magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

21
Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D. [email protected]

Upload: fiona-rios

Post on 03-Jan-2016

30 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet. Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D. [email protected]. Az országgyűlés szerkezete és működése 1848-1944. Polgári OGY. 1820-as évektől: szerepe felértékelődött 1848:4. tc.: OGY évente ülésezik Pesten - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Dr. Gosztonyi Gergely Ph.D.

[email protected]

Page 2: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Az országgyűlés szerkezete és működése 1848-1944

Page 3: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Polgári OGY

1820-as évektől: szerepe felértékelődött1848:4. tc.: OGY évente ülésezik Pesten1867: közös ügyek + előszentesítés =

korlátok, de szerepe kiemelkedőAlsótábla Alsóház (1848)Felsőtábla Felsőház (1848)Viszonyuk az egyenjogúságra épül, de a

súlypont az alsótáblán van„A liberális népképviseleti alsótábla

konzervatív korrekciója a felsőtábla”

Page 4: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Irinyi József

„Országgyűlésünkön még csak szabályai sincsenek a tábláknak. Halljuk ezt, még

csak szabályai sincsenek a tábláknak! Még csak meg sincs állapítva és határozva a tanácskozásnak szavazásnak módja és

rendje! A magyar országgyűlés olyan, mint egy portyázó sereg, mely szertekalandoz

fegyelem és rendtartás nélkül.”

Page 5: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Polgári OGY

1848-tól Házszabály (az Országgyűlés saját szervezetét és működését szabályozza: mandátumvizsgálat (verifikáció), összeférhetetlenségi ügyek, mentelmi ügyek, nyilvánosság, rendfenntartás, gazdálkodás, tisztviselők)

1 elnök + 2 alelnök + 6 jegyzőBizottságokIdőnként két ház együttes üléseÜzenetváltásokLétszám: Alsóház 377 fő, Felsőház kb. 70-80 fő

Page 6: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Követek / képviselők jogállása

Feudális OGY Polgári OGY

Mandátum elnevezése Kötött Szabad

Megnevezés Követ Képviselő

Utasíthatóság Instrukció + pótutasítás Nincs

Visszahívhatóság Indoklás nélkül Nincs

Beszámoltathatóság Bármikor Nincs

Döntési jogkör Nincs önálló Önálló

Követ a küldőt képviseli Képviselő az egész nemzetet képviseli

(1949:XX. tv. 20. § (2) Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik.)

(Alaptörvény AZ ÁLLAM Az Országgyûlés 4. cikk (1) Az országgyűlési képviselõk jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.)

Page 7: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Polgári OGY

A képviselői munka biztosítékai:

- mentelmi jog (felelőtlenség és sérthetetlenség)

- összeférhetetlenség

- anyagi juttatási rendszer

Cél: képviselői munka zavartalanságának + befolyástól mentességének biztosítása nem személyében illeti meg, hanem mint az OGY tagját

Page 8: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Mentelmi jog –felelőtlenség és sérthetetlenség

Felelőtlenség: a képviselői minőségben végzett munkájáért (pl. felszólalás, vélemény, nyilatkozat) csak a Parlamentnek tartozik felelősséggel

Anyagi jogi mentesség

Sérthetetlenség: a képviselő ellen (büntető, polgári vagy szabálysértési) eljárást csak a Parlament előzetes engedélyével lehet lefolytatni (mentelmi bizottság + teljes ülés) és őrizetbe venni csak tettenérés esetén lehet

Eljárásjogi mentesség

Page 9: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Összeférhetetlenség

Képviselő ne kerülhessen olyan helyzetbe, ami szabad akaratát befolyásolhatja (Felsőház esetében nem érvényesült mindig tisztán):

- hivatali (állami tisztségviselés)

- gazdasági (állami szerződés)

- büntetőjogi (súlyosabb bcs.)

