lika karlovac hu

Senj

Klenovica

Brinje

Sv. Juraj

Biljevine

Jezerane

Ogulin

Josipdol

Saborsko

KrnjakVrbovsko

Ozalj

Karlovac

Duga Resa

Generalski Stol

Bosiljevo

Slunj

Rakovica

GrabovacLetinac

Dabar

Podum

Bilaj

Medak

Budak

Ljubovo

Krbava

Korenica

Vrpile

Prijeboj

Borje

Karlobag

MetajnaKolan

Rab

Novalja

St. Novalja

Pag

Gorica

Rtina Starigrad

Povljana

Prizna

Cesarica

Udbina

Lovinac

Sv. Rok

Donji Lapac

Prozor

Krasno

Starigrad

Lukovo

Goljak

D. KosinjLipovo Polje

Kosinjski Bakovac

Bakovac

Klanac

Smiljan

Trnovac

Jablanac G. Kosinj

KuterevoSinac

Vrhovine

horvátország

li-ka

Lika – Karlovac

EurópátólLika – Karlovac

Lika – Karlovac M

esefesztivál

Mesefesztivál

ra

sto

ke

oto

k pag

Don

ji La

pac

Udb

ina

Lovi

nac

Gos

pić

Baš

ke O

štar

ije

Smilj

an

Lun

Nov

alja

Cas

ka

Jabl

anac

Kra

sno

Ličk

i Osi

k

Peru

šić

Kor

enic

a

Vrho

vine

Kut

erev

o

Svet

i Jur

aj

Senj

Bri

nje

Rak

ovic

aSa

bors

ko

Plaš

ki

Slun

j

Josi

pdol

Ošt

arije

Toun

j

Ogu

lin

Krn

jak

Vojn

ić

Bar

ilovi

ć

Kar

lova

c

Gen

eral

ski S

tol

Bos

iljev

o

Dug

a R

esa

Rib

nik

Net

retić

Oza

lj

Dra

gani

ć

Oto

čac

Star

igra

d

Kar

loba

g

Star

a N

oval

ja

Cet

ingr

ad

ho

rvá

tor

szá

g

li-k

a

2223

24

35

ra

sto

ke

plit

vič

ka

jez

era

oto

k pag

du

bo

vac

no

vig

ra

d

đu

lin

po

no

r

sok

ola

c

neh

aj

luk

ina ja

ma

vel

iki k

oz

jak

kiz

a

deg

enia

vel

ebit

ica

leo

nto

pod

ium

a

lpin

um

lili

um

iris

c

ro

atic

a

tulo

ve

gr

ede

sim

on

ov

ića

sta

pin

a

bij

ele

i

sam

ar

ske

stij

ene

ho

rvá

tor

szá

g

li-k

a

zir

Don

ji La

pac

Udb

ina

Lovi

nac

Gos

pić

Baš

ke O

štar

ije

Smilj

an

Lun

Nov

alja

Cas

kaPriz

na

Jabl

anac

Kra

sno

Ličk

i Osi

k

Peru

šić

Kor

enic

a

Vrho

vine

Kut

erev

o

Svet

i Jur

aj

Senj

Bri

nje

Rak

ovic

aSa

bors

ko

Plaš

ki

Slun

j

Josi

pdol

Ošt

arije

Toun

j

Ogu

lin

Krn

jak

Vojn

ić

Bar

ilovi

ć

Kar

lova

c

Gen

eral

ski S

tol

Bos

iljev

o

Dug

a R

esa

Rib

nik

Net

retić

Oza

lj

Dra

gani

ć

Oto

čac

Star

igra

d

Kar

loba

g

Star

a N

oval

ja

Cet

ingr

ad

3 71

1. N

emze

tköz

i Fol

klór

fesz

tivá

l, w

ww.

ka-m

ff.or

g2.

Aut

ocro

ss, w

ww.

ribni

cka-

dolin

a.co

m3.

Vin

ce-n

ap, w

ww.

tz-d

ugar

esa.

hr4.

Kar

lova

c Vá

rosi

Múz

eum

a, w

ww.

gmk.

hr5.

Sör

napo

k, w

ww.

dani

piva

.com

6. H

alás

zat,

ww

w.tz

kz.h

r7.

His

tori

a vi

va w

ww.

karlo

vac-

tour

istin

fo.h

r8.

Kar

lova

c m

ost w

ante

d,

ww

w.pr

omen

ada-

klub

.hr

9. D

ubov

aci N

emes

i Vás

ár,

ww

w.ka

rlova

c-to

urist

info

.hr

10. C

iklo

bajk

a, w

ww.

tz-g

rada

-ogu

lina.

hr,

11. H

árom

tó b

icik

lis v

erse

ny, w

ww.

baba

roge

.hr

, ww

w.ka

rlova

c-to

urist

info

.hr

12. K

ápos

ztan

apok

, ww

w.og

ulin

.hr

ww

w.ak

tivni

-odm

or.co

m

13. M

ézna

pok,

ww

w.og

ulin

.hr

14. C

sóna

kok

a M

režn

icán

, ww

w.tz

kz.h

r15

. Raf

ting

, ww

w.ka

nuki

ng-a

vant

ura.

hr16

. Fot

o sa

fari

, ww

w.tz

kz.h

r17

. Bot

anik

ai ta

nösv

ény,

w

ww.

tz-g

rada

-ogu

lina.

hr18

. Mes

efes

ztiv

ál, w

ww.

tz-g

rada

-ogu

lina.

hr19

. Gye

rmek

fogl

alko

záso

k,

ww

w.tz

-gra

da-o

gulin

a.hr

20. E

vezé

s a S

ablja

ci-t

avon

, w

ww.

tz-g

rada

-ogu

lina.

hr21

. Vár

osné

zés,

ww

w.lic

kose

njsk

a.co

m22

. Esk

üvő

a Ra

stok

én,

ww

w.slu

nj-r

asto

ke.co

m23

. Síe

lés,

ww

w.tz

kz.h

r24

. Vit

orlá

zás,

ww

w.tz

-sen

j.hr

25. S

amba

stic

o, w

ww.

tz-s

enj.h

r26

. Szá

nkóz

ás, w

ww.

tzkz

.hr

27. V

adás

zat,

ww

w.tz

kz.h

r28

. Slu

nj-i

sajt

kóst

olda

, ww

w.tz

kz.h

r29

. Köz

ép-a

dria

i kla

pák

fesz

tivá

lja,

ww

w.se

nj.h

r30

. Usz

kok

napo

k, w

ww.

tz-s

enj.h

r31

. Pál

inka

, ww

w.tz

kz.h

r32

. Mač

kare

, ww

w.ra

kovi

ca.h

r 33

. Win

neto

ulan

d Fe

szti

vál,

ww

w.ra

kovi

ca.h

r 34

. Hal

ász fi

eszt

a Sv

. Jur

jébe

n, w

ww.

tz-s

enj.h

35. Z

aviž

an-i

emel

kedő

, ww

w.tz

-sen

j.hr

36. O

toča

ci re

pülő

tér,

ww

w.ot

ocac

.hr

37. Í

jász

at, w

ww.

tzkz

.hr

38. K

arlo

vac m

egye

gyó

gynö

vény

eine

k N

apja

i, w

ww.

rako

vica.h

r39

. Lov

as m

arat

on, w

ww.

rako

vica

.hr

40. S

tari

grad

hal

ásza

t, w

ww.

tzkz

.hr

41. V

eleb

iti b

otan

ikus

kert

, w

ww.

np-s

jeve

rni-v

eleb

it.hr

42. Ö

ko-e

tno

vásá

r, w

ww.

tz-o

toca

c.hr

43. S

port

horg

ásza

t a G

acká

n, w

ww.

gack

a.hr

44. P

litvi

cei m

arat

on, w

ww.

tzpl

itvic

e.hr

45. S

tari

gra

d ta

nösv

ény,

ww

w.ra

kovi

ca.h

r46

. Kut

erev

ka, w

ww.

tz-o

toca

c.hr

47. V

addi

sznó

vad

ásza

t, w

ww.

lova

c.inf

o48

. Lun

i ola

jfa li

get,

ww

w.tz

-nov

alja

.hr

49. W

inds

zörf

ös, w

ww.

tz-s

enj.h

r50

. Pre

muž

ić-ö

svén

y, w

ww.

pp-v

eleb

it.hr

51. F

iata

l med

vék

men

hely

e,

ww

w.ku

tere

vo-m

edvj

edi.h

r52

. Ros

i kun

yhój

a, w

ww.

np-s

jeve

rni-v

eleb

it.hr

53. E

vezé

s a K

rušć

ica-

tavo

n,

ww

w.lic

kose

njsk

a.co

mw

ww.

tz-g

rada

-ogu

lina.

hr54

. Ősz

Lik

ában

, ww

w.tz

-gos

pic.h

r55

. Bar

lang

ásza

t, w

ww.

licko

senj

ska.

com

56. P

agi j

uh é

s saj

t kiá

llítá

s, w

ww.

tz-n

oval

ja.h

r57

. Nik

ola T

esla

Emlé

kköz

pont

, w

ww.

mcn

ikol

ates

la.h

r58

. Lik

ai K

épző

műv

észe

ti A

nnál

é,

gosp

ic-o

nlin

e.co

m59

. Lik

ai m

éz, w

ww.

licko

senj

ska.

com

60. B

úvár

kodá

s, w

ww.

tz-n

oval

ja.h

r61

. Zrć

e, w

ww.

zrce

.hr

62. H

otel

Vel

ebno

, Baš

ke O

štar

ije,

ww

w.tz

-kar

loba

g.hr

63. L

ika

Múz

eum

a, g

ospi

c-on

line.

com

64. L

ikai

kru

mpl

i, w

ww.

lovi

nac.h

r65

. Str

ando

k, w

ww.

tz-n

oval

ja.h

r66

. Gos

pići

Zen

ei N

yár,

gosp

ic-o

nlin

e.co

m67

. Bik

er n

apok

, ww

w.tz

-gos

pic.h

r68

. Heg

ymás

zás,

ww

w.np

-sje

vern

i-vel

ebit.

hr69

. Fre

e cl

imbi

ng, w

ww.

pakl

enic

a.hr

70. V

adás

zat,

ww

w.lic

kose

njsk

a.co

m71

. Lik

ai T

erm

ékek

Vás

ára,

ww

w.gr

acac

.hr

1. O

zaly

köz

épko

ri v

ára,

ww

w.oz

alj.h

r

2. O

zaly

i - vi

vodi

ni b

orút

,

ww

w.vin

ari-v

ocar

i-oza

lj.hr

3. M

unja

ra v

ízie

rőm

ű, w

ww.

ozal

j-tz.

hr

4. R

ibni

k, w

ww.

ribni

cka-

dolin

a.co

m

5. N

etre

tić,

ww

w.ne

tret

ic.h

r

6. D

ubov

ac, w

ww.

dubo

vac.i

nfo

7. D

uga

Resa

, ww

w.tz

-dug

ares

a.hr

8. K

arlo

vac/

Kár

olyv

áros

,

ww

w.ka

rlova

c-to

urist

info

.hr

9. B

osilj

evo,

ww

w.bo

silje

vo.h

r

10. B

arilo

vić,

ww

w.op

cina

-bar

ilovi

c.hr

11. Đ

ulin

Pon

or/Đ

ula-

szak

adék

,

ww

w.tz

-gra

da-o

gulin

a.hr

12. N

ovig

rad,

ww

w.ud

ruga

-kam

eleo

n.hr

13. B

ijele

i Sa

mar

ske

stije

ne/F

ehér

- és

Sam

ari-s

zikl

ák, w

ww.

tzkz

.hr

14. O

gulin

, ww

w.tz

-gra

da-o

gulin

a.hr

15. T

ounj

, ww

w.to

unj.h

r

16. T

ounj

i saj

t, vo

limsir

.com

17. T

iszt

a fo

lyók

, ww

w.tz

kz.h

r

18. H

iúz (

Lynx

), w

ww.

np-s

jeve

rni-v

eleb

it.hr

19. H

avas

i gyo

pár (

Leon

topo

dium

alp

inum

),

20. F

arka

s (C

anis

lupu

s), w

ww.

life-

vuk.

hr

21. L

iliom

(Lili

um),

moj

cvije

t.hr

22. P

lašk

i, w

ww.

plas

ki-li

ka.co

m

23. S

lunj

, ww

w.tz

-slu

nj.h

r

24. R

asto

ke, w

ww.

tz-s

lunj

.hr

25. C

etin

grad

, ww

w.ce

tingr

ad.o

rg

26. S

zard

ella

(Sar

dina

pilc

hard

us),

ww

w.tz

-sen

j.hr

27. N

ehaj

, ww

w.tz

-sen

j.hr

28. S

okol

ac, w

ww.

brin

je.h

r

29. M

edve

(Urs

us a

rcto

s), w

ww.

brin

je.h

r

30. B

arać

eve

špilj

e/Ba

rać-

barl

ango

k,

ww

w.ba

race

ve-s

pilje

.hr

31. S

enji

kate

drál

is, w

ww.

tz-s

enj.h

r

32. P

iszt

ráng

(Sal

mo

trut

ta),

ww

w.ga

cka.

hr

33. N

őszi

rom

(Iri

s), m

ojcv

ijet.h

r

34. L

ikai

ház

, ww

w.lic

kose

njsk

a.co

m

35. D

režn

ik, w

ww.

tzkz

.hr

36. Z

aviž

an,

ww

w.tz

-sen

j.hr/

plan

inar

ski-d

om-z

aviz

an

37. J

apod

a sa

pka,

ww

w.ud

bina

.com

38. O

toča

c, w

ww.

tz-o

toca

c.hr

39. K

agyl

ó (M

ytilu

s gal

lopr

ovin

cial

is),

ww

w.tz

-sen

j.hr

40. L

ukin

a ja

ma/

Luka

-üre

g,

ww

w.sp

eleo

logi

ja.h

r/lu

kina

jam

a

41. S

zűza

nya

kegy

hely

, ww

w.kr

asno

.hr

42. K

osin

ji m

isek

önyv

, tz-

peru

sic.h

r

43. G

acka

, ww

w.ga

cka.

hr

44. L

ikai

“pra

men

ka ju

h”, w

ww.

hpa.

hr

45. P

litvi

cei-t

avak

, np-

plitv

icka

-jeze

ra.h

r

46. P

lješe

vice

i erd

ők, w

ww.

plsa

vez.

hr

47. L

uni o

líva,

ww

w.lu

n.hr

48. L

un, w

ww.

lun.

hr

49. H

ajós

reze

rvát

um, w

ww.

tz-n

oval

ja.h

r

50. V

elik

i Koz

jak,

ww

w.pp

-vel

ebit.

hr

51. B

arla

ngi v

akgő

te, w

ww.

spel

eolo

gija

.hr

52. K

osin

ji hí

d, w

ww.

licko

senj

ska.

com

53. J

apod

a fü

lbev

aló,

ww

w.m

in-k

ultu

re.h

r

54. N

oval

jai e

rekl

yeta

rtó,

ww

w.tz

-nov

alja

.hr

55. C

aska

, ww

w.tz

-nov

alja

.hr

56. V

eleb

iti d

egen

ia (D

egen

ija V

elib

itic

a),

hirc

.bot

anic

.hr

57. K

iza,

ww

w.pl

save

z.hr

58. G

rabo

vača

Bar

lang

park

,

ww

w.pp

-gra

bova

ca.h

r

59. L

ički

Osi

k, w

ww.

tz-g

ospi

c.hr

60. Ó

kori

lele

tek,

ww

w.am

zd.h

r

61. S

zt. J

ózse

f-ko

lost

or,, w

ww.

tz-k

arlo

bag.

hr

62. B

aške

Ošt

arije

, ww

w.tz

-gos

pic.h

r

63. A

nte

Star

čevi

ć sz

ülőh

áza,

ww

w.tz

-gos

pic.h

r

64. G

ospi

ć, w

ww.

tz-g

ospi

c.hr

65. D

enev

érek

(Chr

iopt

era)

,

ww

w.sp

eleo

logi

ja.h

r

66. T

űlev

elű

erdő

k, w

ww.

hrsu

me.

hr

67. K

akas

hal (

Zeus

fabe

r), w

ww.

tz-n

oval

ja.h

r

68. P

agi c

sipk

e, w

ww.

pag-

tour

ism.h

r

69. S

imon

ović

a St

apin

a, w

ww.

plsa

vez.

hr

70. “

Mir

ila” s

írkő

, ww

w.riv

ijera

-pak

leni

ca.h

r

71. Z

ir, w

ww.

licko

senj

ska.

com

72. H

omok

i vip

era

(Vip

era

amm

odyt

es),

ww

w.pp

-vel

ebit.

hr

73. T

ulov

e gr

ede,

ww

w.pp

-vel

ebit.

hr

74. É

desv

ízi h

alak

, ww

w.lic

kose

njsk

a.co

m

75. R

étis

as (H

alia

eetu

s alb

icill

a),

ww

w.pp

-vel

ebit.

hr

1

Amennyire egyfelől lenyűgöz a távoli tenger látványa, másfelől oly annyira meglepőek a dolomitok, a mély völgyek, a sza-kadékok, a sötét hegyszorosok, a csöndes erdők...

Dragutin Hirc (1853. – 1921.)természettudós, hegymászó és útirajzíró

a Mediterráneum felé

2

Li-Ka 4

Az Adriáig vezető útChampion of Globetrotter

Birodalmak határmezsgyéjénPannon és alpesi díszek

A legszebb hegy, a legtisztább tenger Az öröm hegyei és tengere

Ősi természetA tartós vonzalom területe

Az én szülőföldem

Karszt ékkőVízi világ

Európai őserdő Fenyveserdő

Likai krumpli, ogulini káposztaCsaládi közösség

Város-múzeumA kultúra tükre

Ideális reneszánsz várFolyami csillag

A világ bioszféra rezervátumaGyönyörű hely

Born in LikaA villámok ura

LunVad olíva

Fodrozódó tengerAz élmények áradata

Írott kő

JapodákÉlet a vízen

A glagoliták fészkeNépi írásmód

Az írásbeliség tanúja A Frangepán vár

Folyamatos lakottságŐsrégi vár

Drezsnik vára Várkastély

RibnikNyelv szövés

DubovácHíres vásározó hely

A türkiz tavak kincse

LikaA farkas földje

Winnetou és a sasFotó vadászat medvékre

Arany bal kézFair Play Trophy

Hajdučki kukovi/Hajdú-sziklák

UszkokokA Nehajon

A föld alatti birodalom kapuja Djula szerelme

A Török Birodalom határánHatárőrvidék

Rakovicai lázadásFelkelés

Bejárat Barlangerődök

Pagi és likai sajt Birkák

Karnevál és maskarákSenji karneválok

UFÓPagi háromszög

Novaljai strandokHárom tengeren

Zrce Éjjel-nappal

4

6

8

10

12

14

16

18

20

22

24

26

28

30

32

34

36

38

40

42

44

46

48

50

52

54

56

58

60

62

64

66

68

70

72

74

76

78

3

Dream Waters

Türkiz folyókA legszebb forrás folyója

Tavasz OzalybanEszményi akvarell

Zöldellő völgyekNégy folyó

Otočac A folyó közepén

Duga ResaKertváros

GospicMárta, a vízhordó lány

Baške Oštarije és KarlobagPap és harcos

Kultikus helyek A természet oltára

Ogulin A mese szülőhazája

Mesefesztivál

Szigorúan védett rezervátumMegannyi varázslat

Plitvicei-tavak A gyöngyszemek zuhataga alatt

SamogradGyöngyház vár

Barac cseppkőbarlangok/Baraceve špilje Fáklyák a csarnokokban

ŠtirovačaMindenféle csodák erdeje

Cissa és NovaljaAz elsüllyedt város

BoldogasszonySzűzanya

A Kijac-foktól a Mandalina-öböligKristálytiszta

ÖbölZavratnica

Bijele és Samarske stijene/Fehér- és Nyerges- sziklákElbűvölően szépek

Illatozó szalmagyopárEzerszín virág

RastokeTündérhaj

KlekAlvó fenevad

KuterevoMedvebocsok és tamburicák

KrasnoCsodás virág

Pazar rekreációs park

Kerékpározás és vadvízi evezés Cycling with Soul

Túrázás és búvárkodásTracking with Heart

Világörökség

Impresum

A Horvát Idegenforgalmi Közösség kul képviseleteinek listája

80

82

84

86

88

90

92

94

96

98

100

102

104

106

108

110

112

114

116

118

120

122

124

126

128

130

132

134

136

138

139

140

4

Lika-Karlovac Horvátország legfiatalabb, tizedik turisztikai régiója, amely a Horvátország északi és déli részét közlekedési és geostratégiai szempontból összekötő két megyéből - Karlovac és Lika-Senj – áll. A régió két szomszédos országgal, Szlovéniával és Bosznia-Hercegovinával határos, illetve három további horvát turisztikai régióhoz - Közép-Horvátország, a Kvarner-öböl és Dalmácia-Zadar – kapcsolódik.

Li-Ka

6

Az Adriáig vezető út Ezen a területen olyan utak haladnak keresztül, melyek már az őskortól fogva összekötik Európa középső részét az Adria partjával és a Földközi-tengerrel. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a károlyvárosi Mirko és Stjepan Seljan kedvet kaptak a nagyvilág felfedezéséhez. A Seljan fivérek 1899 után jelentős geomorfológiai, éghajlati és néprajzi kutatásokat végez-tek Afrikában és Dél-Amerikában, míg Mirko még az idegen kontinensek felkeresése előtt gyorsgyaloglásban is jelentős sikert ér el, midőn 1898-ban száz nap alatt tette meg a Szentpé-tervártól Párizsig tartó utat, ezzel elnyerve a „Champion of Globetrotter” címet.

Nyár a Lujza-útonPrilišće és Netretić, júniuswww.lujzijana.com

Károlyvárosi Múzeumwww.gmk.hr

Champion of Globetrotter

Historia vivaa karlováci történelem jeles személyiségeinek megidézéseKárolyvároswww.historia-viva.hr

7

Karlovác megye folyóinak - Kulpa, Korana, Mrežnica és Dobra – szépsége, a Velika és Mala Kapela hegységek erdei, a zöldellő karsztvidék, a tranzit elhelyezkedés és a gazdag történeti örökség képezik azokat az örök értékeket, melyeken a helyi gazdaság alapszik. A négy folyó minden évszakban más élményt kínál, melyet az idelátogatók a partmenti sétákban, a kerékpározásban, a nyári fürdőzésekben, a pecázásban, vagy a közeli barlangokhoz tett kirándulásokban, a kalandvágyók pedig a vadvízi evezésben és kenuzásban tapasztalhatnak meg. Az erdők fotószafári, illetve a valódi vadakra történő vadászat lehetőségét nyújtják. Karlovác megye vidéke már az őskortól Horvátország északi része és a tengermellék között

elterülő legfontosabb tranzitterület. Így maga Károlyváros (Karlovac) 1579-ben történt megalapítása óta a határőrvidéki és a polgári Horvátország stratégiai, gazdasági és közlekedési központja és fontos közlekedési útvonalak csomópontja. A történelmi Karolina- (Karlovac–Bakar, épült: 1726-1733.), Jozefina- (Karlovac–Senj, épült: 1775-1779.), Lujza- (Karlo-vac–Rijeka, épült: 1805-1813.) és Rudolfina- (Ogulin–Novi Vinodolski, 1874) utak után Károlyváros és a megye modern korunkban a Duna-menti országokat az Adriai-tengerrel összekötő korszerű autópályával gazdagodott.

