magyar nyelv És irodalom · magyar nyelv És irodalom 9−12. évfolyam (esti tagozat) a...

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9−12. évfolyam

(Esti tagozat)

A felnőttek középiskolája 9−12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása,

amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók

élettapasztalatait és korábbi, általában kudarcos (általános iskolai, illetve megszakított

középiskolai) tanulmányait. A legfontosabb célja, hogy felkészítsen célzottan a sikeres

érettségi vizsgára, az ehhez szükséges ismeretek, készségek, képességek elsajátításával. A

különböző tudással érkezőket felzárkóztassa, és mindenkit eljuttasson az érettségihez

elégséges minimumig, illetve lehetőleg annál is tovább. Ezzel a sikeres későbbi élet

megalapozását is segíti, illetve a szakmatanulást, munkavállalást. A munkaerőpiacon sokkal

jobb helyzetbe kerülnek a sikeres érettségit tett tanulók, és nemcsak a bizonyítvány, de a

nagyobb tudás, a szükséges kommunikációs, szociális készségek és képességek megléte miatt

is. Ennek belátása a legfontosabb motiváló erő lehet, a sokszor nehéz, nagy hiányosságokat

bepótolni hivatott és komoly elvárásoknak megfelelő munkában.

A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái fejlesztik a

kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás és az erre való igény

kialakulása érdekében. Segítik a tanulókat életvitelük javításában, és a világban való

tájékozottságuk továbbfejlesztésében. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai

kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb

fejlesztésére, szocializálására.

A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek

rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek

elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési

műveletek kifejlesztője. Ezért törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb

gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek

létrehozására − különös tekintettel az érettségire, esetleg a felsőfokú továbbtanulás vagy a

szakmatanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly kap a problémamegoldó és a kreatív

gondolkodás, ezzel párhuzamosan a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeit is

biztosítja.

Az életkori sajátosságokat, a korábban bejárt kudarcos tanulási utat, a szociális

nehézségeket figyelembe kell venni, ha lehet, ennek megoldásában segítséget adni,

ugyanakkor elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsgát tehessenek. A képzés

fontos területe a magyar nyelv és irodalom, hiszen az itt kialakított készségek és képességek,

az e tárgyban megszerzett nyelvi, kommunikációs és műveltségbeli tudás nagyban segíti a

többi tárgy tanulását, a sikeres vizsgák letételét. Fontos, hogy a tanulók számára világossá

váljon, hogy az irodalmi (és a nyelvtani) ismeretek nemcsak az emberi kultúra fontos részei,

hanem saját mindennapi életükben, emberi kapcsolataikban, konfliktusokban való

eligazodásban is segítséget jelenthetnek.

Ki kell alakítani a tanulókban az irodalom iránti igényességet, az iskola befejezése

utáni önművelés igényét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni őket az irodalmi alkotások

elemző (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére,

valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind

szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti

tárgyszerűség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának

színvonala minél magasabb legyen.

A kerettanterv teljes mértékben épít a 9−12. osztály magyar nyelv és irodalom

kerettantervére, ugyanakkor tekintetbe veszi, hogy ezeknek a tanulóknak eltérő életkoruk,

élettapasztalataik és korábbi kudarcaik miatt más volt a tanulási útjuk, „felnőttesebb” az

érdeklődési körük, illetve olyan hétköznapi problémákkal néznek szembe, melyekhez

kommunikációs és anyanyelvi segítséget igényelnek. Ez a tananyag kiválasztásában is

megjelenik, illetve igazodik az eltérő órakeretekhez. Legfontosabb célként az érettségi jelenik

meg, a tantervet, az anyagok szelektálását a vizsgakövetelmények ehhez igazítja.

Az általános ismeretek átadása, illetve a műelemzés zajlik órai keretben, ezek

elmélyítése, részletes információkkal való kiegészítése tanórán kívül, önálló felkészülés során

zajlik.

A kerettanterv az éves óraszám 90%-át fedi le. Az óraszámokat az alábbi táblázat

tartalmazza:

Évfolyam/

Tantárgyak 9. (36 hét) 10. (36 hét) 11. (36 hét) 12. (31 hét)

Képzési forma esti esti esti esti

Anyanyelv/

kommunikáció

(heti óraszám)

1 1 1 0,5

Magyar irodalom

(heti óraszám) 2 2 2 2

Éves óraszám:

anyanyelv

(zárójelben: 90%)

36 (32) 36 (32) 36 (32) 16 (14)

Éves óraszám:

irodalom

(zárójelben: 90%)

72 (65) 72 (65) 72 (65) 62 (56)

Szabad órakeret

magyar nyelv és

irodalomból:

11 11 11 8

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a

nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók birtokolják a szóbeli és

írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok gyakorlati alkalmazására. Így

segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros

összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és

igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy

önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális

kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására,

a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. A szövegek önálló

megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az

alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból

fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak.

A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves

egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát.

Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi

megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák

megismerését. E feladatát a magyar nyelv- és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles

kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek

teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira

és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt.

A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a

kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák

megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti

különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet,

az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a

diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv

felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció

sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő

megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a

képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik

a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat.

Fontos, hogy az irodalomtanítás megőrizze az élményszerűséget, a felnőtt korú tanulók

számára lehetőség nyíljon a saját élethelyzeteik és az irodalmi művekben felmerülő helyzetek,

erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok kifejtésére, megfogalmazására.

Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és

alkalmazható. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is motiváló ereje van, ha

össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat

érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát mutatják fel, ezek

megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való

tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes

területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás

kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére.

A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló

térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel

alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális

kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a

könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta

lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő

információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása,

az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és

alkalmazása.

A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a

tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és

dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek

sorrendjének megállapításához. Az egyes anyagrészeknél figyelemmel kell lenni a csoport

felkészültségére, előzetes ismereteire, és nem biztos, hogy mindig a legmagasabb

elvárásoknak megfelelően kell elvégezni az anyagot, érdemes a minimális és a maximális

követelmények között az alkalmas szintet, mélységet megkeresni, szem előtt tarva az érettségi

vizsgához szükséges ismereteket, fogalmakat, készségeket, képességeket. Ezek minimális

mennyiségét az anyag általában jelzi.

9–10. évfolyam

A 9. évfolyamra érkező diákok rendkívül különböző tudással, tudáshiánnyal érkeznek, és

tekintetbe kell venni a korábbi kudarcos tanulási utat is. Vagyis úgy kell haladni, hogy a

felzárkóztatást, a közös szintre hozást is meg kell oldani. Nagyon fontos a motiváció

kialakítása, illetve annak tudatosítása, hogy a tananyag olyan tudást ad, amelyet használni

tudnak életbeli sikerességükhöz. A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv

megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak,

szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának

bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása,

olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési

képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely

magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását,

jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli

alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az

anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű

(pl. szépirodalmi, dokumentum és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek

olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség

fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet- és

vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény

megfogalmaztatása szóban és írásban.

A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társas-

társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a

beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás

kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a

hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a

beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása.

Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi,

nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önálló

alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló

kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság

fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és

helyesírási problémák megnevezésére, a hibák önálló javítására.

Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani

ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek

értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut

oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes – írott, audiovizuális, digitális

környezetben megjelenő – szövegek jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs

szándékok, technikák felfedezésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás,

elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális)

szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi

művek üzenetének teljesebb megértésére.

Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott,

különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok,

formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert

korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák

felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és

különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok,

utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése). A

gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert

formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a

kreatív írásban.

A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés

egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl.

beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó

és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és

felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-

felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló

műelemzés készítése adott szempont/ok szerint.

9. évfolyam

Magyar nyelv

Tematikai egység A tanulók teljesítményének mérése Órakeret

4

Javaslat Bemeneti és kimeneti mérés

Tematikai egység Kommunikáció, tömegkommunikáció Órakeret

10

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás,

törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése,

reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs

partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs

kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés,

bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tantárgyhoz

(műveltségterülethez)

kapcsolható fejlesztési

feladatok

A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás).

A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak

érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló

képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak,

kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a

különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai

feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői

szerepeinek (kontextus) megfelelően. A beszéd zenei eszközeinek,

nem verbális kommunikáció elemeinek értő használata.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és

beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői

szerepek (kontextus) megfigyelése.

A kommunikáció kontextusának megértése, a célok maghatározásával a megfelelő

kommunikációs eszközök meghatározása.

A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az

élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció.

A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle

kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a

tömegkommunikációban. A kulturális kontextus megfigyelése, megértése.

A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az

üzenetek manipulatív szándékának felismerése.

A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és

tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi

és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése.

Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Iskolai és munkahelyi környezet beszédszituációi (állásinterjú, érdekérvényesítés,

bemutatkozás stb.). A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban megjelenő

beszédhelyzetekben való jártásság, érdekérvényesítés (bank, egészségügy, önkormányzat,

bíróság stb.).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna,

üzenet, zaj, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).

Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi,

esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel

(tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák),

tömegkommunikáció.

Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú).

Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél,

ismertetés, ajánlás).

Tematikai egység Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Órakeret

12

Előzetes tudás Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani

ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli

szövegalkotás folyamatában.

A tantárgyhoz



feladatok

A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése.

A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az

elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.


Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók

rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői.

A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése.

A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése.

Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik.

A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji

rendszer megismerése.

A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli

viszonyaik, a vonzatok.

A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok

felépítésében.

A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és

összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a

gyakorlatban.

A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése,

rendszerező áttekintése.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött

morféma, szótő, képző, jel, rag.

Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó.

Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma.

Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat.

Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat,

összetett mondat.

Tematikai egység Szövegértés, szövegalkotás Órakeret

10

Előzetes tudás

Olvasási stratégiák alkalmazása különböző típusú és műfajú

szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus

adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak

értelmezése és értékelése.

A tantárgyhoz



feladatok

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika

kialakítása.

A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének

megfigyelése.

A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának

megismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek

alkotásának képessége. Azon szövegtípusok gyakorlása, amelyekkel

találkoztak már, illetve találkozni fognak (bank, hivatal stb.).

Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző

témájú és típusú esszé írásakor.

A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus,

internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának

vizsgálata. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.


Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-

feldolgozási mód megválasztásával.

A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése,

adekvát alkalmazásuk.

Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése,

hivatalos szövegek alkotásának képessége.

Hivatali és vizsgaszituációknak megfelelő verbális viselkedés normáinak azonosítása,

gyakorlása.

Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai.

Az esszé és a tanulmány műfaji különbségei, az esszé jellemzői, az esszéírás folyamata.

Néhány gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának

megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek

nyilvánosságának kérdése, etikája.

Munkahelyeken használatos dokumentumok megértése (munkaköri leírás, szerződés,

álláshirdetés.) A hétköznapi életben, a hivatalos kommunikációban alkalmazott

dokumentumok, nyomtatványok megértése (banki, orvosi, önkormányzati, jogi).

Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. fórum, blogbejegyzés írása, online regisztráció).

Az írásban történő bemutatkozás szabályai a papíralapú és az online felületen (önéletrajz,

közösségi média). Az interneten való kommunikáció szabályai, veszélyei (pl. közösségi

oldalak, chat, regisztráció stb.). A munkahelyek által igényelt dokumentumtípusok elkészítése

(önéletrajz, motivációs levél).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás,

elismervény, esszé, értekezés, tanulmány.

10. évfolyam

Magyar nyelv

Tematikai egység A tanulók teljesítményének mérése Órakeret

4

Javaslat Bemeneti és kimeneti mérés

Tematikai egység Helyesírási ismeretek Órakeret

6

Előzetes tudás Az alapvető helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek

adekvát használata.

A tantárgyhoz



feladatok

A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.

A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.

A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.


A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei.

A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója.

Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb.

Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok használata az iskolai és a

mindennapi szövegalkotásban.

Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója.

A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Kulcsfogalmak/ Helyesírási alapelv, nyelvi norma.

fogalmak

Tematikai egység A szöveg Órakeret

12

Előzetes tudás A szövegértési és szövegalkotási képesség hétköznapi szintje.

Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek

azonosítása.

A tantárgyhoz



feladatok

A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a

gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem

összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése

a legjellemzőbb szövegtípusokon. A szövegelemző képességek

fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak

megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával.


A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése.

A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe,

eltérő jegyei.

A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek.

A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok

jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb

szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek.

Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői.

Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése,

megnevezése.

Az internetes adatkeresés, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és

használhatóságának kérdései.

A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való

összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása.

A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés,

tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik,

szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont,

fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv).

Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó,

előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés).

Intertextualitás.

Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott,

elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő).

Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és

hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi).

Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).

Tematikai egység Stilisztikai alapismeretek Órakeret

6

Előzetes tudás Befogadói és műelemzési tapasztalatok, nyelvi magatartás, nyelvi

norma.

A tantárgyhoz



feladatok

Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét

szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a

beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja.

A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek

felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet

nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban.

A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg,

stílusárnyalat és stíluseszköz használata.

A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség

fejlesztése.


A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy

közömbös), felismerése, hatásának elemzése.

A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése,

felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban.

A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése,

összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel.

A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a

szövegalkotásban.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.).

Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos,

publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás.

Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché,

összetett költői kép, allegória, szimbólum).

Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron).

Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat).

Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura

etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni

szóalkotás.

Tematikai egység Jelentéstan Órakeret

8

Előzetes tudás

Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon

értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban.

Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának

ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése.

A tantárgyhoz



feladatok

A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése

különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést

meghatározó tényezők felismerése.

A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása

közötti összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal.

Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének

megfigyelése, értelmezése.


A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek.

A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező.

Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata.

A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában.

A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak

használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály.

Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés.

Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó.

Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú

szópár, ellentétes jelentés.

9. évfolyam

Irodalom

Tematikai egység Érzékenyítés, ráhangolás − esztétikai bevezető Órakeret

4

Előzetes tudás Irodalmi, filmes, zenei és képzőművészeti élmények.

