MAROSVÁSÁRHELY HÍRES ÉPÜLETEI

1.Transilvania szálló épülete. A szállodát az Ugron család építette. 1863-ban az épületben posta, majd földszintjén kávéház és étterem, illetve szállóda működött. 1915. július 27-én Ady Endre és felesége Boncza Berta , Bölöni György és felesége Márkus Ottilia itt szálltak meg. 1898-ban színházi előadások tartására alkalmas nagy előadótermet alakítottak ki, ahol bálokat is rendeztek. Az Appolóból kiszorult Thália Egyesület itt tartotta színi előadásait. Az első vásárhelyi mozgókép-bemutatót 1897-ben, majd a '30-as évektől az "Edison" mozgófilm-vetítéseit itt tartották. Az Ugron család a múlt század közepén építtette a Nagyköz és a Széchenyi tér sarkán álló kétemeletes szálloda épületét, melynek földszintjén étterem és az emelkedő utca hosszában üzlethelyiségek sorakoztak. Hankó Vilmos i.m. írta: "a főtéren emelkedő Transzilvánia szállónak küéseje, berendezése nagyvárosi szabású".CMindkét homlokzata neobarokk stílusban készült, melyek közül a tér felölinek aránya és mérsékelt díszítése finom ízlésre vall. Az étterem helyiségeiben előadó-bemutató estéket és színházi előadásokat is rendeztek. Az étterem bővítésének szükségessége: "a terem bővítésével kellene segíteni a szükségen, mert megfelelő helyiség hiányában a téli idény alatt nemcsak a színháztól vagyunk megfosztva, hanem egyéb összejöveteleket sem rendezhetünk". Belső átalakítás révén a terem nagyobbítása megtörtént, és azt használták egy fél évszázadon át. 1898-ban az akkor már Bolyai utcai szárny által bezárt udvari részen, egy nagy előadótermet hoztak létre, mely alkalmas volt színházi mozielőadások és bálok rendezésére. Az épület felső végében lévő helyiségeket a posta bérelte a Nagyposta épületének elkészültéig. Az államosítás után, a nagyméretű gondatlanság miatt a nagy

1

előadóterem beomlott, a régi szállodai épületrészt lebontották, és annak helyére építették az új Transzilvánia szálloda épületét.

Papp palotaA klasszicizáló, újbarokk stílusban épült bérházat Papp Zsigmond fűszer- és vaskereskedő megbízásából Nagy Győző mérnök tervezte, kivitelezője pedig Soós Pál volt. A Papp-palota 1898-ban készült el a Főtér és a Bolyai utca sarkán, szemben a Transzilvánia épületével, két emelet magassággal. Főhomlokzatán az emeleteket összefoglaló korinthoszi fejezetes oszloprendek, párkányok, a balusztrádsor a díszes vázákkal, a saroktorony, továbbá az ablaknyílások keretezése mind a klasszicizáló újbarokk díszes külső kiképzéssel készült. 1918-ban a ház gazdát cserélt, új tulajdonosa Bányai Géza (ezért Bányai palotának is nevezik) mészárosmester lett, aki a földszinten egy szépen berendezett mészárszéket és hentesárú kereskedést nyitott. Itt működött a Berdó söröző melynek elnevezése a tulajdonosok Bertia és Dobrota kezdőbetüit rejti magába,ma a Hotel Concordia.

2

Székelyföldi Iparmúzeum, ma Megyei MúzeumA Székelyföldi Iparmúzeumot a Székely Művelődési és Közigazgatási Egylet létesítette, amely 1879-ben alakultAz olasz reneszánsz stílusban emelt neoklasszikus épületAz épület 1890-1893 között Kiss István budapesti műépítész tervei alapján, Sófalvi József, majd Soós Pál marosvásárhelyi építőmester vezetésével készült el.Baross Gábor utca 24. Szám

Apolló-palota

~Marosvásárhely, Rózsák tere 5. Az Apollo paolta néven ismert épületet, eklektikus stílusban, gróf Teleki Sámuel építtette 1820 és 1822 között, azzal a céllal, hogy bevételét a Téka könyvtárának bővítésére használják fel.Az eredetileg

