ÖsszefoglalóA kommunikációs rendszerek fejlôdésének, illetve a

munkaerô-piaci határok eltörlésének köszönhetôen asportban korábban meghatározó nemzeti keretekhalványulni látszanak, és helyükbe egy olyan globá-lis sportszíntér lép, amelyben a nemzet, mint szerve-zô elem szerepe csökkenôben van. A nemzeti identi-tás sokféleképpen kifejezésre jut a sporteseménye-ken, a közösségi élmények erôsíthetik a nemzetiösszetartozás érzését. Jelen tanulmány célja a nem-zeti identitás és a sport viszonyának feltérképezése avonatkozó szakirodalom, illetve a magyar felnôtt la-kosság körében, survey módszerrel végzett reprezen-tatív vizsgálat (n=1027) eredményei alapján. A kérdô-ív a magyar lakosság sporttal kapcsolatos attitûdjei-re, ezen belül a nemzeti identitás különbözô aspektu-saira koncentrált, Eichberg (2003) tipológiájából kiin-dulva. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a ma-gyar lakosság számára a sportsikerek fontosak, anemzeti identitás civil társadalomhoz köthetô aspek-tusai ezzel szemben kevésbé jelennek meg, annak el-lenére, hogy ezek a versenysport eredményességétôlfüggetlenül is erôsíthetik a nemzet integrációját. Mi-vel – ahogy a pekingi olimpia eredményei is jelzik, – aglobális sportszíntéren az élsport sikerességénekfenntartása egyre nehezebb, érdemes lenne a ver-senyhez kevésbé kapcsolódó területeken is kihasz-nálni a sport integráló erejét.

KKuullccsssszzaavvaakk:: globalizáció, sport, nemzeti identitás

AbstractOwing to the development of the communication

systems, and the internationalization of the labourmarket, the national contexts, which used to play asignificant role in sport, seem to be vanishing and tobe replaced by the global field of sport, where the im-portance of nation as an organizing unit is decrea-sing. National identity can be expressed in many waysat a sporting event; the common experiences canstrengthen the sense of belonging together as a nation.The objective of this paper is to explore the relation-ship of sport and national identity, based on the re-lated professional literature and on a survey studycarried out among a representative sample (n=1027)of the Hungarian adult population. The questionnairefocused on the public attitudes to sport, and withinthese, the different aspects of national identity asdescribed in the typology by Eichberg (2003). The re-sults show that sporting success is important to Hun-garians, but the aspects that can be connected to thecivil society are less apparent, in spite of the fact thatthese have the potential to strengthen the integration

of the nation regardless of elite sport achievement. Asit can be seen from the results at the Beijing OlympicGames, maintaining success on the global field ofsport is more and more difficult, therefore, the idea ofutilizing other integrative elements of sport should al-so be considered.

KKeeyy--wwoorrddss:: globalization, sport, national identity

BevezetésA kommunikációs rendszerek elmúlt néhány évti-

zedben tapasztalt fejlôdésének következtében a társa-dalmi élet szinte minden területe alapvetô változáso-kon megy keresztül. A globalizáció nemcsak a gazda-ság, de a kultúra, és ezen belül a sport területén isérezteti hatását (Giddens, 2000). A sportolók, illetve asportból élô szakemberek esetében a globalizáció gaz-dasági hatása elsôsorban a munkavállalás területénérhetô tetten. A szabad munkaerô-áramlást lehetôvétevô jogszabályi környezet 1995-ben érte el a sport te-rületét az Európai Unió országaiban, azóta a verseny-zôk és edzôk migrációja minden korábbinál intenzí-vebbé vált (Giulianotti, 1999a). A technikai fejlôdés,azaz az információ világméretû terjedése, illetve a mig-ráció, a sportolók szabad költözése együttesen terem-tették meg azt a kontextust, amelyben a modern szur-koló erôsebb és kevésbé racionális lokális kötôdésé-nek helyét átvette a posztmodern fogyasztó-szurkolóracionális, helytôl független kötôdése (Bornemann ésFowler, 1997; Giulianotti, 1999a; Williams, 2000),mely jellegébôl adódóan jóval könnyebben változhat.Mindezen tényezôknek köszönhetôen a sport globálisjellege (Houlihan, 1997) megerôsödni látszik a nemze-ti-nemzetközi jelleggel szemben, különösen a csapat-sportágakban.

Az országhatárok átjárhatósága a sportban olyankereteket látszik szétfeszíteni, amelyek meghatározókvoltak a modern sport korábbi alakulására nézve (lo-kális és nemzeti keretek), ez pedig változásokat hoz-hat a nemzeti identitás sportbeli jelentôségével, ésezen keresztül a sportfogyasztási szokásokkal kapcso-latban is. A nemzeti identitás sportbeli jelentôségénekvizsgálata éppen arra adhat választ, hogy eljött-e azideje egy másfajta, nemzeteken túlmutató gondolko-dásnak, vagy a sportban továbbra is létezô, sôt a glo-balizációnak sikeresen ellenálló erônek tekinthetjük anemzeti kereteket.

A nemzet, mint kulturális közösség történeti nézôpontból

A nemzet, mint közösség, illetve a nemzeti identitástörténete évszázadokra nyúlik vissza. A nemzeti érzésalapjául egyfelôl az úgynevezett intézményes örökségszolgál, amelyet a modern államszervezet hoz létre,másfelôl pedig a kulturális örökség, amely az egyéniemlékezés közösségi szintre való emelésén alapul,ilyen értelemben tehát „alulról felfelé" építkezik (Son-koly, 2001). A kulturális örökség azonban – épp ter-mészeténél fogva – nemcsak az állam monopóliuma,

3Tanulmány • Dóczi Tamás: Magyar sport és nemzeti identitás a globális sportszíntéren

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Magyar sport és nemzeti identitás a globális sportszíntéren

Hungarian sport and national identity on the global sport scene

Dóczi TamásSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar,BudapestE-mail: doczi@mail.hupe.hu

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 3

hiszen annál kisebb, vagy akár nagyobb közösségnek(falu, régió, illetve Európa) is lehet közös kulturálisöröksége.

A sport, mint identitásformáló örökségA sport, mint identitásformáló örökség lehet intéz-

ményes (egy nagy siker, pl. a 6:3 50. évfordulója), deéppúgy lehet kulturális örökség is (Horak és Spitaler,2003), mert bizonyos – akár pozitív, akár negatív –eseményekre a nemzet nagy része emlékszik. Mivel amagyar sport sok szempontból az állam, illetve a po-litika foglya, a nemzeti identitásra gyakorolt hatása iselsôsorban intézményes (intézményesített) formábanjelentkezik.

A nemzeti identitás alakulásának szempontjábólkulcsfontosságú kollektív emlékezet a magyar társa-dalom esetében szinte napról-napra egyre több sport-tal kapcsolatos eseményt tárol. A nagy olimpiai sike-rek, válogatott gyôzelmek éppolyan fontos, közös él-ménynek számítanak, mint a kultúra más területeirôlszármazó emlékek, ráadásul a sport, mint kulturálisterület társadalmi beágyazottsága – más területekhezviszonyítva – nagyon széles, amely a sport erôteljesmediatizáltságának köszönhetô. Az esetleges kudar-cok, és még inkább a botrányok azonban kollektívszégyenkezést is kiválthatnak, melyet a médiábanmegjelent visszhangok ugyancsak erôsíthetnek (Jack-son, 1998; 2004).

Elméleti keretA nemzeti identitás és a sport viszonyának mélyebb

értelmezéséhez Henning Eichberg, dán sporttudós(2003) tipológiáját használom. A szerzô háromfélenemzeti identitást különböztet meg, melyek a sportmás és más aspektusához köthetôk. Az elsô – az olim-piai sportokkal összefüggésbe hozható –, az identitás(identity of production) szempontjából a versengés ésaz eredmény (eredményesség) kulcsfontosságúak.Ausztria esetében például a második világháborúután a nemzeti identitás újjáalakításához az ötvenesévektôl kezdve a labdarúgásban, valamint az alpesisíben szerzett sikerek is erôteljesen hozzájárultak(Horak és Spitaler, 2003). Az identitás másik típusaaz integrációt helyezi elôtérbe (identity of integration),amely a közös sportolás, illetve a fegyelem köré szer-vezôdik. Az integrációs identitást Eichberg itt példa-ként (többek között), a szovjet szpartakiádokat említi,de a nagy világesemények megrendezése is ezzel a tí-pussal hozható összefüggésbe. Amikor egy adott or-szág megnyitóünnepséget rendez, a rendezô országnemzeti kultúráját és történelmét több száz, sôt, többezer statiszta segítségével mutatja be. A harmadik,karneváli identitás (popular identity) voltaképpen anépi játékokból, az ünnepekbôl eredeztethetô és a kö-zös, fesztelen együttlét érzéséhez kötôdik. A karneváliidentitás lényegét Richard Giulianotti (1999b) a skótfutballszurkolók híres csoportja, a Tartan Army eseté-ben azonosította. A területet agresszívan védelmezôhuligán szubkultúrával ellentétben, a karneváli szub-kultúra inkább vidáman ünnepli nemzeti identitását.E „posztmodern" szurkoló-típus ma már uralja a világnagy sportünnepeinek lelátóit, és közel áll a magyarkézilabda és vízilabda-rajongói szubkultúrához is.Bár a nemzetközi sportversenyek a karneváli szurko-lói kultúra és a globális sokszínûség ünnepévé nôttékki magukat, David Rowe (2003) felveteti annak lehe-tôségét is, hogy a sport társadalmi alrendszere olyan

mértékben támaszkodik a nemzeti kultúrák különbö-zôségére, hogy emiatt ellenálló lesz a globalizált kultú-ra terjedésével szemben. Így létrejön a paradoxon; bára sport a globalizáció egyik motorjának számít, arendszer mégis belülrôl gátolja saját globalizálódását(Wong és Trumper, 2002). A paradoxonból adódó kér-dés a jövôre nézve az, hogy a sport narratíváit a sok-színûség (diversity), vagy a különbözôség (difference)fogja-e meghatározni.

A magyar sport társadalmi kontextusában az emlí-tett három identitástípus közül az elsô jelentôségéthosszú évtizedek óta minden (sport)politikai útkere-sés felismeri és felhasználja, a versenysport sikeres-sége a gyakorlat szintjén mindenkor prioritást élvezett(Bakonyi, 2007), és identitás-építô hatását a sport-stratégiák a mai napig kiindulópontnak tekintik. Amásodik típus ennél lényegesen kevésbé jellemzô, dea nagyobb világversenyek rendezése alkalmával aszervezô önkéntesek tapasztalhatják ezt a fajta nem-zeti érzést. A harmadik, a karneváli identitás egyfelôlbizonyos szurkolói csoportokkal hozható összefüggés-be – ám itt korántsem független az adott sportág ered-ményességétôl –, másfelôl pedig azon ritka civil meg-mozdulásokon érzékelhetô, amelyek éppen az állam,illetve a piac irányába próbálnak nyomást gyakorolni.Bár a rendszerváltás után a centralizáltság jelentôsencsökkent, és a civil szervezetek alapítása is újra lehet-ségessé vált, a civil társadalom nem rendelkezik azok-kal az anyagi és emberi erôforrásokkal, illetve az ön-kéntes szemlélet társadalmi beágyazottságával, me-lyek együttesen lehetôvé tennék a civil szféra aktívabbés sikeresebb részvételét a sport szervezésében (An-dorka, 1996; Földesiné et al. 2002; Hankiss, 2002;Bakonyi, 2007).

Anyag és módszerA fenti elméleti keretbôl kiindulva jelen tanulmány

– empirikus adatokra támaszkodva – a magyar lakos-ság sporthoz kötôdô nemzeti érzéseire koncentrál. Avizsgálat során survey-módszert alkalmaztunk. A kér-dôív kérdéseit a Semmelweis Egyetem Testnevelési- ésSporttudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszé-kének munkatársai állították össze. A szerzô által ké-szített kérdéssor lényege annak feltárása volt, hogy amagyar lakosság sporttal kapcsolatos attitûdjeibenmennyire érvényesülnek a nemzeti identitás különbö-zô aspektusai. Az adatfelvételt a TÁRKI végezte 2007.decemberében, a vizsgálatot az ÖTM Sport Szakál-lamtitkársága támogatta. Alkalmazott mintavételi el-járásuk valószínûségi, rétegzett mintavétel volt, tehátminden felnôtt magyar lakosnak azonos esélye volt amintába (n=1027) való bekerülésre. Így a minta segít-ségével begyûjtött adatokból levont következtetések –a statisztikai mintahiba mértékén belül – általánosít-hatók a teljes populációra.

EredményekA jelen közlemény keretei nem engedik az eredmé-

nyek teljes körû bemutatását, így a következôkbencsak a legfontosabbnak tartott eredményeket tárgyal-juk. Fontos megjegyezni, hogy a 2004-es Eurobaro-meter felmérés adatai arra utalnak, hogy a magyar la-kosság számára a nemzet, mint referenciacsoportnagy jelentôségû. Mivel a hazai közszereplôk és a mé-dia által meghatározott diskurzusban a sportnaknagy szerepet tulajdonítanak a nemzeti identitás erô-sítésében, feltételezhetô volt, hogy ez az erôs kapcso-

Tanulmány • Dóczi Tamás: Magyar sport és nemzeti identitás a globális sportszíntéren4

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 4

lat a válaszokban is megmutatkozik majd. Várakozá-sainkkal ellentétben a megkérdezettek mindössze60%-a válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szurkol-e magyar sportolóknak. Az összefüggések alaposabbelemzéséhez az elméleti keretben bemutatott, Eich-berg (2003) által használt dimenziókat használtuk.

Az eredményesség identitásaAz élsport eredményességének nemzeti identitásra

gyakorolt hatása, illetve az összefüggés jelentôsége akülönbözô társadalmi csoportokban az alábbi két kér-dés alapján kerül bemutatásra: (1) Mennyire büszke amagyar sportolók eredményeire? (2) Mennyire csaló-dott a gyenge sportolói szereplés miatt? Mindezekmellett külön kérdésekben foglalkoztunk az athénidoppingesetekrôl alkotott véleményekkel, hiszenezekben mutatkozhat meg leginkább a versenysportnegatív hatása a nemzeti büszkeségre. A két – szeman-tikai szempontból ellentétes – alapkérdésre adott vá-laszok eloszlása különbözik. A sikerekbôl fakadóbüszkeséggel lényegesen többen azonosultak, hiszena válaszadók fele nagyon büszke, további 35%-ukbüszke a magyar sportolók sikereire ((11.. áábbrraa)). Az eset-leges kudarcok miatt érzett csalódottság ezzel szem-ben kevésbé jellemzô: 41% semleges választ adott, to-vábbi 20% pedig nem, vagy egyáltalán nem csalódotta sportolók kudarca esetén, ami azt jelzi, hogy siker-telenség esetén az azonosulás is csökken ((22.. áábbrraa)).Felvetôdik tehát a kérdés, hogy a sportsikerekhez köt-hetô identitás valójában mennyiben a sporthoz ésmennyiben inkább a sikerekhez köthetô.

A különbözô társadalmi csoportok sportsikerekre éskudarcokra vonatkozó attitûdje nem egyforma. Kevés-sé meglepô adat, hogy a férfiak intenzívebben viszo-nyulnak a sportsikerekhez is és a kudarcokhoz is. Aférfiak 57, a nôk 45%-a nagyon büszke (χ2 = 15,534;df = 4; p < 0,005), míg a nagyon csalódottak aránya22, illetve 13% (χ2 = 17,566; df = 4; p < 0.005). Az élet-kor alapján nem szignifikáns a különbség, ezzel szem-ben az iskolai végzettség meghatározó tényezônek tû-nik. A legmagasabb iskolai végzettségûek 65%-a érezerôs büszkeséget, míg a legfeljebb általános iskolátvégzettek esetében ez az arány mindössze 40%. A to-

vábbi három köztes csoport viszonyulása átlagos (χ2 =35,239; df = 16; p < 0,005). Elképzelhetô tehát, hogya társadalom alacsonyabb státuszú csoportjai a min-dennapi létfenntartás nehézségei során a nemzettel,mint posztmateriális értékkel már nem tudnak azono-sulni.

Érdekes, hogy szignifikáns a különbség a település-típusonkénti, sôt a régiónlénti válaszok gyakoriságaközött. Úgy tûnik, hogy míg a megyeszékhelyen élôklelkesebben, a fôvárosiak sokkal kritikusabban ítélikmeg a sport eredményességét a különbözô világverse-nyeken. A megyeszékhelyeken élôk 59%-a nagyonbüszke (χ2 = 25,365; df = 12; p < 0.05), viszont mind-össze 11%-uk nagyon csalódott (χ2 = 39,114; df = 12;p < 0,001), ezzel szemben a budapestiek büszkeségeátlagos, míg csalódottságuk messze átlag feletti, 28%-uk rosszul fogad egy-egy sportbeli kudarcot. Regioná-lis viszonylatban ezzel összecsengve a Közép-Magyar-országi régió lakosainak 27%-a érez nagyfokú csaló-dottságot, amely eredmény messze a legmagasabb,miközben a Nyugat- és a Közép-Dunántúli régió (62%)„büszkeségi mutatói" a legmagasabbak (χ2 = 56,723;df = 24; p < 0,001). Az eredmények arra engednek kö-vetkeztetni, hogy a magyar élsport szurkolói bázisátelsôsorban a „vidéki fellegvárakban" érdemes keresni.

Az athéni doppingbotrány fogadtatásaA válaszadók négyötöde hallott az athéni doppinge-

setekrôl, és túlnyomó részük (87%) egyetértett azzal,hogy a botrányok rossz fényt vetnek az országra és va-lamivel kevesebben (76%) vélték, hogy a doppingü-gyek lejáratják a magyar sportot. Az adatokból kivi-láglik, hogy noha a válaszadók 72%-a szerint a spor-tolók hibát követtek el, mégis azon a véleményen van-nak, hogy az esetnek káros hatása van a magyarsport, sôt az ország megítélésére. A mások által Ma-gyarországról alkotott kép tehát láthatóan foglalkoz-tatja a magyar lakosság nagyobb részét, társadalmistátusztól függetlenül. Ugyanakkor érdekes, hogy abudapesti lakosok például sokkal visszafogottabbak asportolók hibáztatásában, mindössze 57,5%-uk értettegyet a vonatkozó állítással, miközben minden máscsoportnál magasabb volt a bizonytalanok aránya. A

5Tanulmány • Dóczi Tamás: Magyar sport és nemzeti identitás a globális sportszíntéren

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

11.. áábbrraa.. Mennyire büszke a magyar sportolók eredményeire?

FFiigguurree 11.. How proud are you of Hungarian competitive sport achievements?

22.. áábbrraa.. Mennyire csalódott a gyenge sportolói szereplés miatt?

FFiigguurree 22.. How disappointed are you in case of below-par performance?

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 5

többi csoport 10-11%-ával szemben, a budapestiek24,5%-a nem akart véleményt formálni a kérdésben(χ2 = 19,847; df = 6; p < 0,005). Ennek oka talán az,hogy a nyilvános diskurzusban megjelenô értelmezé-sek pluralitása a fôvárosban jobban érzékelhetô volt.

Az integráció identitásaA nemzeti identitás második dimenziójának opera-

cionalizálása nehezebb feladat volt, hiszen a lakosságtúlnyomó többségének nincs olyan élménye, amely ki-fejezetten párhuzamba állítható lenne Eichberg(2003) ideáltípusával. A kérdés, amelyen keresztül ta-lán valamivel közelebb juthatunk a dimenzió megis-meréséhez, a nemzetközi sportversenyek rendezésé-nek támogatásának, illetve ellenzésének indokairakoncentráltak. Bár a párhuzam vitatható, abból aszempontból elfogadhatónak tûnt, hogy egy nagyobbesemény vendéglátójaként egy közösség, egy város,vagy akár egy egész ország is közvetetten felelôs a ren-dezvény sikerességéért, ez pedig megköveteli, és amunka során bizonyosan erôsíti a közösségi, és adottesetben a nemzeti integrációt is. A probléma megérté-séhez nem elsôsorban a támogatók, illetve az ellenzôkegymáshoz viszonyított aránya, hanem azon érvek ve-zethetnek el, amelyekkel a támogatók véleményüketalátámasztották. Mivel itt nyílt végû kérdéseket alkal-maztunk, a válaszadóknak nagyobb mozgástere lehe-tett, sôt több indokot is megjelölhettek, ezzel együtt aválaszok többsége két fô téma, a gazdasági bevétel(40%), illetve az ország külföldi elismertsége (47%) kö-ré épült. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy bár a nyi-tott kérdések nagy mozgásteret biztosítottak, a vála-szok viszonylag kevés témakört érintettek és a meg-kérdezettek mindössze 5,8%-a utalt arra, hogy ezáltala magyar szurkolók közös sportélményekkel gazda-godhatnak. Ebbôl az adatból egyértelmûen megálla-píthatjuk, hogy a nemzeti identitás e dimenziója közelsem olyan jelentôs, mint az eredményességé.

A karneváli identitásA nemzeti identitás harmadik formájának társadal-

mi beágyazottságát a sportesemények látogatásán ke-resztül vizsgáltuk. Az eredmények alapján arra a kö-vetkeztetésre juthatunk, hogy a magyar lakosság túl-nyomó része soha, vagy legalábbis nagyon ritkán láto-gat ki valamilyen sporteseményre. Fontos megjegyez-ni, hogy a pozitív válaszok mögött a nemzeti kötôdé-sek mellett lokális kötôdések is húzódhatnak, mivel akérdés nem csak válogatott mérkôzésekre és nemzet-közi versenyekre vonatkozott. A nemzeti identitásezen aspektusa, amely Eichberg (2003) tipológiájaszerint leginkább a civil társadalomhoz köthetô, ke-vésbé látszik érvényesülni. Amennyiben elfogadjuk,hogy a helyszíni sportélménynek integratív ereje van,úgy érdemes megfontolni, hogyan lehetne a nemzetiidentitás e jelenleg kevéssé érvényesülô forrását job-ban kihasználni.

A sportesemények látogatásában jelentôs különbsé-gek láthatók nem, életkor, régió és iskolai végzettségtekintetében is. Elôbbi kettô nem meglepô információ,utóbbi kettôrôl azonban érdemes néhány konkrétumotemlíteni. A mai magyar társadalom esetében érvényesstátuszmérônek tekinthetô iskolai végzettség arra en-ged következtetni, hogy a legalacsonyabb státuszúakkezdenek kiszorulni ebbôl a szabadidôs tevékenységbôl((33.. áábbrraa)). A válaszadók 11%-a anyagi okokkal magya-rázta távolmaradását a sportrendezvényektôl, miköz-

ben a leginkább aktív csoport a középrétegekbôl kerülki. A sportesemények látogatása, mint kulturális fo-gyasztás tehát Magyarországon is középosztályosodnilátszik, ehhez azonban a kínálatnak is alkalmazkodniakell; noha a lakosság egyharmada (33%) távolmaradá-sát azzal indokolta, hogy nem érdekli a sport, nem ke-vesen (18%) hivatkoztak arra, hogy nincs olyan sport-esemény a közelben, ami érdekelné ôket. Szintén érde-kesek a regionális eltérések, amelyek feltehetôen össze-függnek az adott régió csapatainak eredményességévelés létesítményhelyzetével. Ebbôl a szempontból a Kö-zép-Magyarországi régióban volt a legnagyobb (76%)azok aránya, akik soha nem látogatnak sportesemé-nyeket, míg a Nyugat-Dunántúli régió lakosságamessze átlag felett teljesítményt nyújtott, hiszen kö-rükben ugyanez az arány 44% (χ2 = 105,352; df = 36; p< 0,001), feltehetôen elsôsorban a régió országos ésnemzetközi szinten eredményes kézi- és kosárlabda-csapatainak köszönhetôen.

33.. áábbrraa.. Sportesemények látogatása, iskolai végzettség szerinti bontásban (%).

FFiigguurree 33.. (Frequency distribution of visiting sporting events by educational level

Megbeszélés és következtetésekA sikeres élsport és a nemzeti büszkeség közötti

összefüggést már sok rendszer próbálta legitimációseszközként használni. A sportban rejlô más identitás-teremtô lehetôségeket azonban legtöbbször figyelmenkívül hagyták. Jelen elemzés arra tett kísérletet, hogytörténeti kiindulópontból, az elméleti keret segítségé-vel rámutasson a nemzeti identitás sokrétûségére, ésarra, hogy milyen módokon lehet a nemzet-alapú tár-sadalmi integrációt elôsegíteni. Az empirikus adatokarra engednek következtetni, hogy a magyar lakosságszámára az elégedettség dimenziója fontosabb, mint amásik két dimenzió, amelyekben azonban rengeteg le-hetôség rejlik. Az eredmények megmutatták, hogy akudarcok és a botrányok negatív hatást váltanak ki,éppen ezért az élsport valóban csak a sikeresség fenn-tartásával táplálhatja a nemzeti büszkeséget. A pekin-gi olimpiai játékok ideje alatt megfigyelhetô volt, hogya „sportnemzeti" diskurzust felépítô politikai és médi-aszereplôknek nehéz dolguk volt az eredmények érté-kelése során. Láthatóvá vált, hogy a globális sport-színtéren nehezebb sikereket elérni, mint a korábbivilágrendekben, ezért a nemzeti közösség erôsítéséhez

Tanulmány • Dóczi Tamás: Magyar sport és nemzeti identitás a globális sportszíntéren6

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 6

más, a versenyhez kevésbé kapcsolódó területeken isérdemes felismerni a sport integratív erejét. A nemze-ti identitás civil aspektusainak erôsödéséhez elenged-hetetlen feltétel az önkéntes, civil szemléletmód továb-bi terjedése, valamint a nemzeti identitás diskurzusá-nak demokratizálódása, ami a sport esetében a politi-ka befolyásának csökkentését jelentené.

Felhasznált irodalomAndorka R. (1996): Merre tart a magyar társada-

lom? Antológia, Lakitelek.Bakonyi T. (2007): Állam, civil társadalom, sport.

Kossuth, Budapest.Borneman, J., Fowler, N. (1997): Europeanization.

Annual Review of Anthropology, 2266:: 487-514Eichberg, H. (2003): Playing and Displaying Identity

– About Bodily Movement, Political Ideologies and theQuestion of Olympic Humanism. In: Pawlucki, A.(ed.): Postmodernity and Olympism. Academy ofPhysical Education and Sport, Gdansk, 57-78.

Eurobarometer, EB60 – CC-EB 2003.4. Letöltve:2008. október 20. http://ec.europa.eu/public_opini-on/archives/cceb/2003/cceb2003.4_comparative.pdf

Földesiné Sz. Gy., Jakabházy L., Nagy J. (2002):Hungary: The Development of Sport for All in a Sport-ing Nation. In: DaCosta, L., Minagaya, A. (eds.):Worldwide experiences and trends in Sport for All.Meyer and Meyer, Oxford, 449-474.

Giddens, A. (2000): Elszabadult világ: Hogyan ala-kítja át életünket a globalizáció? Perfekt Kiadó, Buda-pest.

Giulianotti, R. (1999a): Football: a sociology of theglobal game. Polity Press, Cambridge.

Giulianotti, R. (1999b): Hooligans and CarnivalFans: Scottish Football Supporter Cultures. In:Armstrong, G. and Giulianotti, R. (eds.): Football cul-tures and identities. Basingstoke ; London : Macmil-lan & Co. 29-40

Hankiss E. (2002): Új Diagnózisok. Osiris Kiadó,Budapest.

Horak, R., Spitaler, G. (2003): Sport Space and Na-tional Identity. Soccer and Skiing as Formative For-ces: On the Austrian Example. American BehavioralScientist, 4466:: 11. 1506-1518.

Houlihan, B. (1997): Sport, Policy and Politics. Ro-utledge, London.

Jackson, S. (1998): Life in the (mediated) faust lane.International Review for the Sociology of Sport, 3333::227-238.

Jackson, S. (2004): Exorcizing the ghost: DonovanBailey, Ben Johnson and the politics of Canadianidentity. Media, Culture and Society, 2266:: 121-141.

Rowe, D. (2003): Sport and the Repudation of theGlobal. International Review for the Sociology ofSport, 3388:: 281-294.

Sonkoly G. (2001): A kulturális identitás új kerete:a kulturális örökség. In: Bárdi N., Lagzi G. (szerk.):Politika és Nemzeti Identitás Közép Európában. Tele-ki László Alapítvány, Budapest, 9-25.

Williams, J. (2000): Fact Sheet No. 7: Fan "Power"and Democracy in Football, University of Leicester.Letöltve: 2008. október 15. http://www.le.ac.uk/snc-cfr/resources/factsheets/index.html

Wong, L., Trumper, R. (2002): Global Celebrity Ath-letes and Nationalism. Journal of Sport and Social Is-sues, 2266:: 168-194.

7Tanulmány • Dóczi Tamás: Magyar sport és nemzeti identitás a globális sportszíntéren

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 7

ÖsszefoglalóA turisztikai animáció a hazai rekreáció egyik dina-

mikusan fejlôdô ágazata, amely a közép-, illetve felsô-fok szinten végzett rekreációs és sportszakemberek el-helyezkedési területe lehet. Az elemzés célja az volt,hogy felmérjük, mely hazai 3-5 csillagos szállodákbanmûködik animáció és a szolgáltatásban milyen jelen-tôsége van a sport animációnak. Továbbá, hogy az al-kalmazottak milyen végzettséggel látják el ezeket afeladatokat, és a rekreációs végzettséggel rendelkezôkmennyire tartják testreszabottnak tanulmányaikatehhez a feladathoz. Az adatgyûjtésre a telefonos inter-jú módszerét alkalmaztuk amely, a mélyebb betekin-tés érdekében kiegészült 12 személyes interjúval. Azeredmények igazolták azt a feltevésünket, hogy a szál-lodai animáció száma növekszik hazánkban és jelen-tôs számú sport és rekreációs szakember tevékenyke-dik a területen. Kiderült, hogy a szakemberek felsôok-tatásban megszerzett ismeretei csak részben fedik lea területen elvártakat. A sport és rekreációs szakem-berek tehát dominánsan jelen vannak a hazai animá-ció piacán, azonban tanulmányaikon keresztül meg-szerezhetô tudásuk bizonyos területeken kiegészítés-re szorul.

KKuullccsssszzaavvaakk:: rekreáció, rekreációs szakember, tu-risztikai animáció, sport animáció

AbstractHotel guest entertainment is a rapidly developing

sector in the Hungarian tourism market, which holdsgreat professional opportunities for qualified sportand recreation professionals with vocational or higherdegrees. The purpose of this study was twofold:Firstly, to investigate which 3-5 star hotels offer guestentertainment and what is the importance of sport inentertainment service. Secondly, to find out whatkind of qualifications guest entertainers have and towhat extent graduates in the leisure profession findtheir studies appropriate for this job. Research wasbased on telephone interviews and 12 in-depth inter-views with key professionals. Results support our as-sumption that the number of hotels offering active gu-est relation services is growing and a number of sportand recreation professionals are working in this field.The official training of recreation professionals is justpartly meeting market expectations. In summary, wecan say that sport and leisure professionals have adominant position in the Hungarian job market in ho-tel entertainment. However, some important market

requirements should be adjusted in the higher educa-tion curriculum in order to meet these professionaljob requirements.

KKeeyy--wwoorrddss:: recreation, recreation professional, acti-ve guest relations/ hotel entertainment, sport prog-ramming

BevezetésAz utóbbi évek turizmus fejlesztési törekvéseibôl

egyértelmûen kirajzolódik, hogy hazánkban a gyógyés wellness turizmus kiemelt terület. Egy a magyar la-kosság utazási szokásaival kapcsolatos felmérésbôl(Halassy, 2007) az is kiderül, hogy 2008-ban, belföl-dön biztosan utazni szándékozó magyarok többsége(mintegy 60%-a), vízparti, gyógy-, vagy wellness uta-zást tervez. A vízparti és wellness szállodákban pedigegyre gyakoribb kiegészítô szolgáltatás a szállodaianimáció. Egy friss felmérés szerint (Magyar, 2008) aturisztikai animációt kínáló szállodák többsége(53,25%) wellness szálloda. Az aktuális trendeket ésirányelveket az is jól mutatja, hogy 2007-ben az Ön-kormányzati Minisztérium pályázatot hirdetett,amelynek célja volt, hogy segítse a balatoni turisztikairégióban mûködô strandokon és kereskedelmi szál-láshelyeken animátorok foglalkoztatását.

Könnyen felmerülhet a kérdés, hogy kerül a csizmaaz asztalra, a rekreációs szakembereknek vajon miköze lehet a turisztikai animációhoz? Egyáltalán mitértünk e fogalom alatt? A turisztikai animáció köny-nyen definiálható. Finger és Váczy (2002) turisztikaianimáció meghatározása a következô: „Az animáció azüdülés, és szabadidô alatti közös tevékenységre valóösztönzés, bíztatás, felhívás." Magyar Márton jegyze-tében (2003) a turisztikai animációt tágabb értelme-zésben használja, és az alábbiként határozza meg:„Kereskedelmi szálláshelyeken, szabadidô centru-mokban, sportlétesítményekben és egyéb idegenfor-galmi helyszíneken megvalósuló szolgáltatás, mely-nek célja a vendégeknek maradandó élményt nyújta-ni emberek közötti kapcsolatok kiépítésén és játékosprogramok lebonyolításán keresztül. Ennek érdeké-ben a közös tevékenységekre való ösztönzést, bízta-tást, felhívást tûzi ki elsôdleges feladatául.

A turisztikai animációval foglalkozó szakember ma-ga az animátor, akit magyarul játékmesternek is ne-vezhetünk. A rekreációs irodalomban az animáció, arekreáció egyik lehetséges kimenete (Kovács, 2004). Adefinícióra építve megállapíthatjuk, hogy az animációakár a rekreáció egy speciális területeként is kezelhe-tô. Az animációnak alapvetôen három nagy területekülöníthetô el. A gyermek, a sport és a szórakoztató,vagy show animáció (Lacza, 2008). Amennyiben akonkrét programokat vizsgáljuk a gyermek animációjelentôs része, fôként testnevelési játékokra épülô já-tékos sportfoglalkozás (Grosz és Váczy, 2003). A nap-

Tanulmány • Lacza Gyöngyvér, Keszei Réka: A sport és rekreációs szakemberek...8

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

A sport és rekreációs szakemberek elhelyezkedési sikerei a turisztikai animáció területén, magyar szállodai körkép – 2007

Market success of sport and recreation professionals in active guest relations (hotel entertainment), Hungarian hotel overview – 2007

Lacza Gyöngyvér, Keszei RékaSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,Rekreáció Tanszék, BudapestE-mail: lacza@mail.hupe.hu

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 8

közbeni, felnôtt animáció mindegy 80%-a külföldön ésa hazai gyakorlatban is, sporttevékenység. Ebbôl adó-dóan a sportos alapképzettség mindenképpen elônyaz animációs területen, sôt mára elôírás is a különbö-zô sporttevékenységeket levezetô animátorok számára(Kormányrendelet, 2004). Korábbi kutatások alapján(Magyar, 2003) egyértelmûen kiderült, hogy Magyar-országon a három fô területen, nagyon gyakran csakegy animátor dolgozik, így nagyon sokoldalúan kép-zett szakemberre van szükség.

Elemzésünk célja az volt, hogy felmérjük, mely ha-zai szállodákban van animációs szolgáltatás valamint,hogy ezeket a feladatköröket végzô animátorok milyenvégzettséggel rendelkeznek. Továbbá, felmértük azt,hogy a felsôfokú rekreációs képzettség mennyibennyújt megfelelô felkészültséget ezen munkakörök be-töltéséhez.

Anyag és módszerekA vizsgált minta a magyarországi három, vagy annál

több csillagos szállodák összessége volt, amely a szál-lodai animáció potenciális színtere lehet. A felmérésalapjául az érintett hotelek a Magyar Szálloda Szövet-ség honlapján (Magyar, 2008) publikált összesített lis-tája szolgált. Az elemzés elsôdleges célja volt, hogy fel-mérjük, mely hazai szállodákban van animációs szol-gáltatás valamint, hogy ezekben állandó vagy szezo-nális programról beszélhetünk-e. A felmérés követke-zô lépese, hogy kiderítse ezen belül gyermek, sportvagy szórakoztató (show) animáció mûködik-e a szol-gáltatónál. Továbbá, hogy az adott feladatköröket egy,vagy több fô végzi-e és az animátorok rendelkeznek-eszakirányú végzettséggel. Sport animációban a sport-oktatói, valamint a testnevelô tanári és a rekreációszakos végzettséget tekintettük szakirányú végzett-ségnek. Animátori végzettségnek a minimum egy, vagykét féléves animáció tantárgy elvégzését (rekreációszakon vagy turizmus- szabadidô menedzser szakon),vagy külsô cég esetében a saját felkészítô tanfolyamonvaló megfelelést fogadtuk el.

A vizsgálat módszere telefonos interjú volt. A fentemlített lista alapján teljes mintáról (261 szállodáról)gyûjtöttünk adatokat. A telefon interjúk és az egyébadatok feldolgozása analitikus módszerekkel történt.A felmérés kiegészült továbbá, 12 mélyinterjúval. En-nek során, a témában kulcsembereknek számító szál-lodai szakembert (3 fô), az animátorokkal kapcsolatoselvárások és igények témában, illetve az animációsszolgáltatást biztosító külsô cégek vezetésébôl is 3 fôadott felvilágosítást az animátor képzéssel kapcsola-tosan, továbbá 6 gyakorló rekreációs végzettségû ani-mátor, a tapasztalatokról. Az interjúk alatt egy elle-nôrzô lista kérdéssora alapján dolgoztunk.

Eredmények Az eredmények igazolták azt a feltevésünket, hogy a

szállodai animációk száma növekszik hazánkban va-lamint, hogy a vizsgálatban szereplô 261 szállodábólösszesen 54 szállodában mûködik ilyen szolgáltatás.Ebbôl 10 szálloda nem adott információt, 8 nem voltelérhetô, de a honlapjukról kiderült, hogy ezekbenvan animáció. Egy szállodában csak ebben a szezon-ban indult a program, így tapasztalataikról még nemtudtak beszámolni. Összesen 35 hotel adott részletesinformációt. A vizsgált szállodák regionális eloszlásaegyértelmûen mutatja, hogy jelenleg ilyen szolgálta-tást elsôsorban a Balaton környéki hotelek, valamint

a gyógyvizek közelében mûködô gyógy- és wellnessszállodák nyújtanak. A fürdôvárosok esetében a nyu-gati országrész és az Északi-középhegység túlsúlya je-lentôs.

Felmérésünkbôl kiderült, hogy az utóbbi 10 évbenjelentôs fellendülés tapasztalható az animációs téren.Amíg 1998-ban csupán 3 szállodában volt ilyen szol-gáltatás mára ez a szám 50 fölé emelkedett (ebbôl 35válaszolt az általunk feltett kérdésekre). Az 11.. áábbrráánnjól látható, hogy ez a szám évrôl-évre gyorsuló ütem-ben növekszik.

11.. áábbrraa.. A szállodai animációs szolgáltatást nyújtóhotelek számának változása Magyarországon

1998-2008 között.FFiigguurree 11.. Number of hotels offering guest

entertainment between 1998-2008.

A vizsgált hotelek több mint felében (18 szállodá-ban) állandó és 17 szállodában szezonális jellegû azanimációs szolgáltatás. A szezonális animációt nyújtóhotelek, mintegy kétharmada elsôsorban gyermekanimációval foglalkozik és csupán 6 szállodában vanvegyes, azaz felnôtt és gyermek animáció egyaránt ((22..áábbrraa)).

22.. áábbrraa.. Az állandó animációt nyújtó szállodák tevékenység szerinti megoszlása.

FFiigguurree 22.. Distribution of hotels with ongoing guestentertainment services by type of activity.

Az állandó szolgáltatást nyújtó hotelek esetében ezaz arány sokkal kiegyensúlyozottabb ((33.. áábbrraa)). Az idô-szakos programszervezést ajánló hotelek többsége aBalaton-partján helyezkedik el, míg állandó szolgálta-tást inkább a wellness és termál jellegû szállodák biz-tosítanak.

