F E J L E S Z TP E D A G O G I A

ped.ag6giai szakfoly6irat / 18 1ufolyam, 2007/2

ZS NVNS A BESZEDVIZSGALOORSZAGOS SZAKERToI BIZOTTSAG.

TARTALOMJEGYZEK

3 /Irintytt

4 / lrBeszdv'nsgtrl6 Orszigos SzakrtSiBizottstrgmirltja, jelene, jdv6je / Gy6ry Gd'bornb5 / Azels6, nem bentlakisos logop6diai osztaly / Herzogn1 Furst Bed.ta7 / Hogyanfolytatnrk ,,emberi er6feszitEseinket"? / Csabay Katalin

LO / Abesz&fogyat6kosok diagnosztikdia / Csabay KatalinlZ / Var|zsszavak- h6tk6znap i szavak - ,,e16 sz6k" - 16 beszd- A npmese diagnosztikai jelent6s6ge /

MoorcbniSzikszai Klara17 / Koratfejleszt6s, besz6dinditls / Vanda lldik618 / Szocii,lps zicho[6giai szempontok a beszd- 6s nyelvi fejletts6g megit6l6s6ben /

Iitryini Enge lm ay e r Agn e s2l I Ff,millet 6s gyakorlathatdrhn: abeszldfeldolgozlsa / G6sy Md.ria24 / Az olvas6 agy / Cs4pe Valdria3O / Akognitiv funkci6k megkozelit6se, fejl6d6se 6s neurol6giai zavarai / Horud'tb Szabolcs36 / e,gyermeki nyelvfejl6d6s logop6diai szempontir 6rtelmez6se / Febdrnd Koudcs Zsuzsanna17 / Afoniltria 6s a logop6dia kapcsolata / Balazs Bogldrka44 / 5-10 6ves gyermekekir6sinakfejl5d6s6r6l: 6vodisok spontan ir6sa, als6 tagozatosok

helyesirls-fejl6d6se / L6rik J1zsef50 / Asafitos nevel6si ig6nyr6l - nemzetkozi bsszehasonllths / Andrassy lldik676 / filniny orszilg,annyi megoldis.,. / Langernd BucbwaldJudit80/ Summary

Crmlap: Korai fejlesztds, beszddtnditas. Nanda Ildik6 irisi,hoz)

/ 0 Fejleszt6 Pedag6gia 200- I '*- ws

Projekt a hd.trdnyos belyzetfi gJ/erekek esdlyegtenlosdgdnek biztosttdsdra Olaszorszdgban

LANGERNE BUCH\rAID JUDIT

AHANY ORSZAG, ANI\|YI MEGOLDAS...

AjelLl6dhezb6ltan.,AbbA da s a

A HATRANYOS HELYZE"IT] GYEREKEKrr..rttcnAcro.;a: FocALMA jis ToRVENTYISZABALYoZASA OLASZoRSZAGBAN

A tanulmdnyban egy ^ h6tr6Lnyos helyzetiigyerekek kozoktatdsba val6 integraci6jatel6segit6 projektet s annak pedag6giaihafferet szeretnm bemutatni, melyet k6tszervezet dolgozott ki egymassal szorosegluttmrikdd6sben: a Laboratorio ZonaleAusili (a szolg|lat c6lja a h|trdnyos helyze-triek es6lyegyenl6s6gnek biztositlsa) 6s aCentro Formazione e Ricerca Don LorenzoMilani e Scuola di Barbiana (a kozpont fel-adata a Scuola di Barbiana s alapit6iaszellemi oroks6g6nek gondozAsa s nijit'6leszt6se).

