macbook pro lca elemzés

14
Az Apple MacBook Pro LCA elemzése Írta: Hosszú Zoltán (A2JBD2) 2010/2011. tanév tavaszi félév Tárgy: Környeze:udatos tervezés (BMEGEGEAGKT) Oktató: Zalavári József

Upload: zoltan-hosszu

Post on 08-Mar-2016

251 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

LCA elemzés egy MBPről.

TRANSCRIPT

Az  Apple  MacBook  Pro  LCA  elemzéseÍrta:  Hosszú  Zoltán  (A2JBD2)

2010/2011.  tanév  tavaszi  félév

Tárgy:  Környeze:udatos  tervezés  (BMEGEGEAGKT)

Oktató:  Zalavári  József

Kulcsszavak

Apple,   MacBook   Pro,   laptop,   CuperOno,   Egyesült   Államok,   cég   történet,   termék   LCA   életgörbe,  

alumínium,  üveg,  PVC  mentes

Absztrakt

Az  Apple  MacBook  Pro  a  2006-­‐os  megjelenése  óta  a  csúcskategóriás  laptopok  közö:  is  a  legjobbak  

közt   szerepel   köszönhetően   a   folyamatos   fejlesztéseknek,   a   designerek   és   mérnökök   közös  

munkájának   és   a   vállalat   elhivato:ságának.   Bár   az   Apple   környezetvédelmi   tevékenységei  

előremutatóak,  kommunkációjukban  nem  elég  nyíltak  az  ilyen  tevékenységeket  illetően,  ezért  sok  

jogos  kriOka  éri  őket.  A  MacBook  Pro  tartós  alumínium  gépháza,  arzén-­‐mentes  üveg  LCD  kijelzője,  

hosszú   éle:artamú   akkumulátora   és   egyre   kisebb   csomagolása,   mind   jó   fejlesztési   irányba  

mutatnak,  bár  a  vállalat  még  sokat  fejlődhet  versenytársaihoz  képest  a  környeze:udatosság  terén.

Tartalomjegyzék

I.  A  vállalat  és  termékeinek  bemutatása   3

Az  Apple  története  a  kezdetektől  napjainkig   3

Az  Apple  környezetvédelmi  tevékenységei   4

A  MacBook  Pro  történeO  á:ekintése   5

II.  Az  Apple  környezetterhelése   6

Teljes  CO2  és  károsanyag  kibocsátás   6

Gyártás   6

Termékhasználat   7

Újrahasznosítás   8

III.  A  MacBook  Pro  összetevőinek  elemzése   8

A  gép  anyagainak  részletes  bemutatása   8

CO2  kibocsátás  és  energiahasználat  a  teljes  éle:artam  ala:   11

IV.  Kritikák  és  fejlesztésjavaslatok   11

V.  Források,  hivatkozások   14

2

I.  A  vállalat  és  termékeinek  bemutatása

Az  Apple  története  a  kezdetektől  napjainkig

Az  Apple  Inc.  vezetősége  idén  ünnepelhe:e  a  vállalat  35  éves  fennálását.  Ez  idő  ala:  a  világ  egyik  

legértékesebb   márkájává   nő:e   ki   magát:   részvényárfolyamuk   az   utóbbi   15   évben   4   dolláros  

egységárról   350   dollárra   nő:ek,   innovációs   termékeik   pedig   újra   és   újra   felbolygatják   a  

szórakoztató  elektronikai  ipar  állóvizét,  sokszor  komoly  fejtörést  okozva  versenytársaiknak.

A   céget   Steve   Jobs  és  Steve  Wozniak   alapíto:a  1976   április  elsején   Apple  Computer   néven,   a  

kaliforniai  CuperOnoban.  Fő  célkitűzés  ekkor  az  első  személyi  számítógép,  az  Apple  I.  értékesítése  

volt,  melyet  Wozniak  maga  állíto:  össze  saját  kezűleg.  A  termék  koránt   sem  ara:ot  átütő  sikert,  

nagyjából  200  darabot  adtak  el  belőle  összesen.  Ez  annak  is  köszönhető,  hogy  a  piac  még  nem  állt  

készen   a   számítógépek   o:honi   használatára,   valamint   a   termék   viszonylag   drága   volt   (666  

dollárért  adták,  mely   a  dollár   inflációját  figyelembe  véve,  ma  nagyjából  2500  dollárnak,  fél  millió  

forintnak  felel  meg).  Az  1979-­‐es  tőzsdére  lépés  a  történelem  egyik  legsikeresebb  pénzügyi  döntése  

volt,  több  mint  300  ember  vált  milliomossá  egy  szempillantás  ala:.

