magyar kÖzlekedÉspolitika 2003-15, + Úmft, kÖzop, ekfs

MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 2003-15,

+ ÚMFT, KÖZOP, EKFS

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet

http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]

NEMZETKÖZI LOGISZTIKASzolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak

Nemzetközi Logisztika SzakiránySzolnok, 2009 március 9.

A jól felépített stratégia (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája

Általános társadalompolitikai célok (méltányosság, igazságosság stb.)

Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.)

A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. külső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.)

A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.)

A korábbi óra összefoglalása

1996 Magyar Közlekedéspolitika– Öt stratégiai főirány– Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése– A szomszédos országokkal való együttműködés elősegítése – Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének az elősegítése– Az emberi élet és a környezet védelme– Hatékony, piackonform közlekedésszabályozás

1. főirány

2. főirány

3. főirány

4. főirány

5. főirány

Infrastruktúra-hálózat,járművek

Forgalom, szolgáltatás

Szabályozás, humánpolitika

A korábbi óra összefoglalása

A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf


http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf

Tartalom:I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb

tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás

II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb

szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési

gördülőterv

Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)

Felül: részlet a Közlekedéspolitika előszavából Forrás: Magyar Közlekedéspolitika 2003 – 2015. Magyar Köztársaság, Budapest, 2004 március. [A szövegkiemelés tőlem származik F.T.]

Jobbra: részlet a Közlekedéspolitika 8. oldaláról.

Forrás: op. cit. 2004

[A szövegkiemelés tőlem származik F.T]

Felül: részlet a Közlekedéspolitika előszavából Forrás: Magyar Közlekedéspolitika 2003 – 2015. Magyar Köztársaság, Budapest, 2004 március. [A szövegkiemelés tőlem származik F.T.]

AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA

„Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január

Új prioritási területek

az éghajlatváltozás szempontja,

a biodiverzitás és a természet megőrzése,

a környezet és az egészség szempontja,

fenntartható erőforrás-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás



Érvényesek az előző program fő céljaia környezetpolitika integrálása az

ágazatpolitikákbapartnerség az üzleti / hatósági / állampolgár

szereplők közöttgazdasági ösztönző eszközök alkalmazásakörnyezettudatosság fejlesztéseföldhasználat módjának szabályozása



Módszerbeli kulcsszempontok

az előírások betartatása,

ágazatpolitikákba integrálódó környezetvédelem,

együttműködés a piaci szférával, a fogyasztókkal,

több és jobb információ a lakosok számára,

a területhasználat környezetbarát megközelítése



Csatlakozó országok számára

A környezetvédelmi joganyag teljes bevezetése,

A környezeti célok integrálásának négy kulcsterülete:

fenntartható gazdasági fejlődés,a közforgalmú közlekedés megőrzése,kompakt városfejlesztés,környezettudatosság fejlesztése.

BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill. EIA)

1995 óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. Kötött eljárási rendje van

projektekre, (beruházásokra) vonatkozik,környezeti kibocsátásokat – megengedett limitekhez mér

(ez a KHV lelke, a „hatásmátrix”)környezetvédelmi szakemberek művelik,rögzített lépésekből áll, ami jól számon kérhető.

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA)

Stratégiai környezeti vizsgálattervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik,tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez méraz adott szakterülethez értő team-eket igényel,egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje.

Két markánsan különböző értelmezése van.– (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában

hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások)

– (2) A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

KHV

Alanya: projektek, (beruházások)Tárgya: környezeti igénybevételeket és terhelé-

seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez.

Felépítése: előírásban rögzített eljárási lépések

SKV

Alanya: szakpolitikák, tervek, programok (=’stratégiák’, ‘ppp’)Tárgya: a stratégiákban megjelenő célkitűzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjábólFelépítése: nem rögzült, várhatóan teljesen nem

is egységesíthető

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

2004 januárjában a BME Környezetgazdaságtani Tanszéke kapta a megbízást SKV készítésére, formálisan a közlekedéspolitika végrehajtására készülő Intézkedési Terv vizsgálatára. A munkába bevonta a MTA VKI-t.

A közlekedéspolitikát a parlament már tárgyalta, ill. végső egyeztetése zajlott, (2003-ban kellett volna elfogadni.) 2004. márciusban elfogadták, néhány cél módosításával.

„Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és alkalmazás a közlekedéspolitikai Intézkedési Tervhez” címmel a GKM megrendelésére készített XI-1/767/2003 sz. tanulmány a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszék koordinálásával, témafelelős dr. Szlávik János és dr. Kósi Kálmán. A teljes anyag a GKM Közlekedéspolitikai Főosztályán, az OKT Titkárságán és a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszékén érhető el.


A célok belső konzisztenciája: egyértelműen azonosíthatók-e, strukturáltak-e a célok, az általános célokból kibonthatók-e a főbb ágazati stratégiai irányok, majd a részletesebb célok és intézkedések.(Szektorpolitikákkal szemben támasztható általános elvárás)

A célok külső konzisztenciája:NFT, KAK, KIOP, TEP, ill. EU-CTP-2001 (beilleszkedés a hazai tervezési környezetbe)

A célok környezeti / fenntarthatósági minősítése az NKP-II értékrendje szerint, ill. fenntarthatósági (hazai és nemzetközi ) értékrenddel összevetve.

A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem)1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése,

(cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával

A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott

szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer

megteremtése(+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás…

(31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)


A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)

1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése(10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet

védelme,2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres

integrációnk elősegítése,3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok

bővítése és feltételeinek javítása,4. főirány: (14) a területfejlesztési célok

megvalósításának előmozdítása,5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek

megteremtése a szabályozott verseny segítségével


A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából)

1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének

erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési

szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek

hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek

kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási

rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű

versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia

alkalmazása.


A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában)

1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros-

központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, *

2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,

3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak,

támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak

jövedelmének növelése.


1.1.1.1 A közlekedéspolitika öt lehetséges főiránya:

1. főirány: az egészség és az emberi élet minőségének javítása,

2. főirány: a területi és társadalmi különbségek csökkentése,

3. főirány: az épített és természeti környezet védelme,

4. főirány: a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása a környező országokkal és az

Európai Unióval

5. főirány: a hatékony, versenyképes gazdaság biztosítása.


Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai főirányok egy homogén formájára: *

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai szakmai célok homogén formájára: *

Fő prioritás fenntartható, környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése

2. követelmény: a közlekedésbiztonság növelése,

3./b prioritás: a közforgalmú közlekedés preferálása az egyéni közlekedéssel szemben

2. általános elem: a vasúti és vízi áruszállítás, valamint a kombinált fuvarozás elősegítése

5. követelmény: a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása,

1. prioritás: a hiányzó infrastruktúra kiépítése, a főváros-központúságot oldó hálózat

fejlesztésével,

4. követelmény: magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása,

9. követelmény: korszerű szaktudás és info-technológia széleskörű alkalmazása.

2. prioritás: az EU közlekedésben alkalmazott szabályozások, díjak, támogatások

követése,

7. követelmény: kiszámítható finanszírozási rendszer,

8. követelmény: a célul kitűzött közlekedési feladatok nemzetközi szinten versenyképes

és hatékony lebonyolítása,


1. a

tartó

s ga

zdas

ági

növe

kedé

s el

őseg

ítése

2. a

z él

etm

inős

ég

javí

tása

3. a

kör

nyez

et

szem

pont

jábó

l fe

nnta

rthat

ó m

obilit

ás

bizt

osítá

sáva

l

7. [L

d. 2

] az

éle

tmin

őség

ja

vítá

sa

8. a

z eg

észs

ég

meg

őrzé

se

9. a

terü

leti

külö

nbsé

gek

csök

kent

ése

10. a

köz

leke

dés-

bizt

onsá

g nö

velé

se

11. a

z ép

ített

és

term

észe

ti kö

rnye

zet

véde

lme

12 .a

z Eu

rópa

i Un

ióba

val

ó sik

eres

in

tegr

áció

nk

elős

egíté

se

13. a

kör

nyez

ő or

szág

okka

l a

kapc

sola

tok

bőví

tése

és

felté

tele

inek

javí

tása

14 .

