Állatismeret

Segédanyagok:

http://ttktamop.elte.hu

Állatrendszertani gyakorlatok

Bevezetés az állattanba

http://farkasj.web.elte.hu

ppt-s anyagok

További zoológia ismeretszerzés, „tanulmányutak”,

terepmunkák

Bécsi Természettudományi Múzeum

FÁNK

Nyíregyházi Vadaspark

Monacoi akvárium és Dél-Franciaország

Bekapcsolódás terepmunkákba

„Állat”

Mit nevezünk állatnak?

Metazoa: sejtek

differenciálódása

funkció-megosztás

heterotróf szervezetek

gametikus meiozis

diploid > haploid életszakasz

barázdálódás: morula

blasztula gasztrula

kollagén

2. Gömb alapforma (homaxonia)

(A test gömb alakú, a

szimmetriasíkok száma tetszőleges) Heliozoa

3. Egytengelyűség (monaxonia) (egy főtengely,

amelyen tetszőleges számú szimmetriasík fektethető

(Opalina, Euglena)

4. Sugaras (radialis) szimmetria (egy főtengely van, a

szervek a főtengely körül sugárirányban

Számuk 3,4,5,6,8 lehet. (Cnidaria)

-Ritka a kétsugaras szimmetria, két főtengely körül

sugárirányban a szervek (Ascidia)

Acantharea

1. Szabálytalan forma (anaxonia) (Nincs szimmetriasík)

5. Kétoldali (bilateralis) szimmetria (A legtöbb állatfajra jellemző, amelyek

az aljzaton egy irányban mozognak, tehát a legtöbb inger egy irányból éri

őket, nem vonatkozik a belső szervek felépítésére és elrendeződésére!

median-saggittalis

frontalis

horizontális

Metameria (a törzs kisebb részekre tagolódik, amely

részekben egyes szervek megismétlődnek)

- Homonom metameria

- Heteronom metameria

Oligochaeta

rovar

A test fő részei

• caput - fej

• cervix - nyak

• truncus (thorax et

abdomen) - törzs

• cauda - farok

• extremitates - függelékek

gerinces

fej, tor, potroh

A Metazoák testüreg-típusai

laposféreg

fonálféreg

gyűrűsféreg

A másodlagos testüreg kialakulásának típusai

ősszájúak

újszájúak

Rendszerezés

Ősi tudományág Állandó változás

?

„SINE SYSTEMA CHAOS”

GÓLYAALAKÚAK (CICONIIFORMES) rendje

Vöcsökfélék (Podicipedidae)

Trópusimadár-félék (Phaethontidae)

Szulafélék (Sulidae)

Kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae)

Kárókatonafélék (Phalacrocoracidae)

Gémfélék (Ardeidae)

Flamingófélék (Phoenicopteridae)

Ibiszfélék (Threskiornithidae)

Gödényfélék (Pelecanidae)

Gólyafélék (Ciconiidae)

Fregattmadárfélék (Fregatidae)

Pingvinfélék (Spheniscidae)

Búvárfélék (Gaviidae)

Viharmadár-félék (Procellariidae)

Az állatrendszertan és a rendszerezés alapelvei és módjai

Hány állatfaj él a földön?

Arisztoteles ..................................454

Linné (1758)................................4162

Möbius (1898).....................> 400.000

Napjainkig leírt > 1,5 millió

Becsült................................ 5-15 millió

A rendszertan az összes élőlényt meghatározott elvek szerint osztályozó,

rendező tudomány.

Taxonomia: az osztályozás tudománya, leíró rendszerezés.

Systematica: a lények sokféleségével és a köztük fennálló rokonsági

kapcsolatokkal foglalkozó, oknyomozó tudomány.

A rendszerezés logikai alapelvei

A : Meghatározás (definitio)

B: Felosztás (divisio)

C: Osztályozás (classificatio)

Meghatározás ( Definitio )

1. névleges

2. tárgyi A.) essenciális vagy lényegi - genus proximum (legközelebbi nem)

- differentia specifica (fajlagos különbség)

binominális nomenclatura

B.) descriptiv vagy leíró

C.) genetikus vagy eredeztető

Felosztás ( Divisio )

Totum dividendum ( felosztandó egész )

Membra divisionis ( felosztás tagjai )

Fundamentum divisionis ( felosztási alap )

Osztályozás ( Classificatio )

Nomenklatúrai szabályok

1895Leiden: Nemzetközi Zoológiai Kongresszus bizottságot jelölt ki

1902„ Az állattani nómenklatúra nemzetközi szabályai

Állandó nómenklatúrai bizottság.