A  ’80-­‐as  évek  nagy   változásokat  hoztak  a  cégnél:  megjelent  az  első  Macintosh  számítógép,  amely  

az  első  grafikus  felüle:el  rendelkező  számítógép  volt,  de  a  hatalmas  siker  továbbra  is  elmaradt.  A  

gépet  drágának  ítélték  és  az  elérhető  szomverek  száma  is  viszonylag  alacsony   volt   a  versenytárs  

IBM-­‐Microsom   gépekhez   képest.   1985-­‐ben   a   cégen   belül   kialakult   viszályok   mia:   Steve   Jobs  

elhagyta  a  vállalatot  és  egy  évvel  később  saját  céget  alapíto:  NeXT  néven.

Az  Apple  a  ’90-­‐es  évek  közepére  szinte  kilátástalan  helyzetbe  került.   A   bemutato:  termékekből  

bejövő  profit  továbbra  is  messze  elmaradt  a  versenytársaktól  és  az   igazi  innovációs  megoldások  

helye:,   inkább  pereskedésekbe  folytak  többek  közt  a  Microsomtal,   amiért  a  Windows  operációs  

rendszerben   az   Apple   operációs   rendszeréhez   hasonló   grafikus   felületet   kezdtek   használni.   A  

pereskedés  évekig  elhúzódo:,  végül  pedig  elutasíto:ák  az  Apple  keresetét.

1996-­‐ban  új   korszak   kezdőtö:  a  vállalatnál:   az   Apple  felvásárolta  Steve   Jobs  cégét,   a  NeXT-­‐et,  

mellyel   Jobs  újra  visszakerült   az   általa  alapíto:   vállalathoz;   először,   mint   tanácsadó,   1997-­‐ben  

pedig   a   vállalat   CEO-­‐ja.   Ebben  az   évben   az   éves  Apple   konferencián,   a  Macworld   Expon   Jobs  

bejelente:e,  hogy  a  Microsom  Office  elérhető  lesz  a  Mac  operációs  rendszerén,  valamint,  hogy  a  

Microsom  150  millió  dollárnyi  részvényt  vásárolt  a  cégnél.

1998  augusztusában  jelent  meg  az  Apple  első,  igazán  sikeres  terméke,  az  iMac.  Ez  egy  monitorral  

egybeépíte:   asztali   személyi   számítógép   volt,   melyet   az   Apple   jelenleg   is   vezető   designere,  

3

Jonathan  Ive  terveze:.  A  gépből  az  első  öt   hónap  ala:,   több,  mint  800   000  darabot   adtak  el.  A  

következő  években  az  Apple  tovább  fejlesztge:e  a  NeXT  operációs  rendszerén  alapuló  Mac  OS  X-­‐

et,  mely  a  vállalat  operációs  rendszerének  10.  verziója.

Néhány   év   múlva,   2001-­‐ben   jelent   meg   az   iPod  mp3   lejátszó,   mely   évekig   biztosíto:a   a  cég  

bevételeit  és  ezzel  a  vállalat  igazi  zászlóshajójává  vált:  több  mint  100  millió  darabot  adtak  el  belőle  

világszerte  megjelenése  óta.  Az  elkövetkező  években  pedig  olyan  termékek  jelentek  meg  az  Apple  

portóliójában,  melyekkel  a  ma  ismert   sikerek  már  egyáltalán  nem  tűnnek   irreálisnak:   2006-­‐ban  

továbbfejleszte:ék  és  átnevezték  a  korábbi  személyi  számítógépek  nagy   részét:   a  Power  Mac   a  

továbbiakban  Mac  Pro  néven,  az   iBook  MacBook  néven,  a  Powerbook  pedig  MacBook  Pro  néven  

folyta:a  pályafutását.   2007-­‐ben  pedig  megjelent   az   iPhone,   mely   alapjaiban  változta:a  meg  az  

okostelefonok  piacát,  tavaly  pedig  az  iPad  a  táblagépekről  alkoto:  elképzeléseket  alakíto:a  át.

A  cég   jelenleg  11   országban,   több  mint  300   üzletben  árulja  saját  termékeit,  a  világ   többi  részén  

pedig,  (köztünk  nálunk  is)  viszonteladók  által  forgalmazza  őket.  Éves  bevételük  a  2010-­‐es  pénzügyi  

évben  meghaladta  a  65  milliárd  dollárt,  profitjuk  pedig  a  14  milliárdot.