9Tanulmány • Lacza Gyöngyvér, Keszei Réka: A sport és rekreációs szakemberek...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

1111vveeggyyeess

((ggyyeerrmmeekk ééss ffeellnnôôtttt))

22ccssaakk ffeellnnôôtttt

55ccssaakk ggyyeerrmmeekk

1199998800

55

1100

1155

2200

2255

3300

3355

4400

sszzááll

llooddáá

kk sszz

áámmaa

11999999 22000000 22000011 22000022 22000033 22000044 22000055 22000066 22000077 22000088

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 9

33.. áábbrraa.. A szezonális animációt nyújtó szállodák tevékenység szerinti megoszlása.

FFiigguurree 33.. Distribution of hotels with seasonal guestentertainment services by type of activity.

Az alábbiakban a szállodák által nyújtott progra-mok láthatók a teljesség igénye nélkül. A sporttevé-kenységek a felnôtteknek nyújtott programok mintegy80%-t teszik ki.

A heti programok között rendszeresen szerepelnekkülönbözô versenyek, házi bajnokságok a táblázatbanmegjelölt sportágakból, például, vízi olimpia vagy„soklabda" bajnokság. Emellett sokszínû, játékos(sport) vetélkedôk és más programelemek is megjelen-nek, például, családi vetélkedôk, kalandtúrák, fáklyáskirándulások, lovagi játékok, vagy középkori játékok.A felnôttek esti programjainak megszervezése komolykihívást jelent az animátoroknak. Ezek között a kö-vetkezôk szerepelhetnek: ismerkedési est, karaokee,bingo, kvíz, marokkó bajnokság, óriás activity, tánc-est, folklór mûsor, grill-parti, gasztronómiai est, nem-zeti estek, pontgyûjtô verseny, borkóstoló, zenés est,táncház, kaszinó, kártyaparti stb.

A gyermekeknek általában fél napos sportprogra-mokat szerveznek, amelyek leginkább testnevelési ésnépi játékok. Gyakori programok az úgynevezett té-manapok is, amikor a sport és a kézmûves tevékeny-ségek egy adott témához kapcsolódnak. Ilyen példáula „kalózkaland", vagy a „varázslók napja". A gyer-mekprogramok második nagy csoportját a kézmûvesprogramok képviselik, általában fél napos szervezés-ben. Ilyenek pl.: ablakmatrica, üvegfestés, gyurmá-zás, gyöngyfûzés, agyagozás, arcfestés, bábkészítés,lufi-hajtogatás, lepedôfestés, aszfaltrajz készítés.Ezek kiegészülhetnek szezonális tevékenységekkel,mint a tojásfestés, karácsonyfadísz-készítés, sütôtök

lámpás készítés. Az esti gyermekprogramok között atöbbség a gyermek-diszkót, a bábjátékot és a mesejá-tékot említette.

Érdekes kérdés, hogy átlagosan hány animátor dol-gozik ma Magyarországon egy szállodában. Felméré-sünkbôl kiderült, hogy ez a szám 1 fôtôl, 13 fôig ter-jed az alábbi megoszlás szerint.

7 szállodában: 1 animátor,12 szállodában: 2 animátor,6 szállodában: 2-3 alkalmazott (szezontól függôen),5 szállodában: 3-5 alkalmazott (szezontól függôen),4 szállodában: 5-7 alkalmazott (szezontól függôen).

Fontos kérdés továbbá, hogy a hazai szállodák ho-gyan szervezik meg programjaikat. Képzett animátortkeresnek-e, külsô cégtôl rendelik-e meg a szolgálta-tást, vagy a külföldi gyakorlathoz hasonlóan saját ani-mátor képzésük van. A többség (21 szálloda) magavégzi az animációs szolgáltatást. Ebbôl 1 szállodánaksaját animátor képzése is van. Az intézmény „sajátanimátorai" mellett animátor cég segítségét is igénybeveszi 5 szálloda, 9 helyen pedig csak külsô cég adja aszolgáltatást. Ezek a cégek az animációs piacon jól is-mert, szállodai- és rendezvény-animációval foglalkoz-nak. A személyes interjúkból kiderült, hogy a megne-vezett cégeknek saját, belsô animációs képzése van,amelyben játékmestereiket felkészítik a gyermek, va-lamint a felnôtt animációra is. Fontos információ azis, hogy a szállodák által megnevezett cégekben alap-elv, hogy sport-animátornak kizárólagosan csak szak-irányú végzettséggel rendelkezôket vesznek fel.

A végzettség szerinti besorolásnál a szállodák ani-mátorként neveztek meg mindenkit, aki külsô cégtôljött, valamint megfelelô végzettséggel bírt. Az interjúkalapján mi a külsô cégek alkalmazásában lévôket, va-lamint a rekreáció, vagy a turizmus, szabadidô-szer-vezô szakon végzetteket az „animációt tanult" csoport-ba soroltuk, mert ôk biztosan hallgattak animációtantárgyat. Az elmondottak alapján az animátorkéntdolgozók 45%-a tanult animációt. Az alkalmazottakmintegy 20%-a sportoktató. Az állandó munkavi-szonnyal rendelkezôknél ez az arány kevesebb, csu-pán 25% tanult animációt és 25 rendelkezik valami-lyen sportoktatói végzettséggel. Ennek az okai a kül-sô cégek állandó animációban való kisebb jelenlétérevezethetôk vissza, mivel ezek a munkáltatók mindenesetben biztosítanak animációs képzést a foglalkozta-tottak részére. Elenyészô számban szállodai alkalma-zottakat (6%), pedagógusokat (4%) és testnevelôket (2%) is foglalkoztatnak a területen.

Tanulmány • Lacza Gyöngyvér, Keszei Réka: A sport és rekreációs szakemberek...10

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

OOuuttddoooorr ZZeennééss--ttáánnccooss LLaabbddaajjááttéékkookk ÜÜttôôss--ggoollyyôôss KKooccssmmaaii TTeecchhnniikkaaii SSzzeelllleemmiitteevvéékkeennyyssééggee mmoozzggáássffoorrmmáákk jjááttéékkookk ssppoorrttookk ssppoorrttookk ssppoorrttookkerdei séta aerobic strandröplabda tollas teke, bowling quadozás óriás sakktúrázás aqua aerobic vízi röplabda asztalitenisz biliárd motor-

csónakázástájékozódási magyar néptánc vízi foci lengôteke darts jet-ski

túra tanuláskerékpár túra kispályás petang csocsó bobozás

labdarúgáskajak-kenu óriás élô csocsó mini golf sárkány-

túra repülésíjászat

11.. ttáábblláázzaatt.. A szállodai animációban gyakorolt sporttevékenységekTTaabbllee 11.. Various sport activities in hotel entertainment

66vveeggyyeess

((ggyyeerrmmeekk ééss ffeellnnôôtttt))

1111ccssaakk ggyyeerrmmeekk

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 10

A szállodák vezetôivel készült interjúkból kiderült,hogy általában elôször nem volt ismert számukra arekreációs végzettség, bár a kifejezést hallották már,de nem volt konkrét elképzelésük arról, mit takar ezpontosan. Animátoraikat elsôsorban ismeretség, vala-mint ajánlások útján találták. A rekreációt végzetteksportszakmai tudását egy 5-fokú skálán maximális-nak ítélték. Hiányosságokat elsôsorban az önállószervezéssel, a pénzügyi tervezéssel és az esti animá-cióval kapcsolatosan említettek.

A szállodai animációban foglalkoztatott, rekreációszakon végzett (felsôfokú végzettséggel) szakemberek-kel készült interjúk alapján összefoglaljuk, hogy arekreáció képzés legnagyobb erôsségei animátoriszempontból a következôk:

• a sportági ismeretek széles köre,• a megfelelô elméleti háttér (egészségügyi, edzésta-

ni ismeretek),• a testneveléssel szakpárban végzettek (4 fô) ki-

emelték iskolai tanítási gyakorlatuk alatt szerzett ta-pasztalataikat a gyermekekkel való foglalkozás terén.

A képzés legnagyobb hiányosságaként a megkérde-zettek egybehangzóan a valós szakmai gyakorlatok rö-vid idôtartamát, vagy teljes hiányát emelték ki. Továb-bá 5-en megemlítették, hogy nehézségbe ütköztek dip-lomájuk elismertetésével, azaz meg kellett magyaráz-niuk mit takar a rekreációs végzettség. A programokszervezésében és levezetésében a legnagyobb kihívástmindenkinek a toborzás és az esti animáció, a színpa-di mûsorvezetés, szereplés és a mikrofonozás jelenti.

KövetkeztetésekA felmérés egyértelmûen igazolta, hogy a szállodai

animáció egy dinamikusan fejlôdô rekreációs terület,amelyben más szabadidôs tevékenységek mellett asport domináns szerepet játszik. A hazai szállodaianimációban jelenleg is sok sport és rekreációs vég-zettségû szakember dolgozik fôállásban, és a munka-

helyek száma egyre növekszik. Az interjúkból kide-rült, hogy a rekreáció szakon végzettek egyértelmûenmegfelelô bemenetnek érzik diplomájukat ehhez amunkakörhöz. Ez alátámasztja azt a feltevésünket,hogy az animáció a rekreáció szakon végzett hallha-tók egyik potenciális munkaterülete lehet. Amennyi-ben ezt elfogadjuk, képzésünkben sokkal nagyobbhangsúlyt kell fektetnünk a szakmai gyakorlatokraés ezeken keresztül az intézmények piaci kapcsolata-inak erôsítésére. Ez nagymértékben hozzájárulhatnaa rekreáció szakok ismertségének, elismertségénekjavításához.

Felhasznált irodalomFinger C., Váczy S. (2002): Az animáció alapjai. Ko-

dolányi János Fôiskola, Székesfehérvár, 5-16.Grosz P., Váczy S. (2003): Gyerek animáció. Kodolá-

nyi János Fôiskola, Székesfehérvár, 41-50.Hallasy E. (2007): A magyar lakosság és a vízi, a víz-

parti, valamint a gyógy- és wellness-turizmus kap-csolata. Turizmus Bulletin, 44:: 2-12.

Kovács T.A. (2004): A rekreáció elmélete és mód-szertana, Fitness Kft., Budapest, 124-130.

Lacza Gy. (2008): Az animácio fogalma, kapcsolataa rekreációval, turisztikai és rendezvényanimácio. Ka-lokagathia, 1. 134-154.

Magyar M. (2003): Turisztikai Animáció. BudapestiGazdasági Fôiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari ésIdegenforgalmi Kar, Budapest, 18-20.

Magyar M. (2008): Turizmus Trend. Felmérés a szál-lodai animációról, élménymenedzsment a gyakorlat-ban, Retrieved: 2008. 08. 12. from http://www.turiz-musonline.hu/cikkek/archivum.php

Kormány Rendelet (157/2004. (V.18.)): A sport terü-letén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásá-hoz szükséges képesítések jegyzékérôl. Retrieved:2008. 08. 14. from http://www.ipsc.sport.hu/down-load/157kormr.pdf

11Tanulmány • Lacza Gyöngyvér, Keszei Réka: A sport és rekreációs szakemberek...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 11

ÖsszefoglalóA sport kiemelkedô szerepet játszik a mai modern

társadalomban. Jelentôs gazdasági súlyt képvisel, to-vábbá lehetôséget ad a személyes fejlôdésre és a társaskapcsolatok kialakítására, ápolására. Jelen kutatás-ban a szabadidôsport magyarországi helyzetét vizsgál-tuk, különös tekintettel az egyént körülvevô társaskörnyezetnek a sportrészvételre gyakorolt hatására. Akutatási projekt három szakaszból állt. Elsôként tarta-lomelemzést végeztünk egyetemi hallgatók sportolás-ról írt esszéi alapján. Ezt követôen került sor az orszá-gos adatfelvételre, amely az egyének sportolási szoká-sait és a környezetük sporthoz való viszonyát mértefel. Végül páros interjúk egészítették ki és zárták le akutatási folyamatot. Az eredmények tanúsága szerinta népesség fizikai aktivitási szintje alacsony. A részvé-tel legfontosabb ösztönzôje a társas környezet, azonbelül is elsôsorban a kortársak és az iskola hatása. Je-len cikk elôször röviden áttekinti a korábbi kutatásieredményeket, majd a szabadidôs sportolás megítélé-sét és a részvételi arányokat mutatja be.

KKuullccsssszzaavvaakk:: szabadidôsport, fogyasztói magatar-tás, attitüd

AbstractSport plays an important role in today’s modern so-

cieties. It has enormous economic significance andprovides opportunity for personal development and forestablishing or keeping social relationships. In the re-cent research we examine the interest toward leisuresport in Hungary. We laid special emphasis on the influ-ence of the social environment on sport participation.In the first phase of the project we used content analy-sis to examine essays written by university studentson sport. After that using national representative datacollection we aimed to understand the sporting habitsof the individual and the relationship of his or her so-cial environment on sport. In the last phase we con-ducted paired in-depth interviews. We can concludethat the activity rate in leisure sport is still low inHungary. Based on our research results it seems thatpeers and school have the most important impact onparticipation of physical activity. In this article, firstwe introduce the literature briefly. Than we establishthe evaluation of leisure sport and participation ratesof the total population and selected groups.

KKeeyy--wwoorrddss:: leisure sport, consumer behavior, attitude

BevezetésMagyarországon (KSH, 2003) európai összehasonlí-

tásban a legkisebb a társas életre és a szórakozásra,ugyanakkor a legnagyobb a tévénézésre fordított idô

mennyisége. Az aktív pihenés, a sportolás, a hobbisem éri el az Európában jellemzô arányokat. Ha azegészségi állapotot nézzük, kitûnik, hogy a magyaroka fejlett országokkal összehasonlítva kevesebb egész-ségben eltöltött évre számíthatnak. Az egészségi álla-potot az öröklött és szerzett egyéni tulajdonságok, azéletmód, a fizikai környezet és pszicho-szociális ténye-zôk, valamint az egészségügy határozza meg. Az élet-mód részeként jelenik meg a kockázati magatartás, atáplálkozás, illetve a testmozgás. Vitrai és Mihalicza(2006) szerint a lakosság rossz egészségi állapotáértkultúránk, hagyományaink, életkörülményeink, okta-tásunk, az egészségügy, az ország és ezen keresztül acsaládok gazdasági helyzete hibáztatható. Korunk tár-sadalmában egyre jellemzôbbé válik az ülô, moz-gásszegény életmód, jellegzetesen már gyermek- és fi-atalkorban is. A mozgásszegénység rizikó faktorát je-lenti a halálozási és betegségi statisztikákban vezetôhelyen álló betegségeknek, így a szív- és érrendszeriproblémáknak, a kövérségnek és a krónikus moz-gásszervi betegségeknek (Somhegyi, 2002). A SzondaIpsos (2003) 1500 fôs reprezentatív felmérése szerint alakosságnak mindössze 22%-a sportolt az elmúlt egyhónapban, emellett 49% úgy nyilatkozott, hogy soha-sem sportol. A legkedveltebb fizikai aktivitás típusokközött elsô helyen szerepelt a kerékpározás, ezt követ-te a labdarúgás, az otthoni kondicionáló gépek hasz-nálata, a tornázás, majd a kocogás, futás és az úszás,illetve a fitnesz. A sportolás fô okai az egészség és a jókondíció megôrzése (82%), a kikapcsolódás és pihenés(73%), a testmozgás szeretete (72%), a fizikai teljesítô-képesség javítása (69%) és a stressz levezetése (62%)voltak. A megkérdezettek azt állították, hogy többetsportolnának, ha több szabadidejük lenne, valamintha fiatalabbak és egészségesebbek lennének.

Egy korábbi vizsgálatunkban (Hofmeister et al.,2004) a wellness jelenség elemzése kapcsán az egyé-nek sportoláshoz való viszonyát is feltérképeztük. Akutatás több területet is érintett, így az egészségestáplálkozást, a sporthoz való viszonyt és sportolásiszokásokat, a természetgyógyászat megítélését, vala-mint az ápoló – kényeztetô szolgáltatásokról alkotottvéleményeket. A sportolás kapcsán arra voltunk kí-váncsiak, hogy mi befolyásolja a részvételt, mi az, amiakadályozza, illetve ösztönzi a tevékenységet. Az ered-mények szerint kulcsfontosságú, hogy a sportolási le-hetôség, azaz a sportlétesítmény, sportolásra alkal-mas terület/pálya minél könnyebben és egyszerûb-ben elérhetô legyen. A sportolás motivációi megegyez-tek a szakirodalomban is megtalálhatókkal, így a nôk-nél elsôsorban az alakmegôrzés, a férfiaknál fôleg akikapcsolódás, a társaság volt fontos. Az Ifjúság 2004kutatás eredményei (Bauer és Szabó, 2005) alapján,ma Magyarországon a 15-29 év közötti fiataloknakmindösszesen 41%-a végez valamilyen sporttevékeny-séget kisebb-nagyobb gyakorisággal. Ez az arány aférfiak körében magasabb (48%), a nôknél alacso-nyabb (34%) sportrészvételt jelent. Az iskolai végzett-

Tanulmány • Neulinger Ágnes: A szabadidôsport iránti érdeklôdés Magyarországon...12

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

A szabadidôsport iránti érdeklôdés Magyarországon 1. – A sportolás megítélése és gyakorlata

Interest toward Leisure Sport in Hungary 1. – Perception and Practice of Sport

Neulinger ÁgnesBudapesti Corvinus Egyetem, Marketingkutatás és FogyasztóiMagatartás Tanszék, BudapestE-mail: agnes.neulinger@uni-corvinus.hu

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 12

ség és a sportolás közötti kapcsolatra jellemzô, hogyáltalában minél magasabb iskolai végzettséggel ren-delkezik a megkérdezett, annál valószínûbb, hogysportol. A településtípus és a sportolás között is ta-pasztalható összefüggés, azaz minél magasabb rangútelepüléstípusban él a válaszadó, annál inkább vár-hatjuk, hogy szabadidejében sportolni is fog. Az élet-korcsoportok közötti különbség esetében kiderült,hogy az életkorral a sportolási valószínûség is szigni-fikánsan csökken.

Laki és Nyerges (1997) az 1971 és 1980 között szü-letett, budapesti és falusi korosztályok sportolási szo-kásai közötti különbséget vizsgálta és a két csoportközött jelentôs különbséget talált. A falusi fiatalok el-sôsorban fociznak, és más labdajátékokat ûznek, abudapestiek preferenciája azonban színesebb. Ebbena körben jellemzôbb az új és divatossá vált sportágakválasztása, úgy, mint az aerobic, a fitness, a testépí-tés, a kerékpározás, a kocogás, az úszás. Ezek mindegyéni sportok, amit magyarázhat a nagyvárosokbannagyobb mértékû individualizáció. Emellett a divatossportokhoz való hozzáférés Budapesten jóval egysze-rûbb, mint falusi környezetben, így a talált különbségnem is meglepô. Egyetemistáknál végzett vizsgála-tunkból (Hofmeister-Tóth és Neulinger, 2003) kide-rült, hogy a sportolás különösen azok körében volt jel-lemzô, akik környezetében is pozitív volt a sporthozvaló viszony, illetve ahol a család, a barátok rendsze-res fizikai aktivitása volt jellemzô.

Pluhár és munkacsoportja (2003) 600 szegedi kö-zépiskolás vizsgálata szerint a megkérdezettek 3,5%-asoha, 27,1%-a alkalmanként, 69,4%-uk pedig rend-szeresen végez fizikai aktivitást. Úgy találták, hogy asportra fordított idô növekedésével szignifikánsan nôa barátokkal töltött idô. A testmozgást egyáltalán nemvégzôk jelentôsen több idôt töltenek szabadidejükbenszámítógépes játékokkal, mint sportoló társaik. Érde-kes összefüggés, hogy itt – habár az eredmény nemszignifikáns – azok, akik az alsóbb társadalmi osztály-ba sorolták magukat, nagyobb arányban sportolnakszinte minden nap. A sport szoros, pozitív kapcsolat-ban van a jó iskolai teljesítménnyel, az anya iskolaivégzettségével, a jelen egészség megítélésével, a jövôo-rientáltsággal, az önbizalommal és a barátok sporto-lási szokásaival. A rendszeresen sportolók inaktív tár-saiknál többre értékelik a belsô értékeket, úgymint alelki békét, az egészséget, a becsületességet, a barát-ságot és a családot. Azt is kimutatták, hogy az aktívab-bak több alkoholt fogyasztanak. Valószínûleg ennekaz alkoholfogyasztásnak azonban nem a lerészegedés,vagy az ismeretlen kipróbálása a célja, hanem a bará-ti beszélgetések, a társas kapcsolatok kialakításátfolytatják alkoholfogyasztás mellett.

Az empirikus kutatás módszereA jelen elemzés a társas környezet befolyásának ter-

mészetét és mértékét vizsgálta az egyén sportolás irán-ti keresletére. A munka elsô fázisában egyetemi hallga-tók által írt esszéket dolgoztunk fel tartalomelemzésmódszerével. Az esszékben a hallgatók a sporthoz,sportoláshoz fûzôdô viszonyukat mutatták be röviden.Cél volt, hogy az egyéni élmények, esetek megismeré-sével feltárhatók legyenek a vizsgált terület jellemzôi.Az eredmények összesítését az esszék kódolását köve-tôen az SPSS programcsomag segítségével végeztük.Az esszét írt hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetemnegyedéves, marketing szakirányos hallgatói és a Se-

lye János Egyetem (Révkomárom) harmadéves hallga-tói közül kerültek ki. A férfiak és nôk aránya közel azo-nos (44% és 56%), a résztvevôk 21 és 26 év közöttiekvoltak. Összesen 80 esszé feldolgozására került sor.

Az ezt követô kvantitatív elemzés célja az adatokszámszerûsítése és az általánosítások megfogalmazá-sa volt. Két csoportot vizsgáltunk. Az országos, repre-zentatív felmérésbôl kiderül a teljes lakosság sporthozvaló viszonya, a sportnak, mint témának, és mint te-vékenységnek a vonzereje, relevanciája. A GfK omni-busz kutatásának keretében lezajlott kérdôíves adat-felvétel a 15-69 éves magyar lakosságra nézve repre-zentatív. Kétlépcsôs, rétegzett, véletlen mintavételû,személyes, otthoni, CAPI (számítógéppel támogatott)megkérdezés történt. A minta elemszáma 1000 fô, aminta súlyozása többdimenziós. A kérdôív kérdései asporthoz való viszonyt, illetve a sportolás jellemzôitmérték, a válaszadóra, de a válaszadó környezetérevonatkozóan is. A kérdések között szerepelt, hogymennyire érdekli a lakosságot a sporthírek, járnak-esporteseményekre/mérkôzésekre, sportolnak-e, és haigen, akkor mit, mióta és milyen gyakran. Továbbámegkérdeztük, hogy sportol-e a környezetük (part-ner/házastárs, szülôk, testvérek, barátok), illetve mi-lyen élményeik vannak az iskolai testnevelésrôl.

A kutatási projekt záró szakaszát mélyinterjús meg-kérdezések jelentették. Az interjúk a korábbi két fáziseredményeinek értelmezését támogatták. A beszélgeté-sek középpontjában az egyének sporthoz fûzôdô viszo-nya állt, kiemelve a felsôfokú képzésbe való belépés,valamint a munkába állás, mint új életkorszak hatá-sát a sportolásban való részvételre. Két csoporttal ké-szültek interjúk (1) a Budapesti Corvinus Egyetem je-lenlegi negyed- és ötödéves hallgatóival, valamint (2)korábban az egyetemen végzett, jelenleg az üzleti élet-ben dolgozókkal. Összesen 12 mélyinterjú készült; azelsô csoportból 4 fôvel, a másodikból 8 fôvel, férfiakkalés nôkkel egyaránt. Az alkalmazott módszer a párosinterjú volt. Esetünkben a páros interjú megközelítésttámogatta, hogy a sporthoz kötôdô múltbeli és jelenbe-li élmények, tapasztalatok ebben a megkérdezési hely-zetben könnyebben felidézhetôk voltak. A két válasz-adó között kialakuló párbeszéd, az egymásra reagálásdinamizálta a szituációt, informatívabbá tette a beszél-getést, miközben a megértés mélysége nem veszett el.

EredményekA sportolás gyakoriságaA sportolás gyakorisága a korábban mértekhez ké-

pest nem nôtt, a lakosság 69%-a úgy nyilatkozott,hogy sohasem sportolt nem végzett testmozgást. Azországos reprezentatív adatfelvételbôl kiderült, hogy afennmaradó 31%-ból 14% az, aki legalább hetentesportol. Ez a részvételi arány az elmúlt 10 év alattgyakorlatilag nem változott; 1998-ban, szintén a GfKáltal végzett országos reprezentatív vizsgálat is hason-ló arányokat eredményezett. Akkor a lakosság 16%-ajelezte azt, hogy legalább hetente sportol. A teljes min-tából 24% nyilatkozott úgy, hogy szeret sportolni,41% pedig kifejezetten nem szereti a fizikai aktivitást.Statisztikailag szignifikáns és szoros összefüggés vana sportolás szeretete és a sportban való részvétel kö-zött. (φ=0,77). A sportolni nem szeretôknek mindössze5%-a vett részt a tevékenységben, jellemzôen ritkán,évente néhányszor. Azok közül, akik úgy nyilatkoztak,hogy szeretnek sportolni, 48% sportol heti rendsze-rességgel, 20% pedig soha.

13Tanulmány • Neulinger Ágnes: A szabadidôsport iránti érdeklôdés Magyarországon...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 13

A sport megítélése pozitívabb a fiatalok körében. A15-17 évesek 52%-a, a 18-29 évesek 34%-a szereti atestmozgást. Összességében a lakosság férfi tagjainyilatkoztak nagyobb arányban pozitívan a sportolás-ról (30% a férfiak, 20% a nôk körében a sportot szere-tôk aránya).

Az esszék eredménye ugyanezt mutatja. A fiataloknagyobb része (60%) nyilatkozott pozitívan a sportról,valamint látható az érzelmi szempontú különbség akét nem között. A férfiak csoportjában erôsebb a sportiránt érzett rajongás, lelkesedés, mint a nôkében.

A jelen vizsgálat eredményei megerôsítik, hogy asportban való részvétel szorosan összefügg az életkor-ral, az iskolai végzettséggel, valamint az iskolarend-szerû képzésben való részvétellel.

Az országos átlaghoz képest kiugró eredmény, hogya 15-17 éves korosztályban 63%, a diákok csoportjá-ban 48% a legalább heti gyakorisággal sportolók ará-nya. A 18-29 évesek között a hetente sportolók 22%-ot tesznek ki, a 30-39 éves korosztály az országos át-lagot képviseli (14%). Az ennél idôsebbeknél az arányaz életkor növekedésével folyamatosan csökken, 60 évfelett már csak 7% számol be heti sportolásról.

Az 1998-ban mért eredményekhez képest két kor-csoportban tapasztalható különbség:

A 18-29 évesek korcsoportjában negatív az ered-mény, 32%-ról csökkent a legalább hetente sportolókaránya 22%-ra. A 60 év felettiek esetében növekedéstapasztalható a részvételben. Nyolc évvel ezelôtt a kor-csoportból mindössze 2%-a jelezte, hogy legalább he-tente sportol, ez 2006 decemberében 7% volt. Az Ifjú-ság 2004 kutatás eredményei szerint a 15-29 éves kor-osztály 59%-a egyáltalán nem végez sporttevékenysé-get szabadidejében. A mostani kutatás alapján ebbena korosztályban a hetente sportolók aránya 30%, akikegyáltalán nem sportolnak, a minta 47%-át jelentik.

A legalább hetente sportoló csoporton belül a férfi-ak és nôk között nincs szignifikáns különbség. A nôk13%-a, a férfiak 15%-a sportol hetente. Ugyanakkorösszességében a férfiak aktívabbak, közöttük az egy-általán nem sportolók aránya kisebb, 64%, ezzelszemben a nôknél ez az arány 73%. Ez az elôny min-den korcsoportban fennáll a férfiak javára, kivéve a 60év felettieket. Itt már nagyon jellemzô az inaktivitás,összességében a korcsoport 91%-a sosem sportol.Ezen belül a nôk 87%-a sohasem sportol, míg a 60 évfeletti férfiak mintájában 97% adott negatív választ.

A felsôfokú végzettséggel rendelkezôk a legaktívab-bak, ebben a rétegben a legkisebb a sohasem sporto-lók aránya (46%), illetve legmagasabb a heti rendsze-rességgel sportolók hányada (23%). A 8 általánostvégzettek jellemzôen nem sportolnak (79%), de ebbena csoportban a második legmagasabb a legalább he-tente sportolók aránya (17%) is. Különbség 1998-hozviszonyítva csak egy korcsoporton belül tapasztalha-tó, ôk az érettségivel rendelkezôk. Az akkori 27% hetirendszerességgel sportolóval szemben az arány 2006-ra 15%-ra csökkent.

Akik legalább havonta sportolnak, jellemzôen he-tente legfeljebb 1,5 órát szánnak a tevékenységre(50%). Mindössze 22% sportol hetente többet, mint 3óra. Ebben a körben a teljes foglalkoztatásúak (26%)és a nyugdíjasok (32%) körében az átlagosnál (teljeslakosság – továbbiakban TL: 19%) jellemzôbb a legfel-jebb heti 60 perc, sportolásra fordított idô, míg a diá-kok között nagyobb a heti legalább 2 órát sportolókaránya (66% vs. 42% TL).

A gyermekkori sportolás jelentôségeA gyermekkor a sportolás szempontjából nagyon je-

lentôs. Ezt jelzi, hogy a rendszeresen sportolók 53%-a gyermekkorában (15 éves kora elôtt) kezdett el spor-tolni, 25 éves kora után mindössze 12% kezdett test-edzésbe. Szignifikáns különbség van e tekintetben akét nem között. A nôknél jellemzôbb a rendszeressportolás idôsebb korban való elkezdése. A rendszeressportolást a férfiak 55%-a kezdte 14 éves kora elôtt,míg a nôk csoportjában ez az arány 48%. Még szem-betûnôbb a különbség, ha a 25 év felett sportolni kez-dôk arányát elemezzük. A férfiak között 3%-kal, anôknél 14%-kal van jelen ez a csoport. Ezt a különb-séget alátámasztják az egyetemisták esszéi alapjánkészült tartalomelemzés eredményei is.

A sporttal való elsô találkozás többnyire emlékeze-tes, jelzik ezt az esszék és a mélyinterjúk. Az esszétírók nagy része (85%) tudott erre az elsô találkozásravisszaemlékezni. A felidézett elsô emlék az esetekdöntô többségében pozitív volt; a válaszadók egyötödeszámolt be valamilyen kellemetlen esetrôl, úgyminterôltetés vagy kudarc. Az elsô élmény jellemzôen tár-sas közegben történik, ahol ott vannak a barátok, aziskolatársak vagy a szülôk, testvérek.

SportágválasztásA legalább havonta sportolók sportágválasztásában

elsô helyen áll a kerékpározás 36%-al, ezt követi alabdarúgás (32%), majd az úszás (27%) és a futás, ko-cogás (26%). A megkérdezettek 12%-a említette a kon-dizást, 18% az otthoni tornát, további 12% pedig azaerobikot. A labdarúgás kivételével a csapatsportok(kézilabdázás, röplabdázás, kosárlabdázás) elsôsor-ban a még tanuló, 15-17 éves korosztályra jellemzôk.A labdarúgás hagyományosan erôs a férfiak körében.Azok, akik legalább havonta sportolnak 60%-ban em-lítették a labdarúgást a választott sportágak között. Aközségekben a kerékpározás (48%) és a kocogás, fu-tás (46%) választása gyakoribb, a fôvárosban és a me-gyeszékhelyeken pedig jellemzôbb az úszás (43%;34%), ami érthetô a hozzáférés lehetôségei miatt. Akosárlabdázás gyakoribb a megyeszékhelyeken (12%vs. 6% a TL körében). A legalább havonta sportolónyugdíjasok és egyúttal az 50 év felettiek korcsoport-jaiban jellemzôbb az otthoni tornázás, mint a teljes la-kosság körében. Az elôbbi csoport 42%-a, utóbbi36%-a jelezte, hogy otthon szokott tornázni. A teljesminta 18%-a jelezte ugyanezt. A gyógytorna gyakoribb60 év felett, a korcsoport 29%-a számolt be errôl. Ezaz arány a teljes mintában mindössze 3%.

A sportágválasztásra hatással van az egyén társa-dalmi státusza, anyagi helyzete. Vannak elitsportokés tömegsportok. A heti gyakoriságú sportolás (együtta mögötte álló végzettséggel) az alkalmazásban lévôdiplomások (25%) és a vezetô beosztásúak (18%) cso-portjában a leggyakoribb. A sportágak közül a teniszátlag felett jellemzô a vezetô beosztásúakra és a vál-lalkozókra. A teljes mintához képest nagyobb arány-ban (13%) választják ezt a sportágat. Ugyanez igaz asíelésre, amelyet gyakorlatilag csak a szellemi foglal-kozásúak (21%) és a vezetô beosztásban dolgozók(12%) jelöltek meg a három leggyakrabban ûzöttsportágként. A labdarúgás az eltérô státuszcsoporto-kon átívelô sportág. Két réteg (alkalmazásban lévôdiplomások és vezetô beosztásúak) kivételével a töb-bi foglalkozási csoportban minden esetben átlag felettválasztott a foci.

Tanulmány • Neulinger Ágnes: A szabadidôsport iránti érdeklôdés Magyarországon...14

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 14

Összefoglalóan megállapítjuk, a magyar nem spor-toló nemzet. A hazai lakosság 69%-a sohasem sportolés ugyanígy a lakosság 69%-a soha nem látogat sport-eseményt. Mind a résztvevôi, mind a nézôi sportrész-vétel alacsony, jelenleg hazánkban a sportfogyasztásnem jellemzô. Ezzel együtt a lakosság 41%-a kifejezet-ten nem szeret sportolni. Ezek az adatok azt jelzik,hogy a lakosság még nem ismerte fel a rendszeressportolás jelentôségét.

Felhasznált irodalomBauer B., Szabó A. (2005): Ifjúság 2004: Gyorsjelen-

tés. Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda, Budapest.Hofmeister-Tóth Á., Neulinger Á. (2003): Do perso-

nal values influence health behavior? Conference Pro-ceedings of the Annual Conference of the Academy ofMarketing Aston Universtiy, Birmingham, UK. 15.

Hofmeister Tóth, Á., Neulinger Á., Simányi L. (2004):Mit jelent az egészséges életmód és a wellness a fo-gyasztók számára? Kvalitatív kutatási vizsgálati jelen-tés. Mûhelytanulmány, BKÁE, Marketing Tanszék. 18.

KSH (2003): A „Társadalmi Helyzetkép 2003" fôbberedményeinek összefoglalása, Központi StatisztikaiHivatal, Budapest

Laki L., Nyerges M. (1999): A budapesti és a falusifiatalok sportolása. Sporttudomány, 33:: 3-11.

Neulinger Á. (2007) Társas környezet és Sportfo-gyasztás. Ph.D. disszertáció, Budapesti CorvinusEgyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest

Pluhár Zs., Keresztes N., Pikó B. (2003): "Ép testbenép lélek". Középiskolások értékrendje fizikai aktivitá-suk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle, 44:: 29-33.

Szonda Ipsos Kutatóintézet (2003): Elôzetes adatok.A sportolási szokások Magyarországon 2003-ban c.vizsgálatból.

Vitrai J., Mihalicza P. (2006): Egészségi állapot. In:Kolosi T., Tóth I.Gy., Vukovich, Gy. (szerk): Társadal-mi riport 2006. TÁRKI, Budapest

http://www.socio.mta.hu/konferenciak/Somhe-gyi%20Annamaria.ppt#274,1, Gyermekek egészség-fejlesztése az iskolában, dr. Somhegyi Annamária

15Tanulmány • Neulinger Ágnes: A szabadidôsport iránti érdeklôdés Magyarországon...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 15

ÖsszefoglalóA vizsgálat célja, hogy kimutassuk, az aikido rend-

szeres gyakorlása már két év elteltével pozitívan befo-lyásolja a személyiség bizonyos jellemzôit (szorongás,önbizalom, önhatékonyság, dominancia). A vizsgált34 aikidoka a következô kérdôíveket töltötte ki:STAI/AT, AS; CSAI-2/Szo, Ko, Ön; AÖS; FÖK; SOVK;SOÁK; FPI/Do, Kock. Az aikido kitartó gyakorlásaszignifikánsan csökkenti a kognitív szorongást, illetvenöveli a fizikai önhatékonyságot, a sport önbizalom-vonás és önbizalom-állapot mutatókat. Így azt mond-hatjuk, hogy az aikido, mint egy verseny nélküli fizi-kai aktivitás, a feladatorientált teljesítménymotiváci-ón, az önmagunk fölött aratott gyôzelem elvén és aszellemi háttér hangsúlyozásán keresztül képes a sze-mélyiségfejlôdést pozitívan befolyásolni.

KKuullccsssszzaavvaakk:: aikido, személyiség fejlôdés.

AbstractThe aim of our present study was to prove: the re-

gular practice of aikido influences positively certainpersonality characteristics already after two years(anxiety, self-confidence, self-esteem, dominance).The studied 34 aikido practitioners have filled out thefollowing tests: STAI/AT, AS; CSAI-2/So, Co, Sc;GSE; FSE; TSCI; SSCI; FPI/Do, Ve scales. We get asresult that the persistent practice of aikido signifi-cantly reduces the cognitive anxiety respectively inc-reases the physical self-efficacy and the trait- and sta-te sport confidence scales. Therefore we can say thataikido as a non competitive physical activity influen-ces the personality development positively throughthe task orientated achievement motivation respec-tively on the principle of the gain a victory aboveourselves and the emphasizing of the spiritual background.

KKeeyy--wwoorrddss:: aikido, personality development

BevezetésAz aikido japán eredetû harcmûvészet (budo), me-

lyet Morihei Ueshiba O’Sensei (1883-1969) alapítottaz 1900-as évek elsô felében. Az aikido mozdulatai rá-vezetik a gyakorlót a mozgással összhangban lévô he-lyes légzésre (kokyu-ho). A mély alhasi légzéssel tartá-sunk természetes és laza lesz, súlypontunk lesüllyedés a „ki" (az egyetemes energia) kiterjed (Werner,2004), erôsítve ezzel a test és a szellem egységét. Atechnikák a természet tôrvényeit követik, ahol a kör-körös mozgással elkerüljük a szembenálló erôvel valóösszeütközést, mely elôsegíti az összhang létrejöttétés ez által a támadót valódi erôkifejtés nélkül tudjukföldre dobni (Uesiba és Uesiba, 2005). A gyakorlás ál-

tal saját gyengéink ismételt próbára tétele segítségévelmegszabadulhatunk az elemi félelemtôl, és átformál-hatjuk személyiségünket. A mindennapokban az aiki-do egyik fô célja, hogy megtanítsa, hogyan ôrizzükmeg kiegyensúlyozottságunkat a helyzetre való tekin-tet nélkül, legyen az bármilyen megrázó vagy nehéz(Uesiba és Uesiba, 2005). Mindezek alapján joggal fel-tételezzük, hogy az aikido fontos eszköze lehet az em-beri lehetôségek kibontakoztatásának és ezáltal azönmegvalósításnak, ami nagyobb önállósághoz és akreativitás fokozásához vezet. Az önmagát megvalósí-tó ember nyitott érzéseire és a világ megismerésére,bízik érzéseiben, értelemmel és kihívással teli izgal-mas életet él és még a fájdalmaktól sem riad vissza(Carver és Scheier, 2002). Az önmegvalósítók hatéko-nyan észlelik a valóságot, felismerik, hogy milyenmessze járnak a tökéletestôl, és teljesen elfogadjákönmagukat olyannak, amilyenek, továbbá a körülöt-tük lévôkhöz is így viszonyulnak (Maslow, 1963). Ezlehetôvé teszi, hogy azzá váljunk, amit képességeinklehetôvé tesznek, ami a legmagasabb rendû emberimotiváció (Carver-Scheier, 2002). Amennyiben meg-vizsgáljuk az aikidoban követendô „itt és most" alap-elvet rájövünk, hogy az megfeleltethetô a csúcsél-ménynek, vagyis az intenzív önmegvalósítás pillana-tának. Ekkor úgy érezzük, mintha össze lennénk kap-csolva környezetünk elemeivel, érzékletünk tisztábbáés élesebbé válik (Privette és Landsman, 1983). Ami-kor a személy teljesen belemerül a tevékenységbe, ak-kor az emberi lényét kiteljesíti, és csúcsélményrôl be-szélünk (Carver és Scheier, 2002). Az aikido kerüli azellenfelet legyôzô nyers erô használatát (Uesiba és Ue-siba, 2005), ehelyett lehetôvé teszi, hogy jellemünketedzôtársainkkal kölcsönös kapcsolatban fejlesszük,és ezáltal megismerjük belsô összefüggéseinket. Az-zal, hogy az aikido távol tartotta magát a versenyek-tôl, megtarthatta a budo eredeti célját, mely a ma-gunkkal és a környezettel való harmónia kialakítása.A teljesítménymotiváció szemszögébôl az aikido tehátfeladatorientált, melyben a technikák csiszolása ésmesteri kivitelezése a cél, mely jó alapot nyújt az ön-becsülés növelésére (Auweele et al., 1999; Nagykáldi,1998). Ezáltal pozitív önértékelést biztosít, ahol azegyén fejlôdése önmagához mért, és nem egy legyô-zendô ellenféléhez.

