marcus flück - milyen gomba ez

5/12/2018 Marcus Flück - Milyen gomba ez - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/marcus-flueck-milyen-gomba-ez 1/67



A szinkod

Minden oldalt felul a szinkod megfelelo azonosito szineveljeloltunk, A gornbakat jellemz6ik szerint az alabbi csopor-tokba soroltuk:

Csoues terrnoretegfi gombak. 10-27

Lemezes gomoak 28-39(hueuk. pattanva torO)

40-77

Ma s cso po rto kbaiartozo gombak

96-121



SZIGET



Beoezeto

Milyen gomba ez? A kerdest rengeteg gomba£aj esetebenbizonyosan nem Jehet mindig konnyen es gyorsan megva-Iaszolni, A leggyakoribb fajok, melyeket ebben a konyvbenkeppel es lelrassal bernutatunk, reprezentativ valogatastadnak a tobb mint 5000, Kozep-Europaban el6fordu16

nagygornbabol (melyeknek terrnoteste szabad szernmellathato). Ennek a konyvnek az az el6nye is megvan, hogykis rnerete es sulya lehetove teszi, hogy magunkkal vigyukerdei barangolasainkra. Ezen kivul ce.zatosan a kiilonlegesismertet6jegyekre es a mergezo hasonmasokra is felhivja

a figyelmet, Ha meg reszletesebb informaciokat szeretnenk,vagy tobb gombafajrol akarunk tajekozcdni, nezzunk megnagy hatarozokonyvet.

A gylijtes kozben tudataban kell lennunk annak, hogyegy hatarozokonyvben megtalalhato lcgreszletesebb leirassem p6tolja azt az atfogo tapasztalatot, amit esak h055ZUevek soran szerezhet az ember. Ha nem vagyunk biztosaka meghatarozasban, inkabb ne szedjUk le a kerdeses gombiit,iUetve a legkisebb ketely felmeriilese eseten ellenoriztessuk

a gylijtOtt fajokat gombaszakertdvel.

Fajmeghatarozasok

A magyar nev mellett a gombafajok tudomanyos nevet is

mezadtuk, mivel a kulonbozo nyelvi teruleteken mas-mas azeln~vezesiik A tudomanyos, latin nev ezzel szemben kivetelnelkul mindenhol ugyanaz, fgy egyertelmu, melyik fajrol isvan 5z6. A szinkod scgitscgevel kulon csoportokba soroltuka fajokat. Ezek kozismert nemzetseg- vagy csoportnevek,amelyeket gyakran hasznalunk, fgy egyszenlen lehet taje-koz6dni a konyvben.

A gombak bemutatasat harem reszre osztottukAz Ismerte-tojegyek cirrui reszben tornoren es roviden leirjuk a gombajellcmzdit. Itt kulonosen reszletesen mutatjuk be a kalapfajt.ikes a tonkok kulonbozri, jellegzetes formait il letve a szine-ket. Az konyv vegen talalhato abra segft a szakkifejezesekrnegerteseben.

Az Eldfordulas dmsz6 alatt azt adjuk meg, mikor jelenik

meg a terrnotest. Ha a sarga negyzetben meg nem szerepelt,akkor itt irjuk le az adott gomba pontos elOhelyet is.

A J6 tudni rovat f61<:enta mergezo hasonmasokat, a gOIll-bamergeket iUetve mas, a gomba eletmodjaval vagy feLQasz~na lasaval kapcsolatos erdekes knlonlegessegeker en'lel1Jci.

Beoezeiii

Minden leiras vegen arrol kapunk informaciot, hogy az adottgomba fogyasztasra javasolt-e, Csak a valoban j61emeszthetrigornbakat soroltuk az ehetoek koze, Kerjukugyeljen az ittkozolt figyelmeztetesekre: "nem etkezesi gomba", .rnergezc"vagy "halalosan mergezo".

A leirasokat sarga rubrikaban erdekes es tomor informaciokegeszltik ki, melyek gyorsan attekinthetdek.

A gombak szerepe

Ahol fak, cserjek, viragok es fuvek ncnek, a nagygombak isjelen vannak kiterjedt, fold alatti gornbafonalaik tomegevcl,a miceliummal. A legkiilonbozobb termctestekkel jelennek megrovid idore a napvilagon, hogy sporatermelesukkel fenntartsak

a faj genetikai valtozatossagat. A legtobb gomba szorosankotodik egy vagy tobb bizonyos gazdanovenyhez, sokaneletkozossegben (szimbi6zisban) is elnek veli.ik.A gombiik azelpusztult szerves anyagok feldo.gozasaban letfontossaguakes nelkulozhetetlenck az erdoben.A novenyekkel ellcntetbena gornbaknak nines zold szfnanyaguk (klorofill), ezert nemkepesek felnasznalni a riapenerg.at szerves anyagok felepi-tesehez, Szensza'Htoktol fuggnek, emiatt kozvetlen napfcny

nelkul is tudnak letezni. A fejlodeshez minden gombafajnakkiserdnovenyre vagy szamara elcnyos taptalajra, illetve

megfelelo homersekletre es nedvessegre van szuksegc. Rend-szerint, kedvezo feltetelek mellett, a fold alatti miceliumbolevente egyszer fejl6dnek kia rovid eleru tenruitestek, Csakezek arulkodnak a fajrol, amieg yeb ken t az ev t obb i r es ze benfold alatti kepzcdmenykenrrejtve marad a szemiink e161.Kiilonosen a szelvedett, val-tozatos novenyzeht helyekbovelkednek gombakban.

Erdei gombak

A nagygornbak legszelesebbfajspektrumat az erdokbentalaijuk meg. Szamos kozu-luk szoros eletkozossegben(sz imbiozisban) eI egyesnovenyekkel, Ezt a nagyon

Voros erdestinoru.

Leccirlummfum (L.auraniiacum)



Bevezet6

szoros kapcsolatot mikorrhizanak nevezzuk. Ebben az elet-kozossegben a gom bafonalak suriI haloval fonjak a t az erdeifak vekony gyokereinek veger, fgymindket fel letfontossaguanyagokhoz jut. Ilyen eletkozossegben el sok mergezo fajonkivul szamos mincsegi etkezesi gomba is.A j61alkalmazkodovarganya es variacioi kulonbozo fafajokra specializalodtak:ki.lonosen a lucfeny6t reszesitik e16nyben, de megelnekt61gyek, erdei fenyok es bukkok kozeleben is. Gyakranfordulnak el6legy616 galocaval egyutt, rr.ivel mindkettoneka lucfeny6 a gazdani:ivenye.

Gombak az erd6n kiviil

A nem tragyazott retek talajat nedugombak miceliumai tonjakat. Ezek a sovany talajonnovo gombafajok az ut6bbi evekbenvisszaszorultak, mivel az elohelyeik sok helyutt elnlntek.Jellegzetes es meg gyakori kepviselojuk a zoldes nedugom-ba (Hygrocybe psit tac ina) , mely eloszor fiizold, majd sarga,kesobb narancssarga szimi. A csiperke es a harmatgomba-fajok, melyek nagy tornegben fordulnak e10, a tehen- vagylotragyaban gazdag talajt kedvelik, Sokszor ugyanazon azelohelyen talalhato meg az ehet6 mezei vagy kerti csipcrke(Agari cu s campest ri s) es a mergezo karbolszagii csiperke(Agaricus xanthodermdt.

Tanacsok gombagyiijteshez

Augusztust61 bekoszont a gombaszezon. Ha szeptember-ben vagy okt6berben jarunk az erdobcn, biztosan talalunkgombakat, gyakran ehetceket is, bar a gombafajok szama

egyre kevesebb. Tudomanyosan igazolt terry, hogy ezerta szegenyedesert nem a gombagyfijtck a hibasak, hanem azelohelyek megvaltozasa, a nitrogenbevitel es a savas es61<:.A leg to bb eu ro pai o rsz ag ba n e rn iatt v esze lye ztete ttseg i listak at

vezetnek a ritkabb fajokrol. Ovjuk tehat a gombavilagot, es neszedjuk le a ritka fajok egyedeit! Fontes, hogy a gyCijtesel6tttajekozodjunk a veszelyeztetett helyi gombakrol.

A gombaszedes soran ne feledkezzunk meg a k6vetkez6

eszkozokrdl: megfelel6 ruhazat es cip6 mellett legyen nalunkegy kosar es egy kes is. Ha megtalaltuk a keresett gombat,ovatosan csavarjuk ki a tonkjet a foldbol, fg y a tonk aljanaka meghatarozashoz fontos ismertetojegyek erintetlenulmaradnak, A bokrosan novo gombakat, mint az izletestokegombat vagy a gyunis tuskogombat kessel vagjuk le.A fiatal peldanyokat az osszetevesztes lehetosege miatt

Bevezet6

inkabb ne szedjuk le. A begyiijtott gombat ott a helyszinentisztitsuk n~eg a folddaraboktol, tiilevelektol, az avart61 escsil?akt61. L!l?yeljiink arra: hogy ekozben ne sertsuk mega tonk alapjat vagy a gallert, mert ezek fontosak lehetnekegy esetleges ut6lagos meghatarozashoz. (Erdemes a ku-lonbozo fajokat kulonbozo dobozokba gyCijteni - a l ek t. )Ha bizonytalanok vagyunk, feltetlenul keressunk fel egygombaszakertdt!

A gombak hazilagos feldolgozasa

Az erd6ben mar elozetesen letisztitott gombakat pucoljukmeg. A rages. fas tonkoket es a kukacos reszeket vagjuk ki,

az oreg, szivacsos es osszeragadt reszeket is tavolitsuk 1 " 1 .Vagjuk kette hosszaban a termotestet. hogy kideruljon, van-nak-e a belsejeben kukacos reszek. Ezutan vilgjuk a gombiitegy em vastag darabokra, majd, ha szukseges, oblitsuk Iealaposan hideg vizzel. A rnasodosztalyu gombakat, mintpeldaul a szurke tolcsergombat, a barsonyos fapereszker esa gyuru~ tuskogornbat a kov~tke~6k~ppen mossuk meg: 5percig fozzuk a darabokat keyes 50S vfzben, ontsuk le a vizet,rnajd a,szokott m6don fozzi.ik meg oketo Mivel a gombahasonloan gyorsan remlik. mint a hal, a gorr.bas eteleketinkabb ne m.elegitsi.ik ujra, mert fgy kenyesebb gombafajokeseteben komoly gyomcrrontest kaphatunk.

A sarga rokagomba (Canihurellus cibarius) kulonosen kedvelt

etkezesi gomba



I Csoves termoreteg(i g J , , ! ) o m ~ b . ! ' ! f i f t k . . . . .

Pikkelyes tinoruS trob il omy c es s tr ob il ac eus (5. jloccopus)

Ismertetojegyek: Kalapja 5-10cm at-mer6ju, felszmet durva, sotet szirui pikke-

lyek £edik, a pikkelyek kozott eleinte feherszirui. A kalap szele szabalytalanul rojtos.

A csoves termoreteg feher vagy sziirkes-

barna, nyornas hatasara barnara szinez6dik. A tonk hengeres,

mulekony gallerzonaval, rendkiviil ragos. Hiisa vilagos, vagas

hclyen barnas rozsaszinre vagy feketere szmezcdik. Lagy iz{i,kisse foldszagii. Elofordulas: Tillevehi es Iombos erdokben,

altalaban egyenkent no. [uliustol oktobeng jelenik meg. J6

tudni: Hazankban vedett, Nem lehet osszeteveszteni mas

gornbakkal. Nem etkezesi gomba.

> egyenkentnovogomba} eros, fastonk]e van

> kalapjaborzas fejrehasonlit

50tet tinoru ! ; ~ ; ~ ~ ~ ~ ; ~ ~ . ~ ~ .

i jelenesll! > nagyon ritka,. ezert ovjuk

. > kozepes

nagysagngomba

Porphure llus porp i rf rosporus

Ismertetdjegyek: Kalapja 4-12 em atme-

r6ju lehet, sziirkesbama vagy feketesbama,

felszine fincman barsonyos. A csoves term6-

reteg a fiatal peldanyokon szurke, kesobb

s zu rk es ba rn a, n yomas h at as ar a e ls zf ne zc di k,

A tonk olyan szirni, mint a . kalap, hengeres vagy has as, feIszf-

ne barsonyos. A gomba husa feheres szurke, vorosesre vagykekeszoldre szinezodik. he lagy, viszont kellemetlen, dohos

szaga van. Eldfordulas: Ttilevehi es lombos erdokben. [uli-ustol oktoberigjelenik meg. J6 tudni: Nehany szerzoket fajatkulonbozteti meg ennek a sotet SZll1U tinorunak: egy lombos

erd6kben (P . porphyrosporus) es egy nilevehl erd6kben e1 6format (P . pseudoscaber). Nem etkezesi gomba.

Sarga gyunfstinoru5u i llus grev i lle i

Ismertetojegyek: Kalapja 4-10 em atme-roj ({, voroses sarga vagy narancs - barn a,

domboru vagy lapos. A kalapbor sima,

nedvesen nyalkas, A porusok sirgak, kesob b

fahejsziruiek, nyomas hatasara barnulnak,A tonk on sargasfeher, rruilekony gallertalalhato: hengeres, nem iireges, az alapja kisse megvastago-

dott. Husa sarga, eloszor tomor, kesobb szivacsos. illata es ize

jel .1egzetes, mint a tinorufeleke. Eldfordulas: Csak vorosfenyo

mellett nO'. [uliustol okt6berigjelenik meg. J6 tudni: Hasonlit

a rozsdavoros gylirustin6ruhoz (S . tr iden tinusi , mindkett6ritka nalunk. Ehetd gomba.

10

) aranvszfnfi

gomba> a kalapbfir

nedvesseg

•hatasaranyalkas lesz

> csak vorosfe-

nyomellettnO



I Csooes tennoreteg(i gombrik

Sziirke gyurustinoruSuillus tnscidus (5. acruginascensi

Ismertetojegyek: Kalapja 4-10 em at-meroja, v ila go ss zu rk e v ag y s zu rk es ba rn a,

felszine sima, nedvesen nagyon nyalkas,

A termoreteg eloszor Ieheres, kesobbszurkesbarna, nyomas hatasara sotetebbreszinez6dik. 'Ionkje hengeres, felfele allo,rm i l ekony gallerral. Elisa feher vagyhalvany

szurkes sarga. Cyumolcsos illata es Ligyfze van. Elofordui<is:Vorosfenyo kozeleben no, juliustol okt6berig. Hazankbanritka. J 6 tudni: Szereny megjelenese miatt nehez eszrevenni,Azon ball vorosfenyok alatti e 1611e l y e es szurke porusai miattkonnyf meghatarozni. Ehetd, de ritka gomba.

•barna essziirke szine-

ivel szerenymegjelenesu

) egyszeru

felismerni) csak vorosfe-

nyok kozele-

ben no

Rozsdavoros gyiirnstinoruSuiiiue trideniinus

> latvanyosnarancsszfnu

> ritka gomba,

6vjuk> csak vorosfe-

alatt nd

Ismertetdjegyek: Kalapja 5-10 em atme-

roja, okkersarga vagy narancsvoros szinu,a f ia ta l p e ld anyok kalapb6re ragad6s, kesobbrostosan pikkelyes. A porusok szogletesek,fiata lo n e le nk , k eso bb b am as n ara ncs sz im ie k. T on kje h en ge re s,

rr.ulekory, f eh e re s g al le rr al , Husa c itr om s ar ga , v ag -a s helyensotetebb, fiatalon tornor, kesobb szivaesos. Illata enyhengyumolcsos, Ize Iagy, Elofordulas: Vorosfenyok kozcleccn,meszes talajon. [iiliustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni:A porusok narancssarga szine felninden elenk. Hazankbanez a faj nagyon ritka. Eheto gomba.

Barna gytinistinoruSuillus luieus

• eroteljesmeg] elenesevan

Ismertetojegyelc Kalapja 5-10cm atme-raja, sotetbarna, ritkabban sargasbarna,vastag hiisii, Felszfne nedvesen nyalkas,szarazon matt, szalkas.A porusok citrom-sargak, kescbb sotetebbe valnak, Tonkje

hengeres, halvanysarga. hartvas gallerral, A gomba h.isafeheres sarga, a fiatal peldanyoke 0 1 1 1 1 6 s , az idosebbekeszivacsos. Lagy ize van. Elofordulas: Tulevehi erd6kben,foken~ erdeifenyok kozeleben, [uniustol oktoberlg jelenikmeg. J6 tudni: Ritkabban luc- vagy vorosfenyo alatt ismegtalalhato. Hasonlo hozza a szerncsesnyehi fenyotinoru(5. granulaius), arnely csak erdeifenyok alatt fordul elo, ottviszont tbmegesen jelenik meg. Ehet6 gomba.

• hazankban

gyakori) k"ttus £eny6'kkozeleben no



Elefantcsont-fenyotinoruSuillus placidus

Ismertetojegyek: Kalapja 3-8 an atmeroju,

elefantcsontfeher, kesobb sarga vagy barnasszfniilesz. Felszine nedvesen nyalkas, sza-razon ragados, A porusok eloszor feherek,kesobb sarga vagy narancssarga szimiekleszr.ek.Tonkje feher, hengeres, egesz hosszaban vorosesbarrtaszemcsekkel, Husa fener, puha, az idcsebb peldanyoke sziva-

csos.Illata kellemes, ize lagy. Elofordulas: [tiniustol okt6berigjelenik m.eg. J6 tudni: Csak ottus fenycfajok kozeleben no ,

mint peldaul azAlpokban el o cirbolyafenyo vagy az Europababetelepf:tett, eszak-amerikai simafeny6 alatt. Eheto gomba.

) az egyetJenfeher csovesgomba

-hazankban

nagyon ritka

> o!tUs fenyOkkozeleben n o

Szemcsesnyelfi fenyotinoruSuillus granulatus

Ismertetd] egyek: Kalapja 2-9 cm atmer6j((jsarga vagy borszenien barna, felszine ned-vesen nyalkas, szarazon ragad6s.A porusokkerekek vagy szogletesek. A fiatalpeldanyoka termoretegen es a tonk csucsan tejsze-rtl, tapados cseppeket valasztanak ki , Tonkje halvanysarga,

hengeres, Husa feher vagy halvanysdrga, a fiatal egyedeketomor, kesobb szivacsos, EloforduIas: Erdeifeny6k kozeleben.hiniustol oktoberig jelenik meg. J 6 tudni: A ritka, szintenerdeifeny6k kozeleben e16fordul6 rozssstovu fenyctinoru(5 . f luryi) nagyon hasonlft a szemcsesnyelu fenyotinorura,de rozsaszin tonkalapja miatt egyertelrruien meg lehet ku-lonboztetni t6le. Ehetd gomba.

> a kalap bore!Ieken huzni

> neha csopor-tokban jele-

nik meg, ketttis fenyokalattnd

TehentinoruSUillU5 bovinus

Ismertetdjegyek: Kalapja 4-12 em atme-rojd, sotetsargavagy bamas-narancsszirui.Peiszine nedvesen nyaJkas,szarazon raga.d6s.

A termoreteg sargaszold vagy barnas-oliva

szimi, durva reces, es nehezen valaszthato el a kalaphustol.Tonkje kalapszfml, hengeres, gyakran elhajlo, rugalmas. Husakremszirni, voroses amyalatokkal, kisse ragos. Illata jelentek-telen, Ize kisse kesernyes. Elcfordulas: Ketnis fenyok alatt.jiiliustol okt6berig jelenik meg. J 6 tudni: Kedvelt e16helye azerdeifenyves, itt helyenkent nagyobb mennyisegben ismegte-rem. Nem kulonosebbcn izletes gomba. A fiatal peldanyokatmas gornbakhoz keverve hasznalhatjuk fel. Ehet6 gomba.

1 4



Molyhos tinoruKerocomus subtomentosus

> pudvas tonk-je van, gyakranegyediilallrian [elenik

meg> termeretegeelenk sarga

Ismcrtetdjegyek: Kalapja 3-12em atme-r6ju, sarga -okkersarga vagy szurkesbama,felszfne finorn nemezes, matt. A porusokszogletesek, aranysargak. T6nkje hengeres,. sarga-okkersarga szinu, es kulonosen

a csucsan rozsdabarna pelyhes. Gyakranelhajlc, aJapja megvastagodott. Husa feheressarga, a t6nk-ben sargas, alig keku.c. Illata gyenge, fze lagy. Elofordulas:Tulevelu es Iombos erdokben. [iiliustol oktoberig jelenik meg,J6 tudni: Neha barnas rozsaszin kalappal jelenik meg, ilyenkorossze lehet tevcszteni az arany tinoruval (X. ci1rysentel'on),Eheto gomba,

Arany tinoruXerocomus chlysenteron

Ismcrtetoj egyek: Kalapja 3-10 em atme-r6ju, sotetbama, harapasok helyen voroses,Felszine finorn nemezes, szarazsagbanfelszakadozo, A termoreteg fiatalor, hal-vanysrirga, kes6bb olfvaszfrui, nyomas

hatasara kisse elkekul, a p6rusok durva recesek. szogletesek.Tonkje sargas szimi, hengeres, kulonbozo voroses arnyala-tokkal. Hiisa halvanysarga, enyhen elkekulo. Illata gyenge,ize lagy, Elofordulas: Tulevelii es lombos erdokben gyakorL[iiliustol novemberig jelenik meg, J6 tudni: A legkedveltebbetkezesi gombak koze tartozik, Egyszeni felismerni es gyakrantornegesen terem, ezert konnyu a gylijtese, Eheto gomba.

> kedve1t e!ke-zesi gomba

> gyakrankukacos es

konnyen

romlik

> gyakori

Piros tinoruX e m co 1 l'l U s r u be li us

) vervoros

kalapja es

tonkje van

> napos, fiiveshelyekenterem

> hazankban

Ismertetojegyek: Kalapja 3-7 em atmer6ju,elenk vervoros, az id6sebb peldanyokehalvanyabb, cnyhcn fenyl6, A terrnore-teg citromsarga vagy olivaszimf nyornas

hatasara enyhen elkekul. A tonk csucsahalvanysarga pottyos. egyebkent vorosesszirui, mint a kalap. Hiisa sarga. enyhen elkekulc. Illatagyenge, ize lagy, Elofordulas: Lombos erd6kben. [uliustolszepternberig jelenik meg, J 6 tudni: A piros tinoru gyakranfordul elo parkokban es arteri erdokbcn, harsfak es tolgyekalatt. Ossze lehet teveszteni a szokatlanul voros szirni aranytinorukkal (X chnjsenteron). Ehetd gomba.

'16



Barna tinoruKe rc c omu s bad iu s

) gyakori

tin6ru-faj

) keriili a rnesz-

tartalrrui talajt) kedvelt etke-

Ismertetdjegyek: Kalapja 3-15cm a h l 1 e r 6 J u ,sotetbarna vagy gesztenyebarna. Felszir.e

kisse nemezes, nedvesen kisse nyalkas,A termon§teg rlvanysarga, kesobb zoldes-s ar ga. Tonkj e hengeres, h alvan yan m arvan yo s alapja van f inom,

hosszanti szelazortsaggal. Az egesz gomba nyornas hatasara

k ek ul, H iis a f eh er v ag y halvanysarga, a f iaralpeldanyoke tomor,

kesobb puhabb lesz. illata gylimoJcsos, ize lagy. Eldfordulas:Tiflevehi es lomb os erdokben, [uniustol novemberig jelenik

meg. J6 tudni: Szinte osszeteveszthetetlen mas tinorukkal,

mivel nem haiozatosan erezett a tonkje, valamint tenndretege

e s husa kekul. Eheto gomba.

zesi gomba

Epeizti tinoruTy lop ilus fe lleus

) gyomor- esbelrendszeri

panaszokat

'okozsmer te tO j e gy ek : Kalapj a 5 -1 2 em atmer6ju,

mezsarga vagy vilagosbarna. Felszine matt,

barsonyos, A termoreteg halvany vagy bar-

HaS rozsaszimi, nyomas hatasara bebarnul.

Tonkje egeszen a vilagosabb csucsig olyan

szirui, mint a kalapja, nagyszcrml sotet halozatos, hengeres

vagy hasasodo. Husa feher, alig szinezodik el. illata kcllemes,Ize azonban nagyon keseru, Elofordulas: Tiflevehi erdokben,meszszegeny talajon. Hazankban nem gyakori. JUliust61 okt6-

berigjelenik meg. J6 tudni: Keseni ize es rozsaszin termoretege

ellenere konnyen o ss zetc ve sz th eto a z metes varganyaval (Boletus

edulis). Nem ehetd gomba.