Az  Apple  környezetvédelmi  tevékenységei

Az  Apple.com  szerint  a  cég  1990-­‐től  kezd  a  környezetvédelemmel  foglalkozni,  ugyanis  ekkor  kerül  

bevezetésre  az  egész  vállaltra  vonatkozó  környzeO  irányelv,  mely  általános  elveket  fogalmaz  meg  a  

cég   termékeinek   gyártásával   kapcsolatban.   Egy   évvel   később  megkezdik   az   akkumulátorokból  

történő   ólom   használatának   kivezetésést,   az   európai   akkumulátor   direkvva   álaltal   1996-­‐ra  

terveze:  terv  keretén  belül.  

1992   fontos  év   a  cég   számára,   ugyanis  ebben   az   évben   indul   útjára  az   Energy   Star   program,  

melynek   az   Apple   alapító   tagként   szerepel.   A   program   az   energiatakarékos  számítógépeket   és  

monitorokat   azonosítja   és   promótálja,   ezzel   tudatosítva   a   fogyasztókban   azok   értékeit.  

Ugyanebben   az   évben   megkezdik   a   halogéneze:   szénhidrogének   (chlorofluorocarbon   -­‐   CFC)  

kivezetését,  a  Montreáli  Egyezmény  keretében  foglaltak  alapján.  Ezen  nemzetközi  megegyezés  az  

ózonréteg  további  károsodástól  való  megóvását  tűzte  ki  célül  1987-­‐től.

’94-­‐ben  Németországban  elindult  az  Apple  termék-­‐visszavételi  programja,  melynek  keretein  belül  

a   használt   termékeket   a   cég   visszaveszi   és   gondoskodik   a   megfelelő   újrahasznosításról   és  

környezetvédelmi  lépésekről.   A   program  azóta  is  évről  évre  hatékonyabban  működik:   2007-­‐ben  

nagyjából  10  millió  tonna  elektronikus  hulladékot  gyűjtö:  be  a  vállalat  a  vásárlóktól,  ami  a  7  évvel  

korábban  elado:  termékek  több,  mint  18%-­‐a  (a  Dell  által  előírt  újrahasznosítási  standard  alapján  

számolva).

4

A  PVC   használata  1995-­‐ben  még  teljesen  természetes  volt   a  számítástechnikai  iparban,   habár   a  

környezetre  gyakorolt   hatásai  ismertek  voltak  már   akkoriban  is:   egyesek  szerint   a  legmérgezőbb  

polimer  anyag,  amely  forgalomba  kerülhet,  ugyanis  toxikus  stabilizáló  anyagok  (többek  közt  ólom  

és   kadmium)   szükségesek   az   előállításához,   melyek   a   PVC   éle:artama   során   fokozatosan  

párolognak  el  az  anyagból,   ezzel  asztmát  vagy   akár   rákot  okozva.   Ezt   felismerve,  az  Apple  1995-­‐

ben   elkezdte  a  PVC   kivonását   a  csomagoló   anyagai  közül.   Több   területen  még   a  mai   napig   is  

folytatódik  ezen  kivonás:  2010-­‐től  az  összes  iPod,  iPhone  és  iPad  készülék  PVC-­‐mentes  kábelekkel  

kerül  forgalomba.

2000-­‐től   az   összes   Apple   összeszerelő   és   gyártó   üzem   megkapta   az   ISO   14001   szabványnak  

megfelelő   minősítést,   majd   2001-­‐től   az   ausOni  üzem   energiaszükségletének   100%-­‐át   megújuló  

energiaforrásból  származó  árammal  látják  el.

2002-­‐ben   az   Egyesült   Államokban   és   Japánban   is   bevezetésre   kerül   a   használt   termékek  

visszavételi  programja.  Ma  az  Államokban  ez  iPodok  esetében  10%  kedvezményt  jelent  egy  új  iPod  

vásárlásakor,   használt   gépek   esetében   ez   az   ár   pedig   a   gép   vpusától   és   állapotától   függően  

változik.   2004-­‐ben   eleget   tesznek   az   Európai   RoHS   (RestricOon   of   Hazardous   Substances)  

előírásnak,  mely  6  összetevő  használatát  Oltja  meg,  köztül  ólom,  higany  és  kadmium.  A  következő  

évtől  életbe   lép   a  beszállítókkal  kötö:   megegyezés,  melyet   minden  Apple  beszállítónak  el  kell  

fogadnia.   Ez   olyan   előírásokat   tartalmaz,   mint   a   mérgező   anyagok   megfelelő   kezelése,  

hulladékmenedzsment,   levegőszennyezés   megfelelő   megelőzése   és   kezelése,   olyan   további  

irányelvek  melle:,  mint  az  emberi  jogok  Oszteletben  tartása  és  különböző  eOkai  előírások.  