Vizsgálatunk témájául azért választottuk az aikidot,mert a versengés nélküli harcmûvészetek, a személyi-ségre tett pozitív hatásuk ellenére sem kapnak elegen-dô hangsúlyt a társadalomtudományi kutatásokban.A gazdag irodalmi háttér alátámasztja tapasztalatain-kat. Elôzetes keresztmetszeti vizsgálatunkból (Pintér-né 2005) kiderült, hogy az aikido hosszú idejû (6 év)gyakorlása növeli az önbizalmat és az önhatékonysá-got, illetve csökkenti a szorongást. Ez alátámasztjaFuller (1988) ajánlását, miszerint az aikido a pozitívpszichológiai hatása miatt terápiás célokra javasolha-tó. A tai chi-ról, ami szintén verseny nélküli aktivitás,kiderült, hogy gyakorlása pozitívan befolyásolja az

Tanulmány • Pintérné Gazdag Anett és tsa: Az aikido hatása a személyiségvonásokra...16

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Az aikido hatása a személyiségvonásokra egy longitudinális vizsgálatban

Effect of aikido to the characteristics of personality in a longitudinal study

Pintérné Gazdag Anett, Nagykáldi CsabaSemmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar,BudapestE-mail: pintergazdag@yahoo.com

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 16

egyetemisták önbecsülést és mentális egészségét(Wang et al., 2004), továbbá szignifikánsan növelni azönhatékonyságot és az önbizalmat (Taylor-Piliae et al.,2006), illetve az önbecsülést (Mustian et al., 2004). Né-meth és Potyi (2003) megemlítik, hogy a judo fejlesztia gyermekek pszicho-motoros képességeit. Reynes ésLorant (2004) a judo edzések haragérzést csökkentôhatására hívja fel a figyelmet. A taekwondo képescsökkenteni a szorongást és növelni a függetlenségér-zést (Kurian et al., 1993). A harcmûvészetek tehát, nö-velik az önbecsülést, továbbá a relaxációt, a koncent-rációt és az asszertivitást (Weiser et al., 1995.). Az ön-becsülés és az önbizalom tekintetében, melyek a konf-liktus helyzetek kezelésének kulcsfontosságú tényezôi,sokat tanulhatunk a keleti harcmûvészetek filozófiájá-ból (Rew és Ferns, 2005). Mindemellett pedig az aikidoedzések csökkentik a tettleges és a verbális rosszindu-latot is (Daniels és Thornton, 1992).

A tanulmány célja, hogy longitudinális vizsgálatbankimutassuk: az aikido néhány év gyakorlása után po-zitív változásokat hoz egyes személyiségjellemzôkben.Feltételeztük, hogy az aikido 2 éves rendszeres gya-korlása az önbizalom, az önhatékonyság, a fizikai ha-tékonyság, a sport-önbizalom és a kockázatvállalásjelentôs növekedésével, továbbá a szorongás és a do-minancia csökkenésével jár. Az eredményekkel megkívánjuk erôsíteni az elôzetes keresztmetszeti vizsgá-lat eredményeit is, amelyben az 1 évnél rövidebb ide-je aikidozó sportolókat hasonlítottuk össze a mártöbb, mint 6 éve edzôkével (Pintérné et al., 2007).

Anyag és módszerekA vizsgálatban 34 fô, olyan rendszeresen (heti leg-

alább három alkalommal 1,5 óra) aikidot gyakorlósportoló vett részt, akiknek minôsítô fokozata a kez-dôtôl (fokozat nélküli) a haladó szintig (2 dan) terjedt,az aikidoval töltött évek száma pedig fél évtôl 20 évig.Átlag életkoruk 31,5 év (SD =10,8). A mintában 4 nôés 30 férfi volt. Minden aikidoka kérdôíveket töltött ki,melyek megfelelnek a nemzetközi szinten használtteszt kritériumoknak. Az elsô felmérést a 2004. de-cember 18-án, a másodikat a 2006. december 16-ántartott évzáró aikido kyu-vizsgán végeztük. A vizsgála-tokhoz a következô személyiségteszteket használtuk:

• Vonás és Állapot Szorongás Skála (STAI) (Spielber-ger et al., 1970): vonás- szorongás (AT);

• Sportverseny Szorongás Skála (CSAI-2) (Martenset al., 1990; Sipos et al., 1999) szomatikus- (Szo) éskognitív (Ko) szorongás, önbizalom (Ön);

• Általános Önhatékonyság Skála (AÖS) (Schwarzer,1992);

• Fizikai Önhatékonyság Kérdôív (FÖK) (Rickman etal., 1982);

• Sport Önbizalom Vonás- és Állapot Kérdôív (SOVK,SOÁK) (Vealey, 1986);

• Freiburgi Személyiség Leltár (FPI) (Fahrenberg ésSelg, 1970) Dominancia (Do) skála;

• Eysenck Személyiség Kérdôív (EPQ) (Eysenck etal., 1968) Kockázatvállalás (Kock) Skála.

Az alkalmazott skálák egyik csoportjába a szoron-gás-változók tartoznak (AT, Szo, Ko), melyek korrelá-ciója egymással szoros ((11.. ttáábblláázzaatt)). A skálák konku-rens validitását Spilberger (1983), illetve Martens ésmunkatársai (1990) igazolták. Eredményünk szerintis a szorongás skálák és az önbizalom skálák (Ön,SOVK, SOÁK) között is, szoros pozitív a korreláció. AMartens- (1990) és Vealey (1986) önbizalom skáláiszignifikáns negatív kapcsolatban vannak az elôzôk-kel. Az önhatékonyságot két skála képviseli (AÖS,FÖK), ezek a szorongás skálák eredményeivel negatív,az önbizalom skáláival pozitív kapcsolatban vannak.A fizikai önhatékonyság (FÖK; Ryckman et al., 1982)szoros kapcsolatban van az önbizalom skálák ered-ményeivel, szemben az általános önhatékonysággal(AÖS; Schwartzer, 1992). Ez fontos, mert az utóbbi ki-vételével a skálákat sport-specifikus kérdések megvá-laszolására dolgozták ki. A dominancia (Do) skála ér-téke másokkal nem volt kapcsolatban és így nem il-leszkedik a tesztsorozatba. Ezért érvényessége nembiztosított. Ez a skála (Fahrenberg és Selg, 1970) nema sportban, hanem a klinikai gyakorlatban vált alkal-mazottá, és átdolgozásra szorul. A kockázatvállalás(Kock) is szinte független jellemzô.

Eredmények és megbeszélésA személyiségjegyekben bekövetkezô változások ér-

tékeléséhez, amit az aikido 2 éves gyakorlása eredmé-nyezett, a 2004 és a 2006 évi adatok között egymintást-próbát számoltunk. Az aikido kitartó gyakorlásaszignifikánsan csökkenti a kognitív szorongást(p<0,02), illetve növeli a fizikai önhatékonyságot(p<0,04), a sport önbizalmat, mint vonást (p<0,02) ésa pillanatnyi önbizalmat (p<0,03) ((11.. ttáábblláázzaatt)).. A to-vábbi változók esetén az eredmények közötti különb-ség nem szignifikáns. Így tehát a kognitív szorongás,a sport önbizalom és a fizikai önhatékonyság tekinte-tében a hipotézisünk beigazolódott, míg más szoron-gásváltozók (AT, AS, Szo), a dominancia és a kocká-zatvállalás terén hipotézisünket elvetettük.

Ha a kapott eredményeket összehasonlítjuk a ke-resztmetszeti vizsgálatok eredményeivel ((22.. ttáábblláázzaatt)),az elvárásoknak megfelelôen a fizikai önhatékonyságnövekedése, mely a keresztmetszeti felmérés soránnem érte el a szignifikáns szintet (p<0,08), a longitu-dinális vizsgálatban szignifikáns volt. Viszont az álla-pot szorongás helyett, mely a keresztmetszeti felmé-

17Tanulmány • Pintérné Gazdag Anett és tsa: Az aikido hatása a személyiségvonásokra...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

VVáállttoozzóókk CCrroonnbbaacchh FF pp tt ppSzomatikus szorongás (Szo) 0,95 4,0981 p<0,001 2,0243 p<0,001Kognitív szorongás (Ko) 0,95 4,0981 p<0,001 2,0261 p<0,001Önbizalom (Ön) 0,84 4,0985 p<0,001 2,0322 p<0,001Önbizalom vonás (SOVK) 0,97 4,1131 p<0,001 2,0301 p<0,001Önbizalom állapot (SOÁK 0,94 4,1136 p<0,001 2,0311 p<0,001Fizikai önhatékonyság (FÖK) 0,96 4,0982 p<0,001 2,0246 p<0,001Szorongás vonás (AT) 0,95 4,0981 p<0,001 2,0239 p<0,001Általános önhatékonyság AÖS 0,78 4,0981 p<0,001 2,0369 p<0,001

11.. ttáábblláázzaatt.. A változók megbízhatósága és kritérium validitása kiváló és gyenge csoportok között TTaabbllee 22.. Reliability and criterion valkidity of variables between excellent and weak groups

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 17

résben szignifikánsan különbözô volt, a longitudinálisvizsgálatban, a kognitív szorongásban mutatkozottszignifikáns csökkenés.

A harcmûvészetek személyiségfejlesztô szerepévelfoglalkozó eddigi munkák csak néhány személyiség-faktorral foglalkoztak, átfogó tanulmány még nem ké-szült az aikido hatásairól. A kutatók elônyben része-sítették a versenyorientált harcmûvészeteket. Ered-ményeink szerint a verseny nélkül végzett, rendszeresfizikai aktivitás is kedvezô változást eredményez aszemélyiségben. Az aikido-ban végzett elôzetes ke-resztmetszeti vizsgálataink (Pintérné, 2005) mindeztalátámasztották, mivel a kezdô és a haladó aikidokákközött szignifikáns különbséget kaptunk az elôzôkbenleírt változókban. Úgy véltük, hogy a korábban kriti-kusnak tartott 6 évnél kevesebb idô is elegendô a po-zitív változások kialakulásához. A jelen longitudinálisvizsgálat eredményei megerôsítették várakozásainkat,miszerint a rendszeres aikido gyakorlás már 2 év el-teltével csökkenti a kognitív szorongást, növeli az ön-bizalmat és a fizikai önhatékonyságot.

KövetkeztetésA versenyeket nem tartalmazó aikido rendszeres

gyakorlása már két év elteltével képes a résztvevôkszemélyiségében pozitív változást hozni. Tehát a spor-tolók feladatorientált teljesítmény-motivációja, az elv,hogy „az igazi gyôzelem a magunk fölött aratott gyôze-lem", illetve a testedzésen túl a szellemi háttér hang-súlyozása a személyiségfejlôdés kibontakoztatásáhozvezet. A változás a szorongás csökkenésében és az ön-bizalom, illetve az önhatékonyság növekedésében jele-nik meg, melyek Rew és Ferns (2005) szerint a konf-

liktushelyzetek kezelésének kulcsfontosságú ténye-zôi. Tehát az aikido valóban jó eszköz lehet arra, hogyazzá váljunk, amit képességeink lehetôvé tesznek. Azaikido gyakorlását fontos személyiségfejlesztô, nevelé-si eszköznek tartjuk, és alkalmazását javasoljuk.

Felhasznált irodalomAuweele, V.Y., Bakker, F., Biddle, S., Durand, M.,

Seiler, R. (1999): Psychology for physical educators.Human Kinetics, Champaign.

Carver S.C., Scheier F.M. (2002): Személyiségpszi-chológia. Osiris Kiadó, Budapest.

Daniels, K., Thornton, E. (1992): Length of training,hostility and the martial arts: a comparison with ot-her sporting groups. British Journal of Sports Medici-ne, 2266:: 118-120.

Eysenck, H.J., Eysenck, B.S. (1968): Eysenck Per-sonality Inventory Manual. London.

Fahrenberg, L. Selg, H. (1970): Freiburger Persön-lichkeitsinventar. Hogrefe, Göttingen.

Fuller, J.R. (1988): Martial arts and psychologicalhealth. The British Journal of Medical Psychology. 6611::317-328.

Kurian, M., Caterino, L.C., Kulhavy, R.W. (1993):Personality characteristics and duration of ATA Taek-wondo training. Perceptual and Motor Skills, 76: 363-366.

Martens, R., Burton, D., Vealey, R.S., Bump, L.A.,Smith, D.E. (1990): Development and validation ofCompetitive State Inventory – 2 (CSAI-2). In: R. Mar-tens,R., Vealey, R.S., Burton, D. (eds): Competitiveanxiety in sport. Human Kinetics, Champaign, Ill.,117-190

Tanulmány • Pintérné Gazdag Anett és tsa: Az aikido hatása a személyiségvonásokra...18

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

AATT SSzzoo KKoo ÖÖnn AAÖÖSS FFÖÖKK SSOOVVKK SSOOÁÁKKAATT ■

SSzzoo 0.60 ■

KKoo 0,56 0,82 ■

ÖÖnn 0,68 0,50 ■

AAÖÖSS -0,42 0,56 ■

FFÖÖKK -0,52 0,77 0,50 ■

SSOOVVKK -0,52 0,75 0,89 ■

SSOOÁÁKK 0,70 0,84 0,91 ■

A rövidítések: AT = vonás-, Szo = szomatikus-, Ko = kognitív szorongás, Ön = önbizalom, AÖS = általános-,FÖK = fizikai önhatékonyság, SOVK = sport önbizalom-vonás, SOÁK = sport önbizalom állapot.(Abbreviations: AT = trait anxiety, Szo = somatic anxiety, Ko = cognitive anxiety, Ön = self-confidence, AÖS= general self-efficacy, FÖK = physical self-efficacy, SOVK = sport trait self-confidence, SOÁK = sport stateself-confidence).

22.. ttáábblláázzaatt.. A teszteredmények közötti szignifikáns korrelációk TTaabbllee 22.. Significant correlations between the results of the used tests

33.. ttáábblláázzaatt.. Statisztikailag jelentôs eltérések a 2004 és 2006 évi pszichometriai eredményekben (n=34)). TTaabbllee 33.. Statistically significant differences in the 2004 and 2006 years psychometric results (n=34)).

VViizzssggáállaatt 22000044 22000066VVáállttoozzóó ÁÁttllaagg SSzzóórrááss ÁÁttllaagg SSzzóórrááss t pCCSSAAII--22 KKoo 18,18 5,10 16,06 4,41 2,544 0,016FFÖÖKK 92,56 12,97 96,62 11,63 -2,117 0,042SSOOVVKK 83,65 16,75 90,18 13,98 -2,418 0,021SSOOÁÁKK 83,15 16,88 89,32 15,13 -2,208 0,034

Rövidítések: CSAI-2 Ko: kognitív szorongás, FÖK: fizikai önhatékonyság, SOVK: sport önbizalom-vonás, SO-ÁK: sport önbizalom állapot.(Abbreviations: CSAI-2 Ko = cognitive anxiety, FÖK = physical self-efficacy, SOVK = sport trait self-confiden-ce, SOÁK = sport state self-confidence).

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:06 Page 18

Maslow, A.H. (1963): Self-actualizing people. In: Le-vitas, G.B. (eds.): The world of psychology (Vol. 2).Braziller, New York.

Mustian, K.M., Katula, J.A., Gill, D.L., Roscoe, J.A.,Lang, D., Murphy, K. (2004): Tai Chi Chuan, health-related quality of life and self-esteem: a randomizedtrial with breast cancer survivors. Supportive Care inCancer, 1122:: 871-876.

Nagykáldi Cs. (1998): A sport és testnevelés pszi-chológiai alapjai. Computer Arts, Budapest.

Németh E., Potyi G. (2003): Óvodáskorú gyermekekmotoros képességének fejlôdése judo foglalkozásokhatására. In: Mónus A. (szerk.): IV. Országos Sporttu-dományi Kongresszus II. Magyar SporttudományiTársaság, Budapest, 208-210.

Pintérné G.A. (2005): Aikidosok személyiség jellem-zôinek elsô vizsgálati eredményei. Magyar Sporttudo-mányi Szemle, 66:: 44.

Pintérné G. A., Németh E., Nagykáldi Cs. (2007):Analysis of personality characteristics in Aikido andJudo. Kalokagathia, XLVII: 115-123.

Privette, G., Landsman, T. (1983): Factor analysis ofpeak performance: The full use of potential. Journal ofPersonality and Social Psychology, 4444:: 195-200.

Rew, M., Ferns, T. (2005): Balanced approach to de-aling with violence and aggression at work. British Jo-urnal of Nursing, 1144:: 227-232.

Reynes, E., Lorant, J. (2004): Competitive martialarts and aggressiveness: a 2-year. longitudinal studyamong young boys. Perceptual and Motor Skills, 9988::103-115.

Rickman, R.M., Robb, M.A., Thornton, B., Cantrel,P. (1982): Development and validation of a PhysicalSelf-efficacy Scale. Journal of Personality and SocialPsychology, 4422:: 891-900.

Schwarzer, R. (1992): Self-efficacy: Thought controlof action. Hemisphere, Washington, DC.

Sipos K., Bejek K., Kudar K. (1999): A Magyar nyel-vû CSAI-2 versenyszorongás skála sztenderdizálása.In: Mónus A. (szerk.): III. Országos SporttudományiKongresszus II. Magyar Sporttudományi Társaság,Budapest, 293-299.

Spielberger, C.D., Gorsuch, R.L., Lushine, R.E.(1970): Manual for the State-Trait Anxiety Inventory:A comprehensive bibliography. Consulting Psycholo-gists Press, Palo Alto, California.

Spielberger, C,D., Gorsuch, R.L., Lushine, R., Vagg,P.R., Jacobs, G.A. (1983): Manual for the State-TraitAnxiety Inventory. Consulting Psychologists Press,Palo Alto, California.

Taylor-Piliae R.E., Haskell, W.L., Waters, C.M., Fro-elicher, E.S. (2006): Change in perceived psychosoci-al status following a 12-week Tai Chi exercise prog-ramme. Journal of Advanced Nursing, 5544:: 313-329.

Uesiba K., Uesiba M. (2005): Aikikai Aikido I. Alap-technikák. Szenzár Kiadó, Budapest.

Vealey, R.S. (1986): Conceptualization of sport-con-fidence and competitive orientation: Preliminary in-vestigation and instrument development. Journal ofSport Psychology, 88:: 221-246.

Wang, Y.T., Taylor, L., Pearl, M., Chang, L.S. (2004):Effects of Tai Chi exercise on physical and mental he-alth of college students. The American Journal of Chi-nese Medicine, 3322:: 453-459.

Weiser, M., Kutz, I., Kutz, SJ., Weiser, D. (1995):Psychotherapeutic aspects of the martial arts. Ameri-can Journal of Psychotherapy, 4499:: 118-127.

Werner, L. (2004): Enzyklopedie der Kampfküns-te/Das Lexikon von Werner Lind. Libruna Kft., Buda-pest.

19Tanulmány • Pintérné Gazdag Anett és tsa: Az aikido hatása a személyiségvonásokra...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:07 Page 19

ÖsszefoglalóA túlsúly és az elhízottság a 21. század világméretû

problémájává vált, mivel betegségcsoport (szív és ér-rendszeri megbetegedések, cukorbetegség stb.) okozó-ja. Ez nemcsak az életminôség romlását idézi elô, ha-nem az élettartam megrövidüléséhez is vezet. A fizikaiaktivitás, illetve inaktivitás (ülô életmód), a táplálkozá-si szokásokkal együtt, nagy jelentôségû a túlsúly és azelhízottság kialakulásában, vagy éppen prevenciójá-ban. Kutatócsoportunk 12-18 éves erdélyi fiataloknál(n=508) végzett felmérést az aktív és az inaktív viselke-dési formáikkal kapcsolatban. Mérési eszközként egyszabadidônaplót, és az ezt kiegészítô kérdôívet, azaz azEMA (Ecological Momentary Assessment) elméletenalapuló módszert használtuk. Az EMA a viselkedés ter-mészetes környezetben történô megfigyelésébôl és apillanatnyi idômérleg mintavételbôl (MTS - MomentaryTime Sampling) fejlôdött ki. A hagyományos önkitöltôs,visszaemlékezésen alapuló kérdôíves módszernél jóvalpontosabb és részletesebb, ráadásul több olyan infor-mációval szolgál, melyek csak az EMA felhasználásávaltekinthetôk validnak. Eredményeink azt mutatják,hogy – a nemzetközi trendekkel összhangban – a tanu-lók Erdélyben is napjaik legnagyobb részét egyhelybenüléssel (TV nézéssel, házi feladat készítéssel, motorizáltközlekedéssel stb.) töltik. A leányokra jellemzôbb apasszív idôtöltés, mint a fiúkra (a hét közbeni aktívközlekedést kivéve). Több aktív és inaktív viselkedésiforma – például számítógép használat és aktív közleke-dés – negatívan korrelál egymással.

KKuullccsssszzaavvaakk:: EMA módszer, erdélyi tanulók, fizikaiaktivitás, ülô életmód

AbstractOverweight and obesity have become one of the

most urging global health issues in the 21st century.Being obese does not simply have an effect on the qu-ality of one’s life but it may too reduce one’s lifespanby leading to a range of illnesses such as coronaryheart and cardiovascular diseases and type-2 diabe-tes. Physical activity or inactivity (sedentary lifestyle),along with eating habits and patterns can have a sig-nificant impact on both the development and preven-tion of obesity. Consequently, we investigated daily,physical activity-related behaviour patterns of 12-18-year-old youths (n=508) in the Transylvania region ofRomania. Data were collected via participant-comple-ted research diaries and follow-up questionnaires.

Research diaries were based in the method of Ecolo-gical Momentary Assessment (EMA) that had develo-ped out of behaviour-related field observations andMomentary Time Sampling (MTS). The EMA is a moreaccurate, valid (ecological validity) and detailedmethod of data collection than recall-based self-ad-ministered questionnaires. Our findings are in linewith other international trends and indicate that stu-dents, even in Transylvania, spend the largest part oftheir day in a seated position (e.g., watching TV, do-ing homework, using motorised transportation, etc.).The data also outline that girls tend to spend moretime being sedentary than boys, except for activecommuting during weekends. It has also been observedthat active and inactive behaviour patterns are nega-tively correlated (e.g., computer usage and activecommuting).

KKeeyy--wwoorrddss:: EMA method, Transylvanian students,physical activity, sedentary behaviours

BevezetésNapjaink globális szemléletû egészségügyének egyik

központi témája a kóros elhízás. Az általános véle-mény szerint a kóros elhízás a posztmodernizmusegyik legsúlyosabb járványa. Az Egészségügyi Világ-szervezet (WHO) weboldalának adatai szerint egymil-liárd túlsúlyos ember él a földön, ebbôl 300 milliószenved a kóros elhízás tüneteitôl. Ez a problémaazonban nemcsak a felnôtteket érinti, hanem a társa-dalom gyermek populációjára is jelentôsen kihat.Napjainkban több az elhízott felnôtt és gyermek, mintöt évvel ezelôtt. Egy nemzetközi felmérés szerint amegkérdezettek 80%-a teljesen egyet értett azzal,hogy az elhízás terjed, és a kormányoknak többet kelltenniük a probléma megoldása érdekében (BBCNews, 2006). Azok aránya, akik elhízottnak gondoljákmagukat országonként eltérô. Szlovákiában példáulaz emberek 25%-a, míg a luxemburgiak 50%-a tartjamagát elhízottnak. Általában a nôk között nagyobbazok aránya, akik túlsúlyosnak gondolják magukat,ami nem-specifikus, szocio-kulturális folyamatok kö-vetkezménye (Boven, 1994). Egy másik reprezentatíveurópai felmérésben résztvevôk, saját bevallásuk sze-rint, napi több mint hat órát töltenek egyhelybenüléssel. A fizikai aktivitás nem képezi mindennapjaikrészét. Mindössze 22%-uk állítja, hogy jelentôs test-edzést végzett a megkérdezése elôtti héten. Hárombólegy személy nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem vé-gez fizikai aktivitást szabadidejében (BBC News,2006).

Trost és munkatársai (2001) szerint a fizikai akti-vitás fontos tényezô az elhízottság megelôzésében.Ugyanakkor Kirby (2006) cáfolja ezt az állítást, és ki-jelenti, hogy a testedzésnek vajmi kevés szerepe vana kisiskolás gyermekek elhízásának megelôzésében,különösen abban az esetben, ha változatlan az ét-rendjük. Másként megfogalmazva: A fiataloknál, rö-vidtávon a fizikai aktivitás önmagában nem elég a

Tanulmány • Soós István és tsai: Erdélyi tanulók fizikai aktivitásának...20

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Erdélyi tanulók fizikai aktivitásának és inaktivitásának vizsgálataEMA (Ecological Momentary Assessment) módszerrel

An Investigation into Physical Activity and Sedentary Behaviours in Transylvanian Students: An Ecological Momentary Assessment

Soós István1, Hamar Pál2, Molnár Gyôzô3, Biddle Stuart4, Sándor Iosif5

(1) University of Sunderland, Egyesült Királyság (2) Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar(TF), Budapest(3) University of Worcester, Egyesült Királyság (4) Loughborough University, Egyesült Királyság (5) Babes-Bolyai Egyetem, RomániaE-mail: hamar@mail.hupe.hu

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:07 Page 20

test zsírtartalmának csökkentéséhez, bár a hosszúideig, rendszeresen végzett testedzés, hatással leheta testzsírtartalomra. Ezzel egyidejûleg viszont az ét-rend megváltoztatása, illetve optimalizálása is szük-séges. Javasolt, hogy a fiatalok a rendszeres fizikaiaktivitás mellett kerüljék a sok telített zsírsavat éscukrot tartalmazó ételeket. Boreham és Riddoch(2001), összevetve a jelenlegi és az ötven évvel ezelôtti helyzetet, felvázolták azokat a tendenciákat,amelyek a fiatalok fizikailag inaktívvá válásához ve-zettek. A csökkent energiafelhasználás következmé-nyei felnôtteknél jól kimutathatók, ugyanakkor ke-vés a közvetlen bizonyíték, amely megerôsítené a fia-talok inaktivitása és az egészségi állapota közöttiösszefüggést. Mindazonáltal a gyermekkori fizikaiaktivitás haszna alaptételnek tekinthetô, mivel köz-vetlen hatással van a gyermekkori egészségi állapot-ra. Egyre több a bizonyíték arra nézve is, hogy azaktívabb gyermekeknél általában egészségesebb kar-diovaszkuláris profil mutatható ki, emellett erôsebba csontozatuk, amely csökkenti az idôskori csontrit-kulás (osteoporosis) kialakulásának a veszélyét. Arendszeres testmozgásnak biológiai és a viselkedés-ben kimutatható „átvivô" szerepe is van, hiszen agyermekkori fizikai aktivitás eredményeképpen azaktívabb gyermekek valószínûsíthetôen tevékenyebbés egészségesebb felnôttekké válnak. Számos kutató(Siscovick, Laporte és Newman, 1985; Bar-Or és Ba-ranowski, 1994; Pluhár et al., 2003) egybecsengôenemeli ki a fizikai aktivitás kockázatcsökkentô és be-tegség-megelôzô jellegét. A fiatalok rendszeres test-edzés iránti igénye folyamatosan csökken (Hamar,2005). Ezt erôsíti a Mészáros és munkatársai által2002-ben publikált összehasonlító elemzés is, amelyszerint jelentôsen csökkent az 1970-es és ’80-asévekhez képest a fiatalok rendszeres fizikai aktivitá-sa, valamint terhelhetôsége, motoros teljesítôképes-sége.

Mivel a rendszeres fizikai aktivitás és az egészségmegôrzésének összefüggése további tudományos vizs-gálatot igényel, ezért kutatási célként azt jelöltük ki,hogy feltárjuk a fiatalok fizikai aktivitással és inakti-vitással kapcsolatos viselkedési formáit Európa egy,testkulturális szempontból is speciális részén, neveze-tesen Erdélyben. A helyszín kiválasztásának oka ket-tôs. Egyrészt a területen kevés hasonló jellegû kuta-tás történt, másrészt a tájegység egyedi szocio-kultu-rális adottságai (például az europanizációs folyamatokperifériális hatása) miatt.

Anyag és módszerekAz anyag és módszer ismertetése elôtt elôre jelez-

zük, hogy a felméréshez használt módszer bemutatá-sa, a tudományos tanulmányok esetében megszo-kottnál hosszabb lesz, az eredményeink rövid ismer-tetése pedig inkább csak illusztrálja az adatfeldolgo-zás lehetséges irányait. Ennek oka, hogy a módszerleírására helyezzük a hangsúlyt. Egy eredeti mód-szert mutatunk be, amit Magyarországon és Erdély-ben még egyetlen kutató sem alkalmazott, és amitKözép- és Kelet-Európában a kutatócsoportunk veze-tett be.

Vizsgálatunkban 508, véletlenszerûen kiválasztotterdélyi tanuló (fiú n=197, 39%; lány n=311, 61%) vettrészt. Elsô körben 195-en, a másodikban 313-an töl-tötték ki az adatfelvételre kidolgozott szabadidô nap-lót, és az ezt kiegészítô kérdôívet. A szabadidô napló

egy pillanatnyi ökológiai mérési módszeren alapul,amit a Lougboroughi Egyetem „fókusz csoportja" fej-lesztett ki. Az adatfelvételre városi és vidéki települé-seken is sor került. Ez a tény, jelentôs eltérésekre de-rített fényt a válaszadók viselkedésének tekintetében.Különösen vidéken szegényesek a háztartások (pél-dául fürdôszoba, csatornázás, TV készülék, elektroni-kai berendezések stb. hiánya), a végzettség nélkülisegédmunka széles körben jellemzô, a munkalehetô-ségek korlátozottak. Ennek következtében a jövede-lemszint is alacsony. A jövedelmek leginkább mezô-gazdasági munkából folynak be. A kevés jövedelem-mel rendelkezôk több mint fele (62-65%-a) vidékrôlkerül ki. Ezeken a területeken a lakosság több mint61%-ának közelében nincs közút vagy vasút, és 57%-uknak nincs vezetékes ivóvíz hálózata sem. Gyakori,hogy a fiatalok elhagyják a vidéket, és a jobb munka-lehetôség reményében a városba költöznek (Surd,1998).

A szabadidônapló különbözô földrajzi területekenkerült kiosztásra. Ez azért is szükséges volt, mert avárosi fiatalok kevésbé aktívak, mint a vidékiek. Ajobb életkörülmények a városokban több lehetôségetkínálnak a lakosság számára a „hi-tech" használatá-ra, az elektronikus kommunikációra és a különbözôautomatizált eszközök igénybevételére. Ezek azonbanjelentôsen növelik az inaktivitást. Ugyanakkor a váro-si élet több és jobb lehetôséget kínál a sportlétesítmé-nyek használatára.

A vizsgálatunkban használt „pillanatnyi ökológiaimérési módszer" (Ecological Momentary Assessment –EMA) többek között arra használható, hogy a vizsgál-takat (például a viselkedésüket) természetes környe-zetükben tesztelje. Ez azért is elônyös, mivel általábannehéz felmérni a mindennapok eseményeit valós, élet-szerû körülmények között. Sok esetben a tudósok la-boratóriumi körülmények között modellezik az élet-helyzeteket, vagy éppen arra kérik a vizsgáltakat,hogy közvetett módon próbáljanak meg visszaemlé-kezni a múltban velük történtekre. E módszereknekjelentôs hiányosságai vannak, melyek a következôk-ben összegezhetôk. A laboratóriumban végzett kuta-tások jól irányíthatók, ugyanakkor mégsem teljesenvalósághûek, így az eredmények nem általánosítha-tók. A visszaemlékezésen alapuló, önkitöltôs kérdôívadatait könnyû összegyûjteni, de validitásuk „gyengelábon áll". A mérések több elôre nem látható esemény-tôl függenek, amelyek elterelik a lényegrôl a válasz-adók figyelmét. E nehézségeket jól hidalja át az EMAmódszer, amit a kutatók a természetes környezetbenzajló viselkedés és a kognitív folyamatok feltérképezé-sére fejlesztették ki. Ez a módszer monitorizálja aminta kiválasztás stratégiáit annak érdekében, hogy ajelenségek mérése maximálisan megfeleljen az ökoló-giai validitásnak, ezáltal kiküszöbölje a visszaemléke-zésbôl adódó hibákat. Az EMA módszer tulajdonkép-pen a hagyományos, természetes körülmények közöttvégzett megfigyeléses módszerbôl fejlôdött ki (Stone ésShiffman, 1994), pontosabban az MTS (Momentary Ti-me Sampling - Pillanatnyi Idôbeli Mintavétel) mód-szerbôl, amelynek lényege, hogy a megfigyelôk termé-szetes körülmények között végeznek összehasonlítá-sokat a viselkedés pontos és teljes idôbeli leírása, va-lamint a pillanatnyi idôbeli mintavétel eredményei kö-zött. Ehhez az adatgyûjtési típushoz meghatározottidôintervallumokat használnak fel. Megnézik a száza-lékos idôbeli megoszlásokat, majd a két mérést össze-

21Tanulmány • Soós István és tsai: Erdélyi tanulók fizikai aktivitásának...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 21

vetik. Az eredeti összetett (többszöri) viselkedési meg-figyelési módszert osztálytermi kutatásokhoz tervez-ték (Saudargas és Zanolli, 1990).

Az EMA további elônye, hogy a résztvevôk szaba-don számolhatnak be az adott pillanatban zajló tevé-kenységükrôl, a helyszínrôl és a társadalmi környe-zetükrôl. Emellett az EMA kimutatja a testedzés ésaz ülô életmód nemi, illetve életkori eltéréseit, ese-tünkben a serdülôkori viselkedési minták alapján.Összességében megállapítható, hogy az EMA hasz-nálata a serdülôkori fizikai aktivitás és ülô életmódértékelésekor csökkenti azon hibák számát, amelyeka hagyományos önkitöltôs kérdôíves módszereknélállnak fenn. Az EMA ugyanakkor bôvebb informáci-óval szolgál a fizikai aktivitás és az ülô életmód rész-leteit illetôen, amelyek nem állhatnának rendelke-zésre a visszaemlékezésen alapuló mérési eszközökhasználatakor. Az EMA módszer sem tökéletes, al-kalmazásakor is felléphetnek nehézségek. Ilyen pél-dául, ha nem az elôírásoknak megfelelôen végzik akitöltést a vizsgált személyek. A másik probléma,hogy (ellentétben a hagyományos és egyszerû „ceru-zás" adatfelvételekkel) mintavételi hiányosságok je-lentkezhetnek. A tanulók közül „kiválasztódhatnak"olyanok, akiket jobban leköt a felmérés, mivel jelen-tôsebb fizikai aktivitást végeznek, mint társaik, akikviszont inaktivitásukból eredôen unalmasnak tart-hatják az adatközlést. Az is elôfordulhat, hogy ezek atanulók nem hajlandók kitölteni a szabadidônaplót,amire az érvényes etikai elôírások szerint, nem is kö-telezhetôk. További gond lehet, hogy azok a serdü-lôk, akik súlyos pszichikai vagy pszichológiai, netánviselkedési problémákkal küzdenek, esetleg nehéztársadalmi körülmények között élnek, nem képesekarra, hogy az esetenként több napig is eltartó EMAmódszer utasításait precízen kövessék (Dunton etal., 2005).

Az adatfelvétel 15 perces idôintervallumokban, há-rom véletlenszerûen kiválasztott tanítási és egy hétvé-gi napon történt. A tanítási napokon végzett tevékeny-ségek idôtartamát átlagoltuk egy syntax parancssorsegítségével, SPSS 15.0 program felhasználásával. Je-len tanulmányunkban a tanulók azon legjellemzôbbtevékenységformáit kívánjuk bemutatni, amelyekkel anapjaik legnagyobb részét eltöltik. A tevékenységekidôtartamát percben fejeztük ki, a nemek szerinti kü-lönbségeket pedig kétmintás t-próbával elemeztük.Biddle és munkatársai (2003) javaslata alapján azaktív és inaktív tevékenységek közötti összefüggéstPearson korrelációval vizsgáltuk.

EredményekEredményeink döntô többsége összhangban áll a

nemzetközi trendekkel és az eddig publikált kutatásieredményekkel. Vannak azonban olyan eredményeinkis, amelyek ezektôl jelentôsen eltérnek. Példaként em-líthetôk, hogy hét közben a motorizált közlekedés (au-tóval vagy tömegközlekedési eszközzel) mindössze na-pi 9,3 perc, az aktív közlekedés (séta vagy kerékpáro-zás) viszont 44,9 perc. Ezzel szemben a hétvégi ada-tok: naponta 49,5 perc motorizált és 35,8 perc aktívközlekedés. A tanulók az iskolai kötelezettségeik mi-att hét közben kevesebb idôt töltenek számítógéphasználattal (17,2 perc) és számítógépes/videó játé-kokkal (13,6 perc), mint hétvégén (38,8 perc számító-gépezés, illetve 19,3 perc számítógépes/videó játék).Megállapítottuk továbbá, hogy a tanulók a hétközna-

pokon az alábbi tevékenységekkel töltik szabadidejüklegnagyobb részét:

11.. házi feladat készítés – fiúk 100,8 perc, leányok 95,6 perc

22.. TV nézés - fiúk 83,3 perc, leányok 47,2 perc33.. aktív közlekedés – fiúk 41,2 perc,

leányok 47,2 perc44.. ülés és beszélgetés – fiúk 26,4 perc,

leányok 29,8 percA számítógép használat (fiúk 21,4 perc, leányok

14,3 perc) vetekszik az iskolán kívüli olvasás idejével(fiúk 16,8 perc, leányok 21,0 perc). A sport és test-edzés kevésbé népszerû tevékenység (fiúk 7,8 perc, le-ányok 8,6 perc), mint sok más egyéb.

A vizsgált tanulók a hétvégeken az alábbi tevékeny-ségekkel töltik szabadidejük legnagyobb részét:

11. TV nézés - fiúk 128,3 perc, leányok 121,0 perc22.. házi feladat készítés - fiúk 59,3 perc,

leányok 50,5 perc33.. ülés és beszélgetés – fiúk 44,3 perc,

leányok 59,8 perc44.. számítógép használat – fiúk 42,1 perc,

leányok 36,8 percHétvégén a motorizált közlekedés (fiúk 32,3 perc, le-

ányok 37,6 perc) gyakoribb, mint az aktív (fiúk 28,7perc, leányok 27,8 perc). A zenehallgatás (fiúk 31,4perc, leányok 35,6 perc), valamint a sport és testedzés(fiúk 28,1 perc, leányok 30,5 perc) hétvégén népsze-rûbb tevékenységek, mint hét közben. Csakúgy, minta bevásárlás, vagy a városban „lófrálás" (fiúk 23,0perc, leányok 31,7 perc), a mozgásos hobbik - a ku-tyasétáltatás, a kertészkedés, a diszkó stb. (fiúk 25,8perc, leányok 21,8 perc), vagy éppen az apró házi-munkák (fiúk 23,0 perc, leányok 27,2 perc).

