Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány

Hogyan vezetném be a Jövőképek, szcenáriók készítése tantárgyat az Hogyan vezetném be a Jövőképek, szcenáriók készítése tantárgyat az Hogyan vezetném be a Jövőképek, szcenáriók készítése tantárgyat az Hogyan vezetném be a Jövőképek, szcenáriók készítése tantárgyat az Ontológiai Ontológiai Ontológiai Ontológiai Ontológiai Ontológiai Ontológiai Ontológiai CoachingCoachingCoachingCoachingCoachingCoachingCoachingCoaching oktatása során?oktatása során?oktatása során?oktatása során?----Gyakorló óra

Előadja: dr. Rusznák TamásMentor: Déri KrisztiVezető tanár: dr. Kollár József

2009.03.14.

EZ MÉG ELİRE JELEZHETİ…

� A következőkben szó lesz:

� Nehézségekről, a jövő előre jelezhetetlenségéről, a döntés előtti döntés diszkrét bájáróldiszkrét bájáról

� a nem tudás tudásáról

� téves heurisztikákról,

� a megoldás megoldásairól

� Az ontológiai coaching metaheurisztikáiról

MIÉRT…?

A hozzánk forduló rendelkezésére állóheurisztikák többnyire nem alkalmasak ajövőtervezésre (működésképtelenek). Achoaching során rá kell ébresztenünk acoachee-t arra, hogy milyen jellegzetescoachee-t arra, hogy milyen jellegzetestorzulások akadályozzák őket abban, hogyhasználható jövőképet fessenek maguknak,majd pedig olyan heurisztikákat kezdünk elközösen kidolgozni, amelyek lehetővé teszik,hogy a jövőt részletesen el tudják képzelni.

A JÖVİ KIISMERHETETLEN?

� A jövő ismeretlen, ami súlyosan akadályozza azelőre jelezhetőségét.

� A jövőt azért nehéz részletesen elképzelni, mertaz ember megismerő horizontja csupán a jövőaz ember megismerő horizontja csupán a jövőkezdetéig ér.

� A következőkben a jövő előrejelezhetetlenségének esetei közül hármatelemzünk részletesebben

AZ ELİRE JELEZHETETLEN JÖVİ I.

Például radikális fogalmi újítás esetén olyanvilágba csöppenünk, amely alapjaibanváltoztatja meg a valóságot, szövi újra aviselkedés hálónkat, túl a jelenleg használtviselkedés hálónkat, túl a jelenleg használtfogalmaink által kijelölt horizonton. Ha lényegiváltozást idézünk elő környezetünkben, azpedig bennünk, akkor semmi sem marad úgy,mint azelőtt.

ELİRE JELEZHETETLEN JÖVİ II. A)

Az előre jelezhetetlenség egy másik esete abbólszármazik, hogy a hozzánk forduló képtelen ajövőbeli cselekedeteinek terét adó világmibenlétét megjósolni, ha még nem döntöttemibenlétét megjósolni, ha még nem döntötteel, hogy a két vagy több, egymást kizárócselekvéssor (életforma) közül melyiketválasztja. (Ha előre olyan okosok lennénk…)

ELİRE JELEZHETETLEN JÖVİ II. B)

Döntés előtt dönteni? I.Az alternatívák közötti választás időszakában

nem vagyunk képesek előre jelezni, hogymelyik világleírást fogjuk preferálni.melyik világleírást fogjuk preferálni.

Vagyis szükségképpen vakok vagyunk sajátjövőbeli világunk ontológiájával szemben.

No de, ha „nagyon jó” a coach (rutinos, éleslátó,intuitív stb.)?

ELİRE JELEZHETETLEN JÖVİ II. C)

Döntés előtt dönteni? II.A coach, még ha képes lenne is látni és fogalmilag

megragadni a coachee számára legkedvezőbbjövőt, saját jövőbeli viselkedését, gondolataitéppen úgy nem ismeri, mint a hozzá forduló. Aéppen úgy nem ismeri, mint a hozzá forduló. Acoach által még meg nem hozott döntésektől függ,hogy a hozzá fordulónak melyik jövő-scenáriótajánlja. Mivel a coach nem tudja megjósolni sajátdöntéseinek a kliensére gyakorolt hatását, ezértnem képes a hozzá forduló jövőbeli világátábrázolni.

