magyar táncművészeti főiskola nádasi ferenc gimnáziuma...

Magyar Táncművészeti FőiskolaNádasi Ferenc Gimnáziuma

Kémia

KÉMIA

7-8. évfolyam

A helyi tanterv elkészítéséhez felhasználtuk az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII.

21.) EMMI rendelet 4. sz. melléklet 2.2.10.2 (B) változatát.

A kémia tanításának célja és feladatai

A kémia, mint belépő természettudományos tantárgy kiváló megvalósítási terepeannak, hogy a diákok sajátos, de az élet minden területén jól használható gondolkozásmódot(például problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségekfelismerése) alakítsanak ki. A kémiával való ismerkedés közben biztos anyagismeretenalapuló tudást szerezhetnek meg, amely nemcsak segíti őket (például a háztartásiteendőkben), hanem életmentő is lehet számukra (például a benzingőz robbanásveszélyesviselkedése, szénmonoxid végzetes hatása). Az elsajátított ismeretek és atermészettudományos szemlélet birtokában a tanulók, majd a felnőttek lehetőségeiktől éstehetségüktől függően egyre tudatosabban ügyelhetnek az egészségükre, szűkebb és tágabbkörnyezetükre. Ez a kialakuló természettudományos látásmód – bizonyos mértékű tényszerűanyagismerettel karöltve – védheti meg a jövő generációt vagy legalább annak egy részét azáltudományok különböző formáitól.

A kémiaoktatás a fenntarthatóságra nevelés fontos eszköze lehet. Általában és konkrétanyagokhoz kötötten is bemutatja a természeti erőforrások véges voltát, a felelős, takarékos,balesetmentes anyaghasználat és hulladékkezelés fontosságát. A változatos, „közöm vanhozzá” témakörök inspirálhatják a tanulókat arra, hogy a tananyagot a legkülönbözőbbmódokon, szinteken (felzárkóztatás, tehetséggondozás) közelítsék meg, problémákatfedezzenek fel, asszociáljanak, vitázzanak, kutakodjanak, és ehhez célirányosan keressenek azinterneten adatokat, információkat. Használják, fejlesszék az anyanyelv mellett idegen nyelvitudásukat, érvekkel bizonyítsanak. A kémiai jelenségek, folyamatok vizsgálata soránfokozatosan szerzik meg, fejlesztik az anyagi világ megismeréséhez, az értő tanuláshozszükséges gyakorlati és elméleti kompetenciákat. Kialakulhat a reális önismeret, maguk ésmások munkájának értékelése. Erősíti a motivációt, a tantárgyhoz való kötődést az is, ha afeldolgozás épít a már meglévő infokommunikációs jártasságra, tudásra (mobilképek,telefonvideók, prezentációk készítése).

Iskolánkban a kémia tanítása 4 éven át heti 2 órában történik. Legalább ennyi időszükséges az érdeklődés felkeltése, a tantárgy megtanítása és elmélyítése céljára. Az órákon afeladatok megértése mellett nagyon fontos a problémamegoldó-készség fejlesztése is.

Terveink és eddigi gyakorlatunkat folytatva az érdeklődés felkeltése nemcsak a szorosan

szükséges az érdeklődés felkeltése, a tantárgy megtanítása és elmélyítése céljára. Az órákon afeladatok megértése mellett nagyon fontos a problémamegoldó-készség fejlesztése is.

Terveink és eddigi gyakorlatunkat folytatva az érdeklődés felkeltése nemcsak a szorosanvett tananyagon keresztül történik, hanem kémiatörténeti kiselőadások tartásával,modellezéssel, memóriajátékokkal, „szerepjátékokkal”, interneten történő gyűjtőmunkákkal,prezentációk, tablók készítésével valamint múzeumi- és üzemlátogatásokkal történik.

Ahhoz, hogy a kémiai folyamatok érthetővé váljanak, alapvető matematikai és fizikaiismeretekre van szükség. Ezért a tanterv felépítése során a megfelelő életkorhoz tartozómatematika, fizikai, biológia, földrajz tárgyakkal való koncentráció lehetőségét is figyelembevettük. Földünk természeti és környezeti állapota egyre válságosabb, ezért az emberigondolkodásmód gyökeres megváltozására van szükség. A környezetbarát szemléletkialakításával hozzájárulunk a környezetünkkel szembeni felelős magatartás kialakításához.

7–8. évfolyam

A kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságáraépítve jelenik meg. A diszciplináris tudás megszerzése mellett azonos súlyt kap a napi élettelés a környezettel, egyéb tanulmányaival való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak,módoknak a megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthat.

Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb interaktívmódszerekkel.

A hetedik osztályban a tanulók elsősorban a körülöttük lévő anyagokkal, mint példáullevegő, víz, táplálékok vagy oldatok találkoznak, azok viselkedését, összetevőit kutatják. Afelmerülő kérdések, problémák megoldása kapcsán használják a modellalkotást, mintismeretszerzési módszert (különösen a részecskemodellt). Elindulnak az önállóság útján minda gyakorlati manuális tennivalók véghezvitelében, mind az elméleti ismeretek sokirányúmegszerzésében. Elsajátítják az együttdolgozás alaplépéseit és képesek egymástól is tanulni.Számos gyakorlati példán keresztül (konyhai tennivalók, tisztítószerek, étkezés, diéták)veszik észre a kémia fontos szerepét. Megszerzett elméleti és gyakorlati tudásukat (példáulegészséggel és környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismeretek) egyre több szituációbanalkalmazhatják, illetve terjeszthetik szűkebb-tágabb környezetükben. A fogalmak tartalma akét év során folyamatosan gazdagodik: egyes jelenségek, reakciók, a napi életben fokozottveszélyt jelentő anyagok több kontextusban is előkerülnek.

Az ismeretek aktív megszerzési módjainak változatossága, az együttgondolkodás,kutakodás szellemi és érzelmi élménye bizonyítottan elősegíti az absztrakciós készségfejlődését. Így az általános iskola záró szakaszában nemcsak megértik, hanem sokan igénylikis, hogy némi ismeretet kapjanak az anyagi világunkat felépítő apró részecskék (atomok,ionok, molekulák) belső szerkezetéről, a köztük lévő kölcsönhatásokról. Emiatt a periódusosrendszer (főcsoportok) logikus használata, a kémiai kötések létrejöttének (a Bohr-modellalapján történő) magyarázata, illetve a már megszerzett tudásuk alapján az élő szervezetek,makromolekulák működése utáni kutakodás sokuknak akár kihívásnak, szellemi kalandnak isfelfogható.

A ciklus során találkoznak a legfontosabb fémes és nemfémes elemekkel, vegyületekkel,oldatokkal, műveletekkel, kémiai reakciókkal, azok típusaival. Mindezeket képesek lehetnekrendszerszinten látni és a kémiai tudásukat a mindennapokban kamatoztatni. Másmegfogalmazásban: betekintést nyernek az általános, szervetlen kémiába alapfokon.Mindeközben állandóan szembesülnek azzal, hogy az élő és az élettelen világ ugyanazokbólaz atomokból épül fel, a szerkezet mindig meghatározza a tulajdonságokat, hogy alegkülönbözőbb folyamatokban mindig érvényesül a tömeg, az energia és az elektromos töltésmegmaradásának törvénye és ezeket a folyamatokat többnyire az energiaminimumra valótörekvés irányítja.A tanulók az életkorukhoz és a 21. századhoz alkalmazkodó módszerek alkalmazásávalnemcsak bizonyos fokú kémiatudásra, anyagismeretre és szemléletre tesznek szert, hanemmegőrizhetik nyitottságukat, érdeklődésüket az ilyen témák iránt. A kíváncsiság pedighajtóerő újabb ismeretek megszerzésére.

Kompetenciák: A kémia tantárgy az egyszerű számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai

kompetencia fejlesztéséhez. Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitális

Kompetenciák: A kémia tantárgy az egyszerű számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai

kompetencia fejlesztéséhez. Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitáliskompetenciájának, esztétikai-művészeti tudatosságának, kifejezőképességének, anyanyelvi ésidegen nyelvi kommunikációkészségnek, kezdeményezőképességének, szociális ésállampolgári kompetenciájának fejlesztéséhez is. A kémiatörténet megismertetésévelhozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzetiöntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárulahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. Acsoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a demokratikusdöntéshozatali folyamat gyakorlására. A kooperatív oktatási módszerek a kémiaórán isalkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelkiegészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a fiatalok megismerik a környezetükegészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el aveszélyhelyzetek és a káros függőségek megelőzésével kapcsolatban. A kialakulótermészettudományos műveltségre alapozva fejlődik a médiatudatosságuk. Elvárható afelelősségvállalás önmagukért és másokért, amennyiben a tanulóknak egyre tudatosabban kelltörekedniük a természettudományok és a technológia pozitív társadalmi szerepének,gazdasági vonatkozásainak megismerésére, hogy felismerjék a kemofóbiát és azáltudományos nézeteket, továbbá ne váljanak félrevezetés, csalás áldozatává. A közoktatásikémiatanulmányok végére életvitelszerűvé kell válnia a környezettudatosságnak és afenntarthatóságra törekvésnek.

Értékelés:

Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanulóabsztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni ajelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerűmegfogalmazással történő leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelőenmindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontosszerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzettértékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, azéletkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett adiákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátítottképességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített termék (rajz, modell,poszter, plakát, prezentáció, vers, ének stb.) létrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek.

A tankönyvválasztás

A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következőszempontokat veszik figyelembe:– a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;– a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a kémia tanítására

rendelkezésre álló órakeretben;– a taneszköz segítségével a kémia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól

megtanulható, elsajátítható legyen– a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének

fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszközállapotának megóvására;

– a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő kémiai szemlélet kialakítsához,ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését,rögzítését;

7. évfolyam

Tematikai egység Órakeret

1. A kémia tárgya, kialakulásának története, kémiai kísérletek 8 óra


1. A kémia tárgya, kialakulásának története, kémiai kísérletek 8 óra

2. Részecskék, halmazok, változások, keverékek, kémiai számítások 18 óra

3. A részecskék szerkezete, tulajdonságai, vegyülettípusok,tudománytörténeti ismeretek, kémiai számítások

20 óra

4./7 A kémiai reakciók típusai, tanári kísérletek, kémiai számítások 20 óra

Tanulókísérletek, megfigyelések 3 óra

Szabadon tervezhető 5 óra

Összesen: 74 óra

Tematikai egység A kémia tárgya, kialakulásának története, kémiaikísérletek

Órakeret8 óra

Előzetes tudás Térfogat és térfogatmérés. Halmazállapotok, anyagi változások,hőmérsékletmérés.

A tematikai egységnevelési-fejlesztési

céljai

Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A kémia tárgyának, alapvetőmódszereinek és szerepének megértése. A kémiakikerülhetetlenségének bemutatása a mai világban. A kémiaikísérletezés bemutatása, megszerettetése, a kísérletek tervezése, atapasztalatok lejegyzése, értékelése. A biztonságos laboratóriumieszköz- és vegyszerhasználat alapjainak kialakítása. A veszélyességijelek felismerésének és a balesetvédelem szabályai alkalmazásánakkészségszintű elsajátítása.

Ismeretek (tartalmak,jelenségek, problémák,

alkalmazások)

Fejlesztési követelmények/módszertani ajánlások Kapcsolódási pontok

A kémia tárgya ésjelentőségeA kémia tárgya ésjelentősége az ókortól a maitársadalomig. A kémiaszerepe a mindennapiéletünkben. A kémiafelosztása, főbb területei. Kémiai kísérletekA kísérletek célja, tervezése,rögzítése, tapasztalatok éskövetkeztetések. Akísérletezés közbenbetartandó szabályok.Azonnali tennivalók balesetesetén.

A kémia tárgyának és a kémiakísérletes jellegének ismerete, akísérletezés szabályainakmegértése. Egyszerű kísérletekszabályos és biztonságosvégrehajtása.Információk a vegy- és agyógyszeriparról, tudományoskutatómunkáról.Baleseti szituációs játékok.Kísérletek rögzítése a füzetben.Vegyszerek tulajdonságainakmegfigyelése, érzékszervekszerepe: szín, szag(kézlegyezéssel), pl. szalmiákszesz,oldószerek, kristályos anyagok.Jelölések felismerése acsomagolásokon,szállítóeszközökön. Alaboratóriumi eszközök kipróbálásaegyszerű feladatokkal, pl.térfogatmérés főzőpohárral,

Biológia-egészségtan:ízlelés, szaglás, tapintás,látás. Tudománytörténet:Kémia a görögök és arómaiak korában.Magyarországi éseurópai alkímia.Kémiai mesterségek.

betartandó szabályok.Azonnali tennivalók balesetesetén. Laboratóriumi eszközök,vegyszerekAlapvető laboratóriumieszközök. Szilárd, folyadék-és gáz halmazállapotúvegyszerek tárolása.Vegyszerekveszélyességének jelölése.

laboratóriumi eszközök kipróbálásaegyszerű feladatokkal, pl.térfogatmérés főzőpohárral,mérőhengerrel, indikátoros híglúgoldat híg savval, majd lúggalvaló elegyítése a színváltozásbemutatására. Laboratóriumieszközök csoportosítása akörnyezettel való anyagátmenetszempontjából.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Balesetvédelmi szabály, veszélyességi jelölés, laboratóriumieszköz, kísérlet.

Tematikai egység Részecskék, halmazok, változások, keverékek Órakeret 18 óra

Előzetes tudás Balesetvédelmi szabályok, laboratóriumi eszközök, halmazállapotok,halmazállapot-változások.


céljai

Tudománytörténeti szemlélet kialakítása az atom és az elem fogalmakkialakulásának bemutatásán keresztül. A részecskeszemlélet és a daltoniatomelmélet megértése. Az elemek, vegyületek, molekulákvegyjelekkel és összegképlettel való jelölésének elsajátítása. Azállapotjelzők, a halmazállapotok és az azokat összekapcsoló fizikaiváltozások értelmezése. A fizikai és kémiai változásokmegkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek megértése. Akémiai változások leírása szóegyenletekkel. Az anyagmegmaradástörvényének elfogadása és ennek alapján vegyjelekkel írtreakcióegyenletek rendezése. A keverékek és a vegyületek közöttikülönbség megértése. A komponens fogalmának megértése ésalkalmazása. A keverékek típusainak ismerete és alkalmazása konkrétpéldákra, különösen az elegyekre és az oldatokra vonatkozóan. Azösszetétel megadási módjainak ismerete és alkalmazása. Keverékekszétválasztásának kísérleti úton való elsajátítása.


alkalmazások)


Részecskeszemlélet akémiábanAz atom szó eredete és adaltoni atommodell. Azegyedi részecskékláthatatlansága, modernműszerekkel valóérzékelhetőségük. Arészecskék méretének ésszámának szemléletestárgyalása. Elemek, vegyületek

A részecskeszemlélet elsajátítása.Képletek szerkesztése.Diffúziós kísérletek: pl. szagok,illatok terjedése a levegőben,színes kristályos anyag oldódásavízben. Az eddig megismert vegyületekvegyjelekkel való felírása,bemutatása.Egyszerű molekulák szemléltetésemodellekkel vagy számítógépesgrafika segítségével.

