1

Ikt.szám: 62-52/2016.

OM: 030869

LIGET ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Debrecen

2016.01.27.

2

TARTALOM

1. ÓVODÁNK ADATAI 4. oldal

ÓVODAKÉP 5. oldal

GYERMEKKÉP 5. oldal

2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI 6. oldal

2.1. Személyi feltétel 7. oldal

2.2. Tárgyi feltétel 7. oldal

3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK, CÉLUNK, FELADATUNK 9.oldal

3.1. Szükségletek szerepe 11.oldal

3.2. Tevékenységek szerepe 13.oldal

3.3. Képességek szerepe 14.oldal

4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI 16.oldal

4.1. Objektív feltételek 16.oldal

4.2. Szubjektív feltételek 16.oldal

4.3 IKT eszközök óvodánkban 17. oldal

5. A TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ NEVELÉS FELTÉTELEI 18.oldal

5.1. Szokásrendszerünk kialakítása, beilleszkedés 18.oldal

5.2. Gondozással kapcsolatos feladatok 20.oldal

5.3. Egészséges életmódra nevelés 21.oldal

6. A FEJLESZTÉS TARTALMA 22.oldal

6.1. Játék, A tevékenységekben megvalósuló tanulás 22.oldal

6.2. Társas, közösségi tevékenységek – ünnepeink, érzelmi,

erkölcsi, nevelés 28.oldal

6.3. Munka jellegű tevékenység 31.oldal

6.4. Szabadidős tevékenység 33.oldal

7. KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 34.oldal

A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek

7.1. Anyanyelv 34.oldal

7.2. A külső világ tevékeny megismerése 36.oldal

3

A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglakozások

7.3. Művészeti tevékenységek 41.oldal

7.3.1. Vers, mese, 41.oldal

7.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 44.oldal

7.3.3. Énekzene, énekes játék, gyermektánc 47.oldal

Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő tevékenységek

7.5. Mozgás - testnevelés 51.oldal

8. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI 55.oldal

8.1. A fejlesztés módszere 56.oldal

8.2. A fejlesztés kerete 56.oldal

8.3. A nevelés időkeretei 59.oldal

9. A SZÜLŐ, GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK

FORMÁI 59.oldal

10. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI 60.oldal

11. GYERMEKVÉDELEM 62.oldal

12. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK DIFFERENCIÁLT

FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatok 64.oldal

13. SAJÁTOS ARCULATUNK 67.oldal

14. ÓVODÁNK NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE 76.oldal

LEGITIMÁCIÓ

MELLÉKLETEK

Nevelőtestületi jegyzőkönyv és jelenléti ív

Szülői munkaközösségi jegyzőkönyv és jelenléti ív

4

1. ÓVODÁNK ADATAI

Neve: Liget Óvoda

Székhelye: Debrecen, Bartók Béla u. 78.

Telephely címe: Debrecen, Babits Mihály u. 2.

Debrecen, Tessedik Sámuel u. 218.

Fenntartó szerv neve: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata

Az óvoda vezetője: Kuk Eleonóra

A program benyújtója: Az óvoda vezetője és nevelőtestülete

5

ÓVODAKÉP

Célunk, megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett, érzelmi biztonságot

nyújtó, egészséges környezetben, az egyenlő hozzáférés elvére alapozva, változatos

tevékenységeket biztosító, egyéni képességeket kibontakoztató, befogadó óvodai élet

megteremtése.

„ Bizony, hogy játszunk, vígat, nevetőst,

Ravasz kis Törpét, óriást, erőst;

lesz móka, tánc és ének is vidám,

Minden amit csak gyermekszív kíván;

És mind azért van, játszik, zeng, zenél

Kis gyermekem, hogy te boldog legyél!”

/Várnai Zseni/

GYERMEKKÉP

A gyermeki személyiséget tiszteletben tartva, az életkorból adódó szenzitivitásra

alapozva, az eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve kívánjuk a leghatékonyabban

megvalósítani a gyermekek fejlesztését. Szeretnénk elérni, hogy boldog, empatikus,

személyiségükben fejlett, új ismeretek befogadására képes gyermekek váljanak

óvodásainkból.

„ A fejlődő személyiség felépítéséhez támpontok kellenek.

A biztonsághoz szabadság és következetesség egyaránt szükséges.”

/dr. Kozéki Béla/

6

2. ÓVODÁNK JELLEMZŐI

1987. óta integrált intézményként működünk, két telephelyen, 2013.

novemberétől három telephelyen.

A Bartók Béla úti óvodát (központi) 1925-ben alapították a „Hatvan

utcai Kertben", 75 férőhelyes.

A Babits Mihály utcai óvoda a „Kertvárosban" található, 1948-ban

épült, 65 férőhelyes.

A Tessedik Sámuel utcai óvoda a „Kertvárosban" található, 2013-ban

épült, 75 férőhelyes.

Óvodáinkra jellemző, hogy gázfűtéses, téglaépítésű, kertségi környezetben

elhelyezkedő, családias hangulatú, három osztott csoportos, melegítőkonyhás, nagy

udvarral, kis veteményes kerttel rendelkező óvoda.

A Bartók és Babits óvodákhoz szolgálati lakás tartozott, melyekből jól

felszerelt tornaszoba került kialakításra. Az új óvoda tornateremmel rendelkezik.

A gyermekek túlnyomó többsége a környezetünkben lévő kertes családi

házakból érkezik, de a közeli lakótelepről is járnak óvodánkba.

Intézményünkkel szemben a szülők segítőkészsége évek óta töretlen, az ő

támogatásuk nélkül nem tudnánk gyermekeink számára biztosítani mindazt az

élményt, azokat a különlegességeket, amelyek által ismereteik bővülnek, tudásuk

gyarapszik, s egészségesebben fejlődnek. A tudatosan épített jó kapcsolat lehetővé

teszi az inkluzív nevelés értékeinek direkt és indirekt közvetítését is.

7

2.1. Személyi feltétel

Az óvoda alkalmazotti létszáma: 38 fő

1 óvodavezető

2 óvodavezető helyettes

16 óvodapedagógus

1 óvodatitkár

1 adminisztrátor

1 pedagógiai asszisztens

9 nevelőmunkát segítő dajka

3 konyhás

3 fűtő-udvaros

1 takarító

Óvodapedagógusok szakmai végzettsége, képesítése

Az alapképzésen túli képesítések

- közoktatási vezető

- szociálpedagógus

- fejlesztő pedagógus

- tehetségfejlesztő

- játék- és szabadidő pedagógus

- mentálhigiénikus

- zeneóvoda vezetés

Az intézmény személyi feltétele lehetővé teszi a pedagógiai programban rögzített

nevelési feladatok megvalósítását.

2.2. Tárgyi feltétel

Az óvoda épülete kertes házak között, egészséges környezetben helyezkedik

el. Udvara a gyermekek számára ideális méretű, árnyas, ligetes. Megtalálhatók a

8

különböző talajfelületek (homok, beton, fű, kavics). Virágos és veteményes

kertjeink mellett különböző gyümölcsfáink is vannak (meggy, cseresznye, barack,

nóra-bóra).

Csoportszobák száma: 9. Itt történik az étkezés és a pihenés is.

Egyéb funkcionális helyiségek:

gyermeköltöző, mosdó

elkülönítő- és fejlesztőszoba

tornaszoba

tornaterem

nevelői szoba

óvodatitkári iroda

melegítő konyha

felnőtt étkező,

felnőtt öltöző

vezetői iroda

raktár

szertár

kazánház

Rendelkezünk: projektorral, írásvetítővel,diavetítővel, CD lejátszóval, erősítővel,

fénymásolóval, számítógéppel, nyomtatóval, digitális fényképezőgéppel.

Csoportszobai és udvari játékkészletünket bővítjük, pótoljuk, de szakmai

eszköztárunkkal együtt folyamatos fejlesztése szükséges.

9

3. NEVELÉSI KONCEPCIÓNK, CÉLUNK, FELADATUNK

Intézményünk helyi pedagógiai programját a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési

Program adaptálása és az Óvodai Nevelés Országos alapprogram alapján dolgoztuk ki.

Figyelembe vettük:

az eddig alkalmazott eredményes nevelési módszereinket

feltételeinket, adottságainkat, sajátos arculatunkat

óvodapedagógusaink egyéniségét és szakmai felkészültségét

Célunk tevékenységeken keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése,

személyiségük kibontakoztatása.

Programunk a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának

kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. Külön hangsúlyt fektetünk a gyermeki

szükségletek kielégítésére, az egyenlő esélyek biztosítására, a gyermeki személyiséget

övező bizalom megvalósítására, az egyéni differenciált fejlesztésre és

tehetséggondozásra.

A nevelés személyiségformálás, amelyben a képességek kibontakoztatásának van

központi szerepe. A program az életre nevelést a későbbi fejlődés alapjaként kezeli,

azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni a gyermeket.

A nevelőtevékenységek rendszere, a nevelés eszközei:

játék és tanulási tevékenység

társas közösségi tevékenység

munkatevékenység és

szabadidős tevékenység

Ezek a cselekvések a gyermeki öntevékenységen alapulnak, így örömforrást jelentenek

a gyermek számára. A gyermekek spontán fejlődnek a játék és a tevékenységek végzése

során, illetve az óvodapedagógus tudatosan irányított fejlesztése által.

10

Feladatunk a pedagógiai optimizmusra alapozva minél jobban megtervezni,

megszervezni a gyermekek tevékenységeit úgy, hogy ezek a személyiségfejlesztés

érdekében rendszert képezzenek. Biztosítását a folyamatos napirend lehetővé teszi, így

érdeklődésüknek, igényüknek megfelelően kapcsolódhatnak be a különböző

tevékenységekbe. Ezáltal lehetőség nyílik az egyéni bánásmódra, arra, hogy a

gyermeket önmagához képest megfelelően fejlesszük.

Az óvoda feladata, hogy ellássa a tehetségkutatással és tehetséggondozással a

korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, valamint a

gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

A gyermeki személyiséget tiszteletben tartva kívánjuk a leghatékonyabban

megvalósítani a gyermekek testi, lelki fejlesztését, képességeik kibontakoztatását

Szeretnénk elérni, hogy egy boldog, nyugodt, tevékenységekben gazdag

kisgyermekkort biztosítsunk itt az óvodában, és önálló, új ismeretek befogadására

nyitott, pozitív énképű gyerekek kezdjék majd az iskolát.

Elveink megegyeznek a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programban

megfogalmazott alapelvekkel:

„ Gyermekközpontúság: elvekben és a gyakorlatban

Nevelés elsődlegességének hangsúlyozása

A nevelés során kiemelt helyet kell kapnia a cselekvésnek, a

tevékenységnek

Nyugodt, meleg, szeretetteljes légkör biztosítása

Esztétikus környezet megteremtése

A gyermekek alapvető szükségleteinek kielégítése

Esélyegyenlőség megteremtésére törekvés

Elegendő idő, hely és eszköz biztosítása a játékra.

A gyermekek differenciált egyéni fejlesztése a csoport, a közösség

keretein belül

11

A gyermekek fejlődéséhez sürgetés mentes egyéni utak biztosítása

A gyermekek számára a lehető legnagyobb szabadságfokú mozgástér

biztosítása. A gyermeki önállóság határainak fokozatos szélesítése.

A gyermek tisztelete, a gyermek jogainak érvényesítése

A gyermek mozgásigényének feltételek nélküli biztosítása

A külső környezet felé nyitott nevelési légkör megteremtése

Az óvodapedagógusok szakmai önállóságának maximális tiszteletben

tartása."

Programunk nevelési célját a gyermekek:

szükségleteinek

tevékenységeinek

képességeinek

figyelembe vételével az egyéni adottságokból kiindulva lehetséges megoldani.

3.1. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében

Gyermekeink különböző szokásokat, élményeket, igényeket hoznak a családi

környezetből magukkal, amikor az óvodánkba érkeznek.

Mindannyian abban hasonlóak, hogy fejleszteni csak akkor lehet őket, ha a

szükségleti hierarchia alapján testi, lelki igényeiket kielégítettük.

A gyerekek érzelmi szükségleteinek különbözősége már a beszoktatás ideje alatt

megmutatkozik, ezért intézményünkben lehetőség van az anyás-apás fokozatos

beszoktatásra. Ez folyamatos átmenetet biztosít a család és az óvoda között, és

nagymértékben tompítja a családtól való elszakadás fájdalmát. Tudatosan törekszünk

arra, hogy a gyermekek biztonságban, szeretetben érezzék magukat, vidám légkörben

töltsék egész napjukat, és jól beilleszkedjenek a közösségbe.

Így a gondozás, amely alapvető feladatunk, hozzájárul a növekedéshez,

fejlődéshez, egészségmegőrzéshez és a helyes életritmus kialakulásához.

12

Az érzelmi biztonság, a jó hangulat megteremtését a reggeli üdvözléssel kezdjük,

ami a gyerekek számára azért fontos, mert érzik, hogy örülünk érkezéseiknek, fontosnak

tartjuk őket.

Ez a pár mondatos, egyéni beszélgetés alkalmat ad arra, hogy megismerjük a

gyerekek pillanatnyi testi és lelki állapotát, aminek ismeretében tervezzük tovább közös

napunkat.

A fejlődő gyerekek életében az étkezés - mint alapvető testi szükséglet -

kiemelt helyet foglal el. Az eltérő családi szokások miatt folyamatos tízóraival

biztosítjuk az optimális étkezést. Gyermekeink egy meghatározott

időintervallumon belül bármikor étkezhetnek, a folyadékpótlást pedig egész nap

biztosítjuk számukra.

A szükségletek életkoronkénti változásának ismeretében a délutáni pihenés

idejét középső- és nagycsoportban szükség szerint csökkentjük. A nem alvó vagy

már felébredő gyerekeket arra szoktatjuk, hogy ne zavarják alvó társaikat. Ez a

folyamat jó lehetőséget biztosít a tolerancia és az empátia fejlesztéséhez.

A szükségletek alapvető kielégítésére, a gondozásra tehát azért fektetünk nagy

hangsúlyt, mert ezzel alapozzuk meg a gyerekek egész személyiségfejlődését, így

teremtünk egy olyan környezeti harmóniát, ami lehetőséget biztosit a további tudatos

fejlesztésre.

