Magyar növényvilág ismerete

Parazitizmus a növényvilágban

Parazitizmus: élősködésAz élősködő szervezet tápanyagot von el

a gazdanövénytől.

Holoparazita: teljes élősködő. A növény teljes mértékben a gazdájára utalt, nem képes önálló életre, nem fotoszintetizál (nem tartalmaz klorofillt).

Hemiparazita: félélősködő. A növény az élősködés mellett bizonyos mértékig fotoszintetizál is (klorofillt tartalmaz)

További felosztás:

Obligát paraziták: Az élősködő növény nem képes életciklusát befejezni a gazdanövénye nélkül (minden holoparazita faj + néhány epifiton hemiparazita, pl. fehér fagyöngy)

Fakultatív paraziták: az élősködő növény bizonyos mértékig önálló

életre képes (a hemiparazita fajok többsége)

Parazita növények:

1. Boraginales (Lennoaceae)2. Cucurbitales (Apodanthaceae)3. Ericales (Mitrastemonaceae)4. Lamiales (Orobanchaceae) – nálunk 42 faj5. Laurales (Lauraceae - Cassytha)6. Malpighiales (Rafflesiaceae)7. Malvales (Cytinaceae - Cytinus)8. Piperales (Hydnoraceae)9. Santalales (20 növénycsalád, nálunk: Loranthaceae – 2 faj,

Santalaceae – 4 faj)10. Saxifragales (Cynomoriaceae)11. Solanales (Convolvulaceae – Cuscuta – nálunk 7 faj)12. Zygophyllales (Krameriaceae)

Parazitált növények (gazdanövények)

Szinte valamennyi edényes növénycsaládból kerülnek ki potenciális gazdanövények.

A lombos fák gyökerén élő micéliumképző mikrogombákkal együtt élő növényeket nem tekintik parazitáknak. Nincs hausztóriumuk, szaprofitonok, „mikoheterotróf taxonok”.pl. kosborfélék (Neottia, Epipogium), körtikefélék (Pyrola,

Monotropa)

SANTALALES rend:

• Nincs maghéj (testa), mely az embriót a kiszáradástól gátolná és mechanikai sérülésektől óvná.

• Többnyire hemiparaziták (hajtás- ill. gyökérparaziták)

• Loranthaceae (73 nemzetség, ~ 1000 faj, hazánkban 2 faj)

• Santalaceae (44 nemzetség, ~ 1000 faj, hazánkban 4 faj)

1. Loranthaceae

Fehér fagyöngy (Viscum album)

Örökzöld hemiparazita cserje.3 alfaj

Opálfehér színű, áttetsző álbogyója nagy viscin-tartalmú, ragadós

Endozoochoria és ektozoochoria

Madárlép, enyvbogyó, légyragasz

„fagyöngyevő rigó”= Turdus viscivorus

ssp. album – lombos fákssp. austriaca – erdeifenyő, lucssp. abietis - jegenyefenyő

Sárgafagyöngy (Loranthus europaeus)

Lombhullató félparazita cserje

Ragadós álbogyója madarak által terjed

Virágkötészet

Arceuthobium fajok(„dwarf mistletoe”)

Észak-Amerikában és Ázsiában honos nemzetség,fenyőfélék és ciprusfélék hajtásparazita félélősködői

Arceuthobium minutissimum

Teljes egészében a gazda (Pinus wallichiana) törzsében él, kívülről csak az apró virág látható.

Misodendrum punctulatum

2. Santalaceae

Zsellérke (Thesium) nemzetség

• gyökérparazita félélősködők• 325 fajuk él Európában, Ázsiában és Afrikában, a legtöbb a trópusi Afrikában honos• Magyarországon 4 zsellérkefaj őshonos, 2 elég gyakori, a másik kettő ritka, Vörös Listás

Szantálfa (Santalum album)

Ázsia forró égövi vidékén honos, egyes helyeken termesztett faOlaját aromaterápiákhoz, füstölőnek használják

Rafflesia arnoldii (Rafflesiaceae, Malpighiales)

Mitrastema yamamotoi(Mitrastemonaceae, Ericales)

SOLANALES rend

1. Convolvulaceae (Szulákfélék családja)

Egy parazita életmódú nemzetség tartozik ide:Cuscuta (aranka)

• obligát holoparaziták• levelük teljesen visszafejlődött• virágaik aprók, fejecskébe tömörülnek • csavarodó száruk igen gyorsan nő, gyakran kiterjedt

szövedéket hoz létre, mellyel „megfojtja” a gazdanövényt• gazdanövény-körük széles, több száz növényfajon élnek• régebben súlyos mezőgazdasági károkat okoztak• hazánkban 7 fajuk él, közülük 4 Vörös Listás (egy már

kipusztult)

Kakukkfűfojtó aranka (Cuscuta epithymum ssp. kotschyi)

• régen gazdasági károkat okozott• száraz réteken, sziklagyepekben él• a honi flóra tagjainak közel 10%-át parazitálja

„Testvérfaja”, a herefojtó aranka (Cuscuta epithymum ssp. epithymum) hazánkban neofiton, 1805-ben bukkant fel, s hamar a legelők, rétek terhes gyomjává vált.Gazdanövényeit (here, lucerna, somkóró) behálózva elpusztítja.

