167

LuGosiJózseF

K E R E S E T J O G É S K E R E S E T I J O G

keresetjogéskeresetijog

i.BevezeTés

az írás címe talán szokatlannak tűnhet, aminek az az indoka, hogy a„keresetjog”ésa„keresetijog”fogalmakajogirodalombangyakranazonosjelentéstartalomban,többszörfelcserélve,egymásszinonimáikéntjelen-nekmeg.akétfogalomközösgyökereéskiindulópontjaakeresetkifeje-zés.akeresetmárarégimagyarjogirodalombanolvashatómegfogalma-zásszerintisa„törvénykezésbenáltalábanvalakinekvalamelykövetelésevagypanaszaegymásikellen,sazokkalegybekötöttigazságszolgáltatási kérelemabíróságelőtt”.[1]ajelenírásformabontóannyiban,amennyibenazáltalánostólésamegszokottóleltérőmódonavizsgálattárgyáta rész-ből az egész felé haladva ésnemfordítva,az egészből a rész felé haladva,akeresetjog–keresetijogkérdésétajogérvényesítésfolyamatábaésalkot-mányos, alaptörvényi összefüggésbe igyekszik beilleszteni. a vizsgálatakeresetfogalmából(magánjogból)kiindulvaajogvédelmiigényenkeresz-tül a bírósághoz fordulás jogáig (közjoghoz–alkotmányjoghoz–állam-joghoz)kíváneljutni.„A keresetjog súlypontja nézetem szerint a perben keresendő.”[2]ezamegállapításPlószsándortól,akeresettelkapcsolatoselsőjelentősésmeghatározótanulmányszerzőjétőlszármazik.azidézettdefiníciószemléletesenkifejezi,hogyakeresetjog fogalomhol,a jogte-rületmelyrészénhelyezhetőel.akereset(actio)elnevezéskétarcúságátmárarómaijogbanisfelismerték.arómaijogiregulaszerint„akeresetnemmásjogarra,hogyamibennünketmegillet,aztperrelérvényesítsük”.azidézetalapjánakeresetmagátazigényérvényesítésiformát(pert),ésa perben érvényesíteni kívánt igényt (jogot) is tartalmazza. a magyarjogban már Plósz sándor iránymutató, keresetjogra vonatkozó érteke-zéseelőttmegkülönböztettékegymástólakeresetjogotésakeresetijogot.a„keresetjogolyanszemélyesjog,melynélfogvavalakibizonyosügybenazilletőbíróságnálvagytörvényszékelőttvalakiellenvalamelykeresetet,vagyispertindíthat.különbözikettőlakereseti jog.”[3]akereseti jog „azonjog,melyretámaszkodvavalakivalamelybíróságnálkeresetetindíthat.”[4]

[1]czuczor–Fogarasi,1862,3.kötetelsőfüzet,568.[2]Plósz,1876,4.[3]czuczor–Fogarasi,1862,3.kötetelsőfüzet,568.[4]czuczor–Fogarasi,1862,3.kötetelsőfüzet,568.

Fór

um

168

FÓR

UM

L U G O S I J Ó z S E F

nizsalovszky endre akadémiai székfoglalójában kifejtett álláspontja szerint„amaijogigondolkodásszámára a jog a prius, a keresetjog a posterius. A jog az ok, a kereset az okozat… Ezzel szemben a római jogban az actio a prius. Ez nem az, amit ma kereset, keresetjog alatt értünk, hanem önálló kifejezése a jognak, vagy még inkább jogigénynek.”[5]sárffyandorkésőbbi,perjogimonográfiájábanmegjelentmegfogalmazásaszerint„a keresettel érvényesített jogtól,amelymajd-nemmindigmagánjog— rövidenakereseti jogtól—meg kell különböztetnünk a keresetjogot.”[6] sárffy andor szerint a keresettel érvényesített jog, a kereseti jog,amelymajdnemmindigmagánjog,akeresetjogpediga bírósággal szemben fennálló (közjog) jogvédelmi igénynek egyik faja.[7]rátonyiTamásszerintakere-setjogkizárólagakeresetlevélelfogadásáhozés tárgyalásrakitűzéséhez fűződőeljárásjogikategória(„kinekmennyibenvanjogaarra,hogyazállamigazságszol-gáltatási szervét mozgásba hozza”). szerinte „a kereseti jog problematikájánakközponti kérdése, hogy milyen rendező elv sorolja egyes kérdések vizsgálatátaper-előttiszakba,ezektőltévefüggővéa keresetjogot”.[8].akétfogalmatlecsu-paszítvaakeresetijogalapjánamagánjogállszembenakeresetjoggalösszefüg-gésbehozhatóközjoggal.akeresetlevéltartalmikellékeiközöttmegtalálhatóazérvényesítenikívántjog(Pp.121.§(1)bek.c.pont)meghatározása(keresetijog),viszontakeresetlevéltartalmielemeibőlnemállapíthatómeg,deannakbíróságratörténőbenyújtásaaztfeltételezi,hogyafélajogvédelmetazállamtólkéri(kere-setjog).aszocialistaeljárásjogbanakeresetijog„eljárásiértelembenafélnekazajoga,hogybírósághozfordulhasson.ezmásmegjelölésselakeresetindításijogotjelenti.azanyagi jogi értelemben felfogottkereseti jogviszontannakkövetelé-séreirányulójogosítvány,hogyabíróságaféláltalmegjelöltkeretekközöttadjonhelytakeresetnekésehhezképestazállamikényszerigénybevételévelrendezzeamásikfélmagatartását.”[9]akeresetrőlvaló,abbólkiindulógondolkodásaPp.célján,alapelveinésazalaptörvényrendelkezéseinkeresztülakérdéskörmagán-jogbaésközjogbavalóbeágyazottságátisigyekszikbe-,illetvekimutatni.ezazértisérdekeslehet,mertakeresetnekisvannakmagánjogi és közjogi elemei is,deajogérvényesítésfolyamatát,illetveabírósághozfordulásjogát(Access to Justice) isátszövikmagánjogiésaközjogi(alkotmányjogi)jellegzetességek,sajátosságok.

[5]nizsalovszky,1940,3.kiemeléstőlem–L.J.http://nizsalovszky-endre.blogspot.hu/p/az-alanyi-maganjog-es-perjog.html[6]sárffy,1946,181.kiemeléstőlem–L.J.[7]sárffy,1946,181.[8]rátonyi,1971,5–26..[9]novák,1966,32.;idézi:Bacsó-Beck-Móra-névai,1959,205.

169K E R E S E T J O G É S K E R E S E T I J O G

ii.akereseTJeLLeMzői—szuBJekTÍvMeGkÖzeLÍTés

akeresetefejezetbenmeghatározottjellegzetestulajdonságaiaszerzőszubjek-tív (személyes) megközelítését tartalmazzák. a keresettel összefüggésben nemkerülnek szóba az egyetemi tankönyvekben előadottak szerint a kereset fajtái(marasztalási, megállapítási és jogalakítási kereset), a kereset elemei (a kere-setalanya,akeresettárgyaésakeresetcímzettje).akeresetjellemzőikapcsánatanulmánynemtérkiakeresetjogielméletekismertetéséresem,[10]csakannyi-ban, amennyiben az a téma szempontjából szükséges és indokolt. a „kereset”fogalomakorábbigyakoriésismertosztályozáséscsoportosításnélkül,kizárólagatanulmányáltalvizsgáltkérdésekkereteiközöttjelenikmeg.