Biológia-egészségtan:emberi testhőmérsékletszabályozása, légkör, talajés termőképessége. Fizika: tömeg, térfogat,sűrűség, energia,halmazállapotokjellemzése, egyensúlyiállapotra törekvés,termikus egyensúly,olvadáspont, forráspont,hőmérséklet, nyomás,

számának szemléletestárgyalása. Elemek, vegyületekA kémiailag tiszta anyagfogalma. Azonos/különbözőatomokból álló kémiailagtiszta anyagok:elemek/vegyületek. Azelemek jelölésevegyjelekkel (Berzelius).Több azonos atomból állórészecskék képlete.Vegyületek jelöléseképletekkel. A mennyiségiviszony és az alsó indexjelentése. MolekulákA molekula mint atomokbólálló önálló részecske. Amolekulákat összetartó erők(részletek nélkül).

bemutatása.Egyszerű molekulák szemléltetésemodellekkel vagy számítógépesgrafika segítségével.Molekulamodellek építése.

állapotra törekvés,termikus egyensúly,olvadáspont, forráspont,hőmérséklet, nyomás,mágnesesség, hőmérsékletmérése, sűrűség mérése ésmértékegysége, testekúszása, légnyomásmérése, tömegmérés,térfogatmérés. Földrajz: vizek,talajtípusok. Matematika:százalékszámítás, egyenes– és fordított arányosságikövetkeztetések Történelem, társadalmi ésállampolgári ismeretek:őskorban, ókorban ismertfémek.

Halmazállapotok és akapcsolódó fizikaiváltozásokA szilárd, a folyadék- és agázhalmazállapotokjellemzése, a kapcsolódófizikai változások.Olvadáspont, forráspont. Afázis fogalma. Kémiai változások (kémiaireakciók)Kémiai reakciók. A kémiaiés a fizikai változásokmegkülönböztetése.Kiindulási anyag, termék. Hőtermelő és hőelnyelőváltozásokA változásokat kísérő hő.Hőtermelő és hőelnyelőfolyamatok a rendszer és akörnyezet szempontjából. Az anyagmegmaradástörvényeA kémiai változások leírásaszóegyenletekkel, kémiaijelekkel (vegyjelekkel,képletekkel). Mennyiségiviszonyok figyelembevételeaz egyenletek két oldalán.Az anyagmegmaradástörvénye.

A fizikai és a kémiai változásokjellemzése, megkülönböztetésük.Egyszerű egyenletek felírása.Olvadás- és forráspont mérése.Jód szublimációja.A vaspor és kénpor keverékénekszétválasztása mágnessel, illetveösszeolvasztása.Égés bemutatása. Hőelnyelőváltozások bemutatásahőmérséklet mérése mellett, pl.oldószer párolgása, hőelnyelőoldódás. Információk a párolgásszerepéről az emberi testhőszabályozásában.Az anyagmegmaradástörvényének tömegméréssel valódemonstrálása, pl. színescsapadékképződési reakciókban.Egyszerű számítási feladatok azanyagmegmaradás(tömegmegmaradás)felhasználásával.

KomponensKomponens (összetevő), akomponensek száma. Akomponensek változóaránya.

Elegyek és oldatok összetételénekértelmezése. Összetételrevonatkozó számítási feladatokmegoldása.

komponensek száma. Akomponensek változóaránya. Elegyek és összetételükGáz- és folyadékelegyek.Elegyek összetétele:tömegszázalék,térfogatszázalék.Tömegmérés,térfogatmérés. A teljestömeg egyenlő azösszetevők tömegénekösszegével, térfogat eseténez nem mindig igaz. OldatokOldhatóság. Telített oldat.Az oldhatóság változása ahőmérséklettel. Rosszuloldódó anyagok. A „hasonlóa hasonlóban oldódik jól”elv.

vonatkozó számítási feladatokmegoldása. Szörp, ecetes víz, víz-alkoholelegy készítése. Egyszerűszámítási feladatok tömeg- éstérfogatszázalékra, pl. üdítőitalcukortartalmának, ételecetecetsavtartalmának, boralkoholtartalmának számolása.Adott tömegszázalékú vizesoldatok készítése pl. cukorból,illetve konyhasóból. Anyagokoldása vízben és étolajban.Információk gázok oldódásánakhőmérséklet- és nyomásfüggésérőlpéldákkal (pl. keszonbetegség,magashegyi kisebb légnyomáskövetkezményei).

Keverékek komponenseinekszétválasztásaOldás, kristályosítás,ülepítés, dekantálás, szűrés,bepárlás, mágneseselválasztás, desztilláció,adszorpció. A levegő mint gázelegyA levegő térfogatszázalékosösszetétele. Néhány vizes oldatÉdesvíz, tengervíz(sótartalmatömegszázalékban),vérplazma (oldott anyagai). Szilárd keverékekSzilárd keverék (pl. só éshomok, vas és kénpor,sütőpor, bauxit, gránit,talaj).

Keverékek szétválasztásánakgyakorlása. Kísérletek szabályosés biztonságos végrehajtása.Egyszerű elválasztási feladatokmegtervezése és/vagykivitelezése, pl. vas- ésalumíniumpor szétválasztásamágnessel, színes filctollfestékanyagainak szétválasztásapapírkromatográfiával.Információk a desztillációról és azadszorpcióról: pl. pálinkafőzés,kőolajfinomítás.Sós homokból só kioldása, majdbepárlás után kristályosítása.Információk az étkezési sótengervízből történő előállításáról.Valamilyen szilárd keverékkomponenseinek vizsgálata,kimutatása.


Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület,molekula, vegyjel, képlet, halmazállapot, fázis, fizikai és kémiaiváltozás, hőtermelő és hőelnyelő változás, anyagmegmaradás,keverék, komponens, elegy, oldat, tömegszázalék,térfogatszázalék.

Tematikai egység A részecskék szerkezete és tulajdonságai,vegyülettípusok, kémiai számítások

Órakeret 20 óra

Előzetes tudás Részecskeszemlélet, elem, vegyület, molekula, kémiai reakció.


A mennyiségi arányok értelmezése vegyületekben avegyértékelektronok számának, illetve a periódusos rendszernek azismeretében. Az anyagmennyiség fogalmának és az Avogadro-állandónak a megértése. Ionok, ionos kötés, kovalens kötés és fémes


céljai

A mennyiségi arányok értelmezése vegyületekben avegyértékelektronok számának, illetve a periódusos rendszernek azismeretében. Az anyagmennyiség fogalmának és az Avogadro-állandónak a megértése. Ionok, ionos kötés, kovalens kötés és fémeskötés értelmezése a nemesgáz-elektronszerkezetre való törekvéselmélete alapján. Az ismert anyagok besorolása legfontosabbvegyülettípusokba.


alkalmazások)


Az atom felépítéseAtommodellek a Bohr-modellig. Atommag éselektronok. Elektronokfelosztása törzs- ésvegyértékelektronokra.Vegyértékelektronokjelölése a vegyjel mellettpontokkal, elektronpáresetén vonallal. A periódusos rendszerTörténete (Mengyelejev),felépítése. Avegyértékelektronok számaés a kémiai tulajdonságokösszefüggése a periódusosrendszer 1., 2. és 13–18.(régebben főcsoportoknaknevezett) csoportjaiban.Fémek, nemfémek, félfémekelhelyezkedése a periódusosrendszerben. Nemesgázokelektronszerkezete. Az anyagmennyiségAz anyagmennyiségfogalma és mértékegysége.Avogadro-állandó.Atomtömeg, moláris tömegés mértékegysége,kapcsolata a fizikábanmegismert tömegmértékegységével.

A periódusos rendszer szerepénekés az anyagmennyiség fogalmánaka megértése. Képletekszerkesztése, anyagmennyiségrevonatkozó számítási feladatokmegoldása.Vegyértékelektronok jelölésénekgyakorlása.Információ a nemesgázok kémiaiviselkedéséről.Az elemek moláris tömegénekmegadása a periódusosrendszerből leolvasottatomtömegek alapján. Vegyületekmoláris tömegének kiszámítása azelemek moláris tömegéből. Akiindulási anyagok és areakciótermékekanyagmennyiségeire és tömegeirevonatkozó egyszerű számításifeladatok. A 6·1023 db részecskeszámnagyságának érzékeltetéseszemléletes hasonlatokkal.

Fizika: tömeg, töltés,áramvezetés, természetméretviszonyai, atomiméretek. Tudománytörténet:Különböző jelöléseknapjainkig.Az elemek felfedezése,felfedezői, elnevezései.Magyar vonatkozásúelemek (Müller Ferenc,Hevesy György). Matematika:egyenes arányosságikövetkeztetések Informatika: animációk

Egyszerű ionok képződéseA nemesgáz-elektronszerkezet eléréseelektronok leadásával,illetve felvételével: kation,illetve anion képződése.Ionos kötés. Ionosvegyületek képleténekjelentése. Kovalens kötésA nemesgáz-elektronszerkezet elérése az

Az ionos, kovalens és fémes kötésismerete, valamint a köztük levőkülönbség megértése. Képletekszerkesztése. Egyszerű molekulákszerkezetének felírása az atomokvegyérték-elektronszerkezeténekismeretében az oktettelvfelhasználásával. Összetételrevonatkozó számítási feladatokmegoldása.Só képződéséhez vezetőreakcióegyenletek írásánakgyakorlása a vegyértékelektronok

Kovalens kötésA nemesgáz-elektronszerkezet elérése azatomok közötti közös kötőelektronpár létrehozásával.Egyszeres és többszöröskovalens kötés. Kötő ésnemkötő elektronpárok,jelölésük vonallal.Molekulák és összetettionok kialakulása. Fémes kötésFémek és nemfémekmegkülönböztetésetulajdonságaik alapján.Fémek jellemzőtulajdonságai. A fémeskötés, az áramvezetésértelmezése az atomokközös, könnyen elmozdulóelektronjai alapján.Könnyűfémek, nehézfémek,ötvözetek.

Só képződéséhez vezetőreakcióegyenletek írásánakgyakorlása a vegyértékelektronokszámának figyelembevételével (aperiódusos rendszer segítségével).Ionos vegyületek képleténekszerkesztése. Ionos vegyületektömegszázalékos összetételénekkiszámítása.Molekulák elektronszerkezetiképlettel való ábrázolása, kötő ésnemkötő elektronpárokfeltüntetésével. Példák összetettionokra, elnevezésükre.Összetett ionok keletkezéséveljáró kísérletek, pl. alkáli- ésalkáliföldfémek reakciója vízzel.Kísérletek fémekkel, pl. fémekmegmunkálhatósága, alumíniumvagy vaspor égetése.


Atommag, törzs- és vegyértékelektron, periódusos rendszer,anyagmennyiség, ion, ionos, kovalens és fémes kötés, só.

Tematikai egység A kémiai reakciók típusai, kémiai számítások Órakeret 20 óra

Előzetes tudás Vegyértékelektron, periódusos rendszer, kémiai kötések, fegyelmezettés biztonságos kísérletezési képesség.


céljai

A kémiai reakciók főbb típusainak megkülönböztetése. Egyszerűreakcióegyenletek rendezésének elsajátítása. A reakciók összekötésehétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés, robbanás, tűzoltás,korrózió, megfordítható folyamat, sav, lúg. Az ismert folyamatokáltalánosítása (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisok közömbösítésireakciói), ennek alkalmazása kísérletekben.


alkalmazások)


EgyesülésEgyesülés fogalma, példák. BomlásBomlás fogalma, példák. Gyors égés, lassú égés, oxidáció,redukcióAz égés, mint oxigénnel történőkémiai reakció. Robbanás.Tökéletes égés, nem tökéleteségés és feltételei. Rozsdásodás.Korrózió. Az oxidáció mintoxigénfelvétel. A redukció mintoxigénleadás. A redukció ipari

Az egyesülés, bomlás, égés,oxidáció, redukció ismerete,ezekkel kapcsolatos egyenletekrendezése, kísérletek szabályosés biztonságos végrehajtása.Égéstermékek kimutatása.Annak bizonyítása, hogyoxigénben gyorsabb az égés.Az élő szervezetekbenvégbemenő anyagcsere-folyamatok során keletkező CO2-gáz kimutatása indikátorosmeszes vízzel.Levegőszabályozás gyakorlásaBunsen- vagy más gázégőnél:

Biológia-egészségtan:anyagcsere. Fizika: termikus energia Informatika: adatgyűjtés,animációk

égés és feltételei. Rozsdásodás.Korrózió. Az oxidáció mintoxigénfelvétel. A redukció mintoxigénleadás. A redukció iparijelentősége. A CO-mérgezés éselkerülhetősége, a CO-jelzőkfontossága.Tűzoltás, felelős viselkedés tűzesetén.

gáz kimutatása indikátorosmeszes vízzel.Levegőszabályozás gyakorlásaBunsen- vagy más gázégőnél:kormozó és szúróláng. Izzófaszén, illetve víz tetején égőbenzin eloltása, értelmezése azégés feltételeivel.Reakcióegyenletek írásánakgyakorlása.


Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció, redukció.

Továbbhaladás feltételei:A tanulók ismerjék és helyesen használják a tematikai egységek kulcsfogalmait.Legyenek tisztában a kísérletek során az alapvető balesetbiztonsággal.Legyenek képesek egyszerű kísérletek önálló elvégzésére.Tudjanak alapfokon tájékozódni az anyagok, kémiai kötések, kémiai reakciók világában.Egyszerű, a mindennapi élettel kapcsolatos kémiai anyagok veszélyességével, azokmegfelelő, biztonságos használatával.

8. évfolyam


4./8 Kémiai reakciók típusai, kísérletek 16 óra

5. Élelmiszerek és az egészséges életmód 13 óra

6. Kémia a természetben 12 óra

7. Kémia az iparban 16 óra

8. Kémia a háztartásban 14 óra

Szabadon tervezhető 3 óra

Összesen: 74 óra

Tematikai egység A kémiai reakciók típusai,kísérletek

Órakeret 16 óra

Előzetes tudás

Vegyértékelektron, periódusos rendszer, kémiai kötések,fegyelmezett és biztonságos kísérletezési képesség. Egyszerűreakcióegyenletek rendezésének elsajátítása. A reakciókösszekötése hétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés,robbanás, tűzoltás, korrózió,


céljai

A kémiai reakciók főbb típusainak megkülönböztetése. ,megfordítható folyamat, sav, lúg. Az ismert folyamatokáltalánosítása (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisokközömbösítési reakciói), ennek alkalmazása kísérletekben.


alkalmazások)


Ismétlés, bemeneti mérés Informatika: animációk Földrajz: vizeinkszennyezettsége

Ismétlés, bemeneti mérés Informatika: animációk Földrajz: vizeinkszennyezettsége

Oldatok kémhatása, savak,lúgokSavak és lúgok,disszociációjuk vizesoldatban, Arrhenius-féle sav-bázis elmélet. pH-skála, apH mint a savasság éslúgosság mértékét kifejezőszámérték. Indikátorok. Kísérletek savakkal éslúgokkalSavak és lúgok alapvetőreakciói. Közömbösítési reakció, sókképződéseKözömbösítés fogalma,példák sókra.

Savak, lúgok és a sav-bázisreakcióik ismerete, ezekkelkapcsolatos egyenletek rendezése,kísérletek szabályos ésbiztonságos végrehajtása.Háztartási anyagok kémhatásánakvizsgálata többféle indikátorsegítségével. Növényi alapanyagúindikátor készítése.Kísérletek savakkal (pl. sósavval,ecettel) és pl. fémmel, mészkővel,tojáshéjjal, vízkővel. Információkarról, hogy a sav roncsolja a fogat.Kísérletek szénsavval, a szénsavbomlékonysága. Megfordíthatóreakciók szemléltetése. Víz pH-jának meghatározása állott ésfrissen forralt víz esetén.Különböző töménységűsavoldatok és lúgoldatokösszeöntése indikátor jelenlétében,a keletkező oldat kémhatásának éspH-értékének vizsgálata.Reakcióegyenletek írásánakgyakorlása.Egyszerű számítási feladatokközömbösítéshez szükségesoldatmennyiségekre.

