matiscsákné dr lizák mariannamatiscsákné dr. lizák ... febr. 12/a joleti...a szociálpolitika...

A jóléti politika aktuálisA jóléti politika aktuális kérdései

Matiscsákné dr Lizák MariannaMatiscsákné dr. Lizák Mariannaadjunktus

Eger, 2012-13. II. félév. Matiscsákné dr. Lizák Marianna

A jóléti politika aktuális kérdései - levelező 1

Témakörök

A szociálpolitika fogalma, értelmezése.A szociálpolitika története.pA jóléti politika, szegénység, szegénységpolitika. Hajléktalanság.szegénységpolitika. Hajléktalanság.A szakpolitikák kapcsolata. HDI index.

Eger, 2012-13. II. félév. Matiscsákné dr. Lizák Marianna A jóléti

politika aktuális kérdései - levelező 2

A szociálpolitika fogalma, értelmezése.



A szociálpolitika fogalma, értelmezése -gaz előadás tartalma

A szociálpolitika különböző megközelítéseiA szociálpolitika fogalma Ferge ZsuzsaSzociálpolitikai alapelvek



A szociálpolitika különböző megközelítései

Különböző szemléletek:Pragmatikus megközelítésg gFunkcionalista megközelítésSt kt áli di ik kö lítéStrukturális-dinamikus megközelítés megközelítés



Pragmatikus megközelítés (1)g g ( )

leíró a gyakorlathoz közel álló szemlélet- leíró, a gyakorlathoz közel álló szemlélet

A szociálpolitika cselekvési mező, melyben történelmileg kialakult intézmények működnek. Ezek alapján a szociálpolitikához tartozónakintézmények működnek. Ezek alapján a szociálpolitikához tartozónak tekinti:- az egészségügyi ellátást,- az oktatásügyet,- a jövedelem-fenntartó vagy -helyettesítő programokat (TB és- a jövedelem-fenntartó vagy -helyettesítő programokat (TB és közsegélyezés),- az állami lakásépítést, -fenntartást,- a személyes szociális szolgáltatásokat (szociális munka, házi vagy i té é i d á )intézményi gondozás...)- újabban ide sorolnak bizonyos munkaügyi szolgáltatásokat (munkaerő-közvetítés) és a környezetvédelem egy részét vagy egészét is.g




Az intézmények besorolása nem elvi hanem gyakorlati alaponAz intézmények besorolása nem elvi, hanem gyakorlati alapon történik, bizonyos közös vonások megléte alapján. Ezek:- jelentős állami szerepvállalás - az állam rendeletileg, törvényileg szabályozza közpénzekből finanszírozza ezentörvényileg szabályozza, közpénzekből finanszírozza ezen intézmények működését; vagyis a szociálpolitika a redisztribúció (központosított jövedelem-elvonás és -újraelosztás) területén működik;j )- az intézmények az állampolgárok egyénekre is lebontható szükségleteit elégítik ki, a lakosság jólétét szolgálják (ezért nem sorolják ide például az úthálózat- vagy a közterületek fenntartását)közterületek fenntartását).




ÖÖsszegezve: a pragmatikus megközelítés a szociálpolitikához sorolja azokat az intézményeket é l k é i d k t l kés cselekvési rendszereket, melyek az állampolgárok meghatározott szükségleteit a piac (teljes vagy részleges) megkerülésével elégítik ki(teljes vagy részleges) megkerülésével elégítik ki, részben vagy egészben közpénzekből finanszírozottak s amelyeket a hagyomány alapjánfinanszírozottak, s amelyeket a hagyomány alapján ide szokás sorolni.



Funkcionalista megközelítés (1)g ( )

Al tő ké dé il tá d l i f k iók- Alapvető kérdése: milyen társadalmi funkciók betöltésére jöttek, jönnek létre szociálpolitikai rendszerek?rendszerek? - A hangsúlyt a változó társadalmi funkciókra, diszfunkciókra, az ezek feloldását célzó eszközökrediszfunkciókra, az ezek feloldását célzó eszközökre helyezi.- A szociálpolitika célját a mindenkori status quop j qfenntartásában látja, melyet a szükségleteket kielégítő intézmények létrehozásával, kialakításával ér elér el.




Történeti áttekintés:Történeti áttekintés:- Mindig voltak szociális problémák, melyeket a közösség érdekében meg kellett oldani, ezeket eleinte lokálisan rendezték (család, egyház, céh).- A tőkés fejlődés megindulásával a lokális biztonsági hálók már nem voltak képesek megfelelően funkcionálni belépett az állam ("szegénypolitika"képesek megfelelően funkcionálni, belépett az állam ("szegénypolitika" -Európában a XV-XVIII. századra teszik kialakulását), ám szerepvállalása ekkor még marginális, ellenőrző-büntető jellegű, s korántsem teljes körű (dologházak, érdemes és érdemtelen szegények...).

A kapitalizmus fejlődésének "eredménye" a modern szociálpolitika: a- A kapitalizmus fejlődésének eredménye a modern szociálpolitika: a gazdasági változások társadalmi változásokat indukáltak; a tőkés intézmények óhatatlanul megfosztották az életlehetőségektől azokat a rétegeket, melyek a piacon nem tudtak érvényesülni, tömegessé vált a gazdasági berendezkedésből adódó szegénység; új problémák jelentek meg mintberendezkedésből adódó szegénység; új problémák jelentek meg, mint a bűnözés, járványok, lakásínség...