a te

rüle

-tfe

jlesz

tési

célo

k m

egva

lósí

tásá

nak

előm

ozdí

tása

15. a

hat

ékon

y üz

emel

teté

s fe

ltéte

lein

ek

meg

tere

mté

se a

sz

abál

yozo

tt ve

rsen

y se

gíts

égév

el

1. Az értékes ökoszisztémák érintettségét minimalizálni kell R– –

H +

+ + ? + + + 0 + + R – +

H +

– + + – R – H 0

2. Vannak olyan területek, amelyeket a közút hálózati elemeknek kötelezően el kell kerülniük

–

+

+ + + ? + – + 0 + + – + – + + – – +

3. Minimális hosszúságú tranzitpályákat és autópályákat kell kialakítani, a belföldi forgalom zavarása, nélkül.

+ + + ? + + + + + – + – + + – – + +

4. A lakott területek belső, műemléki övezeteiben, az üdülő- területeken a forgalmat korlátozni kell

–

+

+ + + ? + 0 + + + + + – + 0 + – – + + –

5. A közlekedés kibocsátásai keresztül nem károsíthatja az emberi egészséget

0 + + + ? + + – + + + + + + – + + – – + +

6. A balesetek, gázolások csökkentése nemcsak az emberre, de az állatvilágra nézve is.

+ + + ? + + + – + + + – + – + – – + +

7. Az élőállatok szállítási körülményeinek javítása is szükséges + + + ? 0 0 0 + + + 0 (+) 0 – + +

8. Minden település tömegközlekedési elérhetőségét biztosítani kell –

+

+ + + ? 0 + + + + + – – + 0 (+) + – – –

9. A távolsági tömegközlekedés elérési ideje nem haladhatja meg jelentősen a gépkocsival való elérést.

–

+

– + ! + ? + + + + – + – + + – – +

10. Az utas számára a tömegközlekedés nem válhat a stressz-helyzetek sorozatává

+ + + ? + + + + 0 + – +

+

– + 0 – + – +

11. Energiatakarékos és szigorú környezetvédelmi normáknak megfelelő járműparkot kell kialakítani

–

+

+ + ? + + 0 + 0 + + + + 0 (+) 0 – +

12. Az áruszállításban a közutak tehermentesítését szolgáló kínálat-bővítést kell megteremteni

–

+

+ + ? + + – + + + – + – – + + – – – +

13. A környezetkímélőbb, kisebb terület-felhasználással járó energiatakarékosabb áruszállítást preferálni kell

–

+

+ + ? + 0 + – + + – – + + – – + – +

14. Az áruszállítási költségeknek tükrözniük kell a közlekedés externális hatásait

–

+

+ + ? + – + + + + – 0 0 – + +

15. A fejlesztéseknél preferálni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek a javítását

– + – ++ + ? + 0 + + + + – + – 0 + – – +

A fenntarthatósági értékrend elemei

Általános társadalompolitikai

célok


4*

a hi

ányz

ó in

frast

rukt

úra

kiépí

tése

5 az

EU

közle

kedé

sben

al

kalm

azot

t sz

abál

yozá

sána

k kö

veté

se

6 kö

rnye

zetk

ímél

ő kö

zleke

dési

rend

szer

m

egte

rem

tése

16

a fe

nnta

rthat

ó fe

jlődé

s bi

ztos

ítása

18 *

az o

rszá

g vé

delm

i ké

pess

égén

ek

erős

ítése

19 *

m

agas

szí

nvon

alú

közle

ke-d

ési

szol

gálta

táso

k bi

ztos

ítása

20

a m

eglé

vő

közle

kedé

si el

emek

ha

téko

ny

kihas

znál

ása

22

kiszá

míth

ató

finan

szíro

zási

rend

szer

24

kors

zerű

sza

ktud

ás

és te

chno

lógi

a al

kalm

azás

a

1. Az értékes ökoszisztémák érintettségét minimalizálni kell

– + – + + + + – 0 – – + + – 0 +

2. Vannak olyan területek, amelyeket a közút hálózati elemeknek kötelezően el kell kerülniük

– + + – + + + + – 0 – – + + – +

3. Minimális hosszúságú tranzitpályákat és autópályákat kell kialakítani, a belföldi forgalom zavarása, nélkül.

– + – 0 + + + + + – + – + – +

4. A lakott területek belső, műemléki övezeteiben, az üdülő- területeken a forgalmat korlátozni kell

– + + + + + + 0 + – – + – + +

5. A közlekedés kibocsátásai keresztül nem károsíthatja az emberi egészséget

– + + – + + + + 0 + – + – 0 + +

6. A balesetek, gázolások csökkentése nemcsak az emberre, de az állatvilágra nézve is.

– + + + + + 0 + + – + – 0 + +

7. Az élőállatok szállítási körülményeinek javítása is szükséges

+ 0 + + + + 0 + – + 0 +

8. Minden település tömegközlekedési elérhetőségét biztosítani kell

+ – + – + + + 0 + + + – + – + +

9. A távolsági tömegközlekedés elérési ideje nem haladhatja meg jelentősen a gépkocsival való elérést.

+ – – + + + + 0 + – – + + – + + –

10. Az utas számára a tömegközlekedés nem válhat a stressz-helyzetek sorozatává

– + + – + + + 0 + + + – + + + +

11. Energiatakarékos és szigorú környezetvédelmi normáknak megfelelő járműparkot kell kialakítani

0 + + + + + + + + + – – + + +

12. Az áruszállításban a közutak tehermentesítését szolgáló kínálat-bővítést kell megteremteni

– + + – + + + + – – + – + + – + + –

