magyar népdalok

Bodor Anikó

VAJDASÁGI MAGYARNÉPDALOK III.

FORUM

A kötet megjelenését a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumaés a Tartományi Oktatási és Mûvelõdési Titkárság támogatta

A sorozat eddigi kötetei:Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok, lírai dalok

(katonadalok, a hétköznap dalai, szerelmi, tréfás és egyéb dalok), Újvidék, 1997Bodor Anikó: Vajdasági magyar népdalok II.

(balladák, betyár- és pásztordalok), Újvidék, 1999

Kottagrafika

Bordás Szilárd

Bodor Anikó

VAJDASÁGI MAGYARNÉPDALOK III.

Párosítók, lakodalmasok, szerelmi dalok

Forum Könyvkiadó, ÚjvidékThurzó Lajos Közmûvelõdési Központ, Zenta

ELÕSZÓ

A Vajdasági magyar népdalok címû négy kötetre tervezett sorozat célja elsõsorban, hogy a vaj-dasági tarka eredetû magyar népesség népdalkincsének színe-javát a közmûvelõdéssel megismertes-se a közel fél évszázada folyó népzenei gyûjtések és a Zentai Múzeum keretében pár éve létrejöttnépzenei archívum alapján.

A sorozat I. és II. kötete (Lírai dalok és Balladák, betyár- és pásztordalok) már megjelent nyom-tatásban, sõt, a balladákhoz, betyár- és pásztordalokhoz lehetõségünk nyílt hangzó anyagot is mel-lékelni két hangkazetta formájában.

A most közlésre elkészült III. kötet párosítókat, lakodalmas szokásdalokat és szerelmi dalokattartalmaz.

A párosítók mûfaját a Vajdaságban már csak viszonylag kevés változat képviseli. A mûfaj eltû-nõben van, de hajdani gazdagságának szép példáit õrzik a gyûjtések.

A lakodalmasok száma bõségesebb, de ezek a szokásdalok, mint a nyelvterület nagy részén ál-talában, már csaknem egészen elvesztették szertartásos jellegüket. Az itt szereplõ szerelmi dalok asorozat I. kötetében közzétett szerelmi daloktól annyiban különböznek, hogy a népzenei gyakorlat-ban, lakodalmas funkcióban is elõfordulnak vagy elõfordultak. Köztük és a szertartásos funkcióbanszereplõ lakodalmas lírai dalok között nincs lényeges különbség sem mûfajban, sem szerkezetben,funkciójukat egyes vidékeink szokásrendje szabja meg. Az emberélet fordulóihoz kötõdõ vajdaságinépszokások élete közel sem egyformán eleven különbözõ tájainkon. Leggazdagabb az al-dunaiszékelyek és a bácskai Duna mente lakodalmas dalanyaga, de más vidékeinkrõl is kerültek elõ meg-lepõ régiségek.

Kihalófélben lévõ zenefolklórunk legsérülékenyebb része a népi elõadás. A teljesebb megisme-rés érdekében ehhez a kötethez is készítettünk hangzó mellékleteket stílusos népi elõadásban (CDformájában). Népzenekedvelõ ifjúságunk számára ezek jelentik a hangzó élményt, ami nélkülözhe-tetlen ahhoz, hogy a dalokat hiteles népi hangvétellel szólaltassák meg. A hangzó élmény nélküli,kottapapírról megszólaltatott dalok a népzenében stílusidegen elemek alkalmazásának buktatóit rej-tik, csakúgy, mint az önkényes, hiteltelen tolmácsolásét.

A kötet anyaga bizonyára meglepetést okoz a mai hagyományos lakodalmak dalainak és a lako-dalmas „muskátli” zenekarok repertoárjának ismeretében. Különösen a gazdag hagyományaikról hí-res tájegységeink dalai sínylették meg az idõ változásait. Régi lakodalmasaink többsége, sajnos, mamár nem gyûjthetõ, de önismeretre törekvõ ifjúságunk és hagyományápoló mozgalmaink sokat te-hetnek azért, hogy örökre el ne némuljanak.

Harmadik kötetünk anyaga 600 körüli változatot, ebbõl 226 dallamot, 20 võfélyrigmust és 54kurjantást közöl.

5

BEVEZETÕ

Kötetünk ezúttal olyan szokások dalait mutatja be, melyek az emberélet egyik legjelesebb for-dulójához, a párválasztáshoz és a házasságkötéshez kapcsolódnak: párosítókat és lakodalmasokat.Alkalomhoz kötött dalok csoportját képviseli mind a kettõ, régebben csak bizonyos alkalmakkorhangzottak el, ezért szertartásos jellegûek. A párosítók ilyen fajta jellege többé-kevésbé megmaradt.A lakodalmi rítusénekek száma azonban már igencsak megfogyatkozott.

Mindkét szokás dalos szokás. Különösen a lakodalom, ami még manapság is a legjelentõsebbmulatási alkalom.

A többé-kevésbé sajátos szokásdalok mellett, itt sor kerül a résztvevõk szinte teljes dalreperto-árjára, hangszeres zenéjére és táncára.

Nálunk egyik mûfajt sem gyûjtötték, azaz külön a mûfajokra irányuló módszeres gyûjtés nemfolyt. A népzenei gyûjtésekbõl ennek ellenére elég gazdag anyag maradt ránk. A pár éve létesült Vaj-dasági magyar népzenei archívum lehetõvé teszi, hogy népzenekutatásunkat megalapozó gyûjtõinkanyaga mellett számos amatõr gyûjtéshez is hozzájussunk, így a dalok segítségével mozaikszerûenösszeáll a kép a hajdani lakodalmak zenei anyagáról.

Lakodalmi ünnepség leírását dallammal együtt csak egyetlenegyet tettek közzé Horgosról még1942-ben, a Kalangya nevû folyóiratban. A tízoldalas híradás Hegedûs László tollából származik,aki a falu orvosa volt abban az idõben.1 A mellékelt hét kottapélda Kiss Lajos népzenekutatótól, leg-jelesebb gyûjtõnktõl származik. A cikk bevezetõje így hangzik: „A horgosi lakodalom leírásánál ta-pasztalatainkon kívül fõként Krekuska György tizenkilenc éves horgosi elsõ võfény elõadására tá-maszkodtunk. A dallamokat, ugyancsak Krekuska György elõadásából Kiss Lajos jegyezte le. A kö-zölt dallamok az újabb generáció új népdalstílusához tartozó dallamok. Igen keményvágású, õsi,jórészt ötfokú fordulatokkal telt dallamok ezek, pattogó, élénk táncritmussal. Még ha lassúbb tem-póban, »hallgatónak« éneklik is, keresztül érzik rajtuk a tánc ritmusa.” Ezzel a nálunk közölt lako-dalmi dalok sora be is zárult hosszabb idõre, legalábbis a Vajdaságban. A magyarországi MagyarNépzene Tára sorozat Lakodalom (MNT III/A B) és Párosítók (MNT IV) címû köteteiben azonbanKiss Lajos 1938-tól nálunk végzett gyûjtõmunkájának eredményei napvilágot láttak.2

Sajnálatos, hogy a lakodalom zenei anyagához szorosan kapcsolódó hangszeres zenét és tán-cokat nem kutatták érdemben, legfeljebb szórványosan.3 Ez a mulasztás már aligha tehetõ jóvánapjainkban.

6

1 Hegedûs: Horgosi lakodalom. Kalangya, 1942. jan.–febr. 31–41. lap. Idézet a 31. lapról.2 Lásd az irodalomjegyzéket. Az MNT megfelelõ köteteinek helységnévmutatója segítségével könnyen megta-

lálható a ránk vonatkozó szokásanyag.3 Debeljak, Margerita–Ilijin, Milica: Maðarske narodne igre iz Vojvodine. Novi Sad, 1953. Táncközlések Gom-

bosról, Doroszlóról, Bácskertesrõl és Horgosról a bokrétamozgalom kapcsán. Az MTA Zenetudományi Inté-zet Népáncosztályán található még egy tízpercnyi filmfelvétel is, melyet az 1970-es évek elején készítettek abecsei tanyavilágban, Dreán.

Lakodalmi szokásokkal foglalkozó néprajzi jellegû munkák azért születtek. Ilyenek Jung Ká-roly, Borús Rózsa és Kovács Endre gombosi, topolyai és doroszlói népszokásokat leíró munkái ésmég néhány kisebb-nagyobb tanulmány, amely a lakodalmi szokások egy kiragadott mozzanatát tár-gyalja, mint pl. a hajnali mosdatás, vagy néphit szempontjából közelíti meg a témát, esetleg egyeslakodalmi mûfajokat mutat be, mint a kurjantók és a võfélyrigmusok. Természetszerûleg, ezek aközlemények legfeljebb csak utalnak a lakodalmi dalokra, azoknak is csak a szövegére.4

A vajdasági párosítók és lakodalmi dalok jellemzõi

A magyar népzene mai állapotára az a tényállás érvényes, hogy dallam- és szövegmûfaj közöttalig van, vagy nincs is kapcsolat. Egy-egy dallamra több különféle szöveget énekelnek, melyekgyakran különféle mûfajokba tartoznak. Ugyanakkor azonos szövegek több különféle dallamon ismegszólalnak. A kapcsolat szorosabb a párosítók esetében, mivel itt találkozunk leginkább tipikuspárosító népdalokkal, melyek csak, vagy az esetek nagy többségében párosítókként hangzanak el(pl. 1–14. sz.). Lakodalmi dalainkra ez a viszony már nem jellemzõ, a dallamok szertartásos jelle-ge nálunk úgyszólván teljesen elveszett. A szöveg határozza meg, hogy odaillenek-e a lakodalmiszokások egyes mozzanataihoz. A ma divatos dalok ezt tanúsítják is. Esküvõre menet leginkább egyközkeletûvé vált katonadalt énekelnek mûdallamon Akkor szép a magyar lány, mikor koszorú van ahaján kezdettel. A menyasszonyi induló régi szertartásos dala helyett Móra István–Hoppe Rezsõszerzeménye szólal meg, a Lakodalom van a mi utcánkban kezdetû. Az újasszony- vagy menyasz-szonytánc „szertartásossá” vált dala egy 19. századi hangszeres fogantatású, kirívóan népdal-szerûtlen képzõdmény, a Jaj, de csinos menyecske lesz ebbõl a lányból, kerek kontyot csinálunk ahajából kezdettel. És még sorolhatnánk. Ez az anyag azonban kívül esik a zenefolklór tárgykörén.A folyamat valószínûleg régebben is így zajlott, mert a rítusénekek nagy része jövevény dallam, deezeket az idõk folyamán a népi gyakorlat saját képére formálta, hagyományba illõvé alakultak.

A magyar lakodalmi dalállomány egészére is nagyjából ugyanez az észrevétel érvényes, azzal akülönbséggel, hogy a nyelvterület bizonyos tájegységein élnek, vagy a gyûjtések idején még éltekrituális énekek is.

Kötetünk dallamaira a magyar népzene általános jellemzõi érvényesek, akár eredet és kor sze-rint, akár a lakodalom költészetének változatos mûfajai szempontjából tekintjük. Elõfordulnak ben-ne kötetlen szerkezetek, mint az ütempár és a recitativ5 és strofikus dalok, melyek jobbára négyso-ros versszakokból építkeznek, de a sorok száma rendhagyóan több vagy kevesebb is lehet (5-6, vagy3 sor, nagyon ritkán 2 sor). A strofikus dalokat kor és eredet szerint szokásos felosztani régi stílus-ra, új stílusra és jövevény rétegre (vegyes osztály).

A régi stílus (A osztály) népzenénk õsrétegét, vagy annak szellemében keletkezett fejleménye-ket képviseli. Ennek a honfoglalás elõtti örökségnek nagyjából két rétege különböztethetõ meg: egy

7

4 Lásd az irodalomjegyzéket: Jung Károly: Az emberélet fordulói, 1978Borús Rózsa: Topolyai népszokások, 1981Kovács Endre: Bölcsõtõl a koporsóig, 1988Jung Károly: A lakodalmi hajnali mosdatás kérdéséhez, 1992 Tóth Ferenc: Néphit és népszokások rendszere Ürményházán a szerelemtõl a keresztelõig, 1975Matijevics Lajos: Vajdasági sirató-paródiaszövegek, 1973Sinkovits Ferenc: Csantavéri falusi lakodalom a kurjantók tükrében, 1974Borús Rózsa: Bácskai lakodalmasok, 1998

5 Ütempáros szerkezet: 86., 88., 89. sz., ill. ehhez hasonló a Katekizmusi ének, 81. sz. Recitativ a 152–155. sz.

ötfokú, nagy terjedelmû, ereszkedõ vonalú kvintváltó ótörök réteg, és egy kis lépésekben mozgó di-atonikus, szintén ereszkedõ vonalú ugor réteg (az ún. ugor-ereszkedõk vagy sirató stílus csoportja).6

Az új stílus (B osztály) népzenénk legfiatalabb rétege. Ennek a stílusnak is elkülönül két cso-portja: egy régebbi, kis szótagszámú, kisebb hangterjedelmû, és egy magasabb szótagszámú, nagyhangterjedelmû csoport, a tulajdonképpeni új stílus, amely a 19. század 80-as éveiben „robbant” kiaz új társadalmi viszonyok kifejezõjeként a régi zenei örökség és az idegen hatások szerveseggyéolvasztásával.7 Ez a stílus a párosítók között nem szerepel.

A jövevény réteg (C osztály) népzenénknek olyan dalait képviseli, melyek idegenbõl vagy mû-zenébõl honosodtak meg és hasonultak többé-kevésbé a hagyomány törzsrétegéhez. Ezek kisebbalcsoportokat képeznek, mint pl. a Rákóczi-dallamkör, a fríg szextre épített hangkészletek, a dúr-kvintváltók, a szaffikus formák, a refrénes formák, a kupolaszerû dallamvonalak és a moderndúr-hexachord dallamok stb.8 A párosítók javarészt ebbõl az osztályból toborozzák dallamaikat, ha-sonlóképpen a lakodalom alkalmi dalai vacsora közben, a menyasszonytánc és a hajnali mosdatásdallamai, továbbá a táncdallamok tetemes hányada.

A lakodalom költészete mûfajok szempontjából is elég színes. Rítusénekek, lírai dalok, sirató-énekek, oktató- és vallásos énekek, rigmusok, kurjantások, prózában mondott köszöntõk, találóskérdések, dramatizált alakoskodások stb. tartoznak ebbe a tárgykörbe. A rítusénekek a lakodalomegyes mozzanatait kísérik, szinte illusztrálják. Ebbe a kategóriába tartoznak a bukovinai menyasz-szonybúcsúzók (57–58. sz.), a menyasszonyi induló (62–63. sz.), a bukovinai menyasszonykísérõk(65–66. sz.), a bácskertesi menyasszonyfektetõ rítusában a kikérés táncra (94. sz.), a bukovinai kon-tyolási dalok és táncok (102–104. sz.), a paródiává vált doroszlói újasszony-bemutató (105. sz.), abácskertesi hajnali mosdatás (113. sz.) és a bukovinai vendégküldõk (114–115. sz.). Valamennyi azal-dunai székelyek és a bácskai Duna mente hagyományait képviseli, kivételt képez a hajdan álta-lánosan ismert menyasszonyi induló (62–63. sz.). Néhány ének valamikori szertartásos mivoltátcsupán feltételezhetjük szövege és dallama alapján (pl. 22., 22 j., 56. sz., és a szentmihályi meny-asszony-búcsúztató hangszeres zenekari dallama, 61. sz.).

Vajdasági népzenei dialektusok

Vajdaság magyarsága eredetében igencsak tarka képet mutat. A vidék magyarsága a török meg-szállás alatt szinte teljesen kipusztult. A török leverése után, mint osztrák kincstári birtokra, nagyszámban költöztettek ide németeket, így a magyarok újratelepítése csak az 1700-as évek közepétõlfolyt Magyarország szinte minden megyéjébõl. A Duna mellékére és a Szerémségbe dunántúli tele-pesek érkeztek, de Bácskertes lakóinak egy része a felföldi Nyitra megyébõl származik. A Duna

8

6 Az ótörök csoport képviselõi, pl. 57., 64., 72., 111–112., 121., 175., 213–219. sz., de még sorolhatnánk, mertez a csoport igen népes.Az ugor-ereszkedõk száma kevesebb, pl. 16., 22 j., 46–47., 61., 76., 100., 102–103., 105. sz., de ez sem ki-merítõ felsorolás.

7 Az új stílus archaikus példái: 42., 55., 123–124., 131., 223. sz.A kifejlett új stílus példái a lakodalmi menetdalok túlnyomó többsége. A legnagyobb, 12 hangot bejáró kivé-teles terjedelem ugyan nem fordul elõ közöttük, de 11 hanglépcsõt jár be, pl. a 21., 138., 146. sz.

8 Néhány képviselõjüket felsoroljuk. A Rákóczi-dallamkörbe tartoznak, pl. 10–12., részben a 49–50., 89., 113.sz. Fríg szext vázra épült a 101. és 104. sz., dúr kvintváltó a 33. sz. és dúr kvintváltó alakban is él a meny-asszonytáncra-kikérõ féldallam is, a 94. sz. Szaffikus formák, pl. a 8–14., a 156–158. és a 200–202. sz., ku-polaszerû dallamvonalat ír le a 110. és a 129–130. sz. Modern dúr-hexachord dallamok a Katekizmusi énekés a Kánai menyegzõ éneke, 81–82. sz. stb.

menti Bácskertes, Doroszló és Gombos a mai napig õrzi népviseletét. A bácskai magyarok fõként aJászságról, Palócföldrõl, Nagy- és Kiskunságról érkeztek. A bánáti dohányosok Szeged és vidéké-nek kirajzásai, de a Felvidékrõl is sokan költöztek ide. Az Al-Duna szabályozásának munkálatairatelepült három bukovinai falu az 1880-as évek elején Pancsova környékére. Közös származásuk tu-data és székely nyelvjárásuk ma is eleven.

Ez a tarka eredet régi népzenéjükön is megmutatkozik, bár a bácskai Duna mente és az Al-Du-na kivételével a vajdasági magyarság mára már többé-kevésbé „polgárosult”, miután régi hagyomá-nyaihoz nem ragaszkodott olyan szívósan, mint az al-dunaiak és a bácskai Duna mentiek saját ha-gyományaik bizonyos részeihez.

Vajdaság zenefolklórjában a magyar nyelvterület egészére érvényes öt népzenei dialektus közülhárom is megtalálható: a dunántúli, az alföldi és az erdélyi. Ez a tagoltság csak a régi réteg dallamai-ban érvényesül, tehát manapság már egyre kevésbé.

A Dunántúl stílusjegyei és dallamtípusai a bácskai Duna mentén tapasztalhatók, és részben aSzerémségben, de innen kevés az adatunk. Legjellemzõbb közös vonás a lánykarikázók megléte, adoroszlói csiraj és a gombosi tüsköm (213–226. sz.). A Széles a Duna kezdetû párosítók fríg alakjais csak itt fordul elõ (és Szerémségben, 10–12. sz.). A fríg hajlam a Zúg az erdõ párosítótípus vál-tozataiban is felbukkan (4. sz.). Gomboson került elõ egyetlen változata egy olyan menyasszonykí-sérõnek (64. sz.), mely a 19. században népszerû táncdalként élt, de mostanra már elég kevés gyûj-tött példánya maradt, az is fõként a Duna menti Dávodon, Gombostól északra. Maga a dallam egyiknépszerû ugrósunk (175. sz.) negyedessé szélesített változata. Csak a Duna mentére jellemzõ típusa Kurta farkú fecske kezdetû dal (111–112. sz.). Hosszú ideig úgy tartották nyilván, mint kizárólagbácskertesit. Újabban Doroszlóról is elõkerült a bácskertesitõl eltérõ szöveggel. Ugyancsak itt találtritkaság a doroszlói újasszony-bemutató paródia (105. sz.). Az ugor-ereszkedõk csoportjába tartozófelezõ tizenkettes parlando dallam típusa két egymástól távol esõ területen jelentkezik: Székelyföl-dön és az Alföldön. Közeli változatát Baranyában lakodalmas menyasszonysiratóként énekelték adoroszlóival rokon szöveggel. A doroszlói paródia dallama 6 szótagos lekerekedett kis egész forma.A Duna mentén ismert mind 12, mind 6 szótagos alakja balladás szövegekkel.

Mint tudjuk, a bácskertesiek egy része az északi Nyitra megyébõl települt. Népdalaik azonbaninkább dunántúli vonásokat viselnek, de a Duna menti tájegység sajátos színfoltját képviselik. Azészaki eredetet dalhagyományukban nem sikerült megragadni. A Rákóczi-nóta rokonságába tartozika hajnali mosdatás kihalt szokásának megmaradt dallama (113. sz.), ez egyedül Bácskertesen kerültelõ. A menyasszonyfektetés szertartásai közül a kikérés táncra szintén kizárólag náluk bukkan fel(94. sz.). Ennek rítuséneke egy dúr kvintváltó dallam alsó fele, lehetséges, hogy a bácskertesiekészaki eredetének zenei emléke. A dallam a nyelvterület északi sávjában fordul elõ NyitrátólBeregig, mint a menyasszonyfektetés jellemzõ szertartásos éneke, akár négysoros, akár kétsorosalakban. Még egy furcsa régiség van náluk jelen a ma már csak színpadon táncolt sámlis tánc kísé-rõdallamában, egy 16. század végi gyûjteményben felbukkanó Heiducken Dantz nevû hangszereseredetû dallam (159. sz.).

A bácskai Duna mente a dunántúli jelleg mellett az alföldi dialektussal is rokon. Ennek nyilván-való jele az új stílusú dalok ismeretének nagy mennyisége. Még egy sajátsága ennek a tájegységnekaz erõs vonzódás a népies mûdalok és nóták világához.

Az Alföld stílusjegyei érvényesek nálunk legáltalánosabban. Vajdaság magyarságának tetemesrésze mára már viszonylag egységesen ebbe a dialektusba tartozik. Különféle eredetû örökségükolykor töredékekben még itt-ott fellelhetõ (pl. a palócoknál és északkeleten honos 51. sz.). Az Al-föld földrajzilag is, az új befogadására is egyaránt nyitott terület. Ez az új stílus birodalma. Itt csen-dülnek fel az új stílus egészséges, szép példái romlatlan, stílusos elõadásban. Nagy hátrány az egy-ségesnek tekintett terület anyagismerete szempontjából, hogy Közép- és Dél-Bácskában, ugyanígyKözép- és Dél-Bánátban sok a népzeneileg feltáratlan „fehér folt”. Azért errõl a tájegységrõl is ke-

9

rültek elõ sajátos típusok. Ilyen a dél-alföldi ugrósok egyik jellemzõ táncdallama (204–208. sz.),melynek egyre több változatát ismerhetjük meg. Elterjedtsége elég nagy területet befed, a Dunamentén is gyûjtötték, de leggazdagabb lelõhelye északon van, a Tisza mindkét oldalán. Sokféle szö-veggel fordul elõ, fõleg mint tréfás táncnóta. Ritmikailag is többarcú: szinkópás ugrós, elnyújtottsorvégi szinkópával csárdás, negyedekbe augmentáltan lassú csárdás, végül tánclüktetés nélküli par-lando-rubato. Ugyancsak népes változatkörrel képviseli ezt a térséget egy szaffikus formájú, pajzánszövegû ugrós (200–202. sz.), melyet fõként dunántúlinak tartanak. Csak Észak-Bánátból ismertükmeg azt az archaikus dallamot, melyre a menyasszony-búcsúztatók és menetdalok régebbi versét, aJól meggondold, kislány kezdetût éneklik (22. sz.). Egyedi adat a magyarszentmihályi menyasz-szony-búcsúztató rigmus zenekari kíséretben megszólaló dallam is (61. sz.). Ez a felezõ tizenkettesparlando a Duna mentén is feltûnik (6 szótagosra lekerekedett kis egész formában újasszonybemu-tató-paródiaként 105. sz.), mint fentebb már említettük. Egyik jelentõs ugor-ereszkedõ típusunk,leggazdagabb lelõhelye Észak-Bánát, de hajdanán elterjedtebb lehetett, mert Közép-Bácskából isgyûjtötték. Érdekes színfolt még a szintén egyedi csantavéri võlegénycsúfoló is (54. sz.). Háromso-ros, rendhagyó formájú ugyan, de felezõ tizenkettes parlando lévén ennek a dallamkörnek hajdanilakodalmi jelentõségét látszik igazolni. Csak Dél-Bánátban, Torontálvásárhelyen gyûjtötték nálunka középkori volta dallamra énekelt Legényválogató dalt (75. sz.).

Erdély népzene-dialektusába a vajdasági, al-dunai székelyek tartoznak. Saját dialektusuk leg-több típusát õk õrizték meg legjobban. A lakodalom egyes mozzanataihoz kapcsolódó dalok közüla menyasszonybúcsúzók (57–58. sz.), a menyasszonykísérõk (65–66. sz.), a kontyolási dalok és tán-cok (101–104. sz.) és a vendégküldõk (114–115. sz.) csak a bukovinaiakra jellemzõk. A meny-asszonykísérõk-menyasszonycsúfolók (65–66. sz.) drm dallammag körül mozgó hangkészlete azún. zsoltártípus régi, nemzetek feletti örökségének feszes lüktetésû példái, amit nálunk csak az al-dunaiaknál találhatunk meg. Az egyik „legbukovinaibb” dallamon éneklik házasságról moralizálódalukat a lakodalom alkalmi dalai között (76. sz.). Ez az egyik legtöbbet megszólaló dallamuk kü-lönféle szövegekkel, fõleg keservesekkel. Õk õrizték meg legtöbb változatát a sirató stílus egyik fe-szes táncdallá stilizálódott alakjának (46–47. sz.) amelyre a paptánc második táncát járják silladrivagy csoszogtatós tánc néven. Rájuk jellemzõ továbbá a kanásztáncritmusú olájos magasjárású vál-tozata, a vornyiktánc leggyakoribb dallama (170–172. sz.). Székely dallamtípusok továbbá az Én ül-tettem a rózsafát és az Édesanyám mondta nékem kezdetû lakodalmas vonatkozású dalok (119–120.sz.), továbbá egy 7 szótagos dudanóta táncdallam (192. sz.).

A bukovinaiak hagyományos táncéletében az idegenes elemeknek már sokkal nagyobb a jelen-tõsége, mint a régi székely táncoknak. A 19. századi németes-polgári divattáncokat vallják sajátjuk-nak, mint a Hétfélés nevû ciklus is. Ezek annak idején bukovinai németek és lengyelek közvetítésé-vel terjedtek. A régi székely anyag már csak töredékes, megkopott formában volt hozzáférhetõ agyûjtések számára. A székely anyag maradványai a lakodalmi 6/8-os nõi körtáncok, a kontyolók,melyek dallamai alkalmazkodó ritmusú dudanóták (102–104. sz.), és a szóló és páros formában haj-dan egyaránt táncolt silladri (46–48. sz.). A mai al-dunai hagyományápoló tánccsoportok hevesentiltakoznak az ellen, hogy a silladrit valaha is táncolták volna.

A közreadás szempontjai

Jelenlegi gyûjteményünk a vajdasági párosítók és lakodalmi dalok pillanatnyilag valamilyenformában hozzáférhetõ dalanyagát tartalmazza. Egy részük már megjelent kiadványokból, más ré-szük a Vajdasági magyar népzenei archívum gépi felvételeibõl, elenyészõ részük pedig kéziratbólszármazik. A kötet alapjául a Magyar Népzene Tára sorozat Lakodalom és Párosítók címû kötetei(MNT III/A, B és MNT IV.) szolgáltak. A kötet tehát két fõ részre oszlik: I. Párosítók (1–19. sz.) ésII. Lakodalmasok (20–226. sz.).

10

I. A párosítók vajdasági példái egyértelmûen a mûfajt képviselik, csoportjuk viszonylag köny-nyen behatárolható. Néhányat kihagytunk a közlésbõl, részint, mert dallamuk annyira idegen, hogyterjesztésre érdemtelen, részint, mert ún. revival (iskola, rádió, gramofon útján visszatanult) példá-kat képviselnek, részint, mert a summásdalokkal, betyárdalokkal vagy katonadalokkal annyira ösz-szekeveredtek, hogy párosító mivoltuk már kétséges. Az ilyenek száma azonban elenyészõ. Ez amûfaj már úgyszólván kihaltnak tekinthetõ, de szerencsére a gyûjtések sokat megõriztek belõle azutókor számára.

II. A lakodalom máig élõ szokás, a zenés mulatságok legjelentõsebbike. A szokásokhoz kapcso-lódó dalok oroszlánrésze már elvesztette sajátos szertartásos jellegét, mint ahogy maguk a szokásokis nagyobbára elvesztek. A tapasztalható változások kétfélék. Egyrészt a rituális mozzanatokhoznépzeneidegen alkotások igyekeznek kapcsolódni, másrészt a lakodalmi alkalmazású hagyományosdalok jellege többé nem szertartásos, hanem egyszerûen csak szerelmi, lírai dal. Hegedûs Lászlóhorgosi lakodalmas dalai közül valamennyi ilyen már 1942-ben: egyszerûen csak a lakodalom né-hány epizódjában felhangzó lírai népdalok. Voltaképpen még szövegeikben sem kapcsolódnak ah-hoz a mozzanathoz, amelyben éneklik õket. Néhányuk kötetünkben is szerepel (20., 38., 137. sz.),a többi már zömmel napvilágot látott katona- és lírai dalként a Vajdasági magyar népdalok I. köte-tében (VMND I: 21., 139., 146. sz.), egy pedig egy régebbi kiadványban (Tiszából: 144. sz.). (KissLajos horgosi kötetében valamennyi szerepel. HN: 91., 93., 115., 130., 138., 143., 152. sz.)

A népzeneidegen dalokkal nem foglalkozunk, mert a hagyomány keretén zömmel kívül esnek. A hagyományos lírai dalok lakodalmas mivoltának eldöntése már komolyabb gondot jelentett.

A rítusénekekhez hasonlóan, melyek úgyszólván illusztrálják azt a mozzanatot, amelyhez szegõd-tek, a lakodalmas vonatkozású lírai daloknál is elsõdlegesen a szöveg a meghatározó. Elvben olyandalokra támaszkodtunk, melyeknek lakodalmas szerepe a gyûjtésekbõl vagy saját tapasztalataink-ból ismert. Szövegváltozataikat is figyelembe vettük, még ha ezek lakodalmas funkciója ismeretlenvolt is. Ezenkívül olyan dalokat vettünk tekintetbe még, melyek hagyományos dallamához valami-lyen lakodalmas vonatkozású szöveg is kapcsolódik néhány, vagy csak egyetlen versszak erejéig.Nemritkán a strófa egy-egy részletében jelentkezik csupán lakodalmi vonatkozás. Az ilyen dalokzöme új stílusú, de a hagyományos dallamok egyéb rétegeiben is akad belõlük bõven. Általános jel-lemzõjük, hogy egy-egy népszerû dallamhoz önmagukban is önálló lírai versszakok egész sokasá-ga fûzõdik, melyek tartalmilag nem is feltétlen kívánkoznak egybe, inkább csak hangulatilag, érzel-mileg rokonok, sokszor még ennél is lazább a kapcsolatuk, vagy nincs is. Egy bizonyos dallammalfelhangzó szövegek összességét nem is szokás egy dalként énekelni. Ritka eset, ha a strófák sor-rendje nem változtatható, mert mondanivalójuk logikailag is egybetartozik (pl. a 182. sz.). Ezekalapján nem is furcsa, ha lakodalmi vonatkozású dalaink közül nem egynek katonadal szövegei isvannak, sõt, némelyikük egyenesen katonadalként közismert.

A menyegzõi szertartások dalainak teljesebb megértése céljából, bevezetõül vázlatosan áttekint-jük a zenével kapcsolatos lakodalmi szokások egészét.

A szokások zenei anyagát a Népzene Tára lakodalmas kötete alapján két fõ részre osztottuk: egy„szertartásos” és egy szórakoztató részre. A szertartásos tömböt tovább tagoltuk alfejezetekre: 1. Alakodalom egyes mozzanataihoz kapcsolódó dalok és táncok (20–118. sz.) és 2. Egyéb lakodalmidalok (119–146. sz.). A szórakoztató anyagot úgyszintén két fejezetre osztottuk: 3. Lakodalmas já-tékok, szórakoztató táncos társasjátékok (147–169. sz.) és 4. Egyéb tréfás dalok és táncok, kariká-zók (170–226. sz.).

1. A lakodalom egyes mozzanataihoz helyeztük el az olyan dalokat, melyeknek szerepe a gyûj-tésekbõl ismert. A bukovinai paptáncok kivételével egészen a menyasszony-búcsúztatásig szinte ki-zárólag új stílusú lírai dalok tömegével találkoztunk. Ráadásul ezek lakodalmi szerepe sem határoz-ható meg pontosan, csak annyira, hogy „lakodalmas”. Zömmel a menetdalok közé kerültek. A me-netdaloknak nincsenek szigorúbb szertartásos követelményei. A szövegek, illetve vonatkozó strófá-

11

ik logikája és az MNT-ben esetleg ritkán fellelhetõ szövegpárhuzamok alapján soroltuk õket az es-küvõ elõtti vagy utáni mozzanatokba. Az ismert funkciójú változatok bizonyos „lakodalmas szöveg-motívum-csoportokat” hoztak létre, terjedelmük nem több egy strófánál, mint pl. a Szépen úszik avadkácsa a vízen, az Új a kocsim, vasaltatni akarom, a Sej, liba, liba stb. Ezeket egy helyre csopor-tosítottuk. A dallamokkal elõforduló valamennyi lírai versszakot is ide csatoltuk. A sok strófa a dal-lamok népszerûségét tanúsítja. Kivételt a katonaszövegekkel tettünk, mert ezek közlése már túlzot-tan felhígítaná a kötet anyagát.

A menetdalokhoz hasonló jellegû dalok, függetlenül dallamaik régi vagy új stílusú mivoltától,elõfordulnak még egyéb szertartások között is, mint pl. a menyasszonybúcsúzó, menyasszonykísé-rõ, a menyasszony érkezése, menyasszonytánc vagy újasszonytánc és vendégküldõ (59., 67–68.,71–74., 95–99., 106–112., 117. sz.). Ezek is kialakítanak bizonyos „lakodalmas szövegmotívum-csoportokat”. A közlési eljárás itt is ugyanaz, mint a menetdalok esetében. Néhány dallamnak vantöbbféle különbözõ szerepkörbe illõ strófája is. Ilyen esetben dönteni kellett, hogy a lakodalom me-lyik mozzanatához csatoljuk a dalt. A menyasszony érkezésekor általában elhangzó divatos Édes-anyám, adjon isten jó estét strófa (71–74. sz.) elõfordul, pl. még a bukovinai újasszonytánc dalábanés az egyéb lakodalmi dalok között (106., 136–137. sz.), a horgosiak felvirágozáskor énekelt líraistrófái (20. sz.) hasonlóképpen (pl. 36., 132–135. sz.).

2. Az egyéb lakodalmi dalok fejezetébe kerültek mindazok – a fent említett tapasztalatok logiká-ja alapján – lakodalmas vonatkozásúnak tartható lírai szövegek, melyek lakodalmi szerepe ismeret-len, vagy az egyéb mozzanatokban felbukkant „lakodalmas szövegmotívum-csoportokba” nem tar-toznak, de lakodalmas szerepük nagyon valószínû, és van saját szövegvonzáskörük (119–146. sz.).

3. A lakodalom szórakoztató anyagát a lakodalmas játékok, szórakoztató táncos társasjátékokképezik. Az itt elõforduló mûfajok közül, amennyiben nálunk is megtalálhatók, minél többet igye-keztünk közölni, függetlenül attól, hogy tudunk-e lakodalmas szerepükrõl vagy egyéb funkciójuk-ról. Ilyenek pl. a Lányom, lányom, gyöngyvirágom kezdetû ének képviselõi (156–158. sz.). A lako-dalmi mulatságoknak ezek a fajtái ma már úgyis a múlté. A szórakozás jóval szervezetlenebbül fo-lyik. Ma már alig akad valaki, aki ismeri ezeket a játékokat és táncokat.

4. Elfelejtett régi táncaink dallamai kerültek fõként az Egyéb tréfás dalok és táncok fejezetébe.A táncok kihalásával a dallamok is lassan pusztulásra ítéltek. Nem haszontalan minél többet megis-merni belõlük. Ezenfelül sokuknak van lakodalmas vonatkozású szövege is. A fejezetbe külön cso-portot képviselnek a Duna menti karikázók. A csiraj és tüsköm még élnek ugyan, de dallamaik márzömmel hagyományidegen vagy perifériális értékek. Itt csak a romlatlan karikázódallamokat közöl-jük.

Válogatásunkat elsõsorban a lakodalmi funkció és a szöveg határozta meg, de a dallamok ha-gyományosságára is ügyeltünk. A mûdaloktól, mûdalos-idegenes képzõdményektõl eltekintettünk,ha csak lehetett. A lakodalom egyes mozzanataiban szerepelnek idegenes dallamok, különösen azindulóknál (69-70., 118. sz.). A hitelesség kedvéért közöljük ezeket is.

Kötetünk 226 kottás dallamot tesz közzé. Ez a szám jóval több változatot takar, amit az egyes da-lok alatt szereplõ énekesnevek is tanúsítanak. Vannak roppant népszerû dallamaink, melyeket széleskörben ismernek, és sokan sokféle szöveggel énekelnek még ma is. Ez a tény a hagyomány eleven-ségérõl tanúskodik. Az élõ hagyomány bizonyítéka a sok változat. A változatokból igyekeztünk mi-nél többet közölni. A kisebb eltéréseket a kottán is, szövegben is jelöljük. (A kottán számmal, a vers-szakokban dõlt betûvel.) Kisebb dallameltérés, de nagyobb szövegeltérés esetén a szövegeket külön,a dal száma alatt ugyanazon számozással, de az ábécé betûivel látjuk el. Így teszünk akkor is, ha aszövegváltozat romlott vagy mûdallamon hangzik el. Az ábécé betûit használjuk a võfélyverseknél éskurjantásoknál is. Ugyanannak a dallamtípusnak nagyobb eltéréseket mutató változatait külön szám-mal látjuk el. A kottás dallamok és az ábécé betûivel számozott szövegeltéréseik mennyisége így ösz-szesen 300 strofikus, 4 ütempáros és 4 recitativ szerkezet. A strofikus dallamok kor és eredet szerint

12

így oszlanak meg: a régi stílust vagy annak mintájára létrejött alakulatokat 104, az új stílust 66, a jö-vevény réteget pedig 130 dallam képviseli. Mint a számok is mutatják, a régi stílus képviselõinekrészvételi aránya igen jelentõs, az új stílusúaké viszont a látszat ellenére sem olyan meghatározó.Csak a lakodalomban fordulnak elõ, a párosítók mûfajában nem. Az új stílus zömmel hagyományosdallamokat vonultat fel. Közülük kirí idegenszerûségével a bácskertesi menyasszonykísérõ (67. sz.)és még néhány szövegrokonság miatt közölt dal kihagyott dallama. A jövevény réteg képviselõi sze-repelnek legnagyobb százalékban. Ezek döntõ hányada már a hagyomány törzstagjává alakult, mintpl. a párosítók zöme, egy részük még átmeneti jegyeket visel, mint a vacsora alatt énekelt alkalmi da-lok többsége. Legidegenszerûbb dallamai: a menyasszony érkezésekor elhangzó induló (70. sz.), egyivónóta (93. sz.), a Klapka-induló (118. sz.) és a lósirató egyik vallásos ponyvadallama (150. sz.). Ide-gen dallamok elõfordulnak még olyan szövegekkel is, melyeket a szövegrokonság kapcsán közöl-tünk, de dallamaikat kihagytuk. (Mennyiségük összesen 10 db a közzétett dallamokon kívül.)

A kottákat közös záróhangra, g1-re transzponáltuk. Ez természetesen nem kötelez az elõadáshangnemére.

Miután a dalok közlésrendjét mûfaji és szövegszempontú elvek szabják meg, a dallamok össze-tartozása így elsikkad, mert a rokon dallamok egymástól távol esnek. Amennyiben a funkció és aszöveg megengedi, a közeli változatokat egy csoportban közöljük. Egyébként a dallamok egymásközötti kapcsolatára a jegyzetekben utalunk.

A lírai dalok mozaikszerû strófakapcsolataiból adódóan, nemritkán a rokon versszakok is távolkerülnek egymástól. Ezek a versszakok betûrendes mutatója segítségével könnyen megtalálhatók.Távolabbi szöveghasonlóságokra szintén a jegyzetekben utalunk.

A dalszövegeket a gyûjtött tájnyelvi alakban közöljük. A hiteles énekléshez tartozik a tájnyelvízeinek életre keltése is. Ez legsikeresebb akkor, ha saját környezetünk tájnyelvével próbálkozunk.A papírszagú szövegejtést minden esetre kerüljük! A „mûveltek” nyílt e hangot kidomborító „me-kegése” abból a tévhitbõl ered, ami az írott szöveget fogadja el mindenekfelett mérvadónak, mertaz az irodalmi, a gyakorlatot meg figyelmen kívül hagyja. Pedig írásjeleink elégtelenségébõl adó-dóan élõ beszédünk számtalan árnyalatát képtelenek vagyunk jelölni. A nálunk általánosnak tekint-hetõ középzárt ë hangra nincs helyesírási jelünk. Az élõ beszéd a magyar nyelv „mekegõ” jellegéta gyakorlatban számos árnyalattal ellensúlyozza az e és é hangok közötti átmenetekkel. Szövege-inkben a középzárt ë szerepel mindenütt, ahol megjelenik. Miután sok árnyalatával találkozunk,nem könnyû eldönteni, hol szabjunk határt a jelölésének. Ahol nem jelöljük, még nem biztos, hogypapírközeli kiejtést takar.

Vajdaság tarka eredetû magyarságának, szerencsére, a mai napig sok tájnyelve él. A magyarnyelvtanárok gyakran helytelenül üldözik ezeket, részint, mert az irodalmi nyelv elsajátításánakakadályát látják bennük, részint, mert a tájnyelv használatát a mûveletlenség fokmérõjének tekintik.Ugyanakkor olyan közegben élünk, ahol az idegen nyelv ismerete elengedhetetlen, és olyan korban,amikor más világnyelvek ismerete is kívánatos. Többen sikeresen meg is birkóznak a követelmé-nyekkel. Érthetetlen, hogy miért pont saját környezetünk tájnyelve akadályozza az irodalmi nyelvelsajátítását? Az irodalmi nyelv megtanításának feladata és a választékos kifejezõkészségre való ne-velés még nem egyértelmû a népnyelv kiirtásával.

Örvendetes, hogy a Duna menti települések, az al-dunai székelyek és a bánáti ö-zõ nyelvjárásútájegységek, bár sok üldöztetésnek voltak és vannak kitéve az irodalmi beszéd szószólóinak részé-rõl, az utóbbi idõben tudatosan ápolják és õrzik saját nyelvjárásukat. Sajátságaikat csak rövidenérintjük.

Legjellegzetesebb tájnyelvet a bácskertesiek õriznek. Jellemzõik a magas a és mély á hangok(ănyâm), az ö-õ és ü-û hangok helyett az ë-é és i-í hangok használata (pl. këtik, eskivé = kötik, es-küvõ), rövid mássalhangzók jelentkezése a hosszúk helyett, különösen a szóvégeken (pl. it, âlni =itt, állni) stb.

13

Sajátos az al-dunaiak székely nyelvjárása is, melyben a nyílt e hangok „tájnyelvi” jelenségkéntfordulnak elõ a középzárt ë-kel együtt. A középzárt ë-k számunkra váratlan helyen bukkannak fel,mint pl. hëzzám (hozzám helyett), ës (is helyett), szüvemët (szívemet helyett). Nyílt e-k hangzanaka te, le, ne, se szócskákban, fël és bé a fel és be helyett.

A Duna menti és szerémségi magyar népnyelvben a „germanizmus” jelenségével is találkozunk.Az ilyen kifejezések, mint be van kötve, el van zárva stb. alakja így módosul: be van köttel, el vanzárra’ stb.

A szegedi dohányosok ö-zõ nyelvjárását beszéli a bánáti magyarság nagy része, de a bácskaiakközül is kevesebben (pl. Kanizsa környéke, különösen Adorján). Az ö hang általában a középzárt ëhelyén jelenik meg.

A régies népnyelvben a mai menni, sírni stb. helyett gyakran hallani mënnyi, sírnyi alakokat, ez-zel szemben a lány, legény leggyakrabban így hangzik: lán, legín (legén). A -ban, -ben szóvégzõdé-sek helyett -ba, -be hallatszik, vagy a mássalhangzók rovására meghosszabbodnak magánhangzók(á’ni, gondója stb.) még a mai nyelvben is. Jelen vannak még a helytelen igemódhasználatok is,vagy a helyes irodalmi beszédben nem szereplõ igealakok, mint a szúri, kötte stb. (szúrja, kötöttehelyett). Sok helyen az ly hang l-ként szerepel, még írásban is, pl. Körmöci Miklós võfélykönyvé-ben. Az ilyen jelenségeket fonetikus lejegyzésben közöljük.

Két sok versszakos dalunk, a Legényválogató és a Kánai menyegzõ énekében (75., 82. sz.) a fej-bõl megtanulásban írott forma is segített. A kiejtésben ilyenkor a hasonulás gyakran elmarad, és be-tû szerint halljuk a szavakat: szed/jek, szólít/ja, lát/ja, felhajt/ja, ad/ja, mind/járt.

Ez a néhány kiragadott jelenség távolról sem érzékelteti a vajdasági magyar tájnyelvek gazdag-ságát és azok tartalmi összetevõit.

14

A KÖTET ANYAGÁNAK GYÛJTÕI

15

Balogh S.Barsi TiborBartók BélaBartucz SzilveszterBégel AndrásBegovics ImreBodor Anikó Bodor GézaBorús RózsaBorús SándorBurány BélaDévavári Beszédes ValériaDobó MártaFábri JenõFaragó K.Felföldi LászlóGábor J.Gubás J.Juhász AntalKálmány LajosKirály ErnõKiss Lajos

Kónya SándorKovács EndreLackó IllésMarásek GáspárMartin GyörgyMóricz K.Nagy Abonyi ÁgnesNagy AlbertNémeth IstvánOlsvai ImrePaksa KatalinPalatinus ImreSilling IstvánSzékely MáriaSzemerédi MagdaSzöllõsy Vágó VeronikaTripolsky GézaVarga AttilaVásárhelyi TamásVolly IstvánWilhelm József

BETÛ- ÉS ZENEI JELEK

szed/jek = betû szerinti kiejtés (hosszú szövegekben pl. Kádár István 54. sz.: kard/ját)ë = középzárt eh, de, mer stb. = sorkezdõ támaszkodók(a), (de) stb. = a sorszerkezet többletszótagaij = magánhangzó-torlódást szétválasztó hange’ = hosszú e, a következõ mássalhangzó rovására hosszabbodik (e’re)a’ = hosszú a, a következõ mássalhangzó rovására hosszabbodik (a’ra)â = kupuszinai mély á (imâdsâg)ă = kupuszinai magas a (ărăt)

Valamivel magasabb, ill. alacsonyabb hang

Egyenlõ erejû hangokból álló melizma, azaz egy szótagra jutó két vagytöbb hang

Díszítõhang. Ha nincs áthúzva, a fõhang értékébõl kell levonni az értékét

Áthúzott díszítõhang, értéke irracionálisan rövid

Glissando (csúszás) lefelé vagy felfelé meghatározott kezdõ, ill. végzõhanggal

Korona, a hang értékét hosszabbítja legfeljebb a felével

A jelölt értéknél valamivel hosszabb, ill. rövidebb

A zárójelbe tett jelek elõfordulása nem állandó

Az eltérések jelölésénél a díszítõhang vagy egész hangcsoportok elma-radását jelöli

Legato = kötve

Staccato = röviden, szaggatottan

16

Tenuto = „nyújtva”, a hang értékét pontosan kitartani

Tr = trilla, a hangszeres díszítés egy fajtája

= a leírt résznél oktávval feljebb szól

Prima volta, secunda volta = dallamrész megismétlése különbözõ sorvé-gekkel

Parlando = beszédszerû, szabad elõadásRubato = laza elõadásmód, érzelmileg szabadon nyújtott vagy rövidített hangokkal vagy hangcso-portokkalGiusto = feszes lüktetésû, kimért tempójú elõadásmódOssia = vagy, azaz a megadott eltéréssel is lehet énekelni/2 = kb. negyedhanggal mélyebben intonált hang (semleges hangköz)

’ = levegõvétel jeleFine = végeDa Capo al Fine = elölrõl, a Fine (vége) jelzésig (ismétlõdõ elsõ rész esetén)Recitativ = 1. stilizált, beszédszerû elõadás, 2. olyan nem strofikus szerkezet, melyben sem a szó-tagszám, sem a sorok száma nem szabályozottPoco parlando = (poco = kicsit) parlandószerûenPoco rubato = rubatószerûenQuasi giusto = giustónak értelmezni (laza ritmusú elõadás, aminek feszes tempóban kellene szólni)Quasi parlando = parlandónak értelmezni

17

I. PÁROSÍTÓK (1–19.)

A párosítók vagy házasítók mûfajában legényeket, lányokat „énekelnek össze”. Ez a fiatalságmûfaja, amit a vasárnap délutáni közös játékok alkalmával énekeltek, mikor a falu mindkét nembé-li fiatalsága együtt volt, de sor került rá a fonóban, vagy toll- és kukoricafosztáskor is. A fiatalságMegy a kosár nevû társasjátékát is mindig párosítók éneklésével fejezték be.

Bartók Béla osztályozása szerint a párosító alkalomhoz kötött „szertartásos dallamaink” egyik al-csoportja. A párosító mûfajának elsõ meghatározása is Bartóktól ered: „A párosító vagy »kidanoló« da-lok szövegei olyan leányt és legényt neveznek meg, akirõl a falu tudja vagy sejti, hogy szerelmi vi-szonyban vannak egymással. A szövegek sablonai – szerelmi viszonyra történõ tréfás célzások – állan-dóak, ebbe egyszerûen beléhelyezik az illetõ leány és legény nevét” (Bartók: A magyar népdal XI-II–XIV.).

Párosító csak olyan alkalommal hangzott el, ha a kiénekelt személyek (vagy legalább egyikük)jelen voltak. Távollévõkrõl nem énekeltek párosítót.

„A nevek emlegetése különös személyi érdekeltséget, izgalmat jelent a megnevezetteknek, kel-lemest vagy kellemetlent, aszerint, hogy eltalálták-e érzelmeiket vagy tréfás, gúnyolódó céllal ösz-sze nem illõ párokat rendelnek együvé” – írja Kodály Zoltán a Párosítók kötetének bevezetõjében.

„Talán õsi névemlegetõ varázslat is lappang e dalokban: a nevek kihirdetése mintha elõsegíte-né, hogy összekerüljenek, amint a ráolvasás is csak úgy hatott, ha a beteg nevét beleszõtték. A pá-ros nevek felírogatása, padba vésése pedig mintegy optikus varázslatnak hat” (MNT IV: 8. lap.).

A párosítás két õsi énekes népszokásunknak is szerves része, a regölésnek és a szentiváni ének-nek. Mindkét szokásnak jelentõs része az „összeéneklés”. Ez a tény a párosítók hajdani mágikus je-lentõségére utal.

A magyar népdalokra általában jellemzõ, hogy az egyes szövegmûfajoknak nincsen külön dal-lammûfaja. A párosítók között mégis sok a tipikus párosító dallam, azaz, olyan dallam, amely csakpárosító szövegekkel fordul elõ, vagy csak kis százalékban társul a párosítókon kívül másféle szö-vegekkel is. Ennek egyik magyarázata a heterometrikus, különleges strófaszerkezet, ami megnehe-zíti a szöveg-dallam cserét.

Járdányi Pál vizsgálódásai a Magyar Népzene Tára sorozat Párosítók kötetének (MNT IV.) tel-jes magyar nyelvterületre kiterjedõ anyagán fényt derítettek a szöveg- és dallamtípusok egymásközti viszonyára (MNT IV: 25–55. lap). Ezek szerint megkülönböztethetõk tipikus és nem tipikuspárosító dallamok. A tipikusak, mint már említettük, kizárólag csak párosítókkal fordulnak elõ, vagyzömmel azokkal. A nem tipikusak csak esetlegesen kötõdnek a mûfajhoz. Mindkét kategóriában el-különülnek a népdalok az egyéb, idegen tulajdonságokkal rendelkezõ dallamoktól.

A tipikus párosító népdalok jellemzõje, hogy kevés dallamcsaládnak sok változata él. Ez az ál-lapot tanúskodik arról, hogy a hagyományban mélyen gyökereznek. Legszembeötlõbb és legállan-dóbb jegyeik a szótagszám és a ritmus. Heterometrikus formáik egyéni típusokat termeltek ki, me-lyek nehezen találnak másik megfelelõ dallamtársra. A kis szótagszám és kis hangterjedelem továb-bi olyan régies tulajdonságok, melyek a szertartásos és gyermekdalok dallamvilágához kötõdnek. A

18

bejárt hangterjedelem sem érinti a hangsor minden fokát. Még egy érdekes jelenség, hogy sok kö-zöttük a több „hangnemû” család, azaz egy családon belül találunk dó-, lá-, szó- és mi- végû válto-zatokat. Nagy többségük a magyar népzene jövevény rétegébe tartozik (Bartók C osztályába). Hi-ányzik közülük az új stílusú dalok osztálya, de a régi stílus izometrikus ereszkedõ dallamai is.

A párosítók szövegeit a bennük szereplõ jellegzetes motívumok szerint szokás csoportosítani.A Vajdaság területén gyûjtött párosítók megerõsítik a fent felsorolt jellemzõket. Párosítóink

(1–19. sz.) hét-hét szöveg- és dallamtípust mutatnak be. Közöttük a Széles a Duna (átugorja motívum, 8–14. sz.) legjellemzõbb és legegyénibb párosító-

dallamunk: kizárólag párosítóként fordul elõ, Moldvát és Erdélyt kivéve egész nyelvterületünkön. ADuna menti Gomboson és a Szerémségben fríg, másutt, a terc nagyságától függõen, moll vagy dúr-mixolid színezetû. Hangsoraik „hiányosak”, nem érintenek minden fokot (pl. a bácskertesieknél nemfordul elõ a 6. és 7. fok, de a 2. fok is csak átmenõhangként: 13–14. sz.). Szaffikus formája és frígváltozatai az ún. Rákóczi-nóta családfájával tartanak szorosabb rokonságot. Fõként a bácskai Dunamentén (Gombos és Bácskertes), a Szerémségben és az al-dunai székelyektõl került elõ szinte min-den változatuk. Az egyetlen Tisza menti változat (9. b sz.) talán az iskola vagy a rádió jóvoltából ma-radhatott fenn. Ez persze nem jelenti azt, hogy valaha sem ismerték ebben a térségben.

Legnépesebb variánskörrel rendelkezõ tipikus párosító népdal a Zúg az erdõ (ágyát magasra ve-ti – kalapját rajta felejti, ill. lovát ugratja motívum: 1–4. sz.). Ez a két szövegmotívum gyakranegyütt is szerepel (2. és 4. sz.), sorszerkezetük 8, 6, 8, 6 szótag. Ennek a családnak alcsoportja is el-különül más szövegtípuson, a János bácsi befogatta kezdetû (befogatta – lovát motívum: 5–7. sz.).Sorszerkezete 8, 5, 8, 5 szótag.

A dallam, bár javarészt párosítókhoz vonzódik, más szövegmûfajokkal is elõfordul. Hangnemi-leg ez is többarcú, dúr vagy moll jellegû a terc nagyságától függõen. Moldva kivételével mindenüttgyûjthetõ. Idegen kapcsolatai (cseh, szlovák) is kimutathatók. Az ágyát magasra veti – kalapját raj-ta felejti, ill. lovát ugratja motívum típusai nálunk csak az al-dunaiaktól nem kerültek elõ eddig,egyébként, mind a Duna, mind a Tisza mentén elõfordulnak (1–4. sz.). A Tisza mentiek között csakegy az igazi párosító, a többi ilyen jellege már megfakult. Vagy a betyárballadákhoz vonzódik, vagy48-as honvéd dallá aktualizálódott (2., 2. a sz.). A befogatta motívum párbeszédes típusai (5–7. sz.)csak a Tisza mellékérõl kerültek elõ, a Tisza mindkét oldaláról.

Tipikus párosító egyéb dallam a Konkoly Róza kezdetû (aranybárány motívum: 18. sz.). Igen gyak-ran hangzik el párosítóként, különösen a Dunántúlon, dallama viszont német eredetû. Egyetlen válto-zata nálunk Horgosról származik, de más mûfajba tartozó szövegekkel sokszor találkozunk vele.

Többi szövegtípusunk dallama nem tipikus párosító népdal. Közülük a káposztát fõz motívumelõfordul mind a Duna, mind a Tisza mentén, mind pedig az al-dunaiaknál. Egy-egy adat képviselimindegyik területet háromféle dallamtípuson (15–17. sz.). Nálunk nem kötõdik ehhez a szöveghezkülön dallamfajta. Vonzódik a dudanótákhoz (15. és 17. sz.), egy esetben pedig az ún. ugor-rétegtáncdallá rögzült csoportjából választott ki egy népszerû dallamot (16. sz.).

Csak a Tisza mentérõl került eddig elõ a Ki hallotta ennek hírét kezdetû (vágta a májfát – fel-kel motívum: 19. sz.). A párosító a májusfa-állítás szokását énekli meg. Ennek sincs saját dallamtí-pusa, 8 szótagos sorszerkezete könnyen lehetõvé teszi, hogy a szöveghez a legkülönbözõbb hagyo-mányos és mûdallamokat kölcsönözzék. Nálunk csak egy dallamtípuson gyûjtötték, ami a hagyo-mány közöttes értékeinek csoportjába tartozik.

Az itt bemutatott vajdasági párosítók viszonylag kis száma egyrészt a mûfaj egykori gazdagsá-gáról árulkodik, másrészt híven tükrözi, hogy az életforma változásával a mûfaj hogyan veszíti el„kiházasító” mágikus jellegét és alkalomhoz kötöttségét.

19

1.

20

2. – Hozd ki, kislány a kalapom, Hagy tegyem a fejemre,Hogy ne süssön a holdvilág Kacsintós szemembe!

Völgyes, Pósa Julianna (64). Varga A., 1992.

A konkrét megnevezés helyett szereplõ „barna kislány” és „barna legény” általában a nem funkció-ban énekelt párosítóba szokott bekerülni. A típus változatát Kálmány Lajosnál is megtaláljuk (Sze-ged népe III: 5 [6].) Dallama legnépesebb tipikus párosító dallamcsaládunk tagja, mixolid és dúr hangsorrá bõvült hexa-chord. Variáns: 2., 3.Szövegtípus: MNT IV: II. 133.Dallamtípus: MNT IV: 181–351.

21

2.

2. Duli Maris hat párnája Magosra van vetve, Bogár Imre kis kalapja Bele van temetve.

3. – Hozd ki, Marcsa, kis kalapom, Hagy tëgyem fejembe,Hogy në süssön a napsugár Kacsintós szëmembe!

Zenta, Mangurás Ferencné Nagy Anna (61). Burány B.–Tripolsky G., 1965.

A konkrét neveket itt népszerû betyárballadánk szereplõinek nevével helyettesítik. A Zúg az erdõ tí-pus kapcsolatát Angyal Bandi betyárballadájával már a balladák között is láthattuk (VMND II: 64.sz.) Az azonos strófaszerkezet is elõsegíti a két szöveg összefonódását. Betyárok nevei, mint AngyalBandi, Rózsa Sándor, Bogár Imre, vagy csak „betyár”, a Párosítók kötetében (MNT IV) is megle-hetõsen gyakoriak.A dallam itt dúr hangsorrá egészült, mixolid fordulat nélkül.Variáns: 1., 3.Szövegtípus: MNT IV: II. 126. és 133.Dallamtípus: MNT IV: 181–351.

22

2. a

1. Zúg az erdõ, zúg a mezõ,Vajon ki zúgatja?Talán bizony Percel MóricA lovát ugratja?

2. Szép õ maga, szép mindene,Szép a paripája.Vígan vágtat a honvédekNyalka táborába.

Csóka, Mészáros Lajos (77). Kónya S., 1976.

Szövege nem párosító. Jól példázza azonban azt az eljárást, miként lehet azonos klisék felhasználá-sával 48-as szabadságharcos katonadallá aktualizálni egy egészen más közegbe tartozó dalt. (Perczel Mór és Kossuth Lajos nevét l. még MNT IV: 218. és 288., de Rózsa Sándor neve is a sza-badságharccal kapcsolatban jelentkezik ugyanitt a 186. és 229. sz. alatt.)Dallama azonos a 2. számú dallammal.Szövegtípus: MNT IV: II. 126.Dallamtípus: MNT IV: 181–351.

23

3.

1. Nemës Maris az ágyát Magasra vetëtte,Bacskó Mártony a kalapját Rajta felejtëtte.

Gombos, Bacskó Mártonné Nemes Mária (88). Kiss L., 1938.

Szövege megegyezik 1. számú párosítónkkal. Dallamtípusa szintén, csak „moll” jellegû. Közölve: MNT IV: 311.Variáns: 1., 2.Szövegtípus: MNT IV: II. 133.Dallamtípus: MNT IV: 181–351.

24

4.

2. Turkál Panna slingûtt ágyát Magosra vetëtte.Barna Pista kis kalapját Rajta felejtëtte.

3. Add ki, Panna, kis kalapom, Hagy tëgyem fejëmbe,Hogy në nézzën mindën kislány Ragyogós szëmëmbe!

Gombos, Nemes Gáspár (63) és Nemes Gáspárné Vince Katalin (59). Kiss L., 1939.

Szövege megegyezik a 2. számú párosítóval. A huszár variáns szintén nem áll egyedül a párosítókkötetében. Több esetben a magasra vetett ágyon csákót felejtenek kalap helyett.Szövegtípus: MNT IV: II. 126. és 133.Dallama nem tipikus, fríg dallam, de szerkezetében rokon az elõzõekkel. Dallamtípus: Járdányi I. 221, emlékeztet.

* Talán bizony ëgy szép huszár

25

5.

2. János bácsi kérdi tõle:– Julcsa, mi bajod?Vízibornyú van tëbenned,Dagad a gyomrod!

3. – Mit kérdözi, János bácsi?Úgyis tudja ke’!Diófából asztalomatLeborozta ken’!

4. Diófából asztalomatLeborozta ken’!Tornyos végû nyoszolyámatSzétrugdosta ke’!

Törökbecse, Fábián Istvánné Tandi Ilona (72). Burány B., 1975.

26

Ebben a szövegtípusban a teherbeesés témája eléggé szokatlan, közönséges hangvételben, de vala-mennyi változatban egységesen jelentkezik (5–7. sz.). Egyes részletei sokszor vulgárisak, ezeketmost kihagytuk. Dallamszerkezete az eddigiekkel rokon, csak itt a II. és IV. sor 5 szótagú. Ugyanezek a sorok kvint-viszonyban állnak egymással. Ötfokú dallam, III. sorzárlata kétféle lehet: kvart és kvint.Variáns: 6., 7.Szövegtípus: MNT IV: II. 255. Dallamtípus: MNT IV: 181–351.

27

6.

2. Azt kérdezi az orvos úr:– Marcsa, mi bajod?Vízibornyú van tëbenned,Dagad a gyomrod.

3. Sír a Marcsa, vigasztalják:– Në sírj, Mariskám!Diófábul lësz a bölcsõ,Elringathatnánk!

Zenta, Mangurás Ferencné Nagy Anna (61). Burány B.–Tripolsky G., 1965.

Lásd az 5. sz. alatt mondottakat. A dallam III. sorzárlata a három változatban (6, 6. a, 6. b sz.) há-romféle: alaphang, kisterc és kvart.Variáns: 5, 7.

4. – Biz énnékëm, Béla bátyám,Jól bëadott kend!Csipkés ajjú pöndölömet Fölhajtotta kend!

28

6. a

1. Mikor ëgyszër János bácsiBëfogta hat lovát,Elvitette KolozsvárraMarcsa babáját.

2. Kérdëzi a János bácsi:– Marcsa, mi bajod?Vízibornyú van tëbenned,Az a të bajod!

3. – Mit kérdëzi, János bácsi?Úgyis tudja ke’!Dijófábú lësz a bölcsõ,Ringathati ke’!

Zenta/Felsõhegy, Bodor Vera (61). Burány B., 1975.

29

6. b

1. Pista bácsi befogattaA jó két lovát,Azon vitte a vásárraJulcsa babáját.

2. Pista bácsi kérdi tõle:– Julcsa, mi bajod?Víziborjú van tebenned,Az a te bajod!

3. – Mit kérdi kend, Pista bácsi?Úgyis tudja kend!Diófából lesz a bölcsõ,Ringathatja kend!

Magyarkanizsa, Bicskei Antal (61). Juhász A.–Tripolsky G., 1971.

30

7.

2. Kérdi tõle (ja) fõjorvos úr:– Panni, mi bajod?Víziborjú van tebenned,Dagad a gyomrod!

3. – Mit kérdözi, fõjorvos úr?Maj’ mögtudja ken’!Dijófábú lösz a bõcsõ,Ringathatja kend’

Magyarmajdány, Ágoston Mihályné Gyémánt Katalin (62). Burány B., 1975.

Dallama felfelé bõvült dúr-hexachord, a 7. fokot azonban nem érinti. Szerkezete annyiban tér el azeddigiekétõl, hogy II. és IV. sorának 5 szótaga 4+1 tagolású, nem 2+3, mint az eddigieknél (5–6. sz.).Variáns: 5., 6.Szövegtípus: MNT IV: II. 255.Dallamtípus: MNT IV: 181–351.

31

8.

2. Letëszi bundáját a Duna mellé,Lehajtja ja fejét Márika mellé.Márika jár utána, kedvet hajt utána.Ez ám a lëján! Ez ám a lëján!

Hertelendyfalva, Eröss Istvánné Kovács Teréz (54). Kiss L., 1966.

Legjellemzõbb párosítónk, melynek dallama a legtipikusabb párosító dallamcsaládot képviseli.Csak párosítóként fordul elõ. Hangnemi térképe legszínesebb, különleges ritmusa, szaffikus strófa-szerkezete révén a legegyénibb dallamtípusaink egyike (8–14. sz.). Moldván kívül mindenütt isme-rik, de az erdélyi dialektusból is csak az áttelepült bukovinaiaktól került elõ (8–9. sz.).Ez a változat moll jellegû (la- végû), hangsorának 6. és 7. foka csupán jelentéktelen szerepet tölt bea dallamban, lényegében bõvült pentachord. Formája szaffikus, AABC sorképletû, 10, 10, 12, 5 szó-tagszámokkal. Sorai összetettek, szükség szerint bõvülhetnek is egy-egy szótaggal. Ritmusa az A so-rokban 4+1 (2), 4+1 (2), a B sorban 2 (3)+4, 2 (3)+4, a rövid zárósorban (c) ismét 4+1. A középsõB sor részei itt egymással kvart viszonyban állnak.

Variáns: 9–14.Szövegtípus: MNT IV: 112.Dallamtípus: MNT IV: 480–579.Hangzó: 20.

32

33

9.

2. Letëszi bundáját a Duna mellé,Lehajcsa ja fejét Márika mellé.Mári jár utána, kedvet hajt utána.Az ám a lëján! Ez ám a lëján!

* 1955-ben: Átugorja Marcika, nem sáros csizmája!** 1955-ben: Ez ám a legény! Ez ám a legény!

Hertelendyfalva, Kovács Júlia (69, 80). Király E., 1955, Kiss L., 1966.

Lásd az elõzõ jegyzetét.Dúr jellegû, bõvült hexachord, az átmenõ hangként érintett szeptim nagyságától függõen lehet mi-xolid színezetû is. A 6. fok sem játszik a dallamban lényeges szerepet. A szaffikus strófa IV. sorátismételik, nyilván, mert rövidnek érzik.Variáns: 8., 10–14.Szövegtípus: MNT IV: 112.Dallamtípus: MNT IV: 480–579.

34

9. a

1. Szélës a Duna, magass a partja.Nincs olyan legény, ki átugorja!Berci átugorja, nem sáros bocskora,Ez ám a legén!

2. Letëszi szûrét a Duna mellé,Lehajcsa fejét Rózsika mellé.Rózsi jár utána, rózsát hány utána!Ez ám a lëján! Ez ám a lëján!

Hertelendyfalva, Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (52). Kiss L., 1941.

Lásd a 9. sz. alatt mondottakat. Közölve: MNT IV: 536.

35

9. b

1. Széles a Duna, magas a partja,Nincs olyan legény, ki átugorja!Barna Jóska átugrotta, a csizmáját nem sározta!Ez ám a legény!

Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (50). Burány B., 1978.

Lásd a 9. sz. alatt mondottakat. Az énekes azt állítja, a rádióból tanulta. A változat az iskolai tanda-lok között is szerepelt. A bácskai Tisza mentérõl több adatunk nincs is.

36

10.

2. Lëtëszi szûrét a Tisza mellé,Lëhajcsa fejét a Julcsa mellé.Sej, Julcsa, járj utána, rétest hordj utána!Ez ám a nagylány! Ez ám a nagylány!

3. Në gondód, Julcsa, hogy mindig így lësz!Kilenc kis fickó a kuckóba lësz!Ëgyik mondja: mama! Másik mondja: tata!Mama, kënyeret! Tata, szalonnát!

Maradék, Berger Mihályné Szakáll Kató (69). Bodor A.–Szemerédi M., 1992.

Lásd a 8. sz. alatt mondottakat.Általában csak két versszakkal fordul elõ, de három versszakos alakja sem egyedüli.Hangsorát nagy terc és kis (fríg) szext jellemzi, melyben sem a 2., sem a 7. fok nem fordul elõ. Afríg színezetû változatok (10–12. sz.) az ún. Rákóczi-nóta dallamcsaláddal tartanak közelebbi ro-konságot. A III. dallamsor itt motívumismétlésbõl áll.A szaffikus strófa rövid IV. sorát itt is megkettõzik. Énekese nem tud róla, hogy „kidanoló” lenne. Õ sok nótát tudott, amit mások szórakoztatására éne-kelt, mikor a földön dolgoztak. Ez is köztük volt. Rákérdezés nélkül, magától jutott eszébe.Variáns: 8–9., 11–14.Szövegtípus: MNT IV: 112.Dallamtípus: MNT IV: 480–579.Hangzó: 19.

37

38

11.

1. a Szélës a Duna, magos a partja, Az ám a legény, ki átugorja!Nemës Gáspár átugrotta, a csizmáját sëm

sározta,Az ám a legény! Mégpedig legény!

2. Lëtëszi szûrét a Duna* mellé,Lëhajtja fejét a Tréza** mellé.Tréza** jár utána, kendõt hord utána.Az ám a legény! A hírës legény!Az ám a lëjány! Mégpedig lëjány!

* padka** Kati

Gombos, Bacskó Antalné Dinnyési Anna (59), Tamaskó Antalné Bacskó Rozália (62). Kiss L., 1941, Bodor A.–Tripolsky G., 1972.

39

Lásd a 8. sz. alatt mondottakat.Ez is a Rákóczi-nóta családjába tartozó dallam, mint a 10. sz., csak III. sora oktávval lejjebb mo-zog, így a záróhang alatti VII. fokot is érinti.Közölve: MNT IV: 558. (az 1941-es változat).Variáns: 8–10., 12–14.Szövegtípus: MNT IV: 112.Dallamtípus: MNT IV: 480–579.

40

12.

2. Lëtëszi szûrét a Duna mellé,Lëhajtja fejét a Panna mellé.Panna jár utána, kendõt hoz utána,Száztallérosat! Száztallérosat!


Az elõzõ párosító változata egy fokkal tágabb terjedelemben, szintén a Rákóczi-dallamcsalád tagja.Közölve: MNT IV: 559.Variáns: 8–11., 13–14.Szövegtípus: MNT IV: 112.Dallamtípus: MNT IV: 480–579.

41

13.

2. Lëtëszi szírét ă feje mellé,Lëhăjtjă fejét ă Rozi felé.Rozi jâr utână, kendét hord utână.Ăz âm ă legény!

2. a Lëtëszi szírét ă lovă mellé,Lëhăjtjă fejét băbâjă mellé.Lëhăjtjă fejét ă rózsâjă mellé.Pănni jâr utână, kendét hord utănă.Ăz ăm ă legény! Ăz ăm ă legény!

*Vagy: Rózsâm âtugorjă, csizsmâjât nem sârozză!Vagy: Rózsâm âtugortă, csizsmât sëm sâroztă!

**Vagy: Ăz ăm ă legény! Ăz ăm ă legény!

Bácskertes, fiatal lányok. Kiss L., 1943.Bácskertes, Janovics Jánosné Nagy Erzsébet (67). Kiss L., 1960.Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (77). Kiss L., 1969.Bácskertes, Guzsvány Imréné Urbán Verona (71),

Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (65). Bodor A.–Németh I.–Silling I., 2000.

42

A Széles a Duna közismertnek mondható bácskertesi variánsa. Kiss Lajos 108 magyar népdal címûkiadványa révén valószínûleg az iskolák is segítették terjedését. Oktávig bõvült, lá- pentachord dallam, a 6. és 7. fok nélkül, de a 2. fok is csak átmenõhang szere-pû. A terc nagysága váltakozó. Szerkezetére ugyanaz érvényes, mint az eddigi változatokéra. A III.dallamsor itt is motívumkettõzésbõl áll, a rövidnek érzett IV. sort pedig meg is ismételhetik, bár rit-kábban, mint az elõzõ példákban. Máig élõ hagyomány Bácskertesen. Közölve: MNT IV: 562. (az 1943-as változat). Janovicsné elõadása lemezen is hallható: MNZA IV:1. 1 c (Alföld: 3).Variáns: 8–12., 14.Szövegtípus: MNT IV: 112.Dallamtípus: MNT IV: 480–579.Hangzó: 21. (Péter Pálné)

43

14.

Bácskertes, Bácskertesi magyar banda: hegedû, harmonika és két tamburabrácsa. Martin Gy.–Vásárhelyi T., 1969.

Az elõzõ dallam hangszeres elõadásban. Dusnak nevezték.Dallamtípus: MNT IV: 480–579.Hangzó: 22.

44

15.

2. Biró Gyurka tán elvëszi,Ha a jussát ráereszti.– Neki adom a vagyonom,Csak elvëgye a lëányom!

3. Nincsen fonal a rudamon,Három pászma motollámon.Azt ës hat hónapig fontam,Mégës ëlëgët aludtam!


Népes változatkörrel rendelkezõ párosító motívum. A 4. versszakát l. a menyasszonykísérõk szöve-gei között is (66. sz.).Dallama nem tipikus párosító népdal. Izometrikus dudanóta 4+2+2 szótaggal. Az al-dunaiak lako-dalmas vendégküldõ dalainak egyike is ezen a dallamon szólal meg (115., 115. a sz.).Variáns: 115.Szövegtípus: MNT IV: II. 212.Dallamtípus: Járdányi I. 222 (székely).

4. Édës szëmëm, métt aludtál?Édës kezem, métt nem fontál?Me’, ha többet fontál vóna,A fejemën most konty volna!

45

16.

2. Ne búsuljon, ne búsuljon szegény feje,Balog Pali lësz a veje!Ne búsuljon szegény feje,Balog Pali lësz a veje!

Szilágyi, Buják Jánosné Bényei Ágnes (66). Kiss L., 1969.

Szintén nem tipikus párosító népdal, a diatonikus ugor-ereszkedõ, kvartismétléses zárlatú táncdalokcsoportjába tartozik. Egyéb szövegekkel gyakrabban hallható (VMND I: 172. sz.).Szövegtípus: MNT IV: II. 212.Dallamtípus: Járdányi I. 105. (általános).

46

17.

2. Öreganyám lánya vagyok,Azt csinálok, mit akarok!Fölhajtom a szoknyám szélit,Úgy mëgyëk az utcán végig!

3. Elment a tyúk a vásárra,Batyut kötött a hátára.Batyut kötött a hátára,Úgy ment a tyúk a vásárra.

* Szomszédasszony ** Marcsa

4. Elment a tyúk a vásárra,Nem jön vissza éjszakára.Majd visszajön sûve-fõve,de Nem ül többet az ülõre!

Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (50, 52). Burány B., 1978, 1980.

47

Csak az elsõ versszaka (A Vargáné, ill. Szomszédasszony káposztát fõz) párosító, a többi más tréfásszöveg. A szövegtípus változatát Kálmány Lajosnál is megtaláljuk (Kálmány: Koszorúk I. 197 (37). Dallama izometrikus dudanóta 4+2+2 szótaggal, kvintváltó sorviszonyokkal.Szövegtípus: MNT IV: II. 212.Dallamtípus: Járdányi I. 34. (általános, fõként palóc).

48

18.

2. Konkoly Róza aranbárán, kum.Aran betû van a vállán, kum.Aki aztat elolvassa,Azé lessz a Konkoly Róza.Kume, kume, kum.

3. A gõzösnek hat ablaka kum,Bárcsak mindje kipattanna, kum!Bárcsak mindje kipattanna,Hogy a Róza hazalátna!Kume, kume, kum.

4. A gõzösnek hat kereke, kum,Bárcsak mindje összetörne, kum!Bárcsak mindje összetörne,Hogy a Róza hazajönne!Kume, kume, kum.

Horgos, Leitner Istvánné Dusa Éva (68). Kiss L., 1942.

49

„Ritka német dallam vegyül el úgy a magyar közt, mint a Ha nékem szóltál volna (PHÁ: 126. sz.) –írja Kodály (K-V: 61. lap). A dallam idegensége fõleg az I. és II. dallamsor tercviszonyában és szek-venciázó III–IV. sorában szembeötlõ. Német „eredetijét” Es reiten drei Reiter zum Tore hinaus kez-dettel (Kerényi: 205) 1776-ban feljegyzett forrásból szokták idézni. Robert Schumann is feldolgoztaCarnaval címû zongoramûvének fináléjában. Erre a dallamra éneklik a Ballag már a vén diák kezde-tû ballagási dalt is. A magyar néphagyomány megannyi mûfajában (párosítok, balladák, tréfás dalokstb.) számos dallamváltozat tanúskodik meghonosodottságáról. Más népeknél is, mint pl. a szerbek-nél és románoknál, kitermelõdtek ugyanennek a dallamnak az illetõ nép hagyományába többé-kevés-bé beleillõ változatai (a szerbeknél, többek között, pl. Koje li je doba noæi kezdettel énekelik). Tipikus párosító, egyéb dallamként elsõsorban a Dunántúlra jellemzõ. Nálunk egyetlen párosító vál-tozata Horgosról került elõ. Az aranybárány motívummal kötetünkben, más szövegközegben is ta-lálkozunk (127., 128. sz.).Közölve: MNT IV: 840. Szövegtípus: MNT IV: II. 44.Dallamtípus: MNT IV: 835–867.

50

19.

2. Fölveti a bal vállára,Fölveszi a bal vállára,Viszi Julis ablakára:Viszi Julcsa ablakára:– Kelj fel, Julcsa, itt a mályva!– Nesze, Julcsa, itt a mályva!Jó éjszakát! Vigyázz rája!

3. Fölkel Julis az ágyából,Fölkelt Julcsa az ágyából,Kendõt keres a sifonérból.– Édesanyám, hol a kendõm?Babás Gyurka* a szeretõm!

* Túrú Gergõ** májfa, azaz májusfa

*** kopogását

Csóka, Banka Mihályné Hecskó Erzsébet (52), Banka János (56). Burány B., 1965, Kónya S., 1975.

51

Az itt mellékelt párosító szövegek csoportja (19., 19. a, 19. b sz.) a májusfa- (májfa, mályva) állí-tás szokását énekli meg. A májusfa az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikuskelléke.A májusfát a legények éjjel, titokban vágták ki, díszítették, és hajnalra állították fel a lányos házakelõtt. A reggelre pompázó fából következtettek arra, ki kinek udvarol, kinek állítottak legszebb fát,kinek a májfáját csúfította el reggelre a haragosa.A szövegtípus többféle hagyományos és mûdalos dallamtípussal fordul elõ. A mi dallamunk vonalaaz új stílusú formák visszatérõ szerkezetét követi, ritmusa azonban nem jellemzõ az új stílusra. Köz-vetlen változatát nem ismerjük, de nem tartozik a leghagyományosabb dallamalkotások közé. A kö-zölt változatnál mûdalosabb fordulatokkal is gyakori.Szövegtípus: MNT IV: II. 132.

52

19. a

1. Hallották-ë annak hírét?Tisza-parti legényëk legénységét?Fûrésszel vágta ja májfát,Hogy në hallják ropogását.

2. Fölvëtte ja bal vállára,Viszi Bözsi ablakába:– Gyere, rózsám, itt a májfa!Jó éjszakát! Vigyázz rája!

3. Fõkel Bözsi az ágyából,Kendõt keres a sifonjából.– Gyere, rózsám, itt a kendõm! Úgyis të vagy a szeretõm!

Zenta, birkanyíró asszonyok. Tripolsky G., 1967.

53

19. b

1. Hallottátok-ë már hírét,(XY) legénységét?Fûrésszel vágja a májfát,Hogy në hallják kopogását.

2. Fölvëtte a bal vállára,Viszi Julcsa ablakába:– Nesze, Julcsa, itt a májfa!Jó éjszakát! Vigyázz rája!

3. Fölkel Julcsa az ágyából,Kendõt keres a sifonérból.– Édësanyám, hun a kendõm?(XY) a szeretõm!

(Akive’ csúfóták, annak a neve.)

Magyarkanizsa, Losonc Istvánné Körmöci Borbála (66). Bodor A., 1995.

II. LAKODALMASOK (20–226.)

A LAKODALMI SZOKÁSOK VÁZLATOS ÁTTEKINTÉSE

Lakodalmi dalaink szerepének megértéséhez szükséges a lakodalmi szokáskör rövid ismerteté-se. Itt csak olyan szokásokat érintünk, melyek kötetünk dalaival, võfélyverseivel és kurjantásaivalkapcsolatosak. Az áttekintés „általános”, nem egy meghatározott tájegység meghatározott szokásai-ra vonatkozik, mint ahogy a vajdasági magyarság sem képvisel egységes néprajzi tájegységet.

A lakodalom (menyegzõ, nász) a házasságkötés szokáskörének legfontosabb eseménysorozata.Ennek keretében történik meg maga a házasságkötés, melynek lebonyolításában egész sor lakodal-mi tisztségviselõ segédkezik a rendezõknek (menyasszony, võlegény és ezek szülei). Mindez álta-lában nagyméretû lakomázás és mulatozás közepette folyik a násznép részvételével. Sok közösségéletében a lakodalom a legjelentõsebb mulatási alkalom még ma is. Az ünnepségsorozat legfonto-sabb mozzanatai a polgári és egyházi esküvõ, a menyasszony átadása a võlegénynek, a menyasz-szony befogadása a võlegény családjába, az elhálás (menyasszonyfektetés), majd az asszonnyá vá-lás formai kifejezése (kontyolás). Ezekhez kapcsolódik még a házasságkötéssel járó anyagi termé-szetû ügyek rendezése, mint a hozományvitel (ágyvitel) és a menyasszony násznépének látogatásaa võlegényes háznál (kárlátó vagy hérész).

Võfélyek (võfények). A võfélyek a középkori mulattatók, a 16–18. századi énekes szolgák, szol-gadiákok újkori népi megfelelõi. Általában fiatalabb férfiak, a lakodalom sokoldalú tisztségviselõi,szervezõk és a gyakorlati munkák vezetõi. Szertartásmesteri minõségben võfélyrigmusokat szaval-nak. A lakodalom elõtt a vendégeket õk hívogatják. A menyegzõ napján beköszöntik az érkezõ ven-dégeket és az ajándékokat (21. b–c), vezetik a nászmenetet, kikérik a menyasszonyt és el is búcsúz-tatják (56. a, 61., 61. a), beköszöntik a menyasszonyt az örömszülõk lakodalmas házába (72. a,74. a), vacsora alatt szórakoztatják a vendégeket (74. b–d, 78. a), és beköszöntik a vacsora fogásait(74. e–h, 93.), bejelentik a menyasszonytáncot (94. a), és bemutatják az újmenyecskét (105. a, 107. sz.).Régebben az éjfél utáni lakodalmi alakoskodásokban és táncos társasjátékok irányításában is résztvettek (147–158. sz.).

A võfélyeknek azért szentelünk külön figyelmet, mert kézzel írott, másolgatás útján terjedõ võ-félykönyveik rigmusaiból nagyjából követhetõ a lakodalom menete. (A 18. század végétõl nyomta-tásban, ponyván is jelent meg võfélykönyv.) A változások egyre inkább olyan irányba mutatnak,hogy a szertartások fõszereplõi helyett is õk szolgáltatják a rigmusokat. Másrészt a félnépi, diákosvõfélyverselgetés 12 szótagos sorokra írt strófái zenei vonatkozásúak. Adataink vannak arról, hogyrégebben némelyiküket énekelték (61., 74. c).

A lakodalom elõkészületei.Felvirágozás. A menyegzõi díszekül szolgáló koszorúk, bokréták elkészítése. A võfélyeket fel-

virágozzák a lakodalomba hívogatásra. Olyan virágfelvarrási szokásról, ami meghatározott dalhozkapcsolódik, Horgoson tudunk (20, 20. a, 20. b, 20. c sz.). (A szokásleírást lásd a 20. sz. dalnál.) Afelvirágozás és hívogatás körüli szokásokhoz inkább gazdag rigmusanyag kapcsolódik, különösen aBánátban (Magyarmajdány, Csóka, Padé, Torontáltorda, Szaján). Errõl Bálint Sándor írásaiból tu-dunk (A szögedi nemzet III. 103–112. lap).

54

Ágyvitel. A menyasszony holmijának elszállítása a võlegényhez. Különbözõ vidékeken külön-bözõ idõpontokban bonyolítják le: lakodalom elõtt, menyasszonyvivéskor vagy még késõbb. Ágy-viteli dalok kötetünkben nincsenek. Borús Rózsa a topolyai szokások között említ ilyen alkalmi szö-vegeket (Topolya, 120. lap).

Siratóest. A bukovinaiak nevezik így az esküvõ elõtti lánybúcsút. Ilyenkor egy öregasszonytmenyasszonynak öltöztettek, és zenészek kíséretében a lányos házhoz mentek, ahol siratóparódiákkalelsiratták a párnákat, dunnákat, lepedõket, miközben alaposan felforgatták az ágynemût, és széttúrtákaz ágyat (Matijevics: 117–119. lap). Régebben siratószerû énekeket is énekeltek ilyenkor (MNT III/A:76–78), talán az ezekkel dallamrokon Bujdosik a kutya kezdetû paródia is ide kívánkozik (22 j).

A lakodalom napja

A lakodalom idõpontja vidékenként különbözõ volt. A régi lakodalmak háromnaposak voltak,de egy hétig is eltarthattak. Ma már csak egynapos a lakodalom, mert a szertartások igencsak leegy-szerûsödtek. Az ünnepséget két háznál tartották: a võlegénynél is, és a menyasszonynál is. Ritkáb-ban egy helyen.

Ajándékbeköszöntõ, ajándékfelsorolás. Az érkezõ vendégek beköszöntése mellett (21. b) avõfély a hozott nászajándékokat fennhangon megköszöni. Egyes vidékeken azt is felsorolja, kik ésmit hoztak. Az ajándékbeköszöntõ és -felsorolás ideje délután a menyasszonyos háznál van, este avõlegényes háznál, vacsora alatt. Errõl a szokásról Versecen és az al-dunai székelyeknél van tudo-másunk (21. c).

A menyasszony öltöztetése a vendégek fogadásával egyidejûleg folyik. Hosszadalmas folya-mat, melyben legutoljára a koszorút teszik a menyasszony fejére. Ez a menyasszony nõrokonainakfeladata volt, ma már inkább külön öltöztetõ személyeké (varrónõ, fodrász). Egyes helyeken ilyen-kor is énekeltek szertartásos dalokat. Öltöztetéséhez kapcsolódó dalok Magyarcsernyérõl és Hód-egyházáról kerültek elõ (21, 21. a).

Menet az esküvõre. Mielõtt az esküvõre mennének, a nyoszolyólányok feldíszítik a lakodalmasnépet. Egyes helyeken a hivatalos menyasszonykikérés és menyasszony-búcsúztatás esküvõ elõtttörténik. A nászmenet a võfély irányításával felsorakozik, és – amennyiben nem közös a nászmenet –egyszerre indul külön-külön a võlegényes és menyasszonyos háztól (ki-ki saját násznépével, zené-szeivel és võfélyével). Útközben énekelnek, táncolnak, kurjongatnak (22–44. a.). A võlegény mene-te rendszerint hangosabb mint a menyasszonyé. Közös nászmenet esetén a menyasszony vonul anásznaggyal legelöl, utána a võlegény a koszorúslánnyal, végül a zenészek és a menyasszony roko-nai. Elõször a polgári esküvõre kerül sor, majd a templomira. Régebben vonultak kocsival is lovaslegények kíséretében. Manapság a gyalogos nászmenet is egyre ritkább, felváltották az autós nász-menetek. Így menet közben nincs lehetõség énekre, táncra és kurjongatásra.

Paptánc. Az esküvõ után a templom elõtti téren vagy a paplak udvarán járt vegyes páros tánc.Valamikor kultikus hivatása lehetett. Errõl a szokásról Szajánban, Gomboson és az al-dunai széke-lyeknél tudunk. A szajáni paptáncban a 19. század végén a menyasszony és võlegény már nem vettrészt (Kálmány I. 163. lap). Az 1930-as évek gombosi lakodalmi rendjében többé nem szerepelt(Jung: Az emberélet fordulói, 112. lap). A bukovinaiak a menyasszony (hazai) tiszteletére esküvõután a templom elõtti téren három táncot húztak: a hazai táncát (menyasszonytáncot), silladrit(csosszantós forgótáncot) és magyarost (csárdást). Ebben a menyasszony is részt vett (MNT III/B:142–159, a kötetben 45–50. sz. és 101., 193. a sz. is).

Esküvõ után a násznép legtöbbször külön-külön menetet alkotva vonult haza. A vendégekahhoz a menethez csatlakoztak, akinek a házához hivatalosak voltak. Ilyenkor is énekelnek, kur-jongatnak, táncolnak (51–55. a). Ma már általában közösen, bérelt helyiségben rendezik a me-nyegzõi lakomát.

55

Menetdalok. A menyegzõi szertartásrend meglehetõsen sok ünnepélyes vonulással jár: esküvõ-re menet, esküvõrõl jövet, menyasszonykikérésre menet és menyasszonykísérés, ezenkívül még akárlátóba vonulás és hajnalozás („tyúkverõzés”) is ide számítható. Menet közben énekelnek és kur-jongatnak, igencsak táncolnak is (22–44., 51–55., 64–68. a).

Kurjantások. Ezek a jókedv elmaradhatatlan megnyilatkozásai. Kurjongatnak a lakodalomrészvevõi, de a bámészkodó nézõk is. Legtöbb kurjantás a nászmenetben és tánc közben hangzik el.A csipkelõdõ, tréfás, nemegyszer gúnyos hangú kurjantások mondanivalója szorosan összefügg az-zal a lakodalmas mozzanattal, amelyhez kapcsolódik, így pl. esküvõre menet (44. a csoport), eskü-võrõl jövet (55. c csoport), menyasszonyvivés (68. a csoport) mulatás és tánc közben (93. a és 212. bcsoport). Szigorú rend szerint nem csoportosíthatók, mert a használt sablonokat testre szabják szük-ség szerint (pl. Vöröshagyma haja nélkül, Võlegényünk/Násznagy urunk gatya nélkül, vagy Arany-bárány, arany kos, Esküvõre megyünk most/Esküvõrõl jövünk most stb.). A különbözõ vidékeinkengyûjtött lakodalmas kurjantások feltûnõ hasonlóságot mutatnak. A kurjantások is zenei vonatkozá-súak: rímes párversek, melyek félig-meddig énekelve, magas hangfekvésben szólnak.

Menyasszonykikérés. A menyasszony hivatalos kikérése és átadása nem az esküvõi formaságokelvégzésekor történik. A võlegény nászmenete ismét útra kel a menyasszonyért. Még ma is sok he-lyen él olyan szokás, hogy a menyasszony megszerzéséért „akadályokat” kell leküzdeni: pl. a nász-nagy csak hosszas alkudozás után engedi be a kikérõket, találós kérdéseket kell megfejteniük, mas-karát vezetnek elõ, mielõtt az igazi menyasszonyt megmutatnák stb. Ilyenkor is énekelnek, fõként tré-fás dalokat (56. sz.). Leginkább azonban a võfély rigmusai hallhatók ez alkalommal is (56. a). Azesküvõ utáni menyasszonykikérés szokása néhol még a mai autós lakodalmakban is tartja magát, pl.Zenta vidékén. A templomból kijövet a võlegény násznépe lemarad, megvárja, míg a menyasszonyés násznépe hazaérkezik, és csak ekkor indul kikérni a menyasszonyt. Topolyán már az 1970-es évek-ben is csak halványan emlékeztek rá, hogy külön-külön nászmenete volt a menyasszonynak és võle-génynek. A kikérés esküvõ elõtt történt a menyasszony-búcsúztatással együtt (Topolya: 122. lap).

Menyasszony-búcsúztató. Ehhez a mozzanathoz szomorú hangulatú alkalmi dalok kötõdnek. Abukovinaiak hagyományában a búcsúztatás az esküvõ elõtt történt. Náluk régebben a menyasszonymaga énekelte az ekkor szokásos dalt. Késõbb „ëgy jó énekës asszony” helyettesítette, majd utóbbmár sokszor csak a „mozsikások” játszották (57–58. sz.). Más vidékeken is, a menyasszony helyettlányok, asszonyok dalolnak (59. sz.). Ma már legtöbb helyen csak a võfélykönyvbõl kölcsönzött rig-musokkal vagy éneklés nélküli verssel búcsúztatnak (60–61. sz.). Topolyán arra is emlékeztek, hogyegy-egy bátrabb menyasszony maga mondta el a megtanult búcsúzórigmust (Topolya: 123. lap).Újabban már a võfélyt sem engedik búcsúztatni, mert a menyasszony kisírja a szemét, és elcsúnyulrajta a festék (61. a).

Menyasszonyi induló. A búcsúzás után következik a menyasszony átadása a võlegénynek. Sokhelyen ekkor szállítják a menyasszony hozományát is. A szállítás kocsin történik, mint a régebbenáltalánosan elterjedt, ilyenkor megszólaló lakodalmi dal szövege is mondja: Kocsira ágyam, Kocsi-ra ládám, Magam is felülök (62–63. sz.).

Menyasszonykísérés. A menyasszonyt kocsira ültették, a többiek gyalogos menetben kísérték.Rendszerint hosszú körutat tettek vele, mielõtt a võlegényes házba megérkeztek. Ekkor is szokásvolt kurjongatni, és bizonyos dalokat énekelni. Ilyenek fõként a bácskai Duna mentérõl és az al-du-naiaktól maradtak ránk (64–68., 102. sz.).

Megérkezés a võlegényes házhoz. Nagy kerülõ után, végre megérkezik a menet a võlegénylakodalmas házához. A võfély beköszönti a menyasszonyt és a hosszú menyasszonykísérés alatt el-fáradt násznépet, és kéri az új pár befogadását (72. a). Van eset, hogy a menyasszony maga mond-ja a beköszönõrigmust (74. a). Ilyenkor is szokásosak bizonyos dalok és kurjantások (69–74. sz.).

A vacsora a lakodalom fõvendégsége. Itt megint fontos a võfély szerepe: õ szórakoztatja a ven-dégeket a vacsora tálalásáig, tréfás étvágygerjesztõ rigmusokat mond (74. b–c), „katonákat” tobo-

56

roz az ételek felszolgálására (74. d), õ köszönti be az ételeket (74. e–h), esetleg rigmust mond alánykérés és nõsülés nehézségeirõl (79. a). Itt ismét felbukkan egy énekelt võfélyvers adata, a ver-seci tréfás étvágygerjesztõé (74. c).

Beköszöntõk. A võfély köszönti be a nászlakoma különbözõ fogásait, minden egyes ételt kü-lön-külön (74. e–h) így külön a bort is (93. sz.). Egyes vidékeken nyoma van annak is, hogy az éte-leket valamikor alkalmi dalokkal köszöntötték be.

Alkalmi dalok vacsora közben. A násznép szórakoztatására mulattató énekeket, verseket, pró-zákat mond a võfély, a násznagy, esetleg a vendégek közül egy-egy jobb beszélõ vagy énekes. Leg-ismertebbek közülük az ún. „legényválogató” (75. sz.), továbbá egyéb alkalmi énekek a házasság-ról (76–77. sz.) és a lánykérõ legény nehézségeirõl (78–79. sz. és võfélyrigmus megfelelõjük: 79.a), az Ádámról-Éváról szóló félnépi szerzemény (80. sz.), a Katekizmusi ének néven ismert bravú-ros szöveg-visszaolvasó (81. sz.) és a Kánai menyegzõ éneke (82. sz.).

Dussolás. A vacsorai mulatozás alatt a zenészek borozó nótákat muzsikálnak, vagy egy-egy sze-mély kedves nótáját húzzák el. A Dunántúlon ezt „dussolás”-nak nevezik. (Ivással és pénzszedésselkapcsolatos.) A lakodalmi vacsora alatt általában nincs tánc, de ez nem szabály. Mindenesetre a va-csora alatt kínálkozik legtöbb alkalom a bordalok, ivónóták, sorbaitatók és egyéb mulatók éneklé-sére (83–93. sz.). Mulatás közben is kurjongatnak.

Kásapénz-szedés. A vacsora végeztével (Topolyán a hajnali terítés idején) a szakácsnõ bekötöttkézzel járja körül a vendégeket, és pénzt szed tõlük, mert „összeégette a kezét”. Ez a szokás is alkal-mi dalok éneklésével járt egykor (MNT III/A: 583–587. sz.). Ezek az alkalmi énekek a koldusénekek-hez hasonló paródiák. Nálunk él ugyan a szokás, de hozzá kapcsolódó dalokról nem tudunk, kivétel agombosi kásapénz-szedéshez kötõdõ „mulató tuss”, ami a szakácsasszonyok énekét és táncát jelentet-te, mikor a zenészekkel húzatták a Kánai menyegzõ énekét (Jung: Az emberélet fordulói, 110. lap). Avacsora végén kerül sor a szakácsnék táncos mulatására is, akik csoportosan állítanak be, konyhai esz-közökkel felszerelkezve (tepsik, kanalak, fedõk stb.), nagy zajt csapva táncolnak, énekelnek.

Menyasszonyfektetés. Vacsora után a lakodalmi ünnepség újabb fordulópontja következik: amenyasszony megválik lányságának külsõ jeleitõl. Ma már rendszerint csak annyiból áll ez a szo-kás, hogy a menyasszonyt átöltöztetik menyecskének. Ekkor járja a menyasszonytáncot vagy a me-nyecsketáncot is, aszerint, hogy átöltözés elõtt vagy átöltözés után táncoltatják-e. A menyasszony-fektetést menyasszonyaltatásnak vagy menyasszonyelhálásnak is nevezik. Régen, mikor az elhálása lakodalom tényleges mozzanatai között szerepelt, a nászágyat elõre elkészítették, rendszerint apadláson, a kamrában, esetleg az istállóban. Errõl néhány menyasszonyfektetõ a bácskai Duna men-tén és a Duna drávaszögi oldalán tanúskodik is (MNT III/A: 772–775., 776. sz.):

Már biz annak mëg kõ lënnyi, Szûz koronát lë kõ tënnyi. Erdõ, erdõ erdõ, Jaj, de szép zöld erdõ!

A pallásra fõ kõ mënnyi, Võlegénnyel lëfekünnyi. Erdõ, erdõ erdõ, Jaj, de szép zöld erdõ!