8

Birodalmak határmezsgyéjén Számos megerődített hely eleveníti fel a történelmi emlékeket. A régi várak, a kastélyok és a búvóhelyek nyomai a barlangok-ban... mind a mai napig arról tanúskodnak, hogy évszázado-kon keresztül itt húzódott a Habsburg és az Oszmán Biroda-lom közötti határvonal.

Pannon és alpesi díszekHagyományos folklór megyei seregszemléjeOgulin, június elejewww.ogulin.hr

A károlyvárosi erőd építése 1579. július 13-án vette kezdetét

Ivan Ferenberg tábornok volt Károlyváros első kapitánya

Ferenberg forrás, a Borlinon lévő víznyerőhely a város első kapitányáról kapta a nevét

Milleniumi bála város születésnapjának megünneplése

Négy folyóNemezetközi Etno&Jazz FesztiválKarlovac, június, júliuswww.tzkz.hr

9

A hosszú időn át tartó háborúskodások nem kedveztek a fejlődésnek, különösképpen nem az iparosításnak, így aztán vidék napjainkban is meglehetősen gyéren lakott. Ennek köszönhetően azonban korunk generációira is ráhagyományozódtak a természeti források és a tradicionális életvitel. Karlovác megye területén ötvöződnek a síkvidéki, a hegyvidéki és a karsztvidéki táj természeti jellegzetességei. Erről az ötvözetről a gazdag néprajzi örökség is tanúskodik. A Kulpamente népviseletei átmenetet képeznek a pannon felcicomázottság és az alpesi visszafogottság között, íly módon kölcsönözve sajátos eleganciát a helyi viseleteknek. A Kulpa-menti „szarvakkal” ellátott fejfedő és a „jalba” csipke

a középkori népi és a különösképpen a nemesi Frangepán családban ápolt emelkedett kultúra találkozásáról vall. A megye más részei néprajzilag a dinári körhöz tartoznak, s azok viseletei akár még az őskorig vagy a japodák idejéig nyúlnak vissza. A károlyvárosi, az ogulini és az ozalyi múzeumokban néhanapján akár több száz éves viseletek is kiállításra kerülnek, melyek közül néhányat az asszonyok még napjainkban is szívesen magukra öltenek. A vidék átmeneti jellege a helyi építészeti stílusban is szembe ötlik. A hegyeken és a völgyek-ben lévő számos régi ház épült fából vagy kőből, illetve a kettő kombinációjával, attól függően, hogy az adott területen éppen melyik volt kéznél.

10

A legszebb hegy, a legtisztább tenger Kevés olyan hely van a világon, ahol az ember a hegyekhez és a tengerhez egyaránt ilyen szorosan kötődne, azok pedig ilyen mélyen bele ivódtak volna az emberbe, mint Lika-Karlovác megyében.

A le

gsze

bb h

orvá

t heg

y, a

Vel

ebit

és

a le

gtisz

tább

teng

ersz

akas

z Pa

g-ga

l

Az öröm hegyei és tengereEvezés a LikánRegatta a Lika-folyónPerušić, májuswww.tz-perusic.hr

Gospići Zenei Nyárkomolyzenei koncertekGospić, június – júliuswww.gospic-online.com

Likai Képzőművészeti KrónikaFestménykiállításMuzej Like, Gospić, Lika Múzeuma, Gospić, október – no-vember – december www.gospic-online.com

11

De hogyan is lehetne másképp egy olyan vidéken, ahol 150 kilométer hosszan dinamikusan fonódik egybe a legnagyobb és legszebb hegy, a Velebit és a legtisztább tengerszakasz, Paggal, mint az egyik legtagoltabb adriai szigettel. A helyiek és a természet között mindig is szoros kötődés a Velebit és a ten-ger hatalmas vonzerején felül annak a különleges energiának is köszönhető, amely a sziklák, a Nap és a bóra körforgásában a hegyvidéki, a magashegyi és a mediterrán ökológiai rendsze-rek között áramlik. A megye kontinentális részének nyugati fele természeti jegyeit illetően a hegyvidéki Horvátországhoz tartozik, melynek egészét fedett karsztos területek jellemzik.

Ezeken a tájakon az erdők és a mezők legváltozatosabb zöldes színárnyalatai váltják egymást, melyeket a felszíni vizek kéksé-ge egészít ki, míg a karsztos föld alatti terület, különösképpen közép tájt, bővelkedik barlangokban.

A G

acka

ism

ét ré

gi s

zéps

égéb

en tü

ndök

ölA

heg

y és

a te

nger

din

amik

us ö

ssze

fonó

dása

12

Ősi természet Elragadtatva sétálunk a sziklaszirt alatti ösvényen, a szakadék fölött, a kis tisztásokon keresztül, a kőhidakon, hidacskákon és pallókon át, a frissen sarjadt boróka és a még ép fatönkök mellett és nem találunk szavakat, hogy megtörjük a bennünket körülvevő csöndet.

Dr. Ante Rukavina (1928. – 1994.) állatorvos, hegymászó és a Velebit szerelmese

A tartós vonzalom területe

A te

rüle

tet

dina

mik

us d

ombo

rzat

jelle

mzi

Premužićeva staza túraútvonala Velebit szívének megközelítése, nagyobb emelkedők nélkülwww.pp-velebit.hr

A h

orvá

t heg

yvid

ék m

itiku

s te

rüle

te m

inde

n al

kalo

mm

al le

nyűg

öz

Öko-etno vásárméz, sajt, gyógynövények, pálinka, lekvárOtočac, júliuswww.tz-otocac.hr

13

A régmúlt időkben csak a legvakmerőbb kereskedők és állat-tenyésztők vállalkoztak arra, hogy utakat vágjanak a meredé-lyek között. Az első jobb minőségű utakat a XVIII. században építették, amióta a két, azelőtt egymástól teljességgel elszigetelt világ között erősödik a gazdasági és kulturális „együttműködés”. Még manapság is, amikor a korszerű autópálya megépülésével a Sv. Rok alagúton keresztül végre átfúrták a Velebit gyomrát, félelemmel vegyes tisztelettel emlékezünk a hóval borított és a metsző széllel korbácsolt hágókra, mint a Vratnik, a Veliki Alan, az Oštarijska vrata, a Mali Alan, valamint a Prezid. A Velebit azonban sohasem tárta volna fel megannyi titkát a közönséges látogatók előtt, ha nem lettek volna a természet szerelmesei – a

hegymászók és tudósok-, akik számos hegyi utat és ösvényt alakítottak ki és láttak el jelzésekkel, melyek közül a legismer-tebb a hatvan kilométer hosszú Premužićeva staza túraútvonal (épült: 1930-1933.), amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy felérjen ezen mitikus hegy csúcsaira, s hogy a legkisebb kőszikláktól a legnagyobb szirtekig, völgykatlanokig, tornyokig és kőoszlopokig terjedő csodálatos karsztalakzatok által kiírt magaslatokat bejárja. Ez az útvonal összekapcsolja az embert az ősi vadonnal, s rajta végighaladva az ember a hegy, a hegy pedig az ember barátjává válik. Nevét a tervezőjéről, az erdőmérnök Ante Premužićról (1889-1979), a Velebit nagy rajongójáról kapta.

A P

rem

užić

eva

staz

a tú

raút

vona

l az

Észa

k- é

s Kö

zép-

Vele

bit m

agas

lata

in h

alad

ker

eszt

ülH

egye

k, te

nger

, tav

ak é

s fo

lyók

, ez

Lika

-Sen

j meg

ye

14

Óh, nézzétek ti álmélkodó csillagok ezt a gyönyörűséget,Ez itt az én, az én szülőföldem!

Silvije Strahimir Kranjčević (1865. – 1908.) horvát költő

Az én szülőföldem

16

Karszt ékkő Vagy tizenhat tó és medence, vagy harminc nagyobb és kisebb vízesés, négy patak, egy folyó, megannyi hegy és domb, szelíd völgyekkel és félelmetes hasadékokkal, ősi erdők és buja zöldek, s tetejében iható víz, melyet maguk az istenek sem vetnének meg – mindez ékíti ezt az örökmozgó világot.

Adolf Veber Tkalčević (1825. – 1889.) zágrábi kanonok, nyelvész, író és politikus

Vízi világ Plitvicei maratonPlitvicei-tavak, júniuswww.np-plitvicka-jezera.hrwww.tzplitvice.hr

Orchideák - 55-féle, három húsevő

Mint egy 1400 növényfaj, közülük 72 tősgyökös fajt tartanak nyilván

Az erdőborítást a bükk, a fenyő, a boróka, a juhar, a kőris, az erdei fenyő és más fajták adják

Nagy számú emlős - medve, hiúz, far-kas, vadmacska, szarvas, őz, vaddisznó, borz, nyest, nyuszt, vidra...

17

Ugyan Horvátország bővelkedik elbűvölő, nyugodt és folyami, lassú és vad, nagy és kicsi, felszíni és föld alatti vizekben, a Plitvicei-tavaknak nincs párja. Aligha van olyan hely, ahol a víz befolyása ennyire tapintható lenne, mint a dinári karsztvidék ezen részében, ahol a víz a teremtés és pusztítás nagyszabású folyamatában a sziklás alapzat felszínét és föld alatti világát formálja. A karsztvidéki kő és a víz teremtő szimbiózisának legnagyszerűbb példája kétségtelenül a Plitvicei-tavak, a legrégebbi horvát nemzeti park és az UNESCO Világörökségi listáján szereplő természeti kincs.

A tudományos kutatások 321 lepkefaj, 2 magasabb rendű rákfaj, hét halfaj, 12 kétéltű faj, 13 hüllőfaj, 157 madárfaj, 20 denevérfaj jelenlétét igazolták

18

Európai őserdő Kis területeken mozaikszerűen az európai őserdő fejlődésének minden egyes fázisa - az optimális fázis, az idős fázis, az összeomlási és megújulási fázis, valamint az újulat – látható. Van olyan fenyő- és boróka fa, melyek magassága az 50 m-t is meghaladja

Fenyveserdő

Klepina dulibaboróka és bükk őserdőŠtirovača erdei vegetáció különleges rezervátuma

Čorkova uvalaa Dinári – hegység legszebb őserdeje: bükk, fenyő és boróka az erdei vegetáció speciális rezer-vátuma

19

Ebben a régióban két őserdő is van: az egyik a Klepina duliba völgyében, a másik pedig a Čorkova uvala öblében. A Klepina duliba a štirovačai forrás hűs vizéről ismert és friss hegyi levegőjéről, illetve a növény- és állatvilág változatosságáról nevezetes. A Plitvicei-tavak Nemzeti Park területén lévő Čorkova uvala a Dinári – hegység egyik legszebb és legmegóvottabb őserdeje, amely jelentősebb emberi beavatkozás nélkül fejlődött ki. 84 ha területen fekszik és a dinári erdei bükkös-fenyves erdő közössége (E.5.2.1. As. Omphalodo-Fagetum Ht. 1950) alkotja. Különleges karszt domborzat jellemzi, melyben völgyteknők, kisebb kősziklák, meredélyek és kőblokkok tűnnek fel. Az őserdő a természet

tökéletességének iskoláját képviseli, teljesen stabil és maradandó erdei ökorendszerrel. 1965-ben nyilvánították az erdei vegetáció speciális rezervátumává.

20

Likai krumpli, ogulini káposzta A város és a benne eluralkodó atomizált, elidegenedett életforma dominanciájának korában egy pihenés Lika-Senj és Karlovác megyében, a tradicionális értékeket ápoló emberekkel olybá hat, mintha csak visszatértünk volna a nyugodalmas, jó öreg, pihentető múltba.

Brvn

ašic

a, fá

ból k

észü

lt há

z, m

elye

t az

egye

netle

n ta

laj

mia

tt k

ővel

fala

znak

alá

Családi közösség

Káposzta napokaz ogulini savanyúkáposzta fesztiváljaOgulin, szeptemberwww.ogulin.hr

Ősz Likábanhagyomány, népszokások és ételekGospić, október www.tz-gospic.hr

Téli regeOgulin, decemberwww.tz-grada-ogulina.hr

A likai krumpli jó úton halad afelé, hogy márkanévvé váljon, hiszen minőségét illetően egész Horvátország-ban nincs párjaLikai szilvapálinka - šljivovica mérsékelt mennyiségben fogyasztva gyógyhatású készítmény

21

Erre az érzésre azok a hagyományos holmik is ráerősítenek, melyek errefelé nem csupán kiállítási tárgyak, de az emberek nap mint nap használják is őket. S míg a népviseleteket és a népszokásokat a nyugati világ nagyobb részében már rég sutba vágták, a jellegzetes pokrócok, a vastag gyapjúzoknik, és a tarisznyák errefelé még napjainkban is jelen vannak, s minden jel szerint fényes jövő áll előttük, mint a vidéki idill jellegzetes részletei, melyek a jövőbeli likai-karlováci turizmus kulcsfontosságú védjegyéi. Csupán a házi alapanyagokat –puliszka, szárított hús, sajt, méz, házi pálinka… – figyelembe véve, teljesen világos, hogy ezek a termékek mennyire meghatározzák az erőteljes regionális

identitást, amely egysíkú globalizált világunkban a turisztikai vonzerő egyre fontosabb tényezője. A helyi ételspecialitások különlegessége elsősorban az ökológiai tisztaságon és azok generációról generációra hagyományozódó elkészítési módjában rejlik. Ennek köszönhetően a likai krumpli és az ogulini savanyú káposzta Lika messze földön híres jelképeivé váltak.

22

Város-múzeum A régió rétegezett történelmi fejlődése a tengermelléki város-múzeum, középkorban a kiemelt nemzeti kultúra gyújtópontjába került Senj (Zengg) formálódásában szintetizálódik

A kultúra tükre

Észak-adriai klapák fesztiválja Senj, júliuswww.senj.hr

Senj

a h

orvá

t Adr

ia é

szak

i rés

zéne

k le

gősib

b vá

rosa

23

A Velebit hegység aljában megtelepedett Senj a Rijeka és Zadar közti terület legnagyobb városa, s meglehet az Isztria és Dalmácia között elterülő vidék legrégebbi városa is egyben. Senj, az Észak-Adria kultúrájának tükre számos neves személyiséggel ajándékozta meg hazánkat, s különösképpen impozáns az innen elszármazott írók névsora. Olyan neves horvát írók származnak Senjből mint a horvát realizmus legjelentősebb költője, Silvije Strahimir Kranjčević (1865-1908), a regényíró és novellista Vjenceslav Novak (1859-1905), az író és újságíró Milutin Cihlar Nehajev (1880-1931), valamint a történetíró és nyelvész Pavao Ritter Vitezović (1652-1713).

Szám

os ír

ó m

űvén

ek c

sele

kmén

ye z

ajlik

Sen

j vár

osáb

an

24

Ideális reneszánsz vár A Korana, a Kulpa, a Mrežnica és a Dobra összefolyásánál a XVI. sz.-ban épült meg az ideális reneszánsz vár, amely hatágú csillagot formáz. Károlyváros fortifikációs és urbanisztikai szem-pontból egyaránt az olasz építésziskola, melyet a grazi hadi tanács kért fel, gyöngyszeme. A tekintélyes tornyok és bástyák által körbevett teret 24 szabályos blokkra osztották fel. A vár központjában kapott helyet a kaszárnya és a fegyvertár, vala-mint a katolikus és a pravoszláv templom.

Folyami csillagKárolyváros születésnapjának megünneplésekulturális, szórakoztató és sport programok Karlovac, július 13. www.karlovac.hr

Karlstadt FesztiválKárolyváros, június – augusztuswww.karlovac-touristinfo.hr

Tavaszi promenádokvirágvásár, promenád koncertek, kirakodóvásár, fiákerekKarlovac, április – májuswww.karlovac-touristinfo.hr

Kár

olyv

áros

erő

dvár

ként

jött

létr

e a

XVI.

száz

adba

n

Csi

llag,

az

erőd

ala

praj

za

25

A török hódítók elleni védekezés céljából a dubovaci régi vár aljában lévő Zrínyi birtokon 1579. július 13-án vette kezdetét a hatalmas erőd építése. Az építkezést a neves Martin Gambon építőmester felügyelte. A Karlovac (Károlyváros/Carlstadt) nevet a vár az alapítójának, Habsburg Károly főhercegnek a tiszteletére kapta. Károlyváros történelmi sorsát területének kettőssége határozta meg, hiszen egyidejűleg formálódtak itt a közutak, a vízi és szárazföldi utak határai és kereszteződései. A XVIII. század első évtizedeiben, majd különösképpen a törököknek a Koranától észak felé eső területekre történt sike-res visszaszorítását követően a vár a falain túlra is terjeszkedik. Megnyílik az ún. gabonafőút is: a Száván és a Koranán folyami

úton ideszállított pannon gabonát ugyan is Károlyvárosban pakolják át a gabonaszállító hajókról a lovaskocsikra, melyek aztán a Karolina-, a Lujza- és a Jozefina-utakon keresztül szállítják tovább az árut a trieszti, a fiumei, a bakari, illetve a zenggi kikötőbe. Károlyváros a polgári élet és a kultúra gyújtópontjába kerül, s ezzel az egész régió szépségei a világ elé tárulnak. Ezen jelentős változások szellemében Nikola Vranyczany báró 1854-ben alapítja meg Károlyvárosban a Karlováci sörfőzdét, ahol még napjainkban is gyártják a Horvátország határain túl is jól ismert és kedvelt karlováci sört (Karlovačko pivo).

Kár

olyv

áros

pan

orám

ája,

Jak

ov Š

ašel

, 187

4.

26

A világ bioszféra rezervátuma Mily gyönyörű hely ez a festői kőtömbök között... a megannyi kőalakzat, a sokféle obeliszk, tornyok, tornyocskák, ékek és formák , melyeket a szél gyalult és a villámok barázdáltak!

Dr. Ante Rukavina (1928. – 1994.) Állatorvos, hegymászó és a Velebit szerelmese

A Z

aviž

anró

l a k

varn

erói

szi

gete

k fe

lé

nyíló

kilá

tás

Lika

-Kar

lova

c, a

kiv

áló

min

őség

ű ví

z, é

s a

friss

he

gyi l

eveg

ő ke

ttős

ége

Gyönyörű hely Emelkedők a túraútvonalról leágazó emelkedők vezetnek a Gromovačára, a Crikvenára, Šatorinára

Hegyi objektumokZavižani menedékház, Alan menedékház, Rossijeva koliba (Rossi kunyhója)

A Zavižanra vezető emelkedő kerékpárversenySenj – Zavižan, június www.tz-senj.hr

27

A természet egyes szépségeit és látványosságait különleges mozaikba egyesítette: Horvátország, s bizonyára az egész földkerekség egyik legszebb hegyi ökorendszerébe, a Velebit hegységbe. A tenger és a szárazföld érintkezésénél a növény- és állatvilágá-ban a rá jellemző dinári jegyeken felül a mediterrán, az alpesi, sőt a pannon-peripannon területek jellegzetességei is jelen vannak. Éppen ezért nem csoda, hogy felszínalaktani különle-gessége és biológiai sokszínűsége okán az UNESCO a terület egészét a világ bioszféra rezervátumává nyilvánította. S valóban, vessük bármely irányba is tekintetünket, olyan büszke hegycsú-csok, fehér mészsziklák, karsztüregek, meredélyek és szorosok

képe tárul elénk, olyan mély vájatokra és barlangokra lelünk, s olyan növényeket fedezünk fel, amilyeneket eddig sehol sem láttunk.

Feny

őerd

ő po

pulá

ció

Št

irova

ča ő

serd

őG

azda

g nö

vény

- és

álla

tvilá

g je

llem

zi a

Št

irova

čát

28

Born in Lika A gyerekként a Velebit szikláit hasogató villámokat megfigyelő Nikola Tesla mély meggyőződésévé vált, hogy a természet adta energiát lehetséges az ember hasznára fordítani. Ez a meggyőződés, az általa előállított több millió voltos kisülés és az azt kísérő fülsiketítő mennydörgés miatt, amely a Colorado Springs-i laboratóriumától húsz kilométerre is hallható volt, hozta el neki a „villámok urak”ragadványnevet.

Nik

ola

Tesl

a E

mlé

kköz

pont

A villámok ura

Nikola Tesla Emlékközpont tudomány, művészet, turizmusSmiljanwww.mcnikolatesla.hr

Nik

ola

Tesl

a li

kai s

zülő

föld

je

29

Még Európán belül is vannak olyan vidékek, ahol az ember esendőnek kell, hogy érezze magát a természet megzabolázhatatlan erőivel szemben, vannak még olyan helyek, ahol a hó, a metsző szél, a hegyek és a vadon határozzák meg az ember sorsát, kinek aztán ahhoz, hogy fennmaradhasson, meg kell tanulnia tiszteletben tartani azokat. A hegyek és a karsztmezők, a végeláthatatlan erdők és a kopár mészlankák, valamint a bórával felkorbácsolt tenger kékségének és Pag-szigeti tagolt kőpartok fehérségének kontrasztjai alkotják Lika-Senj megye vázát. Lehetséges, hogy pont az effajta környezet és a helyiek és a természet közötti

szoros kapcsolat volt sorsdöntő Nikola Tesla - a nemzetközi zseni, tudós, s a mintegy 700, főként az elektromágnesesség területét felölelő, szabadalom feltalálója – megjelenésében, aki 1856-ban született az aprócska Smiljan faluban, a legszebb horvát hegy, a Velebit aljában.

Tesl

a ku

tató

állo

más

a C

olor

ado

Sprin

gsbe

n (m

aket

t)

1899

-190

0

A li

kai k

isfiú

, a tu

dom

ányo

s lá

tnok

ha

gyat

ékáb

ólN

ikol

a Te

sla,

a je

lent

ős e

lekt

rote

chni

kai

felfe

dezé

sek

szin

onim

ája

A M

ulti

méd

iás

közp

ont

Tesla

éle

tét é

s fe

lfede

zése

it m

utat

ja b

eD

okum

entá

ciós

any

ag,

mel

yet e

ddig

nem

nag

yon

jele

ntet

tek

meg

30

LunPag szigetén különleges olívaolajat találunk, melyet a sziget szűk, tűszerűen kinyúló északnyugati részének végében lévő Lun településen megtermő különleges vad olíva apró terményeiből nyernek. A mint egy ezerötszáz autochton vad olajfa a huszonöt hektárnyi ősi olívaföldön eme köves sziget zöldellő éke.

