P

E

D

A

G

Ó

G

I

A

I

P Balázs Győző Református Gimnázium,

Egységes Művészeti Szakgimnázium és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű

Művészeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola

R

O

G

R

A

M

2

TARTALOMJEGYZÉK

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J Ó V Á H A G Y Á S A 4.

I. A Z I N T É Z M É N Y 7.

1. AZ INTÉZMÉNY, ÉS TÖBBCÉLÚ KÖZOKTATÁSI CÉLRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA 7.

2. SZERVEZET E 8.

II. A Z I N T É Z M É N Y N E V E L É S I P R O G R A M J A 11.

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI 11.

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI CÉLJAI 16.

3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI 19.

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI - ELJÁRÁSAI 24.

5. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 25.

6. EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 43.

7. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 51.

8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK

FELADATAI 55.

8.1. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 56.

8.2. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK 59.

8.3. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 61.

8.4. KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA 63.

8.5. FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZAKMAI PROGRAMJA 66.

8.6. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 68.

8.7. AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT MEGSZERVEZÉSÉNEK RENDJE 70.

9. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 71.

9.1. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 71.

9.2. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 75.

10. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 91.

11. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK ÉS

EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 94.

12. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI 97.

13. A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI, A TANULÓJOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK

INTÉZMÉNYI RENDJE 100.

13.1. A TANULÓJOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK INTÉZMÉNYI RENDJE 100.

13.2. A TANULÓJOGVISZONY MEGSZŰNÉSE 102.

14. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEINEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 102.

III. A Z I S K O L A H E L Y I T A N T E R V E 110.

1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS

AZOK ÓRASZÁMAI 110.

1.1. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 110.

1.2. A HELYI TANTERV SZERKEZETE 113.

1.3. AZ ALKALMAZOTT KERETTANTERVEK 116.

1.4. A HELYI TANTERV TANTÁRGYSZERKEZETEI ÉS ÓRATERVEI 118.

2. HELY I T ANT ERV FE J L ES ZT ÉS I TER ÜLET E I 123.

2.1. CÉLOK ÉS FELADAT OK 1 -4 . ÉVFOLYAM 124.

2.2. CÉLOK ÉS FELADAT OK 5 -8 . ÉVFOLYAM 127.

2.3. CÉLOK ÉS FELADAT OK A 9- 1 2 . ÉVFOLYAMOKON 132.

3. K I EMELT EN FE JL ESZT EN DŐ KULCSKOMPET ENCI ÁK 134.

4. A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLAI OKTATÁS HELYI TANTERVE 138.

5. EMELT SZINTŰ KÉPZÉSI PROGRAMJAINK 144.

6. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK HELYI TANTERVE 145.

7. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 153.

8. A TANKÖNYV INGYENES IGÉNYBEVÉTELÉNEK BIZTOSÍTÁSA 154.

9. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI 155.

10. A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE 156.

11. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ

TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE 157.

12. AZ ISKOLA ÁLTAL ALKALMAZOTT OTTHONI ÉS ISKOLAI FELKÉSZÜLÉS, BESZÁMOLTATÁS, ELLENŐRZÉS FORMÁI ÉS

KORLÁTAI 164.

13. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 165.

14. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FELADATAINAK VÉGREHAJTÁSÁT SZOLGÁLÓ PROGRAM 167.

15. A LEMORZSOLÓDÁSSAL VESZÉLYEZTETETT TANULÓKAT ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK 171.

16. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 174.

17. A KÖZÉP- ÉS EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 178.

3

IV. A M Ű V É S Z E T I S Z A K K É P Z É S S Z A K M A I P R O G R A M J A 180.

1. SZAKMAI PROGRAMUNK ALAPELVEI 180.

2. SZAKMAI PROGRAMUNK CÉLJAI, FELADATAI 180.

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 181.

4. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 181.

5. EGÉSZSÉGNEVELÉSI FELADATOK SPECIÁLISAN A SZAKMAI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓAN 183.

6. FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZAKMAI PROGRAMJA 185.

7. KÖRNYEZETI NEVELÉS SPECIÁLISAN A SZAKMAI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓAN 186.

8. SZAKTÁRGYI ÓRARENDSZER 187.

9. SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS 188.

10. MŰVÉSZETI SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS SZAKMAI PROGRAMJA 5-8. évfolyamokon 189.

10.1. KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET 189.

10.2. AZ EGYSÉGES ISKOLAI TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI 215.

V. A L A P F O K Ú M Ű V É S Z E T O K T A T Á S I I S K O L A I N T É Z M É N Y E G Y S É G

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M J A 238.

1. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI ISKOLA CÉLRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA 239.

1.1. AZ INTÉZMÉNYI CÉLRENDSZER 239.

1.2. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI ISKOLA INTÉZMÉNY EGYSÉG ÉVFOLYAMAI 240.

I. NEVELÉSI PROGRAM 241.

1. PEDAGÓGIAI MUNKÁNK ALAPELVEI 241.

2. CÉLOK ÉS FELADATOK 242.

3. ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK 243.

4. MŰVÉSZETI SZAKMAI PROGRAMUNK ALAPELVEI 243.

4.1. SZAKMAI PROGRAMUNK CÉL- ÉS FELADATRENDSZER 244.

5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 244.

6. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 245.

7. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 246.

8. EGÉSZSÉGNEVELÉSI FELADATOK SZAKMAI PROGRAMJA 248.

9. FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZAKMAI PROGRAMJA 250.

10. KÖRNYEZETI NEVELÉS SZAKMAI PROGRAMJA 251.

11. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 253.

12. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 253.

13. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 254.

14. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 254.

15. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 265.

16. JEGYZÉK A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ESZKÖZÖKRŐL ÉS FELSZERELÉSEKRŐL, MŰVÉSZETI KÉPZÉSRE VONATKOZÓ

FELSZERELÉSJEGYZÉKE 266.

II. OKTATÁSI PROGRAM 274.

1. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA ÉS A VÁLASZTHATÓ MŰHELYGYAKORLATOK 274.

2. AZ ISKOLA OKTATÁSI PROGRAMJÁNAK EGYÉB SZAKMAI- PEDAGÓGIAI JELLEMZŐI 278.

3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 278.

4. AZ ISKOLÁBA ÉS A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 278.

5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, A TANULÓ

MAGATARTÁSA, SZORGALMA, ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI 279.

6. ESZKÖZÖK 282.

7. AZ EGYES MŰVÉSZETI ÁGAK MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖREI, KÖVETELMÉNYEI 282.

8. A ZÁRÓVIZSGÁZTATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 288.

I N T É Z M É N Y H E L Y I T A N T E R V E 1 0 % - K A L K I E G É S Z Í T V E A Z I S K O L A

H E L Y I S A J Á T O S S Á G A S Z E R I N T 290.

T A R T A L O M J E G Y Z É K S Z E R I N T É V F O L Y A M O K R A , T A N T Á R G Y A K R A É S

T E M A T I K U S E G Y S É G E K R E B O N T O T T A N A 2 9 1 . O L D A L T Ó L A 8 3 4 .

O L D A L I G

291

834

4

5

Jogszabályi háttér:

Alaptörvény 15. cikk

2011. évi CXC. Nemzeti köznevelési törvény

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelés- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.9.) Kormányrendelet

36/2012. (XI. 14.) EMMI rendele a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

217/2012. (VIII.9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai

követelménymoduljairól

A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

A Kormány 1590/2012. (XII. 17.) Korm. határozata a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2012–2013. évekre

vonatkozó cselekvési tervéről

az 1993. évi LXXXI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról

az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

az 1990. évi IV. törvény az egyházakról

az 1995. évi I. törvény Magyar Református Egyház törvénye a közoktatásról

45/1999. (XII. 13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről

Országos Képzési Jegyzékről szóló 27/2001. (VII. 27.) OM rendelettel módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM

rendelet

Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet

az Országos Képzési Jegyzékről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet

az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelete,

a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 9/2008. (VI. 28.) OM rendelet,

16/2004. (V.18.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről

26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola - egészségügyi ellátásáról

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről.

