Magyar Gyomkutató Társaság 18. Konferenciája

Balatonszemes 2012. március 8.

Gyomfelvételezések térinformatikai eszközök felhasználásával

Reisinger Péter – Kukorelli Gábor

Nyugat-magyarországi Egyetem MÉK, Mosonmagyaróvár

A gyomfelvételezések általában kétféle célból készülnek:

• Kutatás

• Technológia tervezés (precíziós gyomszabályozás)

Német fejlesztési irány

Érzékelés (kamerával, vagy szenzorral)

információ feldolgozás

kijuttatás vezérlés

egy menetben (on-line)(Teljes területi felvételezés, mintavétel sűrűség indifferens)

Eddig kb. 40 különböző gyomfaj felismerésére dolgoztak ki szoftvereket, melyek 70-80 %-os pontossággal ismerik fel a fajokat

A módszer előnyei és hátrányai

Előnyök: Teljes felületi mintavétel és adatrögzítés

Hátrányok:A fejlesztés rendkívül drága„Mesterséges látás” nehézségeiAz észlelés és döntés közötti idő rövidKis gépi teljesítmény (napi 4 hektár)

Magyarországi fejlesztési irány

• A gyomfelvételezés munkafolyamata, mind céljában (kutatás, technológia tervezés), mind pedig időben elválik egymástól (off-line)

• Bizonyítottuk a Balázs-Ujvárosi módszer megbízhatóságát

• A mintavétel nem teljes körű, hanem reprezentatív, a mintasűrűség az egyik legfontosabb tényező (0,5 ha/minta + kb. 106 m2)

• Az egyes gyomfajok elkülönítésének nincsenekmeg a technikai feltételei, ez a feladat marad az emberi szemnek

• Meg kell teremteni a minőségbiztosítás legalapvetőbb feltételeit (hely és időazonosítást, DGPS).

A teljes felvételek

összes borítási értékei (1) %

A mintaterek összes borítási

értékei (2)%

A mintaterek becsült összes

borítási értékei(3)%

Átlag: 40,35 35,35 30,20

Szórás:18,23 20,05 21,45

CV %:0,45 0,57 0,71

A korrelációs értékek az optikai és a becsléses módszerek között (32 mintatér) a mosonmagyaróvári kísérleti táblán

Gyomfelvételezés 1.251 db. mintatéren(Baracska 2005)

7.2 LANDSAT 7 2004/06/26

Jánossomorja 2003 Mosonszolnok 2004 Tőzeggyármajor 2005

Tiszakécske 2006

„A” „B”

Folyamatszervezési terv létrehozása búzában

• A tábla határvonalának bemérése AgLeader eszközzel

• Gyomfelvételezési mintahelyek megtervezése

• Gyomfelvételezés végrehajtása

• Adatok felvitele MS xls. táblázatba Gyomfelvétele-zési adatok xls.táblázata

Kezelési variációk

1. A permetlé tartályból (2800 lit.) szárszilárdítót tartalmazó permetlé jut ki csupán, herbicidek nélkül

2. A szárszilárdítót tartalmazó permetléhez az „A” tartályból egyszikűirtó herbicid párosul

3. A szárszilárdítót tartalmazó permetléhez az „B” tartályból kétszikűirtó herbicid adódik

4. A szárszilárdítót tartalmazó permetléhez az „A” és a „B” tartályból egyszikűirtó és kétszikűirtó herbicid injektálódik

Összesítő táblázat a 2008-2011 évek között elért eredményekről

Év Vizsgált búza terület (ha)

Táblák száma Gyomfelvételezési mintahelyek száma

Gyomirtás nélküli terület %

2008 184 6 368 68

2009 195 3 390 76

2010 102 3 204 38

2011 177 4 342 51

Összesen 658 16 1304 Négy év súlyozott átlaga 61%

Területteljesítmény: napi 80-100 hektár gyomirtás!

Az V. Országos gyomfelvételezés egyes

adatainak térképi ábrázolásaIDW módszerrel

távolsággal fordítottan arányos interpolálás (Inverse Distance Weighting, 5-ös erősségű)

Köszönöm a figyelmet!