magyar nÖvÉnytani lapokmagyar nÖvÉnytani lapok szerkeszti És kiadja kanitz Ágost. ix. Évf....
TRANSCRIPT
MAGYAR
NÖVÉNYTANI LAPOKSZERKESZTI ÉS KIADJA
KANITZ ÁGOST.
IX. ÉVF. 102. SZ. 1885. NOVEMBEE.
MINDEN JOG FENNTARTATIK.
TARTALOM: Additamenta et corrigenda ad enumerationem plantarnmphanerogamarum districtms quondam Naszódiensis auotore F. POK-CIUS. — Könyvismertetések: DE BAET Vorlesungen über Bacterien.A. V. COBNIL, V. BABES Les Bactéries. RABENHORST-LIMPEICHT Krypto-gamen-Flora IV. 1.2. Lief. (ism. DEMETEK K.). REICHENBACH Deutsch-lands Flóra Lief. 223.224. CESATI, PASSEBINI, ÖIBELM Gompendio dellaFlóra italiana Fasc. 34. KIENITZ-GE^LOI-F Botanik für Landwirthe. —Halálozások. — Kinevezések. — Hirdetések.
ADDITAMENTA ET CORRIGENDAADENUMERATIONEMPLANTARUMPHANEROGAMICARUM
DISTRICTUS QUONDAM NASZÓDIENSIS. iAuctore
FLORIANO POBCIUS.
37. Mepatka triloba GHAIX. addeprotundata SCHTJR (H. americana DC.) Forma egrégia lo-Ms rotundatis (non aeunainatus vei aeutis) eum forma nor-mali.
95. loco Banunculi montani W. a, ̂ , y del., addeBmunculus Breyninus CKANTZ (Jt. Rornschuchii HOPPÉ, B. Vil-
larsii KOOH Syn. non DC, B. Pseudo-Villarsn Somra En. n.104.)« forma minorP forma altiorIn pratis subalp. et alpinis(Schedae ad Ploram exsiceatam Austro-Hung.III. 1883.n.893)
205. Corydalis cava SCHWEIG. et KOBRTEetiam floribus albis.
248. Arabis arenosa SCOP. post § adde:y multijuga BORBÁS. In saxosis RSA.
> cf. MNL. II. 1878. Supplementum (Melléklet).Magy. növényt, lapok IX, 102. 9
— 126 —
266. Üardarnine amara L. addeP hirta KOCH Syn. (C. sylvestica HARTM., C. Líbertiana LEJ.)In rivulo montano prope Valea Yinului (O-Rodna).
270. Dentaria glandulosa WK. Duos varietates a forma nor-mali diff. observavia caule (loco 3) 4 folíis 3 jugis pinnatis in verticillis dis-positis (caule 4 folio)P caule (loco 3) solum 2 foliis 3 jugis pinnatis oppositis(caule 2 folio).
284. Sisymbrium officináié L. addeJ3 forma pygmaea caule simplici solum 5—10 cm. alto.Prope Kirlibaba.
463. loco Polygalae amarae L. addea P. Amarella CRANTZ. Schedae ad Floram exs. Austro-Hung.II. 1882. n. 512.P P. Austriaca CRANTZ. Schedae ad Floram exs. Austro-Hung. II. 1882. n. 513.
488. Dianthus compactus WK. In montibus Preluci RSA a. 1884légi formám squamis calycinis et calycibus manifeste vi-ridibus — non brunneis — et petalis lacteis.
563. Sagina procumbens L. adde:$ apetala (sed non S. apetala L.) cum forma norm.
620. Cerastium glutinosum FRIBS post p adde:ypallens KOCH Syn. Cum antecedentibus.
659. post Linum cdpintim JACQ. $ montanum (SCHLEICH. sp.) addeL. eoctraaxillare KIT. Schedae ad Floram exs. Austro-Hung.III. 1883. n. 865. In pratis subalp. Craciunel solo calc. vet.Sepalis interioribus acuminatis, caeterum congruit cum p.
681. loco Hyperiei alpini WK.H. androsemifolium VILL. (H. álpinum VILL.) quia sec. Sched. ad
Floram exs. Austro-Hung. II. 1882. 518. H. alpinum WKr
et H. Bicheri et H. androsaemi/oliitm compl.807. „(An Trifoliwm Biasolettianum STEUD. et HOCHST. an 808
P glareosum SCHLEICH.) " del. nam planta dicionis non — utprius suspectus sum — eadem cum illa in SCHUR En. n.933a. i.e. T. Biasolettianum STEUD. et HOCHST. sed formapropria montium elatior, quae potius descriptioni T. gla-reosi SBHUR En. n. 937 congruit.Sed plantam SCHURÜ non vidi, de eius identitate cumnostra mihi iudicium deest et propterea eam nomineT. glaciale MIHI saluto.
1055. Epilobium hirsutum L.
— Í2f —
E. ternatum SCHUR En. n. 1281. Caule foliis 3 verticillatis, eaete-rumgiganteo E. parvifloro similis. In rivulo infra „Cetate"pr. O-Rodna.
1058. sic disponendum:E. montanum L.
P foliis ovato-lanceolatis (E. nitidum HŐST)y foliis 3 verticillatis iOmnia in silvis RM-RSA, y multo rarius.