ahatályosPolgáriperrendtartásrólszóló1952.éviiii. törvény(Pp.)121.§(1)bekezdése szerint:„a pert keresetlevéllel kell megindítani”,[11] deakeresetindításnemszükségszerűencsakilyen,illetveebbenaformábantörténhet.akeresetindí-tásmásikformája,haafélabíróságon,félfogadásinaponmegjelenik,ésakérelmétjegyzőkönyvbemondja(Pp.94.§(1)bek.).[12]akeresetikérelmetésazérvényesí-tenikívántjogot,valamintazannakalapjáulszolgálótényeketnema„keresetlevél”,hanemabíróságáltalügyfélfogadási(közkeletűelnevezésszerint„panasz”)naponfelvett„jegyzőkönyv”tartalmazza.MagyaryGézaszerint„akeresetlevél,azidézőkérelemfelpereskérelmeaziránt,hogya bíróság a feleket egy bizonyos határnapra a per felvétele céljából idézze meg.”[13]abíróságáltalfelvettésakérelmezőnyilat-kozatáttartalmazójegyzőkönyvilyenszempontbólteljesenegyenértékűazeljárástajegyzőkönyvvelazonosmódonmegindítókeresetlevéllel.amegfogalmazás,melyszerintapertkeresetlevéllelkellmegindítaniannyibanpontatlan,hogyekkortény-legesenakeresetlevélbenyújtásanemapert,hanemazeljárástindítjameg.apertakeresetlevélabbanazesetben indítjameg,haakeresetlevélalapjánbeállnakaperindításjoghatályai(Pp.128.§),[14]ezesetbenténylegesenbekövetkezikaperindí-tás.akeresetlevélbíróságonvalóbenyújtásaazeljárástindítjameg,amelyegyelőreekkormégcsakafelperesésabíróságközöttvanfolyamatban.akeresetlevélbíró-ságontörténőelőterjesztésefeltételesperindításnaktekinthető(attólafeltételtől

[10]akeresetjogielméletekjogalkalmazásragyakorolthatásáranézve:király,2012,118–136.[11]aPolgáriperrendtartásrólszólótörvénytervezete(2016.április11.)173.§(1)bekezdéseszerint:„apertafelperesnekazalperesellenakeresetlevéllelkellmegindítani”—http://www.kormany.hu/download/c/4c/a0000/20160411%20Pp%20el%c5%91terjeszt%c3%a9s_honlapra.pdf (letöltés dátu-ma:2016.július8.)atervezetetakormánymégnemtárgyaltameg,ezértnemtekinthetőakormányálláspontjának. a T/11900. számú törvényjavaslat a polgári perrendtartásról 169. § (1) bekezdéseugyaneztamegfogalmazásttartalmazza(forrás:www.parlament.hu/irom40/11900/11900.pdf2016.november26.)atanulmánykéziratánaklezárásaidőpontjábanazországgyűlésáltalmárelfogadott,2018.január1-tőlhatályosPp.normaszövegemégnemvolthozzáférhető,annakmegjelenéséremégnemkerültsor,ezértatanulmánybanahivatkozásazújPp.törvénytervezetéreésazújPp.törvény-javaslatratörténik.[12]azújPp.tervezeteésazújPp.törvényjavaslateztajogintézménytnemtartalmazza.[13]Magyary,1924,346.[14]azújPp.tervezet183.§(1)bek.,azújPp.törvényjavaslat180.§(1)bek.

170

FÓR

UM

L U G O S I J Ó z S E F

függ,hogyazazellenérdekűfélszámáraabíróságáltalkézbesítésrekerül-eaperelsőtárgyalásraszólóidézésselegyütt).

a keresetlevél (libellus vagy libellus actionalis[15]) része a kereset, ponto-sabbanakeresettárgyaésakeresettartalma(Pp.121.§(1)bek.c.,e.pont),[16]vagyisazérvényesítenikívántjog,ésazannakalapjáulszolgálótény(ek)ésazokbizonyítékainakmegjelölése,ésabírósághatározottdöntéséreirányulókérelemelőterjesztése.ajogirodalombanakeresetbenérvényesítenikívántjogmegjelö-léseakereset tárgya,abíróságdöntésére irányulóhatározottkérelema kereset tartalmának tekinthető(kengyelMiklós).akeresetalapjátazoka tények alkot-ják, amelyekből felperes a jogát származtatja. akeresetalapjáttevőtényekösszes-ségealkotjaakeresetitényállást.[17]„akeresetelemeineknézőpontjábóla kereset alapja a tényállás.”[18]ajogirodalomnakhosszúidőótavitatottkérdéseaz,hogyabíróságidöntésmeghozataláhozajogállításnak(Plószsándor),vagyatényállí-tásnak(MagyaryGéza)van-edöntőjelentősége?ennekafelvetésneklehetrésze,hogykeresetlevélbenazérvényesítenikívántjogalapjáulszolgálótényeketcsakannyibankellmeghatározni,amennyibenazmásjogtólvalómegkülönböztetés-hezelegendő (kereset individualizálása), vagyakeresettel érvényesítenikívántjog (jogviszony) alapjául szolgáló összes tény megjelölése szükséges (keresetszubsztanciálása).arégi,1911.éviPp.akeresetindividualizálásaelvétkövette,azigazságkiderítéséretörekvőszocialistaPp.akeresetszubsztanciálásaelvétalkal-mazta,ahatályosPp.-térintő,rendszerváltásótabekövetkezettmódosításokmárakeresetindividualizálásairányábamutatnak.azújPp.akeresetlevéllelkapcso-latoskövetelménykénthatározzameg:1.)haakeresetlevéllelkapcsolatosköve-telményazindividualizációrakorlátozódik,azalperesakeresettisztázásáignincsabbanahelyzetben,hogyakeresetrenyilatkozzék;2.)akeresetszubsztanciálásaalapjánviszontazalpereskorábbankerülhetabbaahelyzetbe,hogyakeresetrenyilatkozzék.[19]abíróságnakakeresetikérelemésalperesi ellenkérelemkere-teiközöttialaposdöntéséhezazannakalapjáulszolgálótényekteljeskörűfeltá-rása és megállapítása szükséges. a jogirodalomban fellelhető álláspont szerinta jogállítás és a tényállítás elválaszthatatlan egységet képez,mert„afélcsakannakazalanyi jognakazérvényesítésétkezdeményezhetieredményesen,amelyetazáltalaállítotttényekmegalapoznak”.[20]A hatályos Pp. nem határoz meg prioritást a jog és a tény között, a keresetlevélben mindkettőt meg kell határozni.azelsőhazai polgári törvénykezési eljárást szabályozó törvény szerint a felperes kere-setébentartozottmeghatározniajogalapotésatényeket,éskötelesvoltmindenbizonyítékot mellékelni.[21] az első polgári perrendtartás szerint a felperesnek

[15]TörvénytudományiMűszótár,1843,227.[16]azújPp.tervezet174.§(2)bek.a.-d.,azújPp.törvényjavaslat170.§(2)bek.a.,b.[17]2/2010.(vi.28.)Pkvélemény5.a.pontjáhozfűzöttindokolás.[18]Pákozdi,2014,342.[19]azújPolgáriperrendtartáskoncepciója,2015,46.[20]éless–Parlagi,2014,356.[21]apolgáritörvénykezésirendtartástárgyábanszületett1868.éviLiv.törvény64.§.

