Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Kelta Szakgimnázium és Szakközépiskola

Pedagógiai Program

Tartalom

I.Nevelési Program6

Bevezetés6

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai7

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok12

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok15

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok18

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai20

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek21

A gyermek és ifjúságvédelem feladatai22

A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek24

A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei:25

Az iskolai elsősegély nyújtási alapismeret elsajátításának feladatai29

A tanulóknak intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogai gyakorlásának rendje29

A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgák szabályai30

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv33

II. Helyi tanterv35

Az iskola képzéseinek szerkezeti felépítése36

A tankönyvellátás rendje38

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja38

A tanulók fizikai állapotának mérése39

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai39

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési módjai39

Iskolánkban a számonkérés rendje40

Osztályozóvizsga, javítóvizsga40

Sikeres előrehozott érettségi vizsga41

A tanuló magatartásának minősítése41

A tanulók szorgalmának minősítése42

A tanulói jutalmazás és dicséret43

Középszintű szóbeli érettségi témakörei43

Ráépülés, átjárhatóság, átvétel49

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei49

Szakgimnázium, szakközépiskola közismereti tárgyak49

Óratervek51

III. SZAKMAI PROGRAM56

A szakképzés felépítése58

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos szakközépiskolai képzésre épülő 54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős 1 éves kifutó képzés58

Szakközépiskola, ágazati képzés (kifutó)61

34 811 03 Pincér szakmai óraterve62

34 811 04 szakács szakmai óraterve63

Legitimációs záradékok64

I. Nevelési Program

Bevezetés

A pedagógiai program arról szól, hogy az iskola milyen értékeket képvisel, mit tart fontosnak az iskola legfőbb tevékenységi formáiban: a nevelésben, az oktatásban.

Az iskola pedagógiai programja egyszerre egyedi, sajátos és általános.

A pedagógiai programmal és megvalósításával az iskola pótolhatatlan és döntően fontos küldetést, tejesit a társadalomban. Ezért felhívja a nevelés és oktatás összes résztvevőjét — a szülőket, az oktatókat, az iskolai hatóságokat és a diákokat - hogy minden erejükkel, szellemi és anyagi eszközeikkel segítsék, hogy az iskola valóban a társadalom javát és az egyén boldogulását szolgálhassa.

Az Iskolánk programjában és annak megvalósításában is humanista iskola kíván lenni. Ez mindenekelőtt értékrendjében, céljaiban és tevékenységében valósulhat meg.

Iskolánk értékrendjében, céljaiban különös gonddal figyel mind a hagyománytiszteletre, mind a jövőképre.

A hagyománytisztelet

A pedagógus hivatása az, hogy évezredek kincseit adja tovább az újabb generációknak. Az ember páratlan lehetősége, hogy a hagyomány átvételével fejlődhet, nem kell ugyanott kezdenie és befejeznie életét, mint elődeinek. Pedagógiai programunkhoz tartozik a múlt ismerete és szeretete, ezért különös gonddal fordulunk a magyar népi kultúra, az ének, a zene, a tánc hagyományaihoz is.

A jövőkép

A hagyománytisztelet mellett a pedagógia értékét az határozza meg, hogy milyen jövőképet tud az új generáció elé állítani. Iskolánk nem pusztán a piacgazdaság új és bonyolult, ellentmondásos világára, a polgár-magatartásra kíván felkészíteni, hanem választ kíván kerestetni az emberi lét végső kérdéseire és értelmére is.

A humanizmus

Iskolánk humanista jellegét éppen az fejezi ki, hogy hangsúlyozni kívánjuk az egész emberiség szem előtt tartását, azt, hogy minden szavunknak, tetteinknek jelene és jövője, hatása van. Ebben az értelemben különösen fontosnak tartjuk a toleranciát és a felelősséget, a munkát, a szabadságot és a szeretetet, mint egyetemes értékeket, melyek az egyén és a közösségek boldogulásának alapjai.

A pedagógiai programot a nevelésben résztvevők egyetértésével kell elfogadni. Megvalósulni azonban az iskolában dolgozó pedagógusok munkájával, személyiségük közvetítésével tud.

Az értékek rendjével összefüggésben, az iskolában az a legdöntőbb, hogy milyenek az emberi kapcsolatok: milyen a tanár—diák, a tanár—szülő, a tanár—tanár, a diák— diák, a tanárok, diákok és egyéb dolgozók kapcsolata. A humanista eszmék velejárója a minden ember iránt érzett őszinte tisztelet, a mindenkit megérteni akaró és Elfogadó szeretet. Nevelő—oktató munkát a gyermek tisztelete és szeretete nélkül nem lehet és nem szabad végezni. Mert nincs törékenyebb, mint a gyermek. Ezért a pedagógus-magatartásban fontos a szelídség és alázat. Ezek az értékek nem a gyengeség jelei, sőt ezek nélkül minden más értékünk pusztító erővé válik. Eletünkben azoknak köszönhetünk legtöbbet, akik alázattal kisérték utunkat, akiknek az volt a fontos, hogy mi növekedjünk, gazdagodjunk, s ők háttérben tudtak maradni. Arról az alázatról van szó, amelyet a József Attila-vers az édesanyával mondat: “Nekem nősz nagyra szentem”

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskola értékrendje

Alapértékek

Az iskola fenti céljainak elérésére három alapértéket tart döntőnek:

· az igazságot,

· a jót,

· a szépséget.

Ezek az értékek átfogóak, ezért tisztázni kell megközelítésüket, tartalmukat. Elsősorban azért, mert a neveléssel járó területek közül — társadalom, család, iskola— az utóbbi évtizedekben az iskola szerepe a fiatalokat fenyegető számtalan veszély ellensúlyozásában jelentősen megnövekedett.

Az igazságról

Az igazság fogalmának lényegi tartalma a létezés, a lét el nem rejtettsége.

A tudományokban a dolog és az értelem, a tárgy és a megismerés egymásnak megfelelése. A valóság azonban kimeríthetetlenül gazdag, így minden kérdésünkre tud valamit válaszolni, s éppen arra a kérdésre válaszol, amit felteszünk. A kérdések — így egész megismerésünk — egész emberségünket érintik, azaz minden megismerésünkben egész személyiségünk van jelen. Rajtunk — az iskolán, a tanárokon, tanulókon — múlik, hogy látásmódunkat beszűkítjük vagy kitágítjuk, a jelenségeket egysíkúan vagy sokoldalúan vizsgáljuk, a valóság felé felszínesen vagy elmélyülten közeledünk. Ebből számtalan pedagógiai feladat adódik mindaddig, míg a tanulók önállóan és szenvedéllyel, hivatással választják ki maguknak az igazságkeresés nekik megfeleld útját, területét.

A humanista iskola célja, hogy éppen ezt, az igazságkeresés szenvedélyét, módját életre szólóan felélessze tanulóiban. Meggyőzze a jövő értelmiségét, hogy éppen erről nem szabad lemondania. Az igazság prioritása az egyetemes kultúra alapja és eredménye. Ha az igazság prioritása megszűnik, megszűnnek az egyetemes kultúra alappillérei. Ezért döntő, hogy mit és hogyan tanítunk!

A jóról

A Jó a valós viszonyoknak megfelelő cselekvés. Ez a kiindulás az igazság fogalmára épít. Ebben tehát olyan összefüggés rejlik, amelyben az értelem az elsődleges, mert csak az győzheti meg, csak az vezetheti az akaratot. Az igazság, az értelem ad biztonságot az akaratnak, e nélkül semmi nem áll biztosan, szükség van az igazság rendező, formáló, világos, mérlegelő erejére, különben az élet csak törtetés, tévelygés, s az ember sehol sem talál megnyugvást.

A jó fogalmához is számtalan érték kapcsolódik; az útkeresés gyötrelmei, a mérlegelések, vívódások, a remény, amely a gondok leküzdésében nélkülözhetetlen, és a szabadságnak az a tudata, hogy a jó választása növeli szabadságunkat, a rossz csökkenti azt.

A szépről

A legáltalánosabb értelmezés szerint a szép a belső igazság és a jóság megjelenése. A szépség vajúdás árán jelenik meg, úgy, hogy minden ellenállás ellenére is napfényre jut a belső igazság és jóság. A szép elutasít minden tőle idegent, minden hamisat, minden rendetlenséget. Minden igazi szépség erkölcsös.

A szép iránt elemi igény él minden emberben. Azért, mert a szépben létünk titkai tárulnak fel. E titkok megsejtésében a művészet segít. segít, hogy az ember önmagára ta1ájon, sőt önmaga fölé emelkedjen, s így hozza létre a tisztelet, a csodálkozás, s a bizonyosság mellett vagy helyett a hit értékeit. Ezért a művészeteknek kimeríthetetlen értékei vannak a nevelésben, melyekkel iskolánk hatékonyan, sokoldalúan, nagy áldozatok árán is élni kíván (lásd ének, zene, tánc, vizuális kommunikáció, az irodalom és a nyelvek oktatása).

Az alapértékek megvalósításának elvei

Iskolánk a fenti alapértékek érdekében kíván do1gozni, és ennek az akaratnak az alapja egyrészt az a meggyőződés, hogy ezzel az egyén, a helyi társadalom és az egész emberiség ügyét, érdekeit szolgáljuk, másrészt az a feltételezés és hit, hogy a gyerekek nevelhetők, s hogy az eddigieknél többre taníthatók.

Munkánk alapját képezi tehát az a meggyőződés, hogy a neveléstől és oktatástól függ, mit tartanak az emberek értéknek. Valijuk továbbá, hogy a tehetség, az átlagon felüli adottság legalább egy területen minden emberben megvan, és az magas szintre fejleszthető.