E. cottinum GMEL.fiperramosum (SOHUE En. n. 1296)Ambo in locis humidis RM.
1059. post E. palustre L. y Schmidtianum ROSTK. adde:§ Pseudoscaturiginum MIHII hyssopifolium SCHUR In alp. Rodn. ind. n. i., ut videtur E.scaturiginum WIMM.
1061. E. tetragono L. substituatur:E. obscurum REICHENB. (E. tetragonum KOCH non L.)1062. E. roseum SCHREB. adde Syn. (E. tetragonum L. non KOCH
Syn.); tunc insereturE. montano-roseum.1063. E. trigonum SCHRANK adde
j3 foliis binis oppositis.1063. E. origanifolium LAM. „ind. m. i." del. quia species ad ri-
vulos RSA. et RA. ereseit, eius var.P foliis ternatis (E. Brandzai MIHI)y alternifolium (E. Stefanescui MIHI)
E. alsinefolium-palustre (E. Haynaldianum HAUSSKN.) In rivulom. Craciunel cum parentibus.
1338. (in Enum. err. 1438) ^ torquata DUBY del. et eius loco addéAnthriscus alpestris WIMM. (Chaerophyllum nitidum WAHLBNB. FI.
Carp. A. torquata DUBY sec. SCHUR).ad 1347. Chaeropkyttum hirsutum L. adde
floribus albis et rubriusculis.ad 1369. Lonicera Xylosteum L. adde
P floribus flavescentibus, jongius pedicellatis (L. carpaticaMiHi.,,An L. leiophylla KBR^.?) In silvis RM. prope O-Rodna.
post 1420 Valeriána tripteris L. addeV. dacica MIHI. Tota planta glabra, foliis caulinis — exeeptis
infimis — bijugis, terminali (non ternatis ut in V. erip"téri). Quondarn erronee pro V. sysimbri/oüa SCHUR En. n.1728 salutavi. Ad rivulos et in locis paludosis RSA. propeÓ-Rodna.
9*
— 128 —
ad 1437. loco Scabiosae longifoliae WK. adde:Knautia longifolia KOCH (Scabiosa longifolia WK.) e albiflora
(Kn. alpigena SCHUR En. n. 1758). In pratis RA solo calc. vet.loco fi foliis latioribus, ovato-lanceolatis adde:Kn. Cmciunelensis MIHI. Foliis ovalibus vei oblongis (non elon-
gato-lanceolatis) longe acuminatis. In pratis montium Cra-ciunel prope O-Rodna RSA. solo calc. vet.
ad 1438. loco S. silvaticae L. adde:Knautia silvatica DUBY (Scabiosa silvatica L.) et tuncK. dipsacifolia Hosr (non HEUFF. 1438 fi) In silvis montanís.K. Brandzai MIHI, K. dipsacifolia HŐST capitulis non radiatis.
K. dipsacifoliae eodem modo affinis uti Scabiosa campes-tris BESSER K. (Scabiosae) arvensi COULT. — In RSA. mon-tium Preluci ad margines silvarum.
1439. K. landfolia HEUPF. (K. transsüvanica SCHUK En. n. 1755)Ad margines silvarum in RSA. mont. Craciunel prope 0-Rodna.
1441. loco Scabiosae arvensis L. addeKnautia arvensis COULT. {Scabiosa arvensis L.)
1560. Achülea Millefolium L. addea genuina (A. Millefolium L.)P collina (A. collina BECK.)Y hmata (A. Pannonica SCHBELE)Schedae ad FI. exs. Austro-Hung. III. 1883. n. 988,991,992.
1561. A. lanata SJPKENG. (A. tnagna W.) Ad margines silv. RM.1563. loco A. tanacetifoliae AI,I. a. striclae (SCHUBICH. spec.) et
P (1562) dentiferae BC. (A. distans W.) adde1562. A. dentifera BC. (A. distans W.)1563. p A. stricta SCHLBICH.
a loribus albisfi magna floribus purpureisy alpestris pygmaea floribus purpureis {A.nivalis MIHI) a et (3ad margines silv. et in fructicetis RM—RSA. y in pas-cuis RA.
post 1699. CaHinam acaulem L. a et fi adde1700. C.simplexWK. Passim in pratis subalp. et a]p.1725. Centaurea plumosa LAM. (C. nervosa W.) in dicione non
crescens del. et eius loco addendaÜ.carpatica MIHI. Planta 1—6-saepe 1—3cephala, capitulis ma-
gnis nigris, pappo achaenio dimidio breviore, foliis ut inG. Pseudophrygia C. A. MBYBR. In RSA—RA.fi eradiata (capitatd) Rara in RSA.