171K E R E S E T J O G É S K E R E S E T I J O G

akeresetlevélbenelőkelladniaaztajogot,melyetérvényesíteniakar,ésahatá-rozottkérelmet.ajogalakszerűmegjelölésenemvoltszükséges,hanemajogál-lítástakeresetegésztartalmábólkellettmegállapítani.akeresetlevélbentovábbáelőadandók voltak azok a tényállítások, amelyekből felperes a keresetét szár-maztatta,valamintazokbizonyítékai.[22]azújPolgáriperrendtartáskoncepciójaszerintafelperesnekhatározottkeresetikérelmetkellelőterjesztenie,amelynekalkalmasnakkelllenniearra,hogyabíróságazügyet—azismételtenvisszahozottosztotttárgyalásirendszeralapján—perfelvételitárgyalásrakitűzze.akeresetle-vélnektartalmazniakellafelperestényállításait, jogállításait.ajogalkotóazújPp.elképzeléseszerinta járásbíróságibemenetiszinthezképestatörvényszékibemenetiszintenakötelezőjogiképviseletretekintettel,akeresetlevéllelszem-benszigorúbbtartalmikövetelményekettámaszt.akormányújPp.koncepciójaszerintatörvényszékenelőterjesztettkeresetlevélbenmindatényállásokat,mindajogállításokatprecízenkellmegjelölni,nemelegendő,haazokraakeresetlevélösszességéből,illetveabírói,illetveamásikféláltalielemzőmunkaalapjánlehetcsakkövetkeztetni.[23]

kereset nélkül nincs per, de a kereset benyújtása nem jelenti minden eset-benaperfüggőségbeálltátazadotteljáráskereteinbelül(Pp.129.§,Pp.130.§).[24]Ha a bíróság a keresetlevél áttételéről rendelkezik,aperfüggőségazadottbíróságelőttnemállbe,deazonbíróságelőtt,amelybírósághozabíróságakeresetleveletáttette,abíróságazalperestaperelsőtárgyalásáraakeresetlevélmegküldésévelmegidézheti,haannaktörvényifeltételeifennállnak.akeresetlevéláttételenemjelenti,denemiszárjakiaperindításjoghatályainakbeálltát,ezattólfügg,hogyazonbíróságelőtt,ahováakeresetlevéláttételemegtörtént,sorkerül-eakereset-levélidézéskibocsátásanélkülielutasítására.akeresetlevéláttételérőlrendelkezőbíróságivégzéselodázzaadöntéshozataltakeresetlevéltárgyaláskitűzésérevalóalkalmasságáról.akeresetlevélidézéskibocsátásanélkülielutasításaaperindításlétrejöttét—akeresetlevélalperesrészéretörténőkézbesítését—megakadályozza.

a keresetjog absztrakt és konkrét jelentésben egyaránt megjelenhet. Plószsándormagánjogiésperjogikeresetjogotkülönböztetettmeg,aperjogikeresetjogesetében—nézeteszerint—mégnincsszükségképpenmagánjogikeresetjog,eztnevezteabsztraktkeresetjognak,azeljárásjogikeresetjogotpedigkonkrétkere-setjognak.[25] az absztrakt keresetjog esetén bárki keresetet nyújthat be a bíró-ságraanélkül,hogymögöttevalamelymegsértettszemélyivagyvagyonimagán-jogállna.akonkrétkeresetjogelméletefeltételezi,hogyakeresetindításmögöttvalamilyenvéltvagyvalósmagánjogijogsérelemállfenn.azabsztraktéskonkrét

[22]aPolgáriperrendtartásrólszóló1911.évii.tc.129.§.[23]azújPolgáriperrendtartáskoncepciója,2015,14–15.–újPp.tervezete:174.§(1)bek.b.,c.,azújPp.törvényjavaslat170.§(2)bek.b.,c.[24]azújPp.tervezete:178.§–áttétel,180.§–keresetlevélvisszautasítása.ÚjPp.törvényjavaslat174.§–áttétel,176.§–visszautasítás.[25]Plósz,1876,50.

172

FÓR

UM

L U G O S I J Ó z S E F

keresetjog-fogalomnáljelenikmegszemléletesena„lehetőség”ésa„jogosultság”kifejezések különbözősége. az absztrakt keresetjog lehetőség, amely minden-kitmegillet,akonkrétkeresetjogviszontolyanjogosultság,amelycsakaztilletimeg,akinekténylegesenmegsértettmagánjogavagyakeresetalapjáulszolgálóvalamelymagánjogi jogviszonya fennáll.azabsztraktkeresetjog-elméletképvi-selője,Plószsándorúgy fogalmazott,hogy„akeresettelperalapítástkövetelek,éspedigvagy joggalvagy jognélkül,azelőbbiesetbenaperalapítástkeresztül-viszem,azutóbbiesetbennem”.[26]a„lehetőség”és a „jogosultság” kapcsolata:alehetőségetazeljárásjogijogszabály(Pp.)biztosítja,ajogosultságotazanyagijogijogszabály(magánjog)alapozzameg.a„lehetőség”fogalombabeletartozhat(denemfeltétlenültartozikmindenesetbenhozzá)a„jogosultság”kifejezésis,mertazminden—természetesésjogi—személytegyarántmegilletamagánjogijogviszonyfennállásanélkülis,dea„jogosultsága”alapján,amögöttesmagánjogijogviszonynálfogvaafélnembiztos,hogyélazeljárásjogijogszabályadta„lehe-tőséggel”.a„lehetőség”pusztánelméletben létezik, a „jog”vagy„jogosultság”viszontezzel szemben ténylegesen fennáll.amire lehetőségemvan,arranincsfeltétlenüljogosultságomis,amireviszontjogom(jogosultságom)van,arranézvealehetőségemisadott.akeresetindításrabiztosított„lehetőség”ugyanakkornemkorlátlan,jogszabályikorlátja:akeresetlevelet—hatörvényeltérőennemrendel-kezik—rendszerintcsakavitábanérdekelt fél terjeszthetielő.[27]A hivatkozott konkrét, hatályos jogszabályi előírásban a lehetőség és a jogosultság összekap-csolódik. avitábanvalóérdekeltséga fél részéről általábankifejezi aperbevittjoghoz kapcsolódó magánjogi kapcsolatot. a mindenki számára adott kereset-indítási„lehetőség”ezáltalszűkülleazérdekeltfeletmegillető„jogosultság”-ra.a keresetindítási „lehetőség” az absztrakt keresetjog, az olyan keresetindítás,amely mögött megsértett magánjogi jogviszony áll, a konkrét keresetjoghozkapcsolódik.arégimagyarjogirodalomszerintapusztalehetőséggel,azabsztraktkeresetijoggalszembenálltakonkrétkeresetijog,azigazikeresetijog,amikormárnemcsak az ítélet hozatalára való ok („Anwartschaft auf judicium”),hanemakedvezőítéletmeghozataláravaló jog is ténylegesenfennforog.Beszélhetünkkedvezőítéletmeghozataláravonatkozóigényről,ésminthogyazítéletetazállamhozza,azilyenigényjogvédelmi igény (Rechtsschutzanspruch)azállammalszem-benállfenn,ésmertazítéletbenérielcélját,ítéletiigény(Urteilsanspruch).[28]

[26]Plósz,1876,30.[27]Pp.3.§(1)bek.[28]Bíró,1912.

173K E R E S E T J O G É S K E R E S E T I J O G

akeresetlevéltartalmielemei(Pp.121.§(1)bekezdése)[29]ésakeresetlevélidézés kibocsátás nélküli elutasítása (Pp. 130. § (1) bekezdése)[30] a hatályosPp.-ben—elvben—egymásraépül.[31]akeresetlevélbizonyos tartalmielemei-nekhiányaakeresetlevél idézéskibocsátásanélkülielutasításátvonhatjamagaután.akeresetlevélhiányosságaialapjánazeljárástkezdeményezőfélelőttottalehetőség,hogyabírósághiánypótlásrahívjaőtfel(Pp.130.§(1)bek.j.).azontényadatokalapján(joghatóság,hatáskör,illetékességhiánya,aperbelijogképes-séghiánya,abíróiúthiánya,res iudicata,keresetindításihatáridőelmulasztása,jogi képviselő által hiányosan előterjesztett keresetlevél), amelyek hiánypótlásnélkülisakeresetlevélidézéskibocsátásanélkülielutasításátvonjákmagukután,akeresetlevél„korrekciójára”márnincs lehetőség.aPp.121.§ (1)bekezdésé-neka.–e.pontjaiközülac.pontelsőfele(azérvényesítenikívántjogelőadása)tárgyánál fogvakifejezettenmagánjogi kötődésű, aza.,b.,d.,e.pontokésac.pontmásodik fordulata(bizonyítékokelőadása)kétségtelenüla polgári eljárás-jog szabályaihoz kapcsolódik.azeljárásjogielőírások(Pp.121.§(1)bek.a.,b.,d.,e.)nemteljesítésének jogkövetkezményeeljárásjogi „szankció”alkalmazása