Az óvodapedagógus feladatai

Egészséges óvodai környezet megteremtése

Testi, lelki komfortérzet biztosítása - szeretet, biztonság, táplálkozás.

Nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai légkör,- minden óvodai dolgozó pozitív

attitűddel forduljon a gyerekekhez

Állandó, egészséges napirend alkalmazása.

13

3.2. A tevékenységek szerepe a nevelési cél érdekében

A nevelési módszereink meghatározásakor figyelembe vettük a 3-7 éves

korú gyermekeknek azt az életkori sajátosságát, hogy a megismerési folyamat

cselekvéshez társul és a gyerekek gondolati szintje is nagyrészt tevékenységhez

kötött. Bármilyen cselekvés, mozgás felkelti figyelmüket, és utánzásra ösztönzi

őket. Tevékenységi vágy él bennük ami az önkifejezés forrása, valamint a

felfedezésnek, a kíváncsiságnak és a képzeletnek az alapja. Ezért óvodai

nevelésünk során minden nap lehetőséget adunk az önállóan választott

tevékenykedésre.

Csoportjainkban figyelembe vesszük, hogy a nap folyamán gyakran

változtatnak tevékenységet a gyerekek, ezért biztosítjuk a megfelelő időt,

helyet, eszközöket a változatos, többféle tevékenységhez.

A tevékenységek ideje életkoronként különböző, kiscsoportban változtatja

a gyermek leggyakrabban elfoglaltságát, míg a választott tevékenységek száma a

nagycsoportra egyre szűkül és a ráfordított idő nő.

A gyerekek fejlesztése során a különböző műveltségtartalmakat komplex

formában jelenítjük meg a tevékenységekben. A komplex tevékenységek alatt

formálódik a legsokoldalúbban a gyermek, mert ilyenkor a nevelő hatások kölcsönösek,

erősítik egymást. A belső szükségletek kielégítését azonban mindig figyelembe vesszük,

egész napunkat áthatja a játékosság, az önmegvalósítás és a belső aktivitás kiteljesítése.

A gyerekek utánzási vágyát, a felnőttek modellszerepét akaratlanul is felhasználjuk.

Lehetőséget biztosítunk a tevékenységek gyakorlására, a próbálkozásra, hiszen a

sikerélmény a személyiségfejlődésben nélkülözhetetlen. A tevékenységek kialakításakor

a gyerekek eddigi tapasztalataira építünk, aktívan kihasználjuk aktuális élményeiket, de

megvalósítjuk a tudatos élményszerzést is. Figyelembe vesszük a csoport fejlettségi

szintjét, ugyanakkor differenciálunk tevékenységek között és tevékenységen belül is.

Mindig szem előtt tartjuk az élményszerűség fontosságát, a

folytathatóságot, folyamatosságot.

A felfedezés lehetősége gyermekeinket erősen motiválja, ezért

14

elengedhetetlennek tartjuk a tudatosan megtervezett, rácsodálkozást kiváltó

tevékenységeket.

Egész óvodai életünket a tevékenység hatja át, amelyek tudatosan tervezve és

összekapcsolva optimálisan fejlesztik a gyermeki személyiséget.

Az óvodapedagógus feladata

Minél több, minél változatosabb tevékenységek biztosítása.

Megfelelő feltételek kialakítása, idő, hely, eszközök, ötletek.

A gyermeki vágyak, ötletek figyelembe vétele, az önérvényesítés támogatása

A tevékenységek egymásra épülésének pedagógiailag tudatos tervezése.

3.3 A képességek szerepe a nevelési cél elérésében

Óvodai életünkben a társadalmilag szükséges képességek fejlesztése a

feladatunk. A képességek egymással kölcsönhatásban állnak és számtalan

részképességből tevődnek össze, amelyek belső hierarchiát alkotnak. Ezért a

fejlesztéshez nem csak a képességek szintjét, hanem a részképességek hiányát is

ismernünk kell. A gyermekek képességeit megfigyelés, felmérés alapján rögzítjük, ez

lehetővé teszi a fejlesztési terv elkészítését, és a rendszeres szintfelméréssel ellenőrzött

tudatos fejlesztést.. A képességfejlesztés alapja a tevékenység. Óvodánkban a

kooperációs és kommunikációs képességeket különösen fontosnak tartjuk. Ezek a

képességek segítenek a közösségi érvényesülésben, biztosítják az egyén önkifejezését.

Ebben az életkorban ezek a képességek intenzíven fejlődnek, jelen vannak a

gyerekek tevékenységeiben, ezért a tevékenység nemcsak alapja, hanem célja is a

képességeknek. A kommunikációs és a kooperációs képességeket ezért beszélgetést és

együttműködést igénylő tevékenységekkel erősíthetjük, gyakoroltathatjuk a legjobban.

15

Képességfejlesztési alapelveink (Dr. Delin Dr. Fráter K. értelmezésében)

Óvodáskorban tevékenységben fejlődnek a képességek.

A tevékenységeket belső indítékokra kell építeni (érdeklődés, pozitív

beállítódás).

A legmegfelelőbb tevékenységet kell megszervezni a fejlesztéshez.

A tevékenységet sokszor kell gyakoroltatni ahhoz, hogy alkalmazóképes

tudás alakuljon ki és stabilizálódjon az igényszint.

Egyénenként kell ismerni a képességek fejlődését (a részképességeket is).

Szükség van az aktivitásra, önállóságra, erőfeszítésre.

Figyelemmel kell lenni a fejlődés egyéni ütemére.

Az egyéni és a mikrocsoportos fejlesztés a leghatékonyabb.

Leghatékonyabb módszerek: - mozgásos

- nyelvi szabályjátékok

- értelemfejlesztő, stb.

Az óvodapedagógus feladatai

Képességfejlesztő tevékenységek folyamatos biztosítása.

Szintfelmérés.

Egyéni fejlesztési terv kidolgozása.

Differenciálás, a gyermek önmagához viszonyított fejlesztése, értékelése.

Pozitív megerősítés.

Kiemelt figyelem a HH, HHH, SNI-s gyermekek képességfejlesztésére,

egyenlő esélyeinek biztosítására.

A különbözőségek elfogadására nevelés.

16

4. TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

A gyermek spontán fejlődése és tudatos fejlesztése egymást kiegészítve

érvényesülnek. A tudatos fejlesztést az objektív és szubjektív feltételek jelentősen

befolyásolják, mellyel közvetetten segítjük az iskolai beilleszkedést.

4.1. Objektív feltételek:

Az épület; az udvar; a tárgyi és szakmai eszközök; a környezet.

Pedagógiai célunk a kooperáció és kommunikáció gyakorlása, ebből adódó

feladataink az objektív feltételek lehetőségekhez mért javítása, legcélszerűbb

hasznosítása (egy nagyobb, egybefüggő téren belül, sok kis kuckó, leválasztható rész,

amely összességében átlátható).

Az udvar egybefüggő, különböző talajnemű, bizonyos sajátos tevékenységek

végzésére alkalmas. Kertészkedés is biztosított. A Tessedik utcai óvodában folyamatos

növénytelepítéssel, kiskert létrehozásával biztosítjuk az egészséges környezet

kialakítását.

Törekednünk kell arra, hogy a gyermekek tevékenykedtetésére elegendő eszköz

álljon rendelkezésre (játékszer, munkaeszköz, tornaszer, művészeti tevékenységek

alapeszközei).

A környezetünk általunk alakítható, szépíthető, amelynek formálásában a

gyermekek is tevékenyen vesznek részt.

4.2. Szubjektív feltételek:

A kiegyensúlyozott, derűs légkör, az óvodai dolgozók modell szerepe, az óvónő-

gyermek aktív együttműködése, az óvodapedagógus és a nevelőmunkát segítő

együttműködése ,és a környezetben élők hatása.

Az óvodai nevelés során a legfontosabb alapelv a derűs, nyugodt, meleg, nyílt és

szeretetteljes óvodai környezet kialakítása, az egyenlő bánásmód elvének teljes körű

érvényesülése.

A kiegyensúlyozott légkör alapfeltétele a megfelelő napirend, ami a gyermek

számára egy megszokott életritmust biztosít, lehetővé teszi az elmélyült játékot .

Folyamatos napirendünk miatt a délelőtti étkezésnél csak az időtartamot

határozzuk meg. Az ebédnél a középső csoport második félévében vezetjük be a

naposi rendszert, addig önkiszolgálás történik, de ennek ideje a gyermekcsoport

összetételétől függ.

Engedjük, hogy a határok és a szabályok figyelembe vételével döntsenek,

érvényesüljön akaratuk. Figyelembe vesszük elképzeléseiket, ezzel is növelve

önállóságukat.

17

Ha megfelelő érzelmi kapcsolatot alakítunk ki a gyermekekkel, nyitottá válnak,

félelem nélkül elmondhatják örömüket, bánatukat, csínytevéseiket, amellyel az

igazmondásra szoktatjuk őket.

Kiemelkedően fontos az óvodapedagógus szerepe, mert a kisgyermeknél a példa

a leghatásosabb nevelő erő. A gyermek utánzás útján tanul, nem mindegy, hogy

jelenünk meg, mit és hogyan mondunk, milyen értékeket közvetítünk a gyermekek

számára.

A napi élet megszervezésében segítőtársunknak kell tekinteni a dajkát és a

pedagógiai asszisztenst. A dajka is, mint a pedagógiai asszisztens, hat a gyermekekre, ő

is nevel, tudnia kell, hogy milyen rendszer, milyen elvek alapján nevelünk, azon túl,

hogy tevékeny résztvevője a csoportban zajló eseményeknek. Ő is minta,

kommunikációja és tevékenysége modell értékű.

Hatással van nevelőmunkánk alakulására a környezetben élő emberek

véleménye, melyre figyelnünk kell, ők is erősíthetik az óvoda hírnevét.

4.3. Információs és kommunikációs technológiák (IKT) óvodánkban

Az informatika, az információs és kommunikációs technológiák, IKT eszközök az

óvodában történő felhasználása sok új és eddig kiaknázatlan lehetőséget rejt magában.

Az oktatás folyamatát az eddig jól bevált és alkalmazott pedagógiai módszerek mellett,

be kell vezetni a mai kornak megfelelő újdonságokat, a mostani elvárásoknak,

igényeknek megfelelően.

A digitális eszközök mindennapi természetes használatának sikere éppen abban áll,

hogy az élethosszig tartó tanulás technikáját készíti elő és az ehhez szükséges

képességeket alapozza, fejleszti. A több érzékszervre ható multimédia lehetősége a

gyermekek figyelmét magára vonja, motiválja, ismereteit bővíti. A gyermekeknek

számos olyan játékos képességfejlesztő tevékenység van, amellyel meglapozzuk az

információs és kommunikációs kultúrát. Színesebbé, érdekesebbé és izgalmasabbá

tehetőek az óvodai foglalkozások is. A digitális technika játékos formában természetes

módon léphet be a gyermek mindennapjaiba.

Az IKT eszközök alkalmazásával fejleszthető a gyermek:

- kreativitása

- konstruktív problémamegoldó képessége

- az ismeretek több oldalú elsajátítása (verbalitás, vizualitás)

- újfajta képességek, készségek kibontakoztatása

- bővíti informatikai műveltségüket

18

5. TEVÉKENYSÉGEN ALAPULÓ NEVELÉS FELTÉTELEI

5.1. Szokásrendszerünk kialakítása, beilleszkedés

A zökkenőmentes, kiegyensúlyozott, tevékenységekkel teli óvodai életünk

alapja a megfelelő szokásrendszer.

A szokások kialakítását már a gyermekek első óvodai napján elkezdjük. Alakítása

az utánzáson és az ezzel összefüggő azonosuláson nyugszik, ezért itt is kiemelt szerepe

van az óvodapedagógus példamutatásának és a közvetlen, szeretetteljes

óvodapedagógus-gyermek kapcsolatnak. A szokásalakításban a cselekvés, a

tevékenység az elsődleges, ami ebben az esetben is a gyermekek öntevékenységére és

aktív együttműködésére épül. A szokások kialakulása a rendszeres napi gyakorláson

múlik, következetességet igényel tőlünk, ezért nem tehetünk kivételt, a folyamatosságot

nem szakíthatjuk meg. A kialakítás során mindig célokat tűzünk ki, feladatok elé állítjuk

a gyermekeket, a végrehajtást ellenőrizzük, értékeljük. A célok kitűzésénél mindig a

gyermekek életkori sajátosságait és adottságait vesszük figyelembe, mert a túlzott vagy

alultervezett elvárásaink gátjai lehetnek a szokás kiépülésének. Nevelésünk

eredményeként a jól kialakított szokások szokásrendszert alkotnak - a gyermekek már

automatikusan cselekednek, a cselekvés már nem kíván tőlük akarat kifejtést -

megkönnyítve ezzel a gyermekek mindennapi életét.

A szokásrendszer kialakulása érdekében az egy csoportban dolgozók, azonos

követelmények elé kell, hogy állítsák a gyermekeket.

19

Szokásrendszer területei:

napirend szokásai

társas, közösségi együttélés szokásai

az egészséges életmód szokásai

a tevékenységek megvalósulását elősegítő szokások.

Beszoktatás – Beilleszkedés

Óvodai nevelőmunkánk megalapozása a beszoktatással veszi kezdetét,

hiszen a gyermekek egész későbbi óvodai életére kihat a beilleszkedés minősége.

A beiratkozás napjaiban elbeszélgetünk, megismerkedünk a szülőkkel és

lehetőség szerint a gyermekekkel is. Ezt megelőzően „HIVOGATÓ” keretében

bemutatjuk óvodánkat, a leendő óvodapedagógusokat, betekintést adunk csoportjaink

életébe. Óvodánkban évek óta anyás-apás beszoktatás folyik. Az új gyermekek

fogadására a csoportba régebben járó gyerekeket előkészítjük, hogy már az ismerkedés

időszakában szeretetteljes légkör, nyugodt, barátságos hangulat várja őket.

A beilleszkedés 1 hétig tart, de ennek időtartama - gyermeki és szülői igények

figyelembe vételével - változhat. A gyermekek és a szülők először 2-3 órát együtt, majd

fokozatosan egyedül egyre több időt tölt el a gyermek óvodánkban.