A te

rmés

zete

s fo

rmák

arc

hite

ktúr

ája

– a

fa é

s a

kő ö

ssze

fonó

dása

Min

t egy

150

0 fa

tűn

ik k

i nag

yság

ával

és

fant

aszt

ikus

form

áiva

l

A L

unba

n lé

vő v

ad o

líva

ülte

tvén

y 1

963

óta

élve

z re

zerv

átum

i véd

etts

éget

Vad olíva

Lunji olívaünnepaz olívabogyónak és olívaolajnak szentelt fiesztamájuswww.tz-novalja.hr

Út az olívafák közöttséta, melyen megcsodálhatjuk a bibliai időkből származó fagyökereket www.tz-novalja.hr

31

A vad olívafa – Olea oleaster – akár nyolc méteresre is megnő. A luni, vagy ahogy a helyiek mondják, lunji olajfák területe növénytanai és esztétikai okok miatt több az Adriai-tenger vidékének különlegességeként immár negyven éve botanikus rezervátum. Lun világviszonylatban is egyedülálló. A világon csupán Görögországban és Izraelben vannak még ilyen vad olíva ültetvények, melyek közül a Lun-i az olívafák koncentrációját és korukat tekintve is elsőbbséget élvez. A hely vitathatatlan értékei közé sorolandó az architektúra és a vidék nagy mértékben megőrzött autentikussága, a tradicionális életforma, s különösképpen az egészséges házi ételek kínálata. A terület szépségeit májustól szeptemberig,

illetve az év többi részében is kiélvezhetjük, akkor is, amikor a természet egy-egy metsző bórával, vagy süvítő déli szelekkel demonstrálja erejét. A luni olajfák hagyományosan nem adnak sok teremtést, ám a belőlük nyert olívaolaj kiváló minőségű. A legöregebb fákat több mint 1500 évvel ezelőtt ültették el, ami alátámasztja az olíva termesztés Pag-szigeten honos hosszú hagyományát, s ahol tradíció van, ott nyilvánvalóan jó a minőség is.

Enne

k az

ola

jfána

k a

fájá

ból b

útor

okat

és

fafa

ragá

soka

t kés

zíte

ttek

A b

ogyó

s te

rmés

friss

en é

s kü

lönf

éle

mód

on

elké

szít

ve is

az

étke

zés

font

os ré

sze

Ezer

nyi f

a m

int e

gy h

úsz

hekt

árny

i te

rüle

ten

32

Fodrozódó tenger Az élmények áradata várja mindazokat, akik ellátogatnak a régióba és néhány napot el is töltenek itt. A dinamikus tájkép és a legkülönfélébb kihívások a szelek közül a légkört leghatásosabban kitisztító bóra erejéhez hasonlatosak.

Az élmények áradata

Hegyi autóversenyekKarlobag, májuswww.tz-karlobag.hr

Senji Nyári JátékokSenj, júliuswww.tz-senj.hr

Sambasticoszamba fesztiválSenj, júliuswww.tz-senj.hr

Motoros találkozóSenj, júniuswww.tz-senj.hr

Neh

aji v

ár, S

enj s

tráz

sája

, a V

eleb

iti-c

sato

rna

és K

rk-s

zige

t

33

Lenyűgözőek azok a téli képek, melyek a fodrozódó tengert és a jégbe fagyott senji tengerparti sétányt ábrázolják, melynek jégvirágos világítótornya azokat a büszke senji uszkok har-cosokat idézi meg, akiknek őrséget állva télen láncokkal kellett hozzákötözniük magukat a szilaj Nehaji vár elpusztíthatatlan falaihoz, hogy a metsző bóra el ne sodorja őket. Teljesen más a helyzet nyáron. A bóra csak néha napján kergeti meg a hullámokat a nyílt tenger irányába, enyhülést hozva a Ve-lebit-aljai településeknek, és arra sarkallva a vidéket kedvelő megannyi turistának, hogy vessenek véget a lustálkodásnak és kezdjenek hozzá az aktív pihenéshez, melyhez a Vele-bit-aljai tengermellék rengeteg lehetőséget kínál, úgy mint

Ála

rcos

figu

rák

min

den

utcá

ban

a túrázás, a partmenti kerékpározás, vagy az erdős északi részeken megtett kirándulások és a közeli szigetekre történő átruccanás.

34

A Kosinjból Štirovača felé vezető út a Begovača vizének forrása mellett halad el. Az úton tovább ezerhatszáz méterre, majd harminc lépésnyire balra áll az az öt méter magas és hét méter széles kőszikla, melybe latinul vésték bele, hogy itt húzódott az ősi Ortoplin és Parentin törzsek területe közötti határvonal. A liburn ortoplinokról az ókori Ptolemaiosz és Pliniusz is említést tesz. Úgy tűnik, hogy a törzsek fenségterülete ettől a határkőtől nyugati irányban egészen a

Írott kő

35

tengerig terjedt. A parentinek, kiknek létezéséről csak ebből a feliratból tudunk, vélhetően a Begovača forrásától keletre, a Lika alsó folyásán élhettek, s elképzelhető, hogy fő településük Kosinj Gornji volt.

36

Japodák A területet mint egy háromezer évvel ezelőtt benépesítő japoda nép nyelve nagyobb részt ismeretlen maradt; egyedüli nyomai a sírfeliratokon szereplő nevek (tafonima), valamint a japoda települések rómaiak által készített regisztere, és a környező folyók feljegyzett japoda nyelvű elnevezései. Ezen szegényes adatokból arra következtetünk, hogy az eredeti japoda nyelv átmeneti formát képezhetett a pannonok és a délebbi, valódi illírek nyelve között.

A ja

poda

kul

túra

kül

önös

en g

azda

g és

éle

ttel

teli

volt

Japo

dák,

illír

törz

s, a

Gac

ka te

rüle

tén

tele

pede

tt m

eg

Élet a vízenÁdvent OtočacbanKarácsonyi varázslat a GackavölgyébenOtočac, decemberwww.otocac.hr

Agyaglovasok-harcosokKolapijan törzs, figura gyűjtemény Károlyvárosi Múzeum Gradski muzej Karlovacwww.gmk.hr

Janja Gora MűteremAz elveszett japoda kincs utáni kutatás helyszínewww.janjagora.com

Gacka napokOtočac,június – júliuswww.tz-otocac.hr

37

A japoda (lat. Iapodes, gör. Iapydoi) illír törzsek a Kulpa-folyó (az ókori Colapis) és az Una (Oeneus), valamint a Velebit (Mons Baebius) és Vinodol (Valdevinum) karéjozta területen tanyáztak. A már meglehetősen fejlett társadalmukban a bányászok, a kovácsok, a földművesek, a pásztorok és a harcosok voltak a legfontosabbak. Tudható, hogy apró és nagy termetű háziállatokat tartottak, a növények közül pedig gabonaféléket és hüvelyeseket termesztettek. Fémből és borostyánkőből készült nyakbavalóik és spirál és háromszögű medáljaik még manapság is lenyűgözőek. Mivel a japodák földje gazdag volt hegyi erdőkben, házaik főként fából készültek, így aztán ezekből vajmi kevés maradt fenn. Kőből

csak a főként a hegytetőkön emelt településeikben építkeztek, melyeket maximum 3000 ember lakott. A japodák központi és legnagyobb városai a Josipdolnál lévő fővárosuk, Metulum, a Brinjénél lévő Monetium (Humac megerődített telep), a Kompoljnál lévő Avendo (Latica), a Lički Prozornál lévő Arupium (Vital) voltak, s eleddig a Kulpa és az Una közötti területen mint egy nyolcvan megerődített település nyomára bukkantak. Kevésbé ismert a kolapijan törzs, amely a vaskorban a Kulpamentén tanyázott, s melynek Horvátország területén volt egykori létezéséről csupán a szokatlan lovasfigurákból álló páratlan kis agyaghadsereg vall.

A te

rmés

zet v

aráz

sa m

elyb

e az

em

ber

harm

onik

usan

sim

ult b

ele

Zöld

mez

ők é

s az

opá

lszín

ű fo

lyó

Boro

styá

nkő

és ü

veg

éksz

er, a

réz

meg

mun

kálá

sána

k ku

ltúrá

ja

38

A glagoliták fészke A XII. sz.-tól a glagolita írásmód, melyet valószínűleg a IX. sz.-ban alkotottak meg a szlávok megkeresztelésére, egyedül Horvátország területén maradt fenn, s azon belül is különösképpen a senji területen igen fejlett. Senjben egy 1494-ben alapított glagolita nyomda is működött, amely egész Délkelet-Európában az első nyomdák között volt.

Senj

a IX

sz.

-i gl

agol

ita

írásr

ól is

mer

t

Rom

án-k

ori k

ated

rális

– B

oldo

gass

zony

M

enny

bem

enet

ele,

épü

lt 11

69-b

enA

Kos

injs

ka n

yom

dába

n148

3-be

n ny

omtá

k az

els

ő ho

rvát

nye

lvű

köny

vet

Népi írásmódSenj Városi múzeum a XIV-XV. sz.-i gótikus-reneszánsz palotábanwww.tz-senj.hr

Senji kőtáblaa glagolita írás és a glagolita nyomdászat gyűjteményewww.tz-senj.hr

Senji koncertestek a komolyzene ünnepe Senj, július – augusztuswww.tz-senj.hr

39

IV. Ince pápa 1248-ban a katolikus világban egyedül a zenggi püspöknek engedélyezte, hogy a liturgia során a glagolita és szláv nyelvet használja. Mindez új lendületet adott a glagoljica fejlődésének a XIV. és XV. század folyamán. A glagoljica megőrzését célzó harcot a glagoljica elkötelezett senji hívei a glagolita nyomda létrehozásával koronázták meg, amely a XV. század egyik legfontosabb horvát kulturális intézményének számított. A glagoljica ugyan is csak a latin betűs írással lépést tartva maradhatott „élő” írásmód, így aztán alig harminc évvel a Gutenberg Biblia kinyomtatása után a glagoljica élharcosai már 1483-ban megjelentették az első glagolita nyelven nyomtatott könyvet, majd 1494-ben megalapították

a nevezett senji nyomdát. Arról, hogy a glagolita írás milyen mély gyökereket vert Senjben és annak környékén, a Nehaj-vár 1964-es felújításánál feltárt glagolita feliratú kődarab, az ún. Senji kőtábla is tanúskodik, amely vélhetően a vár alapjaiban volt régi templomocska berendezésének részét képezte, s mely valószínűleg a Baškai kőtáblával egyidős.

A g

lago

ljica

vol

t Sen

jben

a

népi

es ír

ásm

ód

A g

lago

ljica

és

a gl

agol

ita

nyom

tatá

s

múz

eum

i gyű

jtem

énye

i

A g

lago

lita

írás

mód

ot S

enjb

en é

s kö

rnyé

kén

odaa

dóan

ápo

lták

a s

zerz

etes

ek

40

Az írásbeliség tanúja Az erődök, a várak és a régi védvárak maradványai a térség írásbeliségének és kultúrájának tanúi. Különösképpen azon időké, melyekben a Frangepánok nemesi családja hírnevének és erejének teljében volt. Modruš a XV. században a horvát írásbeliség és a glagoljica fontos központja volt, majd a XVII. században a horvát kultúrát az ún. „ozalyi kör” jegyzi.

Nov

igra

d eg

ykor

jele

ntős

régi

vár

ának

m

arad

vány

aiA

Dob

ra -f

olyó

n át

ível

ő Kő

híd

XVIII

. sz

ázad

, a K

arol

ina-

úton

A Frangepán vár

Frangepán Nyári Estekszórakoztató rendezvényOgulin, júniuswww.radio-ogulin.hr

Ciklobajkakerékpárverseny a mese útvonalánOgulin, júniuswww.tz-grada-ogulina.hrwww.babaroge.hr

41

Gróf Frangepán Bernát (1453-1529), Modruš ura és Ogulin építtetője egyike azoknak, akik a legkeményebb török támadások idején megszervezték Horvátország védelmét. Híres „Beszéd Horvátországért”-jában (Oratio pro Croatia) 1522-ben VI. Adorján pápától az európai erők segítségét kéri, s ugyanezen évben ugyanezzel a kéréssel fordul a Nürnbergben székelő német országgyűléshez. Az Ozalyi körhöz tartozik Ivan Belostenec, szerzetes és lexikográfus; Zrínyi Anna Katalin grófnő, szül. Frangepán (Bosiljevo, 1625 körül), költőnő, az ő férje, gróf Zrínyi Péter, bán és hadvezér, valamint Anna féltestvére, Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo, 1643), nemes, harcos és költő, mindketten

horvát hősök, akiket összeesküvőként 1671-ben végeztek ki Bécsújhelyen (németül Wiener Neustadt). A Modruš, Slunj vagy Cetingrad szerű robusztus vármaradványok várják a történelmi útvonalakon végighaladókat. Jelenleg felújítás alatt áll a Dubovactól tíz kilométerre, a régi Karolina-úton fekvő Novigrad na Dobri Frangepán vár, melynek szomszédságában egy jó állapotban fennmaradt kőhíd, a történelmi út kortársa látható. 1783-ban a Patacsics nemesi család itt látta vendégül a Birodalom végvidékeire ellátogató II. József császárt.

Dom

bok

és e

rődö

k m

esés

vid

éke

Erdő

vel b

orít

ott é

s zö

ldel

lő d

ombo

k a

Dob

ra-fo

lyó

fele

ttA

rég

i Crk

veno

sel

o pl

ébán

iate

mpl

om-

mal

, a ré

gi is

kolá

val é

s vá

rosh

ázáv

al

42

Folyamatos lakottság Ozaly ősi vára az újkorban Horvátország 100 legjelentősebb régészeti lelőhelye közé került, s a terület folyamatos benépesítettségének egyik legnyűgözőbb tanúja.Ősrégi vár

Ozaly középkori várerődjea XVIII. században építették át várráwww.ozalj.hr

Helytörténeti múzeuma kastélyban kapott helyetwww.ozalj.hr

Soko

lac

, a B

rinjn

él lé

vő v

ár

43

Réteges felépítményéből érdemes kiemelni a Zrínyi György által építtetett bejárati tornyot, melybe az egészen 1821-ig mozgó hídként működött ősi hídon át lehet bejutni. A Szigetvárt a Bécs ellen vonuló Szulejmán szultán seregeitől hősiesen védelmező Zrínyi Miklós (1508-1566) építtette az ozalyi szirt felett magasodó palas-lakótornyot, melyben a gótikus és reneszánsz stílusjegyek keverednek, s a belső térben lévő feliratok a glagoljica fennmaradásáról tanúskodnak. A példásan kialakított román kori védtorony, melyet Babonics toronyként is emlegetnek, a barokkizáló északi szárnyra

„támaszkodik”.

Drezsnik (Drežnik) nevének első említése a XII. sz.-ból ered, míg az óhorvát Drezsnik plébánia birtokai és Drezsnik megye, mint feudális birtok neve számos XIII-XV. századi iratban bukkan fel. Drezsnik régi vára a XV. század végén, stratégiai szükségszerűségből épült, a XVI. és XVII. sz.-ban ez a terület oszmán fennhatóság alatt állt, majd az 1788-as legutolsó nagy törökverő háborúban szabadították fel, és a határvidékhez csatolták.

Dre

zsni

k ne

véne

k e

lső

említ

ése

a XI

I. sz

ázad

ból e

red

Oza

ly k

özép

kori

vár

át a

XV

III.

száz

adba

n ép

ített

ék á

t kas

télly

á

44

Drezsnik vára A Korana-folyó meredek szorosa feletti szirten trónoló középkori Drezsnik várát a régi források már 1185-ben említik. A Nelipicsektől a Gisingovacokon át egészen a Babonicsokig több ura is volt, majd 1321-ban a vegliai, a későbbi Frangepán grófok tulajdonába került, akik tovább erődítettek rajta, ám ennek ellenére 1592-ben mégis a törökök birtokába került. Az 1788-as utolsó törökverő háborúban két napos ostrom és az osztrák császári seregek heves ágyúzása után felszabadult a török uralom alól és a határvidékhez csatolták.

VárkastélyStari grad tanösvényA Korana-folyó szorosán keresztül Drezsniktől a Korana Autóskempingig vezető 2000 m hosszú tanösvényen az idelátogatók megismerkedhetnek az itt honos növény- és állatvilággal, valamint a szoros földtani szerkezetével.www.rakovica.hr

Lovas maratonA rakovicai és plitvicei vidék és a környező helyek lovas útjainRakovica, júniuswww.rakovica.hrwww.jelovklanac.com

45

A Korana északi partján történő elhelyezkedéséből fakadóan a vár fontos karikája volt a török veszélytől óvó védvárak láncolatának, az ún.kordonnak, melyből a vidék neve, Kordun, is származik. A vár magja szabálytalan négyszög, kőfalakkal, két négyzetes és egy hengeres toronnyal, amely az északi részen helyezkedik el. A török veszély elmúltával az erőd gyorsan veszít jelentőségéből és pusztulni kezd, de a felújított drezsniki toronyból az idelátogatók még ma is úgy szemrevételezhetik a környéket, ahogyan azt valaha az itt őrködő katonák tették. A mai Drezsnik egy aprócska falu, s kellemes megállóhely a szárazföld felől a tengerpartra vezető úton. A főként a hal- és vad-specialitásokról híres

ételkínálatán felül környéke és természeti szépségei is különleges élményt nyújtanak, így aztán a nyugalmas pihenés, a hosszú séták és a kristálytiszta levegő kedvelőinek Drezsnik mindörökre kellemes emlékként marad meg.

Karlovac megye gyógynövényeinek napjaiKiállítási-vásári rendezvényRakovica, szeptemberwww.rakovica.hr

Mod

ruš

a XV

. szá

zadb

an a

hor

vát í

rásb

elis

ég é

s a

glag

olit

a írá

s fo

ntos

köz

pont

ja

46

Ribnik A síkvidéki megerődített épület ritkaságszámba menő példánya Ribnik, a máig kivehető védsánccal (későbbi halastó), melyet az Obrha patak vizével töltöttek fel. Ribnik mellett született Juraj Križanic, teológus, nyelvész és politikai gondolkodó, kinek az volt a vágya, hogy egy olyan nyelvet „szőjön”, melyet minden szláv nép megért.

Nyelv szövés

Autocrossversenyek Ribnikbenwww.ribnicka-dolina.com

47

A pánszláv eszme egyik legkorábbi élharcosa, Juraj Križanić (1618-1683) úgy hitte, hogy a keresztények közötti viszálykodás káros a szláv világra. Abban is hitt, hogy a szlávok Oroszország segítségével felszabadulhatnának a török uralom és a német veszély alól, s erős nemzetként emelkedhetnének fel. Ezzel a céllal utazott el Oroszországba, ahol aztán támogatás helyett tizenöt éves szibériai száműzetés várt rá. Ez azonban nem törte meg, írással foglalkozott. A különböző szláv nyelvekből összegyúrt, azaz a minden szláv számára érthetőnek vélt keveréknyelven értekezett, melynek az ozalyi irodalmi körhöz tartozó gondolatokat is tartalmazó

nyelvtanát is megalkotta. Legjelentősebb művében, a Politikaban és egyéb munkáiban kifejezetten előrehaladott gazdasági és politikai nézeteket fogalmazott meg. Oroszországból való visszatérése során Lengyelországban állt meg egy időre. A Bécset a törökök ostromától védelmező lengyel hadsereg soraiban lelte halálát.

Ribn

ik v

ára,

víz

ivár

a fo

ntos

ke

resk

edel

mi é

s st

raté

giai

út m

elle

ttA

kis

árk

os s

ülly

edék

ben,

egy

koro

n m

ély

sánc

cal

az e

rős

fala

k kö

rül

48

Dubovác A Kulpa-folyó partján, a Károlyváros feletti dombon emelkedik Dubovác (Dubovac) vára, a horvát feudális építészet egyik legpompásabb és legjobb állapotban fennmaradt emléke. Du-bovác híres vásározó hely volt, ahol főként tengeri sóval, Kulpa-menti és szlavóniai gabonával kereskedtek.

Híres vásározó hely Dubováci nemesi vásár Középkori vásár: hagyományos mesterségek, a XVI. sz.-ot idéző színpompás kavalkád – íjászat, népi táncok, dobosok, gombkötők, a nemesi dubováci járás megidézéseDubováci Öregvár, Károlyváros, május – júniuswww.karlovac-touristinfo.hrwww.dubovac.info

Karlovac most wantednemzetközi breakdance verseny Károlyváros, májuswww.promenada-klub.hr

49

A megerődített vár az őskori fellegvár helyén nőtt ki. A fia-talabb kőkortól egészen a bronzkorig (i. e. harmadik-első évezred) származó települések maradványaira bukkantak. A feltételezések szerint Dubovác volt az egyik legfontosabb központja a mai Kulpa-mente vidékén az i. e. első évezredben viszonylag magas szintű kulturális fejlődést elért kolapijan népnek. Az ő településeik maradványaiból jött létre az a halom, melyen a XII. században a dubováci járás hengeres tornyát emelték. Éppen ezért a rajta álló váron felül maga a halomtető is értékes műemléki örökség. Dubovác a fa-lak, a négyszögletes védbástya (amely manapság messze a legjobb kilátó) és a három henger átmérőjű torony XV. sz.-i

megépültével egy reneszánsz kastély kinézetét ölti magára. Urai voltak a szlavón Sudar nemesek, a Frangepánok, a Zrínyiek, valamint Pernai Gáspár. 1671-től az 1809-es fran-cia bevonulásig a vár tulajdonosai károlyvárosi tábornokok voltak, majd 1837-ben Laval Nugent gróf vásárolta meg, s a román kor stílusában (mellvédek a falakon és a tornyokon) újította fel. A várat 1952-63 között Greta Jurišić építésznő vezetésével ismét felújították, M. Stier 1657-ből származó vázlatai és a XVIII. század végéről származó grafikai ábrázolás alapján.

50

A legrégebbi horvát nemzeti park és az UNESCO természeti világörökségi listáján szereplő egyetlen nemzeti parkunk, a világhírű Plitvicei-tavak az egész világon a karsztos vízrajz összetettségének egyik legjobb példája. A természet itt jól példázza hogyan is jön létre a mésztufa, melynek az egymástól a 16 lépcsőzetesen elhelyezkedő tó által elhatárolt lépcsőin át ömlik egymásba a türkiz színű víztömeg. A természet eme összhangjának csúcsa a Plitvice patak vízesése, melynek majd 80 méter magasból függőlegesen alázúduló vizei formálják a Korana-folyó völgyét.

A türkiz tavak kincse

52

Lika Egy értelmezés szerint a Lika elnevezés a görög „likos” (jelentése: farkas) szóból ered. A Pavao Balenovic ökológus mellett felcseperedett Lik névre hallgató farkas az első európai példája annak, hogy a XXI. században érkezik el az az idő, amikor megváltozik a civilizáció és a vadon, az ember és a vadállat viszonya. Éppen ezért nem csoda, hogy a vadon ezen képviselőinek bennfentes érzelmi életét elénk táró „Farkas és az ember” dokumentumfilmmel David Wallace (BBC) meghódítja a nemzetközi közvéleményt.