A tantárgyhoz



feladatok

Annak felismertetése, hogy az elemző és értelmező olvasás segíti az

élmény- és tapasztalatszerzést. Annak felismertetése, hogy az

irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények és

a tapasztalatszerzés forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény

erősítése. Olyan ismeretek, szempontrendszerek közvetítése,

amelyek segítségével viszonyulni tudnak a műalkotásokhoz.

Fogalmi keret felvázolása a műelemzéshez, művészeti, műnem,

műfaj alapvető kérdései, az egyes művészeti ágak elkülönítése,

jellemzőik megfigyelése.


Nyelv, szépség, humor kérdései a művészetekben és az irodalomban.

Jelek, jelrendszerek hasonlósága és különbözősége a művészetekben és a világban.

Valóság és a képzelet összefüggései a műalkotásokban.

A tér és az idő mint komponáló eszközrendszer. Tér az irodalomban, idő a képzőművészetben.

A „termékeny pillanat” problémája.

Rész és egész, ok és okozat szerepe a műalkotásokban és a világban. Az irodalmi nyelv

teremtő ereje.

Szerző, mű, befogadó viszonya és egymásra való hatása többféle művészeti alkotásban.

Kulcsfogalmak/ Nyelv, szépség, humor, valóság, képzelet, fikció, rész, egész, ok, okozat,

fogalmak szerző, mű, befogadó, megértés, művészeti ágak, műnemek.

Tematikai egység Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika

és líra, római irodalom

Órakeret

5

Előzetes tudás Epikai és lírai művek. Elbeszélés és történet. Zeneiség, ritmus.

Költői képek típusai.

A tantárgyhoz



feladatok

Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi,

gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák

megismerése iránti igény erősítése.

Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása

révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi

alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok

befogadása, értelmezése.

Ismeretek/követelmények

Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok.

Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából és

prózaepikából. A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok.

Szemelvények a római lírából és epikából, pl. Horatius és Vergilius egy műve. A római

irodalom jellemző műfajai.

Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az

európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.

A tanuló

felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és

eposzokban;

véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét;

megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat;

elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat;

felismeri a görög és római kultúra máig tartó hatását.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi

konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia,

epigramma, himnusz, hexameter, ekloga, episztola, ars poetica, fabula,

archetípus, toposz.

Tematikai egység Színház- és drámatörténet – az antik színház és

dráma Órakeret

4

Előzetes tudás Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, konfliktus.

A tantárgyhoz



feladatok

Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi

magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának,

értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése.


Az antik görög színház jellemzői.

Szophoklész: Antigoné (és az Oidipusz király részlete).

Az antik dráma hatása a drámatörténetre.

A tanuló

képes dialogikus mű olvasására, befogadására, értelmezésére, egy drámarészlet

előadására;

felismer különféle magatartásformákat, konfliktusokat, értékeket és hibákat (harmónia,

mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke;

pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak;

képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia,

dialógus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar,

katarzis.

Tematikai egység Világirodalom – Biblia Órakeret

6

Előzetes tudás Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.

A tantárgyhoz



feladatok

A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai

élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok

megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk

tudatosítása.


Szemelvények az Ószövetségből

(pl. Teremtéstörténet; Káin és Ábel; A vízözön; Bábel tornya; József története, Mózes és a

tízparancsolat; próféták; Jónás története; zsoltárok).

Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú; Az

irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy

részlete).

A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl.

szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban).

A tanuló

megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat;

tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését;

ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd,

vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát;

tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában;

ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet,

zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.

Tematikai egység Világirodalom – az európai irodalom a 14–16.

században (reneszánsz)

Órakeret

3

Előzetes tudás Kötet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.

A tantárgyhoz



A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói

magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék

fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás

feladatok problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése

(novella, szonettforma, versciklus).


Szemelvények a 14–16. századi európai reneszánsz irodalomból. Az itáliai kora reneszánsz

irodalomból: Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella).

A tanuló

tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, értékeket, tárgyakat, témákat;

Petrarca és Boccaccio néhány műve alapján megismerkedik a kor lehetséges/sajátos

alkotói magatartásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag,

illetve a szórakoztatás szándéka);

pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus.

Tematikai egység Középkori nyelvemlékek Órakeret

2

Előzetes tudás Nyelvtörténeti alapismeretek.

A tantárgyhoz



feladatok

A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése.

Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi

emlékeinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori

írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének

tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése.


Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek. Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-

siralom.

A tanuló

értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: HB;

ÓMS);

megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait;

tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció.

Tematikai egység Janus Pannonius portréja Órakeret

3

Előzetes tudás Időmértékes verselés.

Nyelvemlékek.

A tantárgyhoz



feladatok

Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű

néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése.

A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése:

fogalmak változó jelentésének megértése.


Janus Pannonius lírája, jellemző témái (pl. öntudat, békevágy, betegség): Pannónia dicsérete.

Epigrammák és elégiák (pl. Egy dunántúli mandulafáról, Búcsú Váradtól).

A tanuló

megismeri egy humanista alkotó portréját, költői és emberi szerepvállalását; személyes

élményanyagának költészetformáló szerepét;

tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl.

költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonáskodás, test és lélek);

megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás,

irónia, gúny, interkulturalitás.

Tematikai egység Balassi Bálint portréja Órakeret

6

Előzetes tudás Ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma.

A tantárgyhoz



feladatok

A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek

felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers

megkülönböztetésének kérdései. Életformák találkozásai,

értelmezései: végvári élet, költő-lét.

Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek,

ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a

Balassi-strófa azonosítása.


Balassi Bálint lírája; költői tudatosság; az életmű néhány tematikus és formai jellemzője.

Egy katonaének (kompozíció, értékrend).

Legalább további két mű értelmezése (szerelmi tematika, pl. Júlia-vers/Célia-vers; istenes

tematika, zsoltárparafrázis vagy könyörgésvers, pl. Adj már csendességet).

Megformáltság, szerkezet (pl. aranymetszés, hárompillérű kompozíció).

A tanuló

megismeri az alkotó költői portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja nyomán);

tudatosítja az életmű megközelítési problémáit;

megkülönbözteti a dallamvers és szövegvers fogalmát;

tud ritmizálni ütemhangsúlyos formákat, felismeri a Balassi-strófát.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés,

rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.

Tematikai egység Színház- és drámatörténet – az angol színház a

16–17. században és Shakespeare Órakeret

6

Előzetes tudás A drámai műnem. A tragédia.

A tantárgyhoz



feladatok

A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése.

A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája.

Konfliktushelyzetek kezelésének módjai.

A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése

(Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és

dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet

befogadása.


Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása).

Shakespeare egy drámája (Hamlet/esetleg Romeo és Júlia vagy más, választott mű).

A tanuló

ismer néhány Shakespeare-témát, szállóigét;

képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk,

konfliktusaik értékelésére és memoriter: egy monológ/részlete;

megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését;

lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét);

alkalmassá válik egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban

megjelölt feladat kifejtésére.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank

verse.

Tematikai egység Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista

színház (17. század) Órakeret

5

Előzetes tudás Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum.

A tantárgyhoz



feladatok

Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős

megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya.

A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia,

szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének

felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és

változatainak megértése. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű

részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik

értékelése.


A klasszicizmus elvárásai. Tragédia és komédia.