2006-­‐ban   á:érnek   az   LCD   monitor   panelek   használatára   a   CRT   helye:,   mely   egy   energia   és  

anyagtakarékos  megoldás;  ezen  lépéssel  elsők  az  iparágban,  2007-­‐ben  pedig  megjelennek  az  első  

higany  mentes  LED  panelek  a  MacBook  Pro  gépekben.  

Az  Apple  a  továbbikban  is  ezeket   az   irányokat  köveO:   2008-­‐ban  megjelennek  az  első  alumínium  

házas  MacBook  Pro  számítógépek,   PVC   és  BFR  mentes  belső  felépítéssel.  Ugyanebben  az  évben  

42%-­‐os  újrahasznosítási  arányt  érnek  el,  ami  egyedülálló  az  iparágban.

A  MacBook  Pro  történeti  áttekintése

Mint,   az   fentebb   olvasható   volt,   az   első   MacBook   Pro   modellek   2006-­‐ban   jelentek   meg,   a  

Powerbook  G4  utódaként.  A  gépet  kezdetben  annyi  különbözte:e  meg  a  Powerbooktól,  hogy  Intel  

processzorral  szerelte  fel  a  gyártó,  ezen  kívül  csak  apró  módosítások  kerültek  bele:   a  kezdetektől  

fogva   teljes   alumínium   házzal   szállíto:ák   a   gépet,   ami   a   versenytársak   műanyagból   készült  

gépházaihoz   képest   sokkal   robosztusabb   érzést   kelte:,   de   emelle:   persze   a   súllyal   voltak  

5

problémák.  A  gépet  2008-­‐ig  nagyjából  csak  belső  hardveres  változtatások  érték,  2008  októberében  

azonban  megjelent   az   úgyneveze:   “unibody”   modell,   amely   különlegessége  abban   áll,   hogy   a  

gépházat   egy   darab   alumínium   tömbből   gyártják,   ezzel   sokkal   kevesebb   gyártási   hulladékot  

termelve.  A  2011  májusában  frissíte:  modellek  gyártásánál  ugyanezt  a  technológiát  alkalmazzák.

II.  Az  Apple  környezetterhelése

Teljes  CO2  és  károsanyag  kibocsátás

Az  Apple  a  2009-­‐es  évben  összesen  9.6  millió  tonna  üvegházhatást  okozó  gázok  kibocsátásért  volt  

felelős.  Ennek  a  pontos  számításához  az  Apple  is  LCA  elemzéseket  végez  a  vállalaton  belül,  melyek  

figyelembe   veszik   a   termékek   gyártásából,   szállításából,   használatából   és   újrahasznosításából  

keletkező   CO2   kibocsátást,   valamint   a   további   létesítmények   üzemeltetéséből   következő  

kibocsátást.

1.  ábra  -­‐  Az  Apple  CO2  kibocsátásának  forrásai

Mint  a  1.  ábrán  látható,  a  kibocsáto:  9.6  millió  tonna  széndioxid  legnagyobb  része,  90  százaléka  a  

gyártásból  és  a  termékhasználatból  következik.  Ebből  következően  az  Apple  úgy  gondolja,  hogy  a  

biológiai   lábnyom   csökkentésének   legjobb  módja   az,   ha  a   termékeket   fejleszOk,   nem   pedig   a  

létesítményeket  teszik  környezetkímélőbbé.  Ez  érthető  is,  hiszen  a  létesítmények  mindössze  3%-­‐ot  

jelentenek  a  teljes  kibocsátásból.  

Gyártás

A   termékek  gyártásából  származó  4,3  millió   tonna  CO2   jelentős,  45   százalékos  részt   vállal  a  cég  

teljes  kibocsátásából.  Habár  évről  évre  több  terméket  gyárt  és  értékesít  az  Apple,  a  designerek  és  

a  mérnökök  hatékony   munkát  végeznek  a  termékek  környezetbarátabbá  tételével:   az   1998-­‐ban  

6

megjelent  iMac  modellhez  képest  a  2011-­‐es  gép  50%-­‐kal  kevesebb  felhasznált  anyagot  tartalmaz,  

valamint   35%-­‐kal  kevesebb  a  CO2   terhelése  a  teljes  éle:artam   ideje  ala:.   Az   iPodok   is  hasonló  

változáson   mentek   keresztül,   a   ma   árusíto:   termékek   50%-­‐kal   kisebb   CO2   kibocsátással  

rendelkeznek  az  első  modellekhez  képest.

A   toxinok  minimalizálása  is  igen   szem  elő:   tarto:  feladat   az   Apple-­‐nél,   az   összes  termék  PVC,  

bróm   tartalmú   égésgátló  anyagok,   higany,   flatánok  és  arzén   felhasználása  nélkül  készül,   annak  

ellenére,  hogy  nagyon  sok  országban  ezek  használata  még  egyáltalán  nincs  korlátozva.

