizmus és vendég-látás




Ágazati besorolás


22. Tud-e egyéb olyan értéket, ami a kérdőíven nem szerepel, de kiemelkedőnek tartja (helyi ismeret, tudás, érdeklődésre számot tartó érdekesség). Kérjük, írja ide!

c fotó

c

tárgyc

írott anyag

c

egyéb:

...........................................

...........................................

...........................................

Tartalomtól függően

Font

os, h

ogy

a fé

nyké

pet

az

ered

etét

jelz

ő p

onto

s le

írás

kísé

r-je

(sze

rző

neve

, mik

or é

s ho

l kés

zült

, mi l

átha

tó ra

jta

stb.

)!

Ha

egy

tárg

y va

gy tá

rgyc

sop

ort k

erül

beg

yűjt

ésre

, fon

tos

a fo

rrás

(ado

mán

yozó

, tul

ajdo

nos,

leté

tbe

hely

ező)

meg

jelö

lése

, a

tárg

y le

írása

, a g

yűjt

és id

eje,

a s

pec

iális

táro

lás

vagy

kez

elés

i m

ód is

mer

ete.

Az

álla

gmeg

óvás

sze

mp

ontj

ait s

em h

agyh

atju

k fig

yelm

en k

ívül

!

Az

írott

any

agok

terj

edel

me,

feld

olgo

zási

mód

ja is

kör

ülte

kin-

tést

igén

yelh

et. G

ondo

ljuk

végi

g, h

ogy

a kö

zzét

étel

, fel

dolg

o-zá

s va

gy a

rchi

válá

s sz

emp

ontj

aina

k m

inde

nben

meg

fele

l-e?

Lehe

t pl.

vide

ofel

véte

l, ha

ngfe

lvét

el, v

agy

a sz

óbel

i leí

rás

alap

ján

a ké

rdőí

vező

ált

al tö

rtén

ő írá

sos

rögz

ítés.

Amennyiben a válaszadó hozzájárul, hogy neve bekerüljön az értéktárat létrehozók adatbázisába, kérjük, adja meg az alábbi adatokat:

A válaszoló neve:

Lakcíme:

E-mail:

Telefon:

3. táblázat Kérdőív települési értéktár-felméréshez

A kérdőívek felvétele koordináltan zajlik. A települést méretéhez és adottságaihoz igazo-dóan területi egységekre felosztva, személyes felkereséssel, vagy központi helyszíneken kihe-lyezett, önkéntes alapon kitölthető kérdőívezéssel lehet végezni. A személyes megkeresések hatékonyabbak, hiszen vezérelt interjú formájában pontosabb információk nyerhetők. A java-solt „hólabda-módszer” pedig eredményesebb mintákat adhat, miután a már megkérdezettek tesznek javaslatot a következő interjúalany személyére.

A kérdőívek javaslatokat tartalmaznak, tehát tartalmuk nem automatikusan kerül az értéktárakba. A feldolgozómunka része, hogy a közösség tagjai kollektív döntés alapján hatá-rozzanak a javaslattétel vagy az elvetés mellett.

A kérdőívben rögzíteni kell, hogy a javasolt értékekről milyen forrásanyag áll rendelkezésre. Ez is a későbbiekben történő rendszerezést segíti.

Speciális esetekben adott célhoz illeszkedően saját kérdőívet is összeállíthatunk hasonló elvek mentén. Alkalmazható helytörténeti gyűjtemény létrehozásához, felmérhetőek a telepü-lésen fellelhető és rendelkezésre bocsátható tárgyi javak, emlékek.



iNterjúzáS

Az interjú a kérdőívezéshez hasonlóan irányított információgyűjtési módszer, olyan be-szélgetés, amely meghatározott kérdésekre adott válaszok folyamatára épül. Az interjú alanyai tervezett tematika alapján adják át ismereteiket a kérdezőnek, aki a válaszokat rögzíti, és kiér-tékelésre előkészíti.

A személyes interakció lehetőséget biztosít a különböző kérések differenciálására, súlyozá-sára –az interjúalany tudásához igazodóan.

