Lelkitükör rövid utasításokkal

Ajánlva Őrzőangyaloknak!

Égi kalauzaink kezeibe tesszük le a Lelki tükör nyolcadik kiadását, kérve őket, hogy vigyék el magyar hazánk minden tájára s adják katolikus hívek kezébe; magyarázzák meg angyali sugallataikkal, hogyan kell üdvösebben használni a lélekmentő szentségeket s mentsék meg vele lelküket.

Mit kell tenned, ha azt akarod, hogy a gyónás lelked üdvére váljék?

I. Vizsgáld meg lelkiismeretedet. II. Bánd meg bűneidet és fogadd meg erősen javulásodat.

III. Gyónd meg őszintén bűneidet. IV. Végezd el a föladott penitenciát.

Így megtisztulva vedd magadhoz a legméltóságosabb Oltáriszentséget.

Figyelmeztetés

I. Sok gyónó egész életén át hiányosan gyónik.

Minden esetben a gyóntatószékben kell gyónásának hiányait sok fáradságos magyarázattal és kérdéssel pótolni. Mindannyiszor elmondja hosszú gyónásformuláját, amit bátran elhagyhatna; de nem mondja, amit mondania kellene, p. o. hogy mikor gyónt, mit vétkezett, hányszor követte el a súlyos bűnt. A gyónók ezen készületlensége, vagy könnyelműsége felette nehézzé, sőt valóságos kínpaddá teszi a gyóntatószéket úgy a gyóntatóra, mint a gyónóra nézve.

A Lelkitükör megtanít, hogyan lehet könnyen, röviden és lelked megnyugvására gyónni.

II. Alkoss helyes lelkiismeretet.

Nincs emberi nemünknek nagyobb átka, mint a rossz lelkiismeret; pedig nagyon sok embernek helytelen a lelkiismerete. a, Sok ember soha sem tud tisztába jönni lelkiismeretével. Egész élete hányattatás, aggodalom, bizonytalanság és lelki ziláltság: ott is bűnt lát, ahol nincs és képzelt kötelességek alatt roskadozik; Istenben nem jóságos Atyját látja, hanem inkább gyötrelmeinek okát. (Skrupulózus). b, Mások könnyelműen túlteszik magukat sok fontos parancson: ott sem látnak bűnt, ahol bűn van; nem ismernek sok kötelességet, ami alól nem szabad kivonni magukat. Szóval helytelen lelkiismeretet alkotnak maguknak. Igaz, hogy ha saját hibáinkon kívül tévedünk, nem vétkezünk; de aki vétkes tudatlanságból, vagy rosszakaratból téved és alkot helytelen lelkiismeretet, az nagyon vétkezik és nem állhat nyugodt lélekkel Isten ítélőszéke elé.

A lelkitükör megtanít arra, hogyan alkothatsz helyes lelkiismeretet. Vedd tehát és elmélkedve olvasd!

1. §. Néhány igen fontos megjegyzés a lelkiismeret megvizsgálásáról.

Lelkiismeretedet magadnak kell megvizsgálnod. Vakmerőség gondos lelkiismeretvizsgálat nélkül gyónni; és alighanem készületlenségre vall a gyónást így kezdeni: „ Tessék kérdezni”.

A lelkitükör segítségedre lesz, ha okosan használod. de három kérdésre hiába keresel benne feleletet, pedig e három kérdés megfejtése nélkül a készület és azután a gyónás sem lehet jó.

Ezen három kérdés: a, Vétkeztél-e? b, Halálosan vétkeztél-e? c, Hányszor vétkeztél halálosan?

a) Vétkeztél-e?

Erre a feleletet hiába keresed bármely lelkitükörben, ezt csak a mindentudó Isten és a te lelkiismereted mondhatja meg; azért is Istent kell kérned, hogy juttassa eszedbe bűnidet, azután kérdezd meg lelkiismeretedet. Mindenekelőtt, hogy alaptalanul ne vádold magadat, jegyzed meg, hogy maga a látás, hallás, nézés, érzés, testi hajlam és ösztön (például: ellenszenv, harag indulata, irigység, kevélység, torkosság, a hatodik parancs ellen való érzés és hajlam stb.) még nem bűn, csak alkalom a bűnre, vagy kísértés; akkor lesznek bűnök, ha fölismered,hogy veszedelmesek és mégis szabadon időzöl mellettük, vagy épen belegyezel azokba. Tehát nem jól cselekszel, ha vaktában fölsorolod, hogy haragos, rest, irigy stb. voltál, mert meglehet, hogy egyik sem volt bűn. Tudni akarod, hogy vétkeztél-e ezen vagy azon gondolatod-, szavad-, érzületed-, vágyad- vagy cselekedeteddel? Gondolj vissza azon időre, amikor előfordult; ha emlékszel, hogy bár tudtad vagy legalább is komolyan féltél attól, hogy bűnt követsz el és mégis elkövetted és pedig szabad akarattal, akkor vétkeztél. Aki nem tudja, nem érzi, hogy bűnös-e a gondolata, szava, stb. amikor elköveti, az nem vétkezik. Úgyszintén ami akaratunk ellenére, vagy belegyezésünk nélkül esik meg velünk, szintén nem vétek, akármi legyen az. Sokszor nem tudjuk a lelkiismeret megvizsgálásában eldönteni, hogy előfordult-e ezen vagy azon gondolat, szó stb.; máskor meg tudjuk ugyan, hogy előfordult, de azt nem tudjuk, hogy bűnnek ismertük-e, mikor elkövettük; máskor ismét azt is tudjuk, hogy bűnnek ismertük, de azt nem tudjuk, hogy beleegyezésünkkel történt-e. Ezen esetekben nem kell azt meggyónnunk, mert a lelkiismeretünk nem mondja biztosan, hogy vétkeztünk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy van bűnös tudatlanság is: mikor valaki a saját hanyagságából nem tudja, amit tudnia kellene; például, ha nem tudja: mikor és hogyan kell böjtölni, vagy ha kételkedik valami fontos dologban és nem kérdezősködik, ámbár megtehetné. Ilyenkor a bűnös hanyagságot is meg kell gyónni.

b) Halálosan vétkeztél-e?

A te kötelességed lelkiatyáddal megértetni, hogy halálosan vétkeztél-e tehát tudnod kell, hogy halálosan vétkeztél-e. De ezt sem tudhatod meg a Lelkitükörből. Ámbár ami halálos bűn szokott lenni, dőlt betűvel van ott jelezve és a jegyzetekben is meg van magyarázva, hogy mikor súlyos bűn ez vagy az a vétek; de hogy te súlyosan vétkeztél-e, mikor elkövetted, csak a jó Isten tudja és te tudhatod. Ha lelkiismereted azt mondja, hogy bár tudtad, vagy legalábbis komolyan féltél attól, hogy nagy bűnt követsz el és mégis teljes beleegyezéssel és szabadon el merted követni, akkor csakugyan halálos bűnt követtél el. Az ilyen halálos bűnt meg kell gyónnod, mert ha szánt szándékkal elhagyod, szentségtörést követsz el. Amit a bocsánatos bűnödnek ismersz, jó, ha meggyónod; de nem gyónsz rosszul, ha ezeket el is hagyod. Aki csak azt tudja, hogy bűnt követ el, de semmi egyébre nem gondol, mikor vétkezik, t. i. hogy nagy bűn-e vagy kis bűn-e, az nem követ el nagy bűnt. A hirtelen haragból, meggondolatlanságból, félálomban elkövetett bűnök közönségesen nem képeznek súlyos bűnt. Sokszor megesik, hogy majd nem tudod, súlyos-e vétked, mert pl. nem emlékszel arra, hogy milyen bűnnek ismerted, mikor elkövetted; vagy mivel zavarban, félálomban stb. követted el. Ilyen esetben ne törd sokáig a fejedet. Az ilyen kétes bűnöket nem kell okvetlenül meggyónnod; de jól teszed, ha meggyónod, csak tedd hozzá, hogy nem tudod biztosan vétkeztél-e; de nem vétkezel, ha el is hagyod a gyónásból. Pl.:”Káromkodtam, de nem tudom, súlyosan vétkeztem-e vele, mert hirtelen haragomban tettem.” Ezt így meggyónhatod, de el is hagyhatod; mert csak azt kell halálos bűn terhe alatt meggyónnod, amit biztosan halálos bűnödnek ismersz. Ügyelj a halálos bűnök különböző fajára is! Ha például bűnös vágyba egyeztél bele, nem elég csak azt mondanod: „Bűnös vágyam volt”; mert a bűnös vágy sokféle fajú lehet; olyan fajú vétek az, mint ami után vágyódtál. Így ha mástól óhajtottál valamit elidegeníteni, akkor vágyban loptál, ha szemérmetlen dolgot vágytál látni, akkor vágyban szemérmetlen nézést követtél el; ha szemérmetlen cselekedet után vágyódtál, akkor vágyban szemérmetlen cselekedetet követtél el. Ezek különböző fajú vétkek s ezt meg kell értetned lelkiatyáddal, vagyis meg kell mondanod, mi után vágyódtál. Olykor egy bűnténnyel két-három fajú bűnt követ el az ember. Például: aki Istennek szentelt dolgot idegenít el, nemcsak lop, hanem szentségtörést is követ el; azért is az ilyennek nem elég csak azt mondani, hogy lopott, az ilyennek azt kell mondania, hogy szentelt dolgot lopott; mert ez kétszeres bűn: lopás és szentségtörés. De itt is jegyezd meg, hogy a különböző és többszörös fajú vétket csak akkor követted el, ha tudtad, vagy valahogyan érezted, hogy az különös vagy többszörös vétek, és mégis elkövetted. A bűnöket tehát úgy kell meggyónnod, hogy a lelkiatyád megértse, halálos-e s miféle fajú. Ha pl. azt mondod: „hit ellenes könyvet olvastam, hit dolgában komolyan kételkedtem, káromkodtam,hamisan esküdtem, szentmisét elhanyagoltam, szüleimet nagyon szomorítottam, másnak nagyon rosszat kívántam, mást nagy bűnre tanítottam, szemérmetlen gondolatnak örültem, nem böjtöltem stb.”, lelkiatyád azt hiszi, hogy súlyosan vétkeztél, mert ezen bűnök, ha megfontolva s szántszándékkal történnek,

közönségesen súlyos bűnök; azért is, ha nem ismerted azok súlyos voltát, vagy nem teljes beleegyezéssel történtek, akkor meg kell mondanod, hogy nem ismered súlyos bűnödnek. Ha pedig azt mondod: „Hanyag voltam az imádságban, Isten nevét tisztelet nélkül mondtam ki, illetlenül viseltem magam a szentmise alatt, engedetlen voltam, mással verekedtem, a szemérmetlen gondolatokat nem űztem el azonnal, hazudtam stb.”, lelkiatyád azt hiszi, hogy bocsánatos bűnöket követtél el, mert ezek közönségesen bocsánatos bűnök szoktak lenni; azért, ha te nagy bűnöknek ismerted és mégis elkövetted, meg kell mondanod, hogy súlyos bűnödnek ismered. Különben nem aggodalmaskodjál; ha úgy vádolod magad, amint lelkiismereted mondja, mindig helyes lesz a gyónásod, de a hosszadalmas leírást és haszontalan szószaporítást kerüld. A lelkitükörből ki vannak hagyva a fölösleges kérdések, de a szükségesek benn vannak: csak értelemmel fontold meg a kérdéseket, jó lesz készületed.

c) Hányszor követted el a halálos bűnt?