13. A környezetkímélőbb, kisebb terület-felhasználással járó energiatakarékosabb áruszállítást preferálni kell

– + + – + + + + 0 + – – + + + +

14. Az áruszállítási költségeknek tükrözniük kell a közlekedés externális hatásait

0 – + + + + + 0 + – – + + 0 +

15. A fejlesztéseknél preferálni kell a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek a javítását

– + + – + + + 0 + – – + – + –

A fenntarthatósági értékrend elemei

Átfogó közlekedési célok

A vizsgálat tanulságai: A közlekedéspolitika céljai nem olvashatók ki világosan a

dokumentumból, megszövegezésük nem következetes, és különböző szintű célok keverednek a dokumentum különböző helyein.

A közlekedéspolitika dokumentum hierarchiája eltér az egyes dokumentumrészekben közölt célok hierarchiájától.

A közlekedéspolitika és az abból következő dokumentumok elfogadási időrendje felborította a hierarchiának megfelelő sorrendet, az ágazat a legjelentősebb alágazati programok külön kormányzati szintű elfogadtatásával kész helyzetet produkált a közlekedéspolitika érdemi döntései számára.


A vizsgálat tanulságai (folyt): Összességében a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatását

hasznos segédeszköznek találtuk, különösen kedvező lett volna olyan stádiumban elkezdeni, amikor a tanulságok még a jelenlegi közlekedéspolitikába beépíthetőek lettek volna.

A közlekedéspolitika érdemi átdolgozását azonnal meg kellene indítani.


ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedéshttp://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

„Magyarország történelmi esély előtt áll. 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz.”


ÚMFT - KÖZOP mozgástér

Forrás: Lothar Zeller előadása, Makadám Akadémia 2007. okt. 10. http://kiksz.eu/index.php?option=com_content&task=view&id=1212&Itemid=91

-1,000,000,000

0

1,000,000,000

2,000,000,000

3,000,000,000

4,000,000,000

5,000,000,000

6,000,000,000

7,000,000,000

Performance requirements OP Transport 2007HU162PO007ERDF + CF

€ Critical stages

Commitment Schedule

Critical P ath 1500 Mio €

1500 Mio €

1500 Mio €

1400 Mio €

Helyzetértékelés 1. Gazdasági növekedésünk szerkezeti kockázatokkal párosul 2. Magyarországon alacsony az aktivitás és stagnáló a

foglalkoztatás 3. Gazdasági szerkezetünkre a dualitás jellemző 4. Közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul 5. A piacgazdaságra való áttérésünk jelentős társadalmi

áldozatokkal járt 6. Jelentős környezeti értékekkel rendelkezünk, de a

kockázatok is nagyok 7. A területi különbségek növekednek 8. Az állam szerepe újragondolásra szorul


Az átfogó célok 1. A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések:

– • a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;

– • a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;– • a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási

környezet kialakítása. 2. A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések:

– • a versenyképesség növelése;– • a gazdaság bázisának a szélesítése;– • az üzleti környezet fejlesztése, azon belül

• o az elérhetőség javítása,• o a szabályozási környezet javítása, az állami

szolgáltatások hatékonyságának növelése.


A horizontális politikák A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell

fordítani két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia:

• a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elvének, valamint

• a területi és társadalmi kohézió erősítésének - beleértve a nők és férfiak egyenlőségének és a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének és a megkülönböztetés tilalmának biztosítását.


Prioritások A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési

erőfeszítéseket. Ennek alapján prioritásaink a következők:

1. gazdaságfejlesztés, 2. közlekedésfejlesztés, 3. társadalom megújulása, 4. környezeti és energetikai fejlesztés, 5. területfejlesztés, 6. államreform.


2. prioritás: A közlekedés fejlesztése • Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása,

amelynek tervezett eszközei: (KözOP „az ország és a régióközpontok”)

a TEN-T hálózat Magyarországon áthaladó elemeinek gyorsforgalmi úthálózati fejlesztése;

a fő nemzetközi vasútvonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése.

• A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei:

A TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása.


• Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: a különböző közlekedési módok összekapcsolása, együttműködésének javítása (komodalitás) céljaival összhangban a vasúthálózat, kikötők, intermodális központok megközelíthetőségének javítása az odavezető vasúti, vízi és közúti kapcsolat fejlesztésével.

• A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban.

Ezek a beavatkozások a Közlekedés operatív program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg.


KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM

Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) 2007. július Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU161PO007 http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf


(1) „A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében.”

(2) „A közösségi személyközlekedés fejlesztése” Ad (1) átfogó célhoz az alábbi specifikus célokat határoztuk meg:

– o Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével

– o A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében

– o A közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése

Ad (2) o A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése


„…javítani kívánjuk a régiók alternatív megközelíthetőségét, a gazdasági, vállalkozói központok elérhetőségét azáltal, hogy lehetővé tesszük a különböző közlekedési módok összekapcsolódását.” (KOZOP p. 12/112 in: Elérhetőség, mint átfogó cél.)

„A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: A TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása.” (ÚMFT p.6.)

„A közforgalmú közlekedés térvesztésének megállításához, a közösségi közlekedéssel történő utazási idők csökkentéséhez és a jobb szolgáltatási színvonal eléréséhez elengedhetetlen a közlekedési ágazatok (közút, vasút, egyéb) kínálatának összehangolása regionális/térségi szinten, ami a gazdaságos üzemeltetést és fenntarthatóságot is elősegíti.” (KOZOP p. 66/112 in Térségi elérhetőség javítása)


KÖZOP Akcióterv 2007-08

Forrás GKM http://www.gkm.hu/data/cms1383104/kozop_minden.pdf

EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI

STRATÉGIA

Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után


STRATÉGIA

Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után

Miért kellett elkészíteni?

Mert az EB kérte a KözOP projektjei mögött lévő átfogó stratégiát. KHEM honlap: „Az elmúlt időszakban erőteljes igény és érdeklődés mutatkozott egy elemeibenösszefüggő, tartalmában átfogóan kidolgozott, hosszabb időtávra készülő és minden lényeges közlekedési feladathoz iránymutatással szolgáló közlekedésfejlesztési stratégia iránt.” (2007. szept. 10.)

EKFS Zöld (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. I. Zöld Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 83 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.gkm.gov.hu/feladataink/kozlekedes/kozlekedespol/ekfs.html (2007. szeptember 10-én honlapra téve, azóta időnként módosítva) http://www.khem.gov.hu/data/cms1460999/ekfs_0907.pdf

EKFS Fehér (2007) Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007–2020. Fehér Könyv. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 100 p. [dátum, verziószám, kolofon nélkül] http://www.khem.gov.hu/data/cms1461000/EKFS_feh__r_k__nyv_1217_vegleges_0901.pdf http://www.gkm.gov.hu/data/cms1461000/EKFS.pdf (Letöltve 2008. január 28. Honlapra kerülésének időpontja bizonytalan)

Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati fejlesztések 119 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1791750/EKFS_alagazatok.pdf

Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia célkitűzéseit megvalósító alágazati stratégiák 127 p. (2008. július 2.) http://www.khem.gov.hu/data/cms1919520/EKFS_Al__gazati_HU_0911.pdf


STRATÉGIA

0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben– 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.

0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet

1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája

– 3.1. Helyzetelemzés3.2. SWOT elemzés3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.


STRATÉGIA

Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája „Küldetésünk olyan szállítási-logisztikai szolgáltatói ágazat működési

feltételeinek biztosítása, amely élhető környezetet tud biztosítani a környezetkímélő közlekedési módok elősegítésével, a kombinált áruszállítás fejlesztésén keresztül hozzájárul az ország logisztikai versenyképességének és hatékonyságának javulásához a horizontális elvekkel összhangban az életminőség javításával.”

I. Célunk, hogy a környezetkímélő ágazatok részaránya tartósan az EU25 átlaga feletti szinten maradjon. A közúti áruszállítás gyors növekedése jelentős externális költségeket ró a társadalomra, a gazdasági versenyképességet növelő szerepe mellett legnagyobb mértékben terheli a környezetet. Az áruszállítási munkamegosztásban a komodalitás elvét érvényesíteni kell.


STRATÉGIA

Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája (folyt.) II. Célunk a környezetkímélő szállítási módok infrastruktúrája

fejlesztésnek elősegítése, hogy a tevékenység jövedelmezőségének javítása útján az a közúti szállítás valós alternatíváját nagyobb mértékben jelenthesse. A közúti szállítás térhódítása a globalizációs folyamatok nyomán átalakult áruszállítási igények következménye.