3

kétemeletes épület földszíntjén üzletek, első emeletén lakások, míg a másodikon a bálterem volt, ahol télen színielőadásokat is tartottak. Itt játszottak a városba látogató különböző színtársulatok. Fellépett itt többek között Déryné Széppataki Róza, Kántorné Engelhardt Anna, Blaha Lujza, Jászai Mari, E. Kovács Gyula és Szentgyörgyi István is. 1848-ban a forradalmi ifjúság találkozóhelye volt. Teleki Sámuel végrendeletét utódai nem tartották be és 1923-ban az Apollo épületét eladták Bürger Albert sörgyárosnak, aki az épület belsejét kibontatta, és a második emelet belmagasságát kihasználva két emeletszintre osztatta.Ebben az épületben tartották 1937. október 2-4. között 187 résztvevővel a Vásárhelyi Találkozót, amelyen az erdélyi magyarság képviselői kimondták, hogy kisebbségi életük minden intézményét az egység gondolata és a jogaikért való küzdelem kell áthassa, de keresni kell a román és a magyar nép közti békés együttélés lehetőségét is. A gyűlés elnöke Tamási

Áron író volt.

A marosvásárhelyi Közigazgatási Palota Közigazgatási Palota (Maros Megyei Főispánság, -MEGYEHÁZA-) épületét Bernády György polgármester kérésére építették 1905-1907 között. Eredetileg városházaként (polgármesteri hivatalként) funkcionált. Gyakran csak Cifra Palotának hívták, mivel az akkori kisvárosban szokatlan volt az ilyen impozáns épület.A szomszédos Kultúrpalotához hasonlóan a Közigazgatási Palota is a magyar szecesszió jegyében épült, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján

4

A Bányai-ház A Bányai-ház (szokás még Barokk-palotának is hívni)

Romániában, Marosvásárhelyen található, a Főtér (Piaţa Trandafirilor) 12. szám alatt. Az épületet Bányai Béla mészárosmester építette 1904-1907 között, Nagy Győző mérnök tervei és Soós Pál építőmester irányítása alapján. Az eklektikus épület 1936-37 között Bernády György itt működött a híres

Toldalagi-palota Toldalagi-palota (Rózsák tere 11. szám) a főtér és a Színáz-tér sarkán álló 18. század-i barokk épület, jelenleg a Megyei Múzeum néprajzi részlege működik benne. 1759-1772 között épült Jean Louis D'or francia származású építész tervei szerint. A belső díszítéseket Schmidt Pál és Anton Schuchbauer szobrász készítette. A Toldalagi-palota a város egyik legjelentősebb XVIII. századi műemléke. A hajdani Nagypiac nyugati oldalán álló, szerényebb kivitelű polgári házsort az erdélyi barokk építészet legbájosabb épülete, a Toldalagi-ház zárta le, és az azóta megnyagyobbított tér legszebb épülete ma is. Műemlékként ismert épületeink közül ez a legértékesebb és a legszebb. A Toldalagi-palota külső és belső kialakítása egyaránt építészeti értékű. A finom eleganciájú, francia barokk-rokokó homlokzatú épületet a nagy-ercsei gróf Toldalagi László építtette családja részére. A díszes épületet Jean Luidor, francia építész tervezte. Az építkezés 1759 és

5

1772 között, tizenhárom éven át tartott. A homlokzat főtengelyében, az emelet magasságában lévő díszes medalion mezejében fekete hollót ábrázoló dombormű látható, az 1920-as években ott működő bank cégjelzésként helyeztette oda.. A főpárkány felett kiemelkedő íves attikafal ikercímerrel, csigavonalas díszítéssel az íves vonalú párkányon elhelyezett, kőből faragott mellsobrokkal a francia barokk-rokokó Erdélybe került ritka szép alkotásaként ismeretes. A termek belsp díszítése összhangban van az épület külső kiképzésével. A földszinten lévő bolthajtásos mennyezeteken és az emeleti síkmennyezeteken lévő stukkódíszek a barokk kagylódivatjának szellemében készültekToldalagi László palotájával kapcsolatos feljegyzései igen érdekesek.

Az erdélyi Királyi Tábla

’’Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.’’