Eredményeink néhány, nemek közötti különbségreis rávilágítottak. Ezek: hétköznap a leányok több idôttöltenek aktív közlekedéssel (F=0,12, p=0,028), zene-hallgatással (F=14,0, p=0,002), telefonhasználattal(F=4,2, p=0,005) és a hétvégén üléssel, beszélgetéssel(F=5,4, p=0,004), mint a fiúk.

Az összefüggés vizsgálatok ((11.. ééss 22.. ttáábblláázzaatt)) összeg-zéseként megállapítható, hogy hétköznap a motorizáltközlekedés negatívan korrelál a TV nézéssel (r=-0,26,p<0,01), ezzel szemben pozitívan a vásárlással, a vá-rosban „lófrálással" (r=0,29, p<0,01). A telefonhasz-nálat szoros kapcsolatban van a zenehallgatással(r=0,51, p<0,01). A sport és testedzés korrelációja po-zitív a kognitív hobbikkal - a kártyajátékokkal, a tár-sasjátékokkal stb. (r=0,22, p<0.01). Hétvégén a szá-mítógép használat negatívan korrelál az aktív közle-kedéssel (r=-0.27, p<0.01), és a mozgásos hobbikkal(r=-0.23, p<0.01). A motorizált közlekedés negatívankorrelál a TV nézéssel (r=-0,24, p<0,01), viszont pozi-tívan a kognitív hobbikkal (r= 0,29, p<0.01), valaminta sporttal és testedzéssel (r= 0,21, p<0,01).

KövetkeztetésekAz elsô konklúziónk az, hogy az erdélyi fiatalok sza-

badidejének legnagyobb részét hétköznap is és hétvé-gén is a házi feladat készítés és a TV nézés foglalja el.Emellett az ülés és beszélgetés, valamint a számítógéphasználat járulnak hozzá a legnagyobb mértékben azinaktív életmódhoz. Hétköznap az aktív közlekedés(például az iskola és az otthon között) nagyobb szere-pet tölt be az általános fizikai aktivitásban, mint asport és testedzés. Hétvégén a tanulók jelentôs idôttöltenek aktív közlekedéssel, illetve sporttal és test-

Tanulmány • Soós István és tsai: Erdélyi tanulók fizikai aktivitásának...22

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 22

23Tanulmány • Soós István és tsai: Erdélyi tanulók fizikai aktivitásának...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Motorizált TV nézés Bevásárlás/ Zene Telefon- Kognitív Sport ésközlekedés lófrálás hallgatás használat hobbik testedzés

a városbanMotorizált Pearson ■ -,262** ,287** ,174** ,032 ,121** ,101*közlekedés korreláció

Sig. (2-tailed) ,000 ,000 ,000 ,476 ,006 ,023N 508 508 508 508 508 508 508

TV nézés Pearson- ,262** ■ ,018 ,056 ,064 -,029 -,042korreláció

Sig. (2-tailed) ,000 ,678 ,205 ,151 ,520 ,349N 508 508 508 508 508 508 508

Bevásárlás/ Pearson ,287** ,018 ■ -,014 -,094* -,074 ,046lófrálás korrelációa városban Sig. (2-tailed) ,000 ,678 ,751 ,035 ,096 ,298

N 508 508 508 508 508 508 508Zene- Pearson ,174** ,056 -,014 ■ ,507** ,043 -,031hallgatás korreláció

Sig. (2-tailed) ,000 ,205 ,751 ,000 ,331 ,485N 508 508 508 508 508 508 508

Telefon- Pearson ,032 ,064 -,094* ,507** ■ -,085 -,065használat korreláció

Sig. (2-tailed) ,476 ,151 ,035 ,000 ,054 ,144N 508 508 508 508 508 508 508

Kognitív Pearson ,121** -,029 -,074 ,043 -,085 ■ ,223**hobbik korreláció

Sig. (2-tailed) ,006 ,520 ,096 ,331 ,054 ,000N 508 508 508 508 508 508 508

Sport és Pearson ,101* -,042 ,046 -,031 -,065 ,223** ■

testedzés korrelációSig. (2-tailed) ,023 ,349 ,298 ,485 ,144 ,000

N 508 508 508 508 508 508 508Jelölések (symbols): * = p<0,05, ** = p<0,01, *** = p<0,001.

Motorizált Aktív TV nézés/ Számítógép Aktív- Kognitív Sport ésközlekedés közlekedés használata hobbik hobbik testedzés

Motorizált Pearson ■ -,359** -,201** ,137** -,129** ,286** ,205**közlekedés korreláció

Sig. (2-tailed) ,000 ,000 ,002 ,004 ,000 ,000N 508 508 508 508 508 508 508

Aktív Pearson -,359** ■ -,155** -,268** ,219** -,114* -,095*közlekedés korreláció

Sig. (2-tailed) ,000 ,000 ,000 ,000 ,010 ,032N 508 508 508 508 508 508 508

TV nézés Pearson -,201** -,155** ■ ,137** ,028 -,157** -,068korreláció

Sig. (2-tailed) ,000 ,000 ,002 ,531 ,000 ,128N 508 508 508 508 508 508 508

Számítógép Pearson ,137** -,268** ,137** ■ -,225** ,069 ,015használat korreláció

Sig. (2-tailed) ,002 ,000 ,002 ,000 ,123 ,738N 508 508 508 508 508 508 508

Aktív Pearson -,129** ,219** ,028 -,225** ■ -,137** -,183**hobbik korreláció

Sig. (2-tailed) ,004 ,000 ,531 ,000 ,002 ,000N 508 508 508 508 508 508 508

Kognitív Pearson ,286** -,114* -,157** ,069 -,137** ■ ,129**hobbik korreláció

Sig. (2-tailed) ,000 ,010 ,000 ,123 ,002 ,004N 508 508 508 508 508 508 508

Sport és Pearson ,205** -,095* -,068 ,015 -,183** ,129** ■

testedzés korrelációSig. (2-tailed) ,000 ,032 ,128 ,738 ,000 ,004

N 508 508 508 508 508 508 508Jelölések (symbols): * = p<0,05, ** = p<0,01, *** = p<0,001.

11.. ttáábblláázzaatt.. A hét közbeni viselkedési formák korrelációja/TTaabbllee 11.. Correlation between weekday behaviours

22.. ttáábblláázzaatt.. A hétvégi viselkedési formák korrelációja/TTaabbllee 22.. Correlation between weekend behaviours

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 23

edzéssel. Ez arra enged következtetni, hogy a hétköz-napi kötelezettségek miatt – ami fôként az iskolai kö-vetelményekbôl fakad – a testmozgás legjelentôsebbrészét az aktív közlekedés képezi. A vizsgálatbanrésztvevô diákok szabadidô eltöltési szokásai azt ismegmutatták, hogy a hétvége több idôt, ezáltal na-gyobb lehetôséget biztosít a szervezett vagy nem szer-vezett keretek között zajló testmozgásra. Természete-sen a lehetôségek minôsége és mennyisége a földrajzielhelyezkedés és a rendelkezésre álló jövedelem függ-vényében értendô.

A nemek közötti különbségek azt bizonyították,hogy a leányok hétköznap és hétvégén egyaránt többidôt töltenek inaktív („sedens") tevékenységekkel (pél-dául zenehallgatás, telefon használat, ülés és beszél-getés), mint a fiúk, ámbár az aktív közlekedésre többidôt fordítanak. Ennek az eredménynek történelmi,szocio-kulturális okai vannak, amelyek a nyugati éskeleti kultúrákban kialakult nemenként eltérô nevelé-si elvekre vezethetôk vissza (Lever, 1978).

Az összefüggés-vizsgálatok azt mutatták, hogy amotorizált közlekedés fontos szerepet játszik az erdé-lyi fiatalok életében. Érdekes módon a motorizált köz-lekedés hétköznap és hétvégén is idôt vesz el a TV né-zéstôl (egy másik inaktív viselkedéstôl), ugyanakkorez kínál lehetôséget arra, hogy a fiatalok hétköznapeljussanak a városba bevásárolni, hétvégén pedig el-mehessenek sportolni és edzeni. Megállapítottuk,hogy hét közben a számítógép használat elveszi azidôt az aktív közlekedéstôl és a mozgást igénylô hob-biktól.

Megállapítottuk, hogy a „modern kor technológiája"(Giddens, 2006), kettôs szerepet játszik az egészségmegôrzésében és az ezzel összefüggô habituációs for-mák kialakulásában. A technológia új, testmozgástnem igénylô szabadidôs tevékenységek (például videójátékok) és helyváltoztatási metódusok (motorizáltközlekedési eszközök) kialakulásához, illetve megszi-lárdulásához vezetett. Másrészrôl, új utakat nyitott abetegség felismerésben és megelôzésben is (példáulszámítógépes detektorok), és az egészség megôrzésé-ben és megszerzésében (például szabadidô központoklétesítése) is. A bemutatott adatok azonban, bár kor-relációs kapcsolatok kimutathatók, nem tárják felkellôképpen, hogy ez a kettôs funkció milyen hosszútávú hatást gyakorol a vizsgált környezetben. Követ-kezésképpen, eredményeink arra ösztönöznek ben-nünket, hogy vizsgálatunkat tovább folytassuk, és fel-tárjuk azokat a körülményeket (például a helyi hagyo-mányok, a kulturális háttér, osztálytársadalmi kü-lönbségek, vagy a város és vidék kínálta lehetôségekeltéréseit), amelyek a további okai lehetnek a fiatalokviselkedési formái különbségeinek kialakulásakor. Azelkövetkezô elemzések adhatnak választ arra a kér-désre is, miszerint: a helyi társadalmi és természetikörnyezet akadályozza, vagy éppen elôsegíti azt, hogyaz erdélyi fiatalok egészséges életmódon éljenek.

Felhasznált irodalomBar-Or, O., Baranowski, T. (1994): Physical Activity,

Adiposity, and Obesity among Adolescents. PediatricExercise Science, 66:: 348-360.

BBC News (2006): Europeans see obesity increa-sing. November 9, from http://news.bbc.co.uk/go/pr/fr/-/1/hi/world/europe/6133946.stm Megjelent:2006/11/09 17:28:07 GMT. Letöltés: 2008. szept. 15.11:38

Biddle, S.J.H., Gorely, T., Marshall, S.J., Murdey, I.,Cameron, N. (2004): Physical activity and sedentarybehaviours in youth: Issues and controversies. Jour-nal of the Royal Society for the Promotion of Health,112244:: 29-33.

Boreham, C., Riddoch, C. (2001): The physical acti-vity, fitness and health of children. Journal of SportSciences, 1199:: 915-929.

Boven, S. (1994): The Forbidden Body: Why BeingFat is Not a Sin. Pandora, London.

Dunton, G. F., Whalen, C.K., Jamner, L.D., Henker,B., Floro, J.N. (2005). Using Ecologic Momentary As-sessment to Measure Physical Activity During Adoles-cence. American Journal of Preventive Medicine, 2299::281-287.

Giddens, A. (2006): Sociology. 5. kiadás. Polity Press,London.

Hamar P. (2005): A rendszeres testedzés helye ésszerepe a serdülôkorú lányok életvitelében. Új Peda-gógiai Szemle, 1100:: 68-75.

Kirby, J. (2006). Exercise 'does not prevent obesityin pre-school children'. from http://www.indepen-dent.co.uk/life-style/health-and-wellbeing/health-news/exercise-does-not-prevent-obesity-in-prescho-ol-children-418884.htm Letöltés: 2008. szeptember17:20

Lever, J. (1978): Sex Differences in the Complexityof Children’s Play and Games. American SociologicalReview. 4433:: 471-483.

Mészáros J., Szabó T., Mohácsi J., Lee Chee P., Ta-tár A. (2002): A motorikus szekuláris trend. Prepuber-tás- és pubertáskorú fiúk fizikai teljesítménye. Ma-gyar Sporttudományi Szemle, 33:: 4-7.

Pluhár Zs., Keresztes N., Pikó B. (2003): „Ép testbenép lélek" - Középiskolások értékrendje fizikai aktivitá-suk tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle, 44:: 29-33.

Saudargas, R.A., Zanolli, K. (1990): Momentary Ti-me Sampling as an Estimate of Percentage Time: A Fi-eld Validation. Journal of Applied Behavior Analysis.2233:: 533-537.

Siscovick, D.S., Laporte, R.L., Newman, J.M.(1985): The Disease-specific Benefits and Risks ofPhysical Activity and Exercise. Public Health Reports,110000:: 180-187.

Stone, A.A., Shiffman, S. (1994): Ecological Momen-tary Assessment (EMA) in Behavioural Medicine. An-nals of Behavioural Medicine, 1166:: 199-202.

Surd, V. (1998). Introducere in Geografia Rurala.Targu-Mures Kiadó, Marosvásárhely.

Trost, S.G., Kerr, L.M., Ward, D.S. (2001): Physicalactivity and determinants of physical activity in obeseand non-obese children. International Journal ofObesity, 2255:: 822-829.

KKöösszzöönneettnnyyiillvváánnííttáássA szerzôk megköszönik Prof. Georghe Roman (†) és

Prof. Flavia Rusu nagylelkû támogatását, melyet akutatási projektjükhöz nyújtottak. Ugyancsak köszö-nettel tartoznak Georghe Predescu úrnak, aki a sza-badidô napló román változatának nyelvhelyességét el-lenôrizte. Az adatfelvétel és feldolgozás sikeréhez nagysegítséget nyújtott Boros-Bálint Iulianna és Szabó Pé-ter, akiket ezért szintén köszönet illet.

A kutatási projektet, az elsô szerzô egyetemén, a2005-2006-os tanévben, a HEFCE (Higher EducationFunding Council in England) támogatta.

Tanulmány • Soós István és tsai: Erdélyi tanulók fizikai aktivitásának...24

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 24

ÖsszefoglalásA sportszociológiai kutatások csak elvétve foglalkoz-

nak az utánpótlás-korú sportolók társadalmi helyze-tének vizsgálatával, kutatásunkkal ezen a hiányonpróbáltunk enyhíteni. A külföldi kutatások rávilágí-tottak arra, hogy bár a sport a legdemokratikusabbkörnyezetnek tûnik, az induló esélyek ezen a terüle-ten sem kiegyenlítettek, élversenyzôk körében a kö-zép- illetve a felsôbb társadalmi osztályból kikerülôsportolók aránya nagyobb, mint az alsóbb osztályok-ból érkezôké (Coackey, 1997; Eitzen és Sage, 1997).Célunk az volt, hogy egy hazai sportegyesületen ke-resztül feltárjuk a magyar versenysport utánpótlás-ban megjelenô gyermekek társadalmi pozícióját ésmegismerjük, következtek-e be, és ha igen, milyenirányban társadalmi elmozdulások. Módunkban álltegy harminc évvel ezelôtti vizsgálat során felhasználtkérdôívet hasonló mintán felvenni, a két adatsort –fenntartásokkal kezelve – egymással összehasonlíta-ni. Az adatok értelmezéséhez az adott kor hivatalosstatisztikáit citáltuk. Arra az eredményre jutottunk,hogy a KSI-be jellemzôen a közép és felsôosztálybatartozó szülôk gyermekei járnak, de a sportágak kö-zött bizonyos különbséget tapasztalhatunk, a legjobbkörnyezetbôl az öttusázók és a vízilabdázók érkeznek.Úgy tûnik, hogy a versenyszintû sportoláshoz a meg-felelô társadalmi háttér egyre inkább, szelekciós té-nyezôként jelenik meg.

KKuullccsssszzaavvaakk:: utánpótlás-nevelés, társadalmi háttér,sportegyesület, versenysport

AbstractSociology of sports lacks information on the proper

demographics description of athletes who are selectedinto a national sport talent care program. Therefore,the current study attempted to fill the gap in thisarea. Research from abroad has demonstrated thatwhilst sports appear to be a democratic social envi-ronment, the initial opportunities are not exactly equ-al. A majority of the elite athletes come from the up-per-middle class rather than the lower social classes(Coakley, 1997; Eitzen & Sage, 1997). The objective ofthe current study was to identify the social status ofyoung athletes, from the Central School of Sports inBudapest, who took part in a Hungarian governmentsponsored national sports talent care program. Anotherobjective of the study was the assessment of possiblechanges on the social ladder with time. We were ableto address the second issue through the examination

of data collected 30 years ago in the same milieu andcompare – with certain precautions – with a similardataset obtained in the course of the current work.The interpretation of the data was based on the sta-tistical analysis of the examined periods. The mainfindings indicate that most athletes in the CentralSchool of Sports come from upper-middle class socialbackgrounds, but there were some differences in thevarious types of sport. For example, pentathletes andwater polo players come from the most advantagedsocial class. It appears than, that membership in agiven social class is more important than the fairskill-based selection process.

KKeeyy--wwoorrddss:: talent-care system, social background,sport-clubs, professional sport

BevezetésMagyarországon immár közel 20 éve olyan társadal-

mi átalakulások indultak el, melyek eredményekéntátalakultak a politikai és gazdasági viszonyok, ezek ahirtelen és drasztikusan lezajlódó változások a társa-dalom bizonyos alrendszereibe csak késôn, vagy szin-te egyáltalán nem hatoltak be. A kutatók egyetértenekabban, hogy a sport egy sajátos mozgatórúgók men-tén változó társadalmi alrendszer (Bakonyi, 2007; Eg-ressy, 2005), ezen alrendszerben bekövetkezô társa-dalmi átalakulásokat a legátfogóbban Földesiné dr.Szabó Gyöngyi (1996) vizsgálta. Megállapítása szerintaz államszocialista rendszer sportjában – bár számosprivilégiummal rendelkezett – jelen voltak az össztár-sadalomra jellemzô feszültségek, a szféra erôteljes po-litikai és központi fennhatóság alatt mûködött. Az1989-1990-es rendszerváltás után a lezajlott társa-dalmi, politikai, gazdasági fordulatok a sportban nemvagy csak jelentôs késéssel mentek végbe (Földesiné,1992; 1996; 1999, 2000).

A mindenkori versenysport utánpótlás-neveléseolyan kiemelkedô területe a szférának, amely méltánjelen van a kutatók érdeklôdési körében. A kutatókjellemzôen az eredményes felkészülés és versenyzés fi-ziológiai és pszichikai hátterét vizsgálták és vizsgál-ják, csak elvétve találunk olyan munkákat, amelyekezen közeg társadalmi jellemzôit tárnák fel.

Amíg a modern sport megszületésekor, egészen az1920-as évekig a kiemelkedô sportteljesítmények el-éréséhez a természetes képességek önkéntelen meg-nyilvánulása is elegendônek tûnt (Harsányi, 2000),addig tudjuk, hogy az eredmények fejlôdése, a sportszerepének változása miatt a sportsikerek eléréshez aXX. század közepétôl már tudatos fejlesztésre vanszükség. A múlt század közepétôl az úgynevezettsport-nagyhatalmak – élén az NDK-val (Kupper, 1991)– komoly tehetségkutató rendszer alapjait fektették le.Ekkor vált elterjedté az a nézet, hogy a sporttehetsé-gek felkutatása és menedzselése csak nagyon komoly,több éves kutatómunkával valamint átfogó, minden

25Tanulmány • Velenczei Attila és tsai: Társadalmi változások a magyarországi...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Társadalmi változások a magyarországi sportutánpótlás-nevelésben

egy sportegyesület tükrébenSocial background of young athletes in a national sport talent-care program

Velenczei Attila, Kovács Árpád, Szabó Tamás, Szabó Attila

Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Utánpótlás-nevelési Igazgatóság, BudapestE-mail: velenczei.attila@nupi.hu

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 25

részterületre kiterjedô utánpótlás-nevelési rendszerrelvezethet eredményre. A sport értékeinek megváltozá-sa, az eredmények folyamatos javulása, az egyre in-kább elterjedô olimpiai eszme, a professzionalizmustérhódítása oda vezetett, hogy növekedett a világver-senyeken induló sportolói létszám, ez pedig nyilván-valóvá tette, hogy csak olyan, kiemelkedô adottságok-kal rendelkezô sportolók „érhetnek oda", akik kiválo-gatásuk után az egyes életszakaszokban megkaptákaz optimális fejlôdésükhöz elengedhetetlen terhelést.Az eredménykényszer egyre inkább meghatározó jel-lemzôje lett a versenysportnak, a befektetett forrásokcsak akkor térültek meg, ha kellôen megalapozott te-hetségkutatásra, illetve kiválasztó rendszerre épülnek.Magyarországon a versenysport szervezeti keretei asportegyesületek (Szabó, 2002), ezek alkották és al-kotják mind a mai napig a versenyport alapjait. Amúlt század közepére az egyesületek és az akkorisportvezetés részérôl is egyértelmûen megfogalmazó-dott az igény, hogy a tehetségek felkutatására, a kivá-lasztási folyamatok lebonyolítására és a tehetséges fi-atalok megfelelô edzésére illetve versenyeztetéséreépüljön ki egy olyan önálló rendszer, amely hosszú tá-von biztosítja a tehetségek áramoltatását a sportegye-sületekbe. 1963-tôl megalakultak az elsô, kizárólaggyermek-, illetve serdülôkorúakat foglalkoztató sport-iskolák, amelyek kifejezetten a tehetség-menedzselésúj koncepciója mentén kezdték meg mûködésüket(Harsányi 2000). A Magyar Testnevelési és Sportszö-vetség (MTS) 1963-ban hozott határozatot a hazaiutánpótlás-nevelés egységes rendszerének kialakítá-sára, megszervezésére, ennek eredményeképpen 1963májusában megalakult a Központi Sportiskola (KSI).A sportiskola elsôdleges szerepe az volt, hogy a tehet-ségeket felkutassa, olyan kiemelkedô képességû ver-senyzôket neveljen, akik sikerre viszik a magyar szí-neket a nemzetközi porondon is. A sport utánpótlásrendszerének – többek között – kedvezôtlen demográ-fiai változásokkal kellett szembenéznie. A népszámlá-lási adatok tanulsága szerint míg 1970-ben, a 5-19évesek száma megközelítette a 2,4 millió fôt, addig ez1980-ban már alig haladta meg a 2,1 milliót. A nega-tív trend a 1990-es adatok szerint megváltozott és areleváns népességszám növekedett (2,28 millió fô),azonban az ezredfordulón ismét drasztikusan csök-kent a magyar fiatalok száma (1,87 millió). A demog-ráfiai változások mellett a társadalmi átalakulás mar-kánsan érintette a sport utánpótlás-nevelési rendsze-rét. A késôbbi kutatások rávilágítottak arra, hogy a90-es évek elején illetve közepén a magyar sportélet-ben nagyfokú szervezeti és szakmai erózió következettbe (Földesiné, 1996; Frenkl és Gallov, 2002), az anya-gi források folyamatosan csökkentek (Frenkl és Gallov2002; Szabó, 2002), jelentôs mértékben csökkent a fia-talok sport iránti érdeklôdése (Laki – Nyerges, 1999,2001; Fábri, 2002). Kijelenthetjük tehát, hogy Ma-gyarországon a demográfiai változások mellett olyantársadalmi átalakulás ment végbe a 80-as évek végénés a 90-es évek elején, amely meghatározta a sportutánpótlás szerkezeti struktúrájának változásait is.Kutatásunk ezen harminc év alatt egy, az utánpótlás-nevelés területén mindig is etalonnak számító sport-egyesület tükrében vizsgálja meg a gyermekek társa-dalmi közegét, annak változásait. A KSI MódszertaniOsztálya 1976-ban survey módszerrel szociológiai ku-tatást végzett, amelynek keretében felmérték a próba-idôs sportolók társadalmi hátterét, valamint a szülôk

sporthoz való viszonyrendszerét. Az elemzések azon-ban csak szûk körben kerültek publikálásra. Ezt akérdôívet használtuk fel 2007-ben és ismételtük mega kérdôíves felmérést. A régi kérdôív szerkezetét azösszehasonlíthatóság miatt alapvetôen megtartottuk,csak azokon a kérdéseken változtattunk, amelyek el-lentétben álltak a 21. század társadalomtudományá-nak módszertani szabályaival (például az eredeti kér-dôívek névvel kerültek begyûjtésre, szerepelt rajta agyermekek pontos lakcíme, a szülôk pontos kereseteés foglalkozása).

Anyag és módszerekA fiatalok társadalmi pozícióját szüleik helyzete ha-

tározza meg, kutatásunk célja, hogy feltárja egy ki-emelten eredményes utánpótlás-nevelô egyesületbena sportoló gyermekek társadalmi közegét, megvizsgál-ja annak változásait az elmúlt harminc évben. Hipoté-zisünk szerint a KSI-ben sportoló gyermekek család-jainak társadalomban elfoglalt státusza jelentôsennem változott, az amúgy is magas pozíciót megtartot-ták, úgy gondoljuk, hogy az itt sportoló gyermekek1976-ban és 2007-ben is az átlagosnál magasabb tár-sadalmi helyzetû családokból érkeztek. Ez a maga-sabb státusz tetten érhetô (volt) az iskolai végzettségi,a foglalkozási-, a képzettségi-, a kereseti-, a vagyoni-,valamint a lakáshelyzetben is.

Az 1976-os kutatás elemzésekor nem találtunkkapcsolatot a szülôk társadalmi státusza és a gyer-mek sportágválasztása között. Úgy gondoljuk, hogyma vannak olyan szakosztályok a KSI SE-ben, ame-lyekben gyakorlatilag homogén társadalmi helyzetûgyermekek sportolnak és társadalmi hátországuk éle-sen elkülönül más szakosztályok sportolóiétól.

A kutatás 2007-ben is önkitöltôs kérdôíven alapult,a kérdôíveket személyesen, edzéseken adtuk át agyermekeknek, akik hazavitték, valamelyik szülôjük-kel kitöltették és egy gyûjtôládába dobták. Kérdôí-vünk 34, többségében feleletválasztós kérdésbôl állt,amelyek két alfejezetben, a szülôk társadalmi helyze-tét, valamint a sporttal és a gyermekek sportjávalkapcsolatos szülôi véleményeket tárták fel.

Az egyesület taglétszáma csökkent, amíg a harmincévvel ezelôtti vizsgálat mintája a 660 próbaidôs tagvolt (felsôbb évfolyamokban a piramisrendszerû kivá-lasztási mechanizmusnak megfelelôen csökkent a lét-szám, de összességében ebben az évben a KSI-ben kö-zel 2200 fiatal sportolt), ma összesen 830 gyermek járrendszeresen edzésekre. A 2007-es adatfelvételben eza 830 gyermek képezi vizsgált mintát (nem alkalmaz-tunk mintavételi eljárást, hiszen az egyesület mindentagja könnyen elérhetô volt, a kérdôíveket a szakosz-tályvezetôk és az edzôk támogatásával edzéseken,személyesen osztottuk ki). A kiosztott 830 kérdôívbôlkét hét múlva 644 (77,6%) érkezett vissza. Bár a kétidôszakban kis mértékben eltér a sportágak köre, eznem befolyásolja a következtetéseinket, hiszen mi aváltozások kimutatására törekedtünk. Az adatokatSPSS 14.0-ás szoftver segítségével elemeztük, hipoté-ziseink vizsgálatára jellemzôen nem-paraméteres eljá-rásokat végeztünk.

EredményekKutatásunk a szülôk társadalmi hátterét vizsgálta,

igyekeztünk több dimenzióban is felmérni ôket. Azalábbiakban az egyes színtereken mért eredményeketmutatjuk be.

Tanulmány • Velenczei Attila és tsai: Társadalmi változások a magyarországi...26

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 26

Iskolai végzettségA társadalmi változásoknak megfelelôen növekedett

a válaszadó szülôk életkora, míg 1976-ban a szülôkátlagosan 38,22 évesek voltak (SD=6,96), addig 2007-ben az átlagéletkor 41,56 (SD=6,85), az eltérés sta-tisztikailag értékelhetô (t=5.895; p<0.001). Tekintettelarra, hogy 1976-ban csak és kizárólag 5-8 évesek ke-rültek felmérésre, a 2007-es adatok között is elvégez-tük ezt a szûrést, és csak az ilyen korú gyerekek szü-leinek az életkora került az analízisbe. Az elmúlt 30évben kitolódott az oktatásban eltöltött évek száma,szélesebb réteg számára nyíltak meg a fôiskolák, egye-temek kapui, elhúzódott az ifjúsági korszak. „A 80-asévek elejei KSH adatok azt mutatják, hogy a nagyszá-mú szakmunkások és rutin szellemi tevékenységetvégzôk (fôleg érettségivel rendelkezôk) esetében az is-kola befejezése, a munkavállalás, a családalapítás va-lamint a gyermekvállalás ideje szorosan kapcsolódottegymáshoz." (Ifjúság, 2004. 7. o). Ezek az „életmér-földkövek" napjainkban egyre jobban eltávolodnakegymástól, sôt, egyre kevesebb a házasságkötésekszáma és csökken a gyermekvállalási kedv.

A 11.. áábbrraa mutatja, hogy ma már minden KSI-s szü-lô rendelkezik legalább alapfokú végzettséggel. Haösszehasonlítjuk az 1976-os és a 2007-es adatokat,akkor láthatjuk, hogy a vizsgált korosztály (mindkétesetben a 30-40 év közöttiek) végzettsége országos át-lagban is növekedett, csökkent a 8 osztállyal sem ren-delkezôk és a csak általános iskolát végzettek aránya,ugyanakkor nagymértékben változott a szakmát szer-zôk aránya. Az átlagnépességben a magasabb iskolaivégzettséget ebben a korosztályban még nem érte el azexpanzió. (Hiszen a felsôoktatási intézmények hallga-tói létszámának nagymértékû növekedése a 1990-esévek közepétôl kezdôdött, amikor a KSI-s szülôk kor-

osztálya már elmúlt 30 éves.) A KSI-s és a KSH-s ada-tokat összehasonlítva láthatjuk, hogy az itt sportológyermekek szülei nem csupán magasabb iskolai vég-zettséggel rendelkeznek, mint a magyar átlag, de azoktatás, az iskolázottság expanziója is korábban je-lentkezett náluk, mint az átlagnépességben. Ez az ex-panzió nyomokban ugyan jelen van az átlagnépesség-ben is, de ilyen mértékben a 10 évvel fiatalabb korosz-tályban figyelhetô meg (a 20-30 évesek között). Azadatok tükrében elmondhatjuk, hogy a sportoló gyer-mekek szülei nem csupán magasabb végzettséggelrendelkeznek, mint az átlagnépesség, hanem az okta-tás forradalmi méretû kiterjedése is elôbb érte el réte-güket, mint más csoportokat. Feltételezéseink helyes-ségét statisztikailag is teszteltük, a sportolói adatokösszevetésekor (KSI – 1976 illetve KSI – 2007) a chi2= 172, df=5, p<0.001, az adott KSH adatokkal történôvizsgálat esetében pedig chi2=140, df=5, p<0.001, (KSI1976 – KSH 1976), illetve chi2=396, df=5, p<0.001(KSI 2007 – KSH 2007).

Foglalkozási státuszA képzettségi adatokkal összhangban láthatjuk,

hogy a gyermekek szüleinek csak 16,6%-a fizikai al-kalmazott, több mint 80%-uk szellemi foglalkozások-ban dolgozik ((22.. áábbrraa)).. A fizikai alkalmazottak arányaa 2001-es népszámlálás adatai szerint 57,39% volt,míg szellemi beosztásokban csupán 42,61% dolgozott.A szülôk adatai ebben az esetben is egybecsengenekaz 1976-os adatokkal (57% szellemi foglalkozású, il-letve 43% fizikai foglalkozású), a gyermekek szüleiképzettségüknek megfelelô, az átlagosnál lényegesenmagasabb munkakörben dolgoznak. Az adatokatszemlélve megállapíthatjuk, hogy míg az átlagnépes-ségen belül csupán 9%-kal növekedett a szellemi dol-

27Tanulmány • Velenczei Attila és tsai: Társadalmi változások a magyarországi...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

11.. áábbrraa.. A KSI-s szülôk iskolai végzettségének összehasonlítása a KSH-adatokkal.FFiigguurree 11.. Educational levels of parents at the Central School of Sports (CSS) as composed to National Statistics.

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 27

gozók aránya az elmúlt 30 évben, addig a KSI-s gyer-mekek szüleinél ez a növekedés (amúgy is magasabbbázisról indulva) 26% volt, a különbség statisztikailagis értékelhetô (chi2=56, df=3, p<0.001).

Jövedelmi helyzetA 2007-es kutatásunkban a szülôk jövedelmére vo-

natkozó kérdést már nem tehettük fel úgy, mintahogy azt kollégáink 30 évvel ezelôtt megtették, az1976-os felmérésben forintra pontos jövedelemadatokszerepelnek. Úgy gondoltuk, hogy ma a szülôk pontosjövedelmét úgysem tudhatnánk meg, így a válaszadószülôket arra kérjük, hogy 8 jövedelem-kategóriábasorolják be a keresetüket. A végzettségi- és a foglalko-zási adatokhoz hasonló tendenciát mutat a sportolókszüleinek jövedelme is. A KSH statisztikái szerint a fi-zikai alkalmazottak nettó átlagkereset 78000 forintkörüli, a szellemi foglalkozásúaké átlagosan 131000forint volt az elmúlt évben. A fizikai foglalkozású KSI-s szülôk legnagyobb része 80-110000 forint közöttinettó jövedelemmel rendelkezik (35%) (kb. 30% ennélkevesebbet, 35% ennél többet keres). A szellemi fog-lalkozásúak legnagyobb aránya szintén a 80-110000forint közötti kategóriát jelölte meg, de közülük ennélkevesebbet mindössze 11% keres, míg ennél többet63%. Összességében elmondhatjuk, hogy a sportolókszülei ma is többet keresnek, mint az átlag.

IngatlanvagyonAz átlagosnál lényegesen jobb jövedelmi helyzet

1976-ban nem jelent meg markánsan a lakóingatla-nok méretében és szobaszámában. A sportoló gyerme-

kek szülei 1976-ban nem laktak sokkal nagyobb,jobb, vagy más tulajdoni helyzetû lakásban, mint akor átlagos polgárai. Úgy véljük, hogy a jövedelmekkülönbözôsége azért nem jelent meg markánsabban alakástulajdonban, mert a korszakban az állam dön-tötte el, hogy az adott család milyen és mekkora la-kásra volt jogosult. Különösen igaz volt ez a nagyvá-rosokban, ahol a magánerôs lakásépítés gyakorlatilagnem kapott szerepet, igazi ingatlanpiacról sem beszél-hettünk, így a nagyobb jövedelmet és a felhalmozottvagyont nehéz volt lakóingatlan tulajdonba fektetni.

Az eltelt 30 évben jelentôsen megváltozott az élet-mód, a lehetôségek és a jogszabályi környezet. Míg1976-ban csupán 18 m2 jutott egy fôre a KSI-s háztar-tásokban, addig 2007-ben már több mint 25 m2-en él-hetett az átlagos, sportegyesületünkben versenyzôgyermek. Ez csaknem 4 négyzetméterrel (20%-kal!)nagyobb terület, mint ahol ma egy átlagos, hasonlókorú budapesti gyermek él. Ez a nagyobb alapterületfôleg annak fényében jelentôs, hogy az egyesületbensportoló gyermekek átlagos családmérete (4 fô) csak-nem a kétszerese a budapesti háztartások méretének(2,78 fô). Az átlagos lakásméret (csaknem 100 m2) is-meretében a válaszadók valószínûen kissé alábecsül-ték ingatlanjaik értékét, hiszen a 14. kerületben (eb-ben a kerületben lakik a sportolók legnagyobb hánya-da) ekkora lakást átlagosan 30 millió forintért lehetnevenni. Ugyanakkor 25 millió forint felettinek csak aszülôk 1/3-a becsülte a lakását ((33.. áábbrraa)).

Az adminisztratív szabályok megváltozásával mamár lehetôség van a megszerzett jövedelmet lakóin-gatlanba fektetni, ezzel úgy tûnik gyakran élnek is a

Tanulmány • Velenczei Attila és tsai: Társadalmi változások a magyarországi...28

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

22.. áábbrraa.. A fizikai valamint a szellemi foglalkozásúak aránya a KSI , illetve a KSH-adatai tükrében.FFiigguurree 22.. Blue collar versus white collar workers at the CSS as composed to National Statistics.

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 28

szülôk, hiszen a családok több mint 12%-a rendelke-zik egyéb lakóingatlannal is. (1976-ban gyakorlatilagnem volt ilyen család.)

Egyéb ingatlanbefektetési lehetôség hiányában,1976-ban nagyon sokan nyaralótulajdont szereztek,az 1976-ban próbaidôs tagok családjainak csaknem30%-ában volt nyaraló, hétvégi ház, vagy víkendtelek.A 37-44 éveseket országosan reprezentáló adatokhozképest, a KSI-s gyermekek családjaiban ma is 2%-kalnagyobb a nyaralótulajdonos háztartások aránya(17,2, illetve 19%). De látható, hogy a társadalmi-,gazdasági- és jogi átalakulás hatására a sportoló gyer-mekek családjainak körében is csökkent a nyaralótu-lajdonosok aránya. Helyette ma inkább második lakó-ingatlant vásárolnak, a sportoló gyermekek családjai-nak 12%-ánál van második lakás.

Tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságAz 1976-os kérdôív elemzésénél azt valószínûsítet-

tük, hogy a magasabb jövedelem és a lakóingatlanbavaló befektetés nehézkessége miatt az akkori KSI-ssportolók háztartásaiban sokkal nagyobb aránybanjelentek meg a tartós fogyasztási cikkek és az egyébnagy értékû javak, mint az átlagnépesség körében. Az1976-os kérdôív ebbôl a körbôl a nyaraló- és gépkocsitulajdonra kérdezett rá. Budapesten 1976-ban 10000lakosra 835 (8,35%) személygépkocsi jutott, ehhez ké-pest a KSI-s gyermekek családjaiban ez az arány10,27% volt. A reprezentatív felmérésben a szülôkkorosztályába tartozó budapesti családoknak mind-össze 24%-a birtokol 5 évnél fiatalabb személygépko-csit, ez az arány a KSI-s szülôk között csaknem 47%.Ugyanezek az arányok az öt évnél idôsebb személy-gépkocsik esetében: budapesti átlag: 26,8%, KSI:41,8%. Az összes vizsgált család csaknem 82%-ábanvan személygépkocsi, ez az érték a referenciacsoport-ban (a szülôk korosztályába tartozó budapestiek) csu-pán 50%.

Kiugróan magas értékeket találunk a számítógép el-látottságban is, a KSI-s háztartások 93%-a rendelke-zik személyi számítógéppel, a referenciacsoportban ez66%, a magyar háztartások közül pedig csak mindenharmadik rendelkezik PC-vel. A számítógép ellátott-sággal összhangban a szülôk között magas a szélessá-vú internet elérhetôséggel rendelkezôk aránya (többmint 70%), míg az átlagnépességben ez az érték csu-pán 15%.

Sportágak közötti különbségekAz 1976-os kutatás elemzésekor nem találtunk kap-

csolatot a szülôk társadalmi státusza és a gyermeksportágválasztása között. Úgy gondoljuk, hogy ez alap-

vetôen megváltozott, ma vannak olyan szakosztályok aKSI SE-ben, amelyekben gyakorlatilag homogén társa-dalmi helyzetû gyermekek sportolnak, és társadalmihátországuk elkülönül más sportágak versenyzôiétôl.A hipotézis bizonyítására a 2007-es kutatásból a „leg-magasabb iskolai végzettség", a „család és a kitöltô ha-vi nettó jövedelme", az „öt évnél fiatalabb személygép-kocsi", a „lakásméret", a „mennyiért lehetne hasonlólakást vásárolni a környéken" változókat használtukfel. A különbözô szakosztályokban sportoló gyermekektársadalmi háttérváltozóit chi2 statisztikával hasonlí-tottuk össze. A különbségek szignifikancia szintjeminden vizsgált változó esetében kevesebb, mint 0,05,így beigazolódott az a hipotézis, hogy a sportágválasz-tás és a társadalmi helyzet változói összefüggnek. Ki-rajzolódnak az egyesületen belüli „elit sportágak", aholdöntô többségben különösen jó társadalmi hátterûgyermekek sportolnak (ilyenek: a kajak-kenu, a vízi-labda és az atlétika) és jól láthatók a szerényebb hát-térrel rendelkezô sportágak is (pl.: kerékpár, ökölvívás,torna). A statisztikák segítségével megfigyelhetjük azegyes anyagi, vagy szellemi tôkék megoszlását is, lát-ható, hogy vannak olyan sportágak, ahol az anyagi- ésa tudás-tôkejavak birtoklása (öttusa, vízilabda) egyfor-mán jellemzô, vannak, ahol elsôsorban a tudás-javakdominálnak (atlétika, sportlövészet).

