Táj- és környezetgazdálkodás kurzus

A fenntarthatóság

Malatinszky Ákos SZIE MKK Természetvédelmi és Tájökológiai tsz.

Hogyan jutottunk el a FF-ig?

• Stockholm 1972: Az emberi környezetről

• Rio de Janeiro 1992: Környezet és fejlődés

• Johannesburg 2002: Fenntartható fejlődés

• Rio de Janeiro 2012: Rio+20 a FF-ért / zöld gazdaság

Johannesburg 2002: az emberiség legégetőbb problémája a szegénység!

Fejlett országok és a fejlődő világ ellentéte Természeti erőforrások használatának egyenlőtlen elosztása Öregedő társadalmak

Népesség

•7,45 milliárd fő (http://www.worldometers.info/world-population/)

• 10 éve: 6,6 milliárd fő

• 10.000 éve: 5 millió fő (mi van ma a Termékeny Félhold területén?)

• 8.000 éven át, Kr. u. 1-ig 200 millióra nőtt: 0,05% -os éves növekedés

• Ipari forradalom után: 1800-ra 1 milliárd

• A 2. milliárd: 130 év alatt (1930)

• A 3. milliárd: kevesebb mint 30 év alatt (1959)

• A 4. milliárd: 15 év alatt (1974)

• Az 5. milliárd: 13 év alatt (1987)

„A jó hír…”

• jelenlegi növekedési ütem: évi 1,13%

• csúcs: 1960-as években: 2% (2,19% 1963-ban)

• 2020-ra 1% alá csökken, 2050-re 0,5% alá

• 2038-ra 9 milliárd fő, 2056-ra 10 milliárd fő

Földrészenként:

Élelmiszer

• „zöld forradalom” (Rachel Carson: Néma tavasz)

Környezet

(2016. szept. 13-i adatok)

Energia

• 3 milliárd ember fával főz (ördögi kör…)

Víz

• 1951–60 között négyszereésre nőtt a vízkinyerés globálisan

• 100 milliókat érintenek szennyezett vízzel összefüggő betegségek

Víz 2. • Jelenleg a vízfogyasztás 35%-a nem fenntartható hasznosításból

származik.

• 1961 és 2001 között megduplázódott a globális vízigény (mg: 75%-kal, ipar: 200%-kal, háztartási: 400%-kal).

• 1990-es évek: a globálisan elérhető vízkészlet 40–50%-át használtuk, ezen belül: 70% mg, 22% ipar, 8% háztartások.

Fenntartható fejlődés

• “A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek

kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének

lehetőségétől.” (ENSZ – Közös Jövőnk Jelentés, 1987)

Egyéb meghatározások – 1.

Donella és Denis Meadows:

Az a társadalom, amely „képes nemzedékeken át fennmaradni, amely elég előrelátó, elég rugalmas és elég bölcs ahhoz, hogy ne ássa alá saját fizikai vagy társadalmi éltető rendszerét.”

(A növekedés határai – Limits to Growth, 1972)

Egyéb meghatározások – 2.

William Rees (ökológia lábnyom egyik megalkotója):

• Meghatározó fogalom az ökoszisztéma „eltartó képessége” (carrying capacity)

• „az a legnagyobb népesség, amelyet egy bizonyos helyen a végtelenségig el lehet tartani anélkül, hogy az ökoszisztéma – amelyre a népesség eltartása épül – produktivitása és eltartó képessége sérülne”

Egyéb meghatározások – 3.

Herman Daly (közgazdász, a Világbank közgazdásza 1988 és 1994 között)

„a fenntartható fejlődés a társadalom

progresszív javulása úgy, hogy közben nem lépi túl az ökológiai eltartó-képesség

határát” Felvetette a fejlődés (development) és

növekedés (growth) problematikáját

A fenntarthatóság értelmezése

• Gazdasági

• Környezeti szempontok

• Társadalmi

hosszú távra tervezés; mindenféle tőke megőrzése; a fizetőeszköz stabilitása; ár megállapítása úgy, h. a jelen generáció fizessen minden járulékos költségért; adók megállapítása aszerint, h. ki hogyan tud fizetni + h. a produktivitási hajlandóságot ne akadályozza; javak egyenlő elosztása; …

emberi jogok biztosítása; biztonság és igazságosság biztosítása; magas életminőség; vélemények egyenjogúsága; nemek egyenjogúsága; a helyi autonomitás biztosítása; részvétel a döntéshozatalban; …

megújuló és nem megújuló erőforrások használata regenerálódásuk szerint; kibocsátások az ökoszisztéma asszimilatív képessége szerint; a biológiai sokféleség megőrzése; az ökoszisztémák egészségének megőrzése; …

A tudósok szerint:

Forrás: Georg Winter, INEM, www.inem.org

A vállalkozók szerint:

Forrás: Georg Winter, INEM, www.inem.org

A szakszervezetek szerint:

Forrás: Georg Winter, INEM, www.inem.org

A környezetvédők szerint:

Forrás: Georg Winter, INEM, www.inem.org

A valóság:

Forrás: Georg Winter, INEM, www.inem.org

A természeti rendszerek (ökoszisztémák) tartják fent a társadalmat, ami fenntartja a gazdaságot

Az ember előtti bioszféra

- A bioszféra a nagy földi rendszer növekvő alrendszere;

- Földünk történetének 99,99%-a ember nélküli;

- A bioszféra az élővilág diverzitásával evolválódott, ökológiai szerveződésével szabályozódott;

- „Fenntarthatóan fejlődött”! (Tanulhatunk tőle!)