[29]apertkeresetlevéllelkellmegindítani;akeresetlevélbenfelkelltüntetni:a.) az eljáró bíróságot; b.)afeleknek,valamintafelekképviselőineknevét,lakóhelyétésperbeliállását;c.)azérvényesítenikívántjogot,azannakalapjáulszolgálótényeknekésazokbizonyítékainakelő-adásával;d.)azokatazadatokat,amelyekbőlabírósághatásköreésilletékességemegállapítható;e.)abíróságdöntéséreirányulóhatározottkérelmet(keresetikérelem);[30]abíróságakeresetleveletidézéskibocsátásanélkül[125.§(1)bek.]elutasítja,hamegállapítha-tó,hogya.)aperreamagyarbíróságjoghatóságaatörvényvagynemzetköziegyezményrendelkezésealapjánkizárt;b.)afelpereskövetelésénekérvényesítésemásbíróságvagymáshatósághatáskörébetartozik,vagyaperremásbíróságilletékes,dea129.§rendelkezéseaszükségesadatokhiányábannemalkalmazható;c.)apertmáshatóságieljárásnakkellmegelőznie;d.)afelekközöttugyanabbólaténybelialapbólszármazóugyanazonjogiránt-akárugyanazonbíró-ság,akármásbíróságelőtt—apermárfolyamatbanvan(128.§),vagyannaktárgyábanmárjogerősítéletethoztak(229.§);e.)afélneknincsperbelijogképessége(48.§);f.)afelperesköveteléseidőelőtti,vagy—azelévülésesetétidenemértve—bíróiútonnemérvénye-síthető;g.)apertnemajogszabálybanerrefeljogosítottszemélyindítja,vagyapercsakjogszabálybanmeg-határozottszemélyellenindítható,illetvemeghatározottszemélyekperbenállásakötelez,safelpereseszemélytő(személyeket)—felhívásellenére—nemvontaperbe;h.)különjogszabályakeresetindításrahatáridőtállapítmeg,eztafelpereselmulasztja,ésigazolásikérelmetsemőterjesztel,vagyaztabíróságelutasítja;i.)ajogiképviselőáltalbenyújtottkeresetlevélnemtartalmazzaa121.§(1)bekezdésébenőfoglal-takat, illetvehaa jogiképviselnemcsatoltaameghatalmazását,vagynemfizettékmegazeljárásiilletéket;j.)afelperesahiánypótlásvégett(95.§)nekivisszaadottkeresetleveletakitűzötthatáridalattnemadtabe,vagyűőújbólhiányosanadtabe,ésemiattakeresetlevélnembírálhatóel.[31]azújPp.tervezete:174.§(2)bek.a.–e.–akeresetlevélérdemirésze,180.§–akeresetlevélvisz-szautasítása.ÚjPp.törvényjavaslat170.§(2)bek.–akeresetlevélérdemirésze,176.§–akeresetlevélvisszautasítása.

174

FÓR

UM

L U G O S I J Ó z S E F

(Pp.130.§(1)bek.).azérvényesítettjoghelytelenmegjelölésekövetkezményelehetahatályosPp.130.§(1)bek.d.pontszerintiokalapjánakeresetlevélidézéskibocsátásanélkülielutasítása(Pp.128.§—aperfolyamatbanlétemiatt,Pp.229.§—azanyagijogerőfennálltárafigyelemmel).akeresetlevélelutasításaeseténaPp.nema121.§(1)bek.a.–e.pontjaibanmeghatározottokokra,hanemajogsza-bályegyébelőírásairautalvissza(Pp.125.§,Pp.129.§,Pp.128.§,Pp.229.§,Pp.48.§,Pp.124.§(2)bek.,Pp.95.§).akeresetjogéskeresetijogfogalompárkereteiközöttgondolkodvaahatályosPp.keresetikérelemrőlrendelkezik,amelyabíróságdöntéséreirányulóhatározottkérelmetjelöli.„azérvényesítenikívántjoghiányos,helytelen,pontatlanmegjelöléseeseténakeresetlevélidézéskibocsá-tásanélkülielutasítására—elvben—csakahiánypótlásrakitűzötthatáridőalattinem,vagy ismételtenhiányosteljesítésemiattvanmódés lehetőség,haemiattakeresetlevélnembírálhatóel.”abíróigyakorlatszerintafelekmegfelelőperbenállásának hiánya nem érdemi — ítéleti — igény elutasítási ok.[32] a jogalkalma-zásszerintítélettelkelldönteniabbanakérdésben,hogyamegjelöltjogiérdekakereshetőségijogotmegalapozza-e;jogiérdekhiányamiattapermegszünteté-sérenemkerülhetsor.[33]akereshetőségi jogotmegkellkülönböztetniaperin-dítási (kereseti) jogtól, azutóbbinakcsakaperbeli jogképességazelőfeltétele,mígakereshetőségijog(perbelilegitimáció,igényérvényesítésijogosultság)ezzelszembenafélésapertárgyaközöttianyagijogikapcsolatravonatkozik.[34]annakeldöntése,hogyafelperestmegilleti-eazáltalaérvényesítenikívántjog,azáltalamegjelölt tények,bizonyítékokelegendőek-eazanyagi jogi jogosultságamegál-lapításához, nem a keresetlevél eljárásjogi törvényben foglalt feltételei fennál-lásánakvizsgálatakörébe tartozik,hanemakeresetikérelemérdemielbírálásakörébetartozókérdés.[35]abíróigyakorlatszerint„azolyanhiány,amelyaperbenhozandóérdemidöntésrelehetkihatással,nemakeresetlevél,hanemakereset-benérvényesítettanyagijogalapjáulszolgálóbizonyítékhiánya,emiattakereset-levélidézéskibocsátásanélkülnemutasíthatóel.”[36]

akeresetazállammal(bírósággal)szembenjogvédelmikötelezettségetteremt:abíróságkötelesakeresetleveletabíróságra történtbenyújtásától számított30naponbelülmegvizsgálni,azzalfoglalkozni(Pp.124.§(1)bek.).[37]FarkasJózsefmegfogalmazásaszerintamaijogrendszereknemismerikajogvédelemmegta-gadását (denegatio iustitiae).[38] a bíróság (állam) a benyújtott keresetlevelet,amely rendszerintkeresetikérelmet tartalmaz,nemhagyhatja figyelmenkívül.a kérelemre történő eljárás elvéből következően a keresetlevélnek a bíróságra

[32]Bh1992.587.–P.törv.i.20117/1992.sz.[33]Bh2004.421.–Legf.Bír.Gfv.vi.31.599/2002.sz.[34]BdT2005.1145.–FővárosiÍtélőtábla12.Gf.40.153/2004/2.[35]BdT2012.2647.–FővárosiÍtélőtábla13.Gf.40366/2010/2.[36]eBh2001.545.–Legf.Bír.Gf.i.30.349/2000.sz.[37]azújPp.törvénytervezeteésazújPp.törvényjavaslatanemállapítmeghatáridőtabíróságszá-máraakeresetlevélmegvizsgálásatekintetében.[38]Farkas,1985,559.