Termékhasználat

Mivel  a  termékhasználatból  következő  CO2  kibocsátás  a  legjelentősebb  a  termék  éle:artama  ala:,  

nagyon  fontos,  hogy   a  termék  által  felhasznált   energiát  a  lehető  leghasznosabban  használják  fel.  

Az  Apple  az  egyik,  olyan  ritka  helyzetben  lévő  vállalat,  amely  maga  gyártja  a  termékei  hardverét  és  

szomverét  egyaránt,  ezért  képesek  olyan  megoldásokat  alkalmazni,  amelyekre  sok  más  gyártónak  

nincs  lehetősége.  Az  egyik  ilyen  megoldás  például  az  energiafelhasználásnál  mutatkozik  meg:  egy  

MacBook  pro  esetében  például  a  minden  egyes  billentyű  leütés  közben  takarékosabban  dolgozik  a  

processzor,  ezzel  milliwa:okat  spórolva  a  gép  rendelkezésre  álló  energiaforrásából.  Az  új   iPhone,  

iPod  és  iPad  készülékeknél  pedig  a  processzort   is  az  Apple  gyárto:a,   amelyet  a  lehető  legkisebb  

energiafelhasználásra  terveztek,  a  lehető  legnagyobb  teljesítmény  melle:.

Az   Apple.com-­‐on   van   egy   érdekes   összehasonlítás   bizonyos   termékek   éle:artama   ala}   CO2  

kibocsátásról,  ezt  a  2.  ábra  mutatja  be.

2.  ábra  -­‐  Óránkén;  CO2  kibocsátás,  a  termék  használata  közben

7

Újrahasznosítás

Mint   már   arról   fentebb   szó   volt,   a   vállalat   a   kezdetektől   fogva   törekszik   a   környezetbarát  

megoldásokra,   ezért   az   újrahasznosíthatóság   egy   kiemelt   szempont   az   egész   termékvonalon.   A  

felhasznált  anyagok  —  többek  közt  az  arzénmentes  üveglapok,  a  kiváló  minőségű  alumínium  és  az  

erős  polikarbonát  —  nagyon  jól  újrahasznosíthatóak.  Minden  begyűjtö:  elektronikai  hulladékot  a  

betyűjtés  helyén  dolgoznak  fel  az  Apple  partnercégei,  ezzel  megóvva  a  környezetet  a  szükségtelen,  

szállításból  adódó  terheléstől.

3.  ábra  -­‐  Évenkén;  újrahasznosítási  ráta,  az  Újrahasznosítási  Program  keretein  belül

A  cég  által  kínált  “Újrahasznosítási  Program”  lehetőséget  biztosít  a  termékek  felhasználóinak,  hogy  

környeze:udatos  módon   szabaduljanak  meg   az   elhasználódo:   termékektől.   Ez   a  program   azon  

országok  95%-­‐ban  érhető   el,   ahol  kaphatóak   az   Apple  termékei.   Hazánkban   sajnálatos  módon  

egyelőre  nincs  ilyen  lehetőség.  Az  1994  óta  üzemelő  program  egyébként  nagy  sikerrel  működik;  az  

utóbbi  években  mindig  túlszárnyalta  az  Apple  az  előre  terveze:  várakozásait:  a  2010-­‐re  terveze:  

50%-­‐os  újrahasznosítási  arányt  már   2009-­‐ben  átlépték  66%-­‐kal,   2010-­‐ben  pedig   ez   a  szám  70%  

fölé  emelkede:,  a  7  évvel  korábban  elado:  termékekből.

III.  A  MacBook  Pro  összetevőinek  elemzése

A  gép  anyagainak  részletes  bemutatása

Az  Apple  nagy  hangsúlyt  fektet  a  megfelelő  anyagok  kiválasztásánál  arra,  hogy  ne  csak  a  megfelelő  

minőségű  hardvereket   tudják  előállítani,   hanem,   hogy   az   anyagok  a  lehető  legkevésbé  legyenek  

8

környezetkárosítók,   ezzel  csökkentve  a  biológiai  lábnyomot.   A  4.   ábrán   látható  a  MacBook  Pro  

összetevőinek   teljes  analízise.   Ezen  adatok  alapján  próbálom   bemutatni  a  gép  LCA   elemzését   a  

gyártástól  az  újrahasznosításig.

