Magyar kontakthatás egy

magyarországi német nyelvjárás

szintaxisában

1. A magyarországi német nyelvszigetek kutatása

Kutatások 19: század végén 20. század elején indultak meg Cél: az itt élő németség pontos származási helyének megtalálása (Petz Gedeon - hangtan és a nyelvi kapcsolatok) I. VH alatt : a kutatások szüneteltek, utána nagy számban jelentek meg dialektológiai és néprajzi dolgozatok, csak magyar nyelven. Probléma: Ezek a kutatások azonban általában az anyaggyűjtésen nem mutattak túl, megelégedtek az adott tájnyelv német dialektológiai rendszerben való elhelyezésével. A cél továbbra is az őshaza kutatása. Új irány: Szegedi iskola - a nyelvföldrajz módszereit alkalmazó irányvonal II. VH után: jelentős változások (Hutterer és Mollay) - szinkron vizsgálatok, melyek már szociolinvisztikai eljárásokat is magukba foglaltak. 50-es évek: új célok - magyarországi német nyelvatlasz és tájszótár elkészítése

1959-ben Hutterer Dunántúli Dombság német nyelvjárásai című értekezése

60-as évek A magyarországi német névkutatás - Mollay és Pogány 70-es évek A dialektusok szinkron vizsgálata és a kutatások a szociolingvisztikai irányába fordultak. Több projekt is indult a szókincs és hangtan kutatására.

A kutatási területek

Fonetikai és morfológiai leírások A szintaktikai leírások csak csekély mértékben készültek (Wild Katalin) A kontaktológiai kutatások száma a 70-éveken növekedett meg. (Hutterer Miklós és tanítványai, majd Manherz Károly) A kutatások központjai a pécsi és a budapesti egyetemek lettek

Kontaktológiai kutatások

– általában a lexikológia tárgykörében

a) A nyelvi kapcsolatok történeti aspektusból való vizsgálata: Hutterer Miklós (1968) és Mollai Károly (1982) a magyar-német kapcsolatokat periódusokra osztják. b) a magyar nyelvben fellelhető kölcsönhatások vizsgálata: Bassola Péter (1995) nyelvtörténeti szempontok szerint, vagy Gerstner Károly (1998) a nyelvek közötti lexikai átvételek szempontjából. c) A magyarországi német nyelvszigetek vizsgálatát célozzák: - Erb Mária - (1997) az újabb német nyelvszigetek kölcsönszavainak vizsgálata szociogrammatikai szempontokkal kiegészítve - Knipf Erzsébet - a nyelvszigetek nyelvhasználata, és a szókincs megváltozása - Földes Csaba - nyelvi kölcsönhatások vizsgálata

2. Budakeszi rövid története:

1659 Lipót császár birtokot adományoz a Zichy családnak zsámbéki székhellyel.

1690-96 megkezdődtek az első betelepítések. 1699 Az első bajor Fekete erdő környékéről érkező

telepesek 1739 pestisjárvány (538 áldozat) Telepitések Württemberg tartományból 1874 filoxérajárvány - véget vetett a

szőlőgazdaságnak Következmény: 1. Új munkaterületek:

Budapesti milleniumi építkezéseken Turizmus

2. Erős kontaktnyelvi hatások

1946 Kitelepítés Következmény: a német nyelvhasználat tovább csökken

Kontaktnyelvi hatások szókészlet fonológia szintaxis

3. A budakeszi nyelvjárás magyar kontakthatásai

a szintaxis és morfológia szintjén:

1) Látszólag kontakthatások 2) Feltehetőleg kontakthatások 3) Valódi kontakthatások

1) Látszólag kontakthatások A) A standard an helyett az auf elöljárószó használat megegyezik a

magyar ’–ra/re’ jelentéssel. Valójában: az osztrák nyelvhasználatnak megfelelően: (1a)

..., kaunnst tu ti nimmə

kannstModIndPraesSg2 duPronPersNomSg2 dichPronRelAccSg2 nichtPartikelNeg mehrAdv...

kannst du dich an das Loch

...nem emlékszel már

errinnean af ten Louch?

errinnernInf aufPraep demArtDefNeutDatSg LochNomen

nicht mehr errinnern?

a lyukra (a templomtoronyban)? (S. GY. 2006 T5)

(1b)

I teing vüü af tia. IchPronPersNomSg1 denkeIndPraesSg1 vielQant aufPraep dirPronPersDatSg

Ich denke viel an dich. Sokat gondolok rád.

standard: magyar: budakeszi: DE!!! osztrák: sich errinnern emlékezni si erriean sich errinern denken gondolni tein(g)n denken an + acc. + ra/re af + dat. auf + acc.