Az ökölvívás esetében mért adatok elemzésekor bi-zonyos anomáliák is jelentkeztek. Bár látszólag mindtudás, mind anyagi tôkében a sportolók szülei az ala-csonyabb kategóriába sorolhatók, az elemzésbe kerültszülôk között – az anyagi javak tekintetében – jelentôskülönbségek mutatkoznak.

KövetkeztetésekÖsszefoglalva elmondhatjuk, hogy a KSI-s sportolók

szülei 1976-ban, illetve 2007-ben is az átlagosnál na-gyobb jövedelemmel, vagyoni-, valamint tudástôkévelrendelkeztek, mint az átlagnépesség. A kutatás bebi-zonyította, hogy az élsportolói lét elôszobájának tekin-tett KSI-be elsôsorban a gazdagabb, képzettebb csalá-dok gyermekei tudnak bekerülni. Ez igaz volt harmincévvel ezelôtt is, amikor a rendszer politikája (legalább-is szavakban) kiemelten kezelte az esélyegyenlôségbiztosítását, az élsportra úgy tekintettek, mint az

29Tanulmány • Velenczei Attila és tsai: Társadalmi változások a magyarországi...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

33.. áábbrraa.. A KSI-s szülôk ingatlanvagyonának értéke.FFiigguurree 33.. Value of housing of parents at the CSS.

44.. áábbrraa.. Hat sportág elhelyezkedése az anyagi, illetve a szellemi tôke tengelyében.

FFiigguurree 44.. Positionof 6 sports on the intellectual andfinancial investment axles.

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 29

egyik mobilizációs csatornára, amely a rosszabb hely-zetû gyermekek számára is lehetôséget biztosított.

Az elemzés során az a trend figyelhetô meg, hogy aharminc évvel ezelôtt meglévô társadalmi különbsé-gek az elmúlt évtizedek során fokozódtak, az olló to-vább nyílt az átlagnépesség és KSI-s családok között.A különbség minden vizsgált területen nôtt (iskolá-zottság, foglalkozási státusz, valamint a jövedelmi ésvagyoni helyzet).

Elmondhatjuk, hogy a KSI szakosztályainak többsé-gében erôs középosztályi környezetbôl érkezô gyerme-kek sportolnak. Ugyanakkor azt is meg kell jegyez-nünk, hogy az egyesületi tagok társadalmi rétegzôdé-se korántsem olyan homogén, mint 30 évvel ezelôtt.Vannak olyan szakosztályok (torna, ökölvívás), ame-lyekben teljesen átlagos (vagy nagyon gyakran átla-gosnál lényegesen alacsonyabb) társadalmi helyzetûgyermekek sportolnak.

Megállapítottuk, hogy a társadalmi környezet dön-tôen befolyásolja a gyermekek sporthoz való viszo-nyát. A mai edzésintenzitás, a tanulmányi elvárások,a sportágak sportszer-, verseny- és ruházatigénye ál-talában megkívánja, hogy a gyermek mögött erôs csa-ládi háttér álljon. Ha ez a háttér kedvezôtlen és gyen-ge, akkor a fiatal sportoló be sem tud kerülni a legjob-bak közé, vagy ha mégis, akkor a késôbbiekben gyen-gébb eredmények elérésére lesz képes, eredményekhiányában pedig könnyen lemorzsolódik.

Mindenképpen érdemesnek tartjuk egy átfogó egye-sületi mintán végzett hasonló vizsgálat lefolytatását,amely során a kutatók vidéki egyesületekben sporto-ló gyermekek szüleit mérnék fel, lehetôvé téve azösszehasonlítást.

A jelen kutatás – bár bizonyos retrospektív elemekettartalmaz – csak egy pillanatképet mutat be. Tudjuk,hogy mely réteg gyermekei sportolnak, de azt márnem, hogy kik maradnak hosszabb ideig a pályán, kikazok, akik felnôtt korukra a válogatott közelébe érnek.

Felhasznált irodalomBakonyi T. (2007): Állam, civil társadalom, sport.

Kossuth Kiadó, Budapest.Coackey, J. (1997): Sport in Society. Irwin McGraw-

Hill, Colorado.Egressy J. (2005): Társadalmi esélyegyenlôtlenségek

a versenysportban. Az úszás példája. Ph.D. disszertá-ció, Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Budapest.

Eitzen, S., Sage, G. (1997): Sociology of North Ame-rican Sport. Irwin McGraw-Hill, Colorado.

Fábri I. (2002): A sport, mint a fiatal korosztályokéletmódjának meghatározó eleme. Ifjúság 2000. Ta-nulmányok I. Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, Buda-pest, 166-179.

Földesiné Sz.Gy. (1992): Felelôséggel az ifjúságsportjáról és jövôjérôl. Sportvezetô, 2277:: 3.

Földesiné Sz.Gy. (1996): A magyar sport átalakulá-sa az 1989-1990-es rendszerváltás után. In: Földesi-né Sz. Gy. (szerk.): A magyar sport szellemi körképe1990-1995. OTSH-MOB, Budapest.

Földesiné Sz.Gy. (1999): Félamatôrök, félprofik. Ma-gyar Olimpikonok (1980-1996). Magyar Olimpiai Bi-zottság, Budapest.

Földesiné, Sz. Gy. (2000): Retirement of top athletesin a changing society. Kalokagathia, 75th. Anniver-sary Special Issue, 12-23.

Frenkl R., Gallow R. (szerk.) (2002): Fehér könyv.Helyzetkép a magyar sportról. ISM, Budapest.

Harsányi L. (2000): Edzéstudomány. Dialóg Cam-pus, Pécs

Kupper (1991): A kiválasztás alapjai a volt NDK-ban. Mester-edzô, 11:: 9-11.

KSH statisztikai adatai a publikus Internet oldalak-ról letöltve 2008. június 5-25. között a

http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/euros-tat/tables/tabhun/load1_10.html

http://portal.ksh.hu/pls/portal/ksh_web.tdb.vi-ew_cath?lang=HU&parent=4231

http ://porta l .ksh.hu/porta l/page?_page-id=37,112477&_dad=portal&_schema=PORTAL

http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/euros-tat/tables/tabhun/load1_11.html weboldalakról.

Laki L., Nyerges M. (1999): A budapesti és a falusifiatalok sportolása. Sporttudomány, 33:: 3-11.

Laki L., Nyerges M. (2001): Sportolási szokások azezredfordulón a fiatalok körében. Kalokagathia, 3399:: 5-19.

Statisztikai évkönyv 1976. Statisztikai Kiadó Válla-lat, Budapest

Szabó T. (2002): Jelen és távlatok. Magyar Edzô, 55::11-14.

Területi statisztikai évkönyv 1976. Központi Statisz-tikai Hivatal, Budapest

1980. évi népszámlálás I. Statisztikai Kiadó Válla-lat, Budapest

Tanulmány • Velenczei Attila és tsai: Társadalmi változások a magyarországi...30

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 30

A most folyó konferenciának, amit a Magyar EdzôkTársasága és a Magyar Sporttudományi Társaság ren-dezett rendkívül nagy a jelentôsége, hiszen a pekingitapasztalatok alapján, a londoni olimpia elvi, szellemialapjainak rögzítését itt is meg kell tenni, sôt a tenni-valók elôkészítését azonnal, vagy rövidesen ezen szel-lemi alapokon építkezve meg kell kezdeni. Nagyon he-lyesen nem egy tudományos kongresszust rendeztek,hanem remélem egy nagyon idealista, és ugyanakkoregy nagyon pragmatikus megközelítésû konferenciát,ahol a prioritások és teendôk megjelölése figyelmet, ésalkotó jellegû kompromisszumokat kíván. A konferen-cia értékmérôje, megítélésem szerint az lesz, hogy mi-lyen ajánlásokat tesz, vagy milyen döntéseket vált kia sport döntéshozóinak különbözô szintjein. A konfe-rencia hatására kiváló eredménynek tartanám, a kül-földi modellek közép-kelet európai régióra történô adap-tációnak kialakítását, a meglévô modellek pontosítá-sát. A sikeres konferencia zsinórmértéke az a szellemihatás, amit a résztvevôk saját területükre lebontanak,ténylegesen alkalmaznak.

A sport az egyetemes és a magyar kultúra része, asportvilág "viselkedésének" ehhez kell igazodnia, ezadja méltóságát. A világválság közepette felértékelôd-het az a terület, amely eddig interdiszciplináris jelle-gébôl következôleg, az értékítéleteknek, és elôítéletek-nek köszönhetôen inkább periféria felé sodródott. Po-tenciális elônnyé válhat az, hogy biztos pontok, komp-lex tevékenységek kialakításával, az életminôséget je-lentôsen befolyásoló tényezôvé válhat a sport, fôkép-pen azzal a tulajdonságával, hogy a humán területe-ket, új együttes tevékenységkeretek köré képes szer-vezni.

A sport és az életminôség a kutatások alapján isegyre nyilvánvalóbban összefügg, elkerülhetetlenül asport értékrendszere hosszútávon fel kell, hogy keltse(a nemzetközi példákhoz hasonlóan) a gazdaság, azüzlet érdeklôdését is, és a jelenlegi domináns gyakor-lattal szemben, a legkiválóbb sportolók menedzselésigyakorlata mellett, kialakul a sport kapcsolati tôkéjé-nek, hálózatának egy szélesebb, tudatosabb haszná-lata. Az eredményesség növeléséhez szükséges államiés egyéb források hozzárendelésérôl, nálam illetéke-sebbek beszéltek és beszélnek, én a szakmai proble-matikák elemzési mélységére és komplexitására sze-retném felhívni a figyelmet.

A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején két-ségtelenül politikai megrendeléseknek engedelmes-kedve, és az akkor mérvadónak tekintett országokszakmai munkáját figyelve rendszeres és pontos mé-rések történtek, a nemzetközi és a hazai eredményekmegbízható indikátorok alapján összehasonlításra ke-rültek. Tehát már volt olyan gyakorlatunk, amikorszakmailag pontos munka folyt, vagy ha a szellemihagyományt figyeljük, akkor a TF alapításakor, nem-zetközi hírnevének kialakításakor már képes volt amagyar sportértelmiség szellemi irányadó módon gon-dolkodni és alkotni. Ma „besimulunk" az értelmiség

általános viselkedési, gondolkodási stílusába, sajnosnéha – tisztelet a kivételnek – elmaradunk tôle. Nyil-vánvaló módon újra alkotó, innovatív kezdeménye-zést, pozitív attitûdöket, motivációkat kell kialakíta-nunk saját köreinken belül. Ez a kérdés, nemcsak for-ráshiány problematika – sajnos.

Az utóbbi évtizedekben, nem végeztük el (valahogyelmaradt) a szükséges „stakeholder" elemzéseket. Ta-pasztalati úton tudjuk, hogy kik az érintettek, és kikaz érdekeltek a változásban, és kik a maradásban, denem tisztáztuk ezt a kérdést tudományosan elég pon-tosan. A magyar társadalom történelme során sokad-szor kényszerül ismételt alkalmazkodásra, „zsigeri ru-tinja" túlélésre rendezkedett be, és ez érthetô is, hi-szen többször sikeresnek bizonyult a túlélési taktika,csak a pálya és a játéktér szûkült le idôközben. Az ér-dekérvényesítô képességek és szokásrendek képesektovábbvinni a korábban sikeres mechanizmusokat,játszmákat, de a lobby érdekek sokszor már csak mo-zaik eredményeket hoznak. A kiépült túlélési automa-tizmusok önmagukban nem elegendôk, egy új pályakijelölésére. Vannak feltörekvô, önmagukat felépítôsportágak, vannak „legjobb gyakorlatok", de ezek nemterjednek a sport területein belül, nincs hálózat és ígynincs belsô tudásáramlás sem.

Nincs tisztázva hol található jelenleg a sport „meta-szintje"! Szükségesnek látom egy stratégiai, szakmai,irányító szellemi centrum kialakítását. Ajánlásokkal,stratégiai tanácsokkal, érthetô, a didaktikus lépésekiglebontott segítséggel, támogató rendszeres egyezteté-sekkel, tárgyalásokkal, menedzseléssel kellene elôké-szíteni azt a nemzeti sikert, ami még mindig potenci-álisan benne rejlik a sportterület heroikus munkájá-ban, annak ellenére, hogy az erodálási folyamatokelég jelentôsek.

A következô kérdéseket ajánlott feltenni a sportban:Hol tartunk a nemzetközi mezônyhöz képest? A gaz-daság szereplôi közül kinek fontos a sport? Vannakfenntartható sportlétesítményeink? Kik között vanélô, sportszakmai kapcsolat? Mit kutatunk, ami köz-vetlenül beépülhet ezen az idôtávon a sportgyakorlat-ba? Hol tanulhat és sportolhat (sportágában) egyszer-

31Konferencia • Györfi János: Sportkultúra megújításának átgondolandó útjai

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Sportkultúra megújításának átgondolandó útjai

Györfi JánosMagyar Kézilabda Szövetség, BudapestE-mail: gyorfijanos@freemail.hu

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 31

re a jövô sportértelmisége? Megvan-e bennünk az„életen át tartó tanulás" igénye, és van-e elérhetô le-hetôségünk erre? Hány ismert arculattal rendelkezôsportágunk van? Milyen szolgáltatások kapcsolódnaka versenysporthoz? Hogyan növelhetô a nézettség, lá-togatottság, ismertség? Ismertek-e a „legjobb gyakor-lataink" a sport berkein belül? A tehetségek számáralétezô mobilitási út-e a sport, a XXI. században?

A sport általános problémáinak és kérdéseinek fel-vetése után, a versenysporton belül 12 (lehetséges)prioritás kijelölését javaslom. 2008-2012-axis mundiprogram:

• a sportszakmai indikátor-rendszer pontosítása(rendszeres felmérések) hazai-nemzetközi összeha-sonlítás,• a sport és gazdaság kapcsolatrendszerének in-tenzív fejlesztése,• multifunkcionális fenntartható létesítmény létre-hozása, regionális sport tudásközpont kialakítása,• a sportszakmai hálózat fejlesztése, a kapcsolatés információáramlás fejlesztése,• a szakemberképzéssel foglalkozó felsôoktatásiintézmények sportkutatóinak specializálódása,kutatási munkamegosztás kialakítása, kutatási„térkép" kialakítása,• a sportszakember képzéssel foglalkozó intézmé-nyekben, egyetemi/fôiskolai sportági „arculat" kia-lakítása,• rendszeres szakember továbbképzés + távokta-tási, önképzési modell kialakítása,• sport „márkák" felépítésének segítése (lokálisszinteken is),• a sporthoz kötôdô szolgáltatási faktor emelése(családi programok lehetôvé tétele),• komplex sportprogramok kialakítása (turiszti-ka, kultúra), innovációs „legjobb gyakorlatok" kia-lakítása, és irányított/támogatott átadása,• esélyegyenlôségi programok, életútkövetés.

A felsorolt feladatokat a forrásszükséglet nagyságamentén sorrendbe állítva, a legkisebb forrásigényû fel-adatokkal kezdve, szinergikus pontok koordinálásá-val, célzott finanszírozásával rövidtávon is eredményekprodukálhatók. Természetesen a sport és gazdaságkapcsolatrendszerének fejlesztése, finanszírozási utakmegnyitása nélkül (a nagy új központi projektek hatá-sait ide nem számítva) döntô változás nem érhetô el.

Intelligens sportvilág nem hozható létre a sport éstudástársadalom összekapcsolása nélkül. A tudástár-sadalom vívmányai nem vihetôk be informatikailagfejletlen hálózatokba, a sport és információs társada-lom összekapcsolása, a nemzeti sportinformációsrendszer kialakítása, a nemzeti sportindikátor rend-szer adatbeviteli modelljének kialakítása létkérdés. Adöntések színvonala, csak pontosabb döntés-elôké-szítô folyamatokra támaszkodva, valós adatokra épít-kezve valósulhatnak meg. A sportszakmai hálózat lét-rehozása, a szakmai továbbképzési rendszer kialakí-tása, a sportszakmai tudás demokratizálása (nagyobbhozzáférhetôsége) jelentôs, ugrásszerû fejlôdéshez ve-zethet.

Jelenleg sportszervezeteink tudásmenedzsment-szintje „nem tökéletes", a sportszervezetek nem mû-ködnek tudásszervezetként, a tudás megbecsülésenem általános. Sportmenedzserek foglalkoztatásanem jellemzô a sportszervezeteknél. Szervezeti változ-tatásokkal és sportszakmai tudást támogató megkö-zelítéssel lehetôvé kell tenni a sportban lévô hihetet-

len nagy kapcsolati tôke érvényesülését, fejlesztô, be-kapcsoló hatásainak érvényesülését.

A sportban lévô értéktartalmakat a média számáraelô kell készíteni, az alsó sportszervezeti szintek épít-kezésében segítséget kell nyújtani, saját arculatuk ki-alakításában szakmai, metodikai segítséget kell adni.Nem egészséges az a modell, ahol a média napi érdek-lôdése, kérdéseinek színvonala és horizontja teszi is-mertté a szakmai válaszokat, és nem egy összefüggô,elôzetesen már ismertetett, arculatot felépítô, straté-gia ad erre alapot!

Napjainkban nem szakmai felkészületlenségünkmiatt vesztünk el versenyeket! Néhány terület a spor-ton belül drámai helyzetben, vagy fejletlenségi álla-potban van, ilyen terület a mentális fejlesztés állapo-ta, annak hiánya, vagy a motivációs rendszerek fejlet-lensége (az anyagi ösztönzésen túl), elemzési techni-kák szintje. Az egyik legerôsebb eszköz, amit a neve-lési, pedagógiai deficit kezelésére javasolhatok, az atöbb száz éves budo filozófia fegyelmezett, szellemigyakorlata. Az adaptációs megoldásokon érdemes len-ne közösen gondolkodni.

Ezen a területen szakmai konszenzussal, sport-szakemberek bekapcsolásával, sportszakemberek,sportvezetôk továbbképzésével gyors eredményeket isel lehet érni. Minden paradigmaváltás, megújulásalapja egy szellemi, etikai megújulás! Az edzôk részé-re elkészült (2007) etikai, viselkedési alapnormák, al-kalmasak igazodási pontnak, csak érvényességi hatá-rait az edzôkön túl, szélesebben kell meghúzni. A kö-vetkezô négy évben igazodni kell a közzétett elvekhez,a sikerekhez komoly példamutató elkötelezettségszükséges.

Az innovatív folyamatok megindítására, kapcsolat-fejlesztésre az elsô lépések megtételére az MSTT újjá-alakult Sportgazdasági Szakbizottsága, illetve aSportgazdasági Kutatási Hálózat alkalmas lehet.Szükség lenne az MSTT támogatására, egy Innovációsés Sportfejlesztési Szakbizottság létrehozásában, amimögött felsorakoznának a sportszervezetek, és tekin-télyükkel támogatnák azt.

A középtávú stratégia 4 éves, és éves tervek jelenle-gi készültségi állapota elôttem nem ismert. A követke-zô négy évben azonban projektszemléletben történôgondolkodást javaslok, ahol a projekteknek van kez-dete és vége, bemeneti és kimeneti állapota, forrás-hasznosulási elemzése. A minôségbiztosítás nemzet-közi gyakorlatából ismert módon a határidôk, a felelô-sök, a meglévô és szükséges források megjelölését, aforrások megteremtésének tervezett módját fontosnaktartom pontosan feltüntetni. A koncepcióknak alter-natívákat kell kidogozni, és pontosan jelezni kell,hogy mi történik a különbözô változatok esetében,természetesen a mozgástér megjelölésével. A keserve-sen megszenvedett, megharcolt, elért eredmények éspozíciók megtartása alapvetô cél!

Az eldöntendô alternatívák, az eredményességszempontjából a következôk:

aa.. a források (központi, szponzoráció, egyéb) növe-kedése, új források bekapcsolása,

bb.. szakmai megújulás, tudásmenedzsment bekap-csolódása.

A következô négy évben eldôl, hogy milyen lesz amagyar értelmiség és a sportértelmiség viszonya egy-máshoz. A kooperáció hiányának várható következ-ményei mindenesetre tragikussá válhatnak. Az a kér-dés nekünk tényleg „Mohács" kell?

Konferencia • Györfi János: Sportkultúra megújításának átgondolandó útjai32

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 32

33Konferencia • Györfi János: Sportkultúra megújításának átgondolandó útjai

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szakmai munka Források központi Azonos, vagy Mérsékelten Jelentôsminôsége, feltételei és gazdaság együtt csökkenô források emelkedô pluszforrások

+ tudás-menedzsment % változó forrásokRomló Leépülési Leépülési Az eredmények

szakmai munka folyamatok folyamatok javulása nemfolytatódnak folytatódnak garantálható

Azonos,vagy kissé javuló UUggyyaannúúggyy ttoovváábbbb,, UUggyyaannúúggyy ttoovváábbbb Az eredményekszakmai munka túlélési technikák dolgozva jelenlegi szinten

folytatása a finanszírozás maradnak,vagy csakjavulásán, kissé javulnak

emelkedô lobby a nemzetközierôt elérve, versenytársak

politikai pozitív fejlôdésének támogató következtében

döntésben bízva HHéérraakklléésszz pprrooggrraamm bbeeéérriikk

Jelentôsen javuló Sport Szakmai Az értékek Paradigmaváltásszakmai munka Háló megôrzése komplex tervezés

Mentális szinergikus + finanszírozási Nemzeti Sport Kultúra fejlesztés javul, pontok szerkezetváltás

Menedzsment közösségi koncentráltkohézió nô, támogatása, kkiiuuggrróó,, jjeelleennttôôss

Intelligens Sport kooperáció nô, kooperációk eerreeddmméénnyyeekkmotiváció javul, kialakítása, Héraklész hangulat javul minôség központba program beérik

állítása,nyitás a gazdaság

szereplôi felé

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 33

A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, mint a fo-gyatékkal élôk sportjának legnagyobb hazai ernyô-szervezete, alapszabály szerinti célja a tagszervezetei-nek megfelelô nemzetközi sportszövetségek által meg-fogalmazott eszméknek, azok szellemének terjesztése,elôsegítve ezzel a fogyatékos embereknek az épek tár-sadalmába történô integrációját.

Elmondható, hogy a társadalmi hátrányok minima-lizálása érdekében a sport területén is biztosítani kellaz esélyegyenlôség megteremtéséhez szükséges intéz-kedéseket és feladatokat. Hiszen a sport a sajátos esz-közrendszerével, a sport színterek differenciálásávalelôsegítheti a társadalmi kohézió megteremtését ésképes a társadalmi egyenlôtlenségeket korrigálva a fo-gyatékos személyek valós társadalmi beilleszkedésétmegteremteni. A FONESZ célja, hogy a sport általánosmegítélésben, a sport tartalmi megújulásában, sze-mélyi és tárgyi megvalósításában azonos megítélésselés ranggal integrálódjon a megváltozott fizikai, szelle-mi, érzékszervi és más akadályozottsággal élô szemé-lyek bármilyen szintû, és bármilyen formájú sportte-vékenysége. Hangolja össze és képviselje tagszerveze-tei érdekeit, vegyen részt és mûködjön közre a nemze-ti sportéletben; segítse elô a fogyatékos embereksportja integrációját a nemzeti sportstratégiába.

Az esélyegyenlôség jegyében minden olyan államitámogatás megilleti a fogyatékosok sportját és a fo-gyatékos sportolókat, melyeket megkap az épek sport-ja és az ép sportolók. A különbség az arányokban je-lentkezik. Az elosztás alapja a pozitív diszkrimináció.A FONESZ legfontosabb feladatai:

• Kialakítani a fogyatékos emberek sportjában azegységes sportszemléletet és annak a mindennapok-ban megvalósítandó részleteit; biztosítani a rövid éshosszabb távú szervezeti, sportági és tartalmi fejlesz-tést; biztosítani a sportlétesítmények akadálymentes-ségét és a sajátos tárgyi feltételeket, az integrált sport-tevékenység fejlesztését.

• Elterjeszteni a fizikai aktivitást a napi tevékeny-ségben minden ember számára, amellyel a személyifüggetlenség nô, az életminôség javul.

• Elôsegíteni a sport elismerési rendszerében a tel-jes egyenlôség megvalósítását, a speciális sport nép-szerûsítését, a sportolók és vezetôk, valamint a társa-dalom szemléletének átalakulását a fogyatékos embe-rek különbözô minôségû sportjának (verseny-, sza-badidô-, rekreációs célú) elfogadtatására.

• Elôsegíteni a speciális sport szponzorálását, cél-ként megfogalmazni a média támogató hozzáállását afogyatékos személyek sportjának terjesztésében ésnépszerûsítésében; elôsegíteni a gyakorlatot támogatószemléletváltást.

• Megfogalmazni és megismertetni a fogyatékos em-berek sportjának sajátosságait, annak elméleti ésgyakorlati ismereteit; lehetôvé tenni e speciális isme-retek megszerzését (alap és továbbképzések).

• Biztosítani a nemzetközi gyakorlatnak megfelelôversenyrendszereket és azok hatékony mûködtetését,

a kapcsolódó szervezeti, finanszírozási és támogatásirendszer fejlesztését és a gyakorlatot támogató szem-léletváltást.

• Növelni az aktív sportolók, a területi és helyi ver-senyek, a fizikai aktivitást népszerûsítô eseményekszámát.

• Elôsegíteni a sportági szakszövetségek és a fogya-tékosok országos sportszövetségei kapcsolatának ki-alakítását a nemzetközi minták alapján. Támogatnikell a sportági sportszövetségeknél, szakszövetségek-nél a sérülés-specifikus, vagy összfogyatékossági bi-zottságok megalakulását.

• Kialakítani a fogyatékosok sportjának céltámoga-tási rendszerét, a szponzori és az állami támogatás(mûködési támogatások, hazai- nemzetközi-, Speciá-lis Világjátékok versenyrendszer támogatások, mû-helytámogatások, diák- és szabadidôsport támogatá-sok, egyéb szakmai támogatások) elosztási rendjét.

• Képviselni a FONESZ tagszervezeteinek érdekeitaz állami (az önkormányzatok, a Nemzeti Sportta-nács, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidô-sport Szövetség, a Magyar Paralimpiai Bizottság, aWesselényi Miklós Sport Közalapítvány, az OrszágosFogyatékosügyi Tanács, a sportági szakszövetségek)és más társadalmi szervezetekben.

• Véleményt nyilvánítani sportpolitikai kérdésekben,kezdeményezni kormányzati intézkedéseket, vélemé-nyezni a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket.

• Kialakított – a sérülés specifikus kategóriákat isfeldolgozó – Sport Információs Rendszerében nyilván-tartani tagjait, sportszervezeteit, sportágait és sporto-lóit, megszemélyesíteni tagszervezetei versenyengedé-lyeit.

• Saját sportszakmai továbbképzést biztosítani a fo-gyatékos emberekkel dolgozó szakemberek részére.

A magyar sport szervezetében a kialakult viszony-rendszerek és negatív sztereotípiák következménye-ként, a fogyatékosok sportjának köztestületi szintûmegjelenése (FONESZ) a garancia arra, hogy a sport esajátos színtere az „épekéhez" hasonlóan kerüljönmegítélésre.

A külföldi példák mutatják (DBS – Deutscher Be-hindertensportverband, EFDS – English Federation ofDisability Sport, a FONESZ német és angol megfele-lôi), hogy az integrációs törekvések ellenére megma-radt a szegregált szervezeti forma is. A FONESZ is eminták alapján alakult meg és mûködik jelenleg is.

A versenysport területén alapelvünk, hogy mindensportolót egyenlônek tekintünk. Bár a versenyrend-szerek a sportolói létszám, az országok száma, asportágak valamint a minôsítô rendszereik alapjánkülönbözôek, a Speciális Világjátékok megítélését, an-nak támogatását nem befolyásolhatják. A Global Ga-mes, a Paralimpia, a Siketlimpia, a Speciális Olimpia,a Szervátültetettek Világjátéka eseményeire történôfelkészülés, részvétel biztosítása és az eredményesszereplés jutalmazása állami feladat.

Mindazon hazai és nemzetközi versenyek, melyekena sportolók minôsíthetik magukat a Speciális Világjá-tékokon (Global Games, a Paralimpia, a Siketlimpia, aSpeciális Olimpia, a Szervátültetettek Világjátéka)részt vevô válogatottba, kvalifikációs rendszerûek, ésegyenértékûek.

Konferencia • Nébald Rudolf: A FONESZ filozófiája34

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

A FONESZ filozófiája

Nébald RudolfFogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, BudapestE-mail: fonesz@fonesz.hu

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 34

A fogyatékosok versenysportja területén hangsú-lyozni kell, hogy a szervezeti és a megvalósulási oldalfogyatékosság specifikus, így a differenciált sportág-kezelés elengedhetetlen. A fogyatékos emberek sport-hoz való hozzáférési lehetôségeinek javítása érdeké-ben folytatni kell az olimpiai, paralimpiai sportköz-pontok akadály-mentesítési programjait, valamint in-dokolt olyan célzott támogatási rendszert kialakítani,amely a helyi és területi igényeket is biztosítja. Kieme-lendô a fogyatékos sportolók felkészülésének támoga-tása a speciális világjátékokon való eredményes sze-replés érdekében. A versenysport integrációjának te-rületén a Speciális Világjátékok sportágaira kell gon-dolnunk. Ennek keretében az „épek" sportjának szö-vetségei és a fogyatékos emberek sportja országos szö-vetségei által mûködtetett sportágak közelednek egy-máshoz.

Az integrációra való törekvés mellett továbbra is megkell ôrizni a szövetségek elkülönített mûködését is, hi-szen a hazai és nemzetközi versenyrendszerük mû-ködtetése érdekében erre még teljes mértékben szük-ség van. Az „épek" sportszövetségei még nincsenek fel-készülve az integrációra, számukra ez plusz feladato-kat jelent. Annak a hatása sem kiszámítható, hogy aspeciális sportágaknak az épek sportjába történô teljesintegrálásával a speciális szövetségek belsô élete, egy-sége hogyan változna meg. A FONESZ a hazai verseny-rendszer mûködtetésére kapott állami támogatást sa-ját szabályzata alapján osztja el. Ebben szerepel aszegregált és az integrált sporttevékenység támogatásais, azonban az „épek" országos (szak)szövetségeinekalapvetôen nem érdeke az integrált versenyrendezés,mert az esetlegesen átvállalt versenyek forrása egyelô-re csak a fogyatékosok országos sportszövetségeitôlvárható, mely nagyon csekély, így egyelôre csak betét-számokat vállalnak át. Kiemelendô, hogy a FONESZSport Információs Rendszerében regisztrált verseny-sportolói létszám 6349 fô. Ennek 15%-a a paralimpiaisportágakhoz kapcsolható, míg 85%-a a többi speciá-lis világjáték sportágaihoz köthetô.

Amennyiben a szabadidôsportban általánosan elfo-gadott a cél a szemlélet- és attitûdváltás, az egészsé-ges (a fizikailag aktív) életmód igényének elterjesztésea társadalomban, úgy igaz ez a fogyatékos emberekesetében is. A fogyatékos emberek számára elôször arehabilitáció nyithat utat a mozgás, a sport irányába.Ez késôbb – a rehabilitáció folyamán – vezethet aktívéletmódhoz, amely eredményeként a fogyatékos em-ber részt vesz szabadidôsport rendezvényein is. Fon-tos továbbá, hogy a szabadidôsport rendezvények alegkönnyebben befogadók a fogyatékos személyek fe-lé. Így teremtve lehetôséget a fogyatékos embereksportolási lehetôségeinek jelentôs bôvítésére és a szé-lesebb rétegeket megmozgató rendezvényeken valómegjelenésre (pl. utcai futóversenyek).

Jelenleg a fogyatékos emberek országos sportszö-vetségeinek szabadidôsport eseményei mellett, a FO-NESZ húsz, a szabadidôsport területén mûködô me-gyei sportszövetség tevékenységét koordinálja. A me-gyei szövetségek átlagosan 15-20 tagszervezetet fog-nak össze, amelyek évente 15-20 szabadidôsport ese-ményt rendeznek, összesen közel 20000 fô fogyatékosszemély részvételével.

Filozófiánk akkor fogja tükrözni a tényleges esély-egyenlôséget, ha legalább a deklaráció szintjén tudo-másul vesszük, hogy egy szabadidôsportban tartósanvagy folyamatosan jelenlévô sportoló teljesítményének

elfogadása legalább olyan fontos, mintha valaki ugyan-ezt világeseményen tudja bemutatni. Az ilyen gondol-kodás teszi lehetôvé, hogy az élet minden területénhátrányos helyzetben lévô fogyatékos ember megfele-lô motivációt kapjon a rendszeres sporttevékenységre.

A fogyatékosok diáksportjában (hasonlóan az épekdiáksportjához) is elsôdleges cél a fogyatékos gyerme-kek és ifjúkorúak egészséges fejlôdése, az életkornakmegfelelô jó fizikai erônlét elérése, a mindennaposmozgáson keresztül. Az elmúlt évek oktatáspolitikaiirányainak változásai azt a fokozott igényt kívánjákkielégíteni, amely keretében egyre több iskola válikúgynevezett befogadó iskolává. Fontos, hogy ezekbenaz iskolákban az inklúzív oktatás magával hozza azadott oktatási intézményhez kapcsolódó diáksportrendezvények integráció jegyében történô megrende-zését. Meg kell említeni, hogy az inklúzió elvét követôkötött, illetve kötetlen sportesemények megkövetelik asportszakemberek speciális ismereteit a sajátos neve-lési igényû tanulók testnevelése és sportoltatása terü-letén. Egyszerre gyógypedagógiai és sportszakmai ké-pesítéssel jelenleg kevés szakember rendelkezik ha-zánkban, ezért az ilyen irányú továbbképzések támo-gatását folytatni kívánjuk. Jelenleg a fogyatékos tanu-lók diáksport egyesületei a szegregált intézményirendszerhez igazodnak. Ennek alapján a FONESZmûködteti a fogyatékos diákok teljes diáksport rend-szerét, amely évente 220 eseményt jelent, közel 8000diák részvételével.

A fogyatékos személyek sportjának költségvetését éstámogatását, az 1999-es újraéledést követôen a pozi-tív diszkrimináció elve alapján tervezte és hajtottavégre az állami sportvezetés. A fogyatékos személyeksportjára fordított állami források megsokszorozód-tak, és ennek megfelelôen növekedtek a feladatok ésaz igények is. Az adott évi költségvetés tervezését min-dig megelôzte egy elôzetes állapot- és igényfelmérés,melynek alapját a fogyatékosok országos sportszerve-zetei által szolgáltatott adatok képezik. Az elmúltévekre jellemzô a folyamatos lemaradás, amely az utó-finanszírozás, illetve a maradványképzési teher hoza-déka. A költségvetésbôl megítélt összegek folyósításajelentôsen elhúzódik, a szervezetek a lehetôségeikhezképest próbálják elôfinanszírozni a programjaikat, demiután csak a megvalósulás után jutnak a támoga-táshoz, az események nem teljes körûen kerülnekmegrendezésre. A programok csonkulása visszalépéstjelent a korábbi évekhez képest.

Az elmúlt 3 év adatai alapján elmondható, hogy afogyatékosok sportjának támogatása a mindenkorisportköltségvetés alig 0,02%-a. A fogyatékos szemé-lyek sportja állami támogatásának fedezete a közpon-ti költségvetésben megjelenô törvényi sor (sportkölt-ségvetés) különbözô elôirányzati keretösszegeiben állrendelkezésre, mint versenysport, szabadidôsport, is-kolai- diák és felsôoktatási sport, „fogyatékosok esély-egyenlôségének javítása". Az elôirányzatok 2007. évitervezésekor már az új „Sport XXI. Nemzeti Sportstra-tégia" irányelvei tükrözôdtek vissza, ennek következ-tében (a Sporttörvény rendelkezéseivel ellentétesen) aSpeciális Világjátékok megítélésében és támogatásá-ban az állami sportirányítás különbséget tett. Így a2007. évi Speciális Világjátékokon való részvétel tá-mogatását csak részben (Speciális Olimpia, Szervátül-tetettek Világjátékai) és az elôirányzatokon belüli át-csoportosítással tudja megoldani az állami sportirá-nyítás.

35Konferencia • Nébald Rudolf: A FONESZ filozófiája

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 35

A FONESZ nem ért egyet, sem a sportstratégiábanmegfogalmazott – a Speciális Világjátékokkal kapcso-latos – irányelvekkel, sem a támogatás mértékével ésa megvalósítás formájával (más feladat terhére törté-nô támogatás). Elfogadható megoldásnak azt tartjuk,ha a mindenkori állami sportirányítás a költségvetésfelosztásakor a Speciális Világjátékokat egyenlôkéntkezeli, a támogatások megítélésekor minden érintetttámogatási igényét a tervezéskor figyelembe veszi.Csak így kerülhetô el, hogy az egyes Speciális Világjá-tékok támogatási igénye ne utólag és más feladatokterhére kerüljön megítélésre.

Az alábbi elvek figyelembe vételét javasoljuk azadott évi, a fogyatékosok sportjának teljes költségve-tése felosztásakor:

11.. Az integráció jegyében történô támogatások mellett(„Szabadidôsport támogatása", „Iskolai-, diák és felsôok-tatási sport támogatása", és a „Versenysport támogatá-sa" címû elôirányzatok) maradjon meg az önálló „Fogya-tékosok esélyegyenlôségének javítása" címû elôirányzat.

22.. Az akadály-mentesítésre tervezett támogatásokne jelenjenek meg az élô sport támogatását célzó, ön-álló „Fogyatékosok esélyegyenlôségének javítása" cí-mû elôirányzaton, azonban annak az elôirányzatonmegjelölt támogatási összegét az élôsport támogatás-ra kell átcsoportosítani. Javasoljuk, hogy az akadály-mentesítéssel kapcsolatos feladatok támogatását a lé-tesítményfejlesztéssel kapcsolatos elôirányzatok tar-talmazzák.

33.. A fogyatékosok sportja támogatásainak belsôarányánál elsôként a versenysport és a diák- szabad-idôsport támogatás (60-40%) megtartását tarjuk indo-koltnak.

44.. A Speciális Világjátékok, illetve a kvalifikációsversenyek számának és helyszíneinek változása miattFONESZ-MPB állami támogatásának arányát elôrenem lehet meghatározni. Ezért az aktuális költségve-tés tervezésekor a két szervezet közös javaslata alap-ján kerüljön meghatározásra a FONESZ-MPB államitámogatásának aránya.

Konferencia • Nébald Rudolf: A FONESZ filozófiája36

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

A Magyar Sporttudományi Szemle évente 4 alkalom-mal jelenik meg, és sporttudományi tárgyú (biomecha-nika, biokémia, humán biológia, management, pedagó-gia, pszichológia, szociológia, teljesítmény élettan stb.)cikkeket közöl magyar nyelven. Az adatgyûjtés, feldol-gozás és közlés etikai és tudományos kritériumainakmegfelelô munkák közül a Szerkesztô Bizottság elôny-ben részesíti az alábbi szakterületeken végzett vizsgála-tok eredményeit:

• az ember és környezete kölcsönhatásainak mozgás-tudományi elemzése,

• az emberi mozgástudomány területén végzett multi-diszciplináris vizsgálatok,

• a rendszeres fizikai aktivitás és sportedzés ingereiáltal kiváltott hatások elemzése,

• a fiatal sportolók szelekciója, felkészítése és a bevá-lás elemzése,

• a motorikus tanulás folyamatának elemzése,• a hátránnyal élôk és sérültek fizikai aktivitása,• a teljesítmény-elemzés és -elôrejelzés,- az iskolai testnevelés és szabadidôsport hatásainak

elemzése,• a rekreáció és rehabilitáció területén végzett vizsgá-

latok eredményei.A kéziratokat az adott szakterület elismert képviselôi

lektorálják. A közlésrôl a lektori vélemények alapján aSzerkesztô Bizottság dönt. A nem közölt kéziratokat aSzerkesztô Bizottság nem ôrzi meg.

