PTE TTK Informatikatanár MA képzés

Magyarok a számítástechnika

történetébenA hőskortól az 1980-as évekig

Zsebőné Nagy Szilvia

2010.10.16.

Leghíresebb magyar tudósok a XVIII.-XX. század között, valamint híres vállalatok

leírásai , ahol a kutatások megvalósultak.

Bevezető

A magyar számítástechnikai kutatások, a fejlesztési munka, az információtechnológia

kultúrájának terjedése területén 5 fő korszakot különböztethetünk meg:

1. 1955-ig A számítástechnika fejlődésének korai időszaka, más néven hőskora, amit

hívhatunk akár az első digitális számítógépek megjelenése előtti pre-informatika

korszakának is.

2. 1955-1970 Ezt az időszakot az első számítógépek megépítése, főleg a szocialista

országokból történt gépbeszerzések, számolóközpontok kiépítése és a gépek

alkalmazásba vétele jellemzi. Ebben a korszakban indul meg a számítástechnikai

szakemberek képzése is.

3. 1965-1980 Megvalósul a nagy- és középkategóriájú számítógépek széleskörű

alkalmazásba vétele, a közepes kategóriájú számítógépek gyártása és használata.

4. 1975-1990 Elterjednek és kedveltté válnak a személyi számítógépek, megkezdődik a

széleskörű alkalmazás folyamata, az informatikai kultúra terjesztése, helyi, regionális

hálózatok kiépítése, a számítógépek általános használatba vétele.

5. 1990-2000 Az évszázad utolsó évtizedeit az informatikai ipar megjelenése, az

információtechnológia termékekbe történő beépülése, a nemzetközi informatikai

vérkeringésbe való bekapcsolódás, a nagysebességű hálózati kapcsolatok kiépítése, az

információs társadalom jogi, infrastrukturális, szemléleti környezetének kialakítása,

feltételrendszerének megteremtése jellemzi.

Természetesen nem lehet éles határvonalat húzni az egyes korszakok között, de

mindenképpen szükséges valamiféle kategorizálás.

A következőkben én az első három korszakot jellemzem részletesebben.

1

2. ábra: A sakkozó török

A híres magyarokKezdjük a hőskorral !

Magyarok lévén fontos számunkra annak vizsgálata,

hogy régi nagy és művelt magyarjaink, kémikusaink,

fizikusaink, esetleg polihisztoraink mennyiben járultak

hozzá a számítástechnika tudományának fejlődéséhez.

Itt azonban nemcsak a XX. századi eredményekre

gondolok, hanem a történelemben visszatekintve már

Mária Terézia korában is volt kiemelkedő tudósa a

magyar nemzetnek.

Kempelen Farkas (1734-1804) /1.

ábra./, kora polihisztora, apja Kempelen Engelbert ír származású bevándorló. Farkas

1734-ben született Pozsonyban, a család nyolcadik gyerekeként.

Pozsonyban, Bécsben, Rómában tanult jogot és rézmetszést, beszélt németül, magyarul,

franciául, latinul, olaszul és angolul. Megszerezte kora természettudományos,

nyelvészeti és technikai könyveit, 21 évesen fogalmazó volt a bécsi udvarban. 23 évesen

udvari kancellár lett, majd Mária Terézia és II. József tanácsosa. Igazi polihisztor volt,

sokféle tudományos témakör érdekelte, és szerteágazó tudományos tevékenységet

folytatott. Mérnöki munkái: a schönbrunni szökőkútrendszer tervének elkészítése, a

budai vár vízellátásának megoldása, a pozsonyi hajóhíd megtervezése, gőzgépet

tervezett (tárgyalt James Watt-tal, a

gőzgép tökéletesítőjével, angliai

utazása során), nyomtatógépet

tervezett vakok számára, és egy a

Száva és az Adriai-tenger között

húzódó csatornarendszer építésével is

foglalkozott.

Legjelentősebb találmánya a

beszélőgép volt, amit süketnémáknak

és beszédhibásoknak tervezett,

mégsem erről híresedett el, hanem a

sakkozó gépről. / 2. ábra. /

2

1. ábra Kempelen Farkas (1734-1804)

Jedlik Ányos (1800-1895)

Bencés rendi tanárként komoly fizikai

kutatásokat folytatott, ám emellett különös

vonzalmat érzett a villamosságtan kérdései iránt

is. A villámjelenségek kölcsönhatásának

elemzése vezette a villásnyeles horgony, majd

a dinamó elv feltalálásához, és az elektromos

motorok lehetséges változatainak a

meghatározásához. Sajnos azonban sok más

hazai feltalálótársához hasonlóan ő sem válhatott híressé, hiszen hat évvel később

Werner Von Siemens tőle függetlenül találta fel és szabadalmaztatta saját dinamo-elv

találmányát. A Jedlik Ányos által tervezett ősmotor /3. ábra/ Jedlik Ányos

számítástechnikai szempontból talán legértékesebb alkotása. Ez egy olyan mechanikus

rajzolószerkezet volt, amellyel pontos rajzokat tudtak készíteni. A gép egy példánya

még ma is működőképes és megtekinthető az Országos Műszaki Múzeumban.