Hasonlóan: (1c) Sii hod əs Kheawü SiePersPronFemNomSg hatAuxIndPraesSg3 dasArtDefNomAccSg KörbleNomen

Sie hat den Korb Leengedte a kosarat

oowiloussn mim Schtrick. abgelassenPartPerf mitPraep demArtDefMascDatSg SeilNomen

an einem Seil herabgelassen. egy kötéllel. 2012 K2 standard: magyar: budakeszi: DE!!! osztrák: herablassen leenged oowilousn herablassen an + acc. +vel mit + dat. mit + dat.

B) A középkori nyelvhasználat

A direkcionalitás kifejezésére városok esetében a mai nach helyett az auf

(1d)

... täis woa tut, wo mə əf Páty

dasPronDemNeutNomSg warKopulaIndPaetSg3 dortAdv woKonj manPronIndefNom aufPraep Páty

das war dort, wo man nach Páty

... ez ott volt, ahol átmegyünk

niiwəfoət ...

hinüberfährtIndPraesSg3-

hinüberfährt.

Pátyra ... (Bonomi 1935: 5144)

(1e)

Von Paad san vüü af Wudigess khumə

VonPraep Páty sindAuxIndPraesPl3 vieleQuant aufPraep Budakeszi gekommenPartPerf

Von Páty sind viele nach Budakeszi gekommen.

Pátyról sokan jöttek Budakeszire. (S. GY. 2006: T5)

(1f)

Jäiz isə əf Prämentueri.

JeitzAdv istAuxIndPraesSg3 erPronPersMascNomSg3 aufPraep Promontor.

Dann ist er nach Promontor (gegangen).

Aztán Budafokra ment. (Bonomi 1943: 5)

2.Feltehetőleg kontakthatások A) Az elöljárószó vonzatként való használata a magyar nyelvhasználathoz közelít (an helyett in használata) (2a) In Au(n)fau(n)g hob i InPraep AnfangNomen habeAuxIndPraesSg1 ichPronPersNomSg1 Am Anfang habe ich Kezdetben még

mi kfiat. michPronReflAcc gefürchtetPartPerf

mich gefürchtet. féltem.

(2b) I kljaub in Heakoutt. IchPronPersNomSg1 glaubeIndPraesSg1 inPreap demArtDefMascDatSg HerrgottNomen

Ich glaube an Gott Hiszek Istenben. standard: magyar: budakeszi: am Anfang kezdetben in Au(n)fau(n)g an + dat -ban/ben in + dat glauben hinni kljaum an+ acc. -ban/ben in + dat.

(2c) Woat noch, wii woa tes, in … in WarteImpSg2 nochAdv wiePronInt warKopulaIndPraetSg3 dasArtDefNeutNomSg inPraep inPraep Warte noch, wie war das, am... am ... Várj csak, hogy is volt, már

Freidog schə owə in Samstog,.... FreitagNomen schonAdv oderKonj inPraep SamstagNomen

am Freitag schon, oder am Samstag... pénteken, vagy szombaton.... (S. GY. 2006 T2)

(2d) ... und in 26 Oprüü(l) woə khə ... undKonj inPraep demArtDefMascDatSg 26Ord April warKopulaIndPraetSg3 keinPronNeg ... umd am 26. April war kein ... és április 26-án már nem volt itt egy

Estərräichə meə too. ÖstrreicherNomen mehrAdjKomp daAdv

mehr da... osztrák se. (Bonomi 1942: 3) standard magyar budakeszi Am Freitag pénteken in Freidog Am 26. April április 26-án in 26 Aprü An + dat. -on/én in + dat. ? /vagy masc acc.?