Tö té ti átt ki téTörténeti áttekintés:Veszélybe került a társadalom újratermelődése és integritása, aminek eredményeként kialakultak azok a rendszerek, yintézmények, amelyek átvállalták a korábban lokálisan ellátott feladatokat. Létrejött az állami szociálpolitika: a piac által ki nem elégített szükségletek fedezését az állam vállalta magára (TB egészségügyi ellátó rendszerek közegészségügyi(TB, egészségügyi ellátó rendszerek, közegészségügyi intézkedések, gyári törvények...) A gazdaságnak - vagyis a rendszernek - egészséges, képzett munkásokra volt szüksége. Ezt az igényt elégítette ki az állam az oktatás és azEzt az igényt elégítette ki az állam az oktatás és az egészségügy intézményeivel.




Ö f k i li tÖsszegezve: a funkcionalista társadalomelmélethez kapcsolódik. Fő

tj iál litik i t ék é kszempontja a szociálpolitikai tevékenységek értékelésénél, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a társadalom zavartalanhozzá a társadalom zavartalan működéséhez, az integráltság megőrzéséhez az adott strukturálismegőrzéséhez, az adott strukturális viszonyok újratermelődéséhez.



Strukturális-dinamikus megközelítés (1)

- Hasonlít a funkcionalista megközelítéshez, azonban nem csak a szükségleteket vizsgálja, h t i h ki kik dö tik l h ilhanem azt is, hogy ki vagy kik döntik el, hogy milyen igények kielégítését kell a szociálpolitika hatáskörébe utalnihatáskörébe utalni.- A szociálpolitikát strukturálisan meghatározott folyamatként az állam és az állampolgárok köztifolyamatként, az állam és az állampolgárok közti változó viszonyként értelmezi.




A tö té l i f jlődé t tőké d kb j l tk őA történelmi fejlődést a tőkés rendszerekben jelentkező társadalmi feszültségek indukálták – e szerint a felfogás szerint (eleinte a munkások, majd később más csoportok is kivívták

ük é l t ik li é ét)szükségleteik elismerését). A társadalom a jóléti redisztribúció körének növelését, és a hozzáféréshez való jogosultság kiszélesítését követelte. Így j g g gymegnőtt azoknak a szükségleteknek a köre, melynek kielégítése kikerülhetett az árukapcsolatokból (azt a folyamatot nevezzük árutlanításnak, melynek során a javak elvesztik árujellegüket). y j j g )




A f l t kb f t él lt j ű é ő íté- A folyamatokban fontos cél volt a jogszerűség erősítése, a szociálpolitikai elosztás, mint "jótékony adomány" jelleg megszüntetése, a szükséglet-kielégítés jogi alapra helyezése.

- A minimális követelés az elemi biztonság, a létfenntartás biztosítása volt, majd a második világháború utáni évtizedekben

l á á i dkét ld l őtt ált lá bi t áaz elvárás mindkét oldalon megnőtt: az általános biztonság garantálása s a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése vált a társadalmi közhangulat hatására a politikák éljá ácéljává.




- A legutóbbi időkig a követelések csak az elosztási szférára korlátozódtak (fogyasztói szükségletek, f á k l tá ) á t lé i fé iforrások elosztása), ma már a termelési szféra is előtérbe kerül (termelői szükségletek, források létrehozása) Ennek hatására a szociálpolitikalétrehozása). Ennek hatására a szociálpolitika átalakul alapvető társadalmi viszonyokat is érintő társadalompolitikává (szocialista jellegű célokkal)társadalompolitikává (szocialista jellegű célokkal).




A kb i d á kb h l lőbbi f l t- Azokban a piacgazdaságokban, ahol az előbbi folyamat beindult, ott kialakulhatott a munkások és alkalmazottak közvetlen részvételére épülő politika, az "ipari demokrácia”- ez

ik ill t áll l ti i tű litikmikro- illetve vállalati szintű politika. - Svédország túl kíván lépni a mikroszintű ipari demokrácián a makroszintű "gazdasági demokrácia" felé, ahol a bérből élők k ll ktí t l jd át j l tő " iáli l k" ít é é lkollektív tulajdonát jelentő "szociális alapok" segítségével a dolgozók és szakszervezeteik befolyásolhatják a fejlődés irányát (céljuk: a teljes foglalkoztatás, a területi gazdasági

lőtl é k ökk té k h l t té )egyenlőtlenségek csökkentése, munkahelyteremtés)




Mi di d tt tá d l d á i tá d l i f jl tt é- Mindig az adott társadalom gazdasági-, társadalmi fejlettsége, értékrendje, erőviszonyai határozzák meg, hogy mely szükségletek "árutlanítását" vállalja a közösség illetve az állam. - Mivel a rendszer dinamikusan változik, szükségszerűen változnak a szociálpolitika határai is, ezért egy olyan szociálpolitikai rendszerre van szükség, mely képes a p g y pkonfliktusokat rugalmasan kezelni, s változtatni az új szükségleteknek megfelelően.



A szociálpolitika fogalma Ferge Zsuzsa

A szociálpolitika történelmileg kialakult intézményrendszer, mely piaci kapcsolatok révén

lé ít ki bi i i ód ki lé íth tőelégít ki bizonyos nem piaci módon kielégíthető szükségleteket. Ezt elsősorban az állami újraelosztás eszközeivel teheti meg Voltaképpenújraelosztás eszközeivel teheti meg. Voltaképpen Ferge szerint a szociálpolitika az állam és az állampolgárok közötti viszony intézményesüléseállampolgárok közötti viszony intézményesülése.