— 129 —
1767. Picris hieracioides L. addep humilis, integrifolia ( P ruderalis SCHMIBT)ypaleacea (P. paleacea VBST)
1814. Sonchus oleracem L. addea integrifolia WALLR.P triangularis WALIJS.jlacerus WALLR.
1831. Crepis biennis L. adde *a runcinata KOCH (C. lodomeriensis BESS.)P sinuatay dentata KOCHS lacera KOCH
1833. Hieracium Pilosella L. sequ. inodiíicandumíí . Pilosella L.
,_ ^ microcephalum SCHÜR-~Y flogelliflorum SCHUR.̂ .5 robustius KOCH ,
zparvuliirn^pilosissimum (H. Peleterianum MERAT)
~t dicephalum MIHI (antea sub y)1847. post H. bifurcum MB. adde
P luxurians MIHI ( í í brachiatum « flagelliflorum SCHUR)i í . brachiatum BBRT.if. Pilosella X bifurcum1849. fl. Auricula L. adde
- p nunimum SCHÜR~ y flagelliflorum- 8 alpicolum SCHUR
ü . Bacskii VUKOT.íT. Pseudobifurcum MIHIi í . stoloniferum HAZSL. et BORB. (H. Bauhinii X Pilosella)1857. H. praealtum KOCH ffallax adde
'- S auriculoides REICHENB. f. non LÁNG,••» £ Reichenbachii •-^hirsutum KOCH (Ü". piloselloides WALLR. — non VILL.)
H. glomeratum FsmsH. cymigémm KEICHBNB.1860. H. Nestleri VILL. adde
—p brevisetum KOCH Syn.H. poliotrichum WIMM.H. Bodnense-MiHi. Ut H.poüotrichmn sed infloreseentia vaide glan-
dulosa.Amboulter.speciesinpratisRMetRSApropeO-Bodna.
— 130 —
1889. post H. sabaiidum L. addeH. lanceolatum VILI.,. TAUSCH Ad marg. silv. in RM. vallis Cor-
maia.1917. loco Phyteumatis nigri SCHMIDT addePh. Vagneri A. KERN. (Ph. nigrum tx atropiirpureum SCHUR En.
2343a) Schedae ad FI. exs. Austro-Hung. III. 1883. n. 964.2101. loco Myosotidis variábilis ANGELIS addeM. transsilvanica MIHI, in planta ABGELISU color corollae secun-
dum omnes autores initio lutens, tunc ruber et demumcaeruleus, sed in nostra planta color corollae semper cae-ruleus.fi floribus albis. Valde rara.
2108. loco Eritrichii nani SCHRAD. addeE. villosum BUNGB2174. Veronica urticifolia JACQ. (loco L.) (F. latifolia L.)2183. loco V. lafifoliae L. addeV. Teucriiim L. (V. latifolia JACQ. non L.) Schedae ad FI. exs.
Austro-Hung. III. 1883. n. 920 et 922.2236. loco Melampyri arrensis L. p Pseudobarbati SCHUR addeM. albicans MIHI (An M. Pseudobarbatum SCHUR). Planta dicio-
nis in vivő: bracteis infra biseriatim punctatis, infima vi-ridis, versus apieem magis et magis palleseentibüs, supre-mis totó albis, calycibus albescenti-viridibus, nervisque bre-viter scabiusculis, lobis corollae tubum aequantibus; corol-lae tubo sordide albo, labiis totó clausis, labio superioraviridescenti-albo, labio inferiore pallidö-flavo, fauce sulfu-reo. In praeruptis montanis substr. traehytico pr. O-Rodnacum M. arvensi L. ereseit, sed supremis bracteis albis co-mosis ab illő valde diserepat. M. Pseudobarbati SCHUR En.n. 2716 laud. charact. „bracteis laete viridibus vei pallideflavis inpunctatis vei obsolete punctatis, corollis pallideflavis" desunt in planta dicioriis.
2238. loco M. nemorosi fi montani MIHI addeM. Bihariense A. KERNER (M. nemorosum L. fi montanum MIHI)post 2270. Euphrasiam officinalem L. fiyS adde2271. E. minima SCHL. In pascuis alpinis.2281. Mentha sativa L. fi et y adde *
S rubra (M. rubra SM.) Locis humidis.2307.f apud Thymum clandestinum SCHUR „m. i." del. quia circa
O-Éodna in pratis montanis ereseit, sed ob parvas in ca-lycibus clausas eorollas non facile inveniendum, habitu Th,"Chamaedvyos deflorati.
— 131 —
2342. Galeopsis Ladaniim L. a et ji addey canescens (<?. canescens SCHULT.).
2430. Cortusa Mathioli L. A. 1884 primum légi in saxosis hu-midis umbrosis micaceo-schist. supra Uj-Rodna KM. Plan-tae in calc. vet. crescentes C.pubens SKN.
3517. loco Atriplicis laciniatae L. addeA. tatarica L. OBZ. 1875. 251,252.2595. loco Euphorbiae epiihymoides L. adde:E. pólychroma A. KBEN. (E. epithymoides JACQ. non L.) Schedae
ad FI. exs. Austro-Hung. I. 1881. n. 43.2605. Synon. E. transsüvanica SCHUR del., quia haee alia, pro-
pria species in nostra dicione non ereseit. E. salicifpliaeHŐST adde syn. E. incana SCHUR.
post 2683. Salix Capraea-cinerea WIMM. adde2684. 8. aurita L. In locis humidis, ad ripas rivul. RM.S. aurito-cinerea WIMM. In humidis et umbrosis RM.S. silesiaca-Capraea. Ibidem.2794. Orchis Morio L adde
fi albiflora2799. post O.sambucinam L. fipurpuream (O.mmmatoW.nonL.)
adde:0. foltosa LINDL. SCHUR En. 3415. In turfaceis RSA.2805. 0. latifolia L. adde
$foliis immaculatis (0. haematodes RBICHBNB.) Iisdem locis.2811. post Gymnadenia conopsea RBR. p conigefa adde
P transsüvanica SCHUR. In pratis RM. et RSA.f ornithis JACQ. ((?. conopsea var. leucantha SCHUR) floribusalbis. Ibidem sed rar.