) osszeteveszt-

heto a varga-nyaval

) keserii

Nyari varganyaBo l et us r et ic u la iu s (B . ae st iv a li s)

> leggyakrab-ban bukk estiilgy alatt n o, kivalo etke·smertetojcgyck: Kalapja 8-25cm at-

mer6jCi, sotetbarna vagy tejeskave szfrul,Felszine matt, finoman nernezes, szarazon

repedezhet. A termoreteg eleinte tchcr,kesobb zoldessarga. Tonkje vilagosbarna,feller vagy barnas halozatos. FiataJon hasas, kesobb buzogany

alaku vagy hengeres. Hlisa kremszimi, tomor, kesobb sziva-

csos. Illata kellemes, Ize liigy. Elofordulas: Lorn bos erdokben,

meszszegeny talajon, hazankban gyakori. Majustol jUliusig (j6

evben akar okt6berig-a lekt.) jelenik meg. J6 tudni: Az izletes

varganyatol ( Bo le tu s e du li s) matt, gyakrar, enyhcn felhasadtkalapbore es j611Mhat6 halozatos rajzolatii, sotet szfrul tonkje

kulonbozteti meg. Ehet6 gomba. .

18

zesi gomba

) mar majustol

megtalalhato



Izletes varganyaBo le tu s edu li s

) lucfenyd alatt

n o

) kivalo etke-Ismertetojegyek; Kalapja 6- 20cm atrner6ju,

fiatalon feh er, kesobb barn a. Felszine sim a

v ag y r an ee s. A te rm ore reg feh er, s arg a v ag y

olivzold. Tonkje feher vagy vilagosbarna,csiicsa finoman reces. Feher halo s rajzo-lam, hasas. kesobb buzogany alakii vagy

hengeres, Hiisa t or no r, a z id 6 se bb peldanyoke szivacsos. Illata

kellemes, iz e a dioehoz hasonlo. Eldfordulas: Lucfeny6k alatt.[uliustoi novemberig jelen.ikmeg. J6 tudni: Az metes varganyaa leg ism ertebb csoves term oretegii gom ba, es az egyik leg job b

etkezesi gornbanax szamit, Az eryhen mergezc epefzu tino-ruval (Tylopilus felleus) lehet osszeteveszteni. Eheto gomba.

zesi gomba> erdoszelen

terem> osszeteveszt-hetiJ

Ligeti tinoru )elenk sarga

Boletus pu loerulen ius termoreteg) gyorsan feke-

IsmertetOjegyek: Kalapja 4-10cm atme- tes-kekesre

r6ju, voroses barna vagy szurke-olivzold szfnezodik

szfrni. Felszine sima, finoman nernez s. > mesztartalmii

Atermoreteg fiatalon citromsarga, kesobb talajon nem

olivzold, Az egesz tenn6test nyornas vagy ' : ; 1 meg

vagas hatasara feketes kekre szinez6dik. Tonkje citromsarga,

az alapnal biborvoros, hengeres, a tonkalap hegyes. Husasarga, nines kulonosebb illata, iz e lagy Eldfordulas. TillevelU

e s lornbos erdokben, hornokos talajon. [uliustol oktoberigjelen.ik meg. J 6 tudni: B l e n k sarga termoretcgc es az azonnalfe ke te s k ek re sz fn ez6 d 6 te rm otes te m ia tt k on ny en fe lism erh eto .

Ehet6, de ritka gomba, kfmeljiik,

Satantinoru ) vaskos meg-jelenesfi) meszben gaz-

Ismertetojegyelc Kalapja 8-25 cmatmeroju, dag talajon

feher vagyvilagosszurke, harapasok helyen teremsarg a vagy vo ro ses sziru]. F elsz in e sim a, > az iddsebbselymesen matt, k op as z. A p oru so k kicsik, peldanyok

fi al "k k' 5bbk' . . ak.Tonki diigszagUakt on sarga, eso arrrunpuosak. ,0 Je '

a ra ny sarg a, a z a la pn al fin om k arm in piro s h alo s rajzolattal, hasas

vagy gumo s a ia ku , H i is a v ila go ss ar ga , vagas h el ye n k ekul , tamar.illata kellemetlen, ize lagy. Eldfordulas: L om bo s e rd 6 kb en .

S ok helyiitt m a r nagyo n ritka. [u niu sto l szeptem berig jelenik

meg . J6 tudni: Csak a n ag yo n fig yeh ne tle n g y6 jt6 k teveszthetiko ss ze a z f zle te s v ar ga ny av al (Bole tus edul is ) . Komo ly g yom or - e sbelrendszeri panaszokat okoz. Mergezd gomba.

Bo le tu s saiana s

20



Gyokeres tinoruBo le tu s rad ic ans

) vaskos meg-

[elenesff, meszben gaz-

dag talajon

terem

Ismertetojcgyek: Kalapja 8-20cm at-mer6jli, halvany szurkesfeher, az id6sebbpeldanyoke piszkos sargasbarna. A termc-reteg c itro msa rg a. k eso bb o liv zo ld . T on kje

fiatalon vilagossarga, sarges halozatos, kesobo bamiissiirga.Alakja kezdetben g um os, k es ob b h a5 01 5 .A gomba minden resze

nyomas hatasara kekul, Husa vihigossarga. Illata savanykas,

ize keseni. Elofordulas: Meszben gazdag talajon lornbos er-dokben, gyakran bukkfak kozeleben, hazankban nem gyakorL[iiliustol szeptemberig jelenik meg. J6 tudni: Hasonlo hozzaa farkastinoru (B . c al c pu st , de annak voroses szirui a tonkje,es hegyi tulevelu erd6kben fordul e16.Nem etkezesi gomba.

) ize keseru

Fakotinoru > ritka, ezed

kimeljiiko letus [echtner i

Ismertetoj egyek: Kalapj a 5-15 em atme-r6jil, e zi is ts zu rk e. F els zf ne f in om molyhos.A termoreteg citromsiirga, nyomas hatasara

e lk ek ii l. T o nk je me ly sa rg a , siirga halos raj-zolattal, kanuinpiros amyalatokkal , Alakja

hasas, kesobb hengeres. A kalapruis vagas hatasara cgkekreszfnez6dik, a to nk ala p r oz sa sz in re , e gy eb ke nt siirgas szimi. illatakellemes, ize lagy Elofordulas. Kiilonosen bukkfak alatt, ritka.[uliustol szeptemberig jelenik meg. J6 tudni: Hasonlo hozzaa satantinoru (B . s at anas) , es a gyokeres tinoru (B . r ad ic an s) ,

melyek szinten lombos fak alatt teremnek. Eheto gomba.

~a meszes ta-

lajt es a mele-getkedveli

, osszeteveszt-

heto

Valtozekony tinoruBoletus luridus

) a csigakharapasnyo-

mai vbroses

szfrnieksmertetojegyek: Kalapja 6 - 20 em atrne-

r6jd, olivzold, naraucssargas vagy sotet-barna amyalatokkal, A kalap b6re finOJ11

nemezes, A terrndreteg narancsvoros vagynarancssargas. Tonkje hasas, vilagosvagy , kedveli a me-

narancssarga, piros, hosszanti durva halo- : szes : :zattal, A tonk csiicsa piros hamvas, alja borvoros, A gombaminden resze kekul nyomas hatasara, Husa halviinysiirga,

Iag y IZ U .E ldford ulas: L om bos es nileveh f erdo kb en , [u niu stol

okt6berig jelenik meg. J 6 tudni: A valtozekony tinorut merge-zokent tartjak szamon, mivel mar okozott megbetegedeseket.Nagyon hasonlit hozza az ehet6 ceklatinoru (B . luridiformis),de annak nem halos a tbnkje. Mergezo gomba.

) tisztasokon

vagy erdesze-

len n o

:22



Ceklatinoru }impozans

megjelenesii

,a tonkonBo le tu s t ur id if orm is (B . e ry tr ophus )

Ismertetojegyek: Kalapja 5-15 em at-mer6jCf, altalaban sotetbarna, de gyakransotet teglavoros is lehet. Eroteljes, husosmegjelenesC(, kalapjanak felszine finombarsonyos, A terrndreteg fiatalon sargasolivzold, kesobb narancsszimi vagy vervoros Iesz, nyomasraazonnal kekul, A p6rusok alapja sarga, Tonkjenek sarga azalapja, pehelyszenl voroses foltokka1.Soha nem halozatos, alakjahasas. Husa sarga, vagasra es nyornasra azonnal kekul, nagyontomor es kemeny. Eldfordulas: Lombos es tulevelii erd6kben.Mejustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni: A ceklatinoru nagyonkiad6s etkezesi gamba, mivel alig kukacos. Eheto gomba, decsak 30perc fozes utan,

nines halosrajzolat

> savanvu tala-jon terern

Farkastinoru> tonkje feltii-no szinekbenpompaztk

}keseru {zit

• keriiti a me-szes talajt

Bo le tu s m iopus

Ismertetoj egyek: Kalapja 6-15 em atme-rGju, halvany vilagosbarna, szurkesbarna.Felszfne gyakran hullamos, matt, kissebarsonyos.A porusok m inclig sarg ak, A to nk

csiicsa sargas, alatta egeszen az alapig bfborvoros, finorn,hosszanti halozatos, Alakja buzoganyos vagy hasas. A gombaminden resze kekul nyomas hatasara. Husa halvany sziirkessarga, Illata jelentektelen, ize keseni. Eldfordulas: Hegyitiilevehl erd6kben. [iiliustol oktoberigjelenik meg. J6 tudni:Afarkastin6rut konnyen ossze lehet keverni a satantinoruval(B. saianas), de annak mas az elohelye. Mergezo gomba.

Borsos tinoru »kis meny-nyisegbenfi[szergomba-kent hasznal-hatjuk

> legyOlogaloca kiize-

leben no

Cha lc ip or us p ip er atu s ( B ol etu s p ip era tu e,

Ismertetojegyek: Kalapja 2-Scm a.trner6ju,rokavoros, feIszine matt, nedvesen nyalkas.

A po ru sok roz sd avo ro sek, szogletesek.Tonkjesarga, voroses, hengeres, vekony. A tonkhusa elenk citromsarga. fiatalon tomor,kesobb szivacsos. Illata jelentektelen, izea borsehoz hasonlit. Elofordulas: Luc- vagyerdeifeny6 aJatt terem. [uniustol oktoberigjelenik meg. J6 tudni: A borsos tin6rut kis rr.ennyiscgber;fuszergombaxent hasznalhatjuk fel.Hasonlo hozza a nagyonritka B. amarellus, de annak halvany rozsaszin terrnoretegevan. Fifszerkent ehetd gomba.

• Iuisa citrom-

24



I Csiroes termoretegii gombtik

Voros erdestinoru > a piroskalapu

erdestinoruk

mind ehetdk

Lec c in um r uf um (1. aurantiacum)

Ismertetojegyek: Kalapja 6-20 em atme-r6ju, n ara nc sv oro s, ro ka vo ro s, v as ta g h usu ,

f el sz in e s im a , f in om b ar so ny os , A t ermor et eg

e lo sz or f eh er, k es ob b o liv sz iir ke . H e ng ere s,

hosszu tonkje feher, narancsvoros vagybarnasvoroses pikkelyekkel . Husa feher,a tonkben merev, vaga5 helyen feketeresz in ez 6 dik . I lla ta k elle rn es , f ze h ig y. E ld fo rd u la s: R ez go ny arf ak

kozeleber. JCwLlst61ovemberig jelenik meg, J6 tudni: Nagyonh aso nlo h oz za a ro ka sz in u e rd estin cru (1 . vulpinum), a t ol gyfa -erdestinoru (1 . ouercinumy es a kcrmostonkii erdestinoru (1 .

versipelle). Ezek a gombafajok mind ehetok. Ehetd gomba.

> feketereszinezddik

> allomanyaivisszaszoru-

laban vannak

Sotet erdestinoru > ameleget

kedveli

> gyertyan vagymogyoro alai!terem

) kalapjanak

felszine

L e cc in u m g ri se u l" l" I

I sm e rte to j e gy ek : K a la pja 4 -1 0 em ah11er6ju,

s ar ga sb a rn a v agy s ot et s zu rk e sb a rn a . F e ls zi negyakran j ellegzetesen ranees. A termcretegeleinte f eh er, k eso bb sz urk es sa rg a, n yom as

h a ta ss ra f ek e te d ik , Rengeres, h osszu to nk j e

f eh er , s ote t p ik ke ly ek ke l. H u sa f eh ere s s zinCi,vagas helyen Ieketere szinez6dik, csak fiataion tomor, ILlatakellemes, Ize lagy, Elofordulas: Csak gyertyanfdk kozeleben.hazankban gyakori. [uniustol okt6berig jelenik meg. J0 tudni:Mivel a gyertyanfa az intenziv erdogazdalkodas miatt egyreritkabb, partnergombajanak allomanyai is visszaszorulobanvannak (hazankban ez nem jellem z6 - a l ek t. ) Eheto gom ba,

ranees

Barna erdestinoruL e c ci n um s ca /? ,- u 1 1 1 .

> nedves ido-

ben nagyonvizenyds

> csak nyirfak

"hit terem> kalapjanak

felszine sima

Ism ertetojeg yelc K alapja 5 -1 2 e m o 3 l r n . e r 6 j u ,

sargasbama vagy szurkcsbama, Ielszinesima, szarazon kopasz, nedvesen enyhenra ga csos. A te rm dre teg fe hcr vag y vilag os-

szurke, nyornasra bebamul. Tonkje feher,surtl, sotet pikkelyek boritjak, k e sk e ny , a la pj a megvastagodott.Hiisa feher, vagas hatasara alig szin ez6 dik el. Illata kellemes,

ize Iagy. Elofordulas: Nyirfak kozeleben, hazankban nem

gyakori. JU n iu st6 1 o kto be rig je le nik meg. J6 tudni: Hasonlohozza a feketed6 valtozata, a 1. scaorum var. melaneum ill.

a pirulo erdestinoru (L. oxydabi le). Ez ut6bbinak vilagosabbszfruia kalapja es husa v or os es re s zi ne z 6 di k. Eh~to gomba.

26



Szenes galambgombaRu ss ul a n ig ric a ns

I sm e rte to j e gy ek : Kalapja 5 ~ 1 5 c m ahlleroj(i,

fiatalonvilagosszurke, majd egyre feketesebb.Id ose bb k orab an a k ala p csucsa be me lyed c,

A fiatal peld an yo k k ala pjan ak sze le b eg on -

g yo lt. A lern ez ek e le fan tc so nts zim iek , k ulo -

nosen vastagok e s r itk as an a llo k, v alta ko zo

h ossz usa gu ak , fe lk an ya ro do an to nk ho z n otte k. H e ng ere s, ro vid

e s vastag tonkje feher, heISOS. A gomba husa feher, tornor, v a g a shelyen nehany perc alatt lazacrozsaszinre szfnezodik. Illatan in es, ize lagy. Elofordulas : Lombos e s t ule v eh i erd6kben.[iiliustol oktober ig jelenik meg. J6 tudni: Az idosebb peldanyokteljesen fekete termoteste gyakran egesz telen megmarad.Nem ehetd gamba.

) kiiliiniisenvastag leme-

zei vannak

) gyakorigomba

) lazacrozsa-szinre szine-

zodik

Fakosarga galambgombaRussula ochroleuca

) cstpos Izii

) gyakori

gomba> nflevelf

erd6'kben

Ismertetojegyek: Kalapja 4~8cm atme-rojtt, sarga. Felszinc fenyes, a kalapbdrle htiz ha to . A le me ze k f eh ere k. sw iln allnak,k on ny en to rn ek , g ya l( ra n v illa sa n e la ga zc k,

fe lkanyarodoan tonkhoz nottek . H engeres, az alapnal enyhenmegvastagodott tonk]e fchcr, id6vel beszurkul , A gomba husafeher , Illata en yhe n g yurn olcso s, fze Jagy vagy c sip o s. E 1 6 £ or -

dulas: Lornbos, de kiilonosen ttilevehi erdokben, hazankbannem ritka. JL'U1iust61oktoberigjelenik meg. J 6 tudni: Csfp6sebbfz(f, de nagyon ha son lo az en yh en m erg ezo fak 6 g alam bg om ba

(R . fel/ea), melynek kremszimi vagy enyhen sargas tonkje van.

Nem ehetf gamba.

terem

Vorostonku galambgombaRu ss ul a o li va c ea

> legalabb 20percig kellfozn;

Ismerretcjegyek: Kaiapja 4~20em at- ,ritl«il1 elo-

mer6ju, olivzold, barna, k arm in vo ro s vag y fordul, hogy

borvoros, tornor husii. Felszine sima es rossz lzu

matt . A lernezek feherek, vagy szalma- ) husa tiirnor

sa rg ak , sCWn allnak, a tonk koze.eben villasan elagaznak es

kereszterekkel kapcsolodnak. felkanyarod6an tonkhoz n6ttek.Tonkje feher, rozsaszin amyalattal. hengeres. Hiisa fehervagy sargas, kemeny es tomor. illata enyhen gylirnoks6s, izelagy. Eldfordulas: Lombos es tulevehl erdokben, hazank-ban nem ritka. [uliustol novemberig jelenik meg. J6 tudni:

Ha rossz iztl, csak mas gombakhoz keverve hasznaljuk tel.

~~~~~gamba. .

28



Barnasvoros galambgombaRussula integra

Ismertetojegyek: K ala pja 1 2c m a tm ero ju ,voroses-, sargas- vagy csokoladebarna, azidosebb peldanyok kisse ellaposodottak.A kalapbor fenyes, szele enyhen barazdalt,A lernezek feherek, kesobb sargak, sunlnallnak, hasasak, valtakozo hosszusaguak,a tonknel szinte teljesen szabadon aliok. 'Ionkje feher, hengeres,

kemeny e s tomor, Hiisa feher vagy sargas, kulonosen kernenyes tomor, Szinte teljesen szagtalan, ize lagy. Eldfordulas:Tfilevehi erd6kben; hazankban ritka. Augusztust61 oktobe-rig jelenik meg. J6 tudni: Ne tevesszuk ossze a csfp6s tZU,

alakban es szinben nagyon hason.Ito, mergezc cedrusszagugalambgornbaval (R. badia.) ! Ehetd gamba.

) vigyazat:osszeteveszt-

he t o) nagyon finometkezesigomba) kalapjanak

szine valtozo

Ranees galambgombaRussula vesea

) a kalap borenem eri ela kalap szelet

) rozsdafoltoktarkfrjak) kalapjanakszele :fesusze-rflen barazd •.I t

Ismertetojegyek: Kalapja 5 -1 0 cm iltm e r6 ju ,huspiros, gyakran rozsda b ar na f ol to kk al , S z el e

festiszenlen barazdalt. A lemezek feherekvagy halvany okkersargak, a lemezelek

rozsdafoltosak, s uru n a lln ak , kisse villasak,I elk an ya ro do an to nk ho z n 6 tt ek . T onkje feher,rozsdafoltokkal, hengeres, az alapja kisse elvekcnyodik. Husafeher es tornor, szagtalan. Lagy dioszenl ize van. Elofordulas:Lornbos es tU1 .evelUerdokben, gyakori. Majustol szeptemberigjelenik meg.J6 tudni: Osszetevesztheto a szinten eheto, gyakorikekhani galambgombaval (R. ClJanoxantha). Ehetd gomba.

Kekhani galambgombaRussula ojonoxantha

! ) lemezei nero

1 torekenyeki > valtozatos! sziruf lehet! > kivrilo "Ike-

I . .~esil:l~~ba

Ismertetojegyek: Kalapja 4-15 em ahl1er6ju ,

feketes, szurkes vagy zoldes ibo.yaszimi.Azidose bb peldanyok kalapj a bemelyedd vagytolcseres, A kalap b6re Ienuzhato, enyhen

ra ga do s. A le me ze k fe he re k, ru ga lm esa k, 5urd'n allnak, gyakranv il la sa k, f el ka ny ar od o an t on k ho z nottek, To nkj e ti sz ta f eh er , n eh a

enyhe lila arnyalattal, eros, hengeres, az alapja elvekonyodik,Husa feher, nines il lata, Dioszeni ize van. Eldfordulas: Lombose s tUleveh3erdokben, gyakori. [uliustol oktoberig jelenik meg.J6 tudni: Nem torekenyek a lemezei, ami a legtobb mas ga-lam bg om bato l m eg kulon bozteti. A lagy Izuek ehetok, a c s ipo sek

mergezok vagy elvezhetetlenek. Eheto gomba,

30



Aranyos galambgombaRussula aurata (R. aurea)

> rendki viiiszep gomba

> nem tulgyakori

> a meleget

kedveli

Ismertetojegyek: Kalapja 4-10cm a t -m e r o j a , elenk teglavoros vagy narancs-voros, gyakran vilagosabb foltokkal, Azid6sebb peldanyok kalapja bemelyedo.

A kalap felszine fenyes, szele idovel fesriszeruen barazdalt,A lemezek feherek, kesobb krernszfruiek vagy citromsargak.siinir; vagy egymastol tavol allnak, felkanyarod6an tonkhoz

n6ttek, a lernezelek aranysargak. Tonkje feher vagy vilagoscitromsarga, hengeres, az alapja gyakran elvekonyodo. Husafeher, nines illata. Lagy lzu. Eldfordulas: Lornbos es ttilevehierdokben. [uliustol okt6berig jelenik meg. J 6 tudni: Az aranyosgaJambgomba az egyik legszebb faja ennek a nemzetsegnek.Eheto gomba.

Hanytato galambgombaRussula emetica

! > egetO'en. csfpds izu

Ismertetojegyelc Kalapja 5-11 em atmer6ju,ver- vagy m eg gyv oro s, k ifa ku lo . A kalapb6rszele az id6sebb peldanyoknal festiszeruenbarazdalt. A lernezek feherek vagy sargak,egymasto: tavol allok, felkanyarodoan tonkhoz ncttek vagyszabadon allnak. Tonkje teher, torekeny, hengeres, fiatalontornor, kesobb vaHasan tornott. Husa feher, Illata kellemesengyi im o lc so s, I ze nagyon csipos, Elcfordulas. Lom bos es liilevellierdokben, [uliustol okt6berig jelenik meg. Hazankban meg nemtalaltak. J6 tudni: A galarnb gornbak kerek sejtekbol epulnekfel, ezert termotestuk minden iranybol torekenv. Az osszescsipos izti galambgomba mergezo, Mergezo gomba.

Lucfenyo-galambgomba > gyiimolcsillaui

Russula queletii (egresszagul> sokszor no

Ismertetojegyek: Kalapja 5-7 em atmer6jli, utak menten

sotet borvoros vagy biborbama.Az idosebb , nem ritka

peldanyok kozepe kisse benyom6dott.

A k ala p ( elsz ir.e fe ny es, A le rn ez ek fe he re k vagy kremsziruiek,egyenesen a tonkhoz n6ttek vagy lefutok. Tonkje karrninvo-roses, kifakulo, hengeres, eloszor tornor, kesobb vattaszenientomott, Husa feher, vizenyos es torekeny Illata egreskomp6traemlekeztet, izc egetoen csfp6s. Eldfordulas: Nedves tlilevelUerdokben, [uliustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni: A lucfe-ny6-galambgomba fze eget6en csipos, Gyomor-, belrendszeripanaszokat okoz. Mergezo gomba.

32



I Lemezes gombak

Pelyhes keserugombaLactar ius ue l le reus

> a legnagyobbtejelogomba

> "foldtoI6"-Ismertetojegyek: Kalapja 10-20 em atme-

r6jd, feher, Az id6sebb peldanyok tolcsere-sek.A ka.lap felszine finom barsonyos-ne-meze s, s ze le h o ss za r. begbngyblt. A l emezek

feherek, barnasan foltosodnak, ritkasan a.ll6k, egyenesena tonkhoz n6ttek vagy lefut6k. Tonkje feher, rovid es vastag.H usa fe he r, to mo r e s k ern en y, illata k c llcm cs , i ze c sip o s. T ej ne dv e

feher, lagy izCLElofordulas: Lombos es tulevehi erdokben.[uliustol novemberig jelenik meg. J 6 tudni: VaJ6saggaJ kitoljamagat a talajbol, igy szinte mindig talaj- es novenydaraboktalalhatok a kalapjan, Ezert hivjak "foldto16" gombanak.Nem etkezesi gomba.

nak is nevezik> felszine

barsonyos

Ranees tejelogombaLaciarius l ignyotus

Ismertetdjegyelc Kalapja2-6cm atmero-ju, feketesbarna, kozepen hegyes puppal,

A kalap felszine barsonyos, matt es ranees.A lemezek feherek, nenany millimeterrebenyiilnak a fekete tonk be, s{ir(in allnak,

valtakozo hosszusagiiak, tonkhoz nottek vagy lefut6k. Tonkjesotet szirui, hosszu es rancos. Husa feher, vagas helyen hal-vanyrozsaszfn lesz. Illata jelentektelen, ize lagy vagy keseni,Tejnedve feher, voroses barnara szinezddik, boseges, enyhenkeseni, Eldfordulas: Tillevelli erdokben. gyakran kozephegy-segekben. JUJiust61okt6berig jelenik meg. J 6 tudni: HasonJ6hozza a fekete tejelcgomba (L. picinusy. Ehetd gomba,

> savanyu tala-jon, hegyvide-keken terem

) gyakran egye-dillalldan

jelenik

; .

Fekete tejelOgombaLact ar iu s p ic in us

Isrnertetojegyek. Kalapja 4-gel1l. abnerojll,szurokfekete, kifakulo, gyakran tolcseressevalik, barsonyos. A lemezek vilagossargak,kulonbozo hosszusaguak, barnasvorosen foltosodnak, egye-nesen tonkh oz notte k vagy lefutok. Tonkje barna, halvanyabbfoltokkal, tomor es kemeny. Az idosebb peldanyok tonkjevattasan tomott. A tonkalap elvekonyodo. Hiisa feher, vagashelyen rozsaszin arnyalatulesz. ILlatanines, ize csipos. Tejnedvefeher; boseges, esip6s lzu. Elofordulas: Ttflevehl erd6kben;hazankban ritka. [uliustol okt6berig jelenik meg. J 6 tudni:A ranees tejelcgombaval (L. l ignyotus) ellentetben a feketetejelcgombanak nem hegyes a ptipja,Nem etkezesi gamba.

t > hegyvideke-

. ken terem

! > kalapja nemi pupos

I . . ~ .~.~~?~s..~.~ .



I Lemezes gombtik (husuk patta;,nw :~tzTh' ~

Nyirfa-szorgombaLactarius iorminosus

! ) kalapjan; koncentrikus

zonak lat-

hat6ksmertetojegyek: Kalapja 5-14an a h n e r o j u ,halvany lazacszimi, idosebb korban kitol- ! ) mindig nyir-

cseresedik. Pelszme filces, szoros, pereme U,k alatt nO'

fiatal korban e ro s e n b eg on gy olt, A le me ze k ! ) "getO'en CSl-

halvany husszin iiek , sunin allnak , valtakozo ' pas t ZU , feher

hossziisagiiak, enyher Iefutok. Tonkje fe- a teje

her vagy halvanyabb luisszirui, hengeres ,pelyhesen barazdalt, H usa feher, kem eny es tamar. Illatakellemesen gyumolcsos, fze cslpos. Tejnedve feher, egetoenc si po s f zl i. ElOfordulas: C sa k n yirf ak k oz ele be n. A ug us ztu st6 1

okt6berig jelenik meg . J6 tudni: Specialis elokezeles nelkiilsulyos kolikat okoz. Mergezd gomba.

Szalmasarga teje16gombaLactarius scrobicutatue

) eroteljes

megjelenesfi

)ameszes

talajt kedveli> csipds, sarga-ra szinez6do

Ismertetojegyck: Kalapja 6-20cm atmeroju,c itro m - v ag y a ra ny sa rg a, k ork oro se n z on as,szele fiatal korban begongyolt, nemezes.A lemezek kremszimiek. stIrfin allnak,valtakozo hosszusagiiak, a tonkon lefut6k.

Tonk je a ranysarga , sruun godorkes, vastag e s r ov id , f ia ta l korbaniireges. Husa vilagossarga es tomor, Illata kellemes, ize csfpos .T ejn ed ve elo szo r fe he r, m ajd m aso dpe rcek en b elul k ensa rg ara

s zi ne zc di k. B o se ge s, egetoen csfp6s 1 ZU .E lo fo rd ula s: T ule ve hi

erdokben. l uc fe n y6 k a la tt . Hazankban ritka, Ju!iust61 okt6berigjelenik meg. J6 tudni: Gyorsan kensi;lrgara szinezodd tejerolkonnyii felismemi. Mergezf gomba.

Lucfenyvesi rizikeLactar ius de terrimus

> lucfeny-vesekbenjelenik meg,gyakran

tomegesen

) siitni vaJ6gomba

) kozepes er-tekil etkezesi

Ismertetojcgyck: Kalapja 3-10 em a t -merojL1, narancsvoros, elrnos6dot tan zo -nas, idos korban zold ma-vanyozassal.tolcseresedo. A lemezek narancssargak,

az idosebb peldanyokon szurkes zolden

foltosodok, kozepesen sunin allnak. tore-kenyek, egyenesen a tonkhoz n6ttek vagyenyhen Iefutok. Tonkje narancsvoros, rovid, hengeres , ureges.Husa sa rg as S Z ln U , gy um olc so s illatu, Tejnedve repavoros, 15 percutan borvorosre szmezcdik. Eloszor lagy, majd kesernyes fzu.

Eldfordulas: TLiJeve]6 erdokben, l uc fe n y6 k a la tt . A u gu sz tu st 6 1novernberig jelenik meg . J6 tudni: Minden narancsvorosen

tejelo gomba eheto, de csak siitve. Ehetfi gomba,

:36

gomba



Lemezes gombak (husuk

J egenyefenyo-rizikeLactarius sa lmonico lor

> j egenyefe-nyok alattjelenik meg,gyakrantiimegesen

> siitni valogambit

> kivalo etke-

Ismertetlijegyek: Kalapja 4-12cm atmer6ju,halvany vagy elenk narancssarga, szintenn ara nc ssz im l z on ak ka l. A lemezek narancs-szirulex, valtakozo hosszusaguak, neha

vi.lasak, egyenesen a tonkhoz nottek vagyen yh en le futok . T on kje is n aran csszfm l, n e-

hany lapos, sotetebb melyedessel, uregesed6.Husa halvary okkersarga ..illata enyhen gyumolcsos, Tejnedven ara nc svo ro s, m ajd egy ora mt il va bo rvo ro s re szfnez6dik, k i S S E

kesenl. Elofordulas: TulevelU erd6kben; hazankban ritka.Augusztustol novem berig jelenik meg. J 6 tudni: A meszbengazdag taJajtkedveli. Hasonlo meg az i zl et es rizike (L . deliciosu.s)es a vorosodotejii rizike (L . semisanguifluus). Bhetd gomba.

zesi

Rot tej elOgombaLact ar iu s r uf us

Ismertetojegyek: KaJapja 3-8em atme-r6ju, vorosesbarna, biborvoroses barna,nines zonas rajzolata, enyhen domboni,majd tolcseres, hegyes piippal a kozepen.

A lernezek husvorosek, kozepesen surtinallnak, valtakozo hossztisagunk, egyenesen a tonkhoz n6ttekvagy enyhen lefutok, Tonkje vilagcsabb kalapszimi, hengeres,ides korban ureges, Husa feheres szfml. Illata kifejezettengyantas. Tejnedve feher, b6seges, rovid id6 u ta n C S lp OSlzU lesz.

Elofordulas: Tiilevehi erdokben. Iuniustol oktoberig jelenikmeg. J 6 tudni: A vorosesbarna tejelcgombak koziil az eheto,arnelynek lagy izii tejnedve van. Nem etkezesi gomba.

> tdmegesenterem sava-nyu talajan

> feher tejneil-vevan

»hegyes pupakalapjan

KenyergombaLact ar iu s uc lemus

> feltiinoenboseges tejki-valasztas

IsmertetOjegyek: Kalapj a 5-15 em atme-rojli,narancsos-rokavoros, idosebb koraban

benyomotta valik. Felszine matt, finornanb arso nyo s. A le me ze k h alv an ysa rg ak , nyo-mas helyen barnan foltosodnak, siirfinallnak, hasasak, valtakozo hosszusaguak, egyenesen a tonk-hoz nottek vagy enyhen lefutok. Husa feher, kesobb barnesszimi, kemeny, ntkan kukacos. illata a heringehez vagy a rakhusaehoz hasonlit. Tejnedve feher, feltiincen bdseges. lagy lzll.Elofordulas: Tiilevelu es lombos erdokben. [tiniustol okt6berigjelenik meg. Eheto gomba.

) visszaszoru-16ban van

> vedendd

gomba



Sargapelyhu csigagombaHyg ro p ho ru s c hry so do n

Ismertetdjegyek: Kalapja 3-7 em atmeroju,

fiatalon feher, kesobb sargas szirui, tompap up os , F els zin e e ro se n nyalkas, szelen arany-sarga pelyhek lathatok, A lernezek feherek,

k isse tavo l a lm ak e gy mast6 1 , to nk hoz n 6tte k

vagy lefut6k. A lemezelek gyakran sarga pelyhesek. Tonkje

feher, hengeres. Husa szinten feher, puha, Illata kellemes, fzelagy. Eldfordulas: Tillevehi es lombos erdokben. Augusztust61novemberig jelenik meg. J6 tudni: Ossze Jehet teveszteni a ko-risszagu csigagombava. (H. discoxanthus), de az a faj valarnivelnagyobb es enyhe gyantaillata van. Ehet6 gomba.

> kalapjauakszele arany-szirui

) gyakran terembiikkfak alatt

> kedveli a me-szes

Elefantcsont-csigagombaHygr op ho ru s e bu rn eu s

Ismertetojegyek: Kalapja 3-8cl11 atmer6jLi,

e le fan tc son t s zfm], ides ko rb an hu ll amosod ik

vekony husu. Felszine nyalkas, szarazonfeny16. A lernezek feherek, szelesek, tavolallnak egyrruistol, lefutok, sima eleik vannak. Toukje feher,ragacsos nyalkas, a tonkalap elvekonyodik. Husa feher, illata

enyhe, dohos jellegli, Ize lagy. Elofordulas: Lombos erd6k-ben. Auguszrustol novemberig jelenik meg. J6 tudni: A fehergombaknal mindig fennall a veszely, hogy osszeteveszthctjuk6ket a halalosan mcrgezo begyeskalapii gal6caval (Amanita

oirosa). Ehet6 gomba.

> dsszeteveszt ...helo

> f61eg biikk-fak alatt no

> kedveli a me-szes talajt

Rozsas csigagomba > a kalapbOr

Hyg l'Ophorus pudori nus alatt narancs-sargn MSIl

Ismertetojegyek: Kalapja 5-15 em atmer6jCi, ,> terpentinsza-

halvany Iazacszimf dornboni vagy ellapo- ga van

sodott. Felszine sima, alig nyalkas, kisse '> kedveli a roe-ragacsos.AkaJap szele sokaig begongyolt, ! szes talajt

A l er ne ze k f eh er ek .l az ac ro zs as zf r; a rn ya la tt al,

tavol allnak egymast61, puhak, tonkhoz n6ttek vagy enyhenlefut6k. Tonkje feher, hengeres, csucsa lisztes vagy pikkelyes,neha rozsaszin bevona.ttal. Husa feher, terpentinszaga van,ize lagy vagy kellemetlenul gyancas. Eldfordulas: Fenyokalatt. Augusztust61 novemberig jelenik meg. Hazankbanritka, J6 tudni: A rozsas csigagomba nem ajanlatos etkezesigombanak, bar vannak videkek, ahol fogyasztjak. A csiga-gombak nemzetscgeben az egyik legnagyobbra novo faj.N em etkezesi gomba.

40



Szagos csigagombaHygrophorus agat hosmus

IsmertetOjegyek: Kalapja 4-8cm a t m e r o j C i ,szurke, ritkan feher, Felszfne nedvesen

nyalkas, szarazon ragad6s, sima. A ritkasanaH6 lemezek feherek vagy kremszimiek,szelesek, a tonkor, lefut6k. Tonkje feher vagy halvar-ybarr.a,

hengeres, tomor, pelyhes. A tonka lap kisse rne$]lastagodott.

Husa feher, puha, ize lagy. Elofordulas: Tlilevelll erdokben es

erdei reteken, f6h~nt lucfeny6k alatt. Szeptembertol okt6berigjelenik meg. J 6 tudni: Fontos ismertet6jegye a jellegzetes, eros

kesenimandula illat, rnely azonban az elkeszitett etelben marnem feltetlenul kellernes, Eheto gomba.

> kesertiman-dula-illatu

> erdei reteken-

terem> ritkan feherszinuo( !;

Feher nyirokgombaCarnarophy l lus v irg ineus (c. niveus)

Ismertetojegyek: Kalapja 1,5-4cm a t r n e r o j u ,

elefantcsont feher, id6sebb korban gyakran

uveges.A kalap sze.e attetszoen barazda.t.

A lernezek feherek, egyrrastol tavol allnak,

a tonkon lefut6k. Tonk'e feher, vekony,hengeres, tomor, kesobb iireges.A tonkalap

kisse elvekonyodoE S

neha rczsaszin. Husavizenyos

feher,illata jelentektelen, ize lagy. Elofordulas: Fokent kulterjesgazdalkodasban, reteken, mezokon. Okt6bert61 novemberig

jelenik meg. J6 tudni: Ez a kis, egyszim1 gomba, mely nemcsak

erd6kben, h anem mezokon is megjelenik, nernritkan meg a telih6napokban is terern. Egesz Europaban elterjedt, de egyre

inkabb visszaszorul6ban van. Ehetc gomba.

) reteken eslegeloKonterem

> gyakranjellegzeteseniivegfeher

> keso osszeljelenik meg

Zoldes nedugombaHygroc ybe p s it ta c in e

Ismertetoj egyek: Kalapja 1,5 -4 em atme-rDju, zold, sargaszold, narancsszimi, kifa-

kulo, tompa kupos, vekony husu, Felszfne

sima, nedvesen nyalkas. A lemezek sargis

szinuek, szelesek, hasasak. a tonkot esak erintik, Tonkje zoldvagy narancsszfrui, hengeres, torekeny, ureges es nyalkas.

Hiisa puha, zold, sarga es narancsszirui arnyalatokkal, Illata

nines, fze lagy. E16forduIas: Retcken, mezokon.Augusztustol

novemberig jelenik meg. J6 tudni: Fiatalon zold kalapjaval es

kis meretevel a1ig ninik le i a illkozul. A nediigombak olyan

reteken, mezokon teremnek, ahol kulterjes gazdalkodas folyik.

Nem etkezesi gomba.

42



Zoldessarga nedugombaHygro c ybe c hlorophana

Ismertetdjegyelc Kalapja 2-5 em a . t m e r o j u ,fiatalon narancssarga, kensarga, kifaku16,tampa pupja van, vekony husu, altalabanattetszoen barazdalt, A lemezek sargak,szelesek, feJkanyarad6an tonkhoz ndttek. Tonkje narancs- vagykensarga, hengeres, tomor, idosebb korban vattas vagy fueges.Husa halvanysarga. Illata nines, ize lagy. Elofordulas: Retaken,

erdok szelen es erdei tisztasokon, Szeptembertol novemberigjelenik meg. J 6 tudni: Vannak mas, s ar ga s zim l n ed ug om b ak is,egyik sem alkalmas etkezesre, Minden nedugornba vedendo.Mergezo gomba.

> feltuno sargaszinu

>reteken terem) erdei tisztaso-

kon is megj e-lenik

Piros nedugombaHy gr oc yb e c oc cin ea

Ismertetoj egyek: Kalapja 2-6 em a tmero ju ,elenk cseresznyep.ros, kifakulo, tompa ku-pas, vekony husu, felszine sima.Alemezekvoroses narancsszirulek, szelesen tonkhoznottek es kisse lefutok. Tiinkje cseresz-nye- vagy narancsvoros, hengeres, felszfne sima, torexeny

es hosszanti rostos, Husa voroses, szinte szagtalan, ize Iagy.Elofordulas: Reteken. ritkan. Szeptembert61 novemberigjelenik meg. J6 tudni: Az esc es a nap szalmasargara fakitjapompas piros szinet, es fgy akar je.entektelen megjelenesiiis lehet, Ez a faj is a veszelyeztetett gombiik koze tartozik.Nem etkezesi gamba.

> melypirosszinamyala ..

tokban pom-

pazik> kifakulo

> reteken terem

» vedendd

Lila penzecskegomba I;;;'i~d~~~~szeLaccaria amethustea (L. a11'lethystina) ! ibolyaszfnfl

. > kifakul6

Ismcrtetojegyek: Kalapja 2 -5 em atmeroju, r , szeleskortlenelenk i bo ly as zim l, k if ak u lo , s ze le kezdetben elterjedtbegongyolt, id6sebb korban benyomotta : " .

valik, gyakran elnajlo, vekony husu, A lemezek is elenkibolyaszimiek, vastagok, egymastol tavol allok, egyenesen

tonkhoz nottek vagy enyhen lefut6k. Tonkje ibolyaszimf,feher hosszanti szalakkal, vekony, hosszu, hengeres, tomor,

Husa is ibolyaszirui, rugalmas, Nines kiilonosebb illata es ize.Elofordulas: Tulevehi es lombos erdokben. J{miust61 novem-berigjelenik meg. J6 tudni: Minden reszen lilas szinezete eskis merete miatt konnyen felismerheto, Bar a kalap bore esa tonk gyakran kifakulnak, a kalap aljan talalhato lemezekmeg6rzik szinuket, Eheto gomba,

44



Hiisbama penzecskegombaLaccari a l ac ca ta

> minden reszeteglavoros

> kifakul6Ismertetojegyek: Kalapja 2-5 em ahnerojCi, > nedves helye-

bo rbarn a vag y teglavoros, s ze le k e zd e tb e n ken terem

begongyolt, idosebb korban koldokosenbemelyedove valik, gyakran elhajlo, vekony husu, A lemezek

rozsasziruiek vagy husvorosek, vastagok, egymastol tavolallok, egyenesen conkhoz nottek vagy enyhen lefutok, Tonkjeteg lav oro s, feh er h osszan ti szalakk al, v eko nv, h osszu , h eng e-

r es , t am a r. Husa teglaviirbs, rugalmas. Filszeres illata es lagyize van, Eldfordulas: Tuleve.ti es l ombos erdokben. [uniustolnovem berig jelen ik m eg, J6 tudni: Alakja es merete nagyon

hason lit a lila penzecskegombaehoz ( Lacca ri a amethy s tea ),Eheto gomba.

Kavebarna altolcsergombaPseudocluocfbe cyathifonni5

Ismertetdjegyek: Kalapja 3-8 em ah l1e ro jC i ,

szurkesbarna vagy sotetbarna, higrofan,ido se bb k orb an to lcse r form aju an b em ely ed ,