Komlóképű aranka (Cuscuta lupuliformis)

• legnagyobb termetű arankafajunk• vaskos szára vöröses, bibircsekkel borított• ártereken, folyók mentén él, cserjékre, kisebb fákra kapaszkodik fel

IUCN: NT

A speirochoria jelensége a lenfojtó aranka (Cuscuta epilinum) példáján

1. A lentermesztéssel együtt számos gyomnövény is Közép-Európába került.

2. A sajátos termesztési körülmények következtében a gyomnövények specializálódtak, a végbemenő ún. konvergens evolúció következtében hasonlítani kezdtek a kultúrlenhez (pl. magméret, magsúly, csírázásbiológia, szár elágazása stb.)„kultúrnövény-mimikri”

3. A magérlelési időpont is alkalmazkodott az aratási időhöz: a lent együtt aratták a rá hasonlító gyomnövényeivel, csépelték, majd a vetőmaggal együtt visszavitték a szántóföldre → speirochor magterjesztés

A hagyományos lentermesztés visszaszorulásával, majd megszűnésével (20. század 2. fele) a lengyomok is eltűntek Közép-Európa legnagyobb részéről.

Lenfojtó aranka (Cuscuta epilinum)

Hazánkból a 20. század második felében kipusztult.IUCN: CW

Lenmagcséplés sulyokkal

(1943)

Lenmagszelelés (1926)

LAMIALES rend

1. Orobanchaceae (Szádorfélék családja)

• A család az újabb molekuláris kutatások eredményei következtében jelentősen kibővült

• Jelenleg ide sorolunk minden olyan parazita/félparazita életmódú nemzetséget, amely korábban a Scrophulariaceae családban volt

• Mintegy 2000 faj

• Európában élő nemzetségeik: Cistanche, Phelypaea, Boschniakia, Orobanche)

Orobanche (szádor, szádorgó, vajvirág) nemzetség

• obligát gyökérparaziták • leveleik redukálódtak, pikkelyszerűen borítják a szárat• vaskos, nedvdús, mirigyszőrös szár → a tápanyagelszívás fokozása érdekében• végálló füzérvirágzat, a virágok zigomorfak, élénk színűek• igen apró magvaikat (0.05-0.5mm átmérő) a szél és a víz terjeszti• > 200 fajuk döntő többsége az északi mérsékelt égövben honos• elsősorban száraz, fátlan élőhelyek növényei• hazánkban 23 fajuk él, ezek közül 17 vörös listás,

5 védett: Orobanche nana, O. hederae, O.coerulescens, O. flava, O. caesia

A szádorgók csírázásbiológiája

szekunder hausztóriumok

Szekunder jel: a primer hausztórium kemotropizmus útján a gazda gyökeréhez tapad

Primer jel: a mag strigolaktonok közvetítésével csírázni kezd

felszíni üregek

murvalevél

csészelevél

párta

pártacimpa

bibe

pikkelylevelek

Fontosabb határozóbélyegek: csészelevelek és párta alakja bibe színe mirigyszőrözöttség párta színe illat gazdanövény

Homoki szádorgó(Orobanche arenaria)

Gazdanövény:üröm-fajok (Artemisia)

Sztyepprétek, szárazgyepek

IUCN: NT

Bíboros szádorgó(Orobanche purpurea)

Gazdanövény:elsősorban cickafark (Achillea),de üröm-fajok (Artemisia) is

IUCN: NT

Fehér szádorgó v. kakukkfűfojtó szádorgó(Orobanche alba)

Gazdanövény:Kakukkfű-fajok (Thymus)

Recés szádorgó (Orobanche reticulata)

Gazdanövény: fészkesek (Asteraceae): aszat (Cirsium) és bogáncs (Carduus) fajok

Élőhely: száraz gyepek, legelők, gyomtársulások

IUCN: NT

Gamandor-szádorgó(Orobanche teucrii)

Gazdanövény:Gamandor (Teucrium)-fajok (hazánkban kizárólag a sarlós gamandor (T. chamaedrys)IUCN: DD

Sárga szádorgó(Orobanche lutea)

Gazdanövény:Lucerna (Medicago) és here (Trifolium) fajok

Élőhely: erdőszélek, irtásrétek, sztyepprétek, ritkán lóherevetések

Martilapu-szádorgó(Orobanche flava)

Gazdanövény:acsalapu (Petasites) ésmartilapu (Tussilago) fajok

Élőhely:Égerligetek, patakparti magaskórósok

IUCN: VUVédett !

Borostyán-szádorgó(Orobanche hederae)

Gazdanövény:borostyán (Hedera helix)

Élőhely:Gyertyános-tölgyesek, parkokNálunk részben adventív.

IUCN: VUVédett !

