Magyar egyetemi hallgatónők

egészségi állapota

Darvay SaroltaDancs Gábor*, Venyingi Beáta, Vitályos Gábor Áron, Zsoffay Klára

Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar,

Természettudományi Tanszék, *Matematika Tanszék

darvay.sarolta@tok.elte.hu

ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI TOVÁBBKÉPZŐ KONFERENCIA

Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság, Budapest, 2018. március 5.

Student Health Centre

Student services – mental health

• Social skills – Mindfuleating – group terapyfor students with eatingdisorders

• Keep your head up: Changing the way youdeal with anxiety

• Workshop StressManagement

• Mindfulness training

• Start 2 Sleep

• Dealing with Fear of Failure

• Connected in Loneliness

Globális célok 2025-re (WHO)

2008-2013 Action plan for the global strategy for the prevention and control of noncommunicablediseases, http://www.who.int/nmh/publications/9789241597418/en/

A mi felelősségünk, hogy változtassunk életmódunkon!

Az egészség érték, cél, erőforrásEgészség iránti felelősség

Életmód: magatartás, az egyéni életvitel megjelenési formája

A Egyéni felelősség szinje: ismeretek, attitűdök, készségek, személyiség jellemvonások

B Interperszonális szint : család, barátok, kortársak

C Közösségi szint: szociális hálózatok, közösségi normák, minták

D Intézményi szint: szabályok, informális intézkedések

La Londe (1974) : Az egészségmegőrzésben a környezeti és szociális tényezők nagyobb szerepet játszanak, mint az egészségügy!

„Egészségtudatos egyetem” koncepció

• 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 5. Alapvető működési szabályok 11. § (2) kimondja, hogy:

• „A felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell egészségfejlesztést is beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését (…).”

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV,

„Egészségtudatos egyetem” koncepció

• Primer prevenció

• Egészség-ismeretek átadása, készségek fejlesztése

• Egészséget támogató környezet

• A közösségi cselekvések erősítése

• Pedagógus pozitív mintaadószerepe

• Multiplikátor hatás, tudásmegosztó szerep

Intervenció

KOMPLEX HALLGATÓI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (ELTE TÓK)

„A mentális és fizikai egészség követését célzó, a pedagógus pálya követelményeivel összefüggő jellemzők longitudinális

vizsgálata” A kutatás fő kérdései: • Milyen mérhető testi adottságokkal rendelkeznek hallgatóink, s

ezek milyen összefüggést mutatnak az egészségmagatartással, táplálkozással, testképpel, önértékeléssel, kötődési stílussal, optimizmus/pesszimizmus dimenziójával?

• Hogyan alakulnak ezek a mérhető jellemzők a pedagógusképzés évei alatt az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon?

A kutatás előzménye az ,,Egészségtudatos magatartásformálás" című projekt, amely azEurópai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg,a támogatási szerződés száma TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KMR-2010-0003.

Testösszetétel mérés

• sejten kívüli és sejten belüli víz mennyisége, ásványi anyag tartalom, összfehérje tartalom, izomtömeg, zsírtömeg, csontok ásványi anyag tartalma

• obezitási ráta, • viszcerális zsír mennyisége,• fittségi állapot, • alap metabolizmus értéke, • ideális testtömeg ( BMI-től függetlenül, 3 dimenzióban),• izomerő és az izomtömeg eloszlása a törzs és a végtagok között

Kiértékelés – életmód tanácsadás

• Első félévben…Az értékelésénél fontos szempont,

• milyen mértékben képesek kontrollálni saját életvitelüket, egészség-magatartásukat,

• mennyire válik belső igénnyé az egészségtudatosság,

• mennyire tudatosul a hallgatókban a pedagógus mintaadó szerepe.

• Egyénre szabott életmód-tanácsadás

• 3 - 4 év múlva…

HALLGATÓI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS

• Az egyetemi évek sérülékeny időszakot jelenthetnek a fiatalok életében, ami az

egészségi állapot negatív változását indíthatja el.