Míg meg nem szülte a Homo sapiens-t?

A növekedés paradoxonja

• egy korlátlan növekedésre berendezkedett gazdaság próbálja kielégíteni az emberiség növekvő igényeit egy véges bolygón (forrás- és nyelőkapacitás egyaránt véges) – túlzott optimizmusunkban ezt nem fogjuk fel

• a GDP a sebességet méri, nem az irányt! (Vida G.)

KÖRNYEZETI VÁLSÁG

Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj-vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózonpajzs sérülés

TÁRSADALMI VÁLSÁG GAZDASÁGI VÁLSÁG erkölcs, hit, érték, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, bizalom, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás

energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, hitel, növekedés

A GLOBÁLIS FENNTARTHATÓSÁGI VÁLSÁG

HÁRMAS SZORÍTÁSÁBAN

Figyelmeztetés!

A tájékoztatás nem teljes körű.

Forrás: Vida, 2012

A globális társadalmi olló

Erőforrás-koncentráció

• az olajkészlet 80%-át 10 ország (ebből 8 OPEC), a szénkészlet 80%-át 6 ország,

• a gázkészletek több mint felét mindössze 3 ország birtokolja. (EEA, SOER 2010, Assessment of Global Megatrends)

• gondolatkísérlet: a fúziós erőmű megoldja-e a gondokat?

Társadalmi igazságosság?

A világon a 100 legnagyobb gazdaságból 58 ország, 42 vállalat birodalom.

EU 13 446 050 MD

USA 12 485 725

Japán 4 571 314

Németország 2 797 343

Kína 2 224 811

28. Wal-Mart stores 285220

29. BP

60. Magyarország 109483 MD USD

99. Kazahsztán 56 088

100. Renault Group 55 240

Társadalmi igazságosság?

Egy USA sporting 23 dolláros kiskereskedelmi árából 8 cent jut a hondurasi tizenéves varrónőnek.

Egy banán árából 1,5% jut az ültetvényen dolgozónak,

10% az ültetvény tulajdonosának,

31% a nemzetközi kereskedelmi cégnek,

17% a nagykereskedőnek,

40% a szupermarketnek.

1980-ban egy amerikai vállalatigazgató jövedelme 42 gyári munkásénak felelt meg.

1988-ban 419-ének.

Fenntartható fejlődés: a jó környezet

• A Föld ökoszisztémáinak 60%-a leromlott

• 1990-hez képest (Kiotó bázisév) 50%-kal nőtt az ÜHG kibocsátás

• 0,7˚C átlaghőmérséklet- emelkedés

• 1950: 18 millió tonna kifogott hal, 2008: 100 millió tonna

• Évente 13 millió ha erdő pusztul el

• 1 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez

• Évi energiafelhasználás 11,5 Md toe,

• közlekedés-szállítás 58%-át emészti fel a kitermelt olajnak

• az elégedettség viszonyítási kérdés!

• a jól-léti mutatók csak kezdetben nőnek a jövedelemmel; alapvető szükségletek kielégítése utáni növekedés nem jelent nagyobb boldogságot

Forrás: Wikipedia/HDI_GDPpercapita

Az ökológiai lábnyom

Az a földterület (+víz), amelyre egy bizonyos emberi népesség és életszínvonal végtelen ideig való fenntartásához szükség lenne.

Számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással van a természetre.

A lábnyom összetevői

Földhasználat és földterület

• WWF által kétévente megjelentetett Living Planet Report 2012-es kiadása szerint egy átlag magyar polgár ökológiai lábnyoma 3,59 hektár volt, noha egy emberre csupán 2,68 globális hektár jutott hazánkban

• Magyarországon az ökológiai lábnyom értéke 1961 óta meghaladja a hazai biokapacitás nagyságát

• A Föld biológiailag produktív föld- és tengerfelülete mintegy 12,6 milliárd hektár, népessége kb. 7,1 milliárd fő, vagyis minden emberre csak 1,7 hektár „jut”.

• Ezzel szemben a világ ökolábnyoma napjainkban 2,9 hektár körüli, ami jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló hasznos területet.