Kiskõszeg, Szilvási Istvánné Lucsán Borbála (92). Gyûjtötte Kiss Lajos, 1944.

A fektetést elõzte meg a menyasszonytánc, ami meghatározott szertartások között történt, külö-nösen a Dunántúlon. Egyes vidékeken a võlegényt is „fektetik”. A menyasszonytáncot a võfély je-lenti be (94. a).

57

Kikérés táncra. A võfély, ujjai között három égõ gyertyaszálat tartva, sorra kiköszönti, azazkikéri táncra a nyoszolyóasszonyt, nyoszolyólányokat és végül a menyasszonyt. Errõl a szokásrólnálunk csak Bácskertesen tudunk, ahol 1920 körül még gyakorolták. A kikérésnek volt külön dalais (94. sz.).

Menyasszonytánc. Forgatós, páros tánc, amelyben a menyasszony mindenkivel táncol, és ezértpénzt vagy ajándékot kap. Manapság, a fektetés elhagyásával, a szertartásos tánc azzal ér véget,hogy a menyasszonyt „kiszöktetik”, mintegy a fektetés jelképeként. A régi lakodalmakban gyertyásmenettel a hálókamrába kísérték.

Kontyolás. Az asszonnyá válás formai kifejezése. Az a szertartásos mozzanat, mikor a menyas-szonytól elveszik lányságának külsõ jelvényét (pártát vagy koszorút), és bekötik a fejét. Régebbenkontyba csavarták a haját, majd fityulát vagy kendõt tettek rá. A kontyolás idõpontja különbözött vi-dékenként és szokásonként. Manapság éjfél körül történik, közvetlenül a menyasszonytánc utánvagy az újmenyecsketánc elõtt. Ez általában nõi munka, ahol a férfiak jelenléte tilos. Csak a me-nyecskék vehetnek részt benne. Egyes vidékeken a menyecskék éjféli körtáncáról tudja a násznép,hogy „áll a kontyolás”. Az öltöztetés elkészültével, nótaszóval viszik vissza a menyasszonyt a lako-dalmas násznép közé. Kontyolási dalokról és táncokról nálunk csak az al-dunai székelyeknél tudunk(101–104. sz.), más vidékeinkrõl nem kerültek elõ.

Újasszonybemutató. A võfély beköszönti az újasszonyt (105. a, 107. sz.). Itt is szokásos alkal-mi dalokat énekelni. Ilyen alkalmi dalról Doroszlón tudunk csak, amit a klarinétos énekelt, miköz-ben az újasszonyt bevezették (105. sz.).

Újasszonytánc. Ugyanaz, mint a menyasszonytánc (sok helyen annak is nevezik), csak ekkormár bekötött fejjel táncol az újmenyecske. Forgatós páros tánc ez is. A menyecske a násznéppel tán-col, és ezért pénzt kap (106–112. sz.). Manapság már csupán egyféle ilyen jellegû tánc fordul elõ alakodalmakban: a koszorús fõvel járt menyasszonytánc vagy a bekötött fejjel járt újmenyecsketánc(újasszonytánc). A kettõ szerepe egybemosódik a táncok neveivel együtt. A régebbi, több napos la-kodalmakban volt önálló szerepe az újasszonytáncnak. Bácskertesen mindkét tánc szokásos ma is, deaz újasszonytáncban már nem kap pénzt a menyecske. Máshol menyasszonytánc nincs, csak me-nyecsketánc. Egyes helyeken az újembert is hasonlóképpen megforgatják, mint az újasszonyt.

A menyecsketáncról szintén „kiszöktetik” az újasszonyt. A võlegény „szökteti ki”. Ilyenkor szo-kás utánuk kiabálni: „Szaporodjatok, mint a csicsóka!” (Doroszló, Gombos, Ürményháza).Ürményházi adatok szerint még ilyeneket is szoktak kiabálni: „Szaporodjatok, mint a csirkék!”„Szaporodjatok, mint a házinyúl!” „A menyasszony kötõje fõjjebb ájjon gyüvõre!” Ezeket a kíván-ságokat esküvõrõl jövet is szokták kurjantani (Néphit, 129–130. lap).

Általános szokás volt (néhol ma is az) a menyecsketánc után a maskarás menyasszony (bo-londmenyasszony) tánca is. A násznép valamelyik férfitagja nõi ruhába öltözik, és eljárja a me-nyecsketáncot. A võfély ugyanúgy beköszönti, ugyanúgy pénzt kap, mint az igazi menyecske. Eztaz összeget Doroszlón és Gomboson a zenészek vagy a szakácsnék kapják. A „bolondmenyasz-szony” lába között rendszerint szódásüveget rejteget, melybõl a vendégeket le is fröcsköli, de mástréfákkal is mulattatja a lakodalmasokat. Végezetül a võfély kiseprõzi a terembõl.

Hajnali mosdatás. A lakodalom hajnalán az újasszony a vendégeket szertartásosan megmos-datja, esetleg meg is fésüli, és ezért szintén pénzt kap. A hajnali mosdatás szokásáról különösen azAlföldrõl van sok leírás, Szegeden és környékén is igen divatos volt. Kálmány Szajánban is említiaz 1880-as években (Kálmány II. 214–215. lap). Egy 1897-ben kiadott közegészségügyi rendelet aszokás gyakorlását betiltotta, mivel a trachoma-ragály terjesztésének veszélyét látta benne. A szo-kást a szlávok is ismerik. A magyar leírások egy része (így Kálmányé is) csak a férfi vendégek mos-datásáról szól, nem az egész vendégseregérõl. Jung Károly ebben a tárgykörben végzett összehason-lító vizsgálataiban arra a következtetésre jutott, hogy a hajnali mosdatás õsi szokása a szlávokéhozhasonlóan, az újasszony patriarchális alárendeltségével kapcsolatos, ugyanakkor a víz általi meg-

58

tisztulás rítusa is. Idõvel úgy élt tovább, hogy eredeti jelentését elveszette (Jung: A lakodalmi haj-nali mosdatás, 9–23. lap). Nálunk csak Bácskertesen van tudomásunk errõl a szokásról, ahol az1920-as években még élt. A hozzá kapcsolódó alkalmi dal máig fennmaradt (113., 113. a, 113. b,113. c). A szokásleírást lásd a hajnali mosdatás dalainál.

Vendégküldõ. A vendégek búcsúzásakor szokásosak a vendégküldõ dalok és táncok (MNT III/A:895–924. és MNT III/B: 347–350.). Az al-dunai székelyeknél léteznek tréfás vendégküldõ dalok éstáncok (114–115., 115. a, ill. 45–46. és 170–172. sz.). Ez a mûfaj régebben máshol is otthonos lehe-tett, mint az ürögi és magyarszentmihályi szövegváltozatok bizonyítják (116., 181. sz. 8. vsz.).

Általánosabb szokás ma már, hogy a lakodalmas háztól távozó vendégeket a zenészek egészena kapuig „kimuzsikálják” (ezért persze külön fizetség jár). Vannak vendégek, akik a szobából egé-szen a kapuig marsolnak a zenészek kíséretében. Ilyenkor többnyire valamilyen indulót húznak,mint pl. a Rákóczi-, a Hunyadi- vagy a Klapka-induló (ez utóbbit ld. 118. sz.).

Búcsúzóverseket is mondanak. Ilyen szöveget nálunk Topolyáról ismerünk (175. c sz.). Sok helyen búcsúzóul a vendégek széttáncolják a szalmakazalt, pl. Topolya környékén (Bácskai

lakodalmak: fénykép a 203. lapon).Menyasszonyporkolás, hajnaltûztánc. Hajnalban tüzet gyújtanak szalmából, vagy más köny-

nyen égõ anyagból a lakodalmas ház udvarán, vagy a falu erre kijelölt helyén. A tüzet a násznépkörültáncolja, és átugrálja. A menyasszony már nemigen vesz részt benne manapság. Hajdanán ka-tartikus jellege lehetett. Jellegzetes palóc vidéki szokásnak tartja a szakirodalom. Legújabban(2002-ben) elõkerült adatok szerint ez a szokás máig él a román határon lévõ Udvarszálláson(Dobrièevo) Dél-Bánátban. Az elmondás szerint „pörkölik a menyasszonyt”. A dunatáji Szilágyin ishallottunk lakodalmi hajnali tûzgyújtásról. Ilyenkor is „mindenfélét” énekelnek, „ami jön”, és arratáncolnak.

Hajnalozás. Gomboson „tyúkverõzés”-nek is hívják. Ez a szokás, a lakodalom zárószakasza-ként Doroszlón és Gomboson abból állt, hogy hajnalban a násznép a fiatal párral együtt falukerü-lésre indult. Betértek minden útba esõ rokoni házba, és ott táncoltak, mulattak. Különösen azokatszerették felkelteni, akik korán hazamentek a lakodalomból.

Lakodalmas játékok, szórakoztató táncos társasjátékok

Az elõbb röviden vázolt szokások a lakodalom „szertartásos” anyagát érintették. Az itt bemuta-tottak a lakodalmi mulatság szórakoztató részére vonatkoznak.

A régi idõkben az ifjú pár távozása után a násznép hosszabb idõre egyedül maradt. Az evés-ivás,nótázás, táncolás mellett különbözõ játékokkal is igyekeztek fokozni a jókedvet.

Lóbúcsúztató. A szórakoztató alakoskodások között ez volt az egyik legkedveltebb. Fõleg Ba-ranyában, ahol meg is játszották: két legény derekát összekötötték, ezek négykézlábra ereszkedtek,és leterítették õket egy abrosszal. A ló fejét egy edény képezte a takaró alatt, a farkát pedig egy sep-rõ (MNT III/B: 113–124). Nálunk egyedül Gomboson emlékeztek rá, hogy lakodalmakban szokásvolt a lótemetés, amit egy öreg vak cigány énekelt és harmonikázott. Állítólag 1938 óta többet nemhallottak lakodalmi lótemetésrõl (Jung: Az emberélet, 252. lap, 103. jegyzet). A kötetben szereplõlóbúcsúztatók közül egyiknek sem tudunk megjátszott alakoskodásáról, mi több, lakodalmas szere-pérõl sem. Más mulatságokon azonban, mint pl. farsangkor vagy cséplõgépnél rendezett vigasságo-kon énekelték, fõleg a férfiak (147–151. sz.).

Tréfás halotti búcsúztató. Halotti szertartást parodizáló alakoskodások (MNT III/B: 132–138).Lakodalomban és farsangkor fordulnak elõ legtöbbet (hajdanán temetési szokások között is). Dra-matizált formáikban a fõszereplõk a halottat alakító legény, a pap, a kántor és a halott felesége (gyer-mekei). Farsangi megfelelõje a „halott” temetése mellett a bõgõtemetés. A nálunk elõkerült búcsúz-tatók megjátszott formáiról lakodalomban nem tudunk, inkább csak énekelték õket (152–155. sz.).

59

Kettõ közülük lakodalmakkor is elõfordult (154., 155. sz.), kettõre pedig már csak mint halottas-gyermekjátékra emlékeztek (152., 153. sz.). Megjátszott farsangi „legénytemetés” nemrég még élõszokás volt az al-dunai székelyeknél (Matijevics, 117–118. lap). Ilyen szokásról Ürményházán is tu-dunk hallomásból.

Párválasztó táncos társasjáték dala lehetett valószínûleg a Lányom, lányom, gyöngyvirágomkezdetû régi virágének is (156–158. sz.). Erre következtethetünk legalábbis kunszentmiklósi és ka-locsai elõfordulásaiból. Mindkét helyen párválasztó táncot járnak rá süveggel vagy kendõvel(Kunszentmiklóson Süveges tánc, MNT III/B: 182–184. sz.). A kalocsai lakodalmakban 6–8 pár álltkörben (köztük a menyasszony és a võlegény is), és „férceltek”: sima lépéssel kettõt balra, egyetjobbra léptek, így a kör lassan balra haladt. Egy legény a kör közepén énekelte a nótát, majd az el-sõ két sor után valamelyik lányhoz odament, és megfogta annak jobb csípõjén tartott kendõje szé-lét. A lány válaszolt a dal harmadik-negyedik sorával, a körben táncolók ismételték az éneket. „Nemmegyek hozzája” válasz esetén a legény másik lányhoz fordult. „Elmegyek hozzája” válasz eseténa lány odaadta a kendõjét a legénynek, és a kör közepén ketten lippentõst jártak a többiek meggyor-suló énekére (Kalocsai kertek alatt, 198. lap, Hegedûs László gyûjtésének nyomán). Nálunk a mû-fajt ismerik, de sem lakodalmas, sem más funkciójáról nem tudunk (156–158. sz.).

Párnatánc vagy vánkostánc. Ugyancsak párválasztó táncos játék (MNT III/B: 70–79. sz. tánc).A játékosok rendszerint körben állnak, egy közülük párnával a kezében a kör közepén, majd ledob-ja a párnát valaki elé. Nõ férfi elé, férfi nõ elé, rátérdelnek, megcsókolják egymást, majd párosantáncra perdülnek. Ezután cserélnek. „Ez azé maradt abba, mer sok helënn ez miatt veszekëdés lëtt aházastársak között, féltékënységbû” – emlékszik vissza egy doroszlói asszony (Kovács E.: A böl-csõtõl, 111. lap). Lakodalomban járt vánkostáncról nálunk Bácskertesen, Doroszlón és a bukovinaiszékelyeknél tudunk (168., 169. sz.).

Mutatványos táncok. A násznép szórakoztatására járják ezeket is valamilyen eszközzel (bot,seprõ, balta, üveg, kisszék, sapka). Elõadójuk egy-egy ügyes férfi, ritkábban nõ is lehet. Virtuóz jel-legükbõl adódóan inkább szóló-táncok. Egyik érdekes fajtájuk a bácskertesiek kisszék- vagy sám-lis táncában maradt fenn, de ez ma már kizárólag színpadi életet élõ csoportos férfitánc. A tánc vir-tusosságának lényege, hogy a sámlin ülve meghatározott irányban körbe haladjanak, vagy éppen elne mozduljanak egy helybõl, miközben a székkel minél gyorsabban táncolnak (MNT III/B:124–126. sz. tánc). A bácskertesiek úgy tartják, hogy a sámlis tánc (kisszék tánc) a II. világháborúelõtti bokrétamozgalmakból került hozzájuk Magyarországról. Valószínûbbnek tûnik azonban, hogya bokrétamozgalom (talán magyarországi ösztönzésre) egy hajdani helybeli táncot mentett meg ateljes feledéstõl, csakhogy színpadi célokra átalakított formában.

A mutatványos táncokhoz kapcsolódik részben az ún. olájos tánc is, amennyiben valamilyeneszközzel járt szólótáncként szerepel (160., 161., 165. b). A kifejezésen részint egy bizonyos jelleg-zetes kanásztánc ritmusú dallamot értünk (Az olájok, az olájok facipõbe járnak szövegkezdettel), ré-szint a hozzá kapcsolódó táncot. Olájost nemcsak egyféle dallamra táncolnak, másrészt az olájosdallamára többféle táncot is járnak. Nálunk háromféle formában is elõfordul: mint eszközzel jártszólótánc (160., 161., 165. b), páros tánc (165. sz.) és csoportos tánc (vonulós menettánc, 166. a).Legalábbis ezt sejthetjük az énekesek és zenészek megjegyzéseibõl. Az olyan állítás, hogy „azolájosat mi nem tudtuk táncolni”, valószínûleg a virtuóz szólótáncra vonatkozik (161. a).Bácskertesen és az al-dunai székelyeknél a vánkostánc is az olájos dallamhoz kapcsolódik (168.,169. sz.). Emlegetik egy törökkanizsai téli állatalakoskodással (kecskézés) kapcsolatban is, amit du-dával kísértek (166. b). Végül, mint gyermekjátékot is ismerik (169. sz.).

Az olájos jellegzetes dallamával együtt a bánáti és szerémségi szerbek táncai közt is szerepel(šantavi maðarac, sremski maðarac és erdeljanka néven; Jankoviæ: 14., 15., 20. sz.).

60

A lakodalom táncai

A lakodalom a legtöbb táncalkalommal járó társas összejövetel, ezért az eddig tárgyalt táncosmûfajokon kívül nem árt röviden felvázolni az elõforduló táncokat lakodalmas szerepük szerint(MNT III/B: 419–426. lap, Lugossy Emma összefoglalója).

1. Szertartásos táncok. Éjfél körül kerül sor rájuk. A menyasszonyfektetést megelõzõ kikérés-hez vagy a kontyoláshoz kötõdnek. Ezek a menyasszonyfektetõ-tánc és a menyasszony- és újasz-szonytánc.

A menyasszonyfektetõ-táncok vonulós- („kígyós”), esetleg kapus táncok, általában égõ gyer-tyával vagy csak a võfély, vagy a részt vevõ táncosok kezében is. A menyasszony, a võfélyek, a nyo-szolyók és a võlegény vesz részt benne. Ennek a táncnak csak emléke él már Bácskertesen (94. sz.).

A menyasszony- és/vagy újasszonytánc páros forgótánc, a menyasszony és a násznép vesz ben-ne részt. Ma is általános szokás (lásd fentebb is).

2. Lakodalmi táncos társasjátékok és mutatványos táncok. Éjféltõl hajnalig kerül sor rájuk,igencsak a kontyolással egyidejûleg. Rendszerint a võfély indítja a játékot. Párválasztó fajtáik, pl.a vánkostánc, amirõl már elõbb is volt szó. Ide tartoznak egyéb játékok is, mint a darujáték-félék,pl. a seprûtánc is, amit láncban összekapaszkodva körben vagy kígyózva járnak. A tánc vezetõjeigyekszik seprõvel eltalálni a sor végén táncolót, aki ügyeskedve félreugrik. Ez utóbbi táncrólBácskertesen tudunk.

A mutatványos táncokról, mint a kisszéktánc vagy az olájos, volt már szó elõbb is. 3. A lakodalom egyéb mozzanataihoz fûzõdõ mulatótáncok.Fontos csoportjuk a menettáncok sokasága. Ide tartoznak a nászmenet (esküvõ elõtt és után,

menyasszonykikérésre menet, menyasszonykísérés), az ágyvitel, a kárlátóba vonulás és „tyúkverõ-zés” (hajnali falujárás) alkalmával járt kötetlen szerkezetû, rögtönzött táncok, továbbá a szakácsasz-szonyok tánca és a vendégküldõ táncok hajnalban. A vendégküldõ táncok al-dunai fajtája a „büdösvornyik” nevezetû vonulós- vagy menettánc (pl. 47., 171. sz.). A táncosok láncsorban összekapasz-kodva egy ember vezetésével (vornyik) vonulnak asztal alatt, széken át, ablakon ki, ablakon be stb.Amit a vornyik tesz, a többi is utánozza. A násznép hajnali búcsúzótáncánál, a marsolásnál nagy sze-repe van/volt még a marsolás formájában táncolt olájosnak is.

Másik fontos csoportját ezeknek a táncoknak az énekszóra járt nõi körtáncok (karikázók) kép-viselik. A lakodalom olyan mozzanataiban kerülnek elõ, ahol csak nõk vannak jelen, vagy ha nemszól hangszeres muzsika, mert a zenészek pihennek, vagy nincsenek is. Fõként kontyoláskor járják(lásd a kontyolásnál is). Kontyoló táncok nálunk az al-dunaiaktól kerültek elõ (101–104. sz.). A ka-rikázók viszont a bácskai Duna mentén élnek még ma is csiraj és tüsköm néven (213–226. sz.). La-kodalomban betöltött szerepüket nem ismerjük.

Vegyes páros és egyéb táncok. Ide tartozik a már említett paptánc is (lásd fentebb). A buko-vinaiak „esküttés” után járt három tánca közül a második volt a silladri nevû „csoszogtatós” tánc,amit párosan, de szólóban is jártak. A hajnaltûztánc alkalmával is párban vagy körben járják a tán-cot. A vegyes páros táncok a lakodalom általános táncai között a leggyakoribbak, ezekben min-denki részt vesz.

A menyegzõi vigasságon, fõképpen éjfél után a városi eredetû társastáncok (tangó, keringõ, pol-ka, fox, szving stb.) is helyet kapnak. A mai hagyományos lakodalmak tánczenei anyaga egyre in-kább „nemzetközi”. Ez a lakodalmas zenekarok átalakulásával is szorosan összefügg. Vajdaságbannem kutatták ugyan érdemben a népi hangszeres zenét és a néptáncokat sem, de annyit azért tudunk,hogy a 19–20. század fordulóján általánosak voltak az ún. „kétéltû” zenekarok. Szabadég alatt, anászmenetben, mint harsány rezesbanda szolgáltatták a muzsikát, fedél alatt pedig, ugyanazok a ze-nészek vonósra és pengetõsre (hegedû, tambura) váltottak, klarinéttal kombinálva. Ma már áram

61

erõsíti a „muskátli” típusú zenekarok hangszereit. A kontrát feleslegessé tette elõbb a harmonika,majd a szintetizátor. A zenészek ma is ismerik a násznép kívánalmainak megfelelõ nótákat, népda-lokat, operetteket és slágereket. Az élénk tempójú táncok, mint az ún. „cigánytáncok” a népszerû-ek, ezek mindenre rányomják a bélyegüket, így csárdásnak, foxnak vagy egyéb divatos nyugatitáncnak összemosódik a jellege muzsikában is, mozgásban is. Talán a tangónak és a keringõnek si-került úgy-ahogy megmenekülnie az „egyenruhától”.

62

1. A LAKODALOM EGYES MOZZANATAIHOZ KAPCSOLÓDÓDALOK ÉS TÁNCOK (20–118.)

A lakodalom költészetének tekintjük a menyegzõ keretében elhangzó költõi alkotások összessé-gét: dalokat, rigmusokat, kurjantásokat stb. Az alkotások egy része rituális jellegû, minthogy csak-is ilyen alkalommal hangzik el. A kurjantások és võfélyrigmusok esetében az alkalomhoz kötöttségegyértelmû. A dalok nagyobb része nálunk azonban csak lokálisan lakodalmi ének, más területekenettõl a szokástól függetlenül bukkannak fel, mint szerelmi vagy mulatódalok. A sajátosnak mondha-tó lakodalmi rítusének elég kevés. A helyi szokások által megszabott lakodalmas szerepû dalok szá-ma sokkal több. Formailag is változatos anyagállományt ölel fel ez a szokáskör, mint a bevezetõbenmár nagyjából felsoroltuk. Lássuk hát, milyenek a nálunk elõkerült lakodalmasok.

Võfélyrigmusok. Ezek a diákos, félnépi modorban írt mondókák is zenei vonatkozásúak: fele-zõ 12-es sorokból álló strofikus versek, melyeket egykor talán énekelve adtak elõ (MNT III/A: 234.,255–257., 414. sz. Lásd a 61. és 74. c jegyzeteit is). A võfélyversek szerzõi korábban az iskolames-terek, diákok, utóbb falusi néptanítók, kántorok és népi verselõk, võfélykedõ parasztok. Az eredetifelezõ 12-es szótagszámot az ének nélküli mondóka „értelmezõ-magyarázó” verselése kikezdi, ígygyakran kibillen a szótagszerkezetbõl, sok esetben a versszakok is csonkulnak vagy összemosód-nak, hiszen a võfélyek nem szerzõi, csupán elõadói a rigmusoknak, de az adott helyzethez illõen márõk maguk módosítanak rajtuk.

A lakodalmi ünnepségsorozat különbözõ mozzanataihoz kapcsolódó szertartásos, tréfás ésmulattató versezetek végét általában a latin „vivát” (Doroszlón és Gomboson elferdülve „bivár”)vagy magyar megfelelõje, az „éljen” szavak jelzik, de „lejelenthet” a zenekarnak adott „húzd rá”utasítás is.

Felvirágozás. Horgoshoz kötõdõ lokális lakodalmi ének. Nem szertartásos jellegû, új stílusú,ötfokú dal (20. sz.). Eddigi változatai a bácskai Tisza mentérõl kerültek elõ (20. a–c). Bõvebben lásda dalok jegyzeteit.

Menyasszonyöltöztetõ. Ezek is helyi jellegû szokásdalok, melyek a Bánát északi részérõl ke-rültek elõ. Általánosan elterjedt katonadal dallamára énekelt mûköltõi eredetû szövegek (21., 21. a).Az egyikük menyasszonybúcsúzó versekkel folytatódik az öltöztetéshez illõ strófa után. Természe-tesen nem egy végben, hanem a megfelelõ alkalomkor énekelték mindegyiket.

Menetdalok. A menyegzõi ünnepélyes vonulás dalai esküvõre menet és onnan jövet zömmel újstílusú dalok lakodalmas vonatkozású versszakokkal. Java részük lírai dal, több, lazán kapcsolódó,esetleg teljesen önálló strófával, melyek tartalmilag nem feltétlen kívánkoznak egységbe, sokszornincs is lakodalmas vonatkozásuk. A lényeg az, hogy „minél tovább mondják”, azaz egy dallamrasok szöveget énekeljenek, tetszés szerint (23–44., 52–53., 55. sz.). Legtöbbjük a fejlett új stílus széppéldája, melyekhez, népszerûségüknél fogva, rendszerint katonadalszövegek is társulnak, nemritkánutólag váltak lakodalmi dallá (pl. 55. sz.). Legszámosabbak a Tisza mentén, de elõkerültek mindenmás vajdasági tájegységrõl is. A régi stílus itt kevés (22., 22 j., 51., 54. sz.). Az elsõ kettõnek pon-tos szerepét nem is ismerjük, de régies szövegük és dallamuk alapján kétségtelenül a szertartásosdalok közt a helyük. A Jól meggondold, kislány kezdetû dalról van szó (22., 22 j.). Egyenes ági le-

63

származottaik már szabályszerû új stílusú dalok, Kislány, kislány, jól meggondold a dolgot szöveg-kezdettel, visszatérõ dallamszerkezettel, 11 szótagos sortípuson (23–25. sz.).

A mai lakodalmakban általánosan elterjedt divat az Akkor szép a magyar lány, mikor koszorúvan a haján kezdetû, katonadalból kölcsönvett menetdal. Esküvõre menet éneklik. Dallama népze-neidegen, funkciós harmóniarendre épült dúr mûdal (MNT III/A: 944. lap).

Paptánc. Ennek a szokásnak csak az al-dunai székelyektõl maradtak ránk dalai. Az elsõ tánc a menyasszony vagy hazai tánca, népies mûdalból alakult népdallá (45. sz.). Meny-

asszonykíséréskor is éneklik. A második tánc a silladri (csoszogtatós tánc) dallama, az ugor zenei örökség ún. sirató stílusá-

ba tartozó jellemzõ képviselõ (46–47. sz.). Vornyik tánc alá is muzsikálják. A silladri a bukovinai-ak régi magyar táncörökségének egyik túlélõje volt, párosan is, szólóban is járták. Napjainkban ki-haltnak tekinthetõ hagyomány (46–47. sz.). Silladrit más dallamokra is jártak (48. sz.). Ez volta-képpen két különbözõ dallamból összefûzött hangszeres dallam dúdolva énekelt elõadása. Elsõ ré-sze régi stílusú dudanóta, második része mûdallamból alakult át részben hagyományossá.

A harmadik tánc (csárdás) dallamai ma is népszerûek (49–50. sz.). Fél lábbal már a hagyomá-nyos, fél lábbal még a mûdalos anyagba tartoznak. A Rákóczi-dallamkörrel is rokonok. Ezen a dal-lamon kívül járták ezt a táncot még a kontyolók egyik dalára (101. sz.) és egy dudanótaszerû kép-zõdményre is (193. a).

Kurjantások. Félig recitált vagy ritmikusan szavalt sorpárok, a kiolvasókkal és mondókákkalrokoníthatók, de ezektõl intonálási módjukban, magas hangfekvésükben különböznek. Olykor éne-kelve vagy félig énekelve hangzanak el. Zömmel 7 vagy 8 szótagos rímes párversek, ritkán 4 soro-sak, esetleg 11 szótagosak is (pl. Két kis galamb összeveri a szárnyát, 68. a sz.). Sokuk dalszöveg-ként is szerepel, nem csak rigmusként (pl. Ma menyasszony, holnap asszony, Ez a lábam, ez, ez, ez,Három tepsi túrós lepény, Kicsi nékem ez a ház stb. Lásd a kezdõ sorok betûrendes mutatóját). Ez-zel szemben a dallam elhagyásával rigmusként hangzik el néhány olyan szöveg is, melyet másholjobbára énekelnek (pl. 60., 60. a).

Menyasszonykikérés. Ehhez a mozzanathoz csak egy csúfolódó jellegû al-dunai dudanóta kap-csolódik. Szerepére széki lakodalmas megfelelõjébõl következtetünk. Akkor énekelik a menyasszo-nyos házban, mikor megérkeznek a menyasszonyt kikérni (56. sz.).

Menyasszony-búcsúztató. Hajdanán ilyenkor a halottsiratókhoz hasonló dallamokat énekelhet-tek általánosan (MNT III/A: 277–294. sz.). A nálunk elõkerült búcsúztatók közül csak az al-dunaiszékelyeknek van szertartásos jellege (57–58. sz.). Közülük az egyik alkalmi szöveg-dallam társítá-sának tûnik (57. sz.), ez az egyetlen gyûjtött változat. A búcsúztatók/búcsúzók többnyire egy másikrégi mûdallamon hangzanak fel (58. sz.). A bácskertesieknél is énekelnek menyasszony-búcsúz-tatáskor, de ez a dal egy általánosan ismert új stílusú katonadal ideillõ elsõ versszaka (59. sz.), csakBácskertesen van szertartásos szerepe. Katonadalként ismert a hódegyházi búcsúztató dallama is(21. a sz. 2–5. vsz.). Elég általánosan elterjedt egy 8 szótagos vers is, Fehér galamb szállt a házrakezdettel (60., 60. a, de l. 95. a is). Máshol énekelik, nálunk dallam nélkül hangzik el. A menyasz-szony-búcsúztatót leginkább a võfély mondja (61., 61. a).

Itt kell kitérni a Vajdahegedûnek szûnjék meg zengése kezdetû régebbi võfélyvers dallamhoz kö-tött elõadásaira (MNT III/A: 234., 255–258. sz.). Az énekelt változatok fõleg Csíkból származnak,de köztük szerepel egy nyitrai és egy Csongrád megyei adat is. Nem kizárt, hogy nálunk aMagyarszentmihályon gyûjtött búcsúztatóváltozat hangszeres kísérettel ugyanennek az énekelt ver-ziónak az emlékét idézi (61. sz.). A zenekar által muzsikált dallam egyik jelentõs régi stílusú, ún.ugor-ereszkedõ felezõ tizenkettes parlandónk, melyre balladákat és rabénekeket énekelnek legin-kább. Bõvebben lásd a búcsúztató jegyzetében.

Menyasszonyi induló. Az indulóhoz általában saját szertartásos dal kapcsolódik. A régebbi aZörög a kocsi kezdetû (62–63. sz.). Az egész magyar nyelvterületen mintegy 350 változatát tartják

64

számon jelenleg (MNT III/A: 313–376. sz. és MNT VIII: 54. típus). Nálunk is elég sok adat igazol-ja hajdani elterjedtségét Bácska, Bánát és Szerémség területérõl (11 változat). „A dallam a magafriss, táncos heteroritmikus ritmusával, melyben a kezdõ sorok lüktetõ daktilusai és troheusai utánérdekes ellentétet adnak a záró sorok anapesztusai, – valamint õsi ötfokúságával és kétrétû, tisztakvintváltó szerkezetével méltán egyike legnépszerûbb dallamainknak. Szövege részben a võlegé-nyét váró menyasszony szorongását, másrészt az újabban a lakodalom napján végbemenõ ágyvitelaktusát domborítja ugyan inkább ki, de azért legtöbb helyen a kocsira-ültetés kísérõ dallama” – ír-ja Seemayer Vilmos a nemespátrói (somogyi) régi lakodalomról 1936-ban (MNT III/A: 375. lap).

Ezt a dalt szorította ki a használatból a ma általánosan ismert Lakodalom van a mi utcánkban(vagy Este viszik a menyasszony ágyát) kezdetû, általánosan ismert mûdal. Már 1935-ben is divatosvolt az akkori 50–60 évesek között. Móra István verse Hoppe Rezsõ zenéje 1903 tájáról, év nélkü-li kiadványokban többször is közölték (MNT III/A: 933. lap). Számtalan népi változatban él, de fel-felé szekvenciázó zárlatai, emelkedõ dallamvonala máig kirívó magyartalanságról árulkodik. A szö-veg mindenesetre jobban illeszkedik a hagyományba, mint a dallam. Ágyvitelkor is ezt éneklik (pl.Topolya, 120. lap). Az egyik idõs topolyai adatközlõ még a szerkezetben ide nem illõ szövegeket iserre a dallamra énekelte, mint pl. a 12 szótagos Jól gondold meg, rózsám, elejét, utolját és a 11 szó-tagos Barna kislány, jól meggondold a dolgot kezdetû ágyviteli- és menyasszonytánc dalokat (To-polya, 120., 130. lap).

Menyasszonykísérés. A menyasszonykísérõ dalok egyénibb arcúak a többi menetdalnál. Kettõközülük jellemzõ bukovinai szertartásos dal (65–66. sz.). Az al-dunaiaknál ilyenkor énekelték méga paptánc és a kontyolás egyik dalát is (45., ill. 102. sz.). A gombosiak szokásdala régi stílusú tánc-dallamon szólal meg, ennek a bácskai Duna mentén gyûjtötték legtöbb változatát (64. sz.). Abácskertesiek idegen járású katonanótát aktualizáltak menyasszonykísérõvé (67. sz.). A Tisza men-ti változatok is mûdal eredetû jövevénydallam hagyományosabbá csiszolt alakjai (68. sz.), egyetlen-egy lakodalmas vonatkozású versszakuk van, a többi katonadal. (Ugyanez az eset pl. a 28. számúmenetdallal és az 59. számú menyasszonybúcsúzóval is.)

Megérkezés a võlegényes házhoz. Ennek a mozzanatnak is megvannak a szokásos dalai és kur-jantásai. Érkezéskor kurjantják azt, hogy Örömanya, gyújts világot (70. sz.).

Bánátban ilyenkor éneklik a Gyere ki, te örömanya kezdetû dalt (69–70. sz.). A szöveg kétféledallammal is elõfordul, melyek közös tõrõl fakadnak, így egymás között is rokonok. A régebbi (69.sz.) népszerû induló volt a 18–19. század fordulóján, Pálóczi Horváth Ádám Napóleon-csúfoló ver-set írt a dallamra, melyrõl azt állítja, hogy szintén saját szerzeménye (Mars, siess hazádba vissza kisseregem, PHÁ 37. sz.). A másik dallam (70. sz.) Erkel Ferenc Hunyadi László címû operájából ismertMeghalt a cselszövõ szövegkezdetû induló dallamának népi változata (MNT III/A: 410–412. sz.). Anépszerû 18–19. századfordulói induló közös õse mind Pálóczi, mind Erkel szerzeményének.

A szokás harmadik, jóval szélesebb körben elterjedt alkalmi lakodalmi szövege, Zimay László1876-ban megjelent, és azonnal népszerûvé vált népies költeménye, az Édesanyám, adjon isten jóestét kezdetû. Szerkezete lehetõvé teszi, hogy a legkülönfélébb dallamokon hangozzék el, hagyo-mányosakon és hagyományidegeneken. Saját dallama nincs, úgyszólván olyan 11 szótagos dallam-ra éneklik, amilyenre akarják (53 különbözõ dallamtípussal fordul elõ az MNT III/A: 961. lap tudo-mása szerint). Nálunk is igencsak népszerû (71–74., 106., 136., 137. sz.).

Alkalmi dalok vacsora közben. Többnyire oktató és vallásos félnépi énekek. Legismertebbekközülük az ún. „legényválogató” egy 16. századbeli volta dallamra (75. sz.). NálunkTorontálvásárhelyrõl került elõ az egyetlen változat. Ide tartoznak még a házasságról szóló egyébdalok is (76–79. sz.). Az al-dunaiak mûköltõi eredetû szövege (Szegény legény voltam, 76. sz.) egyiklegjellemzõbb régi stílusú felezõ tizenkettes parlandójukon szólal meg. A horgosi oktató-elmélkedõvers (Könnyû venni feleséget, 77. sz.) szövegestül, dallamostul talán a 17. századból származó, la-kodalmas vonatkozású dal. Újabb keletûek, valószínûleg ponyva eredetûek a lánykérõ legény gond-

65

jait megéneklõ strófák 11 szótagos sorai (78–79. sz.). Ezeket többnyire mindenféle mûdallamokonadják elõ, hagyományosakon csak ritkán. Võfélyvers-modorban írt megfelelõjük is ismert (79. a).

Szintén félnépi szerzemény a német párhuzammal is rendelkezõ Ádámról-Éváról szóló példá-zat is (80. sz.). A néphagyomány sokat küszködött az átformálásával, de sikertelenül. Sem dallamá-val, sem szövegével nem birkózott meg. A kötetben közölt szövegek viszonylag egységesek, nagyonvalószínû, hogy ponyván napvilágot látott közös õsre vezethetõk vissza. Kálmány Lajos is idéz egyszajáni változatát. Ennek vagy más forrása lehet, vagy a népi használatban jobban elváltozott, de ezis idegen (Bálint S.: A szögedi nemzet. 138–139.).

A Katekizmusi ének (81. sz.) és a Kánai menyegzõ éneke (82. sz.) egyházi eredetû moralizálódalok. Mindegyiküknek van 17. századi írott forrása (Náray: Lyra coelestis és Kájoni kódex). Köte-tünkben mindkettõ dúr hexachord dallamon szólal meg. A Katekizmusi ének szövegei és dallamaikülönfélék, az 1695-ös kottás Náray-féle forrástól is eltérõek. A Kánai menyegzõ énekének sajátszövege és dallama van (legalábbis közeli változatokban jelentkezik), ami megegyezik a Kájoni-kódexben (1634–1671) közölt alakkal.

Mindkettõ elõfordulása elég széles körû, más alkalmakkor is használatosak, nem csupán lako-dalomban (ld. a 81. és 82. sz. dalok jegyzeteit is).

Dussolás. Vacsora alatt éneklik általában a bordalokat, ivónótákat, sorba-itatókat és egyéb mula-tó-, tréfás dalokat (83–93. sz.). Ezek a dalok természetesen nem csupán lakodalomban hangzottak fel,hanem más vigasságokon is. A bordalok között is sok félnépi és irodalmi hatás mutatkozik, mint aközépkori és újkori diákköltészet, falusi kántorok, verselgetõ kisnemesek és népies költõink hatása.A Mikor Noé a szõlõt ültette kezdetû bordal szövegszerzõjének Gárdonyi Gézát tartják (83. sz.), Cso-konai Szerelemdal a csikóbõrös kulcshoz címû versének hangulata köszön vissza az egyházi népéne-ket parodizáló kulacsköszöntõbõl (91., 92. sz.). Ide tartozik még a különféle egyéb paródiák, mint atréfás kántori búcsúztatók csoportja is a lakodalom egyéb szórakoztató anyagából (152–155. sz.).Gomboson mulató-tuss szerepét töltötte be a Kánai menyegzõ éneke kásapénz-szedés alkalmával. AKánai menyegzõ énekének megfelelõ strófái bordalként is használatosak (82., 82. c–d sz.).

Dallamaik fõleg a magyar népzene jövevény rétegének kisebb-nagyobb mértékben meghonoso-dott képviselõi (90–93. sz.), szerkezetük nemritkán laza vagy ütempáros (86–89. sz.). Kivételesen arégi stílus is szerepel ebben a közegben (85. sz.).

Menyasszonyfektetés: Kikérés táncra. Ennek a szép szokásnak az emléke egyedülBácskertesrõl került elõ.

Ilyenkor énekelték az Ej, madár, madár, cinegemadár kezdetû kétsoros dalt (94. sz.). Ez a dal-lam a nyelvterület északi részén a menyasszonytánc szertartásos dallama, Mikor a menyasszonytfektetni viszik vagy Gyújtottam gyertyát a võlegénynek szövegkezdettel. Dúr-kvintváltó, négysorosalakban és kétsoros féldallamként (mint a bácskertesi is) egyaránt elõfordul (MNT III/A: 646–724.sz.). A bácskertesiek egy része, mint tudjuk, északról, Nyitra megyébõl települt mai lakhelyére. Dal-anyagukban az északi eredetnek talán ez az elnémult szertartásos dal az egyetlen emléke.

Menyasszonytánc. Ez a szertartás a mai lakodalmakban is eleven még. A menyasszonyi indu-lóhoz hasonlóan ehhez a szokáshoz is saját szertartásos dal igyekszik kapcsolódni, mégpedig a Szépmenyecskét csinálunk mi ebbõl a lányból, kerek kontyot tekerünk a hajából kezdetû népdalszerûtlenképzõdmény (Jung: Az emberélet, 251. és Topolya, 130. lap, de a szlavóniai lakodalmakban is nép-szerû, HITK 11–12. sz. 240., ill. 15. sz. 78. lap). A népzenei vizsgálódások tárgykörébe már nem istartozó dallam típusa szerepel Rózsavölgyi Márk 19. századi hangszeres komponista gyûjteményé-ben is. Akár dallamát, akár szövegét tekintjük, feltûnõen népdalszerûtlen: több részre tagolt kezdõsora már önmagában is szinte önálló dallamnak nevezhetõ, olyan hosszú (24 szótag!). Az elsõ sormegismétlése után újabb motívumokkal bõvül, és már-már túllépi a strófa kereteit, miközben szin-te tobzódik a funkciós mûzene hármashangzat-felbontásaiban és az ezeket kitöltõ hangszeres mene-tekben (Típuskat. IV F 380). A népi használatban a mértéktelen hosszú elsõ sor ismétlése elmarad,

66

a tagolt sorokat pedig önálló sorokként értelmezik, mintha a strófa hétsoros lenne. Mindez azonbannem változtat a kirívóan mûdaljellegen.

A menyasszonytáncra mindenféle más táncdallamokat is muzsikálnak, leggyakrabban ezek ismûdalok, mint pl. a közismert Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs kezdetû nóta-csárdás, a „bokázó”sorvégek iskolapéldája, de más népszerû mûcsárdásokat is.

Ebben a közegben elõfordul még egy jellemzõ 10 szótagos szövegtípus Jobb a lánynak, mint amenyecskének szövegmotívummal (95–99. sz.). Járulékos dallamai lehetnek népies mûdalok, minta szerémségi menyasszonytánc is (95. sz.), népzenénk jövevény rétegének hagyományba illeszke-dett dallamai (96. sz.) és új stílusú dallamok (97–99. sz.). Az új stílusúak rendszerint katonadalkéntis ismertek (97–99. sz.). Érdekessége ennek a csoportnak a háromsoros, rendhagyó strófaszerkezet(96. sz.), melynek eredete szintén népies mûdal. A népzenei kölcsönhatás szép példája, melyre Bar-tók világított rá (A magyar népdal, 78 lap). A Túl a Tiszán faragnak az ácsok szövegkezdettel köz-ismert népies mûdal a szlovákokhoz is átkerült, és a dallam középsõ soraiban a rájuk jellemzõ „tótritmusszûkítés”-sel honosodott meg. Ebben a formában került vissza a magyarokhoz, de magyarváltozataiból most már elhagyták a kezdõ sort, így alakult ereszkedõvé. Sok, ötfokú fordulatokbangazdag változatát gyûjtötték különféle lírai és katonaszövegekkel.

Kontyolási dalok és táncok. Kontyolási dalokról és táncokról nálunk csak az al-dunai széke-lyeknél tudunk (101–104. sz.), más vidékeinkrõl nem kerültek elõ. Szövegtartalmuk nagyjábólugyanaz, mint a menyasszony- vagy újasszonytáncok idevágó szövegeié (95–99. sz.), csak régie-sebb megfogalmazásban és régi stílusú dallamokon. A négy dal három dallamtípust képvisel. Az el-sõ tipikus fríg dallam, a paptánc harmadik táncát is járták rá, nem csak kontyolót (101. sz.). A má-sodik dallamtípus alkalmazkodó ritmusú dudanóta, a 6/8-os nõi körtáncok képviselõje (102–103.sz.). A bukovinai régi magyar táncörökség kevés túlélõje közül egy. Az egyik változat elõadása (103.sz.) már elfelejtette a hajdani táncjelleget is, annyira laza ritmusban szólal meg. A harmadik dallam-típus már a 19. században is népszerû, fríg dallam, melynek a népies mûdalokkal is vannak rokonikapcsolatai (104. sz.).

Újasszony-bemutató. Néhány helyen ilyenkor alkalmi dalokat énekelnek (MNT III/A:884–894). Ilyen alkalmi dalról Doroszlón tudunk csak, ez is már paródia, amire a doroszlói asszo-nyok manapság még csak visszaemlékezni sem szeretnek (105. sz.). Dallama ugyanannak a zene-kari kíséretnek lekerekedett kis formája, amit a magyarszentmihályi võfély menyasszony-búcsúz-tató rigmusa mellé muzsikáltak a zenészek (61. sz.). Ez a felezõ tizenkettes sorokra épülõ par-landónk az ugor-ereszkedõk, illetve sirató stílus tagja, a székelyföldi és moldvai ún. Tizenkét kõmû-ves (ballada) típusának alföldi altípusa. Rokonságban van a históriás énekekkel is. Hasonló jellegû-ek a bukovinai és tolnai menyasszonysiratók is. Rokona a 12 szótagos hertelendyfalvi paródiának is(22 j.).

Újasszonytánc. Ebbõl az alkalomból is mindenféle mûcsárdást muzsikálnak, jobbára ugyan-azokat, mint a menyasszonytánchoz. Jaj, de szép kis menyecske lett ebbõl a lányból, kerek kontyotcsavartunk a hajából kezdettel szólal meg a menyecsketánc csárdása Topolyán is, mint a meny-asszonytáncoknál máshol. Egyik topolyai énekes még töredékesen emlékezett arra, hogy régebbenilyenkor azt a nótát húzták, hogy: Barna kislány, jól meggondold a dolgot, Hová teszed lánykoriboldogságod. (Változatai megtalálhatók a 23–25. számú dalainkban, Topolya, 130. lap.) Meglepõmódon, ennél a szövegnél is Hoppe Rezsõ dallamára utalt. (Lásd a menyasszonyi indulónál.)

A bukovinaiaknál ilyenkor hangzik el a Tûzrõlpattant kismenyecske vagyok én kezdetû versszak(106. sz.). Nem szertartásos jellegû ez sem, feltehetõleg ideillõ versszaka miatt került menyecske-tánchoz.

Még egy népes szövegcsoport jelentkezik ebben a közegben, a Hosszú farkú fecske kezdetû(107–112. sz.). Lakodalmas funkcióban nálunk egyedül Magyarszentmihályon és a szerémségi Ma-radékon tudunk róla. Szövegének jelképes értelme lakodalmas vonatkozású is lehet. Az idegenbe

67

férjhezment menyecskét verseli meg. A jellegzetes strófaszerkezet elég egyéni, de gyakori is nép-költészetünkben: 6, 6, 8, 6 szótag. Dallamai ezért elég sokfélék, nevezetesen 4 dallamtípus. A leg-népesebb közülük egy alakulóban lévõ szerkezet, amely valószínûleg egy AABA formájú, magasszótagszámú új stílusú dallam utótagjából önállósult (107–109. sz.). Dallamíve kupolás, nem egyváltozata a visszatérõ szerkezetekhez igyekszik közelíteni. Kupolás dallamívet jár be a másik igennépszerû dallamtípus is (110. sz.), de ez sem visszatérõ szerkezetû. Végül az ún. török-ereszkedõkvintváltó szerkezetek csoportjába tartozik egy olyan régi stílusú dallam, ami sokáig csakBácskertesre volt jellemzõ (111., 112. sz.). Egészen a legújabb idõkig máshonnan nem ismertük.Nemrég a szomszédos Doroszlón is elõkerült (111. b).

Hajnali mosdatás. A szokás dala bácskertesi egyedi emlék (113. sz.). A hagyomány pusztulá-sának egy szerencsés mozzanata, hogy az emlékezetben egy ideig még képes másodlagos életet él-ni. A törvény által betiltott népszokás idõvel kihalt, de szertartásos dala még az 1980-as években isgyûjthetõ volt. A dallam fennmaradásában szerepet játszott bizonyára a helybeli mûvelõdési egye-sület jó mûsorpolitikája is. A hagyományápoló csoportok mai napig éneklik. A furcsa strófaszerke-zet alkalmasint csonkult forma, talán rendhagyó szaffikus strófát takar, zárósor nélkül. A háromrészre tagolt elsõ sort (5+5+6) nem ismétlik. (A szaffikus strófák kezdõ sora kéttagú, és az összetettsort szabály szerint megismétlik.) Ezt követõen az 5+5 szótagra tagolt középsõ sort a szöveg köve-telményei szerint többször is ismételgethetik. A zárósor, ami hangnemileg is befejezne, elmarad. Azígy keletkezett hangnemi befejezetlenséget az elsõ sor megismétlésével hidalják át egyes elõadók.Van rá eset azonban, hogy befejezetlenül hagyják a dallamot, nem ismétlik meg az elsõ sort. A hang-készlet és a dallamjárás a Rákóczi-dallamkör tagjaira hasonlít. Ebben és sorainak tagolásmódjábana Széles a Duna párosítótípussal rokon (10–12. sz.).

Vendégküldõ. A lakodalmi mulatság végét jelzõ dalok és táncok. Több fajtájuk létezik. Az al-dunai székelyeknél külön „mûfaj” (114–115. sz.). A tréfás vendégküldõk régebben máshol is létez-hettek, mint az elõkerült szórványos adatokból kitûnik (116., 181. sz. 8. vsz.). Valamennyit dudanó-tadallamon éneklik.

Általános ebben a mozzanatban a marsolásra muzsikált indulók szerepe. A zenekari indulókegyébként is a lakodalom egyes fõbb mozzanatait, fordulópontjait jelzik (menetben, menyasszony-búcsúztató után, vendégség befejeztével stb.). A menyecske érkezésekor énekelt, Gyere ki, te öröm-anya kezdetû dal dallama szintén induló (69., 70. sz.), és megszólal a lakodalom folyamán „marso-lásra” is. A zenekar repertoárismeretétõl függõen sok más indulót is muzsikálnak. Több helyen a Rá-kóczi-induló (más néven Vakpali hozzáragasztott tréfás szövegérõl) egyértelmûen felszólítás a távo-zásra. A Rákóczi-indulót a zenészek már egyre ritkábban muzsikálják, nyilván kényelmi szempont-ból, mert hangszertechnikai nehézségeket kellene legyûrniük. „Azt e’játszani, zenésznek kõ ámlënni a javábú!” Egressy Béni Klapka-indulóját viszont szinte mindenütt ismerik, és muzsikálják isa lakodalmakban (118. sz.).

A vendégbúcsúzó dal szerepét tölti be Magyarszentmihályon egy új stílusú lírai dal, melynek elsõversszaka lakodalmas vonatkozásban is értelmezhetõ (117. sz.). Feltehetõleg ilyen alkalomból énekel-ték a szerb Beæarac dallam meghonosodott magyar változatának is jó néhány szövegét (210., 211. sz.).

Itt ismét felbukkan egy divatos, nemzetközi zsargonnak tekinthetõ, polgári körökben is közked-velt mûdal, a Nem, nem, nem, nem, nem, nem, Nem megyünk mi innen el, Míg a házigazda minketfurkósbottal ki nem ver! – így hangzik elsõ strófája. A dallam mechanikus szekund-szekvenciábanereszkedik, ez népzenénkben idegen tulajdonság. Nagyszerûen lehet rá tercelni is. Mindazonáltalelég széles körû kapcsolatai vannak a hazai dallamforgalomban, de más népekében is (pl. a szlová-kok közismert „szinkópa-polkája”, a dubrovnikiak „kontradanca kala majkája”; a szerbeknélSkuvala sam veèericu kezdettel éneklik; végül Lajtha László széki gyûjtésében Erdõ, erdõ, kerek er-dõ szövegkezdettel folklorizálódott izometrikussá a két szólamban fogant dúr-hexachord dallam al-só szólama).

68

69

Felvirágozás

„Egy héttel az esküvõ elõtt a võlegény felkéri a võfényeket, koszorúslegényeket és -lányokat.Úgy a legényes, mint a lányos háznál van egy »nagy võfény« és egy »kis võfény«, ezenkívül 4–6 ko-szorús pár. Ezek pár nappal az esküvõ elõtt a lányos háznál gyülekeznek, és ekkor történik meg a»felvirágozás«.

Elõáll a võlegény nagy võfénye, és üdvözli a megjelenteket:

Dicsérjük a Jézust, az Úristen fiát,Terjessze e házban az õ szent áldását . . .

Felkérik ezután valamennyiüket, párostul jelenjenek meg az esküvõn. Azután a koszorúslányok-hoz fordul:

Tehát kérnénk szépen a koszorúslányokat,Hogy helére feltûznék ezen virágokat,Amiért mi nekik meg fogunk szolgálni,Hogyha az ég arra rá fog segíteni.

A lányok a felkérés után feltûzik a virágokat. A kalapra és a kabát bal vállára fehér selyembõlkészült, ezüsttel, arannyal díszített virágokat illesztenek hosszú selyemszalagokkal. A nagy võfénybotját vagy fokosát körülszalagozzák, és rozmaringszálakat raknak rá. A kis võfények kulacsa is kapa díszekbõl: virágokat, szalagokat. A võfények szépen megköszönik a felvirágozást, leülnek, elõke-rül pár üveg bor, és rágyújtanak a nótára: (20. sz.).”

70

20.

1. a Házunk elõtt magosra nyõt a nyárfa,Édesanyám barna lányát siratja.– Sírjál, anyám, sirathatsz is engemet!Férjhez adtál, de nem tudod, hogy kinek.

2. Barna kislány, ha bemegy a templomba,Egyik könnye ja másikat lemossa.– Jaj, istenem, mire fogok esküdni?– Én istenem, mire fogok esküszni?Ezt a legényt sosem tudtam szeretni!

3. Barna kislán, ha bemegy a szobába,Árva könnyét hullajtja az ágyára.– Sírok, anyám, siratom a lányságom,Sírok is én, míg élek a világon!

3. a Barna kislán, ha bemegy a szobába,Árva könnyét hullajtja a párnára.Ráborul a dijófa asztalára.– Sírok, anyám, siratom a lányságom,Siratom a lánykori boldogságom!

(Akkó éneklik, mikó virágozni vannak. 1942)

71

Horgos, Földi Mihály (28, 55), Krekuska György (19), Zabos Imréné Geleta Piroska (62). Kiss L., 1942, 1969.

Horgos, csoport zenekarral. Király E., 1969.Horgos, Magócsi Andrásné Varga Etel (59). Burány B., 1972.

A szokásleírást Hegedûs László közli Horgosi lakodalom címû cikkében (Kalangya 1–2. sz. Újvi-dék, 1942, 32–33. lap).Ötfokú, egy dallamgondolatból építkezõ új stílusú dallam. Nem szertartásos jellegû, csak lakodal-mas vonatkozású. Rokon hangulatú új stílusú dalok elõfordulnak még a bukovinai siratóesteken (leánybúcsú) és a me-netdalok, esetleg menyasszony-búcsúztatók között is (MNT III/A: 79–81., 301. sz., kötetünkben pe-dig a 36., 132., 132. a, 133., 133. a, 135. sz. dalok megfelelõ versszakai).Krekuska György 1942-es változata (HN: 91. és Kalangya 32. lap) a sorok elsõ ütemében negyedértékekben kottázva. Ezt az alakot a rendelkezésünkre álló késõbbi hangzó felvételek nem igazol-ják (l. az 1. ritmusvariánst). Zabosné változata lemezen is hallható: VMND B 1. dKözölve: MNT III/A: 31 j. (Földi Mihály 1942-ben)Dallamtípus: K-V: 396, rokon.Hangzó: 36 (Földi Mihály, 196)

72

20. a

1. Barna kislány, ha bemén a templomba,Ëgyik könnye a másikat lëmossa.– Jaj, istenëm, mire fogok eskünni?Ezt a legént nem is tudtam szeretni!

2. Barna kislány, ha bemén a szobába,Árva könnyét hullajcsa ja párnára.– Sírok, anyám, siratom a lányságom,Sírok is én, még élëk a világon!

3. Udvarunkba magosra nyõt a nyárfa,Édësanyám barna lányát sirassa.– Sírjál, anyám, sirathatsz is ëngëmet!Férhön adtál, de nem tudom, hogy kihön.

Völgyes, Pósa Vilmosné Kovács Magdolna (62), asszonyok. Bodor A., 1995, 1996. Bodor A.–Németh I., 1997.

73

20. b

1. Mikor mentem a templomba esküdni,Egyik könnyem a másikat ott éri.Jaj, istenem, hogy tudom én megtenni?Ezt a legényt sose tudtam szeretni!

2. Ez a kislány, ha bemén a szobába,Ráborul a kedves édesanyjára:– Sírok, anyám, siratom a lányságom,Siratom a lánykori boldogságom!

3. Házunk elõtt magosra nyõt a nyárfa,Édesanyám levelet szed alatta.– Szedjed, anyám, jó lesz a fejem alá!Érzi szívem, hogy meghalok nemsoká.


74

20. c

1. Házunk elõtt magosra nyõt a nyárfaËgy jó anya kedves lányát sirassa.– Në sírj, anyám, fölneveltél ëngëmet,Férhöz adtá, felejtsd el a nevemet!

2. Ez a kislány mëgunta a lányságát,Elcseréte kontyé ja pántlikáját.Megállj, kislány, mëgbánod të jezëket:Visszavënnéd lánkori életëdet!

Mohol, Zélity Sándor (73), juhász. Burány B., 1979.

Mûdallamra énekelte. (Típusa Kerényi: Már mikor én 18 éves voltam, nem közöljük. Ezen a dalla-mon hangzottak el a 132. a, 133. a és a 78–79. sz. egyes változatai.)Csak a horgosi szövegek pontos rendeltetését ismerjük, a többi változatét nem. Egyszerûen csak „la-kodalmas dalnak” mondják. Bizonyára menetdalok vagy mulatók.

75

Menyasszony-öltöztetõ

21.

2. Édesanyád háza be van kerítve,Mégis elvisznek tégedet belõle!Benne hagyod a híredet, nevedet,Már ez után nem találnak tégedet.

3. Ezt a kislányt esküvõre most viszik,A csernyei nagytemplomba kísérik.Gyöngykoszorú ráhajlik a vállára,Éjféltájba telik le a lánysága.

Magyarcsernye, idõs asszony. Biacsi B., 1977.

A menyasszony-öltöztetéskor énekelt dalok közül nálunk csak két ilyen alkalomra illõ dal került elõ,mindkettõ Bánátból. Egyik sem szertartásos jellegû, mindkettõ újabb keletû, és új stílusú katonadaldallamára éneklik (21., 21. a sz., de l. a 67. és 132. a sz. megfelelõ versszakait is). Mûköltõi erede-tû szövegek.Zavaró, hogy a szöveg második személyben szól, nem elsõben, mint az népköltészetünkben szokás.(Elõadásra felhasználva javasoljuk a dõlt betûs szavakat elsõ személybe tenni.) Mivel ez az egyet-len változatunk, nem ellenõrizhetjük, romlásról van-e szó, vagy egyéni költõi szándékról.(Szövegrokonait vö. MNT III/A: 28–31., 86–94., 97., 124., 291–293. – pártaszedés, menyasszony-öltöztetés, templomba menet és menyasszonybúcsúzás.)Dallama ötfokú, nagy terjedelmû új stílusú dallam, melyhez leginkább katonaszövegek kapcsolód-nak (VMND I: 11., 12.).Dallamtípus: Járdányi II. 110. (általános).

76

21. a

1. Mögfûzték már néköm a gyöngykoszorút,Két bimbója a vállamra ráborult.Két bimbója a vállamra ráborult,Víg napjaim de szomorúra fordult!

2. Édösanyám, add ide a kezedet,Lánságomtul most búcsúzok, s tõletek.Édösanyám, de nehéz elválásom!Sajnálom a lánkori boldogságom.

3. Édösapám, add ide a kezedet,Lánságomtul most búcsúzok, s tõletek.Édösanyám, de nehéz elválásom!Sajnálom a lánkori boldogságom.

4. Testvérjeim, add ide a kezedet,Lánságomtul most búcsúzok, s tõletek.Édösanyám, de nehéz elválásom!Sajnálom a lánkori boldogságom.

5. El köll mönni esküvõre, elmögyünk,Azt csak a Jóisten tudja, hogy élünk?Majd úgy élünk, mint az egy pár gerlice,Mikor este visszaszáll a fészkére.

Hódegyháza, Urbán Péterné Sípos Márcell (83). Burány B., 1973.

Csak az 1. vsz. menyasszony-öltöztetõ, a 2. vsz.-tól menyasszonybúcsúzó. Megfogalmazása a võ-félyversekre emlékeztet. Dallamszándéka a fent közölt dallamra emlékeztet. Bizonytalan ének, teleoktávtöréssel.

77

21. b

Jó napot kívánok a násznagy uraméknak, És az ide egybegyûlt tisztes társaságnak!Örülök, hogy ismét jelenthetem: Mëgbízott munkámban sikerrel mûködtem!Mert íme, tisztes vendégëkkel szolgálok,

Akiket a násznagyuram körébe ajánlok!Fogadják szívesen e tisztes családot, És a velük hozott bëcsës ajándékot!Tisztelt násznagyuram, fogjon velük kezet! Tessék, adjon nekik helyet! Húzd rá!

Oromhegyes, Erdélyi Mihály (62). Bodor A., 1996.

Az érkezõ vendégeket a võfély köszönti be. Régebben már reggel gyülekeztek, ma már inkább csakdél körül.

(Erõs hangúnak kell lenni, mert ott nagy a lárma.)

78

21. c

Csendesség, szép vendég! Tarts kormánt, muzsikus!Ezzel dicsértessék az Úrjézus Krisztus! Éljen! (Tus)Szekeres Zoltán* és családja „ilyen” ajándékot hozottMënyasszonyunk és võlegényünk számára.Ilyen becsületës vendégünknek köszönjük hajlékát,És köszönjük szépen hozott ajándékát!Tisztëlt násznagy uram, fogjon véle kezet, És adjon neki hejjet! Éljen! (Tus)

Versec, Lantos Lajos (56). Bodor A., 2001.

Az „ilyen” ajándék általános megjelölés a konkrét ajándék helyett. Az ajándékot meg is lehet nevez-ni, ha úgy kívánja a vendég. (Pl. Ha valaki 5000 márkát – német márkát – ad nászajándékba, az el-várja, hogy ezt hangosan be is mondjam.)

* A név aszerint változik, ki az ajándékozó

79

Esküvõ elõtt, esküvõre menet

22.

2. Mert nem szita, rosta,Hogy azt mögfordíjják!Se nem kölcsönkinyér,Hogy azt visszaadják!

3. Amott van ëgy kis ház,Árgyélus a neve,Abba van ëgy asztalBúval leterítve.

4. Azon van ëgy pohár,Bánattal van tele,Ëgy szép barna kislányMost issza belõle.

Törökkanizsa, Sós Mihályné Törköly Erzsébet (75). Bodor A.–Paksa K., 1993.

80

Énekese nem tudta, „miféle nóta”. Kapálás közben énekelgették édesanyjával.Régebbi hagyományba tartozó szöveg és dallam. Legtöbbször menetdalként szerepel (MNT III/A:107., 114., 130., 131., 134., 136., 190., 193. és MNT X: 47 j f), de megjelenik a lakodalom elõttiszokásokban (MNT III/A: 56., 74.) és a menyasszony- és újasszonytáncok között is (MNT III/A:592., 729., MNT III/B: 323–327j). A topolyai lakodalmakban ágyvitelkor énekeltek ilyen szöveget(Topolya: 120. lap), elhangzanak még, mikor a menyasszonyt kísérik a võlegényes házhoz (69. sz.)és az újasszony bemutatásakor (105. sz.). Soraik felezõ 12-es vagy 6-os szótagszámúak. (Új stílu-sú, 11-es szótagszámú rokonaikat l. 23–24. és a 25., 132. sz. megfelelõ versszakait.)Kis terjedelmû, drm tengely körül mozgó dallam, mely a felsõ és alsó oktávot is érinti a dallam kez-detén és végén. Hangkészletében az ún. pszalmodizáló stílussal rokon, de dallamjárásában eltérõezektõl. Többnyire balladákat és rabénekeket énekelnek rá (VMND II: 37., 104. és 105).Dallamtípus: Járdányi I. 130. (dunántúli, székely) emlékeztet.

81

22j


Funkciójáról nincs adatunk. Paródiának tûnik. Hasonló jelenséggel találkozunk a doroszlói újasz-szony-bemutató dalában is (105. sz.), ami így folytatódik: Elszaladt a göbe kilenc malacával.Dallama rokon a bukovinai menyasszonysiratókkal (MNT III/A: 76–78.) és a históriás énekekkel(az ún. Árgirus nótával, azaz ennek menyasszony-búcsúztatóként használt dallamaival: MNT III/A:257., 279–288.). Itteni alakjában azonban kevert típus. Dallamtípus: Járdányi I. 124. és 121. (mindkettõ székely).

* a seggibül

82

23.

2. Kidõt a fa, levelestõl, ágastól,Haragszik rám egy vénasszony lányostól.Mit ér nékem a szeretõm édesanyja haragja?Én a fiát el nem felejtem soha!

3. Szánt az eke, izeg-mozog a járom,Kemény a fõd (a) telecskai határon.Olyan kemény, még az eke, hármas eke sem állja!Szép a babám, Telecskába nincs párja!

Bácsgyulafalva, Pecsenka Andrásné Sötét Katalin (70). Bodor A., 1972.Hódegyháza/Ada, Szenes József (50), Szenes Józsefné Krasznai Etel (45). Bodor A.–Bodor G., 1975.

A régi lakodalmas dal (22. sz.) új stílusú átfogalmazása dallamban is, szövegben is. (Szövegrokonaitl. MNT III/A: 122–129.) Népszerû lakodalmi menetdal, de katonadalszövegei is vannak.Dallamtípus: Járdányi II. 16. (általános).Variáns: 24.

83

24.

1. a Sej, kislány, kislány, jól meggondold a dolgot:Hová teszed lánykori boldogságod?– Kanizsai* gyöngyvirágos oltár elé leteszem,Sej, onnan többé soha föl nem vehetem!Sej, onnan pedig soha föl nem vehetem!

2. Sej, tiszta búzát válogat a vadgalamb,Szépen szól a debreceni nagy harang.Azt kongatja, harangozza mind a két oldalára:Sej, szerettelek, kisangyalom, hijába!

* A hegyesi, a moholi stb.

3. Sej, kidõlt a fa mandulástól, ágastól.Sej, kidõlt a fa, levelestõl, ágastól.Haragszik rám egy vénasszony lányostól.Mit ér nékem egy vénasszony lányának a haragja?Sej, legény vagyok, nem a lánya bolondja!Sej, lány vagyok én, nem a fia bolondja!

84

Mohol, csoport tamburazenekarral. Király E., 1961.Oromhegyes, Kávai Jánosné Dávid Szabina (60),

Törtelyi Mátyásné Dávid Viktória (58), Kalmár Dezsõ (68). Bodor A., 1990.Völgyes, Tóth Gézáné Mélykúti Anna (66). Varga A., 1992.Magyarkanizsa, csoport. Bodor A., 1996.

Az elõzõ menetdal egy szótaggal (Sej), megtoldott változata. (L. MNT III/A: 128.)Dallamtípus: Járdányi II. 16. (általános).Variáns: 23.

85

25.

2. Tizënkettõ, tizënhárom, tizënnégy, Mondd mëg nékëm, barna kislány hová mész?– Elmëgyëk én új szeretõt keresni,Mer a régi nem akar mán szeretni!

3. Tizënhárom fodor van a szoknyámon,Azt gondoltam, férhëz mëgyëk a nyáron.De már látom, sëmmi së lësz belõle,De már látom, nem lesz belõle sëmmi,Tizënkettõt lëvágatok belõle.Tizenkettõt lë köll róla fejteni!

Zenta, Tóth Horti Viktória (64). Fábri J., 1953.Mohol, csoport tamburazenekarral. Király E., 1961.Kispiac, Varbai Lajosné Kovács Matild (69). Bodor A., 1973.Péterréve, asszonyok. Bodor A., 1995.Völgyes, asszonyok. Bodor A., 2002.

Közkeletû lakodalmas menetdal. Szekvenciázó szélsõ sorai és III. sorának funkciós szekundzárlataa mûdalokkal kacérkodik.Dallamtípus: Járdányi II. 14. (dunántúli, dél-alföldi, palóc és székely), szélsõ sorok.

4. Azt a gyûrût, amit adtam, add vissza,Mer’ annak a gyémánt köve nem tiszta!Átkozott vót az a falu, az a ház,Amelyikbe mëgismertük mi ëgymást!

86

26.

2. Ha mögszabadulok, mög is házasodok,Azt vöszök el, akit én akarok!Elvöszöm a falu legszöbb lányát,Kivel e’tõtöttem sok számos éjszakát.

3. Sej, az én lovam, kesely a négy lába,Minden este térdig jár a sárba.Minden este jaz én csizmám is sáros,Sej, azé, mer’ a rózsám után járok.

4. Sej, liba, liba, tarka tollú liba,Hivatalos vagyok a lagziba.Mit ér nékem az olyan lakodalom,Sej, ahol az én rózsám a menyasszony?

4. a Ëj, liba, liba, liba, nem lësz mindig liba,Nem lëszëk én mindig a lagziba.Mit ér nékëm ez a lakodalom,Ëj, mikor a babámot más karjába látom?

5. Ej, imitt-amott vörös az ég alja,Beteg a szeretõm édësanyja.Adná a jó isten, hogy mëghalna!Ej, kökényszëmû lánya rámmaradna.

87

Hertelendyfalva, Varga Mihály (75). Király E., 1960.Csóka, Tóth Antal (55). Kónya S., 1975.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (54). Király E., 1982.

Szerelmi dal lakodalmas vonatkozású versszakokkal.A 2. vsz. valószínûleg katonadal.Dallamtípus: Járdányi II. 30. (általános).

88

27.

1. a Sej, liba, liba, nem lesz mindig hiba!Nem járok én mindig a lagziba.Mit ér nékem, sej de ez a lakodalom,Sej, akibe a babám a menyasszony?

Horgos. Bartók B., 1906.Zenta, Györe Ferenc (53). Fábri J., 1955.

Alma a fa alatt szövegkezdettel egy idõben közismert volt. Harmadik sorzárlata lehet a szeptim is(l. a bejelölt változatot).Dallamtípus: Járdányi II. 111. (általános).

89

28.

2. Sej, haj, mit ér a legénynek a legénység?Ráfér arra mindën szëmtelenség!Ki babáját mëgcsalja elõre,Sej, haj, gondja lëgyën rá, hogy el is vëgye!*Ki babáját mëgcsalja elõre,Sej, haj, gondja lëgyën a ringó bölcsõre!

3. Sej, haj, ez a kislány bölcsõt csináltatott,Oldalára szerelmet rakatott.Az van írva a bölcsõ oldalára:Sej, haj, szerelëmbõl jöttél a világra!

Gombos, Nemes Gáspár (63). Kiss L., 1939.Horgos, Krekuska György (19). Kiss L., 1942.Felsõhegy, Sõreg Pálné Mihályi Zsófi (60). Burány B., 1965.Zenta, Gyetvai Simonné Mura Erzsébet (80). Bodor A.–Németh I., 1990.

Katonadal, ez az egyetlen lakodalmas versszaka.Nagy terjedelmû új stílusú dallam.Dallamtípus: Járdányi II. 126. (általános).

* A III–IV. dallamsorra

90

29.

1. a Szépen úszik a vadkácsa a vízen,Szépen legel a gulyám a réten.Szépen szól a csengõ annak a nyakába,Tied lëszëk én, babám, nem sokára.

2. Kis lúdasi lány, mikor hozzád jártam,Szóltam hozzád, mindig haragudtál!De jén azért nem hányom a te szemedre:Él még a jó anyád, juttassa eszedbe!

2. a Kanizsai lány, mikor hozzád jártam,Ezt a legényt mindég nálad láttam!De én azért nem hányom a te szemedre:Él még a jó anyád, juttassa eszëdbe!

2. b Doroszlai lány, mikor hozzád jártam,Ezt a legént sokat nálad láttam.De én azért nem hányom szëmëdre:Él még a jó anyád, juttassa eszëdbe!Van édësanyád, juttassa eszëdbe!

91

2. c Szép horgosi lány, mikor hozzád jártam,Ablakid alatt de sokszor mëgálltam!Kérdezd mëg a muskátlivirágot,Hány páros éjszakát töltöttem nálatok.

3. Este, este van, este akar lënni,Ez a kislány haza akar mënni.Hazamënne, de nincs kisérõje,Elkisérëm én, lëszëk szeretõje!Mer’ e’hagyta jaz igaz szeretõje.*

4. Aki, aki ja babáját szereti,Akármilyen késõn fölkeresi!Télën, nyáron mindég fõkeresi.Lám, én az ënyém igazán szeretëm,Én is a babám annyira szerettem,Este tíz óra, mégis fölkeresëm!Este tíz óra vót, mégis fõkerestem!

Bácsfeketehegy, Bordás József (69). Király E., 1957.Pacsér, Király Józsefné (64). Király E., 1957.Bajsa, Kollár Margit (48). Borús S., 1960.Mohol, vegyes csoport tamburásokkal. Király E., 1961.Bácsgyulafalva, Égetõ Györgyné Kabók Rozália (76). Székely M., 1972.Gombos, Tamaskó Józsefné Apfel Anna (68). Bodor A.–Tripolsky G., 1972.Felsõhegy, Sõreg Pálné Mihályi Zsófi (67). Bodor A., 1972.Kispiac, Varbai Lajosné Kovács Matild (69). Bodor A., 1973.Völgyes, Losonc Orbánné Tóth Erzsébet (69). Varga A., 1992.Kanizsamonostor, Keszég Simon (72). Varga A., 1993.Doroszló, Samu Antalné Babos Rozália (64). Varga A., 1994.Magyarkanizsa, Szalai Jánosné Fodor Irén (54). Bodor A., 1995.Magyarkanizsa, vegyes csoport. Bodor A., 1996.Völgyes, asszonyok. Bodor A., 1995, Bodor A.–Németh I., 1997.Doroszló, asszonyok. Bodor A.–Németh I., 2000.

Egyik legnépszerûbb lakodalmas dalunk. Szinte mindenütt ismerik, és mindenütt lakodalmasnaktartják. Variáns: 30., 31.Dallamtípus: Járdányi II. 103. (általános).Hangzó: 41. (Losoncné, 1–2. vsz.)

5. Sej, liba, liba, tarka szárnyú liba,Hivatalos vagyok a lagziba.Mit ér nekem az a lakodalom,Sej, az, ahol a rózsám a menyasszony?

* Honvéd baka ja régi szeretõje.

92

30.

2. Szép horgosi lány, mikor hozzád jártam,Karjaid közt más legényt találtam.De jén azért nem hányom a te szemedre:Él még a jó anyád, juttassa jeszedbe!

2. a Kis ludasi lány, mikor hozzád jártam,Ablakid alatt sokat áztam-fáztam.De jén azé nem hányom a të szëmedre:Él még a jó anyád, juttassa eszëdbe.

3. Este, este van, este akar lënni,Ez a kislány haza akar mënni.Haza mënne, de nincs kísérõje.Elkísérëm én, lëszëk szeretõje!

93

Ludas, Tóth Irén (20). Király E., 1956.Horgos, asszonyok, vegyes csoport. Király E., 1961, 1962.Horgos, Krekuska György (46). Kiss L., 1969.Horgos, vegyes csoport. Bodor A.–Burány B., 1972.Kishomok, Szarvas Piroska (21). Bodor A., 1973.

Harmadik sorzárlata lehet az alaphang is, mint az elõzõ dalban (l. a 6. dallamváltozatot).Variáns: 29., 31.Dallamtípus: Járdányi II. 103. (általános).

94

31.

2. Emlékszel-e, babám, mikor hozzád jártam?Ablakidná de sokat mëgátam!Ablakidban új muskátlit láttam.Emlékszel-e, babám, mikor hozzád jártam?

3. Kiment az én babám Dél-Amerikába,Levelet írt, hogy menjek utána.Menjen ki a fene Dél-Amerikába!Találok szeretõt a magam falujába!

Titel, Benke Rozália (52). Király E., 1960.

Az elõzõ dalok bõvült szótagszámú sorokkal.Variáns: 29., 30.Dallamtípus: Járdányi II. 103. (általános).

95

32.

2. Nem iszom a bort, csak a szõlõ levit,Azt is csak úgy, ha leszüretölik!Azt is csak úgy, ha a rózsám adja,Mint páros galamb a párját, úgy itatja!

Csóka, Molnár Józsefné Szabó Julianna (70). Kónya S., 1976.

Dallamtípus: Járdányi II. 103. (általános), szélsõ sorok és J II. 117. (palóc és dél-alföldi), középsõsorok.

96

33.

2. Édësanyám, szennyes ingëm-gatyám,Házasodnám, de nem jönnek hëzzám!Olyan büszke lányok laknak erre:Rá se néznek a szëgény legényre!

3. De szeretnék hëgyek között lakni!Elmënyëk a hëgyek közé lakni,Ott fogok én szeretõt tartani!Ott fogok majd szeretõt tartani.Elhagyom a büszke legénységëm,Ölelëm a kedves feleségëm!

4. Ne ott ugorj, ahol árok nincsen!Ne ott köszönj, ahol sënki sincsen!Látod, én ës kerülöm az árkot!Ott köszönök, ahol szép lányt látok.

5. Suba, suba, százforintos suba,Hat ökörér’ nem adnálak oda!Mer’ az ökör csak járomba való,De ja suba szépasszonytakaró.

6. Búza, búza, de nagy tábla búza!Holnap lësz annak az aratása!Holnap lësz annak az aratása,Kisangyalom viszi a padlásra!

7. Talán sosë láttalak mëg vóna,Ha magadat nem festëtted vóna.Kifestëtted magad, mint ëgy páva,Úgy mulattál rëggelig a bálba!

8. Kislán, kislán, kökénszëmû kislán,Jártam hozzád, mindig haragudtál!Jártam hozzád, de nem fogok járni,Barna kislán, të fogod mëgbánni!

9. Vót nëkëm ëgy kökénszëmû rózsám,Párja nem volt a két tengër partján!Úgy szerettem, mint anyja a mézet,Édësanyja nagygazdának nézett.

10. Cukros zabot adtam a lovamnak,Jóéccakát mondtam a babámnak.Mondtam néki olyan jóéccakát:Kedves rózsám, felejtsük el ëgymást!Kisangyalom, felejtsük el ëgymást!

11. Édësanyám, olyan vizet adjon,Kitõl a szeretõm el ne hagyjon!Most ës olyan szeretõ hagyott el,Hogy míg élëk, sose felejtëm el!

12. Elmondhatom, jaj Istenem, jaj, jaj,Gyászba borult felettem a hajnal.Gyászba borult felettem az ég is,Elhagyott a barna szeretõm is!

12. a Elmondhatom: Istenem, Istenem!Gyászba borult az egész életem!Gyászba borult felettem az ég is,Elhagyott a régi szeretõm is!

13. Debreceni bíró kiskertjébeMegérett a ropogós cseresznye.Olyan piros, mint a cseppentett vér!Meghalok a régi szeretõmé’!

14. Lányok, lányok, debreceni lányok,Közületëk csak ëgyet sajnálok!Ha jaz az ëgy köztetëk nem volna,Elválásom százszor könnyebb volna!

15. Lányok, lányok, szép zëntaji lányok,Vessën tüzes lángot a szoknyátok!Ahány legény, mindet mëgcsaljátok,Lányok, lányok, szép zëntaji lányok!

16. Lányok, lányok, szép zëntaji lányok,A legénynek kendõt në adjatok!Mer’ a legény kétfelé hasíccsa,Büszkesígbül (a) csizmájába húzza!

17. A legénynek mit ér a legénység?Minek a legénynek a legénység,Ráfér arra mindën szëmtelenség!Ha ráillik mindën szëmtelenség?Elviszi ja babáját a bálba,Mással táncol annak a dacára.

17. a A legénynek mit ér a legénység?Ráfér arra minden szemtelenség!A babáját elviszi a bálba,Mással táncol, törjön ki a lába!

18. A csárdába szépen muzsikálnak,A legények két sorjába állnak.Mindën lánynak ott van a babája,Csak az enyém van a kaszárnyába.

19. Új a csizmám, telecskai* fajta,Telecskai csizmadia varrta.Debreceni suszterlegény varrta.Varrd ki, susztër, a nevemet rajta,Hagy tudják mëg, ki mulat a bálba!Hagy tudják meg, ki van a csárdába!

19. a Új a csizmám, újszögedi fajta,Az a hírës Papp Pista csináta.Varrd ki, susztër a nevemet rajta!Húzd rá, cigány! Kirúgom a bálba!

97

* debreceni

20. Elszakadt a ráncos csizmám szára,Elszakadt a szép zëntai bálba.Gyászba borult felettem az ég is,Elhagyott a régi szeretõm is.

98

Hertelendyfalva, Varga Mihály (75). Király E., 1960.Hertelendyfalva, csoport. Király E., 1962.Székelykeve, Bíró Ferenc (71). Kiss L., 1968.Zentagunaras, Gyulai István (74). Király E., 1968.Királyhalom, Sánta Mátyásné Badár Amália (69). Kiss L., 1969.Zenta, Cinka György (78). Bodor G., 1971.Bácsgyulafalva, Borsos Andrásné Trombitás Karola (78). Székely M., 1974.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (51), Zélity Sándor (76). Burány B., 1979.Martonos – Ostorka/Zenta, Sóti Mihályné Beszédes Etelka (65). Bodor A.–Németh I., 1990.Völgyes, Losonc Orbánné Tóth Erzsébet (70), Pósa Vilmosné Kovács Magdolna (60). Dobó M., 1993.Völgyes, Losonc Orbánné Tóth Erzsébet (71, 74), Pósa Vilmosné Kovács Magdolna (61, 64),

Tóth Gézáné Mélykúti Anna (68, 71). Bodor A., 1994, Bodor A.–Németh I., 1997.

Népszerû, dúr-kvintváltó dallam. Számos változata ellenére sem variálódik lényegesen. Lakodalmasvonatkozású szövegei csak az al-dunai székelyeknél kerültek elõ.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Új a csizmám, debreceni fajta.

99

34.

2. Szépën úszik a ruca a vízën, Szépen legel a gulya a rétën.s Szépën szól a csëngõ a nyakába, Isten véled, rózsám, utójára!

3. Ne ott ugorj, ahol árok nincsen,Ne ott kerülj, ahol árok nincsen!Ne ott köszönj, ahol sënki sincsen! Látod, én ës kerülöm az árkot,Látod, babám, kerülöm az árkot,Ott köszönök, ahol szép lányt látok!Ott köszönök, ahol legényt látok!

3. a Ott ugratok, ahol árok nincsen, Nem köszönök, ahol szép lány nincsen! Már ezután kerülöm az árkot,Ott köszönök, ahol szép lányt látok.

4. Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének, Jobb ëgy lánnak, mint száz mënyecskének! Met a lánynak béfonják a haját,Fújja a szél piros pántlikáját. *Mënyecskének békötik a fejit, Mënyecskének elkötik a fejit,Gyász borítja az egész életit.


100

Hertelendyfalva, Kerekes Andrásné Kuruc Veronika {52). Kiss L., 1941.Hertelendyfalva, Eröss Istvánné Kovács Teréz (48, 54). Király E., 1960. Kiss L., 1966.Csóka, Juhász Pálné Barna Mária (72). Kónya S., 1976.

Közkeletû katonadal, valószínûleg Simonffy Kálmán szerzeménye. Lakodalmas vonatkozású szö-vegei is vannak.Variáns: 35.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Szépen szól az egyes honvéd banda.

101

35.

1. a Kis pej lovam, kis pej lovam, kesely anégylába,

Többet szalad, többet szalad éhën, mint jóllakva.

Én magam is arra vagyok szokva:Szeretëm a más babáját lopva.

2. Nincsen apám, nincsen anyám, szennyes minden gúnyám.

Házasodnék, házasodnék, de senki nem gyünhozzám.

Házasodnék, házasodnék, de nem gyünnek hozzám!

Mer’ mind olyan lányok laknak erre:Rá së néznek a szëgény legényre.

3. Fáj a szívem, fáj a szívem karikagyûrûjé,Fáj még jobban, de még jobban régi

szeretõmé’.Jobbra-balra forgatom a gyûrûm,Nem találom a régi szeretõm.

3. a Fáj a szívem, fáj a szívem karikagyûrûre,De még jobban, de még jobban igaz szeretõre!De még jobban, de még jobban régi

szeretõmre!De hijába szeretném a gyûrût,ha Nem találok igazi szeretõt!

4. Árva vagyok, árva vagyok, az Isten is lássa.Verné mëg az Isten, ki a szëgény árvát báncsa!Mer’ mind olyan a mostani széplány:Nevet csak az árva legény sorsán.

5. Kiskertëmbe, kiskertëmbe sok a petrezselyëm,

Tótágast áll, tótágast áll bennem a szerelëm. Hej, istenëm, ugyan mit csináljak?Lányokhoz, vagy mënyecskékhöz járjak?

6. Láttam, babám, láttam, babám, olyantëjarózsát:

Rëggel nyílik, röggel nyílik, este járok hozzád.Este járok, mikor sënki sëm lát,Mégis irígy rám az egész világ!

7. Irígyeim, irígyeim, hagyjátok szeretni! Hagyjátok a, hagyjátok a szëmem rájuk vetni! Rászokott a szëmem a nézésre,Gyönge karom a széplányölelésre!

102

8. Kimegyek a, kimegyek a zöld erdõbe lakni,Ott fogok majd, ott fogok majd szeretõt

tartani! Elhagyom a büszke legénységëm,Ölelëm a csárdás feleségëm!

Zenta, asszonyok. Király E., 1971.Oromhegyes, Bicskei Mihályné Balázs Ida (63). Bodor A.–Tripolsky G., 1989.Völgyes, Szalma Ferencné Losonc Teréz (59). Varga A., 1992.Völgyes, Losonc Orbánné Tóth Erzsébet (69). Varga A., 1992.

Az elõzõ dallam magasabb szótagszámú, AABC formaképletû változata. Ebben az alakban is igennépszerû.Variáns: 34.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Szépen szól az egyes honvéd banda.

103

36.

2. Új a kocsim, vasaltatni akarom,Esküvõre viszik az én galambom.Víg muzsika kihallik a mezõre,Fáj a szívem, kész a mëgrepedésre.

3. Fönt a hegyen zörög az ég, villámlik, Siess, kislány, selyemszoknyád megázik!– Nem sijetek, nem árt néki az essõ!Selyemszoknyám nem veszi be az essõt!

* kendergyárunk

4. Kupuszinân építik a templomot,Kilenc kislâny horjă fël a vâlyogot.Kilenc kislâny kilenc bărna legénnyel,Mindëgyik ă măgă szeretéjével.

5. Kupuszinân kis kălăpot viselnek,Ă legényëk hâzăsonni nem mernek,Mer’ mind olyăn ă mostăni mënyecske:Szép ăz ura, de még szëbbet szeretne.

6. Mikor indultam a templomba jeskünni,Ëgyik könnyem a másikat ott éri.Jaj, istenëm, hogy köll véle mëgélni?Igaz szívembõl sosë tudtam szeretni!

7. Sárga tolla van a sárgarigó madárnak,Göndör haja van a kedves babámnak.Göndör haját el nem tudom feledni!Így jár az, aki igazán tud szeretni!

8. Nincs édesebb a szëgedi szõlõnél,Nincs kényesebb a bácskai legénynél!Bal vállára veti prémes kabátját,Estétõl reggelig öleli a babáját.

9. Nincs édesebb a szëgedi almánál,Nincs kényesebb a bácskai kislánná’!Ha nem szép is, szépen hordozza magát,Három se nincsen, aki nem festi magát!

104

Magyarszentmihály, Makán Katalin (65). Király E., 1966.Szabadka, Baricsek János (86). Király E., 1966.Mohol, Zélity Sándor (73), Vlasity Károlyné Zélity Klára (51). Burány B., 1979.Bácskertes, Bódis Pálné Mikó Mária (82). Silling I.,1 9 8 1 .Doroszló, Mészárosné Kovács Anna (75). Varga A., 1994.Doroszló, Zámbó Jánosné Babos Júlia (40, 68). Bodor A., 1972, Bodor A.–Németh I., 2000.

Sokféle versszaka több dalhoz is kapcsolódik. (A szövegcsoportján kívül még: 10. vsz.-t l. 209. sz.5. vsz.; 8–9. vsz.-t l. VMND I: 115., 4. vsz.-t l. VMND I: 11.)Dallamtípus: Járdányi II. 41. (általános).

10. Kéket nyílik a kék nefelejcs, nem sárgát.Elvöttem én egy sëmmire való lánt.Nem baj, anyám, ha sëmmire való is!Sëmmire való betyár vagyok magam is!

105

37.

2. Új a kocsim, vasaltatni akarom,Esküvõre viszik az én galambom.Víg muzsika kihallik a mezõre,Fáj a szívem a régi szeretõmre.

3. Fönn a hëgyën zörög az ég, villámlik.Siess, kislány, selyëm szoknyád mëgázik!– Nem sietëk, nem árt nëkëm az essõ!Selyëm szoknyám nem vëszi bë az essõt!

Törökfalu/Zenta, Nagy Mátyásné Letenai Rozália (51). Burány B., 1979.

Az elõzõ versszakegyüttes más dallamon.Dallamtípus: Járdányi II. 112. (általános), szélsõ sorok és J II. 104. (dunántúli, alföldi és palóc), kö-zépsõ sorok.

106

38.

1. a Új a kocsim, vasaltatni akarom,Esküvõre öltözik a galambom.Víg muzsika kihallik a mezõre,Fáj a szívem a régi szeretõmre.

2. Fájhat annak a kislánnak a szíve,Kinek most esküszik a szeretõje!Lám, az enyém ma esküszik, mégsem fáj,Mer’ nem tanál nálamnál igazabb lánt!

3. Új a kendõm, el akarom viselni,De az anyám nem akarja engenni.Engedd anyám, hagy kössem utójára!Hónapután gyöngykoszorú fõváccsa.

4. Új a csizmám, el akarom viselni,Új a cipõm, el akarom vise’ni,De jaz anyám nem akarja engedni.Engedd, anyám, nem a te pénzed állja!Engesd, anyám, nem te pízed ára!A szeretõm vëtte vásárfiába!

5. Tizenkettõ, tizenhárom, tizennégy,Mondd meg nékem, barna kislány, hová

mégy?– Elmegyek a régi szeretõm után,Megkérdezem, szeret-e még igazán?

6. Tizenkettõ, tizenhárom, tizennégy,Mondd meg nékem, barna kislány, hová

mégy?– Elmegyek egy új szeretõt keresni,Mert a régit meguntam már szeretni!

6. a Tizenkettõ, tizenhárom, tizennégy,Barna kislány, kérdezem én: hová mégy?– Elmegyek én új szeretõt keresni,Mer a régit mëguntam már szeretni!*Elmegyek a régi szeretõm után,Megkérdezem, szeret-e még igazán?

107

Ludas, Nagy Farkas Károly (27). Király E., 1954.Horgos, Krekuska György (46). Kiss L., 1969.Oromhegyes, Balázs Vera (32). Tripolsky G., 1971.Kishomok, Somogyi Péter (51). Bodor G., 1972.Kispiac, Varbai Lajosné Kovács Matild (69). Bodor A., 1973.Oromhegyes, Kávai Józsefné Dávid Szabina (65). Bodor A., 1995.Hajdújárás, vegyes csoport. Bodor A.–Szöllõsyné, 1997.Völgyes, asszonyok. Dobó M., 1993, Bodor A., 1994, Bodor A.–Németh I., 1997.

Hegedûs László leírásában Horgoson akkor éneklik, mikor viszik a menyasszonyt a võlegényes házhoz.Népszerû dallam többféle szövegfajtával. (L. VMND II: 163.)Dallamtípus: Járdányi II. 120. (általános).


108

39.

2. Fâjhăt ănnăk ă kislânnăk ă szíve,Kinek hâzăsodik ă szeretéje.Lâm, ăz ënyim hâzăsodik, sej, de nem fâj,Mert nem tălâl nâlămnâl igăzăbb lânt!

3. Nádfödeles a gunyhómnak teteje,A szëgénység csak úgy néz ki belõle.Mëgmondtam én, kisangyalom, ingëm ne

szeress,Mett mëgiszom, mit a két karom keres!

Sándoregyháza, Ambrus Katalin (46). Kiss L., 1969.Bácskertes, Makk Mihályné Szurap Erzsébet (60). Bodor A.–Tripolsky G., 1972.

Variáns: 99., szélsõ sorok.Dallamtípus: Járdányi-függelék: . . . két úton kell bemenni.

4. Én nem bánom, akárhogy zörög az ég,‘z Én búzámot úgyse viszi el a jég!Mett én aztat régës-rég kibiztosítottam,Földjeimet örök áron eladtam!

109

40.

2. Új a kocsim, vasaltatni akarom,Amelyiken babám hazahozatom.Muzsikaszó kihallatszik messzire,Fáj a szívem a régi szeretõmre.

3. Barna kislány lësétál a kiskertbe,Tubarózsát szakajt le a kezébe.Gyere, rózsám, hagy tûzzem a mejjedre!Holnap megyek veled az esküvõre.

Dobradó, Frindik Mária (27). Király E., 1962.

(Elsõ vsz.-t l. VMND I: 90., 92., 184.)Dallamtípus: Járdányi II. 120., szélsõ sorok és 112., középsõ sorok (mindkettõ általános).

110

41.

2. Túl ă vízën măndulăfă virâgzik,Ă levele vízbe hullik, elâzik.Terëm răjtă măndulămăg ă nyâron,Szeress, băbâm, szõkét, bărnât, nem bânom!

3. Păttogătott kukoricâ, de kemény!Mindig szëb ă bărnă legény székénél.Mert ă széke nem férhet ă szívembe!Bărnât szerettem egész életëmbe!

Bácskertes, Maros Mária (16). Kiss L., 1943.

Ún. hypo-zárlatú, szó-végû dallam.Dallamtípus: Járdányi II. 130. (palóc, alföldi) rokon.

111

42.

2. Ha elvitte, éljën vele,Csak elõttem në ölelje!Mer’, ha elõttem öleli, Kész a szívem mëgrepenni.

3. Jaj, de szépen harangoznak!Talán az én Mariskámnak?Most viszik az esküvõre,El sem búcsúzhattam tõle!

Dobradó, Grecs Etel (68). Király E., 1962.

Népszerû dallam. Szövegei különfélék, többek között katonadal is (VMND I: 40 A, B). Az új stílus ré-gies rétegébõl való kis szótagszámú dallam az egyházi népénekekkel is kapcsolatban áll (SzDV 8. sz.). Variáns: 223.Dallamtípus: Járdányi II. 17. (általános).Hangzó: 39.

4. Jaj, de szépen tamburálnakZöld erdõbe ëgy bëtyárnak!Zöld erdõbe nyárfalevél,Jaj, de szép a magyar leginy!

112

43.

2. Nem ám az az anya, kinek szép lúdja van,Hanem az az anya, kinek szép lánya van!Szépen fölneveli, szárnyára ereszti,Keservesen nézi, hogy más üti-veri.Könnyes szemmel nézi, hogy más üti-veri.

3. Az ökör a földet nem magának szántja,Az anya a lányát nem magának tartsa.Szépën fëlneveli, szárnyára ereszti,Csak távolról nézi, hogy más üti, veri.

4. Minek a hat ökör hosszú istállóba,Ha nincsen szerelëm (a) tormos nyoszolyába?de Szerelëm, szerelëm, átkozott gyötrelëm!Mé nem termëttél mëg mindën fatetejën?

5. Mindën fatetejën, dijófa levelën,Hogy szakajtott volna mindën szëgén legén?Lám, én szakajtottam, el is szalajtottam!de Szilíd galamb helyëtt, jaj, de vadot fogtam!

6. Szabad a madárnak ágról-ágra szállni,Csak nékem nem szabad igazán szeretni!Minden árva madár párját megtalálja,Zöld erdõ közepén a fészkébe várja.

7. Magas a sudárfa, nehéz vizet merni,Akit nékem szántak, nehéz megölelni.Ölelni akarom, nem hajlik a karom,Hogyha megcsókolom, nem az én angyalom!

113

Hertelendyfalva, Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (51). Kiss L., 1940.Hertelendyfalva, Ömböli Anna (81). Király E., 1960.Tamásfalva-Hetény, Potok István (69). Király E., 1960.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (37, 48, 50). Király E., 1965, 1974, Burány B., 1978.Völgyes, Losonc Orbánné Tóth Erzsébet (71, 75). Bodor A., 1994, Bodor A.–Németh I., 1997.

(Az 1. és 4. vsz. szövegrokonait l. MNT III/A: 136., 181., 188., 192., 202. Egyéb lírai szövegekkell. VMND I: 163.)Dallamtípus: Járdányi II. 140. (palóc, dél-dunántúli).

114

44.

2. Édesanyám voltál, mé’ nem tanítottá?Gyönge vesszõ voltam, mé’ nem hajlítottál?Hajlítottál volna, ráhajlottam volna!Éjjeli szerelëmre rá së szoktam volna!*Hajlítottál volna, ráhajlottam volna!Éjjeli szerelëmre rá së szoktam volna!

3. Elment az én rózsám idegen országba,Azt írja levélbe, menjek el utána.Nem megyek én soha idegen országba!Találok szeretõt magam városába!

4. Fekete kökénynek fehér a virágja,Az én galambomnak dombon van a háza.Bár csak lapban volna, hogy në látnék oda!Bánatos szívemnek fájdalma nem volna!

5. Nem csak az az asszony, kinek sok lúdja van,Hanem az az asszony, kinek szép lánya van!Sok ludam is vagyon, szép lányom is vagyon,Én vagyok az asszony, mert mindenem vagyon!

6. Nem csak az az ember, kinek szép lova van,Hanem az az ember, kinek szép fia van!Lovam a búzába, fiam a csárdába,Illik a legénynek húszéves korába!


115

Horgos, Szaniszló Matild (18). Bartók B., 1906.Gombos, Gulyás Jánosné Szûcs Erzsébet (69). Kiss L., 1938.Zenta, Györe Ferenc (54). Fábri J., 1956.Felsõhegy, Nagy György Istvánné Szollár Viktória (61). Burány B., 1972.

Nagy terjedelmû új stílusú dallam. Felsõhegyi elõadása igen stílusos, szép hajlításokkal szólal meg,ami vidékünkön már ritkaság.(Szövegrokonait l. VMND I: 25., 82., 119., 120., 163. – 1. és 3. vsz.; 2. vsz.-t l. MNT III/A: 111. és413. – esküvõre menet és menyasszonyvivés.)Dallamtípus: Járdányi II. 125. (általános).Hangzó: 44. (Felsõhegy)

116

Kurjantások

44. a

– Piros rózsa, borulóba, Mostan vagyunk indulóba. Icca, te!

Magyarkanizsa

– Aranybárány, arany kos, Esküvõre mëgyünk most! Ijjuju!

Csantavér

– Kukorică szârăsodik, Vélegényink pârosodik! Ijhuhu!

Bácskertes

– Ez az utca petrezselymës, Mënyasszonyunk végig selymës! Ijjuju!

Völgyes

– Ma menyasszony, holnap asszony, Holnapután komámasszony! Ijjuju!

Csantavér

– Võlegényünk szëme kerek, Ahányat lát, annyit szeret! Ijjujju!

Doroszló

– Ez az utca végig nyárfás, Võlegényünk, jaj, de kurvás!

Magyarkanizsa

– Aki fának támaszkodik, mënyecskére (võlegényre) kívánkozik!

Doroszló

– Ki kapură tâmăszkodik, bégés ălâ kívânkozik! Ijhuhu!