Fark

asok

üvö

ltés

e a

beha

vazo

tt

vele

biti

senk

iföld

jén

A fa

rkas

ok á

lland

óan

jele

n va

nnak

Li

ka te

rüle

tén

A L

ika

elne

vezé

s a

gör

ög li

kos

szób

ól

ered

, mel

ynek

jele

ntés

e fa

rkas

A farkas földje

Természetvédelmi Világszövetség (IUCN)A farkasok a horvátországi emlősök Vörös listáján szerepelnek

53

Csupán a harmadik évezred beköszöntével fedezzük fel újra, hogy a vadállatot barátsággal meg lehet szelídíteni, sőt még ennél többet is el lehet érni. A BBC filmje feltárja előttünk a farkas lappangó jellemét, amely, ha előcsalogatjuk, akár barátságos is lehet. És ez nem csupán ösztönös dolog, fontos szerepe van benne a farkas intelligenciájának is: a velebiti hóförgetegben, a behavazott senki földjén ugyan is Lik pásztorkutyaként veszi át a vezető szerepét, s Balenovićot a hóval borított hegyi utakon keresztül terelgeti a biztonságos cél felé. Balenović bebizonyítja, hogy bizalmi partnerség által igenis lehetséges a vadak megszelídítése. A bizalmi partnerség

megvalósítható és szükségszerű az ember és a természet együttélésének újabb olyan formáinak elérése céljából, melyek a Kék bolygó fennmaradását és az emberi társadalom fenntartható fejlődését biztosítják – így hangzik Lik, a likai farkas és az ő emberbarátjának az üzenete.

Bale

novi

ć és

Lik

, a b

izal

mi p

artn

ersé

gA

fark

asok

a v

eszé

lyez

tete

tt fa

jok

listá

ján

szer

epel

nek

Hor

váto

rszá

gban

180

-230

fark

as

egye

d él

54

Winnetou és a sas A korunk egyedülálló jelenségének számító Pavao Balenovic, aki közös nyelvet talált a farkasokkal, csakúgy, mint az elhagyott medvebocsoknak szolgáló menedékhely megnyitása a Velebit-aljai Kuterevo faluban olyan jó példák, melyek reményt adnak arra , hogy az ember és a természet egy napon őszintén kinyújtják kezüket egymás felé.

A m

edvé

k él

őhel

ye a

z ök

o-tu

rizm

us fe

jlesz

tésé

t is

lehe

tővé

tesz

i

Barn

a m

edve

, a li

kai v

adon

nag

y te

stű

vadá

llata

Fotó vadászat medvékre

Medvebocs napok kiállítási-vásári rendezvényOgulin, decemberwww.ogulin.hr

Fiatal medvék menedékhelye2002-ben hozták létre az árván maradt medvebocsok megmentésére Kuterevowww.kuterevo-medvjedi.hr

55

A ragadozómadarak illusztrálják a legjobban a hegyek – a Velebit, a Mala és Velika Kapela, a Lička Plješivica szilaj vonzerejét, emlékeztetve minket a természet ősi törvényeire, melyben határozottságra, elszántságra és erőre van szükség ahhoz, hogy megmaradjunk. Az itt élő állatfajok mindegyike pontosan meghatározott helyet foglal el az élelmezési láncban, ily módon megteremtve az egyedül üdvözítő, természetes egyensúlyt. Éppen ezért az ökológiailag tudatos látogatók napjainkban egyre inkább fotóobjektívvel indulnak „vadászatra” a likai vadon nagy testű vadjaira

– a barna medvére, a farkasra, a vaddisznóra, a rókára, a

vadmacskára, a hiúzra, de a hüllők képviselőjére, a karszt kősivatag büszke urára, a homoki viperára is, illetve az olyan ragadozómadarakra, mint a sas vagy a sólyom. Ily módon átengedve a természetnek, hogy a terület lenyűgöző állatvilágát saját, természetes törvényei szerint igazgassa.

Vál

toza

tos

tája

k le

nyűg

öző

képe

i, ki

s tá

vols

ágok

on b

elül

Heg

yi te

rüle

tek,

aho

l a m

edve

, a

fark

as é

s hi

úz t

anyá

zik

56

Arany bal kéz Az Arany bal kéz, 1979-es világbajnok, háromszoros Európa-bajnok férfi párosban, és az 1975-ös Világbajnokság második helyezettje egyéniben, Antun Stipančic Tova, az R. Bergmann Fair Play Trophy díj tulajdonosa a világhoz tartozott.

Három tó biciklis versenyOgulin, júniuswww.babaroge.hrwww.tz-grada-ogulina.hr

Nemzetközi FolklórszemleKárolyváros, júliuswww.ka-mff.org

Nemzetközi Etno-Jazz FesztiválKárolyváros, június – júliuswww.karlovac-touristinfo.hr

Fair Play Trophy

57

Asztaliteniszezők generációi fognak rá emlékezni minden föld-részről, generációk, melyek vele vagy ellene játszottak, vagy csupán csak élvezettel figyelték a zöld asztalnál kivitelezett bravúrjait. Rendkívüli sport eredményeivel Tova mindörökre beírta magát a világ, Horvátország, és a textilgyártásáról híres kisváros, az ő szeretett Duga Resajának a sporttörténetébe. Duga Resa és környéke egy különleges szépségű vidék, amely ott terül el, ahol a Gorski kotar fenyveseit a Mrežnica-folyó teljes hosszában mélyen beékelődő buja növényzetű völgyek-kel és végtelen mezőkkel tarkított karsztvidéki tája váltja fel. A közeli Vinica-hegy (321 m) kellemes sétára (Tušmer sétány) vagy kerékpározásra hívogat a laza hegyi szakaszokon. Szintén

jót lehet biciklizni a szépséges, kékeszöld színű Mrežnica part-ján, amely színével, tiszta vizével, mésztufa gátjaival, lépcsőivel, zúgóival és zuhatagaival a fürdőzőket, a pecásokat és a folyók rajongóit egyaránt lenyűgözi.

58

Hajdučki kukovi/Hajdú-sziklák

A Hajdučki és Rožanski kukovi /Hajdú- és Szaru-sziklák/ szi-gorúan védett rezervátumot magas sziklatömbök és mély sza-kadékok alkotják. A Rožanski sziklacsoportosulás valamelyest nagyobb és könnyebben megközelíthető, mint a szomszédos Hajdučki kukovi nehezen átjárható karrmezei, mivel nyugati részében húzódik a jól ismert Premužićeva staza túraútvonal, a kő régi nagy mestereinek a remekműve. A két sziklacsopor-tot a Lubenovačka vrata magas hágója választja el egymástól. A szigorúan védett rezervátum egyes részeit emberi láb még

59

nem érintette, és ez a tény titokzatossággal lengi körül őket. Az erőteljes karszt alkotta különleges domborzat a Velebit egyik legnehezebben bejárható területévé teszi. Az epikus népdalokban oly annyiszor megénekelt hírhedt rablók, a hajdúk biztos menedékhelyei voltak, s a Hajdučki kukovi is róluk kapták nevüket.

60

Uszkokok Nehaj vára katonai erődként s olyan helyként szolgált a uszkokoknak, ahonnan Senj városát védelmezték és előkészítették az törökök és velenceiek elleni támadásokat.

Az

uszk

okok

erő

dje

a le

gend

ás N

ehaj

Az

uszk

okok

err

ől a

hel

yről

inté

ztek

tám

adás

t az

osz

mán

ok é

s a

vele

ncei

ek e

llen

A NehajonŐrangyalkéntKoronázza homlokodat,Ott, ahol a Nehajt, az ősi dicsőséget,Fölibéd helyezte!

S. S. Kranjčević, a Senj-városának c. költeményből

Uszkok-napok a dicsőséges múltat felelevenítő rendezvény Senj, júliuswww.tz-senj.hr

Uszkokok alakulata különféle kulturális rendezvényekkelSenjwww.tz-senj.hr

61

Az uszkokok az Oszmán Birodalom uralma alá került horvát, hercegovinai és boszniai területekről érkezett szökevények által alkotott katonai jellegű szervezet volt. A Lika és a hor-vát Tengermellék ellen irányuló oszmán háborús hadjáratok különösképpen felerősödtek a XVI. sz.-ban. Ekkor a senji vidék teljesen elnéptelenedett, s a vár az elfoglalt területekről beszivárgott szökevények búvóhelyévé vált. A szökevényekből katonai alakulatok, a nevezetes senji uszkokok jönnek létre, melyek még a XVII. sz. elején is sikeresen védik meg Senjt, sú-lyos veszteségeket okozva az osztrák uralom alatt álló horvát területek ellen támadást indító oszmán és velencei seregeknek egyaránt. A Trbušnjak-hegyen 1558-ban fejeződött be Nehaj

várának építése, melyet Ivan Lenković, a horvát határvidék ka-pitánya és tábornoka felügyelt, s melybe az uszkokok alakula-tai kerültek elhelyezésre. A sokszoros túlerőben lévő ellenség-gel szemben tanúsított hősies ellenállásuknak köszönhetően ezek a bátor harcosok a legendák és a népdalok világába is bevonultak. Nehaj várában jelenleg több kiállítási gyűjtemény is megtekinthető, köztük van az uszkokokat bemutató anyag is. A senji vár falain kívül egykoron több templom és más építmény is volt, melyeket azonban Nehaj várának építésekor mind leromboltak, s az így keletkezett romok anyagaiból épí-tették meg az erődöt.

A N

ehaj

i vár

at 1

558-

ban

emel

ték

a Tr

bušn

jak

hegy

en

62

A föld alatti birodalom kapuja Az Ogulinban lévő Djula szakadék, amelynél a Dobra-folyó a föld felszíne alá bukik, hogy aztán pár kilométerre odébb ismét a felszínre törjön, a legendárium szerint a nemesi Gušic családból származó Djula, avagy Zulejka nevű boldogtalan leányról kapta a nevét. A XVI. sz.-ban élt leány ebbe a sza-kadékba vetette magát, midőn értesült róla, hogy az ifjú őr-vidéki kapitány, aki iránt - noha a katona szerény származása miatt Djula családja ellenezte a kapcsolatot - szerelemre lob-bant, az oszmán seregekkel vívott harcokban odaveszett.

A m

esék

vilá

gábó

l sz

árm

azik

a le

gtöb

b to

poní

mia

(f

öldr

ajzi

eln

evez

és)

Ném

ely

topo

ním

ia m

esék

ből é

s le

gend

ákbó

l szá

rmaz

ik

Djula szerelme Djula szakadék és Medvedica barlangföld alatti barlangrendszerwww.speleologija.hr/DjulaMedvedica

Ogulin város Helytörténeti MúzeumaHorvátország leggazdagabb túra- és hegymászó gyűjteménye a Frangepán kastélybanwww.ogulin.hr/grad/muzej.htmwww.ogulin-uciliste.hr

Ilma de Murske, a horvát csalogány napjaikulturális rendezvény az operaénekesnő emlékéreOgulin, februárwww.ogulin-uciliste.hr

Ogulin város napjaprogramsorozatOgulin, szeptember 14.www.ogulin.hr

63

Az Ogulin közepén elhelyezkedő Djula szakadékban végződik a Dobra-folyó, amely egy 40 méter magas kőszikla alatt itt bújik a föld felszíne alá. A szakadék egyben a legnagyobb bejárata a Djula szakadék - Medvedica (avagy Djula – Med-vedica) barlangrendszernek, amely 16 km-es teljes vízszintes kiterjedésével Horvátország leghosszabb barlangrendszere. Ogulin az egyetlen olyan horvát város, sőt világviszonylatban is azon kevesek közé tartozik, amely a vizekben és cseppkő díszekben bővelkedő barlangtermek és járatok fölé épült. A leghosszabb barlangjárat az ogulini főutca (ulica Bernardina Frankopana) alatt húzódik. A barlangrendszer bejárati részei, a Djula, a Medvedica és a Badanj a város kellős közepén

helyezkednek el, s már több száz éve ismertek. Ogulin föld alatti világa mindig is vonzotta a helyieket, s megmozgatta fantáziájukat. A Djula szakadékkal és a Medvedicával több horvát és külföldi természettudós is foglalkozott munkáiban, különösképpen a XIX. sz.-ban, ám a barlangok gyomrába nem látogattak el. Az első kutatásokat Josip Poljak (1926) és Mirko Malez (1956-1957) geológusok folytatták le.

Ogu

lin b

arla

ngte

rmek

fele

tt é

pült

A b

arla

ngás

zok

látjá

k el

nev

ekke

l a b

arla

ng

hely

iség

eit é

s dí

szei

t

64

A Török Birodalom határán Határőrvidéknek (Vojna krajina) hívták Horvátország ama különleges szerkezetű határ menti területét, melyet a török hódítóktól való védekezésképpen még Mátyás király (1443-1490) kezdett el kiépíteni, s melyből a Habsburg Monarchia idején a császári haditanács alá rendelt hatalmas katonai végvidék lett, amely – egy kisebb rész kivételével – kikerült a bán és a horvát Szábor fennhatósága alól.

HatárőrvidékA Honvédő Háború fegyverzetét bemutató múzeumKárolyváros– Turanjwww.ka-net.net/muzej/muzej.html

Evezős regattaSabljaci-tóOgulin, júniuswww.vsz.hr

Kerékpárverseny az ogulini utakonOgulin, szeptemberwww.babaroge.hrwww.tz-grada-ogulina.hr

65

A XVI-XIX. sz. közötti időszakban az őrvidék néhány főhadpa-rancsnokságra volt osztva. A károlyvárosi főhadparancsnokság a Kulpa-folyó és a tenger közötti ún. horvát Határőrvidéket foglalta magában, melyhez 1712-ben csatlakozik az újonnan felszabadított Lika és Krbava. A katonaság modern szerke-zeti felépítésével a XVIII. században a károlyvárosi főhadpa-rancsnokság a likai (székhelye: Gospić), otočaci, ogulini és slunji ezredre oszlik. A határőrvidékieknek (krajišnik), kiknek fő fela-data a védekezés és a hadviselés volt, olyan különleges jogaik voltak, amilyenek nem jártak az egyszerű paraszti lakosságnak. A katonai őrvidék csupán 1881-ben, jóval a török fenyege-tettség elmúltával került vissza a horvát politikai rendszerbe.

66

Rakovicai lázadás Rakovica vidékén 1871. október 7-én tört ki az Eugen Kvaternik népvezér valamint Ante Rakijaš és Rade Čuic fémjelezte fegyve-res lázadás, a rakovicai felkelés.Felkelés

Rakovica község Napjai Rakovica, augusztusTurisztikai-szórakoztató rendezvénywww.rakovica.hr

67

Mindezt az 1868-as Horvát-magyar kiegyezés eredményezte, mellyel kijátszották a horvát nép az irányú reményeit, hogy a Habsburg Monarchián belül biztosítják számukra az önrendel-kezést és egységet. A felkelésben az erről a vidékről származó horvátok és szerbek vettek részt. Az aprócska Rakovica Plitvi-ce nevű szálló-fogadójában alakították ki a horvát hadsereg főhadiszállását és a horvát ideiglenes nemzeti kormány itt adta ki első dokumentumait. Noha a felkelést hamar elfoj-tották, vezetőit pedig kivégezték, a rakovicai felkelés mélyen beleivódott az emberek tudatába, s megerősítette a független horvát állam iránti vágyukat.

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park északi bejáratánál elhelyezkedő Rakovica szálláslehetőségeivel (kempingek, hotelek, panziók, szállást is kínáló kis családi vendéglők, magánszállás), valamint aktív pihenési lehetőségeivel (kerékpárutak, tanösvények, lovaglás, barlangok, vízimalmok; off road, paintball, íjászat...) Horvátország ezen részének ide-genforgalmi szempontból legdinamikusabb községei közé tartozik.

68

Bejárat Horvátországban eleddig több, mint 50-et fedeztek fel az európai történelem kivételesen érdekes emlékeinek számító megerődített barlangokból. A védekezésre kialakított legtöbb, mint egy harminc barlang a karlovaci területen helyezkedik el.

BarlangerődökSajtnapokaugusztus, Rakovicawww.rakovica.hr

OPG NovkovićSajtgyártás és sajtkóstoláswww.tzkz.hr/hr/gastro/opg-novkovic/

Val

ószí

nű, h

ogy

a ba

rlang

ok m

inde

gyik

ét

fel s

em t

ártá

k

A h

elyi

em

bere

k od

aadó

har

coso

k vo

ltak

69

A megerődített barlangok és félbarlangok legtöbbje a Korana és a Mrežnica felső folyásainak katlanjaiban helyezkedik el. Valószínűleg nem is mindet találták meg, vagy a bástyáiknak mára már nem maradt nyoma, de az is előfordul, hogy az egykori effajta barlangok már rég beomlottak. A barlan-gerősök csodás példái az építőművészetnek, s egyben a bennük rejtőzködő vagy az ellenségre belőlük kitörő egyszerű helyi emberek, a parasztok és a katonák által folytatott harc néma tanúi. Az ellenséget, aki elől a nép rejtőzködött, leginkább a külföldi hódítok, de olykor-olykor a helyi me-gerősödött nemesek és elöljárók képezték. Mivel érthető, hogy az emberek nem szívesen tárták fel a barlangok hollétét,

a történelmi forrásokban ritkán esik említés róluk. A bar-langok búvóhelyként szolgáltak, s egyben valódi kis erődök is voltak. Némelyek bejárata könnyen megközelíthető, míg mások bejárata rejtett, vagy magasan a sziklaszirteken van.

A t

ájra

nyí

ló k

ilátá

s na

pjai

nkba

n is

leny

űgöz

ő

A k

arlo

vaci

vid

ék s

ajtj

ai re

mek

m

inős

égűe

k

70

Pagi és likai sajt Ha valamely horvát vidékről elmondható, hogy valamely háziállat határozta meg az ember sorsát, megosztva vele jót és rosszat, akkor ez Lika vidéke, ahol a lakosság a pásztoroknak és az ő hűséges kísérőiknek – a csomós gyapjújú szívós pramenka birkák - köszönheti a túlélést.

A p

agi j

uhok

a te

nger

i sóv

al á

ztat

ott

válto

zato

s nö

vény

zete

t fog

yasz

tana

k

Birkák

Pagi birka és sajt kiállításgasztronómiai-gazdasági rendezvénya híres sajt kiállítása és kóstolójaNovalja, július első hétvégéjewww.tz-novalja.hr

Karlovac megyei sajt napokKiállítás és vásár Rakovica, augusztuswww.rakovica.hr

71

Az ínségben élő, s éppen ezért a fukar természet adta összes lehetőséget kihasználó likai és velebiti pásztor mindenekelőtt a birkanyájára „támaszkodott”. A birka gyapjából és bőréből készített magának ruhát, húsával táplálkozott, tejéből pedig olyan messze földön híres sajtokat készített, mint a krasnarski (Krasno), a velebiti és a škripavac, amely rágás közben csak úgy „csikorog” (škripiti-csikorogni) az ember foga között, de természetesen nem feledkezhetünk meg a juh tejéből készült egyedülálló likai termékről, a basáról sem. Ugyan ez a helyzet Pag szigetével is. A sivár kőtengerben legelésző birkanyájat elnézve megfogalmazódik a kérdés, hogy hogyan is lehetséges, hogy ezek az állatok egyáltalán fennmaradnak ebben a pu-

sztaságban, dacolva a metsző széllel és a tűző nappal, amely nyáron mintha csak a legutolsó csepp vizet is fel akarná szárítani, s az utolsó fű csomót is fel akarná perzselni. Ennek ellenére az ember és a birkák nem csak hogy fenn tudtak maradni ebben a pusztaságban, de mintha csak a pagiak és a likaiak versenyt űznének abból, hogy ki ért jobban a kő biro-dalmában történő fennmaradás tudományához, felvetve az örök kérdést: vajon a pagi vagy a likai sajt-e a jobb, és a pagi vagy a likai báránysült az omlósabb?

Škri

pava

c, fü

stöl

t és

más

ízle

tes

toun

ji és

eg

yéb

likai

saj

tok

Kra

snoi

saj

t, tö

bb m

inős

égi n

ívód

íjjal

juta

lmaz

-tá

k H

orvá

tors

zágb

an é

s kü

lföld

ön

A s

zige

tről

szá

rmaz

ó sa

jtok

kül

önle

gess

égét

a p

agi j

uh te

je a

dja

72

Karnevál és maskarák A hat napos nyári bolondozás hétfőn talicskában tolással, halászláda cipeléssel, vödrökben történő vízhordással és más játékos vetélkedőkkel veszi kezdetét, majd jelmezes kosárlab-datornával, jelmezes motoros versennyel, a zászlónak a városi rezesbanda kíséretében történő körbehordozásával, pénte-ken pedig a nemzetközi karneváli csoportok bemutatásával folytatódik, és szombaton a Nehaj vártól a Velika placa térig végighaladó nagy karneváli felvonulással ér véget, amelyen egészen reggelig eltart a mulatozás.

Senji karneválokNemzetközi senji nyári karnevál számos kulturális és szórakoztató programSenj, augusztuswww.tz-senj.hr

MačkareRakovicábanwww.rakovica.hr

Mesopust/Hús-elhagyásálarcos bálok Senj, január – februárwww.tz-senj.hr

Gospići karneválfarsangi szokások seregszemléjeGospic, februárwww.tz-gospic.com

Gye

re e

l Sen

jbe,

ez

a ny

ári k

arne

vál h

imnu

sza

73

Senjben minden évben az új esztendő első napjától számított első szombattól egészen a hamvazószerdát megelőző keddig terjedő farsangi időszakban álarcos bálokat szerveznek, s kifejezetten a gyerekeknek szóló mulatságokat is rendeznek. Különösen izgalmas a húshagyó kedd, amikor a városon keresztül halad át a karneváli felvonulás. Hogy a nyáron idelátogatók is részesei lehessenek ennek az élménynek, 1967 óta rendezik meg a többnapos Nyári Karnevált, Horvátország legrégebbi effajta rendezvényét, amely augusztus második hétvégéjén indul. Míg Senjben lassanként a böjti időszakra készülődnek, Rakovicában a népek emberemlékezet óta a mačkareba, azaz maskarázni indulnak. Az álarcos csoportok

A le

grég

ebbi

eff

ajta

ren

dezv

ény

Hor

váto

rszá

gban

A k

arne

váli

rend

ezvé

nyso

roza

t né

gy n

apon

át t

art

A S

enji

Kar

nevá

l szl

ogen

je -

Kar

neva

l bi

ži, k

i ča

uvat

i, ne

k dr

ži

körbejárják a falukat és a vendéglátóhelyeket, mulatozásukkal jó kedvre derítik az embereket, a házigazda pedig tojással, szalonnával, pálinkával, és újabban pénzzel hálálja meg a vi-galmat.

74

UFÓ Novaljától csupán néhány kilométerre helyezkedik el a „Pagi háromszög” néven elhíresült 32 x 32 x 22 m-es sziklalenyomat. Hogy ez az ősember valamely titokzatos kultuszának a területe, egy UFÓ lenyomata, vagy mindkettő, avagy valami egészen más – mindhárom elméletnek megvannak a szószólói, sőt egye-sek azt állítják, hogy Pag felett azonosítatlan repülőtárgyakat láttak elrepülni.