A kémiai reakciók egyáltalános sémája

− nemfémes elem égése(oxidáció, redukció)→ égéstermék:nemfém-oxid →nemfém-oxidreakciója vízzel →savoldat (savaskémhatás)

− fémes elem égése(oxidáció, redukció)→ égéstermék: fém-oxid → fém-oxidreakciója vízzel →lúgoldat (lúgoskémhatás)

− savoldat és lúgoldatösszeöntése(közömbösítésireakció) → sóoldat(ionvegyület, amelyvízben jól oldódik,vagy csapadékkéntkiválik).

− kémiai reakcióksebességénekváltozása ahőmérséklettel(melegítés, hűtés).

Az általánosítás képességénekfejlesztése típusreakcióksegítségével.Kalcium égetése, az égésterméketvízbe helyezve az oldatkémhatásának vizsgálata.Kémcsőben lévő, indikátort istartalmazó, kevés NaOH-oldathozsósav adagolása az indikátorszínének megváltozásáig, oldatbepárlása. Szódavíz (szénsavasásványvíz) és meszes vízösszeöntése indikátor jelenlétében.

sebességénekváltozása ahőmérséklettel(melegítés, hűtés).


Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció, redukció, pH,sav, lúg, közömbösítés.

Tematikai egység Élelmiszerek és az egészséges életmód Órakeret 13 óra

Előzetes tudás Elem, vegyület, molekula, periódusos rendszer, kémiai reakciókismerete, fegyelmezett és biztonságos kísérletezés.


céljai

A szerves és a szervetlen anyagok megkülönböztetése. Ismert anyagokbesorolása a szerves vegyületek csoportjaiba. Információkeresés azélelmiszerek legfontosabb összetevőiről. A mindennapi életbenelőforduló, a konyhai tevékenységhez kapcsolódó kísérletek tervezése,illetve elvégzése. Annak rögzítése, hogy a főzés többnyire kémiaireakciókat jelent. Az egészséges táplálkozással kapcsolatban akvalitatív és a kvantitatív szemlélet elsajátítása. A tápanyagokösszetételére és energiaértékére vonatkozó számítások készségszintűelsajátítása. Az objektív tájékoztatás és az elriasztó hatású kísérletekeredményeként elutasító attitűd kialakulása a szenvedélybetegségekkelszemben.


alkalmazások)


Szerves vegyületekSzerves és szervetlenanyagok megkülönböztetése. SzénhidrátokElemi összetétel és azelemek aránya. A „hidrát”elnevezés tudománytörténetimagyarázata. Egyszerű ésösszetett szénhidrátok.Szőlőcukor (glükóz,C6H12O6), gyümölcscukor(fruktóz), tejcukor (laktóz),répacukor (szacharóz).Biológiai szerepük. Méz,kristálycukor, porcukor.Mesterséges édesítőszerek.Glikémiás indexKeményítő és tulajdonságai,növényi tartalék-tápanyag.Cellulóz és tulajdonságai,növényi rostanyag. FehérjékElemi összetétel. 20-félealapvegyületből felépülőóriásmolekulák. Biológiaiszerepük (enzimek ésvázfehérjék). Fehérjetartalmúélelmiszerek.

Az élelmiszerek legfőbbösszetevőinek, mint szervesvegyületeknek az ismerete éscsoportosítása.Keményítő kimutatása jóddalélelmiszerekben. Csiriz készítése.Karamellizáció.Tojásfehérje kicsapása magasabbhőmérsékleten, illetve sóval.Oldékonysági vizsgálatok, pl.étolaj vízben való oldásatojássárgája segítségével,majonézkészítés. Információk amargarinról, szappanfőzésről.Alkoholok párolgásánakbemutatása. Információkmérgezési esetekről. Ecetsavkémhatásának vizsgálata,háztartásban előforduló továbbiszerves savak bemutatása.Környezettudatos vásárláslehetőségei

Biológia-egészségtan:az élőlényeket felépítőfőbb szerves ésszervetlen anyagok,anyagcsere-folyamatok,tápanyag. Fizika: a táplálékokenergiatartalma. Informatika:adatgyűjtés

vázfehérjék). Fehérjetartalmúélelmiszerek. Zsírok, olajokElemi összetételük.Megkülönböztetésük.Tulajdonságaik. Étolaj éssertészsír,koleszterintartalom,avasodás, kémiailag nemtiszta anyagok, lágyulás.Transzzsírok Alkoholok és szerves savakSzeszes erjedés.Pálinkafőzés. A glikol, adenaturált szesz és a metanolerősen mérgező hatása.Ecetesedés. Ecetsav.

Informatika, biológia:nyomelemek élettanihatása, előfordulása akülönbözőélelmiszerekben,egészséges étrendkialakításánakszempontjainakmegismerése

Az egészséges táplálkozásÉlelmiszerek összetétele, azösszetétellel kapcsolatostáblázatok értelmezése,ásványi sók és nyomelemek.Energiatartalom, táblázatokértelmezése, használata.Sportolók, diétázók,fogyókúrázók táplálkozása.Zsír- és vízoldhatóvitaminok, a C-vitamin.Tartósítószerek. SzenvedélybetegségekFüggőség. Dohányzás,nikotin. Kátrány és másrákkeltő anyagok,kapcsolatuk a tüdőbetegségeivel. Alkoholizmusés kapcsolata a májbetegségeivel. „Partidrogok”,egyéb kábítószerek.

Az egészséges életmód kémiaiszempontból való áttekintése,egészségtudatos szemléletkialakítása.Napi tápanyagbevitel vizsgálataösszetétel és energiaszempontjából. Üdítőitalokkémhatásának, összetételénekvizsgálata a címke alapján.Információk Szent-GyörgyiAlbert munkásságáról.Pl. elriasztó próbálkozáskátrányfoltok oldószer nélkülieltávolításával. Információk adrog- és alkoholfogyasztás,valamint a dohányzásveszélyeiről. Információk KabayJános munkásságáról.


Szerves vegyület, alkohol, szerves sav, zsír, olaj, szénhidrát,fehérje, dohányzás, alkoholizmus, drog.

fogalmakSzerves vegyület, alkohol, szerves sav, zsír, olaj, szénhidrát,fehérje, dohányzás, alkoholizmus, drog.

Tematikai egység Kémia a természetben Órakeret 12 óra

Előzetes tudás A halmazok, keverékek, kémiai reakciók ismerete, fegyelmezett ésbiztonságos kísérletezés.


céljai

A természetben található legfontosabb anyagok jellemzése azok kémiaitulajdonságai alapján. Szemléletformálás annak érdekében, hogy atanuló majd felnőttként is képes legyen alkalmazni a kémiaórántanultakat a természeti környezetben előforduló anyagoktulajdonságainak értelmezéséhez, illetve az ott tapasztalt jelenségek ésfolyamatok magyarázatához. A levegő- és a vízszennyezés esetében aszennyezők forrásainak és hatásainak összekapcsolása, továbbáazoknak a módszereknek, illetve attitűdnek az elsajátítása, amelyekkelaz egyén csökkentheti a szennyezéshez való hozzájárulását.


alkalmazások)


HidrogénTulajdonságai. Előfordulásaa csillagokban. Légköri gázokA légkör összetételénekismétlése (N2, O2, CO2, H2O,Ar). Tulajdonságaik, légzés,fotoszintézis, üvegházhatás,a CO2 mérgező hatása. LevegőszennyezésMonitoring rendszerek,határértékek, riasztásiértékek. Szmog. O3, SO2,NO, NO2, CO2, CO, szállópor (PM10). Tulajdonságaik.Forrásaik. Megelőzés,védekezés. Ózonpajzs. Azózon mérgező hatása alégkör földfelszínirétegében. A savas esőtokozó szennyezőkáttekintése.

A légköri gázok és alégszennyezés kémiaivonatkozásainak ismerete,megértése, környezettudatosszemlélet kialakítása.Hidrogén égése, durranógáz-próba.Annak kísérleti bemutatása, hogyaz oxigén szükséges feltétele azégésnek. Lépcsős kísérletgyertyasorral.Pl. esővíz pH-jánakmeghatározása. Szálló porkinyerése levegőből. Információkaz elmúlt évtizedek levegővédelmiintézkedéseiről.

Biológia-egészségtan:szaglás, tapintás, látás,környezetszennyezés,levegő-, víz- éstalajszennyezés,fenntarthatóság. Fizika: Naprendszer,atommag, atermészetkárosításfajtáinak fizikai háttere,elektromos áram. Földrajz: ásványok,kőzetek, vizek,környezetkárosítóanyagok és hatásaik. Földrajz: Magyarországgyógyvizeinek,ásványvizeinekösszetételei és élettanihatásai

VizekÉdesvíz, tengervíz, ivóvíz,esővíz, ásványvíz, gyógyvíz,szennyvíz, desztillált víz,ioncserélt víz, jég, hó.Összetételük, előfordulásuk,felhasználhatóságuk. Atermészetes vizek mint élőrendszerek. VízszennyezésA Föld vízkészleténekterhelése kémiai szemmel. Atermészetes vizeketszennyező anyagok (nitrát-,foszfátszennyezés,olajszennyezés) és hatásukaz élővilágra. Aszennyvíztisztítás lépései. Aközműolló. Élővizeink és azivóvízbázis védelme. Ásványok, ércekAz ásvány, a kőzet és az ércfogalma. Magyarországihegységképző kőzetek főbbásványai. Mészkő, dolomit,szilikátásványok. Barlang-és cseppkőképződés.Homok, kvarc. Agyag éségetése. Porózus anyagok.Kőszén, grafit, gyémánt.Szikes talajok.

A vizek, ásványok és ércek kémiaiösszetételének áttekintése; avízszennyezés kémiaivonatkozásainak ismerete,megértése, környezettudatosszemlélet kialakítása. Különbözővizek bepárlása, a bepárlásimaradék vizsgálata.Környezeti katasztrófák kémiaiszemmel.Pl. ásvány- és kőzetgyűjteménylétrehozása. Ércek bemutatása.Kísérletek mészkővel, dolomittalés sziksóval, vizes oldataikkémhatása.Szennyvíztisztító meglátogatása,A Víz és a Föld Világnapja Múzeumlátogatás


H2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, ásvány, érc,levegőszennyezés, vízszennyezés.

Tematikai egység Kémia az iparban Órakeret 16 óra

Előzetes tudás A természetben előforduló anyagok ismerete, kémiai reakciók ismerete,fegyelmezett és biztonságos kísérletezés.


céljai

Annak felismerése, hogy a természetben található nyersanyagok kémiaiátalakításával értékes és nélkülözhetetlen anyagokhoz lehet jutni, de azezek előállításához szükséges műveleteknek veszélyei is vannak.Néhány előállítási folyamat legfontosabb lépéseinek megértése,valamint az előállított anyagok jellemzőinek, továbbá (lehetőlegaktuális vonatkozású) felhasználásainak magyarázata (pl. annakmegértése, hogy a mész építőipari felhasználása kémiai szempontbólkörfolyamat). Az energiatermelés kémiai vonatkozásai esetében akörnyezetvédelmi, energiatakarékossági és a fenntarthatóságiszempontok összekapcsolása a helyes viselkedésformákkal.


alkalmazások)



alkalmazások)


A vegyész és a vegyészmérnökmunkája az iparban, a vegyiparitermékek jelenlétemindennapjainkban. A vegyiparés a kémiai kutatás modern,környezetbarát irányvonalai. Vas- és acélgyártásA vas és ötvözeteinektulajdonságai. A vas- ésacélgyártás folyamata röviden. Avashulladék szerepe. AlumíniumgyártásA folyamat legfontosabb lépései.A folyamat energiaköltsége éskörnyezetterhelése.Újrahasznosítás. Az alumíniumtulajdonságai. Újrahasznosítás. PapírgyártásA folyamat néhány lépése.Fajlagos faigény. Újrahasznosítás. ÜvegiparHomok, üveg. Az üvegtulajdonságai. MűanyagiparA műanyagipar és hazai szerepe.Műanyagok. Közöstulajdonságaik.

A tágabban értelmezett vegyiparfőbb ágainak, legfontosabbtermékeinek és folyamatainakismerete, megértése,környezettudatos szemléletkialakítása. . Alumínium oxidációja avédőréteg leoldása után.kerámia Információk a különfélefelhasználási célú papírokelőállításának környezetterhelőhatásáról. Szelektívhulladékgyűjtés, papírgyárilátogatás.Információk a műanyagiparnyersanyagairól. Felhevített üveg formázása.

Biológia-egészségtan:fenntarthatóság,környezetszennyezés,levegő-, víz- éstalajszennyezés. Fizika: az energia, akörnyezettudatosmagatartás fizikaialapjai,energiatakarékoseljárások, a különbözőenergiatermelésmódjai, kockázatai,természetkárosításfajtáinak fizikaiháttere, Földrajz:fenntarthatóság,környezetkárosítóanyagok és hatásaik,energiahordozók,környezetkárosítás.Tudománytörténet,ipar- és képzőművésze,informatika.Információk avegyiparjelentőségéről, a vas-és acélgyártásmúltjáról, jelenéről. TudománytörténetIpartörténet

Energiaforrások kémiai szemmelFelosztásuk: fosszilis, megújuló,nukleáris; előnyeik és hátrányaik.Becsült készletek.Csoportosításuk a felhasználásszerint. Alternatívenergiaforrások. Fosszilis energiaforrásokSzénhidrogének: metán, benzin,gázolaj. Kőolaj-finomítás. Alegfontosabb frakciókfelhasználása. Kőszenek fajtái,széntartalmuk, fűtőértékük,koruk. Égéstermékeik. Azégéstermékek környezetiterhelésének csökkentése:porleválasztás, további oxidáció.Szabályozott égés, Lambda-szonda, katalizátor. Biomassza

Az energiaforrások áttekintése akémia szempontjából,környezettudatos szemléletkialakítása.Információk a kémiai szintézisekszerepéről az üzemanyagokelőállításánál. Információk az egyénenergiatudatos viselkedésilehetőségeiről, a hazaiolajfinomításról és a megújulóenergiaforrások magyarországifölhasználásáról.Tablók készítése, kiselőadások akülönböző megújulóenergiaforrásokról

szonda, katalizátor. BiomasszaMegújuló energiaforrások. Abiomassza fő típusai energetikaiszempontból. Összetételük,égéstermékeik. Elgázosítás,folyékony tüzelőanyag gyártása.A biomassza mint ipari alapanyaga fosszilis forrásokhelyettesítésére.

MészA mészalapú építkezéskörfolyamata: mészégetés,mészoltás, karbonátosodás. Avegyületek tulajdonságai.Balesetvédelem. Gipsz és cementKalcium-szulfát. Kristályvíz.Kristályos gipsz, égetettgipsz. Az égetett gipsz(modellgipsz) vízfelvétele,kötése. Cementalapúkötőanyagok, kötési idő,nedvesen tartás.

Információk a mész-, a gipsz- és acementalapú építkezés során zajlókémiai reakciók szerepéről.A főbb lépések bemutatása, pl. akeletkező CO2-gáz kimutatásameszes vízzel, mészoltás kisebbmennyiségben. Információk a régimészégetésről.


Vas- és acélötvözet, alumínium, üveg, papír, energia, fosszilisenergia, földgáz, kőolaj, szén, biomassza, mész, körfolyamat,kristályvíz.