ELİRE JELEZHETETLEN JÖVİ III. A)

Mit lép a másik? I.Ahhoz, hogy Irén előre jelezhesse, hogy Béla mit fog

lépni, meg kell jósolnia, hogy Béla mit gondol az őjövőbeli lépéséről. Ahhoz, hogy ezt meg tudjajósolni, meg kell jósolnia, hogy mit fog Béla jósolnijósolni, meg kell jósolnia, hogy mit fog Béla jósolniarra vonatkozóan, hogy Irén mit fog jósolni arravonatkozóan, hogy Béla mit fog jósolni arravonatkozóan, hogy Irén mit fog jósolni… és ígytovább, amíg abba nem hagyják közös életüket.

ELİRE JELEZHETETLEN JÖVİ III. B)

Mit lép a másik? II.Az nyeri a játékot, aki kevésbé előre jelezhetővé

tudja tenni jövőbeli viselkedését, és az veszít,akinek a jövőbeli lépései relatíve könnyenkitalálhatók. Mivel a győzelem egyik fontosakinek a jövőbeli lépései relatíve könnyenkitalálhatók. Mivel a győzelem egyik fontosfeltétele a másik megtévesztése, az lesz avesztes, akinek a jövőbeli cselekedeteikönnyebben megjósolhatóak.

TUDNI AMIT NEM TUDUNK?

És hogyan akarod felkutatni azt Sokratesem, amitegyáltalán nem ismersz? Hogyan kutatszolyasvalamit, amiről nincsen ismereted? Vagyha a lehető legjobban eltalálod a helyeset,ha a lehető legjobban eltalálod a helyeset,honnan fogod tudni, hogy az az, amit azelőttnem ismertél?

HONNAN TUDOM, HOGY EZ MÁR A MEGOLDÁS? I.

A fő nehézség abban rejlik, hogy milyenkritériumok alapján dönthető el, hogy a jövőbeliválasz a jelenbeli probléma megoldása. Amásik gond, hogy egy probléma valójában amegoldás felől érthető meg igazán. Ha jó amegoldás felől érthető meg igazán. Ha jó amegoldás, a probléma megszűnik, vagykisebbé válik, ha rossz, a problémaváltozatlanul fennáll, vagy növekszik. Aproblémát ráadásul még a problémafelvetésének módja is módosítja.

HONNAN TUDOM, HOGY EZ MÁR A MEGOLDÁS? II.

A problémától a lehetséges megoldásokon („y aprobléma lehetséges megoldása”, „z a problémalehetséges megoldása”) keresztül visz az út avalódi megoldásokig. A megoldás a következőkijelentés formájában fejezhető ki: „x a problémakijelentés formájában fejezhető ki: „x a problémamegoldása”. Honnan tudjuk eldönteni, hogy melyiklehetséges megoldás a problémára adott helyesválasz? Kell találnunk egy olyan, véges számúlépésekből álló ellenőrzési eljárást, amely kiszűria jó megoldást.

HONNAN TUDOM, HOGY EZ MÁR A MEGOLDÁS? III.

A megoldás tehát az, „amely megfelel az adottellenőrzési eljárás kritériumainak”. Alehetséges megoldásokat tehát addig kellellenőriznünk, amíg nem illik rá valamelyikükreellenőriznünk, amíg nem illik rá valamelyikükrea fenti definíció…

HONNAN TUDOM, HOGY EZ MÁR A MEGOLDÁS? IV.

A baj csak az, hogy mindez az ellenőrzésieljárásokkal szemben is felvethető: „x a problémakiszűrésére alkalmas helyes eljárás”, „y aprobléma kiszűrésére alkalmas lehetségeseljárás”, „Z a probléma kiszűrésére alkalmaseljárás”, „Z a probléma kiszűrésére alkalmaslehetséges eljárás”. Ahhoz, hogy képesek legyünkeldönteni, hogy a lehetséges eljárások közülmelyik alkalmas arra, hogy megtaláljuk általa avalódi megoldást, újabb eljárásokat kellbevezetnünk, és így tovább…

TŐ A SZÉNAKAZALBAN I.

A probléma: egy szénakazalban meg kell találnunk a leghegyesebb tűt.

Erős ontológia: átvizsgálom az egészet…

TŐ A SZÉNAKAZALBAN II.

� Gyenge ontológia: akkor hagyjuk abba akeresést, amikor úgy véljük, hogy többerőfeszítést már nem érne meg (negatívmegerősítés esélye).megerősítés esélye).

� A másik szabály pedig így szólna: akkor hagyjukabba a keresést, ha olyan tűt találunk, amivelvarrni lehet (pozitív megerősítésvalószínűsége).