A projekt 6s a pedag6giai hitttl rszle-tes bemutatasa el6tt azonban szi.iksges azintegrlci6 s a hiltrinyos helyzetii fogal-mak olaszorszAgi hasznllat|nak a pontos6rtelmez6se ,,L' inserimento degli handi-cappati" kifejez6s sz6 szerinti forditisbanazt jelenti, hogy a ,,hltrinyos helyzetfiekbeilleszt6se (integrlci6ja)" A hltrinyoshelyzetri alatt az olasz nyelvhasznAlatbanazokat ^ z embereket 6rtik, akiket a tarsa-dalom 6s annak erre specializ|lt int,zm-nyei blrmely okb6l kifoly6lag (testileg,szellemileg, lelkileg, beszdk6szsgtiket il-let6en s6rtiltek; tanulisi 1ll. magatan6.sza-varai kr.izdenek; intzetben, nem megfele-16 csalidi koriilmEnyek kozott, szocielis6rtelemben hitrlnyos kornyezetben 6l-nek, stb.) gyenge, hltrdnyos helyzetff, el-szigetelt, a t|rsadalom perem6re szorult,illerve abb6l kirekesztett emberr6 vllhat-nak.

Az integraci6 olasz E.rtelmez6sben a ko-vetkez6ket jelenti:- a tdrsadalomnak meg kell tanulnia ke-

zelni a hltr1nyos helyzetrieket, hogy

mindk6t fl sz6m5.ra tudatosulion az in-dividuum milssdga

- a tArsadalmat k6pess6 kell tenni arra,hogy verbllis 6s szocio-emocion6lisszinten kommunikilni tudion a h6tr6-nyos helyzetfekkel;

- a tirsadalomnak meg kell pr6bllnia ahAtr|nyos helyzetilekkel interakci6tfolytatni, hogy mindk6t f6l kifejez6sretudja juttatni ig6nyeit, 6rdekeit snehzs6geit, k6pes legyen azokat rt6.-kelni, valamint ezen kereszti.il meg le-hessen val6sitani a konstruktiv konfron-t6ci6t kozottiik. (Kasztantowitz, 7982)A hitrlnyos helyzetriek t6rsadalmi elszi-

getel6s6vel, illewe kirekeszt6s6vel nem le-het azt el6rni, hogy a tlrsadalom megta-nulja a hAtr|nnyal 616 emberekkel val6normilis 6s emberi b1n6sm6dot. Els6 16-p6sk6nt ezrl az olasz korminy 7977. au-gusztus 4-6n elfogadta azt a torv6nlt,amely biztositotta a lehet6seget ^ h tra-nyos helyzetii gyerekek integrhci6iAra akozoktatlsi int6zmdnyekbe. (Kasztanto-witz, 1982) Az az6ta eltelt 6vekben szimoskis6rlet toftent az integr6ci6 6s az es6ly-egyenl6s6g min6l eredm6nyesebb megva-l6sit6sAra, melyek kozul jelen tanulmlnykeretein behil a Scuola di Barbiana alter-nativ iskolamodell megalapit6jdnak, DonLorenzo Milani pedag6giai koncepci6iln,illetve az o lltala kidolgozott kollektiv szo-vegalkotis m6dszer6n alapul6 projektetszeretnem bemutatni.

ScuoLA or BeneIANa: DoN LoRENzoMrreNr proac6crAr KONCEPCIOJA

OlaszorszAgban az 50-es vek v.gn gaz-dasigi 6s tirsadalmi probl6mlk miatt nemvolt lehet6sge a gyerekek egy rsz6nek,f6leg a szeglny sorb6l sz6Lrmaz6knak, a

egy(S:

6kmegnl, I

egytovibbtanullsra. Don Lorenzo l'1' . alaphitrlnyos helyzetii gyerekek es.;.-r,:- tottai6s6g6nek biztositasfua lltrehozra '. : r-:. - benana nev{ elszigetelt, kis hegyi ial-:. Asaj6t pedag6giai elkpzel6sein ala:- - : kornkoltrjdt, amely eredmnyesen mrlkc':: - lani ,