Így az isko1a személyiségformáló és értékmegvalósító feladataihoz feltétlenül szükséges:

· a nevelési funkciók folyamatos erősítése, fejlesztése;

· az oktatás színvonalának átgondolt biztosítása, az elkészült tantervek egysége.

Mindkét terület az alábbiakat foglalja magában:

a) Az egyes ember boldogulásának és az ország felemelkedésének érdekében fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megértsék és megéljék: az ember életének igazi értelme a munka, az alkotás. S ez a legfőbb örömforrás is. Az iskola feladata ezért az alapértékek megvalósításában az értelmes, a becsületesen végzett munkára nevelés. Az iskolát akkor humanizáljuk igazán, ha a tanulókat életkoruknak megfelelő tevékenységre szoktatjuk, ha megismertetjük Őket az alkotás boldogságával, a másokkal való együttműködés, vagy az egyéni munka bemutatásának örömével Mert így tanulja meg a toleranciát, a másik tiszteletét, szeretetét. Ezért szükséges a tanítási óra olyan felfogása, szervezése, ahol a tanuló önálló, problémamegoldó, megszerzett ismereteit felhasználó, gondolkodó és “előadó” szerepet tölt be. Az a tanuló, aki otthon vagy az órán átélte a tanulás, az alkotás kínját, örömét, s erről számot ad, adhat, felnőtt korában sem fogja a munkát terhesnek érezni. Ezért lehetőséget kell adni a tanulónak tudása, embersége, gondolkodása, munkája eredményének bemutatására. Ennek nem célravezető módja az, ha mindig elaprózott kérdésekkel provokálunk egy-egy szavas válaszokat. Gondolataik kifejtését várjuk e tanítványainktól. A tanulónak tehát dolgoznia kell, mert csak a munkában átélt szenvedés és boldogság teszi teljessé az ember életét, személyiségét, s csak az ilyen tanítás követi Teilhard de Chardin gondolatát: “A nevelő mar közvetlen munkatársa a teremtésnek.”A kisebb túlterhelés esetén a személyiség fejlődik, de az optimális tervezéshez képest csak kisebb mértékben. A nagyobb túlterhelés esetén a személyiség károsodik és elfordul az értékektől, ez életre szóló visszamaradást idézhet elő. A munka személyiségfejlesztő erejéről gondolkodva azt is Látnunk kell, hogy az emberi akaratra nemcsak az értelmünk, hanem a képzeletünk is hat. Ebben az olvasásnak van óriási jelentősége, mert amikor a tanuló olvas, az páratlan mértékben fejleszti fantáziáját. Az alkotó fantázia pedig mind a tudományos, mind a művészeti, mind a hétköznapi életben nélkülözhetetlen. Iskolánk gondot, Fordit a fizikai munkára is, ami a környezetvédelemhez, az osztályok, az iskola és környéke rendben tartásához szorosan kapcsolódik.

b) a humanista iskola jellemzője a személyiségformálásban és értékmegvalósításban a felelősség is. A fele1ősség a szeretetből táplálkozhat, és az életkorra változik. Aki szeret, az felelős. A tanári felelősséggel együtt jár a tanári követelmény. A humanista iskolában ez a három — szeretet, felelősség, követelés — szervesen összetartozik. Méghozzá személyre szabott és fejlesztő követelés. Ha ez nincs, akkor parttalan liberalizmus lesz a szeretet, ha csak a kemény követelés van szeretet nélkül, akkor a lélektorzító lehet.

c) A felelősség, a szeretet és követelés szorosan kapcsolódik a toleranciához, az értékek lényeges eleméhez. Gyakran tapasztaljuk, hogy sok a valamilyen értékben elkülönülő tanuló. Az elkülönülés és a tolerancia hiánya szorosan összefügg. Gyakori veszély, hogy vagy nem vesszük észre, vagy felnagyítjuk azt. A közösségből való kiválás vágyának oka kettős: egyrészt, hogy az illető szabad legyen, másrészt, hogy más legyen. A serdülő ifjú a kiválás és az alkalmazkodás kettősségében vívódik. Az iskola akkor jár el helyesen, ha ezt megértéssel kezeli, és mindenkinek segít, hogy sajátosságait, eredményeit, sikereit a közösség is magáénak érezze. A toleranciához kapcsolódó érték az egyenlőségé is. Az iskolának, amikor értékel, el kell fogadtatni az adottságbeli, tehetségbeli vagy akár a szorgalomból származó különbségeket.

d) A tolerancia, a szeretet csak a szabadság keretei között kap értelmet. Hiszen szeretni, másokat elfogadni olyannak amilyen csak kényszer nélkül lehet. Ez a szabadság azonban csupán az önként vállalt fegyelem, az önként vállalt kötelesség szabadsága lehet. Az iskola, a közösség szabadsága mindig mindenki szabadsága is. Egymás szabadságának tiszteletben tartása párhuzamos azzal, hogy fölismerjük a magunk szabadságának korlátait. Tolerancia, szeretet és a helyesen értelmezett szabadság nélkül elképzelhetetlen az értékmegvalósítás, a társadalmi együttélés, az alkotó munka, az eredményes tanítás—tanulás. Csak a helyesen értelmezett szabadságban fejlődhet ki az autonóm személyiség, aki önmaga ismerője, felelős irányítója. A szabadság fogalmába beletartozik a döntés, a választás (vagy nem választás) szabadsága, felelőssége, és e felelősség átélése. A döntésre, a szabadságra csak akkor lesz képes az egyén, ha kifejlődött benne a cselekvés képessége is. Szabadnak enni annyi, mint valamire képesnek lenni. Így a döntés lehetősége, fee1őssége és végrehajtása a demokrácia, a szabadság alapja, ami igazán fejleszti a személyiséget.

e) Az emberek közötti kapcsolat, együttműködés különösen fontos az életben. Az életvitel és életmód szerves része. Ezért kialakítása és minősége döntő kérdés a személyes boldogságban, boldogulásban. A kapcsolatokat az emberi méltóság, a természetesség, és a jó munkán alapuló tekintély és tisztelet szabályozza. A kapcsolatok fejlesztésében különös gondot kell fordítani a kommunikációra, amely elősegítheti a másik ember megismerését, elfogadását, megértését.

f) Az iskola külső képe is nevel. A falak, a tárgyak színei, a bútorok, képek. Iskolánk az alapértékek érdekében tehát a komplex hatások elvét vallja. Ez azt jelenti, hogy iskolánkban mindenki és minden esemény, történés, tárgy, eszköz, épület nevel.

Alapfeladatunk, küldetésünk:

Olyan piacképes szakképzettségek nyújtása, melyekkel keresett munkaerővé képesek válni az iskolánkban végzett diákok.

Megfelelő tanulási motiváció kialakítása után, feladatunk a szakmához kötődő, minél magasabb szintű ismeretek elsajátíttatása, az összefüggések felismertetése, a tanultak alkalmazása és gyakoroltatása.

Nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlati oktatásra. Tanulóink olyan gyakorlati tanműhelyekben sajátíthatják el szakmájuk valamennyi apró részletét, melyekben európai színvonalú eszközökön, gépeken dolgozhatnak. Olyan élettapasztalatokat szerezhetnek, melyek az oktató-nevelő munkának elengedhetetlen részei. Az iskola védett környezetet nyújt ezen tapasztalatok és élmények feldolgozására, a tanárok segítik őket ebben.

Szakmáink elméleti és gyakorlati ismereteinek átadásán túl fontos feladatunk a szakmához szorosan hozzátartozó erkölcsi tudatosság kialakítása, melynek egyik alapja számunkra a keresztényi értékrend.

Célunk olyan fiatalok nevelése, akik számára legfontosabb az élet tisztelete. Nevelnünk kell felelősségre, helyes választani tudásra, tudásvágyra, nyitottságra, egészséges jövőkép igényére.

Feladataink közé tartozik, hogy megismertessük őket önmagukkal, személyiségük pozitív vonásaival, sajátos képességeikkel. Rá kell ébresztenünk őket arra, hogy értékes emberek, akik hasznára lehetnek közösségüknek.

Az iskola diákjai tanulmányaik alatt bekapcsolódhatnak a Szeretetszolgálat karitatív munkájába, hasznos gyakorlati tapasztalatokat szerezve és aktív tagjává válva egy közösségnek. Ez komoly nevelési tényező, hiszen a fiatalok egy jelentős részének otthon kevés sikerélmény adatik meg, gyakran nem kap elismerést munkájuk. Pozitív fordulatot vehet az életük azzal a lehetőséggel, hogy segítővé válnak, aktívan „adják” saját személyiségüket, képességeiket a segítő folyamatban. Minél több sikeres kapcsolatépítés és megélt élethelyzet tapasztalata van a birtokukban, annál több eséllyel indulnak az élet adta kihívásokban később.

A Szeretetszolgálatban végzett önkéntes munkába való bekapcsolódás lehetőséget kínál a személyiség fejlődésére és egy közösséghez tartozás érzésének megerősítésére is. Az önként vállalt munka az iskolai értékelést nem befolyásolja, ha valaki nem kapcsolódik ebbe be, akkor semmilyen hátrány nem érheti iskolai munkájának megítélésében.

Az iskolai fegyelem megtartása fontos feltétele az eredményes tanulásnak. A fegyelem, a pontosság, a feladattudat a diákok hatékony szakmai munkájának is elsődleges kívánalma.