• Katar „vezeti” ezt a kétes dicsőséglistát: 12,6 globális ha

• USA: 7,99, Ausztria 5,44, Magyarország 4,4, ami közel 60 százalékkal több a biokapacitásánál (hasonlóan a világátlag deficitjéhez)

A jelenlegi részarányok

WWF 2016-os Élő Bolygó jelentés:

Lábnyomok

Texas 23 milliós lakossága több szén-dioxidot bocsát ki, mint a Szubszahara 720 millió lakója.

A világ népességének 15%-a használja el az összes energia 60%-át

A fenntarthatósági szemlélet kulcspontjai

• integrált megközelítés, rendszerszemlélet • holisztikus gondolkodás, ok-okozati összefüggés • megelőzés-központúság + hosszú távú hatások • értékközpontú szemlélet (erőforrások stb.) • közüggyé formálás • állampolgári aktivitás • paradigmaváltás (sebesség helyett irány) • szociális igazságosság, közösségek, kölcsönösség • helyi szint (EU alapelvek is!) • + hátravan még: a közlegelők tragédiája; externália • + ENSZ-évtized (2005-2014)

Aral-tó…

• Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán határvidékén. A tavat két bővizű folyam táplálta, az Amu Darja délről és a Szir Darja keletről. Területe 68,000 négyzetkilométer volt, a világ negyedik legnagyobb sóstava

• Halászata és a kapcsolódó feldolgozó ipar egykor több, mint 30.000 ember számára nyújtott megélhetést. Vizét 113 halászhajó járta, és a Szovjetunió haltermelésének 1/6-át adta.

• Azonban az 1940-es évek végén a szovjetek elhatározták, hogy a tavat tápláló folyamok mentén öntözőcsatornákat építenek, hogy rizst, dinnyét, gyapotot termelhessenek a Kara-kum sivatag aszályos területein

• Sebaj - mondták a vízmérnökök -, csak meg kell fordítani az Irtis, Iszim, Pecsora és Tobol folyamok folyásirányát, építeni egy 2500 km hosszú csatornát a sztyeppén, és máris föl lehet tölteni az Aralt az Ob folyó vizével!

• Hogy a munka haladós legyen, föld alatti atomrobbantásokkal kívánták átrendezni a terepet. 1971 márciusában meg is történt az első, 15 kilotonnás robbantás, eredménye egy 750 méteres kráter és erős nukleáris szennyezés lett. 1975-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nyomására a tervezett, tovább 250 robbantást átmenetileg felfüggesztették. Ez így is maradt egészen 1986-ig, amikor is hivatalosan is leállították a költségesnek ígérkező építkezést (egy mai becslés szerint kb. 40 milliárd USA dollárból lehetne megépíteni a csatornát).

• Ekkoriban a mujnaki kikötő már hat éve használhatatlan volt. A megfeneklett halászhajókat sorsukra hagyták, a lakosság nagy része elvándorolt.

• Az egykori halászkikötő ma már több mint 150 km-re van az Aral tóból megmaradt pocsolyától.

• Ahogyan a tó kiszáradt, sókoncentrációja egyre emelkedett, ehhez élővilága nem tudott alkalmazkodni, és folyamatosan pusztult. A már kiszáradt medret homokviharok kavarták fel, és sóval terítették be a környéken termesztett haszonnövényeket. Ezen homokviharok, valamint az általános vízhiány a halászat után hamarosan a mezőgazdaságot is tönkretette.

• A helyi lakosoknál gyakorivá vált a torokrák, a tuberkolózis, és más légzőszervi megbetegedések. A fehérjehiányos táplálkozás miatt az emberek anémiásokká váltak, és a csecsemőhalandóság az egekbe szökött.

• 2004-re a tó elvesztette korábbi területének 75, vízmennyiségének 90%-át.

• Az egészben az a legmegrázóbb, hogy mindez alig egyetlen emberöltő alatt történt. Néhány még ma is él azok közül a halászok közül, akik egykor ezeken a hajókon dolgoztak.

Millennium Development Goals

• ENSZ, 2015-ig

• felszámolni az extrém szegénységet,

• csökkenteni a járványokat,

• a gyermekhalandóságot,

• és az elmaradottságot

2016-tól: SDG-k (lényegében ua.)

Countdown 2010

• A 2002-es Earth Summit előtt az EU vállalta, • 2010-ig megállítja a biodiverzitás csökkenését • kudarc (ezért a Biodiverzitás Éve lett 2010) • 2011. 06. 21-én újabb határozat: 2020-ig biodiv.

és ökoszisztéma-szolgáltatások, 6 fő célterület és 20 akcióprogram

• EU: minden 4. fajt a kipusztulás fenyegeti, és a halállomány 88%-a túlhalászott (ec.europa.eu)

• 2010 Nagoya: Convention on Biological Diversity: hasonló vállalások

Haitin az egykori erdőtakaró 96%-a eltűnt. A halálos áldozatokkal járó árvizek és földcsuszamlások száma az utóbbi tíz évben közel háromszor annyi volt, mint az ugyanazon sziget másik felét elfoglaló Dominikai Köztársaságban (fotó: James P. Blair / National Geographic)

Borneo: orangutánok vs. pálmaolaj

Afrikai olajpálma (Elaeis

guineensis)

Az orangutánok és az olajpálma

termesztése között van-e Ön szerint

valamiféle összefüggés?