A lehetséges magyarázat: a) Az a) és b) példáknál valóban magyar hatás és a c) és d) példák esetében analógiás leképzésről van szó b) A c) és d ) példák esetében nem is elöljárószavakról, hanem akkuzatívuszi esetű hímnemű névelőről van szó c) Az an és in alakok alaki hasonlósága és a fent említett lehetőségek egymást erősítve hatnak

B) A két esettel álló elöljárószavak esetvesztése

(3a) Kee nua aussi voan Toa, tut GehImpSg2 nurPartikel hinausAdv vorPraep demArtDefNeutDatSg TorNomen dortAdv Geh nur hinaus vor das Tor, Menj csak ki a kapu elé,

hock ti hi(n), ... setzImpSg2 dichReflAccSg2 hinAdv

setz dich dort... ott ülj le.... (S. GY. 2012 T6) voran (=vor dem dat.) és nem voas (vor das acc.)

(3b) Und tea hod əs Kuchlkaastl UndKonj derPronDemMascNomSg hatAuxIndPraesSg3 dasArtDefNeutAccSg KüchenkastelNomen Und der hat den Küchenschank És az meg az ajtó elé

hinzaat, voa də Tia... hingezogenPartPerf vorPraep derArtDefFemDatSg TürNomen vor die Tür gezogen. húzta a konyhaszekrényt. voa ti (vor die acc.) ‚elé’ helyett voa tə (vor der dat.)

(3c) Wo wüüt ea hi(n)raasn am WoIntPron willModIndPraesSg3 erPronPersMascNomSg3 hinreisenInf anPraep denArtDefMascDatSg Wo will er hinreisen, Hová akar utazni, a Maou(dn)schei(n) ? MondscheinNomen

auf den Mond? Holdra? (masc. Acc.=masc. Dat. in, an+ in an/am)

Speciális eset: (3c) Af Nocht pin i olləwəöi AufPraep NachtNomen binAuxIndPraesSg1 ichPronPersNomSg1 allerweilAdv

Abends bin ich immer Esténként mindig in Toaf einikhaungə. inPraep demArtDefNeutDatSg DorfNomen hineingegangenPartPerf

ins Dorf hineingegangen. bementem a faluba. (S. GY. 2006 T3) in elöljárószó + in masc./neut. dat. = in 1x

A nőnemű határozott névelőknél is megfigyelhetjük a jelenséget:

(3d) Un to ham mi… hát, UndKonj daAdv habenAuxIndPraesPl3 siePronPersNomPl3 michPronPersAccSg2 hátPartikel Und da haben sie mich .. also És akkor .... hát magukkal

mitknjamə in Schtott mitgenommenPartPerf inPraep StadtNomen

in die Stadt mitgenommen. vittek a városba. (S. GY. 2006 T2)

Magyarázat: 1. A nőnem analógiás leképződése 2. Egy fejlődési folymat eredménye:

• A hímnemű és semleges nemű teljes hasonulást (in+in=in) • a semleges nem részes esetéből kifolyólag a tárgyesetre is alkalmazták • ezt követhette a nőnemre való kiterjesztés.

Probléma: bonyolult folyamat 3. A tárgyesetet megkövetelő elöljárószavakhoz kapcsolódó nőnemű főnevek névelői is klitizálódnak annak

ellénére, hogy szonorikusak, de csak a gyakori főnevek esetében, a nőnemű névelők egyre gyengébb alakúvá váltak, és végül eltűntek.

