Magyar Coachszövetség Közhasznú Magyar Coachszövetség Közhasznú AlapítványAlapítvány

A Coach A Coach autonómiájaautonómiájaEtikaEtika

Dr. Kollár JózsefDr. Kollár JózsefKépzés: http://coachkepzes.szervezetepites.hu

Közösségi oldal : http://coachok.ning.comMentofaktúra folyóirat-filozófia és coaching:

http://www.mentofaktura.hu

Kulcsszavak: coach, coachok, coach képzés, mediátor, mediáció, mediátor képzés,

A choaching filozófiai reflexióját A choaching filozófiai reflexióját strukturáló második alapelv az strukturáló második alapelv az autonómiáé, mely szerint a filozófiai autonómiáé, mely szerint a filozófiai reflexió totálisan szabad és önmagát reflexió totálisan szabad és önmagát igazoló vizsgálódás. E felfogás igazoló vizsgálódás. E felfogás szerint a choaching autonómiája a szerint a choaching autonómiája a megszokások, előítéletek, konvenciók megszokások, előítéletek, konvenciók és tradíciók reflektálatlan világából és tradíciók reflektálatlan világából való radikális szakításból származik. való radikális szakításból származik.

A choaching autonómiájából következően A choaching autonómiájából következően a choach úgy tekint magára, mint az a choach úgy tekint magára, mint az előítéletektől vezérelt mindennapi élet előítéletektől vezérelt mindennapi élet független megfigyelőjére. Célja, hogy az független megfigyelőjére. Célja, hogy az előítéletek világán kívül egy olyan előítéletek világán kívül egy olyan archimédészi pontot találjon, amelyből archimédészi pontot találjon, amelyből kiindulva megfogalmazhatja kritikai kiindulva megfogalmazhatja kritikai észrevételeit, tanácsait, romboló és építő észrevételeit, tanácsait, romboló és építő javaslatait. javaslatait.

Az autonómia elve azonban nem illeszkedik Az autonómia elve azonban nem illeszkedik a kapitalizmus dinamikus világához, nem a kapitalizmus dinamikus világához, nem található olyan, a rendszeren kívül létező, található olyan, a rendszeren kívül létező, archimédeszi pont, ahonnan kifordítható archimédeszi pont, ahonnan kifordítható sarkaiból. Ennek bizonyítéka például a sarkaiból. Ennek bizonyítéka például a kommunizmus kísérletének kudarca. Az kommunizmus kísérletének kudarca. Az autonómia elvét elfogadó choach autonómia elvét elfogadó choach szükségképpen szembe találja magát az szükségképpen szembe találja magát az utópista módszer alkalmazhatóságának utópista módszer alkalmazhatóságának korlátaival. korlátaival.

Az utópista megoldási mód röviden a Az utópista megoldási mód röviden a következőképen foglalható össze: az tesz következőképen foglalható össze: az tesz egy cselekvőt racionálissá, hogy előre egy cselekvőt racionálissá, hogy előre meghatározott, világosan meghatározott, világosan megfogalmazható, végső cél birtokában megfogalmazható, végső cél birtokában van. Akkor tekinthető ésszerűnek, ha van. Akkor tekinthető ésszerűnek, ha folyamatosan ezt célt szem előtt tartva folyamatosan ezt célt szem előtt tartva hozza meg döntéseit, és ennek a végső hozza meg döntéseit, és ennek a végső célnak megfelelően választja meg célnak megfelelően választja meg eszközeit. eszközeit.

Az autonómia elvére épülő utópista Az autonómia elvére épülő utópista jövőtervezés alapján tehát akkor tervezünk jövőtervezés alapján tehát akkor tervezünk ésszerűen, ha először kijelöljük az elérni ésszerűen, ha először kijelöljük az elérni kívánt célt vagy célokat, ezeket részletekbe kívánt célt vagy célokat, ezeket részletekbe menően közölni tudjuk magunkkal és menően közölni tudjuk magunkkal és másokkal, A végső céljainkat már a kezdet másokkal, A végső céljainkat már a kezdet kezdetén meg kell tudnunk különböztetni, a kezdetén meg kell tudnunk különböztetni, a részcéloktól, melyek csupán arra részcéloktól, melyek csupán arra szolgálnak, hogy elérjük explicit formában szolgálnak, hogy elérjük explicit formában megfogalmazott végső céljainkat. megfogalmazott végső céljainkat.