Tematikai egység Kémia a háztartásban Órakeret 14 óra

Előzetes tudás A háztartásban előforduló anyagok és azok kémiai jellemzői, kémiaireakciók ismerete, fegyelmezett és biztonságos kísérletezés.


céljai

A háztartásokban található anyagok és vegyszerek legfontosabbtulajdonságainak ismerete alapján azok kémiai szempontok szerinti,szakszerű jellemzése. Az egyes vegyszerek biztonságos kezelésének, aszabályok alkalmazásának készségszintű elsajátítása a kísérletek során,a tiltott műveletek okainak megértése. A háztartási anyagok ésvegyszerek szabályos tárolási, illetve a hulladékok előírásszerűbegyűjtési módjainak ismeretében ezek gyakorlati alkalmazása. Aháztartásban előforduló anyagokkal, vegyszerekkel kapcsolatosegyszerű, a hétköznapi életben is használható számolási feladatokmegoldása.


alkalmazások)


Savak, lúgok és sókbiztonságos használataHasználatuk a háztartásban(veszélyességi jelek).Ajánlott védőfelszerelések.Maró anyagok.

A háztartásban előforduló savak,lúgok és sók, valamint biztonságoshasználatuk módjainakelsajátítása.Információk az élelmiszerekbenhasznált gyenge savakról.

Biológia-egészségtan:tudatos fogyasztóiszokások,fenntarthatóság. Fizika: energia

Használatuk a háztartásban(veszélyességi jelek).Ajánlott védőfelszerelések.Maró anyagok. SavakHáztartási sósav.Akkumulátorsav. Ecet.Vízkőoldók: a mészkövet ésa márványt károsítják. LúgokErős lúgok: zsíroldók,lefolyótisztítók. Erős ésgyenge lúgokat tartalmazótisztítószerek. SókKonyhasó. Tulajdonságai.Felhasználása.Szódabikarbóna.Tulajdonságai.Felhasználása. A sütőporösszetétele: szódabikarbónaés sav keveréke, CO2-gázkeletkezése.

használatuk módjainakelsajátítása.Információk az élelmiszerekbenhasznált gyenge savakról.Annak bizonyítása, hogy a töménylúg és az étolaj reakciója során azsíroldékony étolaj vízoldékonnyáalakul.Információk táplálékainksótartalmáról és a túlzottsófogyasztás vérnyomásragyakorolt hatásáról. Sütőpor ésszódabikarbóna reakciója vízzel ésecettel. Információk aszódabikarbónával valógyomorsav-megkötésről.

szokások,fenntarthatóság. Fizika: energiatakarékos felhasználása Informatika:információkezelés,adatgyűjtés

Fertőtlenítő- ésfehérítőszerekHidrogén-peroxid. Hipó.Klórmész. Tulajdonságaik. Ahipó (vagy klórmész) +sósav reakciójából mérgezőCl2-gáz keletkezik. A klórgáztulajdonságai. A vízkőoldóés a klórtartalmú fehérítők,illetve fertőtlenítőszerekegyüttes használatánaktilalma. Mosószerek, szappanok, avizek keménységeMosószerek és szappanok,mint kettős oldékonyságúrészecskék. A szappanok,mosószerek mosóhatásánakváltozása a vízkeménységtőlfüggően. A víz keménységétokozó vegyületek. Avízlágyítás módjai,csapadékképzés, ioncsere.Környezetbarát mosószerek.Csomagolóanyagok éshulladékok kezeléseA csomagolóanyagokáttekintése. Az üveg és apapír mint újrahasznosíthatócsomagolóanyag. Alufólia,aludoboz. Az előállításenergiaigénye. Műanyagokjelölése a termékeken.Élettartamuk.

A háztatásban előfordulófertőtlenítő- és mosószerek,valamint biztonságos használatukmódjainak elsajátítása. Acsomagolóanyagok áttekintése, ahulladékkezelés szempontjából is,környezettudatos szemléletkialakítása.Információk a háztartásivegyszerek összetételéről.Semmelweis Ignáctudománytörténeti szerepe.Információk a kettősoldékonyságú részecskékről.Vízlágyítók és adagolásukkülönbsége mosógép ésmosogatógép esetében.Információk a foszfátos ésfoszfátmentes mosóporkörnyezetkémiai vonatkozásairól.Alumínium oldása savban éslúgban. Információk: mi mibentárolható, mi moshatómosogatógépben, mi melegíthetőmikrohullámú melegítőben.Információk a csomagolóanyagokszükségességéről, akörnyezettudatos viselkedésről.Műanyag égetése elrettentésként.Információk az iskola környékénműködő hulladékkezelésirendszerekről.

Réz és nemesfémek Kémiai információk ismerete a

jelölése a termékeken.Élettartamuk.

Réz és nemesfémekA félnemesfémek ésnemesfémek. A réz(vörösréz) és ötvözetei(sárgaréz, bronz).Tulajdonságaik.Tudománytörténetiérdekességek. Az ezüst és azarany ún. tisztaságánakjelölése. Választóvíz,királyvíz. Permetezés, műtrágyákRéz-szulfát mintnövényvédő szer. Szervesnövényvédő szerek.Adagolás, lebomlás,várakozási idő.Óvintézkedésekpermetezéskor. A növényektápanyagigénye. MűtrágyákN-, P-, K-tartalma,vízoldékonysága, ennekveszélyei. Az energia kémiai tárolásaEnergia tárolása kémiai(oxidáció-redukció)reakciókkal. Szárazelemek,akkumulátorok. Mérgezőfémsók, vegyületekbegyűjtése.

Kémiai információk ismerete aháztartásban található néhánytovábbi anyagról, azokbiztonságos és környezettudatoskezelése. A háztartásbanelőforduló kémiai jellegűszámítások elvégzési módjánakelsajátítása.A rézgálic színe, számításifeladatok permetlé készítésére ésműtrágya adagolására.Információk a valósműtrágyaigényről.Információk a háztartásbanhasznált szárazelemekről ésakkumulátorokról. A közvetlenáramtermelés lehetőségetüzelőanyag-cellában: H2

oxidációja.


Vízkőoldó, zsíroldó, fertőtlenítő- és fehérítőszer, mosószer,vízkeménység, csomagolóanyag, műanyag, szelektív gyűjtés,nemesfém, permetezőszer, műtrágya, várakozási idő, adagolás,szárazelem, akkumulátor.

A fejlesztés várteredményei a kétévfolyamos ciklus

végén

A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai ésfizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula,anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció,redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait,módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit.Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen ésszerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagokelőállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságosfelhasználásának módjait.Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontosszerepet játszik.Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és avegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületekelektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát.Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudjamagyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek ésvegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérleteksorán tapasztalt jelenségeket.Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportbandolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknakváltozatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit isalkalmazva bemutatni.Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi

dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknakváltozatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit isalkalmazva bemutatni.Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapiélethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldásasorán, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciókegyenleteinek leírásában.Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életbenelőforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor.Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a sajátéletével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepetszemélyes környezetének megóvásában, környezettudatos vásárlásban.

Továbbhaladás feltételei:Az általános iskolai kémiai tanulmányok befejezésével a tanulók ismerjék azokat a kémiaianyagokat, amellyel a mindennapi életben találkoznak.Legyenek képesek az anyagok rendszerében felismerni az élő szervezetet felépítő anyagokat,azok kémiai jelentőségét. Tudják az egészség megőrzéséhez szükséges kémiai anyagokat.Ismerjék a környezettudatos magatartás formáit a különböző kémiai anyagok használatánál.Tudjanak különbséget tenni a vegyületek hasznos és káros hatásairól az egészségükmegőrzése, valamint környezetünk védelme érdekében.

9-10. évfolyam

A helyi tanterv elkészítéséhez felhasználtuk az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMIrendelet 3. sz. melléklet 3.2.09.2 (B) változatát.

A kémia tanításának célja és feladatai

Az iskolai tanulmányok célja a gyakorlatban hasznosítható ismeretek megszerzése,valamint az általános képességek fejlesztése. A természettudományok esetében agyakorlatban hasznosítható ismeretek egyrészt konkrét tárgyi ismereteket jelentenek, másrésztpedig az ismeretekből kialakuló olyan szemléletet adnak, amely a még nem ismert, újjelenségekben való eligazodásban nyújt segítséget.

A kémiában a vegyi anyagok fő csoportjainak és jellemző tulajdonságaiknak ismeretelehetővé teszi annak megítélését, hogy az adott anyag mire és miért épp arra alkalmas, éshogyan lehet balesetmentesen használni. Ennek ismeretében a tanulók a későbbiekbenképesek lesznek családi vásárlásaik során egészségi és gazdasági, pénzügyi szempontbólhelyes döntéseket hozni, valamint szavazataikkal élve az erkölcsileg helyes, afenntarthatóságot elősegítő irányba tudják befolyásolni hazánk jövőjét. A konkrétumokbólkialakuló szemlélet pedig lehetővé teszi az áltudományos, féltudományos és reális állításokközötti eligazodást, a médiatudatosságot.

Az általános képességeket minden tantárgy, így a kémia tanulása is fejleszti. Ezáltal akémia is hozzájárul a tanulás tanításához, a hatékony, önálló tanulás képességénekkialakulásához. A pozitívumokat kiemelő tanári értékelésnek a diák személyiségét fejlesztőhatása van. A társak értékelése az értékelő és az értékelt önismeretét is gazdagítja. A javasoltgyakori csoportmunka a kezdeményezőkészséget, az önismeretet és a társas kapcsolatikultúrát fejleszti. Az aktív tanulási formák sokfélesége lehetőséget teremt arra, hogy egyproblémát a diák az interneten való kereséssel dolgozzon fel, ami nemcsak a digitáliskompetenciát fejleszti, hanem gyakran az idegen nyelvi ismereteket is, amikor pedig elő kelladnia az eredményeket, akkor anyanyelvi kommunikációs képességeit kell használnia. Avetítéses bemutatók készítése, a rendezett kísérletezés és füzetvezetés az esztétikai tudatosságfejlesztésének terepe. A változatos óravezetés és a gyakorlatközeli tartalmak következtében adiákok megkedvelhetik a kémiát.

A gimnáziumba járó diákok többsége már képes az elvontabb fogalmak befogadására, ésigényük is van rá, sőt örömöt okoz nekik az általános iskolában megismert anyagoktulajdonságait magyarázó, logikus kapcsolatok felismerése. Ezért a gimnáziumi kémiatanulása tantárgy belső logikája szerint építkezik, és ahhoz kapcsolja a gyakorlati ismereteket, ígyhozzájárul ahhoz, hogy a fizika, kémia, biológia és természetföldrajz tartárgyak egységes

igényük is van rá, sőt örömöt okoz nekik az általános iskolában megismert anyagoktulajdonságait magyarázó, logikus kapcsolatok felismerése. Ezért a gimnáziumi kémiatanulása tantárgy belső logikája szerint építkezik, és ahhoz kapcsolja a gyakorlati ismereteket, ígyhozzájárul ahhoz, hogy a fizika, kémia, biológia és természetföldrajz tartárgyak egységestermészettudományos műveltséggé rendeződhessenek. E tantárgyak ugyanis sok pontonegymásra épülnek, jelenségeik, törvényszerűségeik egymásból magyarázhatók. A kémiaikötések ismeretében a részecskék szintjén magyarázhatók a fizikai tulajdonságok, míg amolekulák és a kémiai reakciók jellemzői sok biológiai folyamatot tesznek érthetőbbé. Aszervetlen anyagok kémiai tulajdonságainak ismerete sokat segít a természetföldrajzijelenségek megértésében. A folyamatok mennyiségi leírásában pedig a matematikaiismereteket használjuk fel.

A logikai kapcsolatok feltárása nem zárja ki, sőt kifejezetten igényli is, hogy a példáksokasága szorosan a mindennapi élethez kapcsolja ezeket a fogalmakat, folyamatokat.

A logikai kapcsolatok feltárása lehetőséget ad az óravezetésben az aktív tanulási formákhasználatára is: a problémák tudatos azonosítására, a sejtések megvizsgálására,információkeresésre, kísérletek tervezésére, objektív megfigyelésre, a folyamatok időbelilefolyásának függvényekkel való leírására, a grafikonok elemzésére, modellezésre,szimulációk használatára, következtetések levonására. Ugyanakkor az aktív tanulásiformáknak arra is lehetőséget kell adniuk, hogy a jobb képességű, természettudományostárgyak iránt érdeklődő diákokon kívül a humán érdeklődésűek is sikerélményekhez jussanak,az ő pozitív hozzáállásuk is kialakuljon, és folyamatosan fenntartható is legyen. Enneknagyon jó módszere a csoportmunka, a különböző szintű projektfeladatok végzése, agyakorlati kapcsolatok, képi megjelenítések megtalálása. A tanterv sikeres megvalósításánakalapvető feltétele a tananyag feldolgozásának módszertani sokfélesége.

9–10. évfolyam

A 9–10. évfolyam kémia tananyagának anyagszerkezeti része a periódusos rendszerfelépítésének magyarázatához csak a Bohr-féle atommodellt használja, így az alhéjak és aperiódusos rendszer mezőinek kapcsolatát nem vizsgálja. A kvantummechanikai atommodellés az elektron hullámtermészetének következményei csak választható tananyag. Erre részbena kémiatanítás időkeretei, részben pedig az elvont fogalmak számának csökkentése érdekébenvan szükség. A jelen kerettanterv a nemesgáz-elektronszerkezet már korábbról ismertstabilitásából és az elektronegativitás fogalmából vezeti le az egyes atomok számára kémiaikötések és másodlagos kölcsönhatások kialakulása révén adódó lehetőségeket az alacsonyabbenergiaállapot elérésére. Mindezek logikus következményeként írja le az így kialakulóhalmazok tulajdonságait, majd pedig a kémiailag tiszta anyagokból létrejövő keverékeket ésösszetételük megadásának módjait.

A kémiai reakciók végbemenetelének feltételeit, a reakciókat kísérő energiaváltozások,időbeli lejátszódásuk és a kémiai egyensúlyok vizsgálatát követi a több szempont alapján valócsoportosításuk. A sav-bázis reakciók értelmezése protonátmenet alapján (Brønsted szerint)történik, és szerepel a gyenge savak, illetve bázisok és sóik oldataiban kialakuló egyensúlyokvizsgálata is. A redoxireakciók elektronátmenet alapján történő tárgyalása lehetővé teszi azoxidációs számok változásából kiinduló egyenletrendezést. Az elektrokémiai ismeretekrészben építenek a redoxireakciók során tanultakra, másrészt a megszerzett tudás fel ishasználható egyes szervetlen elemek és vegyületek előállításának és felhasználásánaktanulásakor.

A szervetlen és a szerves anyagok tárgyalása gyakorlatcentrikus, amennyibenelőfordulásukat és felhasználásukat a szerkezetükből levezetett tulajdonságaikkalmagyarázza. A szervetlen kémiai ismeretek sorrendjét a periódusos rendszer csoportjai, aszerves kémiáét pedig az egyes vegyületekre jellemző funkciós csoportok szabják meg. Ezazért logikus felosztás, mert az egyes elemek éppen a hasonló kémiai tulajdonságaik alapjánkerültek a periódusos rendszer azonos csoportjaiba, míg a szerves vegyületek kémiaitulajdonságait elsősorban a bennük lévő funkciós csoportok szabják meg. A szerves kémiátazért érdemes a kémia tananyag végén tárgyalni, hogy a természetes szénvegyületekrőlszerzett ismeretek alapokat szolgáltassanak a biológia tantárgy biokémia fejezeténekmegértéséhez. A természetes és a mesterséges szénvegyületek nem különülnek el élesen,hanem mindig ott kerülnek szóba, ahová szerkezetük alapján tartoznak. Ez segíti az anyagivilág egységét tényként kezelő szemléletmód kialakulását.