Ha igen, akkor mit gondol, mi lehet az?

Kanada, Új-Fundland

Napi aktualitások

• Párizsi Megállapodás (2015. dec.; 2 C) életbe lépett 2016. nov. 4-én (55 ország + 55%)

• COP Marrakesh-ben: napjainkban

• Víz Világkonferencia Bp. 2016. nov. 28-30.

Klímamenekültek…

Érdekütközések, biomassza-dilemma

• mitigáció => bioüzemanyag, ill. biomassza-tüzelésre átállt hőerőművek

• energiaültetvények

A globális átlaghőmérséklet változása

Környezeti nevelésről

általában és Gödöllőn

Gondolatok a budapesti agglomeráció „betegségeiről”

Agglomeráció: • 81 település, 750.000 lakos • 20 év alatt 350.000 ember áramlott ki a fővárosból • magas fokú beépítettség, intenzív területhasználat • tulajdonviszonyok megváltoztak – területek felhagyása – egykor tágas rétek, erdős domboldalak helyett ma egymásba érő települések + özönnövények • földvédelem?

Alaphelyzet és a közelmúlt

Zöldterületek fogyatkozása

• 1990-es évek: túlságosan megengedő területrendezési törvény – zöldterületek beépítése

• belterületbe vonás – lakóparkok, bevásárlóközpontok, ipari létesítmények

• országos szinten a fővárosi agglomeráció zöldterületei fogyatkoznak leggyorsabban

• múlt: Tétényi-fennsík, gödi láprét…

• jelen: szentendrei (mg. ter.), solymári (tisztaság iránti vágy...), dunakeszi (lápi parkoló) ügyek stb.

• a kv./eü. határértékeket nem tudják betartani és betartatni (levegő, zaj stb.) • infrastruktúra hiányosságai (közművesítés vs. elégtelen tisztító-kapacitás) • önkormányzatok kényszerhelyzetben (közszolgáltatások minőségét kell összhangba hozni a lakosság IGÉNYeivel) • ördögi kör – ismét az ipari és kereskedelmi beruházások ösztönzése • településszerkezeti problémák

Mindezekből...

- illegális hulladéklerakók - „lopakodó lerakók” - lakóövezeti ipari-kereskedelmi létesítmények - engedély nélküli beépítések - zöldmezős beruházások (hipermarketek!) - városkép tönkretétele - regionális hulladéklerakók - több településen a közelmúltban még hiányzó szelektív hulladékgyűjtési rendszer! - „környezetvédelmi” nagyprojektek (vs. turai példa)

Problémák folytatása

Megoldás?

Megelőzés!

vagyis: élhető belvárosok

• város-rehabilitáció / -revitalizáció

• integrált terület- és település-fejlesztési politikák

„A legtöbb probléma nem oldható meg abban a rendszerben, amelyben az létrejött.”

Társadalmi részvétel helyi szinten

• civil kerekasztalok

• zöld kerekasztalok

• állampolgári tanácsok

• ...

Közös tervezés!

• Települési környezetvédelmi programok és Helyi Agenda 21

A települési önkormányzat feladatai...

1995. évi LIII. törvény 54.§:

(2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (...) elsősorban állami és önkormányzati feladat.

51. § (3) értelmében a települési önkormányzat éves jelentésben tájékoztatja a lakosságot a település környezeti állapotáról. – Forrás???

A környezetvédelmi tv. 58. § (1) értelmében létrehozott helyi környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra lehet felhasználni.

A 2001/LXXXI. tv. (Aarhusi Egy.): ezek az információk lehetőleg mindenki számára hozzáférhető telekommunikációs hálózatokon jelenjenek meg.

A szemléletformálás módszerei

• Figyelemfelkeltő jellegű, interaktív kiállítások, amelyek a látogatókat cselekvésre, életmódváltásra késztetik

• Kreativitást kihasználó pályázatok meghirdetése

• Bárki számára elérhetően, váratlanul

Környezet- és természetvédelemmel összefüggő ügyek hatásvizsgálata

Normafa-projekt

• Budai TK és Natura 2000 hálózat része

• Milyen szempontokat érdemes megvizsgálni a hatásvizsgálat során?

Csíkos boglárka (Polyommatus damon) • Vörös Könyvben szerepel, FV, hazánkban már csak itt, pár

tucat pd.