Amit halálos bűnödnek ismersz, azt számával kell meggyónnod; azért úgy kell készülnöd, hogy meg tudjad mondani. Ha súlyos bűnök maradnak el a gyónásból saját nagy hanyagságod következtében, érvénytelenül gyóntál. A bocsánatos bűnök számát meggyónhatod, de erre nem vagy kötelezve; azért is nagy járatlanságra vagy hanyagságra vall az a bosszantó szokás, mellyel egyesek a legkisebb bűnt is számával sorolják föl, de mikor pl. a szégyenletes nagy bűnre kerül a sor, csak úgy mellesleg vetik oda: „Vétkeztem a tisztaság ellen”; de arra, hogy mi volt s hányszor történt, nem gondolnak. Az ilyen készület nem ér semmit és az ilyen eljárás nehézzé és hosszadalmassá teszi a gyónást, mert a lelkiatyának újra kell a gyónó lelkiismeretét vizsgálni és a készületlenségét pótolni stb., míg ha ő maga megmondja a bűnt s annak számát, egy pillanat alatt átesik rajta. Azután, ha előre nem gondolsz nagy bűneidnek számára, a lelkiatyádnak a kérdésére csak vaktában fogsz válaszolni s így nyugodt aligha lehetsz. Ha nem emlékszel, hányszor követted el a súlyos bűnödet, mondd meg legalább, hogy körülbelül hányszor történt, vagy, hogy hetenként-havonkint hányszor szokott előfordulni; de a nagyítást éppúgy kerüld, mint a szám kisebbítését. Tehát így vizsgálod meg a lelkiismeretedet: Elolvasod a lelkitükör kérdéseit és megkérdezed magadtól:

1. elkövetted-e? 2. Bűnnek és pedig súlyos bűnnek ismerted-e? 3. Hányszor követted el, mindenesetre, ha súlyos bűn volt?

Vegyük például Isten első parancsának kérdéseit. 1. hanyag volt-e az imádságban?

Fel. pl.: „Igen”. Bűnnek ismertem-e hanyagságomat, szórakozottságomat stb.? Fel. pl.: Igen, de nem súlyos bűnnek. Tehát elég lesz meggyónnod: Hanyag voltam az imádságban.

2. szégyenlettem-e hitemet gyakorolni (pl. keresztet vetni?) Fel. pl.: Igen. Bűnnek ismertem-e?

Fel. pl.: Igen, de nem tudom, súlyos bűnnek tartottam-e; úgy gondolom, rá sem gondoltam, hogy milyen vétek. Tehát elég lesz azt mondanod:”Szégyenlettem hitemet gyakorolni, vagy még jobban: Szégyellettem keresztet vetni.

3. Olvastam-e hitellenes könyvet vagy lapot? Fel. pl.: Igen Bűnnek tartottam-e? Fel. pl.: Igen és pedig súlyos bűnnek, mert már lelkiatyám azelőtt megmondta, hogy ez nagy bűn. Hányszor olvastam ilyet? Fel. pl.: Háromszor. Tehát meg kell gyónnod:”Háromszor vallásellenes könyvet olvastam-hozzáadhatod- bár tudtam, hogy nagy vétek. (Itt arra is gondolj, hogy hitted-e, amit olvastál, mert így már gondolatban hittagadó is voltál)

4. hallgattam-e szívesen hitellenes beszédet? Fel. pl.: Nem szívesen hallgattam, de nem is szólaltam föl ellene, bár külsőleg jeleztem, hogy nekem nem tetszik. Bűnnek ismertem-e, hogy nem szóltam ellene? Fel. pl.: nem tudom Tehát nincs mit gyónnod.

5. Beszéltem-e hitem ellen? Fel. pl.: igen. Bűnnek ismertem-e? Fel. pl.: Igen, mert komolyan féltem akkor, hogy súlyos vétek, de a társaság kedvéért mégis megtettem. Hányszor történt? Fel. pl.: Nem tudom biztosan, de kétszer vagy háromszor lehetett. Tehát meg kell gyónnod: kétszer vagy háromszor hitem ellen beszéltem, bár komolyan bántott a lelkiismeretem, hogy súlyosan vétkezem.”

6. Kételkedtem-e valamely hitigazságban? Fel. pl.: Nem. Tehát nincs mit meggyónnod. stb. Az ily készület nem hosszadalmas. sok lelki aggodalomtól ment meg és megkönnyíti a gyónást, mert minden kérdésre kielégítő feleletet adhatsz, t. i. vagy igen vagy nem vagy nem tudom. Ha a jól végzett gyónás után jut eszedbe valamely nagy vétek (nem ám bocsánatos vétek), amit elfeledtél meggyónni, jól teszed, ha azonnal visszamész és meggyónod, de erre nem vagy kötelezve; még áldozni is mehetsz ilyenkor, m, mert az ilyen gyónás érvényes s megtisztítja a lelket. De az elfeledett súlyos bűnt később meg kell gyónnod; mert ha szántszándékkal elhagyod, más halálos bűnt követsz el, t.i. Megszeged azt a parancsot, amelynek értelmében minden halálos bűnt meg kell gyónnunk, amire emlékszünk és még érvényesen nem gyóntunk meg. Jó a bűnöket csoportosítva meggyónni, pl. előrebocsájtani a nagy bűnöket.

2. §. Imádság a lelkiismeret megvizsgálása előtt.

Állj képzeletben a Kálvária hegyén a fájdalmas Szűz Anya mellé, tekints föl a kereszten érted szenvedő Üdvözítőre, s míg öt szent sebét szemléled, készülj a gyónásra. Mondj hálát a jótéteményekért, míg a szenvedő édes Jézus jobb kezének sebét szemléled.

Ó jóságos Istenem, hálás szívvel ismerem el, hogy testileg-lelkileg számtalan jótéteményedben részesítettél: mindenhatóságoddal megteremtettél és fönntartottál, végtelen jóságoddal a biztos kárhozatból kiszabadítottál, az üdvözítő szent hit kegyelmével megajándékoztál és abban megtartottál. Mindezen kegyelmeidért, irgalmad és szereteted minden egyéb ajándékaiért, főképp, hogy ismét irgalmasságod trónjához bocsátasz, leborulva mondok hálát. Ó jóságos Mennyei atyám! Áldott legyen mindörökké isteni hatalmad, gondviselésed és végtelen jóságod, amivel engem egész életemen át, különösen az utolsó gyónásom ót vezéreltél. S mivel elégtelen vagyok arra, hogy ennyi jótéteményedet méltón megháláljam, fölajánlom a küzdő és diadalmas egyház, az ég angyalainak s a boldogságos szent Szűznek minden hálaadását és dicséretét, főleg pedig megváltó Jézusom szentséges vérének érdemeit. Ámen. Imádkozz a Szentlélek- Isten fölvilágosító kegyelméért, míg a szenvedő édes Jézus balkezének sebét szemléled.

Ó édes Istenem, szívem szerelme! Jézusom kiontott vérének érdemeire kérlek, add bőséges malasztodat, hogy bűneimet valójában megismerjem, szívemből megbánjam és javulásomat komolyan megfogadjam; hogy majdan angyalaid ne állítsanak a kárhozottak közé az ítélőbíró baljára, hanem jobbja felől a boldogok közé. Ó igaz Világosság, amely megvilágosítasz minden világra jövő embert, világosítsd meg az én értelmemet is. Ámen. Ezután vizsgáld meg lelkiismereted a Lelkitükör utasításai szerint.

Hasznos tudnivalók.

Jegyezd meg, hogy a közönséges gyónás alkalmával elég a Lelkitükör nagyobb betűvel nyomtatott részét átvenni, de nagyon tanácsos olykor a kisebb-betűs részét is átolvasni. Nemkülönben nem vagy kötelezve a bűnök leírására, még akkor sem, ha attól tartasz, hogy nem jut minden bűnöd eszedbe. eleget teszel kötelességednek, ha meggyónod azt, ami jó készület után eszedben tudsz tartani.

3. §. Lelkitükör

A megelőző gyónásokról.

Mikor gyóntam utoljára? Volt-e akkor igazi bánatom és erősfogadásom? Elhagytam-e akkor szántszándékkal valami nagy bűnt? Elfeledtem-e valami nagy bűnt meggyónni? elvégeztem-e a föladott penitenciát?

Hasznos tudnivalók. A dőlt betűs sorok a súlyosabb vétkeket jelzik. Tökéletlen készületre vall, ha a gyónásban kell törnöd a fejed, hogy mikor gyóntál utoljára. A bánat és erős fogadás nélkül végzett gyónás érvénytelen; sőt, ha saját nagy hanyagságod miatt maradt el a bánat, szentségtörés volt gyónásod. Úgyszintén rosszul gyóntál, ha valami súlyos bűnt szántszándékkal hagytál el, vagy ha a gyónásban nagyobb hazugságot mondtál. Ha azt veszed észre, hogy érvénytelen volt az előbbi gyónásod (vagy több is), az őszinte általános gyónással kell jóvátenned. Nagy bűnt követett az el, aki a nagyobb bűnök után föladott nagyobb penitenciát (pl. egész rózsafűzért, szentmisehallgatást stb.) nem végezte el. A penitenciát a kiszabott időben végezd el; ha nincs időhöz kötve, ne halogasd soká. Az elfeledett penitenciát akkor kell elvégezned, mikor eszedbe jut. Áldozni mehetsz a penitencia elvégzése előtt is.

Isten első parancsáról és a hit-, remény-, szeretetről.