2818. Coeloglosswm viride HARTM. addep macrobracteatum SCHUR.
post 2838. Epipactis rubiginosa GAUD. addeE. violacea DUR. DUQUBEM. In humidis silvar. abiet.3078. Carex canescens L. adde
P longebracteata (C. Kanitzü MIHI)3079. C. Persoonii SIEBBR (C. Gebhardi HOPPÉ) in turfosis RA.
et propterea „n. i." prope 3076 fi (C. Gebhardi) del.3084. C. dacica HEUPF. — ind. „in paludosis" del. — In valle
Lala ad marginem lacus alp. An huic spec. adnum. 3086.C. rigida GOOD.
3085. C. acuta L. adde^ spicis femininis infimis longe vei longissime pedunculatis.Y duplicata MIHI. Ambo var. cum. forma norm. sed rarior.
— 132 —
3128. C, breckollis DC. In pratis RSA. montium Saca.3145. C. riparia CURT. adde:
J3 Naszódiensis MIHI. Spica infima feminea valde longe pe-dicellatay androgyna MIHI. Cum forma norm sed. rarior.
3184. Phleum asperum VILL. del. et eius loco additurPh. glabrum MIHI. Valvis dorso glaberrimis non hispido-ciliatis.
Caeterum cum Ph. Boehmeri congruit. In montanis steri-Iibus pr. Naszód.
3305. Poa annua L. addefi Pseudosiipina MIHI. In ESA. in pascuis passim. Huic for-mae verisimiliter addenda C. supina SCHRAD. SCHDR Eri. n.4005 in alpibus Rodnensibus indicata.
3310. P. pumila HŐST addejB flavida (P. dacica MIHI) In cacumine a. Ineu prope 0-Rodna.
3313. P. alpinam cum varietatibus sic enumeroP. alpina L.
« genuinap brevifoha GOOD.Y viviparahsubalpina 3313 y (P. subalpina SCHUR)s média 3314 (P. média SCHUR)L, Pseudolaxa (P. Pseudólaxa SCHUR)fj gelida (P. gelida SCHUR) prius sub S minor entuneratá.
3315. P. caesia SM. addeP. Pseudonemoralis SCHUR est P. caesia ligulis protensis.3316. P. nemoralis L. 8 glanca adde
£ coarctata.3317. Rfertüis HŐST adde
p effusa (P. effusa KTT.)3319. P. sudetica HABNKB adde
(3 remota PKIKS.Y (3344) Festuca duriuscula (L. sp.), S (3344) F.curmla (GAUB.
sp.) et £ (3345) F. glauca (LAM. sp.) del. eorum loco addeF. Pseudoovina HACKBL (F. pulchra SCHUR En. n. 4030).F. Austriam HACKEL (F. amethystina L. non HŐST, F. caerulans
SCHUR En. 4039, F. inarmata SCHUK En. 4046).3341. loco F. alpinae SUT. del. add.F. supina SCHUR En. n. 4024.
$ oligantha HACKBL (F. oligmitha SCHUR En. n. 4025).
— 133 —
3351. F. rubraa. vulgárisP grandifloraYJuncea HACKEL5 villiflora HACKELe baicalensis HACKBL subvar. falktx (F. Pseudorubra SCHUREn. n. 4050)
336J. F. silvatica VILL. In silvis montanis.3362. F. montana MB. (F. Drymaea MK.)
P lucarum (F. lucarum SCHUK En. n. 4064) Ad margines sil-var. EM.
3365. F. elatior addeF. apennina DE NOT. (F. australis SCHUR En. n. 4068) In pratis
RSA. sed prope silvas.Post F. carpatica DIETR. addeF. Porcü HACKEL n. sp. In saxosis RSA. et RA. calc. vet.
KÖNYVISMERTETÉSEK.Vorlesungen über Baeterien von A. DE BARY Professor an der üni-
versitat Strassburg. Mit 18 Figuren in Holzschnitt. Leipzig Wil-helm Engelmann 1885. VI. 146 pp. 8°.
21] Szerző előszavának végén azon óhajnak ad kifejezést,vajha ezen könyvecskéje némileg a nézetek tisztázásához vezetne ésa bacteriumvizsgálást a mostani sürgő-forgó tolongó stádiumból anyugodt termékeny dolgozáshoz és tanuláshoz átsegíthetné. Evveltalán elégségesen van a munka iránya is jelezve. Az előadási modor,a tények elrendezése annyira átlátszó, hogy a munkát bizonyosanigen sokan fogják élvezettel olvasni és gondolkodó orvosi körökbenis alig fogja hatását eltéveszteni. Mindjárt húsz éve, hogy Weimar-ban a cholera-eonferentián sz. HALLiER-nak akkor burjánozó irányaellen erélyesen lépett fel és a penészek tanulmányozását helyesirányba tudta terelni.