A kéziratokat (maximum 5 gépelt oldal és 3 oldal il-lusztráció) egy példányban, szimpla sortávolsággal, azA/4-es lap egyik oldalára, 12-es betûnagysággal (TimesNew Roman CE) gépelve kérjük elkészíteni és lehetôlegelektronikus formában (CD, e-mail) a megadott címreelküldeni. A dokumentumokat „stílus" alkalmazása nél-kül Word 6.0, a táblázatokat Excel formátumban, a gra-fikonokat, ábrákat (kizárólag 9x12 cm méret, fekete-fe-hér) JPEG, TIFF formátumban várjuk. A táblázatokat ésábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként ésábránként kküüllöönn ffiillee--bbaann kérjük mellékelni. A tábláza-tokat fölül, az ábrákat alul számozással és címmel kér-jük ellátni. Az ezeken szereplô jelölések és rövidítésekmagyarázata is szerepeljen, azaz: a táblázatok és ábráka szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legye-nek. A táblázatok címét és az ábrák aláírását magyar ésangol nyelven is kérjük megadni. A táblázatok és ábrákjavasolt helyét a szövegben kérjük megjelölni (pl. az 11..áábbrraa//ttáábblláázzaatt kb. ide!).

A kézirat szerkezete:A szerzô(k) neve („dr." és egyéb titulus nélkül), a szer-

zô(k) munkahelye, a szerzô e-mail címe, a dolgozat címemagyar és angol nyelven, a szerkesztôséggel kapcsola-tot tartó szerzô (corresponding author) neve és levelezé-si címe.

Ezt követi a maximum 20 soros összefoglaló mindkétnyelven. Az összefoglaló a célkitûzést, az eredményeketés a következtetéseket tartalmazza és maximálisan 5(magyar és angol) kulcsszóval fejezôdjön be.

BBeevveezzeettééss..AAnnyyaagg ééss mmóóddsszzeerreekk..EErreeddmméénnyyeekk..MMeeggbbeesszzééllééss ééss kköövveettkkeezztteettéésseekk..FFeellhhaasszznnáálltt iirrooddaalloomm..Folyóirat: Thompson, A.M., Baxter-Jones, A.D.G.,

Mirwald, R.L., Bailey, D.A. (2003): Comparison ofphysical activity in male and female children: Does ma-turation matter? Medicine and Science in Sports andExercise, 3355:: 3. 1684-1690.

Könyv: Bogin, B. (1999): Patterns of Human Growth.2nd edition. Cambridge University Press, Cambridge, 23-29.

Könyvrészlet: Cannon, B., Matthias, A., Golozoubova,V., Ohlson, K.B.E., Anderson, U., Jacobson, A., Nedar-gaard, J. (1999): Unifying and distinguishing featuresof brown and white adipose tissues: UCP1 versus otherUCPs. In: Guy-Grand, B., Ailhaud, G. (eds.): Progress inObesity Research: 8. John Libbey, London, 13-26.

Internet: National Center for Health Statistics in col-laboration with the National Center for Chronic Disea-se Prevention and Health Promotion (2000). Body massindex-for-age percentiles: boys, 2 to 20 years. RetrievedMay 10, 2006, from http://www.cdc.gov/nchs/da-ta/nhanes/growthcharts/set1/chart15.pdf

Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak aszerzônek a teljes nevét (aki nem szükségszerûen akapcsolattartó), titulusát, munkahelyének nevét és cí-mét (telefonszám, e-mail), akit az érdeklôdôk további in-formációkért megkereshetnek.

AA kkéézziirraattookkaatt aazz aalláábbbbii ccíímmrree kkéérrjjüükk eelljjuuttttaattnnii::Magyar Sporttudományi Szemle Szerkesztôsége1146 Budapest, Istvánmezei u. 1-3.nora.bendiner@helka.iif.hu; vagy meszaros.zso-

fia@mail.hupe.huAA sszzeerrkkeesszzttôô

Új közlési feltételek / Guide-lines for Authors

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 36

Elôre bocsátom, nem nyergeltem át agrárterületre.Több mint 30 éve vagyok a magyar sport, recsegô-ro-pogó, bonyolult rendszerében (hol kisebb, hol na-gyobb forgatónyomatékkal mûködô) fogaskerék. Test-nevelô tanárként, labdarúgó szakedzôként, sportveze-tôként és ma is aktív versenyzôként.

Testkultúránk fô jellemzôjét illusztrálandó, a ma-gyar dzsentri példája, a „fenn az ernyô, nincsen kas"metafora jut eszembe. Kölcsönzôbôl bérelt szmoking-ban fényes, báli megjelenés, ily alkalmakkor tettetettjókedv, bennfentes, alázatos sürgölôdés a politikai, amédia és a gazdasági hatalmasságok holdudvarában.Otthon azonban csak egy viseltes öltöny lóg a dohosszekrényben. A háttérben pedig a tengernyi – hangsú-lyozom, nemcsak pénzbeli – adósság árnya rémlik fel.Eddig is a felszínen maradtunk, „ezután is majdcsaklesz valahogy, nemdebár"… feelingje lengi körül ezt azegyre kisebb, mind kevesebb érdeklôdéssel kísért sa-játos beltenyészetet.

A magyar sport termékhiányos üzletének mind fa-kulóbb kirakatában – futballunk már régóta nem le-het, nincs ott – az olimpia terpeszkedik. Valóságoskisgömböcként, amely gyakorlatilag mindent beszip-pant. Pedig tudjuk, tudhattuk, hogy elôbb-utóbb be-teljesedik végzete: szétpukkan. De félre a képes be-széddel, vegyünk elô néhány konkrétumot.

Tetszik, nem tetszik, az olimpián résztvevô országokeredményességét fémjelzô mutatók mindegyike foko-zatos hátrább sorolódásunkról ad számot. Tendenció-zusan lépcsôznek, konyulnak lefelé a grafikonok. Ezakkor is szembetûnô, ha maradunk az elsôként bemu-tatott, szokásos, a lényeget sok tekintetben eltakaró,statikus szemléletû ábráknál. Közelebb visz bennün-ket a valósághoz, ha azt vizsgáljuk, milyen szeletettudtunk kihasítani az aktuális „eredménytortából".

MMaaggyyaarr éérrmmeekk

MMaaggyyaarr ppoonnttsszzáámmookk

Helsinki csak magaslati pontként, viszonyítási alap-ként szerepel a kimutatásokban. A két szélsôértékHelsinki a 3., illetve Peking, a 20-21. országok közöt-ti helyezéssel. Még bôbeszédûbben tanúskodik a lejt-menetrôl a megszerezhetô aranyérmekbôl való része-sedésünk alakulása. A zenit itt is 1952, majdnem11%-kal, a nadír pedig az idei olimpia 1%-kal.

Ezzel kapcsolatban azonnal felvetôdik a kérdés.Van-e feszítô társadalmi igény az olimpiai lobbi általhagyományosnak kinevezett olimpiai szereplés (6-8arany, 18-20 érem, legalább 15. helyezés az országokpontversenyében stb.) iránt, amelyet döntôen olyansportágakban, versenyszámokban izzadunk ki, ame-lyek csak keveseket és azokat is nagyon rövid ideig ér-dekelnek. Ki merem jelenteni, hogy nincs! Nem voltaktüntetések, nem tört ki forradalom a pekingi, úgy-mond kudarc miatt. Megjósolom, az ideinél esetleggyengébb londoni szereplés sem viszi ki majd az utcá-ra az embereket.

De játsszunk tovább néhány gondolatcsírával. Milehet a következménye annak, ha továbbra is társa-dalmi–nemzeti ügyként sikerül deklaráltatni az olim-piai eredményességet. Ebben a média (érthetôen) ki-váló partner, hisz a diákolimpia itthon van, ott több-nyire nincs balhé, címlap-sztori is elvétve kerekedhet.No, de vissza az elôbb említett következményekhez.Sportvezetôink többsége homokba dugja a fejét, fari-zeus módon megkerüli a kérdések kérdését, az arraadandó válaszról nem is szólva. Nevezetesen, hogy anemzetközi eredményességhez, az olimpiai érmekheználunk anyagi okokból is létrehozhatatlan hatékonyháttérintézmények kellenek. Továbbá olyan eszközök,módszerek alkalmazása, bevetése szükséges, amelyekszintén rendkívül költségesek, amelyek jó része mármost, vagy a jövôben meg nem engedettnek, kimon-dom, doppingnak minôsülnek majd, és amelyek pilla-

37Konferencia • Tibor Tamás: Gereblyézés helyett mélyszántást sportunkban

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Gereblyézés helyett mélyszántást sportunkban

OOlliimmppiiaa vveerrsseennyysszzáámm rréésszzeesseeddééssüünnkk rréésszzeesseeddééssüünnkk rréésszzeesseeddééssüünnkkaazz aarraannyyéérrmmeekkbbôôll ((%%)) aazz öösssszzeess éérreemmbbôôll ((%%)) aazz öösssszzeess ppoonnttsszzáámmbbóóll

11995522 HHeellssiinnkkii 149 10,7 9,3 8,211998888 SSzzööuull 237 4,6 3,2 4,011999922 BBaarrcceelloonnaa 257 4,3 3,9 3,711999966 AAttllaannttaa 271 2,6 2,6 2,522000000 SSyyddnneeyy 300 2,7 1,9 2,022000044 AAtthhéénn 301 2,7 1,9 2,222000088 PPeekkiinngg 302 1,0 1,2 1,4

SSzzáázzaalléékkooss rréésszzeesseeddééss aa mmeeggsszzeerreezzhheettôô éérrmmeekkbbôôll ééss ppoonnttsszzáámmookkbbóóll

11998888

SSzzöö

uull

11999922

BBaarr

cceelloo

nnaa

11999966

AAttllaa

nnttaa

22000000

SSyydd

nneeyy

22000044

AAtthh

éénn

22000088

PPeekk

iinngg

11998888

SSzzöö

uull

11999922

BBaarr

cceelloo

nnaa

11999966

AAttllaa

nnttaa

22000000

SSyydd

nneeyy

22000044

AAtthh

éénn

22000088

PPeekk

iinngg

aarraannyy éérreemm öösssszzeess éérreemm

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 37

natnyi státuszuktól függetlenül, súlyosan egészségká-rosítóak. (Csak zárójelben: Ne papoljunk, hagyjuk azájtatos dumát az esélyegyenlôség magasztos kritériu-máról! Régóta hol van az már, akár a legális mezôt te-kintve is.) Van pénzünk minderre, illetve, ha lenne,erre kellene fordítanunk szûkös sportköltségvetésünkdöntô hányadát? Nincs ennél nagyságrendekkel fon-tosabb, égetôbb társadalmi igény testkultúránkban?

Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy a na-gyon elegáns, komoly tradíciókat hordozó, sok honfi-úi keblet ma is dagasztó olimpiai homokozót fel kellszámolni. Inkább azt, hogy a helyére kell tenni. Ma-gam is tartósan és mondhatom, sikeresen közremû-ködtem ott egész szép torták és sütik formázásában.Akkor még abban a meggyôzôdésben, hogy nincs ki-zárva, ez a játszótér legfontosabb szeglete.

Üdvös lenne megannyi további illúzióval is leszá-molni, és itt is szembenézni a realitásokkal. Fals érve-lés a bajnokok, a példaképek ellenállhatatlan húzóe-rejének misztifikálása. A nyári olimpiákon 157 arany-éremmel büszkélkedô Magyarországon van több rend-szeresen sportoló, egészséges, edzett honpolgár, vagya csak 21 elsôséget felmutató Ausztriában? Vízilabdá-zóink tartós sikerszériája állítólag megkétszerezte avízilabdázó gyermekek számát, amely talán a 6000-etis eléri. A meg nem érintettek száma 1,5 millió feletti.Egyébként uszodahelyeztünk olyan, hogy már újabbezret sem tudnának fogadni.

A másik divatos szólam: Rendezzünk világversenye-ket, ezek jótékony hatással lesznek az adott sportág-ra, a fiatalok testedzésre-ösztökélésére, gazdaságihasznáról, országimidzs építô küldetésérôl nem isszólva. Az elmúlt évtizedekben számos ilyen rendez-vény zajlott hazánkban, tartós hozadékuk jó esetbena nullához közelít. Egy konkrét, friss példát talán. A2006. évi úszó EB-n a 4800 férôhelyes „fizetôs lelátót"– noha számos érem várományos és esélyeiket nagy-szerû versenyzéssel jórészt realizáló – magyar úszó in-dult, egyszer sem sikerült megtölteni a végén már1000 Ft-os jegyekkel sem. A potyautasokkal teli VIPtribün természetesen mindig zsúfolt volt. Az eseménynem vonzott turista áradatot, nem hiszem, hogy akülföldieket a 4 eurós jegyár riasztotta volna el. Igaz,a négy-ötcsillagos szállodák töltése némiképp javult aszép számmal érkezô nemzetközi sportnotabilitásokés közremûködôk jóvoltából. Csakhogy az ellátásuk-kal és a napidíjaikkal is tetézett cehhet a rendezôk,azaz mi fizettük. Az eseményre beruházott (anyagikényszerûségbôl nyitott, csökkent használati értékû)uszoda megépítése, majd fenntartása, üzemeltetésepedig folyamatos pénzügyi-költségvetési bravúrokrakésztette és azóta is készteti a felelôsöket.

Alig van kivétel a következô szcenárió alól: Eleve tu-dottan irreális, elsôsorban nem anyagi természetûhasznok ecsetelésével „hasba akasztani" az állami ille-tékeseket, hogy meglegyen a kormányzati garancia,majd a rendezvény elnyerése után folyamatosan zsa-rolni a költségvetést, hogy milyen szégyen lenne lemon-dani az eseményt. Azután kisebb-nagyobb, sokszorkreált botrányok után, nem kis részben azok hullámántörtént némi lovaglást követôen, színvonalas rendezés-sel lezajlik a program. A hivatalos vendégek magyaros,más szóval, túlzó vendéglátásával rásegítve besöpörjükaz elismeréseket, néhány hétig még magunk is vereget-jük saját vállunkat, azután jön a kijózanodás. Amikora sötét szobában egyedül maradunk, eljátszunk a gon-dolattal, hogy mi történhetett volna, ha a költségvetési

átcsoportosításokból, a büdzsé kisírt tartalékából, azállamilag ösztökélt szponzorációkból – bár itt inkább amecenatúra kifejezést lenne pontosabb használni –származó összegeket, az óriási apparátusi és társadal-mi munkát, energiákat a kirakat fényesítése helyett asportág alapjainak megerôsítésére fordítottuk volna.De hamar felmentjük magunkat, mondván, arra úgy-sem teremtôdtek volna meg ezek az eszközök és lehe-tôségek. Meg egyébként is – lehet válogatni – elôkészí-tettem, bebetonoztam, még perspektivikusabbá tettemnemzetközi tisztségemet a kontinentális vagy a világ-szövetségben. Ha mindez mégsem így lenne, akkor issokat szerepeltem a tv-ben. Az a benyomásom, a világ-és kontinentális szövetségek vezérei jó néhány sportágés rendezvény esetében ilyen „palimadár" országokravadásznak. Sebaj, mit nekünk Hekuba, rendezzünklabdarúgó Eb-t, majd olimpiát 2020-ban.

Abban az országban, ahol 40 ezer nappali tagozatoshallgató katasztrofális testedzési körülményeit részbenenyhítô sportcsarnok építését (igen, a budapesti TüskeCsarnokról van szó) éppen 10 éve hagyták félbe, ahol an-nak szomszédságában egy uszodagödör is ásítozik, to-vább csökkentve a sportolásra használható kevés helyet.Évtizede nem sikerült pénzt, megoldást találni ennek azabszurd helyzetnek a megszüntetésére, az érintett egye-temek helyzetbe hozására. Jóval kevésbé fontos projek-tek menedzselésére viszont igen. Abban az országban,ahol a Puskás Ferenc Stadion nevû koszos, balesetvesz-élyes, csökkent funkciójú, többnyire üres romhalmaz ék-telenkedik a fôváros szívében, egy minôsíthetetlen nívójúbolhapiac tôszomszédságában. Abban az országban,ahol drámaian csökkent a testnevelés órák száma és ha-tékonysága, amelyeken gyakorlatilag érvényesíthetetlenbármiféle követelmény, ahol a végtelenségig elkedvetlení-tett, frusztrált testnevelô tanárok – tisztelet a kivételnek– „tanulómegôrzésre" rendezkedtek be. Ahol nincs rend-szeres testmozgást biztosító diáksport, ahol a sportegye-sületek, a versenyszerûen sportolók száma megállítha-tatlanul csökken. Rohamosan nô viszont az egészségiproblémákkal küszködô, túlsúlyos, aszociális gyermekekszáma, vészesen romlik a felnövekvô generáció fizikai-mentális állapota. A felnôtteket nem is említem.

Az elszomorítást, a közismert helyzet illusztrálásátezzel be is fejezem. Azért tartottam mégis szükséges-nek ezt a felvezetést, hogy feltehessem a kérdést: Kell-e változtatni az eddigi zsákutcás gyakorlaton, a jelen-legi állapothoz vezetô, sok évtizede lényegében válto-zatlan sportpolitikán? Igen, feltétlenül és haladéktala-nul! De mielôtt erre részletesebben kitérek, még egyszónoki kérdés. A közeljövôben a globális pénzügyiválság, a várható recesszió, a konvergencia programkövetelményeinek szorításában, lesz-e jelentôsen többköltségvetési pénz a magyar sportra? Nem lesz!

A feladvány megoldása mégsem lehetetlen. Az eddi-gi szemlélettel, gyakorlattal, a reformtól, a rövid távúnépszerûségvesztéstôl való páni félelemmel, gyáva-sággal persze kivitelezhetetlen.

Elsôként az érdemi elôrelépést megalapozó, a szer-ves fejlôdést katalizáló legfontosabb területeket, kitö-rési pontokat kell meghatározni. Szerintem legfeljebbkettôt, nem többet, mert ellenkezô esetben a változta-tási szándék a szokásos szétaprózódásba, ingerkü-szöb alatti áltevékenységbe torkollik. Elsôként az is-kolai testnevelés és sport fellendítését említem. Nincsmás út, hisz itt adottak, vagy itt teremthetôk meg –természetesen fokozatosan – a legkisebb társadalmiráfordítással a szükséges szervezeti, személyi és léte-

Konferencia • Tibor Tamás: Gereblyézés helyett mélyszántást sportunkban38

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 38

sítmény feltételek. Még akkor is, ha az oktatási tárca– finoman szólva - zsigeri alapon viszolyog az átérté-keléstôl, a korrekcióktól. A csendes nagy többség,mondhatom úgy is, hogy a választópolgárok elsöprôhányada azt várja, hogy az oktatási intézményekbenteremtôdjenek meg gyermekei, unokái számára azörömteli, rendszeres sportolás vonzó körülményei.Hogy ne csak az anyagilag jobban eleresztett szülôkgyermekei sportolhassanak a mind borsosabb díjak-kal és egyéb kiadásokkal járó, az átlagjövedelmû,többgyerekes családok számára mára megfizethetet-len tanfolyami, egyesületi foglalkozásokon. Második-ként a kisegyesületek mûködôképességének javítását,számuk gyarapítását, felvevô képességük növelésétkell elômozdítani. Ehhez bizony radikálisan át kellcsoportosítani az állami pénzek (a központi költségve-tés és az önkormányzati sporttámogatások) felhaszná-lásának mára kijegecesedett, foggal-körömmel védettbelsô arányait, hitbizományként kezelt tételeit. Nemkertelek, az átrendezés révén az új prioritások része-sedésének legalább 70-80%-osnak kell lennie. Persze,ez is kevés, ezért hozzá kellene nyúlni a családi ezüst-höz is. A funkciójukat jórészt elvesztett, elvesztô edzô-táborokhoz, egyéb sportlétesítményekhez, ingatlanok-hoz, intézményekhez.

Az államnak van feladata a sportban, de nálunktorz arányok érvényesülnek. A tevékenység elsôsor-ban az élsportban nap, mint nap keletkezô bozóttüzekkézi-vezérléses oltásában merül ki. Klasszikus funkci-ói, a szolgáltatás, a koordináció, a projekt- és prog-ramfinanszírozás nem a leglényegesebb területekreirányul. A szabályozás a megelôzés, a jövô, a korsze-rûség irányába történô terelés helyett legtöbbször,utánlövésekben érhetô tetten, a kivételek elintézésre,a rendszerekbôl való kilógás legalizálására törekszik.

Természetesen így nem marad energia a minisztéri-umok közötti (most nem teljes körûen csak az oktatá-si és az egészségügyi tárcát említem) együttmûködés-re, a szinergiák kihasználására, uram bocsá’ a szük-séges szakmapolitikai döntések „kiprovokálására", akölcsönösen elônyös invesztíciók felkutatására, majd

levezénylésére. Példaként és nem elôször, nyers ötlet-ként hozom fel az egészségbiztosítás bonus-malusrendszerének bevezetését. Itt – mondjuk – a rendszer-be önként belépôket, akik egyúttal vállalják a kiszéle-sített megelôzô szûrôrendszeri vizsgálatokban valórészvételt, azzal lehetne motiválni, hogy amennyibeneredményesen ôrzik, vagy állítják helyre egészségü-ket, kisebb összegû egészségbiztosítást fizetnek. Eznagyszerûen kamatozna a sportban is, mert testedzésnélkül a magas szintû egészség megóvhatatlan, reha-bilitálhatatlan.

A sportra fordítható anyagiak gyarapításában po-tenciálisan számításba jöhet a szerencsejátékok bevé-tele, pontosabban játékadója is. A jelenlegi költségve-tési helyzetben persze nem úgy, hogy a meglévôbôl(egyébként most is közel 4 milliárd forint megy ebbôla sportköltségvetésbe) adjatok többet, hanem új ötle-tek, lehetôségek feltárásával, megvalósulásuk segíté-sével, az újakból keletkezô új források egy részéneksportra fordításával (egy ezzel kapcsolatos konkrét ja-vaslat ott van Gyenesei miniszter úrnál), és természe-tesen ennek is 70-80%-ban a preferált területekbetörténô becsatornázásával.

Mi lenne ez esetben a magasabb szintû hazai ver-seny- és élsporttal, az olimpiai felkészítéssel, felkészü-léssel és részvétellel? Egyrészt rendelkezésükre állnaaz általam üdvösnek tartott 20-30%-os részarányt je-lentô állami támogatás, másrészt a gazdaság privátszereplôire kellene hagyatkozniuk. Ez pillanatnyilagnem sok jót ígér, de nincs más út. Végsô esetben pediga gyökerekhez, az amatôr sportba való – részleges, idô-leges vagy ne adj’ isten végleges – visszatérés a recept.

Összegezve mondanivalómat: Megengedhetetlennektartom, hogy a jövôben is a már régen túlhaladott,változtatásra érett, másodlagos-harmadlagos társa-dalmi jelentôségû, gyenge hatásfokkal üzemelô sport-területekbe, struktúrákba öntsük az adófizetôk pén-zét. Véget kell vetni itt is az állami szereptévesztésnek,a büdzsébôl történô Potyemkin falvak építésének, demondhatom úgyis, gereblyézés helyett nagyon-nagyonmély szántást! TTiibboorr TTaammááss

39Konferencia • Tibor Tamás: Gereblyézés helyett mélyszántást sportunkban

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 39

BevezetésA magyar olimpiai szereplés során, de fôleg utána

sokszor hangzott el a szó, sporttudomány. A sporttu-domány, mint önálló tudományág, hazánkban papí-ron csupán néhány éve létezik, ám a világ fejlettebb ésgazdaságilag fejletlenebb területein számos országbanmély tradíciókkal rendelkezik. A sporttudomány atestedzést végzô embert, annak környezetét vizsgáljaa természet- és társadalomtudomány módszereivel.Ebbôl világosan kitûnik, hogy az élsporttal kapcsola-tos sporttudományi kutatásoknak csupán egy szeletétképezik a sporttudomány feladatai. A sporttudománynem foglalkozik a doppingolás témakörével, ám fontosterülete a sporttudománynak, hogy biztosítsa azokata legális eljárásokat, melyek segíthetik a sportolókat anagyobb teljesítmény elérésében. Az élsportolók meg-érdemlik, és a legtöbb fejlett országban meg is kapjákazt a támogatást a tudomány oldaláról, mely szabá-lyos keretek között segíti ôket a professzionális telje-sítmény elérésében.

Ebben a rövid cikkben nem kívánok a sporttudo-mány azon részeirôl írni, melyek pl. a rekreációs test-edzéssel, a testneveléssel kapcsolatosak, ahol bárolyan fantasztikus eredményeket figyeltek meg, minta mozgás agytevékenységet fejlesztô bombasztikusereje, vagy éppen a testedzés elképesztô preventív ha-tásai szinte valamennyi életmód-függô betegség ese-tén. A jelen cikk az élsporttal kapcsolatos és azon be-lül is a természettudományhoz kötôdô kutatásokbaenged bepillantást, és ismeretterjesztô jellegû.

A vázizom rosttípusait manipuláló eljárásokA vázizom gyors és lassú rostokból áll, és a lassú

rostokkal rendelkezôk az állóképességet igénylô, míga gyorsak a dinamikus aktivitást igénylô sportágak-ban, versenyszámokban indulnak elônnyel. Ismertpéldául, hogy a Kelet-Afrikaiak (pl. a kenyaiak, etió-pok) lassú-, míg a Nyugat-Afrikaiak (pl. nigériaiak)gyors rost többlettel rendelkeznek. Az Amerikai-konti-nensen és a Karibi térségben elô afrikai-amerikaiakfôleg a nyugat-afrikai genetikával rendelkeznek, amirészben magyarázza, hogy miért rendkívül eredmé-nyesek a dinamikus sportágakban, és miért van sze-rény eredményük az aerob állóképességet igénylôk-ben.

Az izomélettan jobb megismerésével megtudtuk,melyek azok a kulcsfolyamatok, melyek a rostok spe-cializálódását befolyásolják, és ezek manipulálása se-gítségével nagy állóképességû „maraton-futó" egereketállítottak elô. Ebben az esetben megváltoztatták a gé-neket, és megnövelték azon gének mennyiségét és ha-tékonyságát, melyek a lassú rostok felé történô speci-alizálódást segítik elô. Elvileg ilyen eljárás emberekennem alkalmazható, hiszen komoly genetikai manipu-láció kell hozzá. A nyár folyamán azonban a világ

egyik legjelentôsebb tudományos lapjában megjelentegy cikk, mely bemutatja a „tablettát", ami imitálja azállóképességi edzés hatásait, 40%-kal növeli az álló-képességet, és jelentôsen csökkenti a testzsír mennyi-ségét. A tabletta a testedzéssel együtt 70%-kal növel-te az állóképességi teljesítményt. Ez ugyan szintén ál-latkísérlet volt, de a tablettát már használták embere-ken is, és a korábbi vizsgálattól eltérôen, itt már nemkell a genetikát manipulálni.

A mitokondriumok (olyan sejtalkotók, melyek azATP-t termelik, ami a nokedlibôl és paprikáscsirkébôlvalamint minden más táplálékból készülô, a sejt szá-mára is felhasználható energiabomba) mennyiségét ésa zsírégetést stimuláló kémiai hatóanyag, melyet AI-CAR-nak neveztek el, így potenciális teljesítményfoko-zó, és hasonló hatást vált ki a vázizomban, mint többhónap folyamatos állóképességi edzés.

ErôedzésAz erôkifejtés nagysága többek között, függ az izom-

rostok típusától, a bekapcsolódó motoros egységekszámától, szinkronizációjuktól és a rostok kereszt-metszetétôl. Az izomfejlôdést vizsgálva kiderült, hogyaz ôssejtbôl történô myoblast differenciálódás a sejtosztódást a myostatin nevû fehérje negatívan befolyá-solja, vagyis gátolja. Ennek ismeretében, elsôsorbanannak érdekében, hogy az idôs korral együtt járóizomtömeg csökkenést hatékonyan kezelni tudják, azelsô lépcsôben olyan transzgenetikus egereket fejlesz-tettek ki, amelyekben a myostatin, nem képes gátolnia sejtosztódást. Az ilyen állatok nagyon musculári-sak, hiszen az izom tömege akár 40-50%-kal is nôhet,mely együtt járt az izomerô növekedésével is. Ez utántermészetesen megpróbálnak olyan anyagokat kifej-leszteni, melyek gátolják a myostatint, így a génekmegváltoztatása nélkül is lehetséges az izomtömegnövelése. Ezen próbálkozások eredményei még nemegyértelmûen sikeresek. Az alábbi ábra a myostationegyszerûsített hatásmechanizmusát mutatja be.

OxigénszállításItt elsôsorban az erythropoetin adagolás a sláger,

de mivel ez dopping, errôl nem kívánok írni. Az alkal-mazott legális alternatíva az intermittent magaslatiedzés. A magaslaton a csökkent parciális oxigénnyo-más miatt nehezebb a gázcsere, és csökken a maxi-mális oxigénfelvétel, így az aerob állóképesség is. Ahypoxia azonban stimuláló az oxigénszállító mecha-nizmusra, a hemoglobin és myoglobin szintekre és

Konferencia • Radák Zsolt: Sporttudományi pillanatkép Peking után: Quo wadis?40

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Sporttudományi pillanatkép Peking után: Quo wadis?

Radák ZsoltSporttudományi Kutatóintézet, Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, BudapestE-mail: radak@mail.hupe.hu

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:08 Page 40

az oxigénfelhasználás hatékonyságára, amely miatta magaslati edzés hatékony lehet a tengerszintenmegrendezett versenyek elôtt. A gond csupán az,hogy magaslati edzés esetén az edzés intenzitásátcsökkenteni kell, mert kisebb a maximális oxigénfel-vétel, és nô a savasodás mértéke is. Ez azt is jelenti,hogy az alacsonyabb edzésintenzitásnál más lesz azizomrostok felhasználása is, ami versenykörülmé-nyek között komoly problémát okozhat. Ezt a problé-mát úgy oldották fel, hogy olyan helyiséget, sôt sát-rat is tervezetek, mely szimulálja a magaslati viszo-nyokat, és ezt alvásra használják, amikor az oxigén-szállításra specializálódott fehérjék gyártása felgyor-sul, ám nappali edzést magas hatékonysággal ten-gerszinti körülmények között végzik. Érdekességkéntmegjegyzem, hogy a Pekingi Sport Egyetemen többilyen szoba áll rendelkezésre, internet hozzáféréssel,LCD TV-vel. Ez a módszer legális az állóképességekjelentôs módon meghatározó oxigénszállítás stimulá-lására.

Fáradás és regeneráció manipulálásaA kreatin-monohydrat adagolást sokan és sokszor

próbálták alkalmazni a teljesítmény-fokozásra és egyhét adagolásnak is mértek már kedvezô hatását. Többhetes edzéssel összekötve azonban az adagolás haté-konysága növelhetô és a GLUT4 cukor transzporterregyakorolt hatása miatt még az állóképességi sportok-ban is hatékony lehet. A kreatinnak van anabolikushatása is és segítheti a szatellit sejtek osztódását isami, izomtömeg növelô lehet, de szerepet kaphat a sé-rülések utáni rehabilitációban is.

A savasodás elleni küzdelemben a sportolók meg-próbálják feltölteni a puffer rendszerüket, hogy haté-konyabban ellenálljanak a felszaporodott tejsav, pHcsökkentô hatásainak. A nátriumbikarbonát és nátri-umcitrát a leginkább használt pufferoló, regenerálóanyag, és például a 200m-es intervall gyorsúszásnálkedvezô hatásait figyelték meg ausztrál kutatók.

A nagyon intenzív és megerôltetô edzések utániazonnali hûtéssel, pl. hideg vízbe merüléssel, vagyvégtagmerítéssel (cryotherápia) nagymértékben csök-kenthetô az izomsérülés nagysága, ami hatékonyabbregenerációt eredményezhet. Amint a fenti példákmutatják a tudomány csodálatos eredményeit az él-sportolók is élvezhetik jó néhány országban. De mi ahelyzet nálunk?

Hazai helyzetMagyarországon, kevés helyen folyik olyan sporttudo-

mányos kutatás, melyhez hazai és fôleg nemzetközi el-ismerés tartozik, itt komoly a lemaradás az élsport mö-gött. Meggyôzôdésem szerint sem a személyi, sem a tár-gyi feltételek nem adottak a világszínvonalú munkához.Mivel a sporttudományra szánt évi pár tízmilliós támo-gatás, ami a kutató kezében bôven egy millió forint alattmarad (vannak 0, azaz nulla forintos évek is a kutatóitámogatásra), ebbôl az összegbôl lehetetlen a valódi tu-dományos munka. Egyéb forrás létezhet ugyan, de aznem támogatja az élsporttal kapcsolatos és elsôdlege-sen alkalmazott kutatásokat. Ebbôl természetesen adó-dik, hogy az egészséggel kapcsolatos sporttudományivizsgálatokban vannak komoly nemzetközi eredménye-ink is, de az élsporttal kapcsolatban szinte semmi. Aforráshiány és a rendszertelenség elrettenti a legaláza-tosabb kutatókat is. Nagyon nagy a baj! Ha komolyangondolnánk az élsport szükségességét Magyarországon,akkor ehhez elengedhetetlen a magas színvonalú, legá-lis, sporttudományi segítség, melyhez rendszeres, többéves, jelentôs (százmilliós) sporttudományi támogatáskell. Az alkalmazott tudományban gyorsabban, míg azalaptudományban lassabban jönnek az eredmények, deki kell termelni egy fiatal, okos, élsportra szakosodottkutatói gárdát is. A nevelés a Semmelweis EgyetemSporttudományi Doktori Iskolájában lehetséges, de ezkomoly anyagi támogatás nélkül csak illúzió marad. Aminôséghez pénz kell az élsportban is, és a tudomány-ban is. A remény hal meg utoljára!

41Konferenciay • Radák Zsolt: Sporttudományi pillanatkép Peking után: Quo wadis?

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Ezúton szeretném tájékoztatni Önt arról, hogyhárom éves munka eredményeként 2006-banmegjelent az angol-magyar, mmaaggyyaarr--aannggooll SSppoorrtt((TToorrnnaa)) SSzzaakksszzóóttáárr,, amely közel 8000 torna éssport szót tartalmaz 432 oldalon.

A könyv hasznos segítség lehet: – nnyyeellvviisskkoolláákk--bbaann ddoollggoozzóókknnaakk,, ddiiáákk--ééss ttoorrnnaassppoorrttbbaann ddoollggoozzóósszzaakkeemmbbeerreekknneekk,, ttoorrnnáásszzookknnaakk,, eeddzzôôkknneekk ((aakkáárrvveerrsseennyyeekk ddííjjaazzáássaakkéénntt iiss)) -- kkéétt ttaannííttáássii nnyyeellvvûû iiss--kkoolláákk tteessttnneevveellôôii ééss aannggooll nnyyeellvvttaannáárrookk számára, –mindazoknak, akik szeretik a sportot és a tornát,és szeretnék elmélyíteni angol nyelvtudásukatezen a területen is.

A szótár három nagy fejezetbôl áll. – sport és tor-na szakkifejezések, – a hat férfi és négy nôi torna-szer fôbb gyakorlatelemei, - a sport, a gimnasztikaés a torna oktatását elôsegítô kifejezések.

A szótár ára: 3.000 Ft (+ esetleges postaköltség)Amennyiben ezen ismertetô felkeltette érdeklôdé-sét, kérem, hogy vásárlási szándékát (esetlegesszámlázási címével) jelezze a csirkes.zsolt@citro-mail.hu e-mail címen, vagy a 06/70-310-39-88 te-lefonszámon. CCssiirrkkééss ZZssoolltt

Kedves sportot szeretô Kolléga!

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:14 Page 41

ÖsszefoglalóJelen publikáció egy átfogó kutatás elsô részének az

eredményeit mutatja be. A szerzô 16 ciprusi, egyetemivégzettségû testnevelô tanárral készített mélyinterjút,elsôsorban arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezettekmiképpen látják szakmai életútjukat, hogyan véleked-nek a testi nevelésrôl és testmozgásról. A kutatás cél-ja, hogy a szerzô feltárja, mi a testnevelôk véleményeaz elhelyezkedésüket jelentôsen befolyásoló úgyneve-zett „váró listáról", illetve bemutassa az általános is-kolai testnevelés órákról alkotott nézeteiket. A kuta-tás során a Ciprusi Oktatási Minisztérium hivatalosdokumentumait is elemezte, azzal a szándékkal, hogytöbb oldalról is megvizsgálja a területet. A kutatásegyik fô hozadéka, hogy a ritkán alkalmazott kvalita-tív, elemzô módszereket használva a terület iránt ér-deklôdôk olyan információkhoz jutnak, amelyeket akutatónak más módszerekkel talán nem sikerül volnamegszereznie. A testnevelôk elítélték a várólistát és aciprusi oktatási rendszer megreformálást követelték.

KKuullccsssszzaavvaakk:: testnevelô tanár, Ciprus, mélyinterjú,attitûd-vizsgálat

BevezetésCipruson a testnevelés a többi szaktantárgyhoz vi-

szonyítva még napjainkban is a legkevésbé elfogadotttantárgyak közé tartozik. Kutatók beszámoltak arról,hogy amennyiben az irodalom, a matematika fonto-sabbnak tûnik, vagy éppen valamilyen számonkérés,illetve írásbeli vizsga következik, a testnevelés órákgyakran elmaradnak (Marshall és Hardmann 2000).Bár a testnevelés, mint tantárgy beépült a tanrendbe,mégis sokan úgy vélik, hogy ez nem tartozik a fonto-sabb órák közé. A testnevelés azonban nem csak egytanóra a többi között. Egyértelmû célja, hogy a fiata-lok körében elérje, hogy az egészséges életmód épül-jön be a mindennapjaikba, rendszeresen mozogjanak.A testnevelô az általános iskolás gyermekek életébenkomoly nevelô szerepet is betölt, ha már ebben a kor-ban megszeretteti velük a testmozgást, az felnôtt ko-rukra is hatással van (Armourand és Yelling, 2004).Amennyiben a tanulók a testnevelés órákról pozitív él-ményekkel távoznak, túl azon, hogy fejlôdnek motori-kus képességeik, jobbak lesznek a fizikai teljesítmé-nyeik, pszichikai fejlôdés is lezajlik. A testnevelés ki-váló terepe a társadalmi érintkezések tanulásának is,a gyermekek megtanulják betartani a szabályokat, el-fogadni a másikat, együttmûködve megoldani bizo-nyos feladatokat, könnyebben tudnak beilleszkedni újkörnyezetbe is. Ha a testnevelésre úgy tekintünk,mint egy szakma, nyilvánvaló, hogy ennek magasszintû elsajátításához megfelelô végzettség szükséges.Tanulmányaik során csak a testnevelô tanárok sajá-títják el az egész test mozgásának anatómiai és élet-tani alapjait, így válnak szakemberré, ôk a terület

specialistái. Ez felelôsség is, hiszen a gyermekek moz-gásfejlôdésére a legnagyobb hatást ôk gyakorolhatják,ami nem megfelelô tudás birtokában sérülést, vagyakár testi rendellenességet is okozhat.