A racionális cselekvés kritériuma, hogy a A racionális cselekvés kritériuma, hogy a részcélok valóban a végső célokhoz részcélok valóban a végső célokhoz vezetnek-e. Ha az egyes részcélok nem a vezetnek-e. Ha az egyes részcélok nem a végső megoldás elősegítését szolgálják, végső megoldás elősegítését szolgálják, akkor irracionálisnak minősülnek. Ha az akkor irracionálisnak minősülnek. Ha az utópista módszert a családra utópista módszert a családra alkalmazzuk, akkor abba a hibába esünk, alkalmazzuk, akkor abba a hibába esünk, hogy a család spirituális centrumát mint hogy a család spirituális centrumát mint üresen hagyott szentélyt leromboljuk, és üresen hagyott szentélyt leromboljuk, és helyette elképzelünk egy jól definiálható helyette elképzelünk egy jól definiálható jövőbeli állapotot, amelynek elérése jövőbeli állapotot, amelynek elérése érdekében mindenkinek fel kell adnia érdekében mindenkinek fel kell adnia saját filozófiáját, vissza kell fejleszteni saját filozófiáját, vissza kell fejleszteni „hallgatag érzéket” mely segített abban, „hallgatag érzéket” mely segített abban, hogy úgy lássa a világot, mint senki más. hogy úgy lássa a világot, mint senki más.

Ez az utópikus tervezés nagyon is vonzó, Ez az utópikus tervezés nagyon is vonzó, ezért sok choaching módszer épül rá. E ezért sok choaching módszer épül rá. E metódus annak az előfeltevésnek az metódus annak az előfeltevésnek az elfogadásán alapszik, mely szerint a elfogadásán alapszik, mely szerint a choaching autonómiája a megszokások, choaching autonómiája a megszokások, előítéletek, konvenciók és tradíciók előítéletek, konvenciók és tradíciók reflektálatlan világából való radikális reflektálatlan világából való radikális szakításból származik. A choaching szakításból származik. A choaching autonómiájából következően a choach úgy autonómiájából következően a choach úgy tekint magára, mint az előítéletektől tekint magára, mint az előítéletektől vezérelt mindennapi élet független vezérelt mindennapi élet független megfigyelőjére, akinek az a dolga, hogy megfigyelőjére, akinek az a dolga, hogy lerombolja a nem működőt, és helyette lerombolja a nem működőt, és helyette totálisan újat hozzon lére. totálisan újat hozzon lére.

A coach fent bemutatott helyzetének az A coach fent bemutatott helyzetének az a paradoxona, hogy miközben az a paradoxona, hogy miközben az autonómia alapelvére támaszkodva autonómia alapelvére támaszkodva megkísérel kilépni az előítéletek megkísérel kilépni az előítéletek világából – és független megfigyelőként, világából – és független megfigyelőként, majd törvényadóként viselkedni –, majd törvényadóként viselkedni –, feladva integritását, alárendelődik az feladva integritását, alárendelődik az utópikus tervezés mítoszának, egy utópikus tervezés mítoszának, egy működésképtelen eszménynek. működésképtelen eszménynek.

Az autonómia-elvből következően a choach Az autonómia-elvből következően a choach csak akkor képes segíteni, ha teljesen csak akkor képes segíteni, ha teljesen megérti az adott problémát, a megoldására megérti az adott problémát, a megoldására végső célokon alapuló tervet dolgok ki, és végső célokon alapuló tervet dolgok ki, és előre tudja, ha pontosan végrehajtják a előre tudja, ha pontosan végrehajtják a részfeladatokat a hozzá fordulók, akkor a részfeladatokat a hozzá fordulók, akkor a terv megvalósul. Mivel ezt az állapot terv megvalósul. Mivel ezt az állapot lehetetlen elérni, a choach-ot folyamatos lehetetlen elérni, a choach-ot folyamatos kétségek gyötrik, hiszen a mindentudás kétségek gyötrik, hiszen a mindentudás pozíciója óhatatlanul szkeptikussá teszi azt pozíciója óhatatlanul szkeptikussá teszi azt aki, ebbe a szerepbe kényszerül. aki, ebbe a szerepbe kényszerül.

A choaching ezen önreflexív A choaching ezen önreflexív stádiumában a choachnak célszerű stádiumában a choachnak célszerű megosztani a hozzá fordulóval a megosztani a hozzá fordulóval a „tudás” természetének sajátosságát. „tudás” természetének sajátosságát. Valamint azt, hogy a problémák egy Valamint azt, hogy a problémák egy jelentős hányada abból származik, jelentős hányada abból származik, hogy nem jól határozzuk meg az hogy nem jól határozzuk meg az adott cselekvéshez szükséges adott cselekvéshez szükséges tudásmennyiség mértékét. tudásmennyiség mértékét.