A 9–10. évfolyamon szereplő számolási feladatok, főként a logikus gondolkozásfejlődését, a gyakorlati életben való eligazodást és a tárgyalt absztrakt fogalmak megértésétsegítik.

A 9–10. évfolyamon szereplő számolási feladatok, főként a logikus gondolkozásfejlődését, a gyakorlati életben való eligazodást és a tárgyalt absztrakt fogalmak megértésétsegítik.

Kompetenciák

A kémia tantárgy a számítási feladatok révén hozzájárul a matematikai kompetenciafejlesztéséhez. Az információk feldolgozása lehetőséget ad a tanulók digitáliskompetenciájának, esztétikai-művészeti tudatosságának, kifejezőképességének, anyanyelvi ésidegen nyelvi kommunikációkészségnek, kezdeményezőképességének, szociális ésállampolgári kompetenciájának fejlesztéséhez is. A kémiatörténet megismertetésévelhozzájárul a tanulók erkölcsi neveléséhez, a magyar vonatkozások révén pedig a nemzetiöntudat erősítéséhez. Segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, mivel hozzájárulahhoz, hogy a fiatalok felnőtté válásuk után felelős döntéseket hozhassanak. Acsoportmunkában végzett tevékenységek és feladatok lehetőséget teremtenek a demokratikusdöntéshozatali folyamat gyakorlására. A kooperatív oktatási módszerek a kémiaórán isalkalmat adnak az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztésére. A testi és lelkiegészségre, valamint a családi életre nevelés érdekében a fiatalok megismerik a környezetükegészséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Ismereteket sajátítanak el aveszélyhelyzetek és a káros függőségek megelőzésével, a családtervezéssel, és agyermekvállalással kapcsolatban. A kialakuló természettudományos műveltségre alapozvafejlődik a médiatudatosság. Elvárható a felelősségvállalás másokért, amennyiben atanulóknak szerepet kell vállalniuk a természettudományok és a technológia pozitívtársadalmi szerepének, gazdasági vonatkozásainak megismertetésében. A közoktatásikémiatanulmányok végére életvitelszerűvé kell válnia a környezettudatosságnak és afenntarthatóságra törekvésnek.

Értékelés

Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanulóabsztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni ajelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerűmegfogalmazással való leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának megfelelőenmindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés között. Fontosszerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a diáktársak által végzettértékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél változatosabbak, azéletkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli módszerek mellett adiákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a közben elsajátítottképességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített terméklétrehozásával is tanúbizonyságot tegyenek.

Lehetséges formái: szóbeli felelet, feladatlapok értékelése, tesztek, dolgozatok

osztályozása, rajzok készítése, modellek összeállítása, számítási feladatok megoldása,kísérleti tevékenység minősítése, kiselőadások tartása, gyűjtőmunka (kép, szöveg és tárgy:ásványok, kőzetek, ipari termékek) jutalomponttal történő elismerése, poszter, plakát,prezentáció készítése előre megadott szempontok szerint, természetben tett megfigyelések,saját fényképek készítése kémiai anyagokról, jelenségekről, üzem- és múzeumlátogatásitapasztalatok előadása.

A tankönyvválasztás

A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következőszempontokat veszik figyelembe:– a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;– a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott, a kémia tanítására

rendelkezésre álló órakeretben;– a taneszköz segítségével a kémia kerettantervben megadott fogalomrendszer jól

megtanulható, elsajátítható legyen– a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének


– a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő kémiai szemlélet kialakítsához,ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését,


– a taneszköz segítséget nyújtson a megfelelő kémiai szemlélet kialakítsához,ábraanyagával támogassa, segítse a tanári demonstrációs és a tanulói kísérletek megértését,rögzítését;

A kémia tantárgy óraterve

9. évfolyam

10. évfolyam

Heti óraszám 2 2

Évfolyamok óraszáma 74 74

9. évfolyam


1. A kémia és az atomok világa 5 óra

2. Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban 8 óra

3. Anyagi rendszerek 8 óra

4. Kémiai reakciók és reakciótípusok 15 óra

5. Elektrokémia 6 óra

6. A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik 7 óra

7. Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei 10 óra

8. A nitrogéncsoport és elemei vegyületei 6 óra

Szabadon tervezhető (összefoglalás, számonkérés, kísérletek, üzem-múzeumlátogatás) 9 óra

Összesen: 74 óra

Tematikai egység A kémia és az atomok világa Órakeret 5óra

Előzetes tudásBohr-modell, proton, elektron, vegyjel, periódusos rendszer, rendszám,vegyértékelektron, nemesgáz-elektronszerkezet, anyagmennyiség,moláris tömeg.


céljai

A kémia eredményei, céljai és módszerei, a kémia tanulásának értelme.Az atomok belső struktúráját leíró modellek alkalmazása ajelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok ésfelhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a moláristömeg fogalmának használata. A kémiai elemek fizikai és kémiai


céljai

jelenségek/folyamatok leírásában. Neutron, tömegszám, az izotópok ésfelhasználási területeik megismerése. A relatív atomtömeg és a moláristömeg fogalmának használata. A kémiai elemek fizikai és kémiaitulajdonságai periodikus váltakozásának értelmezése, azelektronszerkezettel való összefüggések alkalmazása az elemektulajdonságainak magyarázatakor.


alkalmazások)


A kémia minttermészettudományA kémia és a kémikusokszerepe az emberi civilizációmegteremtésében ésfenntartásában. Megfigyelés,rendszerezés, modellalkotás,hipotézis, a vizsgálatokmegtervezése(kontrolkísérlet,referenciaanyag), elvégzéseés kiértékelése (mérési hiba,reprodukálhatóság), azeredmények publikálása ésmegvitatása.

Az alapvető kémiai ismeretekhiánya által okozott veszélyekmegértése.

Fizika: kísérletezés,mérés, mérési hiba. Fizika, biológia-egészségtan: atermészettudományosgondolkodás és atermészettudományosmegismerés módszerei.

Az atomok és belsőszerkezetük.Az anyag szerkezetérőlalkotott elképzelésekváltozása: atom (Dalton),elektron (J. J. Thomson),atommag (Rutherford),elektronhéjak (Bohr). Aproton, neutron és elektronrelatív tömege, töltése.Rendszám, tömegszám,izotópok. Radioaktivitás(Becquerel, Curie házaspár)és alkalmazási területei(Hevesy György, SzilárdLeó, Teller Ede).Elektrosztatikus vonzás éstaszítás az atomban.Alapállapot és gerjesztettállapot. Párosított éspárosítatlan elektronok,jelölésük.

A részecskeszemléletmegerősítése.. Információk a tűzijátékokról.

Fizika: atommodellek,színképek, elektronhéj,tömeg, elektromostöltés, Coulomb-törvény, erő, neutron,radioaktivitás, felezésiidő, sugárvédelem,magreakciók, energia,atomenergia. Történelem, társadalmiés állampolgáriismeretek: II.világháború, ahidegháború.

A periódusos rendszer és azanyagmennyiségAz elemek periodikusanváltozó tulajdonságainakelektronszerkezeti okai, aperiódusos rendszer(Mengyelejev): relatív ésmoláris atomtömeg,rendszám = protonok számailletve elektronok száma;csoport =vegyértékelektronok száma;

A relatív és moláris atomtömeg,rendszám, elektronszerkezet ésreakciókészség közöttiösszefüggések megértése ésalkalmazása.

Biológia-egészségtan:biogén elemek. Fizika: elektrosztatika

illetve elektronok száma;csoport =vegyértékelektronok száma;periódus = elektronhéjakszáma. Nemesgáz-elektronszerkezet,elektronegativitás (EN).


Természettudományos vizsgálati módszerek, proton, neutron,elektron, atommag, tömegszám, izotóp, radioaktivitás, relatívés moláris atomtömeg, elektronhéj, gerjesztés,vegyértékelektron, csoport, periódus, nemesgáz-elektronszerkezet, elektronegativitás.

Tematikai egység Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Órakeret 8óra

Előzetes tudás

Ion, ionos és kovalens kötés, molekula, elem, vegyület, képlet, moláristömeg, fémek és nemfémek, olvadáspont, forráspont, oldat, „hasonló ahasonlóban oldódik jól” elv, összetett ionok által képzett vegyületekképletei.


céljai

Az atomok közötti kötések típusai és a kémiai képlet értelmezése. Amolekulák térszerkezetét alakító tényezők megértése. A molekulákpolaritását meghatározó tényezők, valamint a molekulapolaritás és amásodlagos kötések erőssége közötti kapcsolatok megértése. Ismertszilárd anyagok csoportosítása kristályrács-típusuk szerint. Az anyagokszerkezete, tulajdonságai és felhasználása közötti összefüggésekalkalmazása.


alkalmazások)


HalmazokA kémiai kötésekkialakulása, törekvés anemesgáz-elektronszerkezetelérésére. Az EN döntőszerepe az elsődleges kémiaikötések és másodlagoskölcsönhatásokkialakulásában.

A szerkezet, a tulajdonságok és afelhasználás közötti összefüggésekalkalmazása.

Ionos kötés és ionrácsEgyszerű ionok kialakulásanagy EN-különbség esetén.Az ionos kötés, mint erőselektrosztatikuskölcsönhatás, és ennekkövetkezményei.

Ionvegyületek képleténekszerkesztése.M: Kísérletek ionos vegyületekképződésére. Animációk azionvegyületek képződésekortörténő elektronátadásról. Ionosvegyületek és csapvíz elektromosvezetésének vizsgálata.

Biológia-egészségtan:az idegrendszerműködése. Fizika: elektrosztatikaialapjelenségek.

Fémes kötés és fémrácsFémes kötés kialakulása kisEN-ú atomok között.Delokalizált elektronok,elektromos és hővezetés,olvadáspont és mechanikaitulajdonságok.

A fémek közös tulajdonságainakértelmezése a fémrács jellemzőialapján.

Fizika: hővezetés,olvadáspont,forráspont,áramvezetés.Informatika: animációkVizuális kultúra:kovácsoltvas kapuk,ékszerek.

olvadáspont és mechanikaitulajdonságok.

Vizuális kultúra:kovácsoltvas kapuk,ékszerek.

Kovalens kötés és atomrácsKovalens kötés kialakulása,kötéspolaritás. Kötésienergia, kötéshossz.Atomrácsos anyagokmakroszkópikustulajdonságai ésfelhasználása.Drágakövek

A kötéspolaritás megállapítása azEN-különbség alapján.

Fizika:energiaminimum. Fizika, matematika:vektorok.Informatika:információkeresés,adatgyűjtés

MolekulákMolekulák képződése, kötőés nemkötő elektronpárok.Összegképlet és szerkezetiképlet. A molekulák alakja.A molekulapolaritás.

Molekulák alakjának éspolaritásának megállapítása.

Fizika: elektrosztatika

Másodrendű kötések és amolekularácsMásodrendű kölcsönhatásoktiszta halmazokban. Ahidrogénkötés szerepe az élőszervezetben. A „hasonló ahasonlóban oldódik jól” elvés a molekularácsos anyagokfizikai tulajdonságainakanyagszerkezetimagyarázata. Amolekulatömeg és arészecskék közöttikölcsönhatások kapcsolata afizikai tulajdonságokkal,illetve afelhasználhatósággal.

Tendenciák felismerése amásodrendű kölcsönhatásokkaljellemezhető molekularácsosanyagok fizikai tulajdonságaiközött.

Biológia-egészségtan: avíz szerepe azélővilágban

Összetett ionokÖsszetett ionok képződése,töltése és térszerkezete. Amindennapi élet fontosösszetett ionjai.

Összetett ionokat tartalmazóvegyületek képleténekszerkesztése.


Halmaz, ionos kötés, ionrács, fémes kötés, delokalizáltelektron, fémrács, kovalens kötés, kötéspolaritás, kötésienergia, atomrács, molekula, molekulaalak, molekulapolaritás,másodlagos kölcsönhatás, molekularács, összetett ion.

Tematikai egység Anyagi rendszerek Órakeret 8óra

Előzetes tudás

Keverék, halmazállapot, gáz, folyadék, szilárd, halmazállapot-változás, keverékek szétválasztása, hőleadással és hőfelvétellel járófolyamatok, hőmérséklet, nyomás, térfogat, anyagmennyiség, sűrűség,oldatok töménységének megadása tömegszázalékban éstérfogatszázalékban, kristályosodás, szmog, adszorpció.


A tanult anyagi rendszerek felosztása homogén, heterogén, illetvekolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepükfelismerése az élő szervezetben, a háztartásban és a környezetben. Adiffúzió és az ozmózis értelmezése. Az oldódás energiaviszonyainakmegállapítása. Az oldhatóság, az oldatok töménységének jellemzése


céljai

kolloid rendszerekre. Kolloidok és tulajdonságaik, szerepükfelismerése az élő szervezetben, a háztartásban és a környezetben. Adiffúzió és az ozmózis értelmezése. Az oldódás energiaviszonyainakmegállapítása. Az oldhatóság, az oldatok töménységének jellemzéseanyagmennyiség-koncentrációval, ezzel kapcsolatos számolásifeladatok megoldása. Telített oldat, az oldódás és a kristályosodás,illetve a halmazállapot-változások értelmezése megfordítható,egyensúlyra vezető folyamatokként.


alkalmazások)


Az anyagi rendszerek éscsoportosításukA rendszer és környezte,nyílt és zárt rendszer. Akémiailag tiszta anyagok,mint egykomponensű, akeverékek, minttöbbkomponensű homogén,illetve heterogén rendszerek.

Ismert anyagi rendszerek ésváltozások besorolása a megismerttípusokba.

Fizika:.Halmazállapotváltozások, termikusenergia

Halmazállapotok éshalmazállapot-változásokAz anyagoktulajdonságainak éshalmazállapot-változásainakanyagszerkezeti értelmezése.Exoterm és endotermváltozások.

A valószínűsíthető halmazállapotmegadása az anyagot alkotórészecskék és kölcsönhatásaikalapján.

Magyar nyelv ésirodalom: szólások: pl.„Eltűnik, mint akámfor”; Móra Ferenc:Kincskeresőkisködmön.Informatika: animációk

Gázok és gázelegyekA tökéletes (ideális) gáz,Avogadro törvénye, moláristérfogat, abszolút, illetverelatív sűrűség és gyakorlatijelentőségük. Gázokdiffúziója. Gázelegyekösszetételének megadása,robbanási határértékek.

A gázok moláris térfogatával ésrelatív sűrűségével, a gázelegyekösszetételével kapcsolatosszámolások.

Biológia-egészségtan:légzési gázok, szén-dioxid-mérgezés. Fizika: sűrűség,Celsius- és Kelvin-skála, állapotjelzők,gáztörvények, kinetikusgázmodell.

Folyadékok, oldatokA molekulatömeg, apolaritás és a másodrendűkötések erősségénekkapcsolata a forrásponttal; aforráspont nyomásfüggése.Oldódás, oldódási sebesség,oldhatóság. Az oldódás éskristályképződés; telített éstelítetlen oldatok. Azoldáshő. Az oldatokösszetételének megadása(tömeg- és térfogatszázalék,anyagmennyiség-koncentráció). Adotttöménységű oldat készítése,hígítás. Ozmózis.

Oldhatósági görbék elemzése.Egyszerű számolási feladatokmegoldása az oldatokra vonatkozóösszefüggések alkalmazásával.

Biológia-egészségtan:diffúzió, ozmózis. Fizika: hő ésmértékegysége,hőmérséklet ésmértékegysége, ahőmérséklet mérése,hőleadás, hőfelvétel,energia. Matematika:százalékszámítás,aránypárok függvények

Szilárd anyagokKristályos és amorf szilárdanyagok; a részecskék

. Fizika: harmonikusrezgés, erőkegyensúlya,

Szilárd anyagokKristályos és amorf szilárdanyagok; a részecskékrendezettsége.