Pagi háromszögNovaljai Kulturális NyárNovalja, június-szeptemberwww.tz-novalja.hr

A N

oval

jai K

ultu

rális

Nyá

r N

oval

ja

váro

s N

apja

elő

tt v

eszi

kez

deté

t

75

Novalja városa a Pag-sziget északnyugati részében lévő szelíd öbölben helyezkedik el. Az Adria északi részétől a déli részek felé vezető útvonalon elhelyezkedő Novaljában rengeteg hajós megáll, hogy - többek között - üzemanyagot vételezzen. A település a szárazfölddel is remek összeköttetésben áll: a szárazföldi Priznából a Pag-szigeti Žigljenig közlekedő kompok a főszezonban éjjel-nappal járnak, míg az év többi részében napi 13 járat üzemel. A sziget déli része a Pagi-hídon keresztül is megközelíthető. Napi több autóbuszos járat köti össze No-valját Horvátország majd minden részével, míg a katamarán gyorshajójárat Lošinj, Rab, Rijeka, illetve nyáron Silba és Susak felé biztosít összeköttetést. A Zemunik – Zadar Repülőtér 80

km-nyi, avagy kocsival egy órányi távolságra van Nova-ljától.

76

Novaljai strandok Novaljának nem kevesebb, mint három tengerszakaszon is vannak gyönyörű strandjai: a Lošinj és Cres szigetek felé néző Kvarneric oldalán a Straško strand, a Stara Novalja területén mélyen beékelődőtt Trincel-öbölben a Planjka strand, s vége-zetül a Pagi-öböl északnyugati részében lévő Caska és Ručica strandok, s mind közül Pag leghíresebb strandja, a Zrce.

Három tengeren

77

Ezeken felül a szigeten még egy sor kisebb, de ugyancsak elra-gadó strand található. Természetesen nem feledkezhetünk meg a sziget keleti feléről sem, mivel a sziget két része, melyek két külön megyéhez tartoznak, kölcsönösen kiegészítik és nemesítik egymást.A Caska strandhoz vezető terep jellemzően homokos, míg közvetlen tengerpartja aprókavicsos. Egy néhai római te-lepülés helyén található, melynek maradványai a strand tőszomszédságában, illetve a nagyobb mélységekig igen me-redeken leereszkedő tenger fenéken láthatóak. A Planjka egy csodálatos melegvízű és sekély strand, finom szemű homokkal borítva, amely ideális a kisgyerekeknek. Különféle vendéglátó és

változatos sport-szabadidős kínálattal rendelkezik. A fürdőhely már 2004 óta Kék zászlós, csak úgy mint az 1,5 km hosszú és valamelyest kövesebb Straško, amely egy nyílt tenger felé néző öbölben helyezkedik el. Ez a strand nagyon népszerű, mivel egy szép fenyőerdő veszi körbe, és így kellemes árnyat adó helyei vannak. A Sveti duh, azaz Szent lélek homokos-aprókavicsos strand egyik fele a naturistákat szolgálja, míg a Ručica egy fel nem fedezett homokos strand, amely a Kanjon nevű festői területen keresztül közelíthető meg. Ez az áttetsző, kristályti-szta vízű tenger és a lenyűgöző holdbéli táj kombinációja. A legszebb és legattraktívabb strand kétségtelenül az aprókavicsos Zrće, melynek Kék zászlaja alá több ezer fürdőző is elfér.

78

Zrće Zrce-ben, Európa ezen részének nyári partifővárosában a legkü-lönfélébb nyelveket, mindenek előtt a mozgás nyelvét beszélik. A hosszú, homokos strandra a világ minden részéből csak úgy özönlő fiatalok a szigetnek, amely a szél és a nap erejét ősidők óta magába szívva, már maga is hatalmas energiával bír – el-hozzák saját ritmusukat.

Éjjel-nappalZrćehosszú aprókavicsos föveny Novalja közelébena szórakozni vágyó fiatalok kedvelt nyári célpontjawww.tz-novalja.hrwww.zrce.hr www.otok-pag.net

A s

zóra

kozn

i vág

yó fi

atal

ok

néps

zerű

cél

pont

jaA

nyá

ri h

ónap

okba

n az

„őrü

lt bu

lizás

” he

lysz

íne

79

Mint egy tíz évvel ezelőtt Pag-sziget egyik részén, Novalja kö-zelében, ahol nyaranta csak a kabócák ciripelése a hullámok morajlása hallott, egy egészen különleges dolog vette kezde-tét – a hosszú homokos strand az ár-apály ritmusa helyett a house és trance zene DJ-inek ritmusában kezdett el ringatózni. A Zrće-i nyári tömeg-bulikra a kezdetekben egyesek ferde szemmel néztek, ám Novalja – mivel strandjain mindenki számára van bőven hely – hamarosan az ifjúsági szórakoztató turizmus szinonimájává vált. A Zrće strandra évről évre egyre többen érkeznek a világ minden tájáról. Németek, angolok, olaszok, oroszok... Napjainkban a Zrće a világ legmenőbb lemezlovasainak a találkahelye, és az ő általuk celebrált pro-

dukciók a világ minden részéről érkező rajongóinak elkerülhe-tetlen célpontja. Éjjel-nappal, folyamatos pörgésben, 24 órán át tartó ritmusban, nem tudni, hogy a bulizás mikor vette kez-detét, csak abban lehetünk biztosak, hogy az őrült after beach party hajnali kettőkor indul.

A s

zóra

kozn

i vág

yó fi

atal

ok k

edve

lt ny

ári c

élpo

ntja

80

A karszt vidékét mindennél jobban megnemesítik a szűziesen tiszta és áttetsző folyók, patakok. A kő és a víz, a fehér és a zöld, a föld feletti és a föld alatti, az alábukásnak és újbóli felszínre törésnek a játéka – ez az életnek a minden lehetséges föld feletti és föld alatti formáiban testet öltő örömteli tánca, amely ugyan minden évszakban más, de mindig izgalmas és ösztönző.

Dream Waters

82

Türkiz folyók Az a mésztufa gát, amely alatt a Korana-folyó életre kel, a Plitvicei-tavak egyik legismertebb helye. A Koranáról azt állítják, hogy neki van a legszebb forrása. A Slunjčica mély szorosában fakadó forrás kerekded alakú, vizének színe sötét türkizkék és 25 méter mélységű.

A legszebb forrás folyójaNyár Slunjbansport-rekreációs programokSlunj, július – augusztuswww.slunj.hr

Rastraft sport-zenei rendezvénySlunj, ápriliswww.rastraft.com

Slunj város napjai sport-zenei rendezvénySlunj, július – augusztuswww.slunj.hr

83

A Slunjčica forrása Slušnica falu mellett helyezkedik el, s ezért a tavat Slušnica-tónak, a Slunjčicát pedig Slušnicának is hívják. A Slunjčica a Slunjtól tizenöt kilométerre délnyugatra föld alá búvó, majd hat kilométerre délre Slunjčica néven felszínre törő Lička Jasenica búvópatak folytatása. A Slunjčica egy szoroson, néhány helyen mésztufa gátakon át folydogál. A Slunjčica Rastokénál „kioltva” magát egy másik folyószépségbe, a Koranába ömlik bele, amely a Plitvicei-tavaktól harminc kilométer hosszan csörgedezik Slunjig. Folyása a forrásától a Károlyvárosnál a Kulpába történő betorkollásáig 144 km hosszú. A Korana bal oldali mellékfolyója, a Mrežnica egyaránt alkalmas csónakázásra

és vadvízi evezésre, nyáron pedig frissítő benne a fürdőzés. A Likát kelet felől érintő Una-folyó, a még mindig fel nem fedezett karsztszépség egy a Zadar megye ide közel eső északi részében lévő hegyi meredély gyomrában, egy lenyűgöző forrásból fakad.

84

Tavasz Ozalyban Az 1877-ben Ozalyban született Slava Raškaj a XIX-XX. század horvát festészetének egyik legkiemelkedőbb alakja. A motívumok kiválasztásának s különösképpen festői lelkületének eredetisége, s a kor festészetében igen ritkán alkalmazott két technika – az akvarell és a pasztell – használata miatt jelentős. Légies és könnyed akvarell képei az eszményi akvarell megtestesítői.

Matko Peić

Eszményi akvarellJalba horvát csipke A Kulturális Minisztérium listáján vé-dett szellemi örökségként szerepel a verőpálcákkal történő csipkekészítés kihalt technikájának újraélesztéseTrg Ozalj/Ozalj tér mellettwww.poukz.hr

Ozalyi-vivodini borút Plešivica bortermő alrégió www.vinari-vocari-ozalj.hr

Gesztenyeünnep a Vučjakon és Kamanjénaz időjárástól függetlenül megren-dezésre kerül Vučjak és Kamanje, októberwww.kamanje.hr

85

Az Ozaly környékét ábrázoló folklorisztikus jellegű lágy tájképei meglehet az első ilyen jellegű horvát festmények. Ezek a parasztházakat ábrázoló művek élettel teliek és különlegesek. Az ozalyi vidéket ábrázoló tavaszi tájképei jóval többek, mint holmi szokványos képecskék. 1898-ban és 1899-ben főként ozalyi otthonában tartózkodik, s ez idő alatt a természetben kalandozik és lágy atmoszférájú tájképeket festeget. A saját csöndes világába visszavonult, hatalmas tehetséggel megáldott Raškaj sikeresen alakította ki saját festői kifejezésmódját, vitte tökélyre az akvarell technikát. 1900 környékén készül a feledhetetlen Tavirózsák képsorozata, s egyben legértékesebb alkotásai: Fa a hóban, Kora tavasz, Téli

tájkép, Tavasz Ozalyban... Ezen őszinte képi hitvallások az érzelmek mélységével az őt körülvevő dolgok gyermekien naiv, letisztult költői értelmezéséig hatoltak. Slava Raškaj világát a csöndes Kulpa, a part menti fűzfaliget, a sás, a szilfa és a tölgyes, a virágok, a tavirózsák és a berkek alkotják, csak úgy, mint azok a lejtős parthoz tapasztott fakunyhók, melyeken keresztül áthatol a tavasz lehelete, a nyár perzselése, az ősz rőtje, és a tél fehér takarója.

86

Zöldellő völgyek A négy folyó zöldellő völgyében, Dubovac ősi vára alatt megtelepedett Károlyváros a XVIII. század végén élte első, majd a XIX. század derekán második virágkorát.Négy folyó

Május 1.-i kerékpározás biciklivel az egészségértKárolyváros, május 1.www.karlovac.hr

Szent Iván napi máglyamáglyagyújtás a város központjábanKárolyváros, június 23.www.karlovac-touristinfo.hr

SörnapokAz ötödik folyó, amely átfolyik Károlyvároson, a sörKárolyváros, augusztus – szeptemberwww.karlovac-touristinfo.hr

Károlyvárosi képzőművészeti találkozásokVjekoslav Karas Galéria Károlyváros, dan gradawww.gmk.hr

A v

áros

főte

re a

fere

nces

kol

osto

rral

és

a Sz

ents

éges

H

árom

ság-

tem

plom

mal

A F

ogin

fürd

őhel

y ha

gyom

ányo

s ny

ári

gyül

ekez

őhel

y

87

A károlyvárosi gazdasági jóléthez szorosan kapcsolódik a polgári réteg felemelkedése. Az általában népi származású búzakereskedők gazdasági erejüket illetően a nemességgel válnak egyenlővé. Az újvagyonos réteg a hazaszerető arisztokráciával karöltve saját népe és saját (szépséges!) hazája kulturális és politikai elismertségére törekszik, s így Károlyváros lesz az egyik vezető központja a nemzeti megújhodási mozgalomnak, amely Janko Draskovics gróf politikai kiáltványain, Vjekoslav Karas festészetén, a Hajnal Első horvát dalárda nótázásán, az „Illír Olvasókör” odaadó munkálkodásán, Dragojla Jarnević naplóin, Ivan Mažuranić költeményein keresztül hallatja hangját...

A régi utak egy részéből városi utcák lettek, míg a szépséges bídermajer és historizáló paloták napjainkban is a károlyvárosiak és a város jelentős intézményeinek az otthonául szolgálnak. Számos katonai épület is ránk maradt, melyek mérete a barokk kortól egyre nagyobbá válik.

Kár

olyv

áros

kül

önle

gess

ége

a vá

roso

n át

hala

dó n

égy

foly

ó

88

Otočac Otočac (jelentése: szigetecske) nevét és fennmaradását a folya-mi szigetnek köszönheti, ugyan is egészen a XVIII. századig a Gacka-folyó közepén volt természetes szigeten helyezkedett el. A szigetet védelmi célokkal falakkal és tornyokkal erődítették meg, és csak csónakkal lehetett megközelíteni a vízen keresztül. Emiatt aztán bevehetetlen volt, és Otočacot fennállásának hosszú ideje alatt soha nem is igázták le.

A folyó közepénÖko-etno rendezvénykirakodóvásárOtočac, júliuswww.tz-otocac.hr

Sporthorgászat a Gackánhorgász iskola, műlegyezésGacka, április elejétől szeptember végéigwww.gacka.hr

Oto

čac

pápa

i okl

evél

lel n

yeri

el a

vá

rosi

rang

ot

Az

Oto

čac-

i plé

báni

át II

. Piu

sz

pápa

ala

píto

tta

1460

-ban

A n

ápol

yi k

irál

y a

dom

ányo

zza

a fö

ldet

és

a v

áros

t Krk

her

cegé

nek

(130

0)

89

A Velebit zordságának és vendégmarasztalónak nem mond-ható atmoszférájának a szöges ellentéte a Gacka mező szelíd vidéke, ez a hamisítatlanul idilli vidéki, melynek vizein liba- és kacsa nyájak tanyáznak. A Gacka mező délkeleti részében van a nevezetes Vrila Gacke kilenc karsztforrása, melyeken keresztül a víz a föld alól a felszínre törve a Gacka kristálytiszta és gyors búvópatakjának a pisztrángjairól nevezetes folyásába ömlik, melyek itt akár ötször olyan gyorsan növekednek, mint a karsztvidék más folyóiban. Azon felül, hogy a karszt vízrajzi emlékhelye, a Gacka mező kacskaringó folyásokkal tarkított eme része egyben néprajzi paradicsom. A Majerova és a Veliko

és Malo Tonkovića vrila menti vízimalmokban napjainkban is első osztályú búzát őrölnek, a színpompás szöveteket pedig teknőben mossák az áttetsző, friss vízben.

Az

egyi

k le

grég

ebbi

hor

váto

k la

kta

tele

pülé

s O

toča

c a

Gac

ka v

ölgy

ében

hel

yezk

edik

el

90

Duga Resa A művészetek rajongóit egyre inkább foglalkoztatja Duga Resa épített örökségére: itt ugyan is már 1884-ben megszületett a gyári munkások házainak helyet adó kertváros kialakításának a terve, s így aztán a „Fonó- és Szövőgyár” határozta meg a gazdasági, a magán- és a társadalmi életet.

KertvárosNyár a Mrežnicánrekreáció: úszás, kerékpározás a folyó partonDuga Resa, július – szeptemberwww.tz-dugaresa.hr

Ősz Duga Resábanszórakoztató rendezvényDuga Resa, októberwww.tz-dugaresa.hr

Tél: Vince-naphagyományos rendezvény Duga Resa, január 22. www.tz-dugaresa.hr

A 1

9. s

z.-i

ipar

váro

s ép

ítész

eti

örök

sége

A M

unja

ra, m

elyn

ek k

ülse

jét H

erm

an

Bolle

ala

kíto

tta

ki 1

908-

ban

Fürd

őzés

a M

režn

icáb

an –

kül

önle

ges

élve

zet

91

A városka a textilgyárnak köszönheti fejlődését. Annak megépültéig ugyan is csak apró falvak halmaza volt errefelé, majd 1884-tól kezd el formálódni egy kisebb iparváros. A Kasar és Inzl munkásnegyedek, a tisztviselői épület, a kórház, a bölcsőde és óvoda, a nagy és a kis villa épülete a XIX. századi iparváros megóvott építészeti örökségének szép példái. Az épített örökséget az ozalyi vízierőmű, a „villámgyártó” egészíti ki, melyet 1908-ban a szomszédos Károlyváros építtetett. Külsejét azonban, mégpedig igen romantikus stílusban, a híres Herman Bollé alakította ki. A Duga Resa-i festő és grafikus, Miroslav Šutej az egyik legkülönlegesebb kortárs horvát életmű alkotója. Művei a zágrábi és rijekai kortárs művészeti

múzeumokban, illetve olyan híres műintézetekben vannak kiállítva, mint a londoni Tate Gallery, vagy a New York-i Modern Művészeti Múzeum.

A M

režn

ica

szín

ével

és

tiszt

a ví

zéve

l cs

ábítj

a a

foly

ami s

port

ok s

zere

lmes

eit

Nyá

ri la

zulá

s a

foly

ón –

min

dig

is ke

dvel

t idő

tölté

s

92

Gospić Gospic központját 1893 óta díszíti a Márta, a vízhordó lány elnevezésű bronzszobor, Robert Frangeš-Mihanovic alkotása, amely a városka vízvezeték-hálózatának kiépítése előtt tiszteleg. A középkori település és török végvár ugyan is ezzel a fejlesztéssel vált modern vidéki kisvárossá.

Márta, a vízhordó lánydr. Ante Starčević Emlékház a szülőfalujában, Veliki Žitnikben lévő emlékház a jeles horvát politikus, a független és polgári Horvátország elkötelezett hívének életével ismertet meg.

Bužimközépkori vár romjai Gospićtól alig 10 km-re

Muzej Likeszép fegyver- és bútorgyűjtemény. www.tz-gospic.hr/kultura/detaljnije/muzej_like_gospice-mail: [email protected]

Velebit Természetpark központja Kaniža Gospićka 4b, 53000 Gospićwww.pp-velebit.hr

Gos

pić

1699

óta

a li

kai t

erül

et

közi

gazg

atás

i és

kultu

rális

köz

pont

ja

A G

ospi

ć-Se

nji p

üspö

kség

köz

pont

ja

Gos

pićb

an s

zéke

l

93

A régmúltban a Borosyánkőút egyik szakasza Likán keresztül vezetett, az ókorban erre haladt át a Sisciából Salonába vezető útvonal, a XVIII. sz. derekán a Terezijana út köti össze Gospićot Karlobaggal, majd 1921-ben az első vonat is áthaladt Gospićon. Az új idők jeleként a gospići Jasikovac Parkerdőben 1900-ban megépült Európa ezen fertályának első teniszpályája. A törökök Likából történt 1699-es kiűzésével a település a likai ezred hídfőállásává és ezzel együtt Lika vidékének kulturális központjává válik. A számos közigazgatási, oktatási és katonai épület mellett a XVIII. sz.- ból ered a Kisboldogasszony-katedrális (katedrala Navještenja Blažene Djevice Marije), amely 1781- 83-ban épült. A templom

homlokzatára utólag került fel a Marmont tábornok vezette francia seregek és a határőr vidék csapatai között 1809-ben Gospićnál lezajlott bilaji ütközet emlékére készült bronz dombormű, melynek alkotója szintén Frangeš-Mihanović. A település többi épülete közül a dinári hagyományos kultúra legjavát felvonultató Likai Múzeum, a Tanítóképző épülete (1869), a Lika-Senj megyeháza (1894), a Novčica-folyón lévő Murkovića mlin vízimalom, és a jeles horvát festőművész, Miroslav Kraljević szülőháza érdemel említést.

A k

arác

sony

i-új

évi ü

nnep

ek a

vár

osna

k kü

lönl

eges

báj

t köl

csön

özne

k

94

Baške Oštarije és Karlobag Karlobag szülötte Marko Mesic (1640 – 1713), horvát szerzetes és harcos. Az általa vezette 1689-es népi felkeléssel szabadították fel véglegesen Likát a törökök uralma alól. Pap és harcos

A karlobagi Kapucinus kolostor értékes festményekkel, Szent József-plébániatemplom (1713) és a Bánatos Szűzanya-templom, népies nevén a Kálvária.

Karlobag felett helyezkednek el a Fortica középkori erőd romjai, valamint az 1615-ben épült Borromeoi Szent Károly-temp-lom maradványai

Közé

p-Ve

lebi

t Baš

ke O

štar

ijéig

terje

d a

Kar

loba

g-G

ospi

ć út

onK

arlo

bag

II. K

árol

y os

ztrá

k fő

herc

egrő

l kap

ta a

nev

ét

95

A Velebit varázslatos vidékén, Gospićtól alig 18 km-re, 1000 m-es tengerszint feletti magasságon fekvő Baške Oštarije azokat várja, akik az állat- és növényvilág, a túrázás és a hegymászás, a téli sportok és a síelés rajongói. A tenger felé aláereszkedve, kocsival alig 15 perc alatt érünk el Karlobagba, amely már az ókor óta szerepel a földrajzi térképeken. A római kori Vegium, majd később Scrissa és Bag nevet viselő települést a törökök 1525-ben lerombolták és felégették, majd 1580-ban II. Károly Habsburg főherceg (1540–1590) építtette újjá a helyet, amely így róla kapta mai nevét. A turisták számára 1920-ban alakították ki a városi strandot. A velebiti tengermellék 42 km hosszú déli szakaszának központjaként

Karlobag a környező kis településekkel – Ribarica, Cesarica, Lukovo Šugarje, Barić Draga és Baške Oštarije – érintetlen természeti környezete, tiszta tengervize és a hegyvidék közelsége miatt különösen vonzó úticél.

Fehé

r m

észk

ő sz

iklá

k ny

újtó

znak

dé

lkel

et fe

léA

heg

yorm

ok a

ljába

n m

arká

ns

völg

yek

húzó

dnak

96

Kultikus helyek Tudd, erős és bátor szívűnek kell lenned, mert vélem jőve ször-nyűséges és furcsa dolgokat fogsz látni, melyek közé könnyű bejutni, ám csak nagy kínszenvedés árán lehet onnan kijutni a fényre...És elindulánk a hegynek, egy nagyon sziklás és meredek hegynek. Kis idő múltán egy sűrű, tövises bozótosba jutot-tunk, majd egy gödör nyílásához értünk, s benne valami nagy barlang tátongott... Amint tovább álltunk, erős szél támadt felénk... -Ne félj! Ez a szél, tudd, a pokoli kapuból jő, amely nincs messze tőlünk... Ez az a szél, amelyet ti bórának neveztek.

Petar Zoranić Hegyek

A természet oltáraLenyűgöző domborzati formák és növényi gazdagság, a veg-etáció egyedülálló példányai és ritka állatfajták. Hegycsúcsok és ormok, források és tenger, víz és kő...

Horvátországszámára ez nem csupán a lenyűgöző tájak vidéke, hanem a horvát nép egyik kultikus helye is.

A r

ezer

vátu

mok

ban

maj

d m

inde

n sz

iklá

s al

akza

t kife

jlődö

tt

97

A régió vonzó oldalát a dinamikus domborzat és a hegyvidéki, magas hegyi, valamint délszaki természet karsztos ökológiai rendszereinek különleges kombinációja eredményezi, melyet az eme összetett sziklás laboratóriumon keresztül intenzíven átáramló energia köt össze. Az érzelmeket kiváltó és elmélye-désre ösztönző kultikus helyek egyike a Velebit, amely nem csupán az egyik legszebb horvát hegy, de egyben a horvátok szent hegye. Az első horvát regényben – Hegyek/Planine

– melyet 1536-ban írt Petar Zoranić a Zorica nevű tündér elküldi a Zoran nevű pásztort a hegyekbe, ahol az a növény található, amely kigyógyítja az ifjút viszonzatlan szerelmé-ből. A hegyekben, melyeken keresztül - hogy megmentsék

a „fenevadaktól” - tündérek vezetik, eljut az „Ördög kapu-jáig” - a Paklenicáig, ahol a helyi pásztorok, többek között elmesélik neki a Velebit keletkezésének történetét. Számos történést követően a pásztor látomásában tündérek - Latin-ka, Kaldejka, Grkinja és Hrvatica – jelennek meg, akik közül az első három aranyalmát tart a kezében, míg a negyedik, Hrvatica, arra panaszkodik, hogy neki egy almája sincs. A fő-hős lelki állapota és a csodás természet ily módon vezetett a kulturális felvilágosodás szükségességének tudatosításához.

