ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztéseTÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

Előadás áttekintése• Vágóbaromfi-termelés jelentősége• Vállalatgazdasági előnyei, hátrányai• Termelési- és tartásmód megválasztása• Berendezkedés kérdései• Az ágazat hozamai, termelési értéke• A termelés költségei• Jövedelem, jövedelmezőség alakulása az ágazatban• Hazai mutatók összehasonlítása az „élmezőny”

hasonló adataival• Az ágazat versenyképességének javítási lehetőségei• Az EU-csatlakozás hatásai• Madárinfluenza pánik, s annak hatásai

Források: Nábrádi A.; Szűcs I.; Popp J. előadás anyagait, valamint a KSH, AKI, BTT adatait

Baromfi hús 85 Mt 31%

Marha- és borjúhús

68 Mt 25%

Sertéshús 103 Mt

38%

Kecske- és juhhús 13 Mt

5%

Egyéb 3 Mt 1%

A világ hústermelésének megoszlása 2007-benA világ összes termelése: 271 millió tonna

Forrás: FAO, 2008

Sertéshús51%

Marha- és borjúhús

19%

Baromfihús25%

Egyéb2%

Kecske- és juhhús

3%

Az EU (25) hústermelésének megoszlása 2006-banAz EU (25) összes termelése: 42,4 millió tonna

Forrás: FAO, 2008

A baromfihús-termelés megoszlása a főbb termelő országokban

A világ összes termelése: 85 millió tonna (2007)(2015-re 101 millió tonna)

Forrás: FAO 2008

EU-2713%

Kína16%

USA22%

Egyéb31%

Japán1%

India1%

Mexikó3%

Kanada2% Brazília

11%

A világ jelentős baromfihús-exportőr és importőrországai (brojler + pulyka)

-2

-1

0

1

2

3

4

5

Brazília USA

EU-27 Kína

Mexikó

Japán

Szaúd-A

rábia

Oroszo

rszág

Mill

ió to

nna

Export 2005-2007 átlag Export 2017 Import 2005-2007 átlag Import 2017

Forrás: FAO 2008

A baromfihús világpiaci kilátásai

Termelés(2018)

Globális termelés: 90-ről 120 millió tonnára bővül 2018-ig (USA, Kína, Brazília és EU részesedése 65%)

Globális kereskedelem 9,3-ról 12,2 millió tonnára nő 2018-ig (Brazília és USA részesedése exportból:70%)

Export(2018)

Import(2018)

USA19,1 m t(21,4 m t)

EU-2711,5 m t(12,5 m t)

Brazília11 m t(18 m t)

Kína17 m t (23 m t)

USA3,1 m t(3,5 m t)

Brazília3,5 m t(6,1 m

t)

Oroszor.1,3 m t(1,1 m t)

Japán0,4 m t (0,3 m t)

Mexikó0,6 m t (1,0 m t)

EU-270,8 m t(0,9 m t)

EU-270,8 m t(0,7 m t) Kína

1,0 m t (1,9 m t)

Szaúd-A.0,5 m t (0,8 m t)

Oroszor.1,9 m t

(3,6 m t)

Kína0,5 m t (0,5 m t) Pakisztán

0,5 m t (0,8 m t)

EU-ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (hőkezelt termék) USA 10 éve nem exportálhat EU-ba baromfihúst klóros kezelés miatt

Forrás: Popp J. nyomán: OECD - FAO

A vágóbaromfi-termelés világgazdasági jelentősége

Termelés 90 millió tonna (2008), évi 3-6%-os emelkedés(86% csirke, 6,5% pulyka, 7,5% viziszárnyas)

Fogyasztás: Világ: 13 kg/fő/év (2007), EU-25 átlag: 22 kg/fő/év (2007)

-váltás vörös és fehér húsok között-új étkezési szokások (alacsony szénhidrát tartalmú táplálkozás, növekvő jövedelem)-konyhakész termékek-gyorsbüfé hálózatok

Vezetők: USA, Kína, Brazília

-Iparszerű termelési rendszerek terjedése

5

EU: a fogyasztói preferencia elősegíti a baromfihús-termelés növekedését, de az exportnál nagyobb lesz az import

TermelTermeléés, fogyaszts, fogyasztáás, ks, küülkereskedelem (millilkereskedelem (millióó t)t)

Forrás: EU Bizottság (2009)