vekony husu, A Iemezek hamusziirkek,a tonkon lefutok, jellegzetesen villasan

e la ga zo k, a to nk ne l k erc sz te re kk el k ap cs olo dn ak . T on kje barna,felillete feher szalas, viszonyJag vekony hengeres, a tbnka lap

megvastagodott , fcher filces, Husa szurke, vizenyos. Illata je -lentektelen, ize lagy Elofordulas: Erdokben, ritkabban retekenis , O kt6 bert6 1 n ov em berig jelenik m eg , J6 tudni: A kavebarnaaltolcsergomba keso oszi gom bat mely az e ls o f ag y ok ig j ele n ikmeg , Ehet6 gomba.

> feltUnDenvekony husti

> fatelepeken

n o

> talajon eskor-

had6 faanya-gon terem

Orias tolcsergombaCl it oc ybe geoi ropa ( In f ul ld ibu li cy be geot ropa)

Is me rte td je gy ek : K ala pj a 5 - 2 0 e m a hl1 ero ju ,

'halvanybarna, id6sebb korban krernszimlvagy feheres, m att, m ar fiatalo n tanyersze-n ie n k is ze le se do , v eg i_ il tolcsercs, k i s puppa l.

A kalap szele fesuszeruen barazdalt es sokaig begongyolr,A lemezek elefantcsontsziruiek, siinin allnak, melyen lefut6k.

Tbnkje kremszimi, eros, ro mo r, az i d6 s e bb p e ld a ny o ke kemenya tbnka lap m egv astag od ott. H usa Feh er vagy k rem sz ir uf k em e ny ,

fiatalon ropog6s . Illata edeskes arornajii. ize lagy, Eldforduias:lom bos es rulevelu erdokben. Szeptember t61november ig j e l e -

n ik m eg . J 6 tudni: G yakran kepez boszorkanykoroket, rnelyek

nemritkan 10 meteres atmerojiie«. Ehetd gomba.

) impozans

megjeleriesu) rnesztartalmutalaion nf) rifkas erdOk-ben terem

46



Viaszfeher tolcsergombaCl i tocybe phy l loph i la

> feher, nagyon

mergezogomba

> ffilevelu

erddkben no

Ismertetdj egyek: Kalapja 2-6 em atmerojlf,feher bevona t ta l , alatta p is zk os b ar na , selymesvagy matt, domboni, kesobb ellaposodikes kisse bernelyed, vekony husu, A lerr.e-zek feherek vagy kremszimiek, valtakozohosszusagiiak, a tonkon enyhen lefutok, Tonkje feher, ke56bbhalvany barniis voroses, hengeres, hosszanti. rostos, a tbnkaJapvastag feher gyapjas. Hiisa feher, kemeny, Illata aromas, ize lagy.Eldfordulas: Lombos es tUlevelu erd6kben. [uliustol okt6berigjelenik meg. J6 tudni: Legylink nagyon elovigyazatosak a fehergombak gyujtesekorl Nagyon mergezo,

> leveleken is

Sziirke tolcsergombaCluocfbe nebularis (Lepista nebulariss

Ismertetojegyek: Kalapja 6-15 em at-mer6ju, szurkesbama vagy harnuszurke,fiatalon domboni, kesobb ellaposodik,vegul benyornotta valik kbzepen piippal,barazdas. A lemezek krernszir.uek, sUruna lln ak , k on ny en le va la sz th at ok a k ala ph us ro l,

a tonkon enyhen lefut6k. Tbnkje halvanyszurkesoarna, eros, hosszanti rostos, a tonk-alap buzoganyszenl, Hiisa feher, illata jellegzetesen edeskes,ize savanykas, Elofordulas: Lombos es tCHeveluerd6kben.Szeptembertol novemberig jelenik meg. J6 tudni: Vigyazat:konnyen osszetevesztheto a nagyon mergezd nagy dbggom-baval IEruoloma sinuatumu Leforrazas utan fogyaszthat6.

) osszeteveszt-

heto

j - nem mln-

i denki tudja

! fogyasztani

• > gyorsan novo

gomba

> k e s o osszel te-

! rem, gyakran! tomegesen

! jelenik meg

Majusi pereszkeCa lo cybe gamboea

Ismertetojegyek: Kalapja 5-10cm atmeroju,feher, krernszfml, neha okkersargas. matt,fiatalon felgornbos, kesobb domboni, vegillkiszclesedo es elhajlo, feltifuoell vas taghiisu. A lemezek feherek. sInin allnak,

fel.kanyarod6an ronkhoz n6ttek. Tonkjefeher, vaskos. H usa feher es kemeny. illata es ize jellegzetesenlisztszeni. Elofordulas: Lornbos es ttllevehi erdokben, erdokszelen. Aprilistol juniusig jelenik meg. J6 tudrri: Vigyazat:konnyen osszetevesztheto a szinten tavasszal megjelen6,nagyon mergezo teglavoros susulykaval (Inocybe erubescensy I

Eheto gomba.

~osszetevesat-

heto

, nepszenf e l -kezesi gom.ba

> tavasszal

jelenikmeg

> i llata erosen

lisztszerii

'48



Lila pereszkeL ep ist a n ud a

Ismertetojegyek: Kalapja 5-15 em atmer6ju,

fiatalon elenk ibolyaszinu, kesobb bamas lila,

dornboru vagy kiszelesedo, felszine sima,

matt. A lemezek lila sziruick, kozepesen

siinin allnak, a tonkhoz felkanyarod6an,

foggal n6ttek. Tonkje ibolyaszmf, f ehe r szalas ,

hengeres vagy b uzog any alak u. A ton kalaperosen osszeno az avarral. Husa ibolyaszfmi, kifakulo. illata

gyiimolcsos-parfi.imos, iz e lagy. E ldford ulas: L om bos es tiflevelf

erd6kben. Szeptembert61 novemberig jelenik meg ( sz araz o sz

utan majusban is - a Zek t. ). J6 tudni: Nagyon basonlit hozzaa halvanyabb sziml, erosebb iHatu, de eivezhetetlen lzU hal-

vanylila pereszke (L. glaucocana). Ehetd gomba.

) finom etkeze-si gornba

) gyakran m a rmajusban

megjelenik) tavaszi-fiszigomba

» lombos e stu1evelu

erddkben el

Barsonyos fapereszkeTr ichotomopel s ruti lans

Ismertetojegyelc Kalapja 5-15 em atmer6ju,

sarga alapon k i s, b o rvo ro s vagy biborvoros,

nemezszerfi pikkelyek boritjak. A lemezek

elenk sargak, valtakozo hosszusagiiak,

felkanyarod6an vagy szelesen tonkhozncttek, Tonk]e biborvoros, hengeres vagy

buzoganyos, altalaban eros, tomor, de az idosebb pcldanyok

uregesek, filcesek. Hiisa vilagossarga, neha vizenyos, puha. illata

savanykas, Ize lagy. Eldfordulas.Tifl velti erdckben.juliustolszepternberig jelenik meg. J6 tudni: Kontrasztokban gazdag

szinpornpaja egyedulallo, Kis mennyisegben, mas gombakkal

keverve hasznalhatjuk fel. Leforrazas utan ehetd gomba.

) kiilonlegesszinpompajellernzi

> Iemezeisargak

) tlilevel(i filktuskojan vagy

mell ettiik no

Sargaszold pereszke > reteken, erdo-

Tr icholoma equeetre (T. flavovirens) szelen nO

Ismertetojegyek: Kalapja 5 -10 em ahll.erOjli,

sargaszold alapon fin om, barnasvoroses

pikkelyekkel. S z e le v il ag o sa bb , k is ze .e se do ,

tompa pupja van. A lemezek sargak, val-

takoz6 hossziisaguak, siinin allnak, felkanyarod6an tonkhoz

nottek, Tonkje sargaszold, hengeres, sima. Husa feheres sZlm3,

illata lisztszeni, ize lagy. Elofordulas: Tiflevehi es 1011Lbos

erd6kben. Szeptembert61 novemberig jelenik meg. J6 tudni:Nemreg deriilt ki,hogy isrnetelt fogyasztasa sulyos mergezest

okozhat, ezert nem ajan 1ott etkezesi gombakent felhasznalni,Nem etkezesi gomba.

:50



Biidos pereszke'Iricholoma sulphureum var. bufonium

IsmertetOjegyek: K alapja 3 -7 ern atrner6ju,bibor lilasbarna, finom pikkelyes, domboni,vegul ellaposodo, eles szellel. A lemezekk en sa rg ak , sz ele se k, eg ym asto l ta vo l a lln ak ,

felkanyarod6an tonkhoz n6ttek Tbnkjekensarga. hengeres, to rn or, fe he r f ilc es aJappaLH u sa k en sa rg a

vagy zoldes sarga, kemeny. Szaga visszataszito, er6teljesen

vilagitogazhoz hasonlo, Ize lagy, de kellemetlen, Eldfordulas:TUlevelt(es lombos erdokben. [iiliusto] okt6berigjelenik meg.J6 tudni: Nagyon hasonl6 hozza a sargaszold pereszke (T

jlavovirens), de annak ke ll emes , I is z ts z en i illata van.Az alapfaj-nak p dig kensarga szimi a kalapja - a l ek t. Mergezo gomba.

> gyakori

gomba

> vihigilogaz-

hoz hasonlo

szaga van

> kulonleges

megjelenesu

Szappanszagu pereszkeTr icholoma saponaceum

, szine nagyon

valtozatos

lehel

Ismertetojegyek: Kalapja 4-8 ematmer6j ll,c li vz ol d, s zu rk es ba rn a, s zu rk es zold, feketes,

id6sen ellaposod6, lehaj16 s z el le l, s z ab a ly -

talanul karejos, A lemezek kremszfrniek

vagy z old es s ar gd k, v ia sz os ak , r itk an annak,

vastagok. T o nkje kremsziruf hosszanti rostokban szurkes barnapikkelyekkel, hengeres, Husa fe he r, n eh a v oro ses arnyalattal. illataa p arfu m n elk uli sz ap pa nera em le ke zte t, ize la gy ( kiss e lis ztiz if).

Elofordulas: Tiilevehi es lombos erdokben. Szeptembert61novemberig jelenik meg. J6 tudni: A szappanszagii pereszkeszine nagyon valtozatos, ezert a gyGjt6ket is megtevesztheti,Enyhen mergezo gomba. .

) mososzappan-ra emlekezte-t o szaga van

)0 csoportosan n o

Parducpereszke i > kedveli ame-

Tricholoma pardatoium (T pardinum) , szes tala]]

t ~ nem mindenI sm e rte eo je gy elc K ala pja 4-12cm atmer6jCf, evben gyakori ,

feher alapon koncentrikus, finom ezustsziir- :' eroteljes :

ke, sotetsziirke pikkelyekkel, szele sokaig . megjelenesu ibegongyolt. ,A lemezek feherek, szelesek. ""."".""."" " "..

nem sunln iill6k,felkanyarod6ak vagy szinte teljesen szabadonallnak, a lemezelek gyakran kbnnyeznek. Tbnkje f eh e r, c s ii cs an

vizeny6s cseppecskekkel, bamas hosszanti rastos vagy enyhenpikkelyes, a tonkalap kisse megvastagodott. Hiisa feher, illatalisz tsz en i, fz e lag y. E ld fo rd ulas : T ulev eh i e s lo mb os erdokben,Nem minden evben gyakori, hazankban ritka. Augusztust61okt6berig jelenik meg. J6 tudni: Heves belpanaszokat okoz,ami ritkan halalos kimenetehi is lehet. Mergezo gomba.

52



FenyopereszkeTr icho loma terreton (T. 71'lyomyces)

Ismertetojegyek. Kalapja 3-8cm ahneroj(l,vilagos vagy sotet egerszurke, gyakrantompa piippal. Yekony husii, felszine matt,finom filces. A lemezek feherek. kesobbjellegzetesen hamuszurkek, felkanyaro-doan tonkhoz n6ttek es foggallefut6k. Tonkje feher vagyszurkesfeher, hengeres, fiatalon tornor, kesobb irreges, sima,

a tonkalap neha megvastagodott. Husa feher, torekeny,szinte szagtalan, fze l<igy.Eldfordulas: Tillevehl erd6kben.Augusztust61 novemberigjelenik meg. J6 tudni: Vigyazzunk:a fenyopereszket ossze lehet teveszteni mergezo rokonaval,a parducpereszkevel (T . parda lotum)! Ehetd gomba.

Fehercsokros alpereszke > csoportokban

Lyophyllw'/ 'l carma turn jelenik meg> fiives erdei

IsmertetOjegyek: Kalapja 3-6 ematmeroju, utak mentenfeher, nedvesen halvanyszurke, matt vagy no

selymesen h§nylo.Alernezek f ch er ck , k e sobb > kulonleges

krernszimiek, sunln allnak, a tonkon enyhen illata vanle fu to k, T on k] e feher, c su cs a f eh er barazdas, .

hengeres, elhajlo, Husa feher, uveges, illata hasonlit az odvask elt ik ee he z, i ze lagy. E lo fo rd ula s: T ule ve hi eslornbos erdokben,Augusztust61 okt6berigjelenikmeg. J6 tudni: Amiota nehanyevvel ezel6tt egy mutagen hatasii, vagyis az orokitoanyagot(DNS-t) karosfto anyagot fedeztek fel Ebben a gombaban. marnem szabad etkezesi gombakent felhasznalni, pedig azel6ttgyakran fogyasztott.ik. Mergezo gomba.

Gesztenyebama alpereszke,pore os pereszkeL yo ph yl lum l or ic ai um

Ismertetojegyek. Kalapja 3-10cm atmeroju,oliva- vagy gesztenyebarna, tampa P L l P O S

vagy kisse benyamott, hajlekony, vastag,porcas barrel, mintha par.celja lenne. A le-mezek feherek, slirCinallnak, kemenyek, a tonkhoz szelesenvagy kisse felkanyarod6an hozzanottek. Tonkje feher vagyvilagosbamas, altalaban ,elhajI6.Husa feher, illata jelentektelen,ize lagy. Elofordl.llas: Altalaban lombos fa k alatt, erd6kben.Augusztust61 okt6berigjelenik meg. Hazankban ritka. J6 tudni:Rendkivul tomor husa miatt kulonosen alkalmas kulonbozogombas etelek keszitesehez. Eheto gomba.

54

> a meszes

talajt kedveli

> f61eg erdeife-nyok alatt nO) osszefeveszt-

heto a parduc-pereszkevel

, csomokban

jeJenikmeg

, erdokben,

utak menten

ell.



I Lemezes gombdk tpuha lemezekl. gallMalan tonk

Folto s fiil6 1< eCollybia (Rhodocollybia) maculata

Ismertetojegyek: Kalapja 4-10cm atme-r6ju, Ieher alapon szabalytalan rozsdabarnafoltokkal. Felszine matt es sima. A Ierne-zek feherek, nagyon siinin allnak, kesobbrozsdabaman foltosodnak, egyenesen vagy felkanyarod6antonkhoz n6ttek. Tonkje Ieher, rozsdabarna foltokkal, hengeres,neha csavarodottan no, hosszanti bordas. Husa feher, rages,

faillatu, ize keseni, Elofordulas: Tiflevehl es lombos erdokben.Juliust61 novemberig jelenik 111eg.J6 tudni: A foltos fuloketkonnyu felismemi feher kalapjaro: e s tonk je r6 1 , rnelyek id6velrozsdasan foltosodnak. Nem etkezesi gomba.

Szeleslemezfi fii161<eMegacollybia (Oudemansiella) platyphylla

Ismertetojegyek: Kalapja 5-15 emat1)1l2r6ju,szurkesbarna, kifakulo, sugarasan rostos,

Kalapjanak szele az id6sebb peldanyokoneles es gyakran kisse beszakadozott. A le-mezek eloszor fenerek, rnajd kremsziruiek,feltunoen szelesek, ritkan allnak, felkanyarod6an tonkhoz

n6ttek. Tonke feheres, sokfele alaku lehet, hosszanti baraz-das, A tonxalapon hosszu, feher miceliumkotegek talalhatok.Hiisa feher, a tonkben szalkas, illata foldes, dohos, Ize fanyar.Elofordulas: TUlevelCies lornbos erdokben, Majustol okt6berigjelenik meg. J6 tudni: Gyakran keseni iZ(I,ezert fogyasztasranem ajanlott. Nem etkezesi gomba.

rsu fiiloke

) csoportosan,gyakran ko-roket alkotvajelenikmeg

> kesenf fz U

> rozsdas foltos

> faronkokones talajjal

fedett fakor-

hadekon no> gyakori> sokszor kese-rii izii

> telen terem

Flammulina oeluiipes > fiiz- e s kdris-fakon no

Ismertetojegyek: Kalapja 3-5cm atme-rdju, mezszfrul, na.ancssarga, idos korbaningatag. Felszine sima, nyalkas, szele vila-gosabb, bordas es attetszrien hamvas. A lemezek feherek vagylazacsziruiek, feltunoen hasasak es ritkasan allnak, egyenesen

vagy szinte felkanyarod6an tonkhoz nottek, Tonkje a csucsansfuga, az alap fele egyre feketebb es barsonyosabb, hengeres,tomor, az id6sebb peldanyok tonkje iireges. Husa kremszimi,illata kellemes, ize lagy, Elofordulas: Korhado lombos fakon,csom6kban. Okt6bert61 aprilisig jelenik meg. J6 tudni: Ne-hany eve mar termesztett gombakent iskaphato, A teli fulokeazon keves etkezesi gombak egyike, melyek a Wen, alaesonyhomersekleten terernnek. Ehetd gomba.

56



Lemezesgom

~ezeiszegfugornbaMam sm iu s o rea de s

> csak a kalapjathasznajuk

> koroket alkot-Ismertetojegyek: Kalapja 2-5 on atmeroju,nedvesen vorosesbarnas, szarazon borszimf

kifakulo, higrofan, gyakran tompa piipos,v ekony hLI S U .K al ap ja na k f el szme sima, szelebordas, A lemezek piszkosfeherek, ritkanallnak, feltiinden szelesek, felkanyarod6an tonkhoz n6ttek.Tbnkje krem- vagy borszin.I, rugalmas, tomor, eros. Husa

feher, illata aromas, ize Jagy. Elofordui<is: Rereken, Majustolnovemberig jelenik meg. J6 tudni: A mezei szegfUgombanak -a tobbi to.csergo.nbaval ellentetben - eros tonkje es egymastoltavol allo lemezei vannak, Eheto gomba.

va, reteken

terem

"gyepen isel6£orduI

Harnvas uborkagornbaMacroc y st id ia . c ucumi s

Ismertetdjegyek: Kalapja 2-6 em ahl1.eroju,sotetbarna, szele vilagosabb, fiatalon hlpalaku, majd ellaposodik, felszine barso-nyos, szele attetszoen hamvas. A lemezekfeherek vagy lazacszimiek, kozepesen

sfinin allnak, felkanyarod6an tonkhoz

n6ttek. Tonkje sotetbarna es egesz hosszaban feher hamvas,a csucsa vilagosabb: hengeres, vekony, tamar vagy ureges,barsonyos. a tbnkalap kiSSE porcos. Husa sotetbarna, illataaz uborkaehoz ha50n16, Ize lagy, Elofordulas: Ttilevehi eslombos erdokben. [uliustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni;Intenziv uborkaillata es esoportos megjelenesemiatt konnvenfelismerhet6. Nem etkezesi gomba.

> fiivek, lagy-szaniak kozottn o

) kedveli a ned-

vesseget> gyakran Ieltu-no uborkall-lata van

Retekszagu kigy6gombaMycenapura

Ismertetdj egyek: Kalapja 2-5 emah11eroju,halvanylila, rozsas-ibolyaszfnri, fiatalonharang alakii, kesobb lapos, kis puppal,szele attetszoen hamvas. A lemezek fe-

herek, szelesek, kozepesen tavol allnakegymastol, felkanyarod6an tonkhoz n6ttek.Tonkje szurkes-ibolyaszfmi, halvany, feheres, vekony, ureges,feltunoen torekeny, felszfne fenyl6. Husa sziirkeslila, vizenyos,illata es fze jellegzetesen retekszenI. Elofordulas: Tulevehi eslombos erdokben. [uliustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni:A retekszagu kfgy6gombiban kis mennyisegben kimutattaka muscarin nevif idegrnerget. Mergezo.gomba.

58

, valtozatosszinii Iehet

> ta- es lombosavaron [ele-nlkmeg

> gyakori,Ids termetfi



I L e m ez es g om b tik (p uh a le m e ze k, g aU e rta la n tonk

Kajsza lisztgombaC/ it op i lu s p runu lu s

Ismertctojegyek: Kalapja 3-12 em at-meroju, feher, kremszimi, halvanyszurke,fia ta lo n d om bo ni, e ro se n b eg on gyo l: sz elle l,kesobb Wieser alaku, Felszfne sima, matt.A lemezek feherek, kesobb rozsaszinek,siinin allnak, a tonkon lefut6k, konnyen

e lv ala sz th ato k a k ala ph iisto l. T on k] e fe he r,hengeres, nemri tkan oldaltatl6. A to nk ala p g ya kra n b uz og an yo s,de elvekonyodo is lehet, rnindig feher filces, Husa feher, puhaes torekeny, illata es fze lisztszenl. Elofordulas: Tulevelrl eslombos erd6kben. [uliustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni:V igya za t: a k a js za lisztgom ba osszeteveszthetc nagyon rnergezo,feher tolcscrgombakkal (Clitocybe)! Eheto gomba.

ShiitakeLen ii nu la e do de s

> gyakran erdei

reteken e sparkokban

jelenik meg> hiisa torekenj;

nem rugal mas> lisztes iflatti

Ismertetoj egyek: Kalapja 5-TDcm atme-rojd, barna, neha szurkes arnyalatokkal,kiilonosen a szelen feher pelyhek.kel, a szelesokaig bcgongyoit. A lemezek fehcrck,

valtakozo hosszusaguak, surun allnak,szelesek. Tonkje halvanybarnas. feher ) erostti az

immunrend-pikkelyekkel, altalaban oldaltal.o, tomor,Husa feher, a tonkben szivos. egyebkentrugalmas es puha. Illata nagyon aromas,fokhagymaszeni, fze lagy. Elofordulas: 'Iermesztett gomba-kent lombos fafajokon. Egesz evben. J6 tudni: Feltetelezikrakmegelczd hatasat, Ehet6 gomba.

> azegyik

legregebbi

termesztett

&omba

> Azsiaban

a gombakkiralyanak

szamit

Sereges tintagombaCopri nus (Copr in e ll us ) d is sem ina iu s

Ismertetojegyek: Kalapja 0,5-1,5011 atme-r6j{i,vilagos okkersarga vagy vilagosszurke,

sugarasan bordas, harang alaku, hartyas.A lemezek feherek, majd szurkeslilas-

feketes szimiek, ritkan allnak, egyenesena tonkhoz n6ttek, nem szerfolyok. Tonkjefeher, hengeres, a tonkalapnal elhajlo. kopasz, sima. Husafeheres, nines kulonosebb illata. Elofordulas: Szazaval je-lenik meg elkorhadt faanyagon. Majustol oktoberig terem.J6 tudni: A sereges tintagomba kulonleges helyet foglal ela tintagornbak (Coprinus) kozott, mivel termotestei idosensenlr.~ly6sodnak el. Nem etkezesi gomba.

'60

szert

> csoportokbanjelenikmeg

> gyakran

siirUn egymasmelle szorulokalapokkal

> korhadt fa-

el



Fenyo-kenviraggombaHyph ol oma ca pn o id es

Ismerretojegyek: Kalapja 2-6cm at-meroju, sarga vagy barnassarga, felszinefiatalon selymes bevonatu, kesobb sima.A Iernezek fustszurkek, rnajd szurkes-

lilas sziruiek, kozepesen sfinin allnak,tonkhoz nottek. A tonk csucsa feheres, selymes, az alap

fele rozsdabarna. Gyakran elhajlo, vekony, i.ireges, finomrostos, Hiisa feheres, a tiinkben barnas es eros rostos. Nineskulonosebb illata, ize lagy. Elofordulas: Korhad6 feny6kiin.Szeptembert61 decemberig terern. J 6 tudni: Nem min digkonnyu rnegkulonboztetni a mergezo sarga kerwiraggom batol(H.fasciwlare). Ehetd gomba.

) osszeteveszt-

hetd

) fenyotus-kokon no,csoportokban

) a tonk husa

barnas

Voroses kenviraggombaHypho loma sub la te ri ii um .

Ismertetojegyelc Kalapja 4-12cm atmeroj((,fiatalon halvanyvorosessarga, szetszakado-zott burokmaradvanyokkal, Kozepe tegla-voroses, szele fele halvanyabo. A lernezekhalvanysargak vagy szurkeslilas szimiek.

felkanyarod6an tonkhoz nattek. A tiink sargas sz.mi, az alapfele teglavoros rostokkal, gyakran giirbe. Husa halvanysarga,a tiinkben vorosesbarnas es eros rostos, illata dohos, Ize keseni,Elofordulas: Elhalt lomb os fa k anyagan. Aprilistol decemberigterem. J 6 tudni: Abban kiilonbozik a tobbi kenviraggombatol,hogy term6teste nagyobb es er6sebb, valamint, hogy kalapjanakszine teglavoros. Nem etkezesi gomba.

) faronkokbn

nO' ,c sopor-

tokban> a tonk hiisavorosesbarnas

~nem etkezesi

gomba

Sarga kenviraggombaHypho loma [a sc icu ia re

Ismertetej egyek: Kalapja 2-7 em iitlTu~r6jti,kensarga, kozepe rozsdas barna. felszinematt. A lemezek kensargak vagy ziildes