Az hogy a bacteriologia terén igen sokan működnek oly irány-ban, mely jelen botanikai ismereteinkkel alig vagy sehogysem egyez-tethető, az kétségbevonhatlan tény, hogy ezen téren a tiszta szak-szerűségnek érvényt szerezni szükséges, arra nézve botanikai körök-ben alig van véleményeltérés, DB BARY neve elég fényes hogy tekin-télye előtt meghajoljanak. Mindenesetre örvendetes tény, hogy a sa-ját álláspontjának kifejezésére oly helyes utat és módot talált, minta melyet könyvében bemutat.
— 134 —
Les Bactéries et leur role dans Tanatomie et Thistologie patholo-giques des maladies infectieuses par A. V. CORNIL Professeur d'anatomie pathologique á la Faculté de médecine de Paris. V.BABES Agrégé á l'Université de Budapest. Ouvrage eontenant lesméthodes spéciales de la bactériologie. 156 figures en noir et encouleurs intercalées dans le texte et accompagné d'un atlas deXXVII planches en chromolithographie. Texte. Paris, Félix Alcan1885. VII. 696 pp. Lex. 8°.
22] Egy díszesen kiállított mű, melyet különösen orvosok fog-nak nagy haszonnal forgatni, de mely a botanikusoknak is sok élve-zetet fog nyújtani; nevezetesen a szöveg közé nyomtatott, sok márösmeretes ábra között van egynéhány érdekes, még nagyobb mér-tékbén lehet azt a szép atlasról elmondani. Szerzők különösen PAS-TEUR és KOCH nyomdokain haladnak, de mindketten önálló kutatókis lévén ezeiL a téren, sok eredeti adattal is gazdagítják könyvüket,mely két részre oszlik, egy általánosra és egy speciális orvosira. Aclassiflcatiora és morphologiára nézve szerzők különösen ZOPF ésFLÜGGE idevágó munkáikat használták.
Egy csinos bevezetésben a bacteriolögia történelmi fejlődésétismertetik szerzők, a két rész fejezetei pedig a következők:
/. Partié. I. Généralités sur les schizomycétes. II. Techniquehistologique. III. Méthöde de culture des bactéries. IV. Descriptionet elassification des schizomycétes. V, Expérimentation sur les ani-maux. VI. Atténuation des virüs. VII. Lésions des tissus en rapportavec les bactéries pathogénes. VIII. Maladies expérimentales.
• // Partié. Maladies infectieuses prises en particulier.I. S e c t i o n . - M a l a d i e s s p o n t a n é e s , d ' o r i g i n e
ba c t é r i e n n e , a p p a r t e n a n t a u x a n i m a u x .I. Choléra des poules. II. Charbon symptomatique. III. Pesté
bovine. IV. Eouget du porc. V. Maladies des vers- á soie.II. S e c t i o n . - M a l a d i e s s p o n t a n é e s d ' o r i g i n e
b a c t é r i e n n e , a p p a r t e n a n t a l'honime, - M a l a d i e s si-m i l a i r e s des a n i m a u x .
I. Inflammation consécutive aux plaies et liées a la présencedes bactéries. II. Pneumonies. III. Diphtéries. IV. Blenorrhagie. V.Fievre typhoide. VT. Dysenterie. VII. Fiévre jaune. VIII. Athrophiejaune aigué du foie. IX. Fiévre intermittente. X. Choléra XI. Char-bon et pustule malignes. XII. Morve. XIII. Fiévre éruptive. XIV. § 1.Concrétions du canal nasal formées par le streptothrix. § 2. Xérosis.§ 3. Verrues. XV. Microbe de la bouche, carie dentaire. XVI.dies diverses réputées d'origine baetérienne.
— 135 —
III. S e c t i o n . M a l a d i e s c h r o n i q u e s bauCteriennes.I. Rhinosclérome. II. Tuberculose. III. Lépre ou eléphantiasis
des Grecs. IV. Syphilis.Végre a függelékben a könyv nyomtatása alatt felmerült újabb
vizsgálati módszerek és a eonjunctiva trachomája tárgyaltatik. Egyjó abc — és tárgymutató képezi az egésznek végét.
DR. L. RABENHORST'S Kryptogamen-Flora von DeutscMand, Oester-reicn und der Scnweiz. Vierter Bánd: DieLaubmoose vonK. GUSTAV LIMPRICHT. 1 —2 Lieferung: Einleitung. Sphagnaceae.Leipzig. Verlag von Eduárd Kummer. 1885. p. 1—28.
23] A R'ABBNHORST-féle floramű 2. kiadásának eddig megje^lent kötetei mellé ime egy újabb, a lombosmohokról szóló kötet so-rakozik elsó' füzeteivel. 1853 óta, mint a mely évben K. MÜLLBKközzé tette „Deutsehlands Moose" című munkáját: teljes flórája aNémet lombosmohoknak —- eltekintve a KUMMER- és SYDOW-féle,különben az egész területet felölelő' meghatározó könyvecskéktől —nem látott napvilágot. Már pedig az utolsó három évtiz alatt épen aNémeteknél óriás lépésekkel haladott előre a bryologiának úgy ex-tensiv valamint intensiv mivelése. Nagy számú folyóirataikban, tár-sulati kiadványaikban, helyi flóráikban stb. a mohok földrajzába ésrendszertanába vágó újabb buvárlati eredményeknek egész halmazavan összehordva. Ez eredményeknek egységes, összefüggő, kritikaifeldolgozása, immár általánosan érzett szükség. Másfelől a modernnövényphysiologiai irány csapásán indult finomabb szövettani vizs-gálatok eredményei, LORENTZ kezdeményezésére a mohok rendszerta-nában is utat törtek az anatómiai viszonyok értékesitésének. Az„ anatómiai módszer"-nek a növényrendszertanban való alkalmazásaa tudomány fejlődésének természetes következménye lévén, éfvénye-sitenie kell már azt szükségképen a bryologia rendszerének is, hanem akarja elvesziteni összefüggését a tudomány egészével.