175K E R E S E T J O G É S K E R E S E T I J O G

benyújtásával a fél részéről felmerülő jogvédelmi szükséglet, illetve jogvédelmiigényazállammalszembenmárki lettnyilvánítva.abiztosítási intézkedés,ésa követelés végrehajtása mellett a keresetet tartalmazó keresetlevél az egyikformájaazállammalszembenmegfogalmazottjogvédelmiigénynek.haakereset-levélajogszabályielőírásoknakmegfelel,annakmegalapozottságaeseténtényle-gesenisbiztosítjaakérelmezőszámáraajogvédelmet.abbanazesetbenviszont,haajogafelperestnemilletimeg,azállamiigazságszolgáltatórendszerafelperesjogvédelmiigénye,illetvejogvédelmiszükségletehiányátállapítjameg(abíróságelutasítja felperes keresetét). a bíróság előtti keresetindítás az állammal szem-benafelperesszámárafeltételesjogvédelmikötelezettségetteremt,hiszentény-legesenabbanazesetben realizálódik,ha felpereskeresetindításaeredményes.azalperesaspektusaszerintviszontazalaptalankeresetnekabíróságnemadhatszabadutat,tehátajogvédelem,illetvejogvédelmikötelezettségnegatívértelem-benismegvalósulhat:azalperesjogvédelmeabbanazesetbenállapíthatómeg,haabíróságamegalapozatlankeresetetelutasítja.BacsóJenőszerinta„keresettelafelperesazállamellen fennállókeresetjogátgyakorolja, amennyiben ilyen jogavan;mindenegyébesetbenakeresetindításnemjoggyakorlás,hanemvisszaélésannak lehetőségével”.[39] a jogvédelem megadásának feltétele tehát a./ az eljá-rásjogi feltételekmegléte (Pp.121.§) ésb./ azanyagi jogi feltételek (bizonyítottmegsértett alanyi magánjog) fennállása. az állam ez irányú kötelezettsége azállamáltalgyakoroltigazságszolgáltatásifunkciógyakorlásábólfakad.

a keresetindítás hozza mozgásba a polgári ügyek vonatkozásában az államigazságszolgáltatásifunkciójánakgyakorlását.afentelőadottakhozvisszakanya-rodvaakeresetindítás(keresetjog)gyakorlásaelőszörakezdeményezőfél(felpe-res)ésazállamközött,majdaperindításjoghatályainakbeállásautánabíróságésazalperesközöttközjogijogviszonythozlétre.aperesfelekközöttimagánjogijogviszony(tartalom)akeresetindításáltal„közjogiasodik”,apereseljárásbanabíróságésafelperes,illetveatárgyalásiszakaszbanazalperesközöttisközjogijogviszony(ok)létrejöttétindukálja(forma).abíróságiszervezet,mintazalkot-mányos berendezkedés, az állami szervezet-rendszer része, a jogvita eldönté-sének,aperbeli jogéskötelezettségfennállásamegállapításánakletéteményese(igazságszolgáltatásifunkciógyakorlása).

iii.akereseT,aPP.céLJa,aPP.aLaPeLveiésaJoGérvényesÍTésFoLya-MaTa

ahatályosPp.akeresetetismagábafoglalókeresetlevéltartalmikellékeimelletttermészetesenaPp.céljátésalapelveitistartalmazza.aPp.1.§-aszerint:„enneka törvénynek az a célja,hogyatermészetesszemélyekésmásszemélyekvagyoni

[39]Bacsó,1910,139.

176

FÓR

UM

L U G O S I J Ó z S E F

ésszemélyijogaivalkapcsolatbanfelmerültjogvitákbíróságelőttieljárásbanvalópártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésévelbiztosítsa.”[40]

a Pp. 2. § (1) bekezdése szerint „a bíróságnak az a feladata, hogy — össz-hangbanaz1.§-banfoglaltakkal—afelekneka jogvitákelbírálásához,aperektisztességeslefolytatásáhozésésszerűidőnbelültörténőbefejezéséhezvalójogátérvényesítse.”[41]ejogszabályhelyaPp.alapelvekéntrögzítiatisztességeseljáráslefolytatásáhozésaperekésszerűidőnbelülvalóbefejezésénekjogát.[42]

a Pp. 1. §-a általános jelleggel („jogvita eldöntésében”) határozza megatörvénycélját,atörvény2.§(1)bekezdésemárkonkrétan—abíróságfeladatárafókuszálva—jelölimegajogszabályegyikalapelvét.

a Pp. 2. § (1) bekezdése szerint — egyszerűbb és lényegre törő megfogal-mazásban—abíróságnakazafeladata,hogyafelekjogvitákelbírálásáhozvalójogátérvényesítse.abíróságfeladataajogszabályielőírásszerintiközreműködésa jogérvényesítésben,a felek jogvitákelbírálásáhozvaló jogánakérvényesítésé-ben.afelperesáltalkezdeményezettjogérvényesítésfolyamatábanazelsőlépésakeresetbenyújtásaabíróságra(keresetindítás).ahatályosPp.egyikalapelvea kérelemre történő eljárás elve, mely szerint „a bíróság a polgári ügyek köré-ben felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el”.[43] a keresetle-vélbíróságravalóbenyújtásanélkül a fél szemszögébőlnézve jogérvényesítés,a bíróság aspektusából szemlélve igazságszolgáltatás folyamata nem kezdődikel.a„törvénycélja”fogalom(Pp.1.§)—atörvényefejezetébenmeghatározottalapelvek biztosításával történő jogérvényesítés — elvezet a konkrét keresetjogpolgári eljárásjogi jogszabályi alapjához: ilyen kérelmet, ha a törvény eltérőennem rendelkezik, csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.[44] a vitában valóérdekeltség fejezi ki az igényérvényesítő fél perbevitt joghoz fűződő kapcsola-tát,amelymindigegyadott,meghatározottesetrevonatkozik(konkrétkereset,amelymeghatározottjogravonatkozik=konkrétkeresetjog).akonkrétkereset-jog kifejezi a keresetet előterjesztő fél keresetében érvényesíteni kívánt joghozfűződőkapcsolatát,amely azonos, illetve megegyezik a keres(h)et(őségi) joggal.akereshetőségi jogkifejezésmagába foglaljaa jogosultságotaperbeli igényér-vényesítésre.ajogérvényesítés(igazságszolgáltatás)folyamata:a./afélkeresetikérelménekelőterjesztése,amelymegfelela jogszabályielőírásoknak(Pp.121.§(1)bek.);b./abíróságnaka törvénycéljánakmegfelelőésapolgárieljárásjogi

[40]azújPp.tervezete:1.§atörvényhatályát,a2.§–7.§atörvényalapelveitrögzíti,atörvénycéljafogalmatnemtartalmazza.azújPp.törvényjavaslat1.§-aatörvényhatályát,a2-6.§atörvényalap-elveittartalmazza.[41]azújPp.tervezeteésazújPp.törvényjavaslatabíróságfeladataitapolgáriperbennemtartalmazza[42]azújPp.tervezetében12.§(afegyverekegyenlősége),4.§(aperkoncentrációelve).azújPp. törvényjavaslatban3.§aperkoncentrációelve,4.§a felekeljárás-támogatásiés igazmondásikötelezettsége.[43]Pp.3.§(1)bek.2.mondat—azújPp.tervezetében9.§(1)bekezdése.[44]Pp.3.§(1)bek.1.mondat—azújPp.tervezetében9.§(1)bekezdésmásodikmondata.