A francia színház a 17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása).

Molière: Tartuffe (vagy más műve). A komikum megjelenési formái.

A tanuló

felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok);

a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését;

megérti a komikum műfajformáló minőségét és változatait (helyzet- és

jellemkomikum);

képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk,

konfliktusaik értékelésére és memoriter: egy részlet;



Kulcsfogalmak/

fogalmak

Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység,

mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum,

jellemtípus, bizalmas, rezonőr.

Tematikai egység Látásmód – Zrínyi Miklós Órakeret

3

Előzetes tudás Eposz, eposzi konvenciók (kellékek).

A tantárgyhoz



feladatok

A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális

gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A

hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek

elfogadása.

A barokk alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítása,

megnevezése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének

bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének

támogatása.


Magyar barokk irodalom.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek); a barokk eposz (szerkezet; koncepció;

embereszmény/a főhős mint Krisztus katonája; értékrend).

A tanuló

felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is,

összhangban az irodalommal;

megismeri világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggését;

tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok

különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus,

körmondat.

Tematikai egység Világirodalom – az európai irodalom a 18.

században Órakeret

5

Előzetes tudás Felvilágosodás, regény.

A tantárgyhoz



feladatok

Különböző világlátású művek megjelenített témáinak,

élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az

erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése.

A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A

szabadság eszményének különböző megközelítései. Az

eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat

kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása.

Szemelvények, művek értelmezése.


A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus,

szentimentalizmus (érzékenység), rokokó.

Művek, szemelvények az angol, francia és német irodalomból.

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló

megkülönbözteti az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat

kategóriáit;

megismeri a bölcseleti háttér és a stílusirányzat, műfaj, tematika néhány összefüggését

az európai irodalmakból vett egyes szemelvények alapján;

műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének/részletének

ismerete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és

fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény,

énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus

hangnem).

Tematikai egység Magyar irodalom a 18. században – portrék:

Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

Órakeret

12

Előzetes tudás Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének

néhány jellemzője.

A tantárgyhoz



feladatok

Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése

által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és

közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás,

parlagiasság.

Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló

törekvések megbecsülése.

A nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása.

Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák

felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének

jellegével.


A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt

(a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek

részlete).

A felvilágosodás korának irodalma.

Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy

epigrammája).

Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége: A

Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A

Magánossághoz) alapján.

Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél,

A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem)

értelmezése.

Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben.

A tanuló

ismeri Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi

életének néhány sajátosságát;

tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét;

tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével,

szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat,

műfajokat, verstípusokat és versformákat;

műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy

Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai

Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A

közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű.

Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről

szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére;

memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia,

szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés,

időszembesítő verstípus.

Tematikai egység Világirodalom – az európai irodalom a 19. század

első felében (romantika és realizmus) Órakeret

8

Előzetes tudás Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője.

A tantárgyhoz



feladatok

A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság

viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák,

eszmei és erkölcsi törekvések értékelése.

A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a

kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése.


A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és

formajegyek; ironikus látásmód, groteszk minőség).

Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, bűnügyi történet, drámai költemény, verses

regény).

Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával

egyidejű, realista szemléletű művekben.

Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból. A választott

szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló

felismeri az életművek egymásmellettiségét az 1830-as években (klasszika, romantika,

realizmus tendenciái) és a romantika korstílus jellegét, jelentőségét; a romantika és a

kritikus, realista szemlélet együtthatását;

műismerete: Shelley, Keats, Poe, V. Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin, illetve Balzac,

Stendhal, Gogol kiválasztott műveinek/műrészleteinek ismerete;

képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a

közös értelmezés után;

alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus

befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet,

történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény.

10. évfolyam

Irodalom

Tematikai egység Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk

bán Órakeret

7

Előzetes tudás Klasszicizmus és romantika. Tragédia. A tragikus hős összeomlása.

A tantárgyhoz



feladatok

Élet-válaszutak a különböző helyzetekben.

A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése.

A „nemzeti dráma” mint közös ismeret.

A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus

értékelése.

Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére

(problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás,

„megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése,

összevetése, értékelése.


Katona József: Bánk bán – sok szempontú műértelmezés. Pl.

magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések;

a szereplők körei, Bánk összeomlása; a címszereplő megítélésének változatai;

felépítés, szerkezeti megoldások (az V. felvonás szerepe).

A tanuló

ismeri a magyar színház történetének néhány sajátosságát (az állandó magyar színház

hiányát, törekvéseket a létrehozására);

képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problematika, drámai szerkezet és

nyelv, sajátos lezárás, „megoldás);

memoriter: részlet(ek) a műből;



Kulcsfogalmak/

fogalmak

Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés,

drámai nyelv, klasszicizmus és romantika.

Tematikai egység Magyar irodalom a 19. század első felében –

portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Órakeret

14

Előzetes tudás Romantika; néhány népdal.

A tantárgyhoz



feladatok

Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok,

kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális

gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített

egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A

reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmának,

szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és

Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése,

jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a

képzettársítási képesség fejlesztése.


Magyar irodalmi élet a 19. század első felében. A reformkori nemzeti romantika.

A népiesség programjai.

Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még

egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke).

Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és/vagy a Parainesis részlete).

Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és

drámában a Szózat; Előszó és még egy-két lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a

könyvtárban; Az emberek; A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével

(pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai

költemény).

A tanuló

ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében;

felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és

jelentőségét;

tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével,

szerepével a magyar irodalom történetében;

műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező

prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a

Csongor és Tünde; memoriterek;

Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a

műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör

kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés,

intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia,

romantikus irónia, drámai költemény.

Tematikai egység Életmű – Petőfi Sándor Órakeret

14

Előzetes tudás Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény.

A tantárgyhoz



feladatok

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző

témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak

megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia)

befogadása.

A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.

Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről

szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.


Petőfi Sándor életműve.

Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartás) és jellemző alkotások.

A népi szemléletmód hatása; romantika és népiesség.

Témák (pl. szerelem, táj, ars poetica), versciklusok; lírai műfajok és líratípusok (pl. dalok,

helyzetdalok, ódák, elégiák, rapszódiák; tájlíra, forradalmi látomásvers) és versformák

változatossága;

A puszta, télen; A XIX. század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és

még legalább három-négy lírai alkotás elemző feldolgozása.

Verses epika (pl. A helység kalapácsa mint eposzparódia; és/vagy Az apostol.

A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Petőfi helyét, szerepét a magyar irodalom

történetében; költészetének jellegét;

tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciájának

együtthatásával;

műelemzések során megismeri Petőfi jellemző témáit, műfajait, poétikai megoldásait,

versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit (pl. humor és irónia);

képes önálló műértelmezés megfogalmazására;

műismereti minimuma: Az Alföld; Nemzeti dal; János vitéz; A puszta, télen; A XIX.

század költői; Európa csendes, újra csendes…; Szeptember végén és még három-négy

mű és memoriterek;

képessé válik Petőfi életművének bemutatására (legalább 10-12 lírai és 1-2 verses

epikai alkotás alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére,

kritikus befogadására; egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek

tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra,

látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő.