„ Én vagyok a te Urad Istened: idegen isteneid ne legyenek énelőttem. Faragott képet ne csinálj magadnak, hogy azt imádjad.”

Hanyag vagy tiszteletlen voltam-e az imádságban? Szégyenlettem-e hitemet megvallani, pl. keresztet vetni vagy templom előtt kalapot emelni stb.? Hittem-e babonában, vagy cselekedtem-e ilyet? Követtem-e el szentségtörést? Elmulasztottam-e a szükséges hitigazságokat, szentségeket és imádságokat megtanulni? Beszéltem-e hitem ellen? Kételkedtem-e komolyan valamely hitágazatban? Hallgattam-e szívesen hitellenes beszédet? Olvastam-e hitellenes könyvet vagy lapot? Kétségbeestem-e üdvösségem felett? Vakmerően bíztam-e Istenben? zúgolódtam-e Isten ellen?

Hasznos tudnivalók Aki huzamosabb ideig nem imádkozik, aligha marad súlyos bűn nélkül. Babonának jövendölésnek stb. komolyan hitelt adni könnyen súlyos bűn. Spiritizmus üzelmeiben részt venni halálos bűn. A szentségtörés sokszor halálos bűn. Ilyen nemcsak a szentségek méltatlan (halálos bűn állapotában való) használása, hanem a szentelt tárgyak és személyek nagyobb meggyalázása is. Nagy bűnt a hitben való járatlanság. Ebben szenvednek, akik saját hibájukból még a Hiszek egye… tartalmát vagy a Miatyánkot, az Isten tíz, az Anyaszentegyház öt parancsát sem tudják, úgyszintén, ha azon szentségek mivoltát sem ismerik, amelyekre szükségük van. Aki valamely kihirdetett hitágazatot szóval komolyan tagadni merészel, oly bűnt követ el hite ellen, amiért őt az egyház kebeléből kizárja, amitől nem is oldozhatja föl minden pap, ha tudta, mikor elkövette, hogy ily büntetéssel jár. Hit- és észellenes mentség azt mondani: Minden vallás jó. Csak az igaz vallás lehet jó, pedig csak egy az igaz. Azért is mindannak, aki még nem jutott az igaz vallás ismeretére, első szent kötelessége kutatni, hol az igaz vallás. De súlyos bűnt követne az el, aki a megismert igaz vallás fölött komolyan kételkednék. Másvallásúak szertartásaiban részt venni, vallási beszédeiket meghallani stb. hitünk ellen való vétek, úgyszintén másvallásúak iskolájába járni lelkünk veszedelmére. Aki szabadkőműves, nihilista, anarchista, vagy más hasonrangú társulathoz szegődik, Krisztus egyházából távozik és a gonosz lélek táborába megy. Az ilyet sem oldozhatja föl minden pap. A hitellenes könyvek és lapok olvasása nagy bűn lehet, mert a léleknek nagy veszedelmet okoz és az egyház szigorúan tiltja. Az egyház tiltja azon könyvek olvasását, amelyek a) az eretnekséget vagy szakadást védelmezik vagy a hitet alapjában megtámadják; b) amelyek az erkölcstelenséget terjesztik; c)

amelyek Szűz Máriát vagy a szenteket gyalázzák; d) amelyek tagadják, hogy a szentírás kinyilatkoztatott; e) amelyek az egyházi rendet és a papságot gúnyolják; f) a babonát terjesztik; g) a házasságot felbonthatónak hirdetik, a párbajt vagy öngyilkosságot védelmezik; h) az egyház- vagy államellenes egyesületeket pártolják; i) az egyháztól kárhoztatott tanokat védelmezik. Ilyen könyveket csak felhatalmazással olvashatunk. Hitellenes vagy erkölcsellenes lapot és folyóiratokat csak komoly szükség esetén olvashatunk és tarthatunk; de vétkeznek azon szülők és elüljárók, akik az olyan lapokat gyermekeik vagy alattvalóik kezébe adják. Indexen levő könyvet, vagyis olyan könyvet, ami névleg van az egyháztól eltiltva, olvasni vagy tartani súlyos bűn, de vannak olyan könyvek is, amelyeket olvasni vagy tartani az egyházból való kiközösítés büntetése alatt tilos. Aki ezen büntetés tudatával olvas ily könyvet, azt csak az arra felhatalmazott pap oldozhatja fel. Aki kétségbe vonja Isten jóságát, amellyel kész bennünket üdvözíteni és hajlandó megadni mindazt, amire szükségünk van, hogy üdvözülhessünk, vétkezik a kötelező szent remény ellen; éppen úgy, aki inkább bízik a földiekben, mint Istenben. Vakmerően bízik, aki bűnében megátalkodva üdvösségét reméli, p. o. aki megtérését halálos órájára halasztja, vagy Isten irgalmában bízva vétkezik; de nem vakmerő bizodalom a gyarlóságából elkövetett bűn bocsánatát remélni a gyónásban. Ide tartozik még az Istengyűlölet, mint legnagyobb bűn. A teljesen vallástalan pedig a pogánynál is gonoszabb.

Isten második parancsáról

„Istennek nevét hiába ne vegyed.”

Isten és a szentek nevét mondtam-e ki tisztelet nélkül? Káromoltam-e Istent vagy a szenteket? Megtartottam-e a fogadalmamat? Esküdöztem-e szükség nélkül? Esküdöztem-e hamisan?

Hasznos tudnivalók

Ne mondd soha, hogy káromkodtál mikor csak másokat fenével, ördöggel szidalmaztál. Csak az követi el a káromkodás nagy bűnét, aki az istent, szenteket vagy az Istennel közel viszonyban lévő tárgyakat (szentséget, eget stb.) gyalázatos szavakkal mondja ki. Aki nagy felindulásában káromkodik, rendesen nem követ el súlyos vétket. A káromkodás háromféle: hittagadó, átkozódó és gyalázó; ezek külön vétkek. Ne téveszd össze az ígéretet a fogadalommal. Ha fölteszed magadban, hogy pl. a rózsafűzért elvégzed, de semmi egyébre nem gondolsz, csak ígéretet tettél, amit ha meg nem tartasz, legföljebb bocsánatos vétket követsz el. A fogadalommal nem csak föltesszük magunkban, hogy elvégezzük pl. a rózsafűzért, hanem Isten előtt kötelezzük is arra magunkat, vagyis azon tudattal ígérjük, hogyha nem tennénk meg, akkor vétkeznénk… Tehát csak arra gondolj vissza: bűn terhe alatt kötelezted-e magad; ha nem tudod eldönteni, akkor nem vagy semmire sem kötelezve. Jegyzed meg, hogy a fogadalom úgy kötelez, ahogyan fogadtad és hogy nagyobb dolgot (rózsafüzért, böjtöt stb.) kis bűn terhe alatt is fogadhatsz, de kis dolgot (pl. egypár Miatyánkot stb.) nem lehet súlyos bűn terhe alatt fogadni. Fogadalmat lelkiatyád tudta nélkül tenni nem jó. A megfontolva tett hamis eskü súlyos bűn, mert azzal Istent hívja az ember tanúságra a hazugság mellett; de a meggondolatlan esküdözés sem szokott kisebb bűn nélkül történni. Vétkezik, aki vétkes dolgot fogad vagy olyat esküvel ígér; az ilyen fogadalom és eskü nem is kötelez, éppúgy ha lehetetlen vagy hiábavaló. Fogadalmad nem érvényes, ha nem volt szándékod magad kötelezni, vagy ha nem teljes megfontolással kötelezted magad; pl. ha még nem tudtad fölfogni, mire kötelezed magad. Nem kötelez azon fogadalom, amelyről nem tudjuk kideríteni, érvényes-e vagy sem. Szükség esetén fölmentést kérhetsz egyes fogadalmad vagy esküd alól. A fogadalmad tárgyát esetleg más jó cselekedetre is átváltoztathatod; de ily dolgokban fordulj jó lelkiatyádhoz tanácsért.

Isten harmadik és az anyaszentegyház első és második parancsáról

„Megemlékezzél róla, hogy ünnepeket szentelj.”

Illedelmesen viseltem-e magamat a szentmisén? Vasárnap és ünnepnapon hallgattam-e szentmisét? Visszatartottam-e másokat ok nélkül a szentmisehallgatástól? Elkéstem-e a szentmiséről? Végeztem-e vasár- vagy ünnepnapokon szolgai munkát? Végeztettem-e vasár- vagy ünnepnapon szolgai munkát?

Hasznos tudnivalók

A gyermekek és szolgák nem vétkeznek, mikor szüleik és elöljáróik nem engedik őket misére; de a szülők vagy elöljárók súlyosan vétkeznek, ha őket elegendő ok nélkül tartják vissza. Elegendő ok p.o. a szükséges felügyelet a kisgyermekre vagy a házra. Aki a szentmise jelentékeny részét saját hibájából elmulasztja, súlyosan vétkezik. A szentmisehallgatás alól fontos okok fölmentenek, pl. betegség, elhalaszthatatlan utazás, ha a templom több mint egy órányira van (ha kocsin mehetsz, kétszer akkora távolság ment föl) stb. Aki a vasár- vagy ünnepnapon két-három órán át szolgai munkát végez, ha nem okvetlen szükséges, már súlyosan vétkezik, bár bocsánatosan, aki rövidebb ideig dolgozik. Tiltott munkák közé számítják még némely helyen a rózsafüzér, skapuláré és mesterséges rózsák készítését is; úgyszintén egyes helyeken a kötést és a horgolást is. a himzés nem tiltott munka, hacsak nem rendes kereseti forrás. Nem tiltott munka a rajz, műfestés, tervek készítése, fényképezés és- úgy látszik- a lombfűrészet sem. Szükség esetén nem tilos vasárnapon vagy ünnepnapon a szolgai munka, p. o. szélvész közeledtével a széna összetakarítása; úgyszintén a szegényeknek meg van engedve saját ruhájukat tisztogatni vagy kijavítani, ha azt hétköznapokon nem tehetik; nemkülönben az istentisztelethez szükségeseket előkészíteni. A botrányos mulatás az Úr ünnepét a gonosz lélek ünnepévé szokta változtatni. A szentmisehallgatás és szolgai munkától való tartózkodás kötelező minden vasárnap, karácsony, újesztendő, vízkereszt, áldozócsütörtök, Péter és Pál, Nagyboldogasszony, Mindenszentek és a Szeplőtelen fogantatás ünnepén. Ez sem a szolgák, hanem a gazdák bűne.