0,0

3,0

6,0

9,0

12,0

15,0

1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 2015

Ter

mel

és, f

ogya

sztá

s

0.0

1.0

2.0

3.0

4.0

5.0

Kül

kere

sked

elem

EU-12 EU-15 EU-25 EU-27

Termelés

Fogyasztás

Export

Import

Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

A vágóbaromfi-termelés az EU-ban3. legnagyobb baromfihús termelő a világonTermelés: 2007-ban 12 millió tonna (2015-re 12,5 millió tonna)(70% csirke, 18% pulyka, 4% kacsa, 8% egyéb)

Jelenleg önellátó az EU, de folyamatosan csökken az export menny.Felhasználás: 2006-ban 10,3 millió tonna (2015-re 11,5 millió tonna)

Fogyasztás: 22 kg/fő/év (csirke 16 kg/fő/év)Export 1,4 millió tonna (2006), Import 0,9 millió tonna (2006)

Legnagyobb termelők: Egyesült Királyság (1,4 Mt), Franciao. (1,8 Mt), Németo. (1,4 Mt), Spanyolo. (1,3 Mt), Olaszo. (1,1 Mt), Lengyelo. (1,3 Mt)Fr.o., UK. visszaesés

Több országban stagnálás

Exportorientált: Hollandia, Franciao.

Importorientált: Németo., Egyesült Királyság

Forrás: AVEC, 2007; FAO, 2007

Egy főre jutó baromfihús-fogyasztás az EU-ban (2005-ben)

Forrás: AVEC, 2007

0

5

10

15

20

25

30

35

Aus

ztria

Bel

gium

/Lux

embu

rg

Dán

ia

Finn

orsz

ág

Fran

ciao

rszá

g

Ném

etor

szág

Gör

ögor

szág

Írors

zág

Ola

szor

szág

Hol

land

ia

Portu

gália

Span

yolo

rszá

g

Svéd

orsz

ág

Egye

sült

Kirá

lysá

g

Cse

hors

zág

Mag

yaro

rszá

g

Leng

yelo

rszá

g

EU-2

5

Kg/

fő/é

v

A magyar baromfifeldolgozás szerkezete (2000-2007)

Forrás: BTT, 2007

200

105

55

50

223

123

48

53

218

127

50

68

228

120

59

64

231

139

43

54

235

118

36

62

223

127

30 4

3

230

120

30

72

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

500

ezer

tonn

a

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Brojler Pulyka Liba Kacsa

Magyarország baromfi- és csirkehús exportjának és importjának alakulása

Forrás: KSH, 2007

10

30

50

70

90

110

130

2000 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Eze

r to

nna

Baromfihús export Baromfihús import Csirkehús export Csirkehús import

A baromfihús-fogyasztás alakulása

Az egy főre jutó éves baromfihús fogyasztásának alakulása (1970-2006)

35,1

14,2

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1970

1972

1974

1976

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

kg/fő

/év

ÉvBroiler vágás

(ezer tonna)

Brolierhús-fogyasztás

(kg/fő)

Pulyka vágás

(ezer tonna)

Pulykahús-fogyasztás

(kg/fő)

1985 289 10,0 23 0,81990 294 10,1 59 2,01995 190 11,4 48 2,42000 200 13,5 105 6,52005 235 27,5 118 7,52006 222 27,5 127 7,5

Broiler csirke és pulyka vágás és fogyasztás Magyarországon

Forrás: Turcsán L. 2007.

0

2

4

6

8

10

12

14

16

2003 2004 2005 2006 2007

Ért

ékes

ített

men

nyis

ég (e

zer

tonn

a)

Csirke egészben Csirkecomb Csirkemell

A csirkehúsok értékesítési mennyiségének alakulása

Forrás: AKI PÁIR, 2008

A vágóbaromfi-termelés nemzetgazdasági jelentősége

A mezőgazdaság BTÉ (2008-ban 1 933 Mrd Ft) 12%,az állattenyésztés BTÉ 37%, ~235 milliárd Ft (2008)A vágóállat-termelés 45-46%-át adja, 629 ezer tonna (2008)Termelés: ~450 ezer tonna (élő tömegben)

(51%-230 ezer tonna csirke, 27% pulyka, 16% liba, 7% kacsa)Az EU termelésének 4,2%-aFogyasztás: 32 kg/fő/év (2006)

(18,8 kg csirke, 1,5 kg egyéb tyúkféle, 8 kg pulyka, 2,5 kg kacsa, 1,2 kg liba)

Export: 127 ezer tonna, (1988. 225 ezer t)ebből 49 ezer tonna csirkehús

Import: 57 ezer tonnaebből 38 ezer tonna csirkehús

Forrás: KSH, 2008; AKI, 2007

A vágóbaromfi-termelés jelentősége, problémái, kihívásai

• A háztáji termelés további 100 ezer tonna nem regisztrált „ szürke termelés”.