177K E R E S E T J O G É S K E R E S E T I J O G

alapelvekérvényesítésévelebbenazeljárásbanvalóközreműködése.ajogérvé-nyesítéshezképestazigazságszolgáltatásannyibantágabb,szélesebbkörűkife-jezés,hogyapolgáritípusúügyekmellettabüntető-ésközigazgatásiügyekható-sági elbírálását is felöleli. Mindkét fogalomban felismerhető a bíróság szerepe:afélajogaiérvényesítéséhezönmagábankevés,ésaz„igazságot”(afélszámáraaz„igazat”,aző„igazságát”)apolgári(peres)eljárásbanaközhatalmihatóságijogkörrelfelruházottbíróságtudjaszolgáltatni.a„jogérvényesítés”-hezképestaz„igazságszolgáltatás”ahivatalbólkezdeményezetteljárásokraiskiterjed.ajogér-vényesítés kifejezés a polgári ügyekben történő igazságszolgáltatással egyezikmeg.ajogérvényesítés(igazságszolgáltatás)meneteafélésabíróságkölcsönösés aktív együttműködése, közreműködése által valósul meg, amelyben a bíró-ságnaktörekedniekellatörvénycéljábanésatörvényalapelveibenmegfogalma-zott előírások eljárása során való megvalósítására. a kereset, a Pp. célja, a Pp.alapelveiésajogérvényesítés(igazságszolgáltatás)afélésabíróságaktivitásaésközreműködéseáltalteljesmértékbenösszekapcsolódik.akereset(levél)megfe-lelő formában és törvényi előírások szerinti bíróságra történő benyújtása a félkompetenciája,aPp.céljának,alapelveinekalkalmazásaabíróságfeladata,akétszereplőösszműködésejelentiajogérvényesítés(igazságszolgáltatás)folyamatát.élessTamásmegállapításaszerintabíróságasajátpercélját(amelynemazanyagiigazságkiderítése),ajogrendvédelmétazeljárásiigazságosságbiztosításaútjánérhetiel.[45]a jogérvényesítés folyamatánakelősegítése,előmozdításaérdeké-benajogalkotóiselőírástfogalmazmegajogalkalmazószámára.ezta jogsza-bályielőírást,törvényikötelezettségetkorábbanBecksalamonajogérvényesítésmegsegítéseelvéneknevezte,ahatályosPp.-benpedigabírósághozfordulásjogaformájábanjelenikmeg.

iv.akereseT,aBÍrósáGhozForduLásJoGaésMaGyarorszáGaLaP-TÖrvénye

akereset(levél)benyújtásaabírósághozvalófordulásjogánakegyikmegnyilvá-nulásiformája.abírósághozforduláselső,bíróságelőttilépéseakereset(levél)bíróságratörténőbenyújtása.akeresetlevélbenyújtásateljesmértékbenönkén-tes,afélrendelkezésijogánalapul.akeresetindításhozszükségesfeltételeketa./azalaptörvény—azáltalánosszintjén—,ésb./azágazati törvényekésannakmeghatározottelőírásai(pl.Polgáriperrendtartás,ajogisegítségnyújtásrólszóló2003. évi LXXX. törvény) — a konkrét megvalósulás szintjén — biztosítják éstartalmazzák.

[45]éless,2013,614.

178

FÓR

UM

L U G O S I J Ó z S E F

MagyarországalaptörvényeXXv.cikkeszerint„mindenkinekjogavanahhoz,hogyegyedülvagymásokkalegyütt,írásbankérelemmel,panasszalvagyjavaslat-talforduljonbármelyközhatalmatgyakorlószervhez”.

MagyarországalaptörvényeXXviii.cikk(1)bekezdéseszerint„mindenkinekjogavanahhoz,hogy(…)valamelyperbenajogaitéskötelességeittörvényáltalfelállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson,ésszerűhatáridőnbelülbíráljael”.

a bírósághoz fordulás jogát és a tisztességes eljáráshoz való alkotmányosalapjogot is tartalmazzaazalaptörvényXXviii. cikk (1)bekezdése.abíróság-hozfordulásjogaazalaptörvénybenbiztosított,mindenállampolgártmegilletőalkotmányos alapjog. kengyel Miklós megfogalmazása szerint „a bírósághozfordulás jogának a biztosítása a jogállamiság legfontosabb ismérvei közé tarto-zik.Legáltalánosabbértelembenaztjelenti,hogyajogalanyokazállamtólajogvi-táikeldöntésétkövetelhetik”.[46]aPp.errevonatkozójogszabályielőírásaszerint„abíróság—jogszabálybanelőírtesetekben—kérelemresegítségetnyújtahhoz,hogyaféljogai,illetvetörvényesérdekeivédelmébenbírósághozfordulhasson”.[47]ennek teljesüléseérdekébenabíróság „kötelesa felet—hanincs jogiképvise-lője—perbelieljárásijogairóléskötelezettségeiről,valamintapártfogóügyvédiképviseletengedélyezéséneklehetőségérőlaszükségestájékoztatássalellátni”.[48]abírósághozfordulásjoga[49]mindenkitmegillet,deazanyagilehetőségeikorlá-tozottsága miatt az eljárási illeték lerovását nem tudja mindenki teljesíteni, ésjogiképviselőtsemtudmindenkiaperbeliképviseletremeghatalmazni.ennekkeretében a fél a polgári bíróság előtti eljárásban költségkedvezményt (szemé-lyeséstárgyiköltségmentességet,illetveszemélyeséstárgyiilleték-feljegyzésijogkedvezményét)vehet(i)igénybe,ésabíróságtájékoztatja,hogyakormányhivata-lokigazságügyiszolgálatától—atörvénybenmeghatározottfeltételekteljesüléseesetén—ingyenesjogisegítségnyújtástkaphat,illetvepártfogóügyvédkirende-lésétkérheti.a félbírósághoz forduláshozvaló jogátmozdíthatja előa család-segítő és gyermekjóléti szolgálat által rászorultsági alapon biztosított ingyenesjogsegélyszolgálat. a bírósághoz fordulás alkotmányos alapjoga (MagyarországalaptörvényeXXv.cikk)abírósághozintézett„kérelem”,amelynekléte—bíró-ságdöntésére irányulóhatározottkeresetikérelemformájában—akeresetlevélesetébenisalapelem(121.§(1)bek.e.pont).abírósághozfordulásjogaMagyar-ország alaptörvényében és a hatályos Pp.-ben kísértetiesen hasonló termino-lógiát alkalmaz: mindkét esetben „perbeli jogról és kötelezettségről” van szó.

[46]kengyel,1989,137.[47]Pp.7.§(1)bekezdése—újPp.tervezet14.§.azújPp.törvényjavaslat6.§-abíróságközrehatásikötelezettsége.[48]Pp.7.§(2)bek.elsőmondat.atöbbszörmódosított,hatályosPp.7.§(1)–(2)bekezdésétaz1999.évicX.törvény2.§-aállapítottameg,2000.január1-jeihatállyal.[49]abírósághozfordulásjogáttöbbensz-dokumentumrögzítette,ígyazemberiJogokegyetemesnyilatkozata(1948),aPolgáriésPolitikaiJogoknemzetköziegyezségokmánya(1966),valamintazeurópaiTanácségiszealattmegszületettemberiJogokeurópaiegyezménye(1950).