bamak, siinln allnak, egyenesen vagyfelkanyarod6an tonkhoz n6ttek. A tonk ker.sarga szimi, azalap fele rozsdas barna, pokhaloszeru fatyollal, elhajl6. Husakensarga, illata kellernetlen, ize nagyon }:eseru. ElOford ulas:Fokent korhado lombos fak anyagiin. Aprilistol decemberigterem. J6 tudni: A sarga kenviraggomba az egyik leggyakoribbkepviseloje ennek a ncrnzctscgnek. Nagyon hasonl6 hozzaaz ehet6 fenyo-kenvireggomba, de annak feheres szimi luisaes sziirke lemezei vannak. Mergezo gomba.

> faruskokonno csoportok-ban

! > a tonk hiisai kensarga

I > mergezd

6 2



I Lemezes g_ombtik (p_uha lemezek ,_ ,_ga ller ta lan tonk

Teglavoros susulykaJnocybe erubes c en s (1 . patouillardii)

Ismertetojegyek: Kalapja 3-8cm atme-

rojLl, feheres vagy szalmaszmu, nyomasravorosodik, piipos, sugarasan behasadozo,A lem ezek eloszo r feheres szirufek, kesobb

ro zs da ba ma k, sC iru n a lln ak , s zele se k, fe Jk a-

nvarodoan tonkhoz nottek.A tonk fiatalorIeheres, eros, tom or, a to nkalcp neha gu mos.

H usa feher, a to nk ben enyben v oro se s. illa ta e des ke s, fz e la gy ,

Elofordulas: Lombos [ak alatt. Majustol juliusig terem, nehak esob b is. J 6 tudn i: U gyanebben az idoben jelen ik m eg a feher

szimi, ehetd rnajusi pereszke (Cal oc ybe gmnbosa ). Mar voltakesetek, amikor osszetevesztettek a ket gomba£ajt, es a teglavorossusulyka halalt okozott. Nagyon mergezo gomba.

) dsszeteveszt-

hetd) erdokben esparkokban

no) kedveli a me-

szes talajt) kora nyaronterem

Selymes susulykaI n oc ybe geophy ll a

!;f~i~~i~~.selymesen

. fenylo: ) gyepes, ned-

! ves hel yeken~ terem

! ) erdei utak

: menten is1 ' l1 :?~~~a..t~.

Ismertet6jegyek: Kalapja 1-4cm a.trneroju,feher vagy kremsziruf fiatalor. kL1POS ,maj d

puposan kiterulo. Felszine selymesen fenyl6.

sugarasan rostos, behasadozo, A lemezek

eloszar feheres szfrufek, majd barnas ok -kersargak, sifnfn allnak, felkanyarodoantonkhoz nottek. A tank feheres, vekony estorekeny, Husa feher, ornlos. Szaga spermaszenl, ize csipcs,Eldfordulas: Lombos es nllevehi erdokben.juliustol novem-berigjelenik meg. J6 tudni: A t eg la vo ro s s us uly k ah o z (lnocybe

erubescens) hasonl6an a selymes susulyka is nagy rnennyiseg-

ben tartalmazza a muscarin nevii merger. Mergezd gomba.

Kerti susulykaI noc ybe r imosa (1 . fastigiata)

) {lives teriile-

teken

) gyakori faj) mergezd

muscarint

Ismertetdj egyek: Kalapja 2-6 ematmeroju.szalmasarga vagy barna, mindig hegyespuppal, sugaJ:asan rep edt, rostos, matt.A l emezek h a lvanysa rg ak vagy b am a k, f eh er

e le kk el, s iI nin a lln ac , v alta ko zo h os sz us ag ua k, egyenesen vagy

felkanyarod6an tonkhoz nottek. A tonk feheres vagy barnas,felulete feher pelyhes, hengeres, tornor, hosszanti rostos, Husafeher, szaga spermaszeni, ize kellernetlen. Elofordulas: Erdok-ben es park okban. [uniustol okt6berig jelenik meg. J o tudni:A ke rti su su ly ka m erg e ero s v ere jtek ezest es S LUYO So lik at o koz .

A susulykak kozott a legtobb faj mergezo. Mergezo gamba.

tartahnaz

64



I L emeze s g omba k ( J2 uh a,leme ze k, g.allertalan.ton

Vorospikkelyes pokhalos-

gombaCor tin ar iu s ( Le pro cy be ) b ola ris

Ismertetojegyek: Kalapja 3-8cm atme-r6jLi,domboni vagy kiszelesedo, felszinenfeher alapon voroses pikkelyek lathatok.A lemezek szurkesbarnak, kesobb fahej-bamak, idosen azerett sporak miatt rozsdabamak, nem silnin allnak, valtakozo

hosszusaguak. A tonk viligos alapon voroses pikkelyes, hen-geres, gyakran elhajlo, Husa feheres, sargulo, fze a retekhezhasonlo, Elofordulas: Lombos e s vegyes erdokben, bukkfakalatt, [iiliustol okt6berig jelenik meg. J 6 tudni: Voros pikkelyeimiatt nagyon feinind. Id6s korban eltiinnek ezek a pikkelyek,es a kalap kopasz vorosesbarna lesz. Mergezo gomba.

> fOKentbiikk-fO k alatt no

> feltLfnogomba) eleinte v o r o s

pikkelyekboritja.!<

Csucsos pokhalosgombaCoriinarius (Leprocybe) rubeltus (c. speciosissimus)

Ismertetojegyek: Kalapja 3-8c.l1l ihneroju,narancsvoros, vnrosesbarna, hegyes pupos,felszfne finom szerncses, matt. Lemezeivorosesbamak egymast61 tavol allnak, felka-nyarod6an tonkhoz nottek. A tonk kalapsziruftomor, hosszanti rostos, kigyobdrszeni rnintazattal, a tonkalapkisse megvastagodott. Husa halvany vorosesbarna, gyengenretckszagu. Eldfordulas: Nedves tillevelU erdokben. [uliustolszeptemberig jelenik meg. Hazankban meg nem talaltak, J6tudni: Magas koncentracioban tartalrnazza az orellanin nevUvesemerget, mely halalt okozhat. Halalosan mergezd gomba.

> lapokon, azAlpokaljan no

> magasabbanfekvc teriile-teken el

> vesemergettartalmaz

Sotetlila pokhalosgombaCort in ari us u io lac eus (c. hercfnicus)

Ismertetoj egyek: Kalapja 4-15 em atmer6jCi,sotet ibolyaszimi, id6sen szinte feketesbarna,felszine Fikes vagy pikkelyes. A lemezekibolyaszimiek, pelyhes elekkel, a sporaportol rozsdabarnara

szfnezodnek, ritkasan allnak. A tonk sotet ibolyaszfrul, szaraz,afatyolmaradvany gyakran rozsdabarnas, kigyoborszenf rajzolatotad, a tonkalap, kulonosen a fiatal peldanyoknal buzoginyos.Husa a kalapjaban es a tonkjeben ibolyaszirui, kerneny, mar-vanyos, vastag. Enyhe cedrusillata van. Elofordulas: Lomboses tiflevehi erdokben, lapokon. Augusztust61 okt6berig jelenikmeg. Hazankban ritka, J6 tudni: Europaban szeleskonienelterjedt, de m a r visszaszoruloban van. A pokhalosgombaknernzetsegeben nem sok ehet6 gomba talalhato. Eheto gomba.

> kiilonosenszep gomba

> vedendo faj> ejfeli gomba-nak is nevezik



Orias pokhalosgombaCor tin ariu s ( P hl egma ciw n ) p ra es ia ns

Ismertetojegyelc Kalapja 25 em a t m e r o j uis lehet, barnas ibolyaszfrui, eloszor kupos,majd domboni, idosen kiteruld, vastaghiisii, sima, ragados, az id6sebb peldanyokszele ranees. A lemezek sargas sziirkekvagy barnas szimiek, siirfin allnak, elukfinoman fogazott. A tonk feheres szfnu, pokhaloszeni fehereslila reszleges burokkal, hasas vagy gum os, eros, tamar. Hiisafeheres lila, kemeny, Szi.nte szagtalan, lagy 1z11.Eldfordulas:Lombos erdokben, ritkabban fenyok alatt is. Szepternbertolnovemberig jelenik meg. J6 tudni: Hazankban vedett faj!Eheto gomba.

, meglepoen

nagytermetli

gomba> agyagos,meszes tala-

jon no> sokfele mar

ritka

Anizsszagu pokhalosgombaCon in ariu s ( Ph le gm ac iw n) o do rife r

Ismertetojcgyek: Kalapja 4-10cm at-m e r o j u , rezvoros, sarga szinarnyalatokkal,vastag husu, nedvesen nyalkas. A lernezekzoldes sargak vagy rozsdabarnak, siinfnallnak. rovatkolt eluk van. A tonk sargas-

zold, halvany, szoros Iatyolrnaradvannyal,eros, rovid, a tonkalap peremesen vas taggumos, Husa sargaszold, tomor, Er6s anizsillata van, lagy iz(i.Elofordulas: T{[levelu erdokben, Szeptembert61 okt6berigjelenik meg. Hazankban meg nern taliiltak.J6 tudni: Vigyazat:osszetevesztheto a halalosan mergezo kensarga pokhalos-gombaval (c. [ P hl eg rn ac iu rn l s pl en de ns) ! Ehetd gomba,

> osszeteveszt-

heta

) meszes tala-

jonnd

> erdeifenyd es

lucfenyd alatt

terem

> eras anizsilla-

ta van

Narancsvoros tolcsergombaHygrophorop si s auran ti aca

Ismertetojegyek: Kalapja 2-7 em atmerojCi,nedvesen elenk narancsszirui, egyebkenrsarga, kifakulo, lapos vagy WIeser alakii,fiatalon nemezes. kesobb kopaszcdo.

A lemezek elenk narancssziruiek, a ka-lapnal villasan elagazok, melyen lefut6k.A tonk narancssarga, kifakulo, neha kisseelhajlo, a tonkalap hegyes. Husa sargas vagy narancssarga,rages. Illata es Ize jelentektelen. Eldfordulas: Talajon vagyelkorhadt fenyokcn. SzeptemberWl cktoberig jelenik meg.J6 tudni: Nagyobb mennyisegben kellernetlen ernesztesizavarokat okozhat, Nem etkezesi gomba.

> a sarga roka-

gomba hason-mas a

> runeszpownis kino

i a Iemezei

nem kap-

csolodnakkereszterekkel

6 8



Ismertetojegyek: Ka.1apja5-15cm anne-roju, halvany okkerbarna, felszine nemezes,

szele erosen begongyolt, bordas. A lemezekkremszimiek vagy rozsdabarnak, erintesre

baman foltosod6k, melyen lefut6k. A tonk

piszkos sarga vagy barnasvoroses, hengeres,

tomor, eros. Husa a vagas h ely en s ar ga , k es ob b bebarnul, puha.illata es ize savanykas. Elofordulas: Lombos e s fenycerdokben,[iiliustol novemberig jelenik meg. J o tudni: Keves az olyan

gomba, amely etkezesi ertekere vonatkoz6an ennyire ellent-

mond6 velemenyeket valtott volna ki. Az iijabb tapasztalatok

azt mutatjak, hogy ismetelt fogyasztasa SlUyOS vagy halalosmergezest okozhat. Mergezo gomba.

Barsonyostonkd colopgombaPaxi llus a trotomenioeus (Tapinel la a trotomentosa )

IsmertetOj egyek: Kalapj a 5 -15 em at-mer6j{i, vilagos vagy sotetbarna, kagylo

alakii, feliiJete nernezes, szele begongyolt.

A lemezek o kk ersa rg ck , n yo ma sra b am u lo k,

siinm allnak, rnelyen lefut6k. A tonk feke-tesbama, barsonyos, rovid e s eros, gyakran oldaltallo, Hiisa

h alv an ys ar ga , s zfv os , nedves idOben v iz en y os . I ll at a s av an y ka s,

ize keseni, Eldfordulas: Tulevelu erdokben, csoportokban,

elhalt feoyckon. luliustol novemberig jelenik meg. J6 tudni:J6! felismerheto nagy termotesterol es barsonyos tonkjerol,

Nem etkezesi gomba.

Barna nyalkasgombaComphidius glutinosus

Ismertetojegyek: Kalapja 5-12 em atme-rojll, szurkesbarna vagy csokoladebarna,

kifakulo, gyakran fekete foltos, kiszelesedovagy tolcser alaku, uvegesen nyaJka.s. A le-

mezek f ehe rek vagy koromszurkek, ritkasan

allnak, viHasan elagazok, A tonk halvary - vagy piszkos barna,

nyalkas, a tonkalap a nyalkas bar alatt elenk sarga. Hiisa feher,

beszurkulo, a tonkalapnal sarga es [as, egyebkent omJ65. lllata

jelentektelen, Ize lagy Eldfordulas: Fokent lucfeny61< alatt,

erd6kben es reteken. Jliliust61 okt6berig jelenik meg. J o tudni:Nagyon j6 lzU gomba, ha eltavolitjuk a kevesbe etvagygerjeszto

kalapbort, Eheto gomba.

Begongyoltszehf colopgombaPaxillus inuolutus

70

> savanyutalajon ruf,

gyakori> kalapjanak

szele begon-gyolt

) bamara

szinezedik

> tonk] e bar-sonyos bevo-natu

> oldaltallo

tonkje van

> nagy termo-testa

> tonkalapja

sarga> nyalkas

feluletu



Szalaskalapu nyalkasgombaGomphidius helveti .cus (C/ t1 'Oogomphushelveticu5)

Isrnertetojegyek: Kalapja 3-8cm atme-r6ju, barnas vagy narancsszirul, kifakulo,n em ez es, m att, esak n ed ve s id 6b en n ya lk as,

szele sokaig behajlo. A lernezek naranes-okker szimiek, kesobo fekeresek, villas anelagazok, lefutok. A tonk kalapszfmt. neb a

tobb narancsos szinamyalatta., eros , tomor,a tonkalap elvekonyodo. Husa sargas na-rancssziml, kemeny, Illata gyumolcsos , Izelagy Elofcrdulas: Erdei f en y6 k , lu C£ en y6 k alatt, egyesevel.[uliustol okt6berig jelenik meg. Nalunk ritka faj, J6 tudni:Vigyazat: ossze lehet teveszteni a halalosan mergezo csucsospokhaiosgornbaval iCovtinariue rubellus). Ehetd gomba.

) iisszeteveszt-heN')

> fozeskorlilara szfne-zodik

) ritkan, kis

csoportokbanjelenikmeg

> kozep- esmagashegy-segekben

fordul el6

Voroses nyalkasgombaG om phidius rutil u» ( Chroogom phus TUtilu s)

Ismertetdjegyelc Kalapja 3-8 em atm.eroj{f,b arn a, o kk erb arn a, re zv oro s a rn ya la tta l, k o-zepe pupos, felszine sima, nedvesen nyalkas,r os to s b uro kk al. A leme ze k s zu rk eslila k vagy

feketesek, villasan elagazok, a tonkon lefut6k.A tonk okkersarga, rezvoros rostos, kfgy6-bo rs zen i r ni nt aza tt al , hengeres v agy h a sa s, tornor, a tonkalapelvekonyodo, Hiisa halvany n a ra n cs sa rg a , la za c sz im i , kemeny.illata jelentektelen, ize a dioehoz hasonlit, Eldfordulas: Ketnlsfenyofajok alatt. [iiniustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni: Na-gyon hasonlit hozza a meszes talajt nem kedve16 szalaskalapunyalkasgomba (G. heioeticus). Eheto gomba,

lilara szine-zOdik

> kedveli a me-szes talajt

> keiliis fenyd-fajok alatt

fordul elo

Anizsszagu fagombaLeniinellus cochleaius

) afhato anizs-

szaga'Van

> korhad6 fa-Ismertetdj egyek: KaJ ap ja 2 - 6 em atrneroju,b a rn a , t romb ita , n ye lv va gy kana! alakii, sima.

Alemezek feherek v agy h a lv any h u ss zir ui ek ,valtakozo hossziisaguak, melyen lefutok,A tonk kalapsziml, gyakran gorbe, tornores sziv6s. Husa feheres, borszenl, id6sen

ra g6 s.A niz silla ta e s la gy , a niz so s, e dc sk es iz e van. Eldfordulas:Korhado lombos, ritkabban nilevehi fakon. [uliustol okt6berigjelenik meg. J6 tudni: A szagtalan variansa (L . cochleuius var.inolens) k iv et ele ve l e ro te lje s a ni zs illa ta ro l e s f ur es ze s lem ez ele ir ol

lehet felismemi. Fiatalon ehcto, fuszergomba.

anyagon no> a fiatal pelda-

nyok fU"szer-gombakent

hasznalha t6k

72



I L~mezes gombak (puha lemezek,__gallmalan.tiin

tdnkje van

i ) telen jelenikIsmertetojegyek: Kalapja 5-15 em atme- meg

rojd, kremszfrui, szurkeslila, kagyl6 alaku, > nepszerfftonkje oldaltallo.A kalap felszine kifakulo. termesztett

A lem e ze k f eh er es ek vagy s a rg a sak , s z el es ek, ! l:?~~.~ .a tonk kezdeteig lefutnak. A tonk feher, nehabarnas, rovid vagy jelentektelen. Husa feher, szalkas, kisse

rages, a tonkben gyalcran szinte parafaszeni, Illata tap16szenl,ize lagy. Elofordulas: Lombos es ruleveW erdokben, elhaltfak tuskojan, Decernbertol marciusig jelenik meg. J 6 tudni:A kesei laskagomba egyedei kagyl6 alakban, egymas folott,csornokban, csoportosan jelennek meg. Kedvelt termesztettgomba. Ehetd gomba.

Ismertetoj egyek: Kalapja 3-6 ematn1erojd,szurkesbarna, kifakuJ6, felszine sima, szeleattetszden barazdalt, A Iernezek eloszcrfeherek, majd az erett sporak r6zsaszinreszinezik oket, ritkasan allnak, felkanyaro-

d6an tonkhoz nottek vagy lefut6k. A tonkfeheres vagy szurke, a csucsa barazdalt,hengeres. tornor, idosen ureges, hosszantirostos. Husa halvany, torekeny. Szaga ercsen luges, kelle-metlen lzd. Elofordulas: Lombos erdokben. Augusztustolokt6berig jelenik meg. J 6 tudni: Felnino szaga sokat segita felismereseben, Mergezf gomba.

Ismertetojegyek: Kalapja 2-5 em atrr.e-

r6ju, sotetkek, kekeslila, sugarasan szalas,harang alaku, kesobb domboni, vekony

h.isu, A lemezek eloszor feherek, majdaz erett sporak rozsaszinre szinezik 6ket,ritkasan allnak, hasasak. a tonkot csakerintik. A tonk sotetkek, a tonkalap fele feheredo, hengeres,elkeskenyedo, tomor, hosszanti rostos, torekeny, Hiisa feher,szaga kellemetlen, ize lagy. Elofordulas: Tiilevelfi erd6kben.Augusztust61 okt6berig jelenik meg. J 6 tudni: Intenzivacelkek szine miatt osszeteveszthetetlen mas gombakkal.Nem etkezesi gomba.

Kesei laskagombaPleurotus os treatue

Lugszagu doggombaEn to loma rhodopol ium . f. nidorosum

Acelkek doggombaEn io loma n ii id um

) oldaltallo

) mogyor6-bokrok esgyertyanokalatt no

> higos szagavan

) kismeretffgomba) szfne miatt

feltuno meg-[elenesu

-mo has hfle-velu erdfik-

ben terem



Barna csengettyfigombaPluteus cerVil'lU5 (P atricapillusi

I sm e rte to je gy ek : K ala pja 4-12ou atmer6j l f ,

fiatalon sotetbarna, feketesbarna, kifakul6,felszine nedvesen fenylo, ben6tten szalas,szele eles. A lernezek e1 6 sziir fchcrek, m aj d

rozsaszfnek, hasasak, a tonknel szabadonallnak, A tonk halvarybarnas, hosszantiszalas, hengeres, tamar. Husa feher, fel-tllnDen puha. Illata enyhen rctckszcni,

fze lagy, Elofordulas: Tulevehl es Iombose rd ok be n, M aju sto l n ov em berig je le nik m eg . J6 tudni: Vigyazat:osszetevesztheto mergezo doggombakkal (Entolorna). Miga csengettyd gornbaknak szabado n allo, addig a doggornbalmaktonkhoz n6tt: lemezeik vannak Eheto gomba.

) osszeteveszt-

heto

> korhad6 fa-

anyagon no> gyakran

egyediil;il-

loan jelenik

meg

> mas gombak-kal keverve

erdemesfelhasznalni

Sziirke selyerngornbaAmanita o ag in a ia

Ismertetdjegyek: Kalapja 3-Scm anne-rDju,sz urk e, h ara ng alak ii, k eso bb k itetu lo ,

t omp ac su cs os . F els zi ne sima, p er em e e ro se n

barazdalt. A lemezek feherek, szabadon,

su nln alln ak e s h asasak .A to nk feh er, ve kon y,a csucs fele elvekonyodik, tobbnyire sima.A tonkalapot Feher, szurke f olt os b oc sk or vesz. korul. Husafeher, 0 1 1 1 1 6 s ,torekeny; illata jelentektelen, fze lagy, Elofor-dulas: Tiilevehi e s lombos erdokben, [uniustol szeptemberig

jelenik meg. J6 tudni: A selyemgombak tonkalapja mindig

huvelyszerf bocskor, sohasem gum6s . Ehetd gomba.

> a kalap szele

egyertelmuen

barazdalt

) a tonkon

nines galler

> alaposanfozziik-siis-

siik meg

Rot selyemgornbaAmanita filiva

Ismertetdjegyelc Kalapja 4-9 em a h 1 1 t 2 r o j i l ,v or os es ba rn a, h ara ng a la ku , kesobb kitenj.l6,

fe ln in 0 , kis puppal, felszine sima, szelefesiiszenien bordas, A lernezek feherek,

szabadon, surun allnak es hasasak. A tonkfeheres, neha barnasvoroses szimi, soha

nem k fgyobor sz eul , hengeres. A tonkalapot feher, bama foltos

b oc sk or v es zi k oru l. Husa feher, om16s . Illata jelentektelen, fzelagy. Elofordulas: Tillevehl es lombos erd6kben. [uniustolszeptemberig jelenik meg. J6 tudni: A selycmgombak min-den faja nyersen mergezo, ezert csak j6 1 megf6zve, megsiitvefogyaszthat6k. Eheto gomba.

> a kalap szele

egyertelmuen

barazdalt

> a tonk onnines galler

) alaposan

fozziik-sUs-

siikmeg

76



Legyolo galocaAmanit a mu sc a ri a

, gyakrall abra-zoljak gyerek-konyvekben

, feltiino megje-lenesii gomba

, lucfenydk

vagy nylrfakalatt no

IsmertetOjegyek: Kalapja 5-15cm atme-rojt!, elenk piros vagy narancsszimi, feher,

konnyen Ietorolheto burokmaradvanyokkai.

A lem ez ek feh ere k, h asa sak , siin in , a tonknel

s za ba do n a lln ak , A tonk f eh er , h en g er es , k is se

pelyhes. Comb alaku, feher gum6s aljankoncentrikus, rucskos ovek vannak es feher szirni, feher vagysarga fogazatu gal.erja van. Husa Iehcr, a kalapbor alatt sarga.

illata jelentektelen. Elofordulas: Tulevehi es lombos erdOkben.

[uliustol novemberig jelenik meg. J 6 tudni: Piros alapon feher

pottyeivel nagyon feltiind gombafaj. Mergezo gomba .

.. , , , .

~ ) mergezoob,

: mint a legy-: 0 10 gal6ca: ) a tonk a gu-

o m6ba agya-

z6dik

ParducgalocaAmani ta p a ni he ri na

Ismertetejegyek: Kalapja 5-10cm atme-rajd, barna: feher es konnyen letorolhetcburokmaradvanyokkal, A kalapb6r fenyl6,

szele gyakran barazdalt, A lemezek feherek,sfu-{in allnak, a tonknel lekereki.ettek, szabad

allasuak, A tonk feher, peremesen gu.m6s

alja Wiatt feher, hartyas gyurGk es le16g6, nem barazdalt gallerlathato. Hiisa feher, illata jelentektelen, Ize lagy. Eldfordulas:Tulevehi es lombos erd6kben. YUUust61okt6berig jelenik meg.J6 tudni: Hasonl6 hozza a szurke gal6ca (A. excelsa) es a pi-rul6 gal6ca (A. rubescens), de ezeknek barazdalt gallerjuk van.

Mergezfi gomba,

! > egyes evek-! ben nagyoll

! gya~o..r~ .

Gyilkos galocaAmani ta p h al lo id es

Ismertetdjegyek: Kalapja 4-12cm a t -mer6ju, feher, olivzold, sargaszold, finom,sugarasan szalas, szele nem barazdalt.Alemezek feherek, s u r u n allnak, a tonkr.el

szabad allasiiak. A tonk feher, zoldes ki-

gy6b6rszerG rajzolattal.A tonkalap gum6s;hartyas. gyakran karejos, feheres szirui

bocskorveszi korul. A galler fehcres, hartyas,

lel6g6 es barazdalt, Hiisa feher, puha, illata edeskes, fze lagy

Eldfordulas: Fdkent lornbos erdokben. [uliustol okt6berig

jelenik meg. J6 tudni: Mivel kalapjanak szine elegge valto-zatos lehet, gyakran osszetevesztik mas gombakkal, halalosmergezest okozva fgy. Halalosan mergezd gomba.

> tolgyek esbiikkok alatt

gyakori, ritkan tilleve-lU . f il k kozel e-

ben is no) az idosebb

peldanyok

szaga vissza-taszft6



Ismcrtetdj egyek: Kalapja 3- 9 em atmer6jd,

feher, kup alakii, nem teljesen kiszelesedo,

sima, nedvesen ragacsos. A lemezek tisztafeherek, sunin allnak, a tonknel szabadallasuak, A tonk is tiszta feher, vekonv, ki-gy6b6rszenlen diszitett. A tonkalap gtU116s,

feher, hartyas bocskorral. A g alle r fe he r, m u -

lekony, Husa puha, omlos, illata edeskes, ize lagy. Elofordulas:

Tdleveni, ritkabban lomb os erdokben. [uniustol szeptemberig

jelenik meg. Hazankban meg nem talaltak, J6 tudni: Vigyaz-

zunk a csiperkek (Agaricus) gyCijtesekor: osszeteveszthetoka begyeskalapii ga.ocaval' Halalosan mergezo gomba.

Ismertet6jegyek: Kalapja 3-9 em a.tmeroj(i,

o tr om s ar ga , d ur va , f eh er b ur okmar ad va ny ok

boritjak, melyek kesobb barnara szinezcdnek.

A lernezek feherek, hasasak, siirtln allnak,

a tonkne: szabad allasuak. A tonk feher,

halvanysarga kfgy6b6rszeni rajzolattal, A tonkalapnal nagy,vattaszeni, a tonktol elhatarolodo peremes gum6 lathato.A galler feher, barazdalt. Husa feher, illata a .nyers burgonyaera

emlekeztet. Ize kellemetlen, Elofordulase Tulevehf es lomb os

erdokben. [uliustol okt6berig jelenik meg. J 6 tudni: A citrom-gal6ca a bufotenin new merger tartalmazza, mely fozeskor

nagyreszt lebomlik. Enyhen mergezd gamba.

Bfbor galocaAman ita p or ph yr ia

Ismertet6jegyek: Kalapja 4-8 em at-HHh6 j u , feketesbarna: letorolheto szurkeburokrnaradvar-yok boritjak. A lemezekfeherek, nagyon sunin allnak, a tonknel

szabad allasuak. A tonk feher, sziukeslila

kigy6b6rszer{[ rajzolattal, A tonkalapnal na.gy, vattaszeni,peremes gum6lathat6.A galler le16g6, mulekony, Husa feher,

illata a nyers burgonyaera emlekeztet, ize kellernetlen. Elofor-

dulas: Tiilevehi erdokben, savanyu talajon.juliustol okt6berig

jelenik meg. J 6 tudni: A citromgal6ca es a bib or gal6ea alakja,

illata valamint mergezo tulajdonsaga szinte megegyeznek.

Enyhen mergezo gomba,

Hegyeskalapu galocaAman ita tn ro sa

CitromgalocaAman ita c iir in a

:80

, ossze lehet

tevesztenia csiperkcfe-

lekkel

) kalapj anakszele nero

barazdalt

) savanyu tala-

jon terem, gallerja

barazdalt

, il lata a nyersburgonyaera

emlekezetet

) hasonlit a cit-

romgalocahoz, gallerja m u l e -kony

, mala a nyers

burgonyaeraernlekeztet



Sziirke gal6caAmanita excelsa (A. spissa)

Ismertetojegyek: Kalapja 5-12 ernatme r6 ju ,

szurke v ag y b am a ; f eh er es s zi .i rk e b ur okm a-

radvanyok bontjak, szele sima. A lemezek

feherek. strrun allnak, szelesek, a tonknel

szabad allasiiak. A tonk feheres, csucsaelvekonyodo, tomor, A tonkalap gumos,folotte koncen trikus szurkes rucskokkel,A ga.ler bordas, feheres, Husa szinten feheres sziml, kemenv,

Illata es ize repaszeni, Eldfordulas: Tulevehl es lombos erdok-

ben. [uliustol oktoberig je le nik m eg . J 6 tudni: Mivel a szurke

gal6ca csak kevesse kulonbozik a mergezc parducgalocatol

(A. pantherinay, inkabb ne szedjuk Ie! Nem etkezesi gamba.

Piru16 ga16caAmanita rubescens

> osszeteveszt-heto a merge-zo parducga-locaval!) kalapjan

sziirkesfeherburokma-radvanyok

lathatok

Ismertetojegyek: Kalapja 5 -15 em M -merojtl, halvanybarnas vagy barnasvoros,

h alv an ysz urk e b uro km a ra dv an yo k b oritja k,

s ze le s im a. A le me ze k fe he re k, s iin fn a lln ak ,

szelesek, a tonknel szabad allasoak. A tonk

feher, gyakran finom voroses pikkelyekkel ,a tonkcsucs elvekonyodo, tomor, eros vagy

vekorry, galleria j61 lathatoan barazdalt,A tonkalap gum6s , ovszenlen elrendezett

r uc sk ok ke l, H iis a f eh er , v oro so do . illa ta je le nte kte le n, I ze f an ya r,

kapar6 . Elofordulas: Tiilevehi es lombos erd6kben . [uniustol

okt6 berig jelenik m eg . Jo tudni: Vigyazat: osszeteveszthetoa parducgalocaval (A. paniherinai: Eheto gomba,

> osszeteveszt-heto

) husa voroses-re szinezddik

) gallerja j61lathatoan

barazdalt) a kaJap boret

luizzuk le, j6Jflizziik mega gombatfo-

eliitt

Erdei csiperkeAgaricus siluaiicus

I sm e rte to j e gy ek : K ala pja 5 - 1 0 em ahTu f r 6 ju ,

b e zs sz ir -u a la p on £ 1 1 '1 omb ar r. a p ik k el ye k ke l.

A lern ezek h alv any szurx ek, k eso bb v orose-

sek, majd csoko.adebamak, siinin a 1 1 1 1 a k ,a tonknel szabad allasuak. A tonk fehervagy szurkes rozsaszin arnyalatu, vekony.

c su cs a e lv ek on yo do , fe lsz in en fin om p ely he k la th a t6 k . C alle rja

lelogo, feher, also oldala pikkelyes. Husa feher, nyomasra es

vegas helyen vorosodo, torekeny, puha. Illata eny he, ize lag y.

Eldfordulas: Tiilevehi e s lom bo s erdokben, [ u li u st o l ok t6b e r ig

jelenik meg. J6 tudni: Nagyon hason lit hozza a mergezc

till.t~.szagCt csiperke (A. praeclaresquamosus). Ehete gamba.

82

) osszeteveszt-heto) husa voriises-

re szfnezfidik) gyakranno

lucteuyd alatt,

az avarbane s



Kerti csiperkeAgaricus campesiris

Ismertetojegyek: Kalapja 3~ IDem atrne-r6ju, feher, id6sen voroses, barnas szimi,felszinen finom pikkelyekkel, ritkan sima.Alemez k fiatalon elenk rozsaszinek, kesobbbamasvorosek. vegul feketek, surun allnak,hasasak. A tonk feher, hengeres, vekony,

A galler v ek on y; rm ile ko ny .A to nk ala p n el-as arg a f olto s, H u sa feher, puha, vagas helyenenyhen vorosodo, torekeny, puha. Illata, ize kellemes. Eldfor-dulas: 1higyazott talajon. Fokent augusztustol okt6berig jelenik.meg.J6 tudni: Ugyanazon az e16helyen n o az elsargulo husu,mergezo karbolszagu csiperke (A. xanthodermai. Eheto gom ba.

) mezdkon, re-

teken terem

> sokszorboszorkany-

korokben

[elenik meg

> szaraz nyarak

ulan gyakori

Gumos csiperkeAgari cu s e ss et te i (A. abruptibulbus)

Ismertetojegyek: Kalapja 8-12em atme-r6ju, tiszta fcher, erintes hatasara sargaraszinezridik, a szele fele finoman szalas,

A lemezek fiatalon halvanyszurkek. kesobbrozsaszfn arnyalatuak, vegiil feketesek, sti-

run allnak, A tonk feher, gyakran gorbulc,vekony.A tonkalap gumos, galleria nagy, lel6g6, szabalytalan,feher, Husa feher; vagas helyen enyhen sargulo. puha, Illataes ize kellemesen anizsos. Elofordulas: Lomb- es nflevehlerdokben. [uniustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni: A sar-gu16 csiperke-fajok jelent6s mennyisegben tartalmazhatnakkadmiumot. Eheto gomba.

> gyakran lucfe- :nyc5k alatt n o .az avarban

: ' nyomasra: sargul

l ) tonkje jel-

l legzetesen

L . .?~r~~Io...........

Karbolszagii csiperkeAguricus xanihoderma

> mez61<i:in e sIsmertetojegyek: Kalapja 6-14cm atmc- parkokban nO

r6ju, meszfeher, serules hatasara sargul, de , erintesresargulnehany perc rmilva iijra visszaall az eredeti > az iddsebb

szine. Simaes

kopasz, gyakran kiterulo.peldanyok

Alernezek hiisrozsaszimlek vag)' barnulnak, vegy~zer·

siinin allnak.A tonk feher, erintesre sargul, szaguak

nehany pere mulva azonban megint feheres szfrnf, hengeres,gyakran ureges, kopasz.A tonkalap gum6s, galierja fogazott.Husa Ieher, a tonkalapnal sarga. Karbol- vagy tintaszagavan. Elofordulas: Mezokon. [uliustol okt6berig jelenik meg.J6 tudni: Nagyon hasonl6 hozza a kerb csiperke, az azonbannem sargul es nines tintaszaga. Mergezo gomba.

84



Nagysporas csiperkeAgar ic u s r n ac ro sp o ru s ( A . u ri na sc en s)

Ismertetojegyelc Kalapja 2 5 ( 35 ) ema1n1ero-ju is lehet, feher, felszine selyrnes vagy sima,id os en b arn as p ik ke ly ek ke l, n yom as h ata sa ra

sargul, vastag husu, A lemezek fiatalonelenk rozsaszinek, kesobb barnasvorosek,v eg ul te ke te k, s iln in allnak, hasasak. A tonk

feher, eros, vastag, fogazott gallerral, Hiisa feher, neha kissevorosodc, Illata es Ize anizsszeru. Elofordulas: Mezokon esr et ek en. [ ul iu s to l okt6berig jelenik meg. J6 t ud ni: A n ag ys po ra s

csiperke az egyik legnagyobb kalapos gomba.. Gyakran alkotboszorkanykoroket, Sok kadmiumot tartalmaz, ezert csak kismennyisegben fogyasszuk. EhetO gomba.

> az elsa pelda-.nyok majus-

tol jUni.usigjelennek meg

> gyakran alkotkoriiket

> nagy terrnfi-

testa

Tiiskes ozlabgombaLepiota aspera

Ismertetojegyelc Kalapja 4-15 emahnerojli, i > gallerja nem

vilagos alapon sotetbama, hegyes, kupos . eltolhat6

pikkelyekkel. A leme ze k fe he re k, k iilo no se n ! > kalapjan

sunln allnak, villasan eligaz6k, a tonknel ! hegyes pikke-

szabadon allok, a lernezelek szacalytalanul i :]~:~.]~~~~t.~~.csipkeze ttek.A tonk Fehervagy bama, rovid,to rn or , k es ob b u re ge s.A to nk ala p gum6s, a gallerjanem eltolhat6,szeles, lel6g6, gyalcran szakadozott. H usa feh er, puha. Szaga es

ize visszataszito, Elofordulas: Tiilevehi es Iombos erd6kben.[uliustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni: Eros, kellemetlensza.ga visszatartja a gylijt6ket a szedesetol. J6l meg lehetkulonboztetni mas ozlabgomba-fajoktol. Mergezo gomba.

! > erdei utakmenten, par-kokban no

Nagy ozlabgombaMacrol ep ia ta p ro ce ra

Ism ertetojegyelc K alapja 1 0- 25 em atm erd-

iU ,vilagcsbema, f ia ta lo n d ob ve ro a la ku , idoskorban kiterulo, pupos es durva pikkelyek > csak a kalapjat

boritjak, A lemezek feherek, sunIn allnak.ihasznaljuk

A tonk feneres, finom barnas pikkelyekkel,hengeres, feltCfn6enhosszu.A tonkalap gum6s, a galler kettosszehi, vastag hartyas. eltolhat6. Hiisa feher, oml6s, a tonkhusa azonban rostos, Illata es ize a mogyoroehoz hasonl6.Elofordulas: Fokent lombos erdokben. [uliustol okt6berigjelenik meg. J6 tudni: Hasonlo hozza a pirulo ozlabgomba(M . rha code s) , mely serules hatasara safranyvorosre szfnez6dik.Ehetd gomba,

> tfflevelfi

erdfikben

ritkabb

> gallerja eltol-hato

86



Pirul6 ozlabgombaMac ro le p io ta rha code s

Jsmerteto] egyek: Kalapj a 10 -15 em atrr.e-

r6ju, barnas, nem pupos, durva pikkelyes.

A Iernezek feherek, siinin allnak, hasasak,

A tonk feheres, majd barnas, nines rajta

kigyobdrszeni rajzolat, vekony, rovidebb,

mint a nagy ozlabgombae. A tonkalap megvastagodott, gallerja

h arty as, fc he r, e lto lh ato . H us a Ie he r, sMrc1.nyvori:isre szinezodo,puha, a tonk husa azonban rostos. Illata es ize aromas. Elfifor-

dulas: Fokent nilevehi erdokber. juliustol okt6berigjelenik meg.

J6 tudni: A pirulo 6z1abgomba egy variansa (vat, hortensis),

amelynek husa narancsos barnara szinez6dik, gyakran okoz

n-ergezeseket, Egyiknek sem olyan magas az elvezeti erteke,mint a nagy 6z1abgombae. Ehetd gomba.

Feher tarl6gombaLeucoaguri cus l eucoihi tes (L. pudicus)

Ismertetojegyek: Kalapja 4 -8 em atmeroju,

hofeher, kopasz. A lernezek feherek, idos

korban halvany rozsaszinek, siinln allnak,

hasa sak e s v ek o ny ak , f elk a ny a ro d oa n tonk-

hoz nottek vagy szinte teljesen szabadonallok. A tonk feher, vekony, finom rostos.

A tonkalap gum6s, gallerja fcher, a tonkon szabadon eltolhat6,

felfele allo, rojtos szehi. Husa feher, illata es izc enyhe, kel-

Iemes, Elofordulas: Mezokor. reteken, kertekben. Iuniustol

okt6berig jelenik m.eg. J6 tudni: Nagyon hasonlit a ket feherszfmf gal6ea-fajhoz (Amanita vema, A. virosa), ezert csak

6vatosan gylijtsuk. Eheto gomba.

> hiisa

silianyvorosre

szinezddik

> gallerja

eltolhat6

, tffieveles

avarban nd

> osszeteveszr-

hetc

> idas korban

a lemezek

Sarga szemcses-ozlabgombaCystoderma amianihinum

Ismertet6jegyek: Kalapja 1,5 - 4 em at-mer6ju, okkersarga, sotetebb kozeppel.

pupos, felszfne finomszemcses.A lemezek I > gallerja

feherek vagy krcmszimiek, nem tul stfnfn . gyakran nem

allnak, kulonbozo hosszusdgiiak. A tonk , .. ~atszikj~~ .... ,

a pikkelyes, gyakran nem j61k iveheto galler

fo lo tt p iszkos okkersarga, az alap fele feher, lisztes, vekony ,

hengeres alaku, Hiisa sargas szinu, Illata e s ize foldes-do-

hos. Elofordulas: Mezokon, reteken es tulevehl erd6kben.

Szeptembert61 novemberig jelenik meg. J6 tudni: Tobb mint

tiz faj tartozik a szemcses-ozlabgombak (Cystoderma) koze,

_r-J"ellletkezesi gomba.

88

~) kismeretu

: gomba

: ) a tapanyag-

szegeny talajtkedveli



Szemcses aranygombaPhaeo iep io ta aurea

Ismertetojegyelc KaJapja6- 20cm atmeroju,aranysarga, sokaig durva burokmaradva-nyok veszik korul. Vastag husu, felszinecsillamlo, lisztes. A lemezek halvany vagyr oz sd as s ar ga k, sillan allnak.A tonk a galler

folott Ieher, alatta okkersarga, szinte teljesen hengeres alaku,

eros. A ga llerja h artya s, felfele aJl6 . H tisa h alva nysa rg a, illatalisztes, ize eroteljes. Eldfordulas: Lombos es ttflevehf erdok-ben. Szeptembertol novemberigjelenik meg. J 6 tudni: Ez azegyedulalloan szep megjelenesu gomba ugy nez ki, minthaa sarga szerncses-ozlabgomba (Cystoderma amiantinumi oriasvaltozata lenne. Ehetd gomba.

, ritka, veden-

dofaj, parkokban es

kertekben no, altalaban

"satan ki:iziltt

terern

Orias harmatgombaStropharui rugoeoannulaia

Ismertetoj egyek: Kalapja 5-12cm atme-rojei,vorosesbarna vagy sargasbarna, vastaghusu, A kalapb6r rostos, szaraz, gyakranfelrepedezo. A Iernezek vilagosszurkekvagy szurkeslilak, a lernezelek feheres

szimfek, kozepesen s(hun allnak, a tonknelszabadon allok, A tonk feheres, hengeres alaku, eros, ureges.Osszetett gallerja h arty as, fe he r, felso resz e bo rd as. H usa feh er,

illata retekszeni, Ize lagy. Elofordulas: Novenyi hulladekon,csoportosan. Augusztust61 okt6berig jelenik meg. J a tudni:A harmargombak kozott (Stropharia) ez a faj a legnagyobbterm6testU. Csekely raforditassal szalman is termeszthetji:ik.Eheto gomba.

, terrnesztik is

> szantofolde-

ken.mezo-kiln es ker-

tekben nd

, erzekeny .

gyomniak-nak gondot

okozhar

zeta harmatgombaStropharia aerug inosa

Ismertetoj egyek: Kalapj a 3- 8em atme-roju, kekesszurke, sargasra fakulo: fehe-res pelyhek boritjak. A kalapb6r nyalkas.

A lemezek feherek vagy szurkeslilak, feherlemezelekkel, szabadon allok,A tonk a galler folott fehet, alattazoldes, feher pikkelyekkel, nyalkas, A gallerja hartyas, felfelea1l6.Husa feher, puha, illata retekszeni. Elofordulas: Lomboses tiilevelu erdokben, Augu.sztust61 novemberig jelenik meg.J 6 tudni: A zold harmatgombahoz nagyon hasonl6 a szintennem ehet6 zoldeskek harmatgomba (S . caeruleay, de ennekbarna lemezelei vannak. Nem etkezesi gomba.

90

, diszes gomba

> tUlevelu ava-

ron jelenik

meg, korhad6 fa-



GyurUs tusk6gombaArmil la ri a me ll ea

, > legalabb 20

! perci g fDzziik

: »csak a kalap-

· j< i t hasznal-

· juk fel

j ) parazita es

· szaprofita

L~~~~~.

Ism ertetojegyekr K alapja 5 - 12 em ahneroju,

vilago s vagy sotet m ezsarga, m ulekony pik-

kelyek boritjik, Fiatalon felgomb alakii, zart,

kesobb domboru vagy kiterulo.A lemezekteherek vagy bamasak. A tonk feher vagybarna, galleria rendszerint elegge fejlett,

h us os, a la tta b arn a p ik ke ly ek ke L H us a fe he re s, halvany, a tonk-ben fas, illata athato, ize kisse keseni, Elofordulas: Lombos es

tU l eveh 1 f akon . Augusztust61 o k to berig je len ik m eg . J 6 t ud ni :

Csak a nilevelf fakon novo tuskogornbak ehetok, alaposanf6zve. Feltetelesen ehetd gomba,

Izletes t61<egombaKuehneroinuces mutaoiiis

Ismertetojegyelc Kalapja 3-6cm ahneroju,

f ah ejb am a , h ig ro fri n, k op as z, a lig b ara zd alt.

A lemezek halvanyak vagy fahejszimiek,siinIn allnak, ronkhoz nottek es enyhenlefutok.A tonk a galler folott halvanybarr-a,sima, a tonkal ap fele r oz sd ab ar na p ik k el ye s,

a ga ll er f el fe le a ll o, gyakran m ulckony H usafeheres, illata kellemes, fze lagy. Elofordulas: Az izletes toke-gornba f6leg lombos estiilevehi e rd 6 k be n, c so po rt ok ba n fordule16.A pril.stol decem berig jelenik m eg. J6 tudni: A halalosan

mergezo fenyd tokegombanak vagy fenyves sisakgombanakiCalerina marginata) nagyon hasonlo alaku es szim i tenn6testevan. Ehetfi gomba.

; > osszeteveset-

helD

; } gyakran no

: korhadri 1001-

! bos fakoni - tavasszal

es Dsszel is

terem: > csak a kalapjat '

,... h.~~znaljuk

Fenyd t61<egomba, fenyvessisakgombaGaler ina marginata

Ismertetojegyek: KaJapja 1,5-4cm atme-

rojG, okkerbarna, higrofan, harangszenien

kiszelesedo, ZSlrOS, szele nedvesen attetszoenbordas. A lemezek fahejszinuek, egyenesentonkhoz n6ttek vagy lefutok. A tonk a r ru il ekony galler folott

barnas, s im a , a la tt a h os sz an ti s za la s, fe he r h am v as . Hiisa bamas,

illata es ize lisztszeni. Elofordulas: Korhado tiileveld fakon,ritk an lo mb os fa ko n is , g yak ra n sere ges en . [u liu sto l novemberigjelenik meg. J6 tudni: A feny6 tokegornba ugyanazt a me rg er

tartalmazza, mint a halalosan mergezo galocak (Ama.nitaceae),csak csekelyebb mennyisegben. Halalosan mergezo gomba.

}gyakran no

korhado hUe-

velU f<ikon

> kalapjanak

szele sokszor



GyurUs rancosgombaRozi te s capera tu s

Ismertetoj egyek: Kalapja 6- 12on atmer6ju,borszeni barna vagy sargesbarna, fiatalonezustos feher burok fedi, sugarasan ranees,matt, az idosebb peldanyok kalapj anak sze-len sugaras repedesek vannak, A lernezekagyagbarnak, a I emeze lek ba ra zda lt ak .A tonk

feneres, a galler fi:ili:itthamvas, alatta hosszanti szalas, selymes,hengeres, eros, tomor. Gallerja hartyas, gyakran foszlanyos,Hiisa feheres, illata kellcmes, ize lagy.Eldfordulas: Kulonosennflevehi erdokben. [uliustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni:Csak kisebb mennyisegbcn fogyasszuk, mert kadmiummal esradioakt:fv anyagokkal szennyezett. Ehetd gomba.

) lo.mboserd6"kbenkevesbefordul el6) hazankban

nem gyakori.> nehezfemet

tartalmazhat

Gyapjas tintagombaCop rin us c omatu s

Ismertetojegyek: Kalapja 3-6cm atmer6ju,6-12cm magas, feher, henger forrnaju,

pikkclyes, kozepe sima. Az id6sebb pel-danyok hOSSZll harang alakban kinyilnak,de nern szelesednek ki, A szeletol befele

haladva eloszor rozsaszir.re, kesobb feketere szfnez6dik estintaszenien szetfolyik. A Iernezek feherek, r6zsaszfnek majdfeketek, surun allnax. A tonk feher, hengeres, vekony, ureges,mozgathato, rmilekony gallerral. Husa feher, id6sen rozsaszin.Nines kiilonosebb illata es ize, Elofordulas: Erdei utak mellett,reteken. Majustol novemberig jelenik meg. J6 tudni: A gyapjastintagomba rendkiviil gyorsa.Hmegromlik, Ehetd gomba.

) a fiatal pelda-

nyok ehet6"k> lemezei telje-sen feherek

> gyakran

csoportokbanterem

Ranees tintagombaCopr inus at rumen iar ius

Ismertetojegyek: Kalapja 3-6cm ah11er6ju,2,5-6cm 111agas,halvanvszurke, csucsanbarna pikkelyek talalhatok, harangszerilenkiterulo, szele gyLrrott. A lemezek feherek,

majd feketen szetfoiynak, A tonk Ieheres,hengeres, selymesen feny16, a tonkalapongyUriiszerii z6na lathato, Husa fiatalonfeheres, Nines kulonosebb illata, ize ligy.Elofordulas: Cyumolcsfak, erdei utak mellett, gyakori. Szep-tembert61 novem berig jelenik meg. J 6 tudni: Koprin tartalmaalkohollal egyutt fogyasztva heves mergezesi tuneteket okoz.Nem etkezesi gomba_

> az elsii pel-danyok marmajus koriilmegjelennek)mezokon,kertekbeu esparkokban

terem) tHkezesi

gornbakent nehasznaJjuk fel

94



I M a s csopor tokba tar toz6 gombalc

Sarga r6kagombaCan thare ll u s c ibari us zesi gomba

) savanyti tala-

ju erddkben

terem

Ism ertetdj eg yek: K alapja 2 -1 0 em almer6ju,tojassarga SZ lnU, r itk ab ba n f eh er es , f ia ta lo n

gom b alaku , kesob b dom boni vagy benyo-

m ott, m att, szele gy akran hullamos, A ter-

m o rete g k ala ps zim l, a z e re k k ere sz re re kk el

kapcsolodnak. a tonkon hosszan lefut6k.

A tonk is kalapszimi, tomor, a tonkalap elvekonyodo, Husafeher vagy halvanysarga, ken,eny, r os to s. I ll at a gy i. im i :i lc s6 s , i ze

lagy. Elofordulas: Lombos es tiIleveh] erdokben, csoportosan.[uniustol novemberig jelenik meg. J6 tudni: A nern ehet6n a ra nc sv o ro s t ol cs er gomb a (Hygrophoropsis auraniiacd; abban

k ii lo n bo zi k a s ar ga r ok ag o rn b at ol , hogy eI6bbinek egyertelnnlen

felismerheto le m ez ei v an na k. Ehetfi gomba .

> az a.meth.ysteusvaltozata lilas

Szagosr6kagombaCuntharellus xanihopus (c. Iutescenss

Ismertetojegyelc Kalapja 2 -8 em almer6jli,barna, sarga arnyalatokkal, koldokos vagym elyen to lc seres, vek on y h U 5U , szele fodros.A rerm oretcg ro zsaszin es sarg a vag y h alvan y