A ciprusi testnevelô tanároknak a diploma megszer-zése után komoly problémával kell szembesülniük. Azelmúlt években sok testnevelô került ki az egyetemek-rôl, a munkaerôpiacon viszont a telitettség jellemzô. Ahivatalos adatok szerint Cipruson több, mint 1500olyan végzett tanárt tartanak nyílván, akik jelenleg azállami közoktatási intézményekben nem kapnakmunkalehetôséget. Ezeket a munkavállalókat egyúgynevezett váró-listára veszik fel, tehát minden ta-nár az egyetem, illetve a fôiskola befejezése után a ha-tóság által vezetett nyilvántartásba kerül. A friss dip-lomások közül egyre többen gondolják úgy, hogy nemszeretnének tanítani, az élet más területén próbáljákmegállni a helyüket. Meg kell említeni, hogy a ciprusirendszer egyik legnagyobb hibája az, hogy az általá-nos iskolákban a nem testnevelô tanári végzettséggelrendelkezô tanárok is tarthatnak testnevelés órákat,holott ôk ilyen képesítést nem szereztek. Ez természe-tesen hatással lehet a gyermekek mozgástanulására,egészségnevelésére, de komoly hatással van a leendôtestnevelô tanárok karrierjére is, hiszen megakadá-lyozhatja munkába állásukat.

A jelen vizsgálat széles alapokon nyugvó, elméletiháttérrel rendelkezik, a ciprusi testnevelôk társadalmipozícióját több kutatás is feltárta már, ezekben jellem-zôen survey-módszert alkalmaztak. Ezen kutatásoktöbbek között feltérképezték a szféra társadalombanelfoglalt helyét, külön megvizsgálva például az Euró-pai Unióhoz csatlakozással kapcsolatos várakozáso-kat. A vizsgálat célja, hogy összehasonlítsa a tanító(tehát alkalmazott), illetve a munkanélküli, testnevelôvégzettségû tanárok véleményét a testnevelésrôl, illet-ve a testmozgásról. További célom volt, hogy megis-merjem a tanárok nézeteit váró-listáról.

MódszerekAz elemzésben a teljes mintán belül két csoportot

különítettem el, az egyik csoportba tartoztak azok atapasztalt fôállású testnevelôk, akik már több éve va-lamely iskolában rendszeresen tartanak órákat (8 fô),a másikba azok, akik még nem tanítottak (szintén 8fô). A mélyinterjú során minden tanárnak ugyanazo-kat a kérdéseket tettem fel, ezek jellemzôen az életút-jukra vonatkoztak. A kérdéseket öt csoportba lehetbesorolni. Elsôbe tartoztak azok a kérdések, amelyeka felsôfokú tanulmányaik elôtti életükre vonatkoztak,a másodikban lévôk az egyetemi évekre kérdeztek rá,a harmadik közvetlenül a diploma megszerzése utánihelyzetüket tárta fel, a negyedik az ezt követô idôsza-kot, míg végül az ötödik csoportban azok a kérdésekjelentek meg, amelyek jellemzik, hogy miként véleked-nek a testnevelés tantárgyról az általános és a közép-iskolákban.

A vizsgálat során dokumentumelemzést is végez-tem, módomban állt a ciprusi Oktatási Minisztériumhivatalos várólistáját (kifejezetten kutatási témámhozkapcsolódóan) elemezni. További részletes informáci-

Mûhely • Diana Christodoulou: Ciprusi testnevelô tanárok szakmai élettörténete...42

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Ciprusi testnevelô tanárok szakmai élettörténete– egy mélyinterjú eredményei

Diana ChristodoulouSemmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,BudapestE-mail: diana_chr@hotmail.com

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:14 Page 42

ókra tettem szert a hivatalos, nemzeti közoktatásiadatbázis vizsgálatakor.

EredményekMind a 16 testnevelô tanár (6 nô és 10 férfi) önként

vett részt a vizsgálatban. Bár mintám a ciprusi testne-velôi karra nézve nem reprezentatív (a válaszadókategyrészt ismeretség, másrészt a hólabda módszer sze-rint választottam ki) mégis jól mintázza a testnevelôknemenkénti megoszlását. Az elemzésben nem térek kia férfi, illetve a nô testnevelôk véleményének az össze-hasonlítására.

A megkérdezett testnevelô tanárok gyermekkorbanrendszeresen sportoltak. Az idôsebb, jelenleg is tanítótestnevelôk az atlétikát preferálják. Érdekes viszont,hogy egyikôjük szülôje sem volt igazolt atléta. Ahogyelmondták, abban a korban még nagyon keveset tud-tak például az egészséges táplálkozásról, a testmoz-gás még mintegy önkéntelenül jól esô tevékenység je-lent meg életükben, szerették a testnevelés órákat.Volt iskolájukban a testnevelés órákat képzett szak-emberek tartották, az órákra úgy emlékeznek vissza,hogy azok élvezetesek voltak.

Az interjúk során bizonyos különbséget tártam fel ajelenleg is alkalmazott és nem alkalmazott csoport vá-laszai között. Bár a sporttal való gyermekkori kapcso-lat erôssége mindkét csoportban hasonló, a jelenlegnem tanító testnevelôk fiatal korukban több sportág-gal is kapcsolatba kerültek. Megemlítették az úszást,a taekwondot, a tornát és a labdarúgást. Csoportjuk-ban jellemzôbb volt, hogy nem mindig élvezték a test-nevelés órákat, elôfordult, hogy konfliktusba kerülteka tanárukkal is.

A mélyinterjú második felében a tanárokat az egye-temi tanulmányaikról kérdeztem. Cipruson nincsegyetemi szintû testnevelô tanárképzés, éppen ezértminden vizsgáltam valamely külföldi egyetemen sze-rezte a diplomáját. Elmondták, hogy tanulmányaikkomoly áldozatokat követeltek a szüleiktôl, csak a se-gítségükkel tudták befejezni az egyetemet. Az elsôcsoportba tartozók (tehát a régebben diplomázottak)mindannyian Görögországban végeztek, elmondásukszerint az egyetemi tanulmányaikat könnyen teljesí-tették, bár bizonyos tantárgyak „gondot okoztak" (szó-ba hozták az anatómia, a torna illetve az úszás tantár-gyakat). Ahhoz, hogy életvitelüket fenntartsák, szintevalamennyien valamilyen diákmunkát is vállaltak, eztmár csak azért is könnyen tehették, mert anyanyel-vük a görög. Minden válaszadó elmondta, hogy azegyetemen tanultakat jól tudták hasznosítani, amikor„éles helyzetbe" kerültek, a különbözô szakterülete-ken az egyetemi tanáraik jól felkészítették ôket. A má-sodik csoportba tartozók (tehát azok a fiatalabb test-nevelôk, akik nem tanítanak) különbözô országokegyetemein fejezték be tanulmányaikat. Magyaror-szág, Ukrajna, Bulgária és természetesen Görögország„szerepel a palettán". Nagy részük idegen-nyelvû kép-zésben vett részt, amely azt jelentette, hogy egy évveltovább jártak az egyetemre (úgynevezett „nulladik" év-folyamon tanultak). Az idegen nyelvû képzés miatt ko-moly erôfeszítéseket kellett tenniük, hogy sikeresen le-vizsgázzanak, de közel 90%-uk kifejezetten jó tanuló-nak számított.

A kérdôív harmadik részében az egyetem befejezéseutáni idôszakról érdeklôdtem. A második csoportbatartozók közül hárman elmondták, hogy folytatták ta-nulmányaikat, egyikük a fôiskolai (bachelor) diploma

megszerzése után elvégezte az egyetemi (master) kur-zust is. Egy másik testnevelô tanár újabb, az elôzôtôlteljesen különbözô diplomát is szerzett, míg a harma-dik nemrégiben fejezte be Ph.D. tanulmányait.

Az elsô csoportba tartozók közül két nô azt mondta,hogy a diploma kézhezvétele után szinte azonnal ál-láslehetôséget kapott állami iskolában, egyik férfitestnevelôt Nicosiában egy magániskola alkalmazott.A többiek azonban több mint 10 évet vártak, hogyszakmájukban elhelyezkedhessenek! Hárman közü-lük Görögországban kaptak állást és ezután még 3-5évet kellett várniuk, hogy Cipruson helyezkedhesse-nek el.

A második csoportban lévôk tehát még nem tudtaktestnevelôként elhelyezkedni, vannak közöttük olya-nok, akik már több mint 8 éve szerezték végzettségü-ket. Mindannyian jó anyagi háttérrel rendelkeznek,közülük többen is megtakarításukat használták fel,hogy részt vegyenek a Ciprusi Sport Szövetség általindított programokban – (többek között a „sport forall" programban). Így nem szakadtak el teljesen asporttól, de nem testnevelôként tevékenykednek. Eb-bôl a csoportból ketten úgy döntöttek, hogy a diplomamegszerzése után másfajta munka után néznek, elsô-sorban azért, hogy jobb fizetésre tegyenek szert. El-mondásuk szerint ezek a munkák nem kötötték leôket. Érdekes adat, csak egy testnevelô tanárnô gon-dolta úgy, hogy az ország Európai Uniós csatlakozásaután a megnyíló külföldi munkaerôpiacon is kipróbál-ja magát, külföldre ment tanítani. Azok a testnevelôtanárok, akik nem dolgoznak szakmájukban, jellem-zôen úgy vélik, hogy az alkalmazásban állók belefá-radtak a tanításba. Néhányan arra is gondoltak, a ré-gebben tanítók talán már nem végzik hatékonyanmunkájukat, jellemzôbb közöttük a kiégés, nem fi-gyelnek oda munkájukra. Vannak akik úgy vélik, ezeka tanárok csak nehezen tudnak ismét munkájukrakoncentrálni, de a helyzet megoldását nem tudják. Azidôsebb tanárok aggódnak munkahelyük elvesztésemiatt, ha elveszítenék állásukat, már nehezen tudná-nak ismét elhelyezkedni ebben a szférában. A máso-dik csoportba tartozók látszólag az ô helyükre pályáz-nak, de az idôsebbek mégsem „haragszanak" rájuk.Mindkét csoportot megkérdeztem arról is, miképpenlátják szakmai elômeneteli lehetôségeiket, hogyan jel-lemeznék pozíciójukat iskolájuk tantestületében.Szinte valamennyien egyetértettek abban, hogy szak-mai fejlôdésüket nagyban meghatározza munkába ál-lásuk idôpontja. Akik közvetlenül a diploma megszer-zése után el tudtak helyezkedni, fiatalon még jobbanterhelhetôk, nyitottabbak, könnyen beilleszkedtek atestületbe, egy fô közülük igazgatóhelyettesi pozíciótis betölt. Azok a testnevelôk, akik csak késôbb tudtakmunkába állni, idôsebb korban kellett új környeze-tükkel elfogadtatni magukat, és ez néha konfliktusok-hoz vezetett.

Ezt követôen a jelenlegi fizikai aktivitásukról, illetverendszerességérôl kérdeztem meg ôket. Minden test-nevelô jelenleg is végez valamilyen testmozgást, decsak hatan nyilatkoztak úgy, hogy ezt rendszeresenteszik. Érdekes volt hallani, hogy táplálkozásukramennyire figyelnek, igyekeznek jó minôségû, egészsé-ges ételeket fogyasztani. Valamennyien törekszenekarra, hogy felhívják környezetük figyelmét a testmoz-gás fontosságára. Négyen jelenleg is dohányoznak, el-mondásuk szerint ennek fô oka a katonaság (Cipru-son minden férfinak kötelezô hadi kiképzésen részt

43Mûhely • Diana Christodoulou: Ciprusi testnevelô tanárok szakmai élettörténete...

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:14 Page 43

vennie, elhanyagolható azoknak a száma, akik nemvoltak katonák). Mind a négyen megpróbáltak már le-szokni, bár eddig ez nem sikerült, de reményeik sze-rint a közeljövôben felhagynak a dohányzással.

A mélyinterjú egyik legtanulságosabb része az volt,amikor a megkérdezettek a várólistáról nyilatkoztak.Egybehangzóan kijelentették, hogy ez a rendszerrossz, hátrányos helyzetet teremt, hiszen friss diplo-másként, a legújabb szakmai tudással felvértezvenem tudnak munkába állni. Amíg várakozniuk kell,sokszor idegesek, elcsüggednek, ez alatt az idô alattnéha már azt is megbánták, hogy ezt a hivatást vá-lasztották. Ha a listán rájuk kerül a sor és szakmai el-beszélgetésre hívják ôket, újból fel kell készülniük,többen nyilatkoztak úgy, hogy ebben az idôszakbanazt érezték, mindent elfejtettek. A rendszer nem teszkülönbséget atekintetben, hogy valakinek a megélhe-tési problémák miatt kiemelkedôen fontos lenne mun-kát találnia, elôfordult, hogy olyan valaki került sor-ra, akinek egyáltalán nem volt szüksége az állásra.Összességében tehát elítélik a várólista rendszerét.

A testnevelôk összefoglalták véleményüket a testne-velés órákról is. Elmondták, hogy bár a feltételek nemsokat javultak, szakmailag ôk sokat fejlôdtek, ennekköszönhetôen a mai testnevelés órák jobbak, mintamilyeneken ôk még gyermekként részt vettek. Növe-kedett az óraszám (bár sok óra elmarad), a gyermekekhozzáállása azonban nem változott, ugyanúgy vannaksokat mozgó, sportoló gyermekek, akik élvezik az órá-kat és vannak, akik mindent megtesznek azért, hogyne kelljen a testnevelés órákon részt venniük, bárahol jók a feltételek és jó a tanár, ott ezek a számasokkal kisebb. Nehezményezik, hogy a felelôs minisz-térium nem tesz meg mindent a testnevelés presztí-zsének a növeléséért, csak elvétve támogatja új eszkö-zök beszerzését.

Megbeszélés és következtetésekTradicionálisan Cipruson a fiúk és a leányok, külön

testnevelés órán vesznek részt. A tanmenet szerint azáltalános iskolák alsó tagozataiban heti 3, a felsôsök-nél heti 2, a középiskolákban már csak heti 1 testne-velésóra a kötelezô. Az alsó tagozaton 1985-ig a taná-roknak nem volt kötelezô semmilyen szakirányú kép-zésben részt venniük, így sokszor hozzá nem értôktartották a testnevelés órákat (nevezzük inkább test-nevelés óra jellegû foglalkozásoknak ezeket). Egy rö-vid periódusban (1985-1993 között) végzett testneve-lôket foglalkoztattak az általános iskolák, ennek kö-szönhetôen a testnevelô pálya kifejezetten kedvelt éskeresett hivatás lett. A ciprusi Tanárok Nemzeti Or-szágos Szervezete 1993-ban eltörölte ezt a szabályt, ésismét bárki tarthatott testnevelés órákat. Pozitív for-dulat következett be 2006-ban (Ministry of Educati-on), amikor két oktatási intézmény eldöntötte, hogy asportiskolává alakul, az ország minden részérôl össze-gyûjti azokat a tehetségeket, akik már fiatal korbanelhivatottak a sport iránt. Ide sok, jól képzett testne-velô tanár nyert felvételt, kiváló körülmények közötttarthatják az óráikat és az edzéseket.

A vizsgálatban 16 testnevelô ismertette szakmaiélettörténetét, mondta el véleményét a szféráról, illet-ve annak környezetérôl (kiemelten a várólista rend-szerérôl). Mindannyian viszonylag korán eldöntötték,hogy a sporthoz kapcsolódó foglalkozásuk lesz, ma-guk is rendszeresen sportoltak. A fôiskolát/egyetemetkisebb nehézségek árán, de jó eredménnyel végezték

el. Független attól, hogy foglalkoztatott testnevelôk-evagy sem, valamennyien úgy érzik, a gyermekek testiés szellemi nevelése, fejlesztése kiemelten fontos, eh-hez ôk jelentôsen hozzájárulnak. A testnevelés óránakkomoly szerepet kellene betöltenie, de ennek szerveze-ti keretei jelenleg nem biztosítottak. A testnevelôk ko-moly küzdelem árán tudják csak tantárgyuk érdekeitmegvédeni. Minél idôsebb egy tanuló, annál kevesebbtestnevelés órája van, ez pedig olyan szenzitív kor-szakban, mint a serdülôkor kifejezetten negatív hatá-sú lehet. A testnevelôk véleménye szerint a kormány-nak komoly intézkedésekkel át kellene alakítania ezta rendszert, kezdve a váró listával, amely komoly lé-péshátrányba hozza a frissen végzetteket. A 2004-ben, vagy utána végzettek még egyetlen percet semtudtak szakmájukban dolgozni, van olyan testnevelôis, aki 15 éve várja, hogy elhelyezkedjen. Szeretne ta-nítani, de kénytelen a végzettségéhez képest teljesenmás területen boldogulni. A testnevelôk véleménye az,hogy az 1985-1993 közötti szabályokat kellene vissza-állítani: Testnevelés órát csak végzett testnevelô tart-hasson! Tsangaridou (2002) rámutatott arra, hogy atanítóképzésben a hallgatóknak 82 órát kell tartani-uk, de a testnevelés órák száma ebbôl mindössze 6! Ahallgatók nem szeretnek testnevelést tartani, ennekegyik fô oka, hogy tartanak a gyermekek esetleges sé-rülésétôl. Ilyen körülmények között nehéz elvárni,hogy a gyermek megszeresse a testmozgást!

Érdemes lenne megvizsgálni, hogy az Európai Uni-ós jogszabályokba nem ütközik-e a várólista fenntar-tása, illetve készült-e hatástanulmány bevezetéseelôtt. Ajánlatos lenne más tantárgyak esetében is fel-tárni, vajon a tanárok mit gondolnak a várólistáról, azmilyen hatással van pályafutásukra.

Felhasznált irodalomArmourand, K.M., Yelling, M. (2004): Professional

Development and Professional Learning: Bridging theGap for Experienced Physical Education Teachers.European Physical Education Review, 1100:: 71-93

Marshall, J., Hardman, K. (2000): The State andStatus of Physical Education in Schools in Internati-onal Context. European Physical Education Review,66:: 203-229

Tsangaridou, N. (2002): Enacted Pedagogical Con-tent in Physical Education: a Case Study of a Pros-pective Classroom Teacher. European Physical Edu-cation Review, 88:: 21-36

Ministry of Education (2006): Informing the Houseof Representatives. Cyprus. www.moec.gov.cy

Mûhely • Diana Christodoulou: Ciprusi testnevelô tanárok szakmai élettörténete...44

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

MMÉÉGG KKAAPPHHAATTÓÓ!!Kropkó Péter – Bene János:

Megtettem,mert elhittem

Beszerezhetôa Magyar Sporttudományi

Társaságnál:1146 Budapest,

Istvánmezei út 1-3.Telefon: 460-6980

Mobil: 06-30-991-0203ÁÁrraa:: 33999900,,--FFtt

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:14 Page 44

BevezetésA túltápláltság (mint általános egészség-kockázati

tényezô) és nagyon gyakran az elhízottság (obesitas,mint betegség) a fiatal felnôtt lakosság folyamatosannövekvô hányadát érinti Magyarországon is és az ipa-rilag fejlett társadalmakban is (Ilyés, 2001; WHO,1998). Az elhízás patogenézisében szerepet játszó, en-dogén és exogén tényezôk száma ugyan nagy (Levineet al., 2005), de a területen dolgozó szakemberek kö-zött teljes a konszenzus abban, hogy a túlsúly és azobesitas kialakulásában alapvetôen meghatározó azenergiafelvétel és felhasználás tartós diszharmóniája.Ennek logikus következményeként Hill és Wyatt(2005), valamint Wilmore és munkatársai (2008) hang-súlyozzák, hogy a rendszeres fizikai aktivitás (mint arendelkezésre álló, legolcsóbb módszer) a preventívmedicina szerves része és jelentôsége vitán felül áll akialakult állapot rehabilitációjában is.

Az egyetemi és fôiskolai hallgatók egy meghatározottcsoportja (orvosi egyetemisták, testnevelô tanárjelöl-tek, humánkineziológusok, stb.) választott hivatásakapcsán is szoros kapcsolatban van az egészségneve-léssel, a kritikus testösszetétel kialakulásának meg-elôzésével és kezelésével is. Ez a direkt kapcsolat meg-gyôzôsédünk szerint nem kizárólagosan a vonatkozótananyagrészek minél részletesebb megismerésében,a késôbbi, alkalmazni tudás kialakításában nyilvánulmeg, hanem testösszetételük folyamatos kontrollálá-sában is.

Összehasonlító vizsgálatunk célja tehát, elemeznihárom, különbözô szakterületen tanuló egyetemistaés fôiskolás csoport testösszetételét és fizikai teljesít-ményét.

Vizsgált személyek és alkalmazott módszerekAz antropometriai és a fizikai teljesítmény vizsgála-

tot a Semmelweis Egyetem négy karán (ÁOK, FOK,GyOK, TF) és mûszaki egyetemeken és fôiskolákon ta-nuló (1. és 2. évfolyamos) férfiaknál végeztük el. AzÁOK, FOK és GyOK hallgatói közül 335 fôt, a TF-entanulók (testnevelô és edzô jelöltek, rekreáció szako-sok, humánkineziológusok) közül 349 hallgatót, míg amûszaki irányultságú képzésben részvevôk mintáiból227 fiatal felnôtt, férfit vizsgáltunk meg 2008-ban. Acsoportok naptári életkorának átlaga 19,48 és 20,21év között volt, a szórások 1,34 és 1,70 év közöttiek. Aképzési programok nyilvánvaló különbözôsége isme-retében a TF hallgatók fizikailag a legaktívabbak (át-lagosan 120 perc fizikai aktivitás naponta), de hang-súlyozzuk, ôk sem tekinthetôk sportolóknak.

A tápláltsági állapotot a testtömeg indexszel (BMI-vel) és a Parízková (1961) módszerével becsült relatív(a testtömeg százalékában kifejezett) testzsírtartalom-

mal jellemeztük. A szükséges testdimenziók felvétele-kor a Nemzetközi Biológiai Program (Weiner és Lourie,1969) eljárási javaslatait követtük. Az egészségi álla-pot szempontjából kritikus BMI kategóriák kijelölése-kor a NIH (National Institutes of Health, 2000) javas-latát, a test zsírtartalma szerinti osztályozáskor Loh-man (1992) ajánlását követtük.

A fizikai teljesítmény jellemzésére, Cumming ésmunkatársai (1978) gondolatmenete alapján a 800mfutás próbát alkalmaztuk. Ezen a távon a fizikailagnem aktívak mintáinál is még biztosítható a megfele-lô motiváció és irambeosztás.

A vizsgált minták mért és számított jellemzôinek kö-zépértékei közötti különbséget egy szempontos vari-ancia analízis után F-próbával jellemeztük a véletlenhiba 5%-os szintjén. A túlsúlyosak és elhízottak rela-tív gyakoriságának minták közötti differenciáit Chi2-próbával jellemeztük.

Eredmények és megbeszélésA testmagasság, a testtömeg és a tápláltsági állapot

jellemzôk (BMI, F%) mintánkénti átlagait, szórásait ésa variancia analízis kivonatos eredményeit az 11.. ttáább--lláázzaatt tartalmazza. A három minta testmagasság átla-ga statisztikailag különbözô. A medikusok a legma-gasabbak és a TF hallgatók a legalacsonyabbak. Amûszaki egyetemisták és fôiskolások termet átlaganem különbözik sem a medikusokétól sem pedig a TF-esekétôl. A medikusok termetátlaga kissé magasabb,mint a napjainkban jellemzô középérték (Mészáros etal., 2006), de erre az eredményre vonatkozóan a ren-delkezésre álló információk nem szolgálnak érdemimagyarázattal.

45Mûhely • Kiss Kálmán és tsai: Egyetemisták tápláltsági állapota és futóteljesítménye

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Egyetemisták tápláltsági állapota és futóteljesítménye

Kiss Kálmán1, Fodor Ákos1, Mavroudes Mike2, Osváth Péter2, Mészáros Zsófia2, Zsidegh Miklós2

1 Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sportközpont, Sporttelepek, 2 Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar,BudapestE-mail: semmelweis.tsk@freemail.hu

CCssooppoorrtt ÁÁttllaagg SSzzóórrááss MMiinn.. MMaaxx..Testmagasság (cm)

Medikusok 179,05 6,40 156,9 201,8Mûszakiak 177,76 6,63 147,8 198,4TF-esek 177,20 6,28 159,7 198,4F/p F=3,28 p<5%

Testtömeg (kg)Medikusok 75,40 12,65 47,7 122,6Mûszakiak 73,51 10,91 42,3 138,6TF-esek 71,50 8,99 50,9 102,6F/p F=8,63 p<5%

Testtömeg index (kg·m2)Medikusok 23,49 3,58 15,76 36,31Mûszakiak 23,20 2,88 15,85 38,97TF-esek 22,74 2,39 16,97 33,00F/p F=1,14 NS

Relatív testzsírtartalom (%)Medikusok 20,27 6,70 6,00 36,30Mûszakiak 17,69 5,60 4,31 37,60TF-esek 11,54 3,86 4,13 25,69F/p F=13,38 p<5%

Rövidítések: p<5% = az átlagok különbsége szignifi-káns, NS = az átlagok különbsége nem szignifikáns.

11.. ttáábblláázzaatt.. Az antropometriai jellemzôk leíró és összehasonlító statisztikái

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:14 Page 45

A testtömeg középértékei között a markáns szórá-sok ellenére is valódi a különbség. A medikusok a leg-nehezebbek és a TF hallgatók a legkönnyebbek. En-nek ellenére a BMI átlagok mintánkénti differenciájanem jelentôs, vagyis tápláltsági állapotuk ilyen alaponminôsítve statisztikailag egyforma. A testtömeg száza-lékában kifejezett testzsírtartalom a legkisebb volt aTF hallgatóinál és a legnagyobb a medikusoknál. Amûszaki egyetemisták és fôiskolások relatív testzsír-tartalma szignifikánsan kisebb, mint a medikusoké ésjelentôsen nagyobb, mint a TF-eseké. A két jellemzés(BMI, F%) eredménye tehát jelentôsen eltérô, vagyis aBMI nem elegendôen érzékeny a kissé aktívabb min-ták jellemzésére, hiszen a kedvezôen kis testzsírtarta-lom mellett a nem aktív csoportokéval megegyezô BMIcsak a nagyobb denzitású szövetek kifejezettebb ará-nya eredményeként alakulhat ki.

A bemutatott eredmények részben összecsengeneka korábban (Frenkl és Mészáros, 1979) közölt medi-kus-TF hallgató összehasonlítás eredményeivel és kö-vetkeztetéseivel, de más szempontból is értelmezen-dôk. Az idézett szerzôk felhívják a figyelmet arra, hogyaz egyetemi és fôiskolai tanulmányok idején a testzsírtartalma értékelhetôen nô, tehát a pillanatnyilagmég kedvezônek ítélhetô állapot (mûszakiak és TFhallagók) sem tekinthetô véglegesnek vagy tartósanjellemzônek a fiatal felnôttek mintáira. A medikusoktöbb mint 20%, átlagos, relatív testzsírtartalma márpillanatnyilag is nagyon kedvezôtlen és negatív tartal-mú elôrejelzéshez ad alapot.

Erre vonatkozóan ad összehasonlítást az 11.. áábbrraa.Az orvos-egyetemisták mintájában a BMI (> 25 kg·m2)és a relatív testzsírtartalom (F > 25%) alapján egya-ránt túlsúlyosak gyakorisága nagy (18,21%), a mû-szaki érdeklôdésûek csoportjában ez az arány „csak"9,05% és a TF hallgatók mintájából mindössze 2 fér-fi (0,57%) került ebbe a kategóriába. Nem kedvezôbba megoszlás abban az esetben sem, ha a WHO (1998)által betegségnek minôsített testösszetétel a megíté-lés alapja (az 11.. áábbrraa bal oldali oszlopai). Ez a 30kg·m2-nál nagyobb BMI vagy a 30%ot meghaladótestzsírtartalom. Az 1. és 2. évfolyamos medikusokközött 9,55% volt elhízott, a mûszakiak mintájában2,28% és részben érthetôen a TF nappali tagozatoshallgatói között ilyen szélsôséges testzsírtartalomnem fordult elô.

Nem kedvezôbb a kép abban az esetben sem, ha azösszehasonlított csoportokat a futóteljesítmények jel-lemzik ((22.. áábbrraa)).. A medikusok teljesítménye aleggyengébb, a szórás ebben a mintában a legna-gyobb, ôket követik a mûszaki egyetemisták és a TFhallgatói teljesítették a legrövidebb idô alatt a kétkört. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez utóbbiteljesítmény átlag sem minôsíthetô a sportolók kvali-fikációs referenciái alapján.

A tápláltsági állapot, a testzsírtartalom, a kritikustestösszetételûek gyakorisága és a futóteljesítményekegyüttes értelmezése alapján a medikusok pillanatnyiállapota a legkedvezôtlenebb és a TF hallgatóké a leg-kedvezôbb. A nagyon kedvezôtlen minôsítés alapja ajellemzô túltápláltság mellett a nagyon mérsékelt fizi-kai teljesítôképesség is. Gutin és Barbeau (2000) vé-leménye szerint a nagy testzsírtartalomból és a gyen-ge kardio-respiratorikus teljesítménybôl eredô kocká-zati tényezôk a valóságban nem egyszerûen össze-adódnak, hanem hatványozódnak.

KövetkeztetésekA Semmelweis Egyetem orvostudományi karain a

testnevelés kötelezô ugyan az 1. és a 2. évfolyamban,de óraszervezési okok miatt az oktatási ciklusonkénti(10 munkanap) 90 perc az elôírt terjedelem. Ez a gya-koriság és terjedelem természetesen nem lehet haté-kony.

A bemutatott eredmények és következmények indi-rekt úton azt is bizonyítják, hogy a hallgatók nem érzikfontosnak a rendszeres fizikai aktivitást, többségükcsupán a tanrendi kényszer hatása alatt teljesíti az elô-írt mennyiséget. A hallgatóink fizikai állapota és jelen-tôs túltápláltsága ilyen feltételek mellett nem korrigál-ható. Frenkl és Mészáros (1979) eredménye már a kép-zés további 4 éve folyamán is jelentôs zsírnövekedést ésebbôl eredôen is további fizikai teljesítmény-csökke-nést sugall. Még kedvezôtlenebb az elôrejelzés Szakályés munkatársai (2007) eredményei ismeretében, me-lyek szerint a testösszetétel kedvezôtlen irányú változá-sa és az aerob teljesítmény csökkenése a diplomaszer-zést követô években jelentôsen felgyorsul. Nem lehethiteles és meggyôzô, ha nyilvánvalóan kövér orvos ta-nácsol kezeltjének rendszeres fizikai aktivitást.

Talán hatékonyabb lenne az egyetemi testnevelés (aTestnevelési és Sportközpont munkája), ha a hallga-

Mûhely • Kiss Kálmán és tsai: Egyetemisták tápláltsági állapota és futóteljesítménye46

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

22.. áábbrraa.. A 800m futás átlagai és szórásai (Me = medikusok, Mû = mûszakiak, TF = TF-esek).

11.. áábbrraa.. A túlsúlyos és elhízott hallgatók relatívgyakorisága (Me = medikusok, Mû = mûszakiak,

TF = TF-esek).

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:14 Page 46

tók elméleti ismereteket is kaphatnának a fizikai ak-tivitás kedvezô hatásairól, de elsôsorban a kialakulóélettani adaptáció idôviszonyairól, a kiváltó ingerekgyakoriságáról, terjedelmérôl és ezek biológiai kap-csolatáról.

Felhasznált irodalomCumming, G.R., Everatt, D., Hastman, L. (1978):

Bruce treadmill test in children: normal values in aclinic population. American Journal of Cardiology, 4411::69-75.

Frenkl R., Mészáros J. (1979): Testalkati és keringé-si vizsgálatok orvosegyetemi és testnevelési fôiskolaitanulmányok idején. Egészségtudomány, 2233:: 1-7.

Gutin, B., Barbeau, P. (2000): Physical activity andbody composition in children and adolescents. In: Bo-uchard, C. (ed.): Physical activity and obesity. HumanKinetics, Champaign, Illinois, 213-246.

Hill., J.O., Wyatt, H.R. (2005): Role of physical acti-vity in preventing and treating obesity. Journal ofApplied Physiology, 9999:: 765-770.

Ilyés I. (2001): Az elhízás mai szemlélete. MedicinaKönyvkiadó Rt., Budapest.

Levine, J.A., Lanningham-Foster, L.M., McCrady,S.K., Krizan, A.C., Olson, R.L., Kane, P.H., Jensen,M.D., Clark, M.M. (2005): Interindividual variation inposture allocation: Possible role of human obesity.Science, 330077:: 584-586.

Lohman, T.G. (1992): Advances in body compositionassessment. Current Issues in Ex-ercise Science Series,Human Kinetics Publishers, Champaign, Illinois.

Mészáros J., Mészáros Zs., Zsidegh M., Prókai A.,Vajda I., Photiou A., Mohácsi J. (2006): Nemzedéken-kénti növekedési különbségek és utánpótlás-nevelés.Magyar Sporttudományi Szemle, 77:: 3-6.

National Institutes of Health (2000): The practicalguide: Identification, evaluation, and treatment ofoverweight and obesity in adults. (NIH Publication,No. 00-4084). U.S. department of Health and HumanServices, Washington DC.

Parízková, J. (1961): Total body fat and skinfoldthickness in children. Metabolism, 1100:: 794-807.

Szakály, Zs., Mészáros, Zs., Mészáros, J., Photiou, A.,Prókai, A., Vajda, I., Ng, N., Shuzo, K. (2007): Changesover four years in body composition and oxygen uptakeof young adult males after university graduation. Jour-nal of Physiological Anthropology, 2266:: 437-441.

Weiner, J.E.S., Lourie, J.A. (eds.) (1969): Human Bi-ology. A Guide to Field Methods. IBP Handbook, No.9. Oxford, Blackwell.

Wilmore, J.H., Costill, D.L., Kenney, W. L. (2008):Physiology of sport and exercise. Human Kinetics,Champaign, Illinois, 494-510.

World Health Organisation (1998): Obesity: Preven-ting and managing the global epideminc. Report of theWHO consultation on obesity. WHO, Geneva.

47Mûhely • Kiss Kálmán és tsai: Egyetemisták tápláltsági állapota és futóteljesítménye

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

BBeesszzeerreezzhheettôô aa MMaaggyyaarr SSppoorrttttuuddoommáánnyyii TTáárrssaassáággnnááll:: 11114466 BBpp,, IIssttvváánnmmeezzeeii úútt 11--33.. TTeell:: 446600--66998800.. MMoobbiill:: 0066--3300--999911--00220033

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:15 Page 47

Akinek volt szerencséje részt venni az amerikaiegyetemek sportéletében, tapasztalhatta annak ma-gas színvonalát és vonzó sokoldalúságát. Az egyetemisport az egyetemi élet szerves része, az akadémiaiszínvonal mellett az egyetemi reprezentáció kiemeltszíntere. A sportnak óriási publicitása van, az egyete-mek tudományos és oktatási színvonala után az egyiklegfontosabb mutató az intézmény rangjának megíté-lésében. Az egyetemi sport az a része az egyetemi élet-formának, ami egyben a személyiség alakítás fontosszíntere is. Hiszen az egyetemeken fejezôdik be tulaj-donképpen a jövô generációinak képzése és társadal-mi hasznosságuk garanciáinak megteremtése. Azamerikai egyetemeknek nagy része vallja és realizáljaa „men sana in corpore sano" elvet és determináló irá-nyultságát. Az akadémiai tudás mellett a testi neveléskülönbözô formáit is kiemelten támogatják és prefe-rálják. A sportágak között a versenytorna is népszerûaz egyetemek vezetése és a hallgatók körében egya-ránt. Az egyetemi tornaversenyek rangos eseményei a„diákéletnek", fontos demonstrációja az egyetemi szí-neknek.

Az egyetemi tornaversenyek népszerûségét szemlél-teti a National Collegiat Athletic Assotiation 2007-benvégzett felmérése.

AA ttoorrnnaavveerrsseennyyeekk nnéézzôôsszzáámmaa 11999999 ééss 22000033 kköözzöötttt

AA rreeggiioonnáálliiss vveerrsseennyyeekk nnéézzôôsszzáámmaa áállllaammoonnkkéénntt,,22000033--bbaann

Az egyetemi tornaversenyek története is jelentôs ta-nulságokkal szolgál. Valószínû, az elsô nemzeti baj-nokságok elôtt is voltak egyetemi tornaversenyek, ba-rátságos vagy regionális találkozók, de az elsô Nemze-ti Bajnokságokat csak a 20. század közepén, illetve anôieket csak a 80-as években rendezték meg. A férfi-aknál 1938-ban volt az elsô Nemzeti Bajnokság, és aChicago csapata nyerte. Ezután háromszor az Illionis-i egyetem csapata nyert, majd 1942-ben megjelent aPenn State csapata a versenyporondon és gyôzelem-mel debütált.

Az elsô nôi nemzeti bajnokságot lényegesen késôbb,csak az 1981/82-es tanévben rendezték. Ennek okaa nôi sportok diszkriminációja volt, amint ezt a test-nevelési és sporttörténeti tények is bizonyítják. A 20.század elején az a felfogás uralkodott az egyetemi ésközépiskolai sportvezetésben, hogy a „kemény" spor-tolás nem való a nôknek, „ férfiassá teszi ôket". Ren-deztek ugyan sportversenyeket, például 1969-ben, at-létikában és tornában is, 1970-ben röplabdában,1972-benkosárlabdában, de ezek nem az egész nem-

zetet átfogó és rendszeresen ismétlôdô bajnokságokvoltak. Az 50-es években rendeztek úgynevezett „playday"-eket, vagyis játéknapokat, ahol lehetôségük volta leányoknak és a nôknek is részt venni bizonyos fizi-kai aktivitásokban.

A nôk egyetemi sportversenyeit és sporttevékeny-ségét az AIAW (Assotiation for Intercollagate Athle-tics for Women) irányította és szervezte. Elzárkóztakaz „evil" (gonosz) férfi sportoktól és ellenezték a nôiösztöndíjakat is. Az idô elôre haladtával, a 70-esévek elején már voltak egyetemek, ahol adtak ösz-töndíjat a kitûnô sportoló nôknek is. A „tarthatatlanállapotok" miatt a két szervezet perre ment, amit aNCAA nyert meg, és 1972-ben megszületett a TITLEIX törvény, ami meghozta a végsô áttörést és azegyenlôséget a sportoló nôk számára is. Nem sokkalezután az AIAW csôdbe ment és 1979-ben meg isszûnt.

Az elsô Division I nôi tornaverseny az University ofUtah rendezésében került megrendezésre és az Utah-i egyetem csapata nyerte, 1982 tavaszán. Azóta 25 évbajnokságaiból további 9-et megnyertek.

Az elsô Division II bajnokságot 1987-ben rendez-ték, napjainkban pedig már Division I-II-III kategó-riákban rendeznek versenyeket és bajnokságokat.Mit jelentenek ezek a különbözô Division-ok, milyenkategorizálás ez? A különbözô Division-ok tulajdon-képpen az egyes egyetemek minôségi és tartalmi kö-vetelményei és különbözôségei alapján szervezôdneka sportban, így a tornában is. Vagyis a hasonló lehe-tôségekkel és adottságokkal rendelkezô egyetemeksportklubjai, csapatai egy Division kategóriába ke-rülnek.

Konkréten: A Division I kategóriába tartozó egyetemek (70 egye-

tem) csapatainak 3 fôfoglalkozású edzôvel és 12 teljesösztöndíjas versenyzôvel kell rendelkeznie.

A Division II kategóriában (5 egyetem) a csapat-nak 6 teljes ösztöndíjas versenyzôvel kell rendelkez-nie.

A Division III kategóriában (114 egyetem) nem köve-telmény az ösztöndíjas versenyzô.

Természetesen a különbözô kategóriájú Divisioncsapatokban indulhatnak olyan tornászok is, akikneknincs teljes ösztöndíjuk, vagy nem ösztöndíjasok. Azösztöndíj nem kizáró ok, hanem lehetôség.

Nehéz szervezési feladat ennek a nagy létszámú,sok csapat részvételével megrendezésre kerülô baj-nokságnak a lebonyolítása és adminisztrálása. Aversenyrendszer nemcsak minôségi követelményekalapján differenciált, hanem a területi megoszlásalapján is. Az NCAA 6 színhelyre (régióra) osztotta azegyetemeket a versenyszervezés szempontjából.Ezek: West, North-Central, South-Central, Central,North-East, South-East. Az egyetemi tornaversenyekszervezése hatalmas feladat, amelyben nagyon sokhivatásos szakemberek és természetesen sok önkén-tes is dolgozik. A nyomasztóan nagy számok önma-gukban is elég problémát jelentenek, hát még azegyetemi élet, az egyetemi sport egy szeletének a ko-ordinálása, menedzselése úgy, hogy pontosan illesz-kedjék az oktatási és egyéb társadalmi tevékenysé-gek szerkezetébe.