44/2012. (XI. 30.) EMMI rendelete a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

végrehajtásáról

27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának

bevezetéséről és kiadásáról

23/2006. (V.24.) OM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményének értelmezése az, azt

módosító 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet.

20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről

a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 9/2008. (VI. 28.) OM rendelet

az oktatási és kulturális miniszter ágazatába tartozó szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 20/2008.

(VII.29.) OKM rendelet

a komplex rendszerű szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII.28.) Kormányrendelet

6

Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI

rendelet

A

Művészetért Programház Alapítvány

az általa 2008. évben alapított és a

Miskolc Felsővárosi Református Egyház

által 2011. évtől fenntartani kívánt többcélú közoktatási intézményt

Balázs Győző Református Gimnázium,

Egységes Művészeti Szakgimnázium és Magyar - Angol Két Tanítási

Nyelvű Művészeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola Idegen nyelvű elnevezése:

Balázs Győző Reformed Grammar School,

Integrated Secondary Grammar School of Arts and Hungarian - English

Bilingual Primary School of Arts, Educational Institute of Elementary Arts

Rövid neve:

Balázs Győző Református Gimnázium néven t a r t j a f en t , azon a l ko tmányos a l ape lvve l egyezően , mi szer in t az

i n tézmény lé tes í t é s szabadsága szorosan kapcso lód ik az i n tézményvá l asz tás j ogához,

ezen ke resz tü l a gondo la t - , a l e lk i i smere t - és va l l ásszabadsághoz . A szü lő a

gye rmekének adandó neve lés megvá l asz tás i j ogá t akkor tud ja t ény l egesen gyakoro ln i ,

ha az á l l am á l t a l f enn tar to t t in tézmények me l l e t t működnek nem á l l ami , egyház i

f enn tar tású i n tézmények .

I n tézmény tör téne t i szempontbó l a M i sko l c , Győr i kapu 23 . sz . a la t t 2005 . szeptember

1- tő l 2008 . jún ius 30 - i g működő többcé lú közös i gazgatású közok ta tás i in tézmén y

i sko l ahaszná ló i mega lap í to t t ák a S . P . I .C . Művésze t i L í ceumot , me l y in tézmény

működésének kezde te : 2008 . szeptember 1 . A lap í tó i é s Fenn ta r tó i szándékka l a

Művésze té r t Programház A l ap í t vány kura tó r iuma a MÜPAH -02./2008. (05 .27 . ) számú

ha tá roza tában , majd a módos í t ásokka l egységes sze rkeze tbe fog l a l t an működte te t t e

az i n tézmény t 2011 .augusztus31 - ig . A 2011. márc ius 31 -én lé t r e jö t t f enn ta r tó i j og

á tadás/á tvé te l i megá l l apodássa l c é lunk a Misko l c Fe l sőváros i Re formátus Egyház

f enn tar tásában a re fo rmátus egyház tör téne lmi hagyománya inak sze l l emében -

eu rópa i k l assz ikus műve l t ség és a m indenko r i ku l tú ra va lód i é r t éke i r án t ny i to t t , –

ke resz tény d i ák j a ink i den t i t ásának megerős í t é se , a re fo rmátus h i t é l e t é s é r t ék rend

bemuta tása d i ák j a ink számára . A Művésze té r t Prog r amház A l ap í t vány t A l ap í tó azza l a

szándékkal hoz ta l é t r e az In tézmény t , hogy az e l sődl eges f e l ada ta művésze t i

p rog ramú és szakképzés i rendsze rű , magyar – angol ké t t an í t ás i nye lvű , több cé lú

közok ta tás i i n tézmény működtesse , fenn tar tása , me l y in tézmény ok ta tás i é s ku l tu rá l i s

t e vékenységek e l l á t ásá t vá l l a l j a , n yereség és vagyonszerzés i cé l né lkü l . A Művésze té r t

P rog ramház A l ap í tvány megá l l apodás i ok i r a tba fog l a l t an a többcé lú közok ta tás i

i n tézmény f enn ta r tó i j ogá t á tad ta a fenn ta r tó i jogszerző Mi sko l c Fe l sőv áros i

Re fo rmátus Egyházközségnek .

7

I. A Z I N T É Z M É N Y 1. AZ INTÉZMÉNY , ÉS TÖBBCÉLÚ KÖZOKTATÁSI CÉLRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA

1.1. Az intézményi célrendszer

Az intézményünkben a nevelés és az oktatás − figyelemmel az állami iskolák követelményeire, továbbá a

magyar református iskolák autonóm életéből és hagyományaiból következő művelődési anyagra − Istennek a

teljes Szentírásban adott kijelentése, valamint a Második Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban

megfogalmazott hitelvek és a magyar kálvinizmus szellemében folyik.

A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és

gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református közoktatási intézmény,

amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fogadja el. A Magyarországi Református Egyház által fenntartott és

működtetett református közoktatási intézmény célja és feladata, hogy tanulóit művelt, jellemes keresztyén

emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőivé, a magyar haza és nemzet, hűséges és áldozatkész, alkotó

polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni,

gyarapítani, közvetíteni és továbbadni. A református tanulóit egyházunk hitvalló tagjaivá, a nem református

tanulóit − vallásuk szabad gyakorlásának biztosítása mellett – saját felekezetük és a református egyház

értékeinek megbecsülésére nevelje. Mindezek megvalósítása egyházunk iskoláinak évszázadok során kialakult

hitbeli örökségére és pedagógiai kultúrájára épül, és azt fejleszti tovább. Az intézmény az iskolai nevelésen

túl hivatott a magyar- és egyetemes-kultúrtörténet mellet a kortársművészet irányzatainak népszerűsítéseiben,

az iskola művészeti képzéseinek módszertani ismertetésére, mely szolgálata folyamatosságával gazdagítja a

régió kulturális életét. A Művészetért Programház Alapítvány által alapított intézmény célja a művészeti oktatás

módszertani és didaktikai innovációjának erősítése, illetve kiemelt nyelvoktatás az alap- és középfokú

közoktatásban. Intézményünk választási lehetőséget kíván nyújtani a családoknak azzal a céllal, hogy iskolánk,

a gyermekeink számára a tehetség kibontakozásának színterévé váljon, és harmonikus fejlesztésükkel, az

önmegvalósítási szándék érvényesülésével együtt alakuljon ki a minél szélesebb műveltség, a kreatív és

komplex személyiségű egyéniség. Ezt a célt kívánjuk erősíteni diákjaink személyiségének fejlesztésével, a

református hitélet és értékrend bemutatása mellett a keresztényi emberi értékek fundamentumának

megteremtésével. A szakképzéseink szakmai programjában kiemelt nevelési feladatnak tekintjük, hogy

iskolánkat olyan szakemberekké vált diákok hagyják el tanulmányaikat befejezve, akik jelen korunk igényeihez,

kihívásaihoz gyorsan tudnak alkalmazkodni, kreatív, problémamegoldó személyiségük és a szakmai

kompetenciáikkal a munkaerőpiac keresett munkavállalóivá váljanak.