4.  ábra  -­‐  A  MacBook  Pro  összetevőinek  teljes  súlya

Alumínium:  A  MacBook  Pro  gépháza  tehát   teljes  mértékben  alumíniumból  készül,  mely  összesen  

717   grammot   jelent   a   teljes   súlyból.   Ez   a   szignifikáns   összetevő  meghatározza   az   egész   gép  

struktúrális  szerkezetét.   A  MacBook  alumínium  házát   egyetlen  tömb  alumíniumból  forgácsolják,  

így   kisebb   az   anyagfelhasználás  és   kevesbb   a   keletkező   hulladék,   mintha   több   részből   lenne  

összeállítva   a   gép   háza.   A   gyártás   során   keletkező   alumínumforgácsot   a   lehető   legnagyobb  

mértékben   újrahasznosítják.   Ez   azért   lehetséges,   mert   újrafeldolgozás  után  az   alumínium   nem  

veszít   eredeO   tulajdonságaiból:   a   világon   ma   felhasznált   alumínium   60   százaléka   szekunder  

alumínium.

Akkumulátor:  A  MacBook  Pro  számítógépekben  használt   lithium-­‐polymer  akkumulátor  az   iparág  

egyik   legfejletebb   változata:   a   versenytársak   hasonló   méretű   elemei   nagyjából   300   óra  

éle:artammal  rendelkeznek,  míg   az   Apple  által  fejleszte:  akkumulátorok   1000   óra  üzemidővel  

bírnak.   Az   környezetvédelmi  szempontból  azért   jelentős  előrelépés,   mert   sokkal  ritkábban  van  

szükség  cserére.  Erről  bővebben  lesz  szó  az  energiahasználat  résznél.

LCD  kijelző:  2010-­‐től  higany  és  arzénmentes  LED  megvilágítású  LCD  panelekkel  kapható  a  gép.  A  

kijelző   ezen   kívül   nem   tartalmaz   PVC   és  BFR   elemeket,   emelle:   megfelel   az   Energy   Star   5.0  

minősítésnek   és   az   EPEAT   Gold   fokozatát   is   megszerezte.   Az   EPEAT   (Electronic   Product  

Environmental  Assessment  Tool)  a  termék  biológiai  lábnyomát  értékeli,  a  következő  szempontok  

9

alapján:   mennyire   újrahasznosítható,   mennyi   energiát   fogyaszt   és   hogy   van   megtervezve   és  

összeállítva.  

Merevlemez,  opHkai  meghajtó  és  nyomtatoM  áramkörök:  A  MacBook  Pro  ezen  alkatrészei  100%-­‐

ig   újrahasznosíthatóak.   Az   újrahasznosításra   begyűjtö:   (a  felhasználók   által  visszaszolgáltato:)  

eszközök  súlyának  90%-­‐a  újrahasznosításra  kerül  az  Apple  állítása  szerint.  A  nyomtato:  áramkörök  

újrahasznosítása  szerencsére  viszonylag  egyszerű  feladat:  miután  megszabadítják  az  áramkört  az  

ón,   ólom   és   réz   fémektől,   majd   a   darálás  után  —   a   legkisebb   fémdarabokat   is   eltávolítva  —  

beolvasztják  és  teljes  mértékben  újrahasznosítható.

Csomagolás:  Az  első  MacBook  Pro  modellekhez  képest  nagyon  sokat  változo:  a  gép  csomagolása:  

a   2006-­‐os   modellhez   képest   37   százalékkal   kevesebb   csomagolóanyagot   használnak   a  

számítógépek   szállításakor.   A   méretbeli   változás   nem   csak   a   keletkező   hulladékot   csökkenO,  

hanem  a  szállításból  eredő  károsanyagkibocsátást  is,  mint  azt  a  4.  ábra  mutatja.

4.  ábra  -­‐  A  csomagolóanyag  csökkenése

Ezen   csomagolásoknál   szintén   fontos   szerepe   van   a   felhasználók   által   újrahasznosíto:  

anyagoknak:   a   kartondobozok   legalább   25%-­‐ban   tartalmaznak   újrahasznosíto:   anyagokat,   a  

dobozban  használt  belső  fröccsöntö:  keretek  pedig  teljes  mértékben  újrahasznosíto:  anyagokból  

készülnek.   A   csomagolás  egyébként   1400   gramm  súlyú,  melyből  890   gramm  papír,   250   gramm  

10

fröccsöntö:  műanyag,  ezen  kívül  pedig  poliszOrol  és  egyéb  műanyagok  alkotják;  a  nyomtatáshoz  

használt  Onta  pedig  szintén  környezetbarát.