1960. A Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe

A faj neve: pl. Lumbricus terrestris L.,1758 (földigiliszta)

A genus , subgenus : Equus L, 1758 , Asinus L.

Az alfaj ( subspecies ): Micromys minutus hungaricus Földi

(magyartörpeegér)

(Az alfaj, a faj és a genus-név védett. A genus-név csak egyszer fordulhat elő

beleértve az őslénytant is)

Elsőbbségi törvény ( Lex prioritatis ): a korábban megjelent az érvényes

- homonimák

- szinonimák

határozott végződése van :

főcsalád ( superfamilia ) - oidea pl. Booidea ( Óriás kígyók )

család ( familia ) - idae pl. Carabidae (futóbogarak)

alcsalád ( subfamilia ) - inae pl. Carabinae

nemzetség ( tribus ) - ini pl. Carabini

A rendszerezés módjai

Mesterséges rendszerek (egy önkényesen kiragadott bélyeg alapján – Linné

növényrendszere, Latreille ( 1762-1833 ) bogárrendszere a lábfej ízeinek száma

szerint )

Természetes rendszerek (hasonlóságokban, ill. különbségekben a rokonság

kifejeződésének mértékét igyekeznek kifejezni, több tulajdonság alapján). A

módszerek alapján:

Fenetikus rendszertan

Numerikus rendszertan

Kladisztikus v. „következetesen filogenetikus” rendszertan

Evolúciós rendszertan

Filogenetikus rendszertanok

Morfológiai bélyegek mellett biokémiai módszerek felhasználása

(DNS – szekvenciák, fehérje polimorfizmus , immunglobulinok vizsgálatával,

vérszérumok összehasonlítása kicsapatásos reakcióval , elekroforetikus

eljárások és DNS – hibridizációs technikák stb ) -- molekuláris törzsfák

Alapfogalmak:

Apomorf bélyegek (levezetett, új)

Plesiomorf b. (ősi, eredeti)

Homológ és analóg (konvergens) bélyegek

Monofilum: olyan fajok csoportja, amelyek

egyetlen törzsfajtól származnak, ahol minden

egyes faj szűkebb rokonságban van egymással,

mint azokkal a fajokkal, amelyek a csoporton

kívül vannak. (Hennig 1966 )

Monofiletikus csoportok

Parafiletikus csoport: nem foglalja

magába egy törzsfaj valamennyi

leszármazottját

Polifiletikus csoport: olyan taxonok

egységbefoglalása, amelyek nem

közös őstől származnak

Parafiletikus csoportok

Polifiletikus csoportok

Fenetikus rendszertan (további rendszertani munkamódszer alapját

jelentik, monofiletikus, parafletikus sőt polifiletikus csoportosításokat is

tartalmazhat. Az eredmények függenek a feldolgozó egyén szakmai képességétől)

Numerikus rendszertan (nagyon sok bélyeget vesz figyelembe, egységes

séma szerint, mennyiségileg osztályozzák számítógépek segítségével, hasonlósági

koefficiensek alapján)

Kladisztikus rendszertan (Hennig ( 1950 ) (fő célja a fajok filogenetikai

rokonságának kutatása, amit egy filogentikailag megalapozott rendszerben

ábrázolnak - kladogram.

kizárolag szinapomorf sémára épül csak monofiletikus egységeket

tartalmazhat ! Jól megalapozott metodika, egy rendszerbe való átvezetése

azonban a nagyszámú kategória miatt lehetetlen.

alapja a biológiai faj.

bélyeg-párokkal dolgozik:

Szinapomorfia ( a , új apomorf bélyeg csak

a B és C testvércsoportoknak adódhat át, így a

szoros rokonság bizonyitéka)

Szinpleziomorfia (a � ősi bélyeg,már

korábban megjelent)

Konvergencia (a a rokonságtól

függetlenül megjelenhet bárhol)

Evolúciós rendszertan (Mayr , 1967,1974; Simpson , 1961) : a

kladisztikus rendszertantól átveszi a kladogramot ( szinapomorfia-sémát ),

de nem ülteti át az osztályozásba, hanem új szempontokat ( pl. adaptív

zónák , az evolúciós átalakulás mértéke ) kíván belevinni a kladogramba. A

kladisztikus rendszertan kladogramjából így alakul ki az evolúciós

rendszertan filogramja.