A tisztaságra, harmonikus öltözködésre, egészséges környezet kialakítására, környezetük megóvására való nevelés is hangsúlyozott az iskolánkban. Újra csak arra utalunk, hogy ennek hangsúlyozása különösen fontos, mert ennek igénye sokuknál még nem alakult ki, otthonról nem hozott adottság. Munkájukban is a tisztaság alapvető kívánalom.

Nevelnünk kell egészségük megóvására, különösen hangsúlyozva mindenféle káros szenvedély súlyos következményeit.

Nevelésünk egyik legfőbb módszere a példaadás. A tanárok példaadása elsősorban életvitelükkel, munkájukkal, tanításukkal, de példaértékű a gyakorlati helyeken megtapasztalható lelkület. A pedagógusok hiteles személyisége, elhivatottsága, és persze rugalmas humora a legfontosabb. Minden alkalmat megragadunk, hogy átlagos élethelyzetekben is lássuk gyermekeinket és ők minket. Fontosnak tartjuk, hogy kölcsönösen megismerjük egymást, hiszen a bizalom kialakulásához ez nagyon fontos.

Az iskola felekezeti hovatartozás, vagy hitbeli meggyőződésre való tekintet nélkül veszi fel tanulóit. A tanulók világképét példaadás útján formálhatjuk. A vallás gyakorlása a tanulók személyiségi joga, s ezt számon kérni rajtuk nem szabad. Azonban az iskolánkban megszerzett ismeretek minden tanulónk számára hasznosak lehetnek a civil életben is. Minden, amit közvetíteni akarunk diákjaink felé, személyiségük fejlődését szolgálja.

Az átlagos iskolai rendbe nehezen illeszthető be a személyre szabott tanrend és egyéni fejlesztő foglalkozás, illetve a tanulók komplex gondozása, ami a testi, lelki szociális gondozást jelenti. Iskolánkban igyekszünk mindhárom szinten foglalkozni a tanulóinkkal és egy mentálhigiénikus iskolaprofilt kialakítani.

Célunk, hogy gyermekeinket képessé tegyük önmaguk és környezetük minél pozitívabb elfogadására. Érdekérvényesítő képességük csiszolásával, alkalmassá válnak saját életük feletti kompetenciájuk megőrzésére és a segítő szakma végzésére. Képessé válnak önmaguk elé célokat tűzni és azokat el is érni. Mindezt olyan belső hittel és meggyőződéssel, melynek középpontjában az empátia, a hitelesség és mások pozitív elfogadása áll.

Ismeretek: Tudásra mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy egy szakmát elsajátítson és ismerje saját kompetencia határait.

Készségek: Szükség van egy alapvető hozzáállásra, szemléletre, mely alkalmassá tesz valakit, hogy hitelesen forduljon a segítségre szoruló emberek felé.

Értékek: Eligazodni az egyetemes értékrendben, a társadalmi normák között és megismerni saját belső meggyőződésünket, értékrendünket. Fontosnak tartjuk a Máltai szellemiség átadását és a jelmondatunk napi gyakorlatban való alkalmazását: „A hit védelme, a szegények szeretete:

Saját személyiségünk: Ha tudom, ki vagyok, milyen belső lelki folyamatok játszódnak le bennem, másokat is képes vagyok elfogadni, segíteni tudok.

A tananyag összeállításánál a fent felsorolt négy elem kulcspozíciót foglal el, hiszen az elméleti tudást, különböző tanulás módszertani elemekkel igyekszünk befogadhatóvá tenni, a készségeket a szakmai készségfejlesztés órán csiszoljuk és közös programokkal, saját élményű csoportokkal gazdagítjuk

A fenti eredmények elérése eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk:

· következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése érdekében

· folyamatos és kitartó munkára késztetjük diákjainkat

· rendszeres értékeléssel és osztályzással adunk visszajelzést tanulmányaikról

Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:

· minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét,

· az osztályfőnöki munkában kiemelt figyelmet fordítunk tanítványainkkal és családjukkal való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására

· együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében

· fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerésében és kiteljesítése irányába, megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, lehetőségeket és szervezeteket

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Mindazon tevékenységek, feladatok rendszere, amelyeket az oktatási-nevelési folyamat számára kiválasztunk, a komplex szeméIyiségfej1ődést szolgálják. Tudjuk, hogy ez a folyamat csak a családdal szoros együttműködésben valósulhat meg — erre az együttműködésre törekszünk.

Értelmi (kognitív) nevelés

9-10. osztály

· motiváció erősítése az egyéni választott tudomány és szakterületek megismerésére

· az egyéni munka hatékonyságának növelése

· az egyéni érdeklődésétől távolabb eső területek értékeinek felismerése, elfogadása

11-12. osztály

· a tudományos vagy azt közelítő gondolkodásmód kia1akItása, tájékozottság az

· választott szakmai területen, pályaorientáció

· az egész életen át tartó tanulás igényének és képességének kifejlesztése

Érzelmi-akarati (affektív) nevelés

9-10. osztály

· megfelelő önértéke1és kialakítása

· túlzásoktól és szélsőségektől mentes önérték-tudat létrehozása

· mások értékeinek felismerése és elismerése

· vállalható célok keresése, kitűzése

· önuralom fejlesztése, az azonnali igény kielégítésre törekvés korlátozása

· érzelmi kiegyensúlyozottság, az affektív állóképesség növelése

11-12. osztály

· reális énkép kialakítása

· felelős döntéshozási képesség kialakítása és gyakorlása

· stressz kezelés, konfliktuskezelés

· kitartó munka a hosszú távú, kitűzött célok érdekében (továbbtanulás)

· az emberi jogok ismerete és tisztelete

· érzelmek verbalizálása

Erkölcsi (morális, etikai) nevelés

9-10. osztály

· az európaiság, multikulturalizmus elfogadása

· Saját elveinek, gondolatainak vállalása

· fogyatékkal élők problémáinak megértése, segítésük

· az előítéletek elutasítása, a sztereotípiák kritikus kezelése

· empatikus viselkedés

11-12. osztály

· felelősségvállalás a párkapcsolatokban és a barátságokban

· a politikai véleménykülönbségek elfogadása, a saját ál1áspont kulturált képviselete, vitakészség

· különböző normarendszerek elfogultságoktól mentes összehasonlítása

· a szélsőséges politikai nézetek elutasítása

· állampolgárrá nevelés, a demokratikus elvek ismerete és a1ka1mazása

A személyiségfejlesztés eszközei és módszerei

Az állalunk preferált eszközök és módszerek mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli programokon, foglalkozásokon, együttes hatásukban érvényesülnek. Tisztában vagyunk azzal, hogy céljainkat csak a családokkal szoros együttműködésben érhetjük el. Eszközeink a következők:

· személyes példamutatás

· a feladatokhoz szükséges motiváció folyamatos fenntartása, erősítése

· dicséret, meggyőzés, felelősségre vonás

· csoportos és egyéni beszélgetések, tréningek

· iskolapszichológus, védőnő és eseti előadók bevonása

· csoportfoglalkozások, csapatmunka

· projektek

· játékok

· közös élmények szerzése és megbeszélése

· személyes megbízások rendszere (felelősök)

· valódi és szimulált helyzetek elemzése, szerepjátékok

· a tanárok elméleti tudásának bővítése (előadások, tanfolyamok, továbbképzések, önképzés)

· rendszeres kapcsolattartás a családokkal

· a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek átadása a tanulóknak

A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az egészségnevelés a nevelés azon területe, melynek célja az egészség megőrzése, illetve visszaszerzése, az egészségkárosító életmód elemek kiküszöbölésére irányuló magatartás kialakítása. Elemei az egészséges táplálkozási szokások, megfelelő mozgáskultúra kialakítása, az egészségkárosító anyagok kerültetése, a higiénia szabályainak megismertetése. Az egészségnevelés része a mentálhigiénés nevelés.

Az egészségnevelés célja:

Minden tevékenységével szolgálja a tanulók testi, 1eki és szociális fejlődését. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit:

· Az életkorra1 járó biológiai-pszicho higiénés életmódi tennivalókat

· Erősítse és fejlessze az egészséges életvitelhez szükséges képességeket

· Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai-élettani pszichés összetevőit

· Társas kapcsolatok egészségi-etikai összetevőit

· Legyen figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerepe és egészség- érték tudatosításának

Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, helyes magatartás kialakítására.

Az egészségnevelés feladata:

a) Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó tudományos ismeretek átadása

b) Az élet és testi épség védelme

c) Az egészséges táplálkozás kialakítása

d) Elegendő mozgáslehetőség, rendszeres testedzés és játéklehetőség biztosítása, és a sportolás beépítése a mindennapokba. Aktív pihenés fogalmának — gyakorlati példán át — történő elfogadtatása

e) A szocializáció-beilleszkedés segítése

f) Az értelmi és érzelmi fejlesztés megvalósítása

Az értékrendszer kiépülése:

a) A család szerepe az értékrendszer kiépülésében. Az egészségnevelés egyik alapvető feladata az értékközvetítés. A gyermek személyiségének megalapozását a családi hatások indítják el, ezért a családi környezet az egyén lényegének kialakításában meghatározó jellegű. Itt éli át azokat a hatásokat, amelyek értékrendje kialakulását alapvetően meghatározzák.

b) A pedagógus szerepe a tanuló értékrendszerének kiépülésében. A pedagógusalkotó munkája az emberformálás. Ebben, pedig nemcsak szakismereteit, tapasztalatait, hanem saját személyiségét használja fel munkaeszközként. A pedagógus a gyermek számára magatartási modell kell, legyen. Értékrendszerében nagy jelentőséggel bír a tanár elismerő szava.

c) A környezet és az egészség: A család és a nevelési intézmény, együttes erejével sokat tehetünk a fiatalokért. Egy fontos tényezőt azonban nem hagyhatunk ki, ez pedig a környezet. Hiszen maga az egészség is attól függ, hogy az egyén harmóniában van-e a külső és belső környezetével.