Az itt tanu16 dilkok hitrinyos i;..":= . 6s B;ek voltak, iitalitban anyagi okok r::i:- ,- - tanirlehet6sdgiik nem nyi l t a tanuia::"-:- aszam6Ls iskollkban nem tudrik tel;:-':::-. foga11oze ue.rossgro{l? le8e,r.ozs ^ }Dlallo{ s9 4a39sl.ua>1-?^et gzelaJlT'{oI?19['4a89sdua19na1-ru-nugleroq?l e ls?pe{ttunnf,8a ze 4gllnuet-Eeru sg sgru r{uapurur uaq>1a39s9teqe1 s9uaq4re89ssad94 /,8orq' lugse I'Ea 1e>11o.lguet? s? Ialplelaral'E e 4gtugttl pl?tp?8oJlg'esgzoqerl l Blo{sr pBqBzs sg gluaft8a zez[19c 4audlatue 's1 lsoru Seur 4euz11sg1ezr s9>l?llotlsgle^ 1a11aford sorxgzs ettzodele as-larezspgru rcBg8eped ruEIrW ozuero'I uop'e,rpg>1tru11gdEa Ja^-rllsny eleuoz otrot-eroqe'I z sa laf.uuatuzglul lsgleDlo sowgzsueqgsgzopvo8 tezeNezs tnau ?u?rqJ?g rp?lonf,s e ru?IW ozueroT uop eJJaJDI e euo-rzsrrjroJ orlua) v'{nlgl {euzoqual$l Igq-luodtuazs ua,{1ure1er IDI? '{le>l{oze ugros?s9to>lle >1a8a,rozs qDlello{ sg >1aE9s,(ua1-9t'a1 gzatay4'Io{?19['4e89sdua4grrat Ilu-nugluroq?l E ls?pq>lDrulnf,Ba ze 4gllnvet-8eur sg sgru Dluapurur uaq41a89s9laqe1 sgueq>llaEgsssdgq dSoq lugre{Ea 1z>1>lorguztz s? IeryIe>leref,E e 49tu9r,14 IuepeSo;g'Esgzoqarl9l ?lo{sl peq?zs sa oluatlaa zez[9c laudlaue 'sr lsoru Eau 4euetlsgp,r sg{pilotlsgl?^ lat{afo:d sourgzs etzodele a4-erezspgru relSgSeped 1uellry ozuaro.I uoq'{gltlsotztq sI ({ara^Uozs s119pads '191-e11?zrg'lez9,{tualrq'1d; la4gzq{zsa gleleJ-Eau e zaqdyew'et9sg'tr,s9pt'3aru qzug(grr

-e.sEalu rlaglaz,{1aq soduglgq e q {mE1op ta4al4aford 98opg le^gs?pa{Bwazgr1>1zur9zo31op rotlezs

gs-o1ua,{talpeaze tuqrrele^ '{glnzs ({osn8gErped gt;urtto11g ze s? {glo{sl 11e1z8org1 prp 4a1ara^d8gtezdleq sodug.ngq'19zo31op slypozsa,qa1p'rI8r-r89szs9Eg'as9r1Eas )puglgp-et8a'!ur. srlgrJozs 1a>1arad8 919 uaqtazdlaqsodu9r19q e evpqpJ laudlau 'pnelgayns11o11deye uaq-I661 D^eu rlrsnval?uoz ouol-sroq?'I