179K E R E S E T J O G É S K E R E S E T I J O G

abírósághozfordulásjogaalaptörvényimeghatározásakor„valamelyperbenjogaitéskötelezettségeit”jogszabályiformulábanaperalapjáulszolgálóanyagi(magán-jogi)jogróléskötelezettségrőlrendelkezettazalkotmányozó,mígezzelszembenaPp.-benabíróságtájékoztatásikötelezettségeperbeli—aféljogérvényesítésételőse-gítő,előmozdító—eljárásijograéskötelezettségrevonatkozik.abírósághozfordu-lás(ésatisztességeseljárás)jogáravonatkozó,aperérdemielbírálásáravonatkozóalaptörvényielőírásnak(„valamelyperbenjogaitéskötelezettséget”)ahatályosPp.törvénycéljáravonatkozóelőírásában(„jogvita…eldöntése”)köszönvissza.FarkasJózsefabírósághozfordulásjogátazonosítjaakeresetjogegyikfajtájával,aPlószsándoráltalkonstruáltún.absztraktkeresetjoggal,amelyetaszocialistajogok,mintprocesszuálisértelembenvettkeresetjogottárgyalnak,deelhatároltaaztakereset-jogmásikfajtájától,amateriáliskeresetjogtól.[50]

abírósághozfordulásajogánakebbenaformábanvalójogszabálybaiktatásailleszkedikanemzetközitendenciáhozis.elég,haarragondolunk,hogyazegye-sültkirályságban1999-benfogadtákelazAccess to Justice Act-et.abírósághozfordulás joga, hasonlóan az igazságszolgáltatási igényhez, a keresetjog egyikmodernváltozatának,kifejeződésénektekinthető.[51]kengyelMiklóspolgárieljá-rásjogiegyetemitankönyveszerintafeleknekazállammalszembeniigazságszol-gáltatási tevékenység kifejtésére vonatkozó igénye a jogvédelem iránti kérelembenyújtásával keletkezik. az igazságszolgáltatási igény nem lehetőség, hanemigazságszolgáltatásitevékenységkiváltásárairányulóalanyiközjog,amelyalkot-mányosalapokonnyugszik.[52]ajogvédelmi(kedvezőítéletrevaló)igényhelyett—kengyelMiklósnyomán—azújabbjogirodalombanazigazságszolgáltatásiigényfogalmadomborodikki.azigazságszolgáltatásiigény(Justizanspruch)alapjánabíróságkötelesaperbenanyagijogotalkalmazni,ajogvitátafelperesvagyazalpe-resjaváraeldönteni.atankönyvszerintabírósághozfordulásjogaelnevezésébőladódóanszűkebbaz igazságszolgáltatási igénynél,mertazcsakabíróságáltalnyújtott jogvédelemre vonatkozik. a bírósághoz fordulás joga magába foglaljaakeresetindításhozvaló jogotésabíróságérdemidöntésérevonatkozó igényt.ahivatkozottegyetemitankönyvszerintabírósághozfordulásjogatartalmaalap-jánegyfelőltöbbmintazabsztraktkeresetjogelméletbenmegfogalmazottkere-setindítási lehetőség, másfelől kevesebb, mint a konkrét-keresetjog elméletbenfeltételezett jogabíróságkedvezőítéletére.[53]azalkotmánybíróságisfoglalko-zotttöbbhatároztábanabírósághozfordulásjogával.atalárostestületszerintazállamkötelezettségeapolgárijogokéskötelezettségekbíróiútjánakbiztosítása.abírósághozfordulásjogaalapvetőjog—azaBszerint—nemcsakabeadványokelőterjesztéséreszorítkozik,hanemabíróságieljárásbanafélpozíciójátbiztosítja

[50]Farkas,1985,559.[51]kengyel,2013,–http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_polgari_eljarasjog_/ch04.html7.o.–aforrásletöltésénekdátuma:2015.november25.[52]kengyel,1989,7.[53]kengyel,1989,7.

180

FÓR

UM

L U G O S I J Ó z S E F

a személyeknek. a bírósághoz fordulás joga általános eszköze az állampolgá-rok (és más személyek) jogai és törvényes érdekei védelmének.[54] a grémiumabírósághozfordulástekintetébenakeresetindításijogidőbelikorlátozásátazon-ban a jogbiztonság követelményének teljesülése miatt indokolhatónak tartotta.az alkotmánybíróság szerint az orvosláshoz hasonlóan a bírósághoz fordulásjogaazalkotmányáltaldeklarálttöbbialapjoghoznemabszolútjellegűjogosult-ság, hanem a „jogállamiság elemeként megjelenő jogbiztonság korlátai közöttjuthatcsakérvényre”.[55]azalkotmánybíróságszerintmegállapíthatóabíróság-hozfordulásjogánaksérelmeakkoris,haajogiszabályozásugyanbiztosítbíróiutat,devalójábannincsterebíróimérlegelésnek.[56]

v.kÖveTkezTeTések

abírósághozfordulás joga jogosultságazállampolgároldalán,éskötelezettségabíróságiszervezetrészéről(azalaptörvényállamravonatkozó25.cikk(1)–(2)bekezdései alapján). a keresetjog és a kereseti jog alapján a bírósághoz fordu-lás jogánkeresztülazeddigelmondottakszerint látható,hogyafélnekmindeznemcsaklehetősége,hanemjogais.azállamoldalánugyanakkorafélbírósághozfordulása a kérelemmel való foglalkozási és ügyintézési kötelezettséget teremt.Magyarországalaptörvényeállamravonatkozó fejezete25. cikk (1)bekezdéseszerint„abíróságokigazságszolgáltatásitevékenységetlátnakel”.Magyarországalaptörvénye25.cikk(2)bekezdéseszerint„abíróságdönt(…)magánjogijogvi-tában”. a bíróság alkotmányos alapokon nyugvó igazságszolgáltatási funkciójanem jelent döntési monopóliumot is egyben. az igazságszolgáltatási feladatotellátó közjegyzői szervezet is rendelkezik döntési jogosultsággal, önálló hatá-rozatot hozhat, amely végrehajtható (előzetes bizonyítás, fizetési meghagyás,közjegyzői okiratba foglalt határozat, amely alapján végrehajtás kezdeményez-hető).afizetésimeghagyáskibocsátásaesetén,haakötelezettnemélellentmon-dással,afizetésimeghagyásjogerőreemelkedik.[57]abíróságkizárólagosanjogo-sult„ítélet”formájábandöntésthozni,jogvitátelbírálniazigazságszolgáltatástág

[54]59/1993.(Xi.29.)aBhatározat.[55]935/B/1997.aBhatározat.[56]39/1997(vii.1.)aBhatározat.[57] A közjegyző több szempontból a hivatásos bíróhoz hasonló közjogi jogállással bír: a./eljárásasoráncsakatörvénynekvanalávetveésnemutasítható(aközjegyzőkrőlszóló1991.éviXLi.törvény(ktv.)2.§(1)bek.),b./közjegyzőazügyekbenrészrehajlásnélkül,hivatásátszemélyesenkötelesellátni(ktv.2.§(2)bek.,c./aközjegyzőnemjárhatelabbanazügyben,amelyben,mintbíróaPp.bírókizárásáravonatkozószabályaiszerintsemjárhatnael(ktv.4.§),d./aközjegyzővégzéseajog-orvoslatszempontjábólajárásbíróságvégzésévelazonos(ktv.5.§(2)bek.),e.aközjegyzőtisztségeellátásánkívülcsaktudományos,művészi,irodalmi,oktatóésműszakialkotómunkát,továbbásport-tevékenységetvégezhetkeresőtevékenységként(ktv.7.§(1)bek.).aktv.1.§(4)bekezdéseszerintaközjegyzőajogszabályáltalmeghatározotthatáskörébenaz állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

181K E R E S E T J O G É S K E R E S E T I J O G

értelemben vett más szereplői (közjegyzői szervezet, ügyészség, rendőrség[58])ilyenkompetenciával,mindkétellenérdekűfélrekiterjedődöntésijogosultsággalnemrendelkeznek.

a kereset útján a polgári perben főszabály szerint érvényesül a bírósághozfordulás joga, a polgári (peres) eljárásban az állam igazságszolgáltatási tevé-kenységét/igazságszolgáltatásifunkciójánakgyakorlásátakeresetlevélbíróságratörténőbenyújtásaváltjaki(kérelemretörténőeljáráselve).afolyamatlépésrőllépésre felépíthető:a./abírósághoz fordulás joga,melynek részeb./akeresetbenyújtása (keresetjog-kereseti jog), amely c./ a fél számára jogérvényesítés,míg a bíróság igazságszolgáltatása keretében, polgári (peres) eljárásban folyik.akeresetbíróságravalóelőterjesztésekorafél(kezdeményező)egyúttalabíró-sághozfordulásjogátisgyakorolja,amelyazabsztrakt(processzuális)éskonk-rét(magánjogivagymateriális)keresetjogotismagábanfoglalhatjaattólfüggően,hogy mögötte puszta elméleti lehetőség, vagy tényleges jogosultság áll fenn.akeresetbíróságravalóbenyújtásakorazállam(címzett)abíróságútjánazalkot-mányosalapokonállóigazságszolgáltatásifunkciójátisellátja.