Szociálpolitikai alapelvekp p

Abszolút szociális biztonság: olyan fogyasztási szint amely a társadalomAbszolút szociális biztonság: olyan fogyasztási szint, amely a társadalom minden tagjának garantált, alanyi jogon.Relatív szociális biztonság: egy társadalmi kockázat bekövetkeztekor jár annak érdekében, hogy ne romoljon sokat az egyén korábbi életszínvonalához képestképest.Prevenció: megelőzésKorrekció: Ha már bekövetkezett egy rossz helyzet, akkor ezt a negatív következményt enyhíti, vagy visszaállítja az erdeti állapotot.y y , gy j pIntegráció: Beillesztés.Szegregáció: Elkülönülés.Normativitás: Amikor a támogatás mértékét, feltételeit és jogosultságát jogilag szabályozzákszabályozzák.Diszkrecionalitás: Az odaítélő dönti el, hogy kinek ad, kinek nem.



A szociálpolitika történeteA szociálpolitika története.



A szociálpolitika története - az pelőadás tartalma

Társadalmi viszonyok, egyenlőtlenségekAz államszocializmus struktúrájaAz újkapitalizmus struktúrájaAz európai szociális modellpAz EU szociálpolitikájaÚj gazdaságÚj gazdaságTársadalmi rétegződés a szocializmus idején és ma MagyarországonMagyarországon



I. Társadalmi viszonyok, egyenlőtlenségekA komplex társadalmak:A komplex társadalmak:

- az anyagi és szimbolikus javak, erőforrások vannak, - ezek egyenlőtlenül oszlanak el.

az egyének vagy csoportok közötti viszonyokat ezek az eloszlások- az egyének vagy csoportok közötti viszonyokat ezek az eloszlások formálják.

Az erőforrások, tőkék között a legfontosabbak: - a politikai tőke vagyis a hatalom;- a politikai tőke, vagyis a hatalom; - a gazdasági tőke; - a tudás- és információ-tőke (kulturális tőke); és

a kapcsolati vagy szimbolikus tőke ami egyben az elismertséget- a kapcsolati vagy szimbolikus tőke, ami egyben az elismertséget, elfogadottságot is jelenti.

A társadalmi viszonyok a hatalomhoz, tulajdonhoz, tudáshoz, egyáltalán, a létfenntartó forrásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségei körül gy gformálódnak.



Az erőforrások

A erőforrások a társadalom egés ének s intjén isAz erőforrások a társadalom egészének szintjén is meghatározóak, de konkrétan mindig egy-egy területen, egy-egy alrendszerben, erőtérben, ha gy gytetszik, mezőben zajlanak körülöttük a küzdelmek a meglévő források megtartásáért, újak megszerzéséért A küzdelem egy-egy erőtérbenmegszerzéséért. A küzdelem egy egy erőtérben (látszólag vagy ténylegesen) különböző tétekért vagy "tőkékért" folyik, ami lehet pénz, vagyon, helyezés rang hatalom elismerés privilégiumokhelyezés, rang, hatalom, elismerés, privilégiumok.



A tőkék

A legfontosabb tőkék (pénz, hatalom, tudás, kapcsolatok) érvényessége általános, de az egyes

őkb á h i ít tt j l tő é ükmezőkben egymáshoz viszonyított jelentőségük különbözhet. A külö bö ő őt k á l i f ült é bA különböző erőterek egymással is feszültségben vannak. Küzdelem zajlik a forrásokért, a másik mezővel szembeni fölényért vagy épp amezővel szembeni fölényért vagy épp a fennmaradásért.



Versenyhelyzety y

Egy egy mezőben az versenyezhet a helyezésekért (az lehet elismert tudós színészEgy-egy mezőben az versenyezhet a helyezésekért (az lehet elismert tudós, színész, orvos, bankár, vállalkozó), aki egyáltalán be tud lépni a játékba, azaz van már valamilyen tőkéje, felkészültsége.Megfelelő az egyén beállítódása, a habitusa ahhoz, hogy a küzdelmet felvegye, mert saját, illetve a családja tapasztalatai erre kondicionálták. j , j pVannak esélytelenek, akik túl kevés vagy semmilyen eszközzel, tőkével nem rendelkeznek ahhoz, hogy (bármelyik mezőben, bármelyik alrendszerben) a siker reményével induljanak. Küzdeniük kell mégis- éspedig a megélhetésért. A tét számukra az, hogy a lent maradás, a gazdasági, politikai, kulturális kisemmizés (vagy megfosztás) milyen szintjét-mértékét-formáját fogja jelenteni. Hogy egyáltalán jutnak-e létfenntartó munkához, és az milyen erőfeszítéseket követel, milyen munkakörülményeket, bért kínál. Strukturáló tényezők a létfenntartó tevékenységek, amelyeket a "munkajelleg-csoportok"foglalnak össze A struktúrát végül is az alkotja ahogyan a tőkék körüli küzdelem nyománfoglalnak össze. A struktúrát végül is az alkotja, ahogyan a tőkék körüli küzdelem nyomán kialakuló egyenlőtlen viszonyok összekapcsolódnak a társadalmi térben, az egész társadalom szintjén.



Rétegződésg

Az egyes tőkefajták mentén rendeződnek az egyenlőtlenségek:Az egyes tőkefajták mentén rendeződnek az egyenlőtlenségek:- jövedelmi, - iskolázottság,

lakáshelyzet- lakáshelyzet, - munkakörülmények, - presztízs stb. szerinti rétegződésről.