Az egészségnevelés program tartalma:

· Kapcsolatok:

· Szociális képességek

· A család

· Az iskola

· A munkahely

· Érzelmek

· Önértékelés, önismeret

· Pozitív és negatív emberi tulajdonságok

· A barátság

Életmód és mozgás:

· Munka-pihenés

· Egészséges táplálkozás

· Biztonság: Egészségvédelem, balesetvédelem, elsősegélynyújtás

· Betegségek megelőzése, felismerése

· Szenvedélybetegségek: Drog, alkohol, dohányzás

· Fogamzásgátlás, nemi betegségek

· Személyi higiénia:

· A test higiéniája: Testápolás

· Testnevelés és sport: Iskolai testnevelés, mindennapos testedzés, szabadidős sportok

Közösség és a környezet: A környezet hatása az egészségre

Az egészségnevelés követelményei:

· Helyes önkép, önismeret kialakítása

· Megfelelő szocializációs szint elérése

· Az egészséges életmód beépülése a tanulók értékrendjébe

· Tudatosan törekedjenek az egészség megőrzésére és visszaszerzésére

· Sajátítsák el a korszerű táplálkozás alapelveit

· A megelőzést preferálják a káros szenvedélyek elleni harcban

· Váljon igényükké a személyi higiénia

· Építsék be mindennapjaikba a rendszeres testmozgást, sportot

· Az egészséges környezetért folyó törekvésben való aktív részvétel igényének kialakítása

Az egészségnevelés módszerei:

Az egészségnevelés témakörei folyamatosan jelen vannak a biológia, testnevelés, élelmiszerismeret, táplálkozás-élettan, egészségügyi ismeretek, valamint az osztályfőnöki órákon. Ugyanilyen súllyal jelennek meg a tanórán kívüli foglalkozásokon is. P1. önismereti tréning, drog megelőzési program, szabadidős sporttevékenységek. Tehát kötött és kötetlen formában valósulnak meg az alábbi módszerek:

· Előadás

· Beszélgetés

· Szituációs játék

· Audiovizuális technika

· Tréning

· Egészségnap

· Tanulmányi kirándulás

· Kiállítás

· Verseny

· Gyakorlati helyeken történő oktatás

· Irányított tanulói kutatás

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az iskolában működő csoportok, közösségek:

• osztályközösségek

• diákközösség

• Diákönkormányzat

•szakkörök, érdeklődési körök, önképzőkörök

•szakmai tanári munkaközösségek

• nevelőtestület

•alkalmazotti kör

•szülői munkaközösség

A Diákönkormányzatra, a szülői munkaközösségre és az alkalmazotti kör egyes csoportjaira vonatkozó szabályozást a program más fejezetei tartalmazzák.

A fejlesztés céljai/ eszközei a mindenkori csoportoknál jelennek meg.

Osztályközösségek

Az osztályfőnöknek az osztályközösségek kialakításában, szervezésében mindvégig kiemelkedő szerepe van; munkáját hatékonyan segíthetik — és a magasabb évfolyamokon egyre erősödő hatással bírnak — az ODB (az osztály diákbizottsága) és az osztályt tanító szaktanárok

9-10. évfolyam

Feladatok:

· A tanulók végezzenek minél több közös tevékenységet. Az osztályban kialakuló kisebb közösségek legyenek képesek egymás elfogadására és az együttműködésre közös célok érdekében (p1. előadások, rendezvények), illetve tudatosan törekedjenek is erre.

· Legyenek képesek egyre nagyobb mértékben önállóan megszervezni — és akár le is bonyolítani — bizonyos osztály- és iskolai rendezvényeket.

· Szakítsanak időt egymás számára. Segítsék egymás tanulmányi munkáját.

· A közösség erejét tudatosan használják fel a közösségi normák betartására

· A tanulók egyre aktívabban vegyenek részt az őket érintő döntések meghozatalában, gyakorolják a demokratikus együttélés formáit.

Eszközök:

· közös programok lehetőségének felkínálása,

· külföldi csereprogramok,

· információk nyújtása,

· koordinálás

11-12. évfolyam

Feladatok:

· a záró tanévek nagy feladatainak — szalagavató, érettségi, ballagás stb. — közös, minimális tanári irányítás mellett történő megszervezése és lebonyolítása. A tanulók néhány kérdésben egyenrangú partnerként vegyenek részt az őket érintő döntések meghozatalában.

Eszköz:

· információk átadása,

· tanácsadás

Szakkörök, érdeklődési körök, alkalmi közösségek

Feladat:

A sokszínűség fenntartása, egymás segítése, évfolyamokon átnyúló feladatok megszervezése és végrehajtása.

Eszköz:

A kör vezetőjének — adott esetben felkért segítők — irányít munkája, közös feladatok, projektek, táborok

Diákközösség

Cél:

Pedagógiai munkánk során törekszünk arra, hogy diákjaink örömmel vállalják a közösséget társaikkal és tanáraikkal is, továbbá büszkék legyenek arra, hogy ennek az iskolai közösségnek tagjai lehetnek. Tudjanak örülni egymás sikereinek is. Tevékenyen vegyenek részt az iskolai hagyományok megőrzésében és továbbadásában.

Eszköz:

· közös ünnepélyek,

· rendezvények,

· kirándulások,

· táborok,

· (már végzett) diákok bevonása a munkákba,

· eredményeink tudatosítása, megjelenítése.

· az összetartó, egységes értékeket valló tanári kar jó példája

· kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolat tanár—tanár, diák—tanár, diák—diák, viszonyban.

A vallásos és erkölcsi nevelés formái

· A szeretet és összetartozás légkörének kialakításán fáradozunk az iskolában

· A katolikus iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk, hogy a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jussanak a rendszeres és módszeres tanórai hitoktatásban

· Fontosnak tartjuk a vallásos ünnepeken való részvételt és azok méltó megünneplését

Iskolánkban a hittanórákat órarendi órák keretében tartjuk.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma és feladatai

Az intézmény valamennyi pedagógusának nevelő-oktató munkája középpontjában a tanuló a szülő áll. Feladatuk a tanulók sajátos képzési szükségleteire válaszolni. Ebben figyelembe venni a különbözőségeket. A személyiségfejlesztés, az anyanyelv igényes használata, a tanulók értelmi kultúrájának gazdagítása, erkölcsi tudatosságuk erősítése. Értékrendjében emberközpontú. Olyan iskolai légkör megteremtése szükséges, ahol a pedagógus tiszteli tanítványait, benne az értelemben és érzelemben formálható, Fejlődni képes embert látja. Tartalmas emberi kapcsolat kialakítása pedagógus és diák között.

A pedagógusok mindennapi feladataihoz szorosan kapcsolódik a pontos adminisztráció./ hiányzás, érdemjegy, tananyag, óraszám,

Az osztályfőnöki munka tartalmi elemeit két részre bontjuk:

Nevelő-oktató tevékenység

· Közösségformálás

· személyiség fejlesztés

· szoros kapcsolat a szülőkkel

· Folyamatos kommunikáció az osztályban tanító pedagógusokkal

· tanórán kívüli programok szervezése, a közös élményszerzés lehetőségének biztosítása

· figyelemmel kíséri tanítványai előmenetelét, egyéni segítséget nyújt az arra rászorulóknak.

Adminisztrációs feladatai:

· az iskolai dokumentumok pontos és naprakész vezetése

· osztálynapló, törzskönyv, bizonyítványok kezelése

· a szülők rendszeres tájékoztatása a tanuló érdemjegyeiről és mulasztásairól

Az osztályfőnökök munkáját munkaközösség vezető koordinálja

Feladataikat az osztályfőnöki munkaterv tartalmazza, mely az iskolai munkaterv szerves része.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Általános tennivalók:

Tanórákon és a külön foglalkozásokon (szakkörökön, fakultációs órákon és a szabadidős tevékenységek keretében) a tantestület tagjai figyelnek a tanulókban kibontakozó különféle pozitív képességekre, tehetségekre.

Tantárgycsoportonként:

Természettudományok:

Matematikából az képesség szerinti csoportokra való bontás biztosítja az eredményes, hatékony oktatást a tanítási órákon, amennyiben az osztály létszáma ezt indokolja.

Nyelvi munkaközösségek:

A versenyekre, nyelvvizsgákra való felkészülést nagyon jól segíthetik a többéves múltra visszatekintő diákcsere kapcsolataink. Az intenzív hét” bevezetése is többek között ezt a célt szolgálja

Sport:

A fizikai erőnlét megőrzésére és a megnövekedett szellemi igénybevétel ellensúlyozására iskolánk biztosítja minden tanuló számára a tanórán kívüli sportfoglalkozást. Eredményesnek tekinthető az iskola tevékenysége, ha minden tanuló esetében megtaláljuk azt a területet, amelyben az átlagosnál jobb képességekkel rendelkezik vagy fejleszthető - legyen az értelmi, érzelmi, mozgásos, vagy művészeti — és ebben sikereket ér el.

A gyermek és ifjúságvédelem feladatai

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok iskolánk nevelési programjának szerves részeként jelennek meg.

Helyzetfeltárás

A drogok szempontjából Budapesten a III. kerület a legveszélyeztetettebb. Ezzel a ténnyel iskolánknak is szembe kell néznie. A figyelmeztető jeleket komolyan kell venni, a problémákat időben érzékelni és kezelni kell.