Puskás Tivadar (1844-1893)

Feltaláló, vállalkozó. Találmányai: (villamos hajtású fiakker, léghajó). Telefonközpont (1878-) Telefon hírmondó (1893)

Nemes Tihamér (1895-1960) /4. ábra./

foglalkozására nézve

postamérnök volt, aki a 30-

as években elkezdett

kibernetikai gépekkel

foglalkozni. Sokirányú

érdeklődésű elme volt,

amelyet az bizonyít a

legjobban, hogy a

találmányaiban az emberi

3

4. ábra Nemes Tihamér (1895-1960)

5. ábra Nemes logikai gépe

3. ábra: ősmotor

6. ábra John von Neumann (1903-1957)

cselekvés és gondolkodás megismerését vizsgálta. Mérnöki módszereket alkalmazott az

egyes szerkezeti elemek és áramkörök megszerkesztésére. Modellezte az emberi látást,

és színes televíziót készített. Modellezte az emberi gondolkodást és logikai, illetve

sakkozó és

sakkfeladványt

fejtő gépet

készített / 5. ábra.

/ Továbbá

vizsgálta az

emberi mozgást

és elkészítette a

lépkedő gépet.

John

Louis von

Neumann

(1903-

1957) /6.

ábra./ (Neumann

János Lajos)

1903. December

28-án született

Budapesten, a

Bajcsy-Zsilinszky

út 62. sz. alatti

házban

(Halálának 30. Évfordulójától, 1987. Február 8-a óta emléktábla jelöli szülőházát.)

Apja, Miksa, a város legfontosabb magánbankjai egyikének társtulajdonosa volt. 1903-

ban nemesi rangot kapott a család, és felvették a Margittai előnevet, amelyet az ifjú

Neumann János „von”-ra németesített.

4

Már kisgyermekként rendkívüli nyelvtehetsége volt. Hatéves korában már folyékonyan

tudott ógörögül – apjával e nyelven viccelődött – latinul és anyanyelvi szinten németül.

Angolul úgy beszélt, hogy rendkívül gyorsan fordította németül megfogalmazott

gondolatait angolra. Később kedvtelésből történészként is mély ismeretekre tett szert.

Főként a bizánci kultúra érdekelte, amiről óriási enciklopédikus tudással rendelkezett.

Az elemi iskola elvégzése után a budapesti Fasori Evangélikus Főgimnáziumba

íratták be, amely elismerten Európa egyik legjobb gimnáziuma volt. Az 1917/18-as

tanévben az V. osztály legjobb matematikusa címet nyerte el. 1920-ban pedig az ország

legjobb matematikus-diákja kitüntetést kapta. Még az érettségi előtt, 18 évesen

tanárával közösen készített egy matematika publikációt. Mire leérettségizett már

hivatásos matematikusnak számított. Kiváló memóriával rendelkezett.

Az 1921 júniusában letett érettségi után ez év szeptember 24-én beiratkozott a

Budapesti Tudományegyetem bölcsészkarára fő tárgyul a matematikát választotta,

melléktárgyul a fizikát és a kémiát. Közben a berlini egyetemen is megkezdte

tanulmányait. 1924 januárjától Zürichbe ment, a svájci Szövetségi Műszaki Főiskolán

folytatta tanulmányait, itt 1926-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett.

1926. március 13-án Fejér Lipótnál, az akkori magyar matematikai élet központi

alakjánál doktorált matematikából summa cum laude minősítéssel a budapesti

egyetemen.

A három egyetemen megszerzett tudással ösztöndíjasként Göttingenbe ment, ahol

David Hilberttel dolgozott együtt. Közös munkájuk gyümölcse lett egy 1927-ben

megjelent dolgozat a kvantummechanika alapjairól. Majd mindössze 23 éves korában a

Berlini Egyetem történetének legfiatalabb tanáraként habitált, s 1927-től az ottani,

1929-től egyidejűleg a Hamburgi Egyetem magántanára lett matematikából. 1930-

ban meghívást kapott a Princeton Egyetemre, az Amerikai Egyesült Államokba,

vendég professzornak. 1930 és 33 között fél évet Amerikában, fél évet pedig

Európában tanított. 1933-tól a princetoni Fine Hallban működő Felsőfokú

Tanulmányok Intézetének (Institute for Advenced Study) (IAS) kinevezett

matematika professzora lett. Ez az egyetem a tudományos világ egyik legjelentősebb

szellemi erőközpontja lett, Einstein mellett Neumann lett a negyedik kinevezett állandó

professzora.

Neumann kétszer nősült. Kövesi Mariettával 1930-ban kötött házasságot.

Házasságukból született egyetlen gyermeke Marina. A házasság felbomlása után 1938-

5

ban Budapestre látogatva feleségül vette Dán Klárát, aki élete végéig hű társa maradt.

Klára igen sok probléma megoldásában működött közre programozóként mind a

tervezésben, mid a kódolásban.

Neumann 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. A harmincas évek

végén áramlástannal foglalkozott. E terület szakértőjeként került kapcsolatba a

Ballisztikai Kutató Laboratóriummal, a Hadianyag-ellátási Főnökséggel és a

Manhattan-tervvel. Később kapcsolatba került az ENIAC tervezőivel. A számítógép

logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. 1944-től az EDVAC építésében

vett részt. A ma használt számítógépek felépítését nagyban meghatározta 1945.