Bácskertes

– Ki a falnak támaszkodik, Nagybõgõsre vállalkozik!

Csantavér

– Jaj, de sokan néznek minket, Áldja mëg az isten ûket! Felsõhegy, Völgyes, Csantavér

– Aki minket kinevet, Fújja föl az egeret!

Doroszló

– Aki minket nem nevet ki,Rozmaringot adunk nëki!

Doroszló

A különbözõ vidékeinken gyûjtött lakodalmas kurjantások meglepõ hasonlóságot mutatnak, a gyûj-tés helyét feltüntetõ helységnév nem jelenti azt, hogy csak ott ismertek.

117

118

PAPTÁNCElsõ tánc: a „hazai” tánca

45.

2. Én ültettem az almafát,Más kötte hëzza ja lovát.Elvágom a kantárszárját!Mét kötte hëzza ja lovát?

2. a Én ültettem az almafát,Más kötte hëzza ja lovát.Ne kösd hëzza a lovadot,Elvágom a kantárszárod, csuhajja!

3. Én ültettem a rózsafát,Más szëdte le a rózsáját.Verje mëg az Isten a karját!Mét szëdte le a rózsáját?

4. Édësanyám mondta nékëm,Minek a szeretõ nékëm!De én arra nem hajlottam,De én arra nem hallgattam,Titkos szeretõt tartottam magamnak.

5. Édësanyám sok szép szava,Kit hallgattam, s kit nem soha!Hallgattam ëgy bëtyáréra,De nem az édësanyáméra, tyuhajja!

6. Most hallgatnék, de már késõ,Esik elõttem az esõ!Én azt tudtam, esõ esik,De csak a szëmëm könnyedzik.*Szëmëm könnyes, arcám nedves,Mind teérted van, te kedves!

119

Hertelendyfalva, Kovács Albert Lajos (30), Varga Zsiga József (64). Kiss L., 1940.Hertelendyfalva, Illés Ambrusné Buta Mária (50). Kiss L., 1941.Hertelendyfalva, Kovács Júlia (74). Király E., 1960.Hertelendyfalva, Eröss Istvánné Kovács Teréz (55). Kiss L., 1967.

Az Édesanyám rózsafája szövegtípus sokféle lakodalmas szerepben felbukkan: mint menetdal (MNTIII/A: 142., 144.), mint menyasszonykísérõ (MNT III/A: 383., 384., 386–389.), mint kontyoló nóta(MNT III/A: 883.), mint mulatási tánc (MNT III/B: 278.) és mint újasszonytánc (MNT III/B: 339.,307 j). Nálunk is gyakran elõforduló versszak (l. a versszakok kezdõ sorának betûrendes mutatóját).Dallama emelkedõ vonalú népies mûdalból, a közismert Ne menj, rózsám, a tarlóra kezdetûbõl(Kerényi 31.) alakult autentikus formájú népdallá (Vargyas, 1981: 329. lap, 261/I a–c példa). Jók aleányok, nem rosszak szöveggel már Bartók is gyûjtötte 1907-ben, Csíkban (K-V 277.). Ezt Kodályis felhasználta Székelyfonó címû daljátékában. Ez a változat kétféle alakban is szerepel: izometrikus8-as sorokon (4. változat a kottán) és 3 szótaggal megtoldott IV. dallamsorral. Menyasszonykísérés-kor is éneklik.Közölve: MNT III/A: 387., 388.Dallamtípus: K-V 277.


120

Második tánc: „csoszogtatós” tánc, silladri

46.

2. Édës uram, bárcsak addig élsz vala, élsz vala,Míg nekëm ëgy fehér lovat lopsz vala, lopsz vala!Gyár gyoppáj bingyájszkorë gajdulë, gajdulë,Szávájdálë, hoppingyálë szuszkiri, szuszkiri.

3. Mëgtalálták a cigánnak vagyonát, vagyonát,A fakalánt s a nagy üres tarisnyát, tarisnyát.Gyár gyoppáj bingyájszkorë gajdulë, gajdulë,Szávájdálë, hoppingyálë szuszkiri, szuszkiri.


121

Kanásztánc-ritmusú, 14 szótagos táncdal. Az ugor-ereszkedõ, ún. sirató stílus jellegzetes képviselõ-je. Dór dallam, mely néha fríggé válik azáltal, hogy a 2. fokon fejezõdik be. A sorok dallammozgá-sa kétütemnyi, tovább már csak a kadenciahangot ismételgeti lépcsõzetesen ereszkedõ zárlatokban(5/4/2), a sirató „utóív szekvenciái vannak dallammá, ritmussá stilizálva” (Vargyas, 1981: 271.).Többféle tánchoz használt azonos „illeszkedõ dallam”. Bukovinában silladrit táncolnak rá (gyakranlakodalmi szerepben), mely a régi stílusú páros táncok legfejlettebb típusa. Marosszéken magyarforduló (hatsoros formában tizenhatod figurációkkal), Gyergyóban székely lassú (gyorsabb tempó-ban, nyolcad figurációkkal, heteropodikus felépítéssel). A dél-dunántúli Madocsán régi stílusú tánc,ugrós, hangszeres alakítással hatsorossá formálva. A székely – marosszéki, udvarhelyi – dallamoknegyedes mozgása tripódiába rendezõdik, a moldvai dallamok tripódiája nyolcadoló aszimmetriá-val jár együtt.A dallamok szövege zömmel cigánycsúfoló, refrénes. A refrén a cigány beszéd paródiájának szántértelmetlen szavakból áll. Ponyván is terjedt, esetleg ponyvai eredetû. Fõleg a bukovinai változatok-hoz kapcsolódik, de elvétve máshol is felbukkan.Mind az öt dialektusterületen elõforduló dallam, legtöbb azonban a bukovinai székelyektõl való. Adallamot történeti források sora rögzítette a 18. század elejétõl (Apponyi-kézirat, 1730, egy 1736-ból való iskoladráma dalbetétje, Szirmay-Keczer Anna gyûjteménye, 18. század elsõ fele, PálócziHorváth Ádám 1813-ból való gyûjteménye stb.). A kutatók is elég sokat foglalkoztak történeti kap-csolataival.Az al-dunai székelyek ma már a dallamot sem igen tudják, a hozzá fûzõdõ silladri tánc ellen pedigvégképp tiltakoznak, hogy az övéké lett volna.Közölve MNT X: 463.Dallamtípus: MNT X: 114. típus.Hangzó: 15.

122

47.

Hertelendyfalva, Györfi Balázs (46) klarinét, Borsos Tamás (44)harmonika, Varga Zsiga József (39) bõgõ. Martin Gy.–Vásárhelyi T., 1969.

Vornyik-tánc (menettánc) néven az elõzõ dallam hangszeren elõadva.Közölve MNT X: 467.Dallamtípus: MNT X: 114. típus.Hangzó: 16.

123

48.


Két dallamból álló táncnóta, az egyik régi stílusú örökségünk tagja, a másik mûdal eredetû. Szövegnélkül dúdolták, silladri vagy „csoszogtatós tánc” néven.Közölve MNT III/B: 155. és MNT VII: 355 j g.Dallamtípus: MNT VII: 31. típus és Járdányi-függelék: Három hordó borom van.

124

Harmadik tánc: „magyaros”, csárdás

49.

2. Ha még ëccër lëány lënnék, Mëgválosztanám a legént!Mëgválosztanám a legént, mind a pijaconn az edént,Mind a pijaconn az edént!

3. Az edénnek a mázossát, A legénnek a szálossát!Úgy mënnék a bálba, babám mullatságára! Ott maradnék éccakára!

3. a Ha még ëgyszër lëány lënnék, Mëgválasztanám a legényt! Mëgválasztanám a legényt, mint a piacon az edényt,Mint a piacon az edényt*Az edénynek a mázasát, a legénynek a szálasát, A legénynek a szálasát!

4. Sír a mezeji pacsirta, Mind a két szëmét kisírta.Sírok ës, sírtam ës, sírjon a galambom ës! Értem lehajlik az ág ës.

5. Ha még ëgyszër legény lënnék, Olyan szépën fëlöltöznék!Úgy mënnék a bálba, babám mulatságára, Ott maradnék éjszakára!

125

Hertelendyfalva, Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (51). Kiss L., 1940.Hertelendyfalva. Király E., 1965.Hertelendyfalva, Kovács Júlia (54, 80). Kiss L., 1940, 1966.

Ugyanennek a dallamnak közeli változata Gomboson és Doroszlón is igen népszerû szerelmi dal, defríg színezetû hangnemben és tempó rubatóban. Az ún. Rákóczi-nótával is rokon.Variáns: 50.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Sír a mezei pacsirta.

*A III–IV. dallamsorra

126

50.

2. Ha még ëgyszër lëány lënnék, Teveszõr rokolyát vënnék!Elmënnék a bálba, babám mulatságába, s Ott maradnék éjszakára!

Hertelendyfalva, Szatmári Mihályné Balog Mária (42). Kiss L., 1941.

Lásd az elõzõ számnál mondottakat. A paptánc harmadik csárdását járták még a 101. és a 193. a sz.dalra is. Variáns: 49.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Sír a mezei pacsirta.

127

Esküvõrõl jövet

51.

2. Gyere be, vijolám,Csókold meg az orcám!Én is megcsókolom a tijedetSzázszor egymás után!

Kevi, László Péter (62). Bodor G., 1971.

(Szövegrokona MNT III/A. 176., menetdal.)Mindössze két változatát ismerjük nálunk, az egyik revival gyanús. Énekese többet nem tudott rólamondani, csak annyit, hogy édesanyjától tanulta. Az édesanya feltehetõleg palóc származású.Dallamtípus: Járdányi I. 154. (palóc, északkeleti).

128

52.

2. Szánom-bánom, amit cselekedtem,Hogy én ilyen korán megnõsültem!Mert már nékem nem szabad szeretni,Nem szabad a lányokat ölelgetni!

2. a Szánom-bánom, hogy megházasodtam!Legénységem gyászba borítottam!Mer’ már nékem nem szabad szeretni,Nem szabad a lányokat megölelni!

2. b Szánom-bánom, amit cselekedtem,Hogy tevéled szerelembe estem!Mer’ már nékëm nem szabad szeretni,Nem szabad a lányokat mëgölelni!

3. Szánom-bánom, amit cselekedtem,Jaj, de bánom, amit cselekëdtem,Hogy tevéled szerelembe estem!Szerelëmbe nem estem, csak szóba.Sajnálom, de nem tëhetëk róla!

4. Szomszédasszony nádfedeles háza,Van is annak szép eladó lánya!Van is annak selyem ágytakaró!Ez a kislány de kedvemre való!

4. a Sarkon van a szomszédasszony háza,Van is annak két eladó lánya!Megvan annak (a) selem ágytakaró,Ez a kislány de kedvemre való!

5. Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének,Jobb a lánynak, mint a menyecskének!Mer’ a lánynak befonják a haját,Fújja ja szél (a) piros pántlikáját.*Menyecskének bekötik a fejét,Gyász borítja az egész életét!

6. De szeretnék hajnalcsillag lenni,Babám ablakába beragyogni!Beragyognék hozzája hajnalba,Csókot kérnék tõle utójára.

129

Horgos, asszonyok. Király E., 1961.Ada, Apró Viktória (73). Király E., 1966.Horgos, Seregi Bálint (72). Kiss L., 1969.Horgos, csoport. Bodor A.–Burány B., 1972.Völgyes, Losonc Orbánné Tóth Erzsébet (69). Varga A., 1992.Kevi, asszonyok. Bodor A., 1995.

Igen népszerû szerelmi és katonadal. Lakodalmasként is gyakran éneklik.Variáns: 53.Dallamtípus: Járdányi II. 108. (általános).Hangzó: 47. (Seregi)


130

53.

1. a Barna kislány szép fehér szobája,Benne van a slingûtt vetëtt ágya,Rajta van a selmës ágytakaró.Kilátszik a slingõtt ágytakaró,Ez a kislány de kedvemre való!

1. b Sarkon van az özvegyasszony háza,Van is annak szép eladó lánya!Van is annak fehér ágytakaró!Ez a kislány de kedvemre való!

1. c Özvegyasszon nádfödeles háza,Szomszédasszony nádfedeles háza,Abba van a szép eladó lánya.Benne van a szép eladó lánya.Abba van a selyöm ágytakaró.Benne van a selyem ágy, csipketakaró,Ez a kislány de kedvemre való!

2. Szánom-bánom, hogy mëgházasodtam!Legénységëm gyászba borítottam!Mer’ énnékëm nem szabad szeretni, szeretni,Nem szabad a lányokat mëgölelni!

* Egyik asszony: Kilátszik a slingûtt ágytakaró

2. a Mindig bánom, hogy mëgházasodtam!Jaj, de bánom, hogy mëgházasodtam!Legénségëm gyászba borítottam!Mer’ énnékem nem szabad szeretni,Nem szabad a lányokat mëgölelni!

3. Szánom-bánom, hogy én férhõmëntem,Szánom-bánom, amit cselekedtem,Hogy tevéled szerelëmbe estem!Szerelëmbe nem estem, csak szóba.Sajnálom, de nem tëhetëk róla!

4. Ez a kislány de kedvemre való!Nemhiába fáradt érte hat ló!Mind a hatnak kese vót a lába,Barna legény annak a gazdája.

5. A faluba szépen muzsikálnak,Talán bizon a kedves rózsámnak?Muzsikaszó elhallik messzire,Az én rózsám ma mëgy esküvõre.

131

6. De szeretnék hajnalcsillag lënni,Babám ablakjába bëragyogni!Bëragyognék hozzája hajnalba,Csókot kérnék tõlle utoljára.

Gombos, Bacskó Antalné Dinnyési Anna (57), Nemes Pálné Bacskó Rozália (29). Kiss L., 1939.Doroszló, Samu Istvánné Bártol Erzsébet (70). Kiss L., 1944.Maradék, lakodalmi zenészek. Király E., 1962.Magyarszentmihály, Fülöp Ágota (75). Király E., 1966.Doroszló, Babos János (62). Kiss L., 1968.Rábé, Sziveri Mária (74). Varga A., 1993.Doroszló, Mészáros Józsefné Engelhart Vera (62), Samu Antalné

Babos Rozália (70), Horváth Lajosné Farkas Erzsébet (61). Bodor A.–Németh I.–Wilhelm J., 2000.

Az elõzõ dal változata. Elég nagy hangterjedelmét a régebbi elõadások még bõvítik is (l. a kotta 2.számú eltérését). A terjedelem tágulását a harmadik sor zárlatai is sugallják: a leggyakoribb kis ter-cen kívül lehet még a kvint vagy a szeptim is a III. sor nyugvópontja (a kottán az 5. és 6. eltérés).Variáns: 52.Dallamtípus: Járdányi II. 108. (általános).Hangzó: 48. (Doroszló, 2000-bõl)

132

54.

Csantavér, Angyal Cecília (79). Király E., 1959.

Võlegénycsúfoló. Háromsoros dallama rendhagyó forma népdalaink között. Recitáló 12 szótagoshistóriás énekeinkkel rokon.(Szövegrokonai: MNT III/A: 181., 187. – menetdalok.)Hangzó: 14.

133

55.

2. Bemëgy ă szobâbă,Râil ă dívânră,Búnăk hăjtjă ă fejét,Hullăsztjă ă kënnyejétĂ mënyăsszon vâlâră.Ă băbâjă vâllâră.

3. Istenem, Istenem,De mit is csinâjăk?Jaj, de mit csináljăk?Hogy vëgyem mëg ă

szívít,Kelemesen** beszédjétLegkedvesebb beszédjétEnnek ă szép lëjânnăk?

Ennek ă bărnă lánynak?4. Istenëm, Istenëm,

Hogy këll ezt elvënnëm?Nem tëszi rëndbe măgât, Nem sëpri ki ă szobât,Fédën húzză szoknyâjât!

* A III. dallamsor 1943-ban: Bãllãg mâr ã véllegény** Nyelvbotlás: „kellemetlen” kellene.

134

Bácskertes, Janovics Jánosné Nagy Erzsébet (67). Kiss L., 1960.Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (51, 77). Kiss L., 1943, 1969.

Katonadalból alakított lakodalmas. Ma már nem éneklik Kupuszinán. Kiskunhalason kontyolásitánc, gyertyástáncot járnak rá (MNT III/B: 301., 302.).Szép, ötfokú dallamváltozat. Ötsoros strófaszerkezete rendhagyó forma népdalaink között. A III–IV.dallamsor kvintviszonyban áll egymással. Kis szótagszámú, visszatérõ forma, az új stílus régebbirétegébõl való.A 4. vsz. 1943-ban hangzott el.Janovicsné változata lemezen is hallható: MNZA IV: 1. 5. c (Alföld: 21. sz.).Dallamtípus: Járdányi II. 57. (általános).Hangzó: 33. (felvétel 1969-bõl)

135

55. a

1. Este van, este van,Mëgy a năp lëfelé.Billëg mâr a ballag mâr,Băllăg mâr a véllegényĂ mënyasszonyához.

2. Bemëgy a szobába,Lëül a diványra,Búnak hajtsa a fejét,Hullajtsa a könnyejétA băbâjă vâllâra.

3. Istenem, Istenem, Nem tudom, mit csinâljak?Hogy vegyem meg a szívét,Legkedvesebb beszédjétEnnek a barnă lânynăk?

Bácskertes, Kugler Janovics Erzsébet (72). Silling I.,

136

55. b

1. Este van, sötét vanEste van, este van,Mëgy a nap lefelé.Ballag már a võlegény,Ballag már a võlegényA mënyasszony felé.

2. Bemëgy a szobába,s Leül a díványra,Ráül a díványra,Lehajcsa a bús fejit,Ráhajtja a bús fejét,Hullajcsa a könnyejitRáhullajtja bús könnyétRózsája vállára.Babája vállára.

3. Istenëm, Istenëm,De nagy a szerelëm!Hogy vëgyem mëg a szívét,Kellemetës beszédjétEnnek a kislánynak!

Hertelendyfalva, Illés Ambrusné Buta Mária (50), Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (52). Kiss L., 1941.Székelykeve, Gyuris József (71). Kiss L., 1968.

137

Kurjantások

55. c

– Nagy tepsibe sül a málé, Horvátékhó mögyünk lányé!

Magyarszentmihály

– Á’junk csak mëg itt a sarkon, hagy pisájon a mënyasszony!Csantavér, Felsõhegy, Völgyes

– Itt ájjunk mëg utcasarkon, hagy pisájjon a mënyasszony!

Doroszló

– Piros alma haja nékû, Võlegényünk gatya nékû.

Völgyes

– Aki kinéz az ablakon, tarka kutya fossa nyakon!

Doroszló

– Aki minket nem néz jónak, Teremtse az Isten lónak, Vagy szürkének, vagy fakónak, Vagy kétéves kiccsikónak!

Völgyes

– Ez az ucca végig árkos, Itt vénûnek mëg a lányok!

Magyarkanizsa

– E’szaladt a tarka nyúl, Fogja mëg a násznagy úr!

Völgyes

– Vöröshajma haja nékû, násznagy urunk gatya nékû!Felsõhegy, Csantavér, Völgyes

138

Érkezés a menyasszonyos házhoz56.

2. Ëccër jártam nálotok,Letörött az ágyotok!Ripëgëtt, de ropogott,Csinálja mëg sógorod!


Dudanóta. A széki lakodalmas A kapuba a szekér (MNT III/A: 229–230.) változata. Széken akkoréneklik, mikor a võlegény rokon asszonyai szekéren megérkeznek, hogy felvegyék a menyasszonyrokon asszonyait a menyasszony holmijával. Ilyenkor nem eresztik be õket az udvarra, csak hosszasalkudozás után. Míg folyik az alkudozás, addig a szekéren éneklik a dalt.A mi változatunk szerepérõl nincs adatunk. Szövege csúfolódó, nyilván hasonló a rendeltetése, minta székinek. Dallamtípus: Járdányi I. 96. (északnyugat-dunántúli).Hangzó: 23.

139

Menyasszonykikérés

56. a

Víg lakodalmi nép, ékes gyülekëzet! Bátor kis csapatom hozzátok érkezett. Óhajtástok betelt, türelemmel voltunk, Míg ti vigadtatok, mi meg szomorkodtunk.De már mostan eljött a nehezen várt óra, Hogy a mi napunk is mëgforduljon jóra.Azért eljöttünk, és tisztelettel kérjük, Hogy a võlegényünk párját hazakísérjük.Aki már bánatába se eleven, se holt, Pedig még ma reggel semmi baja se volt!És már engem vádol, bennem talál hibát, Hogy mért nem viszem haza kedves menyasszonyát?Most, ha ki nem adják, erõ, hatalommal Viszem hû párjához bátor csapatommal! Húzd rá!


140

Menyasszonybúcsúzás

57.

2. Gyöngyös pártám elhullatom,s Harmadnapra mëgsiratom.Ruvát tëszëk a fejemre,Bánat borul a szüvemre.


A menyasszonybúcsúzás a bukovinaiaknál esküvõ elõtt történik.Ez a szöveg-dallamtársítás alkalminak tûnik, a búcsúzók inkább a következõ dallamon szólalnakmeg (l. 58. sz.).A dallam legjellemzõbb alföldi típusaink egyike, melyet a bukovinaiak is ismernek (l. 121. sz.). Ro-kon népi párhuzamait is számon tartja a kutatás.Közölve: MNT III/A: 251.Variáns: 121.Dallamtípus: MNT VIII: 45. típus.

141

58.

Hertelendyfalva, Kovács Júlia (80), Biszák Andrásné Kovács Anna (64). Kiss L., 1966, 1968.

A bukovinai menyasszonybúcsúzók szokványos dallama.(A menyasszonybúcsúzót régen a menyasszonynak magának kellett elénekelnie, késõbb egy „jóénekesasszony” helyettesítette, utóbb csak a „mozsikások” játszották. Ez elõtt a dal elõtt mondja azanya: „Fogg’ mëg, lëánkám anyácskádnak kezit, borujj a nyakába, bócsuzzál el tõle!” Erre a lányokrákezdték a dalt, addig a lány és anya „lóggaták magukat”.)Tulajdonképpen egysoros dallam kétféle zárlattal. Nem szilárd forma, bár sorai állandóan 2x8 szó-tagúak, zárlatai az elsõ és második fokon, úgy tûnik, szabadon váltakozhatnak. Ez a tulajdonság asiratókra emlékeztet. Kis terjedelmû hexachord dallam, változó nagyságú 3, 4 fokkal, melynek hár-mashangzat-felbontásos fordulatait talán valami régi mûdal irányítja. Népzenénkben szokatlan, dearchaikus képzõdmény. Dallamtípus: MNT III/A: 246–250.

142

59.

2. Nem messze van ide babám tanyája,Ide látszik annak az almafája.Apró alma, seje, haj, jaj, de nagyon savanyú!Kisangyalom, mért vagy olyan szomorú?

3. – Kék ibolya, ha leszakajtanálak?Mit szónál, të babám, ha jelhagynálak?– Azt mondanám: verjën mëg, verjën mëg a

Teremtõ!Sose voltál igaz szívû szeretõ!

4. Kék ibolya búnak hajtja a fejét,Ha jaz égbõl nem locsolják a tövét.Szállj le, harmat a földre, kék ibolya tövére,Most találtam egy igaz szeretõre!

143

Csóka, Mraznica Jánosné Korponai Katalin (65). Kónya S., 1978.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (51), Zélity Sándor (73). Burány B., 1979.Bácskertes, Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (62), Buják Anna. Silling I.,1 9 9 7 .

Közismert katonadal (VMND I: 39. és 17.). Kupuszinán evvel búcsúztatják a menyasszonyt, azazcsak az 1. versszakával. Ilyen szerepben máshol nem tudunk róla. Szerelmi lírába tartozó egyéb szö-vege is kevés van.

144

60.

1. Fehér galamb szállt a házra,Édësanyám, Isten áldja!Köszönöm a nevelésit,Hozzám való szívességit!

2. Fehér galamb szállt a házra,Édësanyám, Isten áldja!Tudom, anyám, fáj a szíved,De azért csak Isten veled!

Satrinca, Birinyi Andrásné Német Anna (68, 82). Burány B., 1978, Bodor A.–Szemerédi M., 1992.

A fõként keleti nyelvterületen, még régi dallamokon megszólaló búcsúzót nálunk már csak hozzánem illõ mûdallamokon vagy rigmusként halljuk. (Szövegrokonait l. MNT III/A: 245., 383., 845.,III/B: 361. Menyasszonybúcsúzáskor, menyasszonykíséréskor, kárlátóban, táncszók, kurjantásokközben is elhangzik.)Dobradósi adatok arra is utalnak, hogy a menyasszonytánc után hangzik el (95. a).

145

60. a

1. Sârgă mădâr szâll ă hâzră,Édësănyâm, Isten âldjă!Këszënëm ă nevelését,Hozzâm văló szívességét!

2. Fehér mădâr ă víz mellett,Édësănyâm, Isten veled!Tudom is, hogy fâj ă szíved,De ăzért csăk Isten veled!

Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (80). Bodor A.–Bodor G., 1972.

Dallam nélküli rigmus. A doroszlói lakodalomban a võfély búcsúztatórigmusának befejezõ része eza vers: „Sárga madár a tópartjánn, isten veled, édesanyám! – a búcsúsztató véginn, mikó ezt mond-ta a võfény, akkó vót nagy zokogás . . .” (Kovács E: A bölcsõtõl . . . 117. lap).

146

61.

Legelsõbb, atyám, szavaim hozzád fordítom, Búcsúzó szavamat zokogva indítom. Szívemet szíveddel együvé szorítom, S úgy valamennyire szívünket újítom. Éljen!

Köszönettel veszem a te jóságodat, Hozzám megmutatott atyai voltodat, Felnevelésemet, ápolásomat, hogy meg nem vetettél Engem, mint lányodat! Éljen!

Hát hozzád mit szóljak, kedves édesanyám, Ki voltál eddigi gondviselõ dajkám? Tudom, hogy fáj a szíved, mint édesanyának, Midõn elválását látod kedves lányodnak. Éljen!

Võfély:Csendesség, szép vendég! Tarts kormánt, muzsikus! Vajdahegedûnek álljon meg zengése, Sarkantyúnak némuljon pengése, Mert most lészen búcsúzásom kezdése! Légyen csend, még lészen végzése! Éljen!

Kedves édesanyám, tudom, hogy szerettél, (zokogás) Mint gyenge virágot, ápoltál, neveltél. A jóra tanítottál, a rossztól intettél, Most pedig engem szárnyomra eresztettél. Éljen!

147

Azért, édesanyám, mielõtt indulok, Könnyezõ szemekkel kebledre borulok. Bocsásd meg vétkemet, drága édesanyám, Hogyha megbántottalak életednek folytán! Éljen!

Kedves testvéreim, tõletek búcsúzok, Nektek is szívembõl minden jót kívánok.Az Isten áldása maradjon rajtatok, Soha el ne hagyjon! Végre az egekbe magához fogadjon, Az örök boldogságban nektek is részt adjon!

Magyarszentmihály, võfély és lakodalmi zenészek. Király E., 1966.

A võfélyvers legrégebbi feljegyzése: Dávidné Sóltári (1790–91). Elsõ nyomtatott közlése: Magyarfõ-félynek hármas lakodalmi daljai. III., 18. század vége (Orsz. Sz. Kt. [Apró nyomtatvány 630. sz.]).Legtöbbször rigmusként alkalmazzák a võfélyek. (Dallammal egybekötve: III/A: 234., 255–258.,Nyitra, Csík és Csongrád.)Az egyik csíki énekelt változat az ún. Árgírus-nóta dallamán szólal meg (MNT III/A: 257.). Ez a fe-lezõ tizenkettes sorú, históriás énekekkel és siratóinkkal egyaránt rokon ún. ugor-ereszkedõ dallama lakodalmi szokások rendjében többször is felbukkan, pl. a bukovinai siratóestek (lánybúcsú) vagya tolnai menyasszonybúcsúzók halottsiratókhoz hasonló dallamaiban (MNT III/A: 76–78., ill.279–288.), de kissé elváltozott (talán romlott) alakban megtaláljuk al-dunai paródiánkban is (22j.).

A võfélyvers „zenekari aláfestésének” – a gyakorló zenészek által kissé elnyûtt, kopott – dallamaegyik becses alföldi felezõ tizenkettes sorú parlandónk, a székelyföldi és moldvai, ún. Tizenkét kõ-mûves típusának altípusa (MNT X: 95. típus), szintén az ugor-ereszkedõk csoportjába való. Balla-dákat és rabénekeket énekelnek rá Szajánban és Gomboson (VMND II: 35., 114., 120.), de hat szó-tagú, lekerekedett kis egész vagy féldallam formái is ismertek (pl. 105. sz. a kötetben). (hat szóta-gos rokonait l.VMND II: 36., 39., 40., 106., 115., 121.)A zenekar dallama esetleg itt is a vers eredetileg énekelt voltára utal. De utalhat a Jól meggondold,leány lakodalmas vers doroszlói vagy al-dunai dallamára is (l. 105. és 22 j.). Ugyanennek a dalnakbaranyai változatai is ismertek mint mennyasszonysiratók (MNT X: 47j f). Annyit mindenesetre fel-tételezhetünk, hogy ez a dallam valaha jelentõs szerepet játszhatott lakodalmi szokásainkban.Variáns: 105. (lekerekedett kis egész forma) és 22j (távolabbról).Dallamtípus: MNT X: 95. típus.Hangzó: 13. (az 1. és 2. dallamsor kétszer is megszólal).

148

149

61. a

Szûnjék meg most a hegedûknek a zengése,Sarkantyúknak is némuljon el pengése!Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése!Legyünk csendességben, amíg nem leszen

végzése!Zeng búcsúzó szavam, hullanak könnyeim,Mert tõletëk válok most, kedves, jó szüleim!Szentséges Úristen, a világ teremtõje,Tekints le ezen jó és kedves szülõkre!Harmatként áldásod szállítsd a fejükre,Kik által engem a világra helyeztél,Most pedig számomra másikat jelöltél,A házaséletre engem segítettél.Ezért buzgó szívvel hálát adok néked,És áldom örökké szent gondviselésed.

Kedves édesapám, tõlled búcsúzom,Könnyejimtõl nézed, hogy mint borul el orcám.De mielõtt atyai házadból kilépek,Tõled térdre hullva bocsánatot kérek.Bocsánatot kérek, mert megbántottalak,A jóságodért sokszor megszomorítottalak.Drága édesapám, felejtsd el ezeket,Az Isten is ezekért áldjon meg tégedet!Fényesség országába juttassa be lelked,Mégpedig élted e világon éled,Az Úristen kegyelme legyen mindig véled!

Tõled is búcsúzom, kedves édesanyám,Aki egykor még voltál gondviselõ dajkám.Ki édes tejével tápláltál emlõdbõl,Most át kell engenned titkos jövendõnek.Kedves édesanyám, tudom, hogy szerettél,

Mint gyenge virágot, ápoltál, neveltél.A jóra tanítottál, a rossztól féltettél,Most pedig szárnyamra engem eresztettél.Azért, édesanyám, mielõtt indulok,Könnyezõ szemekkel a kebledre borulok.Bocsánatér esdek, kedves édesanyám,Ha megbántottalak életemnek folytán!Kérlek az Istenre, bocsáss meg énnekem,Hogy el ne veszítsem én szegény lelkem!Ezekér az Isten is áldjon meg téged,Fényes országába juttassa be lelked,És adjon a mennybe hejjet!

Kedves testvéreim, hozzátok is szólok,Mielõtt ezúttal tõletek elválok.Az Isten áldását kérem a fejetekre,Oly bõven, mint harmat száll a földre!Végtére vigye fel lelketeket a mennybe,Hogy részetek legyen az örök életbe!

Jó lëjánytársnõjim, kik eddig voltatok,Könnyezõ szemekkel most körülöttem álltok.Szép koszorútokból, íme, most elválok,Istentõl nektek is minden jót kívánok.Adjon az Úristen nektek is oly szívet,Hogy megértse mindig hû szerelmeteket!

Kedves alsó, felsõ, jószívû szomszédim,Kik jelen vagytok, rokonaim, barátim,Az Isten áldjon meg benneteket fejenkint,Hogy a földön ne érezzetek fájdalmat és kínt!Húzd rá!

(A mënyasszont akkó búcsúztatták, mikó vitte el a võlegén. Akkó e’búcsúzott apjátú, anyjátú,testvéritû. Azt a võfély mondta, nem a mënyasszony. A mënyasszont nem engedik má most újabbanbúcsúztatni, me’ kisírja a szëmit, mëg e’csunyul a festék.)


150

Menyasszonyi induló

62.

151

2. Kocsira jágyam,Kocsira ládám,Magam is fölülök.Jaj, édësanyám,Szerelmes dajkám,De hama’ jelvisznek!

Bajsa, Zsitnai Mihályné (82). Borús S., 1960.

Kodály a dallamot keleti örökségünk és a középkori, európai versforma ötvözeteként példázza: öt-fokú dallam, kvintváltó szerkezet a középkori tripertitus caudatus-ra emlékeztetõ versformában.„Már a hymnusköltészet hozhatott hozzánk efféle formákat, mielõtt a francia eredetû Simeon-énekes a hatsoros Balassa-strófa, mely a nép ajkára is eljutott, közkinccsé tette” (K-V 21. lap).Az egész magyar nyelvterületen elterjedt, igen népszerû lakodalmas és táncdallamunk. Már 1852-tõl kezdve megjelenik a „csárdás” és más jellegû följegyzésekben. Szomszéd népi párhuzamai is is-mertek, legtöbb a szlovák, de van lengyel és horvát is.A menyasszonyi induló szövegén kívül vannak lakodalmi mulatásra utaló, sõt, egyéb, nem lakodal-mi vonatkozású szövegei is (62. d, 63. a sz.).E helyett a régi menyasszonyi induló helyett éneklik ma már szinte általánosan az Este viszik amenyasszony ágyát kezdetû mûdalt, Hoppe Rezsõ–Móra István szerzeményét.Variáns: 63.Dallamtípus: MNT VIII: 54. típus.Hangzó: 5.

152

62. a

1. Zörög a kocsi,Pattogtat Jancsi,Pattog a Jancsi,Talán értem jönnek?Ej, édesanyám,Jaj, édësanyám,Szerelmes dajkám,De hamar elvisznek!

2. Kocsira ágyam,Kocsira ládám,Kocsira párnám,Magam is fölülök.Jójcakát, anyám,Jaj, édësanyám,Édës jó anyám,Szerelmes dajkám,Én most már elmegyek!De hamar elvisznek!De hamar elmëgyëk!

Gombos, Nemes Gáspárné Vince Katalin (61). Kiss L., 1941.Bácskossuthfalva (Ómoravica), Turuc Péter (77). Volly I., 1961.Szilágyi, Buják Jánosné Bényei Ágnes (66). Kiss L., 1969.

153

62. b

Kocsira ládám,Benne a ruhám,Kocsira szûröm,Magam is fölülök.Én édësanyám,Szerelmes dajkám,De magamra hagytál!

(Mikó mëgfele’t a kérdésëkre, akkó nyitottak ajtót csak, akkó vót szabad neki mëgcsókúnyi amënyasszonyt, oszt indútak minnyájan az esküvõre. Akkó a zenészëk is elkezdtek muzsikáni, amiakkó vót szokásba, hogy: Kocsira ládám…)

Doroszló, Mezeiné Horvát Verona (61), Szalainé Zámbó Verona (73). Kovács E., 1977, 1980.

Dallam nélkül közölve. A dalt az énekes elmondása szerint esküvõre indulás elõtt énekelték az1930-as években. A második szövegsor eltérésében szereplõ „szûröm” jelentése itt nem világos.

154

62. c

1. Zörög a kocsi,Pattog a Jancsi,Talán értem gyünnek?De hamar elvisznek!Jaj, édësanyám,Szerelmes dajkám,De hama jelvisznek!Talán értem gyünnek?

2. Kocsira ágyam, Kocsira ládám,Magam is fölülök.Jaj, édësanyám,Szerelmes dajkám,De hama jelvisznek!

(Menyasszony-búcsúztató után. Táncótak rá. Csárdást, tamburabandáva’. 20 évvel ezelõtt.)

Ürög, Szûcs Ferenc (66). Király E., 1964.Satrinca, Birinyi Andrásné Német Anna (68). Burány B., 1978.Dobradó, Terebesi Józsefné Oszvald Julianna (82). Burány B., 1978.

155

62. d

Huncut a gazda,Nem néz a napra,Csak a szépasszonyra.Huncut a rózsám,Nem mëgy a bálba, csakËgyedül magába.

Hertelendyfalva, Illés Ambrusné Buta Mária (50). Kiss L., 1941.

MNT III/A: 375. o. – leírás a szövegekrõl.Dallamtípus: MNT VIII: 54. típus.

156

63.

2. Kocsiră âgyăm,Kocsiră pârnâm,Măgăm is fëlülök.Jăj, édesănyâm, Szerelmes dăjkâm,De hâmâr elvisznek!

2. a Kocsiră âgyăm,Kocsiră lâdâm,Măgăm is fëlilëk.Sej, ănyâm, ănyâm,Szerelmes dăjkâm,Tălân el is visznek?

157

(Mikor a pârnât viszik a nyoszolólólânyok.)

Bácskertes, Janovics Klára, „Pinga” (74). Király E., 1964.Bácskertes, Nagyfejû Istvánné Balog Erzsébet (61). Silling I.,1 9 8 2 .Bácskertes, Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (62), Buják Anna. Silling I.,1 9 9 7 .Bácskertes, Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (65). Bodor A.–Németh I.–Silling I., 2000.

158

63. a

1. Érik a szõlõ,Hajlik a vesszõ,Bodor a levele.Le kéne szedni,Hordóba tönni,Hagy forrjon a leve!

2. Huncut a gazda,Nem néz a napra,Csak a szépasszonyra.Huncutabb a vendég,Mér’ nem iszik mindég,Derûre, borúra?

Torontáltorda, Kelemen Rozál (65). Paksa K., 1968.

Talán ivónóta. III/A: 375. o. – leírás a szövegekrõl.Közölve: MNT VIII: 893.

159

Menyasszonykísérés

64.

160

2. Édësanyám mondta nékëm,Minek a szeretõ nékem?Ragyogós csillagom.De én arra nem hallgattam,Titkos szeretõt tartottam,Ragyogós csillagom.

3. Titkon szeress, në tudja más!Tõled várok vigasztalást,Ragyogós csillagom.Nem szerettem soha sënkit,Csak a magam szeretõjit,Ragyogós csillagom.

4. Mondtam, anyám, házasíjj mëg,De azt mondtad, hogy ráérëk,De azt mondtad, ráérëk még.Ragyogós csillagom.Elvitték a szeretõmet,Verje mëg az Isten ûket!Ragyogós csillagom.

5. Elmëhetsz már házam elõtt,Nem vigyázlak, mint azelõtt!Ragyogós csillagom.De azelõtt vigyáztalak,Szívem újult, ha láttalak,Ragyogós csillagom.


A menyasszony-búcsúztató után énekelték a Zörög a kocsi kezdetû dalt, majd ez a dal következett.Viszonylag nagy területen elterjedt, de kevés változattal képviselt típus. Legtöbbet a Duna mentiDávodon gyûjtöttek belõle. Voltaképpen egyik népszerû ugrós táncunk (MNT VIII: 55. típus, a kö-tetben 175. sz.) negyedessé szélesített változata, egy fokkal lejjebb csúszott fõzárlattal.Hajdani népszerûségére utal az 5 db 19. századi feljegyzés. A szlovákok is ismerik.Közölve: MNT III/A: 389.Variáns: 175, rokon típus.Dallamtípus: MNT VIII: 56. típus.

161

65.

2. Lepëdõcske, párnocska,Kicsi borzos lányocska!Én még urat ma kapok,Csak lepëdõt nem szabok!

Hertelendyfalva, Kovács Júlia (74, 80). Király E., 1960, Kiss L. 1966.Hertelendyfalva, Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (52, 79). Kiss L., 1941, 1968.

Akkor éneklik, mikor a menyasszony holmiját leveszik a kocsiról a võlegényes háznál. Lakodalmasmenyasszonykísérõ, párnás tánc. Párosító szövegei is léteznek. Jellegzetes drm kezdõ motívuma sze-rint az ún. pszalmodizáló stílusba tartozik. Az elnevezés a zsidó-keresztény zsoltározásra (pszalmó-dia) utal. Ez a réteg éppúgy megtalálható a zsidó-keresztény liturgiában, mint a magyaroknál és ro-kon népeiknél. Ennek alapján állapítja meg Kodály, hogy a különbözõ népeknél és különbözõ kö-

* piros

zegekben elõforduló hasonló dallamokban „valami általánosabb, nemzetek feletti, õsi” formula él.(K-V 36. lap, l. még Népzenetörténet 92–103 is.) Típusunkról bõvebben l. Típuskatalógus I A 24. Arégi hagyományt képviselõ dallam a régies elõadásmódra is példa: a bukovinaiak egyik sajátságoselõadási gyakorlata, a „frígesítés” is megfigyelhetõ benne. Ez a jelenség abban áll, hogy a záróhangelõtti szekundot fél hanggal alacsonyabban intonálják, így kis, azaz „fríg szekundot” hoznak létre.(Mindkét változatra, a 65. és 66. számúra érvényes jelenség.)Variáns: 66.Közölve: MNT III/A: 394. Dallamtípus: Típuskatalógus I A 24.

162

163

66.

2. Ma mënyasszony, holnap asszony,Holnapután komámasszony.Ma mënyasszony, holnap asszony,Holnapután komámasszony.

3. Lepëdõcske, kis párnocska,Kicsi borzos lëányocska.Lepëdõt ës ëgyet adtak,Azt ës lenfirkóból fontak.

Hertelendyfalva, Kórógyi Mártonné Varga Mária (68). Kiss L., 1941.Hertelendyfalva, Illés Ambrusné Buta Mária (50). Kiss L., 1941.

Menyasszonycsúfoló. (A 4. vsz.-t lásd a 15. számú párosítónál is.)Az elõzõ dallam 8 szótagos változata. Lásd ott.Közölve MNT III/A: 395–396.Variáns: 65.Dallamtípus: Típuskatalógus I A 24.

4. Édës kezem, métt nem fontál?Édës szëmëm, métt aludtál?Met, hogyha te fontál vóna,Több lepëdõt kaptál vóna!

164

67.

1. a Ănyâm, ănyâm, édës, kedves ănyâm,Szëdje ëssze jăz eskivéruhâm!Mert én eltâvozok ă hâzâtól,Elbúcsúzok ă lëjânpăjtâsimtól!

2. Mëghăgyom ă lëjânpăjtâsimnăk:Ă pântlikât lë në tëgyék sohă!Mert én gyënge korombă letëttem,Gyëngykoszorút (a) fejemre këtëttem!

3. Fejemre këtik ă gyëngykoszorút,Ă vélegény ă vâllămră borult.Ăz én băbâm ă vâllămră borút.Levelei këtényëmet érte,Kënnyejivel këtényëm ëntëzte,Kënnyeivel ă këtém ëntëzte,Sej, hăj, ă szivem măjd mëghăsăd érte!Fâj ă szivem (ă) régi szeretémre.

Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (50), Makk Mihályné Szurap Erzsébet (60). Kiss L., 1943, Bodor A.–Tripolsky G., 1972.

Akkor énekelik, mikor a menyasszonyt viszik a háztól.Katonadalként ismert nóta. Idegenszerû dallamában a szélsõ és középsõ sorok tercviszonya magyar-talan. Dallamtípus: Járdányi-függelék: A gõzösnek kattog a kereke.

165

68.

1. a Ne sírj, kislány, nem lesz mindig ibolya!Në sírj, kislány, nem lësz mindig vijola!Mënyecskének is köll lënni valaha!Mënyecskének szépen beszélget az ura, Beszélgetés közben néha. mëg is csókolja!

1. b Barna kislány, nem lëhetsz të ibolya, Mënyecskének is kõ lënni valaha! Mënyecskének szépen beszélget az ura, Beszélgetés közben néha mëg is csókolja.

Horgos, Sulyok János (31). Kiss L., 1942.Felsõhegy, Farkas Baráti Jánosné Nagy Mária (42). Burány B., 1952.Zenta. Király E., 1960.Horgos, Krekuska György (46). Kiss L., 1969.Zenta, Csomor Istvánné Sziveri Etel (66). Bodor G., 1971.Mohol, Zélity Sándor (73). Burány B., 1979. Martonos, asszonyok. Bodor A., 1996.

Népszerû katonadal, egyetlen lakodalmas versszakkal. Az új stílusú dalok jellegzetességeit viselimagán, de formája még nem visszatérõ szerkezet. Hangsora mixolid. Mûdalos alaptípusának a miváltozataink hagyományosabb alakjait képviselik.Dallamtípus: Járdányi-függelék . . . nem sok idõt töltöttem.

166

Kurjantások

68. a

– Két kis galamb összeveri a szárnyát, Gulyás Jóska most vezeti a párját!

Magyarszentmihály

– Két kisgalamb összecsapta a szárnyát, De sok nézõ e’tátotta a száját!

Völgyes

– Fejünk fölött száll a fecske, Menyasszonyunk nincs kifestve! Én festem ki az arcát, Megcsókolom a száját!

Csantavér

– Kímény fölött száll a fecske, Mënyasszonyunk nincs kifesttel!

Maradék

– Juhászékná vótunk lányé, Kaptunk is ëgy kíve száré!

Völgyes

– Kisutcába mentünk lányé, Kaptunk is egy kéve száré!

Csantavér

– Mënyasszonyunk aranyalma, Fõtësszük a sifonérra, Hogy a cica lë në verje, Võlegényünk játsszon vele!

Völgyes

– Mënyasszonyunk lába köze olyan,Mint a hajma tüve.

Magyarkanizsa

– A võlegény olyan buta, Assë tudja, mi a pipa!

Tóthfalu

– Üvegajtó, rézkilincs, Võlegénnek pöcse nincs!

Doroszló

– Sárga ajtó, rézkilincs,Võlegénynek farka nincs!

Csantavér

– Három tepsi túrós lepény, Pállott szájú bótoslegény!

Doroszló

– Három tepsi túrós lepény, Málészájú võfélylegény!

Csantavér

– A bõgõsünk olyan legény: A vonyója mindig kemény!

Horgos

– Ëgy szëm búza, ëgy szëm árpa, Majcsak hazaérünk máma!

Csantavér


167

168

A menyasszony érkezése a võlegényes házhoz, az új pár befogadása

69.

1. a Gyere ki, te vén boszorka, nézd mög, mit hoztunk!Szõkét-ë, vagy barnát-ë, vagy mé fáradtunk? Ha nem tetszik, visszavigyük édösanyjának, Aki ûtet fölnevelte mënyasszonlánnak!

1. b Gyere ki, te örömanya, nézd mëg, mit hoztunk! Ezétt a szép barna lányétt fáradoztunk.Ha nem tetszik, visszavigyük édësanyjának, Édësanyja fëlnevelte gyöngyvirágnak.

2. Mos’ gondód mög, rózsám, elejét, utóját,Mer’ en nem szita – rësta, hogy mögfordíjják!Mer’ en nem szita – rësta, hogy mögfordíjják,Nem is kõcsönkinyér e’, hogy visszajannák!

169

Hertelendyfalva, csoport. Király E., 1960.Hódegyháza, Urbán Péterné Sípos Márcell (83). Burány B., 1973.

Pálóczi Horváth Ádám szerzeménye Mars, siess hazádba vissza kis seregem kezdettel (PHÁ: 37.sz.). A dallam már Pálóczi elõtt is ismert volt, õ valószínûleg csak újraköltötte (Tari: 157. lap). Er-re énekelték késõbb az aradi vértanúk énekét is. Népi változatai sokféle szöveggel keringenek, töb-bek között A Gyáva szeretõ balladájával is. Lakodalmi marsként Kalocsán máig él (Vargyas, 1981:328. lap). Észak-Dunántúlon, a Csallóközben és Mátyusföldön a menyasszonytánc dallama (MNTIII/A: 745–767. sz.). Ezt a dallamot használta fel Liszt VI. magyar rapszódiájában 4. témaként, ígyismét a mûzene világába került (Tari: 142. és 157. lap). A soronként szekvenciásan építkezõ dallam viszonylag jellegtelen motívumokból áll. Inkább kétré-szessé rendezõdött, mint strofikussá, a hangszeres formát õrzi szöveges alakjaiban is.Második versszakát l. 22., 22j, 105.Variáns: 70.Dallamtípus: Típuskatalógus IV b 106.

170

70.

1. a Gyere ki, te vén boszorkány, nézd mög, mit hoztunk!Szõkét-e, vagy barnát-e, miért fáradtunk?Szõkét-e, barnát-e, mijé fáradtunk?Szõkét-e, barnát-e, vagy mé’ fáradtunk?Esküdöztünk, fáradoztunk, de nem nagyon jól.Maj’ möglátod, vén boszorkány, hogy të dolgozó!*Ha nem tetszik, visszavigyük édösanyjának, Aki õt fölnevelte gyöngyvirágszálnak!Aki õt fölnevelte a kend fiának!


171

Magyarszentmihály, csoport. Király E., 1966.Magyarmajdány/Csóka, Jasura Józsefné Gyémánt Rozália (70). Kónya S., 1976.Törökkanizsa, Sós Mihályné Törköly Erzsébet (59). Burány B.–Gubás J., 1977.Torontáloroszi, zenészek. Bodor A.–Németh I., 2000.

Meghalt a cselszövõ szövegkezdettel Erkel Ferenc Hunyadi László címû daljátékából népszerûvé váltinduló. A dallam már az opera bemutatóját (1844) követõen szárnyra kapott, 1948-ban pedig forra-dalmi tömegdal lett. (Tari: 141. lap). Németbõl fordított szövegét Árnyas erdõben szeretnék élni nyá-ron át kezdettel felülrõl terjesztették, és inkább a középrétegek éltek vele. A dallam a Pálóczi-féle in-duló (l. 69. sz.) közeli rokona, amit Erkel újrafogalmazott, és ebben az új formában folklorizálódottismét. A népi változatok az eredeti induló nagy hangközugrásait, kromatikus meneteit és hangismét-léseit kikerülve lecsiszoltabb formát hoztak létre. Katonadalok, summásdalok és lakodalmas dalokhordozója. Ez utóbbi funkció azonos közölt változatunkkal (MNT III/A: 410., 411., 412.).Variáns: 69.Dallamtípus: Típuskatalógus IV b 98.

Kurjantások– Örömanya, gyújts világot! Itt hozzuk a gyöngyvirágot!Icca, te!

Magyarszentmihály

– Örömanya, nyújtsd ki karod, Itt hozzuk a nyakcsavarod! Ijjuju!

Törökkanizsa

– Édesanyám, gyújts világot, Meghoztuk a gyöngyvirágot! Ijjujuju, ju, ju, ju!

Horgos

172

71.

2. Fekete fölhõbül esik az esõ,Nem vagy, babám, igazszívû szeretõ!Mer’, ha igaz szívbõl szerettél vóna,Nem volt sötét, fölkereshettél vóna!

3. Tizënkettõ, tizënhárom, tizënnégy,– Mondd mëg, kisjány, énnëkëm, hogy hová

mész?– Mondd mëg nékëm, kisangyalom, hová mégy?– Elmëgyëk ëgy új szeretõt keresni,Mert a régit mëguntam már szeretni!

4. Tizënkettõ, tizënhárom, tizënnégy,– Mondd mëg, kisjány, énnëkëm, hogy hová

mész?– Elmëgyëk a régi szeretõm után,Mëgkérdëzëm, szeret-ë még igazán?

5. Most kezdtem ëgy fehér kendõt slingölni,Most kezdtem ëgy barna legént szeretni.Merd, a barna tud igazán szeretni,De a szõke szëbben mëg tud ölelni.

6. Nincs édëssebb a homoki szõlõnél!Nincs igazabb az elsõ szeretõnél!Mer’ az elsõ tud igazán szeretni, De ja másik szëbben mëg tud ölelni.

173

Bajsa, Kali Margit (61). Bégel A., 1959.Bajsa, Kollár István (70). Borús S., 1959.Dobradó, Terebesi Józsefné Oszvald Julianna (82). Burány B., 1978.

Az 1. vsz. Zimay László 1876-ban megjelent versének elterjedt népi változata (MNT III/A: 122.,123., 413j; l. a versszakok kezdõ sorának betûrendes mutatóját is).A dallam formaképlete (ABCB) ritka, de nem egyedülálló. Talán alakulóban lévõ szerkezet. Adobradósi változatot tétova sorviszonyok jellemzik, de a sorokon belül érthetõ, stílusos dallamfor-dulatok. A további versszakok szerelmi dalok. A dallameltérések a bajsai változatokra vonatkoznak.Variáns: 142., távolabbról.

174

72.

2. Lehullott az õszirózsa levele,Most viszik a babám az esküvõre.Én is elmegyek a lakodalmába,Megcsókolom szép menyasszony korába!

3. Tizenkettõ, tizenhárom, tizennégy,Mondd meg nékem, barna kislány, hová mégy?Elmegyek egy új szeretõt keresni,Mer a régit meguntam már szeretni!

Pacsér, Király Józsefné (64). Király E., 1957.Ludas/Hajdújárás, Szûcs László (75). Bodor A.–Szöllõsyné, 1997.

Egyenletesen elterjedt régi táncdallam. Népszerûségét öt 19. századi feljegyzés tanúsítja. Szlovák éshorvát párhuzamairól is tudunk. Nálunk is ismert különféle szövegekkel (VMND I: 19., 55., 170.,171., 184., 200., VMND II: 150.). Ez a változat a típus többi tagjától elsõ sorának zárlatában tér el.Nagy terjedelme a hangsor 11 lépcsõfokát járja be.Szövegérõl lásd a 71. sz. alatt mondottakat.Variáns: 106., 209.Dallamtípus: MNT VIII: 49. típus, rokon.

175

72. a

Võfély:Kedves násznagy uram, mivel most már Hazaérkeztünk, kérnénk ëgy jó nótát!(A tamburazenekar rázendít a fenti dallamra.)Võfély: Szërëncsés jó estét násznagyuraméknak!Végére jutottunk a hosszú utunknak.Alázattal kérjük a jelënvalókat, Hogyha mëghallgatnák a mi szavainkat!A mi seregünkbe sok odakint vagyon, A hosszú út alatt elfáradott nagyon!Lëgyënek szívesek õket bëfogadni! Mi së fogunk értük adósak maradni!Nagy fáradozásunk nem esëtt hiába, Mert ëgy drága kincsët hoztunk e hajlékba.Szép tiszta mënyasszony velünk mëgérkëzëtt. Tessék, násznagy uram, fogjon vele kezet!

Csantavér, võfély és tamburazenekar. Király E., 1960.

176

73.

1. a Adjon Isten, édësanyám, jó estét!Elhoztuk a barna piros mënyecskét!De nem azétt, hogy mü õtet szeressük,Hanem csak a gazdagságát kerestük!

2. Megy a kocsi, porzik az út utána,Barna kislány ül a kocsi farába.Kék a szeme, szemöldöke, jaj, de fekete!Édesanyja de kedvemre nevelte!

Horgos, csoport zenekarral. Király E., 1962, Bodor A.–Burány B., 1972.Hertelendyfalva, Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (52),

Kórógyi Mártonné Varga Mária (68). Kiss L., 1941.

Szövegérõl lásd a 71. sz. alatt.A dallamot más szövegekkel l. VMND II: 190. sz. Hertelendyfalvi változatát mûdallamon gyûjtötték.Dallamtípus: Járdányi II. 105. (általános).

177

74.

2. Ezt a kislánt akkor kezdtem szeretni,Mikor a kapuba kezdtem ölelni.Mëgszerettem gyönyörû szép szavájé’,Homlokába göndörödõ hajájé’.

Felsõhegy, Kaszás Gizella (19). Burány B., 1953.

Szövegérõl lásd a 71. sz. alatt mondottakat.Katonanótaként ismert. Szó-végû új stílusú dallam.Dallamtípus: Járdányi II. 88. (alföldi, palóc), rokon.

178

74. a

Võfély:Csendesség, szép vendég! Tarts kormánt, muzsikus!Adjon az Úristen szerencsés jó estét! Tartsa békességben e háznak vendégét!Násznagy uram, mink már ismét megérkeztünk,Most már mondhatjuk, hogy sikerrel mûködtünk!Mert, íme, menyasszonyunk köztünk megérkezett,Tessék, násznagy uram, fogjon vele kezet, s adjon neki hejjet!Menyasszony (vagy a menyasszony helyett a võfély):– Jó estét kívánok a kedves szülõknek És az ide egybegyûlt tisztes vendégeknek!De mielõtt átlépem hajlékuk küszöbét, Íme, így szólnék: Édesapám, édesanyám,Zokogva hattam el szüleimnek házát, Sírva hattam el az édesapámat, Fájó szívvel az édesanyámat.Mert ma örök hûséget esküdtem a kentek fiukkal.Leszek én kenteknek szeretõ leányuk,Öreg napjaikba gondos ápolójuk!Fiútestvérek, szeressetek engem! Mátú fogvást testvéretek lettem!Võfély:Húzd rá!

Magyarszentmihály, võfély. Király E., 1966.

179

Vacsora

74. b

Tisztelt násznép! Tudom, hogy önöknél Régen volt már az ebéd,Nem tësz kárt a gyomrunknak egy program-beszéd!Künn jártam a konyhán, ahol a jó étkek fõnek,Szakácsaink már négy nap óta sütkérëznek!Mindënt kihordtak az éléskamrából,Cukrot, timsót, kámfort, a Bilicki bótjából.De, hogy mit is fõznek, fogalmuk nincs róla!Kocsonnyának készül tizënkilenc gólya!Hizlalt verebeket forgatnak a nyárson,Medvetalpakat sütnek éberfa (sic!) parázson.A nyulaknak a farkából fõzik a paprikást,A hajas krumplihoz is fogadtak ëgy halászt.A puliszkát meg oláj papok gyártják,Kásába a húst gõzhajón szállíjják.Francia szakácsok fõzik a gölõdint,Jó spënótcsuszpajsszal mëgrakva három szint.Forró zsírba sütik korpából a fánkot,Káposztába rakják a szalonnás zsákot.Süteményünk is lësz túrúva’, lëkvárra’,Jól megcukrozva, – százötven hambárral!Ital is lesz mindenféle fajta:Üveggel, hordóval tele van a pajta!A bort szamárháton a tengerbõl hordatom,A söröskutakat meg éppen most fúratom!Eceteshordóim csapra vannak ütve,Három napja bë van a kakastej hültve!Raktáron tartom a hashajtó-vizet,Pálinkának fõzik kazánba a jeget.Tehát, most ismét elmegyek, A konyhán szétnézek, hogyan készülnek az étkek.Sorra kóstolgatom ëgy öles kanállal,Ellátom õket jól sóval, paprikával. Húzd rá!

(A mostani võfényëk annyiban különböznek, hogy nem igénylik ezëket a verseket. A vendégëk së.Másként van most. Nagy ritka, mikó – esetleg a legínbëavatást . . . – de ezëket a programokat mánem ismerik. Ezëk a versek is . . . vannak többféle . . . hogy nem ëgy költõ csináta. Úgy híják, hogypëriód vagy program.)


180

74. c

Csëndësség, szép vendég! Tarts kormánt, muzsikus!Ezzel dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Éljen! (Tus)Ismernek engemet, urak és hadnagyok?Mert én Attilának híres fia vagyok!Mostanába jöttem híres PerzsiábólÖnökhöz követnek, jöttem én Szittyából. Húzd rá! (Tus)Utánam érkeznek terhelt tevéim,S ezt fogják követni pompás étkeim!Az elsõ tál étel lesz bagolynyerítés,És ezt fogja követni a kemëncenyögés.Csirkeordítás, varjúköhögés,És végre mëgérkëzik az üres kocsizörgés!Odakünn ëgy vaddisznó vagyon mëgláncolva,Hét betegës bolha van nyársra húzva.Sült pecsënye hejjëtt ëgy nagy fejsze foka,És ëgy hetvenhét esztendõs keréknek az agya.Hát az a sok sütemény, torta, ami el van készítve?Annyi a kamrába, hogy alig férünk tõlle!Édësség is van tíz vékás ládával,Tengerannyi mézes mazsolával! Húzd rá! (Tus)


Ugyanennek a rigmusnak a változatát a kiskunhalasi tanyavilágban énekelve adták elõ (MNT III/A:414. sz.). Lehetséges, hogy a régi võfélyverseket parlando-dallamokon énekelték. A menyasszony-búcsúztató võfélyvers énekelt elõadására több adat is létezik (61. sz., lásd az ott mondottakat).

181

74. d

Tisztelt násznagy uram! Ismét megjelentem. Mosmár van hadseregem! – Ezennel jelentem!Mosmár kiállhatok a csatamezõre,Törökkel, tatárral, véres mënyegzõre!Amíg azt a tábort összeverbuváltam,Szép magyar hazánkat egészen bëjártam!Voltam túl a Dunán, bérces Erdélybe,Szép magyar Alföldön, Kárpátok tövébe.Zászló alatt van az egész ország népe,A magyar ifjúságunk, a nemzetünk éke.Székely testvérëk, hunok és jászokMaj’ mëglát/játok, hogy futnak tõlünk a kozákok!Hát, mer’ a magyarnak sëhol sincsen párja,A magyar katona az Isten katonája.Muszkát vagy németet ágyúval, puskávalTönkrever a magyar ëgy szál pipaszárra’!E hõs hadseregnek a vezére én vagyok,Lénungot, menázsit a számukra én adok.Aki hû katonám lesz, annak a bõrét arannyal kitömetem,A gyávákat pedig mind fõbe lövetem!Mindegyik katonám magyar vérbõl való,Hiszem, hogy egy sem lesz közöttük áruló.A harcban edzett hõsök, akárcsak jómagam,Vizsgálja meg õket, tisztelt násznagy uram!Ez a két dalia itt Attilának vére,Az egyik kissé sántít a tyúkszemére.De már ez a másik talpig derék legény!Kedvenc eledele a jó túrús lepény.Ez a vitéz itten Árpád unokája.Ha szól a muzsika, rezeg a bokája.Szereti a kártyát, a borosüveget.Ez hordja fel az asztalra a kenyeret.Ez a vitéz itten Botond nemzetsége,Sovány ëgy kissé, de van jó egészsége!Tréfálkozni vele nem is igen merek,Jószívû a lelkem, de mindjárt pityereg.Ez meg bátor gyerek, mëg is látszik rajta:Akkora a feje, mind ëgy üres pajta!Bajússza nincs még, de lesz neki, mondhatom,Ha lekvárra’ kenyi a portáját vastagon.Ennek meg az õsse Kinizsi lehetett,Mert mióta él, még egyszer sem nevetett.Olyan savanyúan áll mindig az orcája,

Mintha muszka császár volna a gazdája.Ezt már nem tudom én se, kinek maradványa?Bajos felismerni, hogy holló-ë, vagy kánya?Csak annyit látok, hogy kétöles a szája.Bánom, hogy két zubbont nem húztam rája!Tessék ezt megnézni, milyen pofát vágott!Pedig õ ette meg a konyhán a mákot!Szépen vagyunk, öcsém! Oda a bëcsület!Itt ez a sok szép lán, szëmedbe kinevet!Hát te, részeg disznó? Így rukkolsz ki nékem?Pedig tëbenned vót mindën remínysígëm!Mikor mosdottál? Talán a múlt nyáron!Állj ëgy kissé hátra, hogy sënki së në lásson!Tëhát, most uraim, ismerik seregëm,Amellyel törököt, franciát mëgverëm.Ha ez a sereg fölkel – régën mëg van írva –, Hogy nem vígad a magyar soha többet sírva! Húzd rá!

(A võfély dóga, hogy mindën ënnivalót bëköszönt. A vendégëket mëg az ételt.)


182

183

Ételköszöntõk

74. e

LevesTisztelt násznagy uram, érdemes vendégek!Most már jelenthetem: kész vannak az étkek!Szívembõl örülök, hogy idáig értem,Asztalra adhatom, amit megígértem. Éljen!Mondjon az Istennek ajkunk dicséretet,Amiért bennünket szent kegyelmébe vett!Emeljük fel hozzá buzgó szíveinket,S kérjük, hogy áldja meg a mi étkeinket! Éljen!Ezen elsõ tálban jó húslevest hoztam,Tudom, hogy érte nemhiába fáradtam!Aki ebbõl eszik, az étvágya megjön.Kinek nincs kanala, kérjen mástól kölcsön! Éljen!

Adorján, Körmöci Miklós (sz. 1897) võfélykönyve.

184

74. f

PaprikásA magyar pusztának nincs a földön párja!Magyar konyhán készül az étkek királa,Mit el nem cserélnek soha semmi mással.Mennyben a szentek sem élnek paprikással. Éljen!A jó paprikás hús legjobb eledelem,Ilyennel élt hajdan Árpád fejedelem!Ezer esztendeje eszi a magyarság.Termi a paprikát bõven Magyarország! Éljen!Mivelhogy nincs több ilyen ízes étek,Erre a magyarnak vizet inni vétek!Itt a jó paprikás, uraim, vegyétek!Széles jó étvággyal, kívánom, egyétek! Éljen!


185

74. g

Sült húsItt hozok sülteket, számtalan sokfélét,Azért köszörülje ki-ki jól meg kését,Hogy el ne csorbítsa a tányérja szélét!Húzza meg kend, komám, rekedt hegedûjét! Éljen!Nincs párja étkek közt a jó pecsenyének,Mert ez vidámságot okoz az elmének!Õsatyáink miért voltak olyan vének?Azért, mert borral és pecsenyével éltek! Éljen!Tessék hát, uraim, vegyék el kezembõl!Jó nagy darabokat metéljenek ebbõl!De bort is igyék rá, aki eszik ebbõl,Mert, ha bort nem iszik, nagy foga nõ ettõl! Éljen!


186

74. h

SüteményItt van fáin lisztbõl jóféle sütemény!Nincs ebben sem ánizs, sem mustár, sem kömény!Cukorral vegyítve nem is igen kemény.Aki ilyennel él, nem bántja a köszvény! Éljen!Feltálalom tehát a sok béleseket,Mazsolaszõlõvel telt sok édességet.Tudom, hogy szeretik az itteni szüzek,Annál is inkább az öregek és õszek!Oly édes ez kérem, valamint a vont méz!Mindjárt megkívánja az ember, ha reá néz!Bátran lehet enni, gyomornak nem nehéz!Fogjon hát minden darabot kilenc kéz! Éljen!


(Körmöci Miklós kézzel írott võfélykönyvében van még köszöntõ kapros túrós lepényre, tormáshúsra, marhahúsra szósszal, becsináltra, töltött káposztára, kására, kocsonyára, paprikás halra, túróscsuszára, gyümölcsre és feketekávéra. Körmöci Miklós lánya, a kanizsai Losonc Istvánné KörmöciBorbála elmondása szerint apja keresett võfély volt, nemcsak Adorjánon és környékén, hanem más-hová is hívták. Fõleg Észak-Bánát falvaiban fordult meg.)

187

A lakodalom alkalmi dalai vacsora közbenLegényválogató dal

75.

2. Egyik másiktólKezdé kérdezni:– Volt-é már tégedValaki kérni?

3. – Engemet már maTízen kérettek.Most, a tíz közülMelyikhez menjek?

4. Adj jó tanácsotSzegény fejemnek,Hogy virág hejjett Kórót ne szed/jek!

5. A legelsõnek János a neve,Annak szívében Vagyon szerelme.

6. Inkább szeretnémÕtet kedvemre,Ha lépett volnaVénusz kertjébe.

7. Másik Sámuel,Ezzel én szívemMeg nem nyughatikVéle én lelkem.

8. Látom, elõtte Legkisebb vétkemEl nem szenvediOk nélkül nékem!

9. Harmadik Péter,Az igen fösvény,Annak a házaTudom, hogy fövény.

10. Ha ahhoz megyek,Perpatvar lészen!Jaj lesz énnékemEgész életem!

11. Már negyediknekA neve Istvány,Abban karakán,Hogy igen hitvány.

12. Ha lefekszik is Az oldalára,Nyugodalmát õMeg nem találja.

13. Az ötödiknek A neve Zsigmond,Ha megharagszik,Õ kurvának mond.

14. Lészen kezében Korbács és dorong,Száll a fejemreKeserves nagy gond!

15. Hatodik Ferenc,Bátyja Jánosnak.Õ nem szeretiNyelét kapának.

16. Szeret kacsingatniSzépasszonyoknak,Felit sem alusszaMeg éjcakának.

17. Gábort szeretem,Mert nem utolsó,Láttam elõtteA boroskancsót!

18. A széplányokkalÕ játszadozó,Azokat mindégElöl kapdosó.

19. Györgyöt szeretem,Mert jó játékos.Annak ruhája,Tudom, aranyos.

20. Paripája van,Hatvantalléros,A konyhája isMindenkor zsíros.

21. Kilencediknek A neve András,Ki hûségesenMegveti, mint más.

22. Hogy megfoghassaÉdes mátkáját,Régen óhajt/jaKedves galambját.

23. Tizedik Mihály,Most is óhajtom!Vélem tett jókértMindig siratom.

188

24. Mert õ volt nékemÉdes gyámolóm.Õt és személyétMagamnak tartom.

189

Torontálvásárhely, Csáki Ferenc (64). Király E., 1960.

A szöveg legrégebbi ismert feljegyzése egy Miscellanea elnevezésû erdélyi kéziratos énekeskönyv-ben maradt fenn a 18. század közepérõl.Dallama az ún. „volta” dallam, nemzetközi reneszánsz tánc. Legrégebbi magyar elõfordulása aHofgreff-gyûjtemény (1552–1553). Ennek a 16. században járványszerûen elterjedt táncnak a ma-radványai sokfelé élnek még nálunk, és sokféle szerepkörben (K-V: 74–75. lap). Lakodalmasként isigen elterjedt (MNT III/A: 439–468). Ebben a vonatkozásban nálunk ez az egyetlen adat, de mintgyermekjáték vagy betlehemes pásztortánc elõkerült már különbözõ helyekrõl. A 8 ütemes formánk-nak van dupla ekkora, 16 ütemes alakja is.Nálunk ennek a dalnak sem lakodalmas, sem egyéb funkcióját nem ismerjük.Dallamtípus: Járdányi I. 122. (északnyugati, palóc, dunántúli és alföldi, mezõségi, székely).Hangzó: 17.

190

Dalok a házasságról

76.

2. Hogyha gazdát vëszëk, azt hányja szëmëmre:Széjjës jószágjait nem velem szërzëtte.Istenëm, istenëm, szerelmes Istenëm!Hogy këll világomot búval eltöltenëm?


Az al-dunai székelyek egyik jellegzetes, legtöbbet használt dallama, számos változatban gyûjtötték(Al-Duna: 70–80). Fõként keservesek kapcsolódnak hozzá, de balladás dalok, rabénekek is (VMNDI: 122. sz., VMND II: 112., 113. sz.).A dallam szép példája a keleti hagyomány és nyugati kultúra eggyéolvadásának: egyrészt az ugor-ereszkedõk csoportjába tartozik, másrészt Jacopone da Todi (1230–1306) Cur mundus néven emle-getett szerzeményével is rokon (SzDV: 15.). (A Cur mundus másik dallamát l. a 149. sz. lósi-ratónál.)Dallamtípus: Járdányi I. 121. (székely).

191

76. a

1. Szëgény legény voltam, sokat gondolkod-tam

Magamon, sorsomon de elszomorodtam!Me’re fordítsam a sorsomat? Nem tudom.Szomorú éjjelëm, szomorú nappalom.

2. Hogyha szëgényt vëszëk, még szëgényebblëszëk!

Ëgy koldusból kettõt nyomorulttá tëszëk!Ha gazdagot vëszëk, lësz súlyos bánatom:

Székelykeve. Király E., 1965.

Az elõzõ dal változata. Szövege mûköltés ízû, dallamfordulatai laposak, kopottasak.

3. Hogyha szépet vëszëk, tõlem elcsábítják.Nem gyõzöm majd eztán állítni a strázsát!Hogyha csúfot vëszëk, haj, de utálatos!Így hát szëgén szüvem, jaj, de nagy bánatos!

192

77.

2. Ha szépet vész’, soknak tetszik,Hol nem véled, ott megjegyzik.A derekát átölelik,Még azonban – titkon, titkon – mézed is megeszik!

Horgos, vegyes csoport. Király E., 1962.Horgos, Krekuska György (46, 49). Kiss L., 1969, Bodor A.–Burány B., 1972.

A dalt Pálóczi Horváth Ádámnál is megtaláljuk (PHÁ: 128.). Pálóczi régi becses darabnak tartja.A szekundzárlatú moll-pentachord dallamok közül a legrégiesebb. Stílusa szerint 17. századi is le-het, de csak a 18. század végérõl van róla írott adat. Közeli megfelelõje Tolna megyébõl származik(MNT III/A: 476). Lakodalmas vonatkozású, de nem szertartási ének.

193

78.

1. a Mikor én már tizennyolc éves voltam,Már én akkor házasodni akartam.A számomra tizenkét lánt megkértek,hejde Mindhijába: egy sem jutott énnékem!

2. Az elsõnek kicsi voltam, az volt baj,Másodiknak csalfa voltam, az volt baj.Harmadiknak, hogy a szemem kékellett,Negyediknek kacsintásom nem tetszett,Negyediknek büszkeségem nem tetszett.

3. Ötödiknek: mért nem jöttem hamarább?Hatodiknak: mért nem jöttem paripán?Hetediknek: mért nincsen édesanyám?Nyolcadiknak: mért nincsen édesapám?

4. Kilencedik pipa füstjét nem állja,Tizediknek göndör hajú babája.Tizenëggyediket anyja nem adja,Tizenkettedik nem megy férhez soha.*Hát akkor, jaj, jaj Istenem énnékem:Búbánattal töltöm el az életem!

5. Így hát akkor fölakasztom magamat,Gyalázattal élem a világomat!A tanyákon tizenkét lányt megkértem,Tizenkettõbõl egy se jutott nékem!


194

Királyhalom, Császár Ferencné Szeles Teréz (50). Kiss L., 1944.Ludas/Hajdújárás, Szûcs László (70). Bodor A.–Varga A., 1992.

Kedvelt nóta a võfélyversekhez hasonló megfogalmazási modorban, de az új stílusú dalok uralko-dó 11-es szótagszerkezetében. Mûdallamokhoz gyakrabban kapcsolódik (mint pl. Kerényi-függe-lék: Már mikor én 18 éves voltam dallamához, l. 20. c, 79., 132. a és 133. a) hagyományosakhoz,mint ez is, ritkábban.Dallamtípus: Járdányi II. 14. (dunántúli, dél-alföldi, palóc és székely) és 75. (alföldi, palóc) rokon.

195

79.

2. Mikor már én tizennyolc* éves voltam,Akkor én már házasonni akartam.Tizenkét szép lánya volt ëgy anyának,Tizenkét lánt a számomra kikértem,Mindegyiket megkérettem magamnak.Tizënkettõ hibát tanát énbennem.

3. Az egyiknek kicsi voltam, az volt baj,A másiknak csalfa** voltam, az volt baj.Harmadiknak, hogy a szemem kékellett,Negyediknek kacsintásom nem tetszett.

4. Ötödiknek: mért nem jöttem hamarább?Hatodiknak: mért nem jöttem paripán?Hetedik a pipa füstjét nem állja,Nyócadikat lëbeszélte a bátyja.

4. a Ötödiknek, hogy Párizsból nem jöttem,Hatodiknak, hogy paripán nem ültem,Hetediknek nem volt elég vagyonom,Hetediknek a vagyonom kevés volt,Nyolcadiknak, csizmám në csikorogjon.Nyolcadiknak, hogy a bukszám üres volt.Nyolcadiknak: aprópénzem sosem volt.

* tizenhét, tizenhat** szõke

196

5. Kilencedik: mért nincsen édesapám?Tizediknek: mért nincsen édesanyám?Tizenegyediket anyja nem adja,Tizenkettedik nem megy férjhez soha!

5. a Kilencedik pipafüstöt nem szível,Kilencedik pipafüstöt nem állja,Tizediknek hosszú bajcú legény kell,Tizediknek katona a babája,Tizediknek van más barna babája.Tizënëgyediket anyja nem adja,Tizënkettedik férhõ nem mén soha.

6. Így hát, úgy hát, sose lesz feleségem,Búbánatba köll a világot élnem!Búbánatba élem a világomat,Bejállok a Titóhoz katonának!Bejállok a császárhoz katonának.

6. a Így hát nékem sose lesz feleségem,Így hát, nékem nem is lesz feleségem,Gyalázattal kell a világom élnem!Gyalázattal kell élnem az életem!Gyalázattal élem a világomat,Gyalázattal nem élem az életem,Katonának soroztatom magamat!Holnapután negyvennyolcat megkérek!

Nemesmilitics, Cseke Pálné Klinovszky Júlia (24). Kiss L., 1939.Felsõroglatica. Király E., 1962.Hódegyháza, Tóth József (47). Király E., 1962.Csóka, Banka Mihályné Hecskó Erzsébet (52). Burány B., 1965.Kevi, Madarász Jánosné Farkas Anna (34). Bodor A., 1972.

A csókai és nemesmiliticsi változatok utolsó versszakait nem közöljük. Egyik katonadal, másikegyéni szerzemény.Ugyanaz vonatkozik erre a nótára is, mint az elõzõre: gyakrabban hallható vásári mûdallamokon,mint hagyományosakon. (L. a 78. sz. alatt is.)Dallamtípus: Járdányi II. 112. (általános).

197

79. a

Võfély:Tisztelt násznagy uram! Tudják-e, hogy ki vagyok én?Mi tûrés, tagadás, egy házasodó legény!Voltam lánnézõbe, isten tudja, hányszor,No, meg võlegény is voltam mán ëgy párszor –De csak álmomba!Gondolom, ismerték az édesapámat,Szegén feje, egyszer elvette anyámat.No, nem mondhatom, hogy rosszú járt vele,De, csak így jön ki jóra a dolog eleje.Eccer azt mondja az apám, hogy:– Hallod-e, te gyerek,Ha károdra voltam valaha, ne átkozz,Házasodj meg, fiam, hozz asszont a házhoz!Úgy gondolom, az eszed már elég kerek,Ha mëgházasodsz, fijam, megújul a tüdõd!Én az apámtól ilyet sosë vártam,Hogy okossan beszél, azonnal bëláttam.Széles jókedvembe, nyakába borultam:– Ez az, édësapám! Én is épp ezt akartam!Mindjár’ felvettem az ünneplõ ruhámat,Lábomra húztam a sarkantyús csizmámat.Kicsíptem a bajuszt, amúgy magyarosan,Aztán elindultam hetykén, takarossan.Csak ekkor ütött szëget fejembe a dolog,Hogy megkérni, vajjon melyik lánt is fogom.Nekem mindën lán szép, szeretni mind tudnám.Gondókoztam: vajjon melyik jönne hozzám?Tehát megkértem kántor, bíró, jegyzõ lányát,Mindën lányos házhoz bëkopogtattam,Egy héten csak negyven kosarat kaptam.Az ëggyik fiatal még, nem adják férhez,A másik nem megy, csak úri legényhez.A harmadik férhez ment, mire odaértem,A negyedik pedig esküszik a héten.Mégis talátam ëggyet nagy sokára,Aki fölmagasztalt, föl, az uborkafára.Három kendõje vót, jegybe mind idadta,Másnap már elõttem az ajtót is bëcsukta.Ekkor már ëgy kissé féve néztem széjjel,Nem tudtam alunni, sokszor egész éjjel.Kutattam, kerestem, hogy vajjon mi az oka annak,Hogy a lányok nekem mind hátat forgatnak?

Részeges nem vagyok, kártyázni nem szoktam,Életembe még egy legyet se bántottam!Ëgy nap tízszer–hússzor a tükör elé átam,Soha az arcomat rútnak nem talátam!Gondolják-ë, mi hiba volt bennem?Miért kosarazott ki ennyi lány engem?Megmondom én, csak legyenek kissé türelëmmel!Mer én má torkig vagyok a szerelëmme’!Az vót a hibám, hogy nagyon buszma vótam.Mint tót gyerëk az anyját, én a lánt úgy bámútam,S ki vót a szám pá’va pörge bajúsz alatt,Mégis nagy módfelett rátartottam magamat.S mindën lánynak elõhozakodtam,Hogy az édësapámtól mindig azt hallottam:Hogy a pénz olvasva, az asszon verve jó.Egyszóval: az asszony ütni, verni való!Szamárság volt tõlem, hogy így eljárt a szám,A lányok azóta nevetve mutogatnak rëám.Nem is merek szóni én már azóta lányokhoz,Nem is keresëk mënyecskét a házhoz.Hanem, azért mégis, ha jó lánt tudnának,Kit a szülei is nekëm annának,Súgják mëg a nevét, belém szeret talán,Megért jól az eszem, nincs kipá’va a szám! Húzd rá!

(„Legénybemutatkozás” szintén vacsora alatt.)


198

199

Ádámról, Éváról

80.

2. Látta az Úr, hogy az Ádám unja magát,Szép csendesen elaltatta ’z Úr az Ádánt.Kivette Ádámnak az oldalbordáját,Abból alkotta az Úr az Évát.

3. Mikor Ádám álmaiból fölpislantott,Éva néni szeme közé kacsingatott.Szerelem gerjedt az Ádám szívébe,Megölelte Éva nénit örömébe.

3. a Midõn Ádány álmaiból fölhorkantott,Éva néni szëme közé kacsingatott.Rëzgëtt a szerelëm Ádám szívibe,Átölelte Éva nénit örömébe.

4. Takaródznak fügefának levelével,Úgy sétálnak mind a ketten a nagy kertbe.’z Úr mondja: – Kertembe egy fa vagyon,Ha arról esztek, ott ütlek agyon!

5. De midõn az Úr kihúzta ja két lábát,Éva néni mëgszegte jaz Úr parancsát.A tiltott gyümölcsbe beleharapott,Ádám bácsinak is ëgy csutkát adott.

200

Felsõhegy, Bödéné Zónai Rozál (42). Burány B., 1953.Zenta, Mangurás Ferencné Nagy Anna (60). Burány B.–Tripolsky G., 1964.Ürög, Vranka Júlia (77). Király E., 1964.Szabadka, Baricsek János (86). Király E., 1966.Törökbecse, Szabó Istvánné Miklós Margit (72). Burány B., 1975.Mohol, Zélity Sándor (74). Burány B., 1980.Völgyes, György Imre (69) hegedûs,

Csipak Jánosné Törtelyi Erzsébet (69). Bodor A.–Németh I., 1997.Völgyes/Tóthfalu, György Imre (69) hegedûs,

Ladóczki János (60), tamburakontra. Bodor A., 1997.

Népszerûsége ellenére is ügyetlen, kiforratlan, szövegében is, dallamában is. Nálunk 7 változata ke-rült elõ, de egyik megfogalmazása sem túl sikerült. Általában nagy hangterjedelmû, plagális dallam,ami gyakran oktávtörést okoz az énekben. Ismerjük német megfelelõjét is egy 1830-ból származódalos gyûjteménybõl. A magyar nyelvterület nagy részén gyûjtötték (MNT III/A: 483–491.).

201

A katekizmusi ének

81.

2. – Mondd mög néköm, jó barátom, micsoda a kettõ?– Kettõ Mózes kõtáblája,Ëgy az ëgy Isten, aki lakozik a magas menyekben!

3. – Mondd mög néköm, jó barátom, micsoda a három?– Három: három pátriárka,Kettõ Mózes kõtáblája,Ëgy az ëgy Isten, aki lakozik a magas menyekben!

4. – Mondd mög néköm, jó barátom, micsoda a négy?– Négy a négy évangélista,Három: három pátriárka,Kettõ Mózes kõtáblája,Ëgy az ëgy Isten, aki lakozik a magas menyekben!

5. – Mondd mög néköm, jó barátom, micsoda az öt?– Öt az öt törvencség*,Négy a négy évangélista,Három: három pátriárka,Kettõ Mózes kõtáblája,Ëgy az ëgy Isten, aki lakozik a magas menyekben!

* Az anyaszentegyház öt parancsolata

6. – Mondd mög néköm, jó barátom, micsoda a hat?– Hat a hat kûvödör,Öt az öt törvencség,Négy a négy évangélista,Három: három pátriárka,Kettõ Mózes kõtáblája,Ëgy az ëgy Isten, aki lakozik a magas menyekben!

7. – Mondd mög néköm, jó barátom, micsoda a hét?– Hét a hét szentségHat a hat kûvödör,Öt az öt törvencség,Négy a négy évangélista,Három: három pátriárka,Kettõ Mózes kõtáblája,Ëgy az ëgy Isten, aki lakozik a magas menyekben!

8. – Mondd mög néköm, jó barátom, micsoda a nyóc?– Nyóc a nyóc boldogság,Hét a hét szentség,Hat a hat kûvödör,Öt az öt törvencség,Négy a négy évangélista,Három: három pátriárka,Kettõ Mózes kõtáblája,Ëgy az ëgy Isten, aki lakozik a magas menyekben!

9. – Mondd mög néköm, jó barátom, micsoda a kilenc?– Kilenc: kilenc kardéangyal**,Nyóc a nyóc boldogság,Hét a hét szentség,Hat a hat kûvödör,Öt az öt törvencség,Négy a négy évangélista,Három: három pátriárka,Kettõ Mózes kõtáblája,Ëgy az ëgy Isten, aki lakozik a magas menyekben!

10. – Mondd mög néköm, jó barátom, micsoda a tíz?– Tíz a tízparancsolat,Kilenc: kilenc kardéangyal,Nyóc a nyóc boldogság,Hét a hét szentség,Hat a hat kûvödör,Öt az öt törvencség,

202

** Arkangyal

Négy a négy évangélista,Három: három pátriárka,Kettõ Mózes kõtáblája,Ëgy az ëgy Isten, aki lakozik a magas menyekben!

11. – Mondd mög néköm, jó barátom, micsoda a tizeneggy?– Tizeneggy a tizeneggyezer szûz***,Tíz a tízparancsolat,Kilenc: kilenc kardéangyal,Nyóc a nyóc boldogság,Hét a hét szentség,Hat a hat kûvödör,Öt az öt törvencség,Négy a négy évangélista,Három: három pátriárka,Kettõ Mózes kõtáblája,Ëgy az ëgy Isten, aki lakozik a magas menyekben!

203

*** Tizenegy balga szûz

Törökkanizsa,Sós Mihályné Törköly Erzsébet (75, 79). Bodor A.–Paksa K., 1993, Bodor A.–Németh I., 1997.

A számszimbolika láncolatos versezete, a visszaszámoló mûfaja világszerte ismert. Ebbe a mûfajbatartozik a Katekizmusi ének is, melynek eredete az V. századba nyúlik vissza. Temérdek nemzetköziirodalma van, mégis, elsõ közlése dallammal együtt Náray György Lyra Coelestis címû kiadványá-ban látott napvilágot 1695-ben, Nagyszombaton (mai szlovák nevén Trnava). Szórakoztatásra is ki-váló didaktikus dal. Elõadása kérdés-felelet (két énekes vagy szóló és kórus) formájában zajlik, és ezsok játékos lehetõséget kínál a figyelem ébrentartására, megtréfálására és a tempó fokozására.Szerepelhet benne az egész vendégsereg. A Magyar Népzene Tára lakodalmas kötete (MNT III/A:492–517.) zömmel a lakodalmas szokásanyaghoz köti felhangzási alkalmait. A vacsora után éneklik,rendszerint a Kánai menyegzõ éneke elõtt.Nálunk eddig összesen 5 változata került elõ, de egyikük lakodalmas szerepe sem ismert. Moholonkóringyáláskor éneklik (Burány B: Ünnepek I: 138–148. lap).Az itteni változat a Tündér Ilona címû mese betétjeként szerepel. (Gogol Vij címû boszorkánytörté-netének megfelelõje.) A gonosz halottat három éjjen át virrasztó katona csak úgy kerüli el a halált,ha a Katekizmusi éneket mondja, méghozzá „egy óra hosszáig, de úgy, hogy közbe nem szabadlélegzetöt vönni. Akkor mögmönekül”.Ütempáros szerkezetû, dúr-hexachord dallam. Különlegessége, hogy – a visszaszámoló természeté-bõl adódóan –, a középrész állandóan növekszik, változik, csak a kezdõ és zárórész marad azonos.Ennek érzékeltetésére az elsõ és az utolsó „versszak”-ot (a legrövidebb és a leghosszabb alakot)együttesen közöljük. Az elõadásban a szöveg hosszától függõen, kimaradnak a felesleges dallamré-szek. A felelet mindig a szexten kezdõdik.

204

205

A kánai menyegzõ éneke

82.

1. a Az igaz Mëssijás már eljött, Sokféle csodát közöttünk tëtt:A vizet is borrá tëtte, a násznépet vendégëlte Kánán mënnyegzõben.

2. Egy nagy lakodalmat hirdettek, Jézust is elhítták vendégnek.Õt követték tanítványi, mind a tyúkot a fiai, Kánán mennyegzõben.

3. Az elsé tál ételt elhozták, Jézust is azzal megkínálták.Tetszett mindenben az étel, csak a borba vala vétek, Kánán mennyegzõben.

4. Szûz Mária midõn azt látta, Fogyătkozásukat megszánta.Mondá: – Fiam, boruk nincsen, azért semmi kedvük nincsen,Kánán mennyegzõben.

5. A Jézus, hogy vígságot tenne, Szent anyja kérése meglenne,Parancsolá meríteni, kútból hat vëdrët tölteni, Kánán mennyegzében.

6. A szolgák nagy gyorsăn* siettek, Kútból hat vödröt megtöltëttek.Jézus borrá változtatta, elsé csodáját mutatta, Kánán mennyegzõben.

7. A bort ad/ják násznagynak kezébe,Hogy ad/ja a vendég eléje.Násznagy a bort megkóstolta,Mind/járt véllegényt szólít/jaKánán mennyegzõben.

8. – Minden ember, úgymond, elsõbenJó bort ad a vendég elébe.De te eddig a jót tartod, és az alábbvalót hozod,Kánán mennyegzõben.

9. Péter társaival vígan van, Këszënté poharát Andrással.Meg së tërlé a bajúszát, foly alá a torkán, száján,Meg se törli a bajúszát, fol a bor a torkán, száján,Meg sem törli a bajúszát, foly alá torkán, szakállánKánán mennyegzõben.

10. Mátyás a poharăt vigyázta,Soká készil, nehezen várja.Soká kerül, nehezen várja.Jákob elél, hogy elkapja, szomjas torkán jól felhajt/jaKánán mennyegzében.

10. a Szent Pétër a korsót vigyázta, Soká került, nehezen várta.András kezébõl elkapta, szomjas torkára hajtotta, Kánán mënyegzõbe.

206

* frissen

11. Iskarélus, midõn azt lát/ja,Isteriás, midõn ezt látta,Iskáritos, hogy ezt meglátta,Hogy étet senki nem kínálja,Kapja kondért, hála azért, csak iszik a võllegényért,Kapja kondért ráadásért, csak iszik a võlegényért.Kánán mennyegzében.

11. a Jézus is a jó bort szerette, Jánost is melléje ültette.Kapja korsót ráadásé’: – Csak igyunk a võlegényé’! Kánán mënyegzõbe.

12. Simon Bertalánynak azt mond/ja:Simon Bertalannak azt mondja:– Telts kulacsot, jó lesz holnapra!Mert a jó bor hamar elfogy, jó volna holnapra egy korty!Mert a jó bor hamar elfogy! Jó lenne holnap csak egy korty!Kánán mennyegzõben.

13. Ad/ja Isten, mi is örüljünk,Mikor lakodalmăt hirdetink!Jó bor mellett, duda nélkül, bolond a tánc ugrás nélkil!Kánán mennyegzében.

13. a Simon Pétër, hogy eztet látja,Köszönti poharát Andrásra.Jó bor mellett duda is köll, nem jó a tánc ugrás nélkül!**Úgy mëgforgatták Magdolnát, mind szétszórta a ruhájátKánán mënyegzõbe.

14. Elment a Szíz Mária haza,Szent Fia is elment utánna.Gyerink mi is hát utânna, úgy vigadjunk mennyországba!Kánán mennyegzében.

15. Muzsikusok is megérkeztek,A vendégnek kedvikre tettek.Úgy mëgforgattâk Magdolnát, mind elszórta kontyocskáját!Magdolnát úgy mëgforgatták, mind szétszórta fityuláját!Kánán mennyegzében.

16. Dicsértessék Jézus szent neve,És a Szûz Mária fönn mennyben?Itt és ă magas egekben, most és mindörökkén ammen!Kánán mennyegzében.

207

** A III. dallamsort ismétli

„Lakodalomban vacsora alatt, míg a többi öszik, egy énekel a zenekarral.” (Fülöp Ágota,Magyarszentmihály)

Gombos, Horvát Istvánné Szûcs Katalin (60). Kiss L., 1941.Magyarszentmihály, Fülöp Ágota (75). Király E., 1966.Bácskertes, Koleszár József (71). Silling I., 1980.Rábé, Kiss Dezsõné Makra Ilona (53). Bodor A., 1997.Völgyes, György Imre (64) hegedûs, asszonyok. Varga A., 1992, Bodor A.–Németh I., 1997.

A Kánai menyegzõ közismert éneke dallammal együtt már a Kájoni-kódexben (1634–1671) meg-jelenik, mint a Kánai menyegzõrõl szóló ének latin és magyar szöveggel, 16 strófában. Ugyaneb-ben a kódexben a dallam egy másik szöveggel is szerepel (A nyúl éneke). Számos vallásos pony-vanyomtatványban forog közkézen ma is. A kissé tudálékos, de derûs népi hangvételre törekvõversezet Kájoni eredetijét követi, ezért a gyûjtött változatok is viszonylag egységesek (MNTIII/A:518–564.).A magyarokon kívül más népek is lakodalmasként ismerik azonos verstani szerkezetben, de eltérõdallamon.Legtöbb adatunk lakodalmi énekként került elõ, de ez a szerepkör nem kizárólagos. Éneklik a ká-nai menyegzõ vasárnapján (vízkeresztet követõ második vasárnap, itt valósággal meg is játsszák),Mária kézfogóján, templomban, kisböjtben, halotti torokon, házi kilencedeken, disznótorokon stb.Néhány versszaka ivónótaként is elterjedt. Érdekes módon a gombosiak kásapénz-szedése a Kánaimenyegzõ énekléséhez kapcsolódik. Ennek ideje a vacsora és a menyasszonytánc között volt. Azöszszeszedett pénzt a muzsikusoknak adták, akik a Kánai menyegzõt elmuzsikálták, a szakácsnékpedig elénekelték és eltáncolták. A többiek nem énekelték, mert nem tudták. Ezt Gomboson „mula-tó tuss”-nak nevezték.A dallam szaffikus formájú, dúr-hexachord terjedelmû, ha bõvül, mixolid sorrá egészül, nem dúrrá(1–6. és 1–7. ambitus). Más, világi tartalmú szövegekkel is ismert, mint pl. a Mikor masírozunk, ka-pitány uram kezdetû (Kerényi: függelék, azonos címszó). A 16 strófás, teljes változatok (Bácskertes, Magyarszentmihály és Rábé) azonosak. Ugyanabbólvagy hasonló forrásból származhat a 9 versszakos völgyesi és gombosi is, de ezeket már fejbõl éne-kelték, nem nyomtatványból, így több eltérõ vonást tartalmaznak (10. a, 11. a és 13. a vsz.), egyút-tal a legnépszerûbb szakaszokat is tükrözik. (A Gomboson ismert ponyvakiadvány adatai: Imák ésénekek a Páduai szent Antalhoz. Traub B. és Társa, Szeged é. n., sorozatszám: 31. A 16. vsz. a13–15. lapon olvasható.)Közölve: MNT III/A: 518. (a gombosi változat).Hangzó: 29. (Bácskertes)

208

209

82. a

1. Kánánföldi hírës városbaKánánföldi Najin* városba Mënyegzõn volt Jézus és Magdolna.Látta Jézus, boruk nincsen. – Adják csak errébb a vizet!Kánán mënyegzõbe.

2. Jézus a vizet mëgáldotta, Piros bor lëtt abból azonnal.Addig ittak, kóstolgattak, nemsokára be jis rúgtak. Kánán mënyegzõbe.

3. Mëgjött a jókedvük azoknak, Táncóni is kezdtek azonnal.Úgy mëgforgatták Magdolnát, mind szétszórta kontyocskáját!Kánán mënyegzõbe.**Úgy mëgforgatták Magdolnát, mind szétszórta szoknyácskáját!Kánán mënyegzõbe.

Oromhegyes, Bicskei Mihályné Balázs Ida (45, 63) Tripolsky G., 1971, Bodor A.–Németh I. Tripolsky G., 1990.

Oromhegyes, asszonyok. Bodor A., 1996.

A Kánai menyegzõ emlékezetbõl összeeszkábált szövege, saját újraköltésben. A feltámasztott naimiifjú csodájának színhelye az elsõ gyûjtési alkalommal tévedésbõl kerülhetett ide. A késõbbi gyûjtés-kor már „híres” város szerepel, de a három versszak, lényegtelen eltérésekkel, azonos marad.

* Naim** A III–IV. dallamsorra

210

82. b

Egy nagy lakodalmat hirdettek,Jézust is meghívták vendégnek.Úgy megforgatták Magdolnát, mind szétszórta fityuláját!Kánán menyegzõbe.*Úgy megforgatták Magdolnát, mind szétszórta a papuccsát!Kánán menyegzõbe.

Magyarkanizsa, Mészáros Sándorné Losonc Emília (67). Bodor A., 1996.Orom, asszonyok. Bodor A., 1996.

A terjedelmes szövegbõl az emlékezet csak a „leglényegesebbeket” vonta össze egyetlen versszakká.


211

82. c

(Szent János) a jó bort szereti,(Szent Istvánt) meg mellé ülteti.János iszik, Pista örül, hogy a sor mindjá’ rákerülKánán mënyegzõbe.

Kispiac, asszonyok. Bodor A., 2001.

Ivónóta. (Csongrád megyei párhuzamait l. MNT III/A: 521., 522., 539., 540.). A szent neveket azegymás mellett ülõk neveivel változtatják. (Vö. fentebb 82. sz. 11. a vsz.)

212

82. d

Elindút Szent Pétër Rómába,Bunkósbotot vëtt a vállára.Botja végin a kabakja, kabakjába a jó bora. Iszik, ha akarja!

Egyházaskér, Mihók Antalné Kis Mária (79). Burány B., 1978.

Kilenced végén evvel indultak haza. A sorbaitatókkal és bordalokkal rokon. Szent János-köszöntõis (Burány: Ünnepek II. 159. és I. 185–186.).

213

Mulatónóták, ivónóták, dussok

83.

1. a Nojé, mikor a szõlõt ültette,Akkor még a termést nem ismerte.As sem tudta, hogy mi a termése.Noé a szõlõ közepén állott,Ilyen szép bogyót még nem is látott.De még ilyen szép termést nem látott.

2. Isten mondja: – Nojé, fiam, Nojé,Kóstoljuk mëg, hogy a bogyó jó-ë?Noé mondja: – Így mëgöregëdtem,Noé mondja: –Már megöregedtem,De még ilyen jó bogyót nem ëttem!

2. a Mondja Isten: – Kedves fiam, Noé,Itt a szõlõ, kóstold meg, hogy jó-é?Hát a szõlõt kóstoltad-ë? Jó-ë?Felel Noé: – Már mëgöregëdtem,Ilyen bogyót még sohasem ëttem!

3. Isten mondja: – Noé, fiam, Noé,Kóstoljuk meg, hogy a leve* jó-é?Noé mondja: – Iszom rëggel óta,Noé mondja: – Iszom tënnap óta,De csak igyunk, van még a hordóba!Gyere, komám, van még a hordóba!

3. a Mondja Isten: – Kedves fiam, Noé,Van itt újbor, kóstold meg, hogy jó-é?Hát az újbort kóstoltad-ë? Jó-ë?Felel Noé: – Iszom rëggel óta,Gyere, pajtás, van még a hordóba!