H külö bö ő tőkék l lá ll t dá i hHa a különböző tőkék eloszlása nem nagyon ellentmondásos, vagyis ha nem túl nagyok a "státusok" közötti inkonzisztenciák, akkor a társadalom egészén belül kialakul egy többé-kevésbé egyértelmű rétegződés. Ha ezt viszonyok rendszereként tudjuk értelmezni, akkor g y j ,ilyen módon leírható a társadalmi struktúra is.



II. Az államszocializmus struktúrájaj

1960 tá h t l " litik i tők "1960 után a hatalom, a "politikai tőke" meghatározta az egész társadalom jellegét,

b lül l h t é t k t őtazon belül a lehetséges csoportokat, sőt az egyéni lehetőségeket is. A demokrácia hiánya volt a jellemző. A diktatúra a jellemző (puha és kemény j (p ydiktatúra).



Az államszocializmus struktúrájaj

A hatalom egyenlőtlen eloszlása a központ túlhatalma a struktúrát ésA hatalom egyenlőtlen eloszlása, a központ túlhatalma a struktúrát és mozgásait lefojtotta. Ugyanakkor az államszocializmus, ideológiájának megfelelően, korlátozta a nem-hatalmi egyenlőtlenségeket, noha sok jelentős egyenlőtlenség fennmaradt. A sok egyenlőtlenség kapcsolódása egyszerre oka és következménye annak, hogy ki milyen munkához jut, milyen helyet foglal el a munkamegosztásban. A munkajelleg-csoport együtt fejezi ki a döntéshozatalban elfoglalt helyet a fölé- és alárendeltségeket a tudástdöntéshozatalban elfoglalt helyet, a fölé- és alárendeltségeket, a tudást, a munka által igényelt fizikai és szellemi erőfeszítéseket, a munkakörülményeket. Az "értelmiségi" vagy a "segédmunkás" címke általánosítja egy sor foglalkozás közös jellemzőit.



Politikai uralkodó csoportp(Nomenklatúra, belső hierarchiával)



A társadalmi munkamegosztás egyszerűsített képe (munkajelleg-csoportok)

Vezetői pozíció

Tudás szintje

Magas szintű Közepes szintű Alacsony szintű,nincs

M k Kö i tá i d á i k lt áli tbMagas, sokbeosztott

Közigazgatási, gazdasági, kulturális stb.felső vezetők Elvben nincs, gyakorlatban lehet -

Közepes kevés Esetleg: nem képzettKözepes, kevésbeosztott Középszintű vezetők Középszintű vezető, termelés-irányító Esetleg: nem képzett

ellenőr

Ni b É l i é i Irodai dolgozó, szakmunkás, Segéd-, betanítottNincs beosztott Értelmiségi Irodai dolgozó, szakmunkás,szakképzett szolgáltató

Segéd , betanítottmunkás




A struktúra folyamatos és gyors átalakulásban volt, modernizálódott. A mezőgazdaságban dolgozók aránya nagyon lecsökkent, a munkaerő szakképzettebbé vált, az é t l i é á őttértelmiség aránya megnőtt.Eközben az egész társadalom gazdaságilag feljebb t lód tt él tf ltét l k á ö t őj j lttolódott, az életfeltételek számos összetevője javult.




A f tá ( fő á ít ) há őttA fogyasztás (egy főre számítva) háromszorosra nőtt; a lakáshelyzet (bár lassan, megkésve) javult. A laksűrűség, lakásfelszereltség nagyon közel került a nyugati színvonalhoz. Kié ült k kö ö é é ü i i k l i llátó d k A TBKiépültek a közös egészségügyi, iskolai ellátórendszerek. A TB a 70-es évektől az egész lakosságot átfogta. Romlás kevés területen volt, de máig nem tudunk igazi g gmagyarázatot adni például arra, hogy miért csökkent (szinte minden államszocialista országban) a várható élettartam, ami a fizikai életesélyek fontos mutatója.y j




A lőtl é k á t ül t l ká i kbAz egyenlőtlenségek számos területen - a lakásviszonyokban, az iskolázottságban, a kultúrához való hozzáférésben - jelentősen csökkentek. A politika által befolyásolható körülmények esetében - munkához jutás, bérek-jövedelmek, még a lakásviszonyok is - gyorsabb volt az egyenlőtlenségek csökkenése, mint például a kulturális gy g pgyakorlatok esetében, amelyekre a régóta rögzült habitusok, szokásszerűségek erősebben hatnak.




A hatalmi viszony diktatórikus jellegéből nagyjából minden kiszámítható a szabadság sorsáról, de

i kö tk ik lőtl é ksemmi nem következik az egyenlőtlenségek alakulására nézve.S kfél ll t dá l t h lt idő k éSokféle ellentmondással terhelt az időszak egésze -de az életkörülményeket, illetve a "civilizációs deficit" csökkenését tekintve a mérleg inkábbdeficit csökkenését tekintve a mérleg inkább pozitív.