Isten negyedik parancsáról

„ Atyádat és anyádat tiszteljed, hogy hosszú életű lehess a földön.”

Szomorítottam-e szüleimet nagyobb mérvben is? Kívántam-e nekik rosszat? engedelmeskedtem-e nekik? Szüleim és elöljáróim iránt tanúsítottam-e kellő tiszteletet? Beszéltem-e tiszteletlenül elöljáróimról? Engedelmeskedtem-e nekik? Házasok.

Vétettem-e a házassági kötelesség ellen szeretetlenség, engedetlenség stb. által? Szülők, elöljárók.

Gondoskodtam-e gyermekeim és alattvalóim testi-lelki jólétéről? Hasznos tudnivalók.

Nagyon vétkeznek a gyermekek a szülők iránt a kötelező szeretet ellen, ha őket nagyobb mérvben szomorítják (dacoskodással, engedetlenséggel stb.) nekik rosszat kívánnak, bajukban rajtuk nem segítenek stb. Súlyosan vétkezik az a gyermek a kötelező engedelmesség ellen, aki szüleinek jogos parancsát jelentékeny dologban megszegi, pl. ha tiltott társaságba, helyek jár, vagy a tanulásban rosszakaratból nagyobb hanyagságot tanúsít. A szülők kigúnyolása, lenézése, bántalmazása undok vétek a kötelező tisztelet ellen. Ne feledd, hogy a szeretetlenség, engedetlenség és tiszteletlenség, amit tanáraid- és előljáróiddal szemben tanúsítanál, rút hálátlanságodra vallana és talán halálosan is vétkeznél vele. A pályaválasztás a te személyes jogod és kötelességed. Szüleid és elüljáróid oktatását és tanácsát a pályaválasztás kérdésében hallgasd meg; de ha fölismerted, hogy hova hív Isten, attól senkinek sincs joga téged visszatartani. A pályaválasztás előtt el ne feledd lelkiatyádat megkérdezni, mit kell szem előtt tartanod. A szolgák vétkeznek, ha gazdáik ellen tiszteletlenek, hanyagul dolgoznak, saját hibájukból kárt okoznak, a család titkait elárulják. A házastársak kötelessége a) a kölcsönös szeretet, b) egymás támogatása úgy testi, mint lelki ügyben, c) a házassági kötelem teljesítése, d) az együttlakás. Az ezek ellen elkövetett bűnök súlyosak lehetnek. A gyermekek és annak nevelése a házasság főcélja és koronája; ennek kizárása súlyos vétség. A nő a házaséletben úgy a természet, mint Isten kinyilatkoztatott törvénye értelmében alá van rendelve a férfinak. Súlyos vétség résztvenni azon mozgalomban, amely ezen rend ellen küzd. A szülők súlyosan is vétkezhetnek, ha gyermekeikkel durván bánnak, jövőjükről nem gondoskodnak, őket lelkük veszedelmére másvallásúak iskoláiba járatják. A gazdák és elöljárók nagy bűnt követnek el, ha szolgáikat elegendő ok nélkül visszatartják a szentmisehallgatástól, gyónástól stb.; de vétkeznek akkor is, ha gonoszságukat elnézik, a jóra nem serkentik, velük durván bánnak, bérüket igazságtalanul elvonják stb.

Isten ötödik parancsáról és a felebaráti szeretetről „Ne ölj”

Gyűlöltem-e mást, vagy tartottam-e haragot? Bántalmaztam vagy szidalmaztam-e mást? Kívántam-e másnak nagy rosszat? Örültem-e más kárán? irigyeltem-e más jósorsát? Megakadályoztam-e mások bűnét vagy lelki veszedelmét? Szolgáltattam-e másnak bűnre alkalmat (botrány)? Tanítottam-e vagy ingereltem-e mást nagy bűnre és mire? Segítségére voltam-e másnak a bűnben? És miben? Mértéktelen voltam-e az evésben és ivásban?

Hasznos tudnivalók

Más életét kioltani szánt szándékkal sohasem szabad, tehát a fejlődő életet sem szabad kioltani, vagyis a magzat életét sem szabad kioltani. ezen utolsó nagy bűntől csak az arra felhatalmazott gyóntató oldozhat fel. De életünket, nagyobb értékű vagyonunkat, továbbá testi épségünket, tisztaságunkat, a jogtalan támadó életének kioltásával is védelmezhetjük, ha nincs más mentségünk és gyűlölet nélkül történik. A párbaj azonban nem jogosult önvédelem, hanem esztelen, állatias elégtétel; az állatok döntik el a sérelem kérdését, a nyers erő mérkőzésével, amelyben az ártatlan új sérelmeknek van kitéve. Aki a párbajban részt vesz, ha csak, mint tanú is, az egyházból való kiközösítés büntetése alá esik és csak az arra rendelt felhatalmazott gyóntatók oldozhatják fel feltéve, ahogy volt tudomásuk ezen büntetésről. Ha embertársadnak csak gonoszságát gyűlölöd és nem őt s csak azért kerülöd, hogy bűnre ne vigyen, nem vétkezel. Arra nem vagy kötelezve, hogy különös barátságban élj (barátságosan üdvözöld, sűrűn levelezz stb.) azzal, aki megsértett; de ha köszöntését sem fogadod, sőt őt kerülöd, úgy hogy feltűnést okoz mások előtt (pl. ha az intézetben napokon át nem tudsz szólni ahhoz, akivel összeszólalkoztál), akkor könnyen súlyos bűnnel járó gyűlöletnek adod jelét; nem, különben ha szívedből kívánod másnak Isten büntetését vagy mást jelentékenyen bántalmazol. Aki Istennek szentelt egyént (kispapot, felszentelt papot, szerzetest) tettleg bántalmaz, az az egyházból való kiközösítés büntetése alá esik; ezt is csak az arra felhatalmazott gyóntatók oldozhatják fel, ha a büntetés ismeretével követték el a bűnt. Irigy az, akinek más szerencséje rosszul esik; de nem irigység fájlalni, hogy neki nincs olyan szerencséje, mint a másiknak. Ha könnyűszerrel teheted, kötelességed embertársad lelkét a bűntől és a kárhozattal megmenteni. Gonosz könyveket, képeket mutogatni, kölcsönözni, mások előtt erkölcstelenül beszélni stb. annyi, mint másnak bűnre alkalmat szolgáltatni, vagy éppen mást bűnre ingerelni. Az ily bűnökkel az ördög apostola lennél; nem csak saját lelkedet terhelnéd undok bűnnel, hanem másokat is bűnre s így könnyen kárhozatba sodornál; ezért rettenetes számadás várna rád Isten előtt.

Nagy bűn a rablókat és méregkeverőket támogatni, velük közreműködni; pedig a világ legártalmasabb rablóit és legundokabb méregkeverőit támogatja az, aki hit- és erkölcsellenes könyveket vagy lapokat vesz: mert pénzével azokat támogatja, akik legdrágább kincsünket, hitünket rabolják el és megmételyezik tiszta erkölcseinket. Idegen bűnök: a) bűnre tanácsot adni, b) bűnt parancsolni, c) bűnben mással egyetérteni, d) más bűnét dicsérni, e) más bűnét elhallgatni, mikor könnyen ellene szólhatsz f) más bűnét nem büntetni, mikor az kötelességed, g) más bűnében részt venni, h) más bűnét védelmezni. A céltalan állatkínzás bűn, de nem képez súlyos bűnt. Amint másnak sem testében, sem lelkében nem szabad kárt tenni, úgy nem szabad saját magunkat sem veszedelemnek kitenni, életünket megrövidíteni vagy kioltani, magunknak rosszat kívánni. Az öngyilkosság mindig súlyos vétek, ha valaki józan ésszel és szabad akarattal követi el. Nagy bűnt követ el, aki annyira mértéktelen az ivásban, hogy eszének használatát veszíti el.

Isten hatodik és kilencedik parancsáról

„Ne paráználkodjál”

Foglalkoztam-e szemérmetlen gondolatokkal? Örültem-e megfon tolva ily gondolatoknak? Beleegyeztem-e szemérmetlen vágyakba, mikor azokat észrevettem? Mire vonatkoztak azok? Ha támadtak bennem szemérmet sértő érzelmek, örültem-e ezeknek? Cselekedtem-e valamit, amivel súlyosan vétkeztem a szemérmetlenség ellen? Vétkeztem e szemérmetlen nézés, hallás, beszéd, olvasás, érintés által? Házastársak

Vétkeztem-e a házasság ellen? Hasznos tudnivalók

Hívő lélek tudod-e, miről van itt szó? Nincs itt szó durva trágárságról, szóról, tréfáról, amelyek sértik az illedelmet, de amelyek legföljebb távolról sértik a szemérmetességet, a tisztaságot és közönségesen csak bocsánatos bűnt képeznek; hanem szó van itt a tisztaságnak gyilkosáról, a szemérmetlenség bűnéről, vagyis a szemérmetlen gerjedelem vagy érzelem törvényellenes felébresztéséről, vagy kielégítéséről. Nagy bűnt követ az el, aki tiltott (házasságon kívüli) szemérmetlen gerjedelmeket ébreszt, táplál magában, vagy ha az önként keletkezettekben örömét leli. Ebben van a szemérmetlenség bűnének a lényege (delectatio venerea). A legjobban sérti a tisztaság erényét az öntudatos és szándékos szemérmetlen cselekedet. Itt azt is jelezned kell, hogy mi volt az p.o. érintés önmagadon vagy máson, avagy bűnös cselekedet magaddal vagy mással? stb. A vágy, vagyis a határozott akarat valami szemérmetlenséget elkövetni oly bűn, mint az, amit el akartál követni p. o szemérmetlen érintés vagy bűnös cselekedet stb. Itt azt is jelezned kell, hogy mi volt az, amit határozottan el akartál követni. A gondolat, nézés, hallás, olvasás, tánc, stb. még magában ugyan nem bűn (nem képez szemérmetlen cselekedetet), de ha szemérmetlen gerjedelmeket, vágyakat ébreszt fel b benned, akkor többé-kevésbé tilos, mert bűnre ingerel. Azért is, ha azon rossz szándékkal foglalkozol azokkal, hogy szemérmetlen hajlamaidat kielégítsd, akkor súlyosan vétkezel. De akkor is vétkezel, ha ugyan nem is rossz szándékkal, hanem csupán kíváncsiságból vagy könnyelműségből nézel, olvasol, hallgatsz stb. oly dolgokat, amelyek bűnre ingerelnek, és pedig súlyos bűnt követsz el, ha tudod, hogy azokkal heves kísértéseknek teszed ki magadat; bocsánatos bűnt követsz el, ha kisebb kísértésnek teszed ki magadat. Ha pedig kényszerűségből, kötelességből vagy más fontos okból foglalkozol oly szemérmetlenségre ingerlő dolgokkal (p.o. mikor az orvos, nevelő, orvostanhallgató kötelessége, vagy ha az egészség gondozása a tisztántartás követeli), akkor nem vétkezel, föltéve, hogy nem egyezel bele, még akkor sem, ha hevesen ingerel. Vannak, akiket minden csekélység heves kísértetbe hoz. az ilyenek nem kötelesek minden csekélységet kerülni, hanem ezeknek a kötelességük, hogy magukat megerősítsék a mindennapi megpróbáltatások elviselésére lelkük kára nélkül.