Mivel egyszerre több új gyermeket is fogadunk, ezen idő alatt mind két

óvodapedagógus hosszabb ideig tartózkodik intézményünkben. A pedagógusoktól ez az

időszak még több gyengédséget, szeretetet, odaadást, empátiás készséget és türelmet

igényel, hisz egyetlen gyermektől sem várhatjuk el, hogy azonnal bekapcsolódjon a

csoport életébe.

Várnunk kell a gyermekre - utánzási hajlamára építve, bizalmát elnyerve - hogy

önként bekapcsolódjon a tevékenységekbe és beilleszkedjen. Ezért már a beszoktatás

kezdetétől fogva énekelgetünk, mondókázgatunk, bábozunk, változatos szabadidős

tevékenységeket ajánlunk fel a gyerekeknek, lehetővé tesszük számukra, hogy kedvenc

20

játékszereiket behozhassák a csoportba.

Azzal, hogy a szülők együtt lehetnek gyermekeikkel az óvodában, így

betekintést nyerhetnek munkánkba, ami alapja lehet a harmonikus, partneri szülő-

pedagógus kapcsolatnak.

5.2. Gondozással kapcsolatos feladataink

Óvodai nevelőmunkánk alapvető feladata, megalapozó tevékenysége a gondozás.

A gyerekek zavartalan fejlődéséhez, egészségük fenntartásához elengedhetetlen

követelmény megfelelő gondozásuk.

Célja, hogy a gyermek igényes legyen önmagával és környezetével szemben, és

tanulja meg magát önállóan ellátni.

Gyermekeink óvodai életét úgy szervezzük, hogy azt a folyamatosság és

rugalmasság jellemezze. Nyugodt, kellemes légkörben végezhessék a tisztálkodással,

étkezéssel, öltözködéssel, WC használatával kapcsolatos teendőiket.

A gondozási feladatokat az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt ellátja, de

tervezése, irányítása az óvodapedagógus feladata.

A gondozási feladatok végzése közben bensőséges gyermek-felnőtt kapcsolat

kialakítására törekszünk.

A gondozáshoz tartozó szokások kialakításában is a rendszeresség, a

következetesség, a differenciált segítségadás, az egyéni bánásmód érvényesül,

kiemelt figyelemmel a sajátos nevelési igényű gyermekekre.

Ezen a téren is fontos a családdal való szoros együttműködés, egymás

tájékoztatása a gondozáshoz kapcsolódó szokások kialakításáról és

követelményeiről.

21

5.3. Az egészséges életmódra nevelés feltételei és feladatai

Az egészséges életmódra nevelés elsődleges feladata a gyermekek egészségvédelme,

egészségfejlesztése és az egészséges életvitel megalapozása. Mindez magába foglalja a

környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. Nevelési

feladataink megvalósításának elengedhetetlen feltétele az egészséget támogató,

balesetmentes környezet kialakítása, megléte: biztonságos, a gyermekek mozgás és

játékigényét kielégítő udvari játékok, megfelelő méretű, jól kialakított udvar, tiszta

levegőjű (szellőztetett), megfelelő hőmérsékletű, világos, tiszta, ízléses csoportszoba, és

a gyermekek egészségét védő, fejlesztő óvodapedagógus.

Óvodai nevelésünk egyik legfontosabb feladata a gyermekek egészségének

megtartása, szervezetük edzése, ellenállóvá tétele. Mindez nem egy különálló

pedagógiai feladat, hanem mindennapos, folyamatos tennivalókat takar.

A gyermekek mozgásigényét maximálisan kielégítjük:

A szabadban is és a csoportszobában is különböző mozgásos

tevékenységeket biztosítunk.

Sétákat, kirándulásokat szervezünk.

Mindennapi testnevelést tartunk.

A mozgásöröm fenntartásával, a rendszeres testmozgás megszerettetésével az

egészséges életvitelt alapozzuk meg.

Ügyelünk arra, hogy minden nap elegendő időt tölthessenek a szabadlevegőn. A

gyermekek óvodai életét úgy szervezzük, hogy elkerüljük egyoldalú terhelésüket, és a

nap folyamán felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket.

Megteremtjük a kellemes, nyugodt légkörű pihenés és alvás feltételeit. A

gyermekek bioritmusának megfelelő napirendet próbálunk kialakítani.

22

6. A FEJLESZTÉS TARTALMA

Óvodai nevelésünk tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a

nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A feladatrendszer

elemei a gyakorlatban nem különülnek el, egymást átszőve, komplex módon

érvényesülnek.

A nevelés tervezésekor is egységben gondolkodva a tervezett tevékenységből

indulunk ki. A tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért ennek tervezését is az

egymáshoz való kapcsolódás jellemzi.

A feladatrendszer elemei:

1. Játék és tanulási tevékenység

2. Társas, közösségi tevékenység, ünnepeink

3. Munkatevékenység

4. Szabadidős tevékenység.

6.1. Játék, A tevékenységekben megvalósuló tanulás - tanulási tevékenység

A játék a 3-7 éves gyermekek legfontosabb és legalapvetőbb tevékenysége, így

nevelésünk leghatékonyabb eszköze, a gyermeki személyiség legfőbb formálója. A játék

lehetőséget ad a kreativitás fejlesztésére, erősítésére.

Célunk olyan tulajdonságok kialakítása, amellyel az életre való felkészülést

elősegítjük, hiszen a játék kicsiben maga az élet.

Feladat Minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk az elmélyült,

tartalmas játékra. Játékirányításunk a gyermeki játék szabadságát

tiszteletben tartó legyen. Fejlődjön a gyermekek értelme, érzelme,

akarata, fizikai kitartása.

Figyeljük a gyermek spontán élményszerzését, mert ebben a pedagógiai

alaphelyzetben valóban a gyermek képességeire építve, azt alapul véve tudjuk

fejleszteni.

23

A játék tehát olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit

tudatosan felhasználhat direkt és indirekt irányítási móddal a fejlesztésre. Legfőbb

célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki, ami később a

társadalomba való beilleszkedést elősegítheti (az együttjátszás, az önállóság, a másik

játékának tiszteletben tartása, kezdeményezőkészség, stb.).

A játéktevékenységek többféle élményhez kötődnek:

a tevékenység forrásaként megélt élmény,

a játék tevékenységében átélt élmény,

környezeti forrásból átélt élmény, ide értve a média hatását is.

Játékfajták

A gyakorló játék lényege valamilyen újszerű cselekvés ismételgetése. A

gyakorlással különböző funkciók fejlődnek. A legkisebbek jellemző játéka. Az egyszerű

mozgásos játékok mellett a homokszitálás, formázás, gyúrás, vízöntögetés az udvari

gyakorlójáték örömteli alkalmai.

A szimbolikus és szerepjáték nyújtja a legtöbb lehetőséget nevelési szempontból.

A gyakorló játékban bontakozik és az óvodáskor végére teljesedik ki. Ez a játékfajta az

önnevelés mellett a társas viselkedés gyakorlásának legjobb alkalma. Lehetőséget

teremtünk a szimbolikus szerepjátékokhoz a feltételek tudatos alakításával, biztosítjuk a

szerepjáték lehetőségét a csoportban és az udvaron egyaránt. A szerepek eljátszása

közben képesek a gyerekek a cselekvések összehangolására. Megfelelő tapasztalatok és

élmények birtokában önállóak a szerepek elosztásában, a játékeszközök

megválasztásában, a játékszabály betartásában.

24

Barkácsolás igénye a szerepjáték egy magasabb szintjén fejlődik ki,

mely a nagyobbak tartalmas tevékenysége. Kibontakozásának lehetőségét a

csoportszobákban és az udvaron is biztosítjuk.

Dramatizálás, bábozás a szerepjátékot gazdagítja. Forrása lehet irodalmi,

esztétikai élmény, bármilyen tapasztalat, elképzelés. A bábjáték igazi

kifejezőeszköze a mozgás, ami vizuális élményt is jelent a gyermekeknek. A

bábjátékban közvetlenül nyilvánulnak meg, gátlásaik feloldódnak, saját

érzelmeiket is eljátsszák, ami személyiségfejlesztő hatású. A szerepek átélését

jelzésszerű jelmezek, kellékek, díszletek biztosításával tesszük élményszerűbbé.

Szülői gyűjtőmunkával, és közösen készített eszközökkel gazdagítjuk eszköztárunkat,

erősítve a kreativitást, alkotókedvet, tompítva a fogyasztói társadalom negatív hatásait.

Építő és konstruáló játék magáért az alkotásért folyik, de a szerepjáték

gazdagítására is szolgál. Az alkotás igénye, öröme a kreativitás mellett értelmi és társas

képességeiket is fejleszti. Kedvelt játékaik a különböző méretű és formájú faépítők, az

összerakható faautók, vasúti sínek és szerelvények, s a homokban folyó építkezések.

Szabályjátékok, mozgásos, valamint értelmi funkciókat aktivizáló

játékféleségek. Természetes módon épülnek be mindennapi nevelőmunkánk

folyamatába. A gyermekek a szabályjátékban is tanulják a helyes magatartás

alapvető formáit, a szerénységet, a mértéktartást, az eredményre törekvést.

Óvodánk adottságaiból adódóan az egyes korcsoportok közösen használják az

udvari játszóterületeket, amit a téli időszakban is maximálisan kihasználunk. Teljes az

átjárhatóság az egy-egy udvarrészen irányító, segítő pedagógusokhoz, a testvérek együtt

játszhatnak, a szabad játéknak semmi sem szab határt.

25

Az óvodapedagógus feladatai

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült, élményt adó játék feltételeinek

megteremtése interkulturális szemlélettel.

A különböző jellegű játékoknak állandó hely és elegendő idő biztosítása.

A szükséges eszközök biztosítása, helyzetek, lehetőségek teremtése.

Az egyéni élményeken túl a közös élményszerzési lehetőségek biztosítása.

A gyermeki önállóság tiszteletben tartása, a reflektív szemlélet alkalmazása.

Folyamatosan figyelemmel kísérni a gyermek játékát, segíteni annak

kibontakozását.

Szülői szemléletformálás, meggyőzés a játék fontosságáról.

Együttjátszás a gyermekkel, a pedagógiai optimizmus jegyében.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére, érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés

- Egyazon játéktémában tudnak együttjátszani, elfogadják társaik elgondolásait,

alkalmazkodnak a szabályokhoz.

- Képesek létrehozni egymással összefüggő építményeket egyéni ötleteik alapján.

Játékukban a szerepjáték dominál, önállóan megtervezik a helyét, a szükséges

eszközöket, a szerepeket felosztják.

- Élvezik a szabály- és versenyjátékokat, önállóan is alkotnak szabályokat.

A játék és a „tanulás” összekapcsolódik óvodáskorban.

Feladatunk olyan feltételek megteremtése, hogy a gyermekek természetes

módon, játékos helyzetekben tanuljanak, s a játékosság ,mint

alapelv érvényesüljön a tanulás folyamatában.

A nevelési folyamat egésze alkalmas arra, hogy spontán vagy

irányított módon tanuljon a gyermek.

26

A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás komplexen jelenik

meg. A játékos feladatok fokozzák a gyermekek érdeklődését, kitartását, fejlesztik a

gondolkodást.

A szervezett tevékenységekben a tanulást a gyermekek fő tevékenységével, a

játékkal kell összekapcsolnunk úgy, hogy a gyermekeknél magas színvonalú szellemi,

érzelmi és akarati aktivitást alakítsunk ki. Juttassuk őket sikerélményhez, melyek

erősítik önbizalmát és ösztönzik az újabb problémák megoldására.

Azok a tanulási tapasztalatok, amit a gyermekek az óvodában szereznek, nagy

hatással vannak az iskolai tanuláshoz való viszonyukra. Fontos, hogy később örömmel,

saját belső motiváltságból tanuljon a gyermek. Ennek a belső motiváltságnak a

kialakítását kezdjük meg az óvodában.

Célunk, hogy megfelelő színvonalú, a gyermekek képességeinek megfelelő

tevékenységek elé állítva tapasztalatik rendeződjenek, értelmi képességeik

fejlődjenek. Képessé váljanak a problémák felismerésére és

megoldására.

A játékos elemek alkalmazása kitűnő módszer ahhoz, hogy a gyengébb

teljesítményű és a gátlásos gyermekekkel is megismertessük a tanulás örömét és sikerét,

melyben fontos szerepet kap a pedagógus személye, játéktámogató magatartása.

Programunkban a gyermekek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez

igazítjuk a tanulási kereteket és formákat.

Tanulásformák

Utánzásos, minta - és modellkövetéses magatartás - viselkedéstanulás

(szokásalakítás):

- Az óvodás gyermek tapasztalati síkon érzékszerveivel fogja fel környezetét, a

tárgyakat, személyeket, viselkedéseket. Ez a tapasztalat cselekvésre készteti,

azaz a mintákat utánozza. Ekkor alakítjuk a szokásokat. Hozzászoktatjuk a

27

gyermekeket a pontos fogalmazáshoz, a tartalmas beszédhez, a feladat

elvégzéséhez, a szabályok betartásához.

Spontán játékos tapasztalatszerzés

- A gyermekek tapasztalatokat szereznek, kísérleteznek, felfedezik

környezetüket. A játéktevékenységben megvalósuló spontán felfedezés teszi

érdeklődővé, nyitottá a gyermeket, megalapozza a hatékony tanulást.

Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés

- Az óvodás gyermek a felnőttek útján, társalgás és beszélgetés keretében szerzi

ismereteit, fejleszti képességeit. Ezáltal nevelőmunkánk a beszédfejlesztésre

irányul. Hatására bátran kérdeznek, logikusan válaszolnak, képesek rövid

elbeszélést mondani, egymást meghallgatni.

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés

- A társadalmi élet és a természeti környezet körébe tartozó fogalmak alakítását

állítjuk középpontba. Arra ösztönözzük őket, hogy maguk vonjanak le

következtetéseket, alkossanak ítéleteket, általánosítsanak.

Gyakorlati probléma- és feladatmegoldás

- Építünk azokra a játékokra, amelyek magukban hordozzák a problémát, és már

megjelenésükben is tájékozódásra, megoldásokra késztetik a gyermeket. Olyan

szituációkat teremtünk, amelyek felvethetik a problémát, és megoldását a

gyermek szükségesnek érezheti, ezáltal szellemi aktivitásra ösztönözzük őket.

Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységben megvalósuló tanulás

- A szervezett tanulás formái kötetlen és/vagy kötött tevékenységek. Mindkettőben

érvényesül a nevelői céltudatosság és tervszerűség, a pedagógiai önállóság és a

28

játékosság. Munkánk során a kötetlenség a meghatározó, mely jól beilleszthető a

folyamatos napirendbe.

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:

Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet,

képzelet, gondolkodás).

A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának kielégítése.

Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol

megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.

A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása.

A gyermek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának,

feladattudatának fejlesztése.

Olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben

saját teljesítőképességét is megismerheti.

A tanulás irányításában építsen a gyermekek folyamatos megfigyelésében

tapasztaltakra.

6.2. Társas-, közösségi tevékenység - ünnepeink

A legtöbb gyerek első közössége az óvodai csoport. Egész életére meghatározó,

hogyan tudott beilleszkedni, alkalmazkodni, miként tudta saját igényeit érvényesíteni.

Az óvodai szocializáció folyamatát ezért igyekszünk minél zökkenő mentesebbé tenni,

segíteni a gyerekeket abban, hogy megtalálják helyüket a közösségben. Már

kiscsoportban hangsúlyozzuk a mi-tudatot, jelezve ezzel, hogy összetartozunk,

odafigyelünk egymásra. Az egymáshoz tartozást leginkább közös tevékenységekben,

közös élményeken keresztül tudjuk megalapozni. Ez az egész nevelési folyamatunkat

áthatja, közben új érzésekkel gazdagodnak óvodásaink, a közösségi tudat, közösségi

magatartás megjelenik a mindennapjainkban. Igyekszünk kihasználni csoportjaink

értékóvó, értékközvetítő szerepét, és nagy hangsúlyt fektetünk a társas kapcsolatokra,

illemre. Peremhelyzetű gyerekeinket segítjük a beilleszkedésben, igyekszünk

29

számukra barátokat keresni, hogy átélhessék az együttlét örömét, és így pozitívan

befolyásolják személyiségük alakulását. Ehhez szükség esetén személyiségfejlesztő

drámajátékokat is használunk. A gyerekek között kialakuló vitákat igyekszünk

demokratikusan, kudarcérzés kialakulása nélkül megoldani. Odafigyelünk a

konfliktushelyzetek megelőzésére, rögzítjük a helyes szociális szokásokat, önállóságra,

problémamegoldó viselkedésre neveljük őket. Törekszünk a nyíltságra, őszinteségre,

sokszor felhívjuk gyermekeink figyelmét az empátia és tolerancia fontosságára.

Óvodásaink társas kapcsolataira jó hatással van, hogy közös udvart használunk,

így lehetőség adódik az eltérő korosztályok aktív együttműködésére, testvérek

találkozására. Barátságok, játszóközösségek alakulnak ki, új tér nyílik a

személyiségfejlődésre.

Közösségi életünkben nagyon fontosak az óvodában tartott ünnepek.

Ünnepeink nemcsak nevelési céljaink megvalósítása szempontjából fontosak,

hanem azért is, mert a legszélesebb tevékenységi formákra adnak lehetőséget.

Ajándékkészítés közben nagyon sok nevelési feladatot valósítunk meg, miközben

sokszínűen tevékenykedünk. A gyerekek egyéni képességeinek kibontakozását,

önbizalmuk, bátorságuk megerősítését segítjük elő, amikor lehetőséget biztosítunk

számukra az egyéni szerepléshez. E tevékenységek végzése során nagyon fontosnak

tartjuk a biztatást, dicséretet, az újabb feladatokra serkentést.

Az ünnepi előkészületekkel lehetőséget biztosítunk az egyéni elképzelések

megvalósítására a terem díszítésben, átrendezésben, ajándékkészítésben és az ünnepi

műsor összeállításában. Az ünnepi készülődésbe, az ünneplésbe a szülőket is bevonjuk.

Ez lehetőséget nyújt számukra, hogy jobban megismerjék munkánkat, egymást és reális

értékítélet alakuljon ki bennük óvodánkról.

Ünnepeinkkel fokozzuk a gyerekekben a közösségi érzést, erősítjük a

hagyományokat és érzelmi életüket gazdagabbá tesszük a közösen átélt élményekkel.

30

Ünnepek, megemlékezések óvodánkban:

Hagyományos ünnepeink

(Mikulás, Anyák Napja, Évzáró, Ballagás, Gyermeknap, a gyerekek

név- és születésnapja).

Néphagyományhoz kapcsolódó ünnepeink (Szüreti-nap, Márton nap, Advent,

Karácsony, Farsang, Húsvét). Ezek közül leghosszabb ünnepünk a

Farsang, ami már hagyomány, s a szülő legalább annyira várja,

mint a gyermek. Először a szabadban történik a farsangi hagyományok

felelevenítése, a tél búcsúztatása kisze égetéssel, kolompolással, medve

táncoltatással, fiú - lány csúfolókkal, hujjogatással, tavasz köszöntésével.

A széles nyilvánosság, szülők, nagyszülők, rokonok bevonásával udvarunkat

betölti a zene, a vidámság hangulata, még a járókelők is osztoznak néhány

percre ünnepi jókedvünkben. A tél elűzése után kezdődik a tavaszvárás öröme.

Az előző nap szülővel-gyermekkel feldíszített csoportszobában az ünnepi

asztalok mellett farsangi fánkot, illetve különböző finomságokat fogyasztanak

a gyermekek. Végül a különféle jelmezbe öltözködés vidám kavalkádja, a

zeneszó, a tánc tölti be az óvodát.

Ekkor teljes igazán a csoportok közötti átjárhatóság, olyan az óvoda mint egy

nagy család.

Nemzeti ünnepeink

(Március 15., Október 23.)

Környezetvédelmi tevékenységünkhöz kapcsolódó ünnepeink

(Víz világnapja, Föld napja, Madarak-fák napja, Állatok világnapja,

Környezetvédelmi világnap stb.)

31

Az óvodapedagógus feladatai:

Lehetőségek biztosítása minél több társas kapcsolatra

Illemszabályok rögzítése

Együttjátszás ösztönzése, gyakorlása

Konfliktusmegoldó képesség erősítése

Egymás iránti felelősségérzet kialakítása

Empátiára, toleranciára nevelés

Világképük formálása, igazságérzetük fejlesztése

Közlésvágy motiválása

6.3. Munka jellegű tevékenység

Célja, hogy segítségével gyermekeink olyan készségekre tegyenek szert,

amelyek pozitívan befolyásolják közösségi kapcsolataikat,

kötelességtudatukat, a munka iránti tiszteletüket.

Feladata jártasságok, készségek kialakítása, melyek segítik az önmagáért, később

a közösségért végzett munka teljesítését. Hozzájárul értelmi és érzelmi

képességeik fejlődéséhez.

A munka az óvodás gyermek számára aktív, játékos jellegű, ami gyakran nem is

választható ketté a tevékenységben. Legfőbb értéke a munkához való pozitív viszony

kialakításában, a munka igénylésében és a munka szeretetében van.

Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékeny lehetőség

megteremtése.

A minden korcsoportban előforduló munkatevékenység az életkorral egyre bővül,

tartalmában szélesedik, a munkamozzanatok mind bonyolultabbá válnak. A gyermek

önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan

felhasználjuk nevelési céljaink megvalósítása érdekében.

32

A munka az életre való felkészítést éppúgy szolgálja, mint a személyiségfejlesztést.

Fontos, hogy a munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység legyen.

Nagy jelentősége van az önkiszolgálásnak, melyet próbálnak a gyerekek minél

korábban önállóan végezni.

Az egyik legismertebb munkaforma a naposi munka.

Az óvoda, a csoport életével kapcsolatos munkák:

teremrendezés, élősarok gondozása, játékjavítás-, tisztítás, ajándékkészítés,

segítés a kisebbeknek, megbízatások teljesítése.

A kerti munka területei:

Óvodánkban ez a munkafajta nagyon tartalmas, lehetőségei adottak. Viszonylag

nagy kerttel rendelkezünk, ahol a virágok és zöldségek mellett gyümölcsfáink is

vannak. A sajátos arculat kialakításához e lehetőséget használtuk ki, két kiemelt

témánkban a környezet és egészségvédelem területén (bővebben a sajátos arculat

részben). Tavasztól őszig lehet tevékenykedni, közben rengeteg ismeretet szereznek,

megtapasztalhatják a természet, a környezet és az ember kölcsönhatását.

Az óvodapedagógus feladatai

Olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható,

önállóan elvégezhető (óvodakertben).

Biztosítsa minden gyermek számára, hogy kedve és képessége szerint

elvégezhesse az önmagával kapcsolatos és társaiért végzett

munkatevékenységet.

Keressen lehetőséget a szülők munkahelyi munkájának, illetve a környező

kertekben folyó munka megismerésére.

Szervezze meg a családok hobbikertjeiben a gyümölcsszüret megtekintését,

33

esetleges gyermeki segédkezést.

Folyamatosan biztosítsa és lehetőség szerint bővítse a szükséges és a gyermek

számára megfelelő munkaeszközöket, azok állandó, bármikor elérhető helyét.

Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység - legyen az szabadban vagy

az épületben - a gyermek számára örömöt jelentsen.

Konkrét, reális, fejlesztő értékelés nyújtása

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Gyermekeink szeretnek közösen dolgozni

Szívesen vállalnak egyéni megbízatást.

Örömmel segítenek a kisebbeknek és a felnőtteknek.

Munkájukban önállóak, igényesek.

Mások munkáját tisztelik, megbecsülik.

A munka megosztásában önállóan döntenek.

Erősödik feladattudatuk, kitartásuk.

Ismerik a környezetükben található munkafolyamatokat.

6.4. Szabadidős tevékenység

Óvodai szabadidős tevékenységeink speciálisak, ami a gyerekek életkorából és

az egész napos, többnyire szabad tevékenységválasztásból adódik. A szabadidős

tevékenységre mégis odafigyelünk, hiszen ekkor tanulják meg a gyerekek, hogyan

gazdálkodjanak idejükkel, ekkor kerülnek döntési helyzet elé.

Mivel a délelőtti játékidőben óvodásaink felkínált tevékenységek közül választanak

- egyéni elképzeléseiket figyelembe véve - ezért szabadidős tevékenységre,

teljesen önállóan választott időtöltésre az átjárhatóság biztosításakor, különböző

rendezvényeken és kirándulásokon van lehetőség. Ilyenkor a gyerekek éppúgy

pihenhetnek, mint kívánságaik szerint tevékenykedhetnek.

34

Tervezett szabadidős tevékenységen mindhárom csoportban az évszakokhoz,

jeles napokhoz kapcsolódó tevékenységi napokat értjük. Ekkor a három

csoport közösen tevékenykedik. A tág terület, a változatos helyszín, a sokféle eszköz,

más tér- és időigényes elfoglaltságokra adnak lehetőséget. Megvalósul a három

korcsoport közös játéka, lehetőség van kézműves foglalkozásokra kirándulásokra,

különböző rendezvényekre, stb, ami a gyerekek közösségi, erkölcsi nevelését

pozitívan segíti.

Az óvodapedagógus feladatai

Törekedjen arra, hogy kiszélesítse a csoportszoba területét

Terasz használatának kialakítása

Új tevékenységekkel bővítse a gyermekek mindennapjait.

Félkész eszközökkel, barkácsolási lehetőséggel segítse a gyermekek

fantáziájának, kreativitásának fejlődését.

7. KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE

A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek:

7.1. Anyanyelvi nevelés

Célunk az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszéd készségének

kialakítása.

Óvodai életünkben kiemelten kezeljük az anyanyelvi nevelést, amit a

beszédfejlődés intenzitása, a szociális kapcsolatok bővülése, az információs szükséglet

tágulása tesz fontossá. Az anyanyelvi fejlesztés minden óvodai napunkban szerepel,

amelyet komplexen valósítunk meg.

A szeretetteljes, érdeklődésen alapuló légkör elősegíti gyermekeink szóbeli

35

közlését, önbizalmuk fejlődését. Odafigyelünk élményeikre, kérdéseik pontos

megválaszolásával az ismeretbővítésen túl éreztetjük a kommunikáció fontosságát. Az

óvodáskorú gyermek mintakövető tanulása miatt utánzásra méltó, követhető példát

nyújt az óvoda minden dolgozója. A gyengébb kifejezőképességű, beszédgátlásos,

beszédhibás, migráns, nem magyar ajkú gyermekekkel óvodánkban külön is foglalkozik

anyanyelvi szakos kolleganőnk.

Az óvodapedagógus feladatai

Szereteten, bizalmon alapuló felnőtt-gyermek kapcsolattal a beszédkedv

megalapozása, a gátlásos gyerekek oldása pl. ölbeli játékokkal.

Empátiával, odafigyeléssel a közlésvágy, beszédöröm fokozása, motiválása ,

kifejezésminták adása.

Lehetőség biztosítása a folyamatos beszédre, a szóbeli kapcsolatteremtés

kialakításának segítése.

A beszédszervek ügyesítése képzésgyakorlatokkal, hangutánzó-, nyelv és

ajakgyakorlatokkal.

A hallás fejlesztése hangfelismerési, hangdifferenciálási játékokkal.

Tudatos szókincsbővítés, meséléssel, verseléssel, bábozással, dramatizálással.

Gondolkodást, beszédet, szerialitást fejlesztő játékok alkalmazása.

Metakommunikáció használata.

Hiteles kommunikáció nyújtása.

Anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Gyermekeink szívesen beszélgetnek kortársaikkal és a felnőttekkel.

Passzív és aktív szókincsük egyaránt bővül.

Képesek másokat végighallgatni, elvárják, hogy őket is végighallgassák.

Emelkedik beszédszínvonaluk, variálják a nyelvi kifejezés eszközeit.

Tisztán ejtik a beszédhangokat.

36

Helyesen használják a névmásokat, névutókat, a különböző idejű igeidőket és

igemódokat.

Megfelelő hangerőt, hangsúlyt, hanglejtést, beszédsebességet alkalmaznak.