Az általános gyermek- és ifjúságvéde1mi feladatok átfedésben vannak az iskola pedagógiai programjának más fejezeteivel

Az osztályfőnöki órákon szerepelnek:

· Általános prevenciós programok

· Mentálhigiénés — egészségnevelés, bűnmegelőzés

· Kábítószer-ellenes program (meghívott előadókka1)

· Önismereti, konfliktuskezelő programok (az isko1apszichológus bevonásával)

· Családi, etikai, érzelmi neveléssel kapcsolatos órák

· Az iskolai ártalmak vizsgálata kérdőíves módszerrel, az eredmények tantestületi értelmezése

· Diákjogok érvényesülése, IDT

· Tartalmas szabadidő-tevékenységek

Speciális gyermekvédelmi feladatok

· Az általánostól eltérő esetek kezelése

· Szülőkkel való foglalkozás

· Szükség esetén külső szakemberek bevonása (pszichológus, családsegítő, gyámhivatal stb.)

· Az anyagilag rászoruló családok folyamatos tájékoztatása a segély-lehetőségekről

Feltárás

· Évenkénti adatgyűjtés (az adatbázis szempontjai: 1, három- vagy többgyermekes család, 2, elvált, egyedüli szülő, 3, nehezebb anyagi körülmények, 4, nehezebb családi körülmények, 5, tanulási nehézségek, 6, beilleszkedési, magatartási zavarok, 7, veszélyeztetett, életvezetési probléma, 8, állandó egészségügyi gond)

· Osztályfőnöki órák

· Nevelési értekezletek

· Félévenkénti osztályozó értekezletek

· Szülői értekezletek és fogadóórák évente négy alkalommal

· Egyéni fogadóórák

· A magatartási zavarokat és a tanulási problémákat a szaktanárok rendszeresen jelzik az osztályfőnököknek, a gyermekvédelmi felelősnek, az iskolapszichológusnak, az igazgatónak.

Megelőzés

· A szabadidő hasznos eltöltését célzó programok szervezése (művészeti nevelés, szakkörök stb.)

· Iskolai, zártkörű rendezvények szervezése

· Felvilágosító előadások szervezése pszichológusok, orvosok, rendőrök bevonásával diákoknak és a szülőknek

· A szülők rendszeres informálása, kapcsolattartás

· Kötelező a hiányzások bejelentése a hiányzás első napján 12 óráig

Intézkedés

· Az osztályfőnökök szeptemberben felmérik a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat és a tanév során fokozott figyelmet fordítanak a nevelésükre, oktatásukra.

A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

A beilleszkedési zavarokkal, magatartási nehézségekkel küszködő tanulók segítése érdekében iskolánk a megelőzést tartja a legfontosabbnak. Tapasztalataink szerint ezek a jelenségek mar a tanulási nehézségek miatti zavar következményei. A megelőzés elsősorban a szaktanár és az osztályfőnök feladata.

• A tanulási nehézségek felmérése — kinek mi okoz nehézséget, milyen módszerekkel tanul

• Melyek azok az ismeretek, amelyek hiánya megnehezíti a továbbhaladást

• Milyen helyet foglal el a tanuló az osztályközösségben, tanulócsoportban

• Melyek azok a tulajdonságok, melyek megléte, ill. hiánya megnehezíti a beilleszkedést, a helyes magatartási szokások kialakulását

• Szükség van-e a szakszolgálatok bevonására, a speciális programokon való részvételre

Feladatunk a kudarckerülő, ill. sikerorientált tanulók sikerhez juttatása, ügy, hogy minél több tevékenységi formát ismerjen meg, mert biztosan rálel arra, amiben ő is sikeres lehet, ezáltal önbizalma növekszik, elfogadóvá és elfogadottá válik.

· A beilleszkedési, magatartási problémák, tapasztalataink szerint, sokszor összefüggenek a családi veszélyeztetettség kérdéskörével. A két kérdéskör kezelési módja is ezért az iskolavezetés, pszichológus, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős és a család — diák kapcsolatát tekintve megegyezik, ezért az eljárásokat, fórumokat lásd az előző vázlatpontban.

· Mindkét témakört érintve fontos kérdés: hogyan kerül a diák, esetleg szülő az iskolapszichológushoz. Tudatosítandó, hogy a javaslattétel esetenként az osztályfőnök, szaktanár, illetve, a szülő feladata.. A gyermek szülőjével a küldés előtt egyeztessen az illető tanár, ettől a gyakorlattól csak szakmailag indokolható esetben térjen el.

· A problematikus esetek kiszűrése, esetleg a továbbküldés más intézményekhez kérdésének felvetése, p1. Nevelési Tanácsadó, a szaktanárok, az osztályfőnökök, feladata, a küldés jogköre az igazgatóé.

A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei:

Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a szülő, tanuló, iskolai pedagógus, gyakor1ati oktatási hely vezetőjének együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit.

A szülők, a tanulók, a pedagógusok, s munkahelyek együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei, kapcsolat társadalmi szervezetekkel.

Az oktató-nevelő munka eredményessége elképzelhetetlen a szülők, a pedagógusok, a munkahelyek vezetői és az egyéb szakemberek (p1. pszichológus, iskolaorvos) között őszinte, a közös cél érdekében egymást segítő kapcsolat kialakítása nélkül.

Minden tanuló az életkorához, tudásszintjéhez igazítva fejlődik a legjobban. Ehhez nyújthat segítséget a család, a gyakorlati hely.

Iskolánk tanárai számítanak a szülők, munkahelyek bizalmára, együttműködésére. A tanulók fejlődését közös felelősségnek tekintik

Kapcsolatrendszer, együttműködés

Az iskola, a szülő és a munkahely jó kapcsolata az oktató-nevelő munka magas színvonalának, kellemes légkörének biztosítéka.

Miután a diákok érdekei nem automatikusan jutnak érvényre, azokat a pedagógusoknak kell érvényesíteni a szülőkkel és a gyakorlati hely vezetőinek egyetértésben.

Az együttműködés alapja:

· jogi alap:NKT. és a Szakképzési Törvény

· Pedagógiai Program

· Nevelési Program

· a közös pedagógiai feladatok

· a szülő és a gyakorlati hely segíti az iskolai nevelő munkát

· az iskola nyújthat a szülőnek a gyermeknevelésben

Az együttműködésbő1 adódó feladatok:

Pedagógus:

· szervezett találkozások aka1mával tájékoztassa a szülőket az osztályközösség nevelésének célkitűzéseiről, feladatairól, az elért eredményekről, kudarcokról, ezek tanulságairól,

· vegye igénybe a Szülői Munkaközösség tapasztalatait, rutinját,

· segítse, hogy az osztály szülői közössége részt vegyen a közösség szervezeti életében

· vegye figyelembe a gyakorlati hely elvárásait

Szülő:

· az iskola, a nevelőtestület követelményeit, erőfeszítéseit tartsa, tiszteletben tekintse feladatának, hogy ezeket a követelményeket, elvárásokat beépítse a családi nevelésbe

· érezze saját ügyének a közösség nevelését

· Vegye figyelembe, segítse a gyakorlati oktatást biztosító munkahely követelményeit, munkáját.

A gyakorlati oktatóhely vezetője:

· tekintse feladatának, hogy a pedagógus által javasolt teendőkre gondot fordítson a gyakorlati oktatás során

· szervezett találkozások a1kamáva1 tájékozódjon az iskola célkitűzéseiről, eredményeiről, segítse az oktató-nevelő munkát.

A pedagógusok, a szülők és a munkahely vezetőinek kapcsolattartásának módjai:

1) Szülői értekezletek

2) Fogadóórák

3) Írásos kapcsolatok

4) Nyílt tanítási nap

5) Iskola — Munkahelyek találkozója

6) DÖK (Diákönkormányzat)

7) Vezetői fogadóórák

8) SZMK (Szülői Munkaközösség)

9) Egyéni megkeresés

10) Kapcsolat társadalmi szervezetekkel

1.) Szülői értekezletek

A szülők számára biztosít alkalmat pedagógiai ismeretek szerzésére, a nevelés elméleti és gyakorlati megnyilvánulásainak megismerésére, továbbá speciális feladatokat is hordoznak.

Értekezletek típusai:

1.1. Iskolai szintű szülői értekezletek

Az iskola igazgatója hívja össze az SZM elnökével közösen. Témája az iskola egészének távlati és szakaszos pedagógiai munkájából adódik, azaz az iskola oktatási nevelési cél és feladatrendszere, lehetőségei, adottságai, helyi hagyományai.

Különösen fontos az, ha új tanterv, nevelési-oktatási terv, új vizsgarend, házirend lép életbe, új vezetés kerül az iskola élére.

Vezeti az iskola igazgatója

1.2. Évfolyamszintű szülői értekezletek

1.2.1. 9. évfolyamosok szülői értekezlete

1.2.2. Pályaválasztási (szakképzés) szülői értekezlete a 10. évfolyam.

1.2.3. Osztályszintű szülői értekezletek

Évente meghatározott alkalommal, az eves munkatervben kerülnek meghatározásra.

Feladata:

· a szülők és az iskola közötti folyamatos együttműködésének kialakítása,

· a szülők tájékoztatása:

· az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről

· az országos és helyi közoktatás politika alakulásáról

· a helyi tantervről, pedagógiai-nevelési programjáról

· a gyermek osztályközösségénektanulmányimunkájáról, neveltségi szintjéről,

· az iskolaértékelő munkájáról,

· az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

· a szülők kéréseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése, továbbítása az iskola vezetősége felé

1.3. Rendkívüli szülői értekezlet

1.4. Réteg szülői értekezet

(Egyéb az iskolai élet sajátosságaiból adódó)

2. Fogadóórák

Célja: a pedagógusok és a szülők négyszemközti beszélgetése a gyermek fejlődéséről, az esetlegesen felmerült problémák közös megoldása.