4. Isten mondja: – Nojé, fiam, Nojé,Kóstoljuk meg, hogy a bora jó-é?Kóstoljuk meg, hogy az óbor jó-é?Kóstoljuk meg, hát az a bor jó-é?Noé mondja: – Ihaj, csuhaj, Sári!Most mán kezdek három istent látni!Most kezdëk már három istent látni!Kezdek én már három istent látni!

4. a Mondja Isten: – Kedves fiam, Noé,Ez már óbor, kóstold, hogy ez jó-é?Hát az óbort kóstoltad-ë? Jó-ë?Felel Noé: – Feleségëm, Sári,Három Istent kezdëk én már látni!

214

Bácsfeketehegy, Bordás József (69). Király E., 1957.Hertelendyfalva, Kovács Mária (51). Király E., 1960.Tornyos, Csúzdi István (16). Király E., 1961.Szabadka, Baricsek János (86). Király E., 1966.Káty, Leszbár János (44). Király E., 1967.Kispiac, asszony. Bodor G., 1971.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (37, 50, 52). Király E., 1965, Burány B., 1978, 1980.

Közkedvelt borozónóta. Mûszöveg, szerzõjének Gárdonyi Gézát tartják. Dallama hagyományos, öt-fokú, AA5A5A formaképletû. Van mûdallamhoz kapcsolódó szövegtábora is, de a szövegek soha-sem variálódnak lényegesebben.Dallamtípus: Járdányi II. 50. (palóc, alföldi), rokon.

* mustja, újbor

215

83. a

1. Mikor Noé a szõlõt ültette, A szõlõ termését nem ösmerte.Még a Nojé a szõllõbe jállott,Íl szép bogyót még sohase látott.

1. a Mikor Nojé a szõlõt ültette,Akkor még a termést nem ismerte.Nojé a termés közepén állott, De még ilyen szép bogyót nem látott.

2. Az Úr kérdi:– Nójé, fijam, Nójé,Kóstoltad-ë, hogy a bogyó jó-ë?– Már hijába, mëg is öregëdtem,Íl jó bogyót még sohasë ëttem!

3. Az Úr kérdi:– Nójé, fijam, Nójé,Kóstoltad-ë, hogy az óbor jó-ë?– Iszogatom én már rëggel óta!Nem is igën van már a hordóba!

3. a Isten mondja: – Nojé, fiam, Nojé,Kóstoljuk meg, hogy a levi jó-é?Nojé mondja: – Iszom reggel óta,Gyere, komám, van még a hordóba!

Királyhalom, Kovács Sándor (50). Kiss L., 1944.Mohol, Zélity Sándor (74). Burány B., 1980.

Dallamtípus: Járdányi II. 50. (palóc, alföldi), rokon.

216

84.

2. Azutánn, egy csütörtöki napon,hej de Bekopog a pipám az ablakon:– Jó jestét, édes gazdám, visszajöttem már!Van-ë belém jó trafikos dohán?*– hej de Jó jestét, édes gazdám, visszajöttem már!Van-ë belém jó trafikos dohány?

2. a Eccer aztán, csütörtökön hajnalbaBekopogott a pipa jaz ablakba:– Agyon isten, jó gazdám, visszajöttem már!Van-ë a számomra jó magyar dohány?

* Így is: A zacskó mög Magyarország végére.

3. Ezt az öreg cigány, ahogy hallotta,hej de Tíz pengõjért trafikot hozatta.hej de Úgy mëgtáncoltatta ja pipa ja zacskót,A csutora meg a gyufatartót.*hej de jÚgy mëgtáncoltatta ja pipa ja zacskót,A csutora meg a gyufatartót.

3. a E’re majd a gazduram is kacagott,Örömébe még zenét is fogadott.Jó mögtáncoltatta ja pipa ja zacskót,A csutora mög a gyufatartót.

4. Erre már a szurkáló jis fölállott:– Hát én, édes gazdám, hová jutok?– Maj’ jó löszöl a sallangom széle-végére,Azután meg a pipám közepébe!– hej de Maj’ jó löszöl a sallangom széle-végére,Azután meg a pipám közepébe!

4. a E’re majd a piszkáló is fölállott:Egyszer csak a szurka-piszka felállott:– Kedves gazdám, hát én most hova jállok?– Hát én, édes jó gazdám, mi’csináljak?– Jó löszöl a zacskómnak a széle végére,– Te jó leszel a sallangom széle-végére,Azután mög a pipám közepébe! (nevet)

217

Hódegyháza, Bicók János, Jaksa József, Huszár Károly, Kerepesi György, Pozsár Sándor, Szemerédi József. Király E., 1962.

Hódegyháza/Ada, Szenes József (50), Szenes Józsefné Krasznai Etel (45). Bodor A.–Bodor G., 1975.Kanizsamonostor, Keszég Simon (72). Varga A., 1993.

Tréfás dal, dallama motivikailag az elõzõvel rokon, de formaképlete ABBA, sorai 11 vagy 10 szó-tagúak.Monostoron mûdallamon gyûjtötték.Szövegét vö. 211. sz. 10–11. vsz.Hangzó: 35. (Hódegyháza. A 4. vsz. oktávtöréssel hangzik el kétszer is.)

218

85.

Hertelendyfalva, Ömböli Mártonné Kis Mária (70). Kiss L., 1940.

Lakodalmas bordal, itt egyetlen versszakkal szerepel. Teljesebb változatainak tanúsága szerint azábécé magánhangzóit énekelik meg benne régi egyházi iskolai gyakorlat szerint (MNT III/B: 33.,42., 56., 58. és PHÁ: 317. sz.). Dallama a régi stílus kvintváltó csoportját képviseli. Ez ritkább eset ebben a mûfajban, ahol a jöve-vény réteg fordul elõ nagyobb számban.Közölve: MNT III/B: 59.MNT VII: 17. típus.

219

86.

1. a Ácsim, bácsim, ácsim bácsim,Most iszik a Pista bácsi. Gére – gére -gére -gére, Váljon egészségére!

Magyarszentmihály, mulatozó férfiak, trombitások. Király E., 1969., Bodor A., 2000.

Sorbaitató. A késõbbi felvételbõl (1. a vsz.) a kezdõ sor elmarad. Ütempárszerkezet, mint a gyermekjáték- és szokásdalok egy csoportja. Dallammagja mrd körül mozog.

220

87.

2. Ki ja borát mëg nem issza, Macska fingját nyúlja vissza! Lë vele, lë vele!Váljon egészségére!

Oromhegyes/Zenta, Szél Antal (46) és Szél Péter (48). Burány B., 1978.

Sorbaitató. A duda hangszeres motivikájára, ún. aprájára épülõ laza szerkezetû dallam, sok betlehe-mes pásztortánchoz is hasonló.(Duda- aprája motívum és rokonai a kötetben: 116., 173., 174., 159., 159j. a, 159j. b, 90., 156., 160.,160. a, 160. b, 160. c és 226.)Variáns: 116., hasonló.

221

88.

(Addig hajtogatták, míg ki nem itta.)

Mohol, Lajkó Szilveszter (74), tamburás. Burány B., 1977.

Sorbaitató. Átmeneti képzõdmény ütempár-szerkezet és strófa között. Mrd trichord képezi a dallammagját, két tetrapodikus kanásztánc-sorpár az itatórefrénnel megtoldva.

222

89.

2. Õ már ivott, mi nem ittunk, Mi csak szomorkodtunk.Ihaj, csuhaj, ihalácsi, Most iszik a Boconádi. kórus: Haj, haj, haj, haj!

Bácsfeketehegy, Bordás József (69). Király E., 1957.

Sorbaitató. Az ún. Rákóczi-nóta dallama ütempáros szerkesztésben, ivónótának alkalmazva.

* Feri, Román, Béla, Gyurka, Istók, Bordás

223

90.

Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (51, 77). Kiss L., 1943, 1969.Bácskertes, Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (65). Bodor A.–Németh I.–Silling I., 2000.

Ivónóta. Dallama Brahms 3. magyar tánc, vivace rész. Népies mûdal, de motivikája emlékeztet ahangszeres dudamotivika („aprája”) dallamaira (l. a 87. sz.-nál mondottakat). Hasonlít Brahms5. magyar táncának 2. dalára is (Kerényi 35., Uccu, bizony, megérett a meggy).A hagyományos stílusérzék alkotta dallamfordulatok (4. a, 4. b, és 6. dallameltérés) az utótag funk-ciós fordulatait igyekeznek kiküszöbölni.

224

91.

2. Mënjünk hát Halasra, në keserëgjünk! Vendégfogadóban majd hálást kérünk. Ó, míl ékes vagy, të, vendégfogadó! Benned mulatozik pap, kántor, tanító!

Bajsa, Makáj József (36). Bégel A., 1959.

225

Egyházi népénekbõl parodizált kulacsköszöntõ.A Hol vagy, én szerelmes Jézus Krisztusom kezdetû közismert templomi ének dallamára éneklik(Hozsanna: 146). A dallam eredete a 17. századra (esetleg korábbra) tehetõ, írott adatai azonban vi-szonylag késeiek. A vallásos és világi néphagyományhoz sok szál köti: halottas énekek, verses zsol-tárok és különféle mulatságokon elhangzó paródiák, mint tréfás ivónótáink közül néhány és a lósi-rató is (l. 147. sz.). Maga a dallam egy 18. század elején divatos „kurucos” dallamstílusnak is tagja (pl. Tyukodi-nóta), me-lyet összekötõ kapocsként tartanak számon a Rákóczi-dallamkör és a késõbbi verbunkos stílus között.Variáns: 92., 147.Dallamtípus: RMDT II: 316., SzDR I: 210., Típuskatalógus IV E 316 g Hangzó: 31.

226

92.

(Ez is ëgyütt van evve’ a lósiratóva’.* Csépléskó is.)

1. a Hol vagy, én szerelmes szõrös kulacsom? Hol találjalak mëg, eperfa gyugóm?Ötvenhëktós hordó, borúj rëjám! Epërpocakoddal öntözd gëgám! (Nevet.)

Dallam nélkül:

Mi Atyánk, ki vagy? Kisüveg, hun vagy? Miképpen kezdetben Itt vót a kezemben.

* A „lósiratót” lásd a lakodalmi játékok fejezetében

227

Völgyes, Pósa Vilmos (61). Bodor A., 1994.Tóthfalu, Dér Vilmosné Takács Katalin (70). Bodor A., 1995.

Egyházi népénekbõl parodizált kulacsköszöntõ.Az elõzõ dal közeli változata (l. 91. sz.). Egyes helyeken a tréfás halotti búcsúztatót evvel az ének-kel fejezik be (MNT III/A: 132.).Variáns: 91., 147.Dallamtípus: RMDT II: 316., SzDR I: 210., Típuskatalógus: IV E 316 g

228

Borbeköszöntõ

93.

Csëndësség, szép vendég! Tarts kormánt, muzsikus!Ezzel dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Éljen! (Tus)Legényëk! Idebenn a legyet csapjátok,Odakünn a nagy kárt ti nem is tudjátok,Hogy ëgy nagy tarka macska kihúzta a csapot,Borunk az utolsó csöppig mind elfogyott!Nó, de në féljetek, hozok én még bort eleget,Mónárok a Tiszán beverték a jeget!Aki e bort adta, tõlem most üzente,Azt pedig énnékem igazán beszélte,Ha látom, hogy szívesen fogadjátok borát,Kihúzza majd ëgy nagyobbik hordónak dugóját,Csakhogy mi itten elmondjuk közössen a nótáját, azt hogy:

229

Versec, Lantos Lajos (56), zenészek. Bodor A., 2001.

Lakodalmi borozónóta. Szekvenciás építkezésû, idegen dallam. Az énekesek egyike alátercel.Dallamtípus: MNT III/B: 89.

2. Mondjuk el hát nékije: Váljon egészségére!Le vele, le vele, le vele, le vele! Váljon egészségére!

230

Kurjantások

93. a

– Új a hordó, új a lyuk, Még az éjjel bëgyugjuk!

Csantavér, Völgyes

– Fogadjunk ëgy liter borba: Mënyasszonyunk ki van fúrva!

Csantavér, Völgyes

– Fogadjunk ëgy litër borba: Gyerëk van a mënyasszonba!

Felsõhegy, Völgyes

– Lakodalom, szép esküvõ, Nemsokára ring a bölcsõ.

Csantavér

– Ijujuju, lakodalom, Kácsapicsa az asztalon!

Felsõhegy, Völgyes


231

MenyasszonyfektetésKikérés táncra

94.

(Ă ëreg véfény ă ujjă këzé tette ă gyërtyât. Ësszeszorítottă, égve vót. Hârom gyërtyă. Ëgy kézzelkérte ki – fogta el ă lânt, – és ăkkó ezt ă nótát húztâk. Ăkkó ëggyet fordút vele, és ăkkó âtădtă ăvõfényinek.)(Éjfél elét. 30 évvel ez elét, még tëb is. Ez ă dăllăm vót . . . de mindig ez vót. És vót tëb vers is![Nõi hang: Nem vót!]Ă nyoszolyólânyokăt szëdte ki ăz ăsztăl mëgí ăz ëreg véfíny. Mënyasszonytânc elét vót ăz. És ăztânmindën ëgyes lânyt kiszëdëtt ă ăsztăl mëgí evel ă nótâvăl. Këvetkëzik ă ëgyik, këvetkëzik ă mâsik.Hârom gyërtyât – ăsziszëm – ăz ujjăi këzt. Tizenkét véfény, tizenkét nyoszolyólân, – ănnăk idején,még ă gyerëkkorbă, ugyë. Ăkkor ăz égëtt, mégcsăk el nem . . . [Nõi hang: És ăkkor énekelték ăcinegemădâr.])

Bácskertes, Sóta Mihály (58). Király E., 1964.Bácskertes, Sugárné Katalin (68). Marásek G., 1981.

Az északi dialektus menyasszonytáncának féldallama (MNT III/A: 646–694., 695–709., 710–724.sz.). Ilyen formában is él a népi gyakorlatban. Teljes dallama dúr kvintváltó, melyet Kodály ZoltánHáry János címû daljátékában is feldolgozott. Akár teljes, akár alsó féldallam alakjában, csak anyelvterület északi sávján fordul elõ Nyitrától Beregig. Dallamtípus: Járdányi-függelék: Gyújtottam gyertyát a võlegénynek.

232

94. a

Csëndësség, szép vendég! Tarts kormánt, muzsikus!Ezzel dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Éljen! (Tus)A mënyasszony és a võlegény mëgunták az ülést,Kívánunk hát nekük is egy vagy két perdülést!De a mënyasszonnyal én járom az elsõt,Mert a siralomanya könnye hull, mint az essõ!Ha nem esik az essõ, fúj a szél,Repûjjön a slajër hát, ameddig ér! Húzd rá! (Tus)


233

MenyasszonyfektetésMenyasszonytánc

Szerémségi menyasszonytánc95.

1. a Jobb az árpa, mind a zab a lónak, Jobb ëgy lánnak, mind a mënyasszonnak! Mënyasszonnak bëkötik a fejit,Gyász boríjja az egész életit! *De ja lánnak bëfonják a haját,Azt gondója, jaz övé jaz egész világ!

2. Táncój, Kati, aranyé, jezüsté, Úgysë táncósz többet ilyesmijé! Vëszünk rajta teknyõt, bõcsõt, meszelõt,Úgyis ez kõ, Kati, nekëd legelsõbb!


234

Kurjantás:

– Három aranyos epër, ’z Andrásbú lësz szép embër!

– Három aranyos cserësznye, Julcsábú van jó mënyecske! (Fityulába van má.)

Csárdást táncónak. Kikisérik: Fehér galamb . . . Mënyasszontánc. (Akkor má, mikor bëkötték a fe-jit û szógája ki a vendégëket.) Szétteríti a kötõt a násznagy elébe, a násznagy összeboríjja a két tá-nyért, úgy csapja bele, hogy e’törjön, osz ahány darabra törik, annyi gyerëke lëgyën a mënyec-skének (ahány cserép a kötõbe esik).”

Satrinca, Birinyi Andrásné Német Anna (68). Burány B., 1978.

A szerémségi menyasszonytánc dallama kizárólag ezen a népies mûdallamon fordul elõ, amely a 19.század közepe óta a népszínmûvek kedvelt dalbetétje különféle szövegekkel. A hármashangzat-fel-bontásra épülõ idegenes dallam formáját AABC sorképletbõl olykor ABCB sorképletûre alakítgat-ják. A 10 szótagos verssorok utolsó két sora szükség szerint 11 szótagúra bõvül a 11-es szerkezetrejellemzõ ritmusséma szerint.Énekese kétszer énekelte, kétféleképpen (1. és 1. a vsz.)Dallamtípus: Kerényi 39.

235

95. a

1. Jobb az árpa, mint a zab a lónak,Jobb a lánnak, mind a mënyasszonnak!Mënyasszonnak bëkötik a fejét, Gyász boríjja az egész életét.

2. A Marisom piros pántlikáját Nem fonja már többet a hajába. Tëdd el, lányom ládád fiókjába, Ha lësz lányod, jó lësz a hajába!

3. Az én fiam szép ráncos csizmáját Nem húzza már többet a lábára. Tëdd el, fiam a ládád fiókjába,Ha lësz fiad, jó lësz a lábára!

4. Táncój, lányom, aranyé, ezüsté, Úgysë táncósz többet të ilyené! Vëszõ rajta bõcsõt, teknyõt, meszelõt, Az kõ nekëd, Julis lányom legelsõbb!

Mikó maj’ bëkötik a fejit, akkor û táncol koszorú alatt. Egy óra hosszat táncóják. Akkor a pízt be-leöntik a kötõjibe, akkor û kiszökik. Tizënkét órakkó kezdik ëggy órájig. Aztán gyün a pízé be, mikóelkötik a fejit. A mënyecske kötõjibe a násznagy beleönti a pízt. Akkó kiszöknek.

Páros galamb szát a házra, Édësanyám, Isten áldja! Tudom, anyám, fáj a szíve, De azé csak Isten véle! (evvel vége.)

Dobradó, Terebesi Józsefné Oszvald Julianna (82). Burány B., 1978.

Lihegõs, de stílusos elõadás, triolás lüktetés. A Páros galamb kezdetû rigmust l. 60. és 60. a szám is.

236

95. b

1. Táncolj, Kati, aranyért, ezüstért, Úgysem táncolsz többet ilyesmiért! Veszel rajta teknyõt, bölcsõt, meszelõt, Az kell néked a házba legelõbb!

2. Jobb az árpa, mint a zab a lónak,Jobb a lánnak, mind a mënyasszonnak!Menyecskének bekötik a fejét,Menyasszonnak bekötik a fejit,Gyász boríjja az egész életét. *Mert a lánynak befonják a haját,*De ja lánnak befonják a haját,Fújja a szél piros pántlikáját.

Maradék, lakodalmas zenészek (hegedû, tambura). Király E., 1962.Ürög, lakodalmasok menyasszony-táncoltatáskor, Szûcs Ferenc (66). Király E., 1964.


237

95. c

Táncolj, Kati, aranyé, jezüsté, Úgysem táncolsz többet ilyesmijé!Veszõ rajta teknyõt, bõcsõt, meszelõt, Az kõ néked a házba legelsõbb! *Mënyasszonynak bëkötik a fejit, Gyász borítja az egész életit.

(Mikor a menyasszonnak az ajándékot adják bë, eztet zenélik, táncolják.)

Nyékince, Csábi János (66). Király E., 1962.


238

(Menyasszony) menyecske- vagy újasszonytáncok

96.

2. Mer’ a nagylány kicifrázza haját,Azt gondójja, ’z övé egész világ.Elmëgy a bálba, kimulatja magát.Azt gondójja, ’z övé egész világ.Elmëgy a bálba, kimulatja magát.

2. a Mer’ a lánynak bëfonják a haját,Fújja a szél piros pántlikáját.Fújja a szél piros pántlikáját.

3. De ja menyecskének bekötik a fejét,Mënyecskének bëkötik a fejét,Gyász boríccsa az egész életét.Gyász boríccsa az egész életét.

4. Árpa, árpa, de rövid a szára!Ez a kislány, jaj, de nagyon árva!Aratásra érik a kalásza.Ez a kislány, jaj, de nagyon árva!Aratásra érik a kalásza.

5. Fogadom, hogy nem soká lësz árva:Nem sokáig lesz az olyan árva!Árva, árva, nem soká lösz árva!Jövõ õszre én lëszëk a párja!Szüret után én leszek a párja!Szüret után lëszëk a babája!

6. Árpakertbe aratják a zabot,Szántóföldön aratják a zabot,Udvaromba rakják az asztagot.Udvaromba rakják az asztagot.

7. Közepébe leszállott egy fecske,Engem szeret egy barna menyecske. Engem szeret egy barna menyecske.

8. Barna legény sétál a gang alatt,Kiesëtt a fejébõl a kalap.Lëesëtt a fejirõl a kalap.Kiesëtt a fejébõl a kalap.Lëesëtt a fejirõl a kalap.

9. – Gyere, rózsám, add fel a kalapom,– Gyere, kislány, add föl a kalapom!Jövõ õszre të lëszöl a párom!Szüret után leszel a galambom!Jövõ õszre të lëszöl a párom!Szüret után leszel a galambom!

10. Házunk elõtt folyik el az árok,Oda járnak fürödni a lányok.Oda járnak fürödni a lányok.

11. Én is elmék, kifogom a párom,Hogy në lëgyek árva a világon.Hogy në lëgyek árva a világon.

12. Erdõ, erdõ, jaj, de kerek erdõ!Barna kislány abba ja kerítõ.Barna kislány abba ja kerítõ.

13. Én is voltam erdõ kerülõje,Barna kislány igaz szeretõje.Barna kislány igaz szeretõje.

14. Esik esõ az eke szarvára,Ne hajts, kislány, a legény szavára!Ne hajts, kislány, a legény szavára!

15. Mert a legény mëgfogja kezedet,Mëgcsalja ja te járva szívedet.Mëgcsalja ja te járva szívedet.

239

16. Ez a kislány úgy éli világát:Minden este süti a pogácsát.Minden este süti a pogácsát.

Zenta, Tóth Horti Viktória (64). Fábri J., 1953.Zenta/Felsõhegy, Kaszás Gizella (19). Burány B., 1953.Bogaras, vegyes csoport tamburával. Király E., 1961.Felsõhegy, Márkus Mihály (78, 91). Burány B.,1 9 6 6 .Torontáltorda, Sós József (88). Király E., 1968.Zenta, Cinka György (78). Bodor G., 1971.Királyhalom, Balog Dezsõné Szilák Margit (48). Kiss L., 1972.Doroszló, Mészáros Józsefné Engelhart Vera (34). Bodor A., 1972.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (51). Burány B., 1979.Szenttamás, Bálizs Lajosné Tumbász Anna (72). Bodor A., 1995.Völgyes, Losonc Orbánné Tóth Erzsébet (71, 74), Tóth Gézáné Mélykúti Anna (68, 71), Pósa Vilmosné Kovács Magdolna (61, 64),

asszonyok. Dobó M., 1993, Bodor A., 1994, Bodor A.–Németh I., 1997.Doroszló, asszonyok. Bodor A.–Németh I.–Wilhelm J., 2000.

A Túl a Tiszán faragnak az ácsok kezdettel közismert népies mûdal (Kerényi: 141., szerzõjénekMatók Bélát tartják) szlovák változatának visszamagyarosodott, ötfokúvá alakult formája. Három-soros strófája rendhagyó. Egyike legnépszerûbb dallamainknak, mellyel lakodalmas vonatkozásúszövegek is felhangzanak. (Rokonai MNT III/A: 866–869., kontyolási nóták.)

240

97.

2. Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének,Jobb ëgy lánnak, mint száz mënyecskének!A mënyecske béköti ja fejit,Gyász borítsa az egész életit.

Hertelendyfalva, Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (52), Kovács Júlia (55), Illés Ambrusné Buta Mária (50). Kiss L., 1941.

Katonadalként ismert új stílusú, szó-végû dallam (VMND I: 35.).Dallamtípus: Járdányi II. 39. (általános).

241

98.

2. Mënyecskének bëkötik a fejét,Gyászba vonják az egész életét.De a lëány befonja ja haját,Azt kurjantja, ’z övé egész világ.

3. Esik esõ az árpatarlóra, Gyere, babám, ültess fel a lóra!Gyenge vagyok, nem tudok felülni,Kis pej lovam nem akar fölvenni!

4. Árvacsalán nõtt az udvarunkba,De szép kislány van a szomszédunkba!De a szëmem rá së merëm vetni,Csalfa szemem rá se merem vetni,Mer az anyja nem hagyja szeretni.Van babája, nem hagyja szeretni!

4. a Árvacsalán terem az árokba,De szép kislány van a szomszédunkba!Csalfa szemem rá se merem vetni,Mert azt mondják, el fogom szeretni.

5. Kis pej lovam arra van szoktatva,Többet szalad éhen, mint jóllakva.Én is arra vagyok rászoktatva,Szeretöm a más asszonyát lopva.

6. Sej, az én subám szegre van akasztva,Gyere, babám, akaszd a nyakamba!Úgyis tudják, ott annak a hele,Még az éjjel betakarlak vele!

7. Suba, suba, göndör szõrû suba,Hat ökörért nem adnálak oda!Mer az ökör a járomba való, De a suba menyecsketakaró!

8. Hallod-e, te szép ürögi kislány?de Jártam hozzád, mindig álmos voltál!de Már ezután aludd ki magadat,Nem ölelëm karcsú dërëkadat!

9. Túl a Tiszán faragnak az ácsok,Idehallik (a) fejszekopogásuk.Eredj, babám, kérdezd meg az ácsot,Ád-ë csókér ëgy kötõ forgácsot?

10. Verje meg az isten azt az ácsot!De drágájér adta ja forgácsot!Kilenc csókot adtam neki érte,Tizediket rájadású kérte!

242

Bácsfeketehegy, Orvos Kis Jánosné (64). Király E., 1957.Csantavér, Mezei János (60). Király E., 1960.Nyékince, Csábi János (66). Király E., 1962.Ürög, Viszmeg Mihály (60). Király E., 1964.Szilágyi, Buják Jánosné Bényei Ágnes (66). Kiss L., 1969.Királyhalom, Szabó János (76), Balog Dezsõné Szilák Margit (48).

Hegedûs László (60), Bognár Jánosné Földi Erzsébet (60). Kiss L., 1944, 1969, 1972.Csóka, Gligor Jánosné Zsifkó Magdolna (67). Kónya S., 1977.

Õrmester úr fekete subája kezdetû szöveggel általánosan ismert. A topolyai lakodalmakban így mó-dosítják a zenészek: Násznagy urunk fekete subája. Többféle szerelmi lírai szöveggel is él (VMNDI: 148.).(A 4. és 4. a vsz. szövegrokonát l. MNT III/A: 85., menyasszony-öltöztetõ.) Dallamtípus: Járdányi II. 26. (általános).

243

99.

2. Járás, járás, szép moholi járás,A lovamnak nem találok szállást.Egész éjjel (a) jeges esõ veri!Látom, a babám más legény öleli.

Mohol, fiatal férfi. Király E., 1962.

Katonadalként is elõfordul (VMND I: 3.).Variáns: 39., szélsõ sorai.Dallamtípus: Járdányi-függelék: . . . két úton kell bemenni – szélsõ sorai; Járdányi II. 80. (palóc) –középsõ sorai.

244

100.

1. a – Azt a gyûrût, amit adtam, add vissza,Már miköztünk a szerelëm nem tiszta!– Én a gyûrût soha vissza nem adom!Ëgye mëg a fene a kisujjadon!

2. Zavaros a Tisza vize, nem tiszta,Rávezetëm kis pej lovam, nem issza.Hogy is inná, mikor olyan zavaros?Nem vagyok én a babámmal szabados!

Hertelendyfalva, Eröss Istvánné Kovács Teréz (48). Király E., 1960.Versec, Lantos Lajos (55), Tóth Mátyás (49). Bodor A., 2000.

Versecen a menyasszonytánc elõtt szokásos énekelni ezt a dalt, de nem a menyasszonytánc maga. Régi stílusú, ugor-ereszkedõ dallam, csak elõtagjának zárlatai szekunddal feljebb csúsztak. Érdekes-sége a negyedekben mozgó csárdás lüktetés és a 11 szótagúra növekedett sorok: 4+3+3 helyett4+4+3. Nyolcadértékekben mozgó ritmusban szinkópás vagy elnyújtott sorvégekkel gyakoribb(VMND I: 174., VMND II: 201., 202.).Variáns: 203., nyolcadértékekben.Dallamtípus: Járdányi I. 106. (dél-dunántúli, alföldi).

245

Kontyolási dalok és táncok

101.

2. Nekëm olyan embërëcske kéne,Aki nekëm recefátyolt vënne!Ëccër-kéccër jól mëgverëgetne,Úgy belõlem friss mënyecske lënne!

3. Elszaggattam harminchárom pártát,Nem ismertem a gagyának szárát.Nem ismertem a gagyának szárát,Benne való kis galambocskáját.


Kontyolási menet dala, de a paptánc harmadik táncát, a csárdást is járják rá. Kodály Zoltán: Székely-fonó címû daljátékában is feldolgozta. Tipikus fríg dallam, melynek külön csoportot képezõ jellem-zõi, hogy fríg szextrõl induló vagy onnan ereszkedõ dallama a kvart, a kis terc és a kis szekund fõ-hangokra épül.(2. vsz.-át vö. 208. 2. vsz.; 3. vsz.-át vö. 190. 7. vsz.)Közölve MNT III/A: 857.Dallamtípus: Járdányi I. 26. (székely, kelet-alföldi – csak Békés, palóc – csak Borsod).

246

102.

1. a Addig élëm világomot,Míg szél fújja pántlikámot.A pántlika nehez gunya,Mert azt a szél nem fújhatja.

2. Én ültettem az almafát,Más kötte hëzzá ja lovát.Ëgye mëg a fene a karját!Mér kötte hëzzá ja lovát?

3. Én ültettem az almafát,Más kötte hëzza ja lovát.Ne kösd hëzza a lovadot,Elvágom kantárszárodot!

4. Én ültettem a rózsafát,Más kötte hëzzá a lovát.Elvágom a kantárszárát!Mér kötte hëzzá ja lovát!

5. Szerettelek sok üdeig,Keddtõl fogvást szërëdáig!Ugyë, rózsám, sok szép üdõ?Száradjon beléd a tüdõ!

6. Szeress ingëm, szeress mást!Hónapután keress mást!Igyál, édës kedvesëm,A jó Isten éltessën!

7. Ne busuljon, komámasszon, Csak az Isten rozsot adjon!Mëgigyuk a rozsnak levit,Dícsérjük a Jézus nevit!

8. – Ejnye, kislány, de mëgnõttél!Azt gondoltam, férhëz mëntél.– Mëntem vóna, de nem kértek,Ingëm itthonfelejtëttek!

247

(1904-ben énëkelték, mikor a mënyasszonyt vitték a võlegény házához. Úgyhogy elmëntek amënyasszony után, lovas legényëk, kocsival. S akkor a’ra a kocsira fëlrakták a mënyasszonnak aholmiját, a legényëk a lóhátra fëltëtték a párnát, amelyik elkaphatta, s azon járták a falut, s aztán otténekëlték [ti. az Addig élem világomot].)

Hertelendyfalva, Györfi Rózsa (72). Király E., 1960.Székelykeve, Biró Ferenc (71), Borsos Antal (65). Kiss L., 1968.Hertelendyfalva, Varga Zsiga Józsefné Kásler Mária (61),

Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (52, 79). Kiss L., 1940, 1941, 1968.

Bukovinai kontyoló, de énekelték a menyasszonykísérés alkalmával is. Lakodalmas táncnóta, „las-san, ingadozva” járták. A bukovinai régi magyar hagyományból fennmaradt 6/8-os lakodalmi nõikörtánc (a mezõségi „magyar” megfelelõje).Valójában alkalmazkodó ritmusú dudanóta, elõtagjában az ugor-ereszkedõ dallamok szomszédoskvint-kvart zárlataival. Valamennyi sora hasonló zenei tartalmú. Csak Bukovinából gyûjtött típus.Kerekesné éneke öreges, beszédszerû elõadás. Az 5–7. vsz. valószínûleg mulató és ivónóta. A széke-lykevei változat lemezen is hallható: VMND B 5 dKözölve MNT III/B: 296. (1941-bõl).Variáns: 103.Dallamtípus: MNT X: 94. típus.

248

103.

1. Addig élëm világomot,Míg szél fújja pántlikámot.A pántlika hosszú ruva,Azt a szél is jobban fújja.

Sándoregyháza, Ambrus Katalin (46). Kiss L., 1969.

Az elõzõ dal változata. Laza ritmusú elõadás, nem alkalmas táncra.Variáns: 102.Dallamtípus: MNT X: 94. típus.Hangzó: 2. (2–3. vsz.)

3. Édësanyám mondta nékëm,Minek a szeretõ nékëd?De jén a’ra nem hallgattam,Tizënhármat is tartottam.

249

104.

2. De a ruva nehez gunya,Met azt a bú hóttig nyomja!De a ruva nehez gunya,Met azt a bú hóttig nyomja!

3. Addig élëm világomot,Míg szél fújja pántlikámot!A pántlika könnyû gunya,Mett azt a szél könnyen fújja,**De a ruva nehez gunya,Mett azt mindig új bú nyomja!

4. Szerettelek sok üdeig:Keddtõl fogvást szërëdáig.Ugyë, rózsám, sok szép üdõ?Száradjon beléd a tüdõ!

5. Én ültettem a rózsafát,Más kötte hëzza a lovát.Elvágom a kantárszárát!Mét kötte hëzza ja lovát?

* ruva** A III–IV. dallamsorra

250

6. Én ültettem az almafát,Más kötte hëzza ja lovát.Ëgye mëg a fene (a) karját!Mét kötte hëzza ja lovát?

Hertelendyfalva, Ömböli Márton (77), Ömböli Mártonné Kis Mária (71), Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (52). Kiss L., 1941.

Kontyolási tánc. Középrõl induló, vízszintes mozgású fríg dallam. A Fehér László balladájánakegyik jellemzõ dallama (VMND II: 20.), de a népies mûdalok között is találkozunk vele. Öt 19. szá-zadi feljegyzés is tanúsítja közkedveltségét.Ömböliék csupán 2 versszakkal énekelték. Ömböliné meg is jegyzi: „Nem tudom tovább, pedigennyicske nem ér sëmmit.”Közölve MNT III/B: 292–294.Dallamtípus: Járdányi I. 110. (székely, mezõségi, kelet-alföldi).

251

Újasszony-bemutató

105.

2. E’szaladt a göbeKilenc malaccáva’,Utána a kanászMeztelen . . . (ostoráva’, vagy mit tom én!)

Doroszló, Novák István (73), Kovács Endre (64). Kovács E., 1976.Bodor A.–Németh I.–Wilhelm J., 2000.

Amikor az újmenyecskét „bekontyúták”, készen állt a menyecsketáncra. Ilyenkor a táncteremig anagyvõfény vezette. Nyomukba szegõdött a „pikulás” (klarinétos), egy „akkódot” játszott, és sebté-ben eldalolt egy-két versszakot ebbõl a – nem éppen ízléses – dalból, melyet emberemlékezet ótacsak erre az alkalomra szokás énekelni – írja Kovács Endre (A bölcsõtõl . . ., 109. lap). Egy hajda-ni menyasszony, aki 1930-ban esküdött, így emlékezik vissza: „Bekötötték a fejemet, kísértek bemënyecsketáncra, és má akkó is azt a nótát danúta a pikulás. Szëgény anyósom nagyon haragudottérte. A Csibili Marci bácsi, aki akkó vót a prímás, az mëg odaszót neki: – Mit dörmög? Ez az élethõtartozik!” Mára már végképp nagyon sérelmesnek, ellenszenvesnek tartják ezt a szokást. Még azidõsebb asszonyok sem ismerik be, hogy emlékeznének a dalra. Avval hárítják el a kérdezõsködést,

hogy nehéz a dallama, és nagyon csúnya a szövege. A feltehetõleg utólag parodizált dalt számûztea közösség. (Kovás Endre szíves közlésébõl jutottunk hozzá a dal szövegéhez és dallamához.)A dallam egyik jelentõs tizenkét szótagú parlando, régi dallamtípusunk hat szótagúra lekerekedettkis egész formája (l. a 61. sz. alatt mondottakat). Valaha igen elterjedt lehetett. A szomszédos Gom-boson ugyanezt a dallamot más szöveggel gyûjtötte Kiss Lajos, de ugyaninnen elõkerült 12 szóta-gú sorokon is, mint rabének (KL Gombos: 29. és 148.). Variáns: 61. (12 szótagú sorok) és 22j, távolabbról.Dallamtípus: MNT X: 95. típus (kis egész forma).

252

253

105. a

Csëndësség, szép vendég! Tarts kormánt, muzsikus!Ezzel dicsértessék az Úr Jézus Krisztus! Éljen! (Tus)Tisztelt násznagy uraméknak és az egybegyûlt becsës vendégünknekEgy csodát mutatok, amit mindjárt be is bizonyíthatok.Az újasszony az elébb még lány volt,És tessék megnézni, hogy megváltozott!A haját nem látom hova tëtte, csak azt látom,Hogy a haja, feje be van kötve.Szépen felkérném násznagy uramékat,És az egybegyûlt becsës vendégünket, Hogy fogadják õt, mint új asszonyunkat! Húzd rá!


254

Újasszonytánc

106.

2. Szëged felõl jön ëgy gõzös, mëg-mëgáll,Abba lakik tizenhárom kapitány.Ëgy közülük fehér zászlót lobogtat,Az az én szeretõm, melyik kacsingat.

3. Adjon Isten, édësanyám, jó estét!Elhoztuk a piros barna mënyecskét!De nem azét, hogy mi õtet szeressük,Hanem csak a gazdagságát kerestük!

Hertelendyfalva, Illés Ambrusné Buta Mária (50).Varga Józsefné Györfi Anna (70) és Gejzer Antalné Györfi Zsuzsanna (68). Kiss L., 1941, 1969.

Az 1. vsz. bukovinai újasszonytánc szövegében fordul elõ rokon dallamon (MNT III/B: 342.). A3. vsz.-ot a menyasszony érkezésekor divatos énekelni (l. a versszakok kezdõ sorának betûrendes mutatóját).Egyenletesen elterjedt régi táncdallam. Népszerûségét öt 19. századi feljegyzés tanúsítja. Szlovák éshorvát párhuzamairól is tudunk. Nálunk is kedvelt különféle szövegekkel (VMND I: 19., 55., 170.,171., 184., 200., VMND II: 150.). Nagy terjedelmû dallam, az alsó szeptimtõl a decimig bejárja ahangsort.Variáns: 72., 209.Dallamtípus: MNT VIII: 49. típus (rokon).

255

Újasszony-beköszöntõ és újasszonytánc

107.

Võfély:Kedves násznagy uram, egy csudát mutatok, Amit még nem látott! Azért én jótállok.Tessék elhinni, hogy igazat mondok, Amit könnyen be is bizonyítok! Éljen!Mert szép menyasszonyunk az elõbb még lány volt, De most, tessék megnézni, hogy elváltozott!A haját nem látom, nem tudom, hová lett? Annyi bizonyos, hogy a feje beköttetett!Azért kérem szépen a násznagy uramékat, Hogy fogadják be szép menyasszonyunkat,Mint újasszont ezen szép társaságba! Engedjék részt venni elõször a táncba! Húzd rá!

256

1. a – Alant száll a fecske,Jaj, de szép mënyecske!Ugyan, hogy is tudtál idejönni,Sej, erre az idegën földre?

2. – Nem jöttem én gyalog, A szerelöm hozott.A gõzkocsi hozott.Csalfa lött a kisangyalom szöme,Barna legény csalfa szemeSej avval idecsalogatott.Engemet idecsalogatott.

Magyarszentmihály, võfély, tamburások és asszonyok. Király E., 1966.Szabadka, Baricsek János (86). Király E., 1966.

Járdányi Pál egy új stílusú dal (Járdányi II. 147.) harmadik-negyedik sorának önállósult formáját lát-ja benne. Ebben a csonka formában is roppant népszerû dal, mind dallamának, mind szövegénekszámos változata gyûjthetõ. Lakodalmas szerepére nálunk a szentmihályi és maradéki adat utal, atöbbi változat rendeltetését nem ismerjük. Kiskunhalason esküvõre menet a kocsikon dalolták(Szomjas: 115.). A szöveg jelképes megfogalmazásban az idegenbe férjhezment menyecskérõl szól,értelme szerint lakodalmas vonatkozású.Variáns: 108., 109. Dallamtípus: Járdányi-függelék: Hosszú farkú fecske.

257

107. a

1. – Kurta farkú fecske, Bácskai mënyecske,Hunnan jöttél, me’rõl jöttél ide,Ugyan, mom mëg, hunnan jöttél ide,Sej, erre az idegën földre?

2. – Nem jöttem én gyalog, A gõzkocsi hozott.Csalfa volt a kisangyalom szëme, Sej, avval csalogatott ide.

3. Nyitva a temetõ Mind a négy ajtója,Bárcsak ëngëm temessënek oda, Sej, abba a fekete sírba!

4. A sírom teteje Virágga’ van tele,Hírëssek a dobradósi lányok, Sej, rólam szëdik, a virágot.

5. Szëdjétëk, szëdjétëk, Rólam a virágot,Csak azt az ëgy õszi bazsarózsát, Sej, lányok, lë në szakajjátok!

6. Ha lëszakajjátok, El në hërvasszátok! Ültessétëk a sírom tetejire, Sej, abba a fekete földbe!

Maradék, zenekar, lakodalmasok. Király E., 1962.Dobradó, vegyes csoport. Bodor A.–Szemerédi M., 1992.

Maradékon csak a két elsõ versszak hangzott el.A Nyitva a temetõ versszaktól kezdve sokszor önállósul, mint külön dal. Legtöbb esetben azonbanegy dalként éneklik.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Hosszú farkú fecske.

258

108.

1. a – Fecskemadár, fecske,Szép barna mënyecske,Honnan jöttél messze földrõl ide,Honnan jöttél idegen országból,Sej, erre az idegën földre?

2. – Nem jöttem én gyalog, A szerelëm hozott.A gõzkocsi hozott.A szerelëm hozott ëngëm ide,A gõzkocsi hozott ëngëm ide,Sej erre az idegën földre.

3. Temetõ kapuja Kétfelé van nyitva,Sarkig ki van nyitva,Azon visznek körösztül ëngëmet, Sej, abba a fekete sírba.

4. A sírom tetejeRózsáva’ van tele.Hírëssek a fölsõhëgyi lányok,Arra járnak a fölsöhëgyi lányok,Sej, rólam szëdik a virágot.

4. a Síromnak teteje Virággal van tele,Hírëssek a szép zëntaji lányok, Sej, rólam szëdik a virágot!

5. Szödjétök lë, lányok,Szëdjétëk, szëdjétëk,Rólam a virágot!Lányok, a virágot,Csak azt az ëgy fehér ótott rózsát, Sej, soha lë në szakajtsátok!

259

6. Ha lëszakajcsátok, El ne hërvasszátok!Ültessétëk a sírom tetejére, Sej, ebbe az idegen földbe!Sej, mélyen az idegën fõdbe!

Felsõhegy, Farkas Baráti Jánosné Nagy Mária (42). Burány B., 1952.Zenta, Kiss Ferencné Rác Szabó Etelka (58). Bodor G., 1971. Felsõhegy, Nagy György Istvánné Szollár Viktória (61). Bodor G., 1972.Zenta, Gyetvai Simonné Mura Erzsébet (80). Bodor A.–Németh I., 1990.

Az elõzõ dal változata. Variáns: 107., 109.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Hosszú farkú fecske.

260

108. a

1. – Fecskemadár, fecske,Szép barna menyecske,Honnan jöttél, honnan jöttél ide, Sej, erre az idegen földre?

2. – Nem jöttem én gyalog, Kis pej lovam hozott.Kis pej lovam négy lábáról Sej, a patkó lehullott.

Hajdújárás, vegyes csoport. Bodor A.–Szöllõsyné, 1997.

A szövegvariánsok másik ágához, a kis pej lovam hozott motívumhoz tartozó variáns.

261

109.

1. – Hosszú farkú fecske, Bácskaji mënyecske,Ugyan, hunnat jöhettél te ide,Honnan jöttél, me’re jöttél ide,Sej, erre az idegëny he’re?

3. Mind lehullott rólla, Csak ëgy maradt rajta. Gyere, kovács, jó barátom, Sej, szoringasd mëg rajta!

4. – Mëg is szoringatom, Föl is kantározom!Még az éjjel két orcádat, Sej, körülcsókolgatom!

5. Elveszëtt a lovamElszaladt a lovamCitrusfa jerdõbe,Elszakadt a ráncos csizsmám,Elszakadt a ráncos szárú csizmám,Sej a nagy keresésbe!

Oromhegyes, Balázs István (68). Tripolsky G., 1971.Oromhegyes/Völgyes, Bicskei Mihályné Balázs Ida (66). Varga A., 1992.Oromhegyes/Tóthfalu, Borsos Károlyné Fehér Erzsébet (55). Bodor A., 1995.

Az elõzõ dalok variánsa. Az 5–6. vsz. önálló dalként is szerepel (VMND I: 194., 195., és 192–193.).Balázs István felvétele lemezen is hallható: VMND B 2. bVariáns: 107., 108.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Hosszú farkú fecske.

262

6. Ismerëm a lovam, Csengõ ja nyakába.Csëngõszólásáról,Megismerëm barna babám,Mëgismerëm én a barna babám,Sej, büszke járásárul.Sej, a büszke járásáról.

263

110.

2. Nem jöttem én gyalog, Kis pej lovam hozott.Kis pej lovam négy lábáról A patkó lehullott.

3. Csak egy maradt rajta, Azt is egy szög tartja. Gyere, kovács, jó barátom, Szorongasd meg rajta!

Királyhalom, Makkai Bálintné Péter Erzsébet (65). Kiss L., 1969.

Az elõzõ szövegek más dallamtípuson. A dallam nálunk is a legnépszerûbbek egyike, különféle szö-vegekkel fordul elõ (VMND I: 47., 193., VMND II: 31., 32., 57–59., 61., 62.). Hangsora plagálisfríg, kupolás dallamíve az új stílus felé mutat, de nem visszatérõ szerkezetû.Dallamtípus: K-V 238.Hangzó: 8.

264

111.

2. – Nem jëttem én gyălog,Ă szeretém hozott!Ă szeretém csălfă szëmeIdecsălogătott.

Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (77, 80). Kiss L., 1969, Bodor A.–Tripolsky G., 1972.

Bácskertesen ma is ismerik, éneklik és táncolnak rá, de lakodalmas szerepérõl nem tudnak. Egészen a legújabb idõkig egyedül Bácskertesre jellemzõ, önálló dallamtípusként tartották számon.Doroszói változata nemrég került elõ. A szakirodalom két, ehhez a típushoz közel álló szlovák vál-tozatról is tud.Ritmusban és dallamban igen határozott, pontozott ritmusú, tetrapodikus dallam. Régebbi változa-taiban a terc nagysága változó, esetleg végig magasan intonált. A legújabbak már csak kis terccelhallhatók, domb alakú III. soruktól pedig egy népies mûdal 8+6 tagolású zárósorával egyeznek meg.

Katonadalként is ismert (VMND I: 45.).Közölve: MNT VII: 410. (1969-bõl).Variáns: 112.Dallamtípus: MNT VII: 33. típus.Hangzó: 9. (1969)

265

266

111. a

1. Kurtă fărkú fecske,Bâcskăi mënyecske,Hogy tudtâl te idejënni,Ez idegen fëldre?

1. a Tărkă fărkú fecske,Kurtă fărkú fecske,Bâcskăi mënyecske,Hunnăn jëttél ilyen messzeHogy mertél të idejönniEz idegën fëldre?

2. – Nem jëttem én gyălog,Drâva vize hozot,Duna vize hozot.Băbám csălfă szëmeivelKëkénszëmí bărnă legénAz én rózsâm csălfă szëmeIdecsălogătot.

Bácskertes, Janovics Jánosné Nagy Erzsébet (67). Kiss L., 1960.Bácskertes, Makk Mihályné Szurap Erzsébet (60). Bodor A.–Tripolsky G., 1972.Bácskertes, Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (62, 65),

Buják Anna. Silling I., 1997, Bodor A.–Németh I.–Silling I., 2000.

A legarchaikusabb dallamváltozatot, végig nagy terccel Janovicsné énekelte, ez lemezen is hallha-tó: MNZA IV: 1. 3. c (Alföld: 8.)Dallamtípus: MNT VII: 33. típus.

267

111. b

1. – Villás farkú fecske,– Kurta farkú fecskeBácskai mënyecske,Mondd mëg nékëm, hogy kerültélHogy mertél te idejönniEz idegën földre?

2. – Nem jöttem én gyalog,Kis pej lovam hozott.Kis pej lovam négy lábárólA patkó lëkopott.

3. Csak ëgy maradt rajta,Az is mozog rajta.Az is lotyog rajta.Gyere, kovács, jó pajtásom,Gyere, kovács, jó barátom,Igazítsd mëg rajta!Igazítsál rajta!

4. – Meg is igazítom,Meg is szorongatom!Még az éjjel az orcádatKörülcsókolgatom!

Doroszló, Mészáros Józsefné Engelhart Vera (62), Zámbó Jánosné Babos Júlia (68). Bodor A.–Németh I.–Wilhelm J., 2000.

A doroszlóiak, nyilván a hagyományápoló mozgalmaknak köszönhetõen, a kupuszinaiak dalánaktartják. A dallam azonos, de a szöveg nem egyezik a bácskertesiekkel.Dallamtípus: MNT VII: 33. típus.

268

112.

Bácskertes, Bácskertesi magyar banda: hegedû, harmonika és két tamburabrácsa. Martin Gy.–Vásárhelyi T., 1969.

A háttérben tánczaj hallatszik. Közölve: MNT VII: 413.Variáns: 111.Dallamtípus: MNT VII: 33. típus.HANGZÓ: 10.

Hajnali mosdatás

Ez a szokás nálunk Bácskertesen maradt fenn legtovább. Az 1920-as években még élt, ahogyKirály Ernõ leírásából megtudjuk. A lakodalom végén, hajnalban az öreg võfély a menyasszonyt akútra vezette. A násznép gyertyákkal világítva, zeneszóval követte. Az öregvõfély három vödör vi-zet húzott a kútból, kettõt kiöntött, a harmadikból a menyasszony „mosdatta” a násznépet, azaz kétujjával megmosta a szemüket, egy rokon menyecske pedig törölközõvel megtörölte. A mosdatásértpénzt dobtak a vödörbe.

Ekkor énekelték a következõ dalt.(Népének 175. sz. L. a lakodalom szokásrendjének áttekintését is.)

269

113.

270

Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok itt âlni,Lovăt ëtetni, kocsit hăjtăni!Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok itt âlni! (Ennyi.)

Bácskertes, Sugárné Katalin (68). Marásek G., 1981.

Az ún. Rákóczi-nóta dallamkörbe tartozó dallam. Formája szerint csonka, legalábbis rendhagyó, ta-lán szaffikus formából csonkult vagy alakult háromsoros Ab+bA képletû strófává. Elsõ sora három-tagú, 5+5+6 szótagos egységekbõl áll, a második csak kéttagú (5+5). Ezután egyszerûen megismét-lik a kezdõ sort, nyilván, mert a befejezetlenséget érzik. Legközelebbi rokonaik a Széles a Dunakezdetû, fríg színezetû párosítóink (10–12. sz.).Hangzó: 18.

271

113. a

Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok it âlnyi,Vizet hordănyi, lovăt itătnyi!Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok it âlnyi! (Kísz!)

Bácskertes, férfi és asszony, Janovics Klára „Pinga” (74), Sóta Mihály (58). Király E., 1964.

A változatok legtöbbször csak 1-1 versszak terjedelmûek, egyedül a középsõ sor szövege változik.

272

113. b

Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok it âlni,Lovăt itătni, kocsibă fogni!Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok it âlni,Vizet húzgâlni, lovăt itătni!

Bácskertes, Buják Verona (52). Király E., 1964.

Ez a változat a kezdõ sort nem ismétli a dal végén. A hajdani gyakorlatban lehetséges, hogy mind-két alak élt: ez is, és a kezdõ sorral lekerekített is. Az énekes közlése szerint 1925-ben még énekel-ték a dalt.

273

113. c

1. Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok itt âllni,Lovăt itătni, tehenet fejni, jégën csúszkâlni!

2. Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok itt âllni,Ăpóst szolgâlni, ănyóst trăktâlni,Udvărt sëpërni, vizet hordăni!

3. Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok itt âllni,Tyúkot ëtetni, libât itătni!

4. Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok itt âllni,Nyulăt itătnyi, libâkăt tëmnyi!Rëgge’ văn, hărmăt, fâzik ă lâbom, nem fogok itt âllni!

Bácskertes, a helybeli mûvelõdési egyesület énekesei. Marásek G., 1980-as évek

A nyilvánosság számára készült rádiós felvétel. Gyûjtõként Marásek Gáspár neve feltüntetve. Szö-vegében ez a legteljesebb változat. Hitelesnek hat, de nem tudjuk, mennyire igazolható vissza a gya-korlatból. A szöveg igen sokban hasonlít a nyitravidéki menyasszonybúcsúzók szövegeihez (pl.MNT III/A: 267., 269. sz.). Az utolsó dallamstrófát itt is lekerekítik a kezdõ sor ismétlésével.(Kazetta: Kupuszinai lakodalom. B 3. RTB, Beograd, 1988.)

274

Vendégküldõ

114.

2. Szëgén embër azt gondolja,Hogy az egér elhordozza.A fekete korsó tudja,Hova lëtt a mérce búza.**A fekete korsó tudja,Hova lëtt a mérce búza.

* Uccu, gazda, ragadj rúdra,** A III–IV. dallamsorra

275

Hertelendyfalva, Ömböli Mártonné Kis Mária (70), Kemény Lajos (46), Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (51), Kovács Júlia (80). Kiss L., 1940., 1966.

Hertelendyfalva, csoport. Király E., 1960.

A 8 szótagos dudanóták egy jellemzõ, 4+2+2 sortagolódású fajtája. A vendégküldõ menettáncon kí-vül párosban csárdást is járnak rá.Közölve: MNT III/A: 911., 912. (Ömböliné és Kemény L.)Dallamtípus: Járdányi I. 147. (székely, palóc).Hangzó: 12. (Kovács Júlia)

276

115.

Hertelendyfalva, Nagy Márton (73). Kiss L., 1966.

Dudanóta, sorai 4+2+2 szótagra tagolódnak.Variáns: 15.Dallamtípus: Járdányi I. 222. (székely).Hangzó: 11.

277

115. a

1. Elesëtt a tyúk a jégën,Maj’ fëlkel a jövõ hétën!Vakon mënyën a kuptorba,Sülve mënyën az asztalra.

2. Eddig, vendég, jól mulattál,Ha tetszenék, elindulnál!Uccu, gazda, kapjál rúdra!A vendégët indítsd útra!

3. – Komámasszony, igyunk ëgyet,Amíg mëg nem jõ az öreg!Nátán mëgvëszi a búzát,Csak kënd vigye a tarisnyát!

4. – Hallod-ë, te vén kocsorba:Hova lëtt a mérce búza?A fekete korsó tudja,Hova lëtt a mérce búza!

5. Szëgén embër azt gondója,Hogy az egér elhordozza.A fekete korsó tudja,Hova lëtt a mérce búza!

Hertelendyfalva, Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (51), Kovács Júlia (54), Ömböli Mártonné Kis Mária (70). Kiss L., 1940.

Közölve: MNT III/A: 920. (Ömböliné)Variáns: 15.Dallamtípus: Járdányi I. 222. (székely).

278

116.

2. A vendégnek szëme vóna,Mán ezúta otthun vóna!Így hát, indújunk,Szépen ballagjunk el!

Ürög, Szûcs Ferenc (66). Király E., 1964.

Dallama duda „aprája”- motivika. (Duda-aprája motívum és rokonai a kötetben: 90., 116., 156.,159., 159j. a, 159j. b, 160., 160. a, 160. b, 160. c, 173., 174. és 226.)Dallamvariáns: 87., hasonló.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Megdöglött a bíró lova, refrénje rokon.

279

117.

1. a Haza, hazafelé megyünk most,Ez a piros hajnal hasad most.Mer’ a piros hajnal hasad most.Ez a piros hajnal, jaj, de aranyos!Ez a piros hajnal gyönge, aranyos,Alacsony a babám, de csinos!Este csókollak mëg, de nem most!

2. Jaj, de szépen esik az esõ!Esõ után zöldül a mezõ.Zöld erdõben legel, legel a juhom,Mezõ közepébe legel az ürge,Barna lány a kedves galambom.Jaj, de huncut a legény szíve!

3. Mér’ nem is termettem búzának?Aratáskor lekaszálnának!Ellenére vagyok (a) babám anyjának,Azért nem kellek a fiának.

280

Magyarszentmihály, asszonyok tamburazenekarral. Király E., 1966.Mohol, Mészáros Józsefné Dobre Etelka (38). Bodor A.–Bodor G., 1972.Bácsgyulafalva, Szarvas Piroska (13). Bodor A., 1972.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (37, 46, 50). Király E., 1965, 1974, Burány B., 1978.

Szerelmi dal, elsõ versszaka miatt Magyarszentmihályon vendégküldõként is éneklik.Dallamtípus: Járdányi II. 89. (alföldi).

281

Vendégkikísérõ, mars

118.

Versec, zenekar: Balogh László (50) hegedûprím, Tóth Mátyás (50) hegedûprím, Tóth Ferenc (52) klarinét, Tóth Sándor (27) gitárkontra, Tóth Ferenc (40) bõgõ, Szabó Ferenc (53) tökcitera.

Torontáloroszi, zenekar: Csúszó József (54) hegedû, Kanalas József (49) prímtambura, Mészáros Zoltán (39) basszusprím, Bugyi László (39) basszusprím, Lajos József (37) kontra, Kocsis József (38) tamburabõgõ.

Magyarszentmihály, rezesbanda: Gulyás István (55) szaxofon, Szarapka Mihály (52) szárnykürt,Nagy Lajos (57) trombita, Madarász Ferenc (64) trombon, Miller József (65) trombon, Pálinkás Fe-renc (66) trombita, Tóth Nándor (58) helikon, Fejes Zoltán (42) dob, cintányér.

Bodor A., 2000, 2001.

Egressy Béni Klapka-indulójának közkeletû változata (Tari: 140.). Egressy az indulót még a szabad-ságharc elõtt szerezte, de csak 1849-ben vált népszerûvé. Szövegét (Fel, fel, vitézek) Thaly KálmánSzabadságharc hajnala címû kötetébõl csak késõbb, 1861-ben igazították az induló fõdallamához.A szöveg nélküli trió rész éppen ezért nem is vert mélyebb gyökereket a néphagyományban. Itteni,verseci példánkban elhangzik ugyan, de más zenekarok elõadásából ki is maradhat.

282

283

2. EGYÉB LAKODALMI DALOK (119–146.)

119.

1. Én ültettem a rózsafát,Más kötte hëzza ja lovát.Ne kösd hëzza a lovadot,Mert elvágom kantárszárod!*Ne kösd hëzzá a lovadot,Mert elvágom kantárszárod!


284

Hertelendyfalva, Kovács Júlia (80). Kiss L., 1966.

Funkcióját nem ismerjük, szövegei leggyakrabban lakodalmasok.Ereszkedõ kvintváltó dallam, fõleg a Székelyföldre jellemzõ, de a bukovinaiaknál is elterjedt. A 19.századi gyûjteményekben kétszer is felbukkan. Román és rokon népi (mari) variánsait tartják szá-mon.Közölve MNT VI: 489.Dallamtípus: MNT VI: 12. típus.Hangzó: 1.

285

120.

2. Édësanyám rózsafája,Én voltam a legszëbb ága.De jëgy legén leszakajtott,Karjaji közt elhërvasztott.*De jëgy legén leszakajtott,Karjaji közt elhërvasztott.

Sándoregyháza, Vámos Józsefné Basa Viktória (48). Kiss L., 1969.

Szövege szerint lakodalmas, esetleg keserves. Ötfokú, kvintváltó dallam. A székelyektõl van rólalegtöbb adatunk. Az al-dunai székelyek is ismerik. Ennek is vannak mind román, mind rokon népi(csuvas) változatai. Dallamtípus: MNT IX: 74. típus.Hangzó: 3.


286

121.

2. Édesanyám rózsafájaEngem nyílott utojjára,De jëgy legén leszakajtott,Karjaji közt elhervasztott.Két karja közt elhervasztott.

2. a Édesanyám rózsafája,Én voltam a legszebb ága!De egy huncut leszakajtott,Csak egy bitang elcsábított,Tíz körme közt elhervasztott!

3. Kihajlottam az utcára,A legények bosszújára.Bár sohase tettem volna!Maradtam volna bimbóban!

4. Édesanyám édes teje,Keserû a más kenyere!Keserû is, savanyú is,Néha-néha panaszos is!

5. Száraz gémkútra szállt a sas,Kútágasra szállott a sas,Engëm, rózsám, në csalogass!Engëm, babám, në csalogass!Csalogatott engëm más is,Náladnál szëbb virágszál is!

6. Ëszöm az istenöd anyját,Në pírongass, mint az kutyát!Pirongathat ëngöm más is,Náladnál szöbb gyöngyvirág is!

* hajlottam

287

Bajmok, Farkas Mihály (52, 53). Király E., 1959, 1960.Királyhalom, Cérna Máté (60), Balog Dezsõné Szilák Margit (48),

Bognár Jánosné Földi Erzsébet (60). Kiss L., 1942, 1972.Bajmok, Gyurák Lukácsné Kis Teréz (75). Volly I. 1963.Horgos, Krekuska György (49) Kiss L., 1972.

Legelterjedtebb régi stílusú dallamunk. Leginkább pásztor- és betyárdalként ismert (VMND II: 182.és változatai, összesen 19 db). Ezúttal lírai szövegekkel szerepel. Az 1–4. vsz. lehet lakodalmas is.(Egyéb lírai versekkel l. még VMND I: 105., 124., 164.). Ez a legjellemzõbb alföldi típusunk, te-mérdek változatát tartjuk számon. Több rokon népi (cseremisz-csuvas) párhuzama is ismert.Közölve MNT VIII: 388. (Balogné)Variáns: 57.Dallamtípus: MNT VIII: 54. típus.Hangzó: 4. (Balogné 1–2. vsz.)

288

122.

Hertelendyfalva, Kórógyi Mártonné Varga Mária (68), Illés Ambrusné Buta Mária (50). Kiss L., 1941.

Egyetlen versszakkal énekelte mindkét énekes.Dallamtípus: Kerényi: 27., emlékeztet.

289

123.

2. Édesanyám édes teje,Keserû ja más kenyere!Keserû is, savanyú is,Néha, néha panaszos is!


A dallam katonadalszövegekkel általánosan ismert (VMND I: 61.). Az új stílus régies rétegébõl va-ló kis szótagszámú dallam, az egyházi népénekekkel is kapcsolatban áll (SzDV 8. sz.).Dallamtípus: Járdányi II. 31. (általános).

290

124.

1. Édesanyám sok szép szava, Kire nem hajlottam soha!Ráhajlanék, de már késõ,Esik elõttem az esõ.

1. a Édösanyám sok szép szava,Kire nem hallgattam soha!De bezzeg má mögfogadnám,Kezit-lábát mögcsókolnám!

3. Édesanyám édes teje,Kesere ja más kenyere.Keserû jis, savanyú is,Néha, néha panaszos is.

4. Édesanyám rózsafájaEngem nyílott utójára,De jegy bëtyár leszakajtott,Két karja közt elhervasztott.Karjai közt elhervasztott.

291

Hódegyháza, Bicók János, Jaksa József, Huszár Károly, Kerepesi György, Pozsár Sándor, Szemerédi József. Király E., 1962.

Szaján, Zombori Jánosné Bazsó Rebeka (52). Bodor A.–Palatinus I., 1996.

Az új stílus régebbi rétegébe tartozó dallam. Mind moll-, mind dúr sorokkal jelentkezik. 19. száza-di AA5BA formájú népies mûdalból alakult AA5A5A formájú népdallá (Vargyas, 1981: 340–341.lap). Betyár- és új balladákkal fordul elõ legtöbbször (VMND II: 75., 76., 86–88., 90., 187., 199.,200.).Dallamtípus: Járdányi II. 48. (általános). HANGZÓ: 34. (Hódegyháza, 2–4. vsz.)

292

125.

2. Ëdësanyám sok szép szava,Kit fogadtam, kit nem soha!De most bëzzëg mëgfogadnám,Csak még ëgyszër mëgláthatnám!Kezét-lábát mëgcsókolnám!

3. Édësanyám rózsafája,Ingëm nyitott utojjára.Bárcsak ne is nyitott vóna!Szëbb a bimbó, mint a rózsa!

4. Túl a vizën, TótországbaTúl a vizën, Tótországon,Szilva terëm abb’ az ágba.Szilva termik a zõd ágon.Azét terëm szilva jágba,Szëdtem róla, de nem ëttem,A szerelëm mégsem bánja!Búra teremtëtt az Isten.

5. Háromélû fekete nád,Tagadd mëg értem az anyád!Ojan igaz lëszëk hëzzád,Mint a te jó édësanyád!

6. s Ki az urát nem szereti,Meszes buzát fõzzön neki!Adja oda vacsorára,Nem lësz gondja az urára!

7. Túl a vizën van ëgy malom,Bánatot õrölnek azon.Nékëm is van ëgy bánatom,s Odaviszëm, s lejáratom.

8. Adjon Isten mindig ijent,Mindig szeressük az ijent!Adjon Isten mindënnek jót,Met az ënyim bubánat vót!

293

Hertelendyfalva, Illés Ambrusné Buta Mária (50). Kiss L., 1941.

Az erdélyi dialektusra jellemzõ heteroritmikus, heteropodikus giusto 8 szótagos dallam. A bukovi-naiak is kedvelik. Az al-dunaiaktól csak egyetlen adatot gyûjtött Kiss L. (az 1–6. vsz. az MNT VI-ból mellékelt néhány népszerû andrásfalvi szöveg).A 7–8. vsz.-ot borozás közben szokták dalolni. Elõadója 1918-ban tanulta Vajdahunyadon.Közölve: MNT VI: 583. (a 7–8. vsz.)Dallamtípus: MNT VI: 13. típus.

294

126.

2. Lefele folyik a Tisza,Nem folyik az többé vissza.Rajtam van a babám csókja,Ha sajnálja, vegye vissza!

3. Irigyejim sokan vannak,Mint a kutyák, úgy ugatnak!Adok nekik víg napokat,Hagy ugassák ki magukat!

Bácsfeketehegy, Varga Istvánné Orvos Kis Zsófia (42). Burány B., 1973.

Ritmusában, pódiáiban pontosan megegyezik az elõzõ bukovinai dallammal. Egyike legnépszerûbbrégi stílusú dallamainknak, de utótagja már mûdalos fordulatokat öltött magára. Különféle szöve-gekkel ismerik (VMND I: 76., VMND II: 166., 167.). Népszerûségébõl adódóan lakodalmas vonat-kozású szövegeket is énekelnek rá.A dallam általában az alaphangra megy a fõzárlatban. A szokványostól eltérõ kis terc fõzárlattal,mint ez a változat is, Közép-Bácskából került elõ.Variáns: 127., 128.Dallamtípus: Járdányi I. 127. (általános).

295

127.

2. Irígyejim sokan vannak,Mint a kutyák, úgy ugatnak!Adok nekik víg napokat,Hagy ugassák ki magukat!

3. Piros alma telelõre,Në szeresd a lányt elõre!Akkor szeresd, ha jelvëszëd,Maj’, ha lësz a feleségëd!

4. Ház tetejin gólyafészëk,A legénynek sosë hiszëk!Mer’ a legény lëjánycsaló,Mind akasztófára való!

5. Mély a Tiszának a széle,De még mélyebb a közepe.Barna legény kerülgeti,Átal akar rajta menni.

6. Átal akar rajta menni,Piros rózsát szakajtani.Rózsa, rózsa, ne hajladozz,Énrám, babám, ne várakozz!

7. Mert, ha énrám várakozol,Soha meg nem házasodol!Gyenge vagy még a házasságra,Nem illik a csók a szádra!

8. Fiatalon házasodtam,Nyomban megcsaládosodtam.Korány meghalt (a) feleségem,Húsz gyereket hagyott nékem.

9. Kettõ a karomon alszik,Három a bölcsõbe játszik,Kilenc (a) földön furulyázik,Hat a kocsmába kártyázik.

10. Fejik a fekete kecskét,Ütik a barna menyecskét.Sej, ha jütik is, megérdemli,Mer’ az urát nem szereti!

11. – Tik is, lányok, micsinátok,– Lányok, lányok, micsináltok,Hogy ily késõn vacsoráltok?Már minálunk lëfeküdtek,Itt még ágyat së vetëttek!

11. a – Ugye, lányok, micsináltok?– Hát tik, lányok, micsinátok?Ilyen késõn vacsoráltok?Lám, minálunk lenyugodtak,Már minálunk lefeküdtek,Nékem lámpást sem gyújtottak!Nekëm ágyat sëm vetëttek!

12. – Nem is vetünk mindönkinek, Csak a magyar legényöknek!Mer’ a legény aranybárány,Arany betû van a vállán.

12. a – Nem is gyújtunk mindenkinek,csak A szállási legényeknek!Mer’ a legén aranbárán,Aran garádicson sétál.

296

13. És aki azt elolvassa,Szeretõnek választhassa!Lám, én ëgyet elolvastam,Szeretõnek választottam.

Horgos, Szaniszló Matild (18). Bartók B., 1906.Szabadka, Baricsek János (86). Király E., 1966.Királyhalom, Makkai Bálintné Péter Erzsébet (65). Kiss L., 1969.Doroszló, csoport. Bodor A.–Burány B., 1972.Csóka, Erõs Sándor (60). Kónya S., 1975.Rábé, Sziveri Mária (74). Varga A., 1993.Szaján, Törköly Imréné Sziráki Veronika (88). Barsi T.–Bodor A.–Palatinus I., 1996.Hajdújárás, csoport. Bodor A.–Szöllõsyné, 1997.

Az elõzõ dal közkeletûbb változata alaphangú fõzárlattal.A 12–13. vsz. párosítók motívumaiban is szerepel (aranybárány-motívum, l. 18. sz.).Variáns: 126., 128.Dallamtípus: Járdányi I. 127. (általános).

297

128.

2. Andrásfalvi magas torony,Belejakadt az ostorom.Akaszd ki, kedves angyalom,Piros orcád mëgcsókolom!

3. Túll a vizën, Tótországon,Szilva terëm a zöld ágon.Szakasztottam, de nem ëttem,Búra teremtëtt az Isten.

4. – Tik is, lányok, micsinátok,Hogy oly késõn vacsoráltok?Már minálunk lefeküdtek,Itt még ágyot sem vetëttek!

4. a – Hát tik, lányok, mit csináltok,– Lányok, lányok, micsinátok?Hogy íly késõn vacsoráltok?Ilyen késõn vacsoráztok?Már minálunk lëfeküdtek,Itt még ágyat sëm vetëttek!

5. – Nem is vetnek mindënkinek,Csak a csángólegényëknek!Csángólegény aranybárány,Arany betû van a vállán!

5. a – Nem is vetünk mindëggyiknek,Csak a magyar legényëknek!Csak a bérëslegényëknek!Mert a magyar legény aranybárány,Mer a bérës aranybárány,Aranybetû van a vállán!

6. Aki aztat elolvassa,A rózsája neve rajta.Aki aztat elolvassa,A rózsája neve rajta.

7. Túl a Tiszán, a BánátbaJó természet van a jánba.Maga mondja a legínnek:– Csinájon ken’ föl ëngëmet!

8. Édësanyám lánya vagyok,Görögdinnye farú vagyok!Adok, akinek akarok,Mégis egészbe maradok!

298

Gombos, Bacskó Antalné Dinnyési Anna (57). Kiss L., 1939.Hertelendyfalva, Illés Ambrusné Buta Mária (50), Kemény Lajos (42). Kiss L., 1941.Bajsa, Kollár István (70). Borús S., 1959.Bajmok, Farkas Mihály (52). Király E., 1959.

Az elõzõ dal változata.Az 5–6. vsz. párosítók motívumaiban is szerepel (aranybárány-motívum, l. 18. sz.).Variáns: 126., 127.Dallamtípus: Járdányi I. 127. (általános).

299

129.

2. Édesanyám rózsafája,Én voltam a legszebb ága!Kihajlottam az uccára,A legények bosszújára.

3. De egy legény leszakajtott,Kalapjánál elhervasztott.Elhervadtam, mint a rózsa,Kit nem öntözgetnek soha.

4. Édësănyâm rózsăfâjă,Én văgyok ă legszëb âgă!De jëgy bëtyâr lëszăkăjtot,Két kărjă kët elhërvăsztot!

5. Édësănyâm rózsăfâjă,Ëngëm nyílot utójjâră.Én văgyok ă legszëb âgă!Bâr sohăsë nyílott vóna!Szëb ă bimbó, mint ă rózsă!

6. Édësănyâm rózsăfâjă,Én văgyok ă legszëb âgă!Én văgyok ă legszëb âgă!Ãz ărănyos Măriskâjă.

7. Édësănyâm édës teje,Keserí jă mâs kënyere!Keserí jis, săvănyú jis,Jăj, de năgyon pănăszos is!

8. Mënyecskének nem jó lënni, Mert keveset ădnăk ënni Jăj, de keves rântotleves!Mënyecskének de keserves!

9. Jó ă urăm, jónăk lâtszik,De csăk ăkkor, mikor ălszik!Rëggel fëlkel, jól ësszever,Mëgvăn nékëm ă jó rëggel!

10. Mëgbântăm, hogy férhémëntem,Féketémet fédbe vertem!El is hăgyom ă urămăt,Mé kifúrtă ă lukămăt?

11. Piros ălmă telelére,Në szeresd ă lânyt elére!Ãkkor szeresd, hă elvëszëd,Mikor măgădévâ tëszëd!

12. Édësănyâm lânyă văgyok,Gërëgdinnye fărú văgyok!Ãnnăk ădok, ăkinek ăkărok,Ãnnăk ădok, kinek én ăkărok,Mégis egészbe mărădok!

13. Esik esé, de nem âzok,Cseresnyefă ălâd âlok!Cseresnyefă hăjlik rëjâm,Bolond, aki hărăgszik râm!

14. Öregapám nagy beteg vót, Mer’ az mindig szerelmes vót.Én is unokája vagyok,A legényért maj’ meghalok!

15. Körül borult az ég ajja,Nem jó áll a fejem ajja.Gyere, babám, igazítsd mëg,Hogy a szívem gyógyújjon mëg!

16. Lëfelé folyik a Tisza,Nem folyik az többé vissza!Rajtam van a babám csókja, Ha sajnája, vëgye vissza!

17. Ha sajnája, vëgye vissza!Ha sajnája, minek adta?Nem vagyok én rászorúva!Visszaadom páros csókjaidat,Visszaadom csókjaidat,Felejtsd el a szavaimat!

18. Azt gondolod, hogy én bánom,Hogy tetõled el köll válnom?Én elõttem csak ëgy álom,Nem magad vagy a világon!

19. Jaj, de mély a Duna széle!De még mélyebb a közepe!Barna legény kerülgeti,Átal akar rajta menni.

300

20. Átal akar rajta menni,Bazsarózsát szakajtani.Bazsarózsa levél nélkül,Most vagyok szeretõ nélkül.

Szilágyi, Buják Jánosné Bényei Ágnes (66). Kiss L., 1969.Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (81). Bodor A.–Bodor G., 1972, Bodor A.–Tripolsky G., 1972.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (37, 50). Király E., 1965, Burány B., 1978.Bácskertes, Nagyfejû Istvánné Balog Erzsébet (61). Silling I., 1982.Kevi, asszonyok. Bodor A., 1995.Péterréve, asszonyok. Bodor A., 1995.Hajdújárás, vegyes csoport. Bodor A.–Szöllõsy V. V., 1997.Bácskertes, Fontányi Jánosné Kis Mária (70, 74). Silling I., 1996, Bodor A.–Németh I.–Silling I., 2000.Bácskertes, Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (62, 65)

és Buják Verona (52). Silling I., 1997, Bodor A.–Németh I.–Silling I., 2000.

301

Legközismertebb dallamunk, ezt számtalan hozzákapcsolódó versszaka és elterjedtsége is igazolja.Még nem visszatérõ szerkezet, de kupolás vonalvezetésében az új stílusú dalokra emlékeztet. Nép-szerûsége miatt lakodalmas jellegû szövegeket is énekelnek rá. Egyike azoknak a nem új stílusú da-loknak, melyek kivételesen még ma is kedveltek. Az elõzõ dallamokkal megegyezõen (126–128.sz.) ez is nyolc szótagos sorokból álló heteroritmikus, heterometrikus strófaszerkezet, bár amazok-tól eltérõ képlettel. Gyakran a hozzájuk társuló szövegállomány is közös.Variáns: 130.Dallamtípus: Járdányi I. 199. (általános).

302

130.

1. a Édesanyám rózsafája,Én vagyok a legszebb lánya.de Kihajlottam az uccára,Szëgénlegén bosszújára.

2. Édësanyám mondta nékëm,Minek a szeretõ nékëm?De én arra nem hallgattam,De én õrá nem hallgattam,Titkos szeretõt tartottam.Titkon szeretõt tartottam.

3. Édësanyám sok szép szava,Kire nem hallgattam soha!Ráhajlanék, de már késõ,Ráhallgatnék, de már késõ,Esik elõttem az esõ!

4. Édësanyám édës teje,Keserû a más kënyere!Ki nem hiszi, próbálja mëg,Azt az Isten úgy áldja mëg!

4. a Édësanyám édës teje,Keserû ja más kënyere!Keserû jis, savanyú jis,Néha-néha panaszos is.

5. Lëfelé folyik a Tisza,Nem folyik az többé vissza.Rajtam van a babám csókja,Ha sajnálja, vëgye vissza!

6. Ha sajnálja, vëgye vissza!Ha sajnálja, minek adta?Visszaadom a csókjaidat,Visszaadom páros csókjaidat,Elfelejtëm szavaidat!Felejtsd el a szavaimat!

7. Azt gondolod, hogy szeretlek,Ha már ëccër mëgölellek?Háromszázszor is mëgölellek,Mégsëm igazán szeretlek!

8. Azt gondolod, mindig így lësz,Hogy szeretõm sohasëm lësz?Maj’ lësz nékëm hetvenhárom!Nem magad vagy a világon!

9. Szivárványos az ég alja,Nem jól áll a fejem alja.Gyere, rózsám, igazítsd mëg!Fáj a szívem, të gyógyítsd mëg!

10. Szabadkai kettõs torony,Beleakadt az ustorom.Nincsen, aki kiakasztya,Ki a szívem gyógyítgassa.

11. Kishëgyësi kertëk alattDe sok gyalogutak vannak!Ëgyet az én rózsám csinát,Amikor énhozzám eljárt.

12. Kishëgyësi* kertëk alattFolyik a szerelëmpatak.Aki abból vizet iszik,a Babájától elbúcsúzik.

12. a Lëfelé folyik a Tisza,Nem folyik az többé vissza!Aki abból vizet iszik,Babájától elbúcsúzik.

13. Én is abból vizet ittam,A babámtól elbúcsúztam.Elbúcsúztam úgy szegénytõl.Mint az elmútt esztendõtõl.

14. Volt szeretõm öt is, hat is,Most jó volna csak ëgy vak is!Nem bëcsûtem az ötöt, hatot,Mëgbëcsülnék most ëgy vakot!

15. Mëgüzenëm a fenének,Ëgye mëg a szeretõmet!Në úgy ëgye, mint a répát,Resze’je lë, mint a tormát!

16. Esik esõ a Dunárú,Jön a rózsám a kocsmábú.Mëgüsmerëm a járásárú,a Fekete göndör hajárú!**Mëgüsmerëm a járásárú,az Összekúszálott hajárú!

303

* A hetényi** A III–IV. dallamsorra

17. Retëk, retëk, retëk haja,Beteg a szeretõm anyja.Anná az Isten, bár mëghalna,Hogy a fia rámmaranna!

18. Házasodj mëg, ha mëg akarsz,Végy el ëngëm, ha el akarsz!Lësz feleségëd olyan csalfa,Hogy a világ azt hasznája!

19. Kukorica, lisztës málé,Maj’ mënyasszony lëszëk már én!Ma mënyasszony, holnap asszony,Holnapután komámasszony!

20. Kukorica, lisztës málé,Öreglegény vagyok már én!Csak az az ëgy reménységëm:Fiatal a feleségëm.

21. Jaj, de korán házasodtam!Korán lecsaládosodtam!Jaj, de lecsaládosodtam!Hûtlen lett a feleségem,Húsz gyereket hagyott nékem.Sok családot hagyott nékem.

22. Kettõ a karomon alszik,Kettõ a karomon játszik,Három a bõcsõbe nyugszik,Három a bölcsõbe jalszik,Tíz a mezõn furulyázik,Négy a földön furulyázik,Öt a kocsmába kártyázik.Hat a kocsmába kártyázik.

23. Nem ëttem én ma ëgyebet,Csak ëgy köcsög aludtejet.Azt is csak úgy kanál nélkül,Mëgélëk a babám nélkül!

24. Öregasszon nem jó zsáknak,Së abrakostarisznyának.Likes-lukas a feneke,Kihullik a zab belõle.

25. Édesanyám lánya vagyok, Görögdinnye farú vagyok.Annak adok, kinek én akarok,Mégis egészbe maradok!

26. Ez a kislány görögdinnye,Barna legény meglékelte.Olyan léket vágott rajta,Kezes-lábas gyütt ki rajta!

304

Horgos, Horvát Józsefné Lisicki Julianna (72). Kiss L., 1942.Hetény-Tamásfalva, Potok István (69). Király E., 1960.Felsõhegy, Nagy György Istvánné Szollár Viktória (61),

Randovics Jánosné Vida Mária (30). Bodor G., 1971, 1972.Zenta, Csomor Istvánné Sziveri Etel (67). Bodor G., 1972.Völgyes, Szabó Józsefné Fejõs Verona (70). Burány B., 1977.Oromhegyes,

Bicskei Mihályné Balázs Ida (45, 64). Tripolsky G., 1971, Bodor A.–Németh I.–Tripolsky G., 1990.Völgyes, Kalmárné Szarvas Gizella (74), György Imre (64), hegedûs. Varga A., 1992.Magyarkanizsa, Losonc Józsefné Oláh Irma (72)

és Mészáros Sándorné Losonc Emília (67). Bodor A., 1996.

Az elõzõ dal variánsa. Katonaszövegei sem ritkák.Variáns: 129.Dallamtípus: Járdányi I. 199. (általános).

27. Édësanyám lánya vagyok,Nem tom, ki babája vagyok?Annak a babája vagyok, Ki az este csókot adott.

305

131.

2. – Én má csókot nem adhatok,Mert nem a te babád vagyok!Csókot adok, akinek akarok,Csókot adok, kinek én akarok,Kinek a babájja vagyok!

3. Édësanyám sok szép szava,Kire nem hallgattam soha!Ráhallgattam ëgy lacibëtyáréra,Nem az édësanyáméra.

Királyhalom, Sánta Mátyásné Badár Amália (69). Kiss L., 1969.Zenta, Gyetvai Simonné Mura Erzsébet (61). Bodor G., 1971.

Az új stílus régies rétegébõl való, kis szótagszámú népszerû dallam.Dallamtípus: Járdányi II. 6. (általános).Hangzó: 32. (Királyhalom)

306

131. a

1. Lëfelé folyik a Tisza,Nem folyik az többet vissza.Rajtam van a kisangyalom csókja,Ha sajnája, vëgye vissza!

2. Én nem kértem, minek adta?Nem vagyok én rászorúva!Én nem kértem, sej, de minek adta?Nem vagyok én rászorúva!

Bácsgyulafalva, Pecsenka Andrásné Sötét Katalin (70). Bodor A., 1972.

307

131. b

1. E’re gyere, në mënj ă’ră,Job út van e’re, mind ărâ.E’re gyere, szivem Janikâjă.Ădj ëgy csókot utoljâră!

2. De jén nékëd nem ădhătok,Nem ă të szeretéd văgyok!Ănnăk ădok, kinek én ăkărok,Kinek ă băbâjă văgyok!

Bácskertes, Fontányi Jánosné Kis Mária (74). Bodor A.–Németh I.–Silling I., 2000.

308

131. c

1. Lefelé folyik a Tisza.Nem folyik az soha vissza.Erre gyere szívemnek a párja,Adj egy csókot utójára!

1. a Lefelé folyik a Tisza,Nem folyik az többé vissza.Rajtam van egy lacibetyár csókja,Ha sajnálja, adja vissza!

2. – Én már csókot nem adhatok,– Már én csókot nem adhatok,Mer’ én más babája vagyok!Mert nem a galambod vagyok.Annak adok, kinek én akarok,Páros csókot csakis annak adok,Kinek a babája vagyok!

Bajsa, Kollár István (71), citerán. Bégel A., 1960.Ürög, Viszmeg Mihály (60). Király E., 1964.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (37, 44, 51). Király E., 1965, Bodor G., 1972, Burány B., 1979.

309

132.

2. Kislány, kislány, jól mëggondold a dógot:Hová tëszëd (a) lánykori boldogságod?A hëgyësi gyöngyvirágos oltár elébe,de Vigyázz, onnat soha föl nem vëhetëd!

3. Házunk elõtt van ëgy magos epërfa,Édësanyám (a) szõke lányát sirassa.Sírhatsz, anyám, sirathatsz már nagyon engemet!Férhez adtál, de nem tudod, hogy kinek!

4. Házunk elõtt nagy levelû dijófa,Édesanyám levelet szëd alatta.Szëdjed, anyám, majd jó lësz az én fejem alá!Érzi szívem, mëghalok én nem soká!

Oromhegyes, Bicskei Mihályné Balázs Ida (64). Bodor A.–Németh I.–Tripolsky G., 1990.

310

A felvirágozáskor énekelt horgosi szöveggel közeli rokon (l. 20. sz.). Énekese helybenhagyta, hogy„lakodalmas”, de hogy mikor éneklik, nem tudta. Hangulatilag lehet menyasszonybúcsúzó is, 1–2.versszaka menetdalként fordul elõ. Ezzel a szöveggel egyetlen adat. Katonadalként ismertebb.(Szöveghasonlóság: MNT III/A: 79–81., 301. és 936. lap a lánybúcsúk, menetdalok és menyasz-szonybúcsúzók között.)Plagális mixolid hangnemû, új stílusú dallam.Dallamtípus: Járdányi II. 121. (székely, mezõségi, palóc és alföldi, nyugat-dunántúli).

311

132. a

1. Ez a kislány fehér ruhát varratott,Az aljára négyes fodrot rakatott.Rakasd, kislány, téged illet, nem engem!Téged szeret az a legény, nem engem!

2. Ez a kislány megunta a lányságát,Elcseréte kontyér a pántlikáját.Mögájj, kislán, mögbánod te ezöket!Visszasírod (a) lánykori életödet!

3. Ez a kislány, jaj, de nagyon szomorú!Fején van a menyasszonyi koszorú.Borúj, borúj, koszorúnak levele,Úgysem töszlek többet már a fejemre!

4. Sír a kislány, mikor ül a kocsira,Mikor megyen más idegeny faluba.Hogyne sírna, mikor anyjától válik!Köznapjai de szomorúra válik!

5. Sír az anyám, ha kiáll a kapuba,Hogyne sírna, mikor lányát nem lássa?Sírhatsz, anyám, sirathatsz már engemet,Férhez adtál, de nem tudod, hogy kihez!

Hódegyháza, Szenes Viktória (16). Király E., 1962.

Az elõbbi dal rokona. Lehet menyasszonybúcsúzó vagy menetdal, esetleg menyasszony-öltöztetõ is.(A 3. vsz. a bukovinai székelyeknél a siratóesten, azaz a leánybúcsún fordul elõ, szintén új stílusúdallamon.) Mûdallamon énekelték. (Lásd a 133. a alatt mondottakat.)

312

133.

2. Kimöntem én az erdõbe sétálni, Ha kimegyek az erdõbe sétálni,Egy kis madár utánam gyütt vigyázni.Hozott néköm oly szomorú levelet,Ha te jelmész, ki vígasztal engömet?

3. Három csillag van az égön egy sorba,Fönt az égön három csillag egy sorba,Három szeretõm van néköm egyforma.Három közül egy az igaz, a szõke,Az zárja be a szívemet örökre!Az zárja be bús szívemet örökre.

4. Az én babám betegágyába fekszik,Beteg a szeretõm, vaságyba fekszik,Fehér slingölt dunnával takaródzik.Rózsaszínû dunnával takaródzik.Kelj föl, kedves kisangyalom, ha lëhet,Mind a két karommal átalölellek!

5. – Fölkelnék én, kisangyalom, nem bírok!– Nem kelëk föl, mer’ nagyon beteg vagyok,A szívemet a bánat gyötri nagyon!A szívemet a bánat nyomja nagyon!A szívemën nagyon súlyos a bánat,A szívemën olyan súlyos a bánat,Mert nem hagyják ölelni a babámat.Mer nem szabad szeretni a babámat.

313

6. Ha mëghalok, mëghagyom a rózsámnak:Hétköznap në sirasson, csak vasárnap.Mer’ vasárnap ráér oda kigyünni,Könnyeivel a síromat öntözni.

Csóka, Korponai Mihályné Holló Erzsébet (48). Burány B., 1952.Bajsa, Kali Margit (61), csoport. Bégel A., 1959.Bácsgyulafalva, Pecsenka Andrásné Sötét Katalin (70). Bodor A., 1972.Szaján, Lõrinc János (82), Lõrinc Jánosné Szûcs Anna (77). Palatinus I., 1997.

Új stílusú dal, melynek közelebbi változatát nem ismerjük.Gyakran igen stílusos elõadásban, vidékünkön már ritkaságszámba menõ hajlításokkal szólal meg adal. A hajlítások csak fokozzák a szöveg érzelmes jellegét. Katonaszövegeket is énekelnek rá.

314

133. a

1. Házunk elõtt magosra nõtt a nyárfa,Édösanyám barna lányát siratja.Sirathatsz mán, édösanyám, engömet:Férhöz adtál, de nem tudod, hogy kinek!

1. a Házunk elõtt van egy magos diófa,Édesanyám sírva sétál alatta.Sirathatsz már, édesanyám, engemet!Férhez adtál, de nem tudod, hogy kihez!

2. Sír a kislány, ha fölül a kocsira,Mikor viszik más idegön faluba.Hogyne sírna! Édösanyját elhagyja,Szép életit soha föl nem tanája.

3. Ez a kislány mögunta a lányságát,Elcseréte kontyé a pántlikáját.Mögállj, kislány, mögbánod te ezöket!Fölvönnéd a régi viseletödet.

4. Ez a kislány, jaj, de nagyon szomorú!Fejin van a mönyasszonyi koszorú.Mögállj, kislány, mögbánod te ezöket,Visszavönnéd lánykori életödet!

Csóka, Törtei Istvánné Barlog Anna (50), Korponai Mihályné Holló Erzsébet (48). Burány B., 1952.Hódegyháza, Tóth Etel (45). Király E., 1962.

A vers hangulatának „balladás” az íze. Nem lehetetlen, hogy férjhez kényszerített lányról írt pony-va folklorizálódott változatáról van szó. Pl. a Sír a kislány, mikor ül a kocsira kezdetû versszak (132.sz. 4. és 133. sz. 2. vsz.) megfogalmazása elég ügyetlen. Ponyvára utal mûdalos dallama is, amivelleginkább éneklik, és amit a vásári ponyvaárusok is széltében-hosszában terjesztettek különbözõ új-és ponyvaballadákkal. A Már mikor én tizennyolc éves voltam szövegkezdettel is ismert dallamrólvan szó (Kerényi-függelék, azonos címszó és Típuskatalógus IV. 180. a), melynek idegenségeplagális terjedelmében, hármashangzat-felbontásra épült dallammenetében és sorainak tercviszo-nyában nyilvánul meg. Erre szoktuk hallani leginkább a Cséplõgépbe esett lány balladáját, a pony-vaballadák jó részét (a kötetben l. 20. c, 78., 79., 132. a, 133. a sz.).(Lásd még a 132. és 132. a alatt mondottakat is.)

315

134.

316

1. a Csongorádi bíró háza de magos!Tetejibe van ëgy madár, aranyos.Bal szárnyára rá van írva: Csongorád.Sej, ki babája ez a kökényszemû lány?

1. b Sej, Csongorádi sugár magas tanyája,Sej, sudár magos Csongorádi tanyája,Tetejére van egy madár leszállva.Tetejére páros galamb leszállva.Bal szárnyára rá van írva: Csongorád.Sej, ki babája ez a göndör hajú lány?Sej, ki babája ez a csinos barna lány?

1. c Sej, Csongorádi sugár magas tanyája,Tetejére rászállott egy madárka.Két szárnyával folyton aztat repdösi: Sej, volt szeretõm, Csongorádi elvöszi.Sej, a szeretõm sugár magos elvöszi.

2. Sej, Csongorádi vasba akar veretni,Sej, Csongorádi vasra akar veretni,Mer’ a lányát el akarom szeretni.Hogy a lányát el akarom szeretni.h Mëgállj, hírës Csongorádi, mëgbánod!Sej, még az éjjel e’szöktetëm a lányod!Sej, még az éjjel mögszöktetöm a lányod!

3. Sej, házunk elõtt sugár magos a nyárfa,Édösanyám barna lányát sirassa.– Sirathatsz már, édösanyám, engömet!Sej, férhöz adtá, de nem tudod, hogy kinek!

4. Sej, lányok, lányok, de szépek vattok este!Olyan, mint a téjarózsa levele!Mint a kinyílt bazsarózsa levele!Téjarózsa hullajcsa ja levelét,Bazsarózsa hulljcsa ja levelét,Sej, sír a kislány, ha bëkötik a fejét.

5. – Sej, éjfél után kezd a csillag ritkúni.– Sej, éjféltájon kezd a csillag ritkulni.Ke’j fõ, babám, ha jel akarsz indúni!– Föl is kelök, mer’ nem tudok alunni,– Fel is kelek, mert nem birok aludni,Sej, a szerelöm nem hagy engöm

nyugonni.Sej, nem hágy ëngëm a szerelëm nyugonni.

5. a – Sej, éjféltájba kezd a csillag ritkulni,Kelts fel, anyám, el akarok indulni!Ezt a kislányt úgyis más is szereti,Sej meg kell érte a szívemnek repedni!

6. Sej, a Tiszának mind a két partja sáros,Közepébe fehér hattyú lëszállott.Fehér hattyú közepébe leszállott.Két szárnyáva’ széjje’csapta a habot.Sej, mos’ tudom mán, hogy a babám

elhagyott!Sej, mos’ tudom mán, hogy a babám

itt hagyott!Sej, mástól tudom, hogy a babám elhagyott.

6. a Sej, két partja van a zavaros Tiszának,Közepébe fehér hattyú leszállott.Közepébe fehér galamb leszállott.Közepébe három galamb leszállott.Két szárnyával vágja széjjel a habot,Szárnyaikkal széjjelcsapják a habot,Sej, most tudom, hogy a szeretõm elhagyott.Sej, most tudtam meg, hogy a babám

elhagyott.

6. b Sëj, csongorádi Tisza vize de habos!Közepébe fehér hattyú lëszállott.Két szárnyával széjjelcsapja a habot,Sëj, mos’ már tudom, hogy a babám

elhagyott.

6. c Sej a Tiszának (a) fodros vize de habos,Közepébe fehér hattyú leszállott.Közepére három hattyú lëszállott.Két szárnyával széjjelveri a vizet,Bal szárnyával széjjelcsapja a vizet,Sej, most tudtam mëg, hogy a babám nem

szeret.

7. Sej, túl a Tiszán fehér kendõt lengetnek,Gyere által, barna kislány, ha lehet!– Átalmennék, de a révész nem visz át!Sej, így, galambom, nem öleljük meg

egymást!

8. Sej, tizenhárom fodor van a szoknyámon,Tizenhárom szeretõm volt a nyáron.De már látom, egy sem akar szeretni,Sej, tizenkettõt le kell róla fejteni!

9. Sej, most kezdtem ëgy fehér kendõt Sej, most kezdtem ëgy fehér kendõt viselni,Most kezdtem ëgy barna legényt szeretni.Azt a legényt én is, más is szereti,Barna legényt én is, más is szereti,Sej, mëg kõ jaz én bús szívemnek repenni!Sej, a szívemnek százfelé köll repedni!

9. a Sej, most kezdtem egy piros kendõt slingelni,Most kezdtem egy barna legényt szeretni.Én is, õ is, ketten tudtunk szeretni,Sej, meg köll az én bús szívemnek repedni!

9. b Sej, most kezdtem egy fehér kendõt slingelni,Sej, most kezdtem egy fehér kendõt viselni,Most kezdtem egy barna kislányt szeretni.Úgy akartam szeretni, hogy ne tudják,Sej a csillagok rámvilágosították!

10. Sej, új a cipõm, el akarom viselni,De jaz anyám nem akarja engedni.Engedd, anyám, nem a te pénzed ára!Sej, a szeretõm vëtte vásárfijába!

10. a Sej, új a ruhám, el akarnám hordani,De jaz anyám nem akarja jengenni.Engedd, anyám, nem të pénzëd állja!Sej, az én babám vëtte vásárfijába!

10. b Sej, most kezdtem egy fehér szoknyátviselni,

De az anyám nem akarta engedni.Engesd, anyám, nem a te pénzed ára!Sej, a szeretõm vette vásárfiába!

11. Sej, piros alma kigurult a kosárból,Nincsen, aki megtörölje a sártól.Én felveszem, megtörölöm a sártól,Sej, csókot várok estére a babámtól.

12. Sej, két nyárfa közt besütött a holdvilág,Barna kislány abba fésüli magát.Fésüli a fekete göndör haját,Sej, szombat este úgy várja a babáját.

13. Sej, két szivárvány koszorúzza jaz eget,de E’rabóták tõlem a szeretõmet.de E’rabóták tõlem azt a csillagot,Sej, amelyik mán évek óta ragyogott.

14. Sej, két szivárvány koszorúzza jaz eget,de E’rabóták tõlem a szeretõmet.de E’rabóták tõlem azt az ëgyet is,Sej, rabóják el (a) gyászos életëmet is!

15. Sej két szivárvány koszorúzza jaz eget,de Tiltják tõlem a régi szeretõmet.de Tiltják tõlem, nem hagyják, hogy

szeressem.Sej nincs igazság, csak a csillagos égbe!

16. Sej, barna legény, ha tudtad, hogy nem szeretsz,

de Mé csaltad mëg az én árva szívemet?de Hagytad vóna árva szívem pihenni,Sej, tudott vóna (még) más legént is szeretni.

17. Sej, anyám, anyám, ha te tudnád, amit én!Milyen igaz szívû lányod vagyok én?Olyan igaz, mind az égen fent a nap,Sej, amely körös-körül jár az ég alatt.

317

Tóthfalu. Király E., 1956.Zenta, Györe Ferenc (54). Fábri J., 1956.Horgos, Krekuska György (19, 46). Kiss L., 1942, 1969.Felsõhegy, Sõreg Pálné Mihályi Zsófi (60, 66). Burány B., 1965, Bodor G., 1971.Zenta, Károly Jánosné Döme Klára (52). Burány B., 1974.Mohol, Szécsényi István (71). Burány B., 1974.Temerin, Lukács Mihály (84). Kónya S., 1976.Temerin, Horváth Etel. Balogh S.–Cs. É.–Faragó K.–Móricz K., 1976.