1.2. Az intézmény agglomerációs környezete

Borsod – Abaúj – Zemplén megye Magyarországi ország egyik legnagyobb népsűrűségű területe. A Miskolc

Felsővárosi Református Egyház a Borsod – Gömöri Egyházmegye a Tiszáninneni Református Egyházkerület a

szűkebb otthona az intézménynek. A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus egy egyetemes

keresztény anyaszentegyházának része, tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar

reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot. Ezen alapelvvel egyezően az intézmény működési területe

országos, azzal, hogy az egyháztagsági jogait kötelességeit mindenki az állandó lakhelye szerint szervezett,

önálló működésű, autonóm egyházi szervezetében gyakorolja. A város ugyan régióközponti szerepkörének

megfelelő közoktatási intézményrendszert működtet, azonban ennek az élénk szellemi és kulturális életnek

meghatározói az egyházi iskolák. A rendszerváltást követő években úgy tűnt, hogy a gazdaságilag lemaradó,

leszakadó nagyvárosi szerepkörből nem tud kilépni a város, ugyanakkor a régió tradicionális kulturális élete

intenzív igényeket támasztott intézményeivel szemben. A rendszerváltást követő éveket túlélő közművelődési

8

intézmények, kitartó munkával országhatárokon túlnyúló szakmai programjai távlatokat tudott nyitni a

régióban élőknek, ebbe az aktív, inspiratív szellemi létbe illeszkedtek be a város fenntartásában működő

művészeti szakközépiskolák, művészeti tagozatos képzésű gimnáziumok. Azonban az elaprózódott, szétszórt

képzési rendszer miatt a régió egyik intézménye se tett szert olyan országos szakmai elismertségre, mint egyes

nagyvárosok integrált művészeti középiskolái, ugyanakkor az elmúlt évtizedek országos szakmai- és

tanulmányi versenyek helyezéseit áttekintve megállapítható, hogy a miskolci iskolák diákjai kiemelkedő

teljesítményűek és meghatározói voltak a nyertes mezőnyöknek. Elmondható, hogy a városban, régióban élő

és alkotó, oktató művésztanárok egy olyan szellemi bázist biztosítanak e szakképzési rendszernek, mely

kiemelkedő lehetőségeket kínál. A szakképzési reformok regionális fejlesztési igényei, érthető okokból a

gazdaság szereplőinek elsődleges igényeihez igazodnak a fejlesztési tervekben. A művészeti szakmák képzési

igénye kérdéseket vet fel, amikor a gazdaság termelő folyamataiban részt vállaló szakmák szakképzését kell

újra építeni, amikor az elsődleges cél, hogy az iskolákból újra szaktudással bíró szakemberek távozzanak.

Valójában, az erőteljes verseny melyben a termelési folyamataiban résztvevő vállalkozásoknak meg kell küzdeni

a makrogazdaság globalizációs folyamataival, nem lesznek képesek lépést tartani, amikor az innovatív

fejlesztéseket is áthatja a PR, marketing, arculat, reklám, web-design, média, kommunikáció, reklám-

animáció,… stb.

KREATÍV LÁTVÁNYRA épülő világunkban, régiónknak hiába volt az elmúlt évtizedekben kiemelkedő művészeti

képzései, a tévesen megfogalmazott „kis-művészeket” képző zárt világa miatt, jelenleg a munkaerő piacon a

kreatív szakembereket is importálják a gazdaság szolgáltató folyamataiban résztvevő vállalkozások. Iskolánk

Szakképzési Programja, tágabb- és szűkebb környezetünkben, a régió, a város középszintű szakképzési

kínálatába kíván meghatározó tényezővé válni.

2. SZERVEZETE

2.1. Az intézmény neve:

Balázs Győző Református Gimnázium,

Egységes Művészeti Szakgimnázium és Magyar - Angol Két Tanítási

Nyelvű Művészeti Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola

Idegen nyelvű elnevezése:

Balázs Győző Reformed Grammar School,

Integrated Secondary Grammar School of Arts and Hungarian - English

Bilingual Primary School of Arts, Educational Institute of Elementary Arts

Rövid neve:

Balázs Győző Református Gimnázium

A nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VI I I .31. ) EMMI rendelet

a nevelés- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmén yek

névhasználatáról 123. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltak közül nem alkalmazzuk a rövid

név használatának lehetőségét a tanuló képesítését, végzettségét bizonyító okiratokban,

valamint ezek kiál l í tásának alapjául szolgáló dokumentumokban. Ezen dokumentum okban

a körbélyegzőn az intézmény tel jes névlenyomata szerepel.

9

2.2. Az intézmény székhelye: 3531 Miskolc, Győri kapu 23. sz.

2.3. Az intézmény OM azonosítója: 201 188

2.4. Az intézmény alapítója: Művészetért Programház Alapí tvány

2.5. Az intézmény alapításának éve: 2008.

2.6. Az alapító székhelye: 3531 Miskolc, Győri kapu 23.

2.7. Az intézményi jogelőd neve: „Sansz Park” Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű, Egységes

Művészeti Ál talános-, Szak- és Középiskola, Alapfokú Művészetoktatási

Intézmény

2.8. Az intézmény fenntartója: Miskolc Felsővárosi Református Egyházközség

2.9. Az fenntartó székhelye: 3532 Miskolc, Balázs Győző tér 1. sz

2.10. A fenntartó határozat: MIFELREF 02/2011. ( I I I .31.) számú határozatában, majd az 1.

számú módosí tással (kiegészítéssel) MIFELREF-06./2012.(V.29. ), a 2. számú

módosí tással (kiegészí téssel ) MIFELREF-09./2013. (IV.11. ), a 3. számú

módosí tással (kiegészí téssel ) MIFELREF-03./2016. (V.02. ) és 4. számú módosítással

(kiegészí téssel ) MIFELREF-03./2017. (V.31. ) határozataival az Alap í tó Okirat

egységes szerkezetbe foglal tan koherens a jóváhagyott jelen szakmai programmal.

2.11. Az intézmény működési területe: országos

2.12. Az intézmény felügyeleti szerve: A Miskolc Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma

2.13. Törvényességi felügyelete: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala

2.14. Az intézmény felelős képviselője: igazgató, az intézmény egyszemélyes felelős vezetője.

2.14.1. Munkáltatója: Miskolc Felsővárosi Református Egyházközség presbitériumának lelkészi

képviselője

2.14.2. Munkahelye: 3531 Miskolc, Győri kapu 23. sz.; illetve az

intézmény telephelyei.

10

2.14.3. A munkáltatói jogkör gyakorlása: Az igazgató munkáltatói jogot gyakorol az intézmény

valamennyi dolgozója fölött. Az intézmény munkavállalóit a Munka Törvénykönyve a Nemzeti

Köznevelési Törvény és a MRE Közoktatási Törvény rendelkezéseivel együtt a KJ Törvényben

megfogalmazottak figyelembe vételével alkalmazzuk.

2.14.4 Az intézmény bankszámlája feletti rendelkezési jog: A bankszámla feletti rendelkezés joga,

valamint az utalványozás az igazgatót vagy a kijelölt ügyviteli feladatot ellátó személyt illeti

meg.

2.15. Az intézményt vezetők: Az igazgató a Nemzeti Köznevelési Törvényben írt jogkörét az

igazgatóhelyettesek közreműködésével gyakorolja, a jogszabályban írtaknak és a Szervezeti Működési

Szabályzatnak megfelelően. Az igazgató kivételével az igazgató helyettesek, a vezetők munkáltatói

jogkörrel nem rendelkeznek, hatáskörük a Szervezeti Működési Szabályzatban szabályozott

területeken a szakmai munka irányítása, koordinálása és értékelése.