III. Célunk az ágazat hatékonyságának, versenyképességének javítása a kombinált áruszállítás részarányának növelésével, a környezetbarát közlekedési módok jobb kihasználtságával. Az áruszállítási munkamegosztások jelenlegi helyzete a szállítási kapacitások egyenlőtlen, szub-optimális kihasználtságát eredményezi.

IV. Célunk a piac által indokolt mennyiségű, jó elhelyezkedésű és komplex logisztikai szolgáltatásokat nyújtó központok kihasználtságának optimalizálása az intermodális szolgáltatások működési hatékonyságának javításával.


STRATÉGIA

A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája Küldetésünk olyan hatékony egyéni és közösségi közlekedés

biztosítása, amely egyaránt szolgálja a biztonsági és környezetvédelmi elveket és a szabályozott verseny révén az utasok igényeinek színvonalas kielégítését.

I. Célunk a közösségi közlekedés arányának megőrzése az EU25 átlaga feletti szinten. Elő kívánjuk segíteni a személyközlekedési munka-megosztás optimalizálását. Az egyéni közlekedés részarányának növekedésével szemben a közösségi közlekedés csökkenő tendenciát mutat.

II. A közösségi közlekedési munkamegosztás kedvező arányának elérése mellett célunk az alágazatok hatékonyságának javítása. Mindezt a komodalitás, az önmagukban hatékonyan működtethető, különböző közlekedési módok szinergiája révén segíthetjük elő.


STRATÉGIA

A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája (folyt.) III. Célunk a növekvő mobilitási igények kielégítése az egyéni és

közösségi közlekedés közötti választás szabadsága, valamint a közösségi közlekedési lehetőségek elérhetősége biztosításával. Piac-barát módon a mobilitási esélyegyenlőség biztosítására törekszünk.

IV. A fenntartható mobilitás feltételeit a gazdasági, ökológiai és társadalmi fenntarthatóság figyelembe vételével kívánjuk biztosítani oly módon, hogy a hazai személyközlekedés versenyképességét – fokozódó mobilitási igény mellett – kedvezően befolyásolja.

V. Az EU közlekedésbiztonsági céljaival összhangban célunk 2020-ra – legalább 800 élet megmentésével – a közúti közlekedés halálos áldozatai számának tartós, évi 500 fő alá csökkentése. A hazai közúti közlekedésbiztonsági adatok nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőtlenek. Az Unió 2010-re a 2001. évi értékek felére kívánja csökkenteni a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát.


STRATÉGIA

Összefoglalóan az állapítható meg, hogy a GKM által meglehetősen kapkodva megjelentetett, tartalmában óvatoskodó, (az ÚMFT-hez, KözOP-hoz igazodni próbáló), egyelőre társadalmi szinten kitárgyalatlan, hatályában és státuszában tisztázatlan Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia már jelen formájában is több helyen felülírja a KözOP friss hétéves fejlesztési programjának egyes szervező elveit, és ebből követke-zően esetenként megkérdőjelezi annak tartalmát is.


STRATÉGIA

Pillanatnyilag egyaránt érvényben van a Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében készült, annak operatív programját képező Közlekedési Operatív Program és ennek kétéves Akcióprogramjai, továbbá az ennek alátámasztására előállított Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (Zöld Könyv, Fehér Könyv, Alágazati Stratégiák).

Bár ez nincs deklarálva, a felsorolt dokumentumok egymásnak (helyenként önmaguknak is) számos helyen ellentmondanak, gyakorlatilag semmire nem használhatóak érdemben.

Ugyanakkor a KözOP alapján folyik 2007-2013 között mintegy kétezer milliárd forint közlekedésfejlesztésre rendelkezésre bocsátott uniós és ezt kiegészítő hazai forrás allokálása.

Mi pedig az elmondottak ellenére tanulmányaink során például a helyzetelemzéseket illetően ezekre a viszonylag friss dokumentumokra jól tudunk támaszkodni.

A jelenleg érvényes hazai közlekedéspolitikák

MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA 2003-15, +

ÚMFT, KÖZOP, EKFS

Fleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

[email protected] http://www.vki.hu/~tfleisch

NEMZETKÖZI LOGISZTIKASzolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak

Nemzetközi Logisztika SzakiránySzolnok, 2009 március 9.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

magyar kÖzlekedÉspolitika 2003-15, + Úmft, kÖzop, ekfs

Documents