• Csirke-pulyka elsődlegesen hazai piac, vízi-szárnyas alapvetően export.

• A feldolgozók kapacitásának 1/3-a nem felel meg a korszerű, versenyképes műszaki technológiai színvonalnak. (összesen 47 vágóüzem, 2004)

• 1300 regisztrált termelő, integrátorokon keresztül további 2300 (kis-, őstermelő, egyéni vállalkozó), a baromfiiparban 15 ezer fő, a teljes integráció kb. 150 ezer főt érint.

• A keveréktakarmány felhasználáshoz 1,3-1,4 millió tonna gabona.• A baromfi férőhelyek kb. 40-45 %-a felel meg a korszerű

versenyképes feltételeknek, a férőhelyek 20-30%-át nem lehet, vagy nem célszerű felújítani.

• Az EU piacain egyre nagyobb hányadot (6-8%) képvisel a szabadtartásos baromfitermelés.

A baromfiállomány alakulása Magyarországon (millió db)

Forrás: FAO, 2007; KSH, 2010

Év Tyúkféle Pulyka Kacsa Liba Összesen1980 59,4 1,2 1,9 1,3 63,91990 56,7 1,4 2,0 1,5 61,61993 30,8 0,8 1,3 0,9 33,81999 25,9 1,9 2,3 1,2 31,22001 34,3 3,9 2,8 2,2 43,32002 32,2 3,3 3,4 2,0 40,92003 37,5 4,3 2,7 2,8 47,32004 32,8 3,6 2,8 2,1 41,32005 31,9 4,4 3,4 1,4 41,12006 30,3 4,1 2,6 2,7 39,72007 29,9 4,4 2,2 1,8 38,32008 31,2 3,5 2,9 2,1 39,72009 32,1 3,0 3,7 1,4 40,2

Forrás: AKI, 2007

A vágóbaromfi-termelés előnyei

Legkedvezőbb szaporodásbiológiai adottságok, "tetszés szerint " szaporítható,Legjobb fehérje transzformáció, kisebb termőföld hasznosítás,Viszonylag kis eszközigény,Legnagyobb az egységnyi férőhelyen előállított hús

mennyisége, kiváló istállókihasználtság, legjobb produkciós ésreprodukciós képességLegnagyobb élőmunka hatékonyság, legkisebb élőmunka

igény, jól szervezhető munkarendLegkonszolidáltabb (és korszerű) technológia,iparszerű

termelés lehetőségeA befektetett tőke gyors mozgása, likviditási előnyök

A vágóbaromfi-termelés hátrányai

Alacsony jövedelemtermelő képesség, rekonstrukciós igényJelentős import fehérje felhasználásFeldolgozók előfinanszírozási nehézségeiA termelők nem rendelkeznek elég működő tőkévelZárt technológia, szigorú, nagy fegyelem és hozzáértés igényMonopóliumok, kartellek kialakulásának veszélye nagyA korszerű fajták igényesebbek a takarmánnyal,

technológiával szembenEsetenként élőmunka csúcsok (csőrözés, vakcinázás,

rakodás, stb.)

Termelési- és tartásmód-megválasztása• Érvényes, megbízható értékesítési szerződés• Új telep létesítése – teleprendszerek• Épületek méretezése (10-12m * 90-100m; 1000m2)• Állományváltás, rotációk számának megállapítása• Hízlalási időszak hossza (39-47 nap)• Szervizperiódus hossza• Naposcsibék fogadása – telepítési sűrűség (15-18 db/m2)

– optimum elérése (gazdaságosság <> elhullás)• Mélyalmos csirkehizlalás• Ivóvízellátás, világítás, fűtés, szellőztetés kérdései

tömeggyarapodás, takarmányfogyasztás, elhullás

Genetikai alapok

Legjellemzőbb hibridek:

Ross 308http://www.aviagen.com/docs/Ross%20308%20Broiler%20PO%20HU.pdf

Cobb 500

Shaver

Hybro PG+

A hazai brojler-állomány üzemméret szerinti megoszlása (2005)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

1-99 100-999 1000-2999 3000-4999 5000-9999 10000-49999 50000-99999 100000 <

Üzemméret (brojlercsirke/üzem)

Meg

oszl

ás (%

)