narancssarga, laposan erezett, hosszanlefut6 . T onk je n aran cssarga, u reg es, kisse

sziigletes, rostas. H usa h alv an y, illa ta k elle rn es en g yumo lc so s,

ize lagy. Elofordulas: Tulevehf erd6kben, erdeifenyok alatt,csoportosan. JUHust61novemberig jeleni.k meg. J6 tudni:A szagas rokagombahoz hasonlo a tolcseres rokagornba(c. tubaefonnis), de ez utobbinal szinben elesen elkulonula terrnoreteg es a tonk. Eheto gomba .

) kedvelt etke-

zesi gomba> meszes e s

savanyu

talajon is

) nagyobbmennyi-

segben inten-ziv illani

Tolcseres r6kagombaCanthare llus tubaejormis

Ismertetojegyek: Kalapja 2 - 6 em atmer6j l i,sargasbarna vagy szurkesbarna, koldokosvagy tolcseres, vekony husu, szele fodros.

A termoreteg szurkesbarnas vagy sziirkessarg a, a tiink6n hosszan lefu to e s att6 l sz in ben e le se n e lk U l6 n ill6 .

Lernezszenien erezett, melyek kereszterekkel kapcsol6dnak.T6nkje s zu rk es s arg a, g ya kra n e lh ajlo , u re ges . H U 5 a sargas feher,ro st os . I lla ta e ny he , fze lagy, Eldfordulas: Ttilevehi erdokben,[uliustol novemberig [elenik meg J 6 tudni: Ez a gamba, csak-ugy, mint a szagos rokagomba (c. xanthopus) kivalo etkezesigomba, bar ize enyhebb, Eheto gomba .

96



IMa s c so po rto kb a ta rto z6

Sotet trombitagombaCraierellus comucopioides

> kivalo etke-

: zesi gomba: > foleg blikk-: fak alatt 110smertetoj egyek: Kala pja 2 - 5 em.atrne-

r6jtl,4-12em magas, bels6 oldala fekete, : > csoportosan

kifakulo, tolcser vagy trombita alaku, Ljelenjk.?:,.~~

a tonkalapig ureges, hullamos, vekonyhusii, felszine nemezes vagy pikkelyes, kiilsd oldala, azaza termoretege sziirke vagy szurkeskek, enyhen erezett,

Tonkje ureges, husa szurkesbarna, szivos, Illata aromas,ize lagy. Eloford ulas: Lombos erd6kben. Augusztust61novemberig jelenik meg. J6 tudni: A sote: trombiragombakisse edeskes izu. Kulonosen alkalmas szaritott gomb<inak.Ehet6 gomba.

Diszn6fiilgombaGomphus c la va tu s

Ismertet6jegyek: 2-6 em atmer6ju,4 -10 em magas, lila vagy ibolyaszimi,buzogany alaku, lecsapott csuccsal. felszfne

lapos vagy hullamos, KUls6 oldala, azaz ~~~ .a rermorctege hosszanti es keresztiranyu.lilalecekbol all, melyek rovid tonkre futnak. Husa feher,

tomor, vizfoltos. Illata jelentektelen, ize lagy. Eldfordulas:Lombos es nilevehi erd6kben. Augusztust61 okt6berig je-lenik meg. J6 tudni: A disznofulgcmba a legfurcsabb alakues szimi gombak koze tartozik. Sajnos az utobbi evekbenelegge visszaszorult es manapsag mar igen ritka: vedett faj.Ehetd gomba.

> gyakranboszorkany-kiirben no

> kiilonleges

szinu

> sajatos alakj a

Vaskos mozsariitogombaClauar iadelphus p i st il lar is

IsmertetOj egyek: 2-6 em szeles, 7- 30emmagas, eloszor halvanysarga, majd okker,kesobb gyakran vorosesbarna, buzoganyalakii, tompan lekerekftett veggel, alapjatonkszeruen elvekonyodik, felszir.e eleintesima, rnajd hosszanri ranees. matt. Husa feher, vagas helyenbarnulo, rages, tom or, hosszanti ro tos. Nines jellegzetesillata, ize enyhen keseni. Eldfordulas: Lombos erd6kben,f61egbiikkfak ala tt, meszes talaj on. Augusztust61 novemberigjelenik meg. J o tudni: A vaskos n.ozsarutogombanak keseniaz ize, ezert 11("111 ajanlhato etkezesi gombakent. Legfoljebb- daralva vagy osszetorve - fiiszergombakent fogyaszthat6.Nem etkezesi gomba.

).ameszes

talaj t kedveli> 1 1 1 J . s a rages> nemzet-

segeneklegnagyobbtermeta faja

98



I Mas csoportokba iartozo gombak, -..I

Cserepes gerebenSarcodon. imbricatus

) lucfenyOkalatt terem

) gyakran

sorokbansmertetojegyek: 6-20 (30) em atmerojil,

sziirkesbarnas alapon sotct, fclfele allo

pikkelyekkel. Id6sen tolcseres vagy atfurt.A rermdreteg tuskei feheresek vagy harnu-szurkek . Tonk je £eheres s zu rk e, b ar na s, t om z si ,

eros, matt. Hiisa feher vagy szutkesbarna,kerneny a tonkalapnal fas, illata fUszeres,

ize lagy vagy kescni. Eli5fordulis: Hegyi.

tulevehf erd6kben. Augusztust61 novemberig jeleruk meg.

Hazar.xban ritka faj. J6 tudni: Hasonlit hozza a korpas gere-

ben (5. scabrosus), mely fokent lombos erdokben, bukkok alatt

fordul e16. Fiatalon eheti5, a kalap pikkelyeit tavolitsuk el.

vagy boszor-

kanykorbenjelenikmeg

» szaritva

fUszergomba-

kent hasznal-

Sarga gerebenHydman repandum

Ismertetojegyek: Kalapja 3-10 (15) ematmeroju, feheresvagy halvany b6rszinCi,kerek

vagy s zab al yt al an a laku, vas tag h i isu , fe lsz ine

matt. Tiiskei fehercsek vagy okker-vcrosek,finomak es vekonyak. torekenyek. Tonkje

gyakran oldaltallo, Feher vagy halvinysfuga,rovid, eros, tomor, Htisa feher, kisse torekeny, kemeny, Illata

nines, ize elcszor liigy, kesobb enyhen keserCi. Elofordulas:

Lombos es tulevehi erdokben, helyenkent gyakori, [iiliustol

novemberig jelenik meg. J6 tudni: Avoroses szinCi peldanyoka sarga gereben val tozatai (var. rufescens) e s s a rg a svo ro s gereben

neven ismertek. Ehetd gomba.

) gyakran bo-

szorkanykor-

ben terem> csoportosanjelenikmeg

> az idfispel-

danyok husa

kesernyes

[Pirulo zsernlegombalScu tiger subrubesce l1s (A lba tre l lus subrubescens)

Ismertetojegyek: Kalapja 3-12 em atlI\er6jli,

f eh er es z old es sa rg a, s za baIytalan alaku, finom

nernezes, gyakran receser. felszal<adozott.

Tenn6retege feheres, nyornasra narancsszi-

mire s zin ez od ik . a p or us ny ila so k f eln ln de r,kicsik. Tonkje feheres, az alap £eh~gyakran

narancs-barna, oldaltallo, tornor, finom filces, a tonkalap el-

vekonyodik. Husa feher vagy narancs-barna foltos, kerneny.

illata enyhen savanykas, lagy, dioszeni ize van. Eldfordulas:

Ttilevelu es vegyes erdckbcn, hazankban meg nern talaltak,

[iiliustol okt6berig jelenik meg. J6 tudni: Nagyon hasonl6

a szinten ehet6 fako zsemlegomba (5. ovinus). Ehetd gomba.

) oldaltallo

tonkjevan) nagy <sopor-

tokban jele-nikmeg

> tUlevelu folk

alatt, hegyvi-

deken terem

'100



_jMas csoportokba tartoz6 gombtik

PisztricgombaPouj po ru s squamosus

Ismertetojegyek: Kalapja 50cm atmer6juis lehet, sarga vagy okkersarga, vilagosvagy sotetbarna pikkelyekkel, fiatalon

kerek tcrrnotesttel, kesobb kiszelesedo

es oldaltallo tonku, A termoreteg porusaikrernszimlck, tagak, ovalisak vagy szogle-tesek. Tonkje rovid, a tankalap feketes eselvekonyodo, Husa feher vagy krernszirnl,

£iatalon puha, kescbb borszeni, ragos. Illata es fze Iisztszeni,Eldfordulas: Lornbos fakon. Majustol okt6berig jelenikmeg. J6 tudni: 'Iavasszal, a kucsmagombak idejen m a r nehatalalkozhatunk vele. A fiatal, meg puha husu peldanyokehetok. Fiatalon ehet5 gomba.

> Ieltunoennagy termo-testii gomba,gyakr.n n ozsindelysze-rfien egymasfiilott

Sarga gevagombaLaet iporus su lphureus

Ismertetdiegyek: Kalapja 10-30 em szeleses 2-5em vas tag, gyakran tobb, tegyez6alaku kalap no cgymas folott, Narancssarga,ker.sarga sziml, hullarnos szellel, matt,

tonk nelkul ul a fatorzseken. P6rusai elenkkensargak, Hiisa fiatalon clenk sarga, puhae s nedvdus, kesobb rages, parafas v:agy kretaszeni. Illataaromas, ize savanykas. Elofordulas: Et6 vagy elhalt lombosfakon, ritkabban tiilevehi fakon Majustol szeptemberig jelenikmeg. J6 tudni: Gyakran tamad meg gyumolcsfakat, melyeknehany e v utan elhalnak. Fiatalon ehetd gomba, clkesziteseldtt azonban mindenkeppen forrazzuk le.

> gyakran nozsindelysze-rtien egymas

foliiu, tavasszal

jelenik meg> a fialal pelda-nyok chetek

Orias likacsosgombaMerip il us g igan teus

:.ririasi termo-

teste van, gyakran n obiikkfakonsmertetojegyek: 30-80cm szeles, sar-

gasbama, tobb, rozettasan elrendezett,legyez6 vagy felkor alaku, saves kalap

n6 egymas folott, melyek rovid tonkkel egy kozos alapbolnonek ki, Porusai krernsziruiek, erintesre feketednek. Husafeher, feketed6, rages. Illata er6sen aromas, Ize savanykas.Elfifordulas: Gya.kran nO' lornbos fak ronkjein, ritkabbanfenyokon is. Augusztust61 okt6berig jelenik lTleg. J6 tudni:Nagyon hasonlit hozza a fiatalon csip6s 1z11,eny6kbn novohegyi likaesosgomba iBondarzaoia mesentericay. (Hezankbanmeg nem talaltak - a lekt.) Nern etkezesi gomba.

> husa ragos

102



IMds csoportokba tartozo gombd""k _

Szegett tap16Fom iiop s is p i ni co la

Ismertetojegyek: 5- 25 em szeles, 5-10 emrnely es 3-15 em vastag, pole alaku, Felsdoldala csak fiatalon voroses, egyebkenrszurke vagy feketes, szeler. egy voroseselozo evi es egy azevi feher novekedesi zona lathato, melya lekerekitett, egyenletes vagy hullarnos kalapszelt kepezi,Als6 oldalan kremszfrui vagy bamas porusok talalhatok,Feltuna savanykas illata es keser.i fze van. Eldfordulas:Elhalt vagy elo nflevehi es lomb os fakon, hazankban nemgyakori. Egesz evben terem. J6 tudni: Az idosebb pelda-

nyok j61felismerhet6.k jellegzetes voroses szelukrol. Nemetkezesi gomba.

, elovagy el-halt fakon n o,.egesz evben

terem

> ragos.fas1111savan

Lepketap16TI'al'nelesversicolor

> az algakzoldesre

szinezik

, egesz evbenterem

) szele papirve-

kony

Ismertet6jegyek: Szorosan, sunin egymasmelletr es folott ulnek az egyes, vese alakutermotestek. A kala pjuk 2- 7em szeles,vekony h U S L I , fekete, kekes, voroses vagysargas korkoros savokkal diszftett. FeIszfne

gyakran kisse csillogo, szele torekeny es papirvekony. P6rusaifeherek vagy krernszimiek. Husa feher, borszenl, rages. Nineskulonosebb illata es ize. El6fordulas: Kulonbozo Iombosfak elhalt again es tonkjein, gyakori. Egesz evben terem.J6 tudni: A lepketap16 fontos ismertetojegyei a vekony huses a finom, feheres p6rusok. Nem etkezesi gomba.

TiiskegombaPolyporus umbellaius

(Dend ropol ypo ru s umbe ll at us )

Ismertet6jegyek: 10-30 em szeles, karfi-olszenien egy kozos tonkbol sok, 1-4cmmagas, koldokos kaJap .no ki, melyeknekszele hullarnosan rovatkolt. Okker vagy

szurkesbarna, vilagos termoretegii. Azegyes tonkok feherek. Husa feher, a kalapokban puha. Illatakellemes, ize lagy, Eldfordulas: Szaprofitakent tblgyek esbukkok tovenel. [uliustol szeptemberig jelenik meg. Nalunkritka, vedett faj. J6 tudni: A tiiskegornba 5-10 em szelesszklerocium b61 no ki, mely korbefogja a fak finom hajszal

gyokereit. Gyakran evekig nem jelenik meg termOteste.Fiatalon eheto gamba.

) karfiolszenfalakja van

> neha parazi-

takent visel-

kedik

, az idds pel-danyok ize

keserff



[ M a s csoporiokba iartozo g o mba k

Leveles kaposztagombaSparassis breo ipes (5. laminosa)

Ismertetojegyek: 10-25 (40) em sze-

les, nagy, furdoszivacs alakii, s({rtin allo,

hullamos, Ievelszenl, szeles, zonazott esfelfele allo agakkal. Eloszor feheres, majd

kremszimi, hiisos torzsaboi n o ki. Husateheres, rugalmas. rag6s. illata kellemes,kisse savarykas, ize lagy, Elofordulas:Szaprofitakent es parazitakent lombos

fak aljanal, Juliust61 okt6berig jeJenik meg. Hazankban meg

nem talaltak, J 6 tudni: A leveles kaposztagomba ritkabb eskevesbe Izletes, mint a ttilevehi erdokben elofordulo fodros

kaposztagomba (5. crispa). Eheto gomba.

, gyakran bele-

nonek fiivek

es kisebb

agak

) parazita es

szaprofita

, lombos fakalatt n o ,feny6'k alatt

csak ritkan

jegenyefenyd-petrezselyem-

gombaHeric ium f lage llurn (H. alpestre)

, kiilonosen

erdekes

megjelenesd

gomba

, korallgomba-

fa ernlekeztetnIsmertetoj egyek: 5-30 em szeles, feher,id6sen okkerszfnu, egy tonkalapbol no ki,

koralJhoz hasonloan elagazik, agai telfeleallnak, melyek tobb, lecsiing6, hegyes, su-

nin a.II6 tuskes agacskara bornlanak. Husateher, puha. Il1atakeIIemetlen, Ize lagy; Elofordulas. Korhadojegenyefeny6k torzsen, Augusztust61 okt6berig jelenik meg.

Hazankban meg nern talaltak, J 6 tudni: A term6testek he-

tekig frissek maradnak, Hason16, tuskekkel ellatott gombafaj

a tuskes sorenygomba iCreolophus cirrhaiusi, mely f61eg elhalt

bukkfakon n o . Nem etkezesi gomba.

, a 30cm-es

Ilagysagot is

elerheti

Narancssarga korallgombaRamaria f lavescens

> az egyikIsmertetojegyek: 10- 20cm szeles, 10-15 em Jeggyakoribb

magas, szamtalan lazecszlmf tobbszorosen sargas szinuclagazo ag n o ki egy eroteljes torzsabol, korallgomba

melyek aitalaban ket csiicsban vegzodnek. !'meszes es sa-

A csucsok fiatalon tojassarga sziruiek. vegill : ....~"?~~a[ajon

az agakkal egyszlll.uek lesznek. Tonkszenitorzsaja van, alapja feher, folotte kremszfrul. Hiisa feheres,

puha, marvanyos. Illata kellemes, Ize lagy. Elofordulas: Lomboserdokben, f61eg bukkok alatt, Augusztust61 okt6berig jeJenik

meg. J 6 tudni: Vigyiizat: ossze lehet teveszteni a mergez6 cifra

korallgom baval (R . formQsa)! Eheto gomba.

) iisezeteveszt-

helo

106



IMas csoportokba ..artozo gomba,-"k~ -.;

Halvany korallgombaRamaria pal/ida (R. mairei)

Ismerteto] egyek: 4- 15em szeles es rna-gas, korall alaku, szarntalan feheres vagykrernszirui ag n6 ki egy torzsabol, Az agakV-alakban elagaz6dnak, nagyon sli:rlln allnak,hegyukon tompa, rovid fogacskak lathatok,melyek halvany tcjcskaveszimlek vagy neha lilas amyalatuak.

'Ionkszeni alja feheres vagy szurkes sargas. Husa feher, illatafiiszeres, ize lagyvagy keseni. Elofordulas: Lombos es tlilevel13erdokben. Augusztust61 okt6berig jelenik meg. Hazankbanritka. J6 tudni: A halvany korallgomba nero olyan mergezc,mint a cifra korallgomba (R. formosa), de heveny gyomor- esbelrendszeri panaszokat okozhat. Mergezo gomba.

, a tejeskave-szfnd ko-

rallgombakmergezoek

, j6J felismer-heto

Narancsszfruf enyves-

korallgombaCalocera v is cosa

aranysargaszfruf

»vekonyterrnotestii

, feltunoen

hajlekonya husa

Ismertetdjegyek: 1- 8em magas, in-tenziv aranysarga, narancssarga szimi.Kis csom6kban korallszcnicn, villasanelagazodik, az agak lekerekitett, enyhenragacsos csucsban vegzodnek, az alap feleosszefutnak es tobbesevel fonodnak ossze. Az alap gyokerezo.Husa rugalmas, hajlekony, szarazon szaruszeni, Illata es izenines. Elofordulas: Elkorhadt tiilevehf fakon, hazankbannem gyakori. [uniustol novemberig jelenik meg. J6 tudni:B a r a narar.cssziml enyves -korallgomba a kora.lgombakhoz(Ramariaceae) hasonlit, nem rokon veliik.N em etkezesi gom ba.

Kozonseges csillaggomba ,szep csillag

Geastrum fimbriaium (G. sessile) alakti

Ismertetdjegyek: A term6test 2-5cm

atmer6jiI, a kulsd burok 5 -10, csillagalakban elrendczett. halvany kremszirui

lebenyre hasad, ezek kesobb teljesen ' ah.itragongyolcdnek es szabadda teszik , c .

a terrr.otestet. Ez gomb alakii, halvanybarna. tonk nelbil illkozepen, ereskor a csucsan £elnyHik es a sporak ki tudnakszabadulni. Eldfordulas: Ttilevehi erdokben, kis csoportokban,nern ritka. [tiliustol oktoberig jelenik meg. J 6 tudni: A sporakerese es elterjedese 11GYortenik. mint a pofetegfeleknel(Lycoperdaceae). Nem etkezesi gomba.

108



iMds csoporlokba tartozo gombdk," '-- --.,

Bimbos pofetegLycop er don p erl ai um (1. gemmatwn)

Ismertetojegyek: 3- 8em magas, fiatalonfeher, kescbb barnulo, korte alaku, fej-

resze letorolheto tuskekkel sunin szort,a csucsan ereskor egy nyilason at kiszabadulnak a sporak.A fe] als6 resze ranees. Tonkje szaba.yos, tonkalapja elve-konyod6. 'Iermoretcgc. azaz a husa eloszor feher, puha,kesobb kasasan sarga vagy olivbarna, ereskor porzik. Haralcpunk. hatalmas, szurkeszold sp6rafelh6 jon ki belole.Elfffordulas: Tiilevehi es lombos erdokoen, a talajon. [ulius-t61 novemberig [elenik meg. J6 tudni: A kortepofeteggel(1. pyriforme) egyiitt a leggyakoribb p6fetegek koze tartozik.EhetO gomba, amig a husa feher,

, "reskoT porzik) csoportosan,

az avarbanjelenikmeg, a talajon no

KortepofetegLycoperdon pyr iforme

Ismertetojegyek: 1-5 em magas, feher,kisse barnulo, korte alaku, gyakran hosszutonkje van, felszine hamvas vagy sima,a csiicsan ereskor egy nyilasor. a t kiszabadulnak a spora«.T6nkje sima, illata kellemetlen, ize lagy, Tennoretege, azaz

8 hUS8 eloszor feher, puha, kesobb kasasan sarga vagyolivbarna, ereskor jellegzetesen porzik. Elofordulas: Elkor-hadt fakon, gyakran koloniakban. Augusztust61 novemberigjelenik meg. J6 tudni: Mivel a kortepofeteg husa f6zeskorer6sen nyalkas lesz, nem kulonosebben ajanlhato etkezesigombanak. Ehetd gomba, amig a husa Ieher,

, ereskor porzik) csoportosan

jeJenik meg> elkorhadtfaanyagon no

Rot altrifla , osszeteveszr-

hetaS c le rode rma c it ri num (5. aur an ti um , S . vulgare)

Ismertetojegyek: 3-8 ern, sargas, vesealaku, gumos. rugalmas hejjal, ami recesenrepedezett. Ereskor a burok a csucsanszabalytalanul felreped, igy a sporakkiszabadulhatnak. Tonkje nines, aljan

gyokerszeni keplet van. A termoreteg,azaz a h L 1 S eloszor feher, kesobb Iilas arnyalatu, majdbfborfekete es feher szalakkal marvanyos. id6sen porszeni.Femes illata van. Eldfordulas: Tiilevelu es Iornbos erd6k-ben, nem ritka. [uliustol novemberig jelenik meg. J6 tudni:Vigyazat: kiilonosen a fiatal, meg feher husu peldanyokatlehet osszeteveszreni az ehet6 pofetegekkel (Lycoperdaceae) IMergezo gomba.

, rugalmasburka van

> gyakran cso-portosan no»husabiborfekete

110



I M a s csoportokba tartoz6 gomMn.k -.

Erdei szomorcsogPhallus impudicus

Ismertetojegyek: Feher, tojasszeni kep-zodmenykcnt (boszorkanytojas) tor a fel-szinre. BUTkasima, also oldala gy(irott esgyokerszenlmicelium tomege van. Ereskora burok felszakad es a feher tonk a harang alaku suveggelegyLitt 20 em magasra kiemelkedik. A suveg sotetzoldvagy olivzold nyalkas, a csucsan feheres gyiinivcl. Szagakellemetlenul edeskes, doghushoz hasonl6. Elofordulas:Tiilevehl es lombos erdokben. gyakori. Majustol szeptem-berig jelenik meg. J6 tudni: Az id6s peldanyokbol kamrasvaz marad vissza, mely nag}Ton hasonlir a kuesmagombaalakjara. Csak boszorkanytojas formajaban eheto,

> csoportosan

n o

) kellemetlen

dogszaga van

> vonzza a r o-

varokat

Kozonseges kucsmagombaMorel- lelia esculenta var. vulgaris

Ismertetojegyek: 5-12cm magas, asiiveg2-7 em magas, fiatalon sotetbarna, gyakranszinte fekete, Ovalis, hosszukas, szabaly-tal an, sotet arkokkal, melyek a vilagosabb, rozsdas foltosatkiit6 bordakkal lepszenien vannak e lv al as zt va , T onk jc f eh er ;

a tonkalapnal duzzadt es barazdas. Hiisa feheres, viaszszeru,torekeny, az egesz term6test ureges. Kellemes, ft.iszeresillata,::an,fze lagy Elfifordulas: Ritkas lombos erdokben, reteken,Aprilistol majusig jelenik meg. J6 tudni: A kozonseges kucs-magomba kisebb, mint az Izletes kucsmagomba (Marchellaesculeniay. Eheto gomba.

Hegyes kucsmagombaMorc hel la c on ic a

, osszeteveszt-heto

, faanyagon,

csoportosan

no

Ismertetojegyek: 10-12 emmagas, a si:iveg5-7 em magas, fiatalon szurke, de feketes-bama i s I eh et . 'I oja s a la k ii vagy buzoginyos,megnytilt, parhuzamosan lefuto, sotethosszanti bordakkal es melyebben fekvo,

kevesbe kifejl.ett,kereszt iranyu bordakkal.Tonkje feheres, a tonkalap barazdas. Husa feher, az egesztermctestureges. viaszszeni. Szinte teljesen szagtalan, izelagy, Eldfordulas: Altalaban nilevehi erdokben. Aprilistolrnajusig jelenik meg. J6 tudni: Vigyazat: ossze lehet tevesztenia hasonl6 e16helyeken elofordulo redos papsapkagombaval(Gyromitm esculenta)! Ehetc gomba.

, erdoszelen no) kedvelt "Ike"

zesi



Ismertetoj egyek: 5-15 em magas, a suvegsotet- vagyvilagosbarna, harangvagy sapkaalaku, fugg61egesen futo, feketes hosszanties gyengebben kifejlodott keresztiranyubordakkal, Szele a tonktol szabadon,

attol elallva n6. Tonkje £iatalon rovid, kesobb felninden

hOSSZll,

feheres szirui, Hiisa feher, az egesz tenn6test ure-ges, vieszszcni, torekeny. Szinte teljesen szagtalan, ize lagy.Elofordulas: Erdokben, reteken, Aprilistol majusig jelenikm.eg. J6 tudni: Gyakran a si.ivege feltuncen rovid, a tonkpedig kiilonosen hosszu, de nemritkan ennek a fordftottjais elofordulhat. Eheto gomba.

Fattyu kucsmagombaMorche ll a. g igas (Mit ro pho ra sem il ib era)

Ranees tarcsagombaDisciotis venosa

> anedves

talajt kedveli