a kereset hátterében a jogvédelem állammal szembeni érvényesítése áll,a jogvédelemfolyamatátakeresetetelőterjesztő féloldaláról írja le.a jogvéde-lem fél általi érvényesítése (magánjog) a bíróság igazságszolgáltatási tevékeny-sége gyakorlását váltja ki (közjog). a fél részéről felmerülő jogvédelem irántiigénymagánjogi,mígabíróságszemszögébőlmegragadott igazságszolgáltatásivagy jogszolgáltatási kötelezettség közjogi (alkotmányjogi-államjogi) gyökerű.ajogérvényesítéskötelezőbíróságiútravalótartozásátaPolgáriTörvénykönyvrőlszóló2013.v. törvény(Ptk.)1:6.§-a ismegerősíti:„aze törvénybenbiztosítottjogokérvényesítése—hatörvényeltérőennemrendelkezik—bíróiútratartozik”.ajogérvényesítésfolyamatábanabíróságdöntésimonopóliumátjogszabályálla-pítja meg. az igazságszolgáltatás más szereplői előtt polgári jogi jogviszonyonalapulójogokérvényesítéseahivatkozottjogszabályielőírásalapjánnemlehetsé-ges.ajogérvényesítésvéghezviteléhezszükségesekazokazeljárásitörvényáltalmeghatározottésabíróságelőttipolgáripereseljárásbanérvényesülőgaranciálisszabályok,amelyekmáshatóságvagyállamiszervelőttieljárásbanhiányoznak.ajogérvényesítésfolyamatakétirányú,mindkételjárásbanrésztvevőoldalasajátjogait,érdekeitigyekszikkifejezésrejuttatni,ahatóságáltalelfogadtatni.Mégegyolyaneljárásapolgárijogijogvitákkörében,amelykétoldalúésgaranciáliseljá-rásiszabályokáltalvédett,apolgáripereseljárásonkívülnincs.apolgáriperes

[58] Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként érvényesítiazállambüntetőigényétabüntetés-végrehajtási törvényben meghatározott feltételek szerint (az ügyészségről szóló 2011. évicLXiii.tv.1.§(1)bek.elsőfordulat).arendőrségazalaptörvénybenésetörvénybenvagymástör-vény felhatalmazásaalapjánbűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat lát el (arendőrségrőlszóló1994.éviXXXiv.tv.1.§(2)bek.).azalaptörvény25.cikk(1)bekezdéserögzíti,hogyabíróságokigazságszolgáltatásitevékenységetlátnakel,azügyészségpedigaz igazság-szolgáltatás közreműködőjeként,mintközvádlóazállambüntetőigényénekkizárólagosképviselője(alaptörvény29.cikk).

182

FÓR

UM

L U G O S I J Ó z S E F

eljárásban minden kereseti és viszontkereseti kérelem (ellenkérelem) jogérvé-nyesítésreirányul.azeljárásbanvalórészvételrekényszerítettalperes,azeljáráselszenvedőjeazérdemivédekezéseáltalésútjánszinténjogérvényesítésretörek-szik.azigazságszolgáltatásésamagánjogijogvitákbíróságáltaltörténőelbírálá-sánakalkotmányosalapjamellettafél(jogalany)aspektusábólahatályosPtk.ésahatályosPp.istartalmazjogszabályielőírást.akeresetettartalmazókeresetlevélbíróságra történő benyújtásával a „jogérvényesítés” fogalom tehát a Ptk.-ban ismegjelenik,ahatályosPp.eztkiegészítiannyiban,hogyafeletmegilletőjogérvé-nyesítésébenabíróságsegítségetnyújt,abbanközreműködik.aperesfélrészé-ről fennálló jogvédelmi igényhátterébenmagánjogi jogvitaáll,mígabíróságotterhelőigazságszolgáltatásitevékenységhátterébenazállamigazságszolgáltatásifeladatábólkövetkezőközjogi(alkotmányjogi)—alaptörvényenalapuló—kötele-zettségállapíthatómeg.

irodaLoM

• Az új Polgári perrendtartás koncepciója (2015).–akormány2015. január14.napjánmegtartottülésénelfogadottkoncepció.• BacsóJenő(1910):A jogvédelem előfeltételei a polgári perben.Máramarossziget.• BacsóFerenc–Becksalamon–MóraMihály–névaiLászló(1959):Magyar polgári eljá-rásjog. Tankönyvkiadó,Budapest.• BíróBalázs (1912):Perjogi elméletekaz1911. évi i. t-czikkre tekintettel. in:Az Erdé-lyi Múzeum Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályának Kiadványai 3.füzet1910/12.éviszakosztályielőadások.(szerk.:BochkorMihály)kolozsvár.74–92.• czuczorGergely–FogarasiJános(1862):A magyar nyelv szótára. 3.kötetelsőfüzet.Pest.• éless Tamás (2013): szerkezeti alapkérdések a polgári per kapcsán. Magyar Jog 10.szám,613–616.• élessTamás–ParlagiMátyás(2014):azérvényesítettjoghozkötöttség.in:Egy új polgári perrendtartás alapjai. (szerk.:némethJános–vargaistván).hvG-orackiadó,Budapest,355–361.• FarkasJózsef(1985):azeljárásjognéhányalapvetőelveésapolgárieljárásjogátfogóújraszabályozása.Jogtudományi Közlöny10.szám,558–565.• kengyelMiklós(1989):akeresettőlabírósághozfordulás jogáig.Studio Iuridica 118.Pécs.137–149.• kengyelMiklós(2013):Magyar polgári eljárásjog 2013. –http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_polgari_eljarasjog_/ch04.html7.o• királyLilla(2012):akeresetjogelméletekérvényesüléseagyakorlatban.Jura2.szám,118–136.• Magyary Géza (1924): Magyar Polgári Perjog. Második, teljesen átdolgozott kiadásBudapest,Franklin.• nizsalovszky endre (1940): Az alanyi magánjog és a perjog. akadémiai székfoglaló1940.február10.http://nizsalovszky-endre.blogspot.hu/p/az-alanyi-maganjog-es-perjog.html• novák istván (1966): A kereset a polgári perben. közgazdasági és Jogi könyvkiadó,Budapest.

183K E R E S E T J O G É S K E R E S E T I J O G

• Pákozdizita (2014):apertárgy fogalma jog-összehasonlítómegközelítésben. in:Egy új polgári perrendtartás alapjai (szerk.:némethJános–vargaistván).hvG-orackiadó,Budapest,328–354.• Plószsándor(1876):akeresetjogról:kétközlemény. in:Magyar Igazságügy v.kötet,1876.márciusésáprilishavábankiadottiii.ésiv.füzet.• rátonyiTamás(1971):akeresetjogmeghatározásánakkérdései.in:Polgári eljárásjogi füzetek 1.eLTeáJTk,5–26.• sárffyandor(1846):Magyar polgári perjog.Grillkárolykönyv-kiadóvállalata,Buda-pest.• Törvénytudományi Műszótár (1843)Pest.

• http://www.kormany.hu/download/c/4c/a0000/20160411%20Pp%20el%c5%91terjeszt%c3%a9s_honlapra.pdf• http://www.parlament.hu/irom40/11900/11900.pdf

184

•Halál Velencében XXXIII.