Kéthavonta tartjuk, időpontjai az Éves Munkatervben kerülnek meghatározásra.

3. Írásos kapcsolatok

Az ellenőrzőn illetve a Munkanaplón keresztül történik a tanuló tanulmányi munkájával, gyakorlati oktatásával, vagy maga tartásával összefüggő eseményekről, ill., a különféle iskolai programokról.

4. Nyílt tanítási nap

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai oktató-nevelő munkába, tájékozódjon az iskola életéről, a tanítási órák lefolyásáról. Eves Munkatervben kerül meghatározásra az időpont.

5. Iskola —Munkahelyek találkozója

Feladata, hogy a munkahelyek vezetői tájékozódjanak az iskola oktató-nevelő munkájáról, a pedagógusok pedig a munkahelyek elvárásairól.

Sok szemközti beszélgetés a tanulók fejlődéséről, a hatékony együttműködésről, az esetlegesen felmerült problémák közös megoldása. Időpontja az Éves Munkatervben kerül meghatározásra.

6. Diákönkormányzat (DÖK)

· Az iskola életéről a diákokat az iskolai Éves Munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola vezetője, a diákönkormányzat vezetője, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják.

· az iskola vezetője évente egyszer a diák önkormányzati ülésen

· A diákönkormányzat vezetője és segítő pedagógus a DÖK ülésen, s faliújságon keresztül,

· az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon

Az időpontokat az iskolai és a DOK Eves Munkatervek tartalmazzák

7. Vezetői fogadó órák

Reggel 7.3o tóI 16. oo-ig, az iskolavezetés valamely tagja (igazgató, igazgatóhelyettes(ek), bent tartózkodik az iskolában, ügyeletet tart.

Előzetes bejelentkezés alapján bárki felkeresheti őket. Időpontot az Ügyeleti Rend tartalmazza.

8. Szülői Munkaközösség (SZMK)

Tagjai az osztályok Szülői Munkaközösség választott képviselői.

Az iskola igazgatója hívja össze a választmányt évente legalább egyszer. Tájékoztatja a szülőket az iskola életéről. E fórum biztosít lehetőséget arra, hogy a szülők választott képviselőik útján kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy Írásban közölhetik az iskola vezetőségével.

9.) Egyéni megkeresés

Amennyiben a szülő a fenti fórumokon kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy Írásban időpont egyeztetés után van lehetősége az iskolában.

10.) Kapcsolat társadalmi szervezetekkel

Iskolánk rendszeres kapcsolatot tart fenn a Békásmegyeri Közösségi Házzal kiállításait, rendezvényeit rendszeresen látogathatják, diákjaink, szüleik pedagógusaink.

KIUT Családsegítő Szolgálat szükség szerint igénybe vehetik pedagógusaink, szüleik, diákjaink

Az iskolai elsősegély nyújtási alapismeret elsajátításának feladatai

A feladatot osztályfőnöki órák keretében az iskolaorvos és a védőnő látja el. A tanév elején elkészítik a beosztást, amelyet az osztályfőnöki órák tanmenetében, ütemezésében az osztályfőnököknek figyelembe kell venni.

A tanulóknak intézményi döntési folyamatokban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A tanulók, a tanulóközösségek, valamint a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el.

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján –a nevelőtestület egyetértésével- az igazgató bízza meg.

Az iskola diákközgyűlést évente legalább két alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés egy tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választ.

A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsgák szabályai

A tanulói felvétel helyi rendje

· A tanulók felvétele a kilencedik évfolyamra:

· A felvétel rendjét alapvetően a jogszabályok és az útmutatók szabályozzák.

· Ezek alapján készítjük el a „Felvételi eljárás rendjét”.

· Ezt a dokumentumot az iskola honlapján is közzétesszük. Az eljárás szabályait a tanév helyi rendje is tartalmazza.

.

· Felvétel a szakképző évfolyamra

A tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk.

A Pedagógiai Programban illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges.

Feltétel:

· érettségi bizonyítvány megléte (OKJ előírása szerint)

· vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga

· orvosi alkalmassági vizsga

· jogszabályban meghatározott életkor

.

Másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre, az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmacsoportos tantárgyakat, azok eredményeit. A hasonlóan képző intézményekből érkező tanulókat az adott évfolyamra, a gimnáziumból vagy más szakmacsoportos alapozó oktatásban részesülő diákokat pedig különbözeti vizsgával veszi át. Ezeknek a tanulóknak egyéni haladási tempót és tanári segítségnyújtást biztosítunk, miközben a megfelelő évfolyamot teljesíti.

Jogszabály szerint vendégtanulói jogviszony létesítését biztosítjuk

Az iskolán belüli osztályváltást írásbeli kérelemre az igazgató dönti el meghallgatva a két osztályfőnök véleményét.

Az osztályba sorolásról a felvételi lezárása után, az igények mérlegelésével az igazgató dönt, figyelembe véve a felvételi eljárásban résztvevő tanárok véleményét. A felvételekkel kapcsolatos írásbeli kérelmekre az írásbeli válaszokat (határozatot) legkésőbb egy tanítási héten belül kell a kérelmezőnek átadni/megküldeni.

Tanulói jogviszony megszűnése

1. Szorgalmi idő alatt

a. Tanköteles korú tanuló esetén a szülő által aláírt Nyilatkozat kitöltése és az átvevő iskola hivatalos igazolása szükséges.

b. Nem tanköteles tanuló esetén, szülő által aláírt Kérvény. A jelzett adminisztrációk elvégzése után kerül beírásra a bizonyítványba a tanulói jogviszony megszűnése iskolánkban.

2. Nyári szünetben történő kimaradásnál ugyanezt az adminisztrációs utat kell végigjárni, majd a leadott bizonyítványba is beírásra kerül a tanulói jogviszony megszűnése.

3. Az utolsó évfolyamos tanulók az érettségi vagy a szakmunkás bizonyítvány átvételét, az iskolában leadott bizonyítványok átvételét aláírásukkal bizonyítják.

Felmentések

1. A tantárgyi felmentéseket írásbeli kérelemre az igazgató adhatja. A kérelemhez csatolni kell mindazokat a dokumentumokat, melyek igazolják a felmentés indokát.

2. A testnevelés óra alóli felmentést – részleges, vagy teljes- orvosi igazolással a testnevelő tanár adja.

A felmentéseket az iskolai dokumentumokba az osztályfőnöknek be kell jegyezni.

Az iskola vizsgák rendje

A tanév folyamán sor kerülhet (tanulmányok alatti)

a) Osztályozó,

b) Javító,

c) Beszámoló,

d) Különbözeti,

e) Érettségi,

f) Szakmai vizsgákra

A tanulmányok alatti vizsgát iskolában, illetve független vizsgabizottság előtt lehet tenni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

a) Osztályozó vizsgák:

· A kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók az igazgató által meghatározott időben és módon adnak számot tudásukról

· A felmentett tanulók osztályozó vizsgáit a félév zárása előtt január 15.-január 31. között és év végén június 1.-június 10. között tehetik le.

· A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni

· Osztályozó vizsga elméleti tárgyakból tehető

Gyakorlati képzés alól tanuló nem menthető fel (tv.69.§.(2))

b) Javító vizsga:

· A tanuló a minősítéséről, magasabb évfolyamra lépéséről az osztályban tanítók közössége dönt

· Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Csak akkor léphet magasabb évfolyamba, ha a javítóvizsgán megfelelt.

· Javítóvizsga leteltével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról igazolatlanul maradt távol, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.

A javító vizsga időpontja augusztus 20.-31. közötti időszak, melynek pontos időpontját a tanévzárón ismertetjük a tanulókkal.

c) Beszámoló:

· A szóbeli feleletnek az a formája, melyet a szaktanár határoz meg egy-egy hosszabb hiányzás után félévi osztályzat megállapításához.

A beszámoló időpontjáról az ellenőrző könyv útján a szülőt is tájékoztatni kell.

d) Különbözeti vizsgák

· Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki másik iskolából átvéve folytatja a tanulmányait, és az átvételnél az iskola igazgatója előírja.

· A tanulmányok alatti vizsgák bizottság előtt folynak. A vizsgabizottságot az igazgató bízza meg.

· Ha a tanuló a kijelölt időpontban a vizsgán igazoltan nem tud megjelenni, a vizsgát az igazgató által meghatározott későbbi időpontban (még a tárgyévben) teheti le.

· A tanulót és szüleit a vizsgákról 15 nappal előbb értesíteni kell.

· Az osztályozó, javító és különbözeti vizsga jegyzőkönyveit irattárban kell tárolni.

· Az írásbeli vizsga anyagait a tanulók dolgozataihoz hasonlóan 1 évig meg kell őrizni.

· Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc, idegen nyelven írt dolgozathoz és a magyar nyelv és irodalom tantárgy vizsgájához 60 perc áll rendelkezésre.

· Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb két írásbeli vizsgát tehet.

· Szóbeli vizsga esetén legalább 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani tantárgyanként. A feleltetés időtartama 10 percnél nem lehet több.

· Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

e) Érettségi vizsgákra vonatkozó helyi szabályok.

· A mindenkor érvényben levő többször módosított 100/1997. (VI.13.) rendelet előírásainak megfelelően szervezzük.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegély nyújtás fogalmát;

· Az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat

· Ismerjék fel a veszélyhelyzetet.

· Tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit.

· Sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat.

· Ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével.

· Mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok

· A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek.