Tematikai egység Látásmód – Jókai Mór Órakeret

7

Előzetes tudás Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség.

A tantárgyhoz



feladatok

A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-

közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek

konfliktusai. Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus

ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji

változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló

véleménykifejtésre.


Jókai alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében;

regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében.

Jókai Mór: Az arany ember (esetleg más regényének) elemző értelmezése sok szempontú

megközelítéssel, pl.: a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet,

jellemábrázolás, hangnemi és motivikus összetettség.

A tanuló

ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának

jellemzőit;

felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző

műfaji változatait;

műismereti minimuma: egy regénye (pl. Az arany ember, Egy magyar nábob, Fekete

gyémántok);

egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat

kifejtő megoldására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor,

anekdota.

Tematikai egység Életmű – Arany János Órakeret

12

Előzetes tudás

A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései.

Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola,

ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező

tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről;

kapcsolat Petőfivel.

A tantárgyhoz



feladatok

Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések

felvetése és értelmezése. Arany költői szerepének, költészete

jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző

lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány

verses epikai alkotása.

Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének

megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések

értelmezésére, kritikus befogadására.


Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző

alkotások. (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még két-három lírai alkotás.)

A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két

balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1-2 ballada).

A Toldi estéje elemző bemutatása.

A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Arany költői szerepét a magyar irodalom

történetében; költészetének jellegét;

műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai

megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását;

képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a

Toldi estéje néhány szempontú összevetésére;

műismereti minimuma: A walesi bárdok; Rege a csodaszarvasról; Toldi; Családi kör;

további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot; Epilogus és még két-három

lírai alkotás (memoriterek is);

képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 ballada

és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések

értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat

kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos és

időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és

értékszembesítés, létösszegzés).

Tematikai egység Színház- és drámatörténet – Madách Imre: Az

ember tragédiája Órakeret

5

Előzetes tudás Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji

kevertsége.

A tantárgyhoz



feladatok

Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása,

hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember

életében.

Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének

támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai,

bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás

egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte. Műértelmezés

többféle megközelítésből.


Madách Imre: Az ember tragédiája – sok szempontú műértelmezés.

A drámai költemény műfajának következménye a szerkezetre és hősökre.

Felépítés (cselekmény-szerkezet: keret- és történeti színek, személyiségközpontúan/lírai

szerkezet: tematikus, szétválássorozat).

Problematika, történelemszemlélet, bölcseleti háttér (szabadelvűség és pozitivizmus).

Az idő, tér, anyag szerepe az emberiség és különböző szellemi irányok történetében.

A tanuló

megismeri a drámai költemény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti

tartalmak), sajátos drámai hőseit; értelmezi a művet (lehetőleg többféle

megközelítésből);

műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és

memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok;



Kulcsfogalmak/

fogalmak

Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter,

ellenutópia, pozitivizmus.

Tematikai egység Világirodalom – az európai epika és líra a

romantika után (19. sz. második fele) Órakeret

4

Előzetes tudás Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges

ember, a hivatalnok).

A tantárgyhoz



feladatok

Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának,

folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista

stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi

alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek

felkutatására.


A realista és naturalista epika jellemzői (esztétikai elvek, tematika, látásmód, stílus- és

formajegyek) a 19. század közepétől; a prózaepika újításai a kis- és nagyepikában.

Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása (pl. a személyiség, a lírai

közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás).

A tanuló

felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értelmezi

a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit;

megismeri az impresszionista és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát;

képes egy választott/kijelölt epikai alkotás (házi olvasmány) elemző bemutatására a

közös értelmezés után; néhány lírai alkotás értelmezésére;

műismeret: néhány mű/részlet, pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Lev Tolsztoj,

Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből;

alkalmassá válik egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény,

polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta

költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív

líra, tárgyvers.

Tematikai egység Magyar irodalom a 19. század második felében –

portré: Mikszáth Kálmán

Órakeret

9

Előzetes tudás Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent

Péter esernyője).

A tantárgyhoz



feladatok

Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál,

család, férfi-nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és

bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő

művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes

emberi kérdések felvetését is jelentheti. Mikszáth alkotói

portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a

novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés

megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése.


A 19. század második felének irodalmi jellemzői – Vajda János.

Mikszáth alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok az életművében;

írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise.

A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése).

Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma) elemző értelmezése, sok szempontú

megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont,

közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás).

A tanuló

tisztában van a 19. sz. második fele magyar irodalmának sajátosságaival;

ismeri Mikszáth helyét a magyar prózairodalom (regény és novella) történetében,

alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére,

saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre;

műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi

olvasmány) és két novellája;



Kulcsfogalmak/

fogalmak

Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos

ciklus végén

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a

művelt köznyelv nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek,

témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli

megnyilatkozásra.

Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra.

Képes használni a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai

technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra,

hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudjon

élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a

tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket.

Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot

készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét

szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek

kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e

képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja

ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített

értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat.

Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra

ezek gyakori műfajaiban. Képes egyszerűbb értekezés (kisértekezés)

készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal

összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat.

Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit.

Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani,

jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak

tudatos alkalmazására.

Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő

szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai

eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő

álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására,

eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására.

Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a

világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről.

Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait.

Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek

bemutatására, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű,

lényegre törő ismertetésére, értelmezésére.

Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök

helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.

11–12. évfolyam

A magyar nyelvi képzés alapvető és elsődleges célja a felkészülés az érettségire. Ezért az

ismeretek elosztása, rendszerezése, arányainak meghatározása az érettségi vizsga

követelményeinek alapján történik. Minden ennek rendelődik alá. Alapvető feladat a

szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai,

retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és

megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és

stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában.

A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény

összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrolljára; a kommunikációs helyzetnek

megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi

tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség

továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok,

bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta

lehetőségekkel.

A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok

felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése.

A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás

növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji

jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök

használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek

felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a

tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak,

alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását

megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban.

A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő

szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő

anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék

készítésére.

A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a

magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a

társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az

érettségire és a továbbtanulásra.

Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása.

A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának,

megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és

regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia

szerepének megértése.

Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység

művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban;

nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző

nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem

dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az

érvelőképességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését

támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem,

megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság),

személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány

szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs

irodalomban, más művészeti ágakban.

Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi

szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a

magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E

témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például

antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a

televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében.

Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két

tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez

tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen,

rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték,

megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az

adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas

művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának,

vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak

bemutatása, kultuszalkotások megismerése).

11. évfolyam

Magyar nyelv

Tematikai egység A tanulók teljesítményének a mérése

Órakeret

2

Bementi és kimeneti mérés

Tematikai egység Kommunikáció Órakeret

8

Előzetes tudás Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.

A tantárgyhoz



feladatok

A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek

megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek

által megkívánt formák megsértésének dekódolása, a szándék

felismerése, megfelelő kezelése.

A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány

taktika elsajátítása.

A manipulációs szándékok felismerése.

Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, az ott elvárt

kommunikációs normák felismerése, gyakorlása.


Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás

megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is.

Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása.