Vannak, kik teljes önmegtartóztatást a házasságon kívül lehetetlennek vagy természetellenesnek tartják. Az ilyenek ellentétbe helyezkednek a természet és Isten kinyilatkoztatott törvényével s nagy gonoszságot követnek el, mert tárt kaput nyitnak a mindent felforgató erkölcstelenségnek. Az ilyenek tanulhatnának az oktalan állatoktól, amelyeknek nemi életében több tisztesség és törvényszerűség mutatkozik. A nemi ösztönnek csak a házasságban van tisztes és nemes célja, azon kívül a nemi ösztön kielégítése bűnös cselekedet. Vannak, kik nagyon nehéznek tartják a házasságon kívül a teljes önmegtartoztatást. De ennek nem az Isten se a természet az oka,hanem az erkölcstelenségében fulladozó társadalom, amely irodalmával, színi előadásaival, képeivel, ruházatával stb. erőnek erejével arra törekszik,hogy azt az alsóbb rangú, magában is ingerlékeny ösztönt egész az őrültségig fokozza; mintha az volna legfontosabb feladata,hogy aljasságát felcicomázva a világ piacán árulja. természetesen ennyi métely között nehéz magunkban ép érzelmeket, tiszta gondolkozást fejleszteni,de te magad is oka vagy,ha megromlik a képzelőtehetséged, érzelmed és egész valód,mert nem használod a mentőeszközöket. Ha nem akarsz az erkölcstelenségnek áldozata lenni: a) kerüld a bűn alkalmat. Aki könnyelműen kiteszi magát veszedelmeknek elvesz az abban b) tagadd meg magad. Önmegtagadás nélkül nincs törvényes élet s nem lehet boldog élet. A vak, kielégíthetetlen ösztönök törvénytelen fejlesztése emberi nemünk legnagyobb átka és boldogtalanságunk kiapadhatatlan forrása. c)foglalkozzál komoly munkával. A tétlenség és elpuhultság az erkölcstelenségnek melegágya, amelyben nemesebb testi s lelki erőid poshadozva semmisülnek meg. d) gyónjál gyakran és őszintén. a gyónás lelkünk szanatóriuma, de ne várd, míg újra s újra a súlyos bűnök örvényébe került lelked, hanem már a veszedelem idején siess a gyónásból erőt meríteni a küzdelemre. Soknak oly nehéz a 6. parancs ellen elkövetett bűnöket őszintén meggyónni. A nehézség igen sokszor félreértésből ered; azt hiszik, hogy a szégyenletes módozatokat is meg kell gyónni, pedig rendesen nem is szabad azokat előhozni; elég a súlyos bűn faját és számát jelezni. A 6. parancs ellen elkövetett súlyos bűnöket éppen úgy meg lehet nevezni tisztességesen, mint más parancs ellen elkövetett bűnöket, így p.o. rossz szándékú érintés magadon vagy máson, cselekedet magaddal vagy mással éspedig másneművel, hasonneművel, rokonnal, házasságban élővel (házasságtörés) Istennek szentelt egyénnel (ez utóbbi szentségtörés is), azután a természetellenes cselekedet mással. Ezen bűnök különböznek egymástól, külön is kell azokat meggyónni. Hasonlóképpen a vágyak is tisztességesen jelezhetők, körülírás nélkül a tárgyukkal együtt. e) vedd magadhoz gyakran a legméltóságosabb Oltáriszentséget. Aki angyali életet akar élni az táplálkozzék gyakran az angyali eledellel A házasok akkor vétkeznek a hatodik parancs ellen, ha szeméremre vonatkozó szánt szándékos gondolataik, vágyaik, cselekedeteik stb. házastársukon kívüli egyénre vonatkozik, vagy ha természetellenesen élnek a házassággal.

Isten hetedik és tizedik parancsáról

„Ne lopj!” Elvettem-e valamit szüleim engedelme nélkül? Loptam-e valamit mástól? Elkívántam-e másét? Okoztam-e másnak kárt? Kívántam-e másnak kárt? Megcsaltam-e mást? uzsoráskodtam-e? Igazságtalan voltam-e mások iránt?

Hasznos tudnivalók

Aki másnak lopással, csalással vagy mások vagyonának rongálásával jelentékeny kárt okoz, súlyos bűnt követ el; úgyszintén, ha másnak nagyobb kárt kíván. Az igen szegény embernek a megkárosítása egy korona értékben már súlyos bűn és 40-50 korona elidegenítése-még a leggazdagabbtól is súlyos bűnt képez. Uzsora alatt értjük a kölcsönadott pénz után vett törvénytelen nagy kamatot. Szívtelenség másnak szorult helyzetét arra használni fel, hogy annál nagyobb hasznot préselj ki belőle. Igazságtalanságot követ el a munkaadó, ha a munkás jogos bérét nem adja meg; de igazságtalan a munkás is, ha a munkáját hanyagul végzi vagy abbahagyja. Mindkettő számot ad Isten előtt az utolsó fillérről is, amivel embertársát megkárosította. A munkát, mikor jogos és méltányos a szerződés, sztrájkkal félbeszakítani mindig bűnös cselekedet, és akik abban részt vesznek, felelősek Isten előtt azon károkért, amit okoznak. Jogtalan követelések kicsikarására mindig tilos a sztrájk, úgyszintén másokat arra kényszeríteni. Igazságtalan, aki hamis mérleget használ s köteles elégtételt szolgáltatni azoknak, akik kárt szenvedtek. Fontold meg, érdeme-e a lopás, csalás stb. undok bűnét elkövetni. Könnyű azt elkövetni, de nehéz azt jóvátenni; már pedig míg vissza nem adod, ha lehet, az elidegenített jószágot, jóvá nem teszed az okozott kárt, Isten ítélete vár reád. Az elidegenített jószágot annak kell visszaadnod, akitől elvetted (vagy akié); az okozott kárt annál kell jóvátenned, akinek okoztad, csak ha az illetőnek nem lehetne, akkor volna szabad a jóvátételt a szegényeknek javára, vagy jótékony célra fordítanod.

Istent nyolcadik parancsáról.

„Hamis tanúságot ne szólja te felebarátod ellen!”

Hazudtam-e? Fogtam-e másra hibát (amit az nem követett el)? (Rágalom) Elhíreszteltem-e a mások ismeretlen hibáit? (megszólás) Gyanúsítottam-e mást ok nélkül? Gyaláztam-e mást? Szívesen hallgattam-e a rágalmat, megszólást, gyalázást?

Hasznos tudnivalók Valótlant mondani sohasem szabad, de csak akkor súlyos vétek hazugság, ha azzal másnak nagy kárt okozol. Annak azonban, aki jogtalanul kérdez, kitérő választ adhatsz, vagyis olyat mondhatsz, ami ugyan igaz, de a kérdezett valóságot eltakarja s így a jogtalan kérdezősködőt bizonytalanságban hagyod, vagy éppen megengeded, hogy tévedésbe essék. Nem hazugság a társaság felüdítésére oly nagyítást vagy valótlanságot mondani, amiről mindenki tudhatja, hogy tréfából történik. A rágalom és megszólás akkor nagy bűn, ha másnak a becsületében jelentékeny kárt okozunk vele, pl. ha tisztességes emberre ráfogod, hogy csaló, erkölcstelen stb., vagy ha titkos hibáját fedezed fel, ami által becsületét elveszíti. Ha másnak olyan hibájáról beszélünk, amit már többen ismernek, aligha vétkezünk súlyosan, hacsak nem nagyítjuk a bűnét. Ha másnak szemébe mondasz valamit, amivel őt nagyon megszégyeníted, könnyen súlyosan vétkezel gyalázással. Ne keverj össze mindent! A rágalom vagy ráfogása akkor fordul elő, ha nem igaz a vétek, amit másról mondasz. A megszólás más valódi, de ismeretlen hibájának kibeszélése. A gyalázással pedig mást szemtől-szembe szégyenítesz meg. Vigyázz nyelvedre, mert olyan az, mint a kétélű kard; míg az egyik éle felebarátodat marja, addig a másik éle lelkedet szabdalja, és nehéz elégtételt kell teljesítened:

1. A hibát, amit másra fogtál vissza kell vonnod. 2. Akit rossz hírbe hoztál, azt okkal-móddal védelmezned kell, hogy ne szenvedjen oly

nagy kárt hírnevében. 3. Ha mást gyalázással jelentékenyen megsértettél, meg kell engesztelned, ha másképp

nem lehet, azzal, hogy megkéred.

Az Anyaszentegyház harmadik parancsáról

„Bizonyos napokon parancsolt böjtöket megtartsad és némely eledelektől magadat megtartóztassad.”

Tartózkodtam-e az előírt böjti napokon a húseledelektől? Tartózkodtam-e a bizonyos napokon a többszöri jóllakástól?

Hasznos tudnivalók

Sok katolikus bűnös tudatlanságban szenved, mert nem tudja és nem is törődik azzal, hogy, mikor, kinek és hogyan kell böjtölni: pedig az a bűnös tudatlanság senkinek sem lesz mentségére Isten ítélőszéke előtt. Jegyezzük meg, hogy a böjt törvénye három részből áll. Az első rész tiltja bizonyos napokon a felnőtteknek a többszöri jóllakást. Este csak keveset szabad enniök (körülbelül a felét a teljes déli jóllakásnak), reggel még kevesebbet. A második rész tiltja bizonyos napokon a húseledelt (ide számítjuk a húslevest is vagy ami húsból és hússal készül). A harmadik rész tiltja ugyanazon étkezésnél bizonyos napokon a hús- és halnemű vegyítését, amely alól azonban most már fel vagyunk mentve. Ezek külön törvények; aki ezeket megszegi, külön vétkeket követ el. Ezeket külön is kell meggyónni, vagyis nem elég, ha csak azt mondja, hogy a böjtöt megszegte, hanem azt is meg kell mondania, hogy miben szegte meg, pl. a húseledeltől nem tartózkodott, mikor azt megtehette volna; vagy többszöri jóllakás tilalma ellen vétett, ha arra kötelezve volt.