íme a kettős feladat, melynek megoldására vállalkozott a Bo-roszlói bryologus, midó'n a lombos mohokról szóló rész átdolgozásá-hoz hozzá fogott. Ő e feladatot világosan felismerte, határozottanmaga elé tűzte és bizonyára a lehető legjobban fogja megoldani is.Kezeskednek erről eddig megjelent kitűnő bryologiai dolgozatai,melyeket általában kiváló pontosság és önálló, kritikai felfogás jel-lemez. De erre enged következtetnünk magának ez-újabb vállalatá-nak előttünk fekvő két első füzete is.
A részletes leirást hosszabb, 78 oldalra terjedő általános részelőzi meg. Tárgyalva vannak ebben a lombos mohok rövid általános
jellemzése; a lombos mohok morphologiai alkotása (protonema, törzs,levó'l, ivarszervek, virágzat, gyümölcs, a vegetatív szaporodás) ésennek fonalán a terminológiai fogalmak s a fejlődéstörténet alapvo-nalai, a fajok földrajzi elterjedésének általános vonásai, az anyag-gyűjtés és eltartás módja, a meghatározásra vezető vizsgálat mene-te. Az általános részt a rendszerekről szóló fejezet zárja be, a mely-ben szerző' jelzi az álláspontját a fajfogalmat, a mohok hybridatiojátés a prioritás törvényét illetőleg, továbbá kiemeli a bryologia törté •nelmének korszakos mozzanatait s végül fó'bb vonásaiban áttekin-tését adja HAMPB, SCHIMPER (Synopsis ed. 2.), LINDBERG és a meny-nyiben megjelent, BRAITHWAITE rendszerének. Szerző a jelenlegiphysiologiai nézeteknek megfeleló'leg a lombos mohokat 4 „rendre"osztja, melyek a következők: Sphagnaceae, Atidreaeaceae, Archi-diaceae és Bryineae; tehát annyiban módosítja „Szilézia kryp-togám-florájában" követett rendszerét, hogy a Piiascaceá-ksA mintkülön rendet feladja s helyette az Archidiaceá-ksá, emeli rendirangra.
A morphologiai bevezetés teljesen a modern mörphologia szín-vonalán álló s a mellett világos és kimerítő — annyira hogy a kez-dő minden egyéb segédeszköz nélkül, csupán e bevezetés segítségé-vel bele dolgozhatja magát a lombos mohok stúdiumába; a könnyebbmegértés végett ábrákkal is vao illustrálva, a melyek között felesszámú, a szerző rajzai után készült eredetivel találkozunk.
Az anyaggyűjtésről és eltartásról szóló fejezet sok jó gyakor-lati ujjmutatást tartalmaz. A meghatározás módjára vonatkozó uta-sításokban a virágzat megállapítását ajánlja szerző első teendőnek,egyébiránt azt tartja, mint WEBER és MOHR, hogy t. i. „a meghatá-rozásban csakis a móh m i n d e n részének a microscop alatt valóügyes elemzése tesz bizonyságot."
A fajfogalmat illetőleg szerző nagyon távol áll a bryologusoktúlnyomó többségétől még mindig vallott LnwÉ-féle felfogástól, el-lenben annál közelebb áll a KERNER-éhez, — a mit magamra nézveannál nagyobb örömmel konstatálok, mert e kérdésben úgy látszik,teljesen egy nézeten van velem, annyira hogy álláspontja jelzésérea 80. lapon majdnem egészen ugyanazon szavakat használja, minta melyekben én körvonaloztam volt neki e tárgyra vonatkozó sze-rény nézetemet egy, az év elején hozzá intézett leíelemben.
A prioritás kérdéseiben HEDWiö-en túlménni, nem tartja jogo-sultnak (miért nem, arra nézve bővebb indokolást nem ad). Ezzel t e-hát elitéli LINDBBRG eljárását, azt pedig épen vakmerőségnek tartja,hogy valaki herbáriumokból és szétosztott példányokkól merítsenbizonyítékot nomenklatúrái változtatásokra.