Alabama Georgia Michigan Missouri Washington Utah3891 5224 1380 1266 2006 5001

Év 1999 2000 2001 2002 2003Regionális 14399 18013 18996 11941 18873versenyekNemzeti 25631 18992 20331 22987 18902bajnokságok

Mûhely • Leopold József: Versenytorna az amerikai egyetemeken 48

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Versenytorna az amerikai egyetemeken

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:15 Page 48

A versenyrendszerMinden csapat végsô célja, bekerülni a nemzeti baj-

nokság döntôjébe, ahová az állami, majd a regionálisversenyeken keresztül vezet az út. Tehát elôször a re-gionális versenyekre kell kvalifikálnia a csapatoknakés az egyéni versenyzôknek. Az állami bajnokságokon6 verseny pontszámát értékelik a rendezôk, amelybôla legmagasabbat kiejtik és a bent maradó 5 versenypontszámából számolnak átlagot. Ez az átlagpont-szám a regionális kvalifikáció „mérôszáma", aminekalapján rangsorolják az egyetemi tornászcsapatokat aregionális bajnokságon való indulásra. Az egyéni ver-senyzôk szintén a versenyszezonban elért eredmé-nyeik átlaga alapján kerülhetnek a regionális verse-nyekre. A nemzeti bajnokságra való bekerülés nemkönnyû feladat. Csapatban a regionális versenyek 1.és 2. helyezett csapat kerülhet be a 6 régióból, ezösszesen 12 csapat. Az egyéni versenyzôknek szinténnehéz az útjuk a nemzeti döntôkig. A regionális ver-senyeken a csoportok egyéni összetett verseny gyôz-tesei automatikusan résztvevôk, valamint azok azegyéni versenyzôk, akiknek pontszáma eléri a kvalifi-kációs limitet. Ezen kívül meghívják az egyéni verse-nyek szerenkénti gyôzteseit is, ha pontszámuk eléri a9,4 pontot.

A Nemzeti Bajnokság (2 napos verseny)Elsô nap: a csapatbajnokság selejtezôje és az egyé-

ni selejtezô, amibôl a 12 egyéni összetett versenyzô éskét szerspecialista kerül a döntôbe.

Második nap: a 6 legjobb csapat versenye, a „SuperSix". Egyéniben az egyéni összetett verseny gyôzteseikerülnek be minden csoportból.

A gyakorlatok anyagerôssége és szerkezete a FIGversenyek követelményeit tartalmazza, módosított, re-dukált formában. Tehát, bizonyos alacsonyabb értékûelemek „kódját" feljebb emelik és így egy könnyebbanyagerôsséggel is lehet teljesíteni a FIG által megkö-vetelt anyagerôsség formai követelményeit. Ezzel az"átkódolással" nemcsak a nagyobb mennyiségû rész-vételt tudják biztosítani a versenyeken, de az edzése-ken, az elemtanulási folyamatban jelentôsen csök-kenteni tudják a sérülésveszélyt, hiszen itt, fôleg anôknél, már nem tizenévesek versenyeznek, hanemfelnôtt nôk.

A nôknél a gyakorlat anyagerôssége és összetevôi aJOP Level 10-es (ifjúsági versenyprogram) elôírásait ésnehézségi követelményeit követik. Ez 2C, 4B és 4A ele-met ír elô. Ugrásban szintén speciális értéktáblázatvan: 3 ugrás, 3 kísérlet lehetséges, és a háromból a leg-jobb számít. A Safety Zone használata a Yourchen-ko/round off belépésû ugrásoknál kötelezô a férfiaknális és a nôknél is. A férfiaknál is hasonló a követelmény,vagyis az ifjúsági korosztály legmagasabb kategóriájá-nak követelményeit modellálják a gyakorlatok. A FIG-által bevezetett és deklarált elemcsoport táblázat mind-egyikébôl kell elemet választani, 5 elemcsoport van, ésminden kategóriából kell minimum egy elemet tartal-maznia a gyakorlatoknak, ha az elérhetô maximális in-duló pontszámot akarja elérni a versenyzô.

Az indulók mezônye nagy, a 3 különbözô Division 6régiójából sok tornász indul a versenyeken. Ez a tényeleve magában hordozza a lehetôséget, hogy a ver-senyteljesítmények, a gyakorlatok nehézsége és minô-sége is széles skálán mozogjon. Az említett férfi és nôigyakorlatok anyagerôssége a minimális induló pont-számot jelenti, ezek mellett, illetve ezen felül nagyon

sok extra pontot lehet kapni, ha a tornász többet, job-bat teljesít. Így például, jutalompontot lehet kapni apontos talajra érkezésért, a „beleállásért", ha a leug-rás elég magas elemértékû. Ugyanígy jutalompont járugrásban is a pontos talajra érkezésért. Bonus pon-tokkal jutalmazzák az extra nehézségû elem kombiná-ciókat, stb.

A férfiaknál 12 fô lehet egy csapatban, ezekbôl 6 tor-nász mutathat be szerenként egy gyakorlatot, amibôla 4 legmagasabb pontszám számít a csapat eredmé-nyébe. Egyelôre az A és B zsûri által adott pont csaka legmagasabb szinteken, a nemzeti bajnokságokonmegszokott. A nôknél a csapatlétszám 12 fô, amibôl 6versenyzô indul egy szeren és a hatból 5 pontszámaszámít a szerenkénti csapat eredménybe.

Az ösztöndíjas versenyzôknek szerzôdésük van azegyetemmel, amiben az egyetem vezetése rögzíti elvá-rásait. Konkrétan:

• maximálisan heti 20 óra edzést írhatnak elô azedzôk,

• a versenyévadon kívül heti 8 óra edzést kérhetnekhivatalosan az edzôk,

• 4 órát lehet edzeni egy nap és 3 órát tarthat egyverseny,

• heti egy pihenônapot kell biztosítani a versenyzôk-nek,

• maximálisan 13 verseny lehet egy versenyszezon-ban,

A versenyzô magatartására vonatkozó követelmé-nyek:

• te, mint ösztöndíjas, mindig az egyetemet képvise-led,

• csak heti három alkalommal fordulhat elô, hogy azedzô csak megfigyeli a versenyzôt, de nem edz vele,

• e-mail-ben, vagy írásos formában csak szeptemberelseje után adhat edzésprogramot az edzô,

• a szülôi látogatások is szabályozva vannak, ha atornász a kollégiumban lakik.

Természetesen ezek a szerzôdések nemcsak a „köte-lességeket" tartalmazzák, hanem a versenyzô jogait ésanyagi juttatásait is.

Általában egy tanév idôtartamú szerzôdést kötnek.Minden költség, versenyek, utazás, étkezés, felszere-lés, a versenyzô egészségi biztosítása az egyetemet ter-heli. A versenyzôk tanulmányi költségeit (elôadások,vizsgadíjak, könyvtár stb.) szintén az egyetem fedezi.

Hogyan kerülnek a tornászok az egyetemi csapatok-ba, hogyan kapnak ösztöndíjat? A tornásznak elôszörpályáznia kell az ösztöndíjas státuszra. A pályázatbanmeg kell adni a tornász pályafutásának fôbb eredmé-nyeit, edzésteljesítményeit, általában fényképekkel ésvideofelvételekkel dokumentálva. Ezen kívül a helyszí-nen bizonyítania kell tudását, képességeit edzés kö-rülmények között. Ezt követôen többször megnézik ajelöltet a versenyeken. Sokszor látni az ifjúsági verse-nyek döntôiben a nézôk között helyet foglaló collage-edzôket, akik keresik az alkalmas jelölteket. Ha meg-felelt az egyetemi csapat követelményeinek a jelölt,írásban értesítik a további tennivalókról. Egy jó tor-násznak azonban lehetôsége van beadni pályázatáttöbb egyetem csapatához is. A verseny-teljesítményekmellett azonban meghatározó a jelölt (vagy az ösztön-díjas) tanulmányi elômenetele, vagyis a tanévenkéntkiadott akadémiai rangsor, amelyet a csapat szintjénis rendszeresen értékelnek. Az egyetemek ilyen rang-sora mellett évenként 140 tornász eredményeit publi-kálják.

49Mûhely • Leopold József: Versenytorna az amerikai egyetemeken

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:15 Page 49

AA 22000077--eess fféérrffii ccssaappaattbbaajjnnookkssáágg vvééggeerreeddmméénnyyee

AA fféérrffii eeggyyéénnii öösssszzeetteetttt vveerrsseennyy eerreeddmméénnyyee

A 2007-es egyetemi bajnokság szerenkénti döntôi isóriási versenyt hoztak, a világversenyek színvonalátidézô minôséggel. Csupán érzékeltetem a döntô szín-vonalát egy-egy kiemelkedô versenyzô gyakorlatánaknéhány részletével.

A talajon gyôztes Jonathan Horton (az USA nemze-ti válogatottjának tagja) pontszáma 9,650. Gyakorla-tának elsô akrobatikus sora: rundel, nyújtott testûszaltó 540-fokos fordulattal, elôre nyújtott testû szal-tó 360-fokos fordulattal, rögtön 1,5 fordulattal, guru-láshoz. Utána rundel, nyújtott testû szaltó 540-fokosfordulattal rögtön elôre nyújtott testû szaltó 360-fo-kos fordulattal. A befejezô sor: rundel, flick Tcukaha-ra szaltó.

A gyûrû döntôt nyert Alex Schors pontszáma 9,760.Óriási gyakorlatot csinált. Részletek a gyakorlatból:függésbôl emelés lefüggésbe, billenés támaszmérleg-be, emelés kézállásba, ereszkedés keresztkézállásba,átfordulás elôre, lendület hátra támaszmérlegbe lelen-dülés, kelepfellendülés terpesz talptámaszba, átfor-dulás elôre, lendület hátra váll átfordulás elôre, len-dület hátra támaszmérlegbe. A gyakorlat vége: kelep-fellendülés nyújtott karral kézállásba, lelendülés Tcu-kahara leugrás.

Ugrásban David Sander (Standford) Yurchenkonyújtott testû szaltó 900-fokos fordulattal (2,5 csa-var!), bravuros végrehajtás.

Korláton Timothy McNeil (California-Berkeley).Részletek a gyakorlatából: hosszúbillenés kiterpesztésemelés kézállásba, lelendülés alsó kelep fellendülés180-fokos fordulattal kézállásba, óriáskör, kelepké-zállás nyújtott karral, lelendülés támaszcsere kézál-lásba, Diamidov lelendülés elöl támaszkézállásba, He-aly-Healy, kétszer 90-fokos fordulat lelendülés elôl-támasz kiterpesztés, lendület kézállásba, lelendülésmellé léghenger dupla szaltó.

Nyújtó: Jonathan Horton (Oklahoma). Részletek agyakorlatból: alsó fogással kelepkézállás, rögtön alsósStalder, óriáskör elôre 360-fokos fordulattal, fordítottfogású kézálláshoz, óriáskör elôre fordított fogással,fogásváltással alsóra rögtön 180-fokos fordulat felsô-re, óriáskör hátra, szökkenéssel 360-fokos fordulatkézállásba, óriáskör hátra, Kovács szaltó, óriáskörhátra, Kovács szaltó 360-fokos fordulattal, óriáskörhátra, Kovács szaltó, óriáskör hátra szökkenéssel,540-fokos fordulattal, alsós kör elôre, 180-fokos for-dulat felsôre, óriáskör hátra, dupla nyújtott testûszaltó 360-fokos fordulattal leugráshoz.

A világversenyek döntôiben lehet hasonló színvona-lú gyakorlatokat látni. Pontszáma: 9,775.

A nôi versenyek döntôje sem maradt el a férfiakémögött, hiszen a versenyben indultak közül jó párankorábban az USA nemzeti válogatottjának tagjai vol-tak a különbözô világversenyeken. Ezek a nevek elevegarantálták a magas színvonalat és a nemzetközi ver-senyek izgalmas légkörét. A csapatversenyben a Geor-gia csapata gyôzött, hatalmas küzdelemben verte le azUtah csapatát.

AA 22000077--eess nnôôii ccssaappaattbbaajjnnookkssáágg vvééggeerreeddmméénnyyee

Az egyéni összetett verseny felért egy világbajnokidöntôvel: Courtney Kopets, Ashley Postell és még so-kan mások szállították a fantasztikus teljesítményeket.

AA nnôôii eeggyyéénnii öösssszzeetteetttt vveerrsseennyy eerreeddmméénnyyee

AA sszzeerreennkkéénnttii ddöönnttôôkk bbaajjnnookkaaii

Joggal vetôdik fel a kérdés, hogy a világklasszisokáltal bemutatott szuperteljesítményeket ismerve, ho-gyan kaphattak a versenyzôk ilyen magas pontszámo-kat és itt nem csak a bajnokok teljesítményérôl vanszó, hanem az egész mezôny értékelésérôl. Az igazságaz, hogy a közönség (ami közel 1000 embert jelent egydöntôn) szereti a magas pontszámokat, így ezek apontok a nézôk „ kiszolgálását" is jelentik.

ÖsszefoglalásAz egyetemi tornaversenyek fontos összetevôi az

egyetemi sportéletnek, az egyetemi reprezentáció ki-emelt része. Az egyetemi tornaversenyeket a minôségi(Division-ok) különbségek és területi elhelyezkedésalapján is (régiók) csoportosítják és szervezik rendszer-ré. A versenyteljesítmények mellett a tornászokat ta-nulmányi elômenetelük alapján is rangsorolják. A ki-váló eredményeket jutalmazzák. Az egyetemi tornaver-senyek döntôi volt, illetve jelenlegi világsztárok részvé-telével rendkívül magas színvonalúak. A torna rendkí-vül népszerû, az egyetemi sportélet jelentôs része. Von-zó, sokszínû lehetôséget biztosít nemcsak az ösztöndí-jas versenyzôknek, hanem az „amatôrök" számára is.

LLeeooppoolldd JJóózzsseeff

Szer Név Egyetem Pontszámugrás Courtney Kopets Georgia 9,988korlát Terin Humphery Alabama 9,950gerenda Ashley Postell Utah 9,937talaj Morgan Dennis Alabama 9.962

Név Egyetem Pontszám1. Courtney Kopets Georgia 39,7502. Ashley Postell Utah 39,6003. Amanda Castillo Florida 39,5504. Tiffany Tolnay Georgia 39,500

Anna Li UCLA 39,500Carly Janiga Stanford 39,500

Egyetem Összpontszám Egyetem Összpontszám1. Georgia 197,870 4. UCLA 196,9252. Utah 197,250 5. Stanford 196,8253. Florida 197,225 6. Nebraska 195,975

Név Egyetem Pontszám1. T. Abdullah-Simmons Oklahoma 55,752. Wes Haagensen Illinois 55,002. Jonathan Horton Oklahoma 55,004. David Sander Stanford 54,00

Justin Sahry Michigan 54,006. Jacob Lee Minnesota 53,20

Egyetem Összpontszám Egyetem Összpontszám1. Penn State 221,00 4. Michigan 218,402. Oklahoma 220,20 5. Illinos 127,303. Stanford 218,45 6. Minnesota 217,15

Mûhely • Leopold József: Versenytorna az amerikai egyetemeken50

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:15 Page 50

A jegyzetben Narkar V.A. és munkatársai közlemé-nyére (AMPK and PPARdelta agonists are exercise mi-metics. Cell, 2008, 134: 405-415) reflektáltak a szer-zôk. Egereknek per os adott GW1516 nyugalombannem, de edzéssel együtt 60-75%-kal nagyobb mérték-ben növelte a kezelt egerek futásidejét a csak edzésbenrészesültekkel szemben. A másik anyag az AICAR (5-aminoimidazol-4-karboxyamid-ribonukleozid), amely4 hétig adva, a nem edzô egereknél a futásidôt 23, afutástávolságot 44%-kal növelte, vagyis nôtt az állóké-pesség anélkül, hogy egy lépést is edzettek volna!

A magyarázat valószínûleg az izomsejt energiaszol-gáltató anyagcseréjét szabályozó fehérjék genetikaiprogramjának megváltoztatása. Az AMP (adenozinmonofoszfát)-aktivált protein-kináz (AMPK) a sejta-nyagcsere fô szabályozója, az aktiválása az AMP/ATParánytól függ, ha energiahiányos állapot áll fenn (ATPlemerülés illetve AMP felszaporodás), akkor az ATPszint helyreállítását segítô folyamatok indulnak be.Ilyen helyzet áll elô az izommunka során. Az AICAR azAMPK agonistája, a jelenléte „becsapja" a sejtet, mint-ha energiahiány állna fenn, így a makroerg energiát

felhalmozó folyamatokat erôsíti fel. A PPARdelta (pero-xisome proliferator-aktivált receptor delta) is az AMPKaktiválásában vesz részt, és ennek agonistája a GW1516. Ez csak akkor hat, ha (például az izommunkaáltal) aktivált AMPK van jelen. Ezeket tehát „edzés-mi-metikumnak", „edzés-tablettának" is nevezhetjük pro-vokatív felhanggal, mivel az izommunka alatt glikogénmegtakarítást és fokozott zsírégetést idéznek elô.

Warden és Fuchs felsorakoztat érveket, hogy miérthoz az edzés sokkal több sejtszintû és szervezet-szin-tû változást, amelyek a szív-érrendszeri, a metaboli-kus és a pszichés kórfolyamatokban is védô és gyógyí-tó hatást jelentenek. E szerek is haszonnal bíztatnakaz elhízás, a metabolikus szindroma, a diabetes meg-elôzésében vagy kezelésében, vagy a mozgásra egyébokoknál fogva képtelen személyeknek adva, ha a to-vábbi vizsgálatok eredményei megengedôknek mutat-koznak.

A referens megjegyzése: egyéb oldalról is felrémlikaz edzést helyettesítô/kiegészítô szerek alkalmazása,például a myostatin gátlásával elérhetô izomtömeggyarapodás.

51Referátrum •

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

Apor Péterrovata

Referátum Az „edzéstabletta” a válasz a fizikai inaktivitás

növekvô problémájára?(Warden S.J., Fuchs R.K. (2008): Are „exercise pills" the answer to the growing

problem of physical inactivity? British Journal of Sports Medicine, 42: 562.

HIRDESSEN A MAGYAR SPORTTUDOMÁNYI SZEMLÉBEN!

A Magyar Sporttudományi Szemle a Magyar Sporttudományi Társaság évente négy alkalommal megjelenô sportszak-mai és tudományos folyóirata. (Formátuma A/4, példányszáma 700.) Eljut valamennyi magyar egyetem és fôiskola test-nevelési tanszékére, az összes (közel 100) országos sportági szakszövetség szakembereihez, az olimpiai felkészítést vég-zô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez,sporttudományi társaságokhoz, szövetségekhez, intézetekhez, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, az egyes sport-ági és sportszakmai folyóiratok szerkesztôségéhez. Ezért úgy véljük, kölcsönös elônyökkel járna, ha lapunkban hirdet-ne, reklámozna.

AA HHIIRRDDEETTÉÉSS,, RREEKKLLÁÁMMOOZZÁÁSS FFEELLTTÉÉTTEELLEEII 1. Hátsó, külsô és elsô belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése 80.000,- Ft2. Hátsó, külsô és belsô, valamint elsô belsô teljes borítólapon fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése 50.000,- Ft 3. A lap közepén befûzve:

4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése 120.000,- Ft4 oldalas fekete-fehér anyag elütô színû papíron 80.000,- Ft

4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel 30.000,- Ft

5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal 20.000,- Ft6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos.7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 20% engedményt adunk.

Egyéb feltételek külön megállapodás szerint.AA ffeennttii áárraakk ÁÁFFÁÁ--tt nneemm ttaarrttaallmmaazznnaakk

AA HHIIRRDDEETTÉÉSSEEKK,, RREEKKLLÁÁMMAANNYYAAGGOOKK KKÉÉZZIIRRAATTAAIIA hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési terület méretének és a lap tükrének megfelelô méret-ben és elhelyezéssel kérjük megküldeni a szerkesztôség címére: Magyar Sporttudományi Szemle szerkesztôsége, 1146Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: 460-6980. A megrendelések teljesítését követôen számlát küldünk. Megkeresé-süket várjuk és elôre is köszönjük. A szerkesztôség: Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT), 1146 Budapest,Istvánmezei út 1-3. Számlaszám: 11705008-20450407. Tel/fax.: 460-6980, E-mail: nora.bendiner@helka.iif.hu

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:15 Page 51

Egy frissen megjelent könyvrôl recenziót írni mindignagy felelôsség, de félelmeim hamar eloszlottak, ami-kor kézbe vettem a három szerzô által jegyzett „Társa-dalmi riport a sportról" címû könyvet. A kiadvány elô-lapja figyelemfelkeltô, a rendszeresen sporteseményrejárók bizonyára elkezdik önmagukat keresni a fotón.A 124 oldal terjedelem már jelzi, hogy szerzôk igyekez-tek „emészthetô" hosszúságú kiadványt összeállítani.Ezen törekvésük messzemenôkig sikerült is, hiszenszinte egyvégtében elolvassa az érdeklôdô, ezt nagy-ban segíti nemcsak a téma aktualitása, hanem annakolvasmányos megírása is. Érezhetô, hogy a szerzôkigyekeztek megtalálni azt a vékony pallót, amely pontközépen fut a szigorúan tudományos és az olvasmá-nyos kiadvány között.

Mélyen egyetértek Frenkl Róbert bevezetôben írtgondolatával, miszerint a könyv kézhezvételekor az ol-vasó akarva-akaratlanul is a TÁRKI által gondozott„Társadalmi riport" sorozatra gondol; ezt a párhuza-mot azonban a szerzôk felvállalják. Az elemzés alapjá-ul szolgáló adatfelvételt a TÁRKI végezte, ahogy az el-sô tanulmányban Gál Andrea megjegyzi: A kialakítottminta nem, életkor, településtípus és iskolai végzett-ség szerinti megoszlása jól illeszkedik a felnôtt lakos-ság megfelelô adataihoz. Látható tehát, hogy a szer-zôk abban a kivételes helyzetben voltak, amelyrôlmajd minden társadalomtudós sokszor csak ábrándo-zik: országos reprezentatív mintán tesztelni a felállí-tott hipotéziseket. Sajnos a kiadványban az adatfelvé-telrôl, a kérdôívrôl, a kutatás hátterérôl a reprezenta-tivitáson túl egyéb információt nem találunk, talánegy általános bevezetô gondolatsorban ezt a kérdés-kört is jobban körül lehetett volna járni.

A tartalomjegyzékbôl is kitûnik, hogy jelen esetbenhárom, látszólag párhuzamosan futó, de egy közös tô-rôl fakadó vizsgálat eredményeinek bemutatását tart-juk a kezünkben. A három szerzô szakmai konszen-zusa révén minden fejezet ugyanazon tagolás menténkészült: a „Bevezetô gondolatok" mellett röviden tisz-tázzák kutatási területük fogalmi hátterét, illetveösszefoglalják annak szakirodalmi környezetét. Ezekután kerülnek megválaszolásra a feltett kérdések,majd a szerzôk összegzik eredményeiket. A szerkezetjó, maximálisan kiszolgálja a kutatók és az érdeklô-dôk igényeit is.

Gál Andrea „A magyar lakosság egészségtudatossá-ga és szabadidô-sportolási szokásai" címszó alatt fog-lalja össze eredményeit. Bevezetôjében utal a SportXXI Nemzeti Sportstratégia egyik sokat emlegetett cél-jára: a magyar társadalmat „Sportoló Nemzetté" kellalakítani. A kutató túllép az általános kijelentésekenés a szabadidôsportra vonatkozóan olyan kérdéseketvet fel, amelyek vezérfonalként segítik kutatását (pél-dául: „Milyen motivációk állnak a sportolás mögött, il-letve milyen okok húzódnak meg a passzivitás hátte-rében?"). A tanulmány célja, hogy statisztikai adatoksegítségével mutassa be a felnôtt, magyar lakosságszabadidô-sportolási szokásait, egészségi állapotát. Atanulmány második fejezetében részletes szakirodal-mi áttekintést találunk, nyolc átfogó elemzés (többek

között a Hungarostudy adott évi jelentése, az OLEFvizsgálatok) eredményeit foglalja össze a szerzô. Ebbôlszinte teljes körû, diagnosztikus képet kapunk a fel-nôtt, illetve a fiatal lakosság egészségi állapotáról. Azelemzések bizonyos háttérváltozókkal való kapcsolat-ra is rámutat, például az egészség összefügg az isko-lázottsággal, az anyagi helyzettel, és hogy ezen a terü-leten is felismerhetô a települési lejtô (a kisebb telepü-léseken élôk – község, falu – egészségi állapota rossz-abb). A kutató ezek után röviden a saját adatain mu-tatja be a szakirodalomban korábban ismertetett álla-potok változatlanságát. A tanulmány következô részé-ben áttér a magyar lakosság szabadidô-sportolási szo-kásainak ismertetésére, és ebben az esetben is sum-mázza a korábbi kutatások konklúzióit. Kirajzolódik,hogy a korábbi vizsgálatok eredményei napjainkbanis relevánsak, hiszen „a testedzés, mint napjaink ülôéletmódjának egyetlen lehetséges kompenzáló eszkö-ze sajnos még mindig csak a lakosság töredékénekmindennapi tevékenység-rendszerébe épült be." Ör-vendetes újdonság azonban, hogy a nôk összességé-ben nagyobb aránya számolt be heti többszöri test-mozgásról. A jó kutató azonban nem áll meg a prob-lémák bemutatásánál, igyekszik azok megoldására isjavaslatot tenni. Gál Andrea szerint fontos, hogy átfo-gó intézkedési csomag készüljön, és ne csak többnyi-re ad-hoc módon, kampányszerûen próbálják megmozgásra csábítani az embereket. A cél elsôsorban aszabadidôsportból kiszoruló társadalmi rétegek moz-gósítása lenne.

Földesiné Szabó Gyöngyi „Sportfogyasztás, mint akulturális fogyasztás válfaja" címû fejezete – kicsitszlengesen fogalmazva – hozza mindazt, amit az olva-só elvár, sôt! A szerzô minden mondata mélyrehatóigazságot hordoz, mindezt úgy, hogy az olvasót akarat-lanul is megragadja, formálja. Természetesen itt semmaradnak el a „száraz" statisztikai elemzések, meg-tudjuk például, hogy a 18 év feletti lakosok közel két-harmada soha nem látogat ki sporteseményre és en-nek elsôdleges oka az érdeklôdés hiánya. A szerzômegjegyzi, hogy bár a tényleges matematikai-statiszti-kai „mélyfúrások" még hátravannak, úgy tûnik, hogy akulturális tôke és a sportfogyasztás e dimenziója kö-zött összefüggés van. Nem okozott meglepetést azoneredmény, miszerint sportújságot nagyságrendekkeltöbb férfi olvas, mint nô, és hogy hasonló különbségvan a sportközvetítéseket nézôk nemenkénti megosz-lásában is. A sportági vetület elemzésekor kitûnik,hogy még mindig a labdarúgás (nem kifejezetten a ha-zai) a legnézettebb sport, de szorosan feljövôben van-nak egyes magyar sikersportágak (vízilabda, kézilab-da) is. A kutató független változók bevonásával tesziteljessé az elemzéseket, így megtudjuk, hogy összefüg-gés van az egyén lakóhelye, neme és iskolai végzettsé-ge, valamint egy adott sportág nézettsége között. Szá-momra a 48 oldalas elemzés egyik legérdekesebb részea „Szurkolás magyar módra" címû fejezet. A szerzô ko-rábbi munkái feltárták, hogy a rendszerváltás elôtt(jellemzôen az 1950-60-as években, de még késôbb is)a sport jelentôsen hozzájárult a nemzeti identitás meg-

Könyvismertetô •52

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Társadalmi Riport – ezúttal a sportról!Földesiné – Gál – Dóczi (2008): Társadalmi riport a sportról

ÖM Sport Szakállamtitkárság, MSTT, Budapest

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:15 Page 52

jelenítéséhez és erôsítéséhez, ám úgy tûnik, hogy ez az„utóbbi években háttérbe szorult". Földesiné összefog-laló megállapításai sebészi pontossággal mutatnak ráazokra a neuralgikus pontokra, amelyekkel ideje asport vezetôinek szembenézni.

Dóczi Tamás „A sportturizmus, mint szabadidô tevé-kenység társadalmi összetevôi" címû tanulmánya, bárharmadik a sorban, semmiképpen sem harmadrangú;tökéletesen illeszkedik a könyv tudományos rendsze-rébe. A kutató feladata nem volt csekély, mint ahogyerrôl már a bevezetôben meggyôzôdhetünk. A szerzôpontosan körbejárta a sportturizmus definícióját és si-került valós fogalmi hálót felvázolnia. Eredményei be-mutatása ezek mentén halad, olyan alcsoportokat fel-állítva, amelyek újszerû megvilágításba helyezik a kér-déskört. A két dimenzió mentén (utazás és sportolás)felállított 2x2-es modellje az alapja késôbbi elemzésé-nek, minden társadalmi réteg besorolható ebbe arendszerbe, – így kimutathatók a közöttük meglévôkülönbségek is. Kiváló a megközelítés, az eredményekplasztikusan tárják fel a magyar társadalomnak asportturizmus vetületében mérhetô különbségeit. Aminden szempontból inaktívaktól (29%) eljut a telje-sen aktívnak tekinthetôkig (35%) úgy, hogy mindencsoportról komoly társadalmi anamnézist állít fel (kiktartoznak az adott csoportba, mekkora százalékbansorolhatók ide). Ennek a lakossági profilnak a felállítá-sa nagyon komoly eredmény. A szerzô mindezekkelegyütt felvázolja, hogy miképpen lehetne az adott pro-filú csoportokat a sportturizmusnak megnyerni, és holvannak azok a pontok, ahol szükség lenne a felelôsökbeavatkozására. Reméljük, hogy ezek a megállapítá-sok valóban eljutnak az érintettekhez.

A sportszférában dolgozó kutatóknak ez elmúlt tízévben csak nagyon ritka esetben adatott meg, hogy afelnôtt lakosságra nézve országosan reprezentatívvizsgálatot végezzenek. Az adatbázison elvégzett elem-

zések iránt „nagy a kereslet", ennél fogva a kutatástvezetôk vállán komoly felelôsség nyugszik. A kutatóicsapat összeállítása szerencsés, ahogy a kiadványhátoldalán található rövid összefoglalóban is olvas-hatjuk, ebben a csapatban három generáció képvisel-teti magát. Földesiné Szabó Gyöngyi játszi könnyed-séggel foglalta össze a sportfogyasztás elméleti kerete-it, e szintézis-alkotó képességét méltán irigylik fiatalmunkatársai. Gál Andrea, mint frissen doktorált ad-junktus komoly szakirodalmi áttekintése megkönnyí-ti a témában dolgozó szakemberek munkáját, hiszenszinte katalógus-szerûen tekinti át a magyar lakosságkörében az elmúlt évtizedekben végzett egészségi álla-pot-felmérô, valamint szabadidô-sportolási vizsgála-tok eredményeit. Dóczi Tamás, a fiatal doktor-aspi-ráns, a kutatási folyamat precíz végrehajtását követô-en kiválóan foglalja össze a statisztikai elemzésekkonklúzióit.

A szakmai érdeklôdôk talán mélyebb elemzésekeredményeit is szívesen látnák a Riportban, bár lehet-séges, hogy ez szétfeszítené annak kereteit. Az bizo-nyos, hogy a jövôben a szaklapok bôvelkednek majd azilyen jellegû tudományos közleményeiben, kíváncsianvárom ezeket! Talán érdekes lehet új változók bevoná-sával, új dimenziók mentén feltárni az esetlegesenmeglévô társadalmi különbségeket. A TÁRKI által gon-dozott Társadalmi Riport egyik legnagyobb erôssége arendszeres adatgyûjtésbôl származó friss eredményekbemutatása, azok összehasonlítása. Meghatározottidôközönként a sportnak is szüksége lenne ilyen vizs-gálatokra, a szerzôk – tapasztalatikat, tudásukat fel-használva – ennek létrejöttéért sokat tehetnek.

A kiadványt ajánlom minden kedves érdeklôdônek,izgalmas és – visszatérve Frenkl Róbert szavaihoz –„szép, értékes munkával gazdagodott" nemcsak a ha-zai sport, hanem az egész szociológiai irodalom.

VVeelleenncczzeeii AAttttiillaa

53Tanulmány • Beszámoló xy: a cikk címe

Mag

ya

rS

porttu

do

mán

yi S

zem

le • 9

. évfo

lyam

36. sz

ám

• 20

08/4

A Pécsi Akadémiai Bizottság Sporttudományi Mun-kabizottsága 2007. novembere után másodszor rende-zett „Integráció – nevelés – testi nevelés" címmel kon-ferenciát, amelynek témája a sajátos nevelési igényûtanulók, a fogyatékkal élôk integrációs, inklúziós lehe-tôségei az iskolai oktatásban, ezen belül kiemelt fon-tosságot tulajdonítva a testnevelés, sport eszközeinek.

Tavaly, a konferencia elsô részében elismert hazaiszakemberek „Az integrációs elvek megjelenése Euró-pában és hazánkban" témakörben ismertették kuta-tási eredményeiket, míg a folytatásban az elvek okta-tásban-gyakorlatban történô megvalósulásáról mu-tattak be példákat, mûködô programokat gyakorlótestnevelô tanárok, akik sok tapasztalattal rendelkez-nek az együttnevelés területén. A téma iránt nagy voltaz érdeklôdés, nem csupán a testnevelô tanárok köré-ben, hanem a hallgatók között is. A PTE Testnevelés-és Sporttudományi Intézet képzésébe beépítette sza-badon választható tantárgyként a „Fogyatékosoksportja", illetve az „Integráció a testnevelésben" kur-zusokat, amelynek következtében egyre többen vállal-koztak diplomamunka készítésére is az integráció-

inklúzió az iskolai testnevelésben témakörben is. Abolognai rendszerû alapképzés óra- és vizsgatervébennem szerepelnek ezek a szaktárgyak, így még na-gyobb hangsúlyt kapott a PAB Sporttudományi Mun-kabizottság kereti között adott lehetôség, hogy ôk semaradjanak ki a szakmai felkészültséget igénylô terü-let ismeretanyagából. Mivel egyre nagyobb az igény aspeciális tudással rendelkezô szakemberekre, szüksé-gesnek láttuk, hogy a testnevelô-edzô, a rekreáció-szervezés és egészségfejlesztés, a sportszervezô és asportkommunikátor szakos hallgatóink olyan elô-adókkal találkozzanak, akik ötleteket, kedvet adnak atovábbi szakosodásra, továbblépésre választott szak-területükön.

A konferencia elsô elôadója Varga Júlia volt, aki abudapesti Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gim-názium részeként önállóan mûködô, nyolc évfolyamosalapozó iskolamodell, a „Gyermekek Háza AlternatívAlapozó Program" bemutatásán keresztül tette hite-lessé, hogy az évfolyamonként mûködô, pedagógiaiprogramok és helyi tantervek alapján ugyanolyaneredményességgel megvalósítható az elfogadó, együtt-

„Integráció – nevelés – testi nevelés"PAB Sporttudományi Munkabizottság (Pécs, 2008. november 27.)

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:15 Page 53

mûködô, integrált oktatás, mint a hagyományos kép-zési programokkal.

A második elôadásban Di Blasio Barbara doktoran-dusz, egyetemi tanársegéd tudományos eredmények-kel alátámasztva bizonyította az inklúzió személyiség-re gyakorolt pozitív hatásait (épeknél és sérülteknélegyaránt) és kiemelte annak szükségszerûségét, hogya jövô társadalma csak a befogadás, elfogadás szem-léletének elfogadása után képes megvalósítani a kö-zösségekhez való tartozás igénye mellett a személyesszabadság megôrzését.

A következô két elôadás a fogyatékosok sportja és azedzôképzés problémakörével foglalkozott. Szekeres Pála Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetségének el-nökeként „A minôsített edzôk helye és szerepe a fogya-tékosok sportjában" címmel tartott elôadásában hívtafel a figyelmet annak fontosságára, hogy a sportszak-ember képzésben lehetôséget kellene kapnia egyrészt afogyatékos sportolóknak szakmai ismeretek elsajátítá-sára, hogy megélve/átélve a helyzeteket, valódi segítôilehessenek sorstársaiknak; másrészt a minôségi mun-kát végzô edzôk az épek sportvilága mellett a para-sportban is hasonlóan eredményesek lehetnek. Színvo-nalas, tartalmas elôadása mellett, az egyik legmeggyô-zôbb érv az ô életútja, és hatalmas élményt jelentettszámukra, hogy találkozhattak az egyetlen olyan spor-tolójával a világnak, aki az épek olimpiáján is, valaminta paralimpiákon is érmet nyert versenyzô. Tevékenysé-ge, vállalt feladatai, aktivitása és munkája bizonyítja,hogy milyen értékekkel rendelkezik a sport az egyén ésaz egész társadalom számára. Dorogi László a Fogyaté-kosok Nemzetközi Szövetsége munkatársaként „Az in-tegráció jövôje - az edzôképzés jövôje a fogyatékosoksportjának szemszögébôl" címmel tartott elôadásábanegy másik oldalról megközelítve a kérdést saját tudo-mányos vizsgálataira támaszkodva vázolta fel a jelenhelyzetet, és a változtatás lényegét, a felsôoktatási-kép-zési intézmények lehetôségeit ezen a területen.

A délelôtti program ötödik elôadója Adonyiné Dr.Gábori Mária egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudomány-egyetem fogyatékosügyi koordinátora arról beszélt,hogy milyen módon és eszközökkel segíti az ország-ban egyedülállóként a pécsi egyetemen mûködô „Tá-mogató Szolgálat" a fogyatékkal élô hallgatókat tanu-lásukban. Elôadása azért is volt fontos, mert sok „tév-hitet" oszlatott el, sokan erôt meríthettek tartalmából,a bemutatott példákból, amely több esetben a testne-velés-sport szakterületen tanuló hallgatókat is érin-tett.

Ebben az évben nyitottunk az iskolák felé is azzal,hogy délutánra a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmá-ból rendezett délelôtti konferencia iskolai programja-ként az Apáczai Nevelési és Általános Mûvelôdési Köz-pont Sportegységének „Játssz velünk – sportolj MÁS-ként!" címmel testnevelô-edzô és sportkommunikátorszakos hallgatók közremûködésével (játékvezetôk,pontozóbírók, kísérôk és szervezôk) szerveztünk já-tékdélutánt. A gyakorlati program célja az volt, hogysérült és ép alsó tagozatos gyermekek önfeledten tud-janak együtt játszani, sportolni. A sportdélutánon 13,hat fôbôl álló csapat, 9 játékban próbálta ki tudásátés élvezte a mozgás örömét, élményét. TalálkozhattakSors Tamással, a pekingi olimpia aranyérmes sporto-lójával, aki élménybeszámolójával és a gyermekekkérdéseire adott válaszaival varázslatos hangulatotteremtett a délutánhoz.

Különösen értékesnek tartjuk, hogy a pedagógusokmellett nagyszámú sportszakember képzésben résztvevô hallgató is jelen volt a program mindkét részén,mert úgy gondoljuk a jövô lehetôségét ôk adják; ôk te-remthetik meg igazán a témakörben megfogalmazottfeladatok eredményét hozó változások feltételeit; fôleg,ha egy másik (a neveléstudomány) szakterületrôl ismegerôsítést kapnak.

DDrr.. PPrriisszzttóókkaa GGyyöönnggyyvvéérrPPAABB SSppoorrttttuuddoommáánnyyii MMuunnkkaabbiizzoottttssáágg eellnnöökkee

Beszámoló •54

Ma

gy

ar

Sp

ortt

ud

om

án

yi

Szem

le •

9.

év

foly

am

36

. sz

ám

• 2

008/4

Szemle/2008/4 2008/12/17 20:15 Page 54