kovácsmóni xii tt

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, világváros, a korábbi Brit

Birodalom fővárosaként a világ egyik politikai, pénzügyi és kulturális központja. Nagy-London népessége 7 172 091, de az agglomerációval együtt ennél több millióval magasabb. Népességében rengeteg különböző nemzet, kultúra és vallás képviselteti magát, így Európa és a világ egyik legkozmopolitább és az Európai Unió legnépesebb városa. Anglia a Brit-sziget legismertebb területe, az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országa, egyben az Európai Unió és a NATO tagja. Wales és Skócia határolja, melyek szintén az Egyesült Királyság részei. A többi oldalról tenger veszi körül.

London történeteA rómaiak előtti korból kevés lelet maradt fenn. Londont a rómaiak alapították, mint Britannia provincia fővárosát, miután Kr. u. 43-ban Claudius császár a mai Anglia legnagyobb részét meghódította. Londinium-nak nevezték el. A név nem latin, hanem kelta eredetű, feltehetően a kelta Londinos személynévből ered. Egy másik elmélet szerint a név egy a kelta kor előtti (őseurópai) Plowonida szóból származik, ami körülbelül annyit jelent, hogy „település a széles folyó partján”. A Római Birodalom bukása után Londont elhagyták a rómaiak. A 7. században Egy Lundenwic nevű szász város épült nem messze a mai Aldwychtől nyugatra. A régi római város a 9. században vagy a 10. század elején népesült be újra. Westminster egykor önálló város volt, a középkor óta az angol királyi udvar székhelye. Végül a két város egybeépült, így jött létre a mai London alapja, bár ekkor még nem volt főváros (a Hampshire-beli Winchester volt az a 12. századig.) London növekedésnek indult, és a következő pár évszázadban magába olvasztotta a környező kisvárosokat és falvakat. A 16. századtól a 20. század elejéig a Brit Birodalom fővárosa volt. 1666. szeptember 2-án kezdődött el a nagy londoni tűzvész, amely a belváros nagy részét elpusztította. A tűz egy pék faházából indult el, a következő három nap folyamán több, mint 13,000 ház pusztult el, köztük a St Paul Church. A város tíz év alatt újraépült. A 18. században a fejlődés felgyorsult. A 19. század elejére a világ legnagyobb városa lett. Az önkormányzat igyekezett teljesíteni a gyors növekedés okozta követelményeket. 1855-ben alapították a Metropolitan Board of Works-t arra a célra, hogy biztosítsa a megfelelő infrastruktúrát a gyorsan növekvő városnak. 1889-ben ehelyett hozták létre London megyét, amit London megye tanácsa irányított – az első szervezet, mely egész London közigazgatását irányította.

London pénzneme:1 UK Pound = 1.74 US Dollar1 UK Pound = 1.45 Euro1 UK Pound = 327. 49 Huf

kovácsmóni xii tt1 UK Pound = 4.74 Ron

London éghajlataLondon éghajlata mérsékeltövi, meleg, de ritkán forró nyárral, hűvös, de ritkán hideg téllel és állandó, de nem sok csapadékkal. A nyári hőmérséklet ritkán magasabb, mint 33°C, bár az utóbbi években némi emelkedés volt megfigyelhető. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 37,9 °C volt a Heathrow repülőtéren 2003-ban. A nagy hóesés szinte ismeretlen. Az átlagos csapadék évente kb. 600 mm, ami alacsonyabb, mint Rómáé vagy Sydneyé. Londonra sajátos mikroklíma jellemző: a sűrűn beépített terület raktározza a hőt, így a városban gyakran 5 °C-kal is melegebb van, mint a környező területeken.

A Temze folyó Anglia déli részén. Kemble-nél ered és az Északi-tengerbe folyik. Az Egyesült Királyság egyik legfontosabb víziútja. A folio átszeli Londont.

Repülöjáratokat az alábbi weboldalakon találhatnak :http://flights.airlinecodes.co.uk/route/Timisoara-London--TSR-LON/http://www.edreams.com/flights/london-timisoara/Az agglomerációval vasút, míg a város három repülőterével repülőtéri expresszvonatok kötik össze a belvárost. Fontos szerepet játszik még a Docklands Light Railway korszerű városi vasút.Londont hat nemzetközi repülőtér szolgálja ki. A világ egyik legforgalmasabb reptere a Heathrow dél-nyugat Londonban található.