Monofiletikus csoportok mellett megengedi a parafiletikus csoportosítást

is.

kladogram filogram

A faj ( species ) elnevezés John Ray angol természetbúvártól származik (1686.)

• 1735.: Linné bevezette a kettős nevezéktant ( binominális nomenklatura ) (Systema

Naturae 10 kiadás)

• 1798.: G. Cuvier francia anatómus-szisztematikus a faj első meghatározója

• Lamarck ( 1744 – 1829 ) Gaeoffroy-Saint Hilaire ( 1722 – 1844 ) - a származástan,

a törzsfejlődéstan kutatása

• Charles Darwin ( 1809 – 1882 ) az evolúció tanának megalapítója.

1859.: „A fajok eredete a természetes kiválogatódás útján,

vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása”

A rendszerezés alapegysége: FAJ

1. taxonómiai vagy morfológiai faj

Azon egyedek összessége, melyek minden lényeges strukturális bélyegben –

ezek variabilitását is figyelembe véve – egymással és az utódokkal megegyeznek.

Fő kritériumok: hasonlóság - elválaszthatóság

múzeumi taxonómia ( Grant 1976 ) élőlények rendszeres gyűjtése, konzerválható

maradványaik megtartása, ezek besorolása és elnevezése

holotypus, paratypus

az élőlények egyedei nem variálnak kontinuusan, így az alaksorok közt hiátus van,

ami lehetővé teszi a fajok elhatárolását

2. biológiai faj

Olyan természetes körülmények közt létrejövő szaporodási közösség, amelyben korlátlan a

génáramlás, és más hozzájuk hasonló szaporodási közösségektől reproduktív izolációval

elválasztottak. A biológiai faj az evolúció alapegysége.

A faj olyan objektíven létező organizáció, amelynek lényege, hogy egyedei szaporodó

közösséget alkotnak, belső kritériuma az egymás-felismerése és más hasonló

közösségektől való reproduktív izoláció.

A fajkeletkezés 3 fő formája:

allopatrikus (geológiai elkülönülés)

szimpatrikus (ugyan azon területen belül)

parapatrikus (a periférián zajló).

Izolációs mechanizmusok:

Prezigotalis mechanizmusok

Posztzigotális mechanizmusok

Izolációs mechanizmusok:

Prezigotalis mechanizmusok

1. Tér és időbeli izoláció földrajzi izoláció: ( hegyek, szigetek, tavak,

barlangok ).

Carduelis chloris C. sinica ( zöldike ) Apatura metis ( keleti színjátszó lepke ) alfajai

viperahal medúza

Izolációs mechanizmusok:

- habitát elkülönülés

Bombina bombina – vöröshasú unka (ponto-káspi eredetű- síkvidéki) B. variegata – sárgahasú unka (adriáto- mediterán - hegy és dombvidéki)

- biológiai elkülönülés , időbeli izoláció

Erinaceus europeus és Erinaceus concolor - európai-és keleti-sün

2. Forma-funkciós izoláció

- párzószervek kulcs-zár mehanizmusa

- etológiai, udvarlási viselkedés:

színek

ének (madarak, rovarok) - Chortippus biguttulus nöstény

Chrortippus brumeus hím

világítás

sexferromon

Posztzigotális mechanizmusok

- a zigóta nem sokkal a létrejötte után elpusztul (Drosophila )

-a kikelt lárva melanoma tumor miatt pusztul el (Pieridae hibridek)

X =

-ló x szamár = öszvér (nem képes normális gametogenezisre )

-Viza x kecsege = vicsege

prokarióták

eukarióta egysejtűek

többsejtű élőlények

álszövetesek

valódi szövetesek

sugaras szimmetria

bilaterális szimmetria

testüreg nélküliek

áltestüregesek

valódi testüreggel rendelkezők

homonóm szelvényezettség

heteronóm szelvényezettség

testtájak, specializáció

?

http://www.ucmp.berkeley.edu/phyla/metazoafr.map

Adaptív radiáció (emlősök)

Prekambrium (Vend)

Precambrian (4.6 milliárd to 523 millió év)

- Vend időszak (523-543 million éve)

- legalább 1-1 tömeges kihalás

stromatolit képzők, acritarch (szerves váz), csalánozók, férgek

„lágytestű” tengeri élőlények

Okok:

-600 mév: eljegesedés

-Vend időszak: ? eljegesedés, ? cambriumi fauna evolválódása

nincs leszármazott

Kambrium

Kambrium időszak: 543-510 millió év

-leginkább érintett csoport: trilobiták

-4 alkalommal tömeges kihalás

csak tengeri élőlények:

szivacsok, csalánozók, archeocyathidák (első korallépítők)

puhatestűek, trilobiták

pörgekarúak, tüskésbőrűek

Okok:

-eljegesedés a kambrium végén; sekély tengeri élőhely csökkenése, hideg

-a tengervíz lehülése és oxigénhiány; mélyebb rétegekből jég a szárazföldek felé

hideg, oxigénszegény víz

Ordovicium

510- 438 millió éve

- kihalási időszak: 440-450 millió év

- a második legsúlyosabb

Diverz fauna, új csoportok: lábasfejűek, korallképzők (Rugosa, Tabulata)

mohaállatok, tengeri liliomok, csigák, kagylók stb.

Leginkább érintettek: 1/3-a kihalt a pörgekarú és mohaállat családoknak

sok faj kihalt: legtöbb gerinctelen csoportból, félgerinchúrosok

Okok:

Gondwana eljegesedése

tengerek vízszintjének csökkenése

élőhelyek elvesztése

Devon

Devon időszak: 408-360 millió éve

- Fő kihalási időszak (Frasnian-Famennian határ)

Új csoportok a szilur-devon időszakban: cápák, egyes csontoshalak

nagy korall építők, mészvázas szivacsok, ammoniteszek, kétéltűek

rovarok, első fák, erdők

Érintett csoportok: főként a tengeriek: 70 %-uk

nem élte túl a karbon időszakot

korallépítők, pörgekarúak, trilobiták

placodermatak

Okok:

-eljegesedés

-meteorit becsapódás

Perm

286-248 millió év

- szárazföldi élet diverzifikációja

- a tengeri fajok 90-95%-a kihalt a Permben

szárazföld: Pangea kialakulása; élőhely váltás

rovarok, kétéltűek, hüllők (karbonban alakultak ki),

therapsidák

devon utáni tengeri élet; csalánozók, pörgekarúak,

ammoniteszek, foraminiferák, csigák, tüskésbőrűek,

kevés trilobita

kihalás 248 millió éve

kihaltak: nagy méretű foraminiferák, trilobiták, rugosa és tabulate korallok,

acanthodiák, placodermáták, pelycosaurusok

visszaestek: pörgekarúak, ammoniteszek, cápák, csontos halak, eurypteridák,

tüskésbőrűek

A permbéli kihalás lehetséges okai

Eljegesedés (~Gondwana: ordovicium, devon):

tengerek vízszintje csökken, lehülés

Pangea kialakulása: sekély tengeri élőhelyek

visszaszorulnak

Sarkoknál gyors váltakozása az

eljegesedésnek és olvadásnak

mérsékeltövben áradások, szárazság

Vulkanikus aktivitás: kénvegyületek, hamu

klimatikus változások

Kréta

144-65 millió év; sok adaptív radiáció

85 %-a az összes fajnak kihalt a kréta végén

triász-jura-kréta: diverz szárazföldi élet: dinoszauruszok, pteroszauruszok,

madarak, tengeri hüllők, mészvázas korallok stb.

nyitvatermők mellet megjelennek a zárvatermők is

kihaltak: dinoszauruszok, ammoniteszek, egyes puhatestűek, tengeri hüllők,

sok növény

visszaszorultak: foraminiferák, mészvázas nannoplankton alkotók, pörgekarúak,

puhatestűek, tüskésbőrűek

nem érintette a kihalás: a legtöbb emlős, madár, teknős, krokodil, gyík, kígyó,

kétéltű

Okok:

meteorit

becsapódás

vulkáni aktivitás

Holocén

10 000 évvel ezelőttől

eljegesedés, élőhely elvesztése

ember

Diverzitás profil (családok)

a fosszíliák alapján

Nyugati földikutya

(Spalax leucodon)

Csíkos szöcskeegér

(Sicista subtilis trizona)

Vízicickányok

(Neomys-fajok)

Denevérek (Chiroptera)

Rágcsálók

(Rodentia)

Rovarevők (Insectivora)

Crocidura-, Sorex-fajok

Csatlakozás kutatásokhoz:

Földikutya kutatás

Csíkos szöcskeegér

Konfliktus csökkentés utak mentén (vadelütés)

Vadriasztás

Ragadozómadár költőoduk

http://vadelutes.elte.hu/

Utak hatásának vizsgálata, vadriasztás