• A táplálkozás minőségi és mennyiségi változása, a rendszertelenebb étkezés, a

napirend és a fizikai aktivitás megváltozása, a stresszes életvitel, az addikciókat

eredményező tevékenységek, az életmód megváltozását eredményezik különösen

az első egyetemi években.

• A hallgató, mint leendő pedagógus, multiplikátor hatását figyelembe véve, felelős

mind a saját környezete, mind a munkája eredményeként érintett szélesebb

társadalmi körben történő egészségfejlesztésnek.

Fizikai státus vizsgálat első éves hallgatók körében 2013-ban és

2014-ben kezdődő tanévben.

Kérdőíves adatfelvétel az életmódról, fizikai aktivitásról.

Testösszetétel mérés In Body 720 analizátorral,

vérnyomásmérés Omron M1 Compact monitorral

Vizsgálati elemszám: 461 nő, 18 és 25 éves életkor között.

Anyag és módszer

• Tápláltsági állapot

− BMI (kg/m2)kategóriák: alultáplált (>18,5),

optimális tápláltsági állapot(18,5-24,99),túlsúly (25-29,99), kövérség (30<) (WHO, 1995)

• Vérnyomás értékek kategóriái (Chobanian et al. 2003; Tadesse

and Alemu 2014):

– szisztolés érték: ≥140 Hgmm és diasztolés érték: ≥90 hipertenzió

– szisztolés érték: 120-139 vagy diasztolés érték: 80-89 prehipertenzió

– szisztolés érték: 90-119 és diasztolés érték: 60-79 normál érték

– szisztolés érték: <90 vagy diasztolés érték: <60 hipotenzió

Módszer

Módszer

Pszicho-szomatikus tünetek előfordulása az elmúlt 6 hónapban, a vizsgált tünetek::

- szomatikus panaszok (fejfájás, szédülés, gyengeség);

- pszichés panaszok (rossz hangulat, idegesség, ingerlékenység,kimerültség);

- alvási problémák (elalvási nehézségek, többszöri felébredés éjjel)

Szokások: folyadékbevitel, fizikai aktivitás

Káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol fogyasztás.

.

1) Vérnyomásértékek megoszlása

Eredmények

Fig. 1: Vérnyomásértékek gyakorisága

Nagyon magas a prehipertenzió (48%!) gyakorisága a hallgatónők körében.

9,5

47,7

38,0

4,8

0

10

20

30

40

50

60

Hypertension Pre-hypertension Normal Hypotension

%

Eredmények

2) A hallgatók megoszlása a BMI kategóriák szerint

Fig. 2: A hallgatók megoszlása a BMI kategóriák szerint

10,2

71,8

13,2

4,8

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Underweight Normal Pre-obese Obese

%

Eredmények

Fig. 3: A pszicho-szomatikus panaszok gyakorisága

3) A leggyakoribb pszicho-szomatikus panaszok

3,510,0

19,1

40,6

26,9

"Headache"

2,613,0

30,235,8

18,4

"Dejected"3,9

12,4

21,9

44,9

16,9

"Irritable, angry"

2,89,5

13,9

26,0

47,7

"Sleeping difficulties"1,3 4,1

7,8

27,1

59,7

"Dizziness"11,3

24,1

28,9

28,6

7,2"Exhausted"

0,2 1,1 3,5

15,8

79,4

"Feeling sick"

Almost daily

Several times in the week

Weekly

Monthly

Rarely or never

Yes17%

No83%

Smoking regularly

Yes17%

No83%

Drinking alcohol regularly

less than 1,5 litres

29%

more than 1,5

litres71%

Fluid intake

Yes

37%

No63%

Doing sports regularly

Eredmények

Fig. 4: Káros szenvedélyek, szokások

4) A dohányzók és alkohol fogyasztók aránya alacsony

A folyadékfogyasztás mértéke elfogadható

Fizikai aktivitás mértéke elégtelen

Eredmények5) Szignifikáns összefüggés a vérnyomás értékek és a BMI kategóriák

között

Fig. 5: Összefüggés a vérnyomás értékek és a BMI kategóriák között

(ANOVA:F(3, 453)=17,408; p<0,05 )