FelhívásA gyűjtőmunkát segítő módszer. Lényege, hogy írott formában, a település különböző fó-

rumain hívjuk fel a figyelmet egy témához kapcsolódó akcióprogramra. Ilyen lehet pl. ünnepkörhöz kapcsolódó emlékforrások, fényképek, használati tárgyak gyűj-

tése, de a helytörténeti kollekció létrehozását segítendő kérés is a lakosság irányába. Fontos, hogy határozzuk meg a gyűjtendő anyagok esetleges paramétereit, a leadás helyszínét, idő-pontját, készítsük elő az átvétellel kapcsolatos dokumentumokat.

Döntés, feldolgozás

Közösségi beszélgetésekJó alkalmazási lehetőség a kérdőívek anyagainak feldolgozására, ahol a gyűjtött értékek

közösségi alapú elfogadását vagy elvetését, esetleges kiegészítését, pontosításait biztosítja. (Kapcsolódó módszerek: World Café, papírívezés.)

A közösségi beszélgetések biztosítják a kollektív döntéshozatalt, a munkafolyamatok kö-zösségi alapon történő irányítását. Ha a kérdőívek feldolgozása során nagyszámú dokumentá-ciós anyag keletkezett, javasoljuk a szakágazati tematikus csoportok kialakítását. (Pl. a kulturális örökség témakörében valószínűsíthetően több, míg a sport vagy ipari és műszaki megoldások témakörében kevesebb anyag kerül begyűjtésre.)

Továbblépési lehetőségek: helytörténeti klub vagy hungarikum klub alakulása, tankataló-gus, helyi tudástár készítése, helyi kalendárium létrehozása stb.

A tárgyi, szellemi emlékanyag dokumentálásaA gyűjtött információk különböző eszközökkel történő dokumentálása: fotózás, leírás, vi-

deó stb. Fontos, hogy e munkát adatbázisban rögzítsük, hogy visszakereshető legyen. (Ki, mit hol és mikor milyen módon rögzített, hol található a dokumentum?)

Szakértők bevonásaA kiválasztott értékek hiteles, tudományos igénnyel történő leírása, előkészítése.

BemutatásA gyűjtött értékek nyilvánossá tétele, állandó vagy időszaki kiállítás, gasztronómiai bemu-

tató, kóstoltatás, archiválás, kézműves bemutató, mesterségbemutató, szakmai előadás stb. formájában.

A programok, programelemek változatosak lehetnek, hiszen elképzelhető, hogy pl. egy teljes tájház felállítására elegendő néprajzi anyagot is összegyűjtünk, de az is lehet, hogy egy adott szakma tárgyi emlékei köré tudunk majd egy tematikus állandó bemutatót és interak-tív projektnapokat szervezni. (Pl. kovácsműhely, ahol alkalmanként bemutatókat tartanak, s a látogatók által kipróbálhatóak a különböző munkafolyamatok is, de szabadegyetem keretében a kovácsmesterség történetéről hallhatunk előadást, vagy a különböző kovácsolt termékek, eszközök, szerszámok meghatározásában kvízjátékot is szervezhetünk.)



Módszertani tapasztalatcserékOlyan alkalmak, amelyek a hasonló tevékenységet végző közösségek számára biztosítják

az információ- és tapasztalatcserét, jó gyakorlatok megismerését, a különböző munkaformák bemutatását. Ezek lehetnek táborok, szakmai napok, workshopok, látóutak stb.

Nyilvánosság –Program, hír és hírértékMunkánk érdemi része a nagyközönség elérése. Ennek módjai a programtípustól függő-

en változóak lehetnek, de az eredményesség szempontjából lényeges, hogy a célközönséget konkrétan meghatározzuk. Kiknek és milyen módon kívánjuk a munkánk eredményeit feltárni?

Minden alkalmat meg kell tudnunk ragadni ahhoz, hogy mind szélesebb közönség számá-ra tegyük elérhetővé tevékenységünket, biztosítva a kollektív tudás megjelenését is a feldolgo-zás folyamatában.

A település közössége élén végzett munkához rendelhetünk hagyományos kommunikáci-ós tevékenységeket (alkalmi híranyagok, plakát, szórólap stb.), de a programjainkat is szervez-hetjük oly módon, hogy azok egyben eszközei is legyenek a nyilvánosságnak.

Gondoljuk végig, hogy az alábbi programokat kiknek és milyen módon, milyen eszközök-kel továbbítanánk?