· Bemutatjuk és gyakoroltatjuk az elsősegély-nyújtási alapismereteket.

II. Helyi tanterv

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kelta Szakgimnázium és Szakközépiskola Budapesten, a III. kerületben Békásmegyeren fekszik.. Mind az elhelyezkedésünk, mind a tanulói összetétel azt indokolta, hogy egy olyan intézményi struktúrát válasszunk, ami legjobban megfelel a szülők elvárásainak és a diákok képességeinek. Így esett a választás a szakgimnáziumra és a szakközépiskolára.

Intézményünkben több sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló jár, akiknek felzárkóztatását egyéni haladási tempóval biztosítjuk. Emellett hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink is vannak. Igen szép számmal járnak hozzánk vidéki tanulók, főleg az agglomerációból.

Mindezek figyelembe vételével állítottuk össze a pedagógiai programunkat és azon belül a helyi tantervet, szakmai programot.

Az oktatás tartalmi szabályozásának dokumentuma a választott kerettanterv megnevezése

· A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.),

· a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormányrendelet

· 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről valamint a rendelet 7-8. számú melléklete

· 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiről

· 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

· 62/2013. (XII. 31.) Korm. rendelete a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről

· 3/15. (II. 10.) Kormányrendelet a 2015/2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről

· 297/2015. (X.13.) Kormányrendelet a 2016/2017-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről

· Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

A kerettantervre épülő helyi tanterv hatályba lépése

· az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolák kezdő (kilencedik) évfolyamán, majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben alkalmaztuk.

Az iskola képzéseinek szerkezeti felépítése

Szakgimnáziumi nevelés-oktatás

1.Szakmacsoportos képzés

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

18. vendéglátás-*idegenforgalom*

4 év

1/9 - 4/12.

nappali

kifutó

*szakgimnázium-2012. Szeptember 01-én indult utoljára. Utolsó végzős évfolyam 2015/2016-os tanév. Beszámítás alapját képezi az érettségi utáni Vendéglátás-szervező szakképesítéshez.

2. Ágazati képzés (4 évfolyam +1 érettségi utáni szakképzési évfolyam)

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

18. vendéglátás-turisztika**

XXVII. Vendéglátóipar

54 811 01

Vendéglátás-szervező-vendéglős

4+1 év

1/9 - 4/12.

+5/13.

nappali

kifutó

**ágazati szakképzés (4+1 éves képzés) 2016.09.01-jétől szakgimnázium

3. Ágazati képzés 9-12. évfolyamon (komplex szakmai érettségi + szakképesítés)

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

18. vendéglátás-turisztika***

XXVII. Vendéglátóipar

34 811 03

pincér

4 év

1/9 – 4/12.

nappali

induló

***az OKJ-ról szóló 25//2016.(II.25.) Kormányrendelet 3. számú melléklete alapján, amely a 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet 3. számú rendeletét módosította. 2016.09.01-én induló szakgimnáziumi képzés

4. Érettségi után kizárólag szakképzési évfolyamokkal

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/

induló

18. vendéglátás-idegenforgalom

XXVII.

vendéglátóipar

54 811 01

Vendéglátás-szervező-vendéglős

2 év

1/13-2/14.

nappali

kifutó

18. vendéglátás-turisztika*

XXVII.

vendéglátóipar

54 811 01

Vendéglátás-szervező

1 év

1/13.

nappali

induló

18. vendéglátás-turisztika*

XXVII.

vendéglátóipar

54 811 01

Vendéglátás-szervező

2 év

1/13-2/14.

nappali

induló

*az OKJ-ról szóló 25//2016.(II.25.) Kormányrendelet 3. számú melléklete alapján, amely a 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet 3. számú rendeletét módosította

szakgimnáziumban a gyakorlati képzés megszervezésének módja:

saját gyakorlati oktatási hely biztosításával (tanműhely)

a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodás alapján

gyakorlati képzés tanulószerződéssel

Szakközépiskolai nevelés-oktatás

szakmai elméleti és gyakorlati képzés OKJ szakmákban

szakmacsoport

ágazat

OKJ szám

szakképesítés

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

1.

18. vendéglátás-turisztika

XXVII. Vendéglátóipar

34 811 03

Pincér

3 év

1/9 -3/11.

nappali

kifutó

2.

18. vendéglátás-turisztika

XXVII. Vendéglátóipar

34 811 04

Szakács

3 év

1/9 -3/11.

nappali

kifutó

3.*

18. vendéglátás-turisztika

XXVII. Vendéglátóipar

34 811 03

Pincér

3 év

1/9 -3/11.

nappali

induló

4.*

18. vendéglátás-turisztika

XXVII. Vendéglátóipar

34 811 04

Szakács

3 év

1/9 -3/11.

nappali

induló

* az OKJ-ról szóló 25//2016.(II.25.) Kormányrendelet 1. számú melléklete alapján, amely a 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet 1. számú rendeletét módosította. Nkt. 13.§ 1.(a)

gyakorlati képzés megszervezésének módja:

saját gyakorlati oktatási hely biztosításával (tanműhely)

a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodás alapján

gyakorlati képzés tanulószerződéssel

érettségi vizsgára felkészítő évfolyam

képzési idő

évfolyam

munkarend

kifutó/induló

megjegyzés

2 év

szé 12/1- szé 12/2

nappali

kifutó

szakiskolát végzettek szakközépiskolája

2 év

szé 12/1- szé 12/2

nappali

induló

érettségi vizsgára felkészítő évfolyam Nkt. 13.§ 1.(b)

A tankönyvellátás rendje

A tankönyvellátás rendje a jogszabályban meghatározott feltételek szerint történik.

1. Az osztályfőnökök minden év októberében felmérik a tanuló és a szülők igényeit a normatív és egyéb kedvezményekre. A jogosultságot igazolni kell.

2. A kedvezményre jogosult tanulók a tankönyveket az iskolai könyvtárból kapják. A kölcsönzés időtartama egy tanév. A több évig használatos, vagy az érettségi tantárgyak könyveire a kölcsönzés meghosszabbítható.

Érettségi vagy szakmai vizsgák után a bizonyítványok átvétele előtt a kölcsönzött könyveket vissza kell adni. A hiányos, összefirkált, vagy elveszett könyvek pótlásáért a vételár 50%-a fizetendő az iskola pénztárába.

3. Az iskola igazgatója a Szülői Szervezet képviselőjével egyeztetve igyekszik az ésszerűség határán belül, legalacsonyabb beszerzési áron tartani a tankönyvválasztást.

4. A tankönyvjegyzéket a tankönyvfelelős átadja a szakmai munkaközösségeknek, akik összeállítják a tankönyvek és segédkönyvek listáját.

5. Az igazgató ismerteti a pedagógusokkal a tankönyvek terjesztésével kapcsolatos elképzeléseket.

6. A munkaközösség vezetők leadják a tankönyvfelelősnek a megrendelendő tankönyvek listáját.

7. A tankönyvfelelős összeállítja a végleges tan- és segédkönyv rendelést, amit az igazgatóval véglegesít.

8. A tankönyvfelelős összeállítja a tanulók és szüleik számára a tankönyvlistát, amelynek visszaérkezése, majd összesítése után elvégzi a megrendelést.

9. A tartós tankönyvek és segédkönyvek az iskola könyvtárába kerülnek és a tanulók onnan kölcsönözhetik.

10. A tanév során beszerzésre kerülhetnek újonnan kiadott tankönyvek, melyeket a tanárok ismerkedés céljából a könyvtárból kölcsönözhetnek.

11. A tankönyvek és szakmai könyvek terjesztése a felelős vezetésével augusztus utolsó hetében történik. A pontos időpont az iskola kapuján és a honlapon olvashatók.

12. Az igazgató a tankönyvterjesztő (k)kel megállapodást köt.

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Iskolánk a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint.

Szakiskolai osztályokban a nemzeti köznevelési törvény értelmében csak azokon a tanítási napokon szervezzük meg a mindennapos oktatást, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik.

Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében meghatározott kötelező tanórai testnevelés órákon, valamint a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja.

A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskola munkatervében kell meghatározni.

A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapotának mérése évente egyszer tavasszal történik. Ezt kiegészíti évente egy alkalommal orvosi mérés is. A mérés eredménye nem szerepel a testnevelés osztályzatának kialakításánál, de a tanuló és a szülő felé igen erős jelzéssel bír.

A NETFIT®a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése.

A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.

· Testösszetétel és tápláltsági profil:

· Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI)

· Testmagasság mérése

· Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék

· Aerob fittségi (állóképességi) profil:

· Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás

· Vázizomzat fittségi profil:

· Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége

· Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága

· Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje

· Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje

· Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje

· Hajlékonysági profil:

· Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A tantárgyválasztást a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és szülőjét írásban tájékoztatjuk.

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési módjai

Szóbeli:felelet, előadás, szituációs játék

Írásbeli:írásbeli felelet, kis dolgozat (2-3 lecke), témazáró dolgozat, házi dolgozat

Gyakorlati:iskolai csoportos gyakorlaton: feladatvégzés kiscsoportban, párban, önállóan,

külső gyakorlati helyen: az ott végzett munka értékelése szövegesen és érdemjeggyel

Diagnosztikus értékelés: 10. évfolyamon a kompetencia mérés, idegen nyelvből és matematikából az év eleji szintfelmérés

Szummatív ellenőrzés: témazáró dolgozat, félévi, év végi dolgozatok, szintvizsga (szakképzés)

Érdemjegyek, osztályzatok:Jeles (5)

•a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz

•a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza

•a tantárgy szaknyelvén pontosan szabatosan fogalmaz

A kimagasló teljesítményt elért tanuló esetén a jeles (5) osztályzat mellé félévkor és év végén dicséret dicséret adható, melyről a szaktanár dönt és a bizonyítvány jegyzet rovatába kell bejegyezni.