Igazgató – Többcélú közoktatási intézmény intézményvezetője és a

művészeti szakképzés és az Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység

vezetője

Intézményi lelkész – Református egyházi fenntartót képviselő

Igazgató helyettesek

1. Nevelési igazgatóhelyettes –az Általános- és középiskolai

intézményegység szakmai vezetője

2. Vallási igazgatóhelyettes – hitéleti vezető

3. Tanügy-igazgatási vezető - igazgatóhelyettesi jogkörrel vezető

11

I I . A Z I N T É Z M É N Y N E V E L É S I P R O G R A M J A

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

A református iskolának, mint világnézetileg elkötelezett intézménynek különös hangsúlyt kell fektetnie a

nevelésre. Iskolánk nevelési elvei Jézus Krisztus missziói parancsában gyökereznek: „Tegyetek tanítványokká

minden népeket...” (Máté 28, 19) Mivel e parancs nemcsak az egyháznak, de a gyülekezetnek és az iskolának

is szól, e háromnak szorosan együtt kell működnie a református nevelésben. Nevelési rendszerünk lényege a

szakmailag autonóm iskola, ahol nevelő munkánk folyamatában a komplexitást, a differenciálást és a

rugalmasságot alkalmazva a sokoldalú személyiségfejlesztés érdekében a gyermekközpontú szerethető

iskolával, a gyermeki sikereken keresztül érjük el pedagógiai alapelveink céljait. Pedagógiai alapelveink

illeszkednek az Alaptörvényben, a Köznevelési törvényben foglalt alapelvekkel, az alapvető emberi jogokról, a

lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről

megfogalmazott értékekkel. A tanításban igaz értékeket közvetítve, evangéliumi szellemben úgy kell nevelnünk

tanítványainkat, hogy mind testileg, mind szellemileg, mind lelkileg harmonikusan növekedjenek és

fejlődjenek, akik szeretik és tisztelik egymást, szüleiket, embertársaikat, akikben megvan a jó, az igaz, a szép

iránti igény és fogékonyság, akik tevékenységét áthatja az Igéből táplálkozó hit, az ökumenikus gondolkodás,

akik toleránsak más felfogások iránt. Istentől rendelt feladatunk pedagógusi hivatásunkat

úgy gyakorolni, hogy növendékeink szociális érzékenységű, demokratikusan gondolkodó és cselekvő, az életet

féltő, szeretettel óvó, a környezetünkre vigyázó, az ember életében jelentkező, nehézségekkel járó küzdelmet

is vállaló, tevékeny, kreatív, becsületes, keresztyén felnőtté váljanak. Nevelési programunk fundamentuma a

magyar kulturális hagyományok feltárása, megismerése és alkalmazása. A magyar történelem személyiséget

átható ismerete, az uniós közegben történő állampolgári eligazodás megkönnyítését, a magyar identitás

kontinuitásának biztosítását segíti. A társadalom és az egyén életében, a társadalmi folyamatokban a lényeg

felismeréséhez, az összefüggések meglátásához szükséges képességek kialakítását az empátia, a tolerancia,

a pluralizmus elveire épülő szabad, kiegyensúlyozott, magabiztos személyiség biztosítja. A múlt irodalmi,

történelmi, művészettörténeti, tudományos, kulturális, szociológiai értékeinek megismerését kiegészíti

nevelési programunk a társadalom fejlődését szolgáló hagyományok továbbvitelét érintő képességek életre

hívásával. Az életkori szakasznak megfelelő szilárd alapkészségek kialakítása mellett, az önálló

ismeretszerzés, és abból véleményformáló képességnek megteremtése a cél, mellyel együtt a reális önkép

kialakítása, és annak elfogadása. Az önmegvalósítás feltételrendszerének biztosításával iskolánk nevelési

programjában előtérbe kerül a cél- és sikerorientált viselkedésforma elérése érdekében végzett pedagógiai

munka. A személyiség ilyen irányú fejlesztését segíti a mentális harmónia, a szellemi és fizikai terhelés

egészséges arányának megteremtése, a művészeti tevékenység személyiségformáló és tehetséggondozó

szerepének felhasználása a nevelési célok elérése érdekében. Feladatunk, hogy a tárgyi tudás mellé a gyerekek

megszerezzék mindazokat a kommunikációs képességeket, érzelmi kompetenciákat is, amelyek segítségével

tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják. Alapelvünk a környezetvédelemi szemlélet

gondolkodásmódba, szokásrendszerbe történő asszimilálása, a gazdasági társadalmi vetületben történő

alkalmazásának napi szintű beillesztése. Az emberi méltóság alapelve a humánum, mint alapvető érték, az

egyenrangúság elvéből fakad. A kölcsönös tisztelet, nevelő és nevelt részéről a pedagógus szerepének

elismerését a leginkább követendő nevelési stílussal a szeretettel, a törődéssel, a gondoskodással és a

felelősség érzettel kívánjuk elérni. A jó pedagógiai rendszer egyaránt figyel az emberre, mint személyiségre,

megfelelően kezeli a tanulók életkori, egyéni sajátosságait, az iskola életét gazdagító értéknek tekinti a

gyermekek különböző közösségekből hozott szokásait. Iskolánk alapvető működési elvének tekintjük, hogy az

iskola növendékein keresztül a társadalom legszélesebb rétegeihez juttassa el a művészetet, szolgálva ezáltal

a széles látókörű, önképzésre képes emberré válását. Alapelveink közös motívuma, hogy az eltérő képességű

gyerekeket szuverén személyiségként kezeljük. Úgy alakítjuk az iskolai élet mindennapjait, hogy ez a

személyiségük fejlődését szolgálja.

12

A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és idegen nyelven folyik.

Célnyelv: angol nyelv. A célnyelven tanított tantárgyak megválasztásánál elsősorban azokat a tantárgyakat

választottuk, amelyek a tanulók életkori sajátosságain túl, a szakképzés szakmai programjának igényeit is

kiszolgálja, ezzel segítve a szakmai idegen nyelv elsajátítását. Az angol nyelven tanított tantárgyakat, a

tannyelvek idő- és tartalmi megoszlását az iskola a Két tanítási nyelvű iskolák kerettanterve alapján határozta

meg helyi tantervében.

1.1. Az intézménykép

Az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata.

Az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására való képesség: isten- és

emberszeretet, az emberi élet védelme, igazság és igazságosság.

Az emberi hivatás elkötelezett vállalása a családban, az Egyházban és a hazában.

Az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása.

Az emberek és a népek közti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata.

A nevelő – oktató munkát a gyermekek szeretete, tisztelete jellemzi. A tanulók érzik, hogy a bennük

rejlő értékeket tartjuk fontosnak.

Az intézményben dolgozók kapcsolata egymás tiszteletén, megbecsülésén alapul.

Az intézmény közössége elfogadja az egyéniséget, az adottságbeli különbözőségeket, segíti az

autonóm személyiség kialakulását.

Változatos tevékenységi formákon keresztül elősegíti a tanulók adottságainak, képességeinek

feltárását, fejlesztését, a tehetséggondozást.

Kiemelt feladatának tekinti a lemaradók hatékony segítését. Saját eszközeivel hozzájárul az

esélyegyenlőség megteremtéséhez.

Az alapfokú nevelés – oktatás általános követelményei mellett kiemelten kezeli az idegen nyelvi, a

művészeti és sport, valamint az informatikai és matematikai képességek fejlesztését.

Képessé kívánja tenni tanulóit az iskolai és tágabb környezetükben képződő információk befogadására,

rendszerezésére, értékelésére és hasznosítására.

A hagyományok és a kialakult értékek megőrzése mellett tág teret nyit minden újszerű tanulói, nevelői,

szülői kezdeményezésnek.

Olyan személyi és tárgyi feltételeket biztosít, hogy a gyermek és a szülő egyaránt érezze: minden esélye

megvan a tanulónak az értelmi és érzelmi fejlődésre.

1.2. Diákkép

Szellemileg, testileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges, kiegyensúlyozott életvitelre törekszik.

Ismeri vagy meg akarja ismerni önmagát, igényességre, önfejlesztésre, önmegvalósításra törekszik.

Tanulni vágyó, szellemileg fogékony.

Ismeri az alapvető tanulási, információkereső és feldolgozó technikákat.

Életkori sajátosságainak megfelelően képes a természeti és társadalmi környezet megismerésére.

Korosztályának megfelelő szinten képes a problémákat reálisan mérlegelni, dönteni, tevékenységét

megtervezni.

Következetes, toleráns, segítőkész, változásokra, változtatásokra képes.