A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes

felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése.

A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése.

A vizsgaszituáció (érettségi, munkahelyi megmérettetés) összetevőinek megértése, a célok,

elvárások azonosítása, normák felismerése, sikerességhez vezető stratégiák,

magatartásmódok, kommunikációs formák azonosítása, gyakorlása (verbális és nem verbális

egyaránt).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kommunikációs zavar. Manipuláció. Elvárás. Megfelelés.

Tematikai egység Retorika Órakeret

10

Előzetes tudás A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek

értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek.

Kulturált véleménynyilvánítás.

A tantárgyhoz



feladatok

A klasszikus retorika alapfogalmai.

A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a

megismertetése.

Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges

nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése.

Célzott felkészülés a szóbeli érettségire a retorikai eszközök

használatával, a fontosságuk tudatosításával. Célzott felkészülés az

írásbeli érettségire: érvelő fogalmazás.


A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása.

A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.

Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése.

A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. Felkészülés az érettségi feleletre. Felkészülés

állásinterjúra. A hatásos előadásmód eszközei.

A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben.

Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó,

törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás).

Szónoklat, bevezetés, elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás,

kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció,

dedukció.

Tematikai egység Általános nyelvészeti ismeretek Órakeret

10

Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan.

A tantárgyhoz



feladatok

A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános,

összefoglaló ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról.

Elméleti felkészülés az érettségire.


A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A kommunikáció univerzális

jellege. Jelek, jeltípusok. Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek,

jelnyelvek. Felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti rendezése).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló).

Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv, jeltípusok.

Tematikai egység Pragmatikai ismeretek Órakeret

6

Előzetes tudás Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.

A tantárgyhoz



feladatok

A sikeres nyelvhasználat: a nyelv működésének, a

nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban,

különböző cél elérésére. Annak megtapasztalása, hogy az emberek

hogyan képesek a nyelvi szöveg által közvetített jelentésen túl is

hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek

megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtani. A kulturált

nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb

udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak

megfigyelése.

Célzott felkészülés a szóbeli érettségire, a vizsga kommunikációs és

nyelvhasználati sikerességi feltételei: a kulturált nyelvi viselkedés.


A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok

szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos

használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása.

A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe.

Az udvariassági formák használata.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás.

Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv

(mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).

12. évfolyam

Magyar nyelv

Tematikai egység Szövegalkotás Órakeret

11,5

Előzetes tudás

A kommunikációs céloknak megfelelő szövegalkotás.

Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi

jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak,

címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök alkalmazása.

A tantárgyhoz



feladatok

Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és

elektronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése.

A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert

szövegtípusokban a közlés céljának, a helyzetnek megfelelő

stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok. Felkészülés

az írásbeli érettségire: az esszéírásra.


Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a

tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában,

multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris

lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének

figyelembevételével.

Az érvelő esszé szerkezete.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé.

Tematikai egység Nyelv és társadalom Órakeret

2

Előzetes tudás A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek,

nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.

A tantárgyhoz



feladatok

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete.

A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és

véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről

(nyelvvédelem és nyelvművelés).

Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet

nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint

nyelvjárási szövegek jellemzőinek megfigyelése.

Elméleti felkészülés az érettségire (az ismeretek tételek szerinti

rendezése).


Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata.

A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma.

A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk.

A köznyelv jellemzői, használati területe.

A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző használati köre,

szókincse.

A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, funkciójuk.

A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, területi megjelenésük, a

regionális köznyelv jellemzői.

A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra..

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Nyelvjárás, regionális

köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv.

Szleng, argó.

Tematikai egység Nyelvtörténet Órakeret

2

Előzetes tudás A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány

alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása,

nyelvjárások.

A tantárgyhoz



feladatok

A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése.

Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről

a világ nyelvei között. Elméleti felkészülés az érettségire (az

ismeretek tételek szerinti rendezése).


Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának

bizonyítékai, története, kutatói.

A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek.

A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi

apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-

nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ)

megismerése, használata.

A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái.

A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és

szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság.

Nyelvemlék. Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó.

Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.

11. évfolyam

Irodalom

Tematikai egység Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Órakeret

8

Előzetes tudás A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég

magyar irodalma.

A tantárgyhoz



feladatok

Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség

irányainak összevetése, konfliktusai. Annak felismerése, hogy a

magyar kultúra sokszínű törekvések együttese.

Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben;

a korban megismertetett stílusirányzatok néhány jellemzőjének

azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne

tájékozódni.


A Nyugat mint folyóirat és mozgalom; szerkesztők, kritikusok, nemzedékek; célkitűzések.

Juhász Gyula költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, nosztalgia, emlékezés,

legalább egy műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; életképszerűség, leíró jelleg, pl. Tápai

lagzi).

Tóth Árpád lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság,

impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú,

Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!).

Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése,

hivatkozása.

A tanuló

felismeri a Nyugat jelentőségét a magyar kultúrtörténetben; alkalmazza a

nemzedékkorszakolást későbbi tanulmányai során;

tudja a korban megismert stílusirányzatok néhány jellemzőjét;

műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád egy-két műve.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.

Tematikai egység Életmű – Ady Endre Órakeret

14

Előzetes tudás A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn.

A tantárgyhoz



feladatok

Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez

kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A

hazaszeretet és haladás kérdései.

Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői

szerepe, költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady

jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai

megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség

fejlesztése.

Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a

művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is.


Ady Endre életműve. Kötet- és cikluskompozíció; költői szerepvállalás, az innováció

szándéka. Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód; a versritmus megújítása.

Meghatározó korszakok (pl. költői indulás, világháború), kötetek (pl. Új versek, A halottak

élén), témák, motívumok (pl. magyarság, istenes, létharc, látomásszerű tájvers, ars poetica;

élet-halál, hajó, ugar ) alapján.

jellemző alkotásainak értelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-

út az éjszakában és még 4-5 mű (memoriterek is), pl. Párisban járt az Ősz; A magyar ugaron;

Harc a Nagyúrral; Hunn, új legenda; Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltévedt lovas; Emlékezés

egy nyár-éjszakára stb., esetleg egy-egy részlet publicisztikájából is).

Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az

evokáció, az intertextualitás néhány példája.

A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Ady helyét, költői szerepét a magyar

irodalom történetében; költészetének jellegét;

tisztában van a 20. sz. eleji magyar irodalom sajátosságaival és a megújítás

szándékával;

műelemzések során megismeri Ady jellemző köteteit, szerkesztési módszereit, lírai

témáit, motívumait, poétikai megoldásait;

képes önálló versértelmezések megfogalmazására;

műismereti minimuma: A Sion-hegy alatt; Góg és Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út az

éjszakában és még 4-5 mű;

képessé válik az Ady-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 10 lírai alkotás

alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus

befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek

tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers,

kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés.

Tematikai egység Portré – Móricz Zsigmond Órakeret

10

Előzetes tudás Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy

Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska.

A tantárgyhoz



feladatok

Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja

jellemzőinek megismerése; felkészítés önálló novellaelemzések

megfogalmazására, megvitatására.


Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista

ábrázolásmódja.