Képesek egy rövid történet logikai összefűzésére.

Változatos mondatszerkezeteket használnak.

Értik és jól használják a metakommunikáció eszközeit.

Betartják a beszélgetés illemszabályait.

A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex

tevékenységek:

7. 2 A külső világ tevékeny megismerése

Matematikai nevelés

Célunk, hogy matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek a birtokába

juttassuk el a gyerekeket, ismerjenek fel mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri

viszonyokat, alakuljon ítélőképességük, fejlődjön tér-, sík- és

mennyiségszemléletük.

Feladatunk, hogy felébresszük a gyerekekben a matematika iránti érdeklődést, segítsük

a matematikai szemlélet megalapozását.

A gyerekek korai matematikai tapasztalatai és érdeklődése tudatos óvodai

neveléssel, a gyerekek fejlődését biztosító módszerekkel, megerősítéssel válnak

igazi tudássá. Tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel.

A folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz felszínre, ahol

természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A komplex

tevékenységek alkalmat adnak arra, hogy a korábban szerzett benyomásokat

rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük, a spontán tanultakat

37

rögzítsük. Az egyéni képességekhez igazított feladatok sikeres megoldása erősíti a

gyermekek önbizalmát, bátorságát, újabb, nehezebb teljesítményekre ösztönzi őket.

Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés,

megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás)

fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan

létrejöhetnek olyan helyzetek, amelyek alkalmasak arra, hogy matematikai tények,

összefüggések felismeréséhez juttassuk a gyerekeket.

Tervezett témáink a fejlesztéshez

Minőségi eltérések megfigyeltetése (nagyobb, hosszabb, magasabb,

szélesebb).

Mennyiségi eltérések megfigyeltetése (sok, kevés, több, kevesebb, semmi,

eggyel több).

Mennyiségi eltérések megállapítása (párosítás, csoportosítás, számlálás,

bontás).

Matematikai alapműveletek játékos formánban történő gyakorlása

Tő- és sorszámlálás

Testek körberajzolása, színezése (síkformák, kör, háromszög, négyszög,

illetve gömb, kocka).

Azonosság, egyenlőség megfigyelése (színezés, tépés, vágás, festékfolt)

Becslések, mérések (felület, térfogat).

Vonalak megfigyeltetése (áthúzás, beszínezés, egyenes, ferde, görbe vonal

rajzolása, zárt vonalak).

Térbeli tájékozódás (nagymozgás térben, tükörben, tárgyakhoz viszonyítva,

testrészek mozgatása párhuzamosan, ellentétesen, testrészek helyzetének

változtatása).

A meglévő eszközkészletünk (minimat, munkalapok, mérőeszközök, logikai

játékok, tükrök, testek, sík- és térformák, stb.) folyamatos fejlesztésére törekszünk,

38

kiegészítve azokat a játék, a munka, a gyakorlati élet eszközeivel, saját készítésű

tárgyakkal.

Az óvodapedagógus feladatai

Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet,

képzelet, gondolkodás).

Az időrendiség gyakoroltatása.

A gyermekek kíváncsiságának, megismerési vágyának kielégítése.

Lehetőség biztosítása a felfedezés, a kutatás örömének átélésére.

A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenység biztosítása.

Segítségadás olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyben saját

teljesítőképességüket megismerhetik.

A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, feladattudatának

fejlesztése.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Matematikai jellegű problémáról saját gondolataikat elmondják, egymás

állításait megítélik, az összefüggéseket megértik, tévedéseiket javítják.

Kérdéseinket, gondolatainkat megértik, követik.

Tudnak tulajdonságok alapján válogatni, sorba rendezni, kiegészíteni, saját

szempont szerint is.

Értik a mennyiségek, halmazok összehasonlításával kapcsolatos kifejezéseket.

Tudnak elrendezni, párosítani, bontani.

Azonosítanak, másolással építenek tér- és síkbeli alakzatokat.

Tudnak a térben tájékozódni (irányok, névutók használata).

39

Természet-társadalom-ember

Célunk a gyermeki személyiség olyan szintű fejlesztése, melynek során testileg,

lelkileg egészségesen fejlődő, környezetét, hazáját szerető, azt megóvó, a

világ összefüggéseit meglátó, egyéniséggé válnak gyermekeink.

Ez a tevékenység komplexen helyezkedik el a nevelés folyamatában, így lehetőség

adódik az élet sokszínűségének és összefüggésének feltárására. Elsődleges szerepe a

többi foglalkozási ághoz viszonyítva tagadhatatlan, a gyermeki személyiség

formálásában betöltött szerepe igen jelentős. Általa fejlődik a gyermekek életkorának

megfelelően érzelmi viszonyuk a természethez, társadalomhoz, az őket körülvevő

szűkebb-tágabb környezethez. A tevékenységek által válnak képessé a világ

megismerésére és megértésére. A sokoldalú érzékelés, észlelés, tapasztalás,

élménynyújtás következtében fejlődik gondolkodásuk. A környezeti nevelés a

tevékenységekben jelenik meg, és azok feladatrendszerén át realizálódik.

A nevelés folyamatában bővülnek ismereteik, a tevékenységek következtében

tapasztalatot szereznek, összefüggéseket, kölcsönhatásokat fedeznek fel. A nevelés

fontos láncszeme az óvodapedagógus, aki megláttatja a gyermekkel, hogy milyen nagy

az ember felelősség a természeti és társadalmi környezetmegóvása szempontjából,

személyes példamutatással jár a gyermekek előtt.

Tevékenységünk során a gyermekek spontán fejlődése és tudatos fejlesztése

egymást kiegészítve érvényesülnek.

Függvényei: - társadalmi, gazdasági környezet,

- helyi lehetőségek,

- életkor,

- a gyermeket körülvevő felnőttek személyiség jegyei

- objektív, szubjektív feltételek

40

A nevelési folyamat szervesen illeszkedik a környezetéhez, kölcsönhatásban áll

egymással. Célkitűzéseinket, feladatainkat a gyermekek érdekeinek, elképzeléseinek és

szükségleteinek megfelelően alakítjuk ki.

A gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetből megismertetjük

mindazt, ami számára érthető és hasznosítható. A fejlesztést a négyes feladatrendszeren

belül kívánjuk megvalósítani.

Tervezett témáink a fejlesztéshez

Társadalmi:- család

- ünnepek, ünnepélyek, néphagyomány

- városunk nevezetességei

- színház, könyvtár, kiállítás látogatása

- orvos, rendőr, kereskedő, állatorvos, stb. munkája

- testünk részei, funkciója, ápolása

- közlekedés, közlekedési eszközök

Természeti: - évszakok, napszakok változása, hatása az élővilágra

- élő- és élettelen természet

- környezeti elemek védelme (föld, állat, növény, víz, táj)

- évszakonkénti megfigyelések, tevékenységek,

vizsgálódások

- védett állatok, növények megismerése

- természetjáró séták, kirándulások (tapasztalatszerzés -

megfigyelés)

- színek-árnyalatok világa a természetben

- a természeti környezet hangjai, zörrenései, zörejei, fokozatai

(fúj, reccsen, roppan, ropog, süvít, dörög, morajlik, zizzen,

kelepel, stb.)

- jeles napok megünneplése.

41

Az óvodapedagógus feladatai

Lehetőség biztosítása a sokoldalú tapasztalatszerzésre, önálló

véleményalkotásra, következtetések, összefüggések

megállapítására,kontextusos beszéd gyakorlására.

Minél több élményhez juttatás a szűkebb és tágabb természeti, emberi, tárgyi

környezetben.

A szabadban tevékenykedés alkalmával a természeti-társadalmi környezet

megfigyeltetése, aktív és passzív szókincs bővítése.

A virág- és zöldségtermesztés feltételeinek megteremtése.

Ha lehetőség van rá, kisállatok gondozása.

A tevékenységek végzéséhez megfelelő és elegendő eszköz biztosítása.

Láttassa meg a gyermeket körülvevő környezet szépségét.

Erősítse a gyermekekben az élő- és élettelen természet védelmének

fontosságát, a szülőföld és a hazaszeretet jelentőségét.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Ismerik a közlekedés alapvető szabályait.

Rendeltetésszerűen, bátran használják a tevékenységek eszközeit.

Tudják az évszakok, hónapok, napok neveit, sorrendjét.

Ismerik a természet körforgását és megújulás folyamatát.

Képesek a növények, állatok különböző szempont szerinti rendszerezésére

Tudják fontosabb személyi adataikat.

Becsülik, óvják a környezetet.

7.3. Művészeti tevékenységek

7.3.1. Vers, mese - Mese, vers, dramatizálás, bábozás

Célunk Az irodalom megszerettetése, élmény nyújtás, személyiségfejlesztés.

42

Óvodai életünkben minden nap lehetőség van a mesehallgatásra, hiszen ennek a

korosztálynak egyik fő ismeretforrása a mese. A játékidőn belüli és az elalvás előtti

mesét egyaránt fontosnak tartjuk.

Gyermekeink érzelmi, esztétikai fejlődésére igen jótékonyan hat a megfelelően

kiválasztott irodalmi élmény. Lehetőséget adunk gyermekeinknek arra, hogy elmondják,

eljátsszák, elbábozzák kedvelt meséiket. Előnyben részesítjük a szemléltetőeszköz

nélküli mesélést, hiszen ez kedvezően hat a belső képalkotásra. A mesehallgatás a

délelőtt folyamán önkéntes, de arra szoktatjuk a gyerekeket, hogy halk tevékenységgel,

csendes játékkal ne zavarják a mesét hallgatókat. A mesehallgatás alatti szemkontaktust

nagyon fontosnak tartjuk, ezért a mese alatti elhelyezkedést mindig segítjük, hiszen a

gyerekeknek látniuk kell a mese mimikai megjelenítését, a mesélő érzelmi töltését.

A meséket, verseket témában, hangulatban kapcsoljuk a többi tevékenység

tartalmához, hiszen a hangulati egység fokozottabban biztosítja a gyerekek számára az

esztétikai élményt.

Rendszeresen járunk bábszínházba, óvodánkban előadóművészeket fogadunk, az

élményeket változatos formákban dolgozzuk fel, például képi ábrázolás, dramatizálás.

A mindennapos mondókázásra, mesélésre jó alapot kínál a magyar népköltészet,

amit a hazai és nemzetközi klasszikus irodalmi mesékkel, versekkel egészítünk ki.

Az óvodapedagógus feladatai

Irodalmi művek iránti érdeklődés felkeltése.

Lehetőség biztosítása a mindennapi mesehallgatásra.

Versek, mondókák beépítése más tevékenységekbe, az egész nap folyamán.

Igényes, hiteles előadásmód.

Dramatizálás eszközeinek biztosítása (közös készítés a legjobb), a vizuális

nevelés lehetőségeinek komplex alkalmazása.

Saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerekkel.

43

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Várják, kérik a mesemondást, szeretik a verset, mondókát.

Önállóan kezdeményeznek mesélést, verselést.

Megszilárdulnak a mesehallgatás szokásai, figyelmesen, csendben hallgatják a

mesét.

Folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni.

Van kedvelt mesehősük, játékukban észrevehetők mesei elemek.

Ismert meséket - motívumait - báboznak, dramatizálnak.

A mesében elhangzottakról beszélgetnek, érdekes szólásokat, neveket

megjegyeznek.

Szeretnek meséskönyveket nézegetni, azokat óvják.

Korcsoportonkénti irodalmi anyag

3-4 évesek: népi mondókák,

dúdolók, hőcögtetők, tapsolgatók, hintáztatók, dajkarímek

hangutánzó mondókamesék,

környezetünk valóságos történetei, rövid mesék állatokról,

emberekről,

láncmesék

4-5 évesek: népi mondókák, több versszakos mondókák

hangutánzó rövid mesék

környezetről, felnőttek világáról szóló versek,

többfázisú állatmesék

novellisztikus- és realisztikus mesék

rövid, ismétléssel, refrénnel tagolt vidám, ritmusváltó versek

6-7 évesek: mondókák, kiszámolók

találós kérdések tréfás beugratók felelgetők,

csúfolódók szólások,

44

közmondások,

bonyolultabb szerkezetű állat- és tündérmesék

terjedelmesebb realisztikus, novellisztikus mesék

folytatásos mesék

7.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka - Vizuális tevékenység

Célunk a vizuális észlelés, emlékezés, képzelet, a vizuális gondolkodás

pontosabbá, könnyebbé tétele, az intellektuális látás kialakítása.

A vizuális nevelés az óvodai nevelésünk egészében érvényesülő folyamat, hiszen

a gyermek az őt körülvevő világból szerez ismeretet, amit ábrázoló tevékenysége során

újra megjelenít. Ezért fontosnak tartjuk a spontán vizuális hatást gyermekeink

fejlődésében. Környezetünket kulturáltan, esztétikusan alakítjuk ki. Kerüljük a

túlzsúfoltságot, harsány színeket, keressük a szín- és formaharmóniát. Vizuális

nevelésünk a gyermeki személyiségfejlesztést szolgálja, szoros kapcsolatban a többi

nevelési területtel. A személyiségfejlesztést a gyermek aktivitásából fakadó játékos

tevékenységekre alapozzuk, a gyermeki élményekre és tapasztalatokra építünk. A

vizuális nevelés személyiségfejlesztő hatása az értelmi képességek fejlődésében

mutatkozik meg, így a látás fejlesztésével gazdagítjuk az érzékelést. A valóság

képekben történő megjelenítését, önmegvalósítást, önkifejezést teszünk lehetővé,

kreativitást fejlesztünk.

Csoportunkban mindig elérhető helyen tároljuk a képalkotó és barkácsoló

eszközöket, így a nap folyamán bármikor lehetőség nyílik az alkotásra. Az érzelmeken

alapuló ünnepi készülődést aktívan kihasználjuk, ajándékokat készítünk, díszítünk,

„átöltöztetjük" környezetünket. Az örömteli alkotást tekintjük ideálisnak, ezt dicsérettel,

bátorítással, útmutatással tartjuk elérhetőnek.

45

VIZUÁLIS NEVELÉSÜNK TECHNIKÁI

Játék vízzel, homokkal

Rajzolás (pálcával homokba, ceruzával, zsírkrétával, tollal, rajzszénnel…)

Festés( ujjal, tenyérrel, zöldségekkel, gyümölcsökkel, falevéllel,

szivaccsal...)