Felelősséget vállal önmagáért és másokért.

Jellemzi a közösséghez tartozás igénye, a lakóhely és a haza szeretete.

Az adott helyzetekben képes illően viselkedni, jogainak, véleményének érvényt szerezni.

Megismeri, tiszteli és szereti hazánk kulturális örökségét és nemzeti hagyományait, s azokat

képességeikhez mérten gazdagítsák;

Képes önálló tanulásra és az önképzés hatékony módszereit elsajátítja.

Kreatív, képes az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására.

Önálló gondolkodó-, nyitott és képes a kritikai képességeit közösségtudatosan fejleszteni.

13

1.3. Pedagóguskép

Tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének kialakítását képviseljük.

A református iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítjuk a szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli

ismereteket.

Segítjük a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ezáltal

Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását.

Fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt és azok méltó megünneplését.

A gyülekezeti közösségekkel való kapcsolattartás és önkéntes tevékenység személyes példájával

nevelünk.

Komplexebb műveltség megszerzését, valamint a szakterületünk és a neveléstudománnyal

kapcsolatos ismereteink folyamatos fejlesztésére törekszünk.

A pedagógus tisztában van saját értékeivel, ezt bátran vállalja és képviseli, vannak ambíciói.

Képes önvizsgálatra, önelemzésre, a szükséges lépések megtételére.

Képes csoportban, nevelőtestületben dolgozni, gondolkodni.

Szemléletmódját a pozitív beállítódás, az optimizmus és a korrekt kritikai szellem egységesen jellemzi.

Képes a feladatait közvetlen munkakörén túl tágabb összefüggésben is értelmezni, szakmai

kapcsolatait bővíteni.

Munkáját a pontosság, fegyelmezettség és az igényesség jellemzi.

Nevelőmunkájában érvényesül a gyermekcentrikusság, a türelem és a tolerancia.

Őszinte, korrekt kapcsolatokat alakít ki a szülőkkel, a nevelőtestület tagjaival, a vezetőkkel.

Tudja az esetleges konfliktusokat kezelni.

1.4. Szülőkép

Partneri kapcsolatra törekvés, őszinteség és bizalom jellemzi.

Készséget mutat a közös problémák megoldására.

Korrekt véleménynyilvánításra kész.

A gyermek iskolai munkáját figyelemmel kíséri, segíti.

Érdeklődik az iskola rendezvényei, programjai iránt.

A Pedagógiai programban megfogalmazott célokat, alapelveket megismeri, elfogadja, támogatja.

Működjön közre az iskolával a közös nevelési célok megvalósításában.

A programban és házirendben foglaltakkal összhangban végzi a családi nevelést.

Az intézményt és alapítványait lehetőség szerinti támogatja.

Tudásának, foglalkozásának megfelelően segítse az iskolát, ha lehetősége adódik.

Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülők társadalma igazolja. A szülők joga és kötelessége,

hogy hitüknek megfelelő iskolába járassák gyermeküket. Az iskola egyházi szelleme csak akkor születhet meg,

ha szülők is közösséget alkotnak. Így a gyermekek egy egyházi közösségből kerülnek be az iskola

közösségébe, és az iskola elvégzése után oda kerülnek vissza. Ez hatalmas garancia arra, hogy a gyerekeket

az iskola után nem sodorja el az élet sokszínű áramlata.

Iskolánk a szülőktől is elvárja, hogy elfogadják az iskola református jellegét, ne neveljenek, tegyenek az iskola

ellen, hanem erkölcsileg, szükség esetén anyagilag is támogassák. Iskolával kapcsolatos problémáikat az

érintettekkel beszéljék meg. Az iskola feladata, hogy jogos problémák esetén a szülőkkel együtt megkeresse

azok mindenki számára megnyugtató megoldását.

Intézményünk a szülőkkel igyekszik mindjobban megismertetni szellemiségét, nevelési alapelveit. Ezt a

szülőkkel való folyamatos kapcsolattartással igyekszik elérni. Ennek formái a szülői értekezletek, szülői

fórumok, szülői levelek, szülői csendesnapok, ahol egy-egy témát a nevelők és a szülők közösen

megvitathatnak, és természetesen a személyes beszélgetés. Az iskola elvárja, hogy a szülők ezeken aktívan

részt vegyenek, hogy maguk is fejlődjenek hitben és tudásban, ezzel példát mutatva gyermekeiknek.

14

1.5. A közvetítendő értékek

1.5.1. Az én harmóniájára vonatkozó értékek:

az élet tisztelete;

egészség, testi – lelki

harmónia;

esztétikus, kulturált

környezet;

önismeret;

önművelés;

vidámság, humor;

kitartás;

esztétikum;

más kultúrák, szokások

értékelése;

humánum;

egészséges életvitel.

1.5.2. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek:

őszinteség;

becsület;

tolerancia;

udvarias, illemtudó

viselkedés;

alkalmazkodó képesség;

felelősség;

együttműködési készség;

közösségi összetartás.

1.5.3. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek:

folyamatos tanulás, tudás;

kreativitás;

versenyszellem;

innováció;

problémaérzékenység;

igényesség;

nyitottság;

önérvényesítő képesség;

helyi és nemzeti

hagyományok ápolása.

1.5.4. A humanizált társadalom és világkép értékei:

hazaszeretet (a hazához,

nemzethez való kötődés);

magyarságtudat;

európaiság;

kulturális érdeklődés;

pluralizmus és demokrácia

igénylése.

Ezeknek az értékeknek kell áthatniuk az iskolai élet minden területét, hétköznapjainkat, tanórai és

tanórán kívüli tevékenységeinket, kapcsolatainkat. Megvalósításukat a tanítási módszereinkkel

alkalmazható tudás átadása során, a felelősségtudat kialakításával tanár és diák részéről egyaránt

kívánjuk elérni úgy, hogy megteremtjük a tanár és diák számára az alkotó légkört.

1.6. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését és oktatását a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készítettük el. A sajátos nevelési igényű tanulót a többi

tanulóval együtt neveljük, oktatjuk, az iskola a helyi tantervében a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelveit is figyelembe vettük. Az együtt oktatott tanulók egészségügyi és pedagógiai célú

rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon valamennyi évfolyamon dokumentáljuk. Az iskola a

felvétel előtt tájékoztatja a jelentkezőket és a szüleiket a helyi tantervben foglaltakról.

A Pedagógiai Programunkban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak a sajátos nevelési igényű

gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült

gyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az

együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és

segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a

gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. A sajátos nevelési

igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi

gyermekkel együtt történő integrált nevelésük. Az együttnevelést abban az esetben tudja felvállalni az

intézményünk, ha az intézmény működési specifikumai, az integrált művészeti nevelési programunkba a

15

illeszthető a sajátos nevelési igényű gyermek sérülésspecifikus fejlesztése. Alapelvünk, hogy iskolánk többet

vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget ezért

pedagógiai programunknak, illetve a speciális tartalmak közvetítésének figyelembe kell vennie a sajátos

nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit, külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden

segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Az adott gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a

gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben

tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus segíti. Alapelveinkhez illesztetten

sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, fejlődése, az együtt haladás lehetősége tekinthető, melynek

eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:

Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus

módszertani eljárások alkalmazása.

A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában érvényesül a sajátos nevelési igény típushoz,

az eltérő mértékhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz való igazodás.

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében magas szintű pedagógiai, pszichológiai

képességekkel és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógusi részvétel

szükséges.

A pedagógusi attitűd az elfogadáson, tolerancián, empátián, hitelességen alapszik.

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítünk, mely individuális módszereket, technikákat

alkalmaz,

A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük, a gyermek

fejlődésének elemzése alapján - szükség esetén - eljárásunkat megváltoztatjuk, az adott

szükséglethez igazodó módszereket választjuk.

egy-egy nevelési helyzethez, problémamegoldásához alternatívákat keresünk.

Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez.

Együttműködünk a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépítjük a pedagógiai folyamatokba.

A gyógypedagógus tanár az együttműködés során:

Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,

javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni

fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet

kialakítására,

segítséget nyújt a szükséges speciális eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről,

együttműködik a pedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó pedagógus

tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei

A sajátos nevelési igény kifejezi a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott

részleges vagy teljes körű módosulását.

A képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét.

Az egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan team munkában

kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy

gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását

teszi szükségessé.

16

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű

differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs,

rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság

szakvéleménye. Az nevelőmunka során figyelemmel kell lenni arra, hogy a sérült gyermek

harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti.

A gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg.

A terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei

befolyásolják.

A habilitációs, rehabilitációs csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni

fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel

rendelkező gyógypedagógiai tanár szükséges.

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI CÉLJAI

„Tudjuk a hit Isten ajándéka, de azt is, hogy a hitvallásból van.” (Róma 10:17) Ezért fontosnak tartjuk, hogy

tanítványaink megismerjék a Szentírást, hitvallásainkat, a magyar református hagyományokat, a keresztyén

erkölcs és életvitel értékeit, a keresztyén közösség hitmélyítő erejét. Az 1995. évi I. Református Közoktatási

tv. értelmében: a magyarországi református közoktatási intézmények célja és feladata, hogy tanulóit művelt

keresztyén emberekké, az egyetemes értékek tisztelőjévé, a magyar haza és a nemzet hűséges, áldozatkész,

alkotó polgáraivá formálja, akik mindenkor készek az örökölt és a jelenkori kultúra valódi értékeit befogadni,

gyarapítani, közvetíteni. Tanulóinkat egyházunk hitvalló tagjaivá, nem református tanulóinkat vallásuk szabad

gyakorlása biztosítása mellett, saját felekezetük és a református értékek megbecsülésére neveljük.

Célkitűzéseink megfogalmazásakor egyszerre tekintettel kell lenni a korszerű ismerettartalmakra, az

információs társadalom kihívásaira és az ember viszonyulásait évszázadok óta meghatározó értékek

közvetítésére, az egyéni sajátosságokra, különbözőségekre. Célunk az, hogy intézményünkben minden tanulót

adottságainak és képességeinek megfelelően a lehető legoptimálisabb fejlesztésben részesítsünk,

elsajátíttassuk az alapkészségeket, a tanulási technikákat. Fontos nevelési programcél, hogy a tárgyi tudás

mellé a gyerekek megszerezzék mindazokat a kommunikációs képességeket, érzelmi kompetenciákat is,

amelyek segítségével tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják. A ma ifjú nemzedékének

folyamatosan alkalmazkodnia kell a változó világ követelményeihez, felkészülve az egész életen át tartó

tanulásra, a tájékozott és tudatos felnőtté, fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás, képességek,

készségek elsajátításához.

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja, hogy az anyanyelvi és angol nyelvi tudást egyidejűleg és

kiegyensúlyozottan fejlesszük, a tanulókat megtanítsuk az angol nyelven való tanulásra, az angol nyelvű

információk feldolgozására. A tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár angol

nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák

értékein keresztül neveljük a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen pozitív én- és

országkép kialakítására; értessék meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. A két tanítási

nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Ezáltal

elérhető, hogy az anyanyelv-tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű

angolnyelv-tudás és angolnyelv-tanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson.

Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az angol nyelven való gondolkodásra, az angol nyelv használatára

az információszerzésben, a közlésben és az alkalmazásban. A tanulók értsék meg az angolnyelv-tudás állandó

gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében. A

fejlesztőmunka tervszerűen, megfelelő alapdiagnózis felállítását követően a hatásrendszerek komplex

érvényesítésével történhet. A nevelőmunka eredményességének meghatározó feltétele a tanulói, nevelői, szülői

érdekek összhangja, az együttműködés folyamatossága. Az eredményesség másik biztosítéka az elhivatott, jól

képzett szakembergárda, valamint a kiszámítható állami és fenntartói támogatás.

17

A Pedagógiai programunk az alapvető műveltségi tartalmak és a fejlesztendő kompetenciák korszerű

összefoglalásával egységes alapul szolgál a helyi tantervünkhöz és fejlesztéséhez. Ezzel megvalósítjuk, hogy

az oktatásunkban részt vevő valamennyi tanuló sikeresen felkészüljön a továbbtanulásra. A helyi tantervünk

úgy valósítja meg az egységesítést szolgáló közös alapot az alapműveltség elsajátításában, hogy a

pedagógusok, a tanulók sokféle differenciált tevékenységére épüljön az ismeretszerzés. A nevelési programunk

lehetőséget ad az iskolafenntartó, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai

törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembe vételére.

A Nevelési programunkban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő

differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán

kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban - minél

teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A 6-14 éves gyerekek nevelésével foglalkozó iskolánk

általános célja tehát a személyiségfejlesztés. A korunk társadalmi elvárásainak kívánatos személyisége a

kreatív, az innovatív, olyan aki nyitott a világra, felkészült annak változásaira, képes egyéni teljesítményre és

csoportmunkára, valamint korszerű, több területen is mobilizálható tudással bír. Célunk, hogy minden diákunk

saját adottságai, képességei és érdeklődése, motiváltsága alapján felnőttként eljusson abba mikro- és makro

társadalmi élethelyzetbe, melyben leginkább hasznosíthatja önmaga és a társadalom számára specifikus

tulajdonságait. Nevelési céljaink közt kiemelt továbbá az európai típusú, a társadalmi viszonyok között

magabiztos eligazodást biztosító viselkedés, gondolkodásmód.

A művészetoktatás sajátos lehetőségeivel, eszközeivel növendékeinket harmonikus, érzelmileg gazdag,

kreatív és kulturált emberekké neveljük.

Elősegítjük, hogy tanulóink korszerű és sokoldalú általános műveltségre tegyenek szert.

Színvonalas és következetes oktatást biztosítunk diákjainknak, ezzel felkészítjük őket az alapműveltségi

és kétszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére.

Olyan elméleti és gyakorlati tudást adunk a tanulóknak, amely felkészíti őket a szakma követelményeinek

teljesítésére, képessé teszi a végzetteket a középfokú szakképesítéssel betölthető munkakörök ellátására.

A legtehetségesebb növendékeket felkészítjük a művészeti felsőoktatási intézményekben való

továbbtanulásra.

Határozott, céltudatos emberekké neveljük diákjainkat, akik felkeltik a környezetükben élő emberek

érdeklődését a művészetek iránt.

Elérjük, hogy növendékeink a város, a régió művészeti és kulturális életében vállaljanak szerepet.

Felkészítjük tanulóinkat megyei, országos, - a tehetségesebbeket - nemzetközi versenyeken való

szereplésre.

2.1. További céljaink:

Olyan nyugodt légkörű alkotó műhely kialakítása, amely minden téren minőséget nyújt.

Szeretjük, ha gyermekeink örömmel jönnek iskolába, és az iskola családias légköre erősíti, a

sikerorientációt tanulmányaikban.

Célunk, hogy a sok cselekvés során szerzett tapasztalat, a differenciált, képességekhez igazított

ismertszerzés, az ismeretelsajátítás komplexitása, rendszerezése hozza magával az újabb és újabb

ismeretszerzés igényét.

Az önismeret jelentőségének megismertetése a másság elfogadása az emberi különbségekben rejlő

értékek tudatosítása.

A tehetség kibontakoztatásának érdekében célunk az önbizalom, a megmérettetés igényének, a

versenyszellemnek az erősítése, úgy hogy megmaradjon a segítőkészség és együttműködési képesség.

