magyar controlling egyesület

Magyar Controlling Egyesület 1

Magyar Controlling Egyesület NAO Iroda

Controlling a gyakorlatban

Európai Uniós támogatások controlling rendszere (EDIS)

Készítette: Bartha Szilvia


Az új rendszer

•EDIS – Kiterjesztett Decentralizált Végrehajtási Rendszer

•Egyszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb, gyorsabb eljárás

•Magyarországi EU Delegáció és az Európai Bizottság hatásköre

csökken (előzetes, folyamatba épített ellenőrzés, monitoring)

•EU Bizottság – szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzések,

utólagos értékelés az ország kapacitásaira támaszkodva

•De: teljes magyar felelősségvállalás, visszaélések magasabb

kockázata - visszafizetés

2

NAO IrodaMagyar Controlling Egyesület

Az Európai Uniós támogatások controlling rendszere (EDIS)


A rendszer elemei

•Működési Kézikönyv a teljes folyamatra

•Audit Trail (Ellenőrzési Nyomvonal)

•Ellenőrzési listák

•Belső ellenőrzési egységek létrehozása

•SFM (Sound Financial Management) Vezetői

Információs rendszer kialakítása

•Monitoring és értékelési rendszer kiépítése

3




Működési Kézikönyv

• a teljes folyamatot lefedi, minden lépést rögzít

• bemutatja a szervezetet, felépítését

• meghatározza a vonatkozó (jog)szabályokat, irányelveket,

szabványokat, követelményeket

• a dolgozók munkáját, a betanítást megkönnyíti

fontosabb mellékletek:

teljesítmény mérésére, értékelésére kompetencia mátrix szolgáló dokumentumok formanyomtatványok képzési terv ellenőrzési listák munkaköri leírások minta dokumentumok helyettesítési terv etikai kódex

4




Audit Trail (Ellenőrzési Nyomvonal)

•Jogi háttér:

•Csatlakozás előtt: 1267/99. EK rendelet III.

Melléklet, Pénzügyi Megállapodás III. Melléklet 1.

IX. Fejezet & Enclosure A

•Csatlakozás után: 438/01. EK rendelet 7. Cikk & I.

Melléklet, 1386/02. EK rendelet 6. Cikk & I. Melléklet

5





• Definíció: a teljes pénzügyi igazgatási és ellenőrzési

rendszer tekintetében az egyes tranzakciók minden

lépéséhez a dokumentumok és igazolások teljes körű

nyilvántartása, ezzel együtt a tranzakciók nyomon

követhetőségének biztosítása

6





• EU elvárások (1267/99.,Pénzügyi Megállapodás III.M.I./IX):

•a Bizottság felé benyújtott összefoglaló elszámolások

egyeztetése a számviteli nyilvántartásokkal és az

alapbizonylatokkal a különböző igazgatási szinteken

•a rendelkezésre álló közösségi és egyéb források átutalásának

ellenőrzése

•a projekt műszaki és pénzügyi terveinek, az előrehaladásáról

készült jelentéseknek, a pályázati és a szerződéskötési

eljárásoknak a vizsgálata a különböző igazgatási szinteken

7




Ellenőrzési listák

• rendszeres, folyamatba épített monitoring, értékelés

és utólagos ellenőrzés a tevékenységekre és

jelentésekre vonatkozóan

• vezetői ellenőrzés, jóváhagyás minden

folyamatlépésben

• hibák feltárása, javítási lehetőség

8




Belső ellenőrzési egységek

• minden a folyamatban résztvevő szervezetnél

• feladatuk a szervezet belső ellenőrzése és a folyamat

hatékonyságának, gazdaságosságának, eredményességének értékelése,

vélemény formálás

• a szervezet belső ellenőrzési rendszerének vizsgálata

• hibák, visszaélések feltárása

• javaslatok a hibák kijavítására, határidők, felelősök megjelölésével

(Vezetői Cselekvési Terv)

• visszacsatolás az ellenőrzött területről, vezetőtől (Ellenőrzési

munkával való elégedettséget felmérő lap, minőségbiztosítás)

9




SFM (Vezetői Információs Rendszer)

• a működés és a kockázati tényezők nyomon

követésére

• indikátorok használata, mint a szervezet teljes körű

kockázat menedzsmentjének elemei

• elsődlegesen az ellenőrzés és a menedzsment

számára hasznos információk, de az alkalmazottak is

felhasználhatják

10




Monitoring

• az SFM rendszer legfőbb összetevője

• a megvalósítás közben szolgáltat információt, a teljesítésről tisztább kép

• időbeni beavatkozást tesz lehetővé

• pénzügyi vs. teljesítmény monitoring

• számszerűsíthető indikátorok használata (objektívebb,

összehasonlítható, egyértelmű jelzést ad, összegezve input magasabb

szintű programok monitoringjához …)