318

Csóka, Keszég István (68). Kónya S., 1978.Csóka, Cára Istvánné Körmendi Anna (27), Törtelyi Istvánné Barlog Anna (76). Burány B., 1952, 1979.Törökbecse, Szabó Istvánné Miklós Margit (72). Burány B., 1979.Zenta, Gyetvai Simonné Mura Erzsébet (80). Bodor A.–Németh I., 1990.Ludas/Hajdújárás, Szûcs László (70). Bodor A.–Varga A., 1992.Szenttamás, Bálizs Lajosné Tumbász Anna (72), Gálik Istvánné Szécsényi Matild (52). Bodor A., 1995.Völgyes, Losonc Orbánné Tóth Erzsébet (69, 70, 71, 74),

Pósa Vilmosné Kovács Magdolna (59, 60, 61, 64),Tóth Gézáné Mélykúti Anna (66, 67, 68, 71). Varga A., 1992, Dobó M., 1993, Bodor A., 1994,

Bodor A.–Németh I., 1997.

Kedvelt új stílusú dalaink egyike lehetett. Ma már úgy emlékeznek rá, mint „nagyon” régire. Kodályis gyûjtötte 1916-ban Nagyszalontán (Nagyszalonta 185.). Elterjedtségéhez ezt a megjegyzést írta:„ritka”. Harmadik dallamsorának zárlata lehet az alaphang, a kis terc (leggyakrabban) és a kvart. Le-het még a szekund is (6. c változat, de ez stílustalan, mûdalos, szerencsére ritkán is fordul elõ). Stí-lusos, pentaton hajlamú dallammegoldások a dallameltérésekben a 4. c, 5. e és 6. a változatok.Jobbára lírai szövegekkel éneklik, 2–4. vsz.-a minõsülhet lakodalmasnak is.Hangzó: 37. (Völgyes, Dobó M., 1993)

319

135.

2. Kis kertömet Maros vize hasítja,Ne szomorítsd a szívemet, Mariska,Mert, ha soká szomorítod szívemet, Nemsokára halva találsz engömet!

3. Nem messze van ide babám tanyája, Ide látszik annak az almafája,Bús gerlice szokott arra rászállni. Szép a babám, nehéz tõle elválni.

4. Ezt a kislányt nem az anyja nevelte, Kis pacsirta borozdába költötte.Nem köll néki édësanyja dunnája, Betakarja szeretõje subája.

5. – Barna kislány, gyere vélem a bálba, – Gyere, babám, gyere vélem a bálba,Ezer dinárt adok cipõkopásra!Száz koronát adok cipõkopásra!– Nem kell nékem sënki ezer dinárja, – Nem köll nékem senki százkoronása!Szerelëmbõl mëgyëk véled a bálba!

6. Még azt mondják, ezt a kislányt vëgyem el! Azt sëm kérdik, hogy mibõl is tartom el?Részëgës vagyok, nem szeretëk dógozni, Feleségëm nem bírom eltartani.

7. Temetõbe kõre szállott a rigó,Valamennyi szépasszony, az ëgy së jó!A szëmébe hízelëg az urának, Háta mögött szeretõt tart magának.

8. – Bíró uram, tögyön törvényt, ha löhet: Szomszédasszony szereti a férjemet!– Száraz ágon azt fütyüli a rigó: Szerelömbõl nem parancsol a bíró!

8. a – Bíró uram, tëgyën köztünk igazat: Szomszédasszony szereti az uramat! – Száraz ágon azt fütyüli a rigó: Szerelëmbõl nem parancsol a bíró!

320

Zenta, asszonyok. Király E., 1971.Felsõhegy, Randovics Józsefné Vida Mária (30), Mura Vince (59), furulya. Bodor G., 1971.Csóka/Terján, Gál András (77). Kónya S., 1975.Topolya, Csõkéné Farkas Erzsébet (57). Borús R., 1976.Zenta, Károly Jánosné Döme Klára (56). Burány B., 1978.Maradék, Berényi Dénes (57). Bodor A.–Szemerédi M., 1992.

Új stílusú dallam, szélsõ soraiban gyakran mûdalos menetekkel. Nemcsak szövegei számosak, denépes változatkörrel is rendelkezik (135–137. sz.). Ütemváltó sorai igen változatos megoldásokbanszólalnak meg.Leggyakrabban énekelik a 7–8. vsz.-ot. Néhány strófája szerepelhet lakodalmasként is.Variáns: 136., 137.Dallamtípus: Járdányi II. 83. (általános).

321

136.

2. Ezt a kislányt akkó kezdtem szeretni, Mikor ëngëm el kezdëtt csalogatni.Mëgszerettem gyönyörû szép szavájé, Göndörödõ fekete szép hajájé.

3. Édësanyám, adjon isten jó estét! Hazahoztam már a barna mënyecskét,De nem hoztam, hogy én õtet szeressem, Édësanyám könnyebbségit kerestem.

4. Szép tolla van a fekete hollónak,Jó módja van a falusi bírónak,Mer’ a bíró úgy köszön, hogy: Jó estét!Párosával öleli a mënyecskét.

5. – Bíró juram, tëgyën törvínt, ha lëhet,Mer az uram más asszonnyal beszéget!– Édës lelkëm, azt fütyüli a rigó:Szerelëmbül nem parancsol a bíró!

6. Harangoznak piros pünkösd napjára,Imádkoznék, de nem tudok, hiába!Édësanyám tanított volna rája,De már régën temetõ a hazája.

7. Van keszkenõm, de nincsen neki széle,Van szeretõm, de nincsen neki szíve.Vëszëk olyan kendõt, melynek széle lësz,Tartok szeretõt, akinek szíve lësz.

322

8. Lëmëntem a rétre füvet kaszáni,Sûrû a fû, nem bírok rëndët vágni.Sûrû a fû attól a sok virágtól,Kedves rózsám, e’ kõ válnunk ëgymástól!

Dobradó, Terebesi Józsefné Oszvald Julianna (82). Burány B., 1978.Satrinca, Birinyi Andrásné Német Anna (82). Bodor A.–Szemerédi M., 1992.Dobradó, Szolomár Andrásné Magos Erzsébet (63),

Fekete Sándorné Hajnal Mária (45). Bodor A.–Szemerédi M., 1992.

Az elõzõ dallam Szerémségben gyûjtött változatai szép ötfokú fordulatokkal tûnnek ki, ritmikaimegoldásaik a legváltozatosabbak. A lakodalmas vonatkozású versszakok Satrincáról származnak.Variáns: 135., 137.Dallamtípus: Járdányi II. 83. (általános).

323

137.

1. a Ezt a legényt akkor kezdtem szeretni,Mikor engem el kezdett csalogatni.Mëgszerettem gyönyörû szép szaváért,Homlokára göndörödõ hajájé.

1. b Ezt a kislányt akkor kezdtem szeretni, Mikor a kocsmába kezdtem eljárni.Megszerettem gyönyörû szép szaváért, Homlokára fésült göndör hajáért. Homlokára félre fésült hajáért.

2. – Barna kislán, gyere vélem a bálba, Száz koronát adok cipõkopásra!– Nem köll nékem senki száz koronája! Szerelembõl megyek véled a bálba.

3. Édësanyám, adjon Isten jó estét! Hazahoztam ezt a barna mënyecskét,De nem azért vëttem el, hogy szeressem: Édësanyám könnyebbségit kerestem.

4. Ha kimegyek a kiskertbe kapálni, Kiveszem a kapámat kalapálni.Ahány százat koppantok a kapámra, Annyi százszor gondolok a babámra.

5. Ki-kimegyek a kiskertbe gyomlálni, Leülök a meggyfa alá búsulni.Sírok, anyám, siratom a szeretõm, Sok szép szavát soha el nem felejtem.

6. Barna legény, hová hajtod az ökröt? Hova hajtod, barna legény az ökröt?Talán bizony kis kertëmbe bekötöd?Oda bizony, barna legény, nem kötöd! Gyönge a rozmaring ága, letöröd!

7. – Ha lëtöröm, mëgfizetem az árát! – Ha lëtörik, mëgfüzetëm az árát!Adj ëgy kaszát, hadd vágjak ëgy rend ró-

zsát!Adj ëgy kaszát, hadd vágjak ëgy rend búzát!Sürû a rënd attól a sok virágtól, Sürû a fû attól a sok virágtól,Barna kislány, elválunk mi egymástól!Kisangyalom, hogy váljunk el egymástól?Kisangyalom, messze estünk ëgymástól!

8. Lassan szaladj, kis pej lovam, në nagyon,Mer’ mëg talász betegënnyi az úton!Nincs az uton sëm patika, sëm csárda,Messze van a kisangyalom tanyája!

9. Új a kocsim, vasaltatni akarom, Esküvõre viszik az én galambom.Zokogása kihallik a pusztába, Fáj a szívem, majd mëghasad utána.

10. Nincsen széle a mostani kendõnek, Nincsen szíve a mostani legénynek.Veszek olyan kendõt, melynek széle lesz, Választok szeretõt, kinek szíve lesz.Tartok oly szeretõt, aki igaz lesz.

10. a Nincsen széle a fekete kendõmnek, Nincs egy igaz szava a szeretõmnek.Veszek olyan kendõt, melynek széle lesz, Veszek kendõt, melynek széle selyëm lësz,Választok szeretõt, aki igaz lesz. Választok oly szeretõt, ki igaz lesz.

10. b Nincsen széle a mostani kendõnek, Nincsen szíve a mostani legénynek.Vëszëk olyan kendõt, melynek széle van, Választok szeretõt, kinek szíve van.

11. Kiöntött a Maros vize messzire, De sok kislány szeretõjét elvitte!Halássza ki mindën lány a magájét, Në ölelje, në csókolja a másét.

12. – Bíró uram, tëgyën köztünk igazat:Szomszédasszony szereti az uramat!– Száraz ágon azt fütyüli a rigó:Szerelëmbõl nem parancsol a bíró!

13. Ne vágd szét a piros almát, megrohad! Ne szomorítsd a szívem, mert meghasad!Mert, ha soká szomorítod szívemet, Nemsokára halva találsz engemet!

14. Harangoznak piros pünkösd napjára, Imádkoznék, de nem tudok, hiába!Édësanyám tanított volna rája, De már régën temetõ a hazája.

15. Lányok, lányok, de szépek vagytok este! Ki is nyíltok, mint a rózsa a kertbe.Ki is nyíltok piros pünkösd napjára, Legényeknek szívük hasadására.

16. Jaj, de nehéz kõbõl vizet csavarni! Jaj, de nehéz szép szeretõt tartani!Mert a szépet más is tudja szeretni, Meg kell az én bús szívemnek hasadni!

324

325

17. Lementem a rétre füvet kaszálni, Kimentem én, sej a rétre kaszálni,Sûrû a fû, nem bírok rendet vágni.Sûrû a fû attól a sok virágtól, Kisangyalom, hogy váljunk el egymástól? Barna babám, hogy váljunk el egymástól?

18. Kimentem én az Alföldre kaszálni, Leültem a kaszámat kalapálni,Apró ja fû, nem hajlik a kaszámra, Gyáva legény, kinek nincsen babája.

19. Ezt a kislányt de meguntam szeretni, Zsebkendõjét a zsebemben hordani!Szombat este el is megyek, s odadom: Szombat este el is megyek, s beadom:

Köszönöm a hûségedet, galambom! 20. Ha meghalok, tudom, hogy eltemetnek,

Azt is tudom, hogy a sírba letesznek.Fejem felé körösztöt ne tegyetek, Viseltem én életemben eleget!

21. A moholi templom piros bádogos, Az én kedves kisangyalom de magos!Ha magos is, nem kell arra gondolni, Majd lehajol, ha meg akar csókolni!

22. Átugrom a Tisza vizét lovastul, Beleesett a sarkantyúm rudastul.Majd kiveszi az a gyenge viola, Aki engem megvigasztal valaha.

23. Leesett a Rigó lovam patkója, Jeges az út, majd kicsúszik alóla.Fölveretem a moholi kovácsnál, Egye fene, több is veszett Mohácsnál!

Fejértelep/Nagyszered, Búvári Sándor (27). Király E., 1957.Bácsfeketehegy, Bordás József (69). Király E., 1957.Horgos, asszonyok. Király E., 1961.Doroszló, Babos János (36, 62), idõs asszony. Kiss L., 1942, 1968.Horgos, Krekuska György (46). Kiss L., 1969.Gombos, Kálóczi Károlyné Bajcsi Katalin (32). Bodor A.–Bodor G., 1972.Bácsgyulafalva, Pecsenka Andrásné Sötét Katalin (70). Bodor A., 1972.Hódegyháza/Ada, Szenes József (50), Szenes Józsefné Krasznai Etel (45),

Tasi Istvánné Vastag Júlia (50). Bodor A.–Bodor G., 1975. Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (50, 62). Burány B., 1978, Király E., 1978,

Bodor A.–Burány B.–Németh I., 1990.Doroszló, férfiak. Varga A., 1994.Oromhegyes, Kávai Józsefné Dávid Szabina (60),

Törtelyi Mátyásné Dávid Viktória (58), asszonyok. Bodor A., 1990, 1996.Völgyes, asszonyok. Bodor A., 1994, Bodor A.–Németh I., 1997.Doroszló, Zámbó Jánosné Babos Júlia (40), asszonyok. Bodor A., 1972, Wilhelm J., 2000.Versec, Lantos Lajos (55), (56). Bodor A., 2000, 2001.

Az elõzõ dallamok legelterjedtebb változatköre. Katonadalként is szerepelhet (VMND I: 74.). Azoromhegyesi és verseci 1–5. és 9. vsz. lakodalmas vonatkozású. A 9–11. vsz.-ot Hegedûs leírása sze-rint Horgoson esküvõre menet éneklik. (A 8. vsz.-ot Somogyban szintén templomba menet éneklik,MNT III/A: 122.)Variáns: 135., 136.Dallamtípus: Járdányi II. 83. (általános).

326

138.

2. Leszödik az ibolyát a szagáért,Elvöszik a csúnya lánt a jussájé.Mer’ mind olyan a mostani hírös võllegény:Nem köll a lány, bármilyen szép, ha szögény.

3. Már minálunk nagy kalapot viselnek,A legények házasodni nem mernek,Mer’ mind olyan a mostani híres menyecske:Szép az ura, de még szebbet szeretne.

4. Kék ibolya búnak hajcsa a fejét,Ha az égbõl nem öntözik a tövét.Szállj le, harmat, kék ibolya száraz tövére!Mos’ tanátam egy igaz szeretõre!

Magyarszentmihály, asszonyok tamburazenekarral. Király E., 1966.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (50). Burány B., 1978.

Általánosan elterjedt, nagy terjedelmû új stílusú dal. (Egyéb lírai szövegekkel l. VMND I: 141.)Harmadik sorzárlata lehet a szeptim is (lásd a kottán az eltérést).A 2–3. vsz. lehet lakodalmi menetdal is. Második versét l. 139. sz. 5. vsz.Dallamtípus: Járdányi II. 119. (általános).

327

139.

2. Tizënkettõ, tizënhárom, tizënnégy, Mondd mëg nékëm, barna kislány, hová mégy?– Elmëgyëk a régi szeretõm után,Mëgkérdëm, hogy szeret-ë még igazán?Megkérdëzëm, szeret-ë még igazán?

3. Zavaros a Tisza vize, nem tiszta,Rávezetem kis pej lovam, nem issza.Ha nem issza, vezetem a Dunára!Nem kell nékem senki megunt babája!

4. Barna kislány, në higgyél a legénynek! Két színe van, mint a nyárfalevélnek!Mer’ a legény olyan, mint a jeges fa:Rásüt a nap, lëolvad a jég róla!

5. Barna legén, në higgyél a lëjánnak!Két színe van, mint a bazsarózsának!Mer a rózsát lëvëszik a szagájé,Barna kislánt elvëszik a jussájé. (nevet)

6. Két szivárvány koszorúzza az eget,Barna kislány elválással fenyëget.Válj el tõlem, kisangyalom, nem bánom!Rá së gondój a szívemre, hagy fájjon!

7. Jaj, de bajos a szerelmet titkolni,Tövis közül az ibolyát kiszënni!Kiszënném, de mëgszúrja ja kezemet,Kit szerettem, az az ënyém nem lehet.

328

8. Árvacsanál szúrta mëg a kezemet,Barna kislán csalta mëg a szívemet.Barna kislán, në csalogass ëngëmet!Ha nem szeretsz, a Jóisten verjën mëg!

Bajsa, Kollár István (71), Kali Margit (61). Bégel A., 1960.Gombos, Nemes Pálné Bacskó Rozália (51). Kiss L., 1961.Szabadka, Baricsek János (86). Király E., 1966.Oromhegyes, Balázs Imréné Dávid Mária (59). Tripolsky G., 1971.Oromhegyes, Kávai Jánosné Dávid Szabina (60, 65),

Törtelyi Mátyásné Dávid Viktória (58). Bodor A., 1990, 1995.

Oromhegyesi változatai érzelmes ponyvatörténetet verselnek meg egy máshoz férjhez kényszerítettmenyasszonyról. Ebbõl csak a hagyományos versszakokat (1–2. vsz.) közöljük. (Az 5. vsz.-ot vö.az elõzõ, 138. sz. dal 2. versszakával.)Dallamának közelebbi variánsát nem ismerjük, de hagyományos képzõdmény.

329

140.

2. Zavaros a Tisza vize, nem tiszta,Amit adtam jegybe, babám, add vissza!Én is visszaadom, amit të adtál!Ëgy pár csókkal adósom is maradtál.

Zenta, Károly Jánosné Döme Klára (52). Burány B., 1974.

Egyelõre egyetlen gyûjtött változat. Meglehet, hogy revival (rádióból, tévébõl visszatanult változat),de mind szövegében, mind dallamában hagyományunkba illõ. Típusától elsõ dallamsorának zárlataeltér: ott 5/b3/ b3, itt 7/b3/b3.Dallamtípus: Járdányi I. 117. (alföldi, dunántúli és palóc).

330

141.

2. Tizenhárom fodor van a szoknyámon,Azt gondoltam, férjhez megyek a nyáron.De már látom, nem lesz belõle semmi,Tizenkettõt le kell róla fejteni.

3. Csillagos ég, ha beborul, kiderül,Szép kedvesem, ha meglát is, kikerül.Ne kerülj ki, kisangyalom, ha szeretsz!Ne kerülj ki, szép kedvesem, ha lehet!Ne szomorítsd az én árva szívemet!

4. Láttam én már beborulni az eget!Kisangyalom elválással fenyeget.Válj el, válj el, kisangyalom, nem bánom!Bús a szívem, de vígabbnak találom.

Királyhalom, Sánta Mátyásné Badár Amália (44, 69). Kiss L., 1944, 1969.

Új stílusú, ABBA szerkezetû, dór hangsorú dallam.Dallamtípus: Járdányi II. 75. (alföldi, palóc), csak középsõ sorai emlékeztetnek.

331

142.

2. Azt hallottam, mëg akarsz házasodni.Eredj ki az ég alá fohászkodni!Gondold mëg, hogy kedvesëm, mit fogadtál,Mikor ëngëm más szavájért elhagytál?

Gombos, Pékány Istvánné Kálóczi Éva (76). Kiss L., 1961.

Ötfokú fordulatok és rendhagyó formaképlet (ABCB) jellemzi a dallamot.Variáns: 71., távolabbról.

332

143.

1. a De săjnâlom, ămit cselekëdtem: Ëgy legénnye’ szerelëbe estem!Hogy ëgy lânnyăl szerelëmbe estem!Ëgy legénnye’ szerelëmbe lëttem!Nem csăk szerelëmre, hănem szóbă.Săjnâlom, de nem tëhetëk rólă!

2. Irigyejim, ădjâtok szeretni,Ădjâtok ă szëmëmet râvetni!Mëgszokot ă szëmëm ăz intésre,Két kărom ă legény-ëlelésre!

3. Rózsât iltettem ă gyălogútră,Ă băbâmăt nem hăgyom el sohă!Én ă rózsâm el nem hăgyom sohă!Mëgtăgădtăm ăpâmăt, ănyâmăt,Mégsëm hăgyom mâsră ă rózsâmăt!

4. Búză, búză, de szép tâblă búză!Ez ă kislâny nem lësz sokâ ârvă!Ez ă kislâny nem lësz sokâ ârvă,Sziret utân én lëszëk ă pârjă.

333

Bácskertes, Janovics Jánosné Nagy Erzsébet (67), Buják János (60). Kiss L., 1969.Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (51, 80). Kiss L., 1943, Bodor A.–Bodor G., 1972.Bácskertes, Sugárné Katalin (68). Marásek G., 1981.

Új stílusú dal, rendhagyó tulajdonsága a nagyon lassú, gyakran rubato tempó. Általánosan ismertalakja Lement a nap a maga járásán kezdettel Somogy megyébõl tandalként is szerepelt (K-V 391.).Nálunk is ismert több, egyéni arcú változata. Az itteni szó-végû megoldás a Duna mentiekre jellem-zõ, la-végû alakban Zentán gyûjtötték (VMND I: 43.). Hangterjedelme meglehetõsen nagy (10 fok,azaz decima), de még ezt is tágíthatja a jó stílusérzékû elõadás (l. a kottán bejelölt változatot).Variáns: 144.Dallamtípus: Járdányi II. 123. (általános).Hangzó: 45. (Janovicsné)

334

144.

1. a Utca, utca, jaj, de sitét utca!Jaj, de sokat végigjártam rajta!Sej, de sokat végigmëntem rajta!Jaj, de sokat mëgátam ëgy háznál,Kisangyalom sötét ablakjánál!

2. Rózsát ültettem a gyalogútra,Még ëgyet sëm szakajtottam róla!Jõjj ki hozzám, në kérdëzd anyádat!Ëszëm azt a csókra termëtt szádat!

2. a Rózsát vetëttem a gyalogútra,Szerettelek, az Isten is tudja!Ëszëm azt a csókra termëtt szádat,Ëngëm szeress jobban, mint anyádat!

3. Túl a Tiszán alma ter’m a fának,Irígyelik tõlem a rózsámat.Irígyeim addig irígyelnek,Míg a fekete fõdbe nem tesznek.

* mëntem

335

Gombos, Nemes Gáspár (63). Kiss L., 1939.Bajsa, Potmár Rozália (67). Borús S., 1960.Doroszló, vegyes csoport. Begovics I., 1962.Doroszló, férfiak, asszonyok. Bodor A., 1972, Bodor A.–Németh I.–Wilhelm J., 2000.

L. a 143. számú dalnál mondottakat.Variáns: 143.Dallamtípus: Járdányi II. 123. (általános).Hangzó: 46. (A doroszlói felvétel 2000-bõl.)

336

145.

2. – E’re gyere, a szekeres úton,Maj fölvöszlek valahol az úton!– Nem mögyök én, mer sokan möglátnak!sej Elárulnak (a) jó édösanyámnak!

3. Ej, de bánom, amit cseleködtem,Hogy tevéled szerelömbe estem!Nem csak szerelömbe, hanem szóval.Sajnálom, de nem töhetök róla!

4. Szentmihályi bíró udvarábaElakadt a négy ökör a sárba.Húzzad, ökör, szenvödj a hazáért!Három évig szenvödtem ëgy lányért!

Magyarszentmihály, Makán Katalin (65), asszonyok tamburazenekarral. Király E., 1966.Magyarszentmihály, fúvós zenészek. Bodor A., 2000.

Az elõzõ dallam távolabbi rokona. Ez a változat eddig csak Magyarszentmihályról került elõ, aholmáig éneklik. Van katonaszövege is.Hangzó: 42. (Makán Katalin felvétele 1–3. vsz.)

337

146.

2. Ej, de bánom, amit cselekedtem,Hogy tevéled szerelömbe jestem!Nem csak szerelömbe, hanem szóval.Sajnálom, de nem töhetök róla!

Magyarszentmihály, Makán Katalin (65). Király E., 1966.

Nagy terjedelmû új stílusú dal, tripódikus sort alakít tetrapódikussá. Egyes változataiban 12 fok ter-jedelmet (undecim) is bejár.Dallamtípus: Járdányi II. 124. (palóc, mezõségi, székely).Hangzó: 43.

3. LAKODALMAS JÁTÉKOK, SZÓRAKOZTATÓ TÁNCOS TÁRSASJÁTÉKOK (147–169.)

A lakodalom szórakoztató anyagába különbözõ alakoskodások, tréfás és társasjátékok is tartoz-nak. Ezekre éjfél után került sor, a menyasszony vagy újasszonytánc lebonyolódása után.

Lósirató, lóbúcsúztató. A lósiratók diákos, félnépi tréfás halottbúcsúztatók. A mûfaj széles kör-ben elterjedt: lakodalmak, farsangi búcsúztatók alkalmával vagy fonóban énekelték, esetleg rigmus-ként szavalták (Kálmány: Történeti énekek, 263. lap). Dallamaik többnyire halottas énekek, búcsúz-tatók paródiái (147–151. sz.). Közöttük szerepel egy 16. századi kanció ritkább dallama (149. sz.),egy 17. századi eredetû közkedvelt, Hol vagy, én szerelmes Jézus Krisztusom kezdettel ismert egy-házi ének (147. sz.), melyre tréfás ivónótákat is énekelnek (91–92. sz.) és egy rögtönzésnek tûnõ,siratószerû felezõ tizenkettes parlando (151. sz.). A többi a vallásos ponyvairodalom egyik divatosdallamán szólal meg (151. sz.).

Tréfás halotti búcsúztatók. Dallamaik egyházi népénekek, zsoltártónusok vagy ezekkel rokonparódiák. A kötetben szereplõ halottasok inkább a zsoltártónusokkal rokonok, dúr vagy moll jelle-gû kis terjedelmû dallamok (152–153. sz.). Az egyik tréfás halotti búcsúztató zárórészébõl pedig(155. sz.) a 12. századi latin vágánsköltészet ma is közismert versének magyar népi változata kö-szön vissza az olájos dallamán.

Párválasztó táncos társasjáték. Nálunk csak a gyûjtésekbõl elõkerült dalok alapján következ-tethetünk arra, hogy esetleg a kunszentmiklósi „süveges” vagy a kalocsai „kendõs” tánchoz hason-ló táncok dalai lehettek a Lányom, lányom, gyöngyvirágom kezdetû régi virágének változatai(156–158. sz.). Ezeknek a daloknak ugyanis nem ismerjük a funkcióját.

A szöveg diákszerzõ tollából származó szerelmi vetélkedés. Valószínûleg középkori eredetûnemzetközi motívum magyar feldolgozása. Pálóczinál is megtalálható (PHÁ: 376. sz.). A néphagyo-mányban máig gyûjthetõ. Iskolai tandalok közt is kedvelt. Népi változatai ugyancsak szókimondók.Valamennyi dallam szaffikus formájú, kolomejka ritmusú, de ezentúl különfélék. Az egyik (156. sz.)nemzetközileg is ismert mûdal eredetû tánc, dallama a duda hangszeres motivikájával rokon, de amûzene hármashangzat-felbontása irányítja menetét. Táncolnak rá még olájost és karikázót is (160.,ill. 226. sz.). Szerb dalként él a köztudatban (a magyarokon kívül a nemzetközi irodalom is így tart-ja számon). Bartók valóban gyûjtötte a bánáti szerbektõl az 1910-es évek elején, mint Seljanèica ne-vû táncot. Mindazonáltal a szerb folklórra sem jellemzõ dallam. Másik dallama (157. sz.) pentatonhajlamú, egy másik régi kanásztánc elõtagjával tart közelebbi rokonságot (K-V 292.). A harmadik(158. sz.) kezdõ sorai egy kis terjedelmû népies mûdallal egyeznek meg (Bartók a szlovákoktólGömörben gyûjtötte, és fel is dolgozta zongorára: Gyermekeknek III: 3. sz.), utótagjának dallamanagyjából a 157. számú dallammal azonos.

Párnatánc vagy vánkostánc (168., 169. sz.). Általában kanásztánc ritmusú dallamokra járják,legtöbbször az olájos valamelyik változatára. Szövege Bácskertesen Kuss ki, disznó, a búzából, azal-dunaiaknál pedig Elvesztettem zsebkendõmet kezdetû. Ez utóbbi gyermekjátékként is szerepel(166. c sz.).

338

Mutatványos táncok. A szokások áttekintésénél már volt szó arról, hogy a sámlis vagy kisszék-tánc néven ismert mutatványos szólótánc a bácskertesieknél csoportos férfitánc formájában él aszínpadon. A dallam, amire a bácskertesiek a sámlis táncot járják, megegyezik egy másik, sapkávaljárt ügyességi tánc, a kunszentmiklósi süveges tánc, azaz a kiskunhalasi takácstánc dallamával(159., 159j. a sz., ill. MNT III/B: 114–122. sz. tánc). Ez a dallam rövid hangszeres motívumokbóláll, õsét Heiducken Dantz (hajdútánc) néven megtaláljuk az 1592-bõl származó Drezdai tabu-latúrás könyvben is (159j. b sz.). Ungarischer Aufftzugk (Magyar induló) névvel bukkan fel pár év-vel késõbb (August Nörmiger gyûjteményében, 1598-ban; Szabolcsi, 138. lap). Ezek a külföldi for-rásokban megjelent táncok adnak hírt hajdani magyar táncmuzsikánkról, melyek szinte azonos for-matípusuk alapján a leírásokkal együtt hajdútáncnak nevezhetõk. Ezek az – alighanem dudával kí-sért – szilaj eszközös táncok Nyugaton egzotikus érdekességnek számítottak (Szabolcsi, 33. lap).

Olájos. Az olájos nálunk kétféle kanásztánc ritmusú dallammal jelentkezik. Egyikük egy jöve-vény dallam, mely a szerbeknél is ismert Seljanèica néven (160., 160. a–c, és változatai 156., 226.sz.), másikuk a közismert, ún. középjárású kanásznóta dallama (161–169. sz.; megfelelõi MNT III/B:220–224.). (Mellesleg ezt is ismerik a bánáti és szerémségi szerbek. Lásd a lakodalom szokásainál.)A dallam zárlatai és formái sokfélék, annak ellenére, hogy lényegében kétsoros, variált forma.Féldallamként is gyakran elõfordul, amennyiben csak az elsõ és második dallamsora szólal meg (161.d, 165. a–b, 168. sz.; l. MNT III/B: 226., 227.). Még egy elõadáson belül is keveredhet a kétsorosságés négysorosság (161. és 166. b). A harmadik dallamsor nemritkán mûdalos domináns akkord felbon-tással indít (162., 165., 166. a), a legtöbb változat azonban kikerüli ezt a mûzenei fordulatot.

Ezek a lakodalom egyéb mozzanataihoz fûzõdõ mulatótáncok. Itt ismét az olájosra kell vissza-térni. Az idõsebb Tisza menti muzsikusok állítása szerint az olájos nélkül lakodalmat el sem lehe-tett képzelni. Hajdani jelentõsége a hozzá kapcsolódó táncokkal válik érthetõbbé (Martin, 1970:210–213. lap).

A Dél-Alföld és az Alsó-Tisza vidék régi rétegébe tartozó ugrós tánccsaládról van szó, melye-ket olájos, ugrós, kondástánc vagy mars néven találunk meg. A tánc elterjedése ma már nem álta-lános, de mégis eléggé következetesen felbukkan (fõleg a pásztorok és volt uradalmi cselédek ha-gyományában). Az alföldi ember számára az „oláh” név általában Erdély fogalmával is azonos. Az„oláh” vagy „valah” népnév a történelem folyamán nem csupán a román etnikumot jelölte a Kár-pát-medencében, hanem a vándorló pásztorkodást és az ezzel foglalkozó pásztorokat is. A tánc ré-teghez kötöttségére utal a kondástánc elnevezés, uralkodó mozgásfajtájára az ugrós kifejezés, funk-cióváltozására pedig a mars név. Ugyanis az egyre inkább divatját vesztett táncot néhol marsként al-kalmazzák. Az ugrós mozdulatfajtái között jelentõs szerepe van a csapásolásnak.

Elõfordul szóló, vegyes páros és csoportos formákban egyaránt. Eszközös változatai a botolók,pásztortáncok vonásait viselik. Legvirtuózabb formái a férfi szólótáncok. Szegényesebbek a vegyespáros formák, melyek félfordulós, mártogatós jellege az alföldi sajátságok mellett dunántúliakra isutal. Legegyszerûbbek az indulózenére járt csoportos menettáncok (vonulós táncok), de egyes he-lyeken a lakodalmi vendégek kimarsolásakor a helyben járt mars is teret nyit a tánc kifejlõdésére.

Mint már említettük, a lakodalom szokásainak áttekintésében, nálunk háromféle alakban is vanróla adatunk: szólótánc (160., 161., 165. b), páros tánc (165. sz.) és menettánc (166. a). A csapásolófigurákban gazdag szólótánc kihaltnak tekinthetõ. Vegyes páros formában a Szerémségben talánmég gyûjthetõ. Legegyszerûbb csoportos menettánc formában még él.

A táncokat kanásznóták, néha dudanóták kísérik. Ezek átmeneti fokot mutatnak a vokális du-nántúli kanásznóták és a fejlett, csak hangszeres formában élõ erdélyi legényes dallamok között. Atánc és a zenei egységek illeszkedése fejlettebb, mint a dunántúli ugrósokban, de állandó, követke-zetes egység itt sem valósul meg. A marsszerû formákhoz indulózenék kapcsolódnak, ezek nagy-részt idegenes vagy egészen idegen dallamok (Martin, 1970: 213. lap).

Az olájos természetesen nem az egyetlen ugrós dallamunk. Ennek a divatjamúlt táncunknakszámos emléke él népi dallamaink között. Sokukon a divat változása is nyomon követhetõ.

339

Ugrós táncdalaink még elég szép számban képviselik a hajdani divatot (170–178., 198–207.,210–212. sz.). Szerepelnek a lakodalom szertartásos dalaiban (a párosítókban is!), és a Duna mentikarikázók között is. Csupán néhány sajátos típusukra térünk ki, mint pl. a Dél-Alföldre jellemzõ ug-rós ritmikailag többarcú változatai (204–208. sz.). Legtöbb változata tripódikus ugrós, szinkópássorvégekkel (104–106. sz.). A szinkópás sorvégek elnyújtásával tetrapódikus csárdássá válik (207.sz.), végül, nyolcadértékekben mozgó ritmusának augmentálásával lassú csárdássá alakul (108. sz.).Parlando-rubato tempóban is elõfordul a juhásznóták között (l. a dalok jegyzeteit). Ugyancsak ne-gyedes mozgásúvá augmentálva került elõ Dél-Bánátból egy másik népszerû ugrós dallamunk, melya szinkópák sorvégi elnyújtásával ritmikailag szintén kétarcú (100., 203. sz.). Egyik legnépszerûbbhatsoros ugróstánc-dallamunk (175. sz.) a gombosi menyasszonykísérõ dallamában (64. sz.) aug-mentálva szólal meg szintén. A régi ugrósok, mint pl. a menyasszonyi induló (62–63. sz.), egy-egyjellemzõ motívuma fel-felbukkan a mûdalosabb fordulatokkal élõ divatos asszonycsúfolók refrén-jében (176. sz.).

Dudanótáink mennyisége szintén tekintélyes (179–197. sz.). Ezenkívül megjelennek még a pá-rosítókban és a karikázók között, és a lakodalom egyes mozzanataihoz is kapcsolódnak. A dudanó-ták általában páros ütemû, tánctempójú népdalok, egyszerû, egyenletes ritmusegységekbõl építkez-nek, soraik 7-8-szótagosak, ritkábban 6 szótagosak. Ritmusuk ritkán alkalmazkodó. Ha mégis, azjobbára újabb, az énekgyakorlatból meghonosodott fejlemény. Egyik fajtájuk a 4+2+2-re tagolt so-rok (15., 115., ill. 17. sz.). Az izometrikus (egyforma szótagszámú) hajdani dudanóták közül nemegy refrént vagy refrénszerû utótagot öltött magára, és így heterometrikussá vált, mint pl. a közis-mert Mély a Tiszának a széle kezdetû (182. sz.), melynek izometrikus változata is van (179. sz.). Devan még jó néhány más példa is ilyen esetre (185–186., 190–191., 193. sz.). A dudanóták másik al-csoportja hangszeres eredetû. A duda „aprája”, azaz a dudán elõjáték-, közjáték- és utójátékként ját-szott rövid, kétütemes hangszeres motívumok ismételgetése alakult át kezdetlegesebb vagy fejlet-tebb zenei formákká. Nemegyszer a mûdalokban is felismerhetõk (87., 90., 116., 156., 159., 160.,173., 174., 226. sz.).

Az ugrósok és dudanóták régi, ma már szinte teljesen eltûnt tánchagyományunk hajdani meglé-tének tanúi.

Napjaink uralkodó hagyományos tánca a csárdás. Lassú fajtájára minden negyedes lüktetésûdallam alkalmas, így voltaképpen az egész új stílusú dalállomány is csárdás. A gyors csárdás alá mamár általában mûdallamokat muzsikálnak nálunk.

A lakodalom egyéb mozzanataihoz fûzõdõ mulatótáncok egyik jelentõs csoportja a menettán-cok, mint a hajnali vendégküldõ táncok, azaz az al-dunaiaknál a „büdös vornyik”. Hagyományosdallamaik, mint már említettük, az ugrós kanásztáncok, pl. az olájos (160–167. sz.) vagy más fen-tebb felsorolt ugrósok, minthogy a régi tánc funkciót váltott, és marsot járnak rá. Így van ez az al-dunaiak ugrós kanásztáncával is (171–172. sz.). Vornyiktáncot járnak még a hajdani silladri dalla-mára is (46. sz.). Valószínûleg hazamarsoláskor és menettáncként volt használatos a szerb beæaracmeghonosodott dallamának számtalan versszaka is (210–212. sz.).

A mai lakodalmak menettáncait már többnyire hagyományidegen dallamokra járják, mint pl. aMegy a gõzös, megy a gõzös Kanizsára kezdetû népies mûdalra (Kerényi, 122) és egy kanásztáncritmusú, alacsony járású plagális dúr hangkészletû idegen dallamra (jellegzetes refrénje: Hej, élet,élet, kanászélet, ez aztán az élet). Mindkét dallamra jól lehet tercelni, ezért igen népszerûek értel-miségi körökben is.

A lakodalom mulatótáncainak másik jelentõs csoportja a nõi körtáncok. A bukovinai kontyolók-ról (101–104. sz.) már volt szó. Most csak a Duna menti karikázókra térünk ki röviden (213–226. sz.).

A bácskai Duna mente kapcsolatait a Dunántúl néptánc-dialektusával legékesebben a karikázókmegléte bizonyítja. Ezek a kizárólag énekszóra járt lánytáncok csiraj és tüsköm néven szinte máigeleven hagyományt képviselnek Doroszlón és Gomboson. Dallamaik sokfélék, ma már legkevesebb

340

a régi stílusú, legtöbb a népies mûdal. Itt csak néhány olyan népszerû karikázót mellékelünk, me-lyek dallamukban is népzenénk törzsrétegét képviselik.

A táncok a Duna mente sajátságai ugyan, de hagyományos dallamaik más tájegységeken is elõ-fordulnak. Tempójuk azonban a Duna menti karikázókra jellemzõ, alla breve elõadás. A régi stílustagjai közül egy 11 szótagos nagy alföldi típus egyedi változatban jelentkezik Gomboson (213. sz.).Általánosan elterjedt 9 szótagos ugrósok is jelentkeznek karikázóként (214. sz.). Ezek más vidéke-inken is népszerûek, de természetesen máshol nem karikázók (215–216. sz.). Szintén közkedveltvolt az al-dunaiak által is ismert 8 szótagos, egyéni ritmusképletû táncdal (217–219. sz.). Zömmelkarikázóként jellemzõ az az izometrikus 7 szótagos dudanóta (220–221. sz.), amely máshol márheterometrikus hajlamú, és mûdalokhoz vonzódik (189–191. sz.). Ennek a Dunatájon rendhagyó,ötsoros változata is létrejött (222. sz.). Az új stílus régies rétegébõl való a szintén általánosan elter-jedt népszerû karikázó (223. sz.), ami máshol lakodalmi menetdalként (42. sz.) vagy katonadalkéntfordul elõ. Van köztük még népies mûdalból folklorizálódott dallam (224. sz.), heterometrikus du-danóta (225. sz.) és a duda „aprája” motivikával rokon idegen eredetû, a szerbeknél Seljanèica né-ven ismert karikázó (226. sz.).

341

342

Lósirató

147.

343

(Gépné csépõtünk. A bõgõtemetést is ott. Negyvenëgynëhánba.)

Völgyes, Pósa Vilmos (61). Bodor A., 1994.Tóthfalu, Dér Vilmosné Takács Katalin (70). Bodor A., 1995.

A Hol vagy, én szerelmes Jézus Krisztusom kezdetû közismert templomi ének (Hozsanna: 146) dal-lamára éneklik. A dallam eredete a 17. századra (esetleg korábbra) tehetõ, írott adatai azonban vi-szonylag késeiek. A vallásos és világi néphagyományhoz sok szál köti: halottas énekek, verses zsol-tárok és különféle mulatságokon elhangzó paródiák, mint a lósirató is, vagy tréfás ivónótáink közülnéhány (91., 92. sz.). Maga a dallam tagja egy olyan, 18. század elején divatos „kurucos” dallam-stílusnak is (pl. a Tyukodi-nóta), melyet összekötõ kapocsként tartanak számon a Rákóczi-dallam-kör és a késõbbi verbunkos stílus között. (MNT III/B: 120, 123.)Variáns: 91., 92.Dallamtípus: RMDT II: 316., SzDR I: 210., Típuskatalógus: IV E 316 g

344

148.

1. Ó, mely csodálatos a lónak élete! Hogyha mëgöregszik, nincsen bëcsülete: Ütik, verik, hajcsák, taligába fogják, Úgy kínozzák!*Ütik, verik, hajcsák, cigányoknak adják,Úgy kínozzák!


345

Zentagunaras, Birkás Ferenc (77). Király E., 1960.

Énekese 1923-ban tanulta. (Dr. Engelmann Jenõnél vótam cseléd, elsõ kocsis.)Dallama bizonytalan. Úgy tûnik, az elõbbi (147. sz.) és a következõ (149. sz.) dallam motívumai-ból ötvöz eggyé egy ABBA formaképletû dalt.

3. Kedves lótársajim, hozzátok fordulok: Ezt a kemén hámot mind rëátok hagyom. Lókupëc, szijjártó, mind zsinëgre való! Valamënnyi kocsis, mind ugyan csavargó.

346

149.

1. Ó, mi csodálatos a lónak élete! Ha megöregszik, nincsen becsülete: Ütik, verik, hajtják, korbáccsal táplálják, Végre pedig szegényt a malomba fogják.

Zenta, Kelemen András (77, 95), népi kántor. Burány B., 1972, Bodor A.–Németh I., 1990.

A Cur mundus militat kezdetû középkori latin kanció kétféle dallama közül az egyik (a másik rokondallamát l. 76. sz.). Mindkettõ a 16. század históriás és egyházi énekstílusnak darabja. Többnyirehalottasként használják mind a katolikusok, mind a reformátusok.Dallamtípus: SzDR I: 82. és II: 39.; Dobszay: 308.

347

150.

2. Jaj, de sokat hordtam Csongorádrul almát! De sokat tapostam annak sáros útját! Abrakot sëm ëttem, mégis mëgvénültem. Kukoricaszár volt a legjobb ételëm.

(Mikó dógoztunk, mëg farsangkó is, mikó temették a nagybõgõt.)

Oromhegyes/Zenta, Széll Antal (46). Burány B., 1978.

Dallama a 19. századi érzelmesebb egyházi stílus darabja. Formája, motivikája emlékeztet a Holvagy, én szerelmes Jézus Krisztusom kezdetû népénekére (147. sz.), de ez már AABA sorképletû, ésszekundzárlat helyett az alaphangon zár a megismételt kezdõ sorában. A gyakorlatban keveredik isa két dallam. Népszerûségét igazolja, hogy sokféle szöveg kapcsolódik hozzá: halottasok, laikus ájtatosságokénekei, Mária- és búcsúsénekek, továbbá paródiák. A vallásos ponyvák kedvenc kísérõdallama. (L. MNT III/B: 122., 124., 125.)Dallamtípus: Típuskatalógus IV: 317.

348

150. a

1. Ó, mily csodálatos a lónak élete!Ó, de keserves a lónak az élete! Hogyha mëgöregszik, nincsen kímélete! Ütik, verik, hajtják, a kocsiba fogják, Ustorral csapkodják, bunkóval taníjják.

2. Jaj, de sokat hordtam Csongorádrul almát! De sokat tapostam annak sáros útját!Abrakot sëm ëttem, mégis mëgvénültem. Kukoricaszár volt a legjobb ételëm.

3. Most hozzád fordulok, gonosz öreg gazdám, Ne vidd többé lovad, nem való az néked! Húzzad csak te magad (a) kocsit és az ekét! Nem látod már többé lovad szenvedését!

4. Hozzátok fordulok, kedves lótársaim:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Futottam elëget hëgyekën, völgyekën,De már most . . . ’szt lëterít a tagló.(Apámtú hallottam.)

Tóthfalu, Törtelyi Mátyásné Bicskei Erzsébet (63). Bodor A., 1995.

349

150. b

1. Ó, milyen borzasztó ëgy lónak élete! Mikor mëgöregszik, nincsen becsülettye: Ütik, verik, hajcsák, az igába fogják, Késõbb fejbe vágják.

2. Bizony, édës gazdám, mé tartasz të lovat?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Jobb nekëd a szamár, mer az ütlegre vár! Ugyan, édës gazdám, në tartsál të lovat!(Mikó kicsit jobban bëszëdtünk.)

Kispiac, Böröc Szilveszter (72). Bodor A.–Tripolsky G., 1995.

350

151.

(Farsangkó.)

Törökbecse, Szabó Istvánné Miklós Margit (72). Burány B., 1975.

Nem igazi strófa. Felezõ tizenkettes sorok szabad variálásának tûnik.

*Második alkalommal: Ütik, verik, rúgják, az igába fogják.

351

151. a

1. Harmincz esztendeig Szolgáltam egy gaz-dát,

Annak csikómódra Végeztem igáját.Abrakot nem ettem, Mégis megvénültem,

Kukoriczaszárból Volt az eledelem.2. A malomba fogtak, Borzasztón hajtottak,

Czigánykézbe adtak, Jól üttek és vertek,Aztán elcseréltek Ott oszt agyonüttek.

Magyarszentmihály. Kálmány L.

(Kálmány: Történeti énekek és katonadalok, 263. lap. A szöveget ott 6 szótagos sorokon értelmezik.Dallam nélkül nem dönthetõ el, felezõ tizenkettes vagy hat szótagos sorokról van-e szó. A többi vál-tozat analógiájára ezt is 12 szótagosnak tekintjük.)

352

Tréfás halotti búcsúztató

152.

353

Zenta, Gyetvai Simonné Mura Erzsébet (61, 80). Bodor G., 1971, Bodor A., 1990.

„Halottas” gyermekjáték. Énekese nem tudott róla, hogy felnõttek énekelték volna. Zsoltártónusok-ra emlékeztetõ, dúr-hexachord jellegû dallam, zárlata a 2. vagy 3. fok.Variáns: 153.

354

153.

* haluskáva’

355

Zenta, Gyetvai Simonné Mura Erzsébet (61, 80). Bodor G., 1971, Bodor A., 1990.

Szintén „halottas” játék, énekese szerint felnõttek nem énekelték. „Ilyen komolytalanságokat, ugyë . ..” Az elõzõ dallam variánsa. Variáns: 152.Lemezen is hallható: VMND A 3. a

** kislány

356

154.

* belem

357

Horgos, Berényi Mátyás (65). Kiss L., 1942.

Tréfás lakodalmi halottbúcsúztató. Hasonló az elõzõ dallamokhoz, de moll jellegû.Közölve: MNT III/B: 133.

358

155.

* mélységes mély ** Tizenhat

359

*** Amivel

360

Völgyes, György Imre (64, 69), hegedûs. Varga A., 1992, Bodor A.–Németh I., 1997.

Tréfás halottbúcsúztató. Különbözõ mulatságokon énekelték (lakodalomban, névnapokon, disznóto-rokon, farsangkor), „mikó bëszeszõtek, oszt mán jó átak”. A búcsúztató két részbõl áll: tréfás hagyat-kozás és egy bordal, melyben a 12. századi vágánsköltészet egyik képviselõjének, az Archipoeta gúny-néven ismert középfelnémet költõ népszerû latin versének (Meum est propositum in taberna mori) ma-gyar változatára ismerünk. Ez a magyar néphagyományban is népszerû különféle dallamokon.A dallam három részbõl áll: elsõ része moll-hexachord 5 és 1 zárlatokkal, majd 2 1 zárlatos résszelfolytatódik. Az utolsó rész az olájos néven ismert kanásztáncdallam, ezen szólal meg az Archipoetakései magyar utóda (az Életemnek végóráját kezdetû résztõl).Hangzó: 30. (Varga A. felvétele)

361

Párválasztó táncos társasjátékok, mutatványos táncok

156.

2. – Lányom, lányom, mit gondósz? Tíz forint az ára!Kéret tégëd ëgy kovács, elmész-ë hozzája? – Jaj, anyám, a kovács éjjel-nappal kalapál! Nem mëgyëk hozzája!(Hosszú vót ez! Van sok . . .)

Mohol, Zélity Sándor (74). Burány B., 1980.

A „duda aprája” hangszeres motivika fejlettebb formája. Seljanèica néven a szerbek is ismerik. Bar-tók is ezen a néven gyûjtötte táncként a bánáti szerbektõl 1912-ben (Musique paysanne: 6. sz.). Egyidõben, mint „szerb pionírdal” forgott fenn a nemzetközi irodalomban. A magyar hagyományban iselõfordul, de jellemzõi éppen annyira nem magyarosak, mint ahogy nem szerbesek. Divatos dallamlehetett, melyet mindkét nép ismert, rajtuk kívül valószínûleg más népek is. „Duda aprája”motivikára épült közelebbi-távolabbi rokonait l. 87., 90., 116., 159., 160., 173., 174., 226. sz.)Variáns: 160., 160. a–c, 226.

362

157.

2. – Lányom, lányom, gyöngyvirágom, gyöngyömnek ëgy pántja,Kéret tégöd ëgy kovács, elmégy-ë hozzája? – Jaj, anyám, a kovács töke, pöcse kalapács! – Jaj, anyám, a kovács, mindkettõje kalapács! Nem mögyök hozzája!

3. – Lányom, lányom, gyöngyvirágom, gyöngyömnek ëgy pántja,Kéret tégöd a kanász, elmégy-ë hozzája?– Jaj, anyám, a kanász szennyes ingös, rossz gatyás!– Jaj, anyám, a kanász a disznóná’ kaparász! – Jaj, anyám, a kanász disznó seggin kaparász! Nem mögyök hozzája!

4. – Lányom, lányom, gyöngyvirágom, gyöngyömnek ëgy pántja,Kéret tégöd a juhász, elmégy-ë hozzája?– Jaj, anyám, a juhász, birka farán kaparász! – Jaj, anyám, a juhász, birka szõrin kaparász! Nem mögyök hozzája!

5. – Lányom, lányom, gyöngyvirágom, gyöngyömnek ëgy pántja,Kéret tégöd a gulyás, elmégy-ë hozzája?– Jaj, anyám, a gulyás, olyan, mind a záptojás! – Jaj, anyám, a gulyás, a kalapja pántlikás! Nem mögyök hozzája!

6. – Lányom, lányom, gyöngyvirágom, gyöngyömnek ëgy pántja,Kéret tégöd a huszár, elmégy-ë hozzája?– Jaj, anyám, a huszár olyan, mint a rózsaszál! Elmögyök hozzája!

363

Törökkanizsa, Sós Mihályné Törköly Erzsébet (59, 75, 79). Burány B., 1977, Bodor A.–Paksa K., 1993,Bodor A.–Németh I., 1997.

Szaffikus forma.Variáns: 200–202., távolról.Dallamtípus: K-V 292. Kanásztánc ritmusú régi táncdallam elsõ soraival rokon.

364

158.

2. – Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyömnek száz forint az ára.Kéret tégöd ëgy bérës, elmégy-ë hozzája? – Jaj, anyám, a bérös éjjel-nappal oly éhös! Hogy mönjek hozzája?

3. – Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyömnek száz forint az ára.Kéret tégöd ëgy juhász, elmégy-ë hozzája? – Jaj, anyám, a juhász éjjel-nappal furulyáz! Hogy mönjek hozzája?

4. – Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyömnek száz forint az ára.Kéret tégöd ëgy gulyás, elmégy-ë hozzája?– Jaj, anyám, a gulyás, az köll néköm, sënki más! Hagy mönjek hozzája!

Hódegyháza/Bikács, Pégli Lajosné Urbán Anna (69). Burány B., 1978.

Formában az elõzõ dalokkal rokon. Nagyon valószínû, hogy dallammotivikája mûdal eredetû. Elõ-tagjában (A sorok) a terc nagysága változó.

365

Kisszék- vagy sámlis tánc

159.

Bácskertes, Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (65). Bodor A.–Németh I.–Silling I., 2000.

Sámlis tánc, vagy kisszéktánc. Dallama rövid hangszeres motívumokból kialakított dallam („dudaaprája”), megegyezik a kunszentmiklósi „süveges” tánc dallamával (MNT III/B: 230–235., 240. sz.).(„Duda aprája” motivikára épült közelebbi-távolabbi rokonait l. 87., 116., 156., 159., 160., 173.,174., 226. sz.)Lásd a mutatványos táncoknál is a Lakodalmi szokások áttekintésében.

366

159j. a

2. Azt is megteszem:*Kezit, lábát összekötöm,Füstre felteszem.**Ha szépen tud könyörögni,Onnan is leveszem,**A kemencét jól befûtöm,Oda beteszem!

Kunszentmiklós (Bács-Kiskun megye, Magyarország). Szomjas–Schiffert György, 1955.

A kunszentmiklósi „süveges” tánc néven ismert mutatványos tánc, melynek dallama a bácskertesikisszéktánc dallamával megegyezik. Rövid, hangszeres motívumokból alakult dallam.A „süveges” tánc ezúttal tehát ügyességi táncot jelöl, nem párválasztót. Lakodalomkor is járják.Közölve: MNT III/B: 234.Hangzó változata MNZA IV. 3. 1. e (Alföld: 52. sz.)

* A II. sor elmarad** A III–IV. dallamsorra

367

159j. b

Drezdai tabulatúrás könyv: Heiducken Dantz, 1592.

A kisszék és „süveges” tánc dallamának 16. század végi elõde „hajdútánc” néven.Közölve: Vargyas: A duda hatása. 220. lap, 31. e példa (II).

368

„Olájos” (mutatványos tánc, páros tánc, vánkostánc, menettánc)

160.

(Erre táncótuk az „olájost”. Muzsikáták a zenészök, oszt, ej, de szerettük verni a lábunkat!)

Egyházaskér, Mihók Antalné Kis Mária (79). Burány B., 1978.

Dallamáról l. a 156. sz. alatt mondottakat.(Szövegrokonságát l. MNT III/B: 225., 316 j.)Variáns: 156., 226.

369

160. a

Búzába ja vaddisznó, csak a füle láccik.Hát a kanász hun maradt? Babájával jádzik! Széna, szalma, ëdd mëg, marha!Kocsiódal, vendégódal, járjad, bolon’, járjad! Járjad, bolon’, járjad, bolon’! Az bolon’, ki járja!

Felsõhegy, Sõreg Pálné, Mihályi Zsófi (67). Burány B., 1972.

Énekese gyermekjátéknak ismeri, körtánc. (Szövegrokonságát l. MNT III/B: 225., 316 j.)

370

160. b

Túr a disznó a tallón, csak a füle láccik. Hát a kanász mi’ csinál? A lányokkal jáccik! Széna, szalma szét van szórva.Gyertëk, lányok, szëdjük össze, kössük koszorúba!

Törökfalu/Zenta, Nagy Mátyásné Letenai Rozália (51). Burány B., 1979.

Szintén gyermekjáték, körtánc.

371

160. c.

Udvărombă jól mëgnyíl, jól mëgnyíl ă celler, Kocsmârosné szép lânyât ëleli jă keller.Ëllă, Bëllă, Fânyi, tudtok-ë kăpânyi?Măj’ mëglâssuk estére, hogy ki jë birod ânyi!

Bácskertes, Makk Mihályné Szurap Erzsébet (60). Bodor A.–Tripolsky G., 1972.

Funkciója ismeretlen, bizonyára tánc ez is.

372

161.

373

Felsõhegy, Sõreg Pálné Mihályi Zsófi (67). Burány B., 1972.

Éneklés közben tapsol is. Talán csapásoló figurákat utánoz.Az „olájos” egyik általánosan ismert dallama VII/1/5 sorzárlatokkal. A négysoros dallamstrófa csakegyszer hangzik el, utána a III–IV. sort ismétli 5-1 sorzárlattal, kétsoros dallamként. Ugyanez a je-lenség tapasztalható a bácskertesi Tücsöklakodalom olájos dallamában is (VMND II: 53.).Variáns: 162., 163., 164–169., 170–172.Dallamtípus: Típuskatalógus III D 115.Hangzó: 24.

374

161. a

Az olájok, az olájok facipõbe járnak,Azok élik világukat, mert mindég ugrának.Lám, én szegény legény vagyok, csak egyedül állok,Tipogatok-tapogatok, csak falat találok.

(Az olájosat nem tudtuk mi táncolni. Apámnak volt klánétája. A katonaságnál két oláj is volt. A le-pedõvel táncoltak, apám meg fújta.)

Zenta, Kelemen András (83). Burány B., 1978.

375

161. b

Dínom-dánom, bodzfagyükér, gyakhatnád-ë, mátka?– Hát a fenének van kedve ebbe a pajtába?Azé adtam ëgy pëtákot, pántlikát mëg rajta,Pántlikázd föl a pinádat, jobban fognak rajta!


376

161. c

1. Az olájok, az olájok facipõbe járnak,Azok élik világukat, akik ketten hálnak!Lám, én szëgény öreglegény, csak ëgyedül hálok,Akármerre tapogatok, csak falat találok!

1. a Az olájok, az olájok facipõbe járnak,Azok élik világukat, kik párostul hálnak!Lám, én szëgény magyar legény, csak ëgyedül hálok,Akármõre tapogatok, csak falat tanálok.

2. Elmëntem én házasodni, túrút adtak ënni,Lëültettek a padkára, sírva köllött ënni.Hej, túrú, túrú, túrú, túrú, gatya, pöndöl,Ezért a szép* barna lányér’ maj’ mëghal az embër!

2. a Messze mëntem házasodni, túrút kaptam ënni.Felültettek a padkára, sírva kellett enni.Ej, túrú, túrú, túrú, túrú gatya, pöndöl,Azért a kis marokságért maj’ mëghal az embër!** Zivire-zavara roszta szirnya, abba së lësz sëmmi,Mikor mondja: aló mars! – akkor ki köll mënni.

3. Mindënkinek van babája, csak énnekëm nincsen!Kinek kettõ, kinek három, nekëm ëgy së nincsen!Ha az Isten ëgyet adna, jaj, de mëgbecsülném:Kezit-lábát összekötném, a füstösre tënném!

3. a Mindënkinek van babája, csak énnekëm nincsen!Akármõre tapogatok, nem találok kincset!Ha jaz Isten ëgyet adna, hej, de mëgbëcsülném:Kezit-lábát összekötném, füstösre föltënném!**Hogyha szépen könyörögne, onnat is lëvënném,Szép az asszony, në dolgozni! Kutya mellé kötném!

4. Elmëntem én házasodni, bár në mëntem vóna!E’vëttem ëgy cigány kislányt, bár në vëttem vóna!Olyan büdöseket fingott, maj’ mëghalok tûle!Boldogságos Szûzmárija, szabadíts mëg tûle!

* kis** A III–IV. dallamsorra

4. a Bánát részrül hoztam asszonyt, bár në hoztam volna!Elvëttem ëgy magyar kislányt, bár në vëttem volna!Olyan büdösseket szellent, maj’ mëghalok tûlle!Boldogságos Szûzmárijám, szabadíjj mëg tûlle!

5. Azé’ jó a cigány kislány: oda hagyja tënni!Ha ja legény úgy akarja, mëg is hagyja fogni.Az a kutya magyar kislány mindig azt kívánná,Az a szëgény oláj legény mindig azt babrálná.

6. Sárgarépa, gyükér, hajma, petrezselëm, celler, Szomszédasszony, a kend lányát szereti ëgy keller!– Ha szereti, hagy szeresse, este, rëggel, délbe!A sok térbetyüléstül maj’ kikopik a térgye!

7. Szõke kislány, barna kislány rózsaszín szoknyába,Azt kérdëzik az olájok, kinek a babája.***Odamënt a Balázs János, annak a babája.

377

Oromhegyes, Bicskei Mihályné Balázs Ida (63, 66). Bodor A.–Tripolsky G., 1989., Varga A., 1992.Tóthfalu, Dér Vilmosné Takács Katalin (72). Bodor A., 1997.

*** A III. dallamsor elmarad

378

161. d

Ki a fene látott az olájnak olyan virtusságát,Hogy kimënjën az erdõbe, fölakassza magát?

Egyházaskér, Vörös Frigyesné Farkas Mária (68). Burány B., 1978.

Kétsoros dallam, VII-1 sorzárlatokkal, a III–IV. sor elmarad.

379

162.

Völgyes, György Imre (64), hegedûs. Varga A., 1992.

Ugyanez a hegedûs énekelte a dallam másik változatát is (166. a). A III. sor gyakran megszólalta-tott domináns hangzat felbontásai mûdalosak.Variáns: 161., 163., 164–169., 170–172.Dallamtípus: Típuskatalógus III D 115.Hangzó: 25.

380

163.

Mohol, Ráfik György, Raffael Alajos. Felföldi L.–Nagy A., 1978.

Lemezen is hallható: MNZA I. Tánczene (Dél-Alföld): III. A 1.Variáns: 161., 162., 164–169., 170–172.Dallamtípus: Típuskatalógus III D 115.

381

164.

Csantavér, Angyal Cecília (79). Király E., 1959.

A szokványosabb alaktól eltérõ, egyénibb arcú változat oktáv terjedelemben, 5/1/5 sorzárlatokkal.Az I. és III. sor záróhangjait magasról közelíti meg.Variáns: 161–163., 165–169., 170–172.Dallamtípus: Típuskatalógus III D 115. Hangzó: 26.

382

165.

1. a Az olájok, az olájok facipõbe járnak,Azok élik világukat, mer’ párosan hálnak!De én, szëgény kocsislegény, csak ëgyedül járom,Akármére tapogatom, csak falat tanálom!

Dobradó, Krpanné Szulócki Teréz (69). Burány B., 1978.Dobradó, Német István (79). Bodor A.–Szemerédi M., 1992.

A sorzárlatok itt b3/1/b3. A III. sorban itt is a domináns hármas hangzat felbontása kísért.Német István táncol is rá páros táncot, errõl felvételt is készített az Újvidéki Televízió 1993-ban.(Video 1992/93-ban.)Variáns: 161–163., 164., 166–167., 170–172.Dallamtípus: Típuskatalógus III D 115.

383

165. a

Az olájok, az olájok, az oláj cigányok,Azok élik világukat, mer párosan járnak!

Satrinca, Birinyi Andrásné Német Anna (68). Burány B., 1978.

Kétsoros dallamvariáns, a III–IV. sor elmarad.

384

165. b

Az olájok, az olájok, facipõbe járnak,Azok élik világukat, mer’ párosan hálnak!

(Lakodalomban, éjfél után, a férfiak egyedül, söprûnyéllel járják.)

Csantavér, Huszár Ferenc (84). Dévavári Beszédes V., 1997.

Kétsoros dallamvariáns, a III–IV. sor elmarad.

385

166.

2. Mindënkinek van babája, csak énnekëm nincsen!Kinek kettõ, kinek három, nëkëm ëgy së nincsen!Ha jaz Isten ëgyet anna, jaj, de mëgbëcsûném!Kezit-lábát összekötném, a füstösre tënném!*Ha hortyogna, lëtënni, két ódalrú bëtënni!

3. Bëmëntem én a malomba, bërúgtam az ajtót,Hát éppen az öreg mónár nyomta a szógálót.Hej, túrú, túrú, túrú, túrú, gatya, pöndöl!Ezé a kis szõrös luké maj’ mëghal az embër!

* Betétdallam

386

Oromhegyes/Zenta, Széll Antal (46). Burány B., 1978.

AABA formaképletû változat, sorzárlatai 1/1/5. Érdekessége egy idegen dallammotivikát használóbetét, ami valószínûleg oromhegyesi zenészek által terjesztett divat volt. Az oromhegyesi változa-tokban többször is elõjön, máshol azonban nem találkoztunk vele.Variáns: 161–164., 165., 167., 168–169., 170–172.Dallamtípus: K-V 41. Típuskatalógus III D 119.

387

166. a

1. Az olájok, az olájok, facipõbe járnak,Azok élik világukat, akik ketten hálnak!Lám, én szegény magyar gyerek, csak egyedül hálok,Akármerre tapogatok, csak falat találok!

2. Elindútam házasodni, messze köllött menni,Fölûtettek a padkára, túrút adtak enni.Ej, túrú, túrú, túrú, túrú, gatya, pöndöl,Azé’ a kis bolondságé maj’ mëghal az embër!* Ej, túrú, túrú, túrú, túrú, gatya, pöndöl,Azé a kis barna lányé maj mëghal az embër!

(Az olájos a lakodalomban elmaradhatatlan. Nem párban, hanem összekapaszkodva táncolták. Többóra hosszat is eltartott. Volt zenészkolléga, aki 30 versét is tudta.)

Völgyes, György Imre (69), hegedûs. Bodor A.–Németh I., 1997.

Hegedûn másik változatát játszotta (162. sz.). A III. sor mûdalos domináns akkord felbontása itt isjelen van.

*A III–IV. dallamsorra

388

166. b

1. Árok szélén ül a Borcsa*, fogát vicsorgassa,Elvesztëtte zsebkendõjét**, a Pistára fogta.Szegény Pista szabadkozik, hogy õ nem is látta,Uccu, Borcsa* nekiugrott, megagyabugyálta.***

2. Az olájok, az olájok facipõbe járnak,Azok élik világukat, akik ketten hálnak.Azok élik világukat, hogy kettesben járnak.Lám, én szegény magyar legény csak egyedül hálok,Lám, én szegény magyar vagyok, csak ëgyedül hálok,Ide-oda tapogatok, csak falat találok.Tipögetök-tapogatok, csak falat találok.Kívül-belül tapogatok, csak falat találok!****Ha jaz Isten ëggyet adna, azt is mëgbecsûném:Kezit-lábát összekötném, a füstösre tënném! (Nevet.)

3. Elindultam házasodni, bár ne möntem volna!Kaptam is egy olyan asszont, bár ne kaptam volna!Olyan büdöseket fingik, maj möghalok tûle!Boldogságos Szûzmárija, szabadíts mög tûle!

4. A kecskének négy lába van, ötödik a farka,Árkot ugrik, nagyot fingik, igya mög a gazda!

5. Dúr a disznó a rétön, csak a füle látszik,Hát a kanász mi’csinál? Babájával játszik!Hát a kanász mi’csinál? A farkával játszik! (Szokták cifrábban is mondani.)

(Deklamálva: Hej, dúra döcke, fölállott a pöcke.Ez elõtt 50 évvel házrú házra járt búcsút köszönteni a Barabás tilidudás. Abba az idõbe, télidõbekecskének fölõtöztek, akkó kisérték zenéve’.)

Csóka, Banka János (43, 47). Király E., 1962, Burány B., 1966.Feketetó, Bazsó Ferencné Virág Erzsébet (70). Paksa K., 1968.Csóka, Banka Mihályné Hecskó Erzsébet (64). Kónya S., 1977.Törökkanizsa, Sós Mihályné Törköly Erzsébet (59, 79). Burány B. 1977, Bodor A.–Németh I., 1997.

Törökkanizsán a dallam kétsoros (4–5. vsz.) és négysoros (2–3. vsz.) alakjában is megszólal azonoselõadáson belül.

* Marcsa** gombostûjét

*** összevissza rágta**** A III–IV. dallamsorra

389

166. c

1. Az olájok, az olájok, facipõbe járnak,Azok élik világukat, akik ketten hálnak!Lám, én szegény juhász vagyok, csak egyedû hálok,Kívû-belû tapogatok, senkit se találok.

2. Elvesztëttem zsebkendõmet, mëgver anyám érte,Egy szép legény mëgtaláta, csókot kíván érte.Szabad pintek, szabad szombat, szabad szappanyozni,Szabad nékem a rózsámnak egy pár csókot adni.

2. a Elvesztettem zsebkendõmet, szidott anyám érte,Megtalálta egy szép kislány, csókot kívánt érte.Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni,Szabad az én galambomnak egy pár csókot adni.

(Gyerekek játszották. Körben állnak: egy elejtette a zsebkendõt valaki mögé. Nagyobbak isjátszhatták.)

Törökbecse, Szabó Istvánné Miklós Margit (74). Burány B., 1975.Magyarkanizsa, Losonc Istvánné Körmöci Borbála (66). Bodor A., 1995.

Második versszakára egykor talán a vánkostáncot járták.

390

167.

Csóka, Banka János (43, 49). Király E., 1962, Paksa K., 1968.

Sorzárlatai 1/1/5.Variáns: 161–163., 164., 165., 166., 168., 169., 170–172.Dallamtípus: K-V 41, Típuskatalógus III D 119.

391

Vánkostánc

168.

2. Hă jăz ërdëg idejënne, illepibe tënne,Menné jobbăn sikítănâl, ănnâl jobbăn vinne!

3. Vinne, vinne, vinne, vinne, illepibe tënne,Menné jobbăn sikítănâl, ănnâl jobbăn vinne!

(Vánkosos tánc lakodalomban.)

Bácskertes, Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (65). Bodor A.–Németh I.–Silling I., 2000.

Kétsoros dallam, kezdõ sorának zárlata kisterc, ebben a 165. számú dallammal rokon. Érdekességea magasról ereszkedõ II. sor. A vánkostáncnak Bácskertesen van másik dallama is, nem csak ez.Variáns: 161–163., 164., 165., 166., 167., 169., 170–172.Dallamtípus: Típuskatalógus III D 115.

392

169.

Székelykeve, Pámel Pálné Ambrus Erzsébet (65). Kiss L., 1969.

Vánkostánc. Sorzárlatai VII/1/VII, ebben a 161–163. számú dallamokkal rokon, valójában a 170–172. számú dallamok közelebbi változata.Variáns: 161–163., 164., 165., 166., 167., 168., 170–172.Dallamtípus: Típuskatalógus III D 115.

393

169. a

1. Elindultam házasodni, bár ne mëntem volna!Édës kicsi feleségëm, bár ottvesztél volna!Ha jaz ördög olyan vóna, talicskára tënne,Mënnél jobban sikojtoznál, annál jobban vinne!

2. Mëgkértem ëgy vén lëánt, micsinájjak vélle?Olyan, mint a kicsi ujjam harmadrésze sincsen!Télën, mikor hideg van, fëlül a kuptorra,Nyáron, mikor meleg van, heverész a porba.

Hertelendyfalva, Szatmári Mihályné Balog Mária (42). Kiss L., 1941.

394

Ugrósok, csárdások, dudanóták170.

Sándoregyháza, Vámos Józsefné Basa Viktória (48) és Bréti Lajosné Basa Anna (48). Kiss L., 1969.

Bukovinai kanásztánc, a 161–169. sz. dallamok magasabb járású rokona. Asszonycsúfoló szöveg-rokonait l. a versszakok kezdõ sorának betûrendes mutatójában.Variáns: 171., 172., 161–169.Dallamtípus: Típuskatalógus III d 115 fHangzó: 27.

* Egyik asszony: bálba

4. EGYÉB TRÉFÁS DALOK ÉS TÁNCOK, KARIKÁZÓK (170–226.)

395

171.

Hertelendyfalva, Györfi Balázs (46) klarinét, Borsos Tamás (44) harmonika, Varga Zsiga József (39) bõgõ. Martin Gy.–Vásárhelyi T., 1969.

Vornyiktánc. Variáns: 170., 172., 161–169.Dallamtípus: Típuskatalógus III d 115 fHangzó: 28.

396

172.

1. a Tarka-barka rokolyának elszakadt a ránca,Rëngesd, uram, a gyermëkët, hogy mënjek a táncba!Rëngesd, uram, a gyermëkët, hogy mënjek a táncba,Mert most vannak a legényëk legjobb mulatságba!

2. Mindënkinek van babája, csak énnekëm nincsen!Mindënkinek kettõ-három, nekëm még ëgy sincsen!Mindënkinek kettõ-három, de nekëm ëgy sincsen!Ha jaz Isten ëgyet adna, bizony mëgbëcsülném:Ha jaz Isten ëgyet adna, én azt mëgbëcsülném:Kezit-lábát ësszekötném, a füstre fëltënném!

2. a Mindënkinek van babája, csak énnekëm nincsen,Kinek kettõ, kinek három, nekëm ëgy csëpp sincsen!Ha az Isten ëgyet adna, nagyon mëgbëcsülném:Kezit-lábát ësszekötném, a füstre fëltënném!

3. Messze mëntem házasodni, bár ne mëntem vóna!Édës kicsi feleségëm, bár ottvesztél vóna!Ha jaz ördög olyan lënne, talicskára tënne,Ha jaz ördög olyan vóna, talicskára tënne,Mënnél jobban visítoznál, annál jobban vinne!Mennél jobban sëhajtoznál, annál jobban vinne!

4. Mëgkértem ëgy olá lëányt, micsinájak vele?Olyan mocskos a bokája, maj mëghalok tõle!Nyáron, mikor meleg van, heverész a porba,Télën, mikor hideg van, fëlül a kuptorra.

5. Mëgkértem ëgy olá lëányt, mi’csináljak vele?Olyan mocskos a bokája, hogy irtózom tõle!Októbë singë nudën na furat na nu,Ha mëgfognak, fëlakasztnak, noj munkat na nu!

6. Az én uram goszpodár, nem ës olyan, mint más:Szalmából van a lába, vijaszból a szája.Ha mëggyullad a lába, elolvad a szája,Ha mëggyullad a lába, elolvad a szája.

7. Nagy nemzetbõl való vagyok, nem olyan, mint más:Apámuram a faluba disznók után kótyász.Anyámasszony a faluba kënyeret kolindál.Nagy nemzetbõl való vagyok, nem olyan, mint más!

8. Nem këll nekëm a kendërëm, csak a pozdorjája,s Pozdorjából tüzet rakok, mëgmelegszëm nálla!s Pozdorjából tüzet rakok, mëgmelegszëm nálla,A rózsámnak keszkënyeit mëgszárasztom nálla.

9. Móduvába a bugjákon bagjok furujáznak,Ësszegyûlének a bakák, verebet patkolnak.Októbë singë nudën na furat na nu,Ha mëgfognak, fëlakasztnak, noj munkat na nu!

Hertelendyfalva, Biszak Andor Ferencné Bíró Zsuzsanna (63),Farkas Andrásné Biszak Anna (70), Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (51), Bíró Istvánné Varga Rózsa (27). Kiss L., 1940.

Hertelendyfalva, csoport, csoport zenekarral. Király E., 1960, 1962.Hertelendyfalva, Kovács Júlia (54, 80). Kiss L., 1940, 1966.Hertelendyfalva, Eröss Istvánné Kovács Teréz (55). Kiss L., 1967.

Tréfás szövegébe román kifejezéseket is kevernek.Variáns: 161–169., 170., 171.Dallamtípus: Típuskatalógus III d 115 f

397

398

173.

Oromhegyes, Bicskei Mihályné Balázs Ida (63). Bodor A.–Tripolsky G., 1989.

Kanásztáncritmusú, a hangszeres dudamotivikára felépített dallam. (Dudamotivikára épülõ távolab-bi rokonait l. 87., 90., 116., 156., 159., 160., 174., 226.)

399

174.

2. Itt vannak a szép kiskutyák,Abból lësznek a jó dudák!Refr. Ej, dúj, dújj el, dújj,Dunnám alá jól elbújj!


Refrénes táncdallam, ez is a duda hangszeres motivikájával rokon. (L. a 173. sz. alatt mondottakat is.)

400

175.

401

2. Ha e’mëgyëk, nem jó járok,Részëgës legénnye’ hálok!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!Máma tëdd rá, hónap tëdd rá,Hónapután nem érünk rá!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!

3. Lëjesëtt a pincelakat,Lëszakadt a pincelakat,Jaj, de szép szeretõm akadt!Hej, tëdd rá, így tëdd rá!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!Máma tëdd rá, holnap tëdd rá,Holnapután nem érünk rá,Így tëdd rá, úgy tëdd rá!

4. Feleségëm olyan tiszta,Ëgyszër mosdik ëgy hónapba!Hej, tëdd rá, így tëdd rá!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!Máma tëdd rá, holnap tëdd rá,Holnapután nem érünk rá,Így tëdd rá, úgy tëdd rá!

5. Túrús tésztát szokott fõzni,Legényëket odacsalni.Hej, tëdd rá, így tëdd rá!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!Máma tëdd rá, hónap tëdd rá,Hónapután nem érünk rá!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!

6. Kinyeret is szokott sütni,Öccör-haccor bëfût nëki!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!Máma tëdd rá, hónap tëdd rá,Hónapután nem érünk rá!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!

7. Öccõ-haccó bëfût nëki,Mégis sületlen szëdi ki!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!Máma tëdd rá, hónap tëdd rá,Hónapután nem érünk rá!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!

Völgyes, Pósa Vilmosné Kovács Magdolna (61, 65), asszonyok. Bodor A., 1994, 1998.

Népszerû ugrós tánc volt, a 19. századból hét feljegyzés is tanúskodik róla. Elterjedése általános.Hatsoros refrénes, ötfokú kvintváltó dallam. A hozzá kapcsolódó szövegek lehetnek négysorosak,vagy a kurjantásokhoz hasonló 8 szótagos rímes párversek. Ezeket toldják meg refrénnel. Szlovákpárhuzamairól is tudunk.Asszonycsúfoló szövegekkel legnépszerûbb, de Megdöglött a bíró lova kezdetûekkel is (VMNDI: 189.).Variáns: 64., negyedértékekben mozgó rokon típus.Dallamtípus: MNT VIII: 55. típus.

402

175. a

1. Feleségem olyan tiszta,Az anyósom olyan tiszta,Ëccör mosdik egy hónapba.Hej, tëdd rá, most tëdd rá!Icca, tëdd rá, tëdd rá, tëdd rá!Rézsarkantyúm most pendül rá!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!

2. Kënyeret is jól tud sütni,Öccör-haccor bëfût neki!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!Icca, tëdd rá, tëdd rá, tëdd rá!Rézsarkantyúm most pendül rá!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!

3. Öccör-haccor bëfût nëki,Mégis sületlen szëdi ki!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!Icca, tëdd rá, tëdd rá, tëdd rá!Rézsarkantyúm most pendül rá!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!

4. Débe veti föl az ágyat,Kutya mossa el a tálat!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!Icca, tëdd rá, tëdd rá, tëdd rá!Rézsarkantyúm most pendül rá!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!

Zenta, Mangurás Ferencné Nagy Anna (64, 72). Paksa K., 1968, Bodor A., 1976.

A dallam egyik népszerû, asszonycsúfoló szövege.

403

175. b

1. Feleségëm olyan tiszta,Ëccër mosdik ëgy hónapba.Hej, tëdd rá, út tëdd rá!Haj, tödd rá, mos’ tödd rá!Máma tëdd rá, hónap tëdd rá,Icca, tödd rá, mos’ tödd hát rá,Hónapután nem érünk rá!Rézsarkantyúm mos’ pöndül rá!Hej, tëdd rá, mos’ tëdd rá!Haj, tëdd rá, út tëdd rá!

2. Kënyeret is jól tud sütni,Öccör-haccor bëfût nëki!Hej, tëdd rá, út tëdd rá!Máma tëdd rá, hónap tëdd rá,Hónapután nem érünk rá!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!Hej, tëdd rá, út tëdd rá!

2. a Feleségöm jól tud sütni,Ötször-hatszor befût neki.Haj, tödd rá, mos’ tödd rá!Icca, tödd rá, mos’ tödd hát rá,Rézsarkantyúm mos’ pöndül rá!Haj, tödd rá, mos’ tödd rá!

3. Öccör-haccor bëfût nëki,Mégis sületlen szëdi ki!Hej, tëdd rá, út tëdd rá!Máma tëdd rá, hónap tëdd rá,Hónapután nem érünk rá!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!Hej, tëdd rá, út tëdd rá!

4. A fejibe olyan tetyû,Mint ëgy rëndës mosóteknyõ!Hej, tëdd rá, út tëdd rá!Máma tëdd rá, hónap tëdd rá,Hónapután nem érünk rá!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!Hej, tëdd rá, út tëdd rá!

5. A szëmébe olyan csipa,Mint ëgy rëndës tajtékpipa!Hej, tëdd rá, út tëdd rá!Máma tëdd rá, hónap tëdd rá,Hónapután nem érünk rá!Hej, tëdd rá, most tëdd rá!Hej, tëdd rá, út tëdd rá!

6. Elveszött a pincelakat,Hej, de szép szeretõm akadt!Hej, tödd rá, mos’ tödd rá!Uccu, tödd rá, tödd rá, tödd rá,Hónapután jobban tödd rá, Hej, tödd rá, mos’ tödd rá!

7. Sári néni krumplit kapál,A segge mög hermonikál.Hej, tödd rá, mos’ tödd rá!Uccu, tödd rá, tödd rá, tödd rá,Hónapután jobban tödd rá, Hej, tödd rá, mos’ tödd rá!

8. Feleségem, a kis piszok,Haragszik, mert mindig iszok.Így tedd rá, úgy tedd rá!Máma tedd rá, holnap tedd rá,Holnapután nem érünk rá!Így tedd rá, úgy tedd rá!

9. Ne haragudj, te kis piszok,Nem a te pénzeden iszok!Így tedd rá, úgy tedd rá!Máma tedd rá, holnap tedd rá,Holnapután nem érünk rá!Így tedd rá, úgy tedd rá!

10. Fé’revágom a kalapom,Én magamat kimulatom!Így tedd rá, úgy tedd rá!Máma tedd rá, holnap tedd rá,Holnapután nem érünk rá!Így tedd rá, úgy tedd rá!

11. Elindultam a nagy útra,Eltörött a kocsim rúdja.Így tedd rá, úgy tedd rá!Máma tedd rá, holnap tedd rá,Holnapután nem érünk rá!Így tedd rá, úgy tedd rá!

12. Három tepsi túrós lepény,Málészájú zsidó legény.Málészájú bótoslegény.Így tedd rá, úgy tedd rá!Máma tedd rá, holnap tedd rá,Holnapután nem érünk rá!Így tedd rá, úgy tedd rá!

404

Bajmok, Gyurákné Kis Teréz (75) napszámos és Farkas Mihály (74) parasztciterás. Volly I., 1963.Csóka, Gligor Jánosné Zsifkó Magdolna (67). Kónya S., 1977.Törökfalu, Gödér Mihály (63) hegedû, Pördi Ferenc (43) kontra,

Balog György (40) bõgõ,Varró Imre (32) szaxofon, Pördi Zoltán (22) harmonika. Burány B., 1979.Szaján, Törköly Imréné Sziráki Vera (88). Barsi T.–Bodor A.–Palatínus I., 1996.

405

175. c

Reggel van már, dél kezd lenni,Jó lësz, jó lësz hazamenni!Esztendõre vagy kettõreJövünk a keresztelõre.

Topolya, Dósáné Bodor Julianna (79). Borús R., 1964.

Vendégbúcsúzó versike, dallam nélkül (közölve Topolya: 131. lap). Énekelhetõ az itt közölt dallamra is a refrén hozzátoldásával.Kísérõ nótaként erre a dallamra marsoltak haza a bálokról a Fejér megyei legények (Pesovár: 249. lap).

406

176.

2. Kenyeret is jól tud sütni,Háromszor is befût neki.Refr. Sej, dínom, dánom, míg élëk is, bánom,Hogy mëgházasodtam!

3. Háromszor is befût neki,Mégis sületlen szëdi ki!Refr. Sej, dínom, dánom, míg élëk is, bánom,Hogy mëgházasodtam!

407

Bajsa, Mihálovics János (84). Borús S., 1959.

Asszonycsúfoló. Refrénes táncdallam, gyakran a refrénnel indítják a dalt (pl. 177. sz. is). A Zöröga kocsi kezdetû menyasszonyi indulóval is rokon (62–63. sz., típusa MNT VIII: 54.).Dallamtípus: Járdányi J. 89. (székely), rokon és K-V: 280.

408

176. a

1. Feleségöm olyan tiszta,Ëccör mosdik ëgy hónapba!Kéccör mosdik ëgy hónapba.Refr. Hej, dínom, dánom, míg élök, bánom,Refr. Sej, dínom, dánom, jaj, de nagyon bánom,Hogy mögházasodtam!

2. Délbe söpri föl a házat,Kutya moss el a tálat!Refr. Hej, dínom, dánom, míg élök, bánom,Hogy mögházasodtam!

3. Fejibe van olyan tetû,Fejibe is olyan tetyû,A fejibe olyan tetyû,Mint ëgy röndös béröskesztyû!Refr. Hej, dínom, dánom, míg élök, bánom,Refr. Sej, dínom, dánom, jaj, de nagyon bánom,Hogy mögházasodtam!

4. Szömibe is olyan csipa,Szömibe mög olyan csipa,Mint ëgy röndös tajtékpipa!Refr. Hej, dínom, dánom, míg élök, bánom,Hogy mögházasodtam!

5. Pöndölibe olyan bolha,Mint ëgy röndös pulikutya!Refr. Hej, dínom, dánom, míg élök, bánom,Hogy mögházasodtam!

5. a Lába szárán olyan bolha,Mint egy röndös ökör combja!Refr. Sej, dínom, dánom, jaj, de nagyon bánom,Hogy mögházasodtam!

6. Ha kimögyön a piacra,A cipõbõl lóg a kapca!Refr. Sej, dínom, dánom, jaj, de nagyon bánom,Hogy mögházasodtam!

7. Kinyeret is jól tud sütni,Öccör-haccor befût néki!Refr. Hej, dínom, dánom, míg élök, bánom,Hogy mögházasodtam!

8. Öccör-haccor befût néki,Mégis sületlen szödi ki!Refr. Hej, dínom, dánom, míg élök, bánom,Hogy mögházasodtam!

Csóka, Cára Istvánné Körmendi Anna (37). Burány B., 1962.Törökkanizsa,

Sós Mihályné Törköly Erzsébet (59, 79). Burány B.–Gubás J., 1977, Bodor A.–Németh I., 1997.

409

176. b

1. Van énnékem feleségem,Adott a Jóisten nékem.Refr. Ihajla, hajla, még élek, bánom,Hogy megházasodtam!

1. a Nincs énnékëm szëbb vendégëm,Mint a kedves feleségëm!Refr. Ihaj, csuhajlom, míg élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

2. Korán fõkel, nyóc órakkor,Haja úgy áll, mint a bokor!Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

3. Ki jis mén û ja pijacra,Cipõjibû lóg a kapca.Refr. Ihaj, csuhajlom, míg élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

4. Feleségëm olyan tiszta,Ëgyszër mosdik hat hónapba!Refr. Ihaj, csuhajlom, míg élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

5. Szömében van akkora csipa,A szëmébe akkora csipa,Mint egy röndös tajtékpipa!Olyan, mint ëgy tajtékpipa!Refr. Ihajla, hajla, még élek, bánom,Refr. Ihaj, csuhajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

6. A fejében akkora tetû,Fejibe van akkora tetû,Mint egy röndös béröskesztyû!Olyan, mint ëgy bérëskesztyû!Refr. Ihajla, hajla, még élek, bánom,Refr. Ihaj, csuhajlom, míg élëk, bánom,Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

7. Pöndölibe akkora bolha,Mint ëgy rëndës agárkutya!Olyan, mint ëgy agárkutya!Refr. Ihaj, csuhajlom, míg élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

8. Kenyeret is tud az sütni,Kinyeret is jól tud sütni,Ötször-hatszor befût néki!Refr. Ihajla, hajla, még élek, bánom,Refr. Ihaj, csuhajlom, míg élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!.

9. Ötször-hatszor befût néki,Mégis sületlen vöszi ki!Mégis sületlen szëdi ki!Refr. Ihajla, hajla, még élek, bánom,Refr. Ihaj, csuhajlom, míg élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

10. Föl is söpri û az uccát,Mind kitördösi a kis fát!Mind kitördeli a kis fát!Refr. Ihaj, csuhajlom, míg élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!.

11. Feleségem krumplit kapál,Utána a gaz mind föláll.Refr. Ihajla, hajla, még élek, bánom,Hogy megházasodtam!

12. Feleségëm krumplit ültet,Eredj oda, verd mëg ûtet!Refr. Ihaj, csuhajlom, míg élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

Mohol, Magó István (47). Király E., 1961.Csóka, Banka János (45). Burány B., 1965.Mohol, Denkovics Ferencné Lajkó Júlia (53) és Fekete Mihályné Lajkó Mária (57). Bodor G., 1971.

410

1. Gazdag vót az édösapám,Gazdagságot hagyott rëjám.Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

2. Tizenkét kecskeköteletMög egy abranyicanyelet.Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

3. Jankahídrul házasodtam,Jaj, de sokat fáradoztam!Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

4. El is vöttem olyan frisset,Mint a tetû az ingömbe.Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

5. Föl is tud az korán kelni,Kilenc-tíz óra tájába.Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

6. Mög is mosi az az arcát,Retkössen hagyja a nyakát.Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

7. Mög is fûsüli a haját,Kócossan hagyja a nyakán.Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

8. Kinyeret is tud az sütni,Hatszor-hétször befût néki!Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

9. Hatszor-hétször befût néki,Mégis sületlen szödi ki!Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

10. Mög is mossa az a lábát,Retkössen hagyja a sarkát.Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

176. c

11. El is söpri az az uccát,Mind kitördösi ja kis fát.Refr. Ihajlom, hajlom, míg élëk, bánom,Hogy mögházasodtam!

Magyarszentmihály, Fülöp Ágota (75). Király E., 1966.

411

177.

2. Fölkél rëggel nyóc órakkó,Betisztogat tíz órakkó.Refr. Sej, dínom-dánom, míg én élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

3. Ha kënyeret akar sütnyi,Ëgy-két hétig készül nëki.Refr. Sej, dínom-dánom, míg én élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

4. Ötször-hatszor bëdagassza,Mégis keletlen szakítja!Refr. Sej, dínom-dánom, míg én élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

5. Mert én asszonyt, olyant kaptam,Amilyenre nem gondoltam.Refr. Sej, dínom-dánom, míg én élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

6. Hogy ha rongyos a nadrágom,Összeszidja jaz apámot.Refr. Sej, dínom-dánom, míg én élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

7. Hogy ha ingëmet foltozza,Édësanyámat átkozza.Refr. Sej, dínom-dánom, míg én élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

412

Doroszló, Radics Józsefné Szûcs Mária (71). Kiss L., 1961.

Szintén refrénes, szó-végû változat, talán autentikus mûdalból alakult plagálissá.

8. Mert én asszonyt, olyant kaptam,Amilyenre nem gondoltam.Refr. Sej, dínom-dánom, míg én élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

413

177. a

1. Felesígëm olyan tiszta,Ëccër mosdik hat hónapba.Refr. Hej, dínom-dánom, még élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

2. A szemébe akkora csipa,Mint ëgy rëndës tajtékpipa!Refr. Hej, dínom-dánom, még élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

3. A fejibe akkora tetû,Mint ëgy rëndës mosóteknyõ!Refr. Hej, dínom-dánom, még élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

4. Kënyeret is jó tud sütni,Ötször-hatszor fût bë néki!Refr. Hej, dínom-dánom, még élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

5. Ötször-hatszor bëfût néki,Mégis sületlen szëdi ki!Refr. Hej, dínom-dánom, még élëk, bánom,Hogy mëgházasodtam!

Törökfalu, Gödér Mihály (63) hegedû, Pördi Ferenc (43) kontra, Balog György (40) bõgõ,Varró Imre (32) szaxofon, Pördi Zoltán (22) harmonika. Burány B., 1979.

414

178.

l. a Édës-kedves feleségëm, de jó asszony vagy! Amit kicsit keresgettem, elpusztítottad! Tralajla-raj-raj, tralajla-raj,Tralajla-raj-raj, tralajla-raj.

2. Édes-kedves feleségëm, de szép asszony vagy!Beillené sodrófának, oly ëgyenes vagy! Tralajla-raj-raj, tralajla-raj,Tralajla-raj-raj, tralajla-raj.

3. Még azt mondja az én uram, hogy ëngëmmëgver!

Csak azt hányja a szëmemre: az asszony hever!Tralajla-raj-raj, tralajla-raj,Tralajla-raj-raj, tral.ajla-raj.

4. Kitanútam az asszonnak a hamisságát: Mëgtanátam a zsebibe (az) üveg pálinkát! Tralajla-raj-raj, tralajla-raj,Tralaj la-raj-raj, tralaj la-raj.

Zenta, Károly Jánosné Döme Klára (45). Király E., 1968.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (50, 62). Burány B., 1978, Bodor A.–Burány B.–Németh I., 1990.

Szintén refrénes, ötfokú ugróstánc-dallam.

415

179.

2. Menyecskének nem jó lenni,Me’ keveset adnak enni!Keves, keves az a rántott leves,Menyecskének de keserves!

3. Jó az uram, jónak látszik,De csak akkó, mikó alszik!Reggel fölkel, jó összever,Megvan nékem a jó reggel!

Királyhalom, Bicskei Lukács (60). Kiss L., 1942.Csóka, Kónya Mihályné Banka Julianna (61). Kónya S., 1976.

Nyolc szótagos dudanóta. Heterometrikus alakban gyakoribb.Variáns: 182, heterometrikus.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Mély a Tiszának a széle.

416

180.

2. hejde Jó az uram, jónak látszik,Hogyha alszik, nem bánt senkit.Tud az engem ütni-verni,Nem tud az egy kendõt venni. (Ez idáig van.)

Torontáltorda, Sós József (88). Király E., 1968.

Dudanóta. Parlando tempóban más szövegekkel is elõfordul (VMND I: 93.).Dallamtípus: Járdányi I. 132. (általános).

417

181.

1. a Sárga papucs az ágy alatt,Csirke csipog az ágy alatt,Jaj, de régës-régën nem láttalak!Add ide, babám, a pici szádat,Hagy csókuljak rajta százat!

2. Édësanyám mondta nékëm,Sej, haj, minek a szeretõ nékëm?Sej, haj, de én arra nem hajlottam,Titkon szeretõt tartottam.

3. Titkon szeress, në tudja más!Sej, haj, tõled várok vígasztalást!Sej, haj, nem szerettem soha sënkit,Csak a magam szeretõjit!

4. Árok, árok, de mély árok,Amerre én hozzád járok!Beleestem, benne vagyok,A szerelem rabja vagyok!

5. Mënyecskének nem jó lënni,Mer’ keveset annak ënni!Jaj, de keves az a rántott leves,Mënyecskének de keserves!

6. Jó az uram, jónak látszik,Kiváltképpen, mikor alszik.Rëgge’ fõkel, ‘szt jó jösszever,Mëgvan nékëm a jó rëggel!

7. Nékëm olyan kis uram vót:Három arasz gatyája vót.Ágyba kicsi, bõcsõbe nagy,Nyõni kezdëtt, ‘szt abbamaradt.

8. A fûzfának nincsen töve,A vendégnek nincsen szöme!Szöme vóna, hazamönne,Madarász Tamásnál nem kölletlenkönne!

418

Gombos, Nemes Gáspár (63) és Bacskó Antalné Dinnyési Anna (57). Kiss L., 1939.Magyarszentmihály, Fülöp Ágota (75). Király E., 1966.Királyhalom, Balog Dezsõné Szilák Margit (48). Kiss L., 1972.Horgos, Magócsi Andrásné Varga Etelka (59). Kiss L., 1972.Felsõhegy, asszonyok. Bodor A., 1992.

Dudanóta tréfás dudautánzó szótagszám-bõvítésekkel.Az 1–3. vsz. „lassú csárdás”, de „tüskömöt” is járnak rá.A 8. vsz. Magyarszentmihályon vendégküldõ. Bizonytalan elõadásban hangzott el, de másodszoriénekléskor a dallamszándék erre a típusra utalt.Dallamtípus: Járdányi I. 148. (általános, kivéve a székely és északnyugati területet).

419

182.

1. a Jaj, de mély a Tisza vize!De még mélyebb a közepe!Barna kislány kerûgeti,Átal akar rajta mënni.

1. b Mély a Tiszának a széle,De még mélyebb a közepe!Szõke, barna kislány kerûgeti,Szõke, barna kislány mérëgeti,Átal akar rajta mënni.

1. c Mély ă Tiszânăk ă széle,De még mélyebb ă këzepe!Ëgy szép bărnă legény kerilgeti,Âtăl ăkăr răjtă mënni.

2. Átal akar rajta menni,Rózsaszálot szakajtani.Rózsa, rózsa, në hajladozz,Énrám, babám, në várakozz!

2. a Átal akar rajta mënni,Bazsarózsát szakajtani.Rózsát akar szakajtani.Rózsa, rózsa, rózsa, në jingadozz,Rózsa, rózsa, rózsa, ne hervadozz,Énrám többet në várakozz!Te meg, babám, ne várakozz!

2. b Átal akar rajta mënni,Piros rózsát szakajtani.Piros rózsát akar szedni.Rózsa, rózsa, rózsa, në hajladozz!Rózsa, rózsa, rózsa, në illatozz,Ej, rózsa, rózsa, rózsa, në hajladozz!Énrám, babám, në várakozz!

3. Mer’ ha énrám várakozó,Soha mëg nem házasodó!Gyönge vagy, babám, a házasságra,Ej, gyönge vagy még, babám, házasságra,Nem illik a csók a szádra.

3. a Mert, ha jénrám várakozol,Soha mëg nem házasodol!Gyönge vagy még a házasságra,Nem illik a csók a szádra!Anyósod tesz fel az ágyra!Kis székën mész föl az ágyra!

4. Nem illik a csók a szádra,Anyósod tësz föl az ágyra!Kis szék köll a nagy szék mellé,Kis széköt töttek a lábad alá,Úgy mëhetsz az asszony mellé!Úgy rúgnak a dunna alá!

5. Kis szék köll a lábod alá,Úgy bújhatsz a dunnád alá.Úgy mék föl a dunnád alá.Úgy fekhetsz a dunnám alá!Úgy rúgnak a dunna alá!Dunna, dunna, dunna, de rövid vagy!Ej, dunna, dunna, dunna, de rövid vagy!Ugyë, babám, az ënyim vagy?Të mëg, babám, az ënyim vagy!

5. a Kis szék kell a nagy szék mellé,Úgy mászhatsz az asszony mellé!Úgy mëhetsz az asszony mellé!Dunyha, dunyha, dunyha, de rövid vagy!Te meg, babám, az enyim vagy!Látod, babám, az ënyim vagy!

5. b Kis szék köll a nagy szék mellé,Úgy bújhatsz az asszony mellé.Úgy ugrok az asszony mellé.Dunna, dunna, dunna, de rövid vagy!Ugyë, babám, az ënyim vagy?Të mëg, babám, de hosszú vagy!

420

6. Édesanyám lánya vagyok,Görögdinnye farú vagyok.Annak adok, akinek akarok,Mégis egészbe maradok!

Bajsa, Búza Pál (33). Király E., 1960.Bogaras, vegyes csoport citerával. Király E., 1961.Szabadka, Baricsek János (86). Király E., 1966.Horgos, Krekuska György (49). Kiss L., 1969.Csóka, Banka Mihályné Hecskó Erzsébet (62). Kónya S., 1975.Csóka, Gligor Jánosné Zsifkó Magdolna (66, 79). Kónya S., 1976, 1989.Zenta, Gyetvai Simonné Mura Erzsébet (80). Bodor A.–Németh I., 1990.Martonos-Ostorka/Zenta, Sóti Mihályné Beszédes Etelka (65). Bodor A.–Németh I., 1990.Völgyes, György Imre (64). Varga A., 1992.Ludas/Hajdújárás, Szûcs László (70). Bodor A.–Varga A., 1992.Doroszló, Mészárosné Kovács Anna (75). Varga A., 1994.Péterréve, asszonyok. Bodor A., 1995.