Mintázás (agyaggal, plasztilinnel, só-liszt gyurmával...)

Festés üvegre, különböző papírokra, fóliákra, csempére, zacskókra.

Tépés

Vágás

Ragasztás

Kollázs készítés

Mozaikkészítés

Terménykép készítés

Textilkép készítés

Fonalkép készítés

Hajtogatás

Varrás

Gyöngyfűzés

Montázskészítés

Öltögetés

Fonás

Gipszöntés

Gipszlenyomat készítés

Kasírozás

Bábkészítés (zacskó báb, fakanálbáb, terménybáb...)

46

Az óvodapedagógus feladatai

Megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetőségeket, élményeket biztosítunk

Megteremtjük a feltételeket a gyermeki alkotó-alakító, önkifejező

tevékenységhez.

Megismertetjük a gyerekeket a felhasznált eszközök, anyagok

tulajdonságaival, használati lehetőségeivel, a takarékoskodás fontosságával.

Differenciáltan fejlesztjük a vizuális képességeket.

Elősegítjük a kreatív magatartásmódot.

Megalapozzuk az esztétikum iránti vonzódást, jó ízlést, a vizuális élmény

befogadására való fogékonyságot.

Mások munkájának megbecsülésére nevelünk.

Igyekszünk elérni, hogy a szülők értékeljék gyermekeik munkáit (lehetőség

legyen az otthoni alkotásra).

Lehetőséget biztosítunk a belső feszültség alkotás általi levezetésre.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Fokozott önállósággal használják a megismert technikákat.

Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színüket.

Emberábrázolásukban megjelennek a részformák.

Formaábrázolásuk változatos, képesek hangsúlyozni a legfontosabb

megkülönböztető jegyeket.

Szívesen mintáznak, megfigyelés és képzelet után tudnak formát alkotni.

Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, téralakításban.

Felismerik a térbeli kiterjedéseket.

Biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit.

Szóban véleményt alkotnak műalkotásokról.

Önállóan és csoportosan készítenek egyszerű játékokat, maketteket,

kellékeket.

47

7.3.3. Énekzene, énekes játék, gyermektánc

Célunk a zene megszerettetése, az éneklés, zenélés iránti igény felébresztése,

befogadásra való képesség megalapozása. A népi hagyományok

megismertetése és beépítése a gyermek életébe, érzelmi életük

gazdagítása.

Zenei nevelésünkben Kodály Zoltán irányelveit követjük. Közös énekléseink,

körjátékaink hatása rendkívül szerteágazó, művészeti, közösségi, esztétikai szempontból

meghatározó. A zene által lehetőség nyílik érzelmek átélésére, kivetítésére,

levezetésére. A nyelvi gazdagítás mellett az énekes játékokkal tudatos mozgásfejlesztést

végzünk, javítjuk a mozgáskoordinációt, erősítjük a téri érzékelést, új mozgásfajtákat

ismertetünk meg.

Gyakran használunk ritmushangszereket, lehetőséget biztosítunk a spontán

zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képességek fejlődésére.

Mindig az egyéni fejlettségre alapozunk, differenciáltan valósítjuk meg a fejlesztést, az

egyéni érésnek időt biztosítunk.

Megvalósítjuk gyermekeink komolyzenei élményszerzését, ezt kiscsoporttól

fokozatosan vezetjük be. Középkori, reneszánsz, barokk és klasszikus zenéből egyaránt

válogatunk (Bach, Mozart, Beethoven, Liszt, Bartók, stb.). Vigyázunk arra, hogy

gyermekeink sohase éljék át kényszerként a zenehallgatást.

Szakemberek segítségével megismertetjük gyermekeinket népzenei

hangszerekkel, népdalokkal gazdagítjuk zenehallgatásukat. Igyekszünk elérni, hogy

zenét értő, szerető, kulturált emberekké váljanak.

48

Ének-zenei nevelésünk területei

Éneklési készség

hangterjedelem

dalanyag

Hallásfejlesztés

magas-mély reláció

halk-hangos különbsége

dallamfelismerés, zenei emlékezet fejlesztése

dallambújtatás, belső hallás fejlesztése

motívum-visszhang

hangszínek megfigyelése

zenehallgatás

Ritmusérzék fejlesztése

egyenletes lüktetés

ritmus

tempókülönbségek: gyorsabb,lassabb tempó

Mozgás, térforma

Ütőhangszerek

Zenei formaérzék

Zenei alkotókedv

Korcsoportonkénti zenei anyag:

3-4 éves kor: 5-7 mondóka, 10-14 játékdal, 2-3 műdal

Mondókahossz: 2-4 motívum

Dalhossz: 8-12 ütem

Hangkészlet: sz-m

l-sz-m

m-r-d

sz-m-r-d

49

A játékok elsősorban kétszemélyes jellegűek, illetve

egyszerű, utánzó mozgással kísért megszemélyesítő játék.

4-5 éves kor: 4-6 mondóka, 12-15 játékdal, 3-4 műdal

Mondókahossz: 4-6 motívum

Dalhossz: 12-16 ütem

Hangkészlet: sz-m

1-sz-m

m-r-d

sz-m-d

sz-m-r-d

d-l-sz

m-r-d-1

A játékok csoportos jellegűek: körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó.

5-6-7 éves kor: 4-6 mondóka, 20-26 dal, 5-6 műdal.

Mondókahossz: 6-12 motívum Dalhossz:

12-18 ütem

Hangkészlet: sz-m

l-sz-m

sz-m-d

m-r-d

sz-m-r-d

1-sz-f-m-r-d

m-r-d-1

m-r-d-l-sz

r-d-l-sz

A játékok új térformákat, sor- és ügyességi feladatokat, esztétikus mozgást

igénylő párjátékokat tartalmaznak.

50

Az óvodapedagógus feladatai

Élményhez juttatjuk a gyerekeket éneklés, zenehallgatás során.

Megszerettetjük az éneklést gyermekdalokkal, népi gyermekdalokkal.

Tiszta éneklésre szoktatjuk gyermekeinket.

Fejlesztjük zenei hallásukat, ritmusérzéküket, harmonikus mozgásukat,

éneklési készségüket.

Megalapozzuk a zenei anyanyelvet, figyelembe vesszük a nemzeti

hovatartozást.

Játékos alapra helyezzük a zenei nevelést, fejlesztjük a zenei kreativitást.

Megismertetjük a gyerekeket a népi mondókákkal, ölbeli játékokkal,

dalokkal, énekes játékokkal.

A dalanyagot összehangoljuk a zenei feladattal.

Folyamatosan lehetőséget biztosítunk az éneklésre, zenei önkifejezésre.

Lehetővé tesszük, hogy a szülők megismerjék, milyen jellegű dalokat

használunk a zenei neveléshez.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére

Örömmel, biztonsággal énekelnek egyénileg és csoportosan, belső motiváció

alakul ki.

Képessé válnak zenei élmények befogadására.

Ismert dalokat szöveg nélkül tudnak dúdolni, zümmögni.

Ismerik a magas-mély hangmagasság közötti különbségeket.

Felelgetős játékokat segítség nélkül képesek játszani.

Ismerik és használni tudják a halk-hangos közötti különbségeket.

Képesek zenei fogalompárokat dinamikai különbségekkel együtt használni.

Felismerik az ismert dalokat hangszerről, dúdolásról.

Megkülönböztetnek zörejhangokat, hangszíneket.

Felismerik néhány hangszer hangját.

51

Megkülönböztetik a dal ritmusát és egyenletes lüktetését.

A jól ismert dalokat, mondókákat ritmusról felismerik.

Ritmusmotívumokat visszatapsolnak csoportosan és egyénileg is.

Felismerik a normál tempótól a gyorsabbat, lassabbat.

Körbejárnak kézfogással, szép testtartással.

Ismerik az egyszerű táncos mozgásokat.

Önmaguktól tudnak térformákat kialakítani.

Képesek egyensúlyváltást kiváltó mozgásokra.

Egyszerű, játékos táncformákat esztétikusan, kedvvel végeznek.

Ütőhangszereket tudnak használni.

Kitalálnak dalokat, motívumokat.

Figyelmesen hallgatják a zenét.

Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő tevékenységek

7.4. Mozgás - Mindennapi testnevelés, Testnevelés

Célja a gyermeki szervezet általános és sokoldalú fejlesztése, pszichikus

funkciók erősítése és az egészséges életvitel megalapozása.

Óvodai nevelésünk lényeges eleme a testi fejlesztés. Gyermekeink egészséges

testi fejlődését rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeiket messzemenően

figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést nyújtó mozgásfejlesztéssel valósítjuk meg.

A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy a nap folyamán maximálisan biztosítsuk a

spontán mozgáslehetőséget, mert ebben a korban a gyermekek mozgásvágya a

legerősebb, mozgásuk a legintenzívebben fejleszthető. A testi és szellemi fejlődés

egymással szoros összefüggésben áll, ezért a gyermeki személyiség harmonikus

fejlesztése csak megfelelő fizikai terheléssel, edzéssel érhető el.

A gyermekek az összetettebb mozgást, a fokozottabb terhelést örömmel, a fizikai

kielégülés boldogságával élik át. Az életkori sajátosságokból fakad, hogy a mozgás és

52

játéktevékenység kielégítésére a gyerekeknek naponta legyen lehetőségük. A játékos és

játékokban gazdag, de tervszerű és tudatosan felépített napi 20-30 perces mindennapi

testnevelés időpontját a mindennapi tevékenységekhez igazodva választjuk meg.

A 3-4 éves gyermekeknek kezdetben 4-5 perces jó hangulatú, nyugodt, játékos

foglalkozás biztosítja a mozgás megszerettetését. Később a csoport fejlettségi szintjének

és a mozgáshoz való viszonyának megfelelően emeljük 20-30 percre.

Az intenzív és változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van

szükség. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban

az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése is elengedhetetlen. Az

óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való pozitív viszonya motiválja a

gyermekeket, elősegítve ezzel a rendszeres testmozgásra való igényük kialakulását.

A mindennapi testnevelés a szervezet általános és sokoldalú fejlesztését segíti elő:

Fejleszti a testi képességeket, a fizikai erőnlétet, a mozgáskultúrát.

A megfelelő gyakorlatokkal biztosítja a helyes testtartás kialakulását és a tartáshibák

megelőzését.

Kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző és vérkeringési szervekre.

A súlygyarapodást és a szervezet fejlődése közti egyensúlyt támogatja.

A hosszanti növekedést elősegíti.

A rendszeres mozgás megszerettetésével az egészséges életvitelt megalapozza.

Alakítja a gyermeki személyiség akarati tényezőit, fejleszti az én-határ ismeretet, a

kooperációt, önfegyelmet.

A mozgásos tapasztalatok fejlesztik az elvont gondolkodást, bővítik a szókincset,

segítik a pozitív énkép alakulását.

53

A mindennapi testnevelés tervezésének legfontosabb elvei:

Az időjárás függvényében minél több foglalkozást a szabadban tartunk.

A testi képességek fejlesztésében a differenciálás, az arányosság és

sokoldalúság domináljon.

A gyakorlatok, módszerek és foglalkozási típusok tekintetében is a

változatosságra törekedjünk.

A gyakorlatok nehézségi fokozatait tartsuk be.

A negatív transzfer hatását kerüljük.

Foglalkozásainkat minél több és változatosabb mozgásos és versenyjáték

alkossa.

Mozgás - Testnevelés mozgásanyaga

Testi képességek rendszere

Kondicionális képességek Koordinációs képességek Hajlékonyság, lazaság képessége

1. Járás gyakorlatok

2. Futás gyakorlatok

3. Gimnasztikai gyakorlat: - szabad

- társas

- szerrel

4. Ugrások: - szökdelések

- leugrások

- fel- és átugrások

54

5. Szertovábítással végzett gyakorlatok: - labda gurítása

- labda feldobás – elkapás

6. Egyensúly-, támasz-, függés-, forgásgyakorlatok

7. Játék: - utánzó és szerepjátékok

- futó és fogó játékok

- sorversenyek

- váltóversenyek

Az óvodapedagógus feladatai

Legfontosabb feladat, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek

minél hosszabb időn keresztül a szabadlevegőn tartózkodásra.

Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit.

Adjon ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen

belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.

Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának

biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömöt

jelentsen a gyermekek számára.

Érthető, konkrét értékeléssel támogassa a pozitív énkép alakulását.

A mozgásformák pontos megnevezésével segítse a szókincs bővítést.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

Szeretik és igénylik a mozgást.

Testük arányosan fejlett és teherbíró.

Mozgásuk összerendezettebbé, harmonikusabbá, megfelelő ritmusúvá válik.

Cselekvőképességük gyors.

Önfegyelmük megerősödött.

Testsémájuk, oldaliságuk kialakult.

55

Térben jól tájékozódnak, tudják a téri irányokat.

Megértik az egyszerű vezényszavakat.

Az egyéni, csoportos és váltóversenyek szabályait pontosan betartják.

Egészséges versenyszellemük kialakult.

8. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI

Nevelési célunk a gyermeki személyiség fejlesztése, az életre felkészítés, a

kommunikáció és a kooperáció tevékenységek közbeni

gyakorlásával.

Tervezésünk elvei:

- A gyermek egyéni adottságaihoz igazodva tervezünk (különböző a fejlődési

szint és az ütem)

- Tervezésünket mindig előzze meg az anyaggyűjtés (ötlettár)

- Vegyük figyelembe a gyermek élményeit (a gyermek, a család

megismerése)

- Építsünk az óvodapedagógus és a gyermek aktív egymásra hatására

- Célunk legyen az alapos, többoldalú megközelítés, tapasztalatszerzés

(tevékenységeket tervezünk)

- Tervezés során a nevelés és tanulás komplex egységet alkosson (4-es

feladatrendszerből kiindulva)

- Számítsunk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra (utólagos tervezés)

- Érvényesüljön a pedagógusok önállósága.

A tervezést komplexen értelmezzük, vagyis a nevelés tervezése (tevékenységek

és az azokkal összefüggő feladatok) komplex módon összekapcsolódik a tanulás

tervezésével - minden mindennel összefügg elve.