. Fizika: harmonikusrezgés, erőkegyensúlya,áramvezetés.

Kolloid rendszerekA kolloidok különlegestulajdonságai, fajtái ésgyakorlati jelentősége.Kolloidok stabilizálása ésmegszüntetése, háztartási éskörnyezeti vonatkozások. Azadszorpció jelensége ésjelentősége. Kolloidrendszerek az élőszervezetben és ananotechnológiában.

A kolloidokról szerzett ismeretekalkalmazása a gyakorlatban.

Biológia-egészségtan:biológiailag fontoskolloidok, fehérjék. Fizika: nehézségi erő.Informatika:adatgyűjtés,információkeresés


Anyagi rendszer, komponens, fázis, homogén, heterogén,kolloid, exoterm, endoterm, ideális gáz, moláris térfogat, relatívsűrűség, diffúzió, oldat, oldhatóság, oldáshő, anyagmennyiség-koncentráció, ozmózis, kristályos és amorf anyag.

Tematikai egység Kémiai reakciók és reakciótípusok Órakeret15 óra

Előzetes tudás

Fizikai és kémiai változás, reakcióegyenlet, tömegmegmaradástörvénye, hőleadással és hőfelvétellel járó reakciók, sav-bázis reakció,közömbösítés, só, kémhatás, pH-skála, égés, oxidáció, redukció,vasgyártás, oxidálószer, redukálószer.


céljai

A kémiai reakciók reakcióegyenletekkel való leírásának, illetve azegyenlet és a reakciókban részt vevő részecskék száma közöttiösszefüggés alkalmazásának gyakorlása. Az aktiválási energia és areakcióhő értelmezése. Az energiafajták átalakítását kísérő hőveszteségértelmezése. A kémiai folyamatok sebességének és a reakciósebességetbefolyásoló tényezők hatásának vizsgálata. A Le Châtelier–Braun-elvalkalmazása. A savak és bázisok tulajdonságainak, valamint a sav-bázisreakciók létrejöttének magyarázata a protonátadás elmélete alapján. Asavak és bázisok erősségének magyarázata az elektrolitikusdisszociációjukkal. A pH-skála értelmezése. Az égésről, illetve azoxidációról szóló magyarázatok történeti változásának megértése. Azoxidációs szám fogalma, kiszámításának módja és használataredoxireakciók egyenleteinek rendezésekor. Az oxidálószer és aredukálószer fogalma és alkalmazása gyakorlati példákon. Aredoxireakciók és gyakorlati jelentőségük vizsgálata.


alkalmazások)


A kémiai reakciók feltételeiés a kémiai egyenletA kémiai reakciók éslejátszódásuk feltételei,aktiválási energia, aktiváltkomplex. A kémiai egyenletfelírásának szabályai, amegmaradási törvények,sztöchiometria.

Kémiai egyenletek rendezésekészségszinten. Egyszerűsztöchiometriai számítások.

Biológia-egészségtan:aktiválási energia. Fizika: hőmérséklet,mozgási energia,rugalmatlan ütközés,lendület, ütközésienergia, megmaradásitörvények.

felírásának szabályai, amegmaradási törvények,sztöchiometria.

lendület, ütközésienergia, megmaradásitörvények. Matematika:százalékszámítás.

A kémiai reakciókenergiaviszonyaiKépződéshő, reakcióhő, atermokémiai egyenlet. Hesstétele. A kémiai reakciókhajtóereje azenergiacsökkenés és arendezettségcsökkenés.Hőtermelés kémiaireakciókkal az iparban és aháztartásokban. Azenergiafajták átalakításátkísérő hőveszteségértelmezése.

Az energiamegmaradástörvényének alkalmazása a kémiaireakciókra.

Biológia-egészségtan:ATP, lassú égés, abiokémiai folyamatokenergiamérlege. Fizika: a hő és a belsőenergia, II. főtétel,energiagazdálkodás,környezetvédelem. Matematika:műveletek negatívelőjelű számokkal. Informatika:adatgyűjtés,információkeresés

A reakciósebességA reakciósebesség fogalmaés szabályozása aháztartásban és az iparban. Areakciósebesség függése ahőmérséklettől, illetve akoncentrációtól,katalizátorok.

Kémiai reakciók sebességénekbefolyásolása a gyakorlatban.

Biológia-egészségtan:az enzimek szerepe. Fizika: mechanikaisebesség.

Kémiai egyensúlyA dinamikus kémiaiegyensúlyi állapotkialakulásának feltételei ésjellemzői. A tömeghatástörvénye. A Le Châtelier–Braun-elv és a kémiaiegyensúlyokbefolyásolásánaklehetőségei, ezek gyakorlatijelentősége.

Biológia-egészségtan:homeosztázis,ökológiai és biológiaiegyensúly. Fizika: egyensúly,energiaminimumravaló törekvés, afolyamatok irányaInformatika:animációk

Sav-bázis reakciókA savak és bázisok fogalmaBrønsted szerint, sav-bázispárok, kölcsönösség ésviszonylagosság. A savak ésbázisok erőssége. Lúgok.Savmaradék ionok. A pH ésaz egyensúlyi oxóniumion,illetve hidroxidionkoncentráció összefüggése.A pH változása hígításkor éstöményítéskor. A sav-bázisindikátorok működése.Közömbösítés éssemlegesítés, sók. SóoldatokpH-ja, hidrolízis. Teendőksav-,illetve lúgmarás esetén.

A sav-bázis párok felismerése ésmegnevezése..

Biológia-egészségtan:a szén-dioxid oldódása, sav-bázis reakciók azélő szervezetben,kiválasztás, atestfolyadékokkémhatása, a zuzmókmint indikátorok, asavas eső hatása azélővilágra.Matematika:logaritmus.

Közömbösítés éssemlegesítés, sók. SóoldatokpH-ja, hidrolízis. Teendőksav-,illetve lúgmarás esetén.

Oxidáció és redukcióAz oxidáció és a redukciófogalma oxigénátmenet,illetve elektronátadásalapján. Az oxidációs számés kiszámítása. Azelektronátmenetek és azoxidációs számokváltozásainak összefüggéseiredoxireakciókban. Azoxidálószer és a redukálószerértelmezése azelektronfelvételre és -leadásra való hajlam alapján,kölcsönösség ésviszonylagosság.

Egyszerű redoxiegyenletekrendezése az elektronátmenetekalapján, egyszerű számításifeladatok megoldása. Azoxidálószer, illetve a redukálószermegnevezése redoxireakciókban.

Biológia-egészségtan:biológiai oxidáció,redoxireakciók az élőszervezetben. Fizika: a töltéseknagysága, előjele,töltésmegmaradás.Informatika:animációkTörténelem, társadalmiés állampolgáriismeretek: tűzgyújtás,tűzfegyverek.


Kémiai reakció, aktiválási energia, sztöchiometria, termokémiaiegyenlet, tömegmegmaradás, töltésmegmaradás,energiamegmaradás, képződéshő, reakcióhő, Hess-tétel,rendezetlenség, reakciósebesség, dinamikus kémiai egyensúly,tömeghatás törvénye, disszociáció, sav, bázis, sav-bázis pár,pH, hidrolízis, oxidáció – elektronleadás, redukció –elektronfelvétel, oxidálószer, redukálószer, oxidációs szám.

Tematikai egység Elektrokémia Órakeret 6 óra

Előzetes tudás Redoxireakciók, oxidációs szám, ionok, fontosabb fémek, oldatok,áramvezetés.


céljai

A kémiai úton történő elektromos energiatermelés és a redoxireakciókközötti összefüggések megértése. A mindennapi egyenáramforrásokműködési elvének megismerése, helyes használatuk elsajátítása. Azelektrolízis és gyakorlati alkalmazásai jelentőségének felismerése. Agalvánelemek és akkumulátorok veszélyes hulladékokként valógyűjtése.


alkalmazások)


A redoxireakciók irányaA redukálóképesség(oxidálódási hajlam). Aredoxifolyamatok iránya.Fémes és elektrolitosvezetés.

A reakciók irányánakmeghatározása fémeket ésfémionokat tartalmazó oldatokközött.

Biológia-egészségtan:ingerületvezetés. Fizika: galvánelem,soros és párhuzamoskapcsolás,elektromotoros erő.akkumulátorok

GalvánelemA galvánelemek (Daniell-elem) felépítése ésműködése, anód- éskatódfolyamatok.A redukálóképesség és a

Különféle galvánelemekpólusainak megállapítása.

elem) felépítése ésműködése, anód- éskatódfolyamatok.A redukálóképesség és astandardpotenciál. Standardhidrogénelektród.Elektromotoros erő. Agalvánelemekkel kapcsolatoskörnyezeti problémák.

ElektrolízisAz elektrolizálócella és agalvánelemek felépítésénekés működésénekösszehasonlítása.Ionvándorlás. Anód és katódaz elektrolízis esetén. Oldatés olvadék elektrolízise. Azelektrolízis gyakorlatialkalmazásai.

Akkumulátorok szabályosfeltöltése.

Fizika: feszültség, Ohm-törvény, ellenállás,áramerősség,elektrolízis.Biológia-egészségtan:környezetszennyezés


Galvánelem, standardpotenciál, elektrolízis, akkumulátor,szelektív hulladékgyűjtés, galvanizálás.

Tematikai egység A hidrogén, a nemesgázok, a halogének ésvegyületeik

Órakeret 7óra

Előzetes tudásIzotóp, magfúzió, diffúzió, nemesgáz-elektronszerkezet,reakciókészség, az oldhatóság összefüggése a molekulaszerkezettel,apoláris és poláris molekula, redukálószer, oxidálószer, sav.


céljai

A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik szerkezete éstulajdonságai közötti összefüggések megértése, előfordulásuk ésmindennapi életben betöltött szerepük magyarázata tulajdonságaikalapján. Az élettani szempontból jelentős különbségek felismerése azelemek és azok vegyületei között. A veszélyes anyagok biztonságoshasználatának gyakorlása a halogén elemek és vegyületeik példáján.


alkalmazások)


A szervetlen kémia tárgyaA szervetlen elemek ésvegyületek jellemzésénekszempontrendszere.Elemek gyakorisága aFöldön és avilágegyetemben.

Az elemek és vegyületekjellemzéséhez használtszempontrendszer használata.

Biológia-egészségtan:biogén elemek. Fizika: fizikaitulajdonságok és ahalmazszerkezet,atommag-stabilitás.

HidrogénAtomos állapotban egypárosítatlan elektron (stabilisoxidációs száma: +1)megfelelő katalizátorral jóredukálószer. Nagyelektronegativitású atomok(oxigén, nitrogén, klór)molekuláris állapotban isoxidálják. Kicsi, apoláris

Fizika: hidrogénbomba,magfúzió, atömegdefektus és azenergia kapcsolata.Tudománytörténet.léghajókTörténelem, társadalmiés állampolgáriismeretek: II.világháború, a

elektronegativitású atomok(oxigén, nitrogén, klór)molekuláris állapotban isoxidálják. Kicsi, apoláriskétatomos molekulák,alacsony forráspont, kissűrűség, nagydiffúziósebesség. Előállítás.

Történelem, társadalmiés állampolgáriismeretek: II.világháború, aHindenburg léghajókatasztrófája.

NemesgázokNemesgáz-elektronszerkezet, kisreakciókészség. Gyengediszperziós kölcsönhatás,alacsony forráspont, kissűrűség, rossz vízoldhatóság.Előfordulás. Felhasználás.

A tulajdonságok és a felhasználáskapcsolatának felismerése.

Fizika: fényforrások.

HalogénekAtomjaikban egy elektronnalkevesebb van anemesgázokénál,legstabilisabb oxidációsszám:(-1), oxidáló (mérgező) hatása csoportban lefelé az EN-sal csökken. Kétatomosapoláris molekulák, rossz(fizikai) vízoldhatóság.Jellemző halmazállapotaik, ajód szublimációja. Reakcióikvízzel, fémekkel,hidrogénnel, máshalogenidekkel. Előfordulás:halogenidek. Előállítás.Felhasználás.

A halogének és a halogenidekélettani hatása közötti nagykülönbség okainak megértése.

Fizika:világítóeszközökTudománytörténet:Semmelweis Ignác

Nátium-kloridStabil, nemesgáz-elektronszerkezetű ionok,kevéssé reakcióképes.Ionrács, magas olvadáspont,jó vízoldhatóság, fehér szín.Előfordulás. Felhasználás.

Élelmiszerek sótartalmával, a napisóbevitellel kapcsolatosszámítások, szemléletformálás.

Földrajz: sóbányák.

Hidrogén-kloridPoláris molekula, vízbendisszociál, vizes oldata asósav. Reakciói különbözőfémekkel. Előfordulás.Előállítás. Felhasználás.

A gyomorsav sósavtartalmával ésgyomorégésre alkalmazottszódabikarbóna mennyiségével,valamint a belőle keletkező szén-dioxid térfogatával, illetvevízkőoldók savtartalmávalkapcsolatos számítások.

Biológia-egészségtan:gyomornedv.


Diffúzió, égés és robbanás, redukálószer, nemesgáz-elektronszerkezet, reakciókészség, relatív sűrűség,veszélyességi szimbólum, fertőtlenítés, erélyes oxidálószer,fiziológiás sóoldat, szublimáció.

Tematikai egység Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei Órakeret10 óra

Tematikai egység Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei Órakeret10 óra

Előzetes tudás Kétszeres kovalens kötés, sav, só, oxidálószer, oxidációs szám.


céljai

Az oxigéncsoport elemeinek és vegyületeinek szerkezete, összetétele,tulajdonságai és felhasználása közötti kapcsolatok megértése ésalkalmazása. Az oxigén és a kén eltérő sajátságainak, a kénvegyületeksokféleségének magyarázata. A környezeti problémák irántiérzékenység fejlesztése.


alkalmazások)


Oxigén2 elektron felvételévelnemesgázelektronszerkezetű, nagy EN,stabilis oxidációs száma (-2),oxidálószer. Kis, kétatomosapoláris molekulák, gáz,vízoldhatósága rossz. Szinteminden elemmel reagál(oxidok, hidroxidok,oxosavak és sóik). Előállítás.Felhasználás.ÓzonMolekulájában nemérvényesül az oktettszabály,bomlékony, nagyreakciókészség, erősoxidálószer, mérgező gáz. Amagaslégkörben hasznos, aföldfelszín közelében káros.Előállítás. Felhasználás.

Környezet- és egészségtudatosmagatartás, médiakritikus attitűd.

Biológia-egészségtan:légzés és fotoszintéziskapcsolata. Földrajz: a légkörszerkezete ésösszetétele.

VízPoláris molekulái közötthidrogénkötések, magasolvadáspont és forráspont,nagy fajhő és felületifeszültség (Eötvös Loránd),a sűrűség függése ahőmérséklettől. Polárisanyagoknak jó oldószere.Redoxi- és sav-bázisreakciókban betöltöttszerepe. Hidrogén-peroxidAz oxigén oxidációs számanem stabilis (-1), bomlékony,oxidálószer és redukálószeris lehet. Felhasználás.

Az ivóvízre megadottegészségügyi határértékekértelmezése, ezzel kapcsolatosszámolások, a vízszennyezéstudatos minimalizálása.

Biológia-egészségtan: avíz az élővilágban. Fizika: a víz különlegestulajdonságai, ahőtágulás és szerepe atermészeti és technikaifolyamatokban. Földrajz: a Földvízkészlete, és annakszennyeződése.Tudománytörténet:Than Károly, RichterGedeonInformatika:adatgyűjtés

KénAz oxigénnél többelektronhéj, kisebb EN, nagymolekuláiban egyszereskötések, szilárd, rosszvízoldhatóság. Égése.