CO2  kibocsátás  és  energiahasználat  a  teljes  élettartam  alatt

Egy   MacBook   Pro   termékre   jutó   CO2  

kibocsátás,   a   teljes   éle:artamra  

vonatkozóan   nagyjából  460   kg.   Ez   az  

összeg,   az   5.   ábrán   látható   módon  

oszlik  meg.   Látható,   hogy   i:   is  a  gép  

gyártása   és   a   használata   a   két  

legnagyobb  CO2  kibocsátási  tényező.  

A   számítógépek  energiafelhasználását  

három  féle  módon   lehet   csökkenteni:  

energiatakarékosabb  töltők  használata  

által,   energiatakarékosabb   hardverekelemek   felhasználásával   és   árammenedzsment   szomverek  

segítségével.  Mivel  az  Apple  mind  a  hardvert,  mind  a  szomver  maga  tervezi  és  állítja  össze,  a  gép  

energiafelhasználása  is   az   iparág   legjobbai   közt   van:   a  beépíte:   77.5   wa:   órás   líOum-­‐polimer  

akkumulátor   akár   8   óra  üzemidőt   is  képes  biztosítani  a   rendszernek,   ami  azt   jelenO,   hogy   a  

használat   során  kevesebbszer  kell  feltölteni  a  gépet,   ritkábban  merül  le,  ezért   gazdaságosabb  az  

energiafelhasználása.  Ezen  kívül,  a  már  fentebb  említe:  hardver-­‐szomver  ke:ős  mia:  az  operációs  

rendszer   teljes   mértékben   együ:   tud   működni   a   hardverrel,   így   a   leghatékonyabb  

energiafelhasználást  biztosítva  a  gép  éle:artama  során.

IV.  Kritikák  és  fejlesztésjavaslatokBár   az   Apple   nagyon   pontos   és   széleskörű   információkat   szolgáltat   a   honlapján   és   a  

kommunikációjában  a  környezetvédelmi  tevékenységéről,  a  céget  továbbra  is  erős  támadásoknak  

veOk  alá  különböző  környezetvédelmi  csoportok,   köztük  például  a  Greenpeace.  A   környezevédő  

szervezet   2003-­‐tól   kezdve   komoly   kriOkákkal   ille:e   a   vállalatot,   a   nem   újrahasznosítható  

hardverelemek,   a  PVC   és  BFR   használat   mia:.   A   2006-­‐ban   kiado:   Greenpeace   ranglistában   a  

vezető   technológiai   vállalatokat   értékelték   egy   10-­‐es   skálán,   melyen   az   Apple   csupán   2.7-­‐es  

pontszámot  ért  el.  Azóta  sokat  fejlődö:  a  vállalat:  kiikta:ák  a  PVC  és  BFR  anyagok  használatot  a  

teljes  termékpale:án,  így  a  2010-­‐es  listán  már  4.9  pontot  szereztek,  ami  a  9.  helyre  volt  elegendő.  

5.  ábra  -­‐  A  MacBook  Pro  teljeskárosanyag  kibocsátása

11

A  Greenpeace  kritzálja  a  vállalat  kommunikációs  hiányosságait  a  szennyező  anyagok  kezelésével  és  

az  ellátási  lánc  menedzsmentjével  kapcsolatban,  továbbá  a  jövőbeni  toxinok  kivonásának  terveivel  

kapcsolatban.

2010-­‐ben   a   Climate   Counts,   a   vásárlók   “legzöldebb”   vállalatok   felé   irányítására   szakosodo:  

nonprofit   szervezet   is   hasonló   eredményre   juto:   az   Apple-­‐lel   kapcsolatban:   100   pontból  52-­‐t  

szerze:   a   cég,   mellyel   a   “Futo:ak   még”   kategória   első   helyére   került.   2008-­‐hoz   képest   ez  

előrelépés   volt,   akkor   ugyanis   csupán   11   pontot   ért   el  a  vállalat,   amiért   a   “környeze:udatos  

vásárlók  kerüljék  ezt  a  céget”  értékelést  kapta.

Személyes   véleményem   szerint   az   Apple   nagyon   jó  munkát   végez   a   termékei   környezetbarát  

mivoltának   tudatosításával,   viszont   a   kommunikációjuk   ezen   a   téren   is   (hasonlóan   az   új  

fejlesztésekhez   és   termékekhez)   viszonylag   szűk   keretek   közt   mozog.   Nem   csoda,   hogy   a  

Greenpeace  pont  emia:  a  szempontok  szerint  kriOzálja  a  vállalatot:  saját  weboldalt  indíto:ak  még    

2003-­‐ban   “Green   My   Apple”   (greenmyapple.org)   néven,   amely   az   Apple   és   termékeinek  

árnyoldalait   mutatja   be.   Azóta   az   üzenet   változo:,   a   projekt   sikeresen   zárult,   Steve   Jobs  

meghallo:a  a  követeléseket   és  a  dolgozatban   I.   pontjában   leírt   környezetvédelmi  lépések  nagy  

részét  az  ilyen  weboldalaknak  köszönheO  a  világ.