Nem minden eredményes viselkedés Nem minden eredményes viselkedés feltétele, hogy olyan, minden részleteiben feltétele, hogy olyan, minden részleteiben kidolgozott, terv alapján hajtsuk végre, kidolgozott, terv alapján hajtsuk végre, amely a helyzet totális ismeretére, vagyis amely a helyzet totális ismeretére, vagyis abszolút tudásra épül. A százlábú, ha abszolút tudásra épül. A százlábú, ha elkezd arra reflektálni, hogy miként teszi elkezd arra reflektálni, hogy miként teszi egymás után a lábait, akkor mozdulni sem egymás után a lábait, akkor mozdulni sem tud. A természetes szelekció által tud. A természetes szelekció által összebarkácsolt automatizmusok összebarkácsolt automatizmusok működtetik szállítóberendezését. működtetik szállítóberendezését.

A „tudás” sajátossága, hogy kontextus-A „tudás” sajátossága, hogy kontextus-érzékeny, ami azt jelenti, hogy különféle érzékeny, ami azt jelenti, hogy különféle kontextusokban eltérő használattal bír. kontextusokban eltérő használattal bír. Vannak olyan kifejezések, amelyek Vannak olyan kifejezések, amelyek használatát nem vagy alig befolyásolja a használatát nem vagy alig befolyásolja a szövegkörnyezet változása: pl. „én”, „ott”, szövegkörnyezet változása: pl. „én”, „ott”, „most” stb. Az „én”-nek a magyar „most” stb. Az „én”-nek a magyar nyelvben rögzített jelentése van, minden nyelvben rögzített jelentése van, minden kontextusban az egyes szám első személyű kontextusban az egyes szám első személyű beszélőre vagy hallgatóra vonatkozik. beszélőre vagy hallgatóra vonatkozik.

A kontextualizmus szemantikai elképzelés A kontextualizmus szemantikai elképzelés arra vonatkozóan, hogy a „tudás” szót arra vonatkozóan, hogy a „tudás” szót hogyan működik a magyar nyelvben, és hogyan működik a magyar nyelvben, és nem a tudás mibenlétéről szóló elmélet. nem a tudás mibenlétéről szóló elmélet. Ezen teória segíthet abban, hogy az Ezen teória segíthet abban, hogy az autonómia elvének elfogadásából származó autonómia elvének elfogadásából származó szkepszisét a choach (demonstrálva a szkepszisét a choach (demonstrálva a kreatív rombolást) arra a használja, hogy a kreatív rombolást) arra a használja, hogy a hozzá forduló megtapasztalja a tudás hozzá forduló megtapasztalja a tudás korlátozott voltából származó előnyöket. korlátozott voltából származó előnyöket.

Ezt tekinthetjük a choaching negatív Ezt tekinthetjük a choaching negatív fázisának. A kontextualista megközelítés fázisának. A kontextualista megközelítés szerint a másoknak vagy magunknak szerint a másoknak vagy magunknak tulajdonított tudás kontextusfüggő. Ha tulajdonított tudás kontextusfüggő. Ha valakiről azt állítjuk, hogy tud valamit, az valakiről azt állítjuk, hogy tud valamit, az számít, hogy milyen kontextusban számít, hogy milyen kontextusban használjuk a „tud” terminust. Ha egy használjuk a „tud” terminust. Ha egy mindennapi beszélgetésben, akkor abban az mindennapi beszélgetésben, akkor abban az esetben is tudást tulajdoníthatunk esetben is tudást tulajdoníthatunk beszélgetőtársunknak, amelyben a beszélgetőtársunknak, amelyben a szkeptikus hipotézis elfogadás esetén ezt szkeptikus hipotézis elfogadás esetén ezt nem tehetnénk. nem tehetnénk.

Egy átlagos beszélgetés folyamán igaz Egy átlagos beszélgetés folyamán igaz állításnak tekinthetjük azt a kijelentést, hogy állításnak tekinthetjük azt a kijelentést, hogy „x tudja, hogy esik az eső vagy sem”. Azon „x tudja, hogy esik az eső vagy sem”. Azon szkeptikus érvek elfogadásakor viszont, mely szkeptikus érvek elfogadásakor viszont, mely szerint érzékeink megcsalhatnak bennünket, szerint érzékeink megcsalhatnak bennünket, a fenti állítás hamissá válik. A a fenti állítás hamissá válik. A kontextualizmus nem azt mondja, hogy a kontextualizmus nem azt mondja, hogy a személy az egyik pillanatban tudás személy az egyik pillanatban tudás birtokában van, egy adott dologra birtokában van, egy adott dologra vonatkozóan, a másik pillanatban pedig már vonatkozóan, a másik pillanatban pedig már nincs. nincs.