Júniusában belső használatra szánt jelentése. A 101 oldalas rendszerezés címe: „First

Draft of a Report on the EDVAC by John von Neumann”, azaz az első vázlat az

EDVAC-ról.

Részt vett az atomenergia felszabadításának és háborús célokra való felhasználásának

irányításában, majd a békés energiatermelés szolgálatába állításának irányításában is.

Ezen a vonalon hivatali pályájának csúcsát jelentette, amikor 1954 őszén Eisenhower

kinevezte az Atomenergia Bizottság tagjává. 1955 elején a szenátus is megerősítette a

kinevezést, sőt ő lett az atomenergetikai kormánybiztos.

Bár Neumann magát többnyire matematikusnak nevezte (néha hozzátette: és

matematikai fizikus), jelentős eredményeket ért el más területeken is (számítógépek,

automataelmélet, numerikus analízis, játékelmélet, asztrofizika, hidrodinamika,

meteorológia). Számos eredménye kifejezetten interdiszciplinális jellegű, s a

közgazdasági, biológiai, kémiai illetve műszaki kérdésekhez is kötődik. Neumannak

szabadalmai is voltak. Élete utolsó szakaszában tudománypolitikai kérdésekkel is

foglalkozott.

1945 után az újjászületett MTA tagjai között is megtalálhatjuk, így Neumann magyar

akadémikus is lett. A munkakapcsolat is helyreállt a magyar tudományos élettel, mely

Szent-Györgyi Alberttel, illetve Bay Zoltánnal történő levélváltásokból,

beszélgetésekből is leszűrhető

1955 augusztusában, bal vállában súlyos fájdalmak léptek föl. A műtét csontrákot

állapított meg, amely később a gerincét is megtámadta. 1956 januárjától csak

tolókocsival közlekedett, de munkáját továbbra is folytatta. Áprilisban kórházba került,

a betegség véglegesen felülkerekedett rajta, 1957. február 8-án Washingtonban halt

meg.

6

Magyar nyelven megjelent művei:

A kvantummechanika alapjai

Válogatott előadások és tanulmányok, Közgazdasági és Jogi Kiadó Budapest, 1963

A számológép és az agy, Gondolat, 1964

Juhász István (1894-1981) /6. ábra/ A GAMMA gyár tulajdonosa és

feltalálója. A nevéhez fűződik a GAMMA-Juhász lőelemképző megalkotása. A

mechanikus és elektromechanikus elemekből épített analóg számítógép igen gyorsan és

automatikusan számolta ki a közeledő repülőgép

lelövéséhez szükséges lőelemeket. A lőelemképző -

fél automatikus módon - négy összekapcsolt ágyút

vezérelt, így nagyságrendekkel nagyobb

hatékonysággal tudta a repülőgépeket

megsemmisíteni, mint a korabeli légvédelmi

rendszerek.

A berendezésből több mint ezer darab készült, nagyon

sok országba (pl Kína, Hollandia, Norvégia,

Finnország, Ausztria, Olaszország, Perzsia, Argentína,

Lengyelország és Szovjet-Oroszország) eljutott, a

licenc-et a svéd Bofors Művek is megvásárolta - a

Diósgyőri Vasgyár pedig megvette a Bofors Művektől

a 8 cm-es légvédelmi ágyú licencét - a komplett

légvédelmi rendszereket mind Magyarország, mind

pedig Svédország gyártotta.

A háború után a GAMMA gyárat államosították, Juhász Istvánt a gyárból eltávolították,

le is tartóztatták, a lőelemképzőt - némileg módosítva - azonban még sokáig gyártották.

Az 1. és 2. korszakban is voltak jeles magyarok.

Néhány perc erejéig a XX. század egyik leghíresebb matematikusával kell

foglalkoznunk. Ő pedig Kozma László.(1902-1983). /8. ábra/

7

7. ábra Juhász István (1894-1981)

Pályáját telefonműszerészként kezdte, majd mérnöki diplomáját Brünnben szerezte

meg. 1930-ban az antwerpeni Bell Telephone céghez került, s az ezt követő néhány éves

tevékenysége részben a számítástechnika belgiumi történetéhez tartozik. Ekkor részt

vett néhány európai

ország telefon-

rendszerének

kidolgozásában.

1938-ban megbízták,

hogy tervezzen és

építsen a gyárban

használatos

telefonközpont-

elemekből automata

számológépet. Ez az

első gép tízes

számrendszerben

számolt és összeadni,

kivonni, valamint

szorozni tudott, de

osztani nem. A gyár

igazgatója a gépet

majd a későbbieket is

szabadalommal védte

meg. Összesen 10

olyan szabadalom került bejegyzésre, amiben Kozma László egyedül, vagy társakkal

szerepelt. Majd Kozma László még 1938-ban egy második, gyorsabb számoló

berendezést tervezett, ami 1939 tavaszára el is készült. A gépet a távíró-központhoz

kapcsolt távgépírókon is el lehetett érni. Az adatokat a távgépíró billentyűzetéről adták

be és a távgépíró nyomtatóművének segítségével kapták vissza. Ezt a rendszert a

magyar tudós mérnök, könyvelési célokra szánta.