E:ől  függetlenül  nagyon  sok  ponton  teljesen  hiányosak  az  információk  a  cég  kommunikációjából:

-­‐ A   beszállítókról   csak  egy   nagyon   rövid   dokumentumban  esik   szó,   a  beszállítói   irányelvekben,  

melyben   teljesen   általános   kritériumok   vannak   leírva,   semmilyen   konkrét   adat   a   jelenlegi  

beszállítókról.

-­‐ A   vállat   minden   dokumentumban   az   energia-­‐   és   anyagfelhasználásról,   valamint   a   CO2  

kibocsátásról   beszél.   Sehol   nem   esik   szó   a   gyártás   során   és   a   fenntarto:   létesítményekben  

felhasznált   vízmennyiségről,   az   ellátási   lánc   környeze:erheléseiről,   a   dolgozók   számára  előírt  

irányelvekről  és  a  vállalat  környezet  kímélésre  irányuló  kiadásairól.

-­‐ Az  Apple  sehol  nem  ad  információkat   a  jövőben  elérni  kívánt   eredményekről.   Ez   sajnos  olyan  

képet   ad   a   vállalatról,   mintha   az   csak   a   minimum   elvárásoknak   próbálna   megfelelni,   hogy  

elhallga:assa  a  sajtó  és  a  szervezetek  ez  irányú  kriOkáit.

A  fent   leírtak  fényében  az  Apple-­‐nek  észre  kell  vennie,  hogy  egy   ilyen  méretű  vállalat  esetében  a  

környeze:udatos  tevékenységek   és   a   fenntartható   fejlődésre   irányuló   változtatások       igen   is  

fontosak   a  fogyasztói   számára,   ezen   tevékenységek   kommunikációja   pedig   elengedhetetlen  az  

iparágban.  Amennyiben  a  vállalat   szeretne  példát  venni  egy   versenytársról,  úgy   a  Nokiat  tudnám  

javasolni.   A   norvég   vállalat   ugyanis   minden   évben   többszáz   oldalnyi   “fenntarthatósági  

12

jelentéseket”  és  CSR  riportokat  jelentet  meg,  ezzel  eleg  téve  a  környezetvédelmi  szervezetek  ilyen  

irányú  elvárásainak.

Az   irány   mindenképpen   jó,   de   sokkal   nagyobb   lépésekkel   lehetne   haladni,   főleg   egy   olyan  

vállalatnál,  amely  bankszámláján,  a  2010-­‐es  pénzügyi  év  után,  66  milliárd  dollár  van  felhalmozva.  

Hosszú  Zoltán

Neptun:  A2JBD2

2010/2011  tavaszi  félév

13

V.  Források,  hivatkozások

‣ Az  Apple  története:  http://en.wikipedia.org/wiki/Apple_Inc.

‣ Apple  a  legértékesebb  márka  a  BrandZ  felmérése  szerint:  http://brandz.ogilvyeditions.com/top100/2011/

‣ Apple  részvényárfolyamok  alakulása:  http://@inance.yahoo.com/echarts?s=AAPL

‣ Apple  környzeO  tevékenységek  évekre  lebontva:  http://www.apple.com/environment/progress/

‣ Apple  környezetvédelmi  program  adatainak  változása:  http://www.apple.com/environment/reports/update.html

‣ Macbook  Pro  APES  anyag:  http://images.apple.com/my/environment/resources/pdf/APES_15-­‐in_MacBookPro_10-­‐09-­‐07.pdf

‣ Supplier  code  of  conduct,  beszállítói  megegyezés:  http://images.apple.com/supplierresponsibility/pdf/Supplier_Code_of_Conduct_V3_3.pdf

‣ RoHS  szabályozás:  http://en.wikipedia.org/wiki/Restriction_of_Hazardous_Substances_Directive

‣ Alumínium  újrahasznosítás:  http://www.humusz.hu/hirek/az-­‐aluminium-­‐dobozok-­‐ujrahasznositasarol/447

‣ Apple  újrahasznosítási  adatok  az  USA-­‐ban  és  Kanadában:  http://www.apple.com/recycling/nationalservices/us.html

‣ Nyomtato:  áramkörök  újrahasznosítása:  http://www.electroviews.com/environmental-­‐issues/pcb.php

‣ Nokia  fenntarthatósági  jelentés:  http://nds1.nokia.com/NOKIA_COM_1/Corporate_Responsibility/Sustainability_report_2009/pdf/sustainability_report_2009.pdf

14