• hernyók élőhelye a kaszálatlan és szinte teljesen legeltetetlen mezofil gyep

• 1. vagy 2. alakja telel át, tavasszal napnyugta után és éjjel táplálkoznak, hangyák őrizetében

• a lepkék elsődleges nektárforrása a takarmány baltacím, de a hím imágók gyakran tömegesen szívogatnak a nedves földön. A nőstény a hernyó tápnövényének elszáradó részeire petézik, olyan helyekre, ahol a hangyák denzitása magas (szimbiózis a hangyákkal)

Sípályák • A nem-intenzív, kizárólag a természetes hóra építő, minimális

infrastruktúrát igénylő síelés, a megfelelő időben történő kaszálással, valószínűleg továbbra sem jelentene természetvédelmi problémát.

• Ahhoz azonban, hogy a Normafára tervezett sípálya gazdaságosan kihasználható legyen, több feltételnek is teljesülnie kell, és ezek a feltételek már kifejezetten ellentétesek is lehetnek a természetvédelmi célkitűzésekkel.

• Egy sípálya csak akkor üzemeltethető gazdaságosan, ha egy szezonban legalább 3 hónapon át lehet használni, és a hóréteg átlagos vastagsága legalább 30 cm

• A Normafa mindössze 300 méter hosszú sípályája 400 és 477 méter közötti tengerszint feletti magasságban fekszik, egy „hőszigetként” működő nagyváros mellett

• a csapadékviszonyokat és a várható trendeket figyelve valószínűtlen, hogy egy felvonós sípálya a Normafán gazdaságosan üzemeltethető hóágyúzás nélkül.

• A nagy mennyiségű vizet és elektromos energiát igénylő berendezések üzemeltetéséhez ki kell építeni a megfelelő infrastruktúrát: csővezetékeket, víztározókat, szivattyúrendszereket, elektromos hálózatot.

• Mindezeknek további területigényük is van, csakúgy, mint a sízőket közvetlenül kiszolgáló felvonóknak, kiszolgáló épületeknek, nyilvános WC-knek, az ezekhez tartozó csatornarendszernek, valamint a tervezett parkolónak

• A tervezett kb. 30m széles és 350m hosszú sípálya egy szezonon át tartó, hóágyúval történő karbantartásához kb. 25.000 KWh energiára van szükség, a felhasznált víz mennyisége mintegy 4000 m3 (kb. 40 cm hó), ami nagyjából egy 18.000 fős város napi vízfogyasztásának felel meg

• A „hógyártáshoz” szükséges víz (amennyiben nem esővíz) tápanyagtartalma hatással lehet a gyepek növényzetére,

• csakúgy mint a „hógyártáshoz” használt adalékanyagok: a hókristály-képződés elősegítése érdekében gyakran mesterséges adalékanyagokat alkalmaznak, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a természetes élőhelyre, és így az állatvilágra is. Olyan baktériumokat, pontosabban az általuk előállított fehérjéket használnak, amelyek – sterilizálás után is – negatív hatással voltak a növények fejlődésére.

• A növényzet szempontjából műtrágyaként viselkednek, megváltoztatva a talaj tápanyag-viszonyait.

• A hóágyúk által előállított hó ötvenszer keményebb, és négyszer sűrűbb, mint a természetes hó, így nehezebben olvad, így a növények vegetációs ideje ennyivel rövidebb, ami befolyásolja magképzésüket, „versenyképességüket” más fajokkal, és ez az állatfajokra is hatással lesz.

• A hóágyúzott területeken átlagosan kétszer annyi hómennyiség található, mint a hóágyú-menteseken, és a megváltozott hómennyiségnek fizikai hatásai is lesznek: a Normafánál lévő gyepek speciális mikroklímával rendelkeznek, köszönhetően a kitettségnek, az alapkőzetnek, és a gyepeket körbevevő erdőknek.

• A területre engedett plusz vízmennyiség várhatóan hatással lesz a mikroklímára, nedvesebbé és hűvösebbé téve azt a tél végi – tavaszi időszakban.

• A fás ligetek kivágása szintén hatással lesz a mikroklímára.

• A csíkos boglárka élőhelyének bővítése miatt a gyepterületek arányának ésszerű és szakmailag megfontolt növelése elvileg kedvező is lehet természetvédelmi szempontból,

• ugyanakkor, a nagyobb nyílt terület kevésbé tudja visszatartani a nedvességet, ami – főleg ha a trend alapján egyre melegedő nyarakkal számolunk – melegebb, szárazabb mikroklímát eredményez nyaranta.

• A ligetek kivágása másrészt, bizonyos – Natura 2000-es jelölő – xylofág (korhadó fával táplálkozó) rovarfajok élőhelyeinek megszűnését jelenti

• Az extra hómennyiség olvadáskor növelni fogja az eróziót az ösvények mentén, és extrém esetekben (például a tavaszi esőzésekhez hozzáadódva) gondokat okozhat a pálya alatt fekvő utcákon, illetve a csatornarendszerben

• a pályagépek (ratrak), amelyekkel a sípálya hóborítását egyenletessé teszik, és a havat tömörítik, tömegüknél és felépítésüknél fogva mechanikai sérüléseket okoznak a gyepekben, helyenként megnyitva azokat – ez utat nyit a pionír fajoknak

• a réteket nem övezik hasonló természetességű, élővilágú területek (ellentétben az alpesi sípályákat övező nagy kiterjedésű természeti területektől), így ha a terület ökológiai egyensúlya sérül, a jelenlegi növénytakaró megváltozik, helyét nagy valószínűséggel egy kevésbé komplex, kevesebb fajból álló, természetvédelmileg értéktelenebb rendszer veszi át.