A tervezés alapjának a természet-társadalom-ember témaköreit, tevékenységeit

kiegészítve az aktuális ünnepekkel gondoltuk az éves tervünk felépítését.

56

A konkrét megvalósítást heti intervallumra bontjuk. A tevékenységek tervezése

közben lehetőséget biztosítunk, illetve elősegítjük a kommunikációs és kooperációs

készségek gyakorlását.

Egyszerre, többfajta tevékenység, azaz választási lehetőségek biztosításával a

gyermekek önállóságának, ízlésének, egyéni elképzeléseinek engedünk teret. A tervezés

és a megvalósítás során rugalmasan alkalmazkodunk az adott helyzethez, a lényeg, a

cselekvés, a tapasztalatszerzés fontossága.

8.1. A fejlesztés módszerei

A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport

keretein belül.

Az óvodapedagógus döntheti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy

tervezett tevékenység keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani.

Fontos, hogy a gyermek a cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel

érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon, és a környezetében meglévő problémával

foglalkozzon.

A tehetséges gyermekek fejlesztése kreatív problémamegoldásra ösztönzéssel történik..

8.2. A fejlesztés kerete

A teljes nevelési folyamat a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési

helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül.

A nevelési folyamatba illeszkedő tanulási folyamat részei:

- önálló és irányított tapasztalatszerzés

- komplex tevékenységek rendszere, kötetlen kezdeményezések és tervezett

tevékenységek

57

8.3. A nevelés időkeretei

A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai

életrendjét, időbeosztását.

A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek

számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai életet, biztonságot,

állandóságot nyújt.

Célunk, hogy a napirendünket a folyamatosság és a rugalmasság jellemezze.

A napirenden belül a legtöbb időt a játék kapja, mint legfőbb gyermeki

tevékenység, de ügyelünk a tevékenységek közötti helyes arányokra is (szabadlevegőn

való tartózkodás, gondozás, pihenés, stb.. ).

A napirendet az évszakok váltakozásának és a gyermekek fejlődésének

figyelembevételével módosítjuk. A szokásrendszer kialakításával biztosítjuk a

napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát.

A napirend időkeretei

TEVÉKENYSÉGEK IDŐTARTAM

Játék és szabadidős tevékenység 5 óra

Étkezés, pihenés 3 óra

Öltözködés, tisztálkodási tevékenység 1,5 óra

Tervezett tevékenységek naponta 35 perc

Az egyes tevékenységek időtartama változtatható a körülmények, a váratlan

események hatására.

58

Hetirend

A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet segíti

elő a gyermekcsoportban. Számukra biztonságot, nyugalmat ad a tevékenységek

viszonylag állandó helye és időtartama. Tervezésénél szempontunk a helyi

körülmények, szokások és a gyermekcsoport összetétele.

A hetirend is rugalmasan kezelendő, hiszen másképp alakul beszoktatás idején,

nevelési év elején és végén, illetve az iskolára alkalmassá tétel vége felé. A

rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek

életének észrevétlen szabályozója legyen.

A mindennapi tevékenységek között speciális helyet foglal el a hetirendben

megjelölt mozgás, mindennapi testnevelés, a vers, mese, és az anyanyelvi nevelés. Az

utóbbi sehol nem szerepel külön, mert nem egy tevékenységre korlátozódik, hanem

komplexen az óvodai nevelés teljes egészét áthatja.

Az óvodapedagógus dönt a szervezés formájáról, hogy kezdeményezést vagy

tervezett tevékenységet választ célkitűzései megvalósításához. Az ő döntéskörébe

tartozik a mindennapi testnevelés keretén belül a testnevelés foglalkozás tervezése is.

A tevékenységek időtartamát illetően a fokozatosságra törekszünk a

gyermekcsoport összetételétől függően. Minél kisebbek a gyermekek és minél közelebb

vagyunk a nevelési év kezdetéhez, annál rövidebb idejűek a tervezett tevékenységek. A

hetirend kialakítása az óvodapedagógus feladata, csak a tornaszoba használatának

idejében kell a többi csoporttal egyeztetnie.

59

9. A SZÜLŐ, GYERMEK ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK

FORMÁI

A kapcsolattartás

célja: az óvoda nyitottságának fenntartása, a szülőkkel

együttnevelés elvének hatékonyabb érvényesítése a gyermek

fejlesztése érdekében, szemléletformálás.

feladata: - tájékozódás a gyermekről, szokásairól, egyéni sajátosságairól, a szülő

nevelési elképzeléseiről

- ismerje meg a szülő az óvoda nevelési elveit, összhang kialakítása

- a szülők ismerjék meg a gyermek adott életkori sajátosságait

- reális tájékoztatás a szülő felé

- nyílt, őszinte légkör jellemezze a kétirányú kapcsolatot

formái: - bemutatkozó nyílt délelőtt

- beilleszkedés

- családlátogatás (ha szükséges )

- szülői értekezletek

- fogadóóra

- óvodai rendezvények

- nyilvános ünnepségek

- családi kirándulások

- közös tevékenységi napok

- írásos információk

60

Szülői munkaközösség

Feladata - az óvoda és a szülők közötti kapcsolattartás, információ áramlás

megvalósítása, képviselje a gyermekek, szülők érdekeit, nyújtson

segítséget a szervező, együttműködő munkához.

10. ÓVODÁNK KAPCSOLATAI

Az óvoda és az iskola

A kapcsolattartás célja: zökkenőmentes átmenet biztosítása az óvodából az iskolába, az

iskolai beilleszkedés közvetett segítése.

Feladata: - egymás iránti kölcsönös nyitottság biztosítása

- az óvoda és a szülők ismerkedjenek meg az iskola nyújtotta

lehetőségekkel (módszer, tagozat)

Tartalma: - a leendő elsős nevelők részt vehetnek a nagycsoportosok szülői

értekezletén, ahol tájékoztatást adhatnak az iskola profiljáról

- a nagycsoportosok többször ellátogatnak az iskolába, ismerkednek

az iskolai élettel

- visszajelzést kapunk a volt óvodásaink beilleszkedéséről,

eredményeiről

- az iskolában megrendezett „játszó hét” keretében szülők, óvónők,

óvodások, volt óvodások, tanítók ismerkednek egymással

61

Az óvoda és a közművelődési intézmények

A kapcsolattartás célja: esztétikai-érzelmi élménynyújtás, művészeti nevelés, tartalmas

szabadidős tevékenység biztosítása.

Feladata: - a gyermekek sokoldalú fejlesztése

- a különböző művészeti ágak megismerése, megszerettetése,

helyes viselkedési, öltözködési szokások kialakítása

- értékítélet alkotás képességének fejlesztése.

Tartalma: - színház, bábszínház, mozi látogatás

- kiállítások megtekintése

- kézműves házak foglalkozásain részvétel

- múzeumok látogatása

Rendszeres intézményi kapcsolataink

Vojtina Bábszínház

Déri Múzeum

DE Agrárcentrum

Sportcsarnokok

Csokonai Színház

Könyvtárak

Tímárház

Ezen kívül előadóművészek is gyakran ellátogatnak óvodánkba, különböző zenés –

táncos – verses - néphagyományokat bemutató szórakoztató műsorokkal.

62

Óvoda és egészségügyi intézmények

A kapcsolattartás célja: a gyermekek egészségének megőrzése, védelme, figyelemmel

kísérése, szakszerű tanácsadás.

A védőnő munkaterv alapján jár óvodánkba. Megelőző munkát végez, hasznos

tanáccsal látja el a dolgozókat, ezzel is segítve nevelőmunkánkat.

Évenként van fogápolási szűrés illetve tanácsadás.

Az ÁNTSZ ellenőrzései révén őrködik intézményeink tisztasága, higiénéje felett,

a fertőzések, járványok megelőzése érdekében.

Nevelést segítő speciális kapcsolataink

Pedagógiai Oktatási Központ

HBM Pedagógiai Szakszolgálat

DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja

11. GYERMEKVÉDELEM

A legtöbb gyermek életében az óvodai gyermekvédelem az első jelzőrendszer, ezért

az óvodapedagógiai programunk részét képezi az a gyermekvédelmi gondoskodás,

amely az 1997 évi XXXI. gyermekek védelméről szóló törvény, rendelkezéseire épül.

Célja:

- a hátrányos helyzetben élő, vagy szociálisan veszélyeztetett gyermekek

védelmének megszervezése,

- a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítése,

- a szülők segítése szülői kötelességeik teljesítésében.

- az esélyegyenlőtlenségek csökkentése, megszüntetése

63

-a kialakult előítéletek lebontása, kialakulásának megelőzése

A célok megvalósítása érdekében a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok, az

óvodánk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, valamint az óvodavezető

együttműködve, egymást, segítve látják el a feladatokat.

A csoportos óvónők feladata

Befogadó környezet megteremtése

Felmérni, folyamatosan figyelemmel kísérni a csoportjukba járó

gyermekek, illetve azok családjának helyzetét, az abban bekövetkező negatív

változásokat

Az észlelt problémákat ( viselkedés változás, hátrányos vagy halmozottan

hátrányos helyzet) jelezzék a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, illetve

az óvodavezetőnek.

Biztosítsa az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését az óvoda

szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét.

A gyermekvédelmi felelős feladatai

A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

figyelemmel kisérése, folyamatos megbeszélések a csoportos óvónőkkel.

Kísérje figyelemmel a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését

esélyeinek biztosítását.

Együttműködés és szemléletformálás a munkatársak és szülők körében.

Kapcsolattartás a Családsegítő és Gyermekjóléti intézményekkel.

64

12. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK

DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, a kisgyermekkorban,

óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül – rendkívül

hatékonyan fejleszthetők.

A szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei öt éves korukra lényegesen

elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvező helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás

oka lehet a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése, a szülők korlátozott

erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet

hiányosságai.

A tudatos óvodai pedagógiai munka a hátrányokat az óvodai nevelés során csökkenteni

tudja.

A hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi

helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve,

velük együtt működve – sikeresen ellensúlyozhatóak.

A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők

és óvodapedagógusok közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg. Az

óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük van.

Kommunikációs nevelés

A gyermekek nevelése során különös gondot fordítunk a beszédkészség fejlesztésére,

verbális és drámajátékok segítségével. Verbális gyakorlójátékainkkal ritmusérzéküket

fejlesszük, oldjuk a beszédgátlásokat. Mese-vers-dramatikus játékokkal fejlesszük

nyelvi kifejezőképességeiket, irodalmi műveink választásánál érvényesül a pedagógiai-

65

pszichológiai, módszertani tudatosság.

Érzelmi nevelés, szocializáció

Az óvodás korú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége.

Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért érezze, hogy biztonság,

szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Pedagógiai munkánkat áthatja az odafigyelés,

meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzéseinek elfogadása, ezáltal

gyermekeink örömteli optimizmusa fejlődik.

A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek érdekeinek, tulajdonságaiknak,

képességeiknek kibontakoztatása a közösség által, a közösség normáinak

érvényesítésével.

Óvodai életünket úgy szervezzük, hogy sok közös élmény, sok közös tevékenység

történhessen, ezáltal erősödnek olyan erkölcsi tulajdonságok a gyermekekben, mint az

együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom,

kitartás, szabálytartás, önzetlenség.

Egészséges életmódra nevelés

Egészséges életmódra nevelésünk célja a gyermekek egészséges életvitel igényének

kialakítása, testi fejlődésük elősegítése, egészségük védelme.

Nagy hangsúlyt fektetünk a helyes higiénés szokások elsajátíttatására.

Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése

A gyermekek óvodai nevelésük során a közösségi tevékenységben hovatartozásuktól

függetlenül vesznek részt. A közösségi nevelés által az egymásra figyelés, az

együttérzés, az egymáshoz alkalmazkodás kialakítása, egymás előítélet mentes

elfogadása.

66

Sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésével kapcsolatos feladataink

- Óvodai nevelésünk során sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés

általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk.

- Az együttnevelés a szakértői bizottság véleményének figyelembe vételév

történik.

- Az SNI-s gyermek fejlesztése érdekében együttműködünk a különböző

szakemberekkel, szükség esetén igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálat

szolgáltatásait, illetve utazó gyógypedagógus segítségét.

- Az utazó pedagógus fejlesztő foglalkozásaihoz megfelelő helyet biztosítunk.

- Egyéni fejlesztésüket specifikus fejlesztéssel oldjuk meg.

- A pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat és a gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba.

- A napi foglalkozásoknál figyelembe vesszük a gyermekek adottságait,

képességeit és e szerint módosítjuk a foglalkozás témáit.

- A gyermekek teljesítményeinek elemzése alapján az adott szükségletekhez

igazodó módszereket alkalmazunk, probléma esetén alternatív megoldásokat

keresünk.

- Kulcs fontosságú kompetenciákat játékos formában fejlesztünk – főleg az önálló

életvezetéshez szükséges képességeket.

- Korai elemi készségeket fejlesztjük.

- Szoros együttműködés – együtt gondolkodás a családdal, a szülőkkel.

67

13. SAJÁTOS ARCULATUNK

Babits Mihály utcai Óvoda

„Béke vagy Te sport

A népeket egymáshoz fűző szép szalag”

(Pierre de Coubertin)

Óvodánk egyik sajátosságát a szülők által megfogalmazott „családias,

egészségvédő – vissza a természethez óvoda” jellemzi a legjobban.

Gyermekeinket havonta akár többször is „kimozdítjuk” az óvodából. Megismertetjük

velük az óvoda közvetlen környékét, városunk nevezetességeit, ellátogatunk a

gyermekek életkorának megfelelő, szinte valamennyi rendezvényre,

sportversenyekre, rajzpályázatokra nevezünk be. Óvodánk ezen kiegészítő programjai

mind a gyermekek, mind a szülők körében igen kedveltek, népszerűek.

Jellegzetességünk belső munkaközösségünk munkájának eredménye. Évekkel

ezelőtt a gyermekek testi és egészségbeli állapotát és a szülők igényeit felmérve

döntöttünk úgy, hogy kiemelten a „Harmonikus testi fejlesztés és egészséges

életvitel megalapozása” témakörével foglalkozunk. Azért is, mert

megvalósításához feltételeink adottak: csendes, nyugodt, kertségi övezet, tiszta levegő,

ideális csoportlétszám, sportpálya, fákkal telepített, parkos, árnyas udvar, változatos

– füves, homokos, aszfaltos – talaj, veteményes-virágoskert és elsősorban óvónőink

elszántsága, célokkal való azonosulása.