> csoportosanjelenik meg

> kozepes e [ -h~kuetkezesi

> kl6rszagti

> crdok szelenjelenikmeg

, > ritka fajsmertetojegyek: 3-15 em atmer6ju,csesze vagy korong alaku, bels6 olda la,a termoreteg sargasbarna, szurkesbarna, gyakran hullamoses finoman ranees, sima. A kulsc oldala feheres, kesobbszurkessarga, lisztes bevonatii, a tove fele erezett. Tove

rovid, halvanyszurke. tonkszenfen osszehuzott, Husa fe-heres, kulonosen torekeny, Eros klorszaga es lagy ize van.Elofordulas: Arteri es lombos erdokben, hazankban ritka.Aprilistol majusig jelenik meg. J6 tudni: A ranees tarcsa-gomba gyakran no kucsmagombak (M ol'chella, V erp a sp .)

kozeleben. Ehetd gomba.

Redos papsapkagombaGy rom it ra e sc ul en ia

Ismertetoj egyek: A suveg 3- 9em szeles,gesztenyebama, nagyon szabalytalan, fod-rosan karejos, hasonlit az agytekervenyre,a suveg szele osszenott a tonkkel, Tonkjefeheres, gyakran [ovid, nem mindig j6!

kifejlett, ranees vagy godorkcs, a tonk-alap megvastagodott. Hiisa feheres, viaszszenl, az egeszterm6test szabalytalanul fueges. Szinte szagtala.n, ize lagy,Elofordulas: Fckent feny6erd6kben, korhad6 faanyag ko-zeleben. Marciustol majusig jelenik meg. J 6 tudni: A gombatudomanyos neve rnegtevesztd, ugyanis az esculentus sz6ehet6t jelent. Ez a gomba a kucsrnagombak (Morchella)

jellegzetes hasonmasa. Nagyon mergezd gomba.

114

> osszeteveszt-hetd

, nyersen

halalosan



Fodros papsapkagombaHe / ve ll a c ri sp a

, erdei utakmenten j ele-nikmeg) szinte OSZ-

szeteveszthe-

tetlen

Ismertetoj egyek: 5-15 em magas, a suveg3-5 em szeles, feher vagy feheres, sza-balytalanui hullarnos, fodros, tobb raneeslebennyel, gyakran nyereg alaku. a kalapszele a tonkhoz nott vagy szabadon allo.Tiinkje feher, bordas, mely hosszanti arkokkal, a tonkalap

fele hasas. Hiisa feheres, rugalmas, belul hosszanti kamras,Szinte szag+alan, ize lagy, Elofordulas: 'Iiflevel I es lomboserdokben, Augusztust61 novemberig jelenik meg. J6 tudni:A papsapkagombak (Heloella) rendje szamos, egymast61sokszor teljesen eltero fajt tomorit. A legtobbjuk etkezesigombakent nem johet szamitasba. A fodros papsapkagombaleforrazas es hosszas f6zes utan eheto. de nem ajanlatos.Nem etkezesi gomba.

Karcsu papsapkagombaHe/ve lla e las ti ca

i > fuvek kozottno

: > feltUnoen: rugal mas: > nem gyako-. ri, de neha

Ismerteto] egyek: 3- 6em magas es gyak-ran ugyanilyen szeles, A suvege feher,szurke, szurkesbarna, nyereg alaku es

szabalytalanul karejos. gyakran lehajlo, de tomegesennem no a tonkhoz, felszine sima. Tiinkje i jel~.'.'j.~~~e.?.".".,Ieheres. vekony es ureges, sima. Husafeheres, rugalmas, viaszszeru. Kellernes illata van, ize lagy,

Elofordulas: Tiilevehi es lombos erd6kben, utak rnenten,az avarban. [uniustol okt6berigjelenik meg. J6 tudni: Ha-son.it hozza a fekete papsapkagomba (H atra), de annaksi.ivege fekete es tonkje sotetbarna. Nem etkezesi gomba.

Narancsvoros cseszegombaA leu ria au run ii a

, felrunoenszep gomba

> h'gyszaniakkdzott teremsmerteto] egyek: 2- IDem, csesze vagy

till alaku, vekony luisu, Szele id6vel hulla-mosodik, neha beszakadozik. Bels6 oldala,

a termoreteg elenk voroses narancsszinues sima, a kulso oldala halvanyabb, lisztesen harnvas, Tonknelkul illa talajon. Htisa feheres, viaszszeni. Nines kiilonosebbillata es ize. Eldfordulas: Erd6kben, utak mer.ten. [tiliustolokt6berig jelenik m.eg. J6 tudni: Nehany deli orszagban(peld.iul Olaszorszagban) nyersen, lik6rbe aztatva fogyasztjak,de ez nem igazan ajanlatos. Nem etkezesi gomba .

) nagyontorekeny

• 1 16



[Mas c so po rto kb a ia rio za g omba k

Piros cseszegornbaS or co sc qpha c oc c in ea

Ismertetojegyek: 1-5 em, eloszor serleg,k eso bb c se sze fo rm aju , k or, o va lis vagy vesealaku, vekony husii, Belso oldala, a term a -reteg elenk cinobervoros es fenyes, a kulsdoldala rozsaszin, nernezes, matt, a szele ' kedveli ame-sokaig behajlo.Altalaban csak utalasszeni szes talaj!

tbnkje van, de gyal;ran hosszabb tonkon isu lh et. H usa feh er, ra go s. n in es k ulo no se bb illata. Elofordulas;Gyakran korhadt lornbos fak maradvanyain. Decembert61aprilisig jelenik meg. J6 tudni: Elenk cinobervoros szinevelkulonosen felnlrui gomba, a legszebb cseszegombak kozetartozik. Nem etkezesi gomba.

) feltunoenszep megj ele-

nesu gomba) az elso hool-

vadas utan

jelenikmeg

) ritka

'Iulipan-cseszegomba5arcosphaera co roJ1ari a (5. crassa)

Ismertetojegyek: 3-10 em atmeraju,eloszor ureges, torekeny, feher gombkentjelenik rneg talajban ulve, kesobb kiemel-kedik a talajbol es a kozepe csillag alakbanfelszakad. Kiilso oldala piszkos- vagy

szurkesfeher, belsc oldala (a termoreteg)ibolyaszinCi,sima. Tbnkje nines. Husa feher,torekeny Illata nines, ize lagy. Eldfordulas:Tillevehi- e s lombos erdokben, gyakran esoportosan no, denem gyakori. Majustol jiiniusig jelenik meg. J6 tudni: Eza gornba hasonloan mergezo, mint a redos papsapkagornba(Gyromitra esculeniai, Egyes teruleteken nemelyik evbentornegesen jelenik meg. Nagyon mergezo gomba.

) nyersen

bizonyoskoriilmenyek

kozott halalo-san mergezo) tavasszal

jelenikmeg> ritka

> kedveli a me-

szes talajt

NyulfiilegombaOi id ea onot ic a

> aHilesgombak

nemgyako-

riak

Ismertet6jegyek: Scm magas is lehet,2~5 em szeles, ful alakii, gyakran egyikoldala erdes.Vekony husii, sob.ig behajlc

szellel, Belso old ala, a tcrmoreteg sima,okker szirni, rozsaszin arnyalattal, a kulso oldala Iisztes, ok-kersarga. Rovid tonkje van, feher tbnkalappal. Husa feheres,torekeny, nines kulonosebb illata es Ize. Elofordulas: Lomboses nflevehi erd6kben, nem ritka, Szeptembert61 novemberigjeleni.k meg. J6 tudni: A fulesgombak nernzetsege (Otidea)

nehany fajt fog1almagaba, melyeket gyakran nehez egymastolmegkulonboztetni. Ehetfi gamba, de vedendo,

) kis csopor-tokban no

>vMendofaj

118



Narancsvoros kocsonyasgomba > erdei utak

Tremiscus heloel lo ides men ten no

>feltiinoen

Isrnertetojegyek: 3-10 em magas, 2-5 emszeles, narancsos rozsaszin, lazacszinu vagynarancsvoros, Eloszor nyelv alakii, majdtolcseres, Bels6 oldaJa sima, matt, a kulsooldalanak felso resze (a termoreteg) elo-szor sima, majd ranees. lhisa voroses, attetszc, kocsonyas,A tonkalap porcos, tomor, Nines kulonosebb illata es ize.Elofordulas: Erdokben, nedves helyeken. Iuliustc; okt6berigjelenik meg. Hazankban meg nem talaltak, J6 tudni: Ezta nyersen ehet6 gombat a r6kafereg altal fertozott teriiletekeninkabb ne gyiijtsuk. Nyersen ehet6 gamba.

kocsonyas

> salatagomba-kent hasznal-

hato fel

Kocsonyas algerebenPseudohsjdnum gelatinosum

Ismertet6j egyek: 2 - 6cm szeles, feher,ntkabban szurkesbarnas, kagyl6 alaku, azaljzathoz hozzanott. Felsc oldala szemcsesvagy sima, als6 oldala (atermoreteg) fehertiiskes. Hiisa feher, barnas csi.logassal.

attetszo, kocsonyas, Nines kulonosebb

illata es ize. Eldfordulas: Korhadc tuJeveli.Tfa k tonkjein,nern gyakori. [uliustol navemberig jelenik meg. J6 tudni:A kocsonyas algereben az egyetlen rezg6gomba, melynektuskes a terrnoretege. Azokon a teruleteken, ahol a rokaferegelterjedt, inkabb ne gylijtsi.ik. Nyersen ehet6 gomba.

> korhado

t(ileveWfaanyagon

> feltU.lloenkocsonyas

> salatagomba-

kent hasznal-

halo fel

J udasfiilgombaAuricu lar ia auricula-iudae

Ismertetoj egyek: 2- 6 em szeles, voroses-barna, nella feketes, kagyl6 vagy fill alaku,Ki.ilsooldala finoman barsonyos, a bels6oldala (a terrncreteg) fenylo, sima, erezett,rancos lecekkel, Rovid tonkke. kapcsol6dikaz aljzathoz, Husa sotetbarna, kocsonyas,

rugalmas, Nines kulonosebb illata es ize.Elofordulas: Fokentidosebb, elhalt bodzafa-torzseken (de tolgytuskokon is- a iekt .) ,gyakran sifnin egymas mellett. Egesz evben megjelenhet.J6 tudni: A jiidasfulgomba [apanban es Kinaban nagyonkedvelt gornbafa], ezekben az orszagokban termesztik is.Viszonylag semleges fzu gomba, alkalmas salatakhoz eslevesekhez. Ehetd gomba.

> idosebb,

elhalt bodza-fakon

> csoportosan

jelenik meg> Kinahan

Mu-Err-nek

nevezik



Neomuiato

A,AAgaricus

ab mp tibulbus 84- e ampes tr ls 84- esseitei 84- m ac ro s pOrtiS 86

- pmcda re sq ua-

mosus 82- silvatic us 8 2- unnascens 86

- xanthcdennn 84

Albatrellus

subrubeseel1s 100

Aleuria aumntia 116

Algereben,

,koc50nyas 120

Alparcszke,

tehercsokros 54

--;gesztenyeba rna 54

Altolcsergomba,

kavebarna 46

Altrifla, r6t 110

A manita c itrina 80- e xc el sa 7 8, 8 2

- fun» 76

- muscaria 78- pantherinu 78, 82

- p hn l/ o id e s 78

- porphyria 80

- rubescel1s 7 8, 8 2-spissa 82

- tmgi na t« 7 6

-vema 88

- inrosa 40, 80, 88

Aranygomba,

SZelTICSes 90

Annil laria mellea 92

Auricularia auricula-

judne 120

B

B ol etu s a es ti va li s 1 8- amarellus 24

- c alo pu s 22 , 24

- e du .l is 18, 20

- c ry /rop /I lI S 24- [e chtner i 22

- l u rid if o rmi s 22,24=luridu« 22

- p i p era tu s 24- puhierulentus 20

- mdicans 22

=reiiculatus 18- s al an as 20 , 22, 24

Bondarano ia

mcseruerica 10 2

1 22

C

C olo ce ra o is co s« 1 0 8Calocybegambosa 48, 64

Camarophyllusniveus 42

- v ir gi ne us 42

Cnntharellus

cibarius 7, 96

- lu tescen« 96- tuoaeformis 96- xa n { ho pu s 96Chaleipon.ls

piperatus 24CII/'OOgoln.phus

heioeticus 72

=rutitu« 72Clavarindelphus

pislillaris 98

Clitocybe sp. 6 0

- g eo tr ap n 46

- nebuloris 48

- p h y/ lo p hi la 48Clitopilus pnl l '11 ,Ius 60Collybia mncuiata 56

Coprinusa tmm entarius 94

- COHm tu s 94

- dissem iv un us 60

C artin a,.iu s b ol aris 66- hc rc Yl1 ic us 66- o do ri fe r 68

- p roc s ia n s 68

- rubellus 66, 72

- spec iceissimus 66- splenden« 68

- u io ln c eu s . 66

Colopgomba,

barsonyoston k u 70

- begongyoltszehl 70

Cratereitus

cornucopioides 98

Creo lophus

cirrhaiu« 10 6

Cyslodennnamtanthiuum 88,90

CsCsengettyligomba,

barna 76

Cseszegom ba ,narancsvoros 116

- piros 118

- tulipiin - 118

Csigagomba,

e.efantcsont- 40

- k6risszagii 40

- szagos 42

- rozsas 40

- sargapelyhu 40

Csillaggornba,kozonseges 108

Csiperke, crdei 82

-gum6s 84

- karbolszagii 84

-kerti 84

- nagysp6riis 86

- tintaszagu 82

D

Dendropolyporusuinbellatus 104

Disdotis venosa 114

Diszn6fulgomba 98

Doggornba,

acelkek 74

-lugszagii 74

-nagy 48

E , EEntoloma nitiduni 74

- rhodopal iw l l f.nidorosum 74

- s il 1 ua tum 48

Enyves- korallgom ba ,

narancssz iml 108Erdestinoru, bama 26

- korrnostonkti 26

-piru16 26

- rokaszma 26

-solet 26

- to lgy fa - 26

-voros 5,26

FFagoll1ba,

anizsszagu 72

Fapereszke.

barsonyos 50

Fenyctinoru,

e lefantcsorrt- 14

- rozsestovu 14

- szemcsesnyelu 12,

14Futnnnuiinavelulipes 56

Fomitopsispinicout 104

Fuloke, foltos 56

- szeleslemezii 56

- teli 56

G

Calambgomba,

aranyos 32

- barnasvoros 30

- cedrusszagu 30

- fako 28

- fakosarga 28

- hanytato 32

- kekhani 30

-lucfeny6- 32

-ra.ncos 30

+szencs 28

- vorostbnku 28

Gale'rinamarginata 92

Gal6ca, bfbor 80

- citrorn- 80

- gyilkos 78

- hegyeskalapu 40,

80,88

-legyi:i16 78

- parduc 78 , 82

- pirulo 78,82

- szurke 78,82

Ceasirumfim briatw l'l 1 08

- sessile 108Gereben,

cserepes 100

- korpas 100

- sarga 100

- sargasvoros 100

Gevagmnba,

sarga 102

Comphid ius

glutinosu: 70- h e loe ti c us 72

- ruiilus 72

Gomplws claval liS 98

Gyromitm

escutenta 1 1 2, 1 1 4,

118

H

Harmatgomba,

orias 90- zold 90

- zoldeskek 90

Helueltn aim 116

- c ri s p a 11 6- e la st ic a 11 6

Hericium alpestre 106

-flagellum 10 6Hydml1l1..enandum 10 0

- r ep n l1 dum vaL

rllfescetls 10 0

Hygrocybec htorophana 44

- c oc ci ne a 44- p s it ta c ina 42

Hygl'ophoropsisa um n t in ea 6 8, 9 6

fiygrophonlsagathDsmus 42

- c llry sodon 4 0- discoxanihus 40

-ebumc"s 40- pudorinus 40

Hyph%mnc ap noid es 6 2

- fasdc ll/are 62

- sublateritium 62

Infundibll/icybegeotropa 46

I no ey bc er ub esc en s 4 8,

64

- fastiginta 6 4- geophy l ln 64- p aloi/W ardN 64

- r im oso 64

JJt. idasfiilgomba 120

K

Kaposztagomba,

fodros 106

-leveles 106

Kenviraggomoa,

fenyo- 62

-siirga 62

=voroses 62

Kenyergomba 38

Kesenlgornba,

pelyhes 34

Kigyogomba.

retekszagu 58

Kocsonyasgomba,

narancsvoros 120

Korallgomba,

cifra 106,108

- h alv an y 108

- narancssarga 1 06Kucsmagomba,

Iattyu 114

- hegyes 112

-izletes 112

- kozonseges 112

Kuehne romuces

m utn bilis 9 2

Netrmuiaio

L

L a c c a v i a

ame/hystell 44, 46

- amethystina 44

= lac cotc 46Lact a, .i us d e! ic lOS! lS 3 8

- de te rrimus 36

- ligl1y o/us 34=picinus 34

-rufus 38

- sa lmon ieo lo r 38- sc rooic ulatus 3 6

- s em is an gu ij lu .u .s 3 8- t orm;,w sus 36

- oellereus 34

- valemus 38

Laetiporussulphureus 10 2

Laskagomba ,kesei 74

Leccinumaumntlacum 5,26

- g ri sewn 26

- oxydnhiie 26- q u er c in um 26

-rllfum 5,26

=scabrum 26

- s ca br um Va!.

meioneml '1. 26- oers ipe iie 26- truipinum 26Lentinellus

cochleaius 72

- c oc h le a /u s val'.

inolens 72

Leniinula edodes 60

Lepio ta aspem 86

Lepista glaucoCQl1a 50

-nevularis 48=nud» 50

L ep ro cy bc b ola ris 6 6-rubellus 66Leucoagnricus

te uc oth ite s 8 8- pudicus 88Likacsosgom ba ,

hegyi 102

- orias 102

Lisztgom ba,

kajsza 60

Lycoperdongemmatum 110

- p er la tum 11 0- p y ri fo rme noLyophyl lumconnotllm 54

- i or ic n tum 54

1 23



Neomuiaio

M

MaCrOCljslidiacucumis 58

Macrolepiota

pl'Ocera 86- rha code s 8 6, 8 8- r ha code s v a r .

hortensis 88M nm sm iu s a rc ad es 58

MegacollybiapTotypT 'ly lla 56

Meripilusgigm'l/eus 102Mitrophom

s em ili be ra 1 14Morchelln canica 112

- e scu te nt a 112

- esculenta vat.

vulgn";S 11.2

- g ig as 114

Mozsm:utogolllba,

vaskos 98Mu-Err 120

Myceno pura 58

N

Nedrigomba, piros 44

- zoldes 42

- zoldessarga 44

NyNyaLkasgom ba ,barna 70

- szalaskalaou 72- voroses 72

Nyirokgomba,

f e he r 42NytilfuJegomba 118

oO i id ea o n oi ic a 118Oudemensietio

p la ty ph ylln 5 6

6O zla bg om b a,

nagy 86

- pirulo 86, 88- tiiskes 86

p

Papsapkagom ba,

fekete 116-fodros 116

+karcsu 116

- redds 1.12,114,118

1 2 4

Paxilius

otrotomentOSliS 70- inuolutus 70Penzecskegornba,

husbama 46-Wa 44,46Pereszke, budos 52

- feoyo- 54

- halvanylila 50

-lila 50- rnajusi 48 , 6 4

- parduc 52-porcos 54

- sargaszcld 50,52

- szappanszagii 52

Petrezselyemgomba,

jegenyefenyo- 106

Pisztncgornba 102

Phaeo le p ia ta aurea 90

Phallusimpudicus 112

Phlegmacium

odorifer 68

- p raestnns 68

- sp iendens 68Pleuralus ostrea/u.s 74

Pluieue atricapillus 76- c er vi nu s 76

P6khitl6sgomba,

anizsszagi i 68- csucsos 66, 72- kensarga 68

- arias 68

- sotetlila 66- vorospikkelyes 66

Polyporus

squamosus 102- umbellatu» 104

l'orphyrellusparphyrosporus 10

- peeuaoscaoer 10Pofeteg, bimbos 110

- korte- 110Pseudoc1itocybe

cynthiformis 46

Pseudohydl1 1 1 m

geiatinoeum 120

R

Rarnnria

jla vesc en s 1 06- [ ormosa 106, 108

=mairei 108= pallida 1 08Rancosgornba,

gyiinfs 94

Rhodocollyhiamaculaia 56

Rizike, izletes 38

- jegenyefenyo-38

-lucfenyvesi 36

- vorbsbdoteju 38

R6kagomba, sarga 7,

96- szagos 96

- tolcseres 96B oziie s c ape mtu s 9 4

Russula aum la 32-aurea 32

- badia 30

- c!lana"a" tho 3 0=emetica 32

-fellea 28

=integra 30

- nigriams 28

- ochroicuca 28

=oliuacea 28

- quet ct ii 32

-vesco 30

SSarcodcnim bric etu s 1 00

- sC ll brosus 100

Sarcoscyphn

coccinea 118Sarcosphoem

coronaria 118

- crassa 118

Scterodennc

aumntuun 11 0- citrinum 110- v ulga re 110

Scuiiger ovim.s 100

- s l ibrubescens 100

Selyemgomba, rot 76

- szurke 76

Shiitake 60

S i sakgornba ,fenyves 92

Sorenygornba,

tuskes 106Spnrnss is breuipes 106

=crispa 106« laminos» 106Strobilomyces

jlOCCOPIiS 10- strooiiaceu« 10Siropharia

aeruginoeo 90

= ca erulea 9 0- rugosoanman ta 90

Suillus

aeruginascene 12

- b ov in us 14- j lury i 14- gml'll / Iatus 12,14- grevi /lei 10

-Luteus 12- p la ci du s 14- t ri de n ti n us 10, 12

- viscidus 12Susul yka, kerb 64

- selymes 6 4- tegl avoros 48 , 6 4

SzSzegftigomba,

mezei 58

Szerncses-

6zlabgomba,

sarga 88,90

Szomorcsog,

erdei 112

Szorgomba,

nyfrfa- 36

TTnpincl la

a ir ol or l'l cn /o sa 7 0

Tapia, -Iepke- 104

- szegett 104T a rcsagomba,ranees 114

T ar lo g or nb a, f eh er 88

Te je16gomba ,-fekete 34

- ranees 34- rot 38

- szalmasarga 36

Tin6ru, arany- 16- barna 18- barna gyfuUs- 12

- borsos 24

- cek la - 22 , 24- e pe iz fi 18, 20

- fako- 22

- farkas- 22, 24

- gyokcres 22

-ligeti 20

-molyhos 16

- pikkelyes 10- piros 1 .6

- tozsdavoros

gylinIs- 10

- sarga g y li fU S - 1 0- satan- 20,22,24

- sotet 1 .0- szurke gylirUs- 12

- tehen- 14- valtozekony 22

Tintagomba,

gyapjas 94

- ranees 94- sereges 60

Tdkegorr.ba, fenyo 92

-izletes 92Tolcsergonbe, Feher 6 0

- narancsvoros 6 8, 9 6

- orias 46+szurke 48- viaszfeher 48

Trmnetes

versicolor 104Tremiscus

helvelloides 12 0Tncholoma

equestre 50

Neomuiaio

- [ ur oo o ir e ns 5 0, 5 2

- IIIyomyces 54- pardaiotum 52, 54

- p nrdil1 l1 m 52

- snp o/laceum 52- 5 11 1 pl lllrel llll va t ,

b uf Ol lil l. lr l 5 2

- t er re um 54The/wlomopsi>rutihms 50

Trombltagornbe.

sotet 98'Iuskogomba,

gylirus 92

Tuskegom oa 1 04Tylopilusjcllells 18, 20

U

Uborkagornba,

hamvas 58

V

Varganya, izletes 18,

20

-nyari 18

Z,ZsZsemlegOlnba ,

fak6 100- piru16 100

X

X er oc om lls b ad iu s 1 8

- c h rq sen t eron 16

- rubel/us 16

- subtomentosus 16

A ket reszbol a 1 1 6 magyar neveket csak egyszer, a nemzetseg-n evn el tun tettuk fel ( PL a g um 6 s c siperk et .igy: cs ipe rke , g t lI Il 6~) :.

1 2 5 :



Egy cs6v~es~~egy lemezes termoretegugomba semaJa

csoves termoretegu lemezes terrndretegfi gomb<l

~kalapbor

I ~ .• -"'s- kalapI ~ ~ . lemezek

~~f"-~~lemezelek

. ~ galler

~-- tonk csucsa

rajzolat, minta

• ---tonk

~7r ' \f _Ibocskor

"~~~i~\'P .

-- micelium (fold

alatti resz)

csovek

halos ----r--;:---'-,

tonk

Fontos tudnivaI6k a konyv hasznalatahoz

A gombahatarozo konyvek legreszletesebb leirasai sem helyet-tesithetik azt az atfogo tapasztalatot, arnelyre a gombaszok csakhosszu id6 alatt tesznek szert. Ha a g y C f j t i : i t t gomba. meghata-rozasakor a legcsekelyebb bizonytalansag isfelmeriil, rnutassuk

meg szakembernek (gombavizsgalonak). Ketseges esetbenne hasznaljuk fel a gombat. A kiado es a . szerz6 semmilyenf el el os se g et n em vallal arm vo natk oz6 an , h a az o lvas6 k h ib asan

azonosftjak be a gombakat vagy egyenj erzekenyseg lep fela gomba fogyaszrasakor. Altaianos szabaly, hogy a gombakatsoha ne fogyasszuk nyersen! Ha nines maskepp megadva, az"ehet6" mcgjeloles mindig magaban foglalja, hogy fogyasztaselott a gornb.:it fozessel, sutessel, stb, hokezeljuk.

126

pszeles

sima

pikkelyes

leJ6g6

A tcrmcreteg formaja

Kalapfel uletek

burokrnarad va-

nyokkal boritott

tablasan

repedezett

Callertipusok

ritkas,

valtakozohosszusagu

villasan

elagazo

zonas

sugarasan

rostos

\t ~ ~

felfele allo bordas kettos galler



Impresszum

A kbnyv Marcus Fluck 172 fenykepet es Wolfgang Lang 14szines rajzat tartalmazza,

A borito az eStudio Calamar munkaja Marcus Fluck fclve-tclenck felhasznalasaval (legybl6 galaca, Amani ta muscar ia y.

A rmi eredeti cime:

Marcus Fluck: Welcher Pilz ist das?

(ISBN 978-3-440-09976-6)

Forditotta: Szaszakne Seb6k Viola

Hungarian translation © Szaszakne Sebok Viola

Lektoralta: Papp Orsolya kerteszrnernok

©2005 Franckh-KosmosVerlags-GmbH & Co., Stuttgart,Germany

Minden jog fenntartval

ISBN 978 963 7268 93 9

ISSN 2062-4212

Kiadja a Sziget Konyvkiado, 2011

Felel6s kiado: Szele Agnes

Nyomdai eldkeszites: Fontolo Studio Kft., Jakab Zsolt

Nyomta a Szekszardi Nyomda Kft.

Felel6s vezet6 vadasz [ozsef

128

marcus flück - milyen gomba ez

Documents