• zajhatás (felvonók, ratrak stb.)

• az építkezések földmunkái

• bobpálya: rovarokkal „ütközés”

• éjszakai világítás hatásai

• régen a síelés egy szűk réteg hobbija volt

• Natura hatásbecslés: a Normafa esetében egyik közérdekkel sem indokolható a Natura 2000 terület élőhelyeire és fajaira jelentős negatív hatásokat kifejtő fejlesztés megvalósítása.

• A fejlesztés egyszerűbb változata – a fogaskerekű, és a libegő ésszerű fejlesztése, a tömegközlekedés átalakítása, azonban a hóágyúzás, a pályagépek, a megnövelt és leaszfaltozott parkoló, és a beülős felvonó teljes elhagyása, a ligetek megőrzése – természetvédelmi oldalról is támogatható.

• Attól, hogy sokan látogatják, még nem közpark, megmaradt erdőnek.

Gödöllői Tesco • eleve forgalmas út, + vízbázis fölé

• ipari–kereskedelmi jelleg erősödése + zöldterületek lebetonozása csökkenti a környékbeli ingatlanok értékét, + talajvédelmi vonatkozások

• kiskereskedelem többi szereplőjét hátrányosan érinti

• városvezetés nem adott teret a társadalmi részvételnek

• plakátok üzletekbe, fórum, sajtóper, feltárva egy alkotmányossági hiányt

• beadványok a környezetvédelmi felügyelőség körültekintő döntésének elősegítése érdekében, kérve a részletes környezeti hatásvizsgálat elkészíttetésének elrendelését.

• több mint egy évvel az előzetes hatástanulmány kifüggesztése után a beruházás végül megkapta a környezetvédelmi engedélyt – ezt azonban alapos indokokkal alátámasztva megfellebbeztük

• méretcsökkentés 10000 nm alá – csak szakhatósági hozzájárulás kell

• de erről meg nem értesítették az ügyfélként részt vevő egyesületet…

Múzeumi negyed • A magyar Urbanisztikai Társaság a Városligetet alapvetően rossz

választásnak tartja egy új múzeumi negyed céljára, • tiltakozásképpen nem is vettek részt az ötletpályázaton, • és az építészkamara táj- és kertépítő tagozata is bojkottot hirdetett. • A mostani változat a Városliget egész szerkezetét alapvetően átformáló

koncepcióról szó, amit ennek ellenére továbbra is zöldbarátnak ígérnek. Az öt új intézmény létesítése és a meglévők fejlesztése Baán László szerint olyan szinergiát jelent, ami a 2018-as tervezett megvalósítás után már két-három évvel egy-másfél milliónyival több turistát vonz majd Budapestre.

• A Liget azonban sokak szerint egyáltalán nem bírna el ekkora terhelést. • A park jelentős része már most is rossz állapotban van, és bár belváros-

közelisége miatt elvileg jók a Liget közlekedési kapcsolatai, a földalatti már most is túl nagy utasszámmal működik.

• A közlekedésfejlesztést a Liget projekt mindenekelőtt fizetős mélygarázsokkal képzeli el, ezekből több is lenne a nagy látogatottságú intézményeknél.

• a felszíni parkolást teljesen megszüntetnék, helyén részben fásítanának, • a Ligeten belüli közlekedést leginkább elektromos midibuszokkal képzelik el,

az autóközlekedést teljesen kitiltanák.

Kérdés: legyen-e több szó a KHV-ról, SKV-ról?

Szabályozás ?!

265

6390

27134

Tízparancsolat

Aranybulla

2003/839/EK

Karakter

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2003. november 21.) a pisztrángok vírusos

vérfertőzése (VHS) és a pisztrángfélék fertőző

vérképzőszervi elhalása (IHN) nevű halbetegségek közül egy vagy több tekintetében

mentes övezetek és mentes halgazdaságok jegyzékének

létrehozásáról szóló 2002/308/EK határozat I.