A v

adál

lato

k ez

en te

rüle

tek

külö

nleg

es é

kei

Ezek

a te

rüle

tek

a v

ilág

legs

zebb

sz

iklá

s tá

jai k

özé

tart

ozna

k

98

Ogulin Ogulinból valók az emlékezetembe vésődött első benyomások... Emlékszem arra a különleges izgalomra, melyet a környezet és a helyi népviseletek különlegessége váltott ki belőlem. A Klek szokatlan és fenyegető alakzatai és a Dobra romantikája annyi muníciót adtak képzelőerőmnek, hogy még késő éjszaka is a legkülönösebb képek és fantasztikus lehetőségek cikáztak a gondolataimban: vajon mi folyhat késő éjszaka a Klek körül.

Ivana Brlić Mažuranić

A mese szülőhazájaIvana lenyűgöző történeteimelyek szülőhelyéről származnak, napjainkra nemzetközi kulturális értéket képviselnek, mivel a világ minden táján lenyűgözik a gyerekeket és a művészi kifejezés minden formájában folyamatosan új alkotásokra ösztönöznek.

Az egyedülálló mese útvonal magában egyesíti a táj szépségét és a híres írónő képzelőerejét, felfedezésre ösztönöz, serkenti a képzeletet és aktivitásra hívogat.

Advent OgulinbanOgulin, decemberwww.ogulin.hr

Ogu

lin a

mes

e sz

ülőv

áros

a le

ttO

gulin

kés

ő ta

vass

zal a

gye

r-ek

ek le

gked

velte

bb c

élpo

ntja

99

Ivana Brlić Mažuranić híres művét, a Rég múlt idők meséit szülővárosának, Ogulinnak az emlékezete ihlette meg. A különleges képzelőerővel megáldott írónő, Ivana Brlić Mažuranić a neves polgári értelmiségi Mažuranić család leszármazottja volt: édesapja Vladimir Mažuranić, író, ügyvéd és történész, nagymamája, AleksandraMažuranić, a nyelvész Dimitrije Demeter testvére, nagyapja Ivan Mažu-ranić, a neves politikus, horvát bán és költő. Ily módon remek képzésben volt része, több idegen nyelvet is beszélt. Az Ivana által a későbbi lakó- és alkotóhelyén, Slavonski Brodban megírt meséik témáit szülővárosában, Ogulinban és annak környékén átélt emlékek ihlették. A horvát- és a

világirodalom eme gyöngyszemeinek köszönhetően Ogu-linban, a mesék szülőhazájában minden év júniusában megrendezésre kerül a nemzetközi Ogulini Mesefesztivál (OGFB), de a gyerekeket és felnőtteket egész éven át számos, a szárnyaló képzelőerőt és a művészi tehetség ki-bontakozását elősegítő kreatív műhelyfoglalkozás várja.

A k

épze

lőer

ő fe

lsza

badí

tása

, és

a m

űvés

zi

tehe

tség

kib

onta

kozt

atás

aSz

órak

ozás

, mel

ynek

foly

amán

a k

icsik

so

k do

lgot

meg

is t

anul

nak

Ogulini Mesefesztiváljúniuswww.ogfb.hr

100

Ebben a régióban a természet a maga változatosságával, szépségével és különlegességével a mesék valódi fesztiválját alkotja meg. Csodás látképek váltják egymást, s nem tudni, hogy melyik tesz mélyebb benyomást az idelátogatóra. Egy ilyen mítoszokkal és legendákkal, lenyűgöző természeti képződményekkel és jól kitöltött élettel teli természeti környezet teremtette meg az írót, aki mindezen élményeket a szívébe rejtve mesévé dolgozza fel. Nem véletlen tehát, hogy

Mesefesztivál

101

pont az ogulini születésű Ivana Brlić Mažuranić (1874-1938) írónő vetette papírra a legszebb horvát gyermekmeséket. Saját bevallása szerint a Rég múlt idők meséi c. művét a Dobra-folyó romantikus folyása, a Klek különös és szilaj alakzatai, a népi viseletek és szokások emlékfoszlányai ihlették. Szavainak mágikus erejét ma is megtapasztalhatjuk Ogulinban, a mesék birodalmában! S valóban, mintha csak mesehősei: Kosjenka, Regoč, Stribor, Jaglenac, Rutvica, Palunko, Vjest, Potjeh, Malik

Tintilinić, Svarožić, Bjesomar, még ma is ott tanyáznának a Horvátország ezen részében szétszórt hegyi szakadékokban, erdőkben, barlangokban, folyókban, tavakban, és várromokban...

102

Szigorúan védett rezervátum A sziklák mintha csak egymáshoz simulnának és minden pillanatban új alakzatban tűnnek fel, mintha e kőrengeteg eme birodalmában ezernyi bóra és vihar történetét olvasnánk, és a szikla hasadékaiban növő boróka az élet szemtanúja. A kőóriások kirajzolódó árnyai fokozzák a varázslatot, mintha egyébként nem lenne belőlük elegendő. Ante Rukavina 1979.

Megannyi varázslat

Fehé

r m

észc

súcs

ok h

atal

mas

szi

klat

ömbj

ei

A Škribine drageből való boróka fája igen jónak bizonyult hegedűk készítéséhez, meglehet azért, mert a fa ott nő, ahol téli éjszakákon a süvöltő szelek a legfergetegesebb koncerteket adják

Cso

dák

min

den

felé

A v

eleb

iti d

egén

ia s

zigo

rúan

véd

ett f

aj

103

Karlovác és Tengermellék-Fennsík megye határán, a Velika Kapela hegy középső részén helyezkednek el a Bijele i Samarske stijene (Fehér és Nyerges Sziklák), melyek területe a kivételes karsztformációk okán egyike a Horvátországban lévő két szigorúan védett rezervátumnak. A másik ilyen védett terület az Észak- Velebit Nemzeti Parkban lévő Hajdučki i Rožanski kukovi. Ezekben a rezervátumokban, a legkisebb kövektől, kavicsoktól, kis völgyektől, töböröktől, meredek sziklafalaktól, tornyoktól, hegygerincektől egészen a mély üregekig bezárólag majd minden karsztalakzat megtalálható. Nagy számuknak, változatosságuknak és szépségüknek köszönhetően ezek a területek a világ legszebb karsztvidékei

közé tartoznak. Itt, ahol a jegenye-, a boróka-, és a bükk erdők csendjét csak nagy ritkán veri fel egy-egy vadállat horkanása, vagy a madárszárnyak suhogása, ugyan ilyen félelemkeltőek a mély, feltáratlan hasadékok, melyek közül néhányba ember még be sem tette a lábát. A vészjósló felszín alatt a föld alatti karsztmorfológia lenyűgöző világa rejtőzik. A mély velebiti aknák világszerte ismertek. A Lukina jama – Trojama barlangrendszer 1392 m mélységével a világ egyik legmélyebb ürege. A Patkov gušt 553 m-es függőleges kiterjedésével a világ második legmélyebb aknája. A Velebiti üreg rendelkezik a világ leghosszabb belső vízszintes kiterjedésével (513 m), s őt követi a Meduza üreg.

Az

orm

okat

mél

y ba

rlang

üreg

ek é

s sz

akad

ékok

vá

lasz

tják

el e

gym

ástó

l

104

Plitvicei-tavak Ez a csodálatos víz önmagát teremtette meg. A mészkövet a mohán rétegezve a víz immáron évezredek óta építgeti a lépcsőket, hogy aztán azok előtt folyjon össze, majd szökkenjen át rajtuk. De nem ám csak egy gáton át, hanem lépcsőzetesen, hol nagyobb, hol kisebb magasságokból, sima zuhatagként, vagy magas, kecses vízesésként alázúdulva.

A gyöngyszemek zuhataga alatt Szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) a Természetvédel-mi Világszövetség Vörös listáján a ki-halófélben lévő fajok között szerepel. Horvátországban, de Délkelet-Európa tágabb térségében is a Plitvicei-tavak az egyetlen élőhelye.

Húsevő növényekkereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) és lápi hízóka (Pinguicula vulgaris) a Természetvédelmi Világ-szövetség Vörös listáján a kihalófél-ben lévő fajok között szerepel. A kis rence (Utricularia minor) egy nagyon ritka vízben élő húsevő növény.

Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) – a legszebb európai orchidea fajta!

A sorsdöntő „igen”-tezen a csodálatos helyen nagyon sok boldog pár mondta ki!

UN

ESCO

Vilá

görö

kség

i ki

ncs

1979

óta

Zuha

tago

k és

víz

lépc

sők

kötik

öss

ze a

tav

akat

Nem

zeti

par

kká

1949

-ben

nyi

lván

ított

ák

105

A Plitvicei-tavak minden évszakban más – tavasszal virágokkal teli, nyáron buján zölddel, ősszel a vörös, sárga és rozsdabarna falevelek kavalkádjában tobzódik, télen meg a jég és a hó takarójába burkolózik. Vizei azonban mindez idő alatt összetett fizikai-kémiai és biológiai eljárások során elszántan építgetik ezeket a mésztufa trambulinokat. A lecsapódó nedvesség adszorbálja a szén-dioxidot s a talajban végighaladva keletkezik a szénsav, amely oldja a mészkövet, majd a víznek a vízeséseknél történő szétspriccelésével szabadul fel a szénsav és oldhatatlan mészkő, amely aztán a mohán és az algákon rakódik le. Noha a jelenséget már behatóan tanulmányozták, a Plitvicei-tavak még bőven rejteget feltárásra váró titkokat, s mind a tudomány, mind a tudósok számára kihívásként szolgál. A Lička Plješivica és a

Mala Kapela hegységek között megtelepült 16 kisebb-nagyobb tó hegyi folyócskák és patakok vízével táplálkozik. A tórendszer két csoportra oszlik: a Felső tavak (Prošćansko jezero, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Vir, Veliki és Mali Jovinovac, melyeket V.- és M.-tónak is neveznek, Galovac, Mile-tó, Gradinski-tó, Veliki burget és Kozjak), illetve az Alsó tavak (Milanovac, Gavanovac, Kaluderovac és Novakovića brod). A Prošćansko jezero és a Kozjak a legnagyobbak és egyben legmélyebbek (37 és 46 m), míg a többi tó 15 m-nél nem mélyebb. A végén eme csodálatos tavak vizeinek és a Plitvice patak 78 méter magas Nagy zuhatagának, amely Horvátország legszebbike és legnagyobbika, egyesüléséből születik meg a Korana-folyó, amely egy szoroson keresztül tör magának utat észak felé.

A le

glát

ogat

otta

bb h

orvá

t nem

zeti

park

A m

észt

ufa

réte

gek

a p

leisz

tocé

n ko

rtól

form

álód

nak

A tó

rend

szer

a F

első

- és

Als

ó-ta

vakb

ól á

ll

106

Samograd Ha lehetséges lenne beengedni a nap sugarát, hogy beragyogja eme varázslatos tereket, ez a Samograd egy tündér keze által épített gyöngyház vár lenne.

Dragutin Hirc (1853-1921) természettudós, hegymászó és útirajzíró

Gyöngyház vár Grabovača Barlangpark www.pp-grabovaca.hr

Barlangtúráka tavaszi, nyári és őszi szezonokban

Sam

ogra

d, a

Gra

bova

ča le

gnag

yobb

és

legs

zebb

bar

lang

ja

107

Samograd, (nevének jelentése: önmagát teremtette, önmagát építette) a Grabovača-hegy, melynek különlegessége, hogy viszonylag szerény területén nem kevesebb, mint hat barlang és egy üreg található, keleti lankáinak legnagyobb és egyben leglenyűgözőbb barlangja. A Samograd barlangot függőcseppkövek, állócseppkövek, mészpát oszlopok és két mészpát híd díszíti. A barlang bejárata egy 675 m tengerszint feletti magasságon lévő ellipszis alakú, szűk csatornaszerű karsztnyílás, amely egy nagy csarnokká bővül, majd ismét leszűkül. Megközelítése könnyű, s a megvilágított barlangban a kőlépcsőkön és utakon történő előrehaladás minden korosztály számára egyszerű.

Dís

zek

a b

arla

ngba

n, é

s kí

vüle

is

Sam

ogra

d, “ö

nmag

át te

rem

-te

tte”

, „ön

mag

át é

píte

tte”

Dra

guti

n H

irc

term

észe

ttud

ós

ezt a

terü

lete

t is

leírt

a

108

Barać cseppkőbarlangok/Baraćeve špilje A Barac cseppkőbarlangok 1699-ben kerültek fel a domborzati térképekre, majd 1892-ben váltak látogathatóvá. Abban az időben az uraságok Károlyvárostól lovaskocsikkal érkeztek a barlangokhoz, melyekben aztán fáklyás menetben vezették őket körbe.

Fáklyák a csarnokokban

Barać cseppkőbarlangokSzervezett barlangtúra a Barać cseppkőbarlangokba

Nagy barlangrendszerőslénytani és régészeti leletek, föld alatti állatvilágwww.baraceve-spilje.hr

Gajina pećinaA japodák idejéből származó leletek régészeti lelőhelye, sportmászó és pihenőhelywww.rakovica.hr

Vrlovka üreg Kamanjnálkülönféle őskori és római szerszámok és agyagedény maradványok, vala-mint II. Claudius római császár (ur-alkodott: 268-270) római pénzérméjewww.kamanje.hr

A B

arać

cse

ppkő

barl

ango

k R

akov

icát

ól

6 ki

lom

éter

re h

elye

zked

nek

el

Min

dhár

om b

arla

ng b

ejár

ata

az é

szak

i old

alon

tal

álha

tó

Hár

om b

arla

ng:

a G

ornj

a, a

D

onja

és

a N

ova

109

Rakovicától keletre helyezkednek el a Felső-, az Alsó- és az Új barlangból álló Barać cseppkőbarlangok (Baraćeve špilje). A barlangrendszer 12 km hosszú, a Felső barlang csarnokai és járatai látogathatók. A barlangokról szóló első leírás Die Wassernoth im Karst néven jelent meg 1874-ben, szerzője I. T. Bunek. A barlangok őslénytani és régészeti kutatásának Mijo Kišpatić professzor szentel nagyobb figyelmet, kinek írásai 1885-ben jelennek meg a Horvát Régészeti Társaság Viestnik c. kiadványában, illetve „Képek a földtanból” című könyvében. Az értékes lelőhely minél jobb megőrzése érdekében az ő kezdeményezésére alapították meg 1892-ben azt a bizottságot, melynek a Barać cseppkőbarlangok feltárása és rendbetétele volt a feladata.

Az

őslé

nyta

ni é

s ré

gész

eti k

utat

ások

at

Mijo

Kišp

atić

vég

ezte

A B

arać

cse

ppkő

barl

ango

kbel

i kir

ándu

lásr

ól

Josip

pl.

Sugh

is ír

t 189

8-ba

n

A B

arać

cse

ppkő

barl

ango

k

élőv

ilága

110

Szeretem csodatevő tündéridet,gyermekidnek katonás csínyeit,Az én Likámnak hullámzó völgyeit,Karcsú tölgyeit, sudár jegenyéit...

Danilo Medić 1873. Velebit

Mindenféle csodák erdejeErdészeti múzeum Horvátország három legrégebbi erdészetének egyikébenKrasnowww.tz-senj.hr

Štirovačatúrázás, mint a társasági élet egy kel-lemes formájaPD Šumar, június végénwww.pdsumar.hr

Táborozás a Mrkvištébantúrázás és szórakozásSenji Zavižan hegymászó egyesület, július végénwww.hpd.zavizan.com

Štirovača

Jege

nyeb

ükkö

s fe

nyve

s 80

0 m

-es

teng

ersz

int f

elet

ti m

agas

ságo

nA

heg

yi n

övén

yi ö

veze

t leg

elte

rjedt

ebb

erdő

közö

sség

e a

bükk

ös

111

Az Észak- Velebit Nemzeti Park déli része foglalja magában a Štirovača hegyvidéki völgyeinek egy részét, amely nagy kiterjedésű, jól megóvott fenyveseiről, friss hegyi levegőjéről, valamint gazdag növény- és állatvilágáról nevezetes. A Štirovača a Park azon kevés helyei közé tartozik, ahol egy iható vizű forrás, valamint több patakocska is ered, melyek a környező nedves mezőket öntözik. A Štirovača egykoron - különösképpen a forró nyári hónapokban – igen kedvelt kirándulóhelynek számított. Volt ott fakitermelő üzem, étterem, voltak házak, melyekben a helyi állattenyésztők éltek családjaikkal, és kellemes pihenőhelyek az idelátogatóknak.

Vele

biti

fen

yőer

dők

Erde

i élő

hely

ek n

agy

szám

ú ál

lat r

észé

re

Együ

ttm

űköd

és a

z in

tézm

énye

k és

a m

agán

embe

rek

közö

tt a

z él

ővilá

g sz

emm

el t

artá

sa é

rdek

ében

112

Cissa és Novalja Cissa volt Pag szigetének legnagyobb római kori települése. A legenda szerint a IV. században egy földrengésben lerombolt, majd elsüllyedt város maradványai még ma is láthatóak a Caska fürdőhely homokos és aprókavicsos tengerfenekén.

Az elsüllyedt város Novaljai kulturális nyár Novalja, június – szeptemberwww.tz-novalja.hr

Novaljai Városi Múzeumrégészeti-, víz alatti régészeti-, néprajzi-, művészeti- és fotó gyűjteménywww.muzej.novalja.hr

Talijanova bužaókori földalatti vízvezeték, hossza 1050 mwww.otok-pag.net

Nov

alja

nev

e a

latin

nov

alia

(kik

ötő)

szó

ból s

zárm

azik

Am

fora

, egy

elsü

llyed

t óko

ri ha

jó

rako

mán

yána

k m

arad

vány

ai

A h

omok

os te

nger

fené

ken

láth

atóa

k az

el

sülly

edt t

elep

ülés

mar

advá

nyai

113

A római kori Cissa város idejéből (Kr. e. I. sz.) maradt fenn az egy kilométer hosszú, élő sziklába vájt, föld alatti vízvezeték, amely Cissát és annak kikötőjét, Novalját, melynek neve a latin navalia szóból (jelentése: kikötő) ered, látta el vízzel. Az ókori vízvezeték bejáratánál lévő novaljai Városi Múzeum attraktív gyűjteményekkel illusztrálja a különféle történelmi időszakokat. A szárazföldön és a tengerben egyaránt több jelentős római kori lelet is van még errefelé, mint például a villa rustica maradványai mozaikokkal, vagy egy elsüllyedt ókori hajó roncsai a tenger fenekén. Cissa pusztulása után Novalja jelentős településsé fejlődött az V. században, amiről három nagyszerű korakeresztény bazilika romjai is tanúskodnak.

Róm

ai k

ori m

arad

vány

ok n

agy

szám

ban

a te

nger

ben

és a

szá

razf

öldö

nTa

lijan

ova

buža

, egy

kilo

mét

er h

ossz

ú fö

ld a

latt

i víz

veze

ték

A h

al a

z ók

orba

n is

a te

rüle

t al

apve

tő é

lelm

iszer

e vo

lt

114

Boldogasszony Az Adria keleti partjának legrégebbi ismert Boldogasszony ábrázolása a novaljai ereklyetartón látható. Az imádsághoz kezeit széttáró Szűzanya alakja száz évvel a 431-es efezusi zsinat előtt készült, melyet követően számos Adria parti templomot szenteltek a Szűzanyának.

Szűzanya

Szen

t Ant

al k

iste

mpl

om a

Nov

alja

-i m

ezőn

Nov

alja

i ere

klye

tart

ó a

z V.

szá

zadb

ól

Kat

e N

oval

jka

Novaljai ereklyetartóA korai kereszténység időszakanak egyik legszebb ereklyetartója

115

Pag szigete már a korai őskőkorban is lakott volt. Az időszámításunk előtti utolsó évszázadokban a liburnok telepednek le, kiknek dombokra épült vártelepülései még ma is láthatók. A nyugati Római Császárság 476-ban bekövetkezett bukásával a nagy népvándorlás korában a szigetet különféle népek veszik birtokukba, majd a VII. században érkeznek meg a horvátok, kiknek fő települése Keša (neve a régi Cissáéból származik) volt. A XII. században a Rab és Zadar között a sziget fennhatóságáért folytatott harcban Keša elpusztul, s Pag városa veszi át a vezető szerepet. A 2010-es év szenzációjának számított a legrégebbi

horvát bronz ékszer (IX. - XI. sz.) feltárása, melyet egy gyermeksírban, a Szent György-templom közelében találtak.

A k

orak

eres

ztén

y k

ori e

rekl

yeta

rtót

a

zada

ri Ré

gész

eti M

úzeu

mba

n őr

zik

A n

agy

népv

ándo

rlás

idej

én a

sz

iget

et k

ülön

féle

nép

ek le

pik

el

116

A Kijac-foktól a Mandalina-öbölig Senj városán felül, melynek egykori dicső uszkokokjait, majd kereskedelmi flottáját ma a Senj Vitorlásklub képviseli, a terület kisebb tengerparti települései: Bunica, Kalic, Sveti Juraj, Lukovo Otočko, Donja Klada, Starigrad, Jablanac, Stinica, Prizna, Cesarica, Karlobag városka, Lukovo Šugarje és Baric Draga. A tenger errefelé kristálytiszta.

KristálytisztaVitorlásversenySenj, júliuswww.tz-senj.hr

Halász fiesztákSenj és Sv. Juraj, júliuswww.tz-senj.hr

A b

óra

a se

nji t

erül

et s

aját

sága

Kri

stál

ytis

zta

a te

nger

az

Adr

ia e

zen

rész

ében

117

Lika-Senj megyének az észak felől a Senjnél lévő Kijac-foktól dél felé a Barić Drage településtől délre lévő Mandalina-öbölig a Velebit alatt 118 km hosszan húzódó keskeny tengerparti sávja a horvát Riviéra egyik leglenyűgözőbb része. Mivel a turistaszezon a hegység „árnyékában” rövidebb ideig tart, az itteni ódon halásztelepülések kevésbé ismertek, ám a fürdőzés, a hegyi utakon megtett séták, vagy túrázás örömein felül nyugalmat és csendet kínálnak. Innen aztán tényleg könnyűszerrel válthatunk: a közeli szigeteken pezseg a hamisítatlan nyári tengerparti élet míg a hegyekben virágzó mezők, árnyat adó erdők, gyönyörű patakok és kis folyók kelletik magukat.