Részesedés a brojlerállományból Részesedés az üzemek számából

Forrás: EUROSTAT, 2007

A nagyüzemi és a szabadtartásos brojler hizlalás összehasonlítása

Nagyüzemi brojler hizlalás Szabadtartásos hizlalás

Hizlalási idő (nap) 42 81

Élőtömeg (kg/db) 2,0 - 2,1 2,2

Takarmányértékesítés (kg/kg) 1,9 2,6 - 2,8

Elhullás (%) 4-6 1,5 - 2

Telepítési sűrűség (db/m2) 18 12

Magyarországon jellemzően nagyüzemi brojler hizlalás folyik, a vágott csirke mindössze 1,1-1,2%-a (1350 ezer db) szabadtartásos (2005-ben).

Forrás: Baromfi Coop Kft., 2005

Az ágazat berendezkedési költségeiI. Befektetett eszközökSzántóföld:- A fajlagos takarmányfogyasztás alapján (kg/kg)- Saját termelésű és vásárolt takarmány arányaTelek (ipari létesítmény)Épületek:- istállók, szociális épület, stb. 25-35 ezer Ft/m2

Berendezések:- belső technológia (fűtés, önetető, önitató) 10-15 ezer Ft/m2

II. Forgóeszközök ~ a TK 80-85%-a- takarmány, napos állat, energia, vakcina,

gyógyszer, munkabér, fertőtlenítő szerek,stb.

III. Munkaerő- ~100 ezer fő a baromfi ágazatban (BTT)- Az egy fő által gondozható egyedek száma:

- csirke 10-15 ezer db,- egyéb 3-4 ezer db.

"Kritikus" időszakok:- tépés,- tömés,- csőrözés,- rakodás,- állat eü.

Az ágazat berendezkedési költségei

Termelési érték

Hozam

1. Biológiai alapok

2. Tenyésztési színvonal

3. Állategészségügy

4. Tartástechnológia

5. Mikroklíma

6. Ráfordítások színvonala

7. Munkaszervezés

8. Humán tényezők

Egységár

1. Testtömeg

2. Termék minőség

(3. Toll összetétel)

4. Kobzás

Egyéb

1. Kártérítés

2. Egyéb

Forrás: AVIEGEN – ROSS 308-as brojler teljesítménymutatók, 2007

Biológiai alapok

Életkor(nap)

Testtömeg(kg)

Takarmány-értékesítés

(kg/kg)

39 2,38 1,69

42 2,65 1,75

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Vágócsirke havi termelői értékesítési árának alakulása (2004-2010)

150

160

170

180

190

200

210

220

230

240

250

2004.január

2004.július

2005.január

2005.július

2006.január

2006.július

2007.január

2007.július

2008.január

2008.július

2009.január

2009.július

2010.január

Csi

rke

havi

term

elői

ára

(Ft/k

g)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Vágócsirke havi termelői értékesítési árának alakulása (2009-2010)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirke egészben (65%) havi feldolgozói értékesítési árának alakulása (2004-2009)

340

360

380

400

420

440

460

480

500

520

540

2004.január

2004.július

2005.január

2005.július

2006.január

2006.július

2007.január

2007.július

2008.január

2008.július

2009.január

2009.július C

sirk

e eg

észb

en (6

5%) h

avi f

eldo

lgoz

ói é

rték

esíté

si á

ra (F

t/kg)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirke egészben (65%) havi feldolgozói értékesítési árának alakulása (2009-2010)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirkecomb havi feldolgozói értékesítési árának alakulása (2004-2009)

340

360

380

400

420

440

460

480

500

520

540

2004.január

2004.július

2005.január

2005.július

2006.január

2006.július

2007.január

2007.július

2008.január

2008.július

2009.január

2009.július

Csi

rkec

omb

havi

feld

olgo

zói é

rték

esíté

si á

ra (F

t/kg)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirkecomb havi feldolgozói értékesítési árának alakulása (2009-2010)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirkemell havi feldolgozói értékesítési árának alakulása (2004-2009)

700

750

800

850

900

950

1 000

1 050

2004.január

2004.július

2005.január

2005.július

2006.január

2006.július

2007.január

2007.július

2008.január

2008.július

2009.január

2009.július

Csi

rkem

ell h

avi f

eldo

lgoz

ói é

rték

esíté

si á

ra (F

t/kg)

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Csirkemell havi feldolgozói értékesítési árának alakulása (2009-2010)

Forrás: AKI, 2010

Forrás: AKI, 2010

Forrás: AKI, 2010

Forrás: BTT, 2006

EU – Dél-Amerika

• Dél-Amerikában engedélyezett a húsliszt és a csontliszt használata, míg az EU-ban csak növényi eredetűek a takarmányok.