Híres múzeumok Londonból : British Museum, London (pl. régészet) Imperial War Museum, London (hadtörténet, haditechnika) National Gallery, London (képzőművészet) Victoria és Albert Múzeum, London (iparművészet) Natural History Museum, London (természettudomány) Tate Gallery, London (képzőművészet) Tate Gallery of Modern Art, London (képzőművészet) Museum of London, London (helytörténet) Barbicane Arts Center, London (képzőművészet, iparművészet) Sherlock Holmes Museum, London (irodalom, helytörténet)

kovácsmóni xii tt

Látványosságok :

Tower of London

Hosszú nevén Her Majesty's Royal Palace and Fortress The Tower of London a Temze partján található középkori épületegyüttes, ahol 1303 óta a brit koronaékszereket tartják. Története során több funkciót is betöltött. Szolgált fegyverraktárként, királyi palotaként, erődítményként, és börtönként is. 1078-ban I. Vilmos rendeletére kezdődött meg az építése, majd később a tornyot vízesárkokkal és fallal vették körül. A Tower végül I. Edward idejében, 1275 és 1285 között lett befejezve. Árulás miatt több grófot és nemest is kivégeztek a Towerben. Az épületegyüttes mintegy 2 tucat tornyot foglal magában, épületein belül a koronaékszereken kívül a királyi fegyvergyűjtemény, és a római erőd falmaradványai találhatók.

Eljutás: A Tower a Temze mellett, a Tower Bridge mellett van. Metró: District és Circle Line vonal: Tower Hill megálló, Jubilee és Northern vonal: London Bridge megálló.

Belépő (2008): Felnőtteknek 16,50 Font. Diákoknak és 60 év felettieknek 14 Font. 16 éven aluli gyermekeknek 9,50 Font. 5 éven aluli gyermekeknek ingyenes.

Nyitva tartás: Változó, de 10 és 16 óra között minden nap nyitva tart.

Tower-híd / Tower Bridge

A Tower-híd (amit sokan kevernek a London híddal, amely a következő híd a Temzén), mely az idők folyamán London szimbólumává vált, a londoni Towerről kapta a nevét, de történelmileg semmi köze hozzá. Építése 1886-ban kezdődött, és nyolc évig tartott. A munkálatokban 432 építőmunkás vett részt, a híd felépítéséhez 70 ezer tonna betonra, és 11 ezer tonna acélra volt szükség.

Eljutás: District és Circle Line metróvonalak: Tower Hill megálló, Jubilee és Northern vonal: London Bridge megálló.

kovácsmóni xii tt

Westminster-palota, Big Ben, Parlament

A Westminster-palota a londoni parlament alsó- és felsőházának épülete. 1200 teremből áll, ezzel a világ egyik legnagyobb parlamentje. A jelenleg látható épület egy tűzvész után, 1834-1864-ig épült, de legrégebbi része, a Westminster Hall 1097-es. A parlament óratornya, a híres Big Ben London egyik legnépszerűbb látványosságának számít. A Parlament a Westminster- apátsággal együtt az UNESCO Világörökség részét képezi.

Eljutás: Jubilee metróvonal: Westminster megálló. Northern vonal: Enbankment megálló.

Belépőjegy (2007): Felnőtteknek 12 Font. Gyermekeknek (5-15 év között) 5 Font.

Nyitva tartás (2007. augusztus, szeptember): Hétfő, kedd, péntek, szombat: 9:15-16:30, szerda, csütörtök: 13:15-16:30.

Buckingham Palace / Palota

A Buckingham Palace a brit királyi család otthona. Az 1703-an épült palota eredetileg városházaként funkcionált, majd 1762-től III. György király rezidenciája lett. A hatalmas Buckingham Palace 661 egységéből a turisták számára 19 látogatható (2007-ben július 28-tól szeptember 28-ig). A kastély előtti téren megtekinthetjük a látványos őrségváltást, májustól júliusig mindennap fél 12-kor, míg más hónapokban minden másnap, ugyanebben az időpontban. A királyi palota a világ egyik legismertebb épülete, turistalátványosság-jellege mellett, fogadások, ebédek, vacsorák, és királyi kertipartik színhelye.

Eljutás: Legközelebbi metrómegállók: Victoria, St James's Park, Green Park

Belépőjegy (2008): Felnőtt jegyár 15,50 Font. 60 év felettieknek, és diákoknak 14 Font. 17 éven aluliaknak 8,75 Font 5 éven aluliaknak ingyenes.

Nyitva tartás: 9:45-18:00 (utolsó belépés: 15:45). A Buckingham Palace 2008-ban július 31-tól szeptember 31-ig tart nyitva.