Érv: o A kiltizálódás egyik feltétele a gyakorisági fok. - Gyakori elöljárószavak és főnevekklitizálódási hajlandósága nagyobb o A klitizálódás másik feltétele a szonorikusság: - A szonorikus végződésű névelők kevésbé - A szonoriklus végződésű elöljárószavak inkább

3. Valódi kontakthatás : A) Az elöljárószó sem az osztrák nyelvhasználattal sem egyéb német nyelvjárás használatával sem nyelvtörténeti alakokkal nem indokolható, és a magyar nyelvben egyértelműen megfeleltethető valamelyik toldaléknak:

4a) Und waast wivüü Pensioniearə woan, UndKonj weisstIndPraesSg2 wieAdv vieleQuant PensionäreNomen warenKopulaIndPraetPl3 Und weißt du wie viele És tudod mennyi nyugdíjas volt

huhu… af tə Eisenpaun aa und af huhuIntjek aufPraep derArtDefFemDatSg EisenbahnNomen auchPartikel undKonj aufPraep auch in der Bahn und in der a vonaton is és a

tə Elektrischi? derArtDefFemDatSg StraßenbahnNomen

Straßenbahn waren?

villamoson? (S. GY. 2012 T4) standard: magyar: budakeszi in der Straßenbahn a villamoson af te Elektrischi in + dat. -on/ön af + dat.

(4b)

...tə Vili bácsi hod mə schə af ti

derArtDefMascNomSg Vili bácsi hatAuxIndPraesSg3 michPronReflAccSg2 schonAdv aufPraep dieArtDefDatPl

...der Onkel Vili hat mir schon die

... a Vili bácsi aztán megtanított a

Noutn kleant

NotenNomen gelehrtPartPerf.

Noten beigebracht.

hangokra.

(4c) ...undem Krieg pin i ...unterPraep demArtDefMascDatSg KriegNomen binAuxIndPraesSg1 ichPronPrsNomSg1... ...während des Krieges bin ich ...a háború alatt

rauskhummə af Österreich. herausgekommenPartPerf aufPraep ÖsterreichNomen nach Österreich gekommen. kijutottam Ausztriába. (S. GY. 2006 T3)

standard: magyar: budakeszi lehren megtanít leare acc.+acc. valakit valamire acc.+ auf + acc. während des Krieges A háború alatt undem Krieg während+ gen. alatt unden + dat.

(4d)

So kaunst ned zwischn ti Leid kee!

SoAdv kannstModIndPraesSg2 nichtPartikelNeg zwischenPraep dieArtDefDatPl LeuteNomenPl gehenInf

So kannst nicht unter Menschen gehen!

Így nem mehetsz emberek közé! (S. GY. 2012 K4)

standard: magyar: budakeszi

unter die Leute az emberek közé zwischn ti Leid unter + acc. közé Zwischn + dat.

B) Esetvesztés a malefaktív értelmű ditranzitív igéknél negatív adás igéi, mint wegnehmen ‘elvenni’ vagy stehlen ellopni, (acc + dat)

Korábbi nyelvi állapot (1935): (5a) ...tea hod iam ti derPronDemMascNomSg3 hatAuxIndPraesSg3 ihmPronPossMascDatSg dieArtDefFemAccSg

...der hat ihm die Lanze

...elrántotta tőle

Launzn weikkrisn. LanzeNomen weggerissenPartPerf

weggerissen a lándzsát. (Bonomi 1943: 5)

Mai nyelvi állapot (2012) : (5b) Ti Zigeinə ham vo də DieArtDefNomPl ZigeunerNomenPl habenAuxIndPraesPl3 vonPraep derArtDefFemDatSg Die Zigeuner haben A cigányok elloptak a

Aa(n)l kschtujnj zwa Hiənə. GroßmutterNomen gestohlenPartPerf zweiKard HünerNomenPl

der Oma zwei Hühner gestohlen. nagymamától két tyúkot./ ellopták a nagymama két tyúkját. (S. GY. 2012 K4)

C) A budakeszi német nyelvjárás szórendje lazább, mint a standard német szórend Standard dat. acc. szórend:

Der Sohn hat dem Vater AArtDefNomSg fiaNomen AuxIndPraesSg3 azArtDefMascDatSg apánakNomen A fiú odaadta az apjának

das Buch gegeben. aArtDefNeutAccSg könyvetNomen odaadtaPartPerf

a könyvet.