A h

orvá

t ten

gerp

art e

gész

ének

eg

yik

legl

enyű

göző

bb ré

sze

A k

iseb

b te

nger

mel

léki

tele

pülé

sek

igen

csak

fest

őiek

Az

apró

hal

ászf

alva

k ny

ugal

mat

ár

aszt

anak

A k

örny

ezet

vál

tozt

atás

mód

fele

tt

egys

zerű

118

Öböl A velebiti tengermellék egyik legcsodásabb öble, a Zavratnica, a kilátóval megspékelt felső túraútvonal és a tengerparti sétány XX. század elején történt megépültével lett a bécsi és prágai elit tengerparti gyógyhelyévé.

Zavratnica

Zavr

atni

ca –

196

4-tő

l véd

ett v

idék

119

A velebiti sziklába vájt attraktív, 900 m hosszúságú keskeny öböl a norvég fjordokra emlékeztet. Szélessége 50 és 150 m között mozog, a szurdok magassága pedig 100 m-ig terjed. Jablanactól a tengerparton megtett alig 15 perces sétára van. Az öböl Zavratnica faluból a kilátótól a tengerhez vezető homokos úton leereszkedve is megközelíthető. Zavratnica a karbonátos sziklákat szétzúzó tektonikus mozgások hatására jött létre, melyek után a szoros megmélyítette a Velebit vizeit. Mivel az Adriai-tenger partja lassan süllyed, a Zavratnica szorosa is a tengerbe ereszkedett. Zavratnica csáberejének a híres író, Vjenceslav Novak sem tudott ellenállni, aki ezen a helyen merített ihletet műveihez.

A b

écsi

és

a pr

ágai

elit

disz

krét

ny

aral

óhel

ye a

XX.

szá

zad

elej

én

Zavr

atni

ca 1

981

óta

a Ve

lebi

t Ter

-m

észe

tpar

k ré

sze

120

Bijele és Samarske stijene/Fehér- és Nyerges- sziklák A különleges szépségű Bijele és Samarske stijene semmihez sem hasonlatosak. Zordon és elementáris természeti szépségük ellenállhatatlanul vonzza az embert. A természet itt a karsztalakzatok valódi labirintusát, számos magas függőleges sziklát és mély, átjárhatatlan, aljukon örök hó borította zsombolyokat és szurdokokat teremtett.

Elbűvölően szépekFehér- és Nyerges-sziklák egyedülálló geomorfológiai karsztképződménywww.tz-grada-ogulina.hr www.tz-senj.hr

Vihoraški put/Vihoraši útösszeköti a Fehér és Nyerges Sziklákat

Vrtovi/Kerteknövényekben gazdag kis tisztások

A F

ehér

- és

Nye

rges

-szi

klák

a fü

ggől

eges

, feh

ér s

zikl

ákró

l ka

pták

nev

üket

A F

ehér

- és

Nye

rges

-szi

klák

kül

önle

ges

eszt

étik

ai

élm

ényt

nyú

jtana

kA

z er

dő a

mag

asla

ti ré

szek

en é

rinte

tlen

121

A Bijele és Samarske stijene a Velika Kapela hegység elválaszthatatlan részét képezik. Kezdetekben a két sziklataraj egyetlen hegygerincet alkotott, majd a tektonikus erők ezt az egységes egészet több kisebb részre darabolták szét, melyek az éghajlati és kémiai behatásoknak köszönhetően nyerték el mai lenyűgöző formáikat. A képződményeket az emberekben általuk keltett asszociációk szerint a következőképpen nevezték el: Dvorac (Vár), Čovuljak (Emberke), Morski pas (Cápa), Amfiteatar (Amfiteátrum), Piramida (Piramis), Dvorac-Kula (Vár-Torony), Prsti (Ujjak)…Szépségük és az itt tanyázó endemikus növényfajták miatt a Bijele és Samarske stijene sziklaközösséget 1985-ben

nyilvánították szigorúan védett rezervátummá. Azáltal, hogy megközelíthetetlenségükből fakadóan a sziklák jó ideig el voltak zárva a külvilágtól, és kevéssé voltak ismertek, természeti adottságaik érintetlenek maradtak. A Fehér Sziklákhoz vezető utat elsőként azok az erdőkerülők fedezték fel, akik 1899. július 28-én egy medvét üldözve egy ránézésre átjárhatatlan tájékon egy átjáróra bukkantak.

A s

zikl

ák a

z át

járh

atat

lan

zsom

boly

okbó

l és

szur

doko

kból

em

elke

dnek

ki,

mel

yek

aljá

n ör

ök h

ó ho

nol

Az

első

bot

anik

us, a

ki fe

lmás

zott

a F

ehér

Szi

klák

ra,

Dra

gutin

Hirc

vol

t, 18

99. j

úliu

s 28

-án

A te

rmés

zet k

arsz

tműh

elye

min

dig

új é

lmén

yeke

t és

rész

lete

ket k

ínál

a lá

toga

tó s

zám

ára

122

Illatozó szalmagyopár Ó Velebitem, te hullámzó kőrengetegSzeretem gyopárjaid illatát.Völgyeidnek ezerszín virágát,Meredélyid kevély kővilágát.Sudár jegenyéid díszes ágát.

Danilo Medić 1873. Velebitu

Ezerszín virágVelebiti BotanikuskertÉszak- Velebit Nemzeti Parkwww.np-sjeverni-velebit.hr

Zavižan Meteorológiai állomásHorvátország legmagasabban fekvő meteorológiai állomása

A h

egyi

mez

ők é

s le

gelő

k fo

ntos

ak a

bio

válto

zato

sság

m

egőr

zésé

nek

szem

pont

jábó

lN

övén

ytan

ilag

külö

nleg

esen

vál

toza

tos

vidé

k

123

A Velebit területén több, mint 1850 növényfajt tartanak nyilván, melyek közül nyolcvan tősgyökös fajta, s ezek közül a legismertebbek a velebiti degenia, a horvát sibiraea, valamint a horvát ikravirág, a velebiti szegfű és a Kitaibel-harangláb. Ezért aztán a hegység egésze természetparki státust élvez, melyen belül két nemzeti park is van: déli oldalán a Paklenica Nemzeti Park, északi részében pedig az Észak- Velebit Nemzeti Park. A Velebit Természetparkon belül különleges védettséget élvez a Hajdučki és Rožanski kukovi szigorúan védett rezervátuma, a Štirovača erdei vegetáció különleges rezervátuma és a Zavižanon lévő Velebiti Botanikuskert természeti egységek, de ezeken felül további különálló természeti képződmények is védettség alatt állnak.

Az

egye

s fa

jok

begy

űjté

se é

s m

egha

táro

zása

in

tézm

énye

k, e

gyes

ület

ek é

s m

agán

szem

élye

k ál

tal t

örté

nik

Az

élőh

elye

k vá

ltoz

atos

sága

ked

veze

tt a

kül

önle

ges

növé

nyvi

lág

kial

akul

ásán

ak

124

Rastoke A Slunjčica-folyó képe varázslatos és lenyűgöző. Ez a mesebeli világ mésztufa rögöket, gyöngyház fényű mohát, számtalan csillogó vízesést és pajkos zúgót tár elénk. Ott, ahol a Slunjčica beletorkollik a Koranába, akár tíz méter magas zuhatagokat is láthatunk, melyek közül a legszebbek a Veliki buk (Nagy zúgó), a Hrvoje és a Vilina kosa (Tündérhaj).

TündérhajMájus 1.-i ünnepekizgalmas rendezvények a Koranán és a MrežnicánRastoke, májuswww.mirjana-rastoke.com

Lakodalom Rastokébana Holjevac család birtokánRastoke, egész éven átwww.slunj-rastoke.com

A rastokei háztető alatta hagyományos házi ételek ünnepeRastokewww.slunj-rastoke.com

Var

ázsl

atos

, len

yűgö

ző lá

tván

y

Rast

oke

Kis

Plit

vicé

nek

is ne

vezi

k

125

Rastoke zuhatagaival, vízeséseivel, zúgóival szigetecskéivel, patakjaival, zöldjével, növényvilágával és lakóhelyként szolgáló mesebeli házikóival és vízimalmaival bűvöl el. Neve (rastoka-torkolatág) arról tanúskodik, hogy a víz itt torkollik szét újabb folyamokba. A Slunjčica zuhatagai itt gazdagon szerteágazóak. Több mint húsz zuhataggal és vízeséssel a Slunjčica rengeteg ágba torkollik szét, a házak és vízimalmok között folydogál, kőhidacskák alatt csörgedezik, néhol tavakat formálva, csendesen, máshol zúg és morajlik, buzog és gőzölög. A kis hidak alatti tiszta vízben pisztrángok úszkálnak. Rastokét Kis Plitvicének is nevezik, mert a zuhatagok, a víz áttetszősége, az illat és a levegő frissesség révén mintha csak a legismertebb és legrégebbi horvát nemzeti park előcsarnokában járnánk.

Rast

oke

arró

l kap

ta a

nev

ét, h

ogy

a ví

z itt

tork

ollik

sz

ét é

s öm

lik á

t úja

bb fo

lyam

okba

Sl

unjč

ica,

zúg

és

mor

ajlik

, bu

zog

és g

őzöl

ög

126

Klek Egész Horvátországban nincs még egy hegycsúcs, amely oly annyira foglalkoztatta volna a népi képzelőerőt, mint a Klek. A legendárium szerint a Klek boszorkányok tanyája, akik gyakorlatilag a Klek és Ogulin jelképeivé lettek. A hatalmas hegy távolból nézve egy alvó fenevadnak tűnik, melynek mintha Klečice nevű két sziklája lenne a két lába, s csúcssziklája lenne a feje.

Alvó fenevadBoszorkák, tündérek és varázslókfesztivál, seprűn repülés vizsga letételeprogramok minden korosztálynakKlek, júniuswww.ng-junior.comwww.tz-grada-ogulina.hr

Botanikus tanösvény ismerkedés a növényközösségekkel és a tősgyökös fajokkal Klekwww.aktivni-odmor.comwww.tz-grada-ogulina.hr

HOC BjelolasicaHorvát Olimpiai Központwww.bjelolasica.hr

Kle

k, a

kie

mel

kedő

heg

ycsú

cs a

Vel

ika

Kap

ela

mas

szív

um k

elet

i per

emén

127

A Klek egy 3-4 km hosszúságban északnyugat-délkelet irányban húzódó hegygerinc, melyet lábától egészen a tarajáig erdőpalást borít, míg a hegy lábánál tavaszi növényekben bővelkedő tágas mezők terülnek el. A Klek az egyik legismertebb hegyünk, mind szokatlan külalakja, mind azon 200 m magas sziklája miatt, amely mindig is vonzotta a hegymászókat. Ez egy majd 4 km hosszú erdős hegygerinc, melynek egyik oldaláról egy hatalmas kőszikla, másik oldaláról pedig két kőfej, a Klečice emelkedik ki. A Velika Kapela hegymasszívum részét képezi. A Klek szépségétől megbűvölve Johannes Frischauf grazi matematikatanár 1874-ben kezdeményezte a horvátországi hegymászó egyesület

létrehozását. A szervezett hegymászás kezdeteinek emlékére a Klek képe ott díszeleg a Horvát Hegymászó Szövetség emblémáján.

Klek Geológia tanösvényIsmerkedés a Klek védett természeti terület – jelentős tájkép földtani kincseivelwww.karlovac-nature.hrwww.tz-grada-ogulina.hr

A hegymászók újévének a köszöntéseKlek, az új év beköszönte utáni első hétvégewww.plsavez.hrwww.tz-grada-ogulina.hr

Var

ázsl

atos

Kle

k, a

z al

vó fe

neva

dA

Kle

k dé

lkel

eti s

zikl

ája,

a h

orvá

t heg

ymás

zók

első

tan

ulóp

ályá

ja

Oto

n Po

stru

žnik

, Kle

k, 1

929.

128

Kuterevo Két hegyi településről – a Velebit Természetparkban 800 m magasan lévő Krasno és az 559 méter magasan lévő Kuterevo – egész Horvátországnak tudomása van.Medvebocsok és

tamburicákKuterevo - medvebocsok menhelyeaz anyjuk nélkül maradt bocsok menedékhelyewww.kuterevo-medvjedi.hr

Az

anyj

uk á

ltal

mag

ukra

hag

yott

med

vebo

csok

Ku

tere

vóba

n le

lnek

men

edék

re

129

Az Észak-Velebit lankáin lévő Kuterevo ősidők óta ácsmestereiről ismert, akik hordócskáikat, kupáikat és székeiket még a messzi dalmáciai vásárokban is árulják. Különösképpen ügyeskezű készítői a dangubica vagy samica tamburicának, melyet még kuterevka néven is emlegetnek. Rátermett fafaragóként még a tengeri csónakokhoz is készítenek hosszúkás evezőket. Kuterevo még azon medvemenhelyről is nevezetes, amely az anyjuk által magukra hagyott medvebocsoknak nyújt menedéket. A nyugalmas pihenés céljából ideérkező turistáknak így még sem az az érzésük, hogy a vadon mélyén vannak, hiszen a „természet” csupán száz méternyire van innen, s hívásának bármikor eleget tehetnek.

A k

ülön

féle

tudá

sú é

s fo

glal

kozá

sú ö

nkén

tese

k Ku

tere

vo á

lland

ó lá

toga

tói

A k

uter

evka

név

en is

mer

t tam

buri

ca

kész

ítője

130

Krasno A legenda szerint pásztorgyerekek egy csodás virágot találtak, melynek csíralevelében a Szűzanya alakját vélték felfedezni. Leszakították és elvitték a faluba, ám másnap reggel ugyana-zon a helyen találták meg, ahol leszakították. Mindez többször is megismétlődött, majd a krasnoiak egy kápolnát emeltek a Szűzanya tiszteletére, melynek oltára pont ott helyezkedik el, ahol a virág kinőtt. A kegyhelyre egykoron Kis- és Nagyboldo-gasszony napján Bosznia nyugati feléből, Kordunból, Likából és Krbavából érkeztek zarándokok, míg napjainkban egész Horvátországból, sőt az egész világból érkeznek a hívők.

Csodás virág Krasnoi sajt a végtelen velebiti vidékeket és a likai állattenyésztők erőfeszítéseit testesíti megKrasnowww.tz-senj.hr

Antal-nap Krasnobanszokások felelevenítése és Likai olimpiaKrasno, június 13. www.tz-senj.hr

Krasnoi Szűzanyakegyhely, ahová egész Horvátországból érkeznek a hívőkKrasno, augusztus 15. www.tz-senj.hr

A k

rasn

oi s

ajt

tehé

n- é

s ju

htej

ből k

észü

lK

rasn

o a

Nad

žak-

bil,

vala

min

t a S

enji

és a

Šv

iči b

il al

jába

n he

lyez

kedi

k el

131

Krasno idillikus hegyi falva egy 800 méteres tengerszint feletti magasságon lévő völgyben, a Nadžak-bil, valamint a Senji és a Šviči bil aljában helyezkedik el. A települést 14 faluközösség alkotja, melyek a meredélyek és csúcsok által karéjozott 7 km hosszú, magaslati és erdőkkel borított festői Krasno polje völgy peremrészein helyezkednek el. A vidék hagyományos mestersége az erdészet, és Krasno büszkél-kedhet Horvátország első erdőgazdaságával is, melyet a régmúlt 1725-ös esztendőben alapítottak. Az erdőgazdaság megalapításának 240-ik évfordulója alkalmából nyitott meg az első erdészeti múzeum, amely azt idézi fel, hogy egyko-ron hogyan is folyt az erdészkedés, s egyben arra is felhívja a

figyelmet, hogy az erdőkkel gondosan kell gazdálkodni. A sok éves tapasztalatnak, a hagyományos receptúráknak és a házi tejnek köszönhetően a helyi sajtüzemben remek tehén- és juh sajtot állítanak elő. Krasnoban székel az Észak-Velebit Nemzeti Park igazgatósága is.

A c

sodá

s vi

rágo

t a le

gend

a sz

erin

t Kra

sno

fele

tt p

illan

tott

ák m

eg a

pás

ztor

gyer

ekek

132

Lika-Karlovac turisztikai régió területén remek lehetőségek kínálkoznak az aktív pihenéshez. Itt minden korosztályhoz és minden erőnléthez megtalálhatjuk a legalkalmasabb szaba-didős és sport lehetőségeket. A hegyi ózonnal, vagy tengeri aeroszolokkal gazdagított tiszta erdei levegőn tett pihen-tető sétáktól a mérsékelt erőnlétet igénylő túrázásig és az extrém igényű alpinista expedíciókig. A barlangok szervezett bejárásától a még fel nem tárt üregekbe történő barlangászati alászállásokig, illetve a kisebb vagy nagyobb mélységekre

Pazar rekreációs park

133

történő merülésekig a tengerfenékre. Az áttetsző folyókban, tavakban, vagy az adriai strandokon történő fürdőzéstől a kenuzásig, kajakozásig, vadvízi evezésig és vitorlázásig. A régió minden részében lehetőség nyílik a vadászatra és a halászatra. A térség fő ütőkártyáit a téli sportok képe-zik, míg a kerékpározás is egyre inkább a Lika és Karlovac területén űzött aktív sportolás védjegyévé válik.

134

Kerékpározás és vadvízi evezés A kerékpár a horvátországi megjelenését követően re-kord sebességgel vált a vidéki emberek kedvencévé. A bi-ciklit később az autó váltotta fel, míg az autópályák új hálózatának kiépülésével a motoros közlekedés alól egyre inkább felszabaduló országutakon és helyi utakon ismét biztonságos a kerékpározás. Az útba eső falusi portákon egy szívélyes mosoly kíséretében ivóvizet, sőt házi ételt is kínálnak. S valóban, Karlovac megye feledhetetlen hétvégi kerékpáros túrákat és aktív pihenést kínál.

Cycling with SoulBjelolasica Horvát Olimpiai Központ, Jasenakban helyezkedik el www.bjelolasica.hr

Bike&Bed mintegy száz, Bike&Bed szállást kínáló hely www.bicikl.hr www.tzkz.hr

Kerékpáros turizmus11 megyei kerékpáros útvonal, melyek összhossza eléri a 700 km-tKerékpáros térképek, jelzések, kerékpárkölcsönzés, kerékpárjavításcikloturizam.tzkz.hr

Heg

ymás

zás,

séta

utak

, tan

ösvé

nyek

, nor

dic

wal

king

135

Élményszámba megy Karlovac megye kerékpárútjain te-kerni, magunkba szívni a természet szépségeit, s eleget tenni a helyiek vendégszeretetének. Az áttetsző folyók folyását kísérő helyi utakon megtett nem megterhelő kerékpározás az alkalomszerű biciklistáknak s a természet igaz szerelmeseinek ajánlott, míg az ember utolsó erejét is felemésztő hegyi szakaszok azoknak jelentenek kihívást, akik mind magukból, mind a biciklijükből a maximumot kívánják kisajtolni. Minden útvonal külön élményt ígér, melyet a mérsékelt áron kínált különleges ételválaszték tesz teljessé. A helyi ételkülönlegességek egy-egy zuhatagra vagy csendes tóra néző helyszínen történő elfogyasztá-

Toplice Lešće, a Dobra-folyó mellett www.toplice-lesce.com Petrova gora turistaközpont www.muljava.hr

Mirjana turistaközpont Rastoke www.mirjana-rastoke.com

SrCe Priroda, falusi vendégfogadóSrakovčic priroda.hotelkorana.hr

Szállás www.tzkz.hr/cgi-bin/smjestaj/smjestaj_trazilica.asp

sa, legendákkal fűszerezett gazdag történelmi örökség, Bike&Bed szállás, biciklis hotel, szerelőműhely és bicikli-bolt – minden, amire egy biciklistának szüksége lehet!

136

Túrázás és búvárkodás Lika-Senj megye a szárazföldi hátországtól és hegyektől egészen a tengerpartig és szigetekig terjedő változatos területe és dina-mikus tájai az aktív pihenés legkülönfélébb válfajait kínálják. Tracking with Heart

Különleges kínálat hegymászás, kenuzás, barlang- és üreg túra, vadászat és halászat

www.lickosenjska.comwww.bk-barkan.spaces.live.comwww.pp-velebit.hr/turponudawww.np-plitvicka-jezera.hrwww.tzplitvice.hrwww.rizvancity.com

www.hpdzeljeznicar.hrwww.quad-klub-otocac.hrwww.gacka.hrwww.kkk-gacka-otocac.hrwww.sru-lika-gospic.comwww.krpan-lov.com

137

Gyalogtúrázás, kerékpározás és hegymászás – csupán egynéhány azon szabadidős tevékenységek közül, melyek a szárazföldön kínálkoznak, míg a tenger partján a búvárkodás, a szörfölés és a víz alatti halászat csábít. A vidék egyik fő ütőkártyája a szárazföldi és tengermelléki részében kínált rekreációs tevékenységek széles palettája: a rekreációs gyaloglástól és túrázástól a hegymászásig, az úszástól a szörfölésen, a búvárkodáson és a víz alatti halászaton át egészen a vitorlázásig. S mindenek felett áll annak lehetősége, hogy mindezen tevékenységeket napi vagy heti szinten is kombinálhatjuk, amivel szintúgy a helyi szokásrendhez alkalmazkodunk, hiszen a Velebit lábánál élő helyiek ősidők óta mind a tengerre, mind a hegyekre rá voltak utalva.

Szen

t-he

gy/S

veto

brd

o (1

752

m)

a Ve

lebi

t dél

kele

ti ág

ában

, ott

aho

l a z

adar

i rég

ió k

ezdő

dik

138

Világörökség

A Velebit hegységet az UNESCO

1978-ban vette fel a Bioszféra

Rezervátumok Világhálózatába

az Ember és Bioszféra (M & B)

programon belül.

A Plitvicei-tavak Nemzeti Parkot

1979-ben vették fel a Világörökségi

listára.

Az Észak-Velebit Nemzeti Park

a Földközi-tengeri térség tíz

legjelentősebb erdős területének

listáján szerepel a World Wildlife

Fund Ajándék a Földön programján

belül.

139

KiadóHorvát Idegenforgalmi Közösség

A kiadásért felelNiko Bulić, igazgató

SzerkesztőSlavija Jačan Obratov

Szerkesztői asszisztensIva Puđak

SzerkesztőbizottságDina Begić (elnök), Ivan Radošević, Tihana Bakarić, Marijana Biondić, Tatjana Peranić-Samardžija, Ankica Puškarić, Maja Šikić és Mira Špoljarić

Recenzióprof. dr. Dane Pejnović

Koncepció Milan Sivački

Szerkesztés Mario Rebac

A szövegek összeállításában közreműködtekMiroslav Ambruš Kiš, dr.sc. Vuk Tvrtko Opačić (Zágrábi Egyetem Természettudományi-Matematika karának Földrajz tanszéke) Milan Kranjčević (Otočac Megyei Kamara), Igor Čulig (Karlovac Városi Múzeum), Goran Majetić, Irena Glavičić és Svjetlana Lupret-Obradović (Észak-Velebit Nemzeti Park), Dalibor Dabo (Novaljai Idegenforgalmi Közösség)

Lektor Katarina Cvijanović

FordításMaria Jakuš (olasz), Karin Gazarek (német), Asiatis, Paris (francia), Tihana Šurbek (szlovén), Rajka Kuhar (angol), Mira Horváth (magyar), Helena Jajac (cseh)

FényképekMario Romulić i Dražen Stojčić (táj, tenger alatti világ, élet, címlap), Aleksandar Gospić (Primorje és Velebit), Goran Sekula (Gacka), Stipe Surać (táj, Novalja, élet), Ivo Pervan (táj, élet, Lika), Mario Hlača, Ante Zubović és Romeo Ibrišević (táj, Pag, Velebit), Boris Krstinić és Krunoslav Rac (vegetáció, növény- és állatvilág), Filip Trezner, Igor Čepurkovski és Robert Fajt (karlovaci fürdőhelyek és rendezvények), Goran Šafarek (tenger alatti világ), Davor Rostuhar (rafting, kajak, kenu), Saša Pjanić (Senj), Zvonimir Tanocki (Modruš, Karlovac), Šime Strikoman (milleniumi fényképek, Karlovac, Ogulin), Domagoj Blažević (Klek), Goran Vranić (reprodukciók)

DizájnBojan Sivački

Idegen nyelvű szövegek tördelése Goran Šoša és Leo Vinković

IllusztrációkVančo Rebac

ProdukcióShm

NyomásNarodne novine, Zagreb

KiadásHorvát Idegenforgalmi Közösség © 2012.