Az államszocializmus struktúrájának összefoglalása

- a hatalom lefojtotta a spontán mozgásokat, a struktúra egészét is;- a politika korlátozta, hogy melyek azok az erőforrások, amelyek tétek lehetnek a gazdasági tőkét kizárta az egyénilegtétek lehetnek - a gazdasági tőkét kizárta az egyénileg megszerezhető erőforrások közül; - a politika felülről korlátozta az egyénileg megszerezhető erőforrások nagyságát is - a hatalom kivételével, amely gy g yegyeseknél korlátlanul nagy volt, a többség (ha idővel némileg enyhülően is) szinte teljesen kiszorult belőle;-a politika alulról is (majdnem teljesen) korlátozta a rosszul indulók vagy rosszul helyezettek rossz helyzetének mélységétindulók vagy rosszul helyezettek rossz helyzetének mélységét, szinte mindenki elindulhatott és hozzájuthatott valamihez a létfenntartási küzdelemben;- a társadalmi viszonyok egyenlőtlenségei csökkentek, a kapcsolatok horizontálisabbá váltak;kapcsolatok horizontálisabbá váltak;- a javuló gazdasági helyzetben az egyenlőtlenségek korlátozásának volt civilizációs hozadéka.



III. Az újkapitalizmus struktúrájaj p j

A rendszerváltás időzítése rossz volt Túl későn érkezett s nemcsak azért mertA rendszerváltás időzítése rossz volt. Túl későn érkezett, s nemcsak azért, mert túl soká tartott egy politikailag-gazdaságilag zsákutcás rendszer, hanem azért is, mert 1990-re túl sok erős érdek kérdőjelezte meg a nyugat-európai jóléti modell létjogosultságát vagy fenntarthatóságát. A polgárok Mag arors ágon nag obb mértékben jobban csalódtak aA polgárok Magyarországon nagyobb mértékben, jobban csalódtak a rendszerváltásban, mint jó néhány összehasonlítható társországban. Nagy az emberek veszteségérzete. A pozitívumokat, - a politikai szabadságot biztosító struktúrák erősségét, a p , p g g ,polgárok értékelik. A magyar társadalomban a rendszerváltással teljesen megváltozott a hatalom és a tulajdon jellege, s ezzel az egyenlőtlenségek rendszere. Az újkapitalizmus a lefojtottságokat ideértve a magántulajdon tiltását isAz újkapitalizmus a lefojtottságokat, ideértve a magántulajdon tiltását is, felszabadította.



A strukturáló tényezőky

Különösen fontossá vált a tőkéhez és a munkaerőpiachoz való viszonyKülönösen fontossá vált a tőkéhez és a munkaerőpiachoz való viszony.A tőkéhez való viszony azt jelenti, hogy a piacgazdaság kialakulása során sikerült-e valakinek tőkéhez jutnia vagy sem, s ez mekkora tőke. A magánosítás és alapítások során a gazdasági forrásokért való versenyben a társadalom felső régióiba kerültek a jelentős tőké el rendelke ők de a ok is akiket a tőkésrégióiba kerültek a jelentős tőkével rendelkezők, de azok is, akiket a tőkés megbíz a tulajdon felelős működtetésével, azaz a "felső menedzserek". A tőkével nem rendelkezők a munkaerőpiacon jelennek meg mint kínálat. Helyzetük attól függ, hogy találnak-e itt helyet vagy sem, vagy ha helyet nem is, l lább k ő i i j í t l il llátálegalább munkaerőpiaci jogcímet valamilyen ellátásra. A munkaerőpiaci bizonytalanságok közelről érintik a háztartásokat. A munkaképes korú háztartásfők jelentős része nem dolgozik - és ezért sokkal alacsonyabb is a jövedelme.



A munkajelleg-csoportokj g pEgyenlőtlenségek

A munkajelleg-csoportok sokat megtartottak korábbi jelentőségükből. Az aktív keresők körében tovább folyik a szerkezet-eltolódás. A tanulatlan munkásokra van legkevésbé szüksége az új piacnak: ők a többieknél sokkal nagyobbszüksége az új piacnak: ők a többieknél sokkal nagyobb arányban váltak munkanélkülivé. A munkásság és a parasztsághelyzete a többiekhez képest romlott. (falusi munkanélküliség).g)A tulajdon egyenlőtlenségeit egyelőre nem tudjuk mérni. Ami a rosszul, de mégis mérhető jövedelmi egyenlőtlenségeket illeti, a két szélső tized közti szorzó 1987-ben kevesebb, mint ötszörös volt 1997 ben közel tízszeres Azóta egyesek szerint megálltvolt, 1997-ben közel tízszeres. Azóta egyesek szerint megállt, mások szerint folytatódik a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedése.Az egyenlőtlenségek nőttek, nőtt a szegénység is. 1989 és 1997 gy g , g y gközött mintegy háromszorosra emelkedett mind a relatív, mind az abszolút szegénység.



Szegénység új vonásaig y g j

A m nkaerőpiac a arai al függ öss eA munkaerőpiac zavaraival függ össze. A munkanélküliség, az alulfoglalkoztatás, a keresetek nagy részének alacsony szintje miatt, éskeresetek nagy részének alacsony szintje miatt, és az árrendszer szerkezeti változásai következtében a szegények harmadának van lakással kapcsolatos adóssága; negyven százaléknál nem jut elég pénzadóssága; negyven százaléknál nem jut elég pénz gyógyszerre, és a korábbinál nagyobb hiányok mutatkoznak olyan elemi szükségletek esetében is,

i t él l i ómint az élelmiszer vagy a gyógyszer.