Tartózkodás a húseledeltől

Mindenki köteles tartózkodni a húseledelektől, aki eszének használatával bír, vagyis hétéves korától kezdve. A húseledeltől való megtartóztatás napjai: minden péntek, hamvazószerda, nagyszombat délig bezárólag, karácsony pünkösd és Nagyboldogasszony vigíliáján. Azonban fel vagyunk mentve: a)Valahányszor parancsolt vagy beszüntetett ünnepe esik megtartóztatási napra, mindenkinek meg van engedve a húseledel. (Pl. karácsony, Péter-Pál stb.) b) Ha a község búcsúünnepe vagy országos vásárja esik valamely közönséges péntekre (midőn nincs más böjt), meg van engedve az egész községnek a húseledel. c)sőt gyári és bányamunkások, azután mindazon világi személyek, akik oly vendéglőből kénytelenek étkezni vagy ételeket hozatni, amelyekben böjti eledelek könnyen nem kaphatók, csak öt napon kötelesek a húseledeltől tartózkodni: úgymint hamvazószerdán, a nagyhét péntekén és nagyszombat d.e., karácsony és pünkösd vigíliáján. d) Csak nagypénteken kötelesek a húseledeltől tartózkodni a vasúti vonatokon és hajókon szolgálatot tevő személyek, mindazon utasok, akik vasúti vendéglőben vagy hajón kénytelenek étkezni, fürdőhelyeken tartózkodnak, úgyszintén kíséretük, a függő iszonyban élők pl. gyermekek, szolgák stb., akik oly családoknál nyerik ellátásukat, ahol böjti eledelt nekik nem nyújtanak. Feltéve, hogy valamiképp megtarthatják. e) A szegények, akik mások alamizsnájából élnek, a húseledeltől való tartózkodás alól teljesen föl vannak mentve.

A zsírral való főzés mindenkor meg van engedve. Tartózkodás a többszöri jóllakástól

Akik 21. évüket betöltötték, 60 éves (nőknél 50 éves) korukig kötelesek a többszöri jóllakástól tartózkodni.

A többszöri jóllakástól tartózkodnunk kell: a) a nagyböjtben mindennap, kivéve a vasárnapokat és a nagyszombat délutánját, b) advent szerdáin és péntekein, c) kántorböjt szerdáin, péntekein és szombatjain, d) karácsony, pünkösd, sz. Péter-Pál, Nagyboldogasszony és Mindenszentek vigíláján. Ezen törvény alól föl vagyunk mentve, 1. valahányszor parancsolt vagy beszüntetett ünnepre esik; 2. a betegek, a gyengélkedők, kisgyermeket tápláló vagy teherben levő anyák, akik nehéz munkát végeznek (földmívesek, kovácsok, ácsok,a asztalosok, hordárok, levélhordók stb.); tanítók, akik naponként 4-5 órát tanítanak; tanulók, kik a nap nagy részén előadásokat hallgatnak és szorgalmasan tanulnak; a nagyon szegények; az utasok, kik 4-5 órán át gyalogolnak vagy több napon kocsin vagy lovon utaznak. Ezekből mindenki összeállíthatja az ő böjti programját.

I. Szigorított böjt van, vagyis sem húst nem szabad enni, s sem többször nem szabad jóllakni: a) hamvazószerdán b) advent, nagyböjt és kántorböjt péntekein c) karácsony, pünkösd és Nagyboldogasszony vigíliáján

II. Enyhített böjt van, vagyis húst szabad enni, nem szabad többször jóllakni: a) a nagyböjt hétköznapjain, kivéve a péntekeket és a nagyszombat délelőttjét, b) advent szerdáin és kántorböjtök szerdáin és szombatjain, c) sz. Péter és Pál és Mindenszentek vigíliáin.

Az Anyaszentegyház negyedik parancsáról

„Bűneidet minden esztendőben a keresztény Anyaszentegyház törvénye szerint való egyházi embernek meggyónjad és legalább húsvét táján az Oltáriszentséget magadhoz vegyed.”

Gyóntam-e legalább egyszer egy évben? Áldoztam-e húsvét táján? _____________________________________________________________________

Hasznos tudnivalók

Ha súlyos bűn terheli a lelkedet, az egyház egy év lefolyása alatt szigorúan kötelez a gyónásra. Aki húsvét táján nem áldozik, súlyosan vétkezik.

Az Anyaszentegyház ötödik parancsáról.

„Tiltott napokon menyegzőt ne tarts.”

Részt vettem-e zajos mulatságban az adventi vagy nagyböjti időszaka alatt? _____________________________________________________________________

Hasznos tudnivalók

Nem a házasságkötés van ezen parancsban tiltva, hanem a nyilvános, zajos mulatság, a mit ilyenkor vagy más alkalommal rendezni szoktak. Zajos mulatságok alatt nyilvános bálokat értünk és nem szűk körű családi szórakozást; de az is vétkezik, aki népes és hosszú időn át tartó családi mulatsággal játssza ki az egyház törvényét. Nem érez az Krisztussal és a szentegyházzal, aki az adventi és nagyböjti időszak komoly gondolatait és eszméit megegyeztethetőnek tartja világi zajos mulatság mámorával. A zajos mulatságokban részt venni tilos az adventben egész vízkereszt ünnepéig, böjtben fehérvasárnapig. Sokan nem értik, miért nem lehet mindjárt karácsony és húsvét napján vagy azok hetében zajos táncmulatságot rendezni; ezek persze nem értik, mit tesz a karácsonyi és húsvéti szent örömünket azonnal vad tivornyával felváltani és legszentebb érzelmeinket a veszedelmes világi mulatságok mámorába fojtani, mintha megbánták volna, hogy néhány hétre Krisztus eszmevilágába jutottak.

A főbűnökről A kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag és jóra való restség bűne bennfoglaltatik a Lelkitükör előbbi kérdéseiben.

Hasznos tudnivalók

Ezekkel nem kell külön foglalkoznod lelkiismereted megvizsgálásában, de annál jobban kell küzdened ellenük; mert a hét főbűn képezi a bűnök csíráját, és ha csak egy is uralomra kerül benned, könnyen rabja leszel egész életeden át és végül kárhozatra visz. Ugyanezt mondhatjuk a Szentlélek elleni hat bűnről, a négy égbekiáltó és kilenc idegen bűnről is.

Állapotbeli kötelességeidről

Miféle különös kötelességeim vannak? S hogyan feleltem meg azoknak?

Hasznos tudnivalók Hűséges légy kötelességeid teljesítésében, tudva, hogy Isten is fizet, és hogy a hanyagsággal súlyos bűnt is követhetsz el. Így vétkezik a bíró, aki hanyagul vagy rosszakarattal kezeli a felek ügyét és felelős Isten előtt mindama károkért, amit a felek az ő járatlanságából vagy hanyagságából eredő jogtalan ítélet folytán szenvednek; vétkezik az ügyvéd, akit tudatosan jogtalan ügyet védelmez vagy ha jogtalan eszközökkel él, ha pártfogoltjának ok nélkül sok költséget okoz, stb. vétkezik az orvos, aki betegein tiltott operációt végez, biztos eszközök mellőzésével azokon kísérletezik, ha nem figyelmezteti őket a végveszedelemre, midőn azt üdvössége vagy fontos földi ügyeinek elintézése követeli; vétkezik, ha a beteget Morfiummal folyton önkívületi állapotban tartja, stb.; vétkezik a képviselő, aki jogtalan törvényre szavaz és felelős Isten előtt mindama károkért, amit ily törvények okoznak; vétkeznek az alattvalók, akik nem élnek szavazati jogukkal, mikor a közjó azt követeli, stb. Szóval Istennek is van beleszólása a mi hivatalbeli kötelességünkbe és az ítéleten számot kell adnunk arról is, mint feleltünk meg a hivatalbeli kötelmeinknek. Azért is minden keresztény katholikusnak szent kötelessége megtudni, hogy mit követel Isten tőle az ő hivatalában és azt teljesíteni. A társulati imádságok, kötelességek nem köteleznek bűn terhe alatt; de ha elmulasztod azokat, nem részesülsz a búcsúkban.

* * *

Íme tehát, így vizsgáld meg a lelkiismeretedet. Segíthetsz magadon azzal is, hogy visszagondolsz, hol jártál, mit beszéltél, cselekedtél stb.

II. Bánat és erősfogadás Imádság a lelkiismeretem megvizsgálása után.

Ó Istenem! Ismét mennyi bűnt, hibát és hanyagságot követtem-e! Megszégyenülve vallom be, hogy jóságodat hálátlanságommal és hűtlenségemmel viszonoztam! Jézusom lábaiból kiömlő szentséges vér törülje el bűneimnek nyomdokait, amelyekkel Krisztus követése és az erények útjáról letértem. Ámen. Bánd meg bűneidet, míg a szenvedő Jézusunk jobb lábának sebét szemléled.

Nagyirgalmú Isten! Atya, Fiú és Szentlélek! Leborulok imádandó Fölséged előtt s megbánom teljes szívemből, teljes lelkemből és minden erőmből összes bűneimet, mert azokkal teellened, az én teremtőm, fönntartóm és jótevőm ellen vétkeztem; magamra vontam azén mindenható Uramnak igazságos haragját; megsértettem az én legjobb mennyei Atyámat. Istenemet, a mindenekfölött szeretetre méltó jóságot bántottam meg. Mennyei Atyám! Szívem fájdalmával ölelem megfeszített Üdvözítőm szentséges lábait és erősen hiszem, hogy az ő érdemeiért megbocsátod bűneimet. Az ő drága szent vérére kérlek, mondd megtérő, s szegény bűnbánó lelkemnek a megbocsátás vígasztaló szavát: „Bűneid meg annak bocsátva.” Amen Fogadd meg, hogy többé nem vétkezel, míg megfeszített Jézusunk Szívének sebét szemléled.