Hrvatska turistička zajednicaHorvát Idegenforgalmi KözösségIblerov trg 10/IV, 10000 Zagreb, HrvatskaTelefon: 385 1 46 99 333, telefax: 385 1 45 57 [email protected]

Ingyenes kiadvány

140

hrvatska turistička zajednica

Iblerov trg 10/IV, p.p. 251

10000 Zagreb, Hrvatska

T +385 1 46 99 333,

F +385 1 455 7827

E [email protected]

www.hrvatska.hr

www.facebook.com/croatia.hr

www.youtube.com/croatia

issuu.com/croatia.hr

kroatische zentrale für tourismus,

Liechtensteinstraße 22 a, 1/1/7

A- 1090 Wien, Österreich,

T +43 1 585 38 84,

F +43 1 585 38 84 20

E [email protected]

http://at.croatia.hr


60313 Frankfurt/M, Hochstrasse 43,

Deutschland

T +49 69 23 85 350,

F +49 69 23 85 35 20

E [email protected]

http://de.croatia.hr


80469 München, Rumfordstrasse 7,

Deutschland

T +49 89 22 33 44,

F +49 89 22 33 77

E [email protected]

http://de.croatia.hr

ente nazionale croato per

il turismo,

20122 Milano, Piazzetta Pattari 1/3,

Italia

T +39 02 86 45 44 97,

F +39 02 86 45 45 74

E [email protected]

http://it.croatia.hr

ente nazionale croato per il

turismo,

Via Lucullo 3, 00187 Roma, Italia

T +39 06 32 11 0396,

F +39 06 32 11 1462

E [email protected]

http://it.croatia.hr

chorvatské turistické sdružení, 110

00 Praha 1, Krakovská 25,

Česká Republika

T +420 2 2221 1812,

F +420 2 2221 0793

E [email protected], [email protected]

http://cz.croatia.hr

chorvátske turistické združenie,

821 09 Bratislava, Trenčianska 5,

Slovenská Republika,

T +421 2 55 562 054,

T +421 2 55 415 415

F +421 2 55 422 619

E [email protected]

http://sk.croatia.hr

horvát idegenforgalmi közösség,

1054 Budapest, Akademia u. 1,

Magyarország

T+36 1 267 55 88,

F +36 1 267 55 99,

E [email protected]

http://hu.croatia.hr

office national croate de tourisme,

75116 Paris, 48, avenue Victor Hugo,

France

T +33 1 45 00 99 55,

T +33 1 45 00 99 57

F +33 1 45 00 99 56

E [email protected]

http://fr.croatia.hr

croatian national tourist office,

London W6 9ER, 2 Lanchesters,

162-164 Fulham Palace Road,

United Kingdom

T +44 208 563 79 79,

F +44 208 563 26 16

E [email protected]

http://gb.croatia.hr

croatian national tourist office,

New York 10118, 350 Fifth Avenue,

Suite 4003, U.S.A.

T +1 212 279 8674,

T + 1 212 279 8672,

toll-free: 800 829 4416

F + 1 212 279 8683

E [email protected]

http://us.croatia.hr

narodowy ośrodek informacji

turystycznej republiki chorwacji,

00-675 Warszawa, IPC Business Center,

ul. Koszykowa 54, Polska

T +48 22 828 51 93,

F +48 22 828 51 90

E [email protected]

http://pl.croatia.hr

kroatiska turistbyrån,

11135 Stockholm, Kungsgatan 24,

Sverige

T +46 8 53 482 080, +46 8 5348 2081,

F +46 8 20 24 60

E [email protected]

http://se.croatia.hr

kroatisch nationaal bureau voor

toerisme,

1081 GG Amsterdam, Nijenburg 2F,

Netherlands

T +31 20 661 64 22,

F +31 20 661 64 27

E [email protected]

http://nl.croatia.hr

office national croate

du tourisme,

1000 Bruxelles, Vieille Halle aux Blés

38, Belgique

T +32 2 55 018 88,

F + 32 255 018 83

E [email protected]

http://be.croatia.hr

хорватское туристическое

сообщество,

123610 Moscow, Krasnopresnenskaya

nab. 12, office 1502, Russia

T +7 495 258 15 07,

F +7 495 258 15 93

E [email protected]

http://ru.croatia.hr

hrvaška turistična skupnost,

1000 Ljubljana, Gosposvetska 2,

Slovenija

T 386 1 23 07 400,

F 386 1 23 07 404,

E [email protected]

http://si.croatia.hr


8004 Zürich, Badenerstr. 332,

Switzerland

T +41 43 336 2030,

T+41 43 336 2031,

T +41 43 336 2032,

T +41 43 336 2034,

F +41 43 336 2039,

E [email protected]

http://ch.croatia.hr

oficina nacional de turismo de

croacia, 28001 Madrid, Calle Claudio

Coello 22, esc.B,1°C, España

T +3491 781 5514,

F +3491 431 8443

E [email protected]

www.visitacroacia.es

クロアチア政府観光局

Ark Hills Executive Tower N613,

Akasaka 1-14-5, Minato-ku,

Tokyo 107-0052

T +81 03 6234 0711,

F +81 03 6234 0712

E [email protected]

www. visitcroatia.jp

ra

sto

ke

oto

k pag

Don

ji La

pac

Udb

ina

Lovi

nac

Gos

pić

Baš

ke O

štar

ije

Smilj

an

Lun

Nov

alja

Cas

ka

Jabl

anac

Kra

sno

Ličk

i Osi

k

Peru

šić

Kor

enic

a

Vrho

vine

Kut

erev

o

Svet

i Jur

aj

Senj

Bri

nje

Rak

ovic

aSa

bors

ko

Plaš

ki

Slun

j

Josi

pdol

Ošt

arije

Toun

j

Ogu

lin

Krn

jak

Vojn

ić

Bar

ilovi

ć

Kar

lova

c

Gen

eral

ski S

tol

Bos

iljev

o

Dug

a R

esa

Rib

nik

Net

retić

Oza

lj

Dra

gani

ć

Oto

čac

Star

igra

d

Kar

loba

g

Star

a N

oval

ja

Cet

ingr

ad

ho

rvá

tor

szá

g

li-k

a

2223

24

35

ra

sto

ke

plit

vič

ka

jez

era

oto

k pag

du

bo

vac

no

vig

ra

d

đu

lin

po

no

r

sok

ola

c

neh

aj

luk

ina ja

ma

vel

iki k

oz

jak

kiz

a

deg

enia

vel

ebit

ica

leo

nto

pod

ium

a

lpin

um

lili

um

iris

c

ro

atic

a

tulo

ve

gr

ede

sim

on

ov

ića

sta

pin

a

bij

ele

i

sam

ar

ske

stij

ene

ho

rvá

tor

szá

g

li-k

a

zir

Don

ji La

pac

Udb

ina

Lovi

nac

Gos

pić

Baš

ke O

štar

ije

Smilj

an

Lun

Nov

alja

Cas

kaPriz

na

Jabl

anac

Kra

sno

Ličk

i Osi

k

Peru

šić

Kor

enic

a

Vrho

vine

Kut

erev

o

Svet

i Jur

aj

Senj

Bri

nje

Rak

ovic

aSa

bors

ko

Plaš

ki

Slun

j

Josi

pdol

Ošt

arije

Toun

j

Ogu

lin

Krn

jak

Vojn

ić

Bar

ilovi

ć

Kar

lova

c

Gen

eral

ski S

tol

Bos

iljev

o

Dug

a R

esa

Rib

nik

Net

retić

Oza

lj

Dra

gani

ć

Oto

čac

Star

igra

d

Kar

loba

g

Star

a N

oval

ja

Cet

ingr

ad

3 71

1. N

emze

tköz

i Fol

klór

fesz

tivá

l, w

ww.

ka-m

ff.or

g2.

Aut

ocro

ss, w

ww.

ribni

cka-

dolin

a.co

m3.

Vin

ce-n

ap, w

ww.

tz-d

ugar

esa.

hr4.

Kar

lova

c Vá

rosi

Múz

eum

a, w

ww.

gmk.

hr5.

Sör

napo

k, w

ww.

dani

piva

.com

6. H

alás

zat,

ww

w.tz

kz.h

r7.

His

tori

a vi

va w

ww.

karlo

vac-

tour

istin

fo.h

r8.

Kar

lova

c m

ost w

ante

d,

ww

w.pr

omen

ada-

klub

.hr

9. D

ubov

aci N

emes

i Vás

ár,

ww

w.ka

rlova

c-to

urist

info

.hr

10. C

iklo

bajk

a, w

ww.

tz-g

rada

-ogu

lina.

hr,

11. H

árom

tó b

icik

lis v

erse

ny, w

ww.

baba

roge

.hr

, ww

w.ka

rlova

c-to

urist

info

.hr

12. K

ápos

ztan

apok

, ww

w.og

ulin

.hr

ww

w.ak

tivni

-odm

or.co

m

13. M

ézna

pok,

ww

w.og

ulin

.hr

14. C

sóna

kok

a M

režn

icán

, ww

w.tz

kz.h

r15

. Raf

ting

, ww

w.ka

nuki

ng-a

vant

ura.

hr16

. Fot

o sa

fari

, ww

w.tz

kz.h

r17

. Bot

anik

ai ta

nösv

ény,

w

ww.

tz-g

rada

-ogu

lina.

hr18

. Mes

efes

ztiv

ál, w

ww.

tz-g

rada

-ogu

lina.

hr19

. Gye

rmek

fogl

alko

záso

k,

ww

w.tz

-gra

da-o

gulin

a.hr

20. E

vezé

s a S

ablja

ci-t

avon

, w

ww.

tz-g

rada

-ogu

lina.

hr21

. Vár

osné

zés,

ww

w.lic

kose

njsk

a.co

m22

. Esk

üvő

a Ra

stok

én,

ww

w.slu

nj-r

asto

ke.co

m23

. Síe

lés,

ww

w.tz

kz.h

r24

. Vit

orlá

zás,

ww

w.tz

-sen

j.hr

25. S

amba

stic

o, w

ww.

tz-s

enj.h

r26

. Szá

nkóz

ás, w

ww.

tzkz

.hr

27. V

adás

zat,

ww

w.tz

kz.h

r28

. Slu

nj-i

sajt

kóst

olda

, ww

w.tz

kz.h

r29

. Köz

ép-a

dria

i kla

pák

fesz

tivá

lja,

ww

w.se

nj.h

r30

. Usz

kok

napo

k, w

ww.

tz-s

enj.h

r31

. Pál

inka

, ww

w.tz

kz.h

r32

. Mač

kare

, ww

w.ra

kovi

ca.h

r 33

. Win

neto

ulan

d Fe

szti

vál,

ww

w.ra

kovi

ca.h

r 34

. Hal

ász fi

eszt

a Sv

. Jur

jébe

n, w

ww.

tz-s

enj.h

35. Z

aviž

an-i

emel

kedő

, ww

w.tz

-sen

j.hr

36. O

toča

ci re

pülő

tér,

ww

w.ot

ocac

.hr

37. Í

jász

at, w

ww.

tzkz

.hr

38. K

arlo

vac m

egye

gyó

gynö

vény

eine

k N

apja

i, w

ww.

rako

vica.h

r39

. Lov

as m

arat

on, w

ww.

rako

vica

.hr

40. S

tari

grad

hal

ásza

t, w

ww.

tzkz

.hr

41. V

eleb

iti b

otan

ikus

kert

, w

ww.

np-s

jeve

rni-v

eleb

it.hr

42. Ö

ko-e

tno

vásá

r, w

ww.

tz-o

toca

c.hr

43. S

port

horg

ásza

t a G

acká

n, w

ww.

gack

a.hr

44. P

litvi

cei m

arat

on, w

ww.

tzpl

itvic

e.hr

45. S

tari

gra

d ta

nösv

ény,

ww

w.ra

kovi

ca.h

r46

. Kut

erev

ka, w

ww.

tz-o

toca

c.hr

47. V

addi

sznó

vad

ásza

t, w

ww.

lova

c.inf

o48

. Lun

i ola

jfa li

get,

ww

w.tz

-nov

alja

.hr

49. W

inds

zörf

ös, w

ww.

tz-s

enj.h

r50

. Pre

muž

ić-ö

svén

y, w

ww.

pp-v

eleb

it.hr

51. F

iata

l med

vék

men

hely

e,

ww

w.ku

tere

vo-m

edvj

edi.h

r52

. Ros

i kun

yhój

a, w

ww.

np-s

jeve

rni-v

eleb

it.hr

53. E

vezé

s a K

rušć

ica-

tavo

n,

ww

w.lic

kose

njsk

a.co

mw

ww.

tz-g

rada

-ogu

lina.

hr54

. Ősz

Lik

ában

, ww

w.tz

-gos

pic.h

r55

. Bar

lang

ásza

t, w

ww.

licko

senj

ska.

com

56. P

agi j

uh é

s saj

t kiá

llítá

s, w

ww.

tz-n

oval

ja.h

r57

. Nik

ola T

esla

Emlé

kköz

pont

, w

ww.

mcn

ikol

ates

la.h

r58

. Lik

ai K

épző

műv

észe

ti A

nnál

é,

gosp

ic-o

nlin

e.co

m59

. Lik

ai m

éz, w

ww.

licko

senj

ska.

com

60. B

úvár

kodá

s, w

ww.

tz-n

oval

ja.h

r61

. Zrć

e, w

ww.

zrce

.hr

62. H

otel

Vel

ebno

, Baš

ke O

štar

ije,

ww

w.tz

-kar

loba

g.hr

63. L

ika

Múz

eum

a, g

ospi

c-on

line.

com

64. L

ikai

kru

mpl

i, w

ww.

lovi

nac.h

r65

. Str

ando

k, w

ww.

tz-n

oval

ja.h

r66

. Gos

pići

Zen

ei N

yár,

gosp

ic-o

nlin

e.co

m67

. Bik

er n

apok

, ww

w.tz

-gos

pic.h

r68

. Heg

ymás

zás,

ww

w.np

-sje

vern

i-vel

ebit.

hr69

. Fre

e cl

imbi

ng, w

ww.

pakl

enic

a.hr

70. V

adás

zat,

ww

w.lic

kose

njsk

a.co

m71

. Lik

ai T

erm

ékek

Vás

ára,

ww

w.gr

acac

.hr

1. O

zaly

köz

épko

ri v

ára,

ww

w.oz

alj.h

r

2. O

zaly

i - vi

vodi

ni b

orút

,

ww

w.vin

ari-v

ocar

i-oza

lj.hr

3. M

unja

ra v

ízie

rőm

ű, w

ww.

ozal

j-tz.

hr

4. R

ibni

k, w

ww.

ribni

cka-

dolin

a.co

m

5. N

etre

tić,

ww

w.ne

tret

ic.h

r

6. D

ubov

ac, w

ww.

dubo

vac.i

nfo

7. D

uga

Resa

, ww

w.tz

-dug

ares

a.hr

8. K

arlo

vac/

Kár

olyv

áros

,

ww

w.ka

rlova

c-to

urist

info

.hr

9. B

osilj

evo,

ww

w.bo

silje

vo.h

r

10. B

arilo

vić,

ww

w.op

cina

-bar

ilovi

c.hr

11. Đ

ulin

Pon

or/Đ

ula-

szak

adék

,

ww

w.tz

-gra

da-o

gulin

a.hr

12. N

ovig

rad,

ww

w.ud

ruga

-kam

eleo

n.hr

13. B

ijele

i Sa

mar

ske

stije

ne/F

ehér

- és

Sam

ari-s

zikl

ák, w

ww.

tzkz

.hr

14. O

gulin

, ww

w.tz

-gra

da-o

gulin

a.hr

15. T

ounj

, ww

w.to

unj.h

r

16. T

ounj

i saj

t, vo

limsir

.com

17. T

iszt

a fo

lyók

, ww

w.tz

kz.h

r

18. H

iúz (

Lynx

), w

ww.

np-s

jeve

rni-v

eleb

it.hr

19. H

avas

i gyo

pár (

Leon

topo

dium

alp

inum

),

20. F

arka

s (C

anis

lupu

s), w

ww.

life-

vuk.

hr

21. L

iliom

(Lili

um),

moj

cvije

t.hr

22. P

lašk

i, w

ww.

plas

ki-li

ka.co

m

23. S

lunj

, ww

w.tz

-slu

nj.h

r

24. R

asto

ke, w

ww.

tz-s

lunj

.hr

25. C

etin

grad

, ww

w.ce

tingr

ad.o

rg

26. S

zard

ella

(Sar

dina

pilc

hard

us),

ww

w.tz

-sen

j.hr

27. N

ehaj

, ww

w.tz

-sen

j.hr

28. S

okol

ac, w

ww.

brin

je.h

r

29. M

edve

(Urs

us a

rcto

s), w

ww.

brin

je.h

r

30. B

arać

eve

špilj

e/Ba

rać-

barl

ango

k,

ww

w.ba

race

ve-s

pilje

.hr

31. S

enji

kate

drál

is, w

ww.

tz-s

enj.h

r

32. P

iszt

ráng

(Sal

mo

trut

ta),

ww

w.ga

cka.

hr

33. N

őszi

rom

(Iri

s), m

ojcv

ijet.h

r

34. L

ikai

ház

, ww

w.lic

kose

njsk

a.co

m

35. D

režn

ik, w

ww.

tzkz

.hr

36. Z

aviž

an,

ww

w.tz

-sen

j.hr/

plan

inar

ski-d

om-z

aviz

an

37. J

apod

a sa

pka,

ww

w.ud

bina

.com

38. O

toča

c, w

ww.

tz-o

toca

c.hr

39. K

agyl

ó (M

ytilu

s gal

lopr

ovin

cial

is),

ww

w.tz

-sen

j.hr

40. L

ukin

a ja

ma/

Luka

-üre

g,

ww

w.sp

eleo

logi

ja.h

r/lu

kina

jam

a

41. S

zűza

nya

kegy

hely

, ww

w.kr

asno

.hr

42. K

osin

ji m

isek

önyv

, tz-

peru

sic.h

r

43. G

acka

, ww

w.ga

cka.

hr

44. L

ikai

“pra

men

ka ju

h”, w

ww.

hpa.

hr

45. P

litvi

cei-t

avak

, np-

plitv

icka

-jeze

ra.h

r

46. P

lješe

vice

i erd

ők, w

ww.

plsa

vez.

hr

47. L

uni o

líva,

ww

w.lu

n.hr

48. L

un, w

ww.

lun.

hr

49. H

ajós

reze

rvát

um, w

ww.

tz-n

oval

ja.h

r

50. V

elik

i Koz

jak,

ww

w.pp

-vel

ebit.

hr

51. B

arla

ngi v

akgő

te, w

ww.

spel

eolo

gija

.hr

52. K

osin

ji hí

d, w

ww.

licko

senj

ska.

com

53. J

apod

a fü

lbev

aló,

ww

w.m

in-k

ultu

re.h

r

54. N

oval

jai e

rekl

yeta

rtó,

ww

w.tz

-nov

alja

.hr

55. C

aska

, ww

w.tz

-nov

alja

.hr

56. V

eleb

iti d

egen

ia (D

egen

ija V

elib

itic

a),

hirc

.bot

anic

.hr

57. K

iza,

ww

w.pl

save

z.hr

58. G

rabo

vača

Bar

lang

park

,

ww

w.pp

-gra

bova

ca.h

r

59. L

ički

Osi

k, w

ww.

tz-g

ospi

c.hr

60. Ó

kori

lele

tek,

ww

w.am

zd.h

r

61. S

zt. J

ózse

f-ko

lost

or,, w

ww.

tz-k

arlo

bag.

hr

62. B

aške

Ošt

arije

, ww

w.tz

-gos

pic.h

r

63. A

nte

Star

čevi

ć sz

ülőh

áza,

ww

w.tz

-gos

pic.h

r

64. G

ospi

ć, w

ww.

tz-g

ospi

c.hr

65. D

enev

érek

(Chr

iopt

era)

,

ww

w.sp

eleo

logi

ja.h

r

66. T

űlev

elű

erdő

k, w

ww.

hrsu

me.

hr

67. K

akas

hal (

Zeus

fabe

r), w

ww.

tz-n

oval

ja.h

r

68. P

agi c

sipk

e, w

ww.

pag-

tour

ism.h

r

69. S

imon

ović

a St

apin

a, w

ww.

plsa

vez.

hr

70. “

Mir

ila” s

írkő

, ww

w.riv

ijera

-pak

leni

ca.h

r

71. Z

ir, w

ww.

licko

senj

ska.

com

72. H

omok

i vip

era

(Vip

era

amm

odyt

es),

ww

w.pp

-vel

ebit.

hr

73. T

ulov

e gr

ede,

ww

w.pp

-vel

ebit.

hr

74. É

desv

ízi h

alak

, ww

w.lic

kose

njsk

a.co

m

75. R

étis

as (H

alia

eetu

s alb

icill

a),

ww

w.pp

-vel

ebit.

hr

Senj

Klenovica

Brinje

Sv. Juraj

Biljevine

Jezerane

Ogulin

Josipdol

Saborsko

KrnjakVrbovsko

Ozalj

Karlovac

Duga Resa

Generalski Stol

Bosiljevo

Slunj

Rakovica

GrabovacLetinac

Dabar

Podum

Bilaj

Medak

Budak

Ljubovo

Krbava

Korenica

Vrpile

Prijeboj

Borje

Karlobag

MetajnaKolan

Rab

Novalja

St. Novalja

Pag

Gorica

Rtina Starigrad

Povljana

Prizna

Cesarica

Udbina

Lovinac

Sv. Rok

Donji Lapac

Prozor

Krasno

Starigrad

Lukovo

Goljak

D. KosinjLipovo Polje

Kosinjski Bakovac

Bakovac

Klanac

Smiljan

Trnovac

Jablanac G. Kosinj

KuterevoSinac

Vrhovine

horvátország

li-ka

Lika – Karlovac

EurópátólLika – Karlovac

Lika – Karlovac M

esefesztivál

Mesefesztivál

lika karlovac hu

Documents