és II. mellékletének módosításáról

Forrás: KÖVET

Hortobágy

Bék ési -s ík

Cs ongrádi-sík

Bék ési -há t

Cs epel i-sík

Szolnok-Tú r i-sík

Köz ép-N yírs ég

Szatm ár i-sík

Jászs ág

Heves i-sík

Dé l-N yírség

Hajdúhá t

Sol ti-sík

Köz ép-M ező fö ld

Körösm enti-sík

Illancs

Kele t-Belső -Somogy

Bihari sík

Bala ton

Bodrogköz

Kis-Sá r ré t

Bác sk a i lös zös sík ság

Dé l-T isz a-vö lgy

Harangod

Kelet-Kü l ső -Somogy

Kalocs ai -S árköz

Dorozsm a-M ajsa i-homok hát

Bugac i-hom ok há t

Hatvan i -s ík

Kisk unsági- löszös há t

Sár ré t

Pápa-D ev ecser i-sík

Dé l-Barany ai -dom bság

Pili s-A lpá r i-hom ok há t

Észak-Z selic

K isk unsági-hom ok hát

Hanság

Északk elet-Nyírség

Zalaapá ti-há t

Marossz ög

Taktaköz

Völgység

Dé l-Z se lic

Repce-sík

Nagy-Sá rré t

Kapuv á ri -s ík

Szolnoki -á r té r

Dé l-Kü lső -Som ogy

Dé l-H ajdúhá tság

Dráva-sík

Tolna i-Sá rköz

Mos oni -s ík

Ö reg-Bakony

Beregi-sík

Tolna i-H egy hát

Cs orna i-sík

Kerka-vidék

Dé l-M ező fö ld

Gyöngyösi-sík

Nyugat-Belső -Som ogy

Ré tköz

Szigetköz

Egr i-Bükk alja

Borsodi -á r té r

Dévav ányai-sík

Tis zafü red i -Kunhegyesi -s ík

Fels ő -Kem eneshá t

Pes ti hordalékkúp-sík ság

Körös-sz ög

Dé lk e le t-Nyírség

Cs anádi -há t

Rába-v ö lgy

Köz ép-Zala i-dom bs ág

Borsodi -M ezőség

Sárvíz -v ö lgy

Heves i-á rté r

Fekete-víz s íkja

Nyugat-Kü lső -Som ogy

Marcali -há t

Igm ánd-Kisbé r i-m edenc e

Gerje-Per je-sík

Gödöl lő i -dom bság

Kálóz- Igar i löszhá tak

Pinka-sík

Alsó -Kem enes há t

Dé li -B ük k

Mohács i-sziget

Hegyalja

TápióvidékSúr i-Bakonyal ja

Cs erhá ta lja

Köz ponti -Z em plén

Nyugati-C serhá t

Rábai terszos sík

Kele ti-Cs erhá t

Ikva-sík

Egers zeg-

Letenyei-dom bság

Tis zazug

Má tra lába

Sajó -v ö lgy

Berettyó -Ká lló k öze

Győ r-T ata i -teraszv idék

Marcal-vö lgy

Mec sek-hegy ség

Keleti Bak ony

Bársonyos

Putnok i-dom bs ág

Köz ép-D ráv a-vö lgy

Magas-Má tra

Nyá rád-H ark ányi-sík

Köz ponti -C serhá t

Kele ti-Gerec se

Miskolci -Bük kalja

Vál i-víz s íkja

Börzs öny i-perem hegys ég

Pápai -Bak ony al ja

Nagyberek

Dé li -M á tra

Lov asberényi -há t

Upponyi-hegység

Kem enesal ja

Mó r i-á rok

Zagyva-vö lgy

Zalav ár i-há t

Vas i-H egyhá t

Szerencs köz

Etyeki-dom bság

Nyugati- vagy Lösz ös-Nyírség

Budai -hegyek

Kos di-dombs ág

Nógrádi -m edence

Pétervás á ri -dom bság

Hernád-vö lgy

Sió -v o lgy

Felső -Z a la-v ö lgy

Keleti-Mátraa lja

Monor-Irsa i-dom bság

Visegrádi-hegys ég

Vér tes- fennsík

Eny ing i-há t

Tardonai-dom bság

Ves zprém -D ev ecs er i-á rok

Sörédi-há t

Li tke-Etesi-dom bság

Som ogyi par ti s ík

Pannonhalm i-dom bság

Alsó -Za la-v ölgy

Szécsényi -dom bság

Balaton-fe lvidék és kism edenc ék

Baranyai-H egyhá t

Nyugati-Gerecse

Terényi -dom bság

Vér tes peremv idéke

Á lta l-é r-vö lgy

Sajó -H ernád-síkÉszak-Bükk

Ecsk endi -dom bság

Kab-hegy-Agá r te tő -c soport

Medves -v idék

Fertő -m edenc ePilisi -hegyek

Nyugati-M á traa lja

Tá tik a-c soport

Princ ipá li s-vö lgy

Vác -P es ti-D una-vö lgy

Mohács i teras zos s ík

Nyugati-M á tra

Mura-balpar ti s ík

Bük k- fennsík

É rm elléki löszös há t

É rd-Erc si -há tság

Ózd-E gercs ehi -m edence

Tarna-vö lgy

Szeksz árd i-dom bs ág

Kis-Balatoni-m edenc e

Süm eg-Tapolc a i-há t

Galga-v ö lgy

Zsám béki -m edence

Balaton i-Rivié ra

Tapolca i -m edence

Devec ser i-BakonyaljaVes zprém -N agyv ázsonyi -m edence

Szerencs i-dombs ág

Aggte leki-hegység

Fels ő -T á rna i-dom bság

Nézs a-C sővá r i-dom bs ág

Köz épső -Ipo ly -v ölgy

Té tényi- fennsík

Kes zthe lyi -fenns ík

Tornai -dom bság

Karancs

Alsó - Ipo ly-vö lgy

Vas -hegy és Kőszeghegy alja

Visegrádi-Dunakanyar