• Dél-Amerikában engedélyezett olyan hozamfokozó szerek, takarmány adalékok és állatgyógyászati szerek használata, melyeket az EU-ban betiltottak.

• Az EU állatvédelmi és állatjóléti intézkedései (tartás, takarmányozás, szállítás, stb.) szigorúak és kötelezőek, míg Dél-Amerikában nincsenek ilyenek.

• Kedvezőbb klíma ⇒ alacsonyabb energia költségek

Brojlerhízlalás önköltsége 2007. 1. negyedév (Országos átlag a BTT adatbázisa alapján)

Forrás: FÖLDI, 2007

Költségnem Ft/kg %Brojler naposcsibe 34,35 17,2Takarmány 119,94 60,2Energia 7,23 3,6Gyógyszer, fertőtlenítőanyag 4,14 2,1

Bérköltség 6,03 3,0Egyéb közvetlen költség 2,70 1,4Értékcsökkenés 5,55 2,8Kamat 4,19 2,1Bérleti díj 2,00 1,0Teljes önköltség 199,37 100,0

Forrás: AKI PÁIR, 2010

Takarmánykeverékek havi értékesítési árának alakulása (2004-2010)

45

50

55

60

65

70

75

80

85

90

2004.január

2004.július

2005.február

2005.augusztus

2006.február

2006.augusztus

2007.február

2007.augusztus

2008.február

2008.augusztus

2009.február

2009.augusztus

2010.február

Tak

arm

ányk

ever

ék (b

rojle

r ne

velő

táp)

havi

ért

ékes

ítési

ára

(Ft/k

g)

A csirkehízlalás költsége és jövedelme 2007-2008. évben

Forrás: AKI tesztüzemi adatok, 2009

MegnevezésMeghatározó árutermelő gazdaságok átlaga

2007 2008

Értékesítési átlagár 193,89 228,77

Termelési érték 203,16 237,29

Termelési költség 208,47 226,69

Ebből: Alapanyag költség 37,19 40,69

Takarmányköltség 125,37 145,28

Ágazati eredmény -5,31 10,60

Az élősúly önköltsége 208,47 226,69

(Mértékegység: Ft/kg)

Forrás: BÉLÁDI-KERTÉSZ, 2009

Csirkehízlalás költség és jövedelem alakulása Magyarországon 2008-ban

(meghatározó árutermelő gazdaságok)

198,46

229,81

287,75

-21,28-1,80

34,67

-50

0

50

100

150

200

250

300

350

Cenrtumtól jobbak Önköltség centrum Centrumtól rosszabbak

Ft/k

g

Önköltség Eredmény

Költség-, árbevétel- és jövedelemkalkulációa BTT 2007. decemberi adatai* alapján

*napos baromfi 78 Ft/db, takarmány 82 Ft/kg, értékesítési ár 225 Ft/kg

Forrás: Saját kalkuláció, 2008

A technológia B technológiaLeadási tömeg (kg/db) 1,8 2,2Elhullás (%) 7,0 3,5Takarmányértékesítés (kg/kg) 2,1 1,8

Megnevezés Ft/db Ft/kg Ft/db Ft/kgAnyagjellegű költségek 434,89 241,60 441,34 200,61 Ebből: Takarmány 318,62 177,01 328,69 149,40

Napos baromfi 83,36 46,31 80,76 36,71 Személyi jellegű költségek 16,27 9,04 15,76 7,16 Értékcsökkenési leírás 11,46 6,37 11,10 5,05 Szolgáltatások 5,76 3,20 5,58 2,54 Egyéb közvetlen költségek 1,29 0,72 1,25 0,57 Közvetlen termelési költség 469,67 260,93 475,03 215,92 Termelési érték 405,00 225,00 495,00 225,00 Fedezeti összeg - 64,67 - 35,93 19,97 9,08

A vágócsirke-termelésnaturális hatékonysága 2004-ben

Forrás: PAPP, 2007

Országok Vágási tömeg(kg)

Takarmány-Felhasználás

(kg/kg)

Elhullás(%)

Hollandia 2,12 1,74 3,6Németország 1,92 1,75 3,8Franciaország 1,96 1,87 3,8Egyesült Királyság 2,33 1,85 3,8Lengyelország 2,25 1,85 4,0Magyarország* *2,08 *1,99 **4,9