Az érzelmi intelligencia és empatikus képesség érvényesítése a társadalmi élet illetve a személyes

kapcsolatok valamennyi relációjában, a tolerancia és a pozitív mentális megközelítések jegyében.

Célunk, hogy – első sorban személyes példamutatással – neveljük gyermekeinket toleranciára a másság

elfogadására, az emberi jogok tiszteletben tartására.

18

A vallási tolerancia megteremtésének illetve a tévhitek eloszlatásának jegyében, a globális vallási

szemlélet kialakítása érdekében vallástörténeti ismeretek biztosítása.

A tudás, a tanulás illetve a továbbtanulás belső feltételrendszerének megteremtése, az

élethelyzetekhez történő rugalmas alkalmazkodás, a társadalomban történő eligazodás képességének

kialakítása.

Társadalmi és személyes élethelyzetekben szükséges döntési képesség, konfliktus kezelő hajlam

kialakítása, a felelősségvállalás belső igénnyé és szükségszerűséggé válásának segítése.

A személyiségfejlesztés elsődleges pedagógiai célja, hogy az egyén testi és lelki egyensúlyának

megteremtése révén az élvezeti cikkektől mentes boldog élet megéléséhez szükséges képességek

kialakítása.

Célunk, hogy olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket,

hogy a gyermek és szülő egyaránt érezze iskolánk felkínált alternatívája, nevelési – oktatási programja

kiváló lehetőség a közoktatásban szolgáltatást nyújtók között.

A nevelési elvek és célok megvalósítása érdekében az intézmény tantestülete szakmai tudásában és

pedagógiai hozzáállásában minden tekintetben meg kell, hogy feleljen a pedagógiai program által

támasztott követelményeknek.

A szülőkkel történő együttműködés új alapokra helyezése, melynek lényege a valóságos gyermeki

érdek képviselete.

2.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelő munkájának pedagógiai céljai

Iskolánk fő célkitűzése, hogy a gyerekek számára biztosítsa az egyéni, optimális fejlődést az oktatás és nevelés

minden területén. A tanulás szervezésénél arra törekszünk, hogy tanulóink számára annyi és olyan jellegű

tevékenységet biztosítsunk, amennyire az adott fejlettségi fokán szükséges ahhoz, hogy valamely ismeret

biztos készséggé váljon. Célunk, hogy a tanuló saját lehetőségeinek megfelelő, optimális szintre juthasson,

egyéni fejlődési ütemének a figyelembevételével. A sikeres integráció feltételeit csak az egyéni különbségeket

– esetleg sérüléseket – toleráló, kezelni képes, úgynevezett befogadó (inkluzív) iskola tudja biztosítani. A

speciális szükségletű gyermekek integrációja a természetes élethelyzetből adódó gyermekközösségbe

komplex feladat. El kell érnünk, hogy a közösségi élet számukra szerves odatartozást, komfort élményt

jelentsen és ne csak egymás mellett élést. Ezért a befogadó gyermekközösséget úgy kell formálni, hogy ne a

sajnálat, hanem az együttes élményekből fakadó szeretet legyen az elfogadás alapja. A speciális szükségletű

gyermek oldaláról pedig az a feladat, hogy képességeit optimálisan kibontakoztassuk, és úgy harmonizáljuk,

hogy minél könnyebben beilleszkedhessen a közösség életébe. Az irányelv célja, hogy a nevelési

programunkban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgáljuk,

hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő

területeken valósuljon meg, a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, a

habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az iskola nevelési programjainak tartalmi

elemeivé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztása, az alkalmazott speciális módszer és eszközrendszer

minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az együttnevelés - az

illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével - minden esetben egyéni

döntést, esetenként egyéni fejlesztést igényel.

2.2.1. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó

vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.

A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

19

A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógia

– orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

2.2.2. Nevelési, oktatási és képzési célok az életkori szakaszokhoz rendelten

2.2.2.1. Alsó tagozat:

az óvodából az iskolai életbe való zökkenőmentes átszoktatás

beilleszkedési problémák elhárítása

egyéni diagnosztika készítése (pedagógiai és részképesség szűrés, vizsgálatok)

egyéni fejlesztési tervek készítése (elmaradott területeken fejlesztés, zavarok elhárítása)

tanórán egyéni differenciálás kultúrtechnikákból (matematika, olvasás, írás, nyelvtan)

felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás (habilitáció)

logopédiai terápia, beszédfejlesztés

mozgásfejlesztés

2.2.2.2. Felső tagozat

mozgásfejlesztés

logopédiai terápia, beszédfejlesztés

önálló életre nevelés, beilleszkedési zavarok elhárítása

egyéni gyógypedagógiai megsegítés a tantárgyak tanulásában (habilitációs órák)

3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI

Keresztyén világnézet kialakítása. A keresztyén emberre jellemző erkölcsi tulajdonságok, a keresztyén

közösségi magatartás kifejlesztése. Közvetítjük a vallási, erkölcsi, etikai értékeket. Alapvető tudományos

igényességű ismereteket, normákat adunk át, mely tanítványaink életét befolyásolja és alapot ad az iskola

befejezése utáni életszakaszukra is. Kialakítjuk a keresztyéni magatartási és viselkedési szokásokat, melynek

célja, hogy hitüket a mindennapjaikban éljék meg. Fejlesztjük tanítványaink pozitív érzelmeit, mely bennük

belső harmóniát, békességet teremt.

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs,

cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A Pedagógiai program tartalma az emberre, a

társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető

eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással,

elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók műveltségét,

világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A nevelésünk

a gyerekek képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a

személyiségfejlesztő oktatást. Ez iskolánkban azért eredményes, mert az intézmény pedagógiai programja,

nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a

munkának, fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzük akaratukat, hozzájárulunk

életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához,

meggyökereztetéséhez. A Pedagógiai programunk tehát olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben

a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban,

figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység

számos egyéb fóruma is.

Iskolánk fő feladata, hogy igazi lehetőséget adjon, teret a gyermeki fejlődés önmegvalósuló felnőtté válásához,

a gyermeki léthez tartozó ötletesség megóvásával, fenntartani azt, hogy a problémákat, kihívásokat megoldani

tudó felnőtt létre neveljük őket.

20

Feladatunk a tantárgyi integráció, és a tantárgyblokki rendszer kialakításával, a nevelési alapelveinkkel egyező

értékek közvetítése. A nevelő munka színterein folyó pedagógiai tevékenységen belül prioritással bír a nevelési

alapelveink értékrendszerének folyamatos figyelemmel kísérése, megújítása, aktualizálása, a technikák

csiszolása, az együttműködés erősítése a hatékonyság, az eredményesség mérése, a szükséges korrekciók

elvégzése.

Feladatunk az adott feltételrendszerben kiegyensúlyozott légkör biztosítása, ami az iskolavezetés, a tanári

kollektíva és a tanulók közös munkájának eredménye. Szükséges a közös munka, a nevelők közötti egyetértés,

egymás munkájának segítése. Feladatunk, hogy folyamatos önképzéssel, alapos felkészültséggel, jól felépített

tanórákkal, megfelelő módszerek felhasználásával teremtsük meg a tantestület munkájának magas szintű

működtetését, koordinálását. Ennek elősegítését az információáramlás és kommunikáció, a szakmai, a

szervezeti, az adminisztrációs, az innovációs, a képzési, továbbképzési, átképzési szférák relációiban. A

középfokú művészetoktatási intézmény alapvető feladata a fiatalok művészi kifejezőkészségének fejlesztése,

illetve felkészítésük a szakirányú továbbtanulásra, a művészi pályára.