- anyagi (csődeljárás)

- morális (‘kijárás’)

Page 10: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Anyagi juttatási rendszer

A díjazásnak is biztosítania kell a képviselő függetlenségét (munka + szigorú összeférhetetlenség “ellentételezése”)

- tiszteletdíj (alapdíj + bizottsági pótdíjak)

- kedvezmények

- költségtérítés

(1848:5.tc. 56. §) Mindegyik országgyülési követnek az országos pénztárból 5 ft. napidij, s lakbér fejében évenként 400 ft. fizettetik.

Page 11: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Főbb képviselői jogosítványok

részvétel OGY munkájábanfelszólalástv. kezdeményezésszavazás (ülve marad = nem, feláll = igen)iratbetekintésinformációkéréskérdésinterpelláció (speciális kérdés, szavazás van

az elfogadásáról + lehetnek következményei az elutasításnak)

Page 12: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Obstrukció: OGY munkájának akadályozása

- Klasszikus (véget nem érő / oda nem illő felszólalások)

- Technikai (ügyrendi javaslatok / módosító indítványok)

- Erőszakos

Klotűr: beszédidő korlátozása vagy megvonása (klasszikus obstrukció ellenszere)

Page 13: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet
Page 14: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

1904. 12. 13.

• Tisza István (kormányfő): Házszabály megváltoztatása, ellenzéki képviselői szólásszabadság szűkítése, obstrukció jogának eltörlése

• Elfogadása: Perczel Dezső (házelnök)-féle “zsebkendőszavazás”

• Zsebkendő lobogtatása, kiváncsi képviselők felálltak megnézni, javaslat elfogadva (v.ö.: feláll = igen szavazat)

Page 15: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet
Page 16: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

-Döntsük fel a miniszteri asztalokat - rivalták most.

A következő perczben az egész terem megtelt recsegéssel, ropogással. Az első miniszteri asztalt Miksa Imre döntötte föl. Utána recsegve hullott egymásra asztal, bársonyszék és nemsokára halmokban hevert a miniszterek tanyája a terem közepén. Minden lábbal fölfelé.

Most megkezdődött az elnöki emelvény bombázása. Idegrázó, leirhatatlan jelenetek voltak ezek.

1904

Page 17: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet
Page 18: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Tentatartók, törvénykönyvek repültek a miniszteri székek felé és a sulyos tárgyak véresre sebezték Khuen gróf miniszterelnököt és Serényi Béla gróf földművelésügyi minisztert.

1910

Page 19: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Polgári OGY

1885:7. tc.: felsőtábla reformja: katolikus egyházi képviselet visszaszorítása, többi bevett vallás számára növekvő képviselet biztosítása + uralkodó 50 tagot élethosszig nevezhetett ki

1918. november 16.: alsóház kimondta saját feloszlatását, felsőház ezt tudomásul vette és berekesztette tanácskozásait Károlyi kormánya teljhatalmat kap = törvényhozói hatalom is

Page 20: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Polgári OGY

1926:22. tc.: kétkamarás OGY visszaállítása„ősi alkotmányosság szellemében” (v.ö.:

jogfolytonosság, restauráció)

Felsőházi tagok

- örökös tagok: Habsburg-Lotharingiai ház 24 év+

Mo.-n lakó FFI tagjai

- hivatali vagy méltósági tagok: Curia elnöke, koronaőrök, érsekek, püspökök

- választott tagok: MTA, MNM, egyetemek, tőzsde, főnemesek

- kinevezéses tagok: 50 majd 87, kormányzó nevezi ki élethosszig tartóan

Page 21: Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet

Polgári OGY

1912:63, 1939:2 és két VH között: kormány túlsúlyhoz kezd jutni (v.ö.: kivételes hatalom)

1944. december 21.: Ideiglenes Nemzetgyűlés mellett PB = ‘kis NGY’

1947-től többpárti parlamentarizmus felszámolása + egykamarás OGY létrehozása

1949-től OGY helyett a súlypont a párton és a NET-en