Megváltó Krisztusom! Ezután már soha többé nem karok vétkezni sem gondolattal, sem vággyal, sem cselekedettel; Istenemet, a legfőbb jóságot nem akarom többé megbántani és lelkemet újra veszedelembe dönteni. Mától fogva eleget akarok tenni az értem vérzős szentséges Szív legforróbb óhajának; jóvá akarom tenni minden hibámat és mulasztásomat, különösen arra szánom el magamat, hogy Isten malasztjának segedelmével lelkemnek legfőbb veszedelmét (... Itt gondolj fő bűnödre és a bűnalkalomra, amely lelkednek legtöbbet ártott.) különösen kerülni fogom. Jézusom! Szentséges Szívednek vére erősítsen meg engem jó föltételeim teljesítésében. Legyen, Jézusom, a te életed, szenvedésed és halálod kedves illatú áldozat minden bűnöm után járó ideiglenes és örök büntetés elengedésére; fogadj be szentséges szívedbe, hogy ott lelkem mindig biztonságban lakozzék. Jóságos Istenem! Kész már a szívem, kész vagyok arra, hogy életem megjobbítsam, bűneimért eleget tegyek, szent akaratodat mindenütt s mindenkor hűen teljesítsem. Istenem. Istenem, tekints irgalommal az én szegény bűnös lelkemre. Amen. Ezután Szűz Mária oltalma alatt és őrzőangyalod kíséretében menj gyónni.

Hasznos tudnivalók A bánat a gyónás lelke. Erre kell legtöbb gondot fordítanod és arra, hogy miképp fogod majd megjavítani. Legyen a bánatod igazi, természetfölötti, minden súlyos bűnt felölelő és mindenek fölötti. Ha érted, hogy Istent megbántottad és hogy ez által oly bajba keveredtél, amely felülmúl minden földi bajt; azután szívből kívánod, bár ne estél volna ezen szerencsétlenségbe; nemkülönben ha kész vagy mindenre, csakhogy jó Istenedet újra meg ne bántsd: akkor jó a bánatod, ha nem is érzed.

A bánatot és erősfogadást a következő egyik vagy másik pont értelmében gerjesztheted föl magadban, csak iparkodjál azok fölött elmélkedve megérteni, hogy vétked valóban mindenekfölött utálandó.

1. A sír. A sírban fekvő holttest utálatos. Ily rút és utálatos a bűnben, az én lelkem is, azért útálom bűneimet.

2. A pokol és a tisztítótűz. A pokol és a tisztítótűz a kín és a gyötrelem helye. Ha most meghalnék, a pokolba vagy a tisztítótűzbe jutnék bűneim miatt; azért bánom vétkeimet.

3. A mennyország. A mennyország végtelen boldogság helye. Ha most meghalnék, nem jutnék (legalább azonnal nem) a mennyországba bűneim miatt; azért bánom és gyűlölöm vétkeimet.

4. Az édes Üdvözítő vért izzadott bűneim miatt; azért bánom vétkeimet. 5. Az édes Üdvözítőt megostorozták bűneim miatt; azért bánom vétkeimet. 6. Az édes Üdvözítőt tövissel koronázták meg bűneim miatt; azért bánom vétkeimet. 7. Az édes Üdvözítőnek a nehéz keresztet kellett viselnie bűneim miatt; azért útálom

vétkeimet. 8. Az édes Üdvözítőt keresztre feszítették bűneim miatt; azért bánom vétkeimet.

Ezzel kapcsolatban valami nagyfontosságú dologra hívom föl a figyelmedet. Vannak emberek, akik csaknem egész életüket a sírban töltik! Kik ezek a sír lakói? Azok, akik az életüket a halálos bűnben töltik, mert ezek nem élnek az Isten kegyelmében és mindaddig, amíg halálos bűnben vannak, mintha nem is élnének, s semmit sem szerezhetnek az örök élet számára. Ne élj síri életet! Legalább halálos bűnt ne kövess el. És ha oly szerencsétlen voltál, hogy beletepert szenvedély: jöjj ki azonnal a koporsóból az igaz, bánatos gyónással. Ha pedig nem gyónhatsz azonnal, segíts magadon gyónás nélkül,

a tökéletes bánattal!

A tökéletes bánat ama csodás lelki orvosság, amely azonnal eltörli a bűnt, úgyhogy ha meghalnál, mielőtt gyónáshoz juthatnál, nem kárhoznál el. Tökéletes a bánatunk, ha nem annyira a büntetéstől való félelemből bánjuk bűneinket, mint inkább Isten iránt való szeretetből. Isten kegyelmével erre is képes vagy. Fontold meg csak élő hittel, hogy Isten atyai jóságra tart fönn az életben; ő váltott meg szent Fia vérével; mindened, amivel bírsz, mennyei Atyád jóságáról beszél. Így nem lesz nehéz belátnod, hogy Isten a te mindened és szívből mondanod: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Szívemből bánom, hogy téged, minden szeretreméltó jóságot, megbántottalak. Most már tégy velem szent akaratod szerint. Kész vagyok mindenre, csak megengeszteljelek.” Az ilyen bánat már gyónás előtt kibékít Istennel; de azért a következő gyónás alkalmával ezen halálos bűnödet is meg kell gyónnod, erre isteni parancs súlyos bűn terhe alatt kötelez. Ha nem múlik el nap anélkül, hogy fölgerjesztenéd magadban a tökéletes bánatot: nem lesz életed síri élet, hanem Isten gyermekének áldással teljes élete.

III. A gyónásról A gyónás módja.

Letérdelünk és keresztet vetünk: „Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen.” Ezután mondjuk: „Gyónom a mindenható Istennek (a mindenkor szeplőtelen Szűz Máriának, minden szenteknek) és neked lelkiatyám, Isten helyett bűneimet. Egy hét (hó vagy év) előtt gyóntam, azóta ezen vétkekkel bántottam meg az én jó Istenemet.” Itt fölsoroljuk egymásután a bűneinket és végül mondjuk:”Többre már nem emlékszem.” Majd figyelünk lelkiatyánk szavára és mikor fölhív a bánatra mondjuk: „Mindezeket és minden egyéb elkövetett bűneimet teljes szívemből szánom és bánom, mivel azokkal a legfőbb jóságú Istent megbántottam és büntetését megérdemeltem. Fogadom erősen, hogy többé nem vétkezem és a bűnre vezető alkalmat elkerülöm. Kérem a lelkiatyát, adjon nekem üdvösséges penitenciát és feloldozást.” Ha sokan gyónnak, a következőképpen végezd a gyónást, de máskor is gyónhatsz így: A keresztvetés után mondod: „Egy hét, vagy két hét (jelezd, hogy mikor gyóntál) előtt gyóntam, azóta a következő bűnökkel bántottam meg a jó Istent. (itt elsorolod bűneidet). Azután mondod: bánom, hogy ezekkel megbántottam a jó Istent és fogadom, hogy többet meg nem bántom.

Hasznos tudnivalók Rosszul tesznek, akik egész litániának elmondásával kezdik és fejezik be gyónást (ami bátran elmaradhatna), de arról, amis szükséges, (t.i. Mikor gyóntak, mit vétkeztek stb.) hallgatnak. A gyónásod legyen értelmes, de tisztességesen nevezd meg a bűnöket. Nem jól cselekszel, ha elmeséled, hol, mikor, miképpen stb.keletkezett pl. a rossz vágyad és hogyan tépelődtél, míg végre beleegyeztél, vagy ha elmondod mások bűnét, a magadéról meg megfeledkezel. Jobb ehelyett érthetően megnevezni a bűnt, annak számát (ha súlyos) és megvan. A legvilágosabb és legkönnyebb azoknak a gyónása, akik így gyónnak: „Súlyos bűneimnek ismerem a következőket (és felsorolja azokat számával); azután egyéb bűneim még a következők...”; vagy pedig: „Nem érzem magamat súlyos bűnben, de megbántottam a jó Istent a következő vétkekkel.” Gyónásaidat lehetőleg egy gyóntatónál végezd. Tekintsd őt Istentől számodra rendelt kalauznak, aki bizton vezet az égbe, csak tárd ki előtte szívedet. Sokszor rosszban töri az a fejét, aki az egyik gyóntatótól a másikhoz futkos; valószínűleg, hogy gyóntatója intelmeit kerülgesse, ami nagyon gyászos jel volna. Szeresd a gyóntatószéket, mint az irgalmasság trónusát, lelkünknek áldásos fürdőjét.

Gyónjál gyakran

Nemcsak annak szükséges a gyakori (a havi) gyónás, aki fuldoklik a bűnben; hanem annak is, aki az erény útján jár, hogy súlyos bűnbe ne essék. Tűrhetetlen a korlátoltságra vall az a nézet, hogy a gyakori gyónás fölösleges. Nézd meg csak amaz embert, aki havonként csak egyszer mosakodik, nem szorul-e az a

mosdásra; pedig a te lelked, a melyre napról-napra tapad valamis szenny, csak többre becsülendő, mint ested. Ha megőriz az Isten a súlyos bűnöktől és így csak kisebb bűnöket gyónsz meg, igen ajánlatos hozzácsatolni valamit az előbbi életedből ilyenformán: Idecsatolom előbbi életemből, pl. amit Isten hatodik parancsa ellen elkövettem. Ez azért ajánlatos, hogy könnyebben tudj magadban bánatot gerjeszteni, ami nélkül érvénytelen volna gyónásod.

Áldozás utáni imádságok

Krisztus teste, üdvözíts engem, Krisztus vére, ihless meg engem. Krisztus oldalából kifolyó vér, tisztíts meg engem. Krisztus kínszenvedése, erősíts meg engem. Ó édes Jézus, hallgass meg engem. A te sebeidbe rejts el engem. Tőled elszakadni ne hagyj engem. A gonosz ellenségtől oltalmazz engem. Halálom óráján hívj engem és jutass magadhoz engem, hogy szenteiddel téged dicsérjelek. Mindörökkön örökké.Amen

Aquinói Szent Tamás imádsága

Mennyei szent Atyám, örök mindenható Isten, hálát adok neked, hogy engem, méltatlan, bűnös szolgádat, nem az én érdemem szerint, hanem csak te kegyességedből, szent Fiad drága szent testével és vérével tápláltál. Kérlek én mennyei szent Atyám, hogy ez a szentáldozás ne legyen ítéletemre és kárhozatomra, hanem üdvös közbenjáróm bűneim bocsánatára. Legyen hitem erős fegyvere, jó kívánságaim őrző pajzsa. Írtsa ki bűneimet, gonosz indulataimat és rossz kívánságaimat, gyarapítsa bennem a szeretetet, türelmet, alázatosságot, engedelmességet és minden erényt; legyen minden látható és láthatatlanellenségem ellen bátorságos oltalmam, csendesítsen le bennem minden testi-lelki háborúságot; legyen hozzád az egy igaz Istenhez való erős ragaszkodásom és életem szerencsés befejezője. Kérlek, én Istenem, vezess el engem, szegény bűnöst ama kimondhatatlan boldog vendégségre, ahol zent Fiaddal és a Szentlélekkel szenteidnek igaz világossága, teljes elégsége, örökkévaló öröme, tökéletes gyönyörűsége és végtelen boldogsága vagy, ugyanazon mi Urunk Jézus Krisztus által. Amen.