Törékeny helyzetű csoportoky y p

a munkanélküliek elsősorban a tartós munkanélküliek főként ha a háztartásfőa munkanélküliek, elsősorban a tartós munkanélküliek, főként, ha a háztartásfő munkanélküli; a szakképzetlenek vagy nem 'piacképes' képzettségűek, illetve az alacsony keresetűek; a fiatal pályakezdő munkanélküliek, a cigányság amelynek körében a munkanélküliségi ráta többszöröse a többségia cigányság, amelynek körében a munkanélküliségi ráta többszöröse a többségi társadalomban tapasztalhatónál, és akik közül százezrek léte, jövője veszélyeztetett; a gyermeküket egyedül nevelő szülők, többségükben nők; a gyermekes családok, különösen a nagycsaládosok; az idős emberek különösen az egyszemélyes háztartásban élők s közülük is az idősebbaz idős emberek, különösen az egyszemélyes háztartásban élők, s közülük is az idősebb nők; azok a falusi háztartások, amelyek alacsony jövedelműek, és a közlekedési viszonyok miatt nehezen érik el a munkahelyeket és közszolgáltatásokat; a hajléktalanok akiknek számát legalább 40 ezerre teszik;a hajléktalanok - akiknek számát legalább 40 ezerre teszik; a fogyatékkal élők egy része, mert a jogilag már rögzített ellátások túl alacsonyak vagy a követelmények nem teljesülnek (pl. akadálymentesség);



KirekesztésElőítéletek

A úl h l ódó hé é kk l já ó ki k téA súlyos, vagy halmozódó nehézségekkel járó kirekesztés az átlagosnál jobban fenyegeti az előző csoportokat. A romák helyzete: előítéletek, iskolai akadályok, munkanélküliség, lakáskérdés, egészségi állaot, stb.A szegénykérdés nem cigánykérdés. A népesség legrosszabb jövedelmű alsó harmadában egy ötödA népesség legrosszabb jövedelmű alsó harmadában egy ötöd cigány, 80% nem cigány. És ha lejjebb megyünk, az alsó ötödbe vagy tizedbe, nő a cigányok aránya, de a legszegényebbek fele is nem romais nem roma.



Rétegekg

A k látl tőkéh j tá l é k ő i ólA korlátlan tőkéhez jutással és a munkaerőpiacról való kiszorulással az egyenlőtlenségek elszabadultakelszabadultak. A rétegezett társadalom tetején biztosan kirajzolódik már egy kiváltságosan jó helyzetű felső osztály, alulmár egy kiváltságosan jó helyzetű felső osztály, alul pedig széles, sok mindenből kirekesztett szegény csoportok vannak. A társadalom "két sebességűvé" ált Aki t d ák k d i b óvált. Aki nem tud rákapaszkodni a gyorsan robogó

vonatra, az végleg lemaradhat.



Az újtőkés társadalom összefoglalásaj g

Összefoglalás a társadalmi egyenlőtlenségek szempontjából:- visszatért a gazdasági tőke mint tét és erőforrás;

k látl h t l d k á iá l ű t- a korlátlan hatalom a demokráciával megszűnt;- a játékterek, mezők korlátlanul alakulnak, változnak;- a tétek korlátlanok,- az egyének és mezők közötti versengés is korlátlan;gy g ;- a tétek felső korlátja annyi, amennyit a mezők közötti küzdelem egyik vagy másik mezőre rákényszerít;- a létfenntartási küzdelemben a vesztes helyezéseknél a veszteség mértéke mélysége egyelőre alulról nem vagyveszteség mértéke, mélysége egyelőre alulról nem vagy alig korlátozott; Ezek a fejlemények gyengítenek minden horizontális viszonyt, a társadalmi szolidaritást is. A kirekesztés yveszélyezteti a társadalmi összetartozást. Mindez nincs eléggé összhangban az Európai Unió újabb törekvéseivel.



IV. Az európai szociális modellp

A 19-20. század európai történetében központivá vált az a kérdés, hogy hogyan lehet sok új társadalmi problémát korrigálni vagy megelőzni, hogyan lehet a piacot "megszelídíteni", a sikeresek egyéni jóléte melletthogyan lehet a piacot megszelídíteni , a sikeresek egyéni jóléte mellett a "közjót" is erősíteni. A változásokat az a többségi meggyőződés vezette, hogy a társadalmi feszültségek és bajok enyhítése a társadalom és az egyének együttes f l lő é áll é i il tá d l kö ö f l d tfelelőssége, az állam és a civil társadalom közös feladata. E közös törekvések nyomán alakult ki az, amit jóléti államnak nevezünk.



Új problémákj p

A új problémákra a legfontosabb álas ok amel ek aAz új problémákra a legfontosabb válaszok, amelyek a 19. század közepe óta formálódnak, a következők:közpénzből alapvető szolgáltatások - oktatás,közpénzből alapvető szolgáltatások oktatás, egészségügy - mindenkinek; közös felelősségű TB vagy társadalmi biztonság, tá d l i l jö d ltársadalmi alapjövedelem; a munkajog erősödése; a szociális jogok erősödése: szociálisa szociális jogok erősödése: szociális állampolgárság.



A jóléti állam kritikájaj j

A globalizálódó kapitalizmussal felerősödtek a jóléti állam elleni támadások - divattá vált azt állítani, hogy a jóléti állam árt a gazdaságnak, az erkölcsöknek, az egyéni g g gyszabadságnak.1975 óta sokan állítják, hogy a jóléti állam "halott", hogy korlátozni kell vagy egészen felszámolni. A polgárok több é b t d lj S k é btöbbsége azonban nem ezt gondolja. Sok - részben szükséges, részben az erősebb érdekek által kikényszerített - reform van folyamatban, a jóléti vívmányok összességének védelme egyelőre sikeresösszességének védelme egyelőre sikeres. Az adatok azt igazolják, hogy minden EU országban szinte folyamatosan nőttek a jóléti kiadások, nemcsak abszolút értékben hanem a mindenütt növekvő össztermékhezértékben, hanem a mindenütt növekvő össztermékhez viszonyítva is; erős az országok közötti jóléti konvergencia, amiből a szegényebb országok különösen sokat profitáltak.