" IpAIBtuundEa uzsorozs ueqgsgl

-lsgprr8eu sg ueqgsgzo8loprl >lallaford eluodzo4 eu?rqr?g rp elonJs a ru?Jrry ozuer-o'I uoc ?)reJlu a euorzErrjJoJ ojluaS v' zoygsgpeSoya s? zeq?sgrewsr8aru Sgssgrue 4vupsglgzzoq sg ar989s9pad8ad19se>1a9tezd1aq sol.ugagq e 1a89s9raqe1 e11turarel8aw sr ueq>1urzfdzu >1az(1aru'arr91lozoq tarlaqaford uzdlo ta{arazspgrrr lloz-oE1opr4 Istlg luellw e^le.uzseqq! luodzgrlE u?ze 'l1ol esglysolzrq 4au989s9pad8a-Iygsa 4e4aralt8 $ez(']pq sodugrtgq eV^9sgzogerl?l EIo{sI zu e(t9c tuel11 1aarry't?8?$lero wr898eped grdeg ze ugtn es-9ugzs8au BIoIsr ze s? elggq ruBIrW ozuer-oT uoq ezzopuo8 dSoq'aupeleg luodzg>1n eu ?u?lqr?g rp ?lonJs a luelrw ozuaJoTuoc uJJeJIu e auoE?rujod orlua) v 'lglo>l-$ zselo ze ellelzotlerEarrJ rrrJe !ra.la4oL8,.puEI?{" lgletlo-lsgla^au dEzu d8a 19r{elzsel?leJ ueq?lare{ lalr?slT ru?IW uoc Eueq?gzstozsel6'{u1.rteqlul{el >1euE9sgtaq-al sgrJg^ouur sl ngzel 4e.{u9u1ruo>1 reue 1e>1e.{.1aur !a4aua1a ueltlo 4euzevsleyelrerezspgru e lururel?^ 'elelopuo8 p1398ep-ed z sr8gur 'ergl xal llglaza Ia^ ? 0E ]ulrrqqet rgru ?lo{sr rzuzrqreq e l8ot1'2e31

olvud rclINnWOl dVJTCNVH lrlYIUOmrUSJ OJlir9OUd:]aAS.UqZSq9hI SYJOXIYCIIAOZS AIJJA.I]O) Y

zoHysyJrs9Ts 9iu{ cas-o'rNir ce zv In

(786I'" 'elnqrs-ralnqrs erc) 'qq?sotuoJ8e1 4r,{8a zE gtnrpzQqgurquu ftaa 7vna7 e InzQ{ {3zg 'lgrgs-gtlsgle^Eaur loze s? 19npas91azd941a rerS-gSepadturo;ar j?[es e :{.eur re>1os uaqdlaru'19,ra1 sotugzs i(ugupara ze \o^ 11aug:4.-unur ^ !{ello{ ? {auug ,, ?ls?AJo I4E'nQz-e{ E s? eut r11e '{t6eze1. e t(vozstt' e etzod-ele8aw uesnlwuroln? dlaure 't1ol 19ae1d8a Srpunu dugtupa.ra8g,r V 'l?{ol?puorugzewlwet lglJdeJuol 194 astezs[t?a zes? trzssoq lqt e \ele^ezs z?qeu Igl e '12>1os-gtyg ueqgp4 ta>1as9p9tusr'1a,rau1911aruIos Bt u '1e4er,r-zs opu?ztrqH e pJ vepe!

rt iSoq'.(uasraa "

ngpgpze{Jg ["'] 'u-ol m lpta ppapunu {3oq '>lruloll-:los s? nta,rgzs ? {nuelal enyded u-ewgs m$o1 ,(Ea nalap_rzsSaru@ualos mq6o1 e 1n:tetlrr8aur-ge?aa,raraur 11ozse11ezs V 'ual gnel-ad pqdugqgu lugula zszlzzs {u9q9u-ry?ozr.utr.urt lo8lop 1os Bl dEzr-IrEPuOu Frrues {o^ tueu ?H 'rup?4unrpqgrdSeu 1,euzse1,azs uepuru u-zy'{nnorzso er4ozse\ezs telie?azate! e{rulof,edn{ezssq euuoq eqelazaley-eI e eugi.n'1a{as9l1?ursr zE {nlnzgl-a,n>1 d8oq 'ra19 4pzgu8rEgzrs? {uRuattrel eqelzse l'8eu 1,8auapurur vglrruY'llo^ ug)lsroo?l uan{-lo saz(Ea uapurlll 'elzadEa(tal s9 todelue^r{ {lPeur9l alapo d8a rczs{'ug'qe sg-gqesz e 1a1 lz4odzpezr{Ea( r4uapurur lu91-gslg" tlo^ Egsdua4g,rat 4Dlallo{ ?sgloll-8ew >laSazrozs V 'elzoSlopry sr l?razspgrrrrlaudletu'gleqlrSg[eqe a]azs?Atrrrze f,8or1 'aq9,r d8n '1uzr;rg[m1a leqal urlellai(u ua8epr aF-u11gu UauI la^ladueluuz? rgle{euepuru 'Ietlnuel larrledu ueqtngzsvrg qqodSzuSel V 'zo{zsa qqesoluo; $b-8e1 e tloa gzs e lgrcg>1runururo{ z ergutVzs l1e[w pe11ytr uoq ueqgt?ru?d1o; sgleqo zy lt6