A GYENGE ONTOLÓGIÁRA ÉPÍTİ PROBLÉMAMEGOLDÁS ALAPELVE

Az eljárás eljárásainak ördögi köréből egy olyanheurisztika segítségével szabadulhatunk meg,amely a problémamegoldó megelégedéséreapellál. Vagyis az ontológiai coaching soránapellál. Vagyis az ontológiai coaching soránhasznált első metaheurisztika így szól: „az alehetséges megoldások közül a megfelelő,amellyel a problémamegoldó megelégszik”.

A GYENGE ONTOLÓGIÁRA ÉPÍTİ PROBLÉMAMEGOLDÁS I. ALAPELVE

A problémamegoldás akkor eredményes, ha olyan meggyőződésekhez vezet, amelyek új, sikeres cselekvési szokásokat eredményeznek.

Problémavakok és utópisták kíméljenek!Problémavakok és utópisták kíméljenek!

A GYENGE ONTOLÓGIÁRA ÉPÍTİ PROBLÉMAMEGOLDÁS II. ÉS III. ALAPELVE

� Az utópiaszindrómát kiküszöbölő második metaheurisztika: „Ha egy kérdés egyáltalán feltehető, akkor azt meg is lehet válaszolni”. W 102:, A harmadik metaheurisztika a csend, illetve a � A harmadik metaheurisztika a csend, illetve a hallgatás fontosságát hangsúlyozza. „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell!”.

Olyan világban, amely tele van hatalmas szénaboglyákkal, csak efféle heurisztikákkal lehet boldogulni.

HEURÉKA! HEURISZTIKA…

A heurisztika: „ökölszabály”, az algoritmusellentéte. Nincs tévedhetetlenség, csupánmegközelítő pontosságú eredmény. Olykorellentmond a logika alapelveinek, ezért nemmindig követhető, nehezebben ellenőrizhető,mindig követhető, nehezebben ellenőrizhető,gyakran egyfajta ki nem mondott, hallgatólagostudásra épül. A heurisztikus gondolkodás sorána rövid, vagy a hosszú távú memóriábanimplicit módon a tárolt tudás aktiváljuk.

TÉVES HEURISZTIKÁK

Gyakran éppen a rosszul megválasztottheurisztikák teszik lehetetlenné aproblémamegoldást. Kahneman és Terskyegyebek mellett három olyan rossz döntéshezvezető heurisztikát azonosított, amelyek azvezető heurisztikát azonosított, amelyek azemberek bizonytalan körülmények közöttidöntéseit jellemzik: i) a hozzáférhetőségi, ii) areprezentativitási, valamint iii) a lehorgonyzásiés kiigazítási heurisztikát.

A HEURISZTIKÁK HASZNÁLATA

Egyes heurisztikák jól használhatók az „előszörcselekszem”, illetve „megnézem” típusúproblémamegoldás során, és alkalmasak arra,hogy beindítsák a képzeletünket, ami lehetővéteszi, hogy a jövőről vizionáljunk. Mások olyanteszi, hogy a jövőről vizionáljunk. Mások olyancselekvésekre indítatnak, amelyek aztángondolkodásra késztetnek. A jól megválasztottheurisztikák, tehát olyan hüvelykujjszabályok,amelyek kreatív problémakezelésre sarkallhatnak.

A HEURISZTIKÁK CÉLSZERŐ ALKALMAZÁSA

Heurisztikát akkor célszerű alkalmazni, amikor aproblémát komplexitásából adódóan nem lehetalgoritmusokra bontani, és nem állrendelkezésünkre elég idő és/vagy kapacitás,rendelkezésünkre elég idő és/vagy kapacitás,hogy az összes megoldási alternatívát végigpróbáljuk. Pl.”A krízist előidéző legvalószínűbbokoktól kell a legkevésbé valószínűek feléhaladni”.

AZ ONTOLÓGIAI COACHING CÉLJA

hogy a coachee-nak segítsen új világokat kialakítani(a coachee-val közösen gyenge ontológiákatfelépíteni). Ennek során a coach és a coacheehasonlóan működik, mint egy heurisztikákatfelfedező program, melynek egyik beépítettmetaheurisztikája folyamatosan analizálja, hogyfelfedező program, melynek egyik beépítettmetaheurisztikája folyamatosan analizálja, hogymely heurisztikák vezetnek (a kívánt jövőt leíró)eredményes fogalomalkotáshoz, és melyek nem.Utóbbiakat közösen átalakítjuk, előbbiekettovábbfejlesztjük.