A kén és szén égésekor keletkezőkén-dioxid térfogatával, a levegőkén-dioxid tartalmával, azakkumulátorsav koncentrációjávalkapcsolatos számolások.

Biológia-egészségtan:zuzmók mintindikátorok, a levegőszennyezettsége.

elektronhéj, kisebb EN, nagymolekuláiban egyszereskötések, szilárd, rosszvízoldhatóság. Égése.Előfordulás. Felhasználás. Hidrogén-szulfid és sóiNincs hidrogénkötés, vízbenkevéssé oldódó, mérgezőgáz. A kén oxidációs száma(-2), redukálószer, gyengesav, sói: szulfidok. Kén-dioxid, kénessav és sóiA kén oxidációs száma (+4),redukálószerek, mérgezők.Vízzel kénessav, sói:szulfitok. Kén-trioxid, kénsav és sóiA kén oxidációs száma (+6).Kén-dioxidból kén-trioxid,belőle vízzel erős, oxidálóhatású kénsav, amely fontosipari és laboratóriumireagens, sói: szulfátok.

kén-dioxid tartalmával, azakkumulátorsav koncentrációjávalkapcsolatos számolások.

indikátorok, a levegőszennyezettsége.


Oxidálószer, redukálószer, fertőtlenítés, vízszennyezés,légszennyezés, savas eső, oxidáló hatású erős sav.

Tematikai egység A nitrogéncsoport és elemei vegyületei Órakeret 6óra

Előzetes tudás Háromszoros kovalens kötés, apoláris és poláris molekula,légszennyezés.


céljai

A nitrogén és a foszfor sajátságainak megértése szerkezetük alapján,összevetésük, legfontosabb vegyületeik hétköznapi életben betöltöttjelentőségének megismerése. Az anyagok természetben valókörforgása és ennek jelentősége. Helyi környezetszennyezésiprobléma kémiai vonatkozásainak megismerése és válaszkeresés aproblémára.


alkalmazások)


NitrogénKicsi, kétatomos, apolárismolekula, erős háromszoroskötés, kis reakciókészség, vízbenrosszul oldódik. Ammónia és sóiMolekulái közötthidrogénkötések, könnyencseppfolyósítható, nagypárolgáshőjű gáz. Nemkötőelektronpár, gyenge bázis,savakkal ammóniumsókat képez.Szerves anyagok bomlásakor

A levegő NOx-tartalmáravonatkozó egészségügyihatárértékekkel, a műtrágyákösszetételével kapcsolatosszámolások. Helyi környezetiprobléma önálló vizsgálata.

Biológia-egészségtan: anitrogén körforgása, abaktériumok szerepe anitrogén körforgásban,a levegő és a vízszennyezettsége, afoszfor körforgása atermészetben, ATP, aműtrágyák hatása anövények fejlődésére, afogak felépítése, asejthártya szerkezete. Fizika: fény.

elektronpár, gyenge bázis,savakkal ammóniumsókat képez.Szerves anyagok bomlásakorkeletkezik. Ammóniaszintézis,salétromsav- és műtrágyagyártás. A nitrogén oxidjaiNO és NO2: párosítatlanelektronok miatt nagyreakciókészség, NO a levegőnönként oxidálódik mérgező NO2-dá, amelyből oxigénnel és vízzelsalétromsav gyártható. N2O:bódító hatás. Felhasználás. Salétromossav, salétromsav, sóikA salétromossavban és sóiban anitrogén oxidációs száma (+3),redukálószerek. Asalétromsavban és sóiban anitrogén oxidációs száma (+5),erős oxidálószerek. Felhasználás.

sejthártya szerkezete. Fizika: fény. Tudománytörténet:Irinyi János

Foszfor és vegyületeiA nitrogénnél több elektronhéj,kisebb EN, atomjai közöttegyszeres kötések; a fehérfoszforés a vörösfoszfor szerkezete éstulajdonságai. Égésekordifoszfor-pentaoxid, abból vízzelfoszforsav keletkezik, melyneksói a foszfátok. Felhasználás aháztartás-ban és amezőgazdaságban.A foszforvegyületek szerepe afogak és a csontok felépítésében.

Környezettudatos ésegészségtudatos vásárlásiszokások kialakítása.


Gyulladási hőmérséklet, műtrágya, eutrofizáció,anyagkörforgás.

Továbbhaladás feltételei:A tanulók az egyes tematikai egységek kulcsfogalmait ismerjék, képesek azok helyeshasználatára.Egyszerűbb kémiai reakciók egyemnlettel történő felírására, értelmezésére.A legfontosabb szervetlen kémiai anyagok jelentőségére a természetben, a szervezetben.Alapszinten ismerje a fenntarthatóság fogalmát, jelentőségét.Legyen képes környezettudatos viselkedésre.

10. évfolyam


1. A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei 6 óra

2. A fémek és vegyületeik 10 óra

3. A szénhidrogének és halogénezett származékaik 19 óra

4. Az oxigéntartalmú szerves vegyületek 20 óra

5. A nitrogéntartalmú szerves vegyületek 10 óra

5. A nitrogéntartalmú szerves vegyületek 10 óra

Szabadon tervezhető (összefoglalás, számonkérés, kísérletek, üzem-múzeumlátogatás) 9 óra

Összesen: 74 óra

Tematikai egység A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei Órakeret 6óra

Előzetes tudás Atomrács, grafitrács, tökéletes és nem tökéletes égés, a szén-monoxidés a szén-dioxid élettani hatásai, szénsav, gyenge sav, karbonátok.


céljai

A szén és a szilícium korszerű felhasználási lehetőségeinekmegismerése. Vegyületek szerkezete, összetétele és tulajdonságaiközötti kapcsolatok megértése és alkalmazása. A szén-dioxid kvótanapjainkban betöltött szerepének megértése. A karbonátok ésszilikátok mint a földkérget felépítő vegyületek gyakorlatijelentőségének megértése. A szilikonok felhasználási módjainak, ezekelőnyeinek és hátrányainak magyarázata tulajdonságaikkal.


alkalmazások)


SzénA gyémánt atomrácsa, a grafitrétegrácsa éskövetkezményeik. Kémiaitulajdonságok. Bányászatuk.Felhasználás. Szén-monoxidKicsi, közel apolárismolekulák, vízben rosszuloldódó, a levegővel jólelegyedő gáz. A szénoxidációs száma (+2), jóredukálószer (vasgyártás),éghető. Széntartalmú anyagoktökéletlen égésekor keletkezik.Életveszélyes, mérgező. Szén-dioxid, szénsav és sóiMolekularácsos, vízbenfizikailag rosszul oldódó gáz.A szén oxidációs számastabilis, redoxireakcióra nemhajlamos, nem éghető. Vízzelegyensúlyi reakcióban gyengesavat képez, ennek sói akarbonátok és a hidrogén-karbonátok. Nem mérgező, deéletveszélyes. Lúgokbankarbonátok formájábanmegköthető. Előfordulás(szén-dioxid kvóta).Felhasználás.

Érvek és ellenérvek tudományosmegalapozottságának vizsgálata ésvitákban való alkalmazása aklímaváltozás kapcsán. A szén-monoxid és a szén-dioxidtérfogatával kapcsolatosszámolások.

Biológia-egészségtan: aszén-dioxid azélővilágban,fotoszintézis, sejtlégzés,a szén-monoxid és aszén-dioxid élettanihatása. Fizika: félvezető-elektronikai alapok. Földrajz:karsztjelenségek.

megköthető. Előfordulás(szén-dioxid kvóta).Felhasználás.

Szilícium és vegyületeiA szénnél kisebb EN,atomrács, de félvezető,mikrocsipek, ötvözetek. SiO2:atomrács, kvarc, homok,drágakövek, szilikátásványok,kőzetek. Üveggyártás,vízüveg, építkezés. Szilikonoktulajdonságai és felhasználása.

Kiegyensúlyozottvéleményalkotás a mesterségesanyagok alkalmazásánakelőnyeiről és hátrányairól.


Mesterséges szén, adszorpció, üvegházhatás, amorf, szilikát,szilikon.

Tematikai egység A fémek és vegyületeik Órakeret10 óra

Előzetes tudás Redoxireakció, standardpotenciál, gerjesztett állapot, sav-bázisreakció.


céljai

A fontosabb fémek és vegyületeik szerkezete, összetétele,tulajdonságai, előfordulása, felhasználása közötti kapcsolatokmegértése és alkalmazása. A vízkeménység, a vízlágyítás ésvízkőoldás, a korrózióvédelem és a szelektív hulladékgyűjtésproblémáinak helyes kezelése a hétköznapokban. A fémek előállításaés reakciókészsége közötti kapcsolat megértése. A nehézfém-vegyületek élettani hatásainak, környezeti veszélyeinek tudatosítása.A vörösiszap-katasztrófa és a tiszai cianidszennyezés okainak éskövetkezményeinek megértése.


alkalmazások)


AlkálifémekKis EN, tipikus fémek,oxidációs szám (+1), erősredukálószerek, vízbőllúgképzés közbenhidrogénfejlesztés,nemfémekkel sóképzés.Nagy reakciókészség miattelőfordulás csakvegyületeikben, előállításolvadékelektrolízissel.

Hideg zsíroldókkal kapcsolatosszámolások, balesetvédelem.

Biológia-egészségtan:kiválasztás,idegrendszer,ízérzékelés.Informatika:adatgyűjtés

AlkáliföldfémekKicsi (de az alkálifémeknélnagyobb) EN, tipikus fémek,oxidációs szám (+2), erős (deaz alkálifémeknél gyengébb)redukálószerek (reakcióvízzel), nemfémekkelsóképzés. Nagyreakciókészség miattelőfordulás csakvegyületeikben, előállításolvadékelektrolízissel.

Mészégetéssel, mészoltással, amész megkötésével kapcsolatosszámolások, balesetvédelem.

Biológia-egészségtan: acsont összetétele.

Alumínium A reakciók ipari méretekben való Fizika: elektrolízis.

előfordulás csakvegyületeikben, előállításolvadékelektrolízissel.AlumíniumStabilis oxidációs száma(+3), jó redukálószer, devédő oxidréteggelpassziválódik. Könnyűfém.Előfordulás. Előállítás.Felhasználás.

A reakciók ipari méretekben valómegvalósítása által okozottnehézségek megértése.

Fizika: elektrolízis. Biológia-egészségtan:Alzheimer-kór. Földrajz: timföld- ésalumíniumgyártás.

Ón és ólomOxidációs számok: (+2),(+4), csoportban lefelé ENcsökken, fémes jelleg nő.Felületi védőréteg.Felhasználás. Élettani hatás.

Akkumulátorok szelektív gyűjtésefontosságának megértése.

Vascsoport, króm és mangánFe: nehézfém, nedveslevegőn laza szerkezetűrozsda. Vas- és acélgyártás,edzett acél, ötvözőanyagok,rozsdamentes acél.Újrahasznosítás, szelektívgyűjtés, korrózióvédelem.Cr és Mn: vegyületeikbenváltozatos oxidációs állapot(különféle szín), magasoxidációs szám esetén erősoxidálószerek.

A hulladékhasznosítás környezetiés gazdasági jelentőségénekfelismerése. Vassal, acéllal éskorróziójával kapcsolatosszámolások.

Biológia-egészségtan: avér. Fizika: fényelnyelés,fényvisszaverés,ferromágnesség,modern fényforrások.mágneses tulajdonságokFöldrajz: vas- ésacélgyártás. Magyar nyelv ésirodalom: szólások. Történelem, társadalmiés állampolgáriismeretek: rézkor,bronzkor, vaskor.

Félnemes és nemesfémekJó elektromos és hővezetés,jó megmunkálhatóság,tetszetős megjelenés, kisreakciókészség.Viselkedésük levegőn,oldódásuk (hiánya)savakban. Felhasználás. VegyületeikRézion: nyomelem, denagyobb mennyiségbenmérgező. Ezüst-ion:mérgező, illetve fertőtlenítőhatású. Felhasználás.

A félnemes- és nemesfémektulajdonságai, felhasználása ésértéke közötti összefüggésekmegértése.

Cink, kadmium, higanyFémes tulajdonságok, ahigany szobahőmérsékletenfolyadék. A cink hígsavakkal reagál.Felhasználás: Zn, Cd, Hg,ZnO. Élettani hatás.Szelektív gyűjtés.

A mérgező, de kedvezőtulajdonságú anyagok használatiszabályainak betartása.


Redukálószer, elektrolízis, vízkeménység, vízlágyítás, érc,környezeti katasztrófa, nemesfém, nyomelem, amalgám,ötvözet.

ötvözet.

Tematikai egység A szénhidrogének és halogénezett származékaik Órakeret19 óra

Előzetes tudás

A szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén elektronszerkezete.Egyszeres és többszörös kovalens kötés, a molekulák alakja éspolaritása, másodrendű kötések. Kémiai reakció, égés, reakcióhő,halogének, savas eső, „ózonlyuk”.


céljai

Tudománytörténeti szemlélet kialakítása. A szerves vegyületekcsoportosításának, a vegyület, a modell és a képlet viszonyának, akonstitúció és az izoméria fogalmának értelmezése és alkalmazása. Aszénhidrogének és halogénezett származékaik szerkezete,tulajdonságai, előfordulásuk és a felhasználásuk közötti kapcsolatokfelismerése és alkalmazása. A felhasználás és a környezeti hatásokközötti kapcsolat elemzése, a környezet- és egészségtudatos magatartáserősítése. Helyes életviteli, vásárlási szokások kialakítása.


alkalmazások)


Bevezetés a szerves kémiábaA szerves kémia tárgya(Berzelius, Wöhler), azorganogén elemek(Lavoisier).A szerves vegyületek nagyszáma, a szénatomkülönleges sajátosságai,funkciós csoport,konstitúció, izoméria.Összegképlet (tapasztalati ésmolekulaképlet), a szerkezetiképlet, a konstitúciós képletés az egyszerűsített jelölésiformái. A szénváz alakja. Aszerves vegyületekelnevezésének lehetőségei:tudományos és köznapinevek.

Az anyagi világ egységességénekelfogadása. A modell és képletkapcsolatának rögzítése,képletírás. A nevek értelmezése.

Biológia-egészségtan:biogén elemek.

A telített szénhidrogénekAlkánok (paraffinok),cikloalkánok, 1-8szénatomos főlánccalrendelkező alkánokelnevezése, metil- ésetilcsoport, homológ sor,általános képlet.A nyílt láncú alkánokmolekulaszerkezete, aciklohexán konformációja.Apoláris molekulák,olvadás- és forráspontfüggése a moláris tömegtől.Égés, szubsztitúciós reakcióhalogénekkel, hőbontás. Atelített szénhidrogénekelőfordulása és

Veszélyes anyagokkörnyezetterhelő felhasználásaszükségességének belátása. Aföldgáz robbanási határértékeivelés fűtőértékével kapcsolatosszámolások.

Biológia-egészségtan:etilén, mint növényihormon, rákkeltő ésmutagén anyagok,levegőszennyezés,szmog, üvegházhatás,ózonpajzs, savas esők. Földrajz: kőolaj- ésföldgázlelőhelyek,keletkezésük,energiaipar, kaucsukfa-ültetvények,levegőszennyezés,szmog, globálisproblémák,

Égés, szubsztitúciós reakcióhalogénekkel, hőbontás. Atelített szénhidrogénekelőfordulása ésfelhasználása. A fosszilisenergiahordozók problémái.