E helyett azt állítja, hogy egy adott E helyett azt állítja, hogy egy adott kontextusban egy x személynek tulajdonított kontextusban egy x személynek tulajdonított tudás igaz lehet, míg egy másikban – tudás igaz lehet, míg egy másikban – amelyben ugyanazon tudás elfogadásához amelyben ugyanazon tudás elfogadásához szigorúbb standardokat rendelünk – hamis. szigorúbb standardokat rendelünk – hamis. Az a kijelentésem, hogy „X tudja, hogy esik Az a kijelentésem, hogy „X tudja, hogy esik az eső” akkor és csak akkor igaz, ha (1) X az eső” akkor és csak akkor igaz, ha (1) X úgy véli, hogy esik az eső, (2) valójában esik úgy véli, hogy esik az eső, (2) valójában esik az eső, és (3) x tudása megfelel azoknak a az eső, és (3) x tudása megfelel azoknak a standardoknak, melyeket az általam standardoknak, melyeket az általam kiválasztott kontextus szelektál. kiválasztott kontextus szelektál.

A choach egyik fontos feladata, hogy A choach egyik fontos feladata, hogy a hozzá fordulóval konszenzusra a hozzá fordulóval konszenzusra jusson arra vonatkozóan, hogy egy jusson arra vonatkozóan, hogy egy adott probléma megoldásához milyen adott probléma megoldásához milyen kontextus által kell meghatározni a kontextus által kell meghatározni a tudás standardjait. Fontos, hogy tudás standardjait. Fontos, hogy tudatában legyünk annak, hogy ezek tudatában legyünk annak, hogy ezek a kontextusok a choaching során a kontextusok a choaching során rugalmasan változtathatók. rugalmasan változtathatók.

Abból indultunk ki, hogy a choaching Abból indultunk ki, hogy a choaching filozófiai reflexióját strukturáló második filozófiai reflexióját strukturáló második alapelv az autonómiáé, mely szerint a alapelv az autonómiáé, mely szerint a filozófiai reflexió totálisan szabad és filozófiai reflexió totálisan szabad és önmagát igazoló vizsgálódás. Ennek önmagát igazoló vizsgálódás. Ennek elfogadása olyan utópikus tervek elfogadása olyan utópikus tervek kidolgozásához vezet, melyek megkövetelik kidolgozásához vezet, melyek megkövetelik a coachtól, hogy minden problémára a coachtól, hogy minden problémára azonnal kész tervvel válaszoljon, vagyis azonnal kész tervvel válaszoljon, vagyis mindentudó kvázi-istenségként működjék. mindentudó kvázi-istenségként működjék.

Ez szükségképpen szkepszishez vezet, Ez szükségképpen szkepszishez vezet, hiszen a mindentudás olyan magas hiszen a mindentudás olyan magas tudásstandardokat követel meg, amiket tudásstandardokat követel meg, amiket egy még oly zseniális choach sem tud egy még oly zseniális choach sem tud teljesíteni. A szkepszisből való kilábalás teljesíteni. A szkepszisből való kilábalás annak belátása révén történik, hogy a annak belátása révén történik, hogy a tudás kontextusfüggő terminus. Ez tehát tudás kontextusfüggő terminus. Ez tehát az autonómia alapelvének látszólagos az autonómia alapelvének látszólagos elfogadásából, majd annak kreatív elfogadásából, majd annak kreatív destrukciójából kibontakozó choaching destrukciójából kibontakozó choaching negatív fázisa, mely a tudás kontextus-negatív fázisa, mely a tudás kontextus-függő voltára irányítja a figyelmet. függő voltára irányítja a figyelmet.

GyakorlatGyakorlat A coachee túl sokat tud a A coachee túl sokat tud a

problémáról, túlképzett. A probléma problémáról, túlképzett. A probléma „atomfizikusa”. „atomfizikusa”.

Coach: Tanítsa meg, hogyan tudhat Coach: Tanítsa meg, hogyan tudhat kevesebbet önmagáról, és a kevesebbet önmagáról, és a megoldandó helyzetről.megoldandó helyzetről.