*2005. évi adat (AKI tesztüzemi adatai alapján, országos átlag)

**2002. évi adat (Baromfi Termék Tanács felmérése)

Agrár- és Vidékfejlesztési Támogatások 2009.5. Belpiaci intézkedésekf.) Több termékpályát érintő intézkedésAz egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló nemzeti programok finanszírozásaGallus gallus tenyész-, tojó- és brojlercsirke-állományokban előforduló szalmonellózis (zoonózist okozó szalmonella),baromfiban és a vadon élő madarakban előforduló madárinfluenza,

7. Az állati termékekhez kapcsolódóan nemzeti hatáskörben elrendelt támogatási intézkedéseka.) A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatásokc.) Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatásokd.) Az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásaf.) A rendezett piaci kapcsolatok kialakítása érdekében nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatás

9. Egyéb nemzeti támogatási intézkedésekc.) A mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskörben nyújtott kedvezményes hitel és lízingdíj-támogatás

Forrás: MVH, Agrár- és Vidékfejlesztési Támogatások 2009.

ÚMVP / EMVA

ÚMVP 121.2. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások(27/2007. (IV.17.) FVM rendelet )

Forrás: MVH, 2010.

Az ágazat versenyképességének javításaHatékonyság javítása:

- Élőtömeg növelés (1,8 >> 2,1-2,2 kg/db)- Elhullás csökkentés (7 >> 5%)- Takarmányértékesítés javítása (2,0 >> 1,7-1,9 kg/kg)

ME (12-13 MJ/kg), fehérje (20-22%)- Technológia, tartási körülmények modernizálása- Állategészségügy (mikoplazma mentesítés)- Kobzás csökkentése- Takarmány fertőzöttség

Biztonságos élelmiszer előállítás követelményeinek megteremtése(eredetazonosítás, nyomon-követhetőség)A termékpálya egészét felölelő koordinációk vagy integrációk

kialakításának és működtetésének ösztönzése, támogatása.A termékpálya szervezettségének javítása, hosszú távú szerződéses

kapcsolatok kiépítése, megfelelő marketingstratégia kialakítása.Ökológiai (szabad)tartás feltételeinek megteremtése.

Az EU-csatlakozás hatásaia baromfiágazatra vonatkozóan

• A baromfihús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött.

• Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is.

• A magyar termelőknek élesebb versenyben kell helytállniuk EU piacán.• Erősödő nemzetközi verseny, növekvő takarmányárak.• Importnyomás (brazil csirkehús).• A racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban

felgyorsult.• Szigorodó állatjóléti és környezetvédelmi előírások, melyek a megfelelni nem

képes gazdaságok bezárását jelentik.• Romló jövedelmezőség az ágazatban.• A baromfiágazat jelenleg a kritikus ágazatok közé sorolható.• Az EU szigorú forgalmazási szabályai és szabványai hatására az előírásoknak

nem megfelelő vágóhidakról, továbbá a feketegazdaságból származó baromfihús visszaszorulása hosszú távon (?)

Madárinfluenza pánik, s annak hatásai

• 2005. novembertől 2006. július-augusztusig tartott.• Kereslet visszaesés (30-40%), elsősorban csirkehús• Árcsökkenés (10-20%)• A veszteségek kétharmad része - 12-13 milliárd forint - az árak, a tárolási

többletköltségek és a magas finanszírozási költségek miatt a feldolgozói szektorban jelentkeztek.

• A termelői oldalon mintegy 7,8 milliárd forint kár keletkezett. • Visszaesés a termelésben: viziszárnyas: 18-19%, csirke 20% • Összességében mind a termékkibocsátásban, mind az árbevételben a

baromfiipar 12-15%-kal esett vissza.• 2006. júniusban kedvező tendencia vette kezdetét: a fogyasztók akkorra jöttek

rá, hogy sokan ,,túllihegték" az ügyet, és a madárvész nem jelent veszélyt az emberekre, hiszen Európában senki sem betegedett meg.

• BTT: Szigorú intézkedések, ,,Ellenőrzött magyar baromfi" védjegy (2002) a fogyasztói tudatosság támogatása érdekében.

Forrás: BTT

MADÁRINFLUENZA

Forrás:Prof. Dr. Varga János

állatorvos, mikrobiológuswww.mindentudas.hu

INFLUENZAVÍRUSOK

• Az influenzavírusok ellenálló képessége kicsi.