ültetvények,levegőszennyezés,szmog, globálisproblémák,üvegházhatás,ózonlyuk, savas eső. Informatika:adatgyűjtés Biológia: Akarotinoidoklegjelentôsebbképviselői ésegészségre gyakorolthatásai.

Biológia-egészségtan: adohányfüstbenpoliciklusos aromásszénhidrogének számosfajtája mutatható ki,melyeknek rákkeltőhatása van. Informatika:adatgyűjtés Földrajz, biológia:környezetvédelem .

Az alkének (olefinek)Elnevezésük 2-4 szénatomosfőlánccal, általános képlet,molekulaszerkezet,geometriai izoméria. Égésük,addíciós reakciók,polimerizáció, PE és PP,tulajdonságaik. Az olefinekelőállítása.

A háztartási műanyaghulladékokszelektív gyűjtése ésújrahasznosítása fontosságánakmegértése.

A diének és a poliénekA buta-1,3-dién és az izoprénszerkezete, tulajdonságai.Polimerizáció, kaucsuk,vulkanizálás, a gumi és aműgumi szerkezete,előállítása, tulajdonságai. Akarotinoidok.

A természetes és mesterségesanyagok összehasonlítása.

Az acetilénAcetilén (etin) szerkezete,tulajdonságai. Reakciói:égés, addíciós reakciók,előállítása, felhasználása.

Balesetvédelmi ésmunkabiztonsági szabályokbetartása hegesztéskor.

Az aromás szénhidrogénekA benzol szerkezete(Kekulé), tulajdonságai,szubsztitúciója,

Az értéktelen kőszénkátránybólnyert értékes vegyiparialapanyagul szolgáló aromásszénhidrogének felhasználása,

A benzol szerkezete(Kekulé), tulajdonságai,szubsztitúciója,(halogénezés, nitrálás),égése. Toluol (TNT), sztirolés polisztirol. A benzolelőállítása. Aromásszénhidrogénekfelhasználása, biológiaihatása.

nyert értékes vegyiparialapanyagul szolgáló aromásszénhidrogének felhasználása,előnyök és veszélyek mérlegelése.

A halogéntartalmúszénhidrogénekA halogéntartalmúszénhidrogének elnevezése,kis molekulapolaritás, nagymoláris tömeg,gyúlékonyság hiánya, erősélettani hatás.A halogénszármazékokjelentősége.

A szerves halogénvegyületekkörnyezetszennyezésévelkapcsolatos szövegek, hírekkritikus, önálló elemzése.


Szerves anyag, heteroatom, konstitúció, izoméria, funkcióscsoport, köznapi és tudományos név, telített, telítetlen, aromásvegyület, alkán, homológ sor, szubsztitúció, alkén, addíció,polimerizáció, műanyag.

Tematikai egység Az oxigéntartalmú szerves vegyületek Órakeret20 óra

Előzetes tudás

Hidrogénkötés, „hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv, sav-bázisreakciók, erős és gyenge savak, hidrolízis, redoxireakciók. A szervesvegyületek csoportosítása, a szénhidrogének elnevezése, homológ sor,funkciós csoport, izoméria, szubsztitúció, addíció, polimerizáció.

Tantárgyifejlesztési célok

Az oxigéntartalmú szerves vegyületek szerkezete és tulajdonságaiközötti összefüggések ismeretében azok alkalmazása. Előfordulásuk,felhasználásuk, biológiai jelentőségük és élettani hatásuk kémiaiszerkezettel való kapcsolatának felismerése. Oxigéntartalmúvegyületekkel kapcsolatos környezeti és egészségügyi problémákjelentőségének megértése, megoldások keresése. Következtetés aháztartásban előforduló anyagok összetételével kapcsolatosinformációkból azok egészségügyi és környezeti hatásaira, egészségestáplálkozási és életviteli szokások kialakítása. A cellulóz mintszálalapanyag gyakorlati jelentőségének megismerése.


alkalmazások)


Az alkoholokAz alkoholok csoportosítása,elnevezésük. A metanol, azetanol, az etilén-glikol és aglicerin szerkezete éstulajdonságai, élettani hatása.Égésük, részlegesoxidációjuk, semlegeskémhatásuk, észterképződés.Alkoholok, alkoholtartalmúitalok előállítása. Denaturált

Alkoholos italok összetételére,véralkoholszintre,metanolmérgezésre vonatkozószámolások, egészségtudatosmagatartás..

Biológia-egészségtan:az alkohol hatásai,erjedés. Fizika: felületifeszültség.Informatika:információkeresés

oxidációjuk, semlegeskémhatásuk, észterképződés.Alkoholok, alkoholtartalmúitalok előállítása. Denaturáltszesz.

információkeresés

A fenolokA fenol szerkezete éstulajdonságai. A fenol, mintgyenge sav, reakciójanátrium-hidroxiddal. Afenolok fertőtlenítő, mérgezőhatása. A fenolok mint fontosvegyipari alapanyagok.

A szigorúan szabályozottkörülmények közötti felhasználásszükségességének megértése.

Biológia-egészségtan:dohányzás,cukorbetegség,biológiai oxidáció(citromsavciklus),Szent-Györgyi Albert.Tudománytörténet:magyar tudósok

Az éterekAz éterek elnevezése,szerkezete. A dietil-étertulajdonságai, élettani hatása,felhasználása régen és most.

Munkabiztonsági szabályokismerete és betartása.

Az oxovegyületekAz aldehidek és a ketonokelnevezése, szerkezete,tulajdonságai,oxidálhatósága.A formaldehid felhasználása(formalin), mérgező hatása.Aceton, mint oldószer.

A formilcsoport és a ketocsoportreakciókészségbeli különbségénekmegértése.

A karbonsavak és sóikA karbonsavakcsoportosítása értékűség és aszénváz alapján,elnevezésük. Szerkezetük,fizikai és kémiaitulajdonságaik. Akarbonsavak előfordulása,felhasználása, jelentősége.

Felismerés: a vegyületek élettanihatása nem az előállításukmódjától, hanem a szerkezetükáltal meghatározotttulajdonságaiktól függ.

Az észterekÉszterképződés alkoholokbólés karbonsavakból,kondenzáció és hidrolízis. Agyümölcsészterek mintoldószerek, természetes ésmesterséges íz- ésillatanyagok.Viaszok és biológiaifunkcióik.Zsírok és olajok szerkezete.Poliészterek, poliészterműszálak. Szervetlen savakészterei.

Egészséges táplálkozási szokásokalapjainak megértése.nitroglicerinnel kapcsolatosinformációk.

Biológia-egészségtan:lipidek, sejthártya,táplálkozás. Tudománytörténet:Alfred Nobel.

A felületaktív anyagok,tisztítószerekA felületaktív anyagokszerkezete, típusai.Micella, habképzés, tisztítóhatás, a vizes oldat pH-ja.Szappanfőzés. Felületaktívanyagok akozmetikumokban, azélelmiszeriparban és a

A felületaktív anyagokhasználatával kapcsolatos helyesszokások alapjainak megértése.

Szappanfőzés. Felületaktívanyagok akozmetikumokban, azélelmiszeriparban és asejtekben.Tisztítószerek adalékanyagai.

A szénhidrátokA szénhidrátok előfordulása,összegképlete,csoportosítása: mono-, di- éspoliszacharidok. Szerkezet,íz és oldhatóság kapcsolata.

Felismerés: a kémiai szempontbólhasonló összetételű anyagoknak islehetnek nagyon különbözőtulajdonságaik és fordítva.

Biológia-egészségtan: aszénhidrátokemésztése, biológiaioxidáció ésfotoszintézis, növényisejtfal, tápanyag,ízérzékelés,vércukorszint. Történelem, társadalmiés állampolgáriismeretek: a papír.

A monoszacharidokA monoszacharidok funkcióscsoportjai, szerkezetük,tulajdonságaik. A ribóz ésdezoxi-ribóz, a szőlőcukor ésa gyümölcscukor nyílt láncúés gyűrűs konstitúciója,előfordulása.

A diszacharidokA diszacharidok keletkezésekondenzációval, hidrolízisük(pl. emésztés során). Aredukáló és nem redukálódiszacharidok és ennekszerkezeti oka. A maltóz, acellobióz, a szacharóz és alaktóz szerkezete,előfordulása.Káros hatásai a szervezetre.Cukorszirup és élettanihatása

A redukáló és nem redukálódiszacharidok megkülönböztetése.

A poliszacharidokA keményítő és a cellulózszerkezete, tulajdonságai,előfordulása a természetben,biológiai jelentőségük ésfelhasználásuk aháztartásban, azélelmiszeriparban, apapírgyártásban, atextiliparban.

A keményítő tartalék-tápanyag ésa cellulóz növényi vázanyagfunkciója szerkezeti okánakmegértése.


Hidroxil-, oxo-, karboxil- és észtercsoport, alkohol, fenol,aldehid, keton, karbonsav, észter, zsír és olaj, felületaktívanyag, hidrolízis, kondenzáció, észterképződés, poliészter,mono-, di- és poliszacharid.

Tematikai egység A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Órakeret10 óra

Előzetes tudás Az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis reakciók,szubsztitúció, aromás vegyületek.

10 óra

Előzetes tudás Az ammónia fizikai és kémiai tulajdonságai, sav-bázis reakciók,szubsztitúció, aromás vegyületek.


céljai

A fontosabb nitrogéntartalmú szerves vegyületek szerkezete,tulajdonságai, előfordulása, felhasználása, biológiai jelentőségeközötti kapcsolatok megértése. Egészségtudatos, a drogokkalszembeni elutasító magatartás kialakítása. A ruházat nitrogéntartalmúkémiai anyagainak megismerése, a szerkezetük és tulajdonságaikközötti összefüggések megértése.


alkalmazások)


Az aminokFunkciós csoport, a telített,nyílt láncú aminok és azanilin elnevezése. Szerkezetés sav-bázis tulajdonságok.Előfordulás és felhasználás.

Az aminocsoport és bázisosjellegének felismerése élettaniszempontból fontosvegyületekben.

Biológia-egészségtan:vitaminok,nukleinsavak, színtest,vér, kiválasztás.Informatika:adatgyűjtés,információkeresés Tudománytörténet:A dohánykultúrtörténete éshatásai

Az amidokFunkciós csoport, elnevezés.Sav-bázis tulajdonságok,hidrolízis.A karbamid tulajdonságai,előfordulása, felhasználása.A poliamidok szerkezete,előállítása, tulajdonságai.

Az amidkötés különlegesstabilitása szerkezeti okának ésjelentőségének megértése.

A nitrogéntartalmúheterociklusos vegyületekA piridin, a pirimidin, apirrol, az imidazol és a purinszerkezete, polaritása, sav-bázis tulajdonságok,hidrogénkötésekkialakulásának lehetősége.Előfordulásuk a biológiaiszempontból fontosvegyületekben.

A nitrogéntartalmú heterociklikusvegyületek vázának felismerésebiológiai szempontból fontosvegyületekben.

Az aminosavakAz aminosavak funkcióscsoportjai, ikerionosszerkezet éskövetkezményei.Előfordulásuk és funkcióik.A fehérjealkotó α-aminosavak.

Felismerés: az aminosavak kétfunkciós csoportja alkalmassáteszi ezeket stabil láncokkialakítására, míg az oldalláncaikokozzák a változatosságot.

Biológia-egészségtan:aminosavak és fehérjéktulajdonságai,peptidkötés, enzimekműködése.Informatika:adatgyűjtés,információkeresés

Peptidek, fehérjék Felismerés: a fehérjéket egyedi

aminosavak. adatgyűjtés,információkeresés

Peptidek, fehérjékA peptidcsoport kialakulásaés a peptidek szerkezete(Emil Fischer). A fehérjékszerkezeti szintjei (Sanger,Pauling) és a szerkezetetstabilizáló kötések.A peptidek és fehérjékelőfordulása, biológiaijelentősége. A fehérjék általalkotott makromolekuláskolloidok jelentősége abiológiában és aháztartásban.

Felismerés: a fehérjéket egyedi(általában sokféle kötésselrögzített) szerkezetük tesziképessé sajátos funkcióikellátására.

A nukleotidok és anukleinsavakA „nukleinsav” név eredete,a mononukleotidoképítőegységei.Az RNS és a DNS sematikuskonstitúciója, térszerkezete,a bázispárok közöttkialakuló hidrogénkötések, aWatson–Crick-modell.

Felismerés: a genetikai információmegőrzését a maximális számúhidrogénkötés kialakulásánakigénye biztosítja.

Biológia-egészségtan:sejtanyagcsere,koenzimek,nukleotidok, ATP ésszerepe, öröklődésmolekuláris alapjai,mutáció,fehérjeszintézis.


Amin és amid, pirimidin- és purin-váz, poliamid, aminosav, α-aminosav, peptidcsoport, polipeptid, fehérje, nukleotid,nukleinsav, DNS, RNS, Watson–Crick-modell.

Továbbhaladás feltételei:A tanuló ismrje a kulcsfogalmakat, legyen képes azok helyes használatára.Tudja a legfontosabb vegyületek biológiában, egészségvédelemben betöltött szerepét.Képes legyen egészségtudatos gondolkozásra.A kémiai tanulmányok befejézekor ismerje a legfontosabb környezetet károsító anyagokat,legyen képes környezettudatos módon gondolkozni és élni.

A fejlesztés várteredményei a

négy évfolyamosciklus végén

A tanuló ismerje az anyag tulajdonságainak anyagszerkezeti alapokontörténő magyarázatához elengedhetetlenül fontos modelleket,fogalmakat, összefüggéseket és törvényszerűségeket, a legfontosabbszerves és szervetlen vegyületek szerkezetét, tulajdonságait,csoportosítását, előállítását, gyakorlati jelentőségét.Értse az alkalmazott modellek és a valóság kapcsolatát, a szervesvegyületek esetében a funkciós csoportok tulajdonságokat meghatározószerepét, a tudományos és az áltudományos megközelítés közöttikülönbségeket.Ismerje és értse a fenntarthatóság fogalmát és jelentőségét.Tudja magyarázni az anyagi halmazok jellemzőit összetevőik szerkezeteés kölcsönhatásaik alapján.Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról sokféle információforráskritikus felhasználásával önállóan vagy csoportmunkában szóbeli ésírásbeli összefoglalót, prezentációt készíteni, és azt érthető formábanközönség előtt is bemutatni.Tudja alkalmazni a megismert tényeket és törvényszerűségeketegyszerűbb problémák és számítási feladatok megoldása során, valaminta fenntarthatósághoz és az egészségmegőrzéshez kapcsolódó vitákalkalmával.Képes legyen egyszerű kémiai jelenségekben ok-okozati elemekmeglátására, tudjon tervezni ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerűkísérletet, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjáulszolgáló hipotéziseket.

Képes legyen egyszerű kémiai jelenségekben ok-okozati elemekmeglátására, tudjon tervezni ezek hatását bemutató, vizsgáló egyszerűkísérletet, és ennek eredményei alapján tudja értékelni a kísérlet alapjáulszolgáló hipotéziseket.Képes legyen kémiai tárgyú ismeretterjesztő, vagy egyszerűtudományos, illetve áltudományos cikkekről koherens és kritikus érvelésalkalmazásával véleményt formálni, az abban szereplő állításokat atanult ismereteivel összekapcsolni, mások érveivel ütköztetni.Megszerzett tudása birtokában képes legyen a saját személyes sorsát, acsaládja életét és a társadalom fejlődési irányát befolyásoló felelősdöntések meghozatalára.

Budapest, 2013. március 12.

Ágoston-Vas Ottiliakémia szakos tanár

2

magyar táncművészeti főiskola nádasi ferenc gimnáziuma...

Documents