A táblát egy Bethlen-címer díszíti: egy függőleges helyzetben álló, S alakú kígyó, fején kilencágú korona, szájában keresztes jogar. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át, mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas, két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű

6

oszlopra támaszkodik. A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve, félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van. Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye volt.A főhomlokzat díszítőelemei egyszerűek és viszonylag mértékletesek. A külsőt arányosság és ismétlődő formák jellemzik. A főtengelyen helyezkedik el az enyhén horpasztott környílású bejárati kapu, két egyszerű oszlopfős oszlopra támaszkodva. Ezen keresztül lehet a földszint fő folyosójára jutni. A kapu négyszögletű keretbe illeszkedik, két oldalán szegéllyel. A homlokzat felső részének egyetlen elemsor az ablakok négyszögletű díszkerete, melyet a világos vakolat hangsúlyoz ki.Az ablakok felett virágfüzérrel illetve mértani formákkal díszített táblák állnak. A földszintet a homlokzaton végigvonuló határvonal választja el az emelettől. A felső regiszter néhány többletelemet tartalmaz. Az alsó szegélyzetnek megfelelően az emeleti részen összetett oszlopfőjű pillérek vannak. A felső szinten levő négyszögletű ablakok hangsúlyozott háromszögletű tetővel díszítettek. A főablakok felett egy sor kör alakú, virágfüzéres kisablak található.

Az erdélyi Királyi Tábla (Tabula Regia), egykori nevén Kendeffy-ház a marosvásárhelyi Bolyai utca 30. szám alatt található. Ma a Marosvásárhelyi Bíróság otthona. Az építészeti stílus a késő barokk és az Erdélyben akkor megjelenő neoklasszicizmus elemeit ötvözi. Az épületet 1789-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróf özvegye, téli rezidenciaként építtette. Az épület alapítását az előcsarnok jobb falába helyezett címeres tábla örökíti meg.

7

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE)

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) egy állami felsőoktatási intézmény Marosvásárhelyen. Az egyetem a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Orvosi Karából nőtte ki magát 1945-ben. A szecesszió jelenléte főleg a kiugró rizalitok homlokzati kiképzésén látható.A második bécsi döntést követően Kolozsvárott újraalakult a Ferenc József Tudományegyetem. Az 1944-es kiürítési parancsok és a háborús viszonyok ellenére a tanítás folytatódott az egyetemen és 1945-ben felvette a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem nevet. Mivel ugyanebben az évben Szebenből Kolozsvárra költözött az I. Ferdinánd király Tudományegyetem és a kolozsvári klinikákon nem volt elég hely, az orvosi kart áthelyezték Marosvásárhelyre. Az 1948-as tanügyi reformot követően a marosvásárhelyi orvosi kart különválasztották a Bolyai Tudományegyetemtől és létrehozták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetet, melynek rektora dr. Csőgör Lajos lett. 1962-ben a román állam, annélkül hogy hivatalos dokumentumot adott volna ki és ezáltal megváltoztatta volna az 1945, 1946, 1948-as törvényrendeleteket, mely szerint az egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre és a tanítás nyelve magyar, bevezette a kétnyelvű oktatást. Az előadásokat románul és magyarul, a gyakorlati órákat csak

8

románul lehetett hallgatni. A magyar diákok részaránya azóta fokozatosan csökkent. Míg 1963-ban a 88 végzős diákból 81 magyar, 2 román és 5 más nemzetiségü volt, addig 1994-ben 240 végzősből 28 magyar, 211 román és 1 más nemzetiségü volt. 1990 márciusában az egyetem magyar hallgatói sztrájkba kezdtek, egyenlő jogokat követelve. A sztrájkhoz később a tanárok is csatlakoztak, de a román hatóságokkal nem tudtak megegyezni. A rendszerváltozás után csak 17 évvel, 2007 áprilisában sikerült csak azt elérni, hogy magyar feliratok is kerüljenek az egyetemre.1991-ben az intézmény nevét Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerszeti Egyetem-re módosítják.

A TELEKI TÉKA

Az épület – ahol a könyvtár ma is működik – a 17-18. században épült barokk stílusban. A Wesselényi családtól örökölt házhoz Teleki Sámuel 1799-1802 között emeltette azt a szárnyat, ahol könyvei most is az eredeti elrendezésben tekinthetők meg. iA marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Több mint kétszázezer kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok őrzője. Törzsanyagát két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40 000 kötetes Teleki Téka és a 80 000 könyvet számláló Bolyai Könyvtár képezi.

9

források: Internet/wikipédia/marosvásárhely nevezetességei Üdvözlet Marosvásárhelyről c.könyv- Csepreghy András és Csepreghy Henrik

10