ProgramtípusokÁllandó programok- Tematikus állandó kiállítás- Digitális adatbázisok, elektronikus gyűjtemények, tematikus fotóarchívumok- Gyűjtemény-kiállítás- KiadványokAz állandó programok jellemzői, hogy egyszeri jelentősebb befektetést igényelnek, elavul-

hatnak, folyamatosan működtethetők, fenntartásuk az intézményi feladatokhoz illeszthető, és rendszeres akció-programsorozatokkal fenntartható az érdeklődés irántuk.

Időszakos programokAz időszakos programok alkalmi, valamely más eseményhez kapcsolódó „egyszeri” törté-

nések.- Interaktív projektnapok

= közösségi feladatvállalással zajló tematikus, komplex értékbemutatók- Falunapokhoz kötődő szakmai bemutatók „premierek”

= helyi értékek időszakos bemutatása- Újabb értékek bemutató „akciója”

= pl. a „hónap értéke”, vagy a „szezon terméke” stb.- Gasztronómiai bemutatók

= a helyi termékekre, specialitásokra építve- Szakmai fórumok, műhelyek

= valamely jelentősebb helyi sajátosságra építő szakmai programok- Kézműves foglalkozások

= helyi hagyományok szerint- Mesterség bemutatók

= helyi hagyományok szerint- Kvízjátékok, vetélkedők

= helyi specialitásokhoz köthető tudástesztek- Tematikus időszaki bemutatók

= Pl. szüreti mulatság fotótár és eszközbemutató



Az időszakos programokkal célorientált közönséget szólíthatunk meg. A programok egy-máshoz is illeszthetőek, az állandó programok kiegészítő eseményei lehetnek. Egy-egy alkal-mi program változatosságot biztosít, figyelemfelkeltő hatással bír, szélesebb érdeklődésre is számot tarthat (koncentrált turisztikai vonzerőt jelenthet), hatékonysága a rendszerességben, aktualitásban mérhető.Értékbemutatók

Az értékbemutatók számos kiváló példát szolgáltatnak arra, hogy a „kevés” – ugyanakkor nemes dolgokból is lehet önálló, figyelemfelkeltő – és nem utolsósorban erős közösségi tudat-tal és akarattal kialakított települési arculatot építeni. Ezeknek egyetlen célja van: felhívni és ráirányítani mások figyelmét az itt élőkre és munkájukra.

Gondoljunk csak arra, hogy hány gasztronómiai alapokon nyugvó fesztivált ismerünk ma már pl. a rétestől a tökfesztiválokig, a diótól a mézen át a lecsóig, a bortól a pálinkáig, de a ter-mészeti környezetünkre is gondolhatunk, pl. a gólyafesztiválokra vagy a Tatai Vadlúd Sokada-lomra, amely a vadon élő madarak őszi vonulásához kapcsolódva ma már nemzetközi hírnevet hozott a településnek. Ezek jó példák arra is, hogy egyszerű marketingeszközök használatával milyen muníciót adhatunk településünk kezébe, annak egyedi értékei alapján.

A kollektív identitás erősítése szempontjából fontos eredmény lehet olyan szokásokhoz kö-tődő sajátosságok leírása, amelyek tartalmukban kapcsolódnak a nemzeti hagyományokhoz, de egy-egy elemükben kizárólag települési vagy területi szinten térnek el attól (pl. népviselet, ételkülönlegességek, gazdálkodási formák, építészeti megoldások, népművészeti hagyomá-nyok stb.) Ezek adják a kiemelkedő nemzeti értékek és a hungarikumok összességét.

Közzététel – Nyilvánosság a web „hálójában” és azon kívülA közzététel fontos része lehet egy online felület, amelyen közösségi terünk és települé-

sünk határait virtuálisan átlépve a nagyvilág számára is egyszerűen elérhetővé tehetjük azok meghatározó értékeit. Fontos, hogy helyi szinten nem hagyatkozhatunk kizárólag a webes felü-letek nyújtotta lehetőségekre, hiszen a digitális hozzáférés a lakosság nagy része számára – fő-ként a kisebb településeken – máig kritikusan alacsony szinten maradt, ugyanakkor a nagyvilág számára csakis így lehetünk „láthatóak”.

Ezt az ellentétet oldhatjuk pl. a helyi újságban rendszeresen közzétett „Értékőr” rovattal, aktuális hírekkel, vagy a faluünnepek alkalmával szervezett időszakos programokkal. Ugyanak-kor e prezentációs formák figyelemfelhívó szándékkal már a szélesebb nagyközönség érdek-lődését is kiválthatják értékőrző ténykedésünk eredményei után. (Ennek már a vidékfejlesztés szempontjából is közvetett jelentősége van).