• monitoring információs rendszerek (IT fejlődés, anyagok mennyisége nő,

források száma nő, gyors adatszolgáltatás igénye, aggregálás igénye)

11




Értékelés

• a program mélyebb elemzése

• felhasználhat adatokat, ami a monitoringból származik, de az

esetek többségében ennél sokkal tovább kell mennie

• következtetések levonása (túlmutat a monitoring adatok

egyszerű elemzésén)

• alapkérdései: fennállnak-e a program indításához hozzájáruló

körülmények, eredményesség (célok elérése milyen arányban),

hatékonyság (eredmények vs. felhasznált források), hatás (ok-

okozati összefüggés a tevékenység és az elért változások között)

•fajtái: előzetes-, közbenső-, utóértékelés

12




A Magyarországi felkészülési folyamat

áttekintése

13




• Magyarország felkészültségének bebizonyítása az EU auditorok számára:

Általános célkitűzések

Bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy a magyar Phare és ISPA Szervezetek feladataikat az 1266/1999 EK rendelet, a BizottságEDIS munka dokumentuma és a jogi és adminisztratív

kereteken belül végzik.

Bemutatni, hogy a dokumentumok megfelelőek, teljesek és jó alapot adnak a megfelelő működéshez egy utólagosan ellenőr-zött rendszerben az előcsatlakozási eszközök felhasználásá-hoz.

Bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy a humán erőforrás kapacitás

Megfelelő és működésre készen áll.

14




Az EDIS kiépítésének szakaszai

2. Gap plugging / filling – Hiányosságok felszámolása: az EDIS követelményeknek megfelelő struktúrák és eljárások kiépítése, külö-nös tekintettel a programozás, menedzsment, végrehajtás, tenderez-tetés, szerződéskötés, pénzügyi ellenőrzés,monitoring és értékelés funkciókra, illetve a vonatkozó eljárásrendek elkészítésére.

3. Compliance assessment – Teljesülési vizsgálat: annak értékelé-se, hogy a résztvevő szervezetek végrehajtották-e a vonatkozó EU szabályoknak való megfeleléshez szükséges fejlesztéseket (nemzetközi audit szervezet).

4. Felkészülés a Bizottsági döntésre (verification audit – EU Bizottság vizsgálata, a folyamat megfelelőségének igazolása) – az ellenőrzés után a NAO - Nemzeti Programengedélyező kérelme az EU felé a rendszer elindítására.

1. Gap assessment – Hiányfelmérés: a Phare és ISPA intézmények rendszer auditja (KEHI – Kormányzati Ellenőrzési Hivatal).

15




Résztvevő szervezetek

Phare Bővítési FőigazgatóságISPA Regionális Politikai

Főigazgatóság

EU magyarországi Delegáció

Phare:NAO Iroda – Nemzeti Alap

Nemzeti Phare Koordinátor (NFTH-MEH)Központi Pénzügyi és Szerződéskötő

EgységVégrehajtó Szervezet-Váti Kht.

Végrehajtó Szervezet-ESzA Kht.ISPA:

NAO Iroda – Nemzeti AlapNemzeti ISPA Koordinátor(NFTH-MEH)

Végrehajtó Szervezet-Közlekedés (GKM)Végrehajtó Szervezet-Környezetvédelem

(KVVM)

Európai Bizottság Hungary

16




17


Action Plan - Ütemterv

1. 2001. december 31.: Hiányfelmérés befejezése

2. 2002. március 31.: a hiányfelmérő jelentés benyújtása az EU-nak

3. 2002. szeptember 1.: a hiányosságok felszámolásának szakasza (Stage II) – kérelem a NAO által

4. 2002. november 18.: EDIS Stage II nemzetközi és helyi technikai segítségnyújtás Phare és ISPA (a következő területeken: audit trail, belső ellenőrzés, könyvelés és pénzügyi jelentések, közbeszerzés és szabálytalanságok kezelése)



18


Action Plan - Ütemterv

5. 2003. március 15.: Stage II teljesítése és a Stage III elindítása ISPA tekintetében

6. 2003. április 1.: Stage II teljesítése és a Stage III elindítása PHARE tekintetében

7. 2003. június 30.: Stage III teljesítése, a NAO által beadandó EDIS kérelem összeállítása és benyújtása az EU felé

8. 2003. szeptember-december: EU Verification Audit és ezt követően Tanácsi határozat az ISPA és PHARE előcsatlakozási alapok menedzsmentjének átengedéséről.



19


KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!


magyar controlling egyesület

Documents