Tárgykörök, témák (pl. paraszti, dzsentri; szegénység) és műfaji változatok (novella,

elbeszélés, történeti példázat, idill-típusú regény stb.).

Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok).

Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző

értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás,

elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl.

vívódó hősök, dzsentriábrázolás).

A tanuló

ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében; alkotásmódjának jellemzőit;

képes néhány alkotásának sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére

és adott szempontú, önálló műértelmezésre (novellaelemzések megfogalmazására);

műismereti minimuma: Móricz egy regénye (házi olvasmány) és egy novellája;



Kulcsfogalmak/

fogalmak

Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma.

Tematikai egység Avantgárd irányzatok a világirodalomban –

a magyar avantgárd

Órakeret

6

Előzetes tudás Stílusirányzatok a századfordulón.

A tantárgyhoz



feladatok

Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd

irodalomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, esztétikai

elveinek, poétikai megoldásainak feltárása.


Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus: néhány alkotó, néhány irodalmi alkotás (pl.

Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből).

A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két

művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...).

A tanuló

megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok

szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait;

a magyar avantgárd sajátos helyzetét, Kassák szerepét.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus,

szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers.

Tematikai egység Életmű – Kosztolányi Dezső Órakeret

14

Előzetes tudás Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.

A tantárgyhoz



feladatok

A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból

fakadó szolidaritás.

Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira

összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős

darab értelmezése.


Kosztolányi Dezső életműve.

Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák; világkép, művészetfelfogás (homo

aestheticus); stílusirányzatok (pl. impresszionizmus, expresszionizmus); viszonya az

anyanyelvhez.

Jellemző lírai tematika; hangnemek, műfajok, versciklusok (pl. A szegény kisgyermek

panaszai); Számadás-kötet; kis- és nagyszerkezetek; ars poeticák; legalább 4 lírai alkotás,

köztük: Hajnali részegség, Halotti beszéd.

Novellák (pl. A kulcs, Fürdés stb.) és novellaciklusok (Esti Kornél-novellák).

Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes Anna, Pacsirta) elemző értelmezése, sok szempontú

megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont,

közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika.

A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Kosztolányi helyét, szerepét a magyar

irodalom történetében; írásművészetének jellegét;

tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével;

műelemzések során megismeri Kosztolányi jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait;

kis- és nagyepikájának néhány jelentős darabját;

műismereti minimuma: Kosztolányi egy regénye és két novellája; lírai alkotásai,

Hajnali részegség, Halotti beszéd és még egy-két műve (memoriter is);

képessé válik a Kosztolányi-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 4 lírai

alkotás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések

értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat

kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan.

Tematikai egység Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Órakeret

6

Előzetes tudás Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; paródia.

A tantárgyhoz



feladatok

A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember

önértelmezésében. Az alkotói életútra összpontosító bemutatás:

Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk

jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések,

összehasonlító elemzések.


Karinthy kisepikájának jellemzői választott novella (pl. A cirkusz; Találkozás egy

fiatalemberrel; Barabbás) és a Tanár úr kérem karcolatgyűjtemény darabjai alapján.

Humorfelfogása (humoreszkjei).

Irodalmi karikatúrák (néhány, már megismert szerző/mű és paródiája) az Így írtok ti

szemelvényei alapján.

Krúdy Gyula írói világa, egyéni hangja legalább egy Szindbád-novella alapján (pl. Negyedik

út, Ötödik út); anekdotikusság, az idő és az emlékezés formaalkotó szerepe.

A Krúdy-művek atmoszférájának, témáinak, alakjainak, motívumainak megidézése.

A tanuló

kijelöli Karinthy és Krúdy helyét a korszakban (újságírás; Nyugat, illetve csoporthoz

nem tartozás); ismeri alkotás- és látásmódjuk jellemzőit;

képes néhány alkotás értelmezésére, műelemzések kritikus befogadására, saját

álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műmegközelítésre (pl.

novellaelemzések megfogalmazására);

képessé válik összehasonlító elemzésekre (párnovellák, pl. A jó tanuló felel/A rossz

tanuló felel; ellentétesek, pl. Magyar dolgozat/Röhög az egész osztály); mű és

paródiája összevetésére; novellaciklus és film összehasonlító elemzésére;

műismeret: Karinthy (választható valamely műve); Krúdy egy novellája.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia.

Tematikai egység Életmű – Babits Mihály Órakeret

14

Előzetes tudás A Nyugat mint folyóirat és mozgalom.

A tantárgyhoz



feladatok

A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és

prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. Babits főbb alkotói

korszakainak, helyének, szerepének megismertetése,

műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai

megoldások feltárása.


Babits Mihály életműve. Pályaszakaszok, kötetek, költői magatartásformák (pl. pályakezdés;

világháborúk ideje; kései költészet); életérzések, világkép, értékrend, művészetfelfogás (homo

moralis); a bölcseleti, filozófiai érdeklődés hatásai. Magyarság és európaiság.

Szerepe a Nyugat mozgalmában; irodalmi kapcsolatai.

Stílusirányzati sokszínűsége (pl. impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás,

antikizálás; hagyomány és modernség egysége.

Jellemző lírai tematika, költői magatartás (békevers, pl. Húsvét előtt; a prófétaszerep

elutasítása vagy vállalása, pl. Mint különös hírmondó); versszerkezetek, hangnemek, formák,

motívumok gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz és tavasz között); ars poeticus alkotások (pl. A

lírikus epilógja; Cigány a siralomházban; Csak posta voltál).

A Jónás könyve mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása.

Nyelvhasználati és hangnemi összetettség.

A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Babits helyét, szerepét a magyar irodalom és

a Nyugat történetében; írásművészetének jellegét;

tisztában van a Nyugat első nemzedéke tevékenységével, jelentőségével;

műelemzések során megismeri Babits jellemző lírai témáit, poétikai megoldásait és a

Jónás könyvét;

képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmazására;

műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve

(memoriter is) és a Jónás könyve;

képessé válik a Babits-életmű jellemzőinek bemutatására (legalább négy lírai alkotás);

a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-

egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Prófétaság, küldetéstudat, rájátszás.

12. évfolyam

Irodalom

Tematikai egység Életmű – József Attila Órakeret

18

Előzetes tudás József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama.

A tantárgyhoz



feladatok

Annak felismerése, hogy a társadalmi-szociális elkötelezettség és az

egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű

főbb alkotói korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó

megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom

történetében; írásművészetének jellege.

Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők,

poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések

megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására.


József Attila életműve. Pályaszakaszok, életérzések, költői magatartásformák (pl. Tiszta

szívvel; Tudod, hogy nincs bocsánat); világkép, költészetfelfogás (pl. Ars poetica; Thomas

Mann üdvözlése).

Jellemző lírai tematika (pl. Külvárosi éj; Óda; Nem emel föl); gondolati költészet 1932–1934

között (pl. Téli éjszaka; Reménytelenül; A város peremén); kései költészet (közéleti, pl.

Levegőt; A Dunánál; Hazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; tragikus önsors versek, pl. Karóval

jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). Versszerkezetek, verstípusok, hangnemek, formák, témák,

motívumok (pl. gyermek, éjszaka, külváros, bűntudat) gazdagsága.

Komplex költői képek (síkváltások).