1940. május 10-én a németek megtámadták Belgiumot, néhány nap múlva elfoglalták

Antwerpent is. A számológépet becsomagolták és hajón az USA-ba akarták küldeni, de

ezt a hajót sajnos elsüllyesztette egy német tengeralattjáró.

8

8. ábra Kozma László (1902-1983)

9. ábra. Kalmár László (1905-1976)

Kozma László 1942-ben elhagyta Belgiumot, hazajött, elvitték munkaszolgálatra, majd

deportálták. Túlélte. A háború után – mint a Standard gyár műszaki igazgatója – részt

vett a budapesti telefonközpontok kárainak a helyreállításában. 1949 végén Kozma

Lászlót a Standard koncepciós perben letartóztatták, elítélték. 1954-ben szabadult.

Szabadulása után rehabilitálták,

visszakapta a Műszaki Egyetem

katedráját és Kossuth-díjat

kapott. 1955-ben kezdte el a

BME Vezetékes Híradástechnikai

Tanszékén a következő, most már

jelfogós számítógépét tervezni.

Az volt a célja, hogy hallgatói

számára legyen egy megfelelő

demonstrációs eszköze. 1958

elejére fejezték be a

gép elkészítését. Ez a

gép kettes számrendszerben

működött, a programot egy

nagyméretű röntgenfilmen kézzel

lyukasztott lyukkártyára tárolta. A

MESZ 1 nevet kapta és 10 évig működött.

Ma az Országos Műszaki Múzeum

raktárában van elhelyezve. Kozma

László 1983. november 9-én hunyt

el.

Mindenképpen meg kell emlékeznünk

Kalmár Lászlóról

(1905-1976), / 9. ábra. / aki híres matematikus, egyetemi tanár és az MTA tagja is

lett.A Somogy megyei Alsóbogát pusztán született. A matematika iránt nagyon korán,

már kisgyermekkorában megmutatkozott érdeklődése. Érettségi után a Budapesti

Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán kezdte meg

tanulmányait, és 1927-ben itt kapott diplomát. Egyetemi évei alatt a Műszaki

9

10. ábra. A logikai gép, Muszka Dániel és Kalmár László

Egyetemen is hallgatott matematikai előadásokat. Első évesen egyetemi pályadíjat

nyert.

Az egyetem elvégzése után rövid ideig üzemi fizikus volt a VATEA elektroncső

gyárban, majd Szegedre hívták tanársegédnek.

1930-ban már adjunktus volt a Bolyai Intézetben. 1946-tól intézeti tanári megbízást

kapott, 1947-től egyetemi tanárrá nevezték ki.

A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben levelező, 1961-ben rendes tagjai közé

választotta.

1956-ban érdeklődése a számítástechnika és kibernetika felé fordult. Létrehozott egy

kisebb kutatócsoportot, melynek tagjai a matematikai logika és alkalmazásai témakörrel

foglalkoztak. Ennek eredményeként 1957-ben a Szegedi Tudományegyetemen

megindult a Programozó Matematikus képzés, és 1963-ban megalakult az ő vezetésével

a Kibernetikai Laboratórium. 1958-ban bemutatták az általuk készített LOGIKAI

GÉPET / 10. ábra. /, mely alkalmas volt gyakorlati problémák megoldására is.

Ugyancsak 1958-ra fejezték be – Király József adjunktus és Muszka Dániel

tudományos munkatárs – az eddigi egyetlen műállatnak, egy állat-formájú feltételes

reflex modellnek, a szegedi

katicabogárnak / 11. ábra. / az

építését, amit a nagyközönség

1960-ben a Budapesti Ipari

Vásáron láthatott.

1971-ben a Bolyai Intézeten

belül egy új tanszék jött létre a

Számítástudományi, melynek

vezetője Kalmár László lett.

Szintén az ő irányításával

alakult meg a Magyar

Tudományos Akadémia

matematikai logikai és

automataelméleti tanszéki kutatócsoport.

Kitűntetései közül a Kossuth-díj és a Neumann János emlékérem a legkiemelkedőbbek.

10

11. ábra. A szegedi katicabogár

1975-ben nyugdíjba vonult, de nem élvezhette aktív nyugdíjas éveit, mert 1976-ban

Mátraházán meghalt.

Tarján Rezső (1908-1978)

Tanulmányait Bécsben végezte. A Rákosi

rendszerben bebörtönözték, majd szabadulása után a

kibontakozó számítástechnika hazai úttörője lett. Az

MTA Kibernetikai Kutató Csoportjának (KKCS)

első igazi szakértője lett. Ennek keretében részt vett

az első hazai számítógép elkészítésében, amely a B1,

azaz Budapest 1 névre hallgatott. Ez az ENIAC

tervei alapján készült. Majd a kutatócsoport

elkészítette az M 3-at, a Moszkvai M 3 alapján 1959-

re. Alapítója és első elnöke volt a Neumann János

Számítógéptudományi Társaságnak. /12. ábra/

11

12. ábra: Tarján Rezső

13. ábra: Gábor Dénes

14. ábra: Kemény János

15. ábra: Gróf András

Gábor Dénes (1900-1979)Fizikus, aki 1979-ben Nobel-díjat kapott./13.