421

Egyike legnépszerûbb, ma is gyûjthetõ dalainknak. Utótagjának megnövelt szótagszáma már meg-lehetõsen mûdalos fordulatokat használ. A gyakori elõfordulás ellenére sem változik lényegesen.Valószínûleg izometrikus alakból vált heterometrikussá.Variáns: 179., izometrikus.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Mély a Tiszának a széle.

422

182. a

1. Mély ă Tiszânăk ă széle,De még mélyebb ă këzepe!Ëgy szép bărnă legény kerilgeti,Âtăl ăkăr răjtă mënni.

2. Âtăl ăkăr răjtă mënni,Băzsărózsât szăkăjtăni.Rózsă, băzsărózsă, në virâgozz,Të mëg, băbâm, në vârăkozz!

3. Hă të énrâm vârăkozol,Sohă mëg nem hâzăsodol!Gyënge văgy, băbâm, ă hâzăssâgră,Kis székën mész fël ă âgyră!

4. Kis székët ă năgy szék mellé,Úgy mész fël ăz ăsszony mellé.Dunyhă, dunyhă, dunyhă, de rëvid văgy,Të mëg, băbâm, de hosszi văgy!

Bácskertes, Nagyfejû Istvánné Balog Erzsébet (61) és Bujákné Nagyfejû Mária. Silling I.,

423

182. b

1. Dunyhă, dunyhă, dunyhă, csipkés dunyhă,Kilâcik ă lâbod ujjă!Sâros păpucs ăz âgy ălăt,Jăj, de régën nem lâttălăk!Dunyhă, dunyhă, dunyhă, csipkés dunyhă,Kilâcik ă lâbod ujjă!

2. Kis székët ă năgy szék mellé,Úgy bújok ăz ëreg mellé!Dunyhă, dunyhă, dunyhă, csipkés dunyhă,Kilâcik ă lâbod ujjă!

3. Lâbăd ujjân văn a kërëm,Lâbăd këzëtt mëg ăz ërëm.Dunyhă, dunyhă, dunyhă, csipkés dunyhă,Kilâcik ă lâbod ujjă!

Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (77, 80). Kiss L., 1969, Bodor A.–Bodor G., 1972.

A dalt a bõvült III–IV. refrénszerû sorral indítja, ebben hasonlít a 176–177. sz. dalok refrénnel kez-dett elõadására.

424

183.

2. Fekete szárú cserësnye,De szép állású mënyecske!De szeretném az állását!Ëgy éjjel velehállását!

3. Kéket nyílik az ibolya,Szerelmes nem lëszëk soha!Láncot tëszëk a szívemre,Mëgmutatom, bírok vele!

(Az öregek lassú csárdást jártak rája.)

Gombos, Bacskó Antalné Dinnyési Anna (57, 79). Kiss L., 1939, 1961.

Az énekes kiskorában édesanyjától tanulta.Heterometrikus, heteroritmikus dudanóta.Dallamtípus: Járdányi I. 88. (általános), rokon típus.

425

184.

426

2. Téli, nyári keresetëmÖsszetëszëm, mégsincs pénzëm!Jaj, istenëm, de szégyëllëm,Mind elmulattam a pénzëm!Húzd rá, cigány, tamburás!Mëgfizetem az árát!Még az éjjel mëgfizetem az árát!

Törökfalu, Gödér Mihály (63) hegedû, Pördi Ferenc (43) kontra, Balog György (40) bõgõ,Varró Imre (32) szaxofon, Pördi Zoltán (22) harmonika. Burány B., 1979.

Funkcióját nálunk nem ismerjük, de valószínûleg hajnali nóta, melyre reggel felé énekszóval tán-coltak a mulatságok végén. (Pesovár: 247. lap). Az észak-magyarországi megyékben menyasszony-porkoláskor is szokták énekelni (MNT III/A: 812., 813., 814.).Nagy terjedelmû dallam, hétsoros strófaszerkezete is rendhagyó. Az V–VI. dallamsor egymássalkvintviszonyban áll. Mûdal eredete sem kizárt.Dallamtípus: Járdányi-függelék: A hajnali csillag ragyog.

427

184. a

Esthajnali csillag ragyog,Én még a kocsmába vagyok.Jaj, istenëm, de szégyëllëm,Hogy rëggel köll hazamënnëm!Én ezt többet nem tëszëm,Hazamëgyëk, lëfekszëm!Kialuszom magamat szép csëndësën!

Gombos, Temonovics Józsefné Kozma Katalin (70). Bodor A.–Bodor G., 1972.

428

185.

2. Ha nem jár a farod rëzgõt,Add vissza ja százhúsz pëngõt!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

3. Az én uram vót a Balázs,Bajszára szállott a darázs.

Refr. Sej, haj, kend öreganyám,Szereti-e kendet még öregapám?

4. Házunk fëlëtt gólyafészëk,Az én uram mindig részëg!Refr. Ëj, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

5. Ëngëm szeress, në anyádat!Én csókolom mëg a szádat!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

6. Szerettelek sok ideig,Nyóc órától fél kilencig!Refr. Ëj, haj, leveles a gally,Szerettelek, rózsám, mëg ne csalj!

7. Azt gondolod, mindig így lësz,Hogy szeretõm soha nem lësz?Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

8. Mindënféle szeretõm vót,Csak még zsidó lëján nem vót!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

9. Ezétt vagyok ilyen kicsi:Sokat rázott ingëm a csacsi!Refr. Ëj, haj, leveles a gally,Szerettelek, rózsám, mëg ne csalj!

429

Hertelendyfalva, Biszak Anna (55). Király E., 1960.Felsõhegy, Márkus Mihály (91). Burány B., 1966.Mohol, Zélity Sándor (73, 74), Vlasity Károlyné Zélity Klára (52). Burány B., 1979, 1980.

Nagy népszerûségnek örvendõ plagális fríg hangnemû refrénes táncdal, elõtagja dudanóta, ennek rí-mes párversei kurjantóként is ismertek (1. vsz. pl. MNT III/A: 351–369.).Izometrikus alakban, rubato tempóban l. Járdányi I. 72. (székely, palóc). Heterometrikus, refrénes alakban a 19. század 80-as évei óta van róla írott adat. Refrénestül együttmég Boszniába is eljutott (talán az ott állomásozó magyar bakák révén). (Bartók: Népzenénk, 74. sz.)Dallamtípus: Kerényi 152.

430

185. a

1. Elõször is igyunk rája!Bulës Jóska* kontójára!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

2. Másodszor is igyunk rája!Felesége kontójára!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

3. Ház tetején gólyafészëk,Bulës Jóska mindig részëg.Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

4. Részëg hétfõn, részëg keddën,Részëg bizon egész hétën!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

5. Azt gondolod, hogy én bánom,Hogy tëtõled el köll válnom?Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

6. Ha nem szeretsz, éljél magad,Mint a juhászok szamara!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!


*Bules Jóska zentai birkásgazda, akinél éppen birkanyírás volt.

431

185. b

1. Erre gyere, amerre én,Úgy tudod mëg, hol lakom én!Mëgmutatom, hol lakom én!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ingëm igazán!

2. E’re gyere, ne mönj a’ra,Jobb út van e’re, mint a’ra!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

3. Faggyúgyërtyát égetëk én,Barna kislányt szeretëk én.Refr. Sëj, haj, göndör a babám,Szeret is az ingëm igazán!

4. Ëgy szöm kökény, két szöm kökény,Szõkét, barnát szeretök én!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

5. Engem szeress, ne anyádat,Én csókolom meg a szádat!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

6. Azt gondolod, hogy én bánom,Hogy tëtõled el köll válnom?Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

7. Mindënféle szeretõm vót,Csak még zsidó legény nem vót!Refr. Sej, haj, göndör a babám,Szeret is az ëngëm igazán!

Pacsér, Király Józsefné (64). Király E., 1957.Bajsa, Bajcsi Simonné Petrás Cecília (80). Borús S., 1960.Székelykeve, Bíró Ferenc (71). Kiss L., 1968.Szilágyi, Tarján Sándorné Mendei Erzsébet (59) és Buják Jánosné Bényei Ágnes (66). Kiss L., 1969.Törökkanizsa, Sós Mihályné Törköly Erzsébet (59, 60). Burány B., 1978, 1979.

Szövegei közül sok egy mûdalszerû dallammal szólal meg leggyakrabban (Járádányi-függelék:Faggyú gyertyát égetek én).

432

186.

2. Hijába vártam a rózsám,Nem is ugat már a kutyám.Refr. Hej, rózsa, rózsa, pünkösdi rózsa,Gyere haza, bazsarózsa!

3. Zöld a kökény, maj’ megkékül,Most vagyok szeretõ nélkül.Refr. Hej, rózsa, rózsa, gyönge viola,Gyere haza, bazsarózsa!

4. Üssön mëg, babám, a ménkû,Akkora, mint egy malomkõ!Refr. Hej, rózsa, rózsa, pünkösdi rózsa,Gyere haza, bazsarózsa!

5. Egyen meg a fene téged,Ameddig leér az inged!Refr. Hej, rózsa, rózsa, pünkösdi rózsa,Gyere haza, bazsarózsa!

Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (46, 51). Király E., 1974; Burány B., 1979.Völgyes, Pósa Vilmosné Kovács Magdolna (62). Bodor A., 1995.

Plagális, szó-végû, refrénes dallam. A 111 magyar népi táncdal (38. sz.) lassú csárdásként közli Tol-na megyébõl.Dallamtípus: Típuskatalógus IV 475 c.

433

186. a

1. Õsszel érik mëg a szilva,Ne járj énutánam sírva!Refr. Hej, rózsa, rózsa, pünkösdi rózsa,Gyere haza, tubarózsa!

2. Mert én büszke legény vagyok,Büszke leány után járok.Refr. Hej, rózsa, rózsa, pünkösdi rózsa,Gyere haza, tubarózsa!

3. Ez a kislány tehenet fej,Lába közé csöpög a tej.Refr. Hej, rózsa, rózsa, pünkösdi rózsa,Gyere haza, tubarózsa!

4. Ez a kislány tököt árul,Mëg is látszik a hasárul!Refr. Hej, rózsa, rózsa, pünkösdi rózsa,Gyere haza, tubarózsa!

Péterréve, asszonyok. Bodor A., 1995.

Ezek a szövegek is inkább mûdallamokon fordulnak elõ.

434

187.

Horgos, vegyes csoport zenekarral. Király E., 1962, Bodor A.–Burány B., 1972.

Sok helyen ma is kedvelt frisses. Dallama a dudanótákkal rokon, de már a hangszeres cifrázatok sokmûdalos fordulatot honosítottak meg benne. Második sorát a gyakorló népi muzsikusok gyakran fel-felé törik, így a dallam ereszkedõ jellegét is elmaszatolják.

435

188.

2. De sok esõ, de sok sár!Térgyig sáros a csizmám.Megérdemli a babám,Kijért sáros a csizmám!

3. De sok esõ, de sok sár!Térgyig sáros a szoknyám.Megérdemli a babám,Kijért sáros a szoknyám!

Királyhalom, Szabó Ferenc (79). Kiss L., 1944.

Hét szótagos dudanóta, utolsó sora mûdalos fordulatokkal bõvül. Ezeket most kihagytuk.

436

189.

1. a Kicsi még a mi lányunk,Nem járhatsz te minálunk!Mit keresõ minálunk?Majd ha mögnyõl a mi lányunk,Eljárhatsz már minálunk! (Ez olyan falusi…)Akkor járhatsz minálunk!

2. Mëgnyõt már a mi lányunk,de Eljárhat kend minálunk!Së nem kicsi, së nem nagy,Éppen hozzám való vagy!

3. Vékony dëszkakerítés,Benne ëgy dërék teremtés.Së nem kicsi, së nem nagy,Éppen hozzám való vagy!

4. Erre gyerünk, itt az út,Nyisd ki, kislány a kaput!Nyisd ki, kislány, elõttünk,Mert mi teérted jöttünk!

5. Ez a kislány eladó,Maj’ mögvöszi a zsidó!A zsidónak nem adjuk!Kézfogóját most tarcsuk!

6. Hej, csicsóka, csicsóka,Fészket rakott a csókaKisangyalom kertjébe,Fügefa tetejébe.

7. Vékony dëszkakerítés,Átlátszik az ölelés.sej, Ölelj, babám, kedvedre,Nem hányom a szömedre!

8. De sok esõ, de sok sár,De sok kislány megcsalt már!Ha még ez az ëgy megcsal,Megátkozom, hogy meghal!

9. Este van má, nyóc óra,Este van a faluba,Kislány áll a kapuba,Sárga cukrot ropogtat,Apró cukrot ropogtat,Ëngöm odacsalogat.

10. Legény áll a fa alatt,Sárga cukrot ropogtat.Sárga cukrot ropogtat,Engöm odacsalogat.

437

Bajmok, Farkas Mihályné Jandó Etel (70), Farkas Mihály (74). Volly I., 1963.Magyarszentmihály, Makán Katalin (65). Király E., 1966.Csóka, Kökény József (54). Kónya S., 1975.Csóka, Rapos Vilmosné Dupák Viktória (83). Kónya S., 1976.Csóka, Banka János (58). Kónya S., 1977.Satrinca, Birinyi Andrásné Német Anna (82). Bodor A.–Szemerédi M., 1992.Rábé, Molnár Márton (74). Bodor A.–Bodor G., 1997.Péterréve, Csaszni Imréné Földesi Katalin (79). Bodor A., 2000.

Izometrikus hét szótagos dudanóta. Nálunk leggyakoribb népdalszerûtlen fordulatokkal kibõvült ne-gyedik sorral, de ugyanakkor izoritmikus alakban is elõfordul, ha ritkábban is. (A mûdalos bõvülé-seket itt nem közöljük.) Dallamfordulataiban felbukkannak még hagyományba illõ, stílusos megol-dások is (pl. szép az 1. variáció). Mindenféle mulatságokon, így lakodalomban is gyakran éneklik.Elterjedése széles körû. Népszerûségét a 19. században 15 adat bizonyítja. Számon tartják cigány,horvát, román és szlovák variánsait is. Variáns: 190., 191., 220., 221.Dallamtípus: MNT X: 125. típus.

438

190.

2. Édes, kedves Katica,Hol hálunk az éccaka?Vagy nálatok, vagy nálunk,Ihajja, ahol helyet találunk.

3. Túll a Tiszán, BácskábaKészül a lány a bálba.Sárga cipõ a lábán,Icca, Tëca, úgy mëgy végig az utcán.

4. Túl a Tiszán, innen is,Verjen meg az Isten is!Téged, babám, engem is,Icca, Tëca, még aki fölnevelt is!

5. Krumplileves, cintányér,Ësz a fene a lányér!Ha ja lánynak baja lesz,Ëgy év múlva göndör hajú fija lesz!

6. Hát az ágyat mi lelte,Hogy így föl van keverve?– Cica játszott macával,Én mëg az én göndör hajú babámmal!

7. Mikor a lány gatyát mos,Akkor bizony nem álmos!Gondoskodik felõle:Hova lött a csingilingi belõle?

7. a Mikor ă lâny gătyât mos,Egész éjjel nem âlmos!Gondoskodik feléle:Hovă lëtt ă csingilingi beléle?

Kurjantás: Ăz én gătyâm tëlfăkérëg,Văn benne ëgy mozgó férëg.Ăki ăztăt mëgfoghăssă,Pëndël ălâ e’gyughăssă, ijhuhu!Bácskertes.

439

Fejértelep/Nagyszered, Búvári Sándor (27). Király E., 1957.Bácskertes, Péter Pálné Szurap Ilona (80). Bodor A.–Bodor G., 1972.Törökbecse, Fábián Istvánné Tandi Ilona (72). Burány B., 1975.Oroszlámos, Falusi István (62) és Kuglai István (65). Burány B., 1975.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (50). Burány B., 1978.

Negyedik sorában heterometrikussá bõvült strófa. Elsõ sorzárlata egyes változatokban a kvint (eb-ben a 220., 221. sz. karikázókhoz áll közelebb), többnyire azonban az oktáv. A bõvülések itt is gyak-ran igen mûdalosak. Itt egyik ritkább, de népdalszerû változatát mellékeljük.A 6. vsz.-ot vö. 192. b sz. 3–4. vsz. és 207. sz. 3. vsz.Variáns: 189., 191., 220., 221.Dallamtípus: MNT X: 125. típus.

440

191.

1. a – Édësanyám, mëghalok,Ha mëg nem házasodok!Refr. Rózsa levele, rózsa levele,Levelibe, haj, leveles a gally,Piros rózsa levele.Engem, rózsám, soha mëg ne csalj!

2. – Kedves fijam, në halj mëg,Inkább házasodjál mëg!Piros levele, rózsa levele,Rózsa levele, rózsa levele, Levelibe, haj, leveles a gally,Piros rózsa levele.Engem, rózsám, soha mëg ne csalj!

3. – Édësanyám, nem merëk,Mer’ azt mondják, hogy gyerëk!Piros levele, rózsa levele,Rózsa levele, rózsa levele, Levelibe, haj, leveles a gally,Piros rózsa levele.Engem, rózsám, soha mëg ne csalj!

4. – Kedves fijam, nem mondják,Csak jól fölkösd a gatyát!Csak jól kösd föl a gatyád!Piros levele, rózsa levele,Levelibe, haj, leveles a gally,Piros rózsa levele.Engem, rózsám, mëg ne csalj!

441

4. a – Kedves fiam, nem mondják!Vëdd el a bíró lányát!Refr. Rózsa levele, rózsa levele,Piros rózsa levele.

Piros, Rápóti János (62). Kiss L., 1943.Bajsa, Kollár István (70). Király E., 1959.Alsóittebe, Csüllög József (67). Kiss L., 1969.

A dallamtípus másik népszerû, heterometrikus ága, csak a refrénes forma bõvülése itt a III. dallam-sorban következik be. Kollár József apjától tanulta 1912-ben.A pirosi változatot lakodalomban éneklik.Közölve: MNT X: 825j. var. b (pirosi változat).Variáns: 189., 190., 220., 221.Dallamtípus: MNT X: 125. típus.

442

192.

2. Túl a Tiszán, BácskábaMëgy a kislány a bálba.Selyemcipõ ja lábán,Úgy megy végig az utcán.*Selyemcipõ ja lábán,Úgy megy végig az utcán.

3. Keskën deszkakeríttés,Átlátszik az ölelés.Ölelj, babám, kedvedre,Most ennek az ideje!*Ölelj, babám, kedvedre,Most ennek az ideje!


Hertelendyfalva, Varga Mihály (75). Király E., 1960.

443

Az al-dunaiak régebbi népszerû táncdallama, dudanóta. Dallama drm sávból lendül a magasba. Ro-kon népi párhuzama is van.Népszerûségébõl egy másik hét szótagos, mûdal eredetû tánc szorította ki, melyhez átpártolt szintevalamennyi szövege (l. a két dallamból álló 48. sz. 2. dallamát).Dallamtípus: Járdányi I. 215. (székely, mezõségi). Hangzó 7.

444

192. a

1. – Kerek udvar, kicsi ház,Barna kislány, micsinász?– Csinosíttom magamot,Várom a galambomot!

2. Igyunk ëgy kis pálinkát,Hadd rittyëgjën a bokánk!Az okosok, s a gazdákA jó bort mind mëgitták.

3. Adjon Isten minnyát mást,hogy Ne felejtsük el ëgymást!Szekerünknek kerekët,Pohárunknak fenekët!*Pohárunknak fenekët,Hadd ihassunk ëlëgët!

4. Ez a lábom, ez, ez, ez, Jobban járja, mint emez!Járd ki, lábom, járd ki most!Nem parancsol sënki most!

5. Jár’ ki, lábom, jár’ ki most,Nem parancsol sënki most!Ha parancsol valaki,s Fogd a lábát, s hanyítsd ki!*s Fogd az ajtót, taszítsd ki,s Hogy a nyaka törjék ki!

6. Édës kicsi kincsëcském,Mosd ki jaz én ingëcském!Mosd ki jaz én ingëcském,Hadd járjak én szépëcskén!

7. Vékony dëszkakerítés, Jaj, de csinos teremtés!Se nem kicsi, se nem nagy:Ëppen hëzzam való vagy!

Hertelendyfalva, Ömböli Mártonné Kis Mária (70). Kiss L., 1940.Hertelendyfalva, Illés Ambrusné Buta Mária (50). Kiss L., 1941.Hertelendyfalva, Kovács Júlia (80). Kiss L., 1966.Székelykeve, Biró Ferenc (71). Kiss L., 1968.Sándoregyháza, Bréti Lajosné Basa Anna (48), Vámos Józsefné Basa Viktória (48). Kiss L., 1969.

A sándoregyházai változat lemezen is hallható: VMND B 5. e


445

192. b

1. – Kicsin ablak, kicsin ház,Kisangyalom, micsinász?– Csinosítom magamot,Várom a galambomot!

1. a – Kerek udvar, kicsi ház,Kedves babám, micsinász?Barna kislány, micsinász?Benne, rózsám, micsinász?– Pirosíttom magamot,Várom a galambomot!

2. Az este ës itten volt,Kilenc almát hozott volt.Mind a kilenc piros volt,Jaj, Istenëm, de jó volt!

3. Az szépasszony mësszi lát,Vizétt kûdi jaz urát.Míg az ura vizét jár,Barna legény odajár.

4. – Édës uram, de jó kënd!De jó vizet hozott kënd!Mënjën el kënd máskor ës,Ûjön kicsit tovább ës!

5. Vékon dëszkakeríttés,Átlátszik az ölelés.Ölelj, babám, kedvedre,Nem hányom a szëmëdre!

6. Vékon cérna, köménmag,Jaj, de kevély legén vagy!Nem hëjába kevély vagy,Met te bizon szép ës vagy!

7. Fehér faszujkavirág,Ne járj hëzzám napvilág!Ne járj nálunk napvilág!Gyere hëzzám sötétbe,Gyere inkább sötétbe,Hadd üljek az ölödbe!

8. Ez a lábom, ez, ez, ez,Jobban járja, mint emez!Járd ki, lábom, járd ki most,Nem parancsol sënki most!*Ha parancsol valaki,Fogd a lábát, s hanyítsd ki!

9. Járd ki, lábom, járd ki most!Nem parancsol sënki most!s Ha parancsol valaki,s Fogd a lábát, s hanyítsd ki!

10. Ha mëguntál szeretni,Szabad mást ës keresni!Szeress ingëm, szeress mást,Hónapután keress mást!

Hertelendyfalva, Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (52). Kiss L., 1940.Hertelendyfalva, Eröss Istvánné Kovács Teréz (55, 56), Kerekes Lajosné Györfi Anna (56),

Varga Józsefné Kásler Mária (61). Kiss L., 1940, 1967, 1968.Sándoregyháza, Vámos Józsefné Basa Viktória (48). Kiss L., 1969.

A 192. b alatti szövegek mûdallamon fordulnak elõ. Lásd a 192. sz. alatt mondottakat.


446

193.

Kanak, vegyes csoport. Király E., 1965.

A bukovinaiak között igen népszerû dallam. Elsõ két sora ennek is a hét szótagos dudanótákkal ro-kon, utótagja pedig refrénszerûen bõvült.Lehet, hogy Kanakon is bukovinai származású székelyek énekelték.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Piros kancsó, piros bor.

447

193. a

1. Fejér faszujkavirág,Ne jõjj nálunk napvilág!Gyere nálunk, gyere nálunk sëtétbe,Hadd üjjek a, hadd üjjek az ölödbe!

l. a Nincsen pénzëm, de majd lësz,Majd, ha feleségëm lësz!Eladom a feleségëm párnáját,Még az éjjel mind mëgiszom az árát!

2. Fejér kancsó, piros bor,Minnyát rám kerül a sor!Iszom a bort, ölelëm a babámot,Seggbe rúgom ezt a kutya világot! Úgysem élëm kërësztül e világot!

2. a Piros kancsó, piros bor, Ritkán kerül rád a sor!Eladom a feleségëm szoknyáját,Még az éjjel elmulatom az árát!

2. b Piros kancsó, piros bor, Mindjárt rád kerül a sor!Iszom a bort, ölelem a babámat,Hogy ne tartson más szeretõt magának!

3. Akár iszom, akár nem,Mindig korhëly a nevem.Inkább iszom, inkább iszom hát, mint nem, Lëgyën igaz, lëgyen igaz a nevem!

4. Fejér faszujkavirág,Nem szült ingëm az anyám! Eladom az uramnak a gagyáját,Még az éjjel mind mëgiszom az árát!

5. Nékem olyan asszony kell:Ha beteg is, keljen fel!Keljen fel, és fõzze meg a vacsorát, Vacsorával várja haza az urát!

A dallam bukovinai szövegei közül még néhány.A bukovinaiak a harmadik paptánc, a csárdás alá is húzzák.

448

193. b

1. Lánykérõbe indultam,Fele útig jutottam. Fele útról megtértem, de megtértem,Lánykérõbe nem mentem, de nem mentem!

2. A padéi laposonLeesett a kalapom.Csókai lány, angyalom, de angyalom,Add föl az én kalapom, de kalapom!

3. Pintéréknél*, Padéjon,Macskát sütnek rostélyon.Úgy viszik át Mohojra, de Mohojra,A nagy lakodalomba, de csuhajla!

Csóka. Lackó I., 1987.

Mûdallamra énekelt szövegek.

* Valaki nevét mondják

449

194.

2. Ölelj, babám, kedvedre,Nem hányom a – libizáré labizom-hatatuli natutájl, tililili-Szemedre!

3. A bíróné két lánya,Kimentek a – libizáré labizom-hatatuli natutájl, tililili-Mezõre.

4. Hányják egymás szemére,Melyiknek van – libizáré labizom-hatatuli natutájl, tilililiSzebb szeme.

5. – Lám, az enyém fekete,Mer’ megnyalta – libizáré labizom-hatatuli natutájl, tililili– A kecske.

Bajsa, Ocsenás Károly. Király E., 1959.

Heterometrikus, belsõ refrénes, ún. libizáré-nóta. A Dunántúlon, Északon és az Alföldön elterjedt.Formája idegen eredetû (zömmel idegen dallamokkal is kerül elõ), de maga a dallam ötfokú, eresz-kedõ, így a magyar hagyomány törzstagja.Dallamtípus: MNT VII: 19. típus.

450

195.

Gombos, Bacskó Antalné Dinnyési Anna (57). Kiss L., 1939.

Hagyományos dallamgondolkodás és idegen mûdal együttesébõl létrejött képzõdmény. Mind par-lando-rubato, mind giusto tempóban elõfordul. A játékos szótagszám- és motivumismételgetéseknekés a kvintváltás fellazulásának valószínûleg a mûdalhatás az oka. A típus szintén három dialektus-területen fordul elõ (Dunántúl, Észak és Alföld), és szinte kizárólag ezzel a szöveggel éneklik. Ko-dály Háry János címû daljátéka révén közismert rubato tempójú dal.Variáns: 196.Dallamtípus: MNT VII: 18. típus.

451

195. a

Tiszán innen, Dunán túl,Ott sütik a kismalacot bükkfanyárson, fakanálon,Erdõ mellett, Tiszán túl,Csókot kérnek a legények a lánytól.*Erdõ mellett, Tiszán túl,Csókot kérnek a legények a lánytól.

Torontálvásárhely, Csáki Ferenc (74). Király E., 1960.

* A III–IV. dallamsorra.

452

196.


Az elõzõ dalok változata, de második fele más dallamokból sodródott ide.Közölve MNT VII: 61 j g. Variáns: 195.Dallamtípus: MNT VII: 18. típus.

453

197.

2. Fekete városba Fehér toron látszik,Látom a rózsámot, Más ölibe játszik! Látom a rózsámot, Más legénnye’ játszik.

3. Nem bánom, nem bánom, De mégis sajnálom, Hogy az én rózsámot Más ölibe látom!Hogy az én rózsámot Más ölibe látom!

Doroszló, Samu Istvánné Bártol Erzsébet (68). Kiss L., 1942.Gombos, Görög Ferencné Szobonya Apollónia (78). Kiss L., 1962.

Hat szótagos dudanóta. Rendhagyó hatsoros formája az utótag variált ismétlésébõl jött létre.

454

198.

Gombos, Bacskó Antalné Dinnyési Anna (59). Kiss L., 1941.

A régi öregek tudják. Gyors csárdás, a cigány ma is játssza. „Nagyon jó rá lippentyûzni!” Az ugor-ereszkedõ dallamok családjának tagja. Rendhagyó, háromsoros alak. Kodály vegyes karraés zenekarra írt Kállai kettõs címû szerzeményének zárórészében is szerepel.Dallamtípus: Járdányi I. 104. (általános, fõként északkeleti).

455

199.

1. a Csütörtökön virradóra,Megy a kislány a folyóra.Fehér lábát mossa, térdig szappanyozza,A folyóba.

2. Elvitte a víz a szappant,Utána küldték a kappant.Utána kûdte ja kappanyt.Míg a kappan úszik, a szappan elázikMíg a kappan szállott, a szappan elázottA folyóba.

3. Elmennék én tehozzátok,De szemetes a szobátok.Söpörd ki a házat, csókolom a szádatMinden este!

4. E’mënnék én tëhozzátok,De hamis a të kutyátok!Kösd mëg a kutyádat, csókolom a szádatMindën este!

Pacsér, Király Józsefné (64). Király E., 1957.Bácskossuthfalva (Ómoravica), Klézer János (69). Kiss L., 1969.Csóka, Gligor Jánosné Zsifkó Magdolna (70). Kónya S., 1980.Völgyes, asszonyok. Bodor A., 1995, Bodor A.–Németh I., 1997.

Szaffikus formájú, népszerû ugrós. A népi gyakorlatban sem variálódik lényegesen. Iskolai tandal-ként is ismert. Dallamtípus: Járdányi I. 92. (általános).

456

199. a

1. Csitërtëkën virrădóră,Mén ă kislâny ă folyóră.Kezit, lâbât mossă, térgyit szăppănozzăĂ folyóbă.

2. Elvitte ă víz ă szăpănyt,Utână kildte ă kăppănyt.Még ă kăppăny szâllot, ă szăppăny elâzotĂ folyóbă.

3. Elmënnék én tihozzâtok,Jăj, de mérges ă kutyâtok!Kësd mëg ă kutyădăt, csókolom ă szâdătMindën este!

Bácskertes, Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (62) és Buják Anna. Silling I.,

457

200.

1. a Közel vetëm a kendërëm a tanyáhó,Nem messze van a kendered a tanyámhoz,Mi köze van a pöndölnek a gatyáhó?Közeledik a pöndölöd a gatyámhoz.A pöndölöd széle a gatyámat érteEgész éjjel.

1. b Közel vetëm a kendërëm a tanyámhon,Mi köze van a legénynek a nagylányhon?A gatyája széle a pöndölöm érteSzombat este kiterítve.

2. Mikor möntünk, komámasszony, Monostorra,Mikó mëntünk, komámasszony a búcsúra,Hogyan kerût a ken’ csöcse a markomba?Hogyan kerût a ken keze a markomba?Talán nem is tudja ken’, mikó beletötte ken’Szombat este a kiskerbe?A sötétbe, a markomba?

2. a Mikor möntünk, komámasszony, Devecserbe,Hogyan került a ken’ csöcse a kezembe?Talán nem is tudja ken’, mikó beletötte ken’Szombat este a kiskerbe?Devecserbe a kezembe?

2. b Mikó möntünk, komámasszony, Monostorba,Mikó möntünk, komámasszony, Debrecönbe,Hogy kerût a kend csöcse az én markomba?Hová kerût a kend csöcse? A kezembe!Talán nem is tudja kend, mikó beletötte kendIhaj, tyuhaj a sütétbe?A kiskerbe a kezembe?

3. Mög ne mondja, komámasszony, az uramnak,Komámasszony*, mëg në mondja az uramnak,Hogy a tyúkom odaadtam a szomszédnak!**Hogy odadtam a tyúkomat a szomszédnak!Mert, ha azt mögmondja ke’, jaj lösz neköm, tudja ke’,Édös, kedves komámasszony!Komámasszony!

4. Komámasszony, gyûjjön kend le a pincébe,Ûjünk föl a hórdónak a tetejére!Fúrjunk egy kis lukacskát, igyunk ëgy kis borocskát,Komámasszony!

5. Ördög bújjon komámasszon bocskorába!Mijé’ ivott nálam nékû a kocsmába?Hogy a fene ëgye mëg, nem csal ëngëm többé mëg,Komámasszony!

Hódegyháza/Ada, Szenes József (50) és Szenes Józsefné Krasznai Etel (45). Bodor A.–Bodor G., 1975.Csóka, Kónya Mihály (61), Kökény József (54), Banka Mihály (63). Kónya S., 1975.Oromhegyes/Zenta, Széll Antal (46) és Széll Péter (48). Burány B., 1978.Törökfalu, Gödér Mihály (63) hegedû, Pördi Ferenc (43) kontra, Balog György (40) bõgõ,Varró Imre (32) szaxofon, Pördi Zoltán (22) harmonika. Burány B., 1979.

458

* Szomszédasszony** komámnak

Oromhegyes, Bicskei Mihályné Balázs Ida (63). Bodor A.–Tripolsky G., 1989.Tóthfalu, asszonyok. Bodor A., 1996.Szaján, Törköly Imréné Szirák Vera (88). Barsi T.–Bodor A.–Palatinus I., 1996.Törökkanizsa, Sós Mihályné Törköly Erzsébet (59, 75, 79). Burány B., 1977, Bodor A., 1993,

Bodor A.–Németh I., 1997.

Az Ó, mely sok hal terem a nagy Balatonba kezdetû közismert dunántúli dal nálunk elterjedt válto-zata. Ma is gyûjthetõ, csintalan szövegei miatt igen népszerû nóta. Hajdanán tánc lehetett.Kolomejka ritmusú, szaffikus strófaszerkezet, melynek utolsó rövid sorát a legtöbb változat iparko-dik meghosszabbítani (4 szótagról 8–12 szótagra – l. a következõ változatokat is). Bács-Bodrog me-gyében a szakácsasszonyok táncaként szerepel (MNT III/B: 180.).Variáns: 201., 202., 157., távolabbról.Dallamtípus: Járdányi I. 51. (dunántúli, szlavóniai).

459

460

200. a

1. Gyalog mentem, komámasszony, a vásárra,Gyalog mentem Komáromba a vásárra,Komámuram fölhívott a kocsijára.A két szürke ballagott, komámuram nyomkodottKomáromig.

2. Mikor mentünk, komámasszony, Komáromba,Hogyan kerût a kend csöcse a markomba?Talán nem is tudja kend, mikor beletette kend A markomba?

Magyarkanizsa, Losonc Istvánné Körmöci Borbála (66). Bodor A., 1995.

Népszínmû ízû szövegváltozat.

461

200. b

1. Köze’ vetëm a kendërëm a tanyáhó,Mi köze van a pöndölnek a gatyáhó?A pöndölöm széle a gatyádat érteSzombat este a sötétbe.

2. Szomszédasszon, hogy esëtt mëg tënnap este?Hogyan kerût a kend csöcse a kezembe?Tudom, nem is tudja ke’, mikó beletëtte ke’Szombat este a sötétbe!

3. Komámasszon, gyûjjön kend lë a pincébe,Ûjünk föl a boroshordó tetejére,Fúrjuk ki az ódalát, mëgisszuk a jó borát,Komámasszon!

4. Komámasszon, mëg në mondja az uramnak,Hogy e’hordtam a búzámat a zsidónak!Ha kérdëzi, mondja ke’, hogy a pocok hordta

e’,

Tóthfalu, Dér Vilmosné Takács Katalin (78). Bodor A., 2003.

462

201.

2. Akkor köll a vasat ütni, mikor tüzes!Minek ez a borosüveg, hogyha üres?Köll bele hordani, úgy löhet mulatni,Seje, huja, egész éjjel!

3. Közel lögyön a kendöröm a rokkádhoz!Közel lögyön a pöndölöm a gatyádhoz!A pöndölöm széle a gatyádat érje,Seje, huja, egész éjje’, mindig éjje’!

Torontáltorda, Füstös Ágnes (76). Király E., 1968.

Az elõzõ dallam változata, lásd az ott mondottakat. A rövid IV. sor itt 8–12 szótagosra nõtt.Variáns: 200., 202.Dallamtípus: Járdányi I. 51. (dunántúli, szlavóniai).

463

202.

1. a Komámasszony, meg ne mondja az uramnak,A kakasom odaadtam a szomszédnak!Mert, ha azt megmondja kend, akkor jaj lesz énnekem,Komámasszony!

2. Édes, kedves komámasszony, azt hallottam,Hogy éntõlem elszerette az uramat.Ej, ha ezt mëgtëtte kend, nagyon jó csináta kend,Komámasszony!

Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (50, 62). Burány B., 1978, Bodor A.–Burány B.–Németh I., 1990.

Ötfokú fordulatokban gazdag változat.Variáns: 200., 201.Dallamtípus: Járdányi I. 51. (dunántúli, szlavóniai).

464

203.

2. Ha beütöm süvegem tetejét,Úgy várom a förgeteg elejét.Szembenézek az idõ zajával,Mint a rózsám ölelõ karjával.

2. a Begyûröm a süvegem tetejét,Úgy várom a förgeteg elejét.Úgy várom el az idõt, a sorsom,Még az ég is beborul, beborul.

3. Azt mondják, hogy bort iszik a báró,De még többet a kocsmába járó!Bort ittam én világéletembe,Nem kap rozsdát a pénz a zsebëmbe!

Bácskossuthfalva (Ómoravica), Tóth Antal (60). Kiss L., 1967.Horgos, Seregi Bálint (72). Kiss L., 1969.Gombos, Tamaskó Antal (61). Bodor A.–Tripolsky G., 1972.

Csárdássá vált 10 szótagos ugrós tánc. Szinkópás végekkel tripódikus ugróstáncként a juhásznótákközött ismerjük (VMND II: 201–202. sz.). Sorvégi ritmuszárlata elnyújtásának révén tripódikusbóltetrapódikussá alakult (l. VMND I: 174. sz. is). Negyedes mozgásban, 11 szótagosra növekedett for-mában Dél-Bánátból került elõ (100. sz.). Ugor-ereszkedõ dallam, csak elõtagjának sorvégi zárlataiegy fokkal feljebb csúsztak, kvint-kvart szomszédság helyett szext-kvint magasságba.Variáns: 100. (negyedes mozgásban, 11 szótagos).Dallamtípus: Járdányi I. 106. (dél-dunántúli, alföldi).

465

466

204.

1. a Száraz kóró tavasszal virágzik,Az én rózsám õsszel házasodik.Én is elmék a lakodalmába,Majd elmék a víg lakodalmába,Mëgcsókolom võlegén korába.

2. Bogojai halastó, halastó,Belejestem kocsistú, lovastú.Kihúzom a kocsimat, lovamat,Még az éjjel lejiszom magamat!

2. a Kanizsaji halastó, halastó,Beleestem kocsistú, lovastú.Hej, Istenem, ki vesz ki, ki vesz ki?Várom, babám, ki vesz ki, ki vesz ki?Sajnál-e még engemet valaki?

3. A gombosi híd alatt, híd alatt,Lányok sütik a halat, a halat.Sejëmpapírba rakják, – ba rakják,A legénynek úgy adják, úgy adják.

4. Sárgadinnye virágzik, virágzik,Öreganyád cikádzik, cikádzik.Sárga zsinóros nadrágos nadrág,Mondtam má, hogy në vëdd rád, në vëdd rád!

5. Bárcsak ëngöm valaki, valakiHordó gyanánt fúrna ki, fúrna ki!Mögmondanám én neki, én neki:Nem mondanám én neki, én neki:Nagy a fúrú, vögye ki, vögye ki!

467

Gombos, Nemes Pál (30). Kiss L., 1939.Gombos, Loboda Jánosné Galambos Anna (65, 73), Kálóczi Imréné Tamaskó Éva (61). Kiss L., 1961, 1969.Völgyes, Szabó Józsefné Fejõs Verona (70). Burány B., 1977.Csóka, Kónya Mihály (67). Kónya S., 1981.Rábé, Molnár Márton (74). Bodor A., 1997.

Egyike legnépszerûbb hajdani táncdalainknak, nálunk, a Vajdaságban több mint 25 változatáról tu-dunk (az itt közölt 13 változaton kívül l. még VMND I: 101., 187., 188. és VMND II: 203., 204.).Fõleg a Dél-Alföldre jellemzõ típus (a Dél-Dunántúlról és Maros-Torda megyébõl van még kevésadat). Két 19. századi feljegyzése is ismert. Ritmikailag többarcú dallam, háromféle tempóban is elõ-került: parlando-rubato (VMND II: 204.), ugrós (204., 205., 206. sz.) és csárdás (207. sz.).Tripódikus, alapjában 10 szótagos ugrós tánc, mely a sorvégi szinkópák elnyújtásával tetrapódikussáválhat (ugyanúgy, mint a 203. sz. is). Negyedes mozgásban is elõfordul, mint lassú csárdás (208. sz.).Tánckapcsolatára utaló adatot csak Martin György említ: Ugrós tuss nóta, a régies ugrós tánctípus al-földi változata. „Motívumkincse már fejlettebb, ritmikailag és mozgásanyagában változatosabb, atánc és zenei egységek illeszkedése azonban még továbbra is alkalomszerû” (Martin, 1970: 53.).Ennek a változatnak fõzárlata általában a kis terc (b3), de lehet az alaphang is. A harmadik sorzár-lat lehet oktáv is.Közölve: MNT X: 778., 779., 792. (a gombosi változatok).Variáns: 205., 206., 207., 208.Dallamtípus: MNT X: 124. típus.

468

205.

2. Ezt a kislánt në vëdd el, në vëdd el,Mert nem gyõzöd mídërrel mëg festékkel!Mert nem gyõzöd festékkel vagy mídërrel!Ha nem gyõzöm mídërrel mëg festékkel,Ha nem gyõzöm festékkel vagy mídërrel!Maj’ mëggyõzöm áztatott kötélle’!

3. Kétkrajcáros kis bëgre, kis bëgre,Feküdj mellém Örzsike vagy Bözsike!Ha Dunáról fúj a szél, fúj a szél,Annál jobban feküdj mellém, bújj mellém!Annál jobban feküdj mellém, maj’ nem ér!

4. Ördög bújjon, babám, a të tüdõdbe!Mit válogatsz a szép szëgén legénybe?Të sëm voltál a mi falunk eleje,Ëgyën mëg a válogatós füttyfene!

5. János bácsi, në nagyon, në nagyon,Mert vacakul összeszidom, itthagyom!Nem voltam én válogatós sohasem,Szerettem a szép legént, ha lehetett!

6. Éjfél után hazajön a kocsmából:Feleségëm, kifelé a szobából!Egísz éjjel maj’ mëgfagyok az ólba,De bëmnënni nem merëk a szobába.

7. Kilenc gyerëk sír odabënt a házba,Keresi, hogy hova lëtt a mamája.Egísz éjje’ nem á’hatott a szája!Tátog, mint a szomszédasszony kácsája!

469

Oromhegyes, Bicskei Mihályné Balázs Ida (45, 63, 64). Tripolsky G., 1971, Bodor A.–Tripolsky G., 1989, Bodor A.–Németh I.–Tripolsky G., 1990.

Elsõ sora a változatok zömétõl és az elsõ gyûjtõalkalomtól eltérõen, a szeptim. Ez a késõbbi gyûj-tõalkalmakkor következetesen jelentkezett a kitágított terjedelem következményeként. A szótag-szám váltakozik 10 és 11 között. Szinkópás sorvégei néha megnyúlnak, nem következetes ugróstempo.Variáns: 204., 206., 207., 208.Dallamtípus: MNT X: 124. típus.

470

206.

2. Sárgarépa fehéret virágzik,Az én babám õsszel házasodik.Én is elmék a lakodalmába,Mögcsókolom võlegény korába.

3. Ej, Karáné, Karáné, Karáné,Gyere velem kurumplit kapálni!– Nem mögyök én kurumplit kapálni!Rossz a kapám, ki találja vágni!

Csóka, Gligor Jánosné Zsifkó Magdolna (66). Kónya S., 1976.

Ugrós. Érdekessége a tetrapódikussá toldott elõtag, de a játékos bõvülés nem állandó a versszakokfolyamán, az utótag pedig sohasem bõvül. A fõzárlat lehet az alaphang alatti szeptim is (b3 helyett)a bõvülés jelentkezésétõl függõen.Variáns: 204., 205., 208.Dallamtípus: MNT X: 124. típus.

471

207.

1. a A bajsai halastó, halastó,Belejestem kocsistú, lovastú.Vártam, babám, ki vesz ki, ki vesz ki?Lësz-ë hozzám olyan szíves valaki?

2. A szajányi híd alatt, híd alatt,Lányok sütik a halat, a halat.Fehér tányérba rakják, -ba rakják,A legénynek úgy adják, úgy adják.

2. a A bajsai híd alatt, híd alatt,Az én babám rozmaringot arat.Én vagyok a rozmaring szëdõje,Barna legény igaz szeretõje.

3. Cica játszik macával, macával,Én mög játszok a kedves babámmal!Cica fogott egeret, egeret,Játszott vele eleget, eleget!

* Szögedi

472

Bajsa, Búza Viktor (65). Bégel A., 1959.Csóka, Molnár Józsefné Szabó Julianna (61). Kónya S., 1977.Szaján, Gyenge Pálné Sós Matild (52). Bodor A., 1996.

Ugróstánc jellegét elvesztette a megnyúlt szinkópás sorvégek miatt. A fõzárlat itt is lehet az alap-hang (b3 helyett), a harmadik sor zárlata is változó, alaphang és oktáv között.A 3. vsz.-ot vö. 190. sz. 6. vsz. és 192. b sz. 3–4. vsz.Variáns: 205., 204., 206., 208.Dallamtípus: MNT X: 124. típus.

473

208.

2. Ha valaki kivënne, kivënne,Énbelõlem hírës mënyecske lënne!Nem bánnám, ha mindënnap is mëgverne,Csak a nevem új mënyecske lëhetne!

3. Ördög bújjon, babám, a hájadba!Mit válogatsz a szegény lányokba?Te sem vagy a legények eleje,Egyen meg a válogatós fittyfene!

* igaz szívû

474

Bácsfeketehegy, Bordás József (69). Király E., 1957.Topolya, Csõkéné Farkas Erzsébet (57). Borús R., 1976.

Negyed értékekben mozgó csárdás, szótagszáma 10–11 között váltakozik. A fõzárlat itt is lehet tercvagy az alaphang.A 2. vsz.-ot vö. 101. sz. 2. vsz.Variáns: 204., 205., 206., 207.Dallamtípus: MNT X: 124. típus.

475

208. a

1. Kék ibolya, búnak hajtja a fejét,Ha az égbõl nem locsolják a tövét.Szállj lë, harmat, kék ibolya tövére,Mos’ tanátam egy igaz szeretõre!

1. a Kék ibolya búnak hajcsa a fejét,Nincsen, aki mëgöntözze (a) gyökerét.Nincsen, aki mëgöntözze a tövét.Szájj lë, harmat (a) kék ibolya tövére,Most akadtam ëgy igaz szeretõre!Mos’ találtam egy igaz szeretõre!

2. Kék ibolya, ha leszakajtanálak?Mit szólnál, të babám, ha jelhagynálak?– Asz mondanám: verjen mëg a Teremtõ!– Aszondanám: verjën mëg a jégessõ!Sosë voltál igaz szívû szeretõ!

3. Kútágasra körösztbe szállt a rigó,Valamennyi szépasszony van, ëgy së jó!A szemébe hízelëg az urának,Háta mögött szeretõt tart magának.

4. A moholi* halastó, halastó,Belejestem kocsistú, lovastú.Jaj, Istenem, ki vesz ki, de ki vesz ki?Sajnál-e még engemet majd valaki?Sajnál-e majd engemet még valaki?

Csóka, Banka Mihályné Hecskó Erzsébet (64). Kónya S., 1977.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (47, 50, 62). Burány B., 1975, 1978,

Bodor A.–Burány B.–Németh I., 1990.

* A szegedi (1978-ban)

476

209.

1. a Kék ibolya, ha lëszakajtanálak?Mit szóllanál, rózsám, ha jelhagynálak?– Asz szóllanám: verjön mög a Teremtõ!Sosë voltál igaz szívû szeretõ!

2. Kék ibolya búnak hajcsa a fejét,Mer’ a harmat nem locsolja a tövét.Szájj le, harmat (a) kék ibolya tövére!Most találtam igaz, hû szeretõre!

3. Cifra szûröm fölakasztom a szögre,Nem vagyok én a legényök eleje.Sem eleje, sem az alja nem vagyok!Kit igazán szerettem, az elhagyott.

4. Jaj, de nehéz kõbõl vizet facsarni!Jaj, de nehéz szép szeretõt tartani!Mer a szépet más is tudja szeretni.Mëg köll az én bús szívemnek repedni!

5. Kiskertëmbe kivirított az epër,De sëmmire való lëjányt szeretëk!Nem bánom én, ha sëmmire való jës!Sëmmire való vagyok én magam ës!

6. Kis paprika, nagy paprika, de jerõs!Ez a kislán éntûlem lött viselõs.Úgy köll néki, mé’ nem vigyáz magára!Mé’ fekszik le a legénnyel az ágyba?

477

Hertelendyfalva, Biszak Anna (56). Király E., 1962.Torontáltorda, Füstös Ágnes (76). Király E., 1968.Karácsonyfalva (Bikács), Tápainé Mészáros Kis Katalin (75). Burány B., 1978.Hódegyháza/Karácsonyfalva, Pégli Lajosné Urbán Anna (69). Burány B., 1978.

Egyenletesen elterjedt táncdallam. Népszerûségét öt 19. századi feljegyzés tanúsítja. Szlovák és hor-vát párhuzamairól is tudunk. Nálunk is kedvelt különféle szövegekkel (VMND I: 19., 55., 170.,171., 184., 200., VMND II: 150.).Variáns: 72., 106.Dallamtípus: MNT VIII: 49. típus.

478

210.

2. Víg a násznép, víg a lakodalom,Pattan a húr, mëgáll a cimbalom.a Mënyasszony is olyan vígan rakja,Mëghasad a prímás szíve rajta!

3. Háromat tojt a fekete lili,Majd hazamék, mikor nékem illik!Úgy sincs, babám, aki mellém fekszik!Majd hazamék, mikor nekem teccik!

4. Háromat tojt a fekete kánya,Ëngëm szeret a ken’ barna lánya.Akármilyen szëgény legény vagyok,A ken’ lánya szeretõje vagyok!

5. Esik esõ az árpatarlóra,Gyere, babám, ültess föl a lóra!Gyönge vagyok, nem birok fölülni,Kis pej lovam nem akar fölvënni.


A szerb beæarac dallama alakult át nagyjából magyar hagyományba illõvé. Ez az egyetlen, bartókiértelemben vett kölcsönhatás, amit szerb és magyar népdalok között nyilvántartunk. A két nép dal-lamgondolkodását annyira eltérõ szabályok irányítják, hogy köztük szerves kapcsolat szinte nem isjöhet létre. A magyar népdalok általában négysoros rímes strófákban szólnak, minden szövegsornakmegvan a maga dallamsora. A dallam- és szövegstrófa azonos. A szerb népdalok java része rímte-

len, astrofikus: egyetlen sorból álló szöveg, amit énekelve különféle eljárásokkal heterometrikusdallamstrófán szólaltatnak meg. A dallam- és szövegstrófa két különbözõ fogalom. A rímes párverssoronként megfelelõ saját dallammal, amilyen a beæarac is, már újabb fejlemény a szerb népkölté-szetben. Megkönnyíti a találkozást, hogy a 10 szótagos verssorok hármas tagolásúak (4+4+2), amia magyaroknál is ismert szerkezet (ún. „Petõfi 10-es”, kötetünkben is sok példáját találjuk, javarésztaugmentált, negyedes ritmusban, l. a szótagszámmutatót). A magyar beæaracok négysoros dallam-strófája voltaképpen variált kétsorosságot takar (ABCB formát). Két- és háromsoros alakban is elõ-fordul (212., 212. a), mint ahogy a szerbeknél is felbukkan négysorosan, különösen a szerb nyelv-terület északi sávjában. Legszembeötlõbb a hangnemi és hangterjedelmi különbség a szerb és ma-gyar beæaracok között. A szerbek zömmel dúr jellegû dallamai mûzenei fogalmak szerint a hangsormásodik fokán zárnak, kvint és szext terjedelmûek. A magyarok moll jellegûek, terjedelmük tágulszeptimig vagy oktávig. A dallamjárás azonban a különbségek ellenére is felismerhetõ.A kölcsönhatás érdekessége, hogy a szerb „új stílus” és a magyar „régi stílus” között jött létre. Funkciója ismeretlen. Tréfás, vaskos szövegek hordozója, valószínûleg mars és mulató.Variáns: 211., 212.

479

480

211.

1. a Ejnye, rózsám, mit dünnyög a szúnyog?Még az éjjel dunnád alá bújok!Hogyha pedig dunnád alá bújok,Bizonyosan ott is lányt csinálok!

2. Hallod, babám, mit dünnyög a szúnyog?Még az éjjel dunnád alá bújok!Hallod, babám, mit fecseg a fecske?Szép kislányból van a szép mënyecske.

2. a Hallod, babám, mit csipog a fecske?Barna lányból lössz a szép mönyecske!Hallod, babám, mit dunnyog a szúnyog?Még az éjjel dunnád alá bújok!

3. – Csiga-biga, nyújtsd ki szarvacskádat!Gyere, kislán, rántsd föl a szoknyádat!Të mëg, asszony, húzd föl a szoknyádat!Én is letolom a rojt-gatyámat,Én is lëtolom a kis gatyámat,Beléd nyomom a csiga-bugámat!Tëgyük össze a csiga-bugánkat!

4. Háromat tojt a fekete kánya,Ëngëm szeret a kend barna lánya!Akármilyen részëgës is vagyok,A kend lánya szeretõje vagyok!

4. a Háromat tojt a fekete kánya,Engem szeret a ken’ barna lánya!Ha szeret is, nem szeret hijába,Jövõ õszre én lëszëk a párja!

4. b Háromat tojt a fekete kánya, Ëngëm szeret a ken’ barna lánya!Mentõl többet tojik az a kánya,Anná’ jobban szeret a ken’ lánya!

4. c Háromat tojt a fekete kánya,Engem szeret a kend barna lánya!Háromat tojt a fekete liba,Engem szeret a kend barna fija!

5. Háromat tojt a kis lajbis héjja,Ëngëm szeret a ken’ barna fija!Mentõl többet tojik az a héjja,Anná’ jobban szeret a ken’ fija!

6. Háromat tojt a fekete kánya,Húzzon öregapád a monyára!Háromat tojt a fekete kánya,Húzzon öregapád a monyára!

7. Csütörtökön szaladtam a sáson,Vadlibát tanátam a tojáson.Ha tiszta lesz, a zsebembe rakom,Hazaviszem, megfõzi az anyám.*

8. Még azt mondják, nincsen padom,széköm?

A bárónak sincs különb, mint néköm!Mer az ënyim gyíkínybõl van fonva,A báróé mög fából faragva.

9. Még azt mondják, nincsen feleségöm?A bárónak sincs különb, mint néköm!Mer az ënyim alacsony és barna,A bárójé ëgy nagy büdös cajha.

10. Elveszett a pipadohányacskó,A szurkáló, meg a kohatapló.– Gyere vissza, édes dohányacskó!Mëglásd, jobban vigyázok rád máskó!

11. Szombat este taligára ültünk,Egész éjjel azon lõdörögtünk.Kerestük a pipadohányacskót,A szurkálót, meg a kohataplót.

12. Ördögök is biciklire ültek,Egész éjjel azon jöttek-mëntek.Jöttek-mëntek, járták a bolondját,Én nem tudom, mások csak úgy mondják.

13. Húzd rá, cigány, délig, délig, délig,A nagyuccán végig, végig, végig!Hagy ájjon ki az a hírës dáma!Aki nem az, ne vegye magára!

14. Esik esõ az árpatarlóra,Gyere, babám, ültess föl a lóra!Kicsi vagyok, nem birok fölûni,Ez a rossz ló nem akar mögállni!

481

* Szándékos rímtelenség. Valószínûleg: galambom** Gyere, kislány (szerbül)

*** Gyenge (szerbül)

14. a Pada kiša az árpatallóra,– Hajdë, cúra**, ûtess föl a lóra!Szlabo*** vagyok, nem tudok fölûni,Dobra konja nem akar fölvënni.

482

Bácsfeketehegy, Bordás József (69). Király E., 1957.Csóka, Banka János (45). Burány B., 1965.Csóka, Banka Mihály (63), Kónya Mihály (61). Kónya S., 1975.Csóka, Berta Mihály (69). Kónya S., 1976.Hódegyháza, Martonosi Ferencné Vastag Vera (73). Kónya S., 1976.Mohol, Gyarmat György (65). Burány B., 1978.Törökfalu/Zenta, Nagy Mátyásné Letenai Rozália (51). Burány B., 1979.Törökfalu, Gödér Mihály (63) hegedû, Pördi Ferenc (43) kontra, ének,

Balog György (40) bõgõ, Varró Imre (32) szaxofon, Pördi Zoltán (22) harmonika. Burány B., 1979.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (51). Burány B., 1979.Völgyes, Csipak Jánosné Törtelyi Erzsébet (64). Varga A., 1992.

Beæarac dallam ez is, az elõzõ változata. Az elsõ és harmadik sor zárlatai változékonyak, a variáci-ók küszködnek az idegen dallam meghonosításával, még pentaton fordulat is felbukkan bennük (pl.5. a eltérés).Utolsó versszaka makaronikus (tréfás szerb–magyar szövegkeverék).A 10–11. vsz.-ot vö. 84. sz.Variáns: 210., 212.

483

212.

2. Ja sam mala***, nem birok fölûni,Kis pej lovam neæe da me primi.****Kis pej lovam neæe da me primi.****

Ürög, Gál Mihály (25). Király E., 1964.

A dallam háromsoros alakja makaronikus szöveggel.Variáns: 210., 211.

* Esik esõ (szerbül)** Gyere, kislány (szerbül)

*** Kicsi vagyok (szerbül)**** nem akar fölvenni (szerbül)

484

212. a

1. Pada kiša* az árpatallóra,– Gyere, babám, popni me** ja lóra!

2. Pijan*** vagyok, nem birok fölûni.Kis pej lovam neæe da me primi.****

3. Hallod, kislány, mit dünnyög a szúnyog?Még az éjjel dunnád alá bújok!

Ürög, Urbán József (64). Király E., 1964.Zenta, Kelemen András (83). Burány B., 1978.

Kétsoros alak, makaronikus szöveggel.

* Esik esõ (szerbül)** ültess fel (szerbül)

*** Részeg (szerbül)**** nem akar fölvenni (szerbül)

485

Kurjantások

212. b

– Körû fodros a kötõm, Násznagyúr a szeretõm!Felsõhegy, Csantavér, Völgyes

– Ma van kedvem, hónap nem lësz, Mer az uram is itthun lësz!

Felsõhegy, Csantavér

– Az a legíny, aki dobog, Akinek a farka mozog!

Felsõhegy, Csantavér

– Aranyóra a farom, Úgy jár, ahogy akarom!

Felsõhegy

– Görögdinnye a farom, Úgy jár, ahogy akarom!

Doroszló

– Azt hallottam a primástú, Jó a pina fogfájásrú!

Magyarkanizsa

– Hallottam a nagybõgõsrû: Jó a töke köhögésrû.

Völgyes

– Ez a lábom, ez, ez, ez, Jobban járja, mint emez!

Maradék

– Kicsi nékem ez a ház, Kirúgom az oldalát!

Csantavér


486

Karikázók

213.

2. – Azt gondolod, bánom, rózsám? Nem biz én,– Azt gondolod, hogy én bánom? Nem biz én,Hogy tëtõled mëg köll válnom az idén?Mëgkerülöm Kisbogoját, elég nagy.Vagyok olyan lëjány, mint të legény vagy!

3. Könnyû nékëm ëgy almát kettévágni,Könnyû nékëm a babámtól elválni.Forgatom az ujjamon a gyûrûmet,Visszavëszëm a régi szeretõmet.

4. Kiskertëmbe három cserép muskátli,Odajárnak a legényëk nótázni,De nem azér a muskátli virágér:Édësanyám kökényszëmû lányáér.

5. – Ágas-bogas szëdërinda, csipkefa,Amit adtam jegybegyûrût, add vissza!– Én a gyûrût többet vissza nem adom,Inkább rozsdásodjon mëg az ujjamon!

6. Három csillag van az égën ëgy sorba,Három szeretõm van nékëm ëgyforma.Ëgyik szõke, a másik mëg szép barna,A harmadik szívem szomorítója.

7. Árpacipó nem pirítani való,Ez a kislány nem férhöz adni való!Gyerünk, pajtás, kérdëzzük mëg az anyját,Van-ë kedve férhöz adni a lányát?

* Maj’, ha tudom, hogy a babám otthun lëssz! (1961-ben)

487

Gombos, Kálóczi Imréné Tamaskó Éva (30), Nemes Gáspár (63) és Nemes Gáspárné Vincze Katalin (59), Pékány Istvánné Kálóczi Éva (76). Kiss L., 1938, 1939, 1961.

Gombos, Schmidt Józsefné Nemes Kató (20), Bacskó Károlyné Kálóczi Margit (37). Kiss L., 1939, 1961.

Gombosi tüsköm tánc. Az alföldi dialektus jellemzõ nagy típusa, legtöbb képviselõje Csongrád me-gyébõl származik. Nálunk viszonylag kevés adat került elõ: Gombosról, Moholról, Csókáról ésTörökkanizsáról (VMND I: 126.).A dallamváltozat ilyen formában csak Gombosról ismert. Dallamtípus: MNT VI: 14. típus.

488

214.

2. Túlsó soron esik az essõ,Në mënj arra, kislány, elesõ!Elsárzod a piros cipellõd,Mëgver érte régi szeretõd!

Doroszló, Radics Józsefné Szûcs Mária (78). Kiss L., 1968.

Doroszlói csiraj tánc. Egyenletesen elterjedt, népszerû kvintváltó táncdallam, melynek a 19. század-ból 12 feljegyzése maradt ránk. A szlovákoktól 6 publikált változata ismert.Lemezen is hallható: VMND A 4. cVariáns: 215., 216.Dallamtípus: MNT VIII: 51. típus.

489

214. a

1. Csira Maris, tudom a neved,Érted lëttem halálos beteg!Vëdd lë rólam csalfa szëmedet!Vesd rám, rózsám, csalfa szëmedet!Úgyis tudják, igazán szeretsz.Úgy tudják, hogy igazán szeretsz!

2. Túlsó soron esik a dara,Në mënj a’ra, Gubëra Vëra!Sáros lësz a sárga cipellõd,Mëgver érte régi szeretõd!

3. Túlsó soron esik az esõ,Nënj a’ra, kislány, elesõ!Sáros lësz a sárga cipellõd,Mëgver érte régi szeretõd!

Doroszló, asszonyok, Zámbó Jánosné Babos Júlia (68). Bodor A.–Burány B., 1972, Bodor A.–Német I.–Wilhelm J., 2000.

Doroszlói csiraj tánc.

490

214. b

1. Túlsó soron esik az esõ,Në mënj arra, rózsám, elesõ!Sáros lëssz a sárga cipellõd,Besározod (a) sárga cipellõt,Mëgver érte (a) régi szeretõd!

2. Túlsó soron esik a dara,Në mënj arra, Gubëra Vëra!Ha arra mész, Gubëra Vëra,Istenuccsë, mëgüt a guta!

3. Túlsó soron nyílik a rózsa,Jaj, de nagyon érzik a szaga!Mennél jobban rázzák az ágát,Annál jobban érzik a szagát.

Gombos, Nemes Gáspárné Vince Katalin (59), Loboda Jánosné Galambos Anna (65), négy asszony. Kiss L., 1939, 1961, 1969.

Gombosi tüsköm-tánc.

491

214. c

1. Túlsó soron esik az essé,Ne mënj â’ra, kislány, elesé!Besározod a fehér szoknyád,Megver érte az édesanyád!

1. a Túsó soron esik az esõ,Ne mënj â’ra, rózsâm, lëesõ!Besárzod a piros cipellõd,Megver érte az édes szülõd!

2. Túlsó soron văn ă mi hâzunk,Ăbbă văn szép elădó lânyunk.Esztendére lësz ăz elădó,Ki mëgvëszi, ănnăk lësz ă jó!

2. a Túlsó felin văn ă mi hâzunk,Văn nëkünk két elădó lânyunk.Esztendére lësz ăz elădó,Ki mëgvëszi, ănnăk lësz ă jó!

3. Túlsó soron esik ă dără,Kupuszinân esik ã dãrã,Ne mënj â’ră, Gubëră Vëră!Ne mënj â’ră, Gubëră Vëră,Elhărăpjă lâbăd ă kutyă!

4. Kupuszinân mëgy ăz ărătâs,Bărnă Pistă ăz elsõ kăszâs.Julis néni ă mărokverõ,Csërvënkovics ă kévekëté.

5. Nem messze van ide Topolya,Sárga kocsin megyünk el oda.Sárga kocsi, réz a tengelye,Szeretõmnek Julcsa a neve.

Bezdán/Balatonalmási, Balla Ferenc (49). Gábor J., 1956.Bácskertes, Péter Molnár Mária (65). Silling I., 1981.Bácskertes, Nagyfejû Istvánné Balog Erzsébet (61). Silling I.,1 9 8 2 .Bácskertes, Guzsvány Mihályné Jánosi Verona (65). Bodor A.–Németh I.–Silling I., 2000.

492

215.

1. a Túlsó soron esik az esõ,Ne menj a’ra, kislány, elesõ!Ne menj a’ra, rózsám, elesõ!Besározod fehér tunikád,Sáros lesz a kicsi tunikád,Ha hazamész, mögver az anyád!Megver érte az édesanyád!

1. b Túsó soron esik az esõ, Ne menj arra, rózsám, elesõ!Ne menj arra, mert majd elesõ!Besározod sárga cipellõd,Megver érte barna szeretõd!

1. c Túsó soron esik az essõ,Në mënj ára, Maris, elesõ!Bësározod (a) sárga cipellõd,Mëgver érte (a) régi szeretõd!

2. Túsó soron esik a dara,Në mënj ára, Gubëra Vëra!Bësározod (a) sárga cipellõd,Mëgver érte (a) régi szeretõd!

2. a Túlsó soron esik a dara,Ne mënj árra, Gutëra Vëra!Ne mënj árra, Gutëra Vëra!Mert mëgüt maj’ tégëd a guta!Maj’ mëglátod, mëgüt a guta!

3. Túsó soron van a mi házunk,Nincsen nékünk eladó lányunk.Esztendõre lësz az eladó,Rajta is van mán a foglaló.

493

4. Túlsó soron nyílik a rózsa,Jaj, de nagyon érzik a szaga!Mennél jobban rázzák az ágát,Annál jobban érzik a szagát.

Pacsér, Király Józsefné (64). Király E., 1957.Csantavér, Blinka Ilona (24). Király E., 1960.Felsõhegy, Nagy György István (62). Bodor A.–Burány B.–Olsvai I., 1972.Horgos, csoport tánccal tamburazenekar mellé. Bodor A.–Burány B., 1972.Bácsfeketehegy, Orvos János (51). Burány B., 1973.Csóka, Kónya Mihály (64) és Kónya Mihályné Banka Julianna (63). Kónya S., 1978.Törökfalu/Zenta, Nagy Mátyásné Letenai Rozália (51). Burány B., 1979.Völgyes, Tóth Gézáné Mélykúti Anna (69). Bodor A., 1995.Völgyes/Tóthfalu, György Imre (69) hegedûs, Ladóczki János (60) tamburakontra. Bodor A., 1997.

Ugrós tánc. Iskolai tandalok között is szerepelt. Talán ezért is tartják sokfelé „gyerekes, csip-csup”nótának. Variáns: 214., 216.Dallamtípus: MNT VIII: 51. típus.

494

216.

495

1. a Túlsó soron, a Kilsõ sor, belsõ sor!Túlsó soron esik a dara,Në mënj a’ra, Gubëra Vëra!Ha a’ra mész, Gubëra Vëra,Maj’ mëglátod, mëgüt a guta!

1. b Tulsó sor, innentsõ sor!Túlsó soron esik a dara,Në mënj a’ra, Gubëra Vëra!Besározod a fehér szoknyád,Mëgver érte jaz édesanyád!

2. Túlsó sor, kilsõ sor!Belsõ soron esik az essõ,Ne menj a’ra, kislány, elesõ!Ne menj a’ra, Ilus, elesõ!Besározod (a) picike cipõd,Megver érte (ja) régi szeretõd!

3. Egy kislány, Szép kislány van a világon,Nem eladó még a mi lányunk!Esztendõre lësz az eladó,Van már rajta dupla foglaló.

Bácsfeketehegy, Orvos Kis Jánosné (64), Bordás József (69). Király E., 1957.Csóka, Keszég István (68). Kónya S., 1978.Törökfalu, Gödér Mihály (63) hegedû, Pördi Ferenc (43) kontra, Balog György (40) bõgõ,

Varró Imre (32) szaxofon, Pördi Zoltán (22) harmonika. Burány B., 1979.Rábé, Sziveri Mária (74). Varga A., 1993.

Különbözõ tréfás „nekifutással” megtoldott változatatok.Variáns: 214., 215.Dallamtípus: MNT VIII: 51. típus.

496

217.

1. a Erre gyere, amerre jén!Maj’ meglátod, hun lakok én.Fehér gyërtyát égetek én,Barna legényt szeretek én.Barna kislányt szeretek én.

2. Bár szeretne, bár elvënne!Bár piros cipellõt vënne!Arany csattot, tizënkettõt,Három aranyos keszkenõt.

3. Árokparton kácsatojás,Ez a kislány de pántlikás!Illik neki, mer’ van neki!Szeretõje vëtte neki!

3. a Árok partján kácsatojás,Ez a kislány, jaj, de ruhás!Ruhás lehet, mer’ van neki,Illik nëki, mer’ van nëki,Édesanyja vette neki!Szeretõje vëtte nëki.

4. Annyi a lány, mint a csillag.Csoportba jár, mint a galamb.Mëgrözzentik, széjjelszalad,A csoportba ëgy sëm marad.

5. Esik essõ mëg a dara,Fázik a kisasszony fara.Ahol fázik, bëtakarja,Ahol viszket, mëgvakarja.

497

6. Erdõ, erdõ, de magas vagy!Kisangyalom, de messze vagy!Ha jaz erdõt kivágatnám,Kisangyalom mëgláthatnám!

Gombos, Nemes Gáspár (63). Kiss L., 1939.Gombos, Bacskó Antalné Dinnyési Anna (57, 79). Kiss L., 1939, 1961.Gombos, Loboda Jánosné Galambos Anna (65), Pékány Istvánné Kálóczi Éva (66),

Suhajda József (72). Kiss L., 1961.Mohol, Vlasity Károlyné Zélity Klára (50, 62). Burány B., 1978, Bodor A., 1990,

Bodor A.–Burány B.–Németh I., 1990.

Ötfokú kvintváltó táncdallam. Viszonylag kevés változatát gyûjtötték, de elég széles területen. Leg-több adat a bácskai Duna mentérõl és Bukovinából származik A bácskai Duna mentén karikázó. Amoholi adat talán revival (tandal?). Funkciója ismeretlen.Közölve: MNT VIII: 1066–1074., 1075–1076. (Gombos, Doroszló, ill. Al-Duna)Variáns: 218., 219.Dallamtípus: MNT VIII: 61. típus.

498

218.

2. Irígyejim sokan vannak,Mint a kutyák, úgy ugatnak!Hagyunk nekik víg napokat,Hagy ugassák ki magukat!

3. Annyi ja lány, mint a csillag!Csoportba jár, mint a galamb.Mëgrözzentik, széjjelszalad,A csoportba jëgy së marad.

4. Er’e gyere, amer’e én!Majd mëgtudod, hol lakok én.Vijaszgyërtyát égetök én,Faggyúgyertyát égetëk én,Barna kislányt szeretök én!Barna legént szeretëk én.

5. Bár szeretne, bár elvënne!Bár piros cipellõt vënne!Piros cipõt, tizënkettõt,Három aranyos keszkenyõt!

499

Gombos, Ujj Józsefné Mészáros Anna (47), Görög Ferencné Szobonya Apollónia (77), négy asszony. Kiss L., 1961, 1968.

Doroszló, Diósi Mártonné Kámán Katalin (89). Kiss L., 1968.

Karikázó. „Dúr” jellegû változat.Variáns: 217., 219.Dallamtípus: MNT VIII: 61. típus.

500

219.

2. Úgy szeretëm az öregët,Mint az ökör a törekët.Ha feléjem tántorodik,Velem ëgyet háborodik.

3. Úgy fekszëk az öreg mellé,Úgy fekszëk az uram mellé,Mint káposztáshordó mellé,Ha feléjem kondorodik,Velem ëgyet háborodik.

Hertelendyfalva, Ömböli Mártonné Kis Mária (70). Kiss L., 1940.Hertelendyfalva, Kerekes Andrásné Kuruc Veronika (50), Illés Ambrusné Buta Mária (51). Kiss L., 1941.

A dallam bukovinai változata.Variáns: 217., 218.Dallamtípus: MNT VIII: 61. típus.

501

220.

1. a Kiszáradt a bodzafa,Hun hálunk az éccaka?Tënálatok vagy nálunk,Ahol szép lánt találunk.

2. Majd mëglássuk estére,Ki ül az ágy szélére,Szõke lësz-ë vagy barna,Vagy a szívem fájdalma?

3. Piros alma csutája,Sebës a babám szája.Sebes a rúzsám szája.Mëg këll annak gyógyulni,Ha mëg akar csókulni!

4. Piros alma, gömbölyû,’z Enyém vagy të, gyönyörû!’z Enyém vagy të, nem másé,Nem az édësanyádé!

5. Kis ómárjom kis kulcsa,A mi papunk de furcsa!Este mënyecskékhöz jár,Másnap arról prédikál.

6. – Gyere, rózsám, gyere ki,Barna rózsám, gyere ki!– Nem mëhetëk én most ki,Göndör hajam bontom ki!

7. Sûrû csillagos az ég,Majd eszedbe jutok még!De már akkor késõn lësz,Mer másik szeretõm lësz!

8. De sok essõ, de sok sár!De sok kislán mëgcsalt már!Ha még ez az ëgy mëgcsal,Elátkozom, hogy mëghal!Mëgátkozom, hogy mëghal!

9. Ha të elmész, én is el,Tüled nem maradok el.Adok olyan pár csókot:Mëgér ezër forintot!

10. Szép a fekete bárán,A fekete szëmû lány.Legény is szép, ki barna,Kinek bodor a haja.

11. Ha të tunnád, amit én,Milyen beteg vagyok én!Olyan beteg vagyok én,Talán mëg is halok én!

12. Most ëgy legént ösmerëk,Kit szivembül szeretëk.Mártony, szívem szerelme,Gyere, ülj az ölembe!

13. Ez a kislány de kényës!A két szëme de fényës!Alig csöpörödik föl,Már õnéki legény köll!*Ki a legényt szereti,Soha el nem felejti!

502

Gombos, Schmidt Józsefné Nemes Kató (20). Kiss L., 1939.Gombos, Nemes Gáspár (64). Kiss L., 1940.Gombos, Bacskó Mártonné Nemes Mária (91, 92). Kiss L., 1940, 1941.Gombos, Bacskó Károlyné Kálóczi Margit (18), Csizmán Vera (19), Fehér Kató (22). Kiss L., 1942.Gombos, Bacskó Károlyné Kálóczi Margit (37), Ujj Józsefné Mészáros Anna (47). Kiss L., 1961.Gombos, Bacskó Károlyné Kálóczi Margit (45),

Nárai Lajosné Pásti Mária (49), Tamaskó Antalné Bacskó Rozália (59). Kiss L., 1969.Szilágyi, Tarján Sándorné Mendei Erzsébet (59). Kiss L., 1969.Gombos, Bajcsi Györgyné Greguss Erzsébet (58). Bodor A.–Bodor G., 1972.Gombos, Nárai Lajosné Pásti Mária (58). Székely M., 1978.

Gombosi tüsköm-tánc. A szilágyi változat szerepét nem ismerjük. Izometrikus 7 szótagos dudanóta.Az MNT X: 125. típusának egyik fõáramát képviselõ változatcsoport. Elterjedése széles körû. Nép-szerûségét a 19. században 15 adat bizonyítja. Számon tartják cigány, horvát, román és szlovák va-riánsait is. Mûdallamokkal is kapcsolatot tartó változatait l. 189–191. sz.Az 1969-es gombosi változat lemezen is hallható: MNZA IV: 1. 4. a (Alföld: 10. sz.)Variáns: 189., 190., 191., 221.Dallamtípus: MNT X: 125. típus.


503

221.

1. a Piros alma csutája,Sebës a babám szája.Meg köll annak gyógyúni,Ha meg akar csókúni!

2. Piros alma, gömbölyû, Enyém vagy të, gyönyörû!Enyém vagy të, nem másé!Nem az édësanyádé!

3. Vékony dëszkakerítés,Átlátszik az ölelés.Ölejj, babám, kedvedre,Nem hányom a szëmëdre!

4. Keskëny nékëm ez az út,Rövid nékëm ez az út,Körüljárom a falut.Láttam a kis Bözsikét,Hogy ëtette a csirkét.Hogy ëtette a csibét.

5. Ëtesd, Bözsi a csibét,Ëtesd, Bözsi a csirkét,Abból ëszõ pecsënyét!Abbol ëszël pecsënyét!Pecsënyére vörösbort,Véled mulatok én most!Véled mulatozok most.

6. Sûrû csillagos az ég,Körül csillagos az ég,Majd eszëdbe jutok még!De már akkor késû lësz,Mer’ másik szeretõm lësz!

7. Kiszáradt a bodzafa,Hol hálunk az éjszaka?Vagy nálatok, vagy nálunk,Ahol szép lányt találunk!

8. Ëgyszer vótam nálatok,Lëszakadt az ágyatok.Ripëgëtt és ropogott,Még a hm hm potyogott.

9. Kis almárjom kis kulcsa,Kis ómárjom kis kulcsa,A mi papunk de furcsa!Este mënyecskékhöz jár,Másnap arról prédikál!

10. Maj’ mëglássuk estére,Ki jül az ágy szélére!Szõke lësz-ë vagy barna,Vagy a szivem fájdalma?

11. – Fehér konyha, fehér ház,Hát të, kislány, micsinász?– Csinosíttom magamat,Várom a galambomat!

11. a – Kerek udvar, kicsi ház,Barna kislány, mit csinálsz?– Csinosítom magamat,Várom a galambomat.

12. – Kere-kere-kereki,Barna kislán, gyere ki!– Nem mëhetëk én most ki,Göndör hajam bontom ki!

13. Piros kukoricaszár,Vékony kukoricaszár,Kapálatlan maradtál!Szõke legény, barna lány,Csókolatlan maradtál!

14. De sok esõ, de sok sár!De sok kislány mëgcsalt már!Ha még ez az ëgy mëgcsal,Ha még ëgyszër ëgy mëgcsal,Elátkozom, hogy mëghal!

15. Piros, piros papiros,Ez a kislány de csinos!Se nem kicsi, se nem nagy,Éppen hozzám való vagy!

16. Ez a kislány eladó,Majd megveszi a zsidó.A zsidónak nem adjuk,Egy legénynek odadjuk.

17. Kicsi még a mi lányunk,Ne járjon kend minálunk!Ha megnõl a mi lányunk,Akkor járjon kend nálunk.

18. Ül az ágyon a cica,Szeretsz-e még, Katica?Ha nem szeretsz, Katica,Karmoljon meg a cica!

504

Doroszló, vegyes csoport. Begovics I., 1962.Doroszló, Radics Józsefné Szûcs Mária (78), Diósi Mártonné Kámán Katalin (89). Kiss L., 1968.Doroszló, csoport. Bodor A.–Burány B., 1972.Doroszló, különbözõ énekesek név nélkül. Kovács E., 1972-1978.Doroszló, Kálmánné Hózsa Julianna (78), Tallósi Matild (78),

Mészárosné Kovács Anna (75). Varga A., 1994.Doroszló, Horváth Lajosné Farkas Erzsébet (61), Mészáros Józsefné Engelhart Vera (62),

Samu Antalné Babos Rozália (70). Bodor A.–Németh I.–Wilhelm J., 2000.Doroszló, Zámbó Jánosné Babos Júlia (68). Bodor A.–Németh I., 2000.

505

Doroszlói csiraj-tánc. Az elõzõ tüsköm változata.Variáns: 189., 190., 191., 220.Dallamtípus: MNT X: 125. típus.Hangzó: 6. (1–5. vsz. Asszonyok 2000-ben)

506

222.

2. – Három huszas, látod-ë,Ha mëginnám, bánod-ë?– Hogynë bánnám, kedvesëm,Mikor véled szërëztem,Mikor véled szërëztem?

Gombos, Nemes Gáspár (63) és Nemes Gáspárné Vincze Katalin (59), Pékány Istvánné Kálóczi Éva (76). Kiss L., 1939, 1961.

Az elõzõ dallamokkal rokon, ötsoros tüsköm-nóta. Ötsorossága a IV. sor variált megismétlésével jönlétre.

507

223.

1. a Üssön mëg, babám, a ménkû, Üssön mëg, rózsám, a ménkû,Akkora, mint ëgy malomkû!Üssön agyon, de në nagyon,Hogy a szíved mëgmaradjon!*Üsse lë a dërëkadat,Kire kötöd a farodat!Kibe kötöd a farodat!

2. Irillik a lánságomat,Ezt a piros lobogómat.Bokorra kötöm a végit,Úgy mëgyëk Doroszlón végig!

3. Irigyeim sokan vannak,Mind a kutyák, úgy ugatnak!Adjunk nekik víg napokat, Had ugassák ki magukat!

4. Annyi a lány, mint a csillag,Ëgy csoportba, mint a galamb:Mëgrözzentik, széjje’szalad,A csoportba ëgy së marad.

5. Árokparton kácsatojás,Ez a kislány de pántlikás!Illik neki, mer’ van neki,Szeretõje vëtte neki!


Gombos, Kálóczi Margit (16), Kálóczi Mária (17), Kozma Katalin (17). Kiss L., 1940.Gombos, Görög Lajosné Ujj Franciska (24). Kiss L., 1961.Doroszló, vegyes csoport. Begovics I., 1962.Doroszló, Babos János (62). Kiss L., 1968.Doroszló, asszonyok. Bodor A.–Burány B., 1972.Doroszló, Pátkai Mihályné Papp Erzsébet (79), Zsíros Imréné Rohbacher Erzsébet (82),

Engelhart Imréné Tóth Katalin, (71), Novák Julianna (52), Kovács Endréné Hajvert Erzsébet (38), Cséplõ Imre (43). Székely M.–Kovács E., 1975.

Doroszló, Samu Antalné Babos Rozália (64), Kálmánné Hózsa Julianna (78), Mészárosné Kovács Anna (75). Varga A., 1994.

Doroszló, Horváth Lajosné Farkas Erzsébet (61), Mészáros Józsefné Engelhart Vera (62), Samu Antalné Babos Rozália (70). Bodor A.–Németh I.–Wilhelm J., 2000.

Karikázó (csiraj és tüsköm). Népszerû dallam. Szövegei különfélék, többek között katonadal is(VMND I: 40 A, B). Az új stílus régies rétegébõl való kis szótagszámú dallam, az egyházi népéne-kekkel is kapcsolatban áll (SzDV 8. sz.). Variáns: 42.Dallamtípus: Járdányi II. 17. (általános).Hangzó: 40. (2000-ben készült felvétel, a 4. vsz.-ot csak Samu Antalné énekli.)

508

6. Úgy ég a tûz, ha raknak rá,Szól az irígy, në hallgass rá!Raktak is rá, raknak is rá,Csak të, babám, në hallgass rá!

7. Három csillag van az égen,Három szeretõm van nékem:Egyik szõke, másik barna,A harmadik aranyalma.

8. Túl a Tiszán, a tengeren,Alma terem a kenderen.Minden szálon kettõ-három,Van szeretõm tizenhárom!

9. Rózsám, addig el nem hagylak,Addig, babám, el nem hagylak,Még a tóba halak laknak!Abba pedig mindig laknak,De biz, abba mindig laknak,Így hát soha el nem hagylak!

10. Addig, babám, el nem vëszlek, Míg a tóba halak lësznek.Pedig abba mindig lësznek,Így hát soha el nem vëszlek!

11. Kaszáscsillag van az égen,Kaszál a rózsám a réten.Ha õ kaszál, én meg gyûjtök,Úgyis rajta könyörülök.

12. A pünkösdi piros rózsaKihajlik a gyalogútra.Ha arra mész, szakajts róla,Rózsa nélkül ne járj soha!

13. Sárgarépa, petrezselyem,Az anyósom veszedelem.Alig várom az ördögöt,Hogy elvigye a vén dögöt!

14. Mondd mëg, húgom, a nénédnek,Adjon csókot a legénynek!– Nem mondom én a nénémnek!Én is adok a szëgénynek!

15. Szerettelek, rózsám nagyon,Hogy a fene ëgyën agyon!Ëgyën agyon, de në nagyon,Csak belüled në maradjon!

16. Addig në higgy a legénnek,Míg az ajtón kikíséred!Mer a kezed a kezibe,Ezer ördög a szívibe.

509

224.

2. Kiskertëmben kinyílott a jácint,Nem bánom, ha énhozzám nem jársz is!Nem bánom én, ha hozzám nem jársz is!Mëgmondtam már háromszázezërszër:Édësanyám nem nekëd nevelt fël!

3. Már minálunk az jött a szokásba,Nem jó lakni az alacsony házba,Mer’ letöri a bokros fejkötõt,Ëgy sëm kislány, ki nem tart szeretõt.

4. Rozmaringnak csak az a szokása,Télen-nyáron zöld annak az ága.Leszakajják, kóróvá változik,Babám szíve hozzád sóhajtozik.

4. a Rozmaringnak csak az a szokása,Télën-nyáron lëhajlik az ága.Ha lëhajlik, kóróvá változik,Babám szíve hozzám sóhajtozik.

5. Lëmënt a nap a szokott járásán,Fülemüle szól a Duna partján.Sárgarigó szól a Duna partján.Fülemüle, sárgarigó füttye,Sárgarigó, fülemüle füttye,Szép a babám, nem válok el tõle.

6. A gombosi postás udvarábaLehullott az akácfa virágja,Fölszenné jazt sok jó édesanya,Hogy a fia në legyen katona.

7. Piros alma lëesëtt a sárba,Ki felvëszi, nem lësz az hijába.Én fölvëszëm, fölvëszëm, mëgmosom,A rózsámat ölelëm, csókolom.

8. Túr a disznó, túr a mocsárszélen,Tartottam szeretõt tavaly télen.Ha tartottam, mëgszenvedtem érte!Plëtyka világ, në hányd a szëmemre!

510

9. Gyöngyöm, gyöngyöm, gyönyörû virágszál,Elvënnélek, ha szëgény nem volnál!De hijába ég a szëmed fénye,Drága neved nincs a telekkönyvbe!

Doroszló, lányok. Begovics I., 1962.Gombos, Bacskó Károlyné Kálóczi Margit (54), Nárai Lajosné Pásti Mária (49),

Tamaskó Antalné Bacskó Rozália (59). Kiss L., 1969.Gombos, Detkovics Júlia (20), Hajnal Mihályné Loboda Viktória (32). Bodor A.–Bodor G., 1972.Doroszló, asszony. Varga A., 1994.Doroszló, asszonyok. Bodor A.– Burány B., 1972, Bodor A.– Németh I., 2000.

Karikázó (csiraj és tüsköm). A Zöldre van a, zöldre van a rácsos kapu festve kezdetû, a 19. századvége felé már közismert népies mûdal izometrikussá folklorizálódott változata. (Doroszlón az újab-ban elõkerült változatai a kezdõ sor nélkül hangzanak el. Ez a furán romlott formája a mai 60–70évesek között rögzült, valószínûleg azért, mert a kis terjedelem miatt – az egész dal terjedelmemindössze egy dúr-hexachord – a fekvést alacsonynak érzik. A magasabb középsõ sorok jobbanmegfelelnek a csengõ hangideálnak.)Az 1969-es felvétel lemezen is hallható: MNZA IV: 1. 4. b (Alföld: 11. sz.)Dallamtípus: Kerényi 150.

511

225.

2. Azt mondja a retëk,Hogy én szõkét szeretëk.Szõke kislányt szeretëk.Barna kislányt szeretëk.Hazudik a retëk, nem szeretëk,Szõke helyëtt barnát ölelgetëk!

Doroszló, Komáromi Franciska (19). Kiss L., 1961.Doroszló, asszonyok. Begovics I., 1962.Doroszló, asszonyok. Bodor A.–Burány B., 1972.Doroszló, Zámbó Jánosné Babos Júlia (68). Bodor A.–Németh I.–Wilhelm J., 2000.

Karikázó (csiraj). Heterometrikus táncdal, hajdani õse talán dudanóta volt. Utótagja mûdalos sab-lonokból áll.Dallamtípus: Járdányi-függelék: Kútágas gémestõl.

512

226.

2. Kigyütt ördög a pokolból, füle is van néki. Utána a Purutó, táncot fütyül néki.Sári, Mári, nem köll várni!Maj’ meglássuk estére, hogy hol fogsz vacsorázni!

Gombos. Kiss L.

A 111 népi táncdal (11. sz.) „karikázó” néven közli.A „duda aprája” hangszeres motivika fejlettebb formája. Seljanèica néven a szerbek is ismerik. Bar-tók táncként gyûjtötte a bánáti szerbektõl 1912-ben (Musique paysanne: 6. sz.). Egy idõben mint„szerb pionírdal” forgott a nemzetközi irodalomban. A magyar hagyományban is ismert, de jellem-zõi éppen annyira nem magyarosak, mint ahogy nem szerbesek. Divatos dallam lehetett, melyetmindkét nép ismert, rajtuk kívül valószínûleg más népek is. A duda „aprája” motivika dallamok kö-zelebbi-távolabbi rokonait l. 87., 90., 116., 156., 159., 160., 173., 174.Variáns: 156., 160.

RÖVIDÍTÉSEK

111 népi táncdal = Rajeczky-Gönyey: 111 népi táncdalAl-D. = Kiss L.–Bodor A.: Az al-dunai székelyek népdalaiAlföld = Paksa K.–Németh I.: Magyar Népzenei Antológia – Alföld dallamaiAndrásfalvi = Sebestyén ÁdámBácskai = Borús R.: Bácskai lakodalmasokBR (Bartók rend) = Bartók B. horgosi gyûjtéseBartók: A magyar népdal Bartók: Musique paysanne Bartók: Népzenénk (és a szomszéd népek népzenéje)Burány: Ünnepek I., II. = Burány B.: Ünnepek, szokások, babonákCsorba = Csorba B.: Temerini néphagyományokDobszay = Dobszay L.: A magyar népének I. Föld, föld = Székely M.: Föld, földHegedûs = Hegedûs L.: Horgosi lakodalomHH = Burány B.: Hallották-e hírétHITK = A Hungarológiai Intézet Tudományos KözleményeiHK = Hungarológiai KözlönyHN = Kiss L.: Horgosi népdalokJankoviæ = Jankoviæ D. Lj.: Narodne igreJárdányi I., II = Járdányi P.: Magyar népdaltípusokJung: A lakodalmi . . . = Jung K.: A lakodalmi hajnali mosdatás Jung: Az emberélet . . . = Jung K.: Az emberélet fordulóiKalangya, 1942. 1–2. sz.Kálmány I., II., III. = Kálmány L.: Szeged népe (csak közvetett forrásokból)Kálmány: Történeti énekek = Kálmány Lajos népköltési hagyatéka I.Kalocsai kertek alatt = Kalocsai kertek alatt. 180 magyar népdalKerényi = Kerényi Gy.: Népies dalokKét sziv. = Burány B.: Két szivárvány koszorúzza az egetKirály (arab számmal) = Király E.: Magyar népdalok (50), 51, 52, 53, 60 magyar népdalKirály (római számmal) = Király E.: Gyöngykaláris I–VI.Király: Népénekek = Király E.: GyöngykalárisKL 108 = Kiss L.: 108 magyar népdalKL Gombos = Kiss L.: Gombos és Doroszló népzenéjeKL gyf. (gyûjtõfüzet)Kónya kz. = Kónya Sándor kéziratos gyûjteményeKoszorúk I., II. = Kálmány L.: Koszorúk az Alföld vadvirágaiból (az I. csak közvetett forrásokból)Kovács E. = Kovács E.: Doroszlói csirajnóták

513

MUTATÓK

Kovács E: A bölcsõtõl = Kovács E: A bölcsõtõl a koporsóigKéziratos võfélykönyv = Körmöci Miklós võfélykönyveK-V = Kodály Zoltán: A magyar népdalKz. = énekesektõl kapott leírt dalszövegekMartin, 1970 = Martin Gy.: Magyar tánctípusok és táncdialektusokMatijevics = Matijevics Lajos: Vajdasági sirató-paródiaszövegekMNT (római számmal) = A Magyar Népzene TáraMNZA (római számmal) = Magyar Népzenei Antológia (lemez)MNZA (római számmal) = Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene, ill. IV. Alföld. (lemezalbum)Nagyszalonta = Magyar Népköltési Gyûjtemény XV. Kodály Z. nagyszalontai gyûjtése Néphit = Tóth F.: Néphit és népszokások rendszereNépzenetörténet = Paksa K.: Magyar népzenetörténet Pesovár = Pesovár F.: Táncélet és táncszokásokPHÁ = Pálóczi H. Á.: Ó és Új mint-egy Ötödfélszáz ÉnekekRMDT I. = Csomasz Tóth K.: A XVI. század énekelt dallamaiRMDT II. = Papp G.: A XVII. század énekelt dallamaiRukkolnak = Burány B.: Rukkolnak a szép zentaiSzabolcsi = Szabolcsi B.: A magyar zenetörténet kézikönyveSZDR = Szendrei J.–Dobszay L.–Rajeczky B.: XVI–XVII. századi dallamaink a népi emlékezet-

ben I–II.SZDV = Szendrei J.–Dobszay L.–Vargyas L.: Balladáink kapcsolatai a népénekkelSzékely M. HITK 42–43. 99–100Szküv = Burány B.: Száraz kútgém, üres vályúSzög. nemz. = Paksa K.: A szögedi nemzet zenéjeTari = Tari L.: Magyarország nagy vitézség Típuskat. = Dobszay L.–Szendrei J.: A magyar népdaltípusok katalógusa I/AB, Tiszából = Bodor A.: Tiszából a Dunába folyik a vízTopolya = Borús R.: Topolyai népszokásokVargyas, 1981 = Vargyas L.: A magyarság népzenéjeVargyas: A duda hatásaVMN II. = Bodor A. Vajdasági magyar népdalok II. – Balladák, betyár- és pásztordalokVMND = Vajdasági magyar népdalok (lemez)VMND I. = Bodor A.: Vajdasági magyar népdalok – Lírai dalok

Felvételek (hangzó anyag):AP = Akadémiai Pyral lemez az MTA Zenetudományi Intézet Népzenei OsztályánArch. = Archívum, a Zentai Múzeum tulajdonában lévõ gyûjtések és másolatokBA = Bodor Anikó gyûjtéseiMD … Bodor A.–Németh I. 2000-ben készült felvételeiVideo = Az Újvidéki TV három szerémségi faluról készült mûsorának népzenei felvételei 1992/93-ban

514

IRODALOM, FORRÁSOK

A Magyar Népzene Tára. Szerkeszti Bartók Béla és Kodály Zoltán, I–X.I. Gyermekjátékok. Sajtó alá rendezte Kerényi György, Budapest, 1951

II. Jeles napok. Sajtó alá rendezte Kerényi György, Budapest, 1953III/AB. Lakodalom. Sajtó alá rendezte Kiss Lajos, Budapest, 1955–56IV. Párosítók. Sajtó alá rendezte Kerényi György, a dallamokat rendszerezte Járdányi Pál, Buda-

pest, 1959V. Siratók. Sajtó alá rendezte Kiss Lajos, Rajeczky Benjamin, Budapest, 1966

VI. Népdaltípusok 1. Sajtó alá rendezte Járdányi Pál és Olsvai Imre, Budapest, 1973VII. Népdaltípusok 2. Sajtó alá rendezte Olsvai Imre, Budapest, 1987VIII/A B. Népdaltípusok 3. Sajtó alá rendezte Vargyas Lajos, Budapest, 1993IX. Népdaltípusok 4. Sajtó alá rendezte Domokos Mária, Budapest, 1995X. Népdaltípusok 5. Sajtó alá rendezte Paksa Katalin, Budapest, 1997

Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. III. In A Móra Ferenc Múzeum év-könyve 1978/79. Szeged, 1980

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Budapest, 1973 (második kiadás 1976)Balla Péter: Népzenei gyûjtés a bukovinai magyar falvakban. In Ethnographia XLVI. Budapest, 1935Bartók Béla–Kodály Zoltán: Erdélyi Magyar Népdalok. Budapest, 1921 (repr. 1987)Bartók Béla horgosi gyûjtése 1906-ból – helyszíni lejegyzések Bartók zenei rendjében (BR számmal)Bartók Béla: A magyar népdal, 1924. In Bartók Béla írásai 5. Budapest, 1990Bartók Béla: Musique paysanne serbe et bulgare. Budapest, 1935Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje (1934). In Bartók Béla összegyûjtött írásai.

Közreadja Szõllõsy András. Budapest, 1966Bereczky János: A korai és fejlett új stílus. In Zenetudományi Dolgozatok, Budapest, 1992–1994Bodor Anikó: A Rákóczi-nóta családfájának szerb kapcsolatai. In Hungarológiai Közlemények 76.

Újvidék, 1988Bodor Anikó: Az Árgirus nóta dallama környékünkön. In Híd, január. Újvidék, 1977Bodor Anikó: Bordalok, ivónóták, mulatók. In Létünk, 1–2. sz. Újvidék, 2000Bodor Anikó: Egy trubadúrdal és népzenei emlékei. In Híd, február. Újvidék, 1979Bodor Anikó: Tiszából a Dunába folyik a víz – Egy népdalvetélkedõ dalaiból. Zentai Füzetek 8/G,

Zenta, 1978Bodor Anikó: Vajdasági Magyar Népdalok – Lírai dalok, Újvidék, 1997Bodor Anikó: Vajdasági Magyar Népdalok. II. – Balladák, betyár- és pásztordalok. Újvidék, 1999Bóna Júlia: Néphagyományok. Szlavóniai nyelvjárású falvak. In HITK 11–12. sz. Újvidék, 1972.Bori Imre: Idõ, idõ, tavaszidõ. A jugoszláviai magyarság népköltészetébõl, Újvidék, 19711, 19752

Borús Rózsa: Bácskai lakodalmasok. Topolya, 1998Borús Rózsa: Topolyai népszokások. Újvidék, 1981Burány Béla: Hallották-e hírét . . . Pásztordalok, rabénekek, balladák. Gyûjtötték Bodor Anikó, Bo-

dor Géza, Burány Béla, Tripolsky Géza. Hagyományaink 8. Újvidék, 1977Burány Béla: Két szivárvány koszorúzza az eget. 142 népdal Zentán és vidékén. Gyûjtötték Burány

Béla és Fábri Jenõ. Zentai Füzetek 8/C, Zenta, 1969Burány Béla: Rukkolnak a szép zentai legények. 99 katonadal Zentán és vidékén. Gyûjtötték Burány

Béla, Fábri Jenõ, Tripolsky Géza, Bodor Géza. Zentai Füzetek 8/D, Zenta, 1972Burány Béla: Száraz kútgém, üres válú. Juhásznóták, betyárdalok, balladák Zentán és vidékén.