- 1 S 7 -
Az általános részt követő részletes tárgyalás a tőzegmohokkafkezdődik. Ábrákkal illústrált, kimerítő jellemzés világiig a meg a tő-zegmohok általános morphologiai és anatómiai viszonyait, melyre aSphagnum genus történetének rövid vázlata s alakbeli gazdagságá-nak méltatása után következik a fajok jelkulcsa. Szerző összesen 23Sphagnnm-is.it különböztet meg, megjegyzi azonban, hogy azokatmaga sem tekinti egymással egyenértékűeknek. A 2. füzet 20 fajnakadja a leírását. Az egyes fajok léirásai nem rövid diagnosisok, ha-nem többé-kevésbé terjedelmes s az anatómiai viszonyokat gondosanfeltüntető descriptiók, melyek azonban csak a typus jellegeit ölelikfel: a varietások külön iratnak le. A jellemző bélyegek ritkított be-tűkkel vannak a nyomtatásban felötlővé téve. Méretek sem hiányza-nak, különösen a spórák nagysága van gondosan megadva millimé-terekben. Az egyes leírásokat a főbb synonymok és exsiccatumokjegyzéke egészíti ki s a termőhelyek felsorolása és itt-ott kritikaimegjegyzések rekesztik meg.
Szerző határozott ellensége a Sphagnum-„formák" tömegesgyártásának á fajok reductiója árán. Az ő felfogása szerint nemcsakhogy nem kell a legalább bizonyos számú apró különbségek alapjánmegállható fajokat összevonni, hanem ellenkezőleg á legközelebbrőlrokon formákat magasabb egységekké olvasztva, ez egységeket isinkább külön fajokként kell szerepeltetni. (így született volt meg aSpagnum médium LIMPK. Bot. Centralbl. 1881. VII. 313). Szerző enézetét, WARNSTORF monographiájával szemben már korábban ki-fejtette egy más helyen x, ezt látom kifejezésre juttatva itt is aSphagnum-fajok tekintélyes számában. E felfogásához híven, a múltévben felállított Sph. acutiforme SCHMEPH. et WARNST. fajt, mintcollectiv fajt nem fogadja el, mert abban a már korábban megkü-lönböztetett Sph. rubellum Wixs. és Sph.fuscum KLINGGR. typuso-kat látja egyesítve, azért ez utóbbiakat mint külön, önálló fajokattartja meg.
Hazánk területére vonatkozó termőhelyi adat egy van említveés ez a Sph. Wulfianum GIRGENS. előfordulása a Tátrán Szepes-Ola-szi mellett, HAZSLINSZKY szerint. („A Magyar birodalom Moh-Flórá-já"-ban hasztalan keressük, ott szó sincs e fajról.)
Ha minden bryologus már előre kíváncsi volt LiíipiaoHT-neke nagyszabású munkájára, a fennebbiekben bemutatott két első fű-zet után bizonyára fokozott érdeklődéssel várja á munka folytatását.
DEMETER KÁROLY.
1 Zur Systematik der Torfiaoose. Bot Centralbl. 1882. X. 214és köv. 1.
DeutscMand's Plora mit höchst naturgetreuen, charakteristischenAbbildungen in natürlicher Grösse und Analysen. Als Beleg fürdie Flóra Grermanica excursoria und zur Áufnahme und Verbrei-tung der neuesten Entdeckungen innerhalb Deutschlands undder angránzende Lander. Herausgegeben von H. G. LUDWIG REI-CHENBACH königl. sachs. Géh. Hofrath etc. etc. und H. GÜSTAVRBICHBNBACH FIL. Professor der Botanik I. Serié 223. 224. Heft.Wohlfeile Ausgabe, halbcolorirt. Leipzig Ambrosius Ábel p.81—88. Tab. MMCCLII—MMCCLXXI. 4° min. [1. MNL. VII. 90., VIII.42.]
24] A szövegben ismét csak a Trifolium-ok tárgyaltatnakfolytatólagosan. Az összes ezen füzetben levő táblák pedig Lathy-rwsokat tartalmaznak.
Compendio della Plora italiana compilato per cura dei ProfessoriV. CESATI, G. PASSEBINI, G. GIBELLI con un atlante di eirca 130tavole eseguite sopra disegni tratti dal verő per opera del pro-fessore GIUSEPPE GIBELLI. Milano Dott.T.Vallardi 1883.Fasc.34.p.817—887. Lex.8° [1.MNL.1.29sk., 70 sk. II 29,95. III. 41,74,157. IV. 92,163. V. 24,156. VI. 90,158. VIII. 14,172 sk. 11.]
25] Ezen füzetben, mely csak szöveget tartalmaz, a Crucife-rae, Fumariaceae, Papaveraceae, JVymphaeaceae, Berberideae ésSanunculaceae családok összes Olaszországban termő fajai mutat-tatnak be.
Botanik für Landwirtte. Zum Gebrauche an landwirtsehaftliclieaLehranstalten, sowie zum Selbstunterrieht bearbeitet von DE F.KIENITZ-GEELOFF, ord. Lehrer an der Landwirtschaftsschule zuWeilburg a. d. Lahn. Mit 532 Textabbildungen und einer Far-bendrucktafel. Berlin fául Parey 1886. VI. 2 innum. 552 pp. 8°.