Vérveres szádorgó (Orobanche gracilis)

Gazdanövény: pillangósvirágúak (Fabaceae)

Élőhely: Sziklagyepek, száraz rétek, erdőszegélyek

Orobanche lavandulacea Orobanche crenata

Szádorgók a Mediterráneumban

Orobanche uniflora (egyvirágú szádorgó)Észak-Amerika

Orobanche fasciculataÉszak-Amerika

Szádorgók Észak-Amerikában

Gazdasági károkozás

• Főként a trópusi-szubtrópusi területeken okoz problémát• Hazánkban 4 faj élősködik termesztett kultúrnövényen• Jelentőségük Európa-szerte csökken (agrotechnika)

Orobanche crenata (csipkés szádorgó) kártétele petrezselymen (Izrael)

Orobanche cumana (napraforgó-szádorgó)

Gyökérparazita félélősködő növénynemzetségek a szádorfélék családjában (Orobanchaceae)

• korábban egységesen a tátogatófélékhez (Scrophulariaceae) tartoztak• fakultatív parazitizmus: víz/ásványi sók elszívása mellett fotoszintetizálnak, gazdanövény nélkül is életképesek• szezonpolimorfizmus jelensége gyakran megfigyelhető • iridoid-tartalom: szárítva feketednek• Nemzetségek száma a Kárpát-medencében: 7• Fajok száma Magyarországon: 19• Védett fajok: 1• Vörös Listás fajok: 7

Csormolya (Melampyrum)6 faj

Szemvidító (Euphrasia)4 faj

Fogfű (Odontites, Orthantha)3 faj

Kakastaréj (Pedicularis)1 faj

Kakascímer (Rhinanthus) 5 faj

Kantusfű (Bartsia)1 faj (Alpok)

Mezei csormolya (Melampyrum arvense) Vörös Listás (DD) növény Vegyszerérzékeny, ritka vetési gyom

Csormolya (Melampyrum)• egyéves fajok (Th)• kétajkú virág• színes murvalevelek• szezonális polimorfizmus és ökotípusok

melam-pyrum: „fekete búza”

Kéküstökű csormolya (Melampyrum nemorosum)

Egyoldalú virágzat, lila murvalevelek; Árnyas domb- és hegyvidéki erdőkben elég gyakori egyéves növény

Szakállas csormolya (Melampyrum barbatum)

„Kitaibel-taxon”Pannon endemizmusSzáraz gyepek, parlagok egyéves faja

Szemvidító(fű) (Euphrasia)• ~ 100 fajuk többsége az északi féltekén honos• egyéves növények (Th)• fehér alapszínű virágok• 4 hazai képviselőjük hasonló, nehezen határozható

Orvosi szemvidító (Euphrasia rostkoviana)

Sovány gyepek, hegyi rétek növénye

Kivonata szembetegségek ellen alkalmazott szer

Fogfű (Odontites)

• a nemzetségbe 20 fajt sorolnak• egyéves növények (Th)• hazánkban 3 fajuk fordul elő

Vörös fogfű (Odontites rubra)

Sokféle réttípusban megtalálható, gyakori fogfűfaj

Sárga fogfű (Odontites lutea)

Száraz, többnyire homokos sztyepprétek szórványos növénye

Kakastaréj (Pedicularis)

• nemzetségük mintegy 600 fajt számlál• többnyire évelők (H)• nálunk egy képviselőjük, a környező magashegységekben további 14 fajuk él• „tetűölő fű”

Posvány kakastaréj (Pedicularis palustris)

Síklápok, üde láprétek. Visszaszorulóban lévő, igen ritka növény, Magyarországon ma már csak alig néhány lelőhelye ismert. Védett.IUCN: CR

Jogaros kakastaréj(Pedicularis sceptrum-carolinum)

Közép-EurópábanJégkorszaki reliktum

Kakascímer (Rhinanthus)

• a nemzetségbe 30-40 faj tartozik, elterjedésének központja Európa, ezen belül a Balkán-félsziget• hazánkban 5 faj őshonos, közülük 1 gyakori, a többi Vörös Listás !• jellemzően egyévesek (Th)• felfújt csésze, száraz toktermés → „csörgőfű”• egy oldalra néző („zászlós”) virágzat, sárga párta • jelentős a szezonális polimorfizmus

Csörgő kakascímer (Rhinanthus minor)

Sovány gyepekben, üde és félszáraz réteken országszerte elterjedt.

Lovak szénájába kerülve nagy mennyiségben megárthat (rinantin)

felfújt csésze

Vicsorgó (Lathraea) nemzetség

A vicsorgók nemzetségének 5 faja holoparazita életmódú, lombos fák gyökerein élősködik, klorofillt nem tartalmaz. Hausztóriumaik csak a fák farészének edénynyalábjaihoz kapcsolódnak, a háncshoz nem.A pikkelyleveleken számos hidatóda fokozza a szívóerőt.

Kónya vicsorgó (Lathraea squamaria)

Közép-Európában a nemzetség egyetlen faja.Gazdanövényei: gyertyán (Carpinus), éger (Alnus), mogyoró (Corylus), ritkábban más fafajok is (pl. Juglans nigra, Celtis)Hazánkban gyertyános-tölgyesekben és ligeterdőkben főként a domb- és hegyvidéken elég gyakori.

Köszönöm a figyelmet !