s.rszsg ow r*, ^ l*:sYro)1Yclr.AQZS A;rXarroy 1

_

r [ E(ZOOZ'\leutuel{)'{?tlo^ 49rzqpe3o; E

-le sr ?r{nrrlgzs d8; 4ad1au 'w4o(lgqezs e g3au 4qto11de1lg uasezel {o{glp e s? rguei is? u?q9lo{sr zv 'nazQ{ rEso{?l ?u?rqr?g s? -{yetpgpst qor(ug,u1uet e'rcf,uetg7ue1 sV we1-lw uo(I uaueq 'uuaj lllg lnzg{ lezeduro{ -{e sa ae{'ueuet e {?$rrreu sgpglosodel y !

'319r l?lse^lo uaq I

-1aMuo>1 e ywe '1ezze ir-11enotgl B {glol ;-lruowqazssg sg 4gtzol'ugw1nu4 uesodzle r'zu1oa lguotpzsndle ugrleru sg 'lg.radr,r d8eryfo;1a uoltl zV 'rulgxrJ s? yuelld8eu 'ru-^rr{ole tawlU e 'pzadq4(tuql 4e{nuetSaur{o{9lp v 'l?{oqer?pu}zs gle {elpu {gIoW 'lopudulzs 4alar1d9 1n8eru rg{zg

'Srsaualad8aze 4Anon\e lglzs?r V 'laTa1ereus1 lelzs e8au 49tro11u s9 8eu 4?veNezs >iolglp V'{atl? Ior{E '.Ja llnpu} 1gqraza,(uro1 E lgqqv'al eleze^ lgqSgsgprt e Srpuru lo?e^ueue1e :nezauezs &11g;gvet pad8e '91ea 19q-tal? Juulrry uo6 'zar+letel89s>1nzs s9 zaq-1a.(u98r :uaqwe ze'zaqtazadurgl E Uopgl-osrde4 Eef,ueur1. z lSoq te3?ssatazfiellalgtat'dzp 4eu9lg.698ypad s9p91oscde1 y

Feils521f Pedag6gia 2007/2. szam www7 8 _ _ ,

A projekt k6t f6zisb6l allt. Az els6ben,ami a tanv kezdet6t6l a naptari 6v vg1igtartott ^ problm6t felvet6 tortdnettel val6megismerkeds ut6n a krilonboz6 mrihely-munkik kovetkeztek, amelyekben a gye-rekek aktivan rszt vettek. A misodik fA-zisban, janu6rt6l a taney v6g6ig pedigmegsziiletett a gyerekek 6ltal kigondoltkollektiv szoveg: ,,Egy nevesincs szin tort-nete" cimmel.

A misslgr6l folytaton beszlgets koz-ponti temeiakent a szint v6lasztottlk. A ki-indul6 pont egy toftenet volt Camillo Cro-mo cimmel, amelyben a gyerekek egyolyan kamleonnal ismerkedhettek meg,aki el6gedetlen volt onmaglval 6s mindenhelyzetben, amibe kertilt, megvAltoztatta aszint, amivel megpr6bdlt alkalmazkodniaz adott szitu6ci6hoz.

A mese felolvasisa utin kezdt6k meg agyerekek a killonboz6 mrihelytevkenys-geket, amelyek sor6n a szinnel, a fdnnyel6s annak tulajdonsigaival foglalkoztak.Tanulmlnyoztik a ktilonbbz6 szineket,szineket kevertek, szines porgettyrit k6szi-tettek. Szinezett mrianyag lapok segitsg6-vel megismerkedtek az anyag ittetsz6s6.-g6vel. Megfigyelt6k a fny'tors jelensg6t:vizzel teli poharat Cs aftetsz6 prizmilt he-lyeztek a napfny 6ti1ba, ami szivLrvLnlrrvetitett a falfa.

