MAKROÖKONÓMIA

MAKROÖKONÓMIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében

Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

MAKROÖKONÓMIA

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter

Szakmai felelős: Pete Péter

2011. február

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MAKROÖKONÓMIA

1. hét

Bevezetés

Horváth Áron, Pete Péter

Bevezetés, ismétlés

• Közgazdaságtan: a társadalmi-gazdasági

jelenségek egymásra ható egyéni döntések

(magatartás) következményei

• Mikroökonómia vs. makroökonómia; az érdemi

különbség a vizsgálat tárgyában, a magyarázni

kívánt jelenségek körében van

• A 70-es évekig a módszertan, a magyarázatra

alkalmazott modellek jellege, természete is

erősen különbözött, ez azóta sokat közeledett

Cél • Empirikusan megfigyelhető jelenségekre

keresünk magyarázatot

• A konkrét, az egyedi kezelhetetlenül sokféle, már a tények azonosításánál is az általánost, a bennük rejlő közöst keressük

• Ugyanezért a jelenségek magyarázatához is az általánost megragadni kívánó egyszerűsítéseket, logikai konstrukciókat, modelleket használunk

Modell

• A valós jelenség leegyszerűsített képe, csak annyit tartalmaz a valóságból, amennyi az adott jelenség megmagyarázásához szükséges

• Ha a modell jól magyarázza a megfigyelést, akkor felhasználható „kísérletezésre”, „ha ez megváltozik, akkor ez és ez várható” típusú latolgatásra, előrejelzésre

Makroökonómia

• A tömeges egyéni döntéseknek nem az egyes

gazdasági szereplőkre, hanem a gazdaság

összteljesítményére, az egész gazdaság

viselkedésére gyakorolt hatásával foglalkozunk

• Definiáljuk a gazdaság egészét jellemző

(aggregált) változókat, leírjuk ezek időbeli és

egymáshoz képesti alakulását és megpróbáljuk

megmagyarázni, hogy miért úgy történnek a

dolgok, ahogy történnek

Mit vizsgálunk?

• A makroökonómiai jelenségeket az

aggregált változók mozgásával írjuk le

• A változók (egyebek közt): kibocsátás

(GDP, Y) és összetevői; fogyasztás (C),

beruházás (I), kormánykiadás (G),

foglalkoztatás (N) és munkanélküliség,

árszint (P), kamatláb (r), bérek (w),

pénzállomány (M)

Output

• A gazdasági növekedés a reál GDP időbeli (hosszabb távú) emelkedése

• Hosszabb távon a gazdaságok nőnek

• Az üzleti (konjunktúra) ciklus a GDP növekedési trend körüli ingadozása

• A gazdaságokat a növekedési trend körüli rendszertelen időközökben bekövetkező eltérő időtartamú és méretű visszaesések (recessziók) és fellendülések jellemzik

USA: GDP/fő 2000. évi árakon

Magyarország:

GDP/fő 2000. évi árakon

Tényadatok átalakítása

• Növekedés: logaritmikus transzformáció

• A logaritmikus skálán mért GDP

meredeksége a növekedés üteme

• Cikluskomponens: a trendtől való eltérés

százalékos mértéke

USA: GDP/fő és trend (log.)

Magyarország:

reál GDP és trendje

Magyarország:

GDP logaritmikus skálán

USA: GDP/fő trendtől való

eltérése (%)

Magyarország:

GDP trendtől való eltérése (%)

Gyakran felmerülő kérdések

a makroökonómiában • Miért nőnek a gazdaságok, mi okozza az időbeli

és országok közti különbségeket?

• Befolyásolható-e és hogyan a növekedés kormányzati politikával?

• Mi okozza a ciklusokat, vannak-e hasonlóságok a ciklusokban, vagy mindegyik egyedi?

• Lehet-e mérsékelni a ciklikus kilengéseket, hogyan, és ha igen, érdemes-e?

• Egyaránt vizsgálhatók-e a hosszabb periódusok, vagy egyes rövidebb epizódok?

Foglalkoztatottság Magyarországon

Fogyasztói árindex Magyarországon

USA: nominális kamatláb és infláció

Infláció és kamatláb Magyarországon

A költségvetési kiadások alakulása

Magyarországon

A költségvetési kiadások alakulása

Magyarországon

A GDP és a költségvetési kiadások

ciklusának alakulása Magyarországon

Kérdések

• Hogyan alakul a többi makroökonómiai

változó a GDP-hez képest hosszú és rövid

távon?

• Felfedezhetőek-e együttmozgások vagy

ellentétes mozgások?

• Mi magyarázza ezeket a jelenségeket?

• Lehet-e egyes változók manipulálásával

befolyásolni más változókat és hogyan?

Definíciók a méréshez

• GDP, nemzetgazdasági számlák

• Termelési (hozzáadott érték) megközelítés

• Kiadási (felhasználási) megközelítés

(Y = C + I + G + NX)

• Jövedelmi megközelítés

• Mérési konvenciók (árak, kormányzat,

raktárkészlet stb.)

• Mérési problémák és torzítások

• Példák

Nominál és reálváltozók, árindexek

(ismétlés)

• Nominális és reál GDP

• GDP deflátor

• Fogyasztói árindex

• Mérési problémák

Megtakarítás, beruházás, tőke

• Flow és stock

• Y = C + I + G + NX

• S =Y – C – G = I + NX

• S = I + NX

• Zárt gazdaságban a megtakarítás egyenlő

a beruházással (tőkefelhalmozással)

• Nyitott gazdaságban a megtakarításból

külföldi beruházás is lehet és fordítva