26] Ezen könyv keletkezése kissé sajátságos; Weilburgban,hol egykor Magyarország utolsó nádora István főherceg töltöttemély visszavonúltságban éveit, mezőgazdasági oskola létezik, melymellett évek óta oly elemi tanitók számára, kik falusi póttanfolya-mokat be akarnak rendezni és vezetni, egy tanfolyam van beren-dezve. Ezen tanitók számára tartott sz. előadásokat a növénybonc-és élettanból, melyeket most a morphologiával és biológiával, to-vábbá a mezőgazdasági növények s azoknak gyomai és parasitái ésaz összes ehető gombák áttekintésével és jellemzésével kiegészítvefoglal össze, az előttünk fekvő könyvben. A könyv mind a tanuló-
nak, mind a végzett gazdásznak akar szolgálni s csinosan kikéf ékít*ve nyújtja azt mi a növénytudományból a gazdára nézve fontos vagyérdekes és azon részeket melyekre szükség van, behatóbban tárgyal-ja, így nagy gond van azon részletekre fordítva, melyek a cultur-növények életviszonyaira és különösen táplálkozására vonatkoznak.A növénybetegségek — eltekintve a parasiták által okozottaktól —az egészséges növény functiói után tárgyaltattak, gyors feltalálásukata terjedelmes tartalomjegyzék könnyíti. Az általános részben, termé-szetesen a példák a gazdasági növények köréből vannak véve. Meg-vagyunk arról győzó'dve, hogy a könyv hazai gazdáknak és a hazaimezó'gazdászat barátainak is kitünö szolgálatokat fog tenni.
HALÁLOZÁSOK.Louis LERESCHE * Lausanneb. 1808. dec. 10. f Rolleb. (cant.
Waadt) 1885. május 11. Sok éven át lelkipásztoroskodott és hosszabbideig Chateaux d'Oex második lelkésze volt. Ifjú korától kezdve lel-kesedett a növénytanért és különösen hazájában botanizált, de több-ször volt hasonló célból az Apennini és a Pyrenei félszigeten is; magaaránylag keveset írt, LEVIER-VCI leírta két Spanyol kirándulását (Deuxexeursions botanique dans le Nord de l'Espagne et Portugál), a Py-renéi félszigetet és a Balearokat utoljára 1881-ben látogatta megBOISSIER, BARBEY, BURNAT és RECORDON társaságában, ezen utat az-után BARBEY és BURNAT írták le (Notes sur un voyage botaniqnedans les iles Baléares et- dans la provinea de Valence (Espagne) Mai— Juin 1881). Gazdag herbáriumát szülővárosa múzeumának ha-gyományozta. (BC.)
DR FRANZ BÁRON VOÍS ÜNGERN-STERNBERG [TJngernia BUNSEAmaryllidea, a Sternbergia WK, közvetlen közelében] f Torinóban1885 aug. 12. SzülőtartomáHyának tudományegyetemén Dorpatbanorvosi tauúlmányokkal foglalkozván, növénytani tudofi értekezéstnyújtott be, melynek címe: Vérsuch einer Systematik der SalicoraienDorpat 1866. XIV. 114pp. &°. Ezen kis csoport tanulmányozásánakkésólíb is hű maradt, habár már 1874-ben adta ennek pontos mo-nographiáját ily cím alatt ki: Salicorniearum Synopsis Atti del Coa-gresso Internazionale Botanico tenuto in Firenze riel jaese di Mag-gio 1874. (Firenze 1876) 259—343 et tab, Különben is szenvedé-lyes botanikus volt, évek óta Olaszországban tartózkodott, és állító-1
lag a Maremmákból hozta volna magával a váftólázt, melynek áldo-zatul esett.
CHARLES ROBIN a bönctan tanára a Párisi École de Medicines-nél, f szüló'városában Jasseronban (Ain dept.) 1885. oct. 6. Botanikus
— 14Ő -
körökben, különösen á következő munkák által volt ismeretes: Lesvégétaux, qui eroisséni sur les animaux vivants. Paris, 1847. VIII.120 pp. 3 iab. 8°. — Históire naturelle des végétaux parasites quicroissent sur Phomme et sur les animaux vivants Paris 1853. 704pp. avéc un bel atlas de 15 pl. dessinées d'aprés nature, grav., enpartié col. Ezen munka azután, ha jól tudjuk a hetvenes évekbenrészben átdolgozva újólag jelent meg. — Résumé d'un mémoire surles anomalies de composition des organes sexuels en général et enpartículier sur icelles des fleurs du Mais (Zea Mays L.) Mém. Soc.biol. Paris. V. 1853. Cömpt. Rend. 137—140. — Note sur la pré-seneé de Ja sarcinó dans l'oeil Ib. Nouv. Sér. 1.1854. Compt. Rend. 84.— Note sur la nature des différentes parties de Tergot de seigle Ib.III. 1856. Compt. Rend. 15—19.
KINEVEZÉSEK.BABES VICTOR a gyermekkórház prosectora és a Budapesti tud.
egyetemen magántanár, u. a. tud. egyetemhez a kórszövettan ny. rk.tanárává neveztetett ki.
HIRDETÉSEK.
Soeben erscmen: B a u d I I
= In jeüer Buclihandlung vonatig: =
Illuslrirtcs
Zwelte Touig iieugestaltete Anflage.Hit 6060 Abbíldungen, Karten eto.
Oas Werk wird bei grösster Reichhaltig-keit 8 Bande nicht Uberschreiten unddaher (geheftet ** 100, gebnnüen
billmer sein alt gleichartlge Werke.
Nyom. a Magyar Polgár nyomdájában Kolozsvárt.