HB 7.370

n p g y á n n s S7ÉCHÉNYI KÖNYVTÁR HÍRLAPTÁRA

MAGYAR IPARMŰVÉSZET 23-26.évf. 1920-1923.

1920: 96 1.,cl.,tj. h:bor.

1921: 76 1.,cl.,tj. h:bor

1922: 76 1.,cl.,tn. ,1 t. h:bor.,43-4-6.1.

1923: 80 1.,bor. Megj. :megvan az l.sz wb.-jet h:75-76.1. ma

Fv.

cf

HÉ

MAGYAR IPARMŰVÉSZET AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE

A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGYAR KIRÁLYI MINISZTER MEG-

BÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI

GYÖRGYI KÁLMÁN

XXIII. ÉVFOLYAM 1920 BUDAPEST

KIADÓTULAJDONOS AZ 0 . M. IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HÁZINYOMDÁJA A krétapapíron nyomott képes íveket nyomta az Athenaeum r.-t. nyomdája

+4

A SZÖVEG JEGYZÉKE ÖNÁLLÓ CIKKEK: A csorbíttatlan Magyarországért K. Lippich Elek: Mi következzék ? . . . . Végh Gyula : Esterházy-műkincsek az iparmű

vészeti múzeumban Gróh István : Reformok az iparművészeti okta

tásban Ybl Ervin dr . : A LArt pour LArt bukása • Kőrösfői Kriesch Aladár: Fieber Heniik emlé

kezete Márku3 László : Kőrösfői Kriesch Aladár t Gerevicn Tibor: Egyházművészetünk jövője Wildner Ödön dr. : Az új fényűzési adó • • Bor Pál : Magyar szellemű művészet . . • T. P. : Építési gondok és gondolatok • • • Aforizmák Andocsy György: A tervezők feladatairól • Lepold Antal dr. : Esztergom egyházművészet

jelentősége Lyka Károly: Maróti Géza W. Ö. A fényűzési adó életbeléptetése • • Andocsy György : A magyar iparművészet vál-

sága Nádai Pál : Parasztmesterségek és művészetek

KRÓNIKA:

11 13

15 25 27 32 35 38 41 42

57 61 64

74 76

20 Papírhiány — képhiány Lyka Károly — kormánybiztos 20 Zászlók 21 Györgyi Kálmán jubileuma 21 Az anyaghiány 21 A MOVE Horthy-plakettje 21 Az angol iparművészet 21 Fényűzési adó festményekre 21 Régi meisseni porcellánok 21 Az árúk helyes elnevezése 21 Hogy ne feledjünk 49 Kultuszminiszteri egyházművészeti referens • • 50 Artes, Eos, Studio 50 Ecclesia 50 A falu országos szövetség 50 Teles Ede 50 Magyar kézimunkák kivitele 51 Mr. Stewart Culin 51 Kiviteli illetékek 51 Olasz művészeti krónika 52 Amerika és az iparművészet 52 Az iparművészet gazdasági helyzetéről . . . 52 A tipus-bútorokról 53 Az iparművészeti termelés jó minőségének

evangéliuma 53 A Zsolnay-gyár 92

A Cennini társaság megalakulása 92 Magyar bibliophil társaság 93 Az Ecclesia .' 93 A német művészeti ügyek kormánybiztosa • • 93

9 KIÁLLÍTÁSOK: 17, 53, Népművészeti kiállítás

München Páris ellen Cseh kiállítás Párisban Karácsonyi iparművészeti kiállítás 53, Lakásművészeti kiállítás Az árúmintavásár Kalotaszegi kiállítás Német ipari kiállítás A csehek Nyugdíjas tisztek művészkedése A külföldi magyar művészeli propaganda ki-

állítások III. művészi fényképkiállítás A Falu szövetség kiállítása A bécsi gobelin- és szőnyegkiállítás

MUZEÁLIS ÜGYEK: Ismeretterjesztő előadások Az 0 . M. Iparművészeti Múzeum 45, Dr. Csermelyi Sándor Hopp Ferenc keletázsiai művészeti múzeum

(F. Takács Zoltán) Radisics Jenő (Csányi K.)

SZAKOKTATÁS: A művészi nevelés kérdései Az orsz. m. kir. iparművésznti iskola . • Székesfővárosi iparrajziskola (Ágotái L.) . A német Werkbund Reformkérdések az iparművészeti iskolán Kinevezések 22, A weimari Bauhaus

SZAKIRODALOM: Fieber: Üvegfestészet (Csányi K.) Kőszeghi: A műélvezés művészete Révay Mór János : írók, könyvek, kiadók (é. i.) Magyar Grafika Kotsis : Családi házak A szép otthon A bútor (K. G.) Az ötvözés és forrasztás művészete (K. G.) • • A bútor és a bútorstilusok története (K. G.) Ybl Ervin : Az antik és a modern művészet • Pictures of Transylvania és There is no czeh

culture in Upperhungary Nádai Pál : Az iparművészei Magyarországon •

95 17 17 94 54 54 54 55 55 55

94 94 95 95

22 90 45

45 90

43 43 43 43 89 89 89

18 18 19 19 19 19 19 19 20 48

49 93

r " P Á L Y Á Z A T O K : Rendkívüli közgyűlés

Rendes közgyűlés 23 ] 23 ! Az Erzsébet királyné emlékmű 17, 96 ^ j ^^^ ^^

Pályázat kisplasztikái szobrocskának mintájára 18 Pályázatok eredménye . 95 & M E M 0 R I A M : Pályazat ialfestominta terveire 96 Magyaros ruhatervpályázat 96 Aggházy Gy., Kauser Gy., Szinnyei Merse Pál,

IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖRÉBŐL: T S L ^ " . ' .K°M Í 8 S .E I E M É R N É: ^ 24 A szakosztályok 22, 47, 91 Benczúr Gy., Bruck M., Tichy Gy 56 Választmányi ülések 22, 47, 90 Lajta B., Stiassny A., Lipóth F 96

A KÉPEK JEGYZÉKE Amberg József: Ex libris 37 Kovács Erzsi: Sírkereszt fémből 80 Kovács Erzsébet: Domborított násfa 41 Nagy Sándor: Csongor és Tünde. Szines ablak. Horváth B. és Hosszú Pintér Gy.: Sírkereszt Kész. Róth Miksa 81

fémből 58 Tóth Gyula: Kettős sír 82 Csizik Gyula: Sírkereszt kovácsolt vasból • • 59 Gyermeksir 82 Thomas Antal: Egyszerű síremlék • 60, 73, 75, 78 Horváth B. és Hosszú Pintér Gy.: Kettős sír . 83 Maróti Géza: Pax 61 Dobai Székely Andor: Kabiriet-üvegkép: Pozsony 84 Berán Lajos : Radicsics Jenő emléktáblája • • 65 Tóth Gyula : Gyermeksír 84 Maróti Géza : Harmónia. Márványrelif . . . . 66 Unghváry Sándor és Majoros Károly: Zrínyi

A mexikói Teatra Nációnál a költő. Festett kabinet-ablak 85 kupolacsoportja 67 Horváth B. és Hosszú Pintér Gy.: Kettős sír-

Domborművek 68 emlék 85 Apponyi Albert gr. bronz mell- Tóth Gyula : íróasztal. Kész. Molnár János Imre 86

szobra 69 Könyvszekrény. Kész. Molnár Já-A fraknói Esterházy-kincstárból: nos Imre 87

Csótár 70 Az 0 . M. Iparművészeti Társulat Hímzett terítő 70 érme 88 Hímzett bársonynyereg 71 Éremminta terve 88 Hólyagos serleg 72 Ohmann Béla: Kettős síremlék 94

Tóth Gyula : Sírkereszt fémből 77 Jehring Aranka : Silhuettek 96

A CSORBÍTTATLAN MAGYARORSZÁGÉRT

H osszú, kényszerű szünet után újra hűséges táborához száll a MAGYAR IPARMŰVÉSZET. Egy nemzet fáj-dalmas sóhajai között száll s ahol megáll, nem bizo-nyos, magyaré ott a föld még. Mi, akik büszkén hordtuk eddig is címünkben a „magyar" jelzőt, most is első-sorban magyarok vagyunk, testvérei a szenvedőknek, megértői a néma panaszoknak. Magyarok vagyunk

mindenekfelett s úgy érezzük, hogy most minden oktató, ismertető, magyarázó, szónak eléje kell, hogy vágjon a hitvalló. A MAGYAR IPARMŰVÉSZET, a Társulat, mely mögötte áll s mindenki, aki valaha ízlésével, keze munkájával, ceruzájával, tollával vagy kalapácsával a magyar művészetet és ipart szolgálta: csak egy lehet a csorbíttatlan Magyarországhoz való szent ragaszkodásban. Hiszen mi, az alkotó munka s a nemzeti művészet őrtállói tudjuk legjobban, mit kellene ellenség prédájára adnunk, ha lemondanánk a végekről. Nemcsak a magyar hegyek eltolhatatlanok s a magyar folyók sodra meg-fordíthatatlan. A székely népművészet sem válhat soha románná. Kalotaszeg orgonája sem zúghat oláh melódiákat, a lőcsei városháza sem lehet tartósan zsupán-hajlék, a kassai Rákóczi-szék stilusa sem lesz soha cseh-szlovák. Nem politika, nem is csupán a kultúra folytonosságának kérdése az ezeréves Magyarország csorbíttatlan visszaszerzése, hanem a magyar teremtőerők biztosítása ez a jövendő nemzedékek számára.

A fogadkozás e napjaiban, három évtizedes multunk e legfájdal-masabb idején hadd álljunk meg egy percre mi is annak a sirnak a szájánál, melyet számunkra ástak. Elménk és kezünk munkája tízszeres legyen, a magyar géniusz életerejéhez való bizalmunk ezerszeres. Szegénység, csapások, gyász és önfeláldozás kínjai közt csak a jövőt akarjuk látni, amikor újra megmutathatjuk Milanóban vagy Párisban, nemzetek pavillonjában vagy huszárteremben, íme: ezt tudja a székely ácsmester, a matyó parasztasszony, a pécsi nagy fazekas, a pesti könyvnyomtató munkás. Együtt, egységesen akarunk haladni és dolgozni, mindig csak dolgozni a magyar tett csöndes hőseivel. Nem a szájhősökkel, a békebontókkal, a maszlag-hirdetőkkel, az ellentétek szítóival. Hanem a szorgalmas, türelmes dol-gozókkal, akik ma újra akarják felépíteni romjaiból a hazát. Egyetlen nagy munkahely legyen ez az ország s aki vérző sebeink között pártoskodik, uszít, viszályt sző: dobjátok ki a munka templomából!

A magyar iparművészetnek pedig, mely azért van itt, hogy a fáradt, szenvedő és elalélt nemzetnek megmutassa a kisemberek évszázadok óta remekbe készült kincseit és hogy jobbá, Ízlésesebbé tegie az elviselhetetlen jelent, az iparművészetnek, mely sohasem volt magyarabb, mint amilyen most lesz, az élet tiszteletére kell szoktatnia e nemzedéket. Áhítatosan akarjuk tovább is ápolni mindazt, ami e fel-darabolt országot újra eggyé, hatalmassá s életét széppé, boldoggá teszi.

Iparművészet