Feladatunk az általános műveltségi - közismereti - oktatással összehangolt, komplex művészeti képzés

megvalósítása egységes kilenc évfolyamon át tartó, párhuzamos képzés keretében. Iskolánk az ismeret- és

értékközvetítés, valamint a képességfejlesztés funkcióját helyezi előtérbe úgy, hogy ezek egyensúlyát is

biztosítani kívánja. Ezek a képzés jellegéből és sajátosságaiból adódó, szükségszerűen megjelenő feladatok,

amelyek megoldása a tanulók társadalmi beilleszkedését segíti. Intézményünk a művészet iránt érdeklődő

fiatalok számára teremt lehetőséget tehetségük kibontakoztatására, képességeik fejlesztésére, művészi

ismereteik gazdagítására. A művészetoktatás a fiatalok személyiségformálásának eszköze, ennek megfelelően

az ismeretátadás szintjét és módját, valamint a követelményeket mindenkor a fiatalok életkori sajátosságainak

figyelembe vételével határozzuk meg. Elengedhetetlenül szükség van művészeti versenyeken, fesztiválokon

való minél eredményesebb részvételekre. A művészeti oktatás során a tanulók élményszerűen

megtapasztalhatják a különböző stílusok sajátos világát, az alkotás örömét. Mindezek eredményeképpen

kialakul és fejlődik a tanulók esztétikai érzéke, a művészi alkotások iránti igénye. Iskolánk a város, illetve a

régió oktatási rendszerében és közművelődési szférájában sajátosságai révén speciális feladatokat is el kíván

látni. Helyi tanterve differenciált általános képzéssel, elsősorban a humán tárgyakat hangsúlyozva készít fel az

alapműveltségi vizsgára és a kétszintű érettségire, a művészeti szakmai vizsgára kilenc, vagy öt tanév alatt,

párhuzamos képzés keretében.

3.1. További feladataink:

Az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésinek tudatosítása.

Jelképek, hagyományok és értékek tiszteletére, megbecsülésére nevelés.

Devalválódó közösségi értékek visszahelyezése a megfelelő értékszintre.

Kölcsönös szakmai és emberi kapcsolatok mélyítése, gazdagítása.

Érzelmi motiváció és a szociális gondolkodás együttes alkalmazásának kialakítása.

Egyéniségben rejlő lehetőségek felszínre hozása, az átlagtól történő elvonatkoztatás kialakítása.

A team munkák alapja a csoport kohézió felismerése, szükségszerű tehát elfogadni a javító kritikát.

A kérdezéskultúra technikájának és motivációjának kialakítása.

A „rossz” mint személyiségminősítés átértékelése annak tükrében, hogy az egyénben meglévő

adottságok és képességek eltérőek ugyan, de értékükben nem egymás alá rendeltek.

Különbségekből fakadó eltérések közelítése.

Kommunikációs kultúra kialakítása.

Problémamegoldó gondolkodás, kreativitás fejlesztése.

A világ információ-dömpingjének szelektálása.

Az aktualizálás, azaz a korszerű, a legfrissebb tudományos és kulturális eredmények beépítése a

tananyagba.

A korszerű technikai eszközök jártasság szintű használata mellett az olvasás, az írott

információhordozók (könyv, folyóirat) alkalmazása.

21

A tanulók önálló ismeretszerzési technikájának kialakítása.

A házi feladat elhagyása, helyette az egyéni ütemezésre épülő, konzultációs lehetőség biztosításával

történő egyéni felkészülés, gyakorlás, rögzítés.

A kerettanterv ismeretanyag tartalmának helyi tantervben, majd az alkalmazott tanmenetben történő

kiegészítése oly módon, hogy a szabadon választható óratervi sáv és a tanítási órán kívüli

foglalkozások időkerete és tartalma teremti meg a kiegészítések szerves beépülésének lehetőségét.

Alapképességek (olvasás, írás, számolás) tökéletes elsajátítása, készség szinten történő alkalmazása

az adott életkori sajátosságok vonatkozásában.

Egészséges életmódra nevelés a fizikai és szellemi egészség érdekében végezett harmonikus

tevékenységi formák keretében, folyamatos orvosi, pszichológusi, fejlesztő pedagógusi ellenőrzés

mellett.

Az egyén felelősségének tudatosítása a természet épségének globális és lokális megvédése

tekintetében. A jelenlegi trendek megváltoztatása okán, a jövőbeni veszélyek elkerülése érdekében a

felkészülést időben el kell kezdeni. E vonatkozásban a prevenció, illetve a szemlélet megváltoztatása,

az egyéni felelősség tudatosítása sorsdöntő jelentőségű.

A komplex integrált művészeti tárgyak személyiségfejlesztésre gyakorolt hatásának erősítése,

kiaknázása.

A művészetek megszerettetése.

Üzenethordozó szerepének felismerése.

Eszközeinek felhasználása az önkifejezés vonatkozásában.

Értékteremtő és értékhordozó jellegének alkalmazása.

A közoktatási intézmények primer feladata a jövő társadalmának megteremtése.

3.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelő munkájának pedagógiai feladatai

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális

tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól

eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A sajátos nevelési igény kifejezi:

a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,

az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb

ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű

differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs,

rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott

tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő

eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé.

3.2.1. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös feladatai

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy

sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.

A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok,

funkciók fejlesztése.

22

3.2. 2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

A fogyatékosság típusa, súlyossága.

A fogyatékosság kialakulásának ideje.

A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei.

A képességei, kialakult készségei.

A kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

3.3. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja

össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket

több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és

hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: speciális tanterv, tankönyvek,

tanulási segédletek, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. A sajátos

nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési

igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést pedagógusaink előkészítették a

szülők közösségének felkészítésével a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. A nyitott tanítási-tanulási

folyamatban megvalósuló tevékenység, lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő

pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök

alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő

pedagógus a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű

tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján

egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat

alkalmaz. A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat

beépítjük, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján az adott

szükséglethez igazodó módszerekbe. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara,

akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével

és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása

elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal

megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező

eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb

érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági

összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki.

Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció,

a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének

eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási

képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek.

3.3.1. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára

A sérülésspecifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása;

az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök

elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés;

a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb

működésének tudatos fejlesztésével;

annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő

teljesítményre is képes;

23

rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának

megvalósulásához;

a sajátos nevelési igényű gyermekek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti a

többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük.

külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak

leküzdéséhez.

Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a

sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása.

egy-egy nevelési helyzet, problémamegoldásához alternatívákat keresünk,

3.4. A pedagógiai fejlesztés szakaszai

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása intézményükben az alapfokú neveléssel, oktatással

az első évfolyamon kezdődik és a tizenegyedik évfolyamig tart.

1-4. évfolyam

Ebben a szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók

fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell

alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen

kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan

kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően

kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az iskolakezdés évei különösen

fontos időszakot jelentenek. Ebben a szakaszban javasolt – a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel

élve – egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. Például az első

évfolyam tananyagának átadását két, az első két évfolyam tananyagának átadását három tanévre tervezni. A

hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben

megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási

tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell

törekednie. E szakaszban nagyobb hangsúly kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes

kialakítása és megerősítése.

Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián

alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat – szükség esetén terápiákat –, amelyek az iskoláskor kezdő

éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége a

folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg

biztonsággal.

5-8. évfolyam

A tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi

gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül.

Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális

szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell

alkalmazni, figyelembe véve az intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. Amennyiben a tanuló

állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be

vonunk a fejlesztő munkába.

9-10. évfolyam

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók középfokú nevelési, oktatási szakasza a 9. és 10. évfolyamon kezdődik.

A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása,

a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A gyógypedagógiai nevelés egészét

24

átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes

társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi

tantervének részeként működnek. A gyógypedagógus készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló

különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A

fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására,

kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a

szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül

valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai

diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését,

megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a

fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a gyógypedagógiai

nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai

funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók

fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok

csökkentéséhez.

4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI – ELJÁRÁSI

Az iskolába készülés, az iskolássá válás,