Zám olyi -m edence

Soproni-hegy ség

Hegyköz i-dom bság

Péc si -s íkság

Kős zegi-hegy ség

Abaú j i-Hegyal ja

Geres di -dom bság

Fels ő -Ő rség

Velence i-hegység

Almás-Tá ti -D una-vö lgy

Szalonnai-hegys ég

Köz ponti -G erecs ePilisi medencék

Vilonya i -hegyek

Rakac ai-vö lgym edence

Velence i-m edenc e

Badac sony-gulács-cs opor t

Fertőm el léki -dom bság

Bódv a-vö lgy

Parád-R ecs ki -m edence

Soproni-m edenc e

Alsó -hegy

Villányi-hegy ség

Kes zthehyi-R ivié ra

Gerec se i k ism edencék

Köz ponti -Bö rzsöny

Budaö rsi - és Budak es zi-m edenc e

Tá rkányi-m edenc e

Szendrő i- rögv idék

Tokaj i-hegy

Rudabány ai-hegys ég

Bak onyi k ism edencék

Vitányi- rögök

Gánti m edenc e

Börzs öny i kism edencék

Nemzeti Ökológiai Hálózat

folytonos folyosó

megszakított folyosó

magterület

pufferterület

Kistájhatár

A Nemzeti Ökológiai Hálózat és a kistájak

Ökoszisztéma szolgáltatások • azok a természeti adományok, javak és funkciók, amelyeket az

ember élete során közvetlenül vagy közvetve felhasznál, • egészségünk és jólétünk szempontjából ezek legalább olyan

fontosak, mint a technológiai szolgáltatások • tér- és közeg-fenntartó (a többi szolgáltatás-típus folyamatait

támogató) • termelő-ellátó (nyersanyag-, élelmiszer-, vízellátó) • szabályozó (éghajlatot, betegségeket, vízjárást, hulladékokat) • kulturális-információs (felüdülésre alkalmas erdő)

Forrás: WWF 2016

Zöld infrastruktúra • a koncepció célja az ökológiai és tájökológiai kapcsolatok

működőképességének kialakítása, fenntartása • természetes és természetközeli élőhelyek létező vagy

megtervezendő elemeinek hálózatát igyekszik kialakítani, fenntartani

• elemei és hálózatai vidéki és települési környezetben (pl. funkcionálisan jól működő, biológiailag aktív, magas ökológiai értékű zöldfelületi rendszer) egyaránt jelen vannak

• gerincét hazánkban az ország területének 36 %-át lefedő országos ökológiai hálózat képezi

Natura 2000 hatásbecslés – Appropriate Assessment

• HD - 1992/43/EGK irányelv, 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet

• el kell végezni minden olyan terv vagy program esetében, amely nem kapcsolódik közvetlenül a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy program részeként valószínűleg jelentős hatással lesz arra.

• N2k területen beruházás csak akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá nem ellentétes a kijelölés céljaival.

Natura 2000 hatásbecslés

• Ha nincsen más ésszerű alternatív megoldás (helyszín, módszer, technológia stb.) a beruházás megvalósítására és a tevékenység az élőhelyvédelmi irányelv, illetve a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (Natura Korm. rendelet) szerint elsődlegesen fontos, kiemelt közérdeknek minősül, akkor kivételesen engedélyezhető a beruházás.

• Kiemelt közérdek: – az emberi egészség és élet védelme – KÖZEGÉSZSÉGÜGY, – a köz biztonságának fenntartása – KÖZBIZTONSÁG, – a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás

elérése – KÖRNYEZETVÉDELEM

• Ettől csak nagyon szűk körben, kivételes esetekben lehet eltérni, s

ki kell kérni a Európai Bizottság véleményét.

• + Kiegyenlítő intézkedések, amikről értesíteni kell a Bizottságot.

Natura 2000 hatásbecslés

Élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkely

Possible impact on Natura 2000 site?

Appropriate Assessment

yes

If negative

Overriding public interest? If yes

Compensatory measures

Alternatives? If no

If priority habitat/species

Commission Opinion required

Step-by-step assessment of plans and projects affecting Natura 2000 sites (Art 6.3 & 6.4)

Ki kell kérni a EB

véleményét

igen

A hatásbecslés folyamata ÉI 6(3) és (4) szerint:

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!