(Footnotes)

1 A Mag-ház. On: Élettér Közösség- és Településfejlesztő Egyesület Online www.elete-regyesulet.hu (Online elérhető)

2 Forrás: Bordányi IKSZT. Szerző: Börcsök Roland. Helyszín: Bordány.

3 Civil Mozaik – Ingyenes tanácsadás civil szervezeteknek. On: Göd Város Hivatalos Hon-lapja 2015. július www.god.hu/

4 A MÜSZI – Művelődési Szint. On: MÜSZI Szabad Szellemiségű, Önfenntartó Kulturális Tér Online. 2015 július www.muszi.org

5 Civil Közösségek Háza Online http://www.ckh.hu/

6 Partnerséggel a hatékony közpénzfelhasználásért. On: Nemzeti Művelődési Intézet On-line, 2015. március 2. http://www.nmi.hu/hu/Hirek/Partnerseggel-a-hatekony-kozpenz-felhasznalasert

7 Az egyesületről. On: Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület Online, 2015. július http://zalacivil.hu/?page_id=41

8 Forrás: proHáló. On: http://prohalo.hu/hu/prohalo_program

9 Galamb- és nyúlételek gasztrofesztiválja. On: Nemzeti Művelődési Intézet Online www.nmi.hu

10 Forrás: Nemzeti Művelődési Intézet. Helyszín: Kondoros.

11 Ötlet program. On: Önkéntes Központ Alapítvány Online http://www.oka.hu/cikkek/oe-tlet-program

12 TORNÓCZI Zs. – BÍRÓ Á.: Szenior önkéntesség 2012. On: Önkéntes Központ Alapítvány Online http://www.otletprogram.hu/cikkek/szenior-oenkentesseg-2012-4

13 GICZEY Péter: Szomszédsági önkéntesek a Csapókertben. In: Parola 2004. év, 2. szám, Közösségfejlesztők Egyesülete, Budapest, 2004 (19-21. o.)

14 Európai Önkéntes Szolgálat (EVS). On: Harmónia Szabadidő és Kulturális Közhasznú Egyesület Online http://harmoniaszajol.hu/

15 A Mag- Ház. On: Élettér Egyesület Online http://www.eletteregyesulet.hu/maghaz.php?id=maghaz/iksz

16 Forrás: Nemzeti Művelődési Intézet.

17 Tiszakécske és környéke karitatív szívesség cserélő központja. On: HROD Közösségi Gaz-daság és Társadalomfejlesztési Központ és Tiszakécskei Szentháromság Katolikus Plébá-nia Online szivessegcsere.hu



18 Vas megyei önkéntes rendszer. Forrás: HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesz-tési Központ, Budapest, 2012

Önkéntes kártya-, adatbázis- és pontrendszer. On: Vas Megyei Önkéntes Centrum On-line http://www.vasionkentes.hu/

19 „Add a hangod!” 2015 program. On: Talentum Alapítvány Online www.onkenteskoz-pont.hu

20 DITZENDY Károly Arisztid (szerk.): Kontaktpont kézikönyv- a Kontaktpont irodahálózat szolgáltatási kézikönyve. Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft., Budapest, 2014

Módszertani kézikönyvközösségi szolgáltatások működtetéséhez 4.

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 1.Közösségi művelődés

I� úságfejlesztésKözösségi művelődésKözösségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 2.Közösségi információ

InfópontKultúrnetErőforrás térképAdatbánya

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 3.Közösségi tanulás

TankörFelnőtt tankörSzépkor Kör

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 4.Közösségi erőforrások

Civil térÖnkéntesÉrtékőrző

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 5.Magadura

KarrierMagadura

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 6.Egészséges közösség

BabaklubEgészségfejlesztés

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 7.Közösségi problémakezelés

PárbeszédVillámhárítóSorsfordító

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 8.Köz-Könyv-Tér

Köz-könyv-térOlvasásfejlesztésKönyvtári tudásközpont

Módszertani kézikönyv közösségiszolgáltatások működtetéséhez 9.Agórák és térségük

Agóra integrálAgóra térségközpont

További kiadványaink:

szolgáltatások működtetéséhez 5.

4Közösségierőforrások

közösségi erőforrások - módszertani kézikönyv közösségi...

Documents