Első feladatunk óvodánk egészségpedagógiájának korszerűsítése volt.

Egészségmegőrzésünk elméletébe és gyakorlatába más kiindulópontot választottunk.

A hangsúlyt az egészség megtartására, annak fejlesztésére, az egészséges életvitel

megalapozására fektettük. Mindez mentálhigiénés elemeket is tartalmaz, hiszen az

egészség a lelki, érzelmi egyensúlyt, a „belső békét” is magába foglalja.

68

Egészségmegőrző munkánk célja: a gyermekek egészségének fenntartása,

fokozása és hogy képességet érezzenek egészségük fejlesztésére. Egészség megőrzési

programunk fontos része az egészségnevelés, ami Székely Lajos megfogalmazásában:

„ Az egészség megvédésével és megedzésével kapcsolatos tervszerű, szervezett,

célirányos személyiségfejlesztés” és a nevelés minden mozzanatában jelen van.

Egészségnevelésünk célja

A pozitív egészség fogalmának kialakítása a gyermekekben: kialakítani

bennük azt, hogy az egészségért folyamatosan tenniük kell.

Növeljék ellenőrzésüket az egészségük felett.

Gyermekeinket az életöröm, a fittség, jó közérzet, kiegyensúlyozottság, a

fizikai, pszichikai és szociális alkalmazkodó képesség jellemezze.

Tisztában vagyunk azzal, hogy óvodai egészségnevelő munkánk

továbbfejlesztése, kiegészítése – és csak szükség esetén lehet korrekciója – a családban

folyó egészségfejlesztésnek. Ezért tájékozódunk a gyermekek otthoni testi-lelki

egészségvédelméről, az egészséges életmód normáiról, következetességeiről. Igény

esetén tanácsokat adunk, irányt mutatunk a szülőknek.

A tudatformáló tevékenységek során a gyermekek egyre több alapvető

ismeretet szereznek szervezetük működéséről és az egészségvédelem alapkérdéseiről.

Programunk területei

A gyermekek egészséges testi fejlesztése

- Prevenciós tartásjavító gyakorlatok és speciális lábtorna beépítése a

mindennapi testnevelésbe

- Ovis relaxációs- és jógagyakorlatok végzése

- Mozgáskultúra fejlesztése: különös tekintettel a népi gyermekjátékokra és

néptáncra.

69

- Sportversenyeken való részvétel.

- Rendszeres egyéni, váltó és csoportversenyek szervezése a sportpályán a

szabadidő keretében.

Edzés:

Egész napos ismeretszerző, környezetvédő, túrajellegű programok úgymint:

o Hortobágyi természetvédelmi séta

o Bánki vagy Pallagi lovaglás

o Kirándulás a Fancsikai- vagy Vekeri-tóhoz

Rövidebb távú ismeretszerző séták

o Óvodánk környékének bejárása különböző célokkal (növények, állatok,

közlekedés, stb. megfigyelése)

o Minden ősszel a gyalogló nap alkalmából túra a Nagyerdőre

o Botanikus-kerti, Állatkerti séták

Táplálkozás

Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása

o Kertünkben zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények termesztése,

megismerése, azok felhasználása a gyermekek aktív közreműködésével.

o Korszerű táplálkozás alapanyagainak megismertetése felhasználásuk

közben. Teljes kiőrlésű lisztből készült sütemények sütése.

o Napi rendszerességgel gyümölcs- és zöldség fogyasztás.

o Heti rendszerességgel étrend-kiegészítő zöldség és gyümölcssaláták

készítése.

o Bioélelmiszerek megismertetése

70

Szülők körében végzett egészségpropaganda:

- Munkaközösségünk programjának ismertetése a szülői értekezleten

- Egészségnevelő előadások szervezése orvos, illetve védőnő meghívásával

- Helyes táplálkozás propagálása: a szülők bevonása az ételek

alapanyagának beszerzésébe, biovásár szervezése.

- Szabadidős programok ajánlása: a városi és különböző intézményi

programok felkutatása, propagálása a szülők körében.

- Szülők bevonása sportversenyek,be kirándulásokba.

Terveink

Udvari játékok további fejlesztése

Újabb füves és kavicsos terület kialakítása

Újabb gyógynövények termesztése, fogyasztása

Korszerű táplálkozásról belső használatú receptkönyv készítése

Csoportok közötti ovi-olimpia rendezése

71

Bartók Béla úti Óvoda

„A természet hatalmas, az ember parányi

Ezért aztán az ember léte attól függ,

milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel”

(Szentgyörgyi Albert)

Környezetvédelemre nevelésünk célja a környezetvédő, természetszerető ember

személyiségének kialakítása, melyet óvodáskorban kell elkezdenünk.

A természetben való cselekedtetést fontosnak tartjuk, mert a személyes

tapasztalás útján szerzett ismeretek tartósabbak, jobban szolgálják az életre

felkészítést.

Óvodánk sajátos arculatának kialakításában meghatározó szerepe volt az óvoda

környezetének és épületének. Kertségi környezetben található, téglaépület nagy

udvarral, kerttel körbevéve, ahol megtalálhatók a különböző talajnemek.

Sok fa, bokor és sövény teszi hangulatossá és egészségesebbé a környezetet.

Volt bőséges hely a konyhakert és a virágoskert kialakítására, sziklakert építésére,

amely kedves színfoltja az udvarnak.

Az adottságok és alakító, szépítő munkánk eredményeként igen sokrétű és

változatos tevékenykedésre van lehetőségük gyermekeinknek.

A tevékenységek lehetővé teszik, hogy a gyerekekkel megláttassuk az

ok-okozati összefüggéseket, az évszakok változásainak hatását a növény és állatvilágra

és természetesen az emberre is.

A veteményeskertben végzett munkatevékenységek lehetőséget adnak

a gyermekeknek arra, hogy figyelemmel kísérjék a növények fejlődését az

elültetett magtól a betakarításig. Megfigyelhetik az elmúlást, az újjászületést, a

természetben az óvodánk udvarán is.

Az udvari élet kiegészítéseként igen sokat sétálunk és kirándulunk közeli és

távoli helyekre a gyerekek fejlettsége és érettsége függvényében, mindig valamilyen

céllal. Ezáltal még gazdagabb tapasztalatszerzésre nyílik lehetőségük a gyerekeknek.

72

Megkülönböztetett figyelemmel végezzük óvodánkban azokat a

tevékenységeket, melyek a természet-társadalom és az ember összefüggéseit,

kölcsönhatását szemléltetik, vizsgálják.

Kialakítjuk a gyermekekben a természet iránti szeretetet, megbecsülést, illetve

a környezetük megóvására, védelmére, környezettudatos viselkedésre neveljük őket.

Ehhez elengedhetetlenül fontos személyes példamutatásunk, természetszeretetünk és

lelkesedésünk, ami hatással van a gyerekekre.

Ezeknek a tulajdonságoknak a fokozását, az elméleti és gyakorlati ismeretek

felelevenítését, továbbfejlesztését segíti elő az óvodánkban több éve működő

„Környezetkultúrára nevelés” munkaközösség, mely fontos segítője és

iránymutatója e szép munkának.

Kiemelt feladatainkat a természet ünnepeihez kapcsolódóan végezzük.

Jeles napok:

Állatvédelmi nap Október 4.

Víz világnapja Március 22.

Föld napja Április 22.

Madarak és fák napja Május 10.

Környezetvédelmi világnap Június 5.

1. Akvárium telepítés, folyamatos tisztítás, halak, csigák, teknősök életének,

fejlődésének megfigyelése

- Kísérlet – a giliszta munkájának figyelemmel kísérése, földdel töltött

üvegládában

- Madáretető, madáritató készítése, kihelyezése, eleséggel feltöltése

- állatok megfigyelése az óvoda udvarán, állatkertben, családi házaknál

(haszna, életmódja, szaporodása, csoportosításuk).

73

2. Tócó-patak vizének megfigyelése (élővilága, tisztasága):

- a vízzel való takarékoskodás fontosságának erősítése

- kísérletek végzése során megfigyeljük, hogy a víz nélkülözhetetlen az

élővilág számára

- kirándulás a Vekeri- és a Fancsikai-tavakhoz. Megfigyelések a tavak

mentén élő növényvilágról – sás, nád, gyékény, fűzfa, hínár – ezek

gyűjtése, felhasználása (síp, hajó, kosár, játék és használati eszközök).

3. Az óvoda udvarának

- takarítása, parkosítása, a kipusztult fák, bokrok pótlása a szülők

segítségével

- konyhakert, virágoskert gondozása (egynyári és évelő virágok, növények

ültetése, ápolása)

- papírgyűjtés

- újra papír készítésének ismertetése

- a föld kettős jelentésének megbeszélése

ahol az élőlények élnek, amely a világegyetem része

illetve a termőföld, melyet megművelünk és a táplálékunk egy részét

adja.

4. Kirándulások szervezése az erdőkbe: közel – távol:

- gyakoroljuk a kirándulás folyamán a helyes viselkedési szokásokat (nem

szemetelünk, nem tördeljük a fák-bokrok ágait, csak azt gyűjtjük, amit a

természet elenged, tüzet rakni csak az arra kijelölt helyen lehet, stb.)

- megfigyeléseket végzünk a madarakról, kicsinyeikről, fészkükről,

tojásaikról, táplálékaikról

- fényképfelvételeket készítünk az érdekes állatokról, eseményekről és a

képekből kiállítást rendezünk óvodánkban.

Ezek a fontosabb állomásai tevékenységünknek, melynek során törekszünk arra,

hogy minél több élményhez juttassuk a gyerekeket, s a közös tevékenységek

74

eredményeképpen belsővé válik, belülről fakad a szép és jó iránti igényük.

Tudatosítjuk bennük, hogy a környezetük általuk alakítható, formálható, ezért

törekedjenek minél szebbé tenni és védeni azt.

Terveink

Környezetbarát játékok folyamatos bővítése

Kerítés mellett sövény telepítésének folytatása az utcai por felfogására

Gyógy bokrok, cserjék beszerzése, majd termésük felhasználása

Évente fa vásárlása, elültetése udvarunkon, gondozása, s fejlődésének

folyamatos megfigyelése.

Sziklakertünk folyamatos szépítése

Örökzöldek cseréje, pótlása, külső-belső környezetünk szépítése.

„Zöld Óvoda” programban vállaltak maximális teljesítése, a cím

megtartása, örökös tagság elérése

„Madárbarát-óvoda” címnek való megfelelés fenntartása

75

Tessedik Utcai Óvoda

„A nyelv olyan, mint az ég, a maga egymásba futó

színeinek gyönyörű játékával”

Kazinczy Ferenc

A Tessedik utcai óvoda kiemelt feladata a kommunikációs nevelés. A dolgozók

elkötelezetten munkálkodnak azért, hogy a gyermekek a legfogékonyabb

korszakukban magas szintű anyanyelvi fejlesztésben vegyenek részt.

Munkaközösségünk munkája szervesen épül az óvodai programra, és továbbfejleszti a

mindennapos vers- és mesetevékenységet.

Munkánkkal elősegítjük a nyelvtanilag helyes, szép beszéd kialakulását. Játékos

feladatokkal segítjük a helyes légzéstechnika, artikuláció fejlődését, az önálló

beszédprodukció erősödését. Fejlesztésünk áthatja a verbális és nonverbális

kommunikációs területeket, kiterjed a könyv megszerettetésére, az olvasóvá válás

meglapozására. Célunk, hogy csökkentsük a média beszédgátló hatását.

Mivel a gyermekek lelkében nagyon fontos a mese és a meseszimbólum, amelyek

beépülnek a gyermekek lelki fejlődésébe is, ezért évente több mesét dramatizálunk. Ez

a jó közösségi érzésen túl a gyermekek szerepvállalását is elősegíti, egy jó hangulatú

előadás után megnő a gyermekek dramatizálási igénye, kedve.

Fejlesztési területeink:

- légzéstechnikai, artikulációs gyakorlatok

- ajak és nyelvgyakorlatok

- belső hallást fejlesztő gyakorlatok

- beszédkedv, beszédkészség fejlesztése

- szókincsbővítés

- mondatalkotás fejlesztése

- képolvasás fejlesztése

76

A kapcsolattartás és a jó hangulatú versengés jegyében évenként városi

szavalóversenyt rendezünk, így lehetőséget adunk a tehetséges gyermekek

megmérettetésére.

Fontosnak tartjuk a szülőkkel való kommunikációs lehetőségek kiterjesztését, ezért

tevékenységi napokat szervezünk, amikor jó alkalom nyílik a kötetlen beszélgetésre:

- Őszi karnevál

- Adventi teadélután

- Föld napi tevékenységi nap.

Szeretnénk elérni, hogy a mindennapi odafigyelő kommunikáció beépüljön a családok

életébe, ezért szülői értekezleteken is felhívjuk a szülők figyelmét a beszélgetés

fontosságára.

14. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A program működőképességének vizsgálata:

A vezetett dokumentumok megfelelőek-e.

Belső erőforrásaink mennyire segítik a célmegvalósítást - a fejlesztés

irányának meghatározása.

A valóság és az elérni kívánt állapot közötti okok feltárása.

A gyermekek fejlődésének rögzítése és fejlesztésének megtervezése.

Módszerei:

- megfigyelés, beszélgetés, elemzés,

- mérés

77

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

A Pedagógiai Program érvényessége: 2016.01.27-től visszavonásig

A Pedagógiai Program módosításának lehetséges indokai:

- törvényi változás miatt

- testületi javaslat alapján

A program módosításának előírásai:

- 4 év elteltével felülvizsgálni szükséges. A nevelőtestület vagy változatlan

formában elfogadja, vagy módosítást kezdeményez.

Debrecen, 2016. január 27.

Kuk Eleonóra

óvodavezető

A Pedagógiai Programot jóváhagyom.

Debrecen, 2016. január 28.

Kuk Eleonóra

óvodavezető

78

MELLÉKLETEK