ábra/ A holográfia feltalálója. Ezt széles körben

alkalmazták. A számítástechnika területén

főként a hitelesítés és a hibatűrő

információtárolás területén. Ezen kívül még

kutatásokat végzett a kriotechnika területén,

valamint hírközlés elméletei eredményei is

születtek. Említésre méltó a televízió

fejlesztése, és a nagyteljesítményű

oszcilloszkóp.

A 3. illetve a 4. generációhoz említeni kell még 3 fontos magyar nevet, bár egyikük sem

Magyarországon, hanem Amerikában tevékenykedett.

Kemény János (1926-1992)

Híres matematikus volt /14. ábra/, aki a dartmouth-i

egyetemen kidolgozta az időosztásos rendszert, s

ennek segítségével a programozásban egy népnyelvet

alkotott meg. Ez volt a BASIC. Ennek az volt az óriási

jelentősége, hogy nem kellett ahhoz programozónak

lenni, hogy valaki ezen a programnyelven tudjon írni.

Gróf András (1936- )

Budapesten született. /15.

ábra/ Középiskolás korában egy ifjúsági folyóiratban jelentek

meg cikkei, újságírói pályára készült. Egyetemi tanulmányait

az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémikus szakán kezdte.

1956-ban, a forradalom leverése után az Egyesült Államokba

emigrált és 1960-ban a New York-i CitSimonyiy College-ban

végzett osztályelsőként a vegyészmérnöki szakon.1968-ban az

egyik alapító tagja volt az Intelnek. 1979-től az Intel elnöke,

12

16. ábra: Simonyi Károly

1987-től vezérigazgatója, 1997-től pedig a vállalat vezérigazgatója és

igazgatótanácsának elnöke egy személyben.

Simonyi Károly ( 1948- )

Budapesten született. Már 18 évesen

fordítóprogramokat írt. Szoftverfejlesztő./16. ábra/

1966-ban Dániába ment egy számítástechnikai

céghez. 1968-ban az USA-ba költözött. A kaliforniai

Berkley-re járt, ahová Gróf András is. 1981-ben

megkereste Bill Gates-t, aki munkát ajánlott neki a

Microsoftnál. Az ő nevéhez fűződik az első

WYSIWYG szövegszerkesztő. Vezette a Word, az

Excel valamint az ezt megelőző Multiplan

fejlesztését. Ő vezette be a Microsoftnál az

objektumorientált programozást. 2002-ben váratlanul

elhagyta a Microsoftot, hogy megalapítsa két másik

társával együtt az International Software

Corporationt. Kétszer is járt a Nemzetközi Űrállomáson.

A legfontosabb intézetek, vállalatok, kutatócsoportok

Irodagépkísérleti Vállalat

Az 1949-ben elkezdett kísérletek alapján - Horváth Sándor vezetésével - a

lyukkártyagépek importjának a kiváltására 1953-ban egy lyukkártyás géppark

létrehozását határozták el. A gépcsaládból a lyukkártyaolvasó és a táblázó gép készült

el. 1954 őszén a fejlesztést - valószínűleg a szocialista országok gépfejlesztési

specializációja miatt - leállították.

 

13

MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet

1955-ben az intézetben egy számológép osztály alakult Tarján Rezső vezetésével. Az

osztály célja az ENIAC-hoz hasonló elektronikus számítógép kifejlesztése volt.

Késleltető művonalas memóriával kísérleteztek és különféle kibernetikai kutatásokat is

folytattak.

 

Az MTA Kibernetikai Kutató Csoportja /KKCS/

Az MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet Számológép Osztályából alakult meg

1956-ban az MTA Kibernetikai Kutató csoportja. A csoport igazgatójának Varga

Sándort nevezték ki, Dr. Tarján Rezső tudományos igazgatóhelyettesi megbízást kapott.

A csoport feladatául kapta - folytatva a korábbi munkát - egy hazai tervezésű

számítógép kifejlesztését. A munka - miután ilyen tapasztalat Magyarországon nem volt

- vontatottan haladt, ezért Varga Sándor a Szovjetunióból megszerezte egy éppen

kifejlesztett, közepes teljesítményű, elektroncsöves számítógép, az M-3 terveit, amit a

csoport munkatársai 1957 közepétől 1959. január 21-ig megépítettek.

A fejlesztés vezetője Dömölki Bálint volt, a műszaki helyettese Kovács Győző. A

számítógép építését előbb Szanyi László, később Vasvári György vezette.

