Lev Manovich: Az adatbázis mint szimbolikus forma

Fordította: Kiss JuliannaA fordítást ellenőrizte: Matuska Ágnes

Lev Manovic

Kaliforniai Egyetem vizuális művészetek tanszékének professzora, az „újmédia" alkotója és teoretikusa. 1984 óta dolgozik számítógépes animációval, digitális filmmel és fotográfiával, valamint interaktív multimédiás eszközökkel; 1992-től oktat digitális művészeteket elméletben és gyakorlatban egyaránt.

Az adatbázis-logikaadatbázis: számítástechnikában az adatbázist az adatok rendezett gyűjteményeként definiálják, különböző típusú adatbázisok :

• hierarchikus: az adatokat egy fához hasonló struktúrába rendezik• objektumorientált: úgynevezett „objektumokat", azaz teljes

adatszerkezeteket tárolnak, olyan hierarchikus osztályokba rendezve, amelyek örökölhetik a magasabb szinten elhelyezkedő osztályok tulajdonságait

- dominanciája az új médiában:CD-ROM tároló -> médiaként egy új platformra lép - jól alkalmazható adatbázis-forma - képek, hangfelvételek, videoklipek és/vagy szövegek

Adat és algoritmus

Informatika: a saját logikája szerint látja a világot, két fajta egymást kiegészítő szoftverobjektumra,

adatstruktúrákra és algoritmusokra szűkíti- minden eljárás vagy feladat egy algoritmusra redukálódik, egyszerű feladatok végső sorozatára, amit az adott feladat elvégzéséhez a számítógép végre tud hajtani.

Játékok:

- sok hagyományos játéknak alkották meg rövid időn belül a számítógépes verzióját

- sport, sakk, kártya stb. -> algoritmusszerű viselkedést igényelnek a játékosoktól

- egyrészt már létező játékokat utánoznak, másfelől új játéktípusokat hoznak létre

Az adatbázis és a narratíva egy narratíva „felhasználója" bejárja az adatbázist, az

adatbázis előállítója által kiépített adatok közötti linkeket követve

a „narratíva" kifejezéshez gyakran párosul egy másik agyonhasznált szó, az interaktív

az interaktív narratíva (amit a hiperszöveg analógiájaként „hipernarratívának" is nevezhetünk) számos, az adatbázison keresztül haladó útvonal összegzéseként is értelmezhető

egy adatbázis támogathat narratívát, de a média logikájában semmi nem segíti elő a létrehozását

Az adatbázis jelrendszere - egy digitális kép számos különálló rétegből áll, és mindegyik réteg sajátos vizuális elemeket tartalmaz- a montázs az alapértelmezett vizuális kifejezésmódja egy kép összetett szerkezetének- két ellentétes vizuális kifejezésmód:

1. MTV montázs: • vizuális elemek kétdimenziós egymás mellé rendelése• modernista• sokkolóan hat

2. Valóság elénk tárás:• ahogyan az egy fényképen vagy filmen megjelenik• vagy annak 3D-s számítógépes szimulációjánFotorealisztikus képek:

Egy rendszer elemei paradigmatikus és szintagmatikus dimenzióban írhatók le.

paradigmatikus: in absentiaösszekapcsolódnak az emlékezetben, és így csoportokká alakulnak, amelyekben különféle viszonyok uralkodnak

szintagmatikus: in praesentiaa beszélő az elemek egymás utáni, lineáris sorrendben történő összekapcsolásával kifejezésre juttat valamit

Az újmédia megfordítja ezt a viszonyt. Az adatbázis (a paradigma) jelenik meg fizikailag, míg a narratíva (a szintagma) elvonttá válik.

Az adatbázis komplexum

- a világra adott két elengedhetetlen reakció: adatbázis és a narratíva

- végtelen számú hibrid műfajt hoznak létre- modern média- vizuális rögzítés médiuma - a fotográfia- minden fikcióra épülő film egyben narratíva- a film, ahol a tároló média segíti a narratív gondolkodást- az adatbázis-forma legtökéletesebb médiumának a digitális

számítógép bizonyult

• Frieder Nake: a számítógép egy „Univerzális Képalkotó" (Universal Picture Generator), amely képes létrehozni minden lehetséges képet a rendelkezésre álló összes képelem és szín kombinációjából

• John Witney: a számítógépes filmkészítés úttörője. Művei: Permutációk (Permutations) (1967), Arabeszk (Arabesque) (1975). Szisztematikusan fedezik fel a geometriai formák átváltozásait, amelyeket alapfokú matematikai függvények manipulációjával kapott.

• Sol LeWitt: művészi idea „a gép, amely elvégzi a munkát", logikus az ideát megvalósító embert a számítógéppel helyettesíteni.

Adatbázis-mozi: Greenaway és Vertov Peter Greenaway: Draughtman's Contract (1982)

Dziga Vertov: Man with a Movie Camera (1929)

• Minden szoftver számos újítással, 2D szűrőkkel, 3D átalakítással, egyéb effektussal és „pluginnal" jelenik meg, a művész, különösen, ha kezdő, hajlamos túlzásba vinni ezek alkalmazását egy adott munka során. Ilyen esetben a paradigmából szintagma lesz. Ezáltal a művész ahelyett, hogy a lehetséges technikák közül választana, és ezeket a munkája során folyamatosan ismételné, több lehetőséget használ fel egy adott munka elkészítése közben. A digitális film így végül egymás után sorjázó effektusok listája lesz. E logika szélsőséges ábrázolására Witney Katalógus című művében látunk példát.

Köszönöm a figyelmet!

Eszterházy Károly Főiskola, Eger/2015 Bicsák Boglárka