V. Az EU szociálpolitikájap j

Az Európai Unióban erősödik a törekvés arra hogy a szervezet ne csakAz Európai Unióban erősödik a törekvés arra, hogy a szervezet ne csak politikai és gazdasági társulás legyen, hanem a szociális jólét biztosítását is célul tűzze ki. Az Unió szintjén elfogadott központi céllá vált a foglalkoztatás növelése,Az Unió szintjén elfogadott központi céllá vált a foglalkoztatás növelése, a kirekesztés elleni küzdelem, a társadalmi összetartozás erősítése. Számtalan dokumentumban olvashatjuk, hogy- az európai szociális modell értékes és megerősítendő; p g- az európai szociális modell két fő értéke a szolidaritás és a társadalmi összetartozás; - a társadalom minőségét az méri, hogy "milyen mértékben képesek é t i l á k kö ö é ik tá d l i é d á i él tébrészt venni a polgárok közösségeik társadalmi és gazdasági életében,

olyan feltételek mellett, amelyek jólétüket és egyéni lehetőségeiket javítják".



Az EU szociálpolitikájap j

Római Szerződés (1957)A szociális jogalkotásj gA szociális biztonsági rendszerek koordinációjának alapelvei területi személyikoordinációjának alapelvei, területi, személyi és tárgyi hatálya



VI. Az Új Gazdaság jellemzőij g j

A társadalom fejlettségét annak megváltoztathatóságával jellemzi. A gazdaság már

l ö t tt h l d k b tjolyan összetett, hogy alrendszerekre bontja. A világgazdaság az ipari társadalomból egy új, t dá l ú d á f lé t t A ált á btudásalapú gazdaság felé tart. A változásban kiemelkedő szerepet játszik az elektronikus gazdaság térnyerése amit gyakran illetnek "Újgazdaság térnyerése, amit gyakran illetnek Új Gazdaság" névvel is.



Az Új Gazdaságj g

E b sinessE-businessE-kormányzatE civilisztikaE-civilisztika

Mindhárom terület több annál hogy a tranzakciókMindhárom terület több annál, hogy a tranzakciók online mennek. A plusz: Költségmegtakarítás, de anonimitás isKözvetlen demokráciaTársadalmi öntevékenység



A „figyelem” gazdaságtana„ gy g g

Az emberek figyelme az egyik legszűkösebb létező erőforrás mind a magánéletben mind pedig a gazdaságban. Értékében csak a hatalomhoz hasonlítható.A magánéletben élvezett figyelmet empátiának hívják – ez a szereteten kívül kétségtelenül az egyik legértékesebb kapcsolati tényezőaz egyik legértékesebb kapcsolati tényező.A közgazdaságilag is értékelhető figyelem a médiafigyelem. Ennek eredménye lehet a felépített hírnév.A modern poszt-indusztriális társadalmakban, a jólét növekedésével a figyelmünk még a pénzünknél is kívánatosabb (mert szűkösebb) erőforrás.pénzünknél is kívánatosabb (mert szűkösebb) erőforrás.Az ismertség (felhalmozott médiafigyelem) még a vagyonnál (felhalmozott pénzjövedelemnél) is nagyobb kincs. Néhány ember és szervezet ingyen megkapja ezt a figyelmet, mások fizetnek érte – ezt hirdetésnek nevezzük.A publicitás a figyelemből építkezik, éppúgy, ahogy a pénz sem más, mint az elvégzett p gy p pp gy gy p gmunka felhalmozott formája.



Az Új Gazdaság nonprofit szektoraj g p

Nemcsak e-business és e-kormányzat létezik, hanem megvan már a kiépülőfélben levő információs társadalom civilszektora is a maga újtípusú nonprofit intézményeivel!a maga újtípusú nonprofit intézményeivel! Ezek a civilstruktúrák annak rendje és módja szerint függetlenek az állami költségvetési szervezetektől, de tulajdonosok híján az üzleti világba sem sorolhatóküzleti világba sem sorolhatók.Az e-business és az e-kormányzat létjogosultságának elismerése után eljött tehát az idő az e-civilisztika megteremtésére is!megteremtésére is!



Nonprofit szervezetekp

A h á fit d fi í ió állj h l ét liA hagyományos nonprofit-definíció megállja a helyét az online világban isJelllegét legkevesebb két kritériummal lehet megadni: (1) függetlenség az államtól és politikától, ami nem zárja ki az állami támogatások lehetőségét, de sem intézményesen, sem jogilag nem tartozhatnak az állami szférába. (2) Nincs tulajdonosjogilag nem tartozhatnak az állami szférába. (2) Nincs tulajdonos csak alapítók vannak. Az esetlegesen megtermelt eredmény nem sajátítható el, nem vonható ki, csak az eredeti és közhasznú célok előmozdítására használható fel.célok előmozdítására használható fel.