Gyûjtötték Burány Béla, Fábri Jenõ, Tripolsky Géza. Zentai Füzetek 8/B, Zenta, 1966

515

Burány Béla: Ünnepek, szokások, babonák I., II. Újvidék, 2000, 2001Burány Béla: Zentavidéki népballadák. Zentai Füzetek 8, Zenta, 1964Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század énekelt dallamai. Régi magyar dallamok tára I. Budapest, 1958Csorba Béla: Temerini néphagyományok. Újvidék, 1988Debeljak, Margerita–Ilijin, Milica: Maðarske narodne igre iz Vojvodine. Novi Sad, 1953Dobszay László: A magyar népének I. Veszprém, 1995Dobszay László–Szendrei Janka: A magyar népdaltípusok katalógusa I/AB, Budapest, 1988Domokos Mária: A Rákóczi-nóta családfája. In Magyar zene 3. Budapest, 1980Felföldi László–Martin György–Pesovár Ernõ–Pesovár Ferenc: A magyar nép tánckultúrája. In Ma-

gyar Néprajz VI. Budapest, 1990Fodor István: Vajdasági történelmi-földrajzi helységnévszótár. Zenta, 1995Gecse Gusztáv: Bibliai kislexikon. Budapest, 1978Hegedûs László: Horgosi lakodalom. In Kalangya. A Délvidéki Magyar Közmûvelõdési Szövetség

Irodalmi és Kulturális Szemléje. Újvidék, 1942. jan.–febr.Hegedûs László: Kalocsa környéki lakodalmi szokások. In Népünk hagyományaiból. Mûvelt nép.

Budapest, 1955Jagamas János–Faragó József: Romániai magyar népdalok. Bukarest, 1974Jankoviæ, Danica–Jankoviæ, Ljubica: Narodne igre V. Beograd, 1949Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok I–II. Budapest, 1961Juhos János: A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Budapest, 1882Jung Károly: A lakodalmi hajnali mosdatás kérdéséhez. Adatok egy lakodalmi rítus betiltásához és

összehasonlító vizsgálatához. In Köznapok és legendák. Újvidék, 1992 Jung Károly: Az emberélet fordulói. Gombosi népszokások. Újvidék, 1978Kálmány Lajos népköltési hagyatéka I. Történeti énekek és katonadalok. Szerkeszti Ortutay Gyula.

Budapest, 1952Kálmány Lajos népköltési hagyatéka II. Alföldi népballadák. Szerkeszti Ortutay Gyula. Budapest, 1954Kálmány Lajos: Hagyományok I. Vác, 1914; II. Szeged, 1914Kálmány Lajos: Koszorúk az Alföld vad virágaiból I–II. Arad, 1877–1878Kálmány Lajos: Szeged népe I–II. Arad, 1881–1882; III. Szeged, 1891Kalocsai kertek alatt. 180 magyar népdal. Kalocsa, 1996. (3. bõvített kiadás)Kerényi György: Népies dalok. Budapest, 1961Király Ernõ: 51 magyar népdal. Újvidék, 1966Király Ernõ: 52 magyar népdal. Újvidék, 1966Király Ernõ: 53 magyar népdal. Újvidék, 1966Király Ernõ: 60 magyar népdal. Újvidék, 1965Király Ernõ: Gyöngykaláris I–VI. Újvidék, 1972, 1973, 1991Király Ernõ: Magyar népdalok (50). Újvidék, 1962

Király Ernõ: Gyöngykaláris. Jugoszláviai magyar népénekek. Újvidék, 1999Kiss Lajos–Bodor Anikó: Az al-dunai székelyek népdalai. A Jugoszláviai Magyar Népzene Tára II.

Újvidék, 1984Kiss Lajos: A bukovinai székelyek tánczenéje. In: Tánctudományi tanulmányyok. Budapest, 1958Kiss Lajos: 108 magyar népdal. Délvidéki daloskönyv. Budapest, 1943Kiss Lajos: Gombos és Doroszló népzenéje. A Jugoszláviai Magyar Népzene Tára I., Újvidék, 1982Kiss Lajos: Horgosi népdalok. Zentai Füzetek 8/F, Zenta, 1974Kodály Zoltán: A magyar népzene – A példatárat szerkesztette Vargyas Lajos. Budapest, 19715

Kósa László–Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagozódása. Budapest, 1975Kósa László: Magyar néprajzi kutatások Jugoszláviában. Néprajzi és településtörténeti áttekintés.

In A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei 11–12. sz. Újvidék, 1972

516

Kovács Endre: Bölcsõtõl a koporsóig. Az emberélet fordulóinak népszokásai Doroszlón. Újvidék, 1988Kovács Endre: Doroszlói csirajnóták gyûjteménye. Doroszló, 1997 (stencil)Kovács Ilona–Matijevics Lajos: Gombosi népballadák. Újvidék, 1975Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. Budapest, 1992Magyar értelmezõ kéziszótár I–II. Budapest, 1985Magyar Népköltési Gyûjtemény XV. kötet – Kodály Zoltán nagyszalontai gyûjtése. Sajtó alá ren-

dezte és szerkesztette Szalay Olga–Rudasné Bajcsy Márta. Budapest, 2001Markoviæ Milica: Geografsko-istorijski imenik naselja Vojvodine. Novi Sad, 1966Martin György: A néptánc és a népi tánczene kapcsolatai. In Tánctudományi tanulmányok. Buda-

pest, 1965–66.Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok. Néptáncpedagógusok Kiskönyvtára, Buda-

pest, 1975Matijevics Lajos: Ludasi népballadák. In Tanulmányok 3. Az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar

Magyar Tanszékének kiadványa, Újvidék, 1971Matijevics Lajos: Vajdasági sirató-paródiaszövegek. In HITK 15. sz. Újvidék, 1973Néprajzi lexikon I–V. Budapest, 1977–1982O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Budapest 19762

Olsvai Imre: Néhány elõadásbeli sajátság népzenénkben. In Magyar Tudományos Akadémia 1. Osz-tályának Közleményei, Budapest, 1969

Olsvai Imre: Zene. In A magyar folklór. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979, 19982

Ortutay Gyula: Magyar népköltészet. Népballadák, népmesék. A népballadák szövegét gondozta ésa jegyzeteket összeállította Kriza Ildikó. Budapest, 1985

Paksa Katalin–Németh István: Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld hanglemezalbum dallamai.Budapest, 1994

Paksa Katalin: A szögedi nemzet zenéje. In Bálint Sándor: A szögedi nemzet III. A Móra Ferenc Mú-zeum évkönyve, 1978/79-2. Szeged, 1980

Paksa Katalin: Dinamikai árnyalás, mint elõadásbeli sajátság idõs pásztorok dalaiban. In Zenetu-dományi Dolgozatok, Budapest, 1980

Paksa Katalin: Kálmány Lajos nyomában a Bánátban. In A Hungarológiai Intézet TudományosKözleményei 2. sz. Újvidék, 1970

Paksa Katalin: Magyar népzenekutatás a 19. században. Budapest, 1988Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet. Budapest, 1999Paksa Katalin: Népdaldíszítés és népzenei dialektusok. In Zenetudományi Dolgozatok, Budapest, 1987Pálóczi Horváth Ádám: Ó és Új mint-egy Ötödfélszáz Énekek (1813). Közzéteszi Bartha Dénes,

Kiss József. Budapest, 1953Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai. Régi Magyar Dallamok Tára II. Budapest, 1970Penavin Olga: „Lakodalom aggodalom”. In HITK 15. sz. Újvidék, 1973Penavin Olga: Bácstopolya balladái, balladás történetei, balladás dalai. In A Hungarológiai Inté-

zet Tudományos Közleményei 23–24. sz. Újvidék, 1975Penavin Olga: Két bánáti székelytelep balladái. In Tanulmányok 3. Az Újvidéki Bölcsésztudomá-

nyi Kar Magyar Tanszékének kiadványa, Újvidék, 1971Pesovár Ferenc: Táncélet és táncszokások. In Magyar Néprajz: Folklór 2. Néptánc fejezet. Buda-

pest, 1990Rajeczky Benjamin–Gönyey Sándor: 111 népi táncdal. Budapest, 1975 Sebestyén Ádám: Népdalcsokor. Bukovinai, andrásfalvi népdalok. Szekszárd, 1976Sebõk László: Magyar neve? Határokon túli magyar helységnévszótár. Budapest, 1990Silling István: Ismeretlen anyám – Kupuszinai népballadák és balladás dalok. Újvidék, 1989

517

Sinkovits Ferenc: Csantavéri falusi lakodalom a kurjantók tükrében. In HITK. 19–20. sz. Újvidék, 1974Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve. Budapest, 19793

Székely Mária: Föld, föld . . . Gyûjtés a Dunatáj szellemi néprajzi hagyományaiból. Apatin, 1981Székely Mária: A Duna menti leánytáncok gyûjtése. In HITK. 42–43. sz. Újvidék, 1980Szendrei Janka–Dobszay László–Rajeczky Benjamin: XVI–XVII. századi dallamaink a népi emlé-

kezetben I–II. Budapest, 1979Szendrei Janka–Dobszay László–Vargyas Lajos: Balladáink kapcsolatai a népénekkel. In Ethnog-

raphia 4. sz. Budapest, 1973Szomjas-Schiffert György: Hej, cserényem elõtt. Kiskunhalas népdalai. Kiskunhalas, 1994

(Fecskemadár lakodalmas funkc.)Tari Lujza: Magyarország nagy vitézség. A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban. Budapest,

1998 (Klapka és Hunyadi, 140. oldal, stb.)Temetési szertartáskönyv. A magyar katolikus püspöki kar megbízásából kiadja a Szent István tár-

sulat. Budapest, 1977Tóth Ferenc: Kálmány Lajos nyomában. Újvidék, 1975Tóth Ferenc: Néphit és népszokások rendszere Ürményházán a szerelemtõl a keresztelõig. In HITK

23–24. sz. Újvidék, 1975Tóth Ferenc: Topolya és környéke népballadái. Újvidék, 1981Új magyar tájszótár 1. 2. 3. Budapest, 1979, 1988, 1992Ujváry Zoltán: Népdalok és balladák egy al-dunai székely községbõl. Debrecen, 1968Vargyas Lajos: A duda hatása a magyar népi tánczenére. In Vargyas Lajos: Keleti hagyomány, nyu-

gati kultúra II. Budapest, 1999Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa I–II. Budapest, 1976Vargyas Lajos: A magyar népzene õstörténete. In Magyarország zenetörténete I. Középkor. Szer-

kesztõ Rajeczky Benjamin. Budapest, 1988 Vargyas Lajos: A magyar népzene. In Magyar néprajz VI. Budapest, 1990Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje. Budapest, 19811, 20022

Vargyas Lajos: A népdal fejlõdése a 16–17. században. In Magyarország zenetörténete II. 1541–1686.Szerkesztõ Bárdos Kornél. Budapest, 1990

Vargyas Lajos: Keleti hagyomány – nyugati kultúra (tanulmányok). Budapest, 1984Vargyas Lajos: Keleti hagyomány – nyugati kultúra (tanulmányok, második gyûjtemény). Buda-

pest, 1999Vargyas Lajos: Népballada. Lírai népköltészet. In Magyar néprajz V. Budapest, 1988

LEMEZEK, KAZETTÁK

„Hallgassátok meg, magyarim . . .” Keresztmetszet a magyar népzenérõl. (Lemezalbum HCD 18234–35), Olsvai Imre–Rudasné Bajcsay Márta–Németh István, Budapest, 1998

Hungarian Folk Music. (lemez LPX 1187), Budapest, 1964Kupuszinai vidám népdalok (kazetta), Újvidéki Rádió, Prometej, Újvidék, 1989Magyar népzene 1. (lemezalbum LPX 10 095-98), Rajeczky Benjamin, Budapest, é. n.Magyar népzene 2. (lemezalbum LPX 18 001-4), Rajeczky Benjamin, Budapest, 1972Magyar népzene 3. (lemezalbum LPX 18 050-53), Rajeczky Benjamin, Budapest, 1982Magyar hangszeres népzene (lemezalbum LPX 18 045-47), Sárosi Bálint, Budapest, 1980Magyar Népzenei Antológia I. Tánczene (lemezalbum LPX 18 112-16), Martin György–Németh Ist-

ván–Pesovár Ernõ, Budapest, 1984

518

Magyar Népzenei Antológia II. Észak (lemezalbum LPX 18 124-28), Tari Lujza–Vikár László, Bu-dapest, 1986

Magyar Népzenei Antológia III. Dunántúl (lemezalbum LPX 18 138-42), Olsvai Imre–Németh Ist-ván, Budapest, 1992

Magyar Népzenei Antológia IV. Alföld (lemezalbum LPX 18 159-63), Paksa Katalin–Németh Ist-ván, Budapest, 1989

Vajdasági Magyar Népdalok (lemez LPX 18 215), Bodor Anikó, Budapest, 1992Vajdasági magyar népdalok II. (2 db hangkazetta A Vajdasági magyar népdalok II. Balladák, betyár-

és pásztordalok címû könyv hangzó mellékletei), Bodor Anikó–Németh István, 1999

519

TÉRKÉPEK

520

A DALOK LELÕHELYEI(A magyar nevek az 1913-as helységnévtár szerint szerepelnek)

Bácska (hajdanán Bács-Bodrog és Csongrád megyék)

Bácskai Duna mente

Bácskertes Kupuszina (Kupusina): 13, 14, 36, 39, 41, 55, 55. a, 59, 60. a, 63, 67, 82, 90, 94, 111,111. a, 112, 113, 113. a, 113. b, 113. c, 129, 131. b, 143, 159, 160. c, 168, 182. a, 182. b, 190,199. a, 214. c

Bezdán (Bezdan): 214. cBogoja l. GombosDoroszló (Doroslovo): 29, 36, 53, 62. b, 96, 105, 111. b, 127, 137, 144, 177, 182, 197, 214, 214. a,

218, 221, 223, 224, 225Gombos (Bogojevo): 3, 4, 11, 12, 28, 29, 44, 53, 62. a, 64, 82, 128, 137, 139, 142, 144, 181, 183,

184. a, 195, 197, 198, 203, 204, 213, 214. b, 217, 218, 220, 222, 223, 224, 226Kupuszina l. BácskertesNemesmilitics (Svetozar Miletiæ): 79Szilágyi (Svilojevo): 16, 62. a, 98, 129, 185. b, 220

Közép-Bácska

Alsó-, Közép-, Felsõ-Ludas l. LudasBácsfeketehegy, Feketics (Feketiæ): 29, 83, 89, 98, 137, 208, 126, 211, 215, 216Bácsgyulafalva, Telecska (Teleèka) (az 1800-as évek végén települt mai helyére Észak-Bánátból):

23, 29, 33, 117, 131. a, 133, 137Bácskossuthfalva, Ómoravica, Moravica (Moravica): 62. a, 199, 203Bajmok (Bajmok): 121, 128, 175. b, 189Bajsa (Bajša): 29, 62, 71, 91, 128, 131. c, 133, 139, 144, 176, 182, 185. b, 191, 194, 207,Csantavér (Èantavir): 54, 72. a, 98, 164, 215Feketics l. BácsfeketehegyFelsõroglatica (Gornja Roglatica): 79Gunaras l. ZentagunarasHajdújárás (Hajdukovo): 38, 108. a, 127, 129Ludas (Šupljak, Ludoš): 30, 38, 72, 78, 134, 182Moravica l. BácskossuthfalvaOrahovó l. ZentagunarasÓmoravica l. BácskossuthfalvaPacsér (Paèir): 29, 72, 185. b, 199, 215Szabadka (Subotica): 36, 80, 83, 107, 127, 139, 182Szenttamás (Srbobran): 96, 134Telecska l. BácsgyulafalvaTopolya (Baèka Topola): Csõkéné Farkas Erzsébet (56). Borús R., 1976. = 135, 175. c, 208Zentagunaras, Gunaras, Orahovó (Novo Orahovo): 33, 148

523

Dél-Bácska

Káty (Kaæ): 83Piros (Rumenka): 191Temerin (Temerin): 134Titel (Titel): 31

Bácskai Tisza mente

Ada (Ada): 52Ada-Utrina l. TörökfaluAdorján (Nadrljan): 74. e, 74. f, 74. g, 74. hBácsszõllõs l. KirályhalomBogaras (Bogaraš): 96, 182Horgos (Horgoš): 18, 20, 27, 28, 30, 38, 44, 52, 68, 73, 77, 121, 127, 130, 134, 137, 138, 154,

181, 182, 187, 203, 215Kanizsa l. MagyarkanizsaKevi (Kevi): 51, 52, 79, 129Királyhalom, Bácsszõllõs (Baèki Vinogradi): 33, 78, 83. a, 96, 98, 110, 121, 127, 131, 141, 179,

181, 188Kishomok (Mali Pesak): 30, 38Kispiac (Male Pijace): 25, 29, 38, 82. c, 83, 138, 150. b, Magyarkanizsa, Kanizsa (Kanjiža): 6. b, 19 b, 24, 29, 82. b, 130, 138, 166. c, 200. aMartonos-Ostorka (Oštorak): 33, 182Martonos (Martonoš): 68, 138Mohol (Mol): 9. b, 17, 20. b, 20. c, 24, 25, 26, 29, 33, 36, 43, 59, 68, 80, 83, 83. a, 88, 96, 99, 117,

123, 129, 131. c, 134, 137, 138, 156, 163, 176. b, 178, 185, 186, 190, 202, 208. a, 211, 217Orom (Orom): 82. b, 138Oromhegyes (Trešnjevac): 21. b, 24, 35, 38, 56. a, 61. a, 74. b, 74. d, 79. a, 82. a, 87, 109, 130,

132, 137, 139, 138, 139, 150, 161. c, 166, 173, 174, 200, 206, 210Péterréve, Pecelló (Baèko Petrovo Selo): 25, 129, 182, 186. a, 189Tornyos (Tornjoš): 83Tóthfalu (Totovo Selo): 92, 134, 138, 147, 150. a, 161. c, 200, 200. bTörökfalu, Ada-Utrina (Utrine): 37, 160. b, 175. b, 177. a, 184, 200, 211, 215, 216Völgyes (Doline): 1, 20. a, 24, 25, 29, 33, 35, 38, 43, 52, 80, 82, 92, 96, 130, 134, 137, 138, 147,

155, 162, 166. a, 175, 182, 186, 199, 204, 211, 215Utrina l. TörökfaluZenta (Senta): 2, 6, 6. a, 19. a, 25, 27, 28, 33, 35, 44, 68, 80, 96, 108, 130, 131, 134, 135, 140,

149, 152, 153, 161. a, 161. b, 175. a, 178, 182, 185. a, 212. a

Bánát (hajdanán Torontál, Temes és Krassó-Szörény megyék)

Észak-Bánát

Alsóittebe, Magyarittabé (Novi Itabej): 191Bikács l. KarácsonyfalvaCérnabara l. FeketetóCsóka (Èoka): 2. a, 19, 26, 32, 34, 59, 70, 79, 98, 127, 133, 133. a, 134, 135, 166. b, 167, 175. b,

176. a, 176. b, 179, 182, 189, 193. b, 199, 200, 204, 206, 207, 208. a, 211, 215, 216

524

Egyházaskér, Verbica (Vrbica): 82. d, 160, 161. dFeketetó, Cérnabara (Crna Bara): 166. bHetény, Tamásfalva (Hetin): 43, 130Hódegyháza, Jázova (Jazovo): 21. a, 23, 69, 79, 84, 124, 132. a, 133. a, 134, 137, 158, 209, 211Jázova l. HódegyházaKanizsamonostor (Banatski Monoštor): 29, 84Karácsonyfalva, Bikács (Bikaè): 209Kisorosz l. TorontálorosziMagyarcsernye (Nova Crnja): 21Magyarmajdány, Majdán (Majdan): 7Majdán l. MagyarmajdányOroszlámos (Banatsko Aranðelovo): 190Rábé (Rabe): 53, 82, 127, 189, 204, 216 Szaján (Sajan): 124, 127, 133, 175. b, 200, 207Tamásfalva, Hetény l. HetényTorda l. TorontáltordaTorontáloroszi, Kisorosz (Rusko Selo): 70, 118Torontáltorda (Torda): 63. a, 96, 180, 201, 209Törökbecse (Novi Beèej): 5, 80, 134, 151, 166. c, 190Törökkanizsa (Novi Kneževac): 22, 70, 81, 157, 166. b, 176. a, 185. b, 200Verbica l. Egyházaskér

Közép-Bánát

Kanak (Konak): 193Magyarszentmihály (Mihajlovo): 36, 53, 61, 70, 74. a, 82, 86, 107, 118, 138, 145, 146, 151. a,

176. c, 181, 189

Dél-Bánát

Fejértelep (Šušara): 137, 190Hertelendyfalva (Vojlovica): 8, 9, 9. a, 15, 22j, 26, 33, 34, 43, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 55. b, 56, 57,

58, 62. d, 65, 66, 69, 73, 76, 83, 85, 97, 100, 101, 102, 104, 106, 114, 115, 115. a, 119, 122,125, 128, 171, 172, 185, 192, 192. a, 192. b, 196, 196. a, 209, 219

Sándoregyháza (Ivanovo): 39, 103, 120, 170, 192. a, 192. bSzékelykeve (Skorenovac): 33, 55. b, 76. a, 102, 169, 185. b, 192. a,Torontálvásárhely, Debellács (Debeljaèa): 75, 195. aUdvarszállás (Dobrièevo): menyasszonyporkolásVersec (Vršac): 21. c, 74. c, 93, 94. a, 100, 105. a, 118, 137

Szerémség (hajdanán Szerém megye)

Dobradó (Dobrodol): 40, 42, 62. c, 71, 94. a, 107. a, 136, 165Maradék (Maradik): 10, 53, 95. b, 107. a, 135Nyékince (Nikinci): 95. c, 98Satrinca (Šatrinci): 60, 62. c, 94, 136, 165. a, 189Ireg, Ürög (Irig): 62. c, 80, 95. b, 98, 116, 131. c, 212, 212. a

525

MagyarországKunszentmiklós (Bács-Kiskun megye, Magyarország): 159j. a

Történeti forrásDrezdai tabulatúrás könyv (1591) 159j. b

526

527

ÉNEKESEK

ZENEI MUTATÓK

SZÓTAGSZÁMMUTATÓ

Kétsoros dallamok

10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 212. a10, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9413, 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166. b14, 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161. d, 165. a, 165. b, 166. b, 168

Háromsoros dallamok

16 (5+5+6), 10 (5+5), 16 (5+5+6) . . . . .113, 113. a, 113. b, 113. c10, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96, 21212, 11, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9612, 12, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5413, 12, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14714, 22, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 198

Négysoros dallamok

5, 5, 5, 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 755, 5, 8, 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159, 159j. a6, 5, 6, 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 756, 6, 6, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22, 1056, 6, 8, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51, 110, 111, 111. a, 111. b, 1126, 6, 8, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108. a, 1096, 6, 8, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 6, 6, 9, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1096, 6, 10, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1096, 6, 10, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107, 107. a, 108, 108. a, 1096, 6, 11, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1096, 6, 14, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 286, 7, 7, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 856, 7, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2257, 6, 7, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487, 6, 8, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37, 7, 7, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56, 65, 93, 102, 188, 189, 192, 192. a, 192. b, 220, 221

529

7, 7, 7, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1907, 7, 7, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1907, 7, 7, 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1907, 7, 8, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1887, 7, 10, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1917, 7, 11, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193, 193. a, 193. b7, 7, 12, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 907, 11, 11, 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1947, 16, 7, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195. a7, 16, 7, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1957, 16, 7, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195. a8, 5, 8, 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5, 6, 6. a, 6. b, 78, 6, 8, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1, 2, 2. a, 48, 6, 8, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38, 8, 5, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1168, 8, 5, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1748, 8, 6, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 878, 8, 7, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185, 185. a, 185. b8, 8, 8, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15, 17, 19, 19. a, 19. b, 42, 45, 57, 66, 102, 103, 104,

114, 115, 115. a, 119, 120, 121, 122, 123, 124, 125, 126,127, 128, 129, 130, 179, 180, 181, 182, 183, 217, 218,219, 223

8, 8, 8, 8+3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458, 8, 8, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1818, 8, 8, 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 778, 8, 9, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186, 186. a8, 8, 10, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128, 129, 131, 131. a, 131. b, 131. c, 181, 182, 182. a,

182. b8, 8, 11, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176, 176. a, 176. b, 176. c, 177, 177. a8, 8, 12, 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199, 199. a8, 8, 13, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49, 508, 8, 16, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488, 10, 8, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1818, 10, 10, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1818, 11, 8, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19. a9, 9, 9, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214, 214. a, 214. b, 214. c, 2159, 9, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 214. b9, 9, 11, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1179, 9, 8+8, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82, 82. a, 82. b, 82. c, 82. d10, 8, 10, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18710, 10, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33, 34, 52, 53, 67, 83, 83. a, 95, 95. a, 95. b, 97, 98, 99,

101, 143, 144, 145, 146, 203, 204, 205, 206, 207, 210,211, 224

10, 10, 10, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20810, 10, 11, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95, 95. a, 95. b, 95. c, 208. a10, 10, 12, 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8, 9. a, 9. b, 13, 1410, 10, 12, 5+5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9, 9. a, 10, 11, 1210, 10, 12, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53, 84

530

10, 10, 13, 5+5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1010, 10, 14, 5+5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1210, 10, 16, 5+5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10, 1110, 11, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20510, 11, 11, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205, 20810, 12, 12, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20610, 13, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20611, 10, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20511, 10, 10, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26, 27, 29, 30, 3211, 10, 10, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2611, 10, 11, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2911, 10, 12, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8411, 10, 12, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27, 29, 30, 3211, 10, 12, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2911, 10, 13, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8411, 11, 11, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20, 20. a, 20. b, 20. c, 21, 21. a, 25, 36, 37, 38, 40, 41, 71,

72, 73, 74, 78, 79, 100, 106, 133, 133. a, 135, 136, 137,139, 140, 141, 142, 208. a, 209, 213

11, 11, 11, 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36, 13411, 11, 12, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8411, 11, 12, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8411, 11, 12, 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6811, 11, 13, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8411, 11, 13, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39, 73, 84, 132, 132. a, 13811, 11, 14, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5911, 11, 15, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2312, 8, 8, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1612, 10, 10, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8012, 10, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8012, 10, 10, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8012, 10, 10, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28, 3112, 10, 12, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3112, 11, 11, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3612, 11, 11, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36, 13412, 11, 12, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14912, 11, 15, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2412, 12, 9, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9112, 12, 11, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9212, 12, 11, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9112, 12, 12, 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148, 200. a12, 12, 12, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150. b12, 12, 12, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200, 200. b, 20112, 12, 12, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22j, 31, 43, 44, 61, 76, 76. a, 80, 148, 149, 150, 150. a,

150. b, 151, 151. a12, 12, 14, 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200. b, 20212, 12, 14, 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 200. b, 20112, 12, 14, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20113, 11, 11, 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

531

13, 12, 12, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6913, 12, 13, 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6913, 13, 8, 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160. b, 22613, 13, 9, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17813, 13, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20613, 13, 12, 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160. c13, 13, 6+7, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 156, 15813, 13, 13, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7013, 13, 13, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7013, 13, 13, 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17213, 13, 7+6, 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17313, 14, 14, 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17214, 13, 8, 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22614, 14, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3514, 14, 12, 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16914, 14, 12, 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17214, 14, 6+7, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15714, 14, 13, 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 169. a, 17214, 14, 13, 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46, 47, 166. a14, 14, 14, 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161, 161. a, 161. b, 161. c, 162, 163, 164, 165, 166, 166. a,

166. b, 166. c, 167, 169. a, 170, 171, 17214, 14, 16, 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

Ötsoros dallamok

3, 8, 9, 10, 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2164, 9, 9, 9, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2165, 5, 7, 7, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159j. b6, 6, 7, 7, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55, 55. a, 55. b6, 9, 9, 9, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2167, 7, 7, 7, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2227, 9, 9, 9, 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2169, 9, 8, 8, 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1813, 13, 8, 14, 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 160, 160. a

Hatsoros dallamok

5, 5, 6, 5, 5, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62, 62. a, 62. b, 62. c, 62. d, 63, 63. a5, 5, 6, 6, 6, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63. a6, 6, 6, 6, 6, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1978, 8, 6, 8, 8, 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64, 175, 175. a, 175. b, 175. c9, 9, 10, 11, (14, 12) . . . . . . . . . . . . . . . 1814, 14, 14, 14, 7, 7 . . . . . . . . . . . . . . . . 16616, 16, 16, 16, 16, 16 . . . . . . . . . . . . . . 58

Hétsoros dallamok

8, 8, 8, 8, 7, 7, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . 84, 184. a8, 8, 8, 10, 7, 7, 11 . . . . . . . . . . . . . . . . 184

532

SORZÁRLATMUTATÓ

(A félkövér számok a fõzárlatra vonatkoznak, a kétszer aláhúzott számok a záróhangot jelölik,amennyiben nem g1, a sorszám elõtti zárójeles szám az elsõ sor szótagszámát jelöli.)

Kétsoros dallamok

1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (13) 166. b, (14) 161. d, 166. bb3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (14) 165. a, 165. b, 1684 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 945 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 212. a

Háromsoros dallamok

1 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (16) 113, 113. a, 113. b, 113. c5 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 2122 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (13) 1477 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (12) 548 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 96, (12) 96, (14) 198

Négysoros dallamok

5 VII 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 206VII 1 VII . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (13) 172, (14) 169, 169. a, 170, 171, 172VII 1 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (14) 161, 161. a, 161. b, 161. c, 162, 1631 1 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 13, 141 1 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (5) 159, (12) 150, 150. a, 150. b1 1 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 51, (7) 193, 193. a, 193. b, (13) 1781 1 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 10, 11, 121 1 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (5) 159j. a, (12) 43, (13) 158, 173, (14) 166, 166. a, 166. b,

166. c, 1672 1 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (13) 692 1 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 174b3 1 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (12) 151b3 1 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 211, (13) 172, (14) 165, 172b3 1 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 2113 1 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 95, 95. a, 95. b, 95. c4 1 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 181, 186, 186. a4 1 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 122, 1814 1 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 1145 1 V . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 1165 1 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 188, (8) 45, (10) 204, 207, 208. a, 211, (11) 208. a5 1 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (11) 71, (12) 805 1 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 1805 1 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 176, 176. a, 176. b, 176. c, (11) 715 1 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (14) 164b6 1 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 185, 185. a, 185. b

533

7 1 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 2107 1 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (11) 142#7 1 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 1878 1 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 1948 1 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 1288 1 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 1288 1 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 1919 1 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 1271 2 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (12) 1482 2 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 147, (12) 91, 922 2 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (12) 914 2 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (12) 76, 76. a4 2 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 775 2 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (12) 22j1 b3 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (9) 1171 b3 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 4, 15, 115, 115. a1 b3 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 672 b3 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (12) 1495 b3 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 22, (7) 190, 220, (10) 204, 206, 208, (13) 2065 b3 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 665 b3 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 65, (8) 66, 1045 b3 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 204, 2077 b3 VII . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 2207 b3 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 221, (8) 120, (10) 205, (11) 2057 b3 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 189, 192, 192. a, 192. b, (11) 1407 b3 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 125, (11) 1068 b3 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 189, 1908 b3 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 1968 b3 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 118, 125, (10) 1018 b3 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 2259 b3 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 126b10 b3 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (11) 722 3 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 932 3 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (13) 703 3 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (13) 156, 160. b, 160. c, 226, (14) 2265 3 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 906 3 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (5) 757 3 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 754 4 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 179, 182, 182. a, 182. b4 4 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 177, 177. a5 4 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 102, (8) 1025 4 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (14) 46, 475 4 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (12) 16, 617 4 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 1038 4 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 195, 195. aVII 5 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 107, 107. a, 1081 5 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 108. a, 109, (7) 3, (8) 1, 2, 2. a, 3, 19, 19. a, 19. b,

131. c, (10) 97, 145, (11) 20, 20. a, 20. b, 20. c, 26, 29,30, 132, 132. a, (12) 31, 134

534

1 5 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (11) 25, (12) 1341 5 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 49, 50, (10) 52, 53, 84, 98, 99, (11) 30, 39, 59, 84,

134, 139, (12) 1341 5 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 42, 2231 5 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 5, 7, 123, 124, 131, 131. a, 131. b, (10) 83, 83. a,

(11) 27, 36, 74, 78, 135, 136, 137, 141, (12) 36, 134,(13) 36

1 5 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 5, (10) 53, 224, (11) 21, 21. a, 23, 133, 133. a, 138,(12) 24

1 5 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 27, 53, (11) 40, 68, 73, 79, 138, (12) 4481 5 #7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 531 5 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 143, 144, 146, (11) 32, 37, 38, 41, (12) 28b3 5 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 344 5 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 64 5 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 6. a4 5 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 6. b5 5 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 129, 130, (9) 82, 82. a, 82. b, 82. c, 82. d (10) 8, 9,

9. a, 9. b, (12) 200, 200. a, 200. b, 201, 2025 5 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 199, 199. a5 5 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (183)5 5 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 48, 56, (8) 87, (14) 1575 5 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (14) 356 5 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 2036 5 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (11) 1007 5 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 287 5 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 105, (8) 57, 121, (9) 214, 214. a, 214. b, 214. c, 215,

(11) 2097 5 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (11) 213#7 5 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (10) 338 5 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 85, (7) 191, (8) 179 5 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 1299 5 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 111. b, 1129 5 (b)3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 1119 5 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 111. a9 5 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 111. a, 111. b9 5 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 117, 118, 1194 7 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 110

Ötsoros dallamok

2 2 2 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (5) 159j. b5 b3 b3 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (7) 2221 3 5 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (9) 183 3 3 V . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (13) 160, 160. a1 5 8 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 55, 55. a, 55. b8 7 5 b3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (3+9, 4+9, 6+9, 7+9) 216

535

Hatsoros dallamok

VII 1 5 5 1 (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (14) 1611 1 5 7 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (14) 1661 1 2 2 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (16) 585 b3 5 8 (5) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (9) 1188 8 4 8 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 645 5 1 5 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (6) 1978 8 5 4 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 175, 175. a, 175. b, 175. c9 8 5 5 4 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (5) 62, 62. a, 62. b, 62. c, 63, 63. a

Hétsoros dallamok

7 7 b3 1 8 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8) 1844 4 b3 b3 8 VII . . . . . . . . . . . . . . . . . . (8)184. a

536

TÁNCMUTATÓ

Kötetünkben sok a táncra is alkalmas dal. Ezek az emlékei jobbára már kihalt régi táncainknak.A tánc eltûnésével lassan eltûnnek a velejáró dallamok is. Közülük csak néhányat rögzítettek táncközben. A többi tempójelzetei énekes elõadásra vonatkoznak. A különbséget táncolt és énekelt elõ-adás között a hangzó felvételek némelyike példázza is, mint a CD 9–10., 15–16. és 21–22. számúfelvételei (megfelelõ számaik a kötetben: 111–112., 46–47., illetve 13–14. sz.). Egy tánchoz többfé-le dallamot is használnak, ezzel szemben ugyanarra a dallamra többféle táncot is járhatnak. Régitáncainkat nem gyûjtötték. A táncra is alkalmas megfelelõ metronómszámot a táncfajták elõtt adjukmeg az általános tudnivalók alapján a táncfajtákról.

Ugrósok. Fõleg régi stílusú dallamainkban uralkodó 2/4-es lüktetés és nyolcadmozgás.Lehetséges 3/4-del váltakozó ütembeosztás is (pl. 16. sz.). Gyakoriak a szinkópás sorvégek, a félér-tékû hang ritka. Metronómszámuk kb. 120–140 negyedenként. Ezek: 8–18., 46–47., 62–63., 94.,101., 156–178., 198–202., 204–206., 214–219., 226. sz. Ez utóbbiak karikázók is. Ritmikai jellegükszerint a marsok is ide tartoznak. Régi ugrósaink legtöbbje ma már menettáncként fordul csak elõ(69–70., 210–212., 118. és 82. Kánai menyegzõ éneke, esetleg a 80. sz. is).

Dudanóták. Nagyobbára negyedes mozgású, 7-8-szótagos (ritkábban 6 szótagos) régi stílusúdallamok. Egyik alcsoportjuk a 4+2+2 tagolású sor, melyben a kezdõ 4-es hangcsoportot nyol-cadokká vonják össze. Ugróst és csárdást járnak rájuk. Tempójuk is e szerint alakul. Ilyenek: 15.,17., 45., 56., 114–116., 122., 179–197., 220–222., 225. sz. Az utóbbiak (220–222., 225.) karikázókis. A bukovinai menyasszonykísérõk érdekes ritmusait (65–66. sz.) táncban nem tudjuk hova sorol-ni. A 7 szótagos alak végig 3/4-es lüktetésû (65. sz.), a 8 szótagos ütemváltó, 3/4 és 4/4 (66. sz.). Eza jelenség vagy a hajdani proporciós gyakorlat emléke (az a régi táncgyakorlat, melyben ugyanarraa dalra elõbb páros, majd páratlan ütemû táncot járnak), vagy a dalhoz egykor régen különlegestáncfajta kapcsolódott.

Lassú csárdás. Régi és új stílusú dallamokra egyaránt járják. Dallamaikban mind a negyed-,mind a nyolcadmozgás elõfordul, a sorvégeken fél érték is szerepelhet. Ütemeik 2/4 és 4/4, de 3/4is elõfordulhat bennük. A legtöbb új stílusú dal egyben lassú csárdás is. Metronómszámuk kb. 140–160 negyedenként. Ezek: 1–7., 18., 20–21., 23–44., 45, 49–53., 55., 64., 71–74., 78–79., 83–84.,95–100., 106–112., 117., 125–142., 145–146., 203., 207–209., 223–224. sz.

Gyors csárdás. Régi és új stílusú dallamokra egyaránt járják. Sebes mozgásuk miatt alig vanbennük nyolcadmozgás, a tempó fokozásával a pontozott értékek is letompulnak. Metronómszámukkb. 180-tól emelkedik felfelé negyedenként. Tipikus példáik a karikázók alla breve tempói (213.,220-222., 225.). A dudanóták legtöbbje alkalmas gyors csárdásra, de az új stílusú dalok is felgyor-síthatók, különösen a 10 szótagos szerkezetûek. A mai frissesek alá zömmel mûcsárdásokat húznak.

537

A KEZDÕ SOROK BETÛRENDES MUTATÓJA

(A tört számok a versszakok sorszámát jelzik A zárójelben jelöljük dõlt betûkkel a kezdõ sorok egyébelõfordulási formáit. Félkövér betûk jelzik a kezdõ sorokban nem szereplõ rokon motívumokat.)

A bajsai halastó, halastó 207/1a (l. A moholi, A szajáni, A szegedi, Bogojai, Feketicsi Kanizsai, To-polyai halastó)

A bajsai híd alatt, híd alatt 207/2a (l. A gombosi, A szajáni híd alatt)A bíróné két lánya 194/3A bõgõsünk olyan legény 68a (kurjantás)A csárdába szépen muzsikálnak 33/18A csizmámon, de nincsen kéreg 187A faluba szépen muzsikálnak 53/5 (vö. Jaj, de szépen harangoznak, Kipattog a kukorica fehérre, Új

a kocsim, vasaltatni akarom)A fûzfának nincsen töve 181/8 (vendégküldõ) (l. Szenestuskó mind fekete)A gombosi híd alatt, híd alatt 204/3 (l. A bajsai, A szajáni híd alatt)A gombosi postás udvarába 224/6A gõzösnek hat ablaka, kum 18/3A gõzösnek hat kereke, kum 18/4A hajnali csillag ragyog 184/1 (l. Esthajnali csillag ragyog)A horgosi bíró udvarába 52/1 (l. Szentmihályi bíró)A kecskének négy lába van, ötödik a farka 166b/4A legénynek mit ér a legénység 33/17, 33/17a (l. Minek a legénynek, Sej, haj, mit ér)A Marisom piros pántlikáját 95a/2A moholi halastó, halastó 208/4 (l. A bajsai, A szajáni, A szegedi, Bogojai, Feketicsi Kanizsai, To-

polyai halastó)A moholi templom piros bádogos 137/21A padéi laposon 193b/2A pünkösdi piros rózsa 223/12A sírom teteje 107/4, 108/4 (l. Síromnak teteje)A szajányi halastó, halastó 207/1 (l. A bajsai, A moholi, A szegedi, Bogojai, Feketicsi, Kanizsai, To-

polyai halastó)A szajányi híd alatt, híd alatt 207/2 (A bajsai, A gombosi híd alatt)A szegedi halastó, halastó 206/1, 207/1, 208/4 (l. A bajsai, A moholi, A szajáni, Bogojai, Feketicsi,

Kanizsai, Topolyai halastó)A szépasszony messzi lát 192b/3A Vargáné káposztát fõz 17/1 (l. Komámasszony, Szomszédasszony káposztát fõz)A Vargáné, a Vargáné káposztát fõz 16/1 (l. Komámasszony, Szomszédasszony káposztát fõz)

538

A vendégnek szeme volna 116/2A võlegény olyan buta 68a (kurjantás)Ácsi bácsi, Jani bácsi 87/1Ácsim, bácsim, ácsim bácsim 86/1aAddig élem világomat 102/1, 102/1a, 103/1, 104/1, 104/3Addig ne higgy a legénynek 223/16 Addig, babám, el nem hagylak 223/9 (l. Rózsám, addig el nem hagylak)Addig, babám, el nem veszlek 223/10Adja Isten, mi is örüljünk 82/13Adjon Isten mindig ilyent 125/8Adjon Isten mindjárt mást 192a/3Adjon Isten, édesanyám, jó estét 73/1a, 106/3 (l. Édesanyám, adjon isten jó estét)Ágas-bogas szederinda, csipkefa 213/5 (vö. Azt a gyûrût, amit adtam, Zavaros a Tisza vize 140/2)Ajándékbeköszöntõ, võfélyvers: Csendesség, szép vendég! Tarts kormányt, muzsikus 21cAkár iszom, akár nem 193a/3Aki fának támaszkodik 44a (kurjantás)Aki kinéz az ablakon 55c (kurjantás)Aki minket kinevet 44a (kurjantás)Aki minket nem nevet ki 44a (kurjantás)Aki minket nem néz jónak 55c (kurjantás)Aki, aki a babáját szereti 29/4Akkor kell a vasat ütni, mikor tüzes 201/2Alant száll a fecske 107/1a (l. Elszállott a fecske, Fecskemadár, fecske, Hosszú, Kurta, Tarka, Vil-

lás farkú fecske)Álljunk csak meg itt a sarkon 55c (kurjantás)Amidõn a krumpli a levelét hullajtja 152 (Tréfás halotti búcsúztató)Amott van egy kis ház 22/3Andrásfalvi magas torony 128/1, 128/2 (l. Szabadkai kettõs torony)Anyám, anyám, édes, kedves anyám 67/1, 67/1aAnnyi a lány, mint a csillag 217/4, 218/3, 223/4Aranybárány, arany kos 44a (kurjantás)aranybárány: 18/2, 127/12, 127/12a, 128/5, 128/5aAranyóra a farom 212b (kurjantás)Árok szélén ül a Borcsa, fogát vicsorgatja 166b/1Árok, árok, de mély árok 181/4Árokparton kácsatojás 217/3, 217/3a, 218/1, 223/5Árpa, árpa, de rövid a szára 96/4 Árpacipó nem pirítani való 213/7Árpájuk van, mégis zabot vetnek 96/1 (vö. Jobb az árpa, mint a zab a lónak, Kis pej lovam nem eszi

a zabot, Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének)Árpakertbe aratják a zabot 96/6 (l. Szántóföldön aratják a zabot)Árva vagyok, árva vagyok, az Isten is látja 35/4 Árvacsalán nõtt az udvarunkba 98/4 (l. Árvacsalán terem az árokba)Árvacsalán szúrta meg a kezemet 139/8Árvacsalán terem az árokba 98/4. a (l. Árvacsalán nõtt az udvarunkba)Átugrom a Tisza vizét lovastul 137/22Az a legény, aki dobog 212b (kurjantás)Az anyósom olyan tiszta 175a/1 (l. Feleségem olyan tiszta)

539

Az én babám betegágyába fekszik 133/4 (l. Beteg a szeretõm, vaságyba fekszik)Az én fiam szép ráncos csizmáját 95a/3Az én gatyám tölgyfakéreg 190 (kurjantás)Az én uram goszpodár, nem is olyan, mint más 172/6 (vö. Jó az uram, jónak látszik, Nékem olyan

kis uram volt)Az én uram volt a Balázs 185/3Az igaz Messiás eljött már 82/1 (Kánai menyegzõ)Az igaz Messiás már eljött 82/1a (Kánai menyegzõ)Az olájok, az olájok facipõbe járnak 161, 161a, 161c/1, 161c/1a, 165/1a, 165b, 166/1, 166a/1,

166b/2, 166c/1Az olájok, az olájok, az oláj cigányok 165/1, 165aAz ökör a földet nem magának szántja 43/3 Az Úr kérdi – Noé, fiam, Noé 83a/2, 83a/3 (l. Isten mondja, Mondja isten: – Noé, fiam, Noé)Azért adtam százhúsz pengõt 185/1Azért jó a cigány kislány: oda hagyja tenni 161c/5Azt a gyûrût, amit adtam, add vissza 25/4, 100/1, 100/1a (vö. Ágas-bogas szederinda, Zavaros a Ti-

sza vize 140/2)Azt gondolod, bánom, rózsám? Nem biz én 213/2 Azt gondolod, hogy én bánom 129/18, 185.a/5, 185.b/6 Azt gondolod, hogy én bánom? Nem biz én 213/2 Azt gondolod, hogy szeretlek 130/7 Azt gondolod, mindig így lesz 130/8, 185/7 Azt hallottam a prímástól 212b (kurjantás)Azt hallottam, meg akarsz házasodni 142/2Azt mondja a retek 225/2Azt mondja a torma 225/1Azt mondják, hogy bort iszik a báró 203/3Bácsfalváról almát, jaj, de sokat hordtam 148/2 (lósirató)Bánát részrõl hoztam asszonyt, bár ne hoztam volna 161c/4a Bár szeretne, bár elvenne 217/2, 218/5Bárcsak engem valaki, valaki 204/5Barna kislány diószínû asztala 139/1Barna kislány lesétál a kiskertbe 40/3 Barna kislány slingelt ágyát 1/1 (l. Duli Maris hat párnája, Nemes Maris az ágyát, Turkál Panna

slingelt ágyát)Barna kislány szép fehér szobája 53/1a Barna kislány, gyere vélem a bálba 135/5, 137/2 (l. Gyere, babám, gyere vélem, Kisangyalom, gye-

re vélem)Barna kislány, ha bemegy a szobába 20/3, 20/3a, 20a/2 (l. Ez a kislány, ha bemegy)Barna kislány, ha bemegy a templomba 20/2, 20a/1 (l. Mikor indultam a templomba, Mikor men-

tem, Mikor vittek)Barna kislány, jól meggondold a dolgot 23/1 (l. Sej, kislány, kislány, Kislány, kislány)Barna kislány, jól meggondold magadat 25/1 (l. Kislány, kislány, Sej, kislány, kislány)Barna kislány, ne higgyél a legénynek 139/4 Barna kislány, nem lehetsz te ibolya 68/1b (l. Ne félj, Ne sírj, kislány)Barna legén, ne higgyél a leánynak 139/5 Barna legény sétál a gang alatt 96/8Barna legény, hová hajtod az ökröt 137/6 (l. Hova hajtod, barna legény)

540

Bé, bé, bé 85Begyûröm a süvegem tetejét 203/2a (l. Ha beütöm süvegem)Béla bácsi, ha befogja 6/1 (l. János/Pista bácsi befogatta, János bácsi, ha befogja, Mikor egyszer

János bácsi)Bementem én a malomba, berúgtam az ajtót 166/3Beteg a szeretõm, vaságyba fekszik 133/4 (l. Az én babám betegágyába fekszik)Bíró uram, tegyen köztünk igazat 135/8a, 137/12 Bíró uram, tegyen törvényt, ha lehet 135/8, 136/5 Bizony, édes gazdám, mért tartasz te lovat 150b/2 (lósirató)Bogojai halastó, halastó 204/2 (l. A bajsai, A moholi, A szajáni, A szegedi, Feketicsi, Kanizsai, To-

polyai halastó)Bor-beköszöntõ, võfélyvers: Legények! Idebenn a legyet csapjátok 93Bujdosik a kutya, két szemével nem lát 22j (vö. Jól meggondold)Búza, búza, de nagy tábla búza 33/6 Búza, búza, de szép tábla búza 143/4 Búzába a vaddisznó, csak a füle látszik 160a Búzába megy a disznó, csak a füle látszik 173 (l. Túr a disznó a tarlón, Kuss ki, disznó, a búzából)Cica játszik macával, macával 207/3 Cifra szûröm fölakasztom a szögre 209/3Cukros zabot adtam a lovamnak 33/10Csiga-biga, nyújtsd ki szarvacskádat 211/3Csillag Boris, tudom a neved 214/1 (l. Csira Maris, tudom a neved)Csillagos ég, ha beborul, kiderül 141/3Csira Maris, tudom a neved 214a/1 (l. Csillag Boris, tudom a neved)Csirke csipog az ágy alatt 181/1a (l. Tarka paszuly, Sárga/Sáros papucs az ágy alatt)Csongorádi bíró háza de magas 134/1a (l. Sej, Csongorádi)Csongorádnak útján, jaj, de sokat jártam 149/2 (lósirató)Csoszogtatós tánc, silladri 47 (dúdolva)csúfoló (asszony): 161c/4, 161c/4a, 166b/3, 169a/1, 169a/2, 172/4, 172/5, 175/4, 175a/1, 175b/1,

176/1, 176a/1, 176b/1, 176b/1a, 176c/3, 177/1, 177a/1, 178/1, 178/1acsúfoló (férj): 129/9, 172/6, 179/7, 180/2, 181/6, 181/7csúfoló (menyasszony): 65/1, 65/2, 66/1, 66/3, 66/2, 130/19csúfoló (võlegény): 54Csütörtökön szaladtam a sáson 211/7Csütörtökön virradóra 199/1a, 199a/1Csütörtökre, virradóra 199/1De sajnálom, amit cselekedtem 143/1a (l. Ej, de bánom, Jaj, de bánom, Szánom, bánom)De sok esõ, de sok sár 188/2, 188/3, 189/8, 220/8, 221/14De széles a Tisza vize 182/1 (l. Mély a Tiszának a széle, Jaj, de mély a Tisza/Duna széle)De szeretnék hajnalcsillag lenni 52/6, 53/6De szeretnék hegyek között lakni 33/3 (l. Elmegyek a hegyek közé, Kimegyek a zöld erdõbe lakni)Debreceni bíró kiskertjébe 33/13Dicsértessék Jézus szent neve 82/16Dínom-dánom, bodzfagyökér 161bdisznó: 105/2, 160a/1, 160b/1, 166b/5, 168/1, 173/1Doroszlai lány, mikor hozzád jártam 29/2b (l. Kanizsai lány, Kis ludasi lány, Szép horgosi lány, mi-

kor hozzád jártam)Duli Maris hat párnája 2/2 (l. Barna kislány, Nemes Maris az ágyát, Turkál Panna slingelt ágyát)

541

Dunyha, dunyha, dunyha, csipkés dunyha 182b/1 Ebbe a kerek tóba 197/1Eddig, vendég, jól mulattál 114/1, 115, 115a/2 (vendégküldõ)Édes kezem, mért nem fontál 66/4 (l. Édes szemem, mért aludtál)Édes kicsi kincsecském 192a/6Édes szemem, mért aludtál 15/4 (l. Édes kezem, mért nem fontál)Édes uram, de jó kend 192b/4Édesanyám akkor kezdett siratni 59/1Édesanyám édes teje 121/4, 123/2, 124/3, 129/7, 130/4, 130/4aÉdesanyám háza be van kerítve 21/2Édesanyám lánya vagyok 128/8, 129/12, 130/25, 130/27, 182/6 Édesanyám mondta nékem 45/4, 64/2, 103/3, 119/2, 120/1, 122, 124/2, 129/1, 130/2, 181/2Édesanyám rózsafája 45/1, 64/1, 120/2, 121/2, 121/2a, 124/4, 125/3, 126/1, 129/2, 129/4, 129/5,

129/6, 130/1, 130/1aÉdesanyám sok szép szava 45/5, 103/2, 121/1, 123/1, 124/1, 124/1a, 125/1, 125/2, 130/3, 131/3Édesanyám voltál, mért nem tanítottál 44/2Édesanyám, add ide a kezedet 21a/2Édesanyám, adjon isten jó estét 71/1, 72/1, 73/1, 74/1, 136/3, 137/3 (l. Adjon isten, édesanyám, jó

estét)Édesanyám, gyújts világot 70 (kurjantás)Édesanyám, meghalok 191/1, 191/1aÉdesanyám, olyan vizet adjon 33/11Édesanyám, szennyes ingem, gatyám 33/2 (l. Nincsen apám, nincsen anyám, szennyes minden gú-

nyám)Édesapám, add ide a kezedet 21a/3Édes-kedves feleségem, de jó asszony vagy 178/1, 178/1aÉdes-kedves feleségem, de szép asszony vagy 178/2Édes-kedves Katica 190/2 (l. Kiszáradt a bodzafa)Édes-kedves komámasszony, azt hallottam 202/2Egy kislány 216/3 (l. Túlsó felén/soron van a mi házunk)Egy nagy lakodalmat hirdettek 82/2, 82b (Kánai menyegzõ)Egy szem búza, egy szem árpa 68a (kurjantás)Egy szem kökény, két szem kökény 185b/4 (l. Faggyúgyertyát égetek én)Egyen meg a fene téged 186/5 Egyszer jártam nálatok 56/2 (l. Egyszer voltam nálatok)Egyszer két lányok 75/1 (legényválogató) (vö. Gyöngyöm, gyöngyöm, Lányom, lányom)Egyszer voltam nálatok 221/8 (l. Egyszer jártam nálatok)Ej, de bánom, amit cselekedtem 145/3, 146/2 (l. Jaj, de bánom, Szánom-bánom)Ej, imitt-amott vörös az ég alja 26/5 Ej, Karáné, Karáné, Karáné 206/3Ej, liba, liba, liba, nem lesz mindig liba 26/4a (l. Sej, haj, liba, liba, Sej, liba, liba)Ej, madár, madár, cinegemadár 94Éjfél után hazajön a kocsmából 205/6Ejnye, kislány, de megnõttél 102/8Ejnye, rózsám, mit dünnyög a szúnyog 211/1a (l. Hallod, rózsám/babám/kislány, mit dünnyög)El kell menni esküvõre, elmegyünk 21a/5Eléltem a világi jót 179/1Elesett a tyúk a jégen 115a/1

542

Elindult Szent Péter Rómába 82dElindultam a nagy útra 175b/11Elindultam házasodni, bár ne mentem volna 166b/3, 169a/1 (l. Elmentem én házasodni, Messze

mentem) házasodniElindultam házasodni, messze kellett menni 166a/2Elmegyek a hegyek közé lakni 34/1 (l. De szeretnék hegyek között lakni, Kimegyek a zöld erdõbe

lakni)Elmehetek én már 51/1Elmehetsz már házam elõtt 64/5Elmennék én tihozzátok 199/3, 199/4, 199a/3Elment a Szûz Mária haza 82/14Elment a tyúk a vásárra 17/3, 17/4 Elment a tyúk vándorolni 174/1 Elment az én rózsám idegen országba 44/3 (l. Kiment az én rózsám Dél-Amerikába)Elmentem én házasodni, bár ne mentem volna 161c/4 (l. Elindultam házasodni, Messze mentem há-

zasodni)Elmentem én házasodni, túrót adtak enni 161c/2 Elmondhatom, jaj Istenem, jaj, jaj 33/12 Elmondhatom: Istenem, Istenem 33/12a Elõször is igyunk rája 185a/1Elszaggattam harminchárom pártát 101/3 Elszakadt a ráncos csizmám szára 33/20Elszaladt a göbe 105/2 Elszaladt a kemence tele pogácsával 226/1 Elszaladt a tarka nyúl 55c (kurjantás)Elszállott a fecske 110/1 (l. Alant száll a fecske, Fecskemadár, fecske, Hosszú, Kurta, Tarka, Villás

farkú fecske)Elveszett a lovam 109/5Elveszett a pincelakat 175b/6 (l. Leesett a pincelakat)Elveszett a pipadohányzacskó 211/10 Elvesztettem zsebkendõmet, megver anyám érte 166c/2, 169 Elvesztettem zsebkendõmet, szidott anyám érte 166c/2a Emlékszel-e, babám, mikor hozzád jártam 31/2 Én azt megteszem 159 ja/1 Én nem bánom, akárhogy zörög az ég 39/4Én ültettem a rózsafát 45/3, 102/4, 104/5, 119/1 (l. Én ültettem az almafát)Én ültettem az almafát 45/2, 45/2a, 102/2, 102/3, 104/6 (l. Én ültettem a rózsafát)Engem szeress, ne anyádat 185/5, 185b/5 Ennek a gazdának szép két lova van 88Erdõ, erdõ, de magas vagy 217/6Erdõ, erdõ, jaj, de kerek erdõ 96/12Eredj haza, s mosdjál meg 56/1Érik a szõlõ 63a/1Érkezés a menyasszonnyal a võlegényes házhoz, võfélyvers: Szerencsés jó estét násznagy uramék-

nak 72a Erre gyere, a szekeres úton 145/2 Erre gyere, amerre én 185b/1, 217/1, 217/1a, 218/4 Erre gyere, ne menj arra 131/1, 131b/1, 185b/2

543

Erre gyerünk, itt az út 189/4Esik esõ a Dunáról 130/16 Esik esõ az árpatarlóra 98/3, 210/5, 211/14 (l. Pada kiša, Kiša pada az árpatarlóra)Esik esõ az eke szarvára 96/14 Esik esõ meg a dara 217/5Esik esõ, de nem ázok 129/13Este van a faluba 189/9 (l. Este van már, nyolc óra)Este van már, nyolc óra 189/9 (l. Este van a faluba, Legény áll a fa alatt)Este van, este van 55b/1 (l. Este van, késõn van, Este van, sötét van)Este van, késõn van 55/1, 55a/1 (l. Este van, este van, Este van, sötét van)Este van, sötét van 55b/1 (l. Este van, este van, Este van, késõn van)Este, este van, este akar lenni 29/3, 30/3Esthajnali csillag ragyog 184a (l. A hajnali csillag ragyog)Eszem az istened anyját 121/6Ez a kislány de kedvemre való 53/4 (vö. 52/1, 52/4, 52/4a, 53/1, 53/1a, 53/1b, 53/1c52/1, 52/4,

52/4a, 73/2)Ez a kislány de kényes 220/13Ez a kislány eladó 189/5, 221/16 Ez a kislány fehér ruhát varratott 132a/1Ez a kislány görögdinnye 130/26Ez a kislány megunta a lányságát 20c/2, 132/1, 132a/2, 133a/3 (vö. Ez a kislány, jaj, de nagyon szo-

morú)Ez a kislány tehenet fej 186a/3Ez a kislány tököt árul 186a/4Ez a kislány úgy éli világát 96/16ez a kislány viselõs („víziborjú”, „bölcsõt csináltatott”, „ha a lánynak baja lesz”): 5, 6, 6a, 6b, 7,

28, 190, 209Ez a kislány, ha bemegy a szobába 20b/2 (l. Barna kislány, ha)Ez a kislány, jaj, de nagyon szomorú 132a/3, 133a/4 (vö. Ez a kislány megunta)Ez a lábam, ez, ez, ez 192/1, 192a/4, 192b/8; 212b (kurjantás)Ez az utca petrezselymes 44a (kurjantás)Ez az utca végig árkos 55c (kurjantás)Ez az utca végig nyárfás 44a (kurjantás)Ez ivott, az ivott, õ megszomjazott 86/1Ezért vagyok ilyen kicsi 185/9Ezt a kislányt akkor kezdtem szeretni 73/3, 74/2, 136/2, 137/1b (l. Ezt a legényt akkor, Ezt a legényt

még akkor megszerettem)Ezt a kislányt de meguntam szeretni 137/19 Ezt a kislányt esküvõre most viszik 21/3Ezt a kislányt ne vedd el, ne vedd el 205/2, 224/1Ezt a kislányt nem az anyja nevelte 135/4Ezt a legényt akkor kezdtem szeretni 137/1a (l. Ezt a legényt még akkor megszerettem, Ezt a kis-

lányt akkor)Ezt a legényt még akkor megszerettem 137/1 (l. Ezt a kislányt akkor kezdtem szeretni)ezt a legényt sosem tudtam szeretni: 20/2, 20a/1, 20b/1, 36/6, 133/1Faggyúgyertyát égetek én 185b/3 (l. Egy szem kökény)Fáj a szívem egy fekete csikóra 79/1Fáj a szívem, fáj a szívem karikagyûrûre 35/3, 35/3a

544

Fájhat annak a kislánynak a szíve 38/2, 39/2 Fecskemadár, fecske 108/1, 108/1a, 108a/1 (l. Alant száll a fecske, Elszállott a fecske, Hosszú, Kur-

ta, Tarka, Villás farkú fecske)Fehér faszujkavirág 192b/7, 193a/1, 193a/4Fehér galamb szállt a házra 60/1, 60/2 (rigmus) (l. Sárga madár szállt)Fehér kancsó, piros bor 193a/2 (l. Piros kancsó)Fehér konyha, fehér ház 221/11 (l. Kerek udvar, Kicsiny ablak)Fehér madár a víz mellett 60a/2 (rigmus)Fejemre kötik a gyöngykoszorút 67/3 Fejik a fekete kecskét 127/10Fejünk fölött száll a fecske 68a (kurjantás)Fekete felhõbõl esik az esõ 71/2 Fekete kökénynek fehér a virágja 44/4 Fekete városba 197/2Fekete szárú cseresznye 183/2Feketicsi halastó 108 (l. A bajsai, A moholi, A szajáni, A szegedi, Bogojai, Feketicsi, Kanizsai, To-

polyai halastó)Fel, fel, vitézek a csatára 118Feleségem jól tud sütni 175b/2aFeleségem krumplit kapál 176b/11 (l. Sári néni krumplit kapál)Feleségem krumplit ültet 176b/12Feleségem olyan tiszta 175/4, 175a/1, 175b/1, 176/1, 176a/1, 176b/4, 177/a/1 (l. Az anyósom olyan

tiszta)Feleségem, a kis piszok 175b/8Félrevágom a kalapom 175b/10Felszolgálók bemutatása, võfélyvers: Tisztelt násznagy uram! Ismét megjelentem 74d Feri bácsi iszik most 93/1férjhez adtál, de nem tudod, hogy kihez: 20/1, 20a/3, 20c/1, 132/3, 132a/5, 133a/1, 133a/1a,

134/3, 135/1Fiatalon házasodtam 127/8 (l. Jaj, de korán házasodtam)Fogadjunk egy liter borba 93a (kurjantás)Fönn a hegyen zörög az ég, villámlik 37/3Fönt a hegyen zörög az ég, villámlik 36/3Fönt az égen három csillag egy sorba 133/3 (l. Három csillag van az égen)Gazdag volt az édesapám 176c/1 Görögdinnye a farom 212b (kurjantás)Gyalog mentem Komáromba a vásárra 200a/1 (l. Mikor mentünk)Gyalog mentem, komámasszony, a vásárra 200a/1 (l. Mikor mentünk)Gyere be, violám 51/2Gyere ki, te örömanya, nézd meg, mit hoztunk 69/1b (l. Jöjjön ki az örömanya)Gyere ki, te vén boszorka, nézd meg, mit hoztunk 69/1a (l. Jöjjön ki az örömanya)Gyere ki, te vén boszorkány, nézd meg, mit hoztunk 70/1, 70/1a (l. Jöjjön ki az örömanya, nézze,

mit hoztunk)Gyere, babám, gyere vélem a bálba 135/5 (l. Barna kislány, Kisangyalom, gyere vélem)Gyere, kislány, add föl a kalapom 96/9 Gyere, rózsám, add fel a kalapom 96/9 Gyere, rózsám, gyere ki 220/6 (l. Kere-kere-kereki)

545

Gyönge a nád, lehajlik a földre 145/1Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyömnek száz forint az ára 158/1 (l. Lányom, lányom, gyöngyvirágom,

Lányom, lányom, mit gondolsz, vö. Egyszer két lányok)Gyöngyöm, gyöngyöm, gyönyörû virágszál 224/9Gyöngyös pártám elhullatom 57/2Ha beütöm süvegem tetejét 203/2 (l. Begyûröm a süvegem)Ha kimegyek a kiskertbe kapálni 137/4 Ha kimegyek az erdõbe sétálni 133/2 (l. Kimentem én az erdõbe)Ha lemegyek az uraság pincéjébe 153 (tréfás halotti búcsúztató)Ha még egyszer leány lennék 49/1, 49/2, 49/3a, 50/2Ha még egyszer legény lennék 49/5, 50/1Ha meghalok, meghagyom a rózsámnak 133/6Ha meghalok, tudom, hogy eltemetnek 137/20Ha megszabadulok, meg is házasodok 26/2Ha meguntál szeretni 192b/10Ha nem szeretsz, éljél magad 185a/6Ha te elmész, én is el 220/9Ha te tudnád, amit én 220/11Hallod, babám, mit csipog a fecske 211/2aHallod, babám, mit dünnyög a szúnyog 211/2 (l. Hallod, rózsám/kislány, Ejnye, rózsám)Hallod, kislány, mit dünnyög a szúnyog 212a/3 (l. Hallod, rózsám/babám, Ejnye, rózsám)Hallod, rózsám, mit dünnyög a szúnyog 211/1 (l. Ejnye, rózsám, Hallod, babám/kislány)Hallod-e, te szép ürögi kislány 98/8Hallod-e, te vén kocsorba 115a/4Hallották-e annak hírét 19a/1 (l. Ki hallotta ennek hírét, Hallottátok-e már hírét)Hallottam a nagybõgõsrõl 212b (kurjantás)Hallottátok az újságot az életbe 80/1 (Ádámról, Éváról)Hallottátok-e már hírét 19b/1 (l. Ki hallotta ennek hírét, Hallották-e annak hírét)Harangoznak piros pünkösd napjára 136/6, 137/14Harminc esztendeig szolgáltam egy gazdát 151aHárom aranyos cseresznye 95 (kurjantás)Három aranyos eper 95 (kurjantás)Három csillag van az égen 223/7 Három csillag van az égen egy sorba 133/3, 213/6 (l. Fönt az égen három csillag)Három húszas, látod-e 222/2Három húszast kerestem 188/1Három tepsi túrós lepény 175b/12, 68a (kurjantás)Háromat tojt a fekete kánya 210/4, 211/4, 211/4a, 211/4b, 211/4c, 211/6Háromat tojt a fekete lili 210/3Háromat tojt a kis lajbis héja 211/5Háromélû fekete nád 125/5 Hát az ágyat mi lelte 190/6 Hát tik, lányok, mit csináltok 127/11a, 128/4a (l. Lányok, lányok, Ugye, lányok, Hát tik, lányok, Tik

is, lányok)Haza, hazafelé megyünk most 117/1, 117/1a (vendégküldõ)Házasodj meg, ha meg akarsz 130/18Ház tetején gólyafészek 127/4, 185a/3Házunk elõtt folyik el az árok 96/10

546

Házunk elõtt magasra nõtt a nyárfa 20/1a, 20b/3, 20c/1, 133a/1 (l. Sej, házunk elõtt, Udvaromba ma-gasra)

Házunk elõtt nagy levelû diófa 132/4 (vö. Házunk elõtt magasra nõtt a nyárfa 20b/3)Házunk elõtt van egy magos diófa 133a/1aHázunk elõtt van egy magos eperfa 132/3 Házunk felett gólyafészek 185/4 Heiducken Dantz 159 jb (hangszeres)Hej, csicsóka, csicsóka 189/6Hol vagy, én szerelmes boroskulacsom 92/1 Hol vagy, én szerelmes drága kulacsom 91/1 Hol vagy, én szerelmes szõrös kulacsom 92/1a Hosszú farkú fecske 107/1, 109/1 (l. Alant száll a fecske, Elszállott a fecske, Fecskemadár, fecske,

Kurta, Tarka, Villás farkú fecske)Hova hajtod, barna legény az ökröt 137/6 (l. Barna legény, hova hajtod)Hová megy kend, komámasszony? – Debrecenbe 201/1 (l. Mikor mentünk, komámasszony)Huncut a gazda 62d, 63a/2Húzd rá, cigány, délig, délig, délig 211/13Húzd rá, prímás, délig, délig, délig 210/1Igyál egy kis pálinkát 90Igyunk egy kis pálinkát 192a/2Ijujuju, lakodalom 93a (kurjantás)Irigyeim sokan vannak 126/3, 127/2, 218/1, 218/2, 223/3 Irigyeim, adjátok szeretni 143/2Irigyeim, irigyeim, hagyjátok szeretni 35/7 Irigylik a lányságomat 223/2Ismerem a lovam 109/6 Isten mondja: – Noé, fiam, Noé 83/2, 83/3, 83a/3a, 83/4 (l. Az Úr kérdi, Mondja isten)Itt álljunk meg, utcasarkon 55c (kurjantás)Itt vannak a szép kiskutyák 174/2Jaj, de bajos a szerelmet titkolni 139/7 Jaj, de bánom, amit cselekedtem 52/3, 143/1 (l. De sajnálom, Ej, de bánom, Szánom, bánom, amit,

Szánom-bánom, hogy én)Jaj, de bánom, hogy megházasodtam 53/2a (l. Mindig bánom, Szánom-bánom)Jaj, de korán házasodtam 130/21 (l. Fiatalon házasodtam)Jaj, de mély a Duna széle 129/19 (l. De széles a, Mély a Tiszának)Jaj, de mély a Tisza vize 182/1a (l. De széles a, Mély a Tiszának)Jaj, de nehéz kõbõl vizet facsarni 137/16, 209/4 Jaj, de sokan néznek minket 44a (kurjantás)Jaj, de sokat hordtam Csongorádról almát 150/2, 150a/2 (lósirató)Jaj, de szépen esik az esõ 117/2Jaj, de szépen harangoznak 42/3 (vö. A faluba szépen muzsikálnak, Kipattog a kukorica fehérre, Új

a kocsim, vasaltatni akarom)Jaj, de szépen tamburálnak 42/4Jaj, de szépen úszik a vadkácsa ja vízen 31/1 (l. Szépen úszik)Jaj, jaj, öreg lónak, de gyászos élete 151 (lósirató)Jankahídról házasodtam 176c/3 János bácsi befogatta 7/1 (l. Béla, János bácsi, ha befogja, Mikor egyszer János, Pista bácsi befo-

gatta)

547

János bácsi, ha befogja 5/1 (l. Béla bácsi, ha befogja, János bácsi befogatta, Mikor egyszer Jánosbácsi, Pista bácsi befogatta)

János bácsi, ne nagyon, ne nagyon 205/5Járás, járás, szép moholi járás 99/2Járd ki, lábam, járd ki most 192a/5, 192b/9Jó az uram, jónak látszik 129/9, 179/3, 180/2, 181/6 (vö. Nékem olyan kis uram volt, Az én uram

goszpodár)Jobb az árpa, mind a zab a lónak 95/1, 95/1a, 95a/1, 95b/2 (vö. Árpájuk van, mégis zabot vetnek, Kis

pej lovam nem eszi a zabot, Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének)Jól gondold meg, Örzse 105/1 (l. Jól meggondold, kislány, Most gondold meg, vö. Bujdosik a kutya)Jól meggondold, kislány 22/1 (l. Most gondold meg, vö. Bujdosik a kutya)Jöjjön ki az örömanya, nézze, mit hoztunk 69/1, 69/1b (l. Gyere ki, te örömanya/Vén boszorka/bo-

szorkány)Juhászéknál voltunk lányért 68a (kurjantás)Kánai menyegzõ 82, 82a, 82bKánánföldi híres városban 82aKanizsai halastó, halastó 204/2a (l. A bajsai, A moholi, A szajáni, A szegedi, Bogojai, Feketicsi, To-

polyai halastó)Kanizsai lány, mikor hozzád jártam 29/2a (l. Doroszlai, Kis ludasi, Szép horgosi lány)Kaszáscsillag van az égen 223/11Katekizmusi ének 81Kék ibolya búnak hajtja a fejét 59/4, 138/4, 208/1a, 208a/1, 209/2Kék ibolya, ha leszakajtanálak 59/3, 208/2, 209/1, 209/1aKéket nyílik a kék nefelejcs, nem sárgát 36/10 Kéket nyílik az ibolya 183/3Kémény felett száll a fecske 68a (kurjantás)Kerek udvar, kicsi ház 192a/1, 192a/1a, 192b/1a, 221/11a (l. Fehér konyha, Kicsiny ablak)Kere-kere-kereki 221/12 (l. Gyere, rózsám, gyere ki)Keskeny deszkakerítés 192/3 (l. Vékony deszkakerítés)Keskeny nékem ez az út 221/4 (l. Rövid nékem)Két kis galamb összeveri a szárnyát 68a (kurjantás)Két kisgalamb összecsapta a szárnyát 68a (kurjantás)Két szivárvány koszorúzza az eget 139/6 (l. Sej, két szivárvány)Kétkrajcáros kis bögre, kis bögre 205/3Ki a borát meg nem issza 87/2Ki a falnak támaszkodik 44a (kurjantás)Ki a fene látott az oláhnak olyan virtusságát 161dKi az urát nem szereti 125/6 Ki hallotta ennek hírét 19/1 (l. Hallották-e annak hírét, Hallottátok-e már hírét)Ki kapura támaszkodik 44a (kurjantás)Kicsi még a mi lányunk 189/1, 189/1a, 221/17Kicsi nékem ez a ház 212b (kurjantás)Kicsiny ablak, kicsiny ház 192b/1 (l. Fehér konyha, Kerek udvar)Kidõlt a fa, levelestõl, ágastól 23/2 (l. Sej, kidõlt a fa)Kijött ördög a pokolból, füle is van néki 226/2Ki-kimegyek a kiskertbe gyomlálni 137/5 Kilenc gyerek sír odabent a házban 205/7Kimegyek a, kimegyek a zöld erdõbe lakni 35/8 (l. De szeretnék hegyek között, Elmegyek a he-

gyek közé)

548

Kiment az én babám Dél-Amerikába 31/3 (l. Elment az én rózsám)Kimentem én az Alföldre kaszálni 137/18 (l. Lementem én)Kimentem én az erdõbe sétálni 133/2 (l. Ha kimegyek az erdõbe)Kimentem én, sej a rétre kaszálni 137/17 (l. Lementem én)Kiöntött a Maros vize messzire 137/11Kipattog a kukorica fehérre 41/1 (vö. A faluba szépen muzsikálnak, Jaj, de szépen harangoznak, Új

a kocsim, vasaltatni akarom)Kis almárium kis kulcsa 221/9 Kis kertemet Maros vize hasítja 135/2 Kis ludasi lány, mikor hozzád jártam 29/2, 30/2a (l. Doroszlai, Kanizsai, Szép horgosi)Kis ómárjom kis kulcsa 220/5, 221/9 Kis paprika, nagy paprika, de erõs 209/6Kis pej lovam arra van szoktatva 98/5 (l. Kis pej lovam, kis pej lovam, kesely a négy lába)kis pej lovam hozott: 109/2, 110/2, 111b/2Kis pej lovam nem eszi a zabot 98/1 (vö. Árpájuk van, mégis zabot vetnek, Jobb az árpa, mint a zab

a lónak, Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének)Kis pej lovam, kis pej lovam arra van rászokva 35/1 Kis pej lovam, kis pej lovam, kesely a négy lába 35/1a Kiša pada az árpatarlóra 212/1 (l. Pada kiša, Esik esõ az árpatarlóra)Kisangyalom, gyere vélem a bálba 136/1 (l. Gyere, babám, gyere vélem, Barna kislány, gyere vélem)Kishegyesi kertek alatt 130/11, 130/12 Kiskertembe három cserép muskátli 213/4Kiskertembe kivirított az eper 209/5 Kiskertembe, kiskertembe sok a petrezselyem 35/5Kiskertemben kinyílott a jácint 224/2Kislány, kislány, jól meggondold a dolgot 132/2 (l. Barna kislány, Sej, kislány, kislány)Kislány, kislány, kökényszemû kislány 33/8 Kisutcába mentünk lányért 68a (kurjantás)Kiszáradt a bodzafa 220/1, 221/7, 220/1a (l. Édes, kedves Katica)Kitanultam az asszonynak a hamisságát 178/4Kocsira ágyam 62/2, 62a/2, 62b, 62c/2, 63/2, 63/2aKomámasszony káposztát fõz 15/1 (l. A Vargáné, Szomszédasszony káposztát fõz)Komámasszony, igyunk egyet 115a/3Komámasszony, jöjjön kend le a pincébe 200/4, 200. b/3Komámasszony, meg ne mondja az uramnak 200/3, 200. b/4, 202/1, 202/1a (l. Meg ne mondja, ko-

mámasszony, Szomszédasszony, meg ne mondja)Konkoly Róza aranybárány, kum 18/2Konkoly Róza megy a kútra, kum 18/1koszorú: 21/1, 21a/1, 41/1, 67/2, 67/3, 132a/3, 139/1Könnyû nékem egy almát kettévágni 213/3 Könnyû venni feleséget 77/1 Körül borult az ég alja 129/15 Körül csillagos az ég 221/6 (l. Sûrû csillagos az ég)Körül fodros a kötõm 212b (kurjantás)Közel legyen a kenderem a rokkádhoz 201/3 (l. Közel vetem, Nem messze van)Közel vetem a kenderem a tanyához (tanyámhoz) 200/1, 200/1a, 200/1b, 200b/1 (l. Nem messze van,

Közel legyen)Krumplileves, cintányér 190/5

549

Kukorica szárasodik 44a (kurjantás)Kukorica, lisztes málé 130/19, 130/20 Kupuszinán építik a templomot 36/4 Kupuszinán esik a dara 214c/3 (l. Túlsó soron esik)Kupuszinán kis kalapot viselnek 36/5 (l. Már minálunk nagy kalapot)Kupuszinán megy az aratás 214c/4Kurta farkú fecske 107a/1, 111/1, 111a/1, 111a/1a, 111b/1, 112 (l. Alant száll a fecske, Elszállott a

fecske, Fecskemadár, fecske, Hosszú, Tarka, Villás farkú fecske)Kuss ki, disznó, a búzából, csak a füle látszik 168/1 (l. Túr a disznó, Búzába a vaddisznó)Kútágasra körösztbe szállt a rigó 208/3 (l. Temetõbe kõre szállott a rigó)Kútágasra szállott a sas 121/5 (l. Száraz gémkútra szállt a sas)Külsõ sor, belsõ sor 216/1a (l. Túlsó sor)Lábad ujján van a köröm 182b/3Lakodalom, szép esküvõ 93a (kurjantás)Lánykérõbe indultam 193b/1Lányok, lányok, de szépek vagytok este 137/15 (l. Sej, lányok, lányok)Lányok, lányok, debreceni lányok 33/14Lányok, lányok, mit csináltok 127/11, 128/4a (l. Hát tik, Tik is, Ugye, lányok)Lányok, lányok, szép zentai lányok 33/15, 33/16Lányom, lányom, gyöngyvirágom, gyöngyömnek egy pántja 157/1 (l. Gyöngyöm, gyöngyöm, vö.

Egyszer két lányok)Lányom, lányom, mit gondolsz? Tíz forint az ára 156/1, 156/2 (l. Gyöngyöm, gyöngyöm, vö. Egy-

szer két lányok)Lassan szaladj, kis pej lovam, ne nagyon 137/8Láttam én már beborulni az eget 141/4Láttam, babám, láttam, babám, olyan tearózsát 35/6 Leesett a pincelakat 175/3 (l. Leszakadt, Elveszett a pincelakat)Leesett a Rigó lovam patkója 137/23Lefelé folyik a Tisza 126/2, 129/16, 130/12a, 130/5, 131a/1, 131c/1, 131c/1aLegény áll a fa alatt 189/10 (l. Este van már, nyolc óra)Legénybemutatkozás, võfélyvers: Tisztelt násznagy uram! Tudják, ki vagyok én? 79a Lehullott az õszirózsa levele 72/2 (vö. Sárgarépa fehéret/Száraz kóró tavasszal virágzik)Lement a nap a szokott járásán 224/5Lementem a rétre füvet kaszálni 136/8, 137/17 (l. Kimentem az Alföldre én kaszálni, Kimentem én,

sej, a rétre)Lepedõcske, kis párnocska 66/3 (l. Lepedõcske, párnocska)Lepedõcske, párnocska 65/1, 65/2 (l. Lepedõcske, kis párnocska)Leszakadt a pincelakat 175/3Leszedik az ibolyát a szagáért 138/2 Levesköszöntõ, võfélyvers: Tisztelt násznagy uram, érdemes vendégek 74e Ma menyasszony, holnap asszony 66/2, 44a (kurjantás)Ma van kedvem, holnap nem lesz 212b (kurjantás)Magas a sudárfa, nehéz vizet merni 43/7 Magas fán terem a meggymag 183/1Majd meglátjuk estére 220/2, 221/10Már énnékem föltették a koszorút 21/1 (l. Megfûzték már)Már mikor én tizennyolc éves voltam 78/1 Már minálunk az jött a szokásba 224/3

550

Már minálunk nagy kalapot viselnek 138/3 (l. Kupuszinán kis kalapot viselnek)Még azt mondja az én uram, hogy engem megver 178/3Még azt mondják, ezt a kislányt vegyem el 135/6Még azt mondják, nincsen feleségem 211/9Még azt mondják, nincsen padom, székem 211/8Meg ne mondja, komámasszony, az uramnak 200/3 (l. Komámasszony, Szomszédasszony, meg ne

mondja)Megbántam, hogy férjhez mentem 129/10Megbocsásson, édesanyám 57/1Megbocsásson, édesanyám, ha nem voltam jó leánya 58megcsókolom menyasszony/võlegény korába 72/2, 203/1, 204/1, 204/1a, 206/2Megellett a Bogoja 222/1Megesküdtem Isten elõtt 127/1Megfûzték már nékem a gyöngykoszorút 21a/1 (l. Már énnékem föltették)Meghagyom a leánypajtásimnak 67/2Meghalt, meghalt a cigányok vajdája, vajdája 46/1, 47 (zenekar)Megkértem egy oláh leányt, mit csináljak vele 172/4, 172/5 (l. Bánát részrõl hoztam asszonyt)Megkértem egy vén leányt, mit csináljak véle 169a/2 (l. Bánát részrõl hoztam asszonyt)Megnõtt már a mi lányunk 189/2 Megöltem egy szúnyogot, nagyobb volt egy lónál 160 Megtalálták a cigánynak vagyonát, vagyonát 46/3Megüzenem a fenének 130/15Megy a kocsi, porzik az út utána 73/2 Mély a Tiszának a széle 127/5, 182/1b, 182/1c, 182a/1 (l. De széles, Jaj, de mély a Tisza/Duna)Menjünk hát Halasra, ne keseregjünk 91/2Menyasszony-beköszöntõ, võfélyvers: Adjon az Úristen szerencsés jó estét 74aMenyasszony-búcsúztató, võfélyvers: Szûnjék meg most a hegedûknek a zengése 61a Menyasszony-búcsúztató, võfélyvers: Vajdahegedûnek álljon meg zengése 61Menyasszonykikérés, võfélyvers: Víg lakodalmi nép, ékes gyülekezet! 56a Menyasszonytánc bejelentése, võfélyvers: A menyasszony és võlegény megunták az ülést 94aMenyasszonyunk aranyalma 68a (kurjantás)Menyasszonyunk lába köze 68a (kurjantás)Menyecskének bekötik a fejét 96/3, 98/2Menyecskének nem jó lenni 129/8, 179/2, 181/5Mért nem is termettem búzának 117/3Messze mentem házasodni, bár ne mentem volna 172/3 (l. Bánát részrõl hoztam asszonyt, Elindul-

tam, Elmentem én házasodni)Messze mentem házasodni, túrút kaptam enni 161c/2aMikor a lány gatyát mos 190/7, 190/7a Mikor egyszer János bácsi 6a/1 (l. János bácsi befogatta, Béla/János bácsi, ha befogja, János, Pis-

ta bácsi befogatta, Béla bácsi, ha befogja)Mikor én már tizennyolc éves voltam 78/1a (l. Már mikor én, Mikor már én)Mikor indultam a templomba esküdni 36/6 (l. Barna kislány, ha bemegy, Mikor mentem, Mikor vittek)Mikor már én tizennyolc (tizenhét, tizenhat) éves voltam 79/2 (l. Mikor én már, Már mikor én)Mikor mentem a templomba esküdni 20b/1, 133/1 (l. Barna kislány, ha bemegy, Mikor indultam,

mikor vittek)Mikor mentünk, komámasszony a búcsúra 200/2Mikor mentünk, komámasszony, Debrecenbe 200/2b

551

Mikor mentünk, komámasszony, Devecserbe 200/2aMikor mentünk, komámasszony, Komáromba 200a/2 (l. Gyalog mentem/mentünk)Mikor mentünk, komámasszony, Monostorra 200/2, 200/2b (l. Gyalog mentem/mentünk, Hová

mén, kend)Mikor Noé a szõlõt ültette 83/1, 83a/1, 83a/1a (l. Noé mikor a szõlõt ültette)Mikor vittek a templomba esküdni 135/1 (l. Barna kislány, ha bemegy, Mikor indultam, Mikor

mentem)Mindenféle szeretõm volt 185/8, 185b/7Mindenkinek van babája, csak énnekem nincsen 161c/3, 161c/3a, 166/2, 72/2, 172/2a Mindig bánom, hogy megházasodtam 53/2a (l. Jaj, de bánom, Szánom-bánom)Minek a hat ökör hosszú istállóba 43/4 Minek a legénynek a legénység 33/17, 33/17a (l. A legénynek mit ér, Sej, haj, mit ér)Moldovába a boglyákon baglyok furulyáznak 172/9Mondd meg nékem, jó barátom, micsoda az egy 81 (Katekizmusi ének)Mondd meg, húgom, a nénédnek 223/14Mondja Isten: – Kedves fiam, Noé 83/2a, 82/3a, 83/4a (l. Az Úr kérdi, Isten mondja)Mondtam, anyám, házasíts meg 42/1, 64/4Most egy legényt ismerek 220/12Most gondold meg, rózsám, elejét, utolját 69/2 (l. Jól gondold meg, vö. Bujdosik a kutya)Most kezdtem egy fehér kendõt slingelni 71/5 (l. Sej, most kezdtem egy piros kendõt/fehér szoknyát)Nádfödeles a kunyhómnak teteje 39/3Nagy nemzetbõl való vagyok, nem olyan, mint más 172/7 Nagy tepsibe sül a málé 55c (kurjantás) Ne búsuljon senki menyecskéje 101/1Ne búsuljon, komámasszony 102/7Ne félj, kislány, nem lesz mindig ibolya 68/1 (l. Barna kislány, Ne sírj, kislány)Ne gondold, Julcsa, hogy mindig így lesz 10/3Ne ott kerülj, ahol árok nincsen 34/3 (l. Ott ugratok, ahol)Ne ott ugorj, ahol árok nincsen 33/4 (l. Ott ugratok, ahol)Ne sírj, kislány, nem lesz mindig ibolya (viola) 68/1a (l. Barna kislány, Ne félj, kislány)Ne vágd szét a piros almát, megrohad 137/13 nékem nem szabad szeretni: 52/2, 52/2a, 52/2b, 53/2, 53/2aNékem olyan asszony kell 193a/5Nekem olyan emberecske kéne 101/2 Nékem olyan kis uram volt 181/7 (vö. Az én uram goszpodár, Jó az uram, jónak látszik)Nem ám az az anya, kinek szép lúdja van 43/2 Nem ám az az apa, kinek szép lova van 43/1 Nem bánnám, ha egy mélységes pince fenekére leeshetnék 155 (tréfás halotti búcsúztató)Nem bánnám, hogyha egy mélységes pincének a fenekére leeshetnék 154 (tréfás halotti búcsúztató)Nem csak az az asszony, kinek sok lúdja van 44/5 Nem csak az az ember, kinek szép lova van 44/6Nem ér a võlegény egy fej vöröshagymát 54Nem ettem én ma egyebet 130/23 Nem füstöl a szegedi gyár (kendergyárunk) kéménye 36/1 Nem füstöl a zentai gyár kéménye 37/1 Nem iszom a bort, csak a szõlõ levét 32/2Nem kell nekem a kenderem, csak a pozdorjája 172/8Nem messze van a kendered a tanyámhoz 200/1a (l. Közel vetem, Közel legyen)

552

Nem messze van ide babám tanyája 135/3, 59/2Nem messze van ide Topolya 214c/5Nem vagyok én senkinek se adósa, adósa 198Nem zörög a levél, ha a szél nem fújja 44/1 Nemes Maris az ágyát 3/1 (l. Barna kislány slingelt ágyát, Duli Maris hat párnája, Turkál Panna

slingelt ágyát)Nincs édesebb a homoki szõlõnél 71/6 Nincs édesebb a szegedi almánál 36/9Nincs édesebb a szegedi szõlõnél 36/8 Nincs énnékem szebb vendégem 176b/1a (l. Van énnékem feleségem)Nincsen apám, nincsen anyám, szennyes minden gúnyám 35/2 (l. Édesanyám, szennyes ingem,

gatyám)Nincsen fonal a rudamon 15/3Nincsen pénzem, de majd lesz 193, 193a/1aNincsen széle a fekete kendõmnek 137/10, 137/10a, 137/10b (l. Van keszkenõm, de nincsen neki

széle)Noé, mikor a szõlõt ültette 83/1a (l. Mikor Noé a szõlõt ültette)Nyitva a temetõ 107/3 (l. Temetõ kapuja)Ó, de keserves a lónak az élete 150a/1Ó, mely csodálatos a lónak élete 148/1, 149/1, 150/1, 150a/1, 150b/1 (lósirató)Ó, mi (mily) csodálatos a lónak élete 147/1, 149/1, 150/1, 150a/1 (lósirató)Ó, milyen borzasztó egy lónak élete 150b/1 (lósirató)Olájos 162 (hegedûn), 163 (tamburások), 167 (furulyán)Ott ugratok, ahol árok nincsen 34/3a (l. Ne ott ugorj/kerülj, ahol)Õ már ivott, mi nem ittunk 89Ördög bújjon komámasszony bocskorába 200/5Ördög bújjon, babám, a hájadba 208/3Ördög bújjon, babám, a te tüdõdbe 205/4Ördögök is biciklire ültek 211/12Öreganyám lánya vagyok 17/2Öregapám nagy beteg volt 129/14Öregasszony nem jó zsáknak 130/24Örömanya, gyújts világot 70 (kurjantás)Örömanya, nyújtsd ki karod 70 (kurjantás)Õsszel érik meg a szilva 186a/1Összeveszett a pipa a zacskóval 84/1Özvegyasszony nádfödeles háza 53/1c (l. Barna kislány szép fehér, Sarkon van a, Szomszédasszony)Pada kiša az árpatarlóra 211/14a (l. Esik esõ, Kiša pada az árpatarlóra)Pada kiša az árpatarlóra 212a/1 (l. Esik esõ, Kiša pada az árpatarlóra)Paprikásköszöntõ võfélyvers: A magyar pusztának nincs a földön párja 74f Pattogatott kukorica, de kemény 41/3Péter társaival vígan van 82/9Pintéréknél, Padéjon 193b/3pipa: 84, 121/10, 121/11Piros alma csutája 220/3, 221/1, 221/1aPiros alma haja nélkül 55c (kurjantás)Piros alma leesett a sárba 224/7 (l. Sej, piros alma kigurult a kosárból)Piros alma telelõre 127/3, 129/11

553

Piros alma, gömbölyû 190/1, 220/4, 221/2Piros kancsó, piros bor 193a/2a, 193a/2b (l. Fehér kancsó)Piros kukoricaszár 221/13 (l. Vékony kukoricaszár)Piros rózsa, borulóba 44a (kurjantás)Piros, piros papiros 221/15 (l. Megnõtt már a mi lányunk, Vékony deszkakerítés)Pista bácsi befogatta 6b/1 (l. János bácsi befogatta, Béla/János bácsi, ha befogja, János bácsi be-

fogatta)Reggel van már, dél kezd lenni 175c (vendégküldõ)Reggel van, harmat, fázik a lábam 113, 113a, 113b, 113cRetek, retek, retek haja 130/17 Rozmaringnak csak az a szokása 224/4, 224/4aRozmaringszál fölsiet az ég felé 213/1Rózsám, addig el nem hagylak 223/9 (l. Addig, babám, el nem hagylak)Rózsát ültettem a gyalogútra 143/3, 144/2, 146/1 Rózsát vetettem a gyalogútra 144/2a Rövid nékem ez az út 221/4 (l. Keskeny nékem)sajnálom, de nem tehetek róla: 52/3, 53/3, 143/1, 143/1a, 145/3, 146/2Sárga ajtó, rézkilincs 68a (kurjantás)Sárga madár szállt a házra 60a/1 (rigmus) (l. Fehér galamb szállt a házra)Sárga papucs az ágy alatt 181/1a (l. Csirke csipog, Sáros papucs, Tarka paszuly)Sárga tolla van a sárgarigó madárnak 36/7Sárgadinnye virágzik, virágzik 204/4Sárgarépa fehéret virágzik 206/2Sárgarépa, gyökér, hagyma, petrezselyem, zeller 161c/6Sárgarépa, petrezselyem 223/13Sári néni krumplit kapál 175b/7 (l. Feleségem krumplit kapál)Sarkon van a szomszédasszony háza 52/4a (l. Barna kislány szép fehér, Szomszédasszony/özvegy

nádfedeles háza)Sarkon van az özvegyasszony háza 53/1, 53/1b (l. Barna kislány, Özvegyasszony, Szomszédasszony)Sáros papucs az ágy alatt 182b/1 (l. Csirke csipog, Sárga papucs, Tarka paszuly)Sej a Tiszának a fodros vize de habos 134/6c (l. Sej, csongorádi Tisza vize, Sej, két partja van a za-

varos Tiszának)Sej, a Tiszának mind a két partja sáros 134/6 (l. Sej, csongorádi Tisza vize, Sej, két partja van a za-

varos Tiszának, Sej, a Tiszának fodros vize de habos)Sej, anyám, anyám, ha te tudnád, amit én 134/17 Sej, az én lovam, kesely a négy lába 26/3Sej, az én subám szegre van akasztva 98/6 Sej, barna legény, ha tudtad, hogy nem szeretsz 134/16Sej, Csongorádi bíró háza de magas 134/1 (l. Csongorádi bíró háza)Sej, Csongorádi sugár magas tanyája 134/1b, 134/1c (l. Sej, sudár magas)Sej, csongorádi Tisza vize de habos 134/6b (l. Sej, két partja van a zavaros Tiszának, Sej, a Tiszá-

nak fodros vize de habos)Sej, Csongorádi vasba/vasra akar veretni 134/2Sej, dínom-dánom, míg én élek, bánom 177/1Sej, éjfél után kezd a csillag ritkulni 134/5 Sej, éjféltájba kezd a csillag ritkulni 134/5aSej, éjféltájon kezd a csillag ritkulni 134/5Sej, haj, ez a kislány bölcsõt csináltatott 28/3

554

Sej, haj, liba, liba, sárga lábú liba 28/1 (l. Ej, liba, liba, Sej, liba, liba)Sej, haj, mit ér a legénynek a legénység 28/2 (l. Minek a legénynek, A legénynek mit ér)Sej, házunk elõtt sudár magas a nyárfa 134/3 Sej, Hortobágyon megszólalt a harang 26/1 Sej, két nyárfa közt besütött a holdvilág 134/12Sej, két partja van a zavaros Tiszának 134/6a (l. Sej, csongorádi Tisza vize, Sej, a Tiszának fodros

vize de habos)Sej, két szivárvány koszorúzza az eget 134/13, 134/14, 134/15 (l. Két szivárvány)Sej, kidõlt a fa mandulástól, ágastól 24/3 (l. Kidõlt a fa)Sej, kidõlt a fa, levelestõl, ágastól 24/3 (l. Kidõlt a fa)Sej, kislány, kislány, jól meggondold a dolgot 24/1, 24/1a (l. Barna kislány, Kislány, kislány)Sej, lányok, lányok, de szépek vagytok este 134/4Sej, liba, liba, nem lesz mindig liba (hiba) 27/1, 27/1a (l. Ej, liba, liba, Sej, haj, liba, liba)Sej, liba, liba, tarka szárnyú/tollú liba 29/5, 26/4 (l. Ej, liba, liba, Sej, haj, liba, liba)Sej, most kezdtem egy fehér/piros kendõt slingelni 134/9, 134/9a, 134/9b (l. Most kezdtem)Sej, most kezdtem egy fehér kendõt viselni 134/9, 134/9b (l. Most kezdtem)Sej, most kezdtem egy fehér szoknyát viselni 134/10bSej, piros alma kigurult a kosárból 134/11 (l. Piros alma leesett a sárba)Sej, sudár magos Csongorádi tanyája 134/1b (l. Sej, Csongorádi)Sej, tiszta búzát válogat a vadgalamb 24/2Sej, tizenhárom fodor van a szoknyámon 134/8 (l. Tizenhárom fodor)Sej, túl a Tiszán fehér kendõt lengetnek 134/7Sej, új a cipõm, el akarom viselni 134/10 (l. Új a csizmám/kendõm)Sej, új a ruhám, el akarnám hordani 134/10a (l. Új a csizmám/kendõm)Sír a kislány, ha fölül a kocsira 133a/2Sír a kislány, mikor ül a kocsira 132a/4 Sír a mezei pacsirta 49/4Sír az anyám, ha kiáll a kapuba 132a/5 Síromnak teteje 108/4a (l. A sírom teteje)Sokat hordtam Csongorádról hagymát 147/2 (lósirató)Suba, suba, göndör szõrû suba 98/7 Suba, suba, százforintos suba 33/5 Sülthúsköszöntõ, võfélyvers: Itt hozok sülteket, számtalan sokfélét 74g Sûrû csillagos az ég 220/7, 221/6 (l. Körül csillagos az ég)Süteményköszöntõ võfélyvers: Itt van fáin lisztbõl jóféle sütemény 74h Szabad a madárnak ágról-ágra szállni 43/6 Szabadkai kettõs torony 130/10 (l. Andrásfalvi kettõs torony)Szánom-bánom, amit cselekedtem 52/2, 52/2b, 53/3 (l. Ej, de bánom, Jaj, de bánom)Szánom-bánom, hogy én férjhez mentem 53/3 (l. Ej, de bánom, Jaj, de bánom)Szánom-bánom, hogy megházasodtam 52/2a, 53/2 (l. Jaj, de bánom, Mindig bánom)Szánt az eke, izeg-mozog a járom 23/3Szántóföldön aratják a zabot 96/6 (l. Árpakertbe aratják)Száraz gémkútra szállt a sas 121/5 (l. Kútágasra szállott)Száraz kóró tavasszal virágzik 203/1, 204/1, 204/1a (l. Sárgarépa fehéret virágzik, vö. Lehullott az

õszirózsa)Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének 34/4, 52/5, 97/1, 97/2, 99/1 (vö. Árpájuk van, mégis zabot

vetnek, Jobb az árpa, mint a zab a lónak, Kis pej lovam nem eszi a zabot)Szeged felõl jön egy gõzös, meg-megáll 106/2