A tanuló

ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; József Attila helyét, szerepét a magyar

irodalom történetében; írásművészetének jellegét;

műelemzések során megismeri József Attila jellemző lírai témáit, motívumait, poétikai

megoldásait;

képes önálló versértelmezések megfogalmazására;

műismereti minimuma: Külvárosi éj; Óda; Tudod, hogy nincs bocsánat és még 4-5

műve (memoriter is);

képessé válik az életmű jellemzőinek bemutatására (legalább 12 lírai alkotás alapján);

a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-

egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés,

önmegszólítás.

Tematikai egység Portré – Radnóti Miklós Órakeret

14

Előzetes tudás Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is).

Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának

története.

A tantárgyhoz



feladatok

Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú

megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének

bemutatása.


Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill

és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái

(jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi

költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez).

Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai

(avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.).

Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A

Tajtékos ég és a Bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák).

A tanuló

tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar

irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával;

felismeri jellemző műfajait, versformáit;

műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve;

Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló

véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére;

memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica.

Tematikai egység Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky

János, Weöres Sándor, Ottlik Géza

Órakeret

12

Előzetes tudás A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már

megismert életműve vagy portréja.

A tantárgyhoz



feladatok

A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az

egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes

alkotás összevetése. Az önálló olvasóvá válás támogatása,

felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek

önálló feldolgozására és megosztására.


Szabó Lőrinc költészetének jellege, pl. a Lóci-versek, Az Egy álmai; a Semmiért egészen és

versciklusainak (pl. a Tücsökzene) néhány darabja alapján.

Weöres Sándor költészetének tematikus és formai változatossága (pl. a Rongyszőnyeg;

Magyar etüdök alapján); gondolati költészete; szerepversei, stílusutánzatai (pl. a Psyché

szemelvényei).

Pilinszky János világlátásának tükröződése költészetében; alkotásmódjának, poétikai

megoldásainak, motívumainak sajátosságai (a Harmadnapon és még egy műve alapján, pl.

Négysoros, Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.).

Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A

gyertyák csonkig égnek; Napló); esszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd)

alapján; az emigráns léthelyzet hatása.

Ottlik Géza: Iskola a határon – sok szempontú regényértelmezés.

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló

tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével,


műismereti minimum: Szabó Lőrinc egy-két műve, Weöres Sándor egy-két műve;

Pilinszky János Harmadnapon és még egy műve;

választhat: Márai Sándor egy-két alkotása; Ottlik Géza egyik műve;

a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek

az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Szerepvers, stílusutánzás, négysoros.

Tematikai egység Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény

István, Nagy László Órakeret

9

Előzetes tudás Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló

feldolgozására.

A tantárgyhoz Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és



feladatok

műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására,

értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.

Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-

társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában

szólalhat meg.

Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a

magyar irodalomban.


Illyés Gyula lírájának sajátosságai az Egy mondat a zsarnokságról és más műve alapján (pl.

Bartók, Koszorú); az irodalmi szociográfia műfaja, l. Puszták népe (vagy részletek).

Németh László egy regénye (pl. Iszony) vagy egy drámája (pl. II. József; A két Bolyai).

Nagy László költői világa, alkotásmódja (pl. népiesség, hosszúénekek, montázstechnika,

képrendszer, portrévers, képvers) egy-két műve alapján (pl. Himnusz minden időben; Ki viszi

át a szerelmet; József Attila!; Menyegző).

Örkény István groteszk látásmódja néhány egyperces novella és/vagy a Tóték alapján. A

választott szerzőkhöz, művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló

tisztában van az adott 20. századi szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével,


műismereti minimuma: Illyés Gyula egy műve;

továbbá választhat: Németh László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy

László egy-két műve; esszérészlet Illyés Gyula, Németh László műveiből;


az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, portrévers, képvers, groteszk

látásmód, egyperces novella.

Tematikai egység Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból

(választható szerzők, művek) Órakeret

6

Előzetes tudás A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái.

A tantárgyhoz



feladatok

Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és

műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására,

értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására.

Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a

körülöttünk levő világ megértését.

Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás

támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások

értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése.

A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Az elektronikus

tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei.


Szemelvények a kortárs szépprózai alkotásokból, lírai művekből, esszéirodalomból.

A kortárs dráma és színház világa (egy választott mű elemzése).

Irodalmi díjak és díjazottak (a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regénye).

Kortárs irodalmi élet. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló

tisztában van a kortárs irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az

alkotók helyével, szerepével;

megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajátosságát, a posztmodern, digitális

irodalom, hangoskönyv fogalmát;

választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján;

értelmez egy kortárs drámai alkotást (lehetőleg megtekinti színházban/felvételről);


az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.

legalább egy szerző 2-3 lírai vagy 1-2 epikai művének értelmezése) 1980-tól

napjainkig).

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv,

digitális közlés.

Tematikai egység Az irodalom határterületei – a régió kulturális

hagyományai Órakeret

3

Előzetes tudás Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató

irodalom, slágerszöveg.

A tantárgyhoz



feladatok

Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az

irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több

szempontot érintő megbeszélés az ízlésről, annak kontextusairól,

alakulásáról. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése.

Más kultúrák megismerésének igénye.

A régió hagyományainak, művészeti életének, emlékeinek

megismerése.


A szórakoztató irodalom típusai, hatáskeltő eszközei és sajátos műfajainak jellemzői (pl.

fantasy-irodalom, detektívregény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). Az irodalom filmen; filmes

feldolgozások. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek. A régió kulturális hagyományai.

A tanuló

tisztában van az irodalmiság változó fogalmával;

megérti az ízlés kontextuális függőségét;

alakul igénye és képessége az ízlés önálló fejlesztésére;

fejlődik médiatudatossága, esztétikai és művészeti tudatossága;

választhat műelemzést/műajánlást egyéni olvasmány-élményei/filmélményei alapján;

a tárgykör kapcsán alkalmassá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek,

elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére.

Kulcsfogalmak/

fogalmak

Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi

ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. Régió, regionalitás,

hagyomány, folklór.

A fejlesztés várt

eredményei a két

évfolyamos

A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a

megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a

művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok

ciklus végén nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő

nyelvváltozatokat.

Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális,

digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes

önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és

informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg

összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával.

Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl.

informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is.

Képes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és

önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és

értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel.

Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró

nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek

alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-

tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú)

szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle

szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire,

témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel.

A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl.

önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra.

Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére,

értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem

irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e

képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban.

Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció,

magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az

olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben,

maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat.

Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a

grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási

jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását.

Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi

állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos

összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról,

történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés

kapcsolatának tudatosítása.

Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek

megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat.

Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben

megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat,

magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére.

Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával

történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz

elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját

véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok

azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő

vélemények megértésére, újrafogalmazására.

Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző

műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban.

Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására

írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról.

Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok

sajátosságait.

Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi

tartalmának tárgyszerű ismertetésére.

Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom

korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból.

Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az

evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző

korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú

értelmezésére, összevetésére.

Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra.

magyar nyelv És irodalom · magyar nyelv És irodalom 9−12. évfolyam (esti tagozat) a...

Documents