A korabeli szokásoknak megfelelően - a számítógép építése közben a munkatársak a

berendezés nagyon sok részét átkonstruálták, új utasításokat építettek bele (Dömölki

Bálint és Drasny József), új mágnesdob vezérlő épült (Kovács Győző és Kardos

Kálmán), amivel egy mágnesdob helyett négy mágnesdobot lehetett a géphez kapcsolni,

hangképző elektronika - ma hangkártyának mondanánk - épült a gépbe (Drasny József,

Kovács Győző, Kardos Kálmán és Dauerbech Béla). Az eredeti konstrukciót

megváltoztatva a számítógéphez új adat ki-beviteli berendezést kapcsoltak. A

mágnesdobot a KKCs - igen jól felszerelt műhelyének a szakemberei (Ercsei István,

Pólya Endre, Jámbor Antal, Suhajda János és Piller Ignác) készítette el Dr Edelényi

László vezetésével. A galvanizálási problémák megoldásában Szentiványi Tibor

működött közre. Új, nagyteljesítményű tápegység épült a géphez (Molnár Imre és

Kovács Győző), majd egy kész, 1 kszó kapacitású ferritgyűrű memóriát vásároltak és

illesztettek a géphez (Podhradszky Sándor és Molnár Imre).

14

A számítógép elkészülte után - 1959-ben Varga Sándor átszervezte a csoportot,

megalakult az ország első számítóközpontja, aminek a vezetésére Kovács Győző kapott

megbízást, a helyettese Molnár Imre volt.

A számítógép elkészülte után - az intézet munkatársai - titokban elkezdték egy

korszerűsített M-3 tervezését és építését (a gépben például az aktív elemek hosszú

élettartamú csövek lettek volna), amikor a "titok" kiderült az MTA leállíttatta a

számítógép fejlesztést, de a KKCs-ben folyó egyéb kutatásokat is.

A matematikai és a közgazdasági osztály számos alkalmazási feladatot is megoldott,

mint népgazdasági terv-számítások, nyelvstatisztikai vizsgálatok, az Erzsébet híd

méretezésének az ellenőrzése, az autófuvarozás optimalizálása stb.

1960-ban az MTA KKCs felkérést kapott, hogy az első romániai számítógéphez, a

temesvári MECIPT-hez készítsen egy mágnesdob memóriát. A mágnesdob és a

memória-vezérlés tervei el is készültek, amelyet a temesvári egyetem és a KKCs

munkatársai (Kovács Győző, Molnár Imre és Kardos Kálmán) állítottak üzembe

Temesvárott. Ezt követően a Román Tudományos Akadémia még három mágnesdobot

rendelt, a KKCs a dobokat leszállította, azok azonban ismeretlen helyre kerültek.

1963-ban az M-3 számítógépet az MTA KKCs-ből a szegedi JATE Kibernetikai

Laboratóriumba szállították, ahol az első vidéken létesített számítóközpontban (a

vezetője Muszka Dániel volt) még hosszú éveken keresztül működött. 1968. január 2-án

szerelték le véglegesen, amikor az egyetem vezetésének rossz döntése

következményeképpen szétszedték és az alkatrészeket szétosztották az egyetemi

tanszékek között. Ma már a gépnek csak néhány darabja - a mágnesdob, alegységek -

maradt meg, ennyi emlékezteti az utókort az első magyarországi elektronikus

számítógépre.

 

Kalmár László (1905-1976) és Dr Muszka Dániel.

JATE Kibernetikai Laboratórium

Kalmár László, a szegedi JATE matematikai logika professzora már 1955-ben

foglalkozott egy jelfogós logikai gép tervezésével, amit Muszka Dániel 1958-ra épített

meg. A gépet 1960-ban mutatták be a Budapesti Ipari Vásáron. Kalmár professzor a gép

számos alkalmazására (pl vasúti rendező-pályaudvar vezérlése), tett javaslatot, a

15

javaslatait nem valósították meg, így a gép oktatási eszköz maradt. Itt készült el a

szegedi „katicabogár” is.

A Kibernetikai Laboratóriumban dr Muszka Dániel igen figyelemreméltó

közlekedéskibernetikai kísérleteket is folytatott. Ugyancsak a laboratóriumban született

meg az ország első automatikus működésű jelfogós közlekedési-lámpa automatája

(Muszka Dániel és Kovács Győző), ami - egy ideig - a szegedi Anna kúti

kereszteződésben irányította a forgalmat.

Kalmár László nevéhez fűződik a szegedi programozási iskola megteremtése valamint a

programtervező matematikus képzés megindítása.

Kalmár László - életének utolsó éveiben - egy igen jelentős találmányon a formula-

vezérlésű számítógépen dolgozott, aminek a befejezését korai halála akadályozta meg.

 

A Telefongyár, Dr Edelényi László és Dr Ladó

László valamint az EDLA

A Telefongyárban - a Telefongyár munkatársainak valamint az M-3-at építő mérnökök

és matematikusok közreműködésével - 1959-ben kezdődött el egy vegyes építésű,

elektroncsöves és jelfogós ügyviteli gépnek az EDLA I-nek, Dr Edelényi László és Dr

Ladó László találmányának a tervezése és az építése.

A továbbfejlesztett változat, a tranzisztoros az EDLA II megmaradt prototípus szinten, a

berendezést sohasem gyártották.

A számítógépben Szentiványi Tibor ötlete alapján egy hajlékony-lemezes memória (a

mai floppy őse) volt a tároló, amit Bánhegyi Ottó és munkatársai fejlesztettek ki.