Búcsú-imádság feszület előtt

Íme, ó jóságos,édes jézusom,én színed előtt térdre borulok és szívem egész buzgóságával kérlek és hozzád könyörgök, hogy szívembe a hit, remény és szeretet élő érzelmeit, bűneim fölött igaz bánatot s azok jóvátételére elszánt,erősakaratot önteni kegyeskedjél, midőn megilletődéssel és szívbeli fájdalommal öt szentsebedet fontolóra veszem s fölöttük elmélkedem, szemem előtt tartva azt, amit már Dávid próféta mondott rólad,ó jóságos Jézus: „Átlyukasztották kezemet és lábamat, megszámlálták minden csontomat.” Teljes búcsút nyer, aki ezt az imádságot a szentáldozás utána feszület előtt ájtatos és töredelmes szívvel elmondja és a pápa ő Szentsége szándékára valamit imádkozik.)

Imádság a Boldogságos Szűzhöz

Ó asszonyom, ó Anyám, neked ajánlom magamat egészen, s hogy megmutassam, hogy a tiéd vagyok, neked szentelem ma szememet, fülemet, számat, szívemet és egész magamat. Mivel tehát a tied vagyok, ó jó Anyám, viseld gondomat és védelmezz, mint tulajdonodat és birtokodat. Egy Üdvözlégyet mondj l utána. (100 napi búcsú jár vele napjában egyszer; ha pedig egész hónapon át mindennap elmondjuk, teljes búcsút nyerünk a rendes föltétel mellett.) Ó Asszonyom, ó Anyám, ne feledd el, hogy tied vagyok; viseld gondomat és védelmezz, mint tulajdonodat és birtokodat. (E fohászelmondásával főképp kísértet idején 40 napi búcsú jár.)

A gyakori szentáldozásról Krisztus lelkünk táplálására rendelte az Oltáriszentséget és kijelentette, hogy „ha nem eszitek az ember fiának testét, nem leszen élet tibennetek” (Ján. 6.54.): tehát a hitélet megfogyatkozik bennünk, ha nem táplálkozunk az élet kenyerével. Krisztus Urunk ugyan nem mondta meg, hogy hányszor kell áldoznunk, hogy természetfeletti élet ki ne vesszen belőlünk; az egyház is csak azt írja elő, hogy legalább évenkint egyszer, húsvét táján vegyük magunkhoz az Oltáriszentséget; de X. Pius pápa,a kinek jelszava „mindent megújítani Krisztusban,” szükségesnek tartotta gyakoribb, sőt a mindennapi szentáldozást sürgetni, mivel ettől várja elsősorban a Krisztusban való megújhodást és mivel a gyakori szent áldozás neveli a hőslelkű hitvallókat és vértanúkat. Mi tartja vissza sokszor még a jóakaratú katholikusokat is az élet forrásától? Az a téves nézet, hogy az Oltáriszentség nagyobb tökéletesség jutalma; pedig Krisztus szándéka szerint a siralomvölgyi vándor uti eledele és a küzdő ember erősítő tápláléka: minél nagyobb a küzdelmünk, minél gyengébbnek érezzük magunkat, annál többször szorulunk ezen táplálékra. Sokat az tart vissza a gyakori szent áldozástól, hogy nem tudja megállapítani, méltó-e az oltáriszentség vételére; pedig egyszerű a törvény: a tridenti zsinat (s. 13. c. 7.) határozata értelmében csak annak nem szabad áldozni, aki biztosan tudja, hogy halálos bűnben van; tehát ki kételkedik, szabadon áldozhat, csak indítson magában tökéletes bánatot, az, mint közönséges bánatot szoktunk magunkban indítani, midőn bocsánatos bűnök tudatában megyünk áldozni Lelkivezetőinktől tanácsot kérünk, de jó szándékkal és készülettel jogunkban áll mindennap is áldozni. Ha nincs is súlyos vétkünk, tanácsos gyakori szent gyónás (hetenként vagy havonként egyszer-kétszer); mert a penitenciatartás szentségében megtisztítva lelkünket, n nagyobb haszonnal áldozunk.

Hasznos tudnivalók

Készülj a szentáldozásra! Nem menj áldozni, ha csak egy keveset is ettél vagy ittál. Tiszta legyen tested-lelked, tudva, hogy égi lakomára mész. Az Oltáriszentséget illedelmesen kell venned. Nagy hiba az áldozásnál kapkodni: nyugodtan kell fejedet tartanod és kissé fölemelned. Nagy ízetlenség nyelvedet kiölteni: elég, ha ajkadat fölnyitod és nyelvedet könnyedén az alsó ajkhoz érinted. Az Oltáriszentség vétele után összetett kezekkel és lesütött szemekkel térj vissza helyedre, ahol imába merülve tölts el legalább 10-15 percet. Legyen valami kedvelt imádságod, amellyel azután hálaadást tartasz. Soha el ne kövesd azt az érzéketlenségre valló együgyűséget, melyek azok tanúsítanak, kik az áldozás utána templomból azonnal eltávoznak. Krisztust fogadják és azonnal hátat fordítanak neki. Az erkölcstanítók általánosabb tana szerint Krisztus az Oltáriszentségben áldozás után körübelül 10 percig szentségileg (mint

szentségtartóban) van bennünk. Ezen 10 percnél áldottabb időt nem találsz soha, ha mindjárt 100 esztendeig élsz is a világ minden boldogsága rád szakad is. Használd fel hát imádságra, hálaadásra! Szent legyen az áldozás egész napja.

A partikuláré (Részleges lelkiismeret-vizsgálat) Hallottál már olyan gépről, amelyben az öreg ifjúvá, a rút, fekélyekkel elhalmozott ember ép egészségessé válik? Lelkedre nézve ilyen gépezet a partikuláré. Ha hanyag vagy, menj a partikuláréba és szorgalmas leszel; ha undok szenvedély, pl. harag, szemérmetlenség stb. Alatt roskadozol, menj a partikuláréba és megtisztulva, minta szelíd és tisztaságkedvelő térsz onnan vissza; ha azt akarod, hogy ne heverjen benned parlagon a s ok jó tehetség, amivel az Isten megáldott, vedd elő a partikulárét és azok az idomtalan lelki gyémántok alakot öltenek benned és kedvessé tesznek Isten s ember előtt. Mi az a partikuláré? Egyszerűen lelki küzdelme egyetlen hiba ellen vagy egyetlen erény kiválóbb gyakorlása az előírt mód szerint. Mindenekelőtt meghatározod, melyik hibádat akarod kiírtani, vagy melyik erényt akarod megszerezni. Ha pl. a hatodik parancs ellen való szenvedély háborgat, fontold meg, miben nyilatkozik benned a bűnös hajlam: majd azt veszed észre, hogy képzelőtehetséged képeivel, szíved érzelmeivel, s vágyaival, szemed nézésével stb. olyan, mint a piszkot őrlő malom, s ha nem segítesz, magadon olyan is marad s írig. Ez esetben arra szánod el magadat, hogy tehetségeidet a partikuláréval rászoktatod nemesebb dolgokkal való foglalkozásra. Minek is pazarolnád tehetségeidet a gonoszságra, mikor azokat Isten az erény gyakorlására adta? Miért kellene neked egész életeden át a harag, szemérmetlenség, büszkeség stb. átkos nyűge alatt gyötrődnöd és valószínűleg elkárhoznod? A partikuláré hathatós orvosság mindenlelki bajban. Hogyan gyakoroljuk a partikulárét? Minden reggel felébredéskor keresztet vetsz magadra, hálát rebeg ajkad az éjjel vett jótéteménykért, fölajánlod a napot Istennek, azután képzeld magad elé az ifjú Jézust, amint mondja: „Kövess engem!” s mondd neki: „Követlek, Jézusom, főleg a partikuláré gyakorlásával” (pl. tisztátalanság kerülésével). Mondd buzgón: „Ifjú Jézus, hőn szeretlek, Alázattal kérve-kérlek: Jöjj szívembe, változtass át, Hogy hasonló legyek hozzád!” Napközben, ha kísértésed van partikuláré ellen, azonnal ellene mondasz és fohászkodol: „Jézusom, oltalmazz!” Ha hibáztál rögtön megbánod: „Ó Jézusom, irgalom! És valami büntetést szabsz magadra. Este, mikor nyugalomra készülsz, elmondod Szűz Mária tiszteletére kedves imádságodat. Meghálálod Isten oltalmát. Megbánod bűneidet, kivált melyeket partikuláré ellen elkövettél, megfontolva, hogy az ágy még z éjjel könnyen ravatalod lehet s lelked örök ítéletre ébredhet. Gondolj a felkelés idejére s a rózsafüzérrel kezedben, hajtsd fejed nyugalomra, mondva: „Atyám kezeidbe ajánlom lelkem!” Jegyzetek. Kis jegyzőkönyvet tartasz kéznél, hogy délben és este (vagy legalábbis este) följegyezd (számokkal vagy pontokkal) a partikuláré ellen elkövetett hibák vagy erénygyakorlatok számát. Ezekből láthatod, hogy van-e haladás.

2. Ne aggasszon az, hogy talán míg egyetlen hiba ellen küzdesz, addig a többi erőre kap benned, mert egy főhibával sok más hiba pusztul s egy magasabb fokú erény árnyékában a többi is virul.

3. Ha unni kezded, gondold meg, hogy nem kis türelmet követel a gyémántcsiszolás, ha minden évben csak egyben megjavulsz, hamar szent és boldog leszel.

4. A tárgyat ne változtasd, míg nem győztél; azt jól teszed, ha idődet olykor z ellentétes erény gyakorlására fordítod.

pl. ha már unni kezded s szemérmetlenség ellen való küzdelmet, fordítsd a tisztaság erényének gyakorlására: elmélkedjél nagy értéke fölött, imádkozzál, hogy elnyerhesd, olvasd Szent Alajos, Szent Szaniszló stb. életét.

5. Számolj be jó lelki vezetődnek az eredményről.