Eredmények

6) Szignifikáns összefüggés a vérnyomás értékek és a BMI kategóriák

között

Fig. 6: Összefüggés a vérnyomás értékek és a BMI kategóriák között

(ANOVA: F(3,453)=17,793, p<0,05 )

Eredmények

A rendszeresen dohányzók pulzus értékei magasabbak (87,19±14,34)

a nem dohányzókénál (83,47±15,05).

Szokások

A rendszeresen sportolók alacsonyabb pulzus értékeket mutatnak

(81,87±15,82), mint a nem sportolók (85,34±14,35).

Összefüggés a káros szenvedélyek és a vérnyomás értékek között

Megbeszélés

• Küldetésünk célja, hogy az egészségtudatos

magatartás a hallgatói kultúra fontos részévé váljon.

Feladatunknak tekintjük a pedagógusképzésben

tanuló hallgatóink egészségtudatosságát támogató

testösszetétel vizsgálat és az ehhez kapcsolódó

életmód tanácsadás bevezetését.

• Kutatásunk gyakorlati relevanciája, hogy a hallgatók

egészségmagatartásában bekövetkező feltételezhető

pozitív szemléletváltozás hatással lesz a jövő

generációk egészséges életvitelének alakulására.

• Köszönöm a figyelmet!

REFERENCES

[1]Prineas, R.J., Gilleum, R.F.,Horible, H.,et al. (1980): The Minneapolis children’sbloodpressure. Hypertension 2. Sl. 18-40.

[2]A Háziorvosi Szakmai Kollégium (2002): Treatment of adult hypertonia in family doctors’ practice. [Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja / Felnőttkori hypertonia

háziorvosi ellátása.][Hungarian]

[3]Kiss, I. (szerk.) (2015): Treatment of hypertonia desease. [A hypertoniabetegség ellátása.](Az MHT szakmai irányelve 2015). Hypertonia és nephrologia19 (Suppl.1):1-38.

LiteraturaMedica 1990-2015.[Hungarian]

[4]Barna I.(1995): Clinical hypertonia[Klinikai hypertonia.]Springer Hungaria.ISBN: 9636990026.[Hungarian]

[5]Barna, I.(2002): Importance and treatment of young adult hypertonia in the family doctor’s practice. [A fiatal felnőttkori hypertonia jelentősége és kezelése a családorvosi

gyakorlatban.]Hippocrates IV/1. jan-febr.[Hungarian]

[6]Fixler, D.E.(1985): Bloodpressure in children and adolescents. In: Handbook of Hypertension. Vol. 6. Epidemiology of Hipertension. Bulpitt CJ.

[7]Weiner, J.S., Lourie, J.A. (1969): Human Biology. A guide to fields methods. IBP Handbook, 9; Blackwell. Oxford – Edinburgh.

[8]Bodzsár, É., Zsákai, A. (2004): Humanbiology. Practical handbook. [Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv.]ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.[Hungarian]

[9]Chobanian,A.V., Bakris, G.L., Black, H.R.,et al. (2003): The National High Blood Pressure Education Program Coordinating Committee SeventhReport of the Joint National

Committee onPrevention, Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Pressure. JNC 7: Complete Report. Hypertension.42: 1206-1252

[10]Tadesse, T.,Alemu, H. (2014): Hypertension and associated factors among university students inGondar, Ethiopia: a cross-sectional study. BMC Public Health. 14:937.

[11]World Health Organisation (1995): Physical Status: The use and interpretation of anthropometry: Report of a WHO Expert Committe. Technical Report Series 854, WHO,

Geneva.