Jó (4)

•a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget

Közepes (3)

•a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget

•tanári segítségre többször rászorul

Elégséges (2)

•a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik

•fogalmakat nem ért, önálló munkavégzésre nem képes

Elégtelen (1)

•a tantervi követelmények minimumát sem tudja

•a tantervi minimumot tanári útbaigazítással sem képes teljesíteni

Iskolánkban a számonkérés rendje

Előre nem bejelentett számonkérés: szóbeli és írásbeli felelet, ismert gyakorlati feladatok megoldása

Bejelentett számonkérés: témazáró dolgozat, előadás, félévi és év végi dolgozat,

A tanulóknak a kis óraszámú tantárgyakból (1-2) félévente min. 4 jeggyel kell rendelkezniük, a nagyobb óraszámú (3-5) tantárgyaknál havi 1-2 jegyet kell kapniuk.

A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei:

A tanuló magasabb évfolyamba lép, ha:

-teljesíti az évfolyam követelményeit,

-mulasztásainak száma nem haladja meg a törvényben előírt óraszámot

-a nyári összefüggő gyakorlatot teljesíti.

Osztályozóvizsga, javítóvizsga

Az egyes tantárgyak osztályozó és javítóvizsgájának részeit (írásbeli, szóbeli) és témaköreit a Házirend melléklete tartalmazza.

Sikeres előrehozott érettségi vizsga

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 74.§ (6) bekezdésének értelmében, ha a tanuló sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán ezt a tantárgyat nem köteles tanulni. Ebben az esetben a tanulót a tanévkezdéskor nyilatkoztatni kell, hogy kíván e járni a sikeresen teljesített tantárgy óráira vagy nem. Ha igen, ezek a tanórák a számára szabadon választott órák lesznek, amelyre vonatkozóan a megjelenés, a részvétel szabályai ugyanazok, mint a kötelező tanóráknál.

A tanuló magatartásának minősítése

Az elbírálás szempontjai:

•tanórai magatartás

•tanórán kívüli foglalkozásokon nyújtott magatartás (szünet, kirándulás, ünnepségek, stb.)

•magatartás a szakmai gyakorlaton

•tanuló közösségi munkája (osztály, iskolai szint)

•tanuló viszonya az iskola közalkalmazottaihoz

•késések, igazolatlan mulasztások száma

•tanuló általános munkafegyelme

A magatartás osztályzatát befolyásoló tényezők lehetnek

*a tanuló hiányzásai, igazolatlan óráik száma

*a hiányzás igazolására vonatkozó rendelkezések betartása

*a tanuló jutalmazásának elveire és formáira vonatkozó rendelkezések

*fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele

Példás (5)

•a házirendet betartja

•fegyelmezett

•megbízható

•pontos

•s közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel, véleményével elősegíti

•a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő

•igazolatlanul nem mulaszt

•csak igazolt késése van

•akinek nincs fegyelmi ügye vagy intője

•aki nem bukik

Jó (4)

•a házirendet betartja

•általában fegyelmezett, megbízható, pontos

•részt vesz a közösségi életben

•a rábízott feladatokat elvégzi, de ő maga felkérés nélkül nem vállal feladatokat

•a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre

•igazolatlan óráinak száma nem éri el a négyet

•akinek osztályfőnöki intőnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs

Változó (3)

•többször vét a házirend ellen

•többször késik

•zavarja az órákon folyó munkát

•aki tudatosan nem árt a közösségnek, de csak ritkán lehet rá számítani

•akinek igazgatói figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs

•akinek 4-8 igazolatlan mulasztása van

Rossz (2)

•a házirendet ismételt figyelmeztetésre sem tartja be

•többször kapott szaktanári, osztályfőnöki intőt

•akinek igazgatói intője vagy rovója van

•akinek fegyelmi tárgyaláson kapott büntetése van

•aki tudatosan árt a közösségnek

•aki tiszteletlen, gyakran trágár kifejezéseket használ

•igazolatlan mulasztása 9, vagy annál több

A tanulók szorgalmának minősítése

Az elbírálás szempontjai:

•képességek szerinti tanulás

•többlet feladatvállalás, érdeklődés

•teljesítmény változása

•aktivitás a tanítási órákon, gyakorlatokon

•tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való aktív részvétel, felkészülés

•házi feladatok, egyéb megbízatások teljesítése

•felszerelések, munkaeszközök megléte, rendje

Példás (5)

•munkavégzése pontos, megbízható

•tanórákon aktív

•felszerelését mindig elhozza

•tudása fejlesztését, bővítését igényli

•munkájában önálló

•munkatempója jó

•nem bukik

Jó (4)

•tanulmányi kötelezettségét teljesíti

•vállalt feladatait elvégzi

•tanórákon rendszeresen dolgozik

•felszerelése rendezett, általában hiánytalan

•nem bukik

Változó (3)

•iskolai munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen

•kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti

•házi feladatait többször nem készíti el

•aki egy tantárgyból bukásra áll, bukik

Hanyag (2)

•képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében

•kötelességét gyakran elmulasztja

•felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányos

•nem megbízható

•két vagy több tárgyból bukik

A tanulói jutalmazás és dicséret

Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, osztály vagy az iskola érdekében közösségi munkát végez, tanulmányi, sport, művészeti agy egyéb versenyen iskolánkat méltóképen képviseli, az iskola jó hírnevének növekedéséhez hozzájárul, vagy bármely más módon dicsőséget szerez az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás történhet szóban és írásban.

Formái:

Egyéni:

erkölcsi: dicséretek (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi)

tárgyi: könyvjutalom

Csoportos:

erkölcsi: dicséretek (szaktanári, igazgatói, tantestületi)

kirándulás, kiállítás, stb

Érettségi

A szakgimnázium érettségi vizsgára és az OKJ-ben meghatározott ágazatokban munkakör betöltésére alkalmas szakmai érettségi vizsgára készít fel.

Iskolánkban a következő tantárgyakból kötelező érettségi vizsgát tenni.

1.Magyar nyelv és irodalom

2.Matematika

3.Történelem

4.Angol nyelv

5.Vendéglátás-turisztika

Szabadon választható tantárgyaink: a földrajz és informatika.

Az óratervbe beépített érettségi felkészítésre a tanulók előzetes jelentkezés alapján járhatnak.

Emelt szintű érettségi vizsgára egyéni felkészítés történik.

Középszintű szóbeli érettségi témakörei

MAGYAR IRODALOM

1.Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete

2.Arany János nagykőrösi korszaka

3.Ady Endre magyarság-versei

4.Babits Mihály, a filozófus költő

5.Kosztolányi Dezső epikája

6.Tétel: A személyes sors és a költői lét József Attila költészetében

7.Kölcsey Ferenc nemzet- és történelemszemlélete

8.Tétel: Móricz Zsigmond parasztábrázolása

9.A romantika világ-és emberszemlélete Vörösmarty Mihály költészetében

10.Balassi Bálint szerelmi költészete

11.Örkény István: Tóték

12.Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

13.A sorsszerűség Radnóti Miklós költészetében

14.Kertész Imre: Sorstalanság

15.Homérosz eposzai

16.A realista regény

17.William Shakespeare drámái

18.Madách Imre: Az ember tragédiája

19.Az impresszionizmus a képzőművészetben és az irodalomban

20.Krúdy Gyula novellisztikája

MAGYAR NYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ

1. A nyelv mint jelrendszer

2. A szóalkotás módjai

3. A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei

4. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra

5. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói

6. A magyar nyelv rokonságának főbb bizonyítékai

7. A nyelvújítás jelentősége, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása

8. Nyelvváltozatok- A társadalmi és területi nyelvváltozatok

9. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái

10. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre

11. A magánhangzók és a mássalhangzók rendszere; a hangok találkozása és helyesírásuk

12. A szófajok rendszere és az alapszófajok

13. Mondattan – az egyszerű mondat

14. A szövegtípusok - A hivatalos stílus

15. A szöveg és kommunikáció /A szöveg szóban és írásban

16. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai

17. Érvelés, megvitatás, vita

18. A publicisztikai stílus

19. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése és értelmezése.

20. Szóhasználat és stílus – a hangalak és a jelentés kapcsolatának stílusvizsgálata

TÖRTÉNELEM

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1/1Károly Róbert gazdasági reformjai

1/2A nagy földrajzi felfedezések és hatásuk Európára

1/3Az ipari forradalom menete és fontosabb következményei Angliában

1/4A nagy gazdasági világválság és megoldásának USA modellje

II. Népesség, település, életmód

2/5A középkori városok Magyarországon

2/6Magyarország népesedési viszonyai a XVIII. században

2/7A honfoglaló magyarság életmódja

2/8A tatárjárás következményei és a XIII. század társadalmi változásai

III. Egyén, közösség, társadalom

3/9Az athéni állam és társadalom Periklész korában

3/10A feudális magyar állam megszervezésének folyamata

3/11Gr. Széchenyi István és Kossuth Lajos reformprogramjai és vitájuk az 1840-es években

IV. Nemzetközi konfliktusok

4/12Hunyadi János törökellenes harcai

4/13Az I. világháború kirobbanásához vezető folyamatok

4/14Magyarország részvétele a II. világháborúban

4/15Az 1956-os magyar forradalom eseményei

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

5/16A dualista állam

5/17A XIX. század meghatározó ideológiái (nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus)!

5/18A nemzeti szocializmus és a náci propaganda

VI. Moder