• A beszáradás néhány óra, az alacsony és a magas PH, a 60 oC feletti hőmérséklet, továbbá a fertőtlenítőszerek percek alatt elpusztítják őket.

• A természetes vizekbe jutott vírus azonban 1-4 hétig fertőzőképes maradhat.

• Az influenzavírusok genetikailag labilis, változékony vírusok.

ELŐFORDULÁS• A madárinfluenza világszerte előfordul.• Influenzavírusokat eddig több mint 100

madárfajból izoláltak.• Fertőzöttek lehetnek a vadon élő

madárfajok, az állatkerti és a díszmadarak, valamint a házi baromfifajok is.

• A FAO adatai szerint 2003-tól 2006-ig 2748 H5N1 okozta járványkitörést regisztráltak madárállományokban.

• A madarakban bármelyik HA altípusú A influenzavírus előfordulhat, közülük a H5 és a H7 altípusú törzsek gyakran nagy megbetegítő képességűek.

• Ezek a tyúkfélékben tömeges (30-90 %-os) elhullással járó influenzát képesek előidézni. Ilyen törzsek okozta járványok csirke-, illetve pulyka állományokban az USA-ban, Kanadában, Mexikóban, Európában pedig Olaszországban és Hollandiában (pl. H7N7, 2003) is előfordultak.

ELŐFORDULÁS

• A madárinfluenza klinikai képe nagyon különféle lehet.

• Vadkacsákban, vadlibákban és számos más vándormadárfajban is gyakran csak a bélcsatornára korlátozódó vírushordozás alakul ki, klinikai tünetek nélkül.

• Ezek a madárfajok tekinthetők az influenzavírusok természetes rezervoárjainak, a vírust a bélsarukkal ürítik; és ezek a madarak felelősek elsősorban a vírusok kontinensek közötti szóródásáért is.

MEGBETEGEDÉS

• A tyúkfélékben (tyúk, pulyka, fácán, fogoly, fürj stb.) a vírustörzsek 1-3 napos lappangási idő elteltével, nagyfokú elesettségben, légúti és idegrendszeri tünetekben, valamint hasmenésben megnyilvánuló, tömeges elhullással járó betegséget idézhetnek elő.

• A galambok természetes körülmények között nem betegszenek meg, mesterségesen, nagy adag vírussal fertőzve azonban megbetegíthetők és el is pusztulnak.

• A légúti tünetek, a hasmenés, továbbá a görcsös kényszermozgások alapján a betegség gyanítható.

• Az elhullott állatokban testszerte vizenyőt, vérzéseket, a légutak és az emésztőcsatorna nyálkahártyáiban pedig gyulladást találunk.

JÁRVÁNY• A madárinfluenzát jelenleg nem tudjuk gyógyítani.• A madárinfluenza elleni védekezés lényege a fertőzött

állományok (állatok) mielőbbi felismerése (korai diagnózis), az állományok leölése (a beteg állatok nagy tömegben ürítenek vírust), az állati tetemek ártalmatlanná tétele, a telepek kitakarítása, fertőtlenítése, a vírus eredetének kiderítése.

• Emellett a fertőzés helye körül 3 km-es körben védőkörzetet, összesen 10 km sugarú körben pedig megfigyelési zónát kell kialakítani, ahol különleges járványmegelőzési szabályokat léptetnek életbe a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében.

• A nagy kórokozó képességű madárinfluenza-vírusok okozta betegségre az Európai Unióban és a világ számos más országában bejelentési kötelezettség vonatkozik.

MADÁRINFLUENZA TERJEDÉSÉNEK A MEGELŐZÉSE (EU)

• A fertőzött területekről tilos élő baromfit, vagy/és nyers baromfiterméket (nyers húst, tollat stb.) az EU országaiba behozni (kivéve a legalább 70 oC-on hevített termékeket, mert az esetleg bennük levő vírus ezen a hőmérsékleten elpusztul).

• Rendszeres laboratóriumi szűrővizsgálatokat kell végezni megfelelő területi elosztásban baromfi- és vadmadárállományokból az esetleges H5 és H7 törzsek megjelenésének időben történő felismerése érdekében. A magyar hatósági állategészségügyi szolgálat rendelkezik a madárinfluenza szakszerű és gyors laboratóriumi kórjelzéséhez szükséges anyagokkal, eszközökkel.