[12]Hajtman, B. (1971): Introduction to mathematical statistics for psychologists.[Bevezetés a matematikai statisztikába, pszichológusok számára.] Akadémiai kiadó,

Budapest.[Hungarian]

[13]Burke, J.D., Reilly, R.A., Morrell, J.S., et al. (2009): The University of New Hampshire's Young Adult Health Risk Screening Initiative.J Am DietAssoc.;109(10):1751-8.

[14]Al-Majed, H.T.,Sadek,A.A. (2012): Pre-hypertension and hypertensionin college students in Kuwait: a neglectedi ssue. J FamilyCommunityMed, 19:105.

[15]Laczikó, D., Répási, E., Rzepiel, A., et al. (2015): Diagnostic of genetic factors affecting blood pressure and the genetic risk factors of hypertension. [A vérnyomást

befolyásoló genetikai tényezők diagnosztikája és a magas vérnyomás genetikai rizikófaktorai].Hypertonia és Nephrologia;19(6):252-6. [Hungarian]

[16] Katona, E.,Zrinyi, M.(2011): Factors influencing adolescent blood pressure: the Debrecen Hypertension Study. KidneyBlood Press Res.;34(3):188-95.

[17] Chhabra, P., Grover, V.L., Aggarwal, K.,et al. (2006): Nutritional Status and Blood Pressure of Medical Students in Delhi. Indian Journal of CommunityMedicineVol. 31, No.

4.

[18] Nur, N.,Cetinkaya, S.,Yilmaz,A., et al. (2008): Prevalence of hypertension among highschool students in a middle Anatolian province of Turkey. J Health Popul Nutr; 26: 88–

94.

[19]Sorof, J.M., Lai, D., Turner, J.,et al. (2004): Overweight, ethnicity, and the prevalence of hypertension in school-aged children. Pediatrics; 113: 475–482.

[20] Dores, H., Santos, P., Salvador, F.,et al. (2010): Blood pressure in younga dults. Rev Port Cardiol 29 (10): 1495-1508.

[21]Lohitashwa. R.,Patil., P. (2013): Prevalence and trends of obesity and hypertension among youngadult medical students – a cross sectional study. Int J BiolMed Res. 4(4):

3540-3543.

[22]Bertsias, G.,Mammas, J., Linardakis, M. (2003): Overweight and obesity in relation to cardiovascular disease risk factors among medical students in Crete, Greece. BMC

Public Health3:3.

[23]Haslam, D.W.,James,W.P. (2005): Overview of Epidemiology and Contribution of Obesity to Cardiovascular Disease. Obesity, Lancet, 366. 1197–1209.

[24] Lee, D.S.,Massaro, J.M.,Wang, et al. (2007): Antecedent blood pressure, body mass index, and the risk of incident heart failure in later life. Hypertension, 50. 869–876.

[25]Levitan, E.B., Yang,A.Z., Wolk, A., et al. (2009): Adiposity and incidence of heart failure hospitalization and mortality: a population-based prospective study.

CirculationHeartFailure, 2, pp. 202–208.

[26] Simonyi, G., Kollár, R. (2013):Obesity and hypertension. [Kövérség és magas vérnyomás.]Orv. Hetil., 154(44):1736-42. [Hungarian]

[27]Deforche, B., Van Dyck, D., Deliens, T.,et al. (2015):Changes in weight, physical activity, sedentary behaviour and dietary intake during the transition to higher education: a

prospective study. The International Journal of BehavioralNutrition and PhysicalActivity12:16. doi:10.1186/s12966-015-0173-9.

[28] Peltzer, K., Pengpid, S., Samuels, T.A.,et al. (2014): Prevalence of Overweight/Obesity and Its Associated Factors among University Students from 22 Countries.

International Journal of Environmental Research and Public Health11(7):7425-7441. doi:10.3390/ijerph110707425.