A Telefongyárban a számítástechnikai fejlesztéseket és gyártást is tovább folytatták,

híres berendezéseik voltak a számítógép terminálok, amelyeket sorozatban gyártottak.

Mannesmann-Tally licenc alapján igen jó minőségű és olcsó nyomtatók gyártását is

megkezdték, ezeket a nyomtatókat az első személyi számítógépekhez használták fel.

 

16

A Vilati

 

A Telefongyár EDLA fejlesztő gárdája, amikor ott a fejlesztést felfüggesztették

Bánhegyi Ottó vezetésével a Vilati-ban folytatta a munkát. Tovább dolgoztak a

hajlékony lemezes memórián, már nem voltak túl messze egy gyártásképes

megoldástól, amikor megjelentek a 8"-os papír-tasakos floppy-k, amelyek nagyon

gyorsan elterjedtek az egész világon és kiszorítottak minden más forgó-lemezes

memóriát a piacról.

A Vilati mágneslemezes memóriákkal való tapasztalata azonban nem veszett el, ugyanis

nagyon gyorsan kifejlesztettek egy egész flopy-s információ-rögzítő és gyűjtő családot,

a Prepamat és "Floppymat" neveken elhíresült berendezéseket.

 

Villenki (Villamosenergetikai Kutató Intézet)

A hatvanas évek elején tervezték meg és fejlesztették ki a FÉTIS rendszert (Félvezetős

Telemechanikai és Irányító Szisztéma) Vámos Tibor osztályán Borovszky László

irányításával.

 

Központi Fizikai Kutató Intézet.

Az ötvenes évek végén, 1958-ban kezdődött meg a TPA - a Tárolt Programú Analizátor

- valójában egy számítógép kifejlesztése. A fejlesztés Náray Zsolt főigazgató

helyetteshez tartozott, a munkákat Sándory Mihály vezette. Az első TPA 1001-es gép

1965-ben készült el.

Ebből a fejlesztésből született meg a KFKI számítógépgyára és a DEC PDP, majd

később VAX kompatibilis gépek (klónok) gyártásának a sorozata.

A számítógépeket felvették a szocialista országok egységes számítógéprendszerébe is.

 

EMG (Elektronikus Mérőkészülékek Gyára)

Klatsmányi Árpád irányításával a gyárban számos jelentős berendezés készült: logikai

egységsorozat, 1960-ban már egy vasútbiztosító rendszer, zöldhullám automatika, 1964-

17

ben a HUNOR elektronikus asztali számológépcsalád, majd hamarosan a fejlesztés

csúcspontjaként az EMG 830-as, tranzisztoros általános célú számítógép, amit

sorozatban gyártottak.

Az EMG-ben Klatsmányi Árpád vezetésével tervezték meg és ugyancsak sorozatban is

gyártották az EMG 666-os és 777-es miniszámítógépeket valamint számos perifériális

berendezést is.

 

Magyar Optikai Művek

Azt Elektronikai és Finommechanikai Kutató Intézet-ben készült lyukszalagolvasók

(ReadMOM) és lyukszalaglyukasztók (PerfoMOM) gyártásával kezdődött el a

számítástechnikai berendezések korszaka a MOM-ban.

Később francia licenc alapján - az ESzR gépekhez - merev mágnestárcsás memóriákat

gyártottak, majd megszülettek az első 8"-os floppy meghajtók és - valamivel később - a

Winchester memóriák is.

 

VIDEOTON

Az 1968-ban indult a számítástechnikai berendezések gyártása a VIDEOTON-ban,

amikor az SzKFP (Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program ) keretében a

VIDEOTON-ra osztották ki az ESzR sorozatú gépek legkisebbjének, az R-10-nek

valamint néhány perifériájának is a gyártását.

Az R 10-es majd később a sorozat további számítógépei is a Videotonban készültek. A

gyár első igazgatója Papp István volt.

A gyárban később elkezdték számos periféria, így sornyomtatók, mágnesszalag

meghajtók, modemek, telekommunikációs vezérlők és a nagyhírű VT 52100 dispay

terminál valamint későbbi változatainak is a tervezését és a gyártását.

A VIDEOTON volt a hetvenes és a nyolcvanas évek számítástechnikájának a gyártó

bázisa.

 

18

Az SzKI (Számítástechnikai Koordinációs Intézet)

Az intézet 1969-ben alakult meg Dr Náray Zsolt vezetésével az SzKFP program

kutatási és fejlesztési feladatainak az ellátására.

Az intézetben honosították az R 10-es számítógépet és készítették el a továbbfejlesztett

R 15-ös számítógépet is, ami az IBM 370/25-ös gépnek volt a hasonmása.

Az intézet munkatársai számos elhíresült fejlesztési feladatot is megoldottak, itt készült

az M-Prolog és a Recognita, valamint az országban az első nyomtatott áramkört tervező

program, különféle szoftvereszközök és alkalmazások.

Az SzKI-ban működött az ország egyik legmodernebb Siemens számítóközpontja és az

SzKI kezdte el a szoftver-exportot is a nyugati országokba is. A számítóközpont nagyon

sok hazai intézménynek is dolgozott, a hetvenes évektől - a számítóközpontba beállított

time-sharing gépek - terminálos távkapcsolatban voltak a legfontosabb felhasználókkal.