• Az EU jogszabályok a baromfiállományok zárt tartását is elrendelik (a vadmadarakkal való kapcsolat megakadályozása érdekében) legalább a madárinfluenza megjelenése szempontjából magas kockázatú körzetekben (természetes vizek környezete, madárátvonulási útvonalak stb.), és átmenetileg korlátozzák az élőbaromfi piaci árusítását, a madárkiállításokat, bemutatókat stb.

ZÁRLAT• A madárinfluenza hazai megállapítását követően a

zárlat alá vont területeken (a védőkörzetben és a megfigyelési zónában) egyebek mellett:– nyilvántartásba kell venni minden baromfiállományt; – ellenőrizni kell az állatok klinikai állapotát, gyanú esetén

mintákat kell venni laboratóriumi vizsgálatok céljára; – a baromfiállományokat zártan kell tartani; – a zárlat alá vont területekről tilos madarakat, illetve

ezekből az állatokból származó termékeket kihozni; – az érintetteket fel kell világosítani a madárinfluenzával

kapcsolatban; – a zárlati intézkedések legkorábban az utolsó

megbetegedéstől számított 21 (védőkörzet), illetve 30 nap (megfigyelési zóna) múlva oldhatók fel.

ÓVINTÉZKEDÉSEK

• A védekezés szempontjából különösen fontos, hogy meg tudjuk akadályozni a vírusnak vadmadarakból házimadár-állományokba való bejutását.

• Ha szükség lesz rá, lehetőség van a házimadár-állományok megelőző célú védőoltására is elölt vírust tartalmazó vakcinákkal.

• Minthogy idehaza egyelőre csak vadmadarakban állapították meg a betegséget, különösen fontos hogy:– az elhullott madarakat arra kiképzett személyek megfelelő

védőöltözékben mielőbb összegyűjtsék és vizsgálat után ártalmatlanná tegyék;

– tilos az elhullott madarakat csupasz kézzel, maszk és védőöltözet nélkül érinteni, hazavinni, bármilyen célra felhasználni, megenni vagy bármilyen állattal megetetni.

HUMÁN VONATKOZÁSOK

• A madárinfluenza nagy kórokozó képességű H5N1 változata Délkelet-Ázsia országaiban és Törökországban is átjutott emberbe.

• A WHO adatai szerint 2003-tól 2006 február közepéig 170 ember betegedett meg H5N1 okozta influenzában, akik közül 92-en meghaltak.

• A baromfi-vágóhidakon és a baromfitelepeken az (egyébként is kötelező) munkavédelmi rendszabályok és a személyi higiénia szabályainak a betartása (a vágóhidakon például a vágócsarnokban légelszívás; legalább az állatoknak a vágószalagra való felhelyezésekor orr- és szájmaszk használata).

• A baromfival foglalkozók vakcinázása a hagyományos szezonális influenza elleni vakcinával (a génkicserélődés lehetőségének és a hagyományos influenzának a megelőzése érdekében).

• Ha pedig a fenti intézkedések ellenére mégis kialakulna emberről emberre terjedő H5N1 (vagy más HA altípusú) törzs okozta influenzajárvány, akkor lehetőség lesz a magas kockázati csoportba tartozó emberek megelőző célú védőoltására elölt kórokozót tartalmazó vakcinával (H5N1 altípust tartalmazó elölt vakcinát nálunk is sikerrel kipróbáltak emberekben).

HUMÁN VONATKOZÁSOK

Előadás összefoglalása

• A brolier csirkehús előállítása világviszonylatbanis meghatározó, mintegy 90 millió tonna az évestermelés és fogyasztás.

• Iparszerű termelési rendszerekben rendkívülhatékony módon lehet előállítani, a hízlalásvégére az FCR értéke 2 alatt marad.

• Az ágazat mind uniós, mind nemzetgazdaságiszempontból is meghatározó gabonaalapúágazata a mezőgazdaságnak.

Előadás ellenőrző kérdései• Ismertesse a broiler csirkehús előállítás

világgazdasági jelentőségét!• Ismertesse a broiler csirkehús előállítás

nemzetgazdasági jelentőségét!• Mutassa be a broiler csirkehús előállítás

vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait!• Ismertese a broiler csirkehús előállítás termelési

alapjait!• Ismertesse a broiler csirkehús előállítás

ráfordítás és költség, valamit hozam éstermelési érték viszonyait!

• Mutassa be a broiler csirkehús előállításjövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!

KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:

A pulykahús előállítás, valamint a kacsa és liba ágazat gazdasági kérdései

• Előadás anyagát készítették:– Dr. Szőllősi László– Dr. Szűcs István– Dr. Pupos Tibor