A multim6dias eszkozdket haszniititk aval6s6g

s az rzbkels krilonboz6 m6diai-nak megismertetds6re. Kis6rleteket v6gez-tek, hogy megtapasztalhasslk az 6rzkel6skrilonboz6 m6djait: lugy^nazt a dolgot ka-merival k6szitett felvdtelek segits6gdvelmis-mis aspektusb6l mutafiak meg a gye-rekeknek. A fekete-fehdr szinek segits6g6-vel szemf 6ltett6k, hogy hogyan l|tjik az 6l-latok a kortilotttik lv6 vil6got, specilliseffekteket (f6ny-irny6k kombinlci6ja)hasznlltak, hogy meg6rtessk a chpa ,rz-kel6s6t. Megmagyarizt6k a fecskefarkflepke pottyeinek evohici6s funkci6jlt. Raj-zokon 6s f6nyk6peken keresztril tapasztal-hatt6k meg, hogy ugyanazt a k6pet tobbf6-lek6ppen

rtelmezhetjiik (Escher rajzai pl.klt viza vagy k6t egym|sra n26 arc).A kis6rletek soran felhirtlk a gyerekek fi-gyelm6t a k6dolls egys6gess6g6re szem-ben a jelent6sbeli eltr6sekkel, krilonbsd-gekkel.

Megismerkedtek az emberi rzkel6,s li-tison kivtili lehet6s6geivel. Elsot6titett he-lyis6gben tapaszlalhattdk meg a gyerekek,

hogy a szemtikon kivi.il milyen 6rzkszer-veiket hasznllhatj6k m6g. Megtanulhattik,hogy az 6rint6s nem csak szocializlci6sc6lra alkalmas, hanem az lnkels alter-nativ formlfaknt is alkalmazhat6. Ezenkeresztiil megismerhett6k, hogy hogyan,,lltjik" a vil|goL a l6t6sukban korldtozot-tak. Megtanult6k felismerni a szineket,megismerkedtek azok anyagi l6t6vel is: pl.a homok mint az okkersirga anyagi meg-jelen6si formilja.

A projekt mlsodik szakaszlban kovet-kezett a t6rt6net kitalil6sa, melyben az ot-6vesek csoportja vett rszt. Szerepl6ket 6sszitudci6kat javasoltak, mellyel dletre kel-tett6k a Nevesincs szin toftnetet. Mindenszin kapott vagy emocionilis vagy kvalita-tiv 6rt6ket a gyerekekt6l. Volr, aki raizosformAban itbrizolta a tortenet r6szleteit.A tortenet helyszin6t, a szem6lyeket 6segy6b elemeker kartonb6l

s dobozokb6lform6lt6k meg. A kartonfigurlk 6letre kel-t6se azoknak a cselekv6seknek a megfi-gyel6svel kezd6don, amiket a rorrnetszerepl6i vEgeznek (futis, besz6d, sirls,stb.). A megfigyelsen kereszttil eljutottaka mozgtrssorozatok megalkotitsithoz

s igya statikus alakokt6l (niz) elrkeztek annakdinamikus formilitrhoz, az

letre keltettkartonfigurlkhoz.

A tort6net szerepl6i szoros kapcsolatbanlllnakmindazzal, amivel a gyerekek a pro-jekt els6 szakaszilban megismerkedtek.A prizma a mes6ben kristillyi vhltozik,amelyen kereszttil megsziiletnek a szivAr-v6ny szinei. A nevesincs szin a szivLrvinyszineinek kevered6s6b6l jon l6tre, ezLltal 5a legcsfnyibb, de aleggazdagabb is. Mivela tma szintetizii6 eleme a missAg s an-nak elfogadtatlsa, ez1t a toftenet cime isEgy nevesincs szin tofienete lett, kifejezveezzel a tobbi ismert strntol val6 eltdr6s6t.A falu, ahol iitsz6dik a mese, kezdetben fe-kete-feh6r. Ezt kiszinezve szriletik meg atobbi szerepl6: a szinek. A kirt jelenti azt azeszkon, ami osszekeveri a szineket 6s igymegadja az eredet6t a Nevesincs szinnek.