555

Szegény ember azt gondolja 114/2, 115a/5Szegény legény voltam, sokat gondolkodtam 76/1, 76a/1 Szegfûre szokott a harmat leszállni 138/1Széles a Duna, magas a partja 8/1, 9/1, 9a/1, 9b/1, 11/1, 11/1a, 12/1, 13/1, 14 (hangszeres) (l. Szé-

les a Tisza)Széles a Tisza, magas a partja 10/1 (l. Széles a Duna)Szenestuskó mind fekete 116/1 (vendégküldõ) (l. A fûzfának nincsen töve)Szent János a jó bort szereti 82cSzentmihályi bíró udvarába 145/4 (l. A horgosi bíró udvarába)Szép a fekete bárány 220/10Szép horgosi lány, mikor hozzád jártam 29/2c, 30/2 (l. Doroszlai, Kanizsai, Kis ludasi lány)Szép tolla van a fekete hollónak 136/4 Szépen úszik a ruca a vízen 34/2 (l. Jaj, de szépen úszik)Szépen úszik a vadkácsa a vízen 29/1, 29/1a, 30/1, 32/1, 33/1 (l. Jaj, de szépen úszik)Szeress engem, szeress mást 102/6Szerettelek sok ideig 102/5, 104/4, 185/6 Szerettelek, rózsám nagyon 223/15 Szivárványos az ég alja 130/9 Szombat este taligára ültünk 211/11Szomszéd legény kért meg engem 175/1Szomszédasszony káposztát fõz 17/1 (l. A Vargáné, Komámasszony káposztát fõz)Szomszédasszony nádfedeles háza 52/4, 53/1c, 54/1c (l. Barna kislány szép fehér, Sarkon van a

szomszédasszony/özvegy háza)Szomszédasszony, hogy esett meg tegnap este 200. b/2Szomszédasszony, meg ne mondja az uramnak 200/3 (l. Meg ne mondja, Komámasszony, meg ne

mondja)Szõke kislány, barna kislány rózsaszín szoknyába 161c/7Talán sose láttalak meg volna 33/7Táncolj, Kati, aranyé, ezüsté 95/2, 95b/1, 95c Táncolj, lányom, aranyé, ezüsté 95a/4 Tarka farkú fecske 111a/1a (l. Alant száll a fecske, Elszállott a fecske, Fecskemadár, fecske, Hosz-

szú, Kurta, Villás farkú fecske)Tarka paszuly az ágy alatt 181/1 (l. Csirke csipog, Sárga/Sáros papucs az ágy alatt)Tarka-barka rokolyának elszakadt a ránca 170, 171 (zenekar), 172/1, 172/1aTéli, nyári keresetem 184/2Temetõ kapuja 108/3 (l. Nyitva a temetõ)Temetõbe kõre szállott a rigó 135/7Testvéreim, add ide a kezedet 21a/4tied leszek nemsokára: 26/1, 29/1, 29/1a, 30/1, 31/1, 32/2, 33/1 (vö. 33/6, 96/5, 96/9, 143/4)Tik is, lányok, mit csináltok 127/11, 128/4 (l. Hát tik, lányok, Lányok, lányok, Ugye, lányok)Tiszán innen, Dunán túl 195, 195aTiszán túl, Dunán túl 196Titkon szeress, ne tudja más 64/3, 181/3Tizenhárom fodor van a szoknyámon 25/3, 140/1, 141/2 (l. Sej, tizenhárom fodor van)Tizenkettõ, tizenhárom, tizennégy, Elmegyek a régi szeretõm után 38/5, 71/4, 139/2, 141/1, 142/1Tizenkettõ, tizenhárom, tizennégy, Elmegyek én új szeretõt keresni 25/2, 38/6, 38/6a, 71/3, 72/3Topolyai halastó, halastó 208/1 (l. A bajsai, A moholi, A szajáni, A szegedi, Bogojai, Feketicsi, Ka-

nizsai halastó)

556

Tót lányt elveszek 159 (kisszéktánc)Tréfás étvágygerjesztõ, võfélyvers: Ismernek engemet, urak és hadnagyok 74c Tréfás étvágygerjesztõ, võfélyvers: Tisztelt násznép! Tudom, hogy önöknél 74bTúl a Tiszán alma ter’m a fának 144/3 Túl a Tiszán faragnak az ácsok 98/9Túl a Tiszán learatták a búzát 40/1Túl a Tiszán, a Bánátba 128/7Túl a Tiszán, a tengeren 223/8 (l. Túl a vízen, Tótországon)Túl a Tiszán, Bácskába 190/3, 192/2 Túl a Tiszán, innen is 190/4 Túl a vízen mandulafa virágzik 41/2Túl a vízen van egy malom 125/7Túl a vízen, Tótországba 125/4, 128/3Túlsó felén van a mi házunk 214c/2a (l. Túlsó soron, Egy kislány)Túlsó sor, innensõ sor 216/1bTúlsó sor, külsõ sor 216/2Túlsó soron 216/1, 216/1a (l. Külsõ, Túlsó sor, innensõ)Túlsó soron esik a dara 214a/2, 214b/2, 214c/3, 215/2, 215/2a (l. Kupuszinán esik)Túlsó soron esik az esõ 214/2, 214a/3, 214b/1, 214c/1, 214c/1a, 215/1, 215/1a, 215/1b, 215/1cTúlsó soron nyílik a rózsa 214b/3, 215/4Túlsó soron van a mi házunk 214c/2, 215/3 (l. Túlsó felén, Egy kislány)Túr a disznó a réten, csak a füle látszik 166b/5 (l. Túr a disznó a tarlón, Búzába megy a disznó, Kuss

ki, disznó)Túr a disznó a tarlón, csak a füle látszik 160b (l. Búzába megy a disznó)Túr a disznó, túr a mocsárszélen 224/8Turkál Panna slingelt ágyát 4/2 (l. Barna kislány slingelt ágyát, Duli Maris hat párnája, Nemes Ma-

ris az ágyát)Tûz égesse azt az erdõt, melyben rokka terem 164Tûzrõlpattant kis menyecske vagyok én 106/1 (vánkostánc)Ucca, kutyám, ne, tüdõ, ne tüdõ 205/1Udvaromba jól megnyíl, jól megnyíl a zeller 160c Udvarunkba magosra nõtt a nyárfa 20/1, 20a/3 (l. Házunk elõtt magasra nõtt, Sej, házunk elõtt)Ugat a kutyám, a Rajna 186/1Úgy ég a tûz, ha raknak rá 223/6Úgy fekszek az öreg/uram mellé 219/3Úgy szeretem az öreget 219/1, 219/2Ugye, lányok, mit csináltok 127/11a (l. Hát tik, lányok, Lányok, lányok, Tik is, lányok)Új a csizmám/cipõm, el akarom viselni 38/4, 38/4a (l. Új a kendõm, Sej, új a ruhám/cipõm)Új a csizmám, telecskai/debreceni/újszegedi fajta 33/19, 33/19aÚj a hordó, új a lyuk 93a (kurjantás)Új a kendõm, el akarom viselni 38/3 (Új a cipõm/csizmám, Sej, új a ruhám/cipõm)Új a kocsim, vasaltatni akarom 36/2, 37/2, 38/1, 38/1a, 39/1, 40/2, 137/9 (vö. A faluba szépen mu-

zsikálnak, Jaj, de szépen harangoznak, Kipattog a kukorica fehérre)Újasszony-bemutató, võfélyvers: Kedves násznagy uram, egy csodát mutatok 107 Újasszony-bemutató, võfélyvers: Tisztelt násznagy uraméknak és az egybegyûlt becses vendégek-

nek 105aUtca, utca, de bánatos utca 144/1Utca, utca, jaj, de sötét utca 144/1

557

Ül az ágyon a cica 221/18Üres láda az ajtóba 66/1Üssön meg, babám, a ménkû 186/4, 223/1 Üssön meg, rózsám, a ménkû 223/1a Üvegajtó, rézkilincs 68a (kurjantás)Van énnékem feleségem 176b/1 (l. Nincs énnékem szebb vendégem)Van keszkenõm, de nincsen neki széle 136/7 (l. Nincsen széle)Vékony cérna, köménymag 192b/6Vékony deszkakerítés 189/3, 189/7, 192a/7, 192b/5, 194/1, 221/3 (l. Keskeny deszkakerítés)Vékony kukoricaszár 221/13 (l. Piros kukoricaszár)Vendégbeköszöntõ, võfélyvers: Jó napot kívánok a násznagy uraméknak 21b vendégküldõ (búcsúzó): 114, 115, 115a/2, 116, 117/1, 117/1a, 175c, 210/3Víg a násznép, víg a lakodalom 210/2Villás farkú fecske 111b/1 (l. Alant száll a fecske, Elszállott a fecske, Fecskemadár, fecske, Hosszú,

Kurta, Tarka farkú fecske)Volt nekem egy kökényszemû rózsám 33/9Volt szeretõm öt is, hat is 130/14Võlegényünk szeme kerek 44a (kurjantás)Vöröshagyma haja nélkül 55c (kurjantás)Zavaros a Tisza vize, nem tiszta 100/2, 139/3, 140/2 (vö. Azt a gyûrût, amit adtam, Ágas-bogas sze-

derinda)Zöld a kökény, majd megkékül 186/3Zöld asztalon ég a gyertya 180/1Zörög a kocsi 62/1, 62a/1, 62c/1, 63/1Zúg az erdõ, zúg a mezõ 2/1, 2a/1, 4/1

558

A DALOK FORRÁSJEGYZÉKE

I. PÁROSÍTÓK

1. Barna kislány slingelt ágyát: Arch. 91 B 232. Zúg az erdõ, zúg a mezõ: Arch. 7 B 182. a Zúg az erdõ, zúg a mezõ: Arch. 26 B 33. Nemes Maris az ágyát: KL Gombos: 333, MNT IV: 3114. Zúg az erdõ, zúg a mezõ: KL Gombos: 335, MNT IV: 133 c5. János bácsi, ha befogja: Arch. 200 A 17, HH: 1936. Béla bácsi, ha befogja: Arch. 8 A 26, HH: 1916. a Mikor egyszer János bácsi: Arch. 200 A 9, HH: 1926. b Pista bácsi befogatta: Arch. 83 A 47. János bácsi befogatta: Arch. 199 B 5, HH: 1948. Széles a Duna, magas a partja: AP 6025 d, Al-D: 1029. Széles a Duna, magas a partja: AP 6022 h, Al-D: 101, Király: 50: 169. a Széles a Duna, magas a partja: MNT IV: 536, Al-D: 1019. b Széles a Duna, magas a partja: Arch: 193 A 17

10. Széles a Tisza, magas a partja: Arch. 142 B 1011. Széles a Duna, magas a partja: KL Gombos: 337, MNT IV: 558, Arch. 64 B 39, Arch. 79 B

7, Tiszából: 2312. Széles a Duna, magas a partja: KL Gombos: 336, MNT IV: 55913. Széles a Duna, magas a partja: AP 7033 g, AP 3742 e, Alföld: 3, KL 108: 63, MNT IV: 562,

MD 004: 80, MD 007: 40, MD 005: 24, Arch. 245 A 2314. (Széles a Duna, magas a partja): AP 8637 c15. Komámasszony káposztát fõz: Al-D: 125/7, 8, 3, 4, MNT IV: 212 xf16. a Vargáné, a Vargáné káposztát fõz: AP 7043 f17. a Vargáné/Szomszédasszony káposztát fõz: Arch. 193 A 26, 33, Arch. 256 B 1518. Konkoly Róza megy a kútra, kum: MNT IV: 84019. Ki hallotta ennek hírét: Arch. 6 B 7, Arch. 19 A 8, HH: 20319. a Hallották-e annak hírét: Arch. 71 B 519. b Hallottátok-e már hírét: Arch. 173 B 9

559

II. LAKODALMASOK

1. A lakodalom egyes mozzanataihoz fûzõdõ dalok és táncok

Felvirágozás

20. Udvarunkba magasra nõtt a nyárfa: AP 7068 j, HN: 91, KL 108: 83, MNT III/A: 31j, AP 8809a, VMND B 1 d, Arch. 67 A 14, 67 B 17, 18, Arch. 95 B 17, Arch. 135 B 1, Arch. 316 B 18

20. a Barna kislány, ha bemegy a templomba: Arch. 118 B 13, Arch. 148 B 17, Arch. 217 A 1020. b Mikor mentem a templomba esküdni: Arch. 242 A 16, 1820. c Házunk elõtt magasra nõtt a nyárfa: Arch. 242 A 17

Menyasszony-öltöztetõ

21. Már tenéked föltették a koszorút: Arch. 63 B 1121. a Megfûzték már nékem a gyöngykoszorút: Arch. 134 B 521. b Vendégbeköszöntõ, võfélyvers: BA 50 B, BA 51 A21. c Ajándékbeköszöntõ, võfélyvers: BA 81 A 9

Esküvõ elõtt, esküvõre menet

22. Jól meggondold, kislány: Arch. 144 A 522j. Bujdosik a kutya, két szemére nem lát: AP 6025 c, Al-D: 80j23. Barna kislány, jól meggondold a dolgot: Arch. 113 A 5, Arch. 68 A 25, Tiszából: 4724. Sej, kislány, kislány, jól meggondold a dolgot: Arch. 91 A 13, Arch. 114 A 22, 23, Arch. 217

B 11, Arch. 302 B 12, Arch. 303 B 3, Király: Népénekek: 178, Király: 51: 5125. Barna kislány, jól meggondold magadat: Arch. 166 B 11, 303 B 4, Két sziv. 16, BA 84 A 626. Sej, Hortobágyon megszólalt a harang: Kónya S. kézirat, Király: Népének: 81 (= VI: 31),

Arch. 274 B 1027. Sej, liba, liba, nem lesz mindig liba/hiba: BR 6115, Két sziv: 3828. Sej, haj, liba, liba, sárga lábú liba: Arch. 10 A 1, Arch. 107 A 9, Rukkolnak: 59, Arch. 121 A

14, HN: 140, AP 7023 b, KL Gombos: 23329. Szépen úszik a vadkácsa a vízen: Arch. 65 A 2, Arch. 69 A 22, Arch. 90 B 10, Arch. 91 A 19,

Arch. 92 A 11, Arch. 97 B 22, Arch. 99 A 24, Arch. 149 A 8, Arch. 159 A 27, Arch. 170 B 7,Arch. 212 B 20, Arch. 217 B 10, Arch. 219 A 5, Arch. 263 A 5, Arch. 303 A 11, Arch. 326A 27, Arch. 327 A 26, MD 004: 19, Tiszából: 55 b

30. Szépen úszik a vadkácsa a vízen: Arch. 69 A 22, Tiszából: 55 b, Király: Népénekek: 85 (= V:12), AP 7072 l, HN: 109, Arch. 66 B 28, Arch. 290 B 6, Arch. 316 A 13, Tiszából: 55 a, 55 c

31. Jaj, de szépen úszik a vadkácsa a vízen: Arch. 269 A 332. Szépen úszik a vadkácsa a vízen: Kónya S. kézirat33. Szépen úszik a vadkácsa a vízben: Arch. 271 B 11, Arch. 272 A 1, Arch. 274 A 19, Arch. 303

B 10, Király: Népénekek: 187, AP 7082 A, Al-D: 263, Föld: 89-90, AP 7044 h, HN: 41, Arch.244 B 8, 9, Arch. 319 B 17, Arch. 61 A 26, Arch. 122 B 14, Arch. 40 B 8, Arch. 172 A 12,Arch. 149 B 2

34. Elmegyek a hegyek közé lakni: Al-D: 271, AP 6025 j, Arch. 274 B 25, Kónya S. kézirat35. Kis pej lovam, kis pej lovam arra van rászokva: Arch. 92 A 16, Arch. 91 A 2, Király: Nép-

énekek: 38 (=III: 13), Arch. 114 A 1636. Nem füstöl a szegedi gyár/kendergyárunk kéménye: MD 003: 3, Tiszából: 69, Arch. 13 A 4,

Arch. 242 A 15, 20, Arch. 312 A 9, Arch. 315 A 137. Nem füstöl a zentai gyár kéménye: Arch. 245 A 28

560

38. Új a kocsim, vasaltatni akarom: Arch. 40 B 4, Arch. 148 A 21, Arch. 172 A 8, Arch. 64 A 24,Arch. 69 A 12, Tiszából: 127, AP 7070 g, HN: 130, Arch. 222 A 2, Király: Népénekek: 83 (=V: 7), Arch. 79 A 12, Arch. 80 B 4, Arch. 212 A 2

39. Új a kocsim, vasaltatni akarom: Arch. 64 B 22 , Arch. 79 A 24, Tiszából: 53, AP 7103 g, Al-D: 136

40. Túl a Tiszán learatták a búzát: Arch. 299 A 11, Király: 51: 4541. Kipattog a kukorica fehérre: KL gy. f. 80. l42. Mondtam, anyám, házasíts meg: Arch. 298 B 243. Nem ám az az apa, kinek szép lova van: Arch. 148 A 13, Arch. 170 A 21, Al-D: 173, Arch.

272 A 10, Al-D: 153, 173, Arch. 275 A 14, Arch. 308 B 3, Arch. 193 B 1, Arch. 316 B 28,Király: 60: 46, Arch 192 A 19

44. Nem zörög a levél, ha a szél nem fújja: Arch. 137 A 5, AP 10026 f, Rukkolnak: 10-11, KLGombos: 235, BR 8002

Kurjantások

44. a Piros rózsa, borulóba: BA 82 B44. a Aranybárány, arany kos: HITK: 19–20.44. a Kukorica szárasodik: Arch. 64 B 28, Arch. 62 B 1944. a Ez az utca petrezselymes: BA 82 B, Arch. 90 A 12, 1844. a Ma menyasszony, holnap asszony: HITK: 19–20. 44. a Võlegényünk szeme kerek: Arch. 301 A44. a Ez az utca végig nyárfás: BA 82 B 44. a Aki fának támaszkodik: Arch. 301 A44. a Ki kapura támaszkodik: Arch. 64 B 28, Arch. 62 B 19 44. a Ki a falnak támaszkodik: HITK: 19–20. 44. a Jaj, de sokan néznek minket: HITK: 19–20. 44. a Aki minket kinevet: Arch. 301 A44. a Aki minket nem nevet ki: Arch. 301 A

Paptánc

45. Édesanyám rózsafája: Al-D: 257, AP 6429 m, Arch. 269 B 846. Meghalt, meghalt a cigányok vajdája, vajdája: AP 6430 c, MNT X: 46347. (Meghalt, meghalt a cigányok vajdája, vajdája): AP 8636 k, MNT X: 483, Arch. 303 B 13,

Király: 52: 448. Csoszogtatós tánc: MNT VII: 355 j/g, MNT III/B: 155, Al-D: 27j49. Ha még egyszer leány lennék: AP 6020 g, Al-D: 126, Király: 51: 2450. Ha még egyszer legény lennék: Al-D: 127

Esküvõrõl jövet

51. Elmehetek én már: AP 15929 f, Tiszából: 2152. A horgosi bíró udvarába: AP 7067 f, HN: 81, Arch. 67 A 5, 7, Tiszából: 121, Arch. 290 A 7,

Arch. 89 B 15, Arch. 90 A 12, 18, Arch. 214 A 11, Arch. 313 A 1653. Sarkon van az özvegyasszony háza: MD 002: 39, AP 7074 h, KL Gombos: 177, KL Gom-

bos: 171, Arch. 302 B 7, Arch. 99 B 3, Arch. 311 A 1454. Nem ér a võlegény egy fej vöröshagymát: Arch. 258 B 1855. Este van, késõn van: KL gy. f. 93, AP 7029 a55. a Este van, este van: AP 3742 b, Alföld: 21, Arch. 14 B 655. b Este van, sötét van: AP 7083 l, Al-D: 152

561

Kurjantások

55. c Nagy tepsibe sül a málé: Arch. 312 A 22 55. c Álljunk csak meg itt a sarkon: HITK: 19–20.55. c Itt álljunk meg utcasarkon: Arch. 301 A55. c Piros alma haja nélkül: Arch. 91 A 2 55. c Aki kinéz az ablakon: Arch. 301 A55. c Aki minket nem néz jónak: Arch. 90 A 12, 18, B A 82 B 301 A55. c Ez az utca végig árkos: Arch. 90 A 12, 18 55. c Elszaladt a tarka nyúl: HITK: 19–20. BA 82 B55. c Vöröshagyma haja nélkül: Arch. 90 A 12, 18, Arch. 301 A, HITK: 19–20.

Érkezés a menyasszonyos házhoz. Menyasszonykikérés

56. Eredj haza, s mosdjál meg: AP 7098 b, Al-D: 9656a. Menyasszonykikérõ võfélyvers: BA 50 B, BA 51 A

Menyasszonybúcsúzás

57. Megbocsásson, édesanyám: Al-D: 41, MNT III/A: 251, MNT VIII: 40758. Megbocsásson, édesanyám, ha nem vótam jó leánya: Al-D: 29259. Édesanyám akkor kezdett siratni: Arch. 30 B 13, Arch. 316 A 11, Arch. 242 A 13, 14, Kónya

S. kézirat60. Fehér galamb szállt a házra: Arch. 203 B 20, Arch. 120 A 15, Arch. 140 B 260. a Sárga madár szállt a házra: Arch. 64 B 2861. Menyasszony-búcsúztató, võfélyvers: Vajdahegedûnek álljon meg zengése: Arch. 312 B 361. a Menyasszony-búcsúztató, võfélyvers: Szûnjék meg most a hegedûknek a zengése: BA 50 B

Menyasszonyi induló

62. Zörög a kocsi: Arch. 263 B 1062. a Zörög a kocsi: MNT VIII: 911/160, AP 7043 i, MNT VIII: 886, MNT III/A: 331, MNT VIII:

890, KL Gombos: 33962. b Kocsira ládám: Kovács E.: Bölcsõtõl, 98. lap62. c Zörög a kocsi: Arch. 307 A 17, Arch. 231 B 22, Arch. 232 A 14, 1662. d Huncut a gazda: Al-D: 38, MNT III/A: 373, MNT VIII: 89463. Zörög a kocsi: MD 007: 36, 38, Arch. 14 B 13, Arch. 30 B 15, Arch. 316 A 463. a Érik a szõlõ: AP 7607 c, MNT VIII: 893

Menyasszonykísérés

64. Édesanyám rózsafája: KL Gombos: 338, MNT III/A: 389, MNT VIII: 98465. Lepedõcske, párnocska: AP 6022 A, AP 7084 j, Al-D: 119, MNT III/A: 394, Arch. 270 B 366. Üres láda az ajtóba: Al-D: 120, 121, MNT III/A: 395, 39667. Anyám, anyám, édes, kedves anyám: Arch. 64 B 9, Tiszából: 7868. Ne sírj/félj, kislány, nem lesz mindig ibolya: KL 108: 88, HN: 128, Arch. 219 A 23, Arch. 60

B 15, Arch. 58 B 4, Király: 51: 6, Rukkolnak: 41, Arch. 242 A 21

Kurjantások

68. a Két kis galamb összeveri a szárnyát: Arch. 312 B 568. a Két kisgalamb összecsapta a szárnyát: BA 82 B68. a Fejünk fölött száll a fecske: HITK: 19–20.

562

68. a Kémény fölött száll a fecske: Arch. 302 B 768. a Juhászéknál voltunk lányért: BA 82 B68. a Kisutcába mentünk lányért: HITK: 19–20. 68. a Menyasszonyunk aranyalma: Arch. 91 A 268. a Menyasszonyunk lába köze: 91 A 268. a A võlegény olyan buta: BA 82 B68. a Üvegajtó, rézkilincs: Arch. 301 A68. a Sárga ajtó, rézkilincs: HITK: 19–20. 68. a Három tepsi túrós lepény: Arch. 301 A68. a Három tepsi túrós lepény: HITK: 19–20. 68. a A bõgõsünk olyan legény: BA 82 A68. a Egy szëm búza, ëgy szëm árpa: HITK: 19–20.

A menyasszony érkezése a võlegényes házhoz, az új pár befogadása

69. Jöjjön ki az örömanya, nézze, mit hoztunk: Arch. 134 B 3, Arch. 270 A 1870. Gyere ki, te vén boszorkány, nézd meg, mit hoztunk: Arch. 312 B 7, Arch. 204 B 11, Arch.

26 A 570. Örömanya, gyújts világot – kurjantás: Arch. 312 B 770. Örömanya, nyújtsd ki karod – kurjantás: Arch. 204 B 1170. Édesanyám, gyújts világot – kurjantás: Arch. 316 B 19, Arch. 67 B 371. Édesanyám, adjon isten jó estét: Arch. 231 B 16, Arch. 259 A 11, Arch. 261 B 672. Édesanyám, adjon isten jó estét: Arch. 327 A 3, Arch. 222 B 372. a Menyasszony és násznép beköszöntése, võfélyvers: Arch. 276 A 1973. Édesanyám, adjon isten jó estét: Arch. 316 B 19, Arch. 67 B 3, Al-D: 38474. Édesanyám, adjon isten jó estét: Két sziv. 9174. a A menyasszonyt beköszönti a võfély: Arch. 312 B 8

Vacsora

74. b Tréfás étvágygerjesztõ, võfélyvers: BA 50 B, BA 51 A74. c Tréfás étvágygerjesztõ, võfélyvers: BA 81 A74. d A võfélysegítõk, felszolgálók bemutatása, võfélyvers: BA 50 B, BA 51 A

Ételköszöntõk

74. e Levesbeköszöntõ, võfélyvers: Körmöci Miklós võfélykönyve74. f Paprikásbeköszöntõ, võfélyvers: Körmöci Miklós võfélykönyve74. g Sülthúsbeköszöntõ, võfélyvers: Körmöci Miklós võfélykönyve74. h Süteménybeköszöntõ, võfélyvers: Körmöci Miklós võfélykönyve

A lakodalom alkalmi dalai vacsora közbenLegényválogató dal

75. Egyszer két lányok: Arch. 280 B 15

Dalok a házasságról

76. Szegény legény voltam, sokat gondolkodtam: AP 6429 l, Al-D: 76 j76. a Szegény legény voltam, sokat gondolkodtam: Király: 52: 4377. Könnyû venni feleséget: AP 7071 b, Típuskat. IV A 32, Arch. 67 A 18, Arch. 316 B 478. Már mikor én tizennyolc éves voltam: HN: 113, Arch. 100 A 6

563

79. Fáj a szívem egy fekete csikóra: Arch. 299 A 17, KL 108: 70, Arch. 7 A 18, HH: 189, Arch.60 A 3, HH: 190, Király: 60: 22

79. a A nõsülõ legény bemutatkozója, võfélyvers: BA 50 B, 51 A

Ádámról, Éváról

80. Hallottátok az újságot az életbe: Arch. 257 B 16, HH: 188, Arch. 8 A 10, Arch. 150 A 2, BA66 A 12, Arch. 314 B 4, Arch. 200 B 11, Arch. 308 A 6

A katekizmusi ének

81. Mondd meg nékem, jó barátom, micsoda az egy: Arch. 143 B 14, Arch. 144 A 1, Arch. 153A 16

A kánai menyegzõ éneke

82. Az igaz Messiás eljött már: Arch. 15 A 4, Silling: 196, KL Gombos: 340, MNT III/A: 518,Arch. 225 A 6, Arch. 311 A 21, Arch. 149 A 1, Arch. 228 A 23, Arch. 93 B 1

82. a Kánánföldi híres városba: Arch. 78 B 6, Arch. 124 A 8, Arch. 219 A 1282. b Egy nagy lakodalmat hirdettek: Arch. 217 B 7, Arch. 219 A 282. c Szent János a jó bort szereti: BA 82 B82. d Elindult Szent Péter Rómába: Arch. 228 A 23

Mulatónóták, ivónóták, dussok

83. Mikor Noé a szõlõt ültette: Arch. 257 B 18, Arch. 228 A 5, Arch. 309 B 8, Arch. 62 A 4, Arch.288 A 21, Arch. 314 B 5, 305 B 22, Arch. 159 A 30, Arch. 323 A 13, Arch. 273 A 16

83. a Mikor Noé a szõlõt ültette: HN: 82, Arch. 257 B 1784. Összeveszett a pipa a zacskóval: Arch. 300 B 8, Arch. 113 A 7, Arch. 99 A 2685. Bé, bé, bé: Al-D: 26, MNT III/B: 5986. Ez ivott, az ivott, õ megszomjazott: Király: Népénekek: 211, BA 79 B 2787. Ácsi-bácsi, Jani bácsi: Arch. 236 B 988. Ennek a gazdának szép két lova van: Arch. 202 A 2089. Õ már ivott, mi nem ittunk: Arch. 159 B 2590. Igyál egy kis pálinkát: AP 7033 d, KL gy. f. BA 78 A 791. Hol vagy, én szerelmes, drága kulacsom: Arch. 260 B 1292. Hol vagy, én szerelmes, boros kulacsom: Arch. 170 A 18, Arch. 169 A 5

Borbeköszöntõ

93. Borbeköszöntõ, võfélyvers; Feri bácsi iszik most: BA 81 A

Kurjantások

93. a Új a hordó, új a lyuk: BA 82 B, HITK: 19–20.93. a Fogadjunk egy liter borba: HITK: 19–20.93. a Fogadjunk egy liter borba: Arch. 91 A93. a Lakodalom, szép esküvõ: HITK: 19–20. 93. a Ijujuju, lakodalom: BA 82 B

Menyasszonyfektetés. Kikérés táncra

94. Ej, madár, madár, cinegemadár: Arch. 13 A 26, 27, Arch. 316 A 1, Arch. 315 B 2594. a A menyasszonytánc bejelentése, võfélyvers: BA 81 A

564

Szerémségi menyasszonytánc

95. Jobb az árpa, mint a zab a lónak: Arch. 203 B 2, Arch. 232 A 1395. Három aranyos eper – kurjantás: Arch. 203 B 2, Arch. 232 A 1395. Három aranyos cseresznye – kurjantás: Arch. 203 B 2, Arch. 232 A 13 95. a Jobb az árpa, mint a zab a lónak: Arch. 231 B 1495. b Táncolj, Kati, aranyért, ezüstért: Király: Népénekek: 177 (=Király: 60: 47), Arch. 307 A 15,

Arch. 302 B 695. c Táncolj, Kati aranyért, ezüstért: Arch. 302 A 8, Arch. 317 A 7

(Menyasszony) menyecske- vagy újasszonytánc

96. Árpájuk van, mégis zabot vetnek: Arch. 40 B 5, Arch. 172 A 9, Arch. 148 A 22, AP 8813 m,Arch. 287 A 9, Két sziv. 96, 14, 15, Arch. 108 A 9, Arch. 61 A 26, Tiszából: 6, Arch. 318 B12, Arch. 239 B 21, Arch. 242 A 23, Arch. 256 B 20, Arch. 209 B 12, MD 003: 33

97. Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének: Al-D: 14698. Kis pej lovam nem eszi a zabot: HN: 80, 140–141. l., AP 8814 c, Arch. 277 A 4, AP 8815 d,

Arch. 159 A 14, Arch. 332 B 26, AP 7042 v, Arch. 189 B 32, Arch. 306 B 11, Arch. 302 A 1499. Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének: Arch. 322 A 7, Tiszából: 54

100. Azt a gyûrût, amit adtam, add vissza: BA 81 A 2, 19, Arch. 279 A 16

Kontyolási dalok és táncok

101. Ne búsuljon senki menyecskéje: Al-D: 26102. Addig élem világomat: Al-D: 82, 83, 84, AP 7084 i, j, AP 7081 p, AP 7083 j, MNT X: 18,

19, 21, 22, VMND B 5 d, Arch. 271 B 4103. Addig élem világomat: AP 7103 h, AP 7103 m, MNT X: 17, Al-D: 82104. Addig élem világomat: MNT III/B: 239, Al-D: 65

Újasszony-bemutató

105. Jól gondold meg, Örzse: BA 74 B 2105. a Újasszony-bemutató, võfélyvers: BA 81 A

Újasszonytánc

106. Tûzrõlpattant kis menyecske vagyok én: AP 7099 h, Al-D: 34

Újasszony-beköszöntõ és újasszonytánc

107. Újasszony-beköszöntõ, võfélyvers: Arch. 312 B 25107. Hosszú farkú fecske: Arch. 312 B 26, Arch. 315 A 15107. a Kurta farkú fecske: Arch. 302 B 4, Arch. 139 B 3108. Fecskemadár, fecske: Arch. 39 A 6, A5ch. 53 B 5, Két sziv. 99, Arch. 121 A 18, Arch. 61 B 6108. a Fecskemadár, fecske: Arch. 222 A 12109. Hosszú farkú fecske: Arch. 79 A 5, VMND B 2b, Arch. 88 A 15110. Elszállott a fecske: AP 7066 i, HN: 14111. Kurta farkú fecske: AP 7033 e, MNT VII: 410, Arch. 64 B 14, Arch. 79 A 18, Tiszából 3111. a Kurta farkú fecske: AP 3742 c, Alföld: 8, Arch. 64 B 14, Arch. 30 B 7, MD 007: 49111. b Villás farkú fecske: MD 002: 34, MD 003: 11112. „Kurta farkú fecske” (zenekar): AP 8637 b, MNT VII: 413

565

Hajnali mosdatás

113. Reggel van, harmat, fázik a lábam: Arch. 13 A 25113. a Reggel van, harmat, fázik a lábam: Arch. 315 B 15, 22, 25113. b Reggel van, harmat, fázik a lábam: Király: 53: 18, Király: Népénekek: 175113. c Reggel van, harmat, fázik a lábam: Kazetta: Kupuszinai lakodalom. B 3. RTB, Beograd, 1988

Vendégküldõ

114. Eddig, vendég, jól mulattál: AP 6025 k, Al-D: 86, 86 j, MNT III/A: 911 j, 912, Király: 52: 5,Arch. 271 A 11

115. Eddig, vendég, jól mulattál: AP 6021 c, Al-D: 125 j115. a Elesett a tyúk a jégen: Al-D: 125116. Szenestuskó mind fekete: Arch. 307 B 4117. Haza, hazafelé megyünk most: Arch. 312 B 27, Arch. 308 B 4, Király: 60: 49, Arch. 317 A

9, Arch. 193 B 2, Arch. 231 A 27, Arch. 69 B 25, Tiszából: 104

Vendégkikísérõ mars

118. Klapka-induló (Fel, fel, vitézek, a csatára): BA 81 A

2. Egyéb lakodalmi dalok

119. Én ültettem a rózsafát: AP 6010 l, MNT VI: 489120. Édesanyám mondta nékem: AP 7103 e, l, Al-D: 54121. Édesanyám sok szép szava: AP 8812 f, g, MNT VIII: 388, 419/87, 419/93, 419/122, HN: 4,

8, 9, Arch. 258 B 5, 11, AP 7070 i122. Édesanyám mondta nekem: Al-D: 108123. Édesanyám sok szép szava: Arch. 242 A 22124. Édesanyám sok szép szava: Arch. 215 B 11, Arch. 300 B 9125. Édesanyám sok szép szava: Al-D: 25, MNT VI: 583126. Édesanyám rózsafája: AP 16224 a, Arch. 44 B 2, Arch. 137 A 28127. Megesküdtem Isten elõtt: AP 7065 m, HN: 32, Arch. 65 B 11, Arch. 165 A 28, Tiszából: 17,

Arch. 222 A 20, BR 4171, Arch. 315 A 11, Arch. 215 A 13, 16, Arch. 99 B 8, Arch. 18 A 3128. Andrásfalvi magas torony: Al-D: 92, KL Gombos: 63, Arch. 259 A 5, Arch. 258 A 34129. Édesanyám mondta nékem: Arch. 30 B 16, 26, BA 77 A 9, BA 77 B 8, BA 78 A 17, Arch. 14

B 11, 26, Arch. 64 B 28, Arch. 62 B 19, AP 7043 A, Arch. 214 A 16, Arch. 222 B 1, Arch.193 A 38, Arch. 308 B 13, Király: 60: 28, Kz. (Péterréve)

130. Édesanyám rózsafája: Arch. 90 A 16, Arch. 61 A 25, Tiszából: 27, HN: 42, Arch. 79 A 8, Arch.124 A 16, Arch. 275 A 13, Arch. 57 B 18, Arch. 202 A 13, Arch. 88 B 8, Arch. 221 A 3

131. Erre gyere, ne menj arra: AP 7065 j, HN: 68, Arch. 61 A 8 131. a Lefelé folyik a Tisza: Arch. 68 B 7, Tiszából: 32131. b Erre gyere, ne menj arra: BA 77 A 71131. c Lefelé folyik a Tisza: Arch. 53 B 2, Arch. 94 B 11, Arch. 239 B 22, Arch. 309 A 15, 53, Ti-

szából: 32, Arch. 265 B 13, Arch. 306 B 7, Király: 60: 11132. Ez a kislány megunta a lányságát: Arch. 124 A 12, Arch. 300 A 4, 5132. a Ez a kislány fehér ruhát varratott: Arch. 300 A 4, 5 133. Mikor mentem a templomba esküdni: Arch. 180 A 5, Két sziv. 122, 146, Arch. 38 B 15, Arch.

68 B 2, Arch. 105 B 18, Arch. 261 B 20, 21, Tiszából: 67

566

133. a Házunk elõtt magasra nõtt a nyárfa: Arch. 300 A 3134. Sej, Csongorádi bíró háza de magas: Arch. 40 B 10, Arch. 91 B 14, Arch. 95 B 25, Arch. 172

A 14, Arch. 149 B 3, Arch. 209 B 11, Arch. 200 B 3, Arch. 239 A 5, Két sziv. 154, 155, Arch.6 A 4, Arch. 59 A 6, Arch. 121 B 4, Arch. 157 B 6, Arch. 158 A 2, Arch. 100 B 5, Arch. 119B 4, AP 7068 f, HN: 136, KL 108: 82, Király: 53: 8, Arch. 156 B 16, Kónya kz, Csorba: 238

135. Mikor vittek a templomba esküdni: Kónya kz, Arch. 234 A 10, Király: Népénekek: 20 (=II:14), Arch. 58 A 1, Arch. 59 A 4, Arch. 12 B 8, AP 7081 l, Al-D: 161 j

136. Kisangyalom, gyere vélem a bálba: Arch. 120 A 7, Arch. 139 B 13, Arch. 231 B 23, Arch.138 A 21

137. Ezt a legényt még akkor megszerettem: Ap 7070 f, HN: 115, Arch. 289 B 2, Arch. 113 A 12,Tiszából 95 a, AP 7074 a, KL 108: 58, KL Gombos: 203, MD 002: 35, AP 4095 e, Arch. 63A 15, Arch. 68 B 5, Arch. 159 B 23, Arch. 114 A 21, Arch. 219 A 11, Arch. 172 A 7, Arch.148 A 20, Arch. 326 A 1, BA 81 A20, Király: 60: 4, Arch. 123 A 18, Király: Népénekek: 43(=VI: 19)

138. Szegfûre szokott a harmat leszállni: Arch. 312 B 5, Arch. 193 B 16139. Barna kislány diószínû asztala: Arch. 74 B 1, Arch. 80 B 3, Arch. 114 B 3, Arch. 211 B 20,

Arch. 264 B 14, 19, Arch. 315 B 4, KL Gombos: 196140. Tizenhárom fodor van a szoknyámon: Arch. 157 A 14141. Tizenkettõ, tizenhárom, tizennégy: AP 7065 e, HN: 112142. Tizenkettõ, tizenhárom, tizennégy: AP 4105 e, KL Gombos: 131143. Jaj, de bánom, amit cselekedtem: AP 3743 A, KL gy. f: 112, Tiszából: 128, AP 7030 e, Arch.

13 A 18144. Utca, utca, de bánatos utca: MD 004: 6, Tiszából: 128, Arch. 301 B 1,3, 5, 7, 9, 11, KL Gom-

bos: 182, Arch. 263 B 28145. Gyenge a nád, lehajlik a földre: Arch. 310 B 19, Arch. 312 A 8, Arch. 312 B 30, Király: 53:

49, BA 79 B 8146. Rózsát ültettem a gyalogútra: Arch. 312 A 2, Király: 53: 50

3. Lakodalmas játékok, szórakoztató táncos társasjátékokLósirató

147. Ó, mi csodálatos a lónak élete: Arch. 170 A 17148. Ó, mely csodálatos a lónak élete: Arch. 275 B 26149. Ó, mi csodálatos a lónak élete: Arch. 35 A 7, Arch. 106 B 13, Arch. 213 A 9, AP 14997 c,

Arch. 114 B 13, Arch. 123 B 10150. Ó, mi csodálatos a lónak élete: Arch. 235 B 19150. a Ó, mily csodálatos a lónak élete: Arch. 208 A 8150. b Ó, milyen borzasztó egy lónak élete: Arch. 169 A 8, 11151. Jaj, jaj, öreg lónak, de gyászos élete: Arch. 200 B 14151. a Harminc esztendeig szolgáltam egy gazdát: Kálmány L.: Történeti, 263. lap

Tréfás halotti búcsúztató

152. Amidõn a krumpli a levelét hullajtja: Arch. 61 A 22, 23, Arch. 114 B 14, Arch. 115 A 3153. Ha lemegyek az uraság pincéjébe: Arch. 61 A 23, VMND A 3154. Nem bánnám, hogyha egy mélységes pincének a fenekére leeshetnék: MNT III/B: 133155. Nem bánnám, ha egy mélységes pince fenekére leeshetnék: Arch. 93 B 1, Arch. 149 B 10,

12, BA 66 A 10

567

Párválasztó táncos társasjátékok, mutatványos táncok

156. Lányom, lányom, mit gondolsz? Tíz forint az ára: Arch. 256 B 12157. Lányom, lányom, gyöngyvirágom, gyöngyömnek egy pántja: Arch. 204 B 10, Arch. 144 A

10, Arch. 150 B 3158. Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyömnek száz forint az ára: Arch. 205 B 15

Kisszék- vagy sámlis tánc

159. Tót lányt elveszek: MD 007: 61159. j a Én azt megteszem („süveges” tánc): MNT III/B: 234159. j b Drezdai tabulatúrás könyv (Heiducken Dantz): Vargyas: A duda hatása: 220/31 e

„Olájos” (mutatványos tánc, páros tánc, vánkostánc, menettánc)

160. Megöltem egy szúnyogot, nagyobb volt egy lónál: Arch. 228 A 14160. a Búzába a vaddisznó, csak a füle látszik: Arch. 133 B 18160. b Túr a disznó a tarlón, csak a füle látszik: Arch. 245 A 24160. c Udvaromban jól megnyíl, jól megnyíl a zeller: Arch. 64 B 29, Arch. 79 A 30161. Az olájok, az olájok facipõbe járnak: AP 16221 i161. a Az olájok, az olájok facipõbe járnak: Arch. 235 A 10161. b Dínom-dánom, bodzfagyökér: Arch. 71 B 12161. c Az olájok, az olájok facipõbe járnak: Arch. 114 A 5, Arch 85 A 13, Kz. (Tóthfalu)161. d Ki a fene látott az olájnak olyan virtusságát: Arch. 228 A 18162. „Olájos” hegedûn: Arch. 91 A 4163. „Olájos” tamburán: AP 11997 g, MNZA I: III/A: 1164. Tûz égesse azt az erdõt, melyben rokka terem: Arch. 258 B 19165. Az olájok, az olájok, az oláj cigányok: Arch. 141 A 8, Arch. 231 B 4165. a Az olájok, az olájok, az oláj cigányok: Arch. 203 B 19165. b Az olájok, az olájok facipõbe járnak: Arch. 183 A 18166. Az olájok, az olájok facipõbe járnak: Arch. 236 A 5166. a Az olájok, az olájok facipõbe járnak: Arch. 150 A 6166. b Árok szélén ül a Borcsa, fogát vicsorgatja: Arch. 107 B 10, Arch. 294 A 19, Kónya kz. Arch.

154 A 12, Arch. 204 A 11, B 4, 6, Arch 233 B 6166. c Az olájok, az olájok facipõbe járnak: AP 15775 l, Arch. 200 A 22, Arch. 178 A 14167. „Olájos” furulyán: AP 14989 b, Arch. 154 A 17, Arch. 104 B 8, Arch. 33 A 6, Arch. 294 A

18, Szög. nemz. 91

Vánkostánc

168. Kuss ki, disznó, a búzából, csak a füle látszik: MD 007: 61169. Elvesztettem zsebkendõmet, megver anyám érte: AP 7105 l, Al-D: 100169. a Elindultam házasodni, bár ne mentem volna: Al-D: 100 j

4. Egyéb tréfás dalok és táncok, karikázókUgrósok, csárdások, dudanóták

170. Tarka-barka rokolyának kiszakadt a ránca: AP 7103 j, Al-D: 98171. (Tarka-barka rokolyának elszakadt a ránca) (zenekar): AP 8636 j172. Tarka-barka rokolyának elszakadt a ránca: Arch. 270 B 13, Arch. 303 B 12, AP 6023 b, AP

6020 h, Al-D: 97, 98, 98 j, 100 j, AP 6430 d

568

173. Búzába megy a disznó, csak a füle látszik: Arch. 114 A 9174. Elment a tyúk vándorolni: Arch. 124 A 4175. Szomszéd legény kért meg engem: Arch. 170 B 11, BA 66 B 3, 20, BA 66 A 11, 14, 175. a Feleségem olyan tiszta: AP 7608 a, MNT VIII: 961, Arch. 113 A 11, Tiszából 1, AP 15829 b175. b Feleségem olyan tiszta: Kónya kz, Arch 215 A 29, MNT VIII: 973/100175. c Reggel van már, dél kezd lenni: Borús R: 131176. Sej, dínom-dánom, míg élek is, bánom: Arch. 262 B 4 176. a Feleségem olyan tiszta: Arch. 204 12, Arch. 151 A 2176. b Van énnékem feleségem: Arch. 5 B 9, HH: 201, Arch. 56 B 11, Arch. 278 B 3176. c Gazdag volt az édesapám: Arch. 311 A 6, A3ch. 317 A 10, Király: 53: 31177. Sej, dínom-dánom, míg én élek, bánom: KL Gombos: 282177. a Feleségem olyan tiszta: Arch. 243 A 1178. Édes-kedves feleségem, de jó asszony vagy: Arch. 192 B 9, Arch. 123 A 22, Király: III: 15179. Eléltem a világi jót: HN: 49, Kónya kz180. Zöld asztalon ég a gyertya: Arch. 318 B 11181. Tarka paszuly az ágy alatt: HN: 51, HN: 56/6, KL Gombos: 59, Arch. 311 A 9182. De széles a Tisza vize: Arch. 272 B 21, Arch. 315 A 4, Arch. 100 A7, Arch. 120 A 2, AP 7069

d, HN: 50, Arch. 88 B 9, Arch. 287 A 17, Arch. 121 B 3, Arch. 122 B 10, Arch. 167 A 2, Arch.98 B 35, Arch. 22 A 1

182. a Mély a Tiszának a széle: Arch. 14 B 17182. b Dunyha, dunyha, dunyha, csipkés dunyha: AP 7029 n, Arch. 62 B 11, Tiszából: 16183. Magas fán terem a meggymag: AP 4108 c, KL Gombos: 90, 91184. A hajnali csillag ragyog: Arch. 242 B 2184. a Esthajnali csillag ragyog: Arch. 63 A 10, Tiszából: 15185. Azért adtam százhúsz pengõt: Arch. 243 B 7, Arch. 258 A 4, 5, Arch. 108 B 7, Arch. 274 A

4, Arch. 279 A 7185. a Elõször is igyunk rája: Arch. 71 B 4185. b Erre gyere, amerre én: Arch. 189 B 22, Arch. 263 A 19, Arch. 263 A 19, Arhc. 204 B 12, Arch.

229 B 10, AP 7082 k, Al-D: 266186. Ugat a kutyám, a Rajna: Arch. 118 B 1, Arch. 239 B 24, Arch. 316 B 30, Király: Népénekek: 45186. a Õsszel érik meg a szilva: Kz. (Péterréve)187. A csizmámon, de nincsen kéreg: Arch. 316 B 27188. Három húszast kerestem: HN: 48189. Kicsi még a mi lányunk: Arch. 223 B 21, Kónya kz., Arch. 18 B 11, Arch. 311 B 14, Arch.

140 B 4, Kz. (Péterréve), MNT X: 1106. l.190. Piros alma, gömbölyû: Arch. 230 B 6, Arch. 325 B 17, Arch. 200 A 20, Arch. 62 B 18, Arch.

199 B 10190. Az én gatyám tölgyfakéreg – kurjantás: Arch. 30 B 18, Arch. 62 B 18191. Édesanyám, meghalok: MNT X: 825 j b, AP 7054 f, Arch. 259 A 12192. Ez a lábam, ez, ez, ez: Arch. 274 A 21, Arch. 272 A 3, Arch. 289 A 4, AP 6021 c, Al-D: 122 j192. a Kerek udvar, kicsi ház: Al-D: 122, AP 6021 c, Al-D: 122 j, Al-D: 123192. b Kicsiny ablak, kicsiny ház: Al-D: 334, 335, 336193. Nincsen pénzem, de majd lesz: Király: V: 20193. a Fehér faszujkavirág: Andrásfalvi: 148, Balla: 20193. b Lánykérõbe indultam: Lackó Illés csókai gyûjtésébõl, a gyûjtõtõl hallott szöveg194. Vékony deszkakerítés: Arch. 259 A 16195. Tiszán innen, Dunán túl: KL Gombos: 49195. a Tiszán innen, Dunán túl: Arch. 280 B 1

569

196. Tiszán túl, Dunán túl: Al-D: 27, MNT VII: 61 j g197. Ebbe a kerek tóba: AP 4110 b, KL Gombos: 24, 21198. Nem vagyok én senkinek se adósa, adósa: KL Gombos: 285199. Csütörtökre virradóra: AP 7043 b, Arch. 326 A 23, Arch. 170 B 10, Arch. 148 A 4, Kónya kz.199. a Csütörtökön virradóra: Arch. 30 B 8200. Közel vetem a kenderem a tanyához: Arch. 204 B 13, Arch. 143 B 12, Arch. 150 A 14, Arch.

113 A 1, Arch. 215 A 28, Arch. 20 A 6, Kónya kz., Arch. 213 A 3, Arch. 236 A 17, Arch. 241A 7, Arch. 114 A 13, 18

200. a Gyalog mentem, komámasszony, a vásárra: Arch. 212 B 24200. b Közel vetem a kenderem a tanyához: Kz. (Tóthfalu)201. Hová megy kend, komámasszony? – Debrecenbe: Arch. 319 A 9, Király: Népénekek 91202. Komámasszony, meg ne mondja az uramnak: Arch. 190 A 23, Arch. 122 A 6203. Száraz kóró tavasszal virágzik: Arch. 65 A 6, Arch. 79 B 15, HH: 26, AP 7067 h, HN: 26, AP

7062 k204. Száraz kóró tavasszal virágzik: MNT X: 778, 779, 792, AP 7019 h, AP 4106 e, AP 7019 g,

KL Gombos: 123, Arch. 223 B 22, Arch. 202 A 10, Kónya kz.205. Ucca, kutyám, ne tüdõ, ne tüdõ: Arch. 78 B 4, Arch. 113 B 8, 16, Tiszából: 14, 14 j206. A szegedi halastó, halastó: Arch. 26 B 8207. A szajáni/szegedi halastó, halastó: Arch. 218 A 9, Arch. 261 A 12, Arch. 20 B 30208. Topolyai halastó, halastó: Arch. 12 B 9, Arch. 160 A 6208. a Kék ibolya búnak hajtja a fejét: Kónya kz., Arch. 122 B 17, Arch. 190 B 12, Arch. 193 B 25,

Arch. 198 A 17, Tiszából: 14209. Kék ibolya, ha leszakajtanálak: Arch. 206 A 5, Arch. 219 A 13, Arch. 298 A 16, Arch. 206 A 2210. Húzd rá, prímás, délig, délig, délig: Arch. 124 A 3, Arch. 219 A 13211. Hallod, rózsám, mit dünnyög a szúnyog: Arch. 159 B 24, Arch. 21 A 2, Arch. 243 A 2, Arch.

254 A 20, Arch. 88 B 15, Arch. 250 A 2, Arch. 230 A 2, 6, Arch. 5 B 11, Kónya kz. Arch. 21B 47, 48

212. Kiša pada az árpatarlóra: Arch. 307 B 10212. a Pada kiša az árpatarlóra: Arch. 307 B 9, Arch. 235 A 25

Kurjantások

212. b Körül fodros a kötõm: BA 82 B, HITK: 19–20.212. b Ma van kedvem, holnap nem lesz: BA 82 B, HITK: 19–20.212. b Az a legíny, aki dobog: HITK: 19–20. 212. b Aranyóra a farom: BA 82 B212. b Görögdinnye a farom: Arch. 301 A212. b Azt hallottam a prímástól: BA 82 B212. b Hallottam a nagybõgõsrõl: BA 82 B212. b Ez a lábom, ez, ez, ez: Arch. 302 B 7212. b Kicsi nékem ez a ház: HITK: 19–20.

Karikázók

213. Rozmaringszál fölsiet az ég felé: AP 4099 c, KL Gombos: 142, 185, MNT VIII: 681, 681 j214. Csillag Boris, tudom a neved: AP 7078 i, MNT VIII: 640, KL Gombos: 113, VMND A 4 c214. a Csira Maris, tudom a neved: Arch. 65 B 3, Arch. 156 A 20, Tiszából 7, MD 002: 48, Md 003: 8214. b Túlsó soron esik az esõ: AP 7018 m, MNT VIII: 641, 664/137, AP 4106 g, Gombos: 112,

MNT VIII: 664/135, 136214. c Túlsó soron esik az esõ: MD 007: 41, 43, 52, Arch. 14 A 23, Arch. 14 B 21

570

215. Túlsó soron esik az esõ: AP 10027 c, MNT VIII: 642, Arch. 137 A 22, Arch. 277 B 2, Arch.67 B 10, Kz. (Völgyes), BA 66 A 9, Kónya kz., Arch. 245 A 17

216. Túlsó soron: Arch. 158 B 4, AP 15836 e, AP 15838, Arch. 242 B 9, Kónya kz, Arch. 99 B 6,Arch. 158 B 3, Arch. 322 A 18

217. Erre gyere, amerre én: AP 4108 e, MNT VIII: 1066, 1068, 1071, 1072, 1081/6, KL Gombos:103, 104, 106, 107, 108, AP 4097 f, h, AP 4098 b, Arch. 75 B 3, 10, Arch. 122 A 20, Arch.190 B 15, Arch. 193 A 25

218. Árokparton kácsatojás: AP 4097 g, AP 7076 e, AP 7018 l, AP 4108 g, MNT VIII: 1067, 1069,1070, 1073, KL Gombos: 109, 110, 111

219. Úgy szeretem az öreget: MNT VIII: 1075, 1076, Al-D: 35, 511220. Kiszáradt a bodzafa: AP 7022 p, Alföld: 10, AP 4098 e, AP 7022 l, AP 4105 d, AP 7041 i, KL

Gombos: 37, 38, 39, 40, MNT X: 796, 797, 798, 799, 801, 803, 817 j, KL 108: 36, Föld, föld:38, HITK 42–43: 99, Arch. 63 A 24, Tiszából: 12

221. Piros alma csutája: MD 002: 40, 45, 47, MD 003: 13, BA 74 A 15, Arch. 98 B 1, Arch. 97 B8, 14, 16, Arch. 301 A 7, 10, 18, 20, 28, Arch. 65 B 9, Arch. 156 A 26, Tiszából: 11, Ap 7078d, MNT X: 800, KL Gombos: 43, 44, AP 7076 h, Kovács E: 9–11, Székely M, HITK:99–100.

222. Megellett a Bogoja: KL Gombos: 41, 42, AP 4105 h223. Üssön meg, babám, a ménkû: MD 002: 44, 52, Arch. 301 A 11, 19, 23, 32, Arch. 65 B 10,

Arch. 156 A 27, Tiszából: 49, Kovács E: 13–15, KL Gombos: 157, 158, 159, AP 7074 i, AP5105 c

224. Ezt a kislányt ne vedd el, ne vedd el: AP 7022 s, Alföld: 11, Arch. 63 B 5, Arch. 97 B 17,Arch. 301 A 24, 26, 32, Arch. 65 B 4, Arch 156 A 29, MD 002: 50

225. Azt mondja a torma: AP 4097 d, KL Gombos: 17, Arch. 65 B 6, Arch, 156 A 23, Tiszából:5, MD 003: 8

226. Elszaladt a kemence tele pogácsával: 111 népi táncdal: 11

571

TÁJSZAVAK, KEVÉSBÉ ISMERT KIFEJEZÉSEK

büdös = rest (Bukovina)büdös vornyik = a bukovinai székelyek hajnali menettánca a lakodalomban, vendégküldõ táncnak

is nevezikcsiraj = karikázó, leánykörtánc (Doroszló)eljegyzés (jegyesség) = a házassági szándék kézfogás és jegyajándékozás által való megpecsételésefoglaló = jegyajándék, a jegyespár kölcsönös ajándéka, házassági ígéretük fedezõjehaluska = galuska, tésztaféle eledelhazai = menyasszony (Bukovina)kárlátó = a menyasszony násznépének látogatása a võlegényes háználkézfogó = l. eljegyzéskocsorba = szénvonó (Bukovina); a román cociorba szóbólmájfa (mályva), májusfa = a természet újjászületésének jelképeként feldíszített fa, melyhez számos

szokás kapcsolódik a fiatalság körében (pl. a májusfa kitáncolása is)motolla = a megfont fonalnak pászmákba szedésére használt, két végén T alakú rúd (kézi motolla).

A megfont fonalat leméri, és motringba rendezi.nagy võfély = l. öreg võfélyNajin = Nain (Naim) = Galileai hely Názárettõl délkeletre, ahol Jézus a naimi ifjút feltámasztotta

(Lukács evangéliuma 11–17.)násznagy = házassági tanú, a házasságkötés szokáskörének fõ tisztségviselõje, rendszerint rokon

férfi (pl. keresztapa)nyoszolyóasszony = a házasságkötés szokáskörének fõ nõi tisztségviselõje, rendszerint a násznagy

felesége, ill. a menyasszony nõrokona. Feladata a menyasszony õrzése, kísérése, segédkezés amenyasszonyfektetésnél és kontyolásnál

nyoszolyólány = koszorúslány (rokon leányok és barátnõk, létszámuk a lakodalom nagyságátólfügg). Feladatuk a menyasszony körüli testõri, kísérõi teendõk végzése

ómárjom = almárium; bútordarab: pohárszék, szekrényöreg võfély (nagy võfély) = több võfély esetén a fõrendezõi tisztséget betöltõ võfélyörömanya, örömapa = a võlegény szüleinek megnevezése a lakodalom alkalmával (õk fiuk mellé

menyet kapnak, ellentétben a lányukat elvesztõ siralomszülõkkel, a menyasszony szüleivel)paptánc = az egyházi esketést követõ tánc a templom elõtti téren, a templomkertben vagy a paplak

udvaránpaszita = gyermekágyas asszonyhoz vitt étel (keresztelõi dáridó – a dalosok mondása szerint)

(Gombos)pászma = a fonal számolási egysége, meghatározott nagyságú fonalköteg ruva = kendõ (Bukovina)sifon, sifonér = fehérnemûs vagy ruhásszekrényszekéroldal = a szekér két oldala, melyet a lõcs tart

572

tüsköm = karikázó, leánykörtánc (Gombos)tyúkverõ = hajnalozás; a násznép egy részének vidám falukerülése a lakodalom hajnalán, amiben

esetleg maskarának öltözöttek is részt vesznekvendégoldal = két hosszú rúd, amivel a szekér rakodófelületét szükség szerint megnövelikvornyik = võfély (Bukovina); a román vornic szóból võfély (võfény) = a lakodalom szervezõje és gyakorlati munkáinak vezetõje, fiatalabb férfi. Több

võfély is lehet egy lakodalomban, ilyenkor a fõrendezõ az „öreg võfély” vagy „nagy võfély”,segédje a „kis võfély”

573

A KÖTET HANGZÓI

1. Én ültettem a rózsafát, Hertelendyfalva ................................................................ Könyv: 119. sz.2. Édesanyám sok szép szava, Sándoregyháza ......................................................... Könyv: 103. sz.3. Édesanyám mondta nékem, Sándoregyháza ......................................................... Könyv: 120. sz. 4. Édesanyám sok szép szava, Királyhalom ............................................................. Könyv: 121. sz.5. Zörög a kocsi, Bajsa ................................................................................................ Könyv: 62.

s z .6. Piros alma csutája, Doroszló ................................................................................. Könyv: 221. sz.7. Ez a lábam, ez, ez, ez, Hertelendyfalva ................................................................. Könyv: 192. sz.8. Elszállott a fecske, Királyhalom ........................................................................... Könyv: 110. sz.9. Kurta farkú fecske, Bácskertes .............................................................................. Könyv: 111. sz.

10. (Kurta farkú fecske), Bácskertes ........................................................................... Könyv: 112. sz.11. Eddig, vendég, jól mulattál, Hertelendyfalva ........................................................ Könyv: 115. sz.12. Eddig, vendég, jól mulattál, Hertelendyfalva ....................................................... Könyv: 114. sz.13. Menyasszony-búcsúztató, Magyarszentmihály ...................................................... Könyv: 61. sz.14. Nem ér a võlegény egy fej vöröshagymát, Csantavér ............................................. Könyv: 54. sz.15. Meghalt, meghalt a cigányok vajdája, Hertelendyfalva .......................................... Könyv: 46. sz.16. (Meghalt, meghalt), Hertelendyfalva ...................................................................... Könyv: 47. sz.17. Egyszer két lányok, Torontálvásárhely ................................................................... Könyv: 75. sz.18. Reggel van, harmat, fázik a lábam, Bácskertes ..................................................... Könyv: 113. sz.19. Széles a Tisza, magas a partja, Maradék ................................................................. Könyv: 10. sz.20. Széles a Duna, magas a partja, Hertelendyfalva ....................................................... Könyv: 8. sz.21. Széles a Duna, magas a partja, Bácskertes .............................................................. Könyv: 13. sz.22. (Széles a Duna, magas a partja), Bácskertes ........................................................... Könyv: 14. sz.23. Eredj haza, s mosdjál meg, Hertelendyfalva ........................................................... Könyv: 56. sz.24. Az olájok, az olájok facipõbe járnak, Felsõhegy .................................................. Könyv: 161. sz.25. „Olájos”, Völgyes ................................................................................................. Könyv: 162. sz.26. Tûz égesse azt az erdõt, Csantavér ........................................................................ Könyv: 164. sz.27. Tarka-barka rokolyának elszakadt a ránca, Hertelendyfalva ................................ Könyv: 170. sz.28. (Tarka-barka rokolyának), Hertelendyfalva .......................................................... Könyv: 171.s z .29. Az igaz Messiás már eljött, Bácskertes ................................................................... Könyv: 82. sz.30. Nem bánnám, ha egy mélységes pince fenekére, Völgyes .................................... Könyv: 155. sz.31. Hol vagy, én szerelmes szõrös kulacsom, Bajsa ..................................................... Könyv: 91. sz.32. Erre gyere, ne menj arra, Horgos .......................................................................... Könyv: 131. sz.33. Este van, késõn van, Bácskertes ............................................................................. Könyv: 55. sz.34. Édesanyám mondta nékem, Hódegyháza ............................................................. Könyv: 124. sz.35. Összeveszett a pipa a zacskóval, Hódegyháza ........................................................ Könyv: 84. sz.36. Udvarunkban magasra nõtt a nyárfa, Horgos .......................................................... Könyv: 20. sz.37. Sej, Csongorádi bíró háza de magas, Völgyes ...................................................... Könyv: 134. sz.38. Nem füstöl a szegedi gyár kéménye, Doroszló ....................................................... Könyv: 36. sz.39. Mondtam, anyám, házasíts meg, Dobradó .............................................................. Könyv: 42. sz.40. Üssön meg, babám, a ménkû, Doroszló ................................................................ Könyv: 223. sz.41. Szépen úszik a vadkácsa a vízen, Völgyes .............................................................. Könyv: 29. sz.

574

42. Gyenge a nád, lehajlik a földre, Magyarszentmihály ............................................ Könyv: 145. sz.43. Rózsát ültettem a gyalogútra, Magyarszentmihály ............................................... Könyv: 146. sz.44. Nem zörög a levél, ha a szél nem fújja, Felsõhegy ................................................. Könyv: 44. sz.45. Jaj, de bánom, amit cselekedtem, Bácskertes ....................................................... Könyv: 143. sz.46. Utca, utca, de bánatos utca, Doroszló ................................................................... Könyv: 144. sz.47. A horgosi bíró udvarába, Horgos ............................................................................ Könyv: 52. sz.48. Sarkon van az özvegyasszony háza, Doroszló ........................................................ Könyv: 53. sz.

575

TARTALOM

Elõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Bevezetõ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 A kötet anyagának gyûjtõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Betû- és zenei jelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

I. PÁROSÍTÓK: 1–19. SZ.

1. Barna kislány slingelt ágyát (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 2. Zúg az erdõ, zúg a mezõ (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 2. a Zúg az erdõ, zúg a mezõ (Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 3. Nemes Maris az ágyát (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 4. Zúg az erdõ, zúg a mezõ (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 5. János bácsi, ha befogja (Törökbecse) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 6. Béla bácsi, ha befogja (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 6. a Mikor egyszer János bácsi (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 6. b Pista bácsi befogatta (Magyarkanizsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 7. János bácsi befogatta (Magyarmajdány) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 8. Széles a Duna, magas a partja (Hertelendyfalva) Hangzó: 20 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 9. Széles a Duna, magas a partja (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 9. a Széles a Duna, magas a partja (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 9. b Széles a Duna, magas a partja (Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

10. Széles a Tisza, magas a partja (Maradék) Hangzó: 19 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 11. Széles a Duna, magas a partja (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 12. Széles a Duna, magas a partja (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 13. Széles a Duna, magas a partja (Bácskertes) Hangzó: 21 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 14. Széles a Duna, magas a partja (Bácskertes, hangszeres) Hangzó: 22 . . . . . . . . . . . . . . 43 15. Komámasszony káposztát fõz (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 16. A Vargáné, a Vargáné káposztát fõz (Szilágyi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 17. A Vargáné/Szomszédasszony káposztát fõz (Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 18. Konkoly Róza mén a kútra, kum (Horgos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 19. Ki hallotta ennek hírét (Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5019. a Hallották-e annak hírét (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 19. b Hallottátok-e már hírét (Magyarkanizsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53

576

II. LAKODALMASOK: 20–226. SZ.

A lakodalmi szokások vázlatos áttekintése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54

1. A LAKODALOM EGYES MOZZANATAIHOZ KAPCSOLÓDÓ DALOK ÉS TÁNCOK:20–118. SZ.

Felvirágozás: 20. sz.20. Udvarunkba magosra nõtt a nyárfa (Horgos) Hangzó: 36 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 20. a Barna kislány, ha bemegy a templomba (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 20. b Mikor mentem a templomba esküdni (Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 20. c Házunk elõtt magasra nõtt a nyárfa (Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74

Menyasszony-öltöztetõ: 21. sz.21. Már tenéked föltették a koszorút (Magyarcsernye) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 21. a Megfûzték már nékem a gyöngykoszorút (Hódegyháza. A 2. vsz.-tól

menyasszonybúcsúzó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 21. b Vendégbeköszöntõ – võfély (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 21. c Ajándékbeköszöntõ – võfély (Versec) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

Esküvõ elõtt, esküvõre menet: 22–44. sz.22. Jól meggondold, kislány (Törökkanizsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 22j. Bujdosik a kutya, két szemére nem lát (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 23. Barna kislány, jól meggondold a dolgot (Hódegyháza, Bácsgyulafalva) . . . . . . . . . . . . 82 24. Sej, kislány, kislány, jó meggondold a dolgot (Magyarkanizsa, Völgyes,

Oromhegyes, Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 25. Barna kislány, jól meggondold magadat (Völgyes, Kispiac, Zenta,

Mohol, Péterréve) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 26. Sej, Hortobágyon megszólalt a harang (Csóka, Hertelendyfalva, Mohol) . . . . . . . . . . . 86 27. Sej, liba, liba, nem lesz mindig liba/hiba (Horgos, Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 28. Sej, haj, liba, liba, sárga lábú liba (Horgos, Felsõhegy, Zenta, Gombos) . . . . . . . . . . . 89 29. Szépen úszik a vadkácsa a vízen (Kanizsamonostor, Völgyes, Magyarkanizsa,

Kispiac, Mohol, Bajsa, Pacsér, Bácsfeketehegy, Bácsgyulafalva, Gombos, Doroszló) Hangzó: 41 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

30. Szépen úszik a vadkácsa a vízen (Horgos, Ludas, Kishomok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9231. Jaj, de szépen úszik a vadkácsa a vízen (Titel) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 32. Szépen úszik a vadkácsa a vízen (Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95 33. Szépen úszik a vadkácsa a vízben (Hertelendyfalva, Székelykeve, Mohol,

Bácsgyulafalva, Zentagunaras, Zenta, Martonos-Ostorka, Völgyes, Királyhalom) . . . . 9634. Elmegyek a hegyek közé lakni (Hertelendyfalva, Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99 35. Kis pej lovam, kis pej lovam arra van rászokva (Völgyes, Oromhegyes, Zenta) . . . . . . 10136. Nem füstöl a szegedi gyár/kendergyárunk kéménye (Doroszló, Bácskertes,

Szabadka, Mohol, Magyarszentmihály) Hangzó: 38 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 37. Nem füstöl a zentai gyár kéménye (Törökfalu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 38. Új a kocsim, vasaltatni akarom (Völgyes, Oromhegyes, Kispiac, Kishomok,

Horgos, Hajdújárás, Ludas) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 39. Új a kocsim, vasaltatni akarom (Bácskertes, Sándoregyháza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108 40. Túl a Tiszán learatták a búzát (Dobradó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

577

41. Kipattog a kukorica fehérre (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110 42. Mondtam, anyám, házasíts meg (Dobradó) Hangzó: 39 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 43. Nem ám az az apa, kinek szép lova van (Völgyes, Mohol, Hertelendyfalva,

Tamásfalva-Hetény) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112 44. Nem zörög a levél, ha a szél nem fújja (Felsõhegy, Zenta, Horgos, Gombos)

Hangzó: 44 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114

Kurjantások 44. a Piros rózsa, borulóba (Magyarkanizsa környéke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Aranybárány, arany kos (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Kukorica szárasodik (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Ez az utca petrezselymes (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Ma menyasszony, holnap asszony (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Võlegényünk szeme kerek (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Ez az utca végig nyárfás (Magyarkanizsa környéke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Aki fának támaszkodik (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Ki kapura támaszkodik (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Ki a falnak támaszkodik (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Jaj, de sokan néznek minket (Felsõhegy, Völgyes, Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116 44. a Aki minket kinevet (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 44. a Aki minket nem nevet ki (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

Paptánc (esküvõ után a templom elõtt három tánc): 45–50. sz.Elsõ tánc: a „hazai” tánca45. Édesanyám rózsafája (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Második tánc: „csoszogtatós” tánc, silladri46. Meghalt, meghalt a cigányok vajdája, vajdája (Hertelendyfalva) Hangzó: 15 . . . . . . . . 120 47. Meghalt, meghalt a cigányok vajdája, vajdája (Hertelendyfalva, hangszeres)

Hangzó: 16 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122 48. Silladri dúdolva (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123 Harmadik tánc: „magyaros”, csárdás49. Ha még egyszer leány lennék (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12450. Ha még egyszer legény lennék (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125

Esküvõrõl jövet: 51–55. sz.51. Elmehetek én már (Kevi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 52. A horgosi bíró udvarába (Horgos, Völgyes, Kevi, Ada) Hangzó: 47 . . . . . . . . . . . . . . 128 53. Sarkon van az özvegyasszony háza (Doroszló, Gombos, Maradék,

Magyarszentmihály, Rábé) Hangzó: 48 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130 54. Nem ér a võlegény egy fej vöröshagymát, võlegénycsúfoló (Csantavér)

Hangzó: 14 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132 55. Este van, késõn van (Bácskertes) Hangzó: 33 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133 55. a Este van, este van (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1 3 555. b Este van, sötét van (Hertelendyfalva, Székelykeve) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136

Kurjantások55. c Nagy tepsibe sül a málé (Magyarszentmihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

578

55. c Álljunk csak meg itt a sarkon (Felsõhegy, Völgyes, Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 55. c Itt álljunk meg utcasarkon (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 3 755. c Piros alma haja nélkül (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 55. c Aki kinéz az ablakon (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 55. c Aki minket nem néz jónak (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13755. c Ez az utca végig árkos (Magyarkanizsa környéke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 55. c Elszaladt a tarka nyúl (Felsõhegy, Völgyes, Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137 55. c Vöröshagyma haja nélkül (Felsõhegy, Völgyes, Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137

Érkezés a menyasszonyos házhoz Menyasszonykikérés: 56. sz.

56. Eredj haza, s mosdjál meg (Hertelendyfalva) Hangzó: 23 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 138 56. a Menyasszonykikérõ võfélyvers (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 139

Menyasszonybúcsúzás: 57–61. sz.57. Megbocsásson, édesanyám (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140 58. Megbocsásson, édesanyám (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141 59. Édesanyám akkor kezdett siratni (Bácskertes, Mohol, Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .1 4 260. Fehér galamb szállt a házra (Satrinca, dallam nélküli rigmus) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144 60. a Sárga madár szállt a házra (Bácskertes, dallam nélküli rigmus) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145 61. Menyasszony-búcsúztató võféllyel és zenekarral (Magyarszentmihály)

Hangzó: 13 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146 61. a Menyasszony-búcsúztató, võfélyvers (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149

Menyasszonyi induló: 62–63. sz.62. Zörög a kocsi (Bajsa) Hangzó: 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150 62. a Zörög a kocsi (Ómoravica, Szilágyi, Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152 62. b Kocsira ládám (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153 62. c Zörög a kocsi (Ürög, Satrinca, Dobradó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154 62. d Huncut a gazda (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155 63. Zörög a kocsi (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15663. a Érik a szõlõ (Torontáltorda) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 158

Menyasszonykísérés: 64–68. sz.64. Édesanyám rózsafája (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 159 65. Lepedõcske, párnocska (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161 66. Üres láda az ajtóba (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16367. Anyám, anyám, édes, kedves anyám (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164 68. Ne sírj/félj, kislány, nem lesz mindig ibolya (Horgos, Martonos, Felsõhegy,

Zenta, Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165

Kurjantások68. a Két kis galamb összeveri a szárnyát (Magyarszentmihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16668. a Két kisgalamb összecsapta a szárnyát (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16668. a Fejünk fölött száll a fecske (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 68. a Kémény fölött száll a fecske (Maradék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166

579

68. a Juhászéknál voltunk lányé (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16668. a Kisutcába mentünk lányért (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 68. a Menyasszonyunk aranyalma (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 68. a Menyasszonyunk lába köze (Magyarkanizsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 68. a A võlegény olyan buta (Tóthfalu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 68. a Üvegajtó, rézkilincs (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166 68. a Sárga ajtó, rézkilincs (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 68. a Három tepsi túrós lepény (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 68. a Három tepsi túrós lepény (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16768. a A bõgõsünk olyan legény (Horgos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167 68. a Egy szem búza, egy szem árpa (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 167

A menyasszony érkezése a võlegényes házhoz, az új pár befogadása: 69–74. sz.69. Jöjjön ki az örömanya, nézze, mit hoztunk (Hódegyháza, Hertelendyfalva) . . . . . . . . . 168 70. Gyere ki, te vén boszorkány, nézd meg, mit hoztunk (Magyarmajdány,

Törökkanizsa, Torontáloroszi, Magyarszentmihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 170 70. Örömanya, gyújts világot – kurjantás (Magyarszentmihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 70. Örömanya, nyújtsd ki karod – kurjantás (Törökkanizsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171 70. Édesanyám, gyújts világot – kurjantás (Horgos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17171. Édesanyám, adjon isten, jó estét (Dobradó, Bajsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172 72. Édesanyám, adjon isten, jó estét (Pacsér, Ludas) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174 72. a Menyasszony és násznép beköszöntése – võfély (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175 73. Édesanyám, adjon Isten, jó estét (Horgos, Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176 74. Édesanyám, adjon Isten, jó estét (Felsõhegy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 177 74. a A menyasszonyt beköszönti a võfély (Magyarszentmihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 178 Vacsora74. b Tréfás étvágygerjesztõ – võfélyvers (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 179 74. c Tréfás étvágygerjesztõ – võfélyvers (Versec) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 180 74. d A segítõk, felszolgálók bemutatása – võfélyvers (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 181 Ételköszöntõk74. e Levesbeköszöntõ – võfélyvers (Adorján) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 183 74. f Paprikásbeköszöntõ – võfélyvers (Adorján) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 184 74. g Sülthúsbeköszöntõ – võfélyvers (Adorján) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 185 74. h Süteménybeköszöntõ – võfélyvers (Adorján) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 186

A lakodalom alkalmi dalai vacsora közben: 75–82. sz.Legényválogató dal75. Egyszer két lányok (Torontálvásárhely) Hangzó: 17 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 187 Dalok a házasságról76. Szegény legény voltam, sokat gondolkodtam (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 190 76. a Szegény legény voltam, sokat gondolkodtam (Székelykeve) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1 9 177. Könnyû venni feleséget (Horgos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 192 78. Már mikor én tizennyolc éves voltam (Ludas, Királyhalom) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193 79. Fáj a szívem egy fekete csikóra (Hódegyháza, Csóka, Kevi, Felsõroglatica,

Nemesmilitics) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 195 79. a A nõsülõ legény bemutatkozója – võfélyvers (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 Ádámról, Éváról

580

80. Hallottátok az újságot az életbe (Felsõhegy, Zenta, Völgyes, Szabadka, Mohol, Törökbecse, Ürög) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 199

A katekizmusi ének81. Mondd meg nékem, jó barátom, micsoda az egy (Törökkanizsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . 201 A kánai menyegzõ éneke82. Az igaz Messiás eljött már (Bácskertes, Gombos, Magyarszentmihály, Rábé,

Völgyes) Hangzó: 29 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 205 82. a Kánánföldi híres városban (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 209 82. b Egy nagy lakodalmat hirdettek (Magyarkanizsa, Orom) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 210 82. c Szent János a jó bort szereti (Kispiac) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211 82. d Elindult Szent Péter Rómába (Egyházaskér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2 1 2

Mulatónóták, ivónóták, dussok: 83–93. sz.83. Mikor Noé a szõlõt ültette (Mohol, Kispiac, Tornyos, Szabadka,

Bácsfeketehegy, Káty, Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 213 83. a Mikor Noé a szõlõt ültette (Mohol, Királyhalom) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 215 84. Összeveszett a pipa a zacskóval (Hódegyháza, Kanizsamonostor) Hangzó: 35 . . . . . . 216 85. Bé, bé, bé, bé, bé, bé (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 218 86. Ez ivott, az ivott, õ megszomjazott (Magyarszentmihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 219 87. Ácsi-bácsi, Jani bácsi (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22088. Ennek a gazdának szép két lova van (Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 221 89. Õ már ivott, mi nem ittunk (Bácsfeketehegy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 222 90. Igyál egy kis pálinkát (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 223 91. Hol vagy, én szerelmes, drága kulacsom (Bajsa) Hangzó: 31 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 224 92. Hol vagy, én szerelmes, boros kulacsom (Tóthfalu, Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 226 Borbeköszöntõ93. Borbeköszöntõ – võfélyvers (Versec) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22893. Feri bácsi iszik most (Versec) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 228

Kurjantások93. a Új a hordó, új a lyuk (Csantavér, Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230 93. a Fogadjunk egy liter borba (Csantavér, Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23093. a Fogadjunk egy liter borba (Felsõhegy, Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23093. a Lakodalom, szép esküvõ (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23093. a Ijujuju, lakodalom (Felsõhegy, Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 230

Menyasszonyfektetés Kikérés táncra: 94. sz.

94. Ej, madár, madár, cinegemadár (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 231 94. a A menyasszonytánc bejelentése – võfélyvers (Versec) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 232

Menyasszonyfektetés Menyasszonytánc: 95–100. sz.

Szerémségi menyasszonytánc95. Jobb az árpa, mint a zab a lónak (Satrinca) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233 95. Három aranyos eper – kurjantás (Satrinca) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234

581

95. Három aranyos cseresznye – kurjantás (Satrinca) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 234 95. a Jobb az árpa, mint a zab a lónak (Dobradó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 235 95. b Táncolj, Kati, aranyért, ezüstért (Ürög, Maradék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236 95. c Táncolj, Kati, aranyért, ezüstért (Nyékince) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 237

(Menyasszony) menyecske- vagy újasszonytáncok96. Árpájuk van, mégis zabot vetnek (Völgyes, Királyhalom, Bogaras, Felsõhegy,

Zenta, Mohol, Szenttamás, Doroszló, Torontáltorda) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 238 97. Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 240 98. Kis pej lovam nem eszi a zabot (Királyhalom, Csantavér, Csóka,

Bácsfeketehegy, Szilágyi, Ürög, Nyékince) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 241 99. Szárnya, szárnya, szárnya a fecskének (Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243

100. Azt a gyûrût, amit adtam, add vissza (Versec, Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . 244

Kontyolási dalok és táncok: 101–104. sz.101. Ne búsuljon senki menyecskéje (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 245 102. Addig élem világomat (Hertelendyfalva, Székelykeve) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 246 103. Addig élem világomat (Sándoregyháza) Hangzó: 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 248 104. Addig élem világomat (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 249

Újasszony-bemutató: 105. sz.105. Jól gondold meg, Örzse (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 251 105. a Újasszony-bemutató – võfélyvers (Versec) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253

Újasszonytánc: 106. sz.106. Tûzrõlpattant kis menyecske vagyok én (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 254

Újasszony-beköszöntõ és újasszonytánc: 107–112. sz.107. Újasszony-beköszöntõ – võfélyvers (Magyarszentmihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 107. Hosszú farkú fecske (Magyarszentmihály, Szabadka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 255 107. a Kurta farkú fecske (Dobradó, Maradék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 257 108. Fecskemadár, fecske (Felsõhegy, Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 258 108. a Fecskemadár, fecske (Hajdújárás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2 6 0109. Hosszú farkú fecske (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 261110. Elszállott a fecske (Királyhalom) Hangzó: 8 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 263 111. Kurta farkú fecske (Bácskertes) Hangzó: 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 264 111. a Kurta farkú fecske (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 266 111. b Villás farkú fecske (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 267 112. Kurta farkú fecske (Bácskertes, zenekar) Hangzó: 10 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 268

Hajnali mosdatás: 113. sz.113. Reggel van, harmat, fázik a lábam (Bácskertes) Hangzó: 18 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 269 113. a Reggel van, harmat, fázik a lábam (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 271 113. b Reggel van, harmat, fázik a lábam (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272 113. c Reggel van, harmat, fázik a lábam (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 273

Vendégküldõ: 114–118. sz.

582

114. Eddig, vendég, jól mulattál (Hertelendyfalva) Hangzó: 12 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 274 115. Eddig, vendég, jól mulattál (Hertelendyfalva) Hangzó: 11 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 276 115. a Elesett a tyúk a jégen (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 277 116. Szenestuskó mind fekete (Ürög) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 278 117. Haza, hazafelé megyünk most (Magyarszentmihály, Mohol, Bácsgyulafalva) . . . . . . . 279

Vendégkikísérõ, mars118. Klapka-induló (Versec, Magyarszentmihály, Torontáloroszi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 281

2. EGYÉB LAKODALMI DALOK: 119–146. SZ.

119. Én ültettem a rózsafát (Hertelendyfalva) Hangzó: 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283 120. Édesanyám mondta nékem (Sándoregyháza) Hangzó: 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 285 121. Édesanyám sok szép szava (Királyhalom, Horgos, Bajmok) Hangzó: 4 . . . . . . . . . . . 286 122. Édesanyám mondta nekem (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288 123. Édesanyám sok szép szava (Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 289 124. Édesanyám sok szép szava (Hódegyháza, Szaján) Hangzó: 34 . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2 9 0125. Édesanyám sok szép szava (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 292 126. Édesanyám rózsafája (Bácsfeketehegy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 294 127. Megesküdtem isten elõtt (Királyhalom, Horgos, Hajdújárás, Szabadka, Doroszló,

Rábé, Csóka, Szaján) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 295 128. Andrásfalvi magas torony (Hertelendyfalva, Gombos, Bajsa, Bajmok) . . . . . . . . . . . . 297 129. Édesanyám mondta nékem (Péterréve, Mohol, Kevi, Hajdújárás, Bácskertes,

Szilágyi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 299 130. Édesanyám rózsafája (Völgyes, Oromhegyes, Magyarkanizsa, Horgos,

Felsõhegy, Zenta, Tamásfalva-Hetény) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 302 131. Erre gyere, ne menj arra (Királyhalom, Zenta) Hangzó: 32 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 305 131. a Lefelé folyik a Tisza (Bácsgyulafalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 306 131. b Erre gyere, ne menj arra (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 307 131. c Lefelé folyik a Tisza (Mohol, Bajsa, Ürög) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3 0 8132. Ez a kislány megunta a lányságát (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 309132. a Ez a kislány fehér ruhát varratott (Hódegyháza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311133. Mikor mentem a templomba esküdni (Szaján, Csóka, Bácsgyulafalva, Bajsa) . . . . . . 312133. a Házunk elõtt magasra nõtt a nyárfa (Csóka, Hódegyháza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 314134. Sej, Csongorádi bíró háza de magos (Völgyes, Horgos, Ludas, Tóthfalu,

Felsõhegy, Zenta, Mohol, Csóka, Törökbecse, Szenttamás, Temerin) Hangzó: 37 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 315

135. Mikor vittek a templomba esküdni (Csóka, Zenta, Felsõhegy, Topolya, Maradék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 319

136. Kisangyalom, gyere vélem a bálba (Satrinca, Dobradó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 321137. Ezt a legényt még akkor megszerettem (Oromhegyes, Völgyes, Horgos,

Mohol, Doroszló, Gombos, Bácsgyulafalva, Bácsfeketehegy, Hódegyháza, Fejértelep, Versec) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 323

138. Szegfûre szokott a harmat leszállni (Magyarszentmihály, Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . 326139. Barna kislány diószínû asztala (Oromhegyes, Szabadka, Bajsa, Gombos) . . . . . . . . . . 327140. Tizenhárom fodor van a szoknyámon (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 329

583

141. Tizenkettõ, tizenhárom, tizennégy (Királyhalom) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 330 142. Tizenkettõ, tizenhárom, tizennégy (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 331 143. Jaj, de bánom, amit cselekedtem (Bácskertes) Hangzó: 45 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 332 144. Utca, utca, de bánatos utca (Doroszló, Gombos, Bajsa) Hangzó: 46 . . . . . . . . . . . . . 334 145. Gyenge a nád, lehajlik a földre (Magyarszentmihály) Hangzó: 42 . . . . . . . . . . . . . . . 336 146. Rózsát ültettem a gyalogútra (Magyarszentmihály) Hangzó: 43 . . . . . . . . . . . . . . . . . 337

3. LAKODALMAS JÁTÉKOK, SZÓRAKOZTATÓ TÁNCOS TÁRSASJÁTÉKOK: 147–169. SZ.

Lósirató: 147–151. sz.147. Ó, mi csodálatos a lónak élete (Tóthfalu, Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 342 148. Ó, mely csodálatos a lónak élete (Zentagunaras) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344 149. Ó, mi csodálatos a lónak élete (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346 150. Ó, mi csodálatos a lónak élete (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347 150. a Ó, mily csodálatos a lónak élete (Tóthfalu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348 150. b Ó, milyen borzasztó egy lónak élete (Kispiac) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349 151. Jaj, jaj, öreg lónak, de gyászos élete (Törökbecse) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350 151. a Harminc esztendeig szolgáltam egy gazdát (Magyarszentmihály) . . . . . . . . . . . . . . . . 351

Tréfás halotti búcsúztató: 152–155. sz.152. Amidõn a krumpli a levelét hullajtja (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352 153. Ha lemegyek az uraság pincéjébe (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354154. Nem bánnám, hogyha egy mélységes pincének a fenekére leeshetnék (Horgos) . . . . . 356 155. Nem bánnám, ha egy mélységes pince fenekére leeshetnék (Völgyes)

Hangzó: 30 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 358

Párválasztó táncos társasjátékok, mutatványos táncok: 156–158. sz.156. Lányom, lányom, mit gondolsz? Tíz forint az ára (Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 361 157. Lányom, lányom, gyöngyvirágom, gyöngyömnek egy pántja (Törökkanizsa) . . . . . . . 362 158. Gyöngyöm, gyöngyöm, gyöngyömnek száz forint az ára (Hódegyháza) . . . . . . . . . . . 364

Kisszék- vagy sámlis tánc: 159. sz.159. Tót lányt elveszek (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365 159j. a Én azt megteszem (Kunszentmiklós) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366 159j. b Heiducken Dantz (Drezdai tabulatúrás könyv 1592) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

3 6 7

„Olájos” (mutatványos tánc, páros tánc, vánkostánc, menettánc): 160–169. sz.160. Megöltem egy szúnyogot, nagyobb volt egy lónál (Egyházaskér) . . . . . . . . . . . . . . . . 368160. a Búzába a vaddisznó, csak a füle látszik (Felsõhegy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369 160. b Túr a disznó a tarlón, csak a füle látszik (Törökfalu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370 160. c Udvaromba jól megnyíl, jól megnyíl a celler (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371 161. Az olájok, az olájok facipõbe járnak (Felsõhegy) Hangzó: 24 . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372 161. a Az olájok, az olájok facipõbe járnak (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 374 161. b Dínom-dánom, bodzfagyökér (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 375 161. c Az olájok, az olájok facipõbe járnak (Tóthfalu, Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 376 161. d Ki a fene látott az olájnak olyan virtusságát (Egyházaskér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378

584

162. Olájos (Völgyes, hegedûn) Hangzó: 25 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 379 163. Olájos (Mohol, tamburások) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 380 164. Tûz égesse azt az erdõt, melyben rokka terem (Csantavér) Hangzó: 26 . . . . . . . . . . . 381 165. Az olájok, az olájok, az oláj cigányok (Dobradó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 382165. a Az olájok, az olájok, az oláj cigányok (Satrinca) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383 165. b Az olájok, az olájok facipõbe járnak (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384166. Az olájok, az olájok facipõbe járnak (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385 166. a Az olájok, az olájok facipõbe járnak (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 387 166. b Árok szélén ül a Borcsa (Csóka, Törökkanizsa, Feketetó) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388166. c Az olájok, az olájok facipõbe járnak (Törökbecse, Magyarkanizsa) . . . . . . . . . . . . . . 389 167. Olájos (Csóka, furulyán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390 Vánkostánc168. Kuss ki, disznó a búzából, csak a füle látszik (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391 169. Elvesztettem zsebkendõmet, megver anyám érte (Székelykeve) . . . . . . . . . . . . . . . . . 392 169. a Elindultam házasodni, bár ne mentem volna (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393

4. EGYÉB TRÉFÁS DALOK ÉS TÁNCOK, KARIKÁZÓK 170–226. SZ.

Ugrósok, csárdások, dudanóták: 170–213. sz.170. Tarka-barka rokolyának kiszakadt a ránca (Sándoregyháza) Hangzó: 27 . . . . . . . . . . 394 171. Tarka-barka rokolyának (Hertelendyfalva, zenekar) Hangzó: 28 . . . . . . . . . . . . . . . . 395 172. Tarka-barka rokolyának elszakadt a ránca (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396 173. Búzába megy a disznó, csak a füle látszik (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 398174. Elment a tyúk vándorolni (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 399175. Szomszéd legény kért meg engem (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400 175. a Feleségem olyan tiszta (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 402 175. b Feleségem olyan tiszta (Törökfalu, Csóka, Szaján, Bajmok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 403 175. c Reggel van már, dél kezd lenni (Topolya) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405176. Sej, dínom-dánom, míg élek is, bánom (Bajsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406 176. a Feleségem olyan tiszta (Törökkanizsa, Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408 176. b Van énnékem feleségem (Csóka, Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 409176. c Gazdag volt az édesapám (Magyarszentmihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410 177. Sej, dínom-dánom, míg én élek, bánom (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411 177. a Feleségem olyan tiszta (Törökfalu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413 178. Édes-kedves feleségem, de jó asszony vagy (Mohol, Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414 179. Eléltem a világi jót (Királyhalom, Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415180. Zöld asztalon ég a gyertya (Torontáltorda) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416 181. Tarka paszuly az ágy alatt (Királyhalom, Horgos, Felsõhegy, Gombos,

Magyarszentmihály) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417 182. De széles a Tisza vize (Bajsa, Szabadka, Ludas, Horgos, Völgyes,

Martonos-Ostorka, Bogaras, Zenta, Péterréve, Doroszló, Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . 419 182. a Mély a Tiszának a széle (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422 182. b Dunyha, dunyha, dunyha, csipkés dunyha (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 423 183. Magas fán terem a meggymag (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424184. A hajnali csillag ragyog (Törökfalu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425 184. a Esthajnali csillag ragyog (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427 185. Azért adtam százhúsz pengõt (Mohol, Felsõhegy, Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . 428 185. a Elõször is igyunk rája (Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430

585

185. b Erre gyere, amerre én (Pacsér, Bajsa, Szilágyi, Törökkanizsa, Székelykeve) . . . . . . . . 431 186. Ugat a kutyám, a Rajna (Mohol, Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 432 186. a Õsszel érik meg a szilva (Péterréve) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433 187. A csizmámon, de nincsen kéreg (Horgos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 434188. Három húszast kerestem (Királyhalom) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435 189. Kicsi még a mi lányunk (Rábé, Csóka, Magyarszentmihály, Satrinca,

Péterréve, Bajmok) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 436 190. Piros alma, gömbölyû (Mohol, Fejértelep, Törökbecse, Oroszlámos, Bácskertes) . . . . 438190. Az én gatyám tölgyfakéreg – kurjantás (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 3 9191. Édesanyám, meghalok (Piros, Bajsa, Alsóittebe) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440 192. Ez a lábam, ez, ez, ez (Hertelendyfalva) Hangzó: 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 442 192. a Kerek udvar, kicsi ház (Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve) . . . . . . . . . . . 444 192. b Kicsiny ablak, kicsiny ház (Sándoregyháza, Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 445 193. Nincsen pénzem, de majd lesz (Kanak) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446 193. a Fehér faszujkavirág (Bukovina) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447 193. b Lánykérõbe indultam (Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 448 194. Vékony deszkakerítés (Bajsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4 4 9195. Tiszán innen, Dunán túl (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450 195. a Tiszán innen, Dunán túl (Torontálvásárhely) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451 196. Tiszán túl, Dunán túl (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452 197. Ebbe a kerek tóba (Gombos, Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453 198. Nem vagyok én senkinek se adósa, adósa (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454 199. Csütörtökre, virradóra (Bácskossuthfalva, Pacsér, Völgyes, Csóka) . . . . . . . . . . . . . . 455 199. a Csütörtökön virradóra (Bácskertes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456 200. Közel vetem a kenderem a tanyához (Törökkanizsa, Csóka, Hódegyháza,

Szaján, Oromhegyes, Tóthfalu, Törökfalu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457 200. a Gyalog mentem, komámasszony, a vásárra (Magyarkanizsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460 200. b Közel vetem a kenderem a tanyához (Tóthfalu) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461 201. Hová megy kend, komámasszony? – Debrecenbe (Torontáltorda) . . . . . . . . . . . . . . . 462202. Komámasszony, meg ne mondja az uramnak (Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463 203. Száraz kóró tavasszal virágzik (Gombos, Horgos, Ómoravica) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464 204. Száraz kóró tavasszal virágzik (Gombos, Völgyes, Rábé, Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . 466205. Ucca, kutyám, ne, tüdõ, ne tüdõ (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 468 206. A szegedi halastó, halastó, halastó (Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470 207. A szajáni/szegedi halastó, halastó (Szaján, Csóka, Bajsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 471208. Topolyai halastó, halastó (Topolya, Bácsfeketehegy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473 208. a Kék ibolya búnak hajtja a fejét (Csóka, Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 475 209. Kék ibolya, ha leszakajtanálak (Karácsonyfalva, Hódegyháza, Torontáltorda,

Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 476 210. Húzd rá, prímás, délig, délig, délig (Oromhegyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478 211. Hallod, rózsám, mit dünnyög a szúnyog (Bácsfeketehegy, Törökfalu, Mohol,

Völgyes, Hódegyháza, Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480 212. Kiša pada az árpatarlóra (Ürög) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 483 212. a Pada kiša az árpatarlóra (Ürög, Zenta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 484

Kurjantások

586

212. b Körül fodros a kötõm (Felsõhegy, Csantavér, Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485 212. b Ma van kedvem, holnap nem lesz (Felsõhegy, Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485212. b Az a legény, aki dobog (Felsõhegy, Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485 212. b Aranyóra a farom (Felsõhegy) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485 212. b Görögdinnye a farom (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485212. b Azt hallottam a prímástól (Magyarkanizsa) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485 212. b Hallottam a nagybõgõsrõl (Völgyes) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485 212. b Ez a lábom, ez, ez, ez (Maradék) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485212. b Kicsi nékem ez a ház (Csantavér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485

Karikázók: 213–226. sz.213. Rozmaringszál fölsiet az ég felé (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486 214. Csillag Boris, tudom a neved (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488214. a Csira Maris, tudom a neved (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489 214. b Túlsó soron esik az esõ (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 490 214. c Túlsó soron esik az esõ (Bácskertes, Bezdán) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491 215. Túlsó soron esik az esõ (Felsõhegy, Törökfalu, Völgyes, Horgos, Csantavér,

Pacsér, Bácsfeketehegy, Csóka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492 216. Túlsó soron (Bácsfeketehegy, Törökfalu, Csóka, Rábé) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494 217. Erre gyere, amerre én (Gombos, Mohol) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 496218. Árokparton kácsatojás (Gombos, Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 498 219. Úgy szeretem az öreget (Hertelendyfalva) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500 220. Kiszáradt a bodzafa (Gombos, Szilágyi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 501 221. Piros alma csutája (Doroszló) Hangzó: 6 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 503222. Megellett a Bogoja (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 506 223. Üssön meg, babám, a ménkû (Doroszló, Gombos) Hangzó: 40 . . . . . . . . . . . . . . . . . 507 224. Ezt a kislányt ne vedd el, ne vedd el (Gombos, Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509 225. Azt mondja a torma (Doroszló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511 226. Elszaladt a kemence tele pogácsával (Gombos) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 512

MUTATÓK

Rövidítések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 1 3Irodalom, források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515 Lemezek, kazetták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518 Térképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520 A dalok lelõhelyei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 523 Énekesek (fényképek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527 Zenei mutatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5 2 9

Szótagszámmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 529 Sorzárlatmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533

Táncmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 537 A kezdõ sorok betûrendes mutatója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 538 A dalok forrásjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 559

587

Bodor Anikó

VAJDASÁGI MAGYAR NÉPDALOK III.

Forum Könyvkiadó, ÚjvidékThurzó Lajos Közmûvelõdési Központ, Zenta

2003

A kiadásért felel Bordás Gyõzõ fõszerkesztõRecenzens: Bori Imre és Hajnal Jenõ

Szerkesztõ: Buzás MártaSzámítógépes elõkészítés: Csernik Elõd és Bordás Szilárd

A fedõlapon Vaszary János–Kovalszky Sarolta Jegyespár címû faliszõnyegének reprodukciója

A térképeket Valkay Zoltán rajzoltaPéldányszám: 800

Készült az Ideál Nyomdában Újvidéken, 2003-ban

CIP – A készülõ kiadvány katalogizálásaA Matica srpska Könyvtára, Novi Sad

784.4(497.113=945.11)

VAJDASÁGI magyar népdalok III. : Párosítók, lakodalmasok, szerelmi dalok / [összeállította] BodorAnikó ; [kottagrafika Bordás Szilárd ; a térképeket Valkay Zoltán rajzolta]. – Újvidék : Forum ; Zenta :Thurzó Lajos Közmûvelõdési Központ, 2003 (Novi Sad : Ideal). – 587 p. : kották, térképek, fotók ; 24 cm

Példányszám: 800. – Irodalom: p. 515–519. – Zenei mutatók: p. 529–536. – A kezdõ sorok betûrendesmutatója: p. 538–558. – A dalok forrásjegyzéke: p. 559–571.

ISBN 86–323–0585–91. Bodor, Anikóa) Narodne pesme, maðarske – Vojvodina

COBISS.SR–ID 186787591

magyar népdalok

Documents