Az SzKI-ban tervezték meg az ország első mini-számítógépeit (M0 5X, M0 8X) és az

első PC-ket (PROPER ( és 16) is, amelyeket az Scil-l, az SzKI leányvállalata az

esztergomi Labor MIM-mel együttműködve sorozatban gyártottak.

 

BRG (Budapesti Rádiótechnikai Gyár)

1974-ben Jánosi Marcell - a BRG fejlesztési igazgatója - szabadalmat adott be egy

kazettás floppy lemezre, amiből a BRG csak nagyon későn - 1981-ben - gyártott egy

sorozatot (MCD-1). A szabadalmat - a feltaláló szándéka ellenére - a BRG nem

gyártotta és nem is adta el például egy tőkeerős multinacionális cégnek.

A későbbi japán és más 3,5"-os kazettás floppy fejlesztések - feltételezhetően - a

budapesti találmányon alapultak.

A Jánosi féle találmány elkótyavetyélése a Rubik kockánál is nagyobb volumenű

vesztesége az országnak és persze a feltalálónak is.

 

19

A számítástechnika oktatásának a kezdetei-Az ötvenes évek végén Kalmár László vezetésével Szegeden elindult a programtervező

matematikus képzés.

- A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1960-ban kezdődött meg Kreko

Béla kezdeményezésére és vezetésével Gyurkó Lajos, Halmai Erzsébet és Kovács

Győző közreműködésével a Tervmatematikai szak.

- ELTE. 1961-ben Békéssy András és Szelezsán János kezdték a programozás oktatását.

- 1968-ban a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program keretében megalakul a

SZÁMOK, az ország első informatikai oktatási intézménye, ami a Központi Statisztikai

Hivatal, Pesti Lajos elnökhelyettes felügyelete alatt működött. A SZÁMOK első

igazgatója Faragó Sándor volt. A SZÁMOK-ban programozókat, rendszerszervezőket

és a számítógépeket karbantartó szakembereket képeztek. Az intézmény legnagyobb

erőssége a gyakorlati képzés volt.

- Az ország többi egyetemén és főiskoláján is foglalkoztak számítástechnikával, de az

informatikus vagy számítógépes képzés csak nagyon későn indult meg.

Zárszó Bár a diákok nem szeretik, ha elméleti dolgokkal traktálják őket informatika órán, azért

meg kell tennünk. A továbbhaladáshoz szükséges és elégséges, hogy megfelelő szinten

ismerjék az informatika történetét, jeles magyarjaink munkásságát. Akár, hogy

színesebbé tegyük az oktatást, a prezentáció alkalmazása mellett, kiadhatjuk feladatnak,

hogy keressenek jeles magyar emberekről, akiknek nélkülözhetetlen szerepük volt az

informatika történetében.

Felhasznált irodalom

Dr. Raffai Mária: Informatika Magyarorszángon inForum 2000;

Kovács Győző: Mérföldkövek a magyar informatika történetében

Dr. Kutor László: Az informatika elméleti alapjai című diavetítés

20

TartalomBevezető......................................................................................................................................1

A híres magyarok..........................................................................................................................2

Kempelen Farkas (1734-1804)..................................................................................................2

Jedlik Ányos (1800-1895).........................................................................................................3

Puskás Tivadar (1844-1893).....................................................................................................3

Feltaláló, vállalkozó. Találmányai: (villamos hajtású fiakker, léghajó). Telefonközpont (1878-) Telefon hírmondó (1893).............................................................................................3

Nemes Tihamér (1895-1960)....................................................................................................3

John Louis von Neumann (1903-1957).....................................................................................4

Juhász István (1894-1981)........................................................................................................7

Tarján Rezső (1908-1978).......................................................................................................11

Gábor Dénes (1900-1979)......................................................................................................12

Kemény János (1926-1992)....................................................................................................12

Gróf András (1936- )............................................................................................................12

Simonyi Károly ( 1948- ).......................................................................................................13

A legfontosabb intézetek, vállalatok, kutatócsoportok..............................................................13

Irodagépkísérleti Vállalat........................................................................................................13

MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet..........................................................................14

Az MTA Kibernetikai Kutató Csoportja /KKCS/.......................................................................14

Kalmár László (1905-1976) és Dr Muszka Dániel. JATE Kibernetikai Laboratórium................15

A Telefongyár, Dr Edelényi László és Dr Ladó László valamint az EDLA..................................16

A Vilati....................................................................................................................................17

Villenki (Villamosenergetikai Kutató Intézet).........................................................................17

Központi Fizikai Kutató Intézet...............................................................................................17

EMG (Elektronikus Mérőkészülékek Gyára)...........................................................................17

Magyar Optikai Művek...........................................................................................................18

VIDEOTON..............................................................................................................................1821

Az SzKI (Számítástechnikai Koordinációs Intézet)...................................................................19

BRG (Budapesti Rádiótechnikai Gyár)....................................................................................19

A számítástechnika oktatásának a kezdetei...............................................................................20

Zárszó.........................................................................................................................................20

Felhasznált irodalom..............................................................................................................20

22