Budakeszi: (6a) Tə Pua hod in Vodə DerArtDefNomSg BubeNomen hatAuxIndPraesSg3 demArtDefMascDatSg VaterNomen Der Sohn hat dem Vater A fia odaadta az apának

əs Pichl hi(n)keim. dasArtDefNeutAccSg BuchNomen hingegebenPartPerf

das Buch gegeben a könyvet.

acc. dat. (6b) Tə Pua hod əs Pichl DerArtDefNomSg BubeNomen hatAuxIndPraesSg3 dasArtDefNeutAccSg BuchNomen Der Sohn hat dem Vater das Buch A fia odaadta az apának a in Vodə hi(n)keim. demArtDefDatSg VaterNomen hingegebenPartPerf

gegeben a könyvet.

D) Az auch partikula haszanálata

A standard német nyelvben az auch partikula a megelőzi a vonatkozó elemet. Ezzel szemben a nyelvjárásban a magyar nyelvnek megfelelő szórend: (6a) To san mi aa in Schui DaAdv sindAuxIndPraesPl1 wirPronPersNomPl1 auchPartikel inPraep SchuleNomen Da sind auch wir in die Schule Mi is oda jártunk (S. GY. 2012 T2)

khaunge. gegangenPartPerf

gegangen. iskolába. (S. GY: 2012 T3)

(6b) Ned nua Zigarettl, owə a NichtPartikelNeg nurPartikel ZigarettenNomen aberKonj einArtIndefMascAccSg

Nicht nur Zigaretten, sondern auch ein Nemcsak cigarettát, hanem egy kis pisl Köödj aa hod bisschenQuantAdv GeldNomen auchPartikel hatAuxIndPraesSg3 bisschen Geld hat ea kschtuijnj. erPronPersMascNomSg3 gestohlenPartPerf

er gestohlen. pénzt is lopott. (S. GY: 2012 T3)

Irodalomjegyzék Grießhaber, Wilhelm 2007. Präposition. In. Handbuch der deutschen Wortarten. Ludger Hoffmann (Hg.). Berlin–New York: De Gruyter, 629–655. Hutterer, Claus Jürgen 1975. Die deutsche Volksgruppe in Ungarn. In: Balassa, I. - Klotz, C.- Manherz, K. (Hrsg.): Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen. Budapest: Néprajzi Társaság. S. 11-33. Hutterer, Claus Jürgen 1983. Sprachinselforschung als Prüfstand für dialektologische Arbeitsprinzipien. In: Dialektologie. Ein Handbuch zur deutschen und allgemeinen Dialektforschung. I. Werner Besch (Hg.). Berlin–New York: De Gruyter, 178–189. Handbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft, 2. Leys, Odo 1994. Die Präposition zu als Bezeichung der Lage in der Richtung. In: Heinrich Löffler–Hugo Steger (Hg.). Texttyp, Sprechergruppe, Kommunikationsbereich. Studien zur deutschen Sprache in Geschichte und Gegenwart: Festschrift fur Hugo Steger zum 65. Geburtstag. Berlin–New York: De Gruyter, 271–277. Manherz, Karl 1981. Die Ungarndeutschen Mundarten und ihre Erforschung in Ungarn. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2009/nemetek/Beitrage_zur_volkskunde_der_ungarndeutschen/1985/pages/002_karl_manherz_mundart.htm (2012. szeptember 24.) Merkle, Ludwig 19966. Bairische Grammatik. München: Hugendubel. Muhr, Rudolf 2000. Österreichisches Sprachdiplom Deutsch. Lernzielkataloge zu Basisformulierungen, Lexik, Sprechhandlungen, Höflichkeitskonventionen, Diskurs und Diskursstrukturen, Deutsch als plurizentrische Sprache. Wien: Öbv&hpt. Paul, Hermann 199824. Mittelhochdeutsche Grammatik. Peter Wiehl–Siegfried Grosse, (Überarb.). Tübingen: Niemeyer. Wiese, Bernd 2004. Über Lokalisationssysteme. Zur Struktur des Inventars der deutschen Lokalpräpositionen, mit Berücksichtigung finno-ugrischer Lokalkasussysteme. http://www.ids-mannheim.de/gra/texte/wi7.pdf (2012. szeptember 24.) Zehetner, Ludwig 1985. Das bairische Dialektbuch. München: Beck.