A PROJEKT HATASA

A projekt megvalositisa sor6n lezajlik a gye-rekekben az az azonosul6si folyamat, mely-nek v6geredm6nyeknt kozelebb kenilneka missAghoz 6s annak elfogadAsirhoz. Az6rzkel6s ktil6nboz6 formlinak a megisme-r6s6vel megtapasztalhauitk, hogy mindenki

misknt l6gaavill.got 6s nem csak egyetlen ,,Milehetsges m6dja van a megismer6snek ,,Sz'A brtenet megalkotlsa sor6n pedig megta- s sernulhanik az egytittmriked6st tirsaikkal ,,Nemegtapasztalhanik,hogymindenkisajdtk6 hozzApessdgeinek megfelel6en hozzA nd jimln egyutta feladatok megval6sititslhoz. A k

a szinl,,Ko

hogy rdunk jnem rs

szivim

EGY NEVESINCS sZiN TORTENETE

A kollektiv szovegalkotlson alapul6, amlssig megismersdre

s elfogadtarislrzirlnyul6 projekt ismertet6se nem teljesan6lkiil, hogy ne mutatnim be magirt azeredmnyt: Egy Nevesincs szin t6rt6nete

Ez a tortenet egy fekete-fehr falur6lsz6l.

A feh6r azt mondta a feket6nek: ..N6zdmindig nappal van!"

A -fekete effe azt felelte: ,,Nem, mindig6iszakavanl"

lgazilb6l d6lut4n volt.Egyszer egy flrhai6 rkezett az (trb6l &

leszitllt a falu f6ter6n. Egy nagyon furcsaalak ereszkedetr le, eztist ruhlban, lrtlAtsesszArnyakkal. Kristilynak hivtlk.

,,Ez a falu nagyon szomoni - mondta- -Kellene ide valami, ami nem csak fehr 6rfekete!"

Kristdly kinyitotta a szlrnyait 6s repiilnikezdett a falu felett. Hirtelen egy napsuginatsritott 6ttesz6 szArnyain s megjelent*a sziviwAny mosolyg6 szinei! Kristlly 169ra nyitotta a szemeit s azt krdezte:

.-.

hat d kik vagytok?"A szinek vidiman osszekeveredtek s

elkezdtek korben t6ncolni, egyre gyorsaL.ban forogtak, mignem szrevettdk, hqryeltfntek.

,Allil - mondta Kristdly. - Szriksgemvan ritok, hogy kiszinezzem ezt a fahn'

A piros kiszinezte a hAzak tetei6t, a zdd.a ftivet a kertekben, a sirga a Napot, a nrrancssirga avir|gokat. Csak a falu f6teres1116 krit maradt fehrl

A piros pirosra, a zold zlldre akara srnezni.

Az osszes szin belemenilt a kritba, a rtbszine pedig csirnya lett s mg neve semvolt.

Az ana 1616 emberek oniltek, hogy a fu-lu tele lett szinnel. de senki sem meor rk(rt k6zel6be, mert aviz cs(rnya volt.

Csak egyetlen kisfit ment a kirt kozdebe

s meghallotta, hogy valaki sir. A Ne*esincs szin volt az. Mellklet k

lepp'W 'zeqgwr l awgt[a|su.rtsatpq EosotozoBq .oslo 'osv.,q aquo6 Eowong :pqswtfalEou?sv.rt Eaapunl8sao? OI5 .Jaszgf rI.u-oT laH9ilq

t1rYrt

_ _ _rrOrmryCErO--rt

'ruou-cl) sgrpgujnlnur otErdlp aunuof, dzcrpuzll al?Iro lrral oga8o.r6

' azuarrg - o11a8n1irp orr{Jrl1 ''J 'r 's su?lod '?zuerap?,11ap ufoBepa d