Modern társadalmak fontosabb alrendszerei

Gazdasági alrendszer - médiuma: pénzbináris kódja: rentábilis nem rentábilisbináris kódja: rentábilis, nem rentábilisPolitikai alrendszer - médiuma: hatalomBináris kódja: kormányozni ellenzékben lenniBináris kódja: kormányozni, ellenzékben lenni Jogi alrendszer - médiuma: hatályos jogszabályBináris kódja: jogszerű, jogtalanBináris kódja: jogszerű, jogtalan



Modern társadalmak fontosabb alrendszerei

A t d á édi é léA tudomány - médiuma: az érvelésBináris kódja: igaz, hamis Művészet . médiuma: esztétikusBináris kódja: a művészet elfogadott szabályai szerint tetszik – nem tetszik Magánélet - médiuma: szeretetgBináris kódja: közelről kibírlak, nem bírlak



VII. Társadalmi rétegződés a szocializmus idején és ma Magyarországon

A szocializmus idején a maihoz képest a társadalom zárt volt. Az állami tulajdon volt az egyedüli a gazdaságban, így a tagozódást az államhoz való viszony határozta meg (párt y g (ptag, nem párt tag).



A Kádár-korszak jellemzőij

az ez van ezt kell szeretni" politikai paradoxon l mint létformaaz ,,ez van, ezt kell szeretni politikai paradoxon,l mint létformaa munkaverseny- és szocialista brigád-mozgalom,a második gazdaság kulturális mintateremtő szerepel,a többszektorú jövedelemszerzési stratégiák ( kiskert nagy öröm")a többszektorú jövedelemszerzési stratégiák (,,kiskert-nagy öröm") magatartás meghatározó szerepe,az informalitás és a társas hálózatok mindent átszövő indáikérlelhetetlen elitképző-erkölcsromboló szerepkérlelhetetlen, elitképző-erkölcsromboló szerep,a lakóházon belüli szegregációs rendszer, a privatizáció, a menedzserializmusa menedzserializmus



A két világháború között : kettős struktúra

1.kapitalista (modern polgári) –vállalkozók, polgári arisztokrácia, kisiparosok, kiskereskedő, polgári középosztály, ipari munkásság. g2.feudális (rendies társ.) egyházak, államhivatalok nagybirtokosok történelmiállamhivatalok, nagybirtokosok, történelmi arisztokrácia, úri középosztály, nemzeti kispolgárságkispolgárság.



A háború után

1945 49 é i d k á i d á i él tb1945-49: népi demokrácia: a gazdasági életben vegyes tulajdon működik, többpártrendszer, 45-47-ben a földosztás megváltoztatta a társadalmi struktúrát 100 hold feletti részeket f l t ttákfelosztották. 1948-tól: sztálini modell: a Szovjetunió gazdasági és politikai rendszerét másolták le, a gazdasági életben nincs magán, g g gcsak állami és szövetkezeti, egypártrendszer, kulákság felszámolása 1945-50 gazdasági korlátozás, 50-53: magántulajdon felszámolása. g j



A háború után

1988 Társasági törvény cél: a magántulajdonon alapuló1988. Társasági törvény cél: a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kialakítása 1991. I. Privatizációs Törv.: cél: 98-ra az állami tulajdont lebontani. 1993 Bankkonszolidáció (360milliárd Ft) cél: a vállalkozóknak1993. Bankkonszolidáció (360milliárd Ft) cél: a vállalkozóknak fedezet nélkül nyújtott hitelek miatt nehéz helyzetbe került bankok megsegítése. 1995. II. Privatizációs Törv.: cél: ellenőrzés a privatizáció során. pEz az időszak (1988-98) az eredeti tőkefelhalmozás időszaka, az 1. szakasz, 1998-2002-ig a második szakasz 40-50% elszegényedett, 15-20%

d d tt dék kö é tálmeggazdagodott, maradék a középosztály.



A jóléti politika, szegénység, é é li ikszegénységpolitika.

HajléktalanságHajléktalanság.



A jóléti politika, szegénység, szegénységpolitika. Hajléktalanság. - az előadás tartalma

Jóléti politika és re disztribúcióJóléti politika és re-disztribúcióSzegénység fogalmakA szegénység okaiA szegénység okaiA szegénység által legnagyobb valószínűséggel sújtott csoportoksújtott csoportokA szegénység mutatói, mérési lehetőségei



Jóléti politika és re-disztribúció

Főbb feladatok:- jövedelemelosztás szélsőségességeinek j g g

enyhítéseszegénység enyhítése- szegénység enyhítése

- esélyegyenlőség erősítése



Szegénység fogalmakg y g g

Ab lút l ődl é é ki k i i áli i tűAbszolút – elsődleges- szegénység: akinek a minimális szintű szükséglet kielégítés is gondot okoz, oly mértékben, hogy veszélyezteti fizikai és szellemi egészségét. Relatív – objektív- szegénység: ha valaki nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy olyan életszínvonalat biztosítson magának, ami az adott társadalom számára gelfogadott. Független attól, hogy az egyén magát szegénynek érzi-e, vagy nem.




Társadalmi szegénység: nemcsak gazdasági, hanem társadalmi egyenlőtlenség is.Pauperizmus: képtelenség az önellátásra vagy az olyan önfenntartásra, amit az adott időben

i i áli k t ki t kminimálisnak tekintenek.Morális szegénység: ahogyan a társadalmi é ték d é é t ítéliértékrend a szegénységet megítéli.




Objektív relatív depriváció: Egyének családok és a népességObjektív relatív depriváció: Egyének, családok és a népesség egyes csoportjai akkor élnek szegényesen - objektív relatív depriváció helyzetében -, ha nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz hogy úgy táplálkozzanak olyanforrással ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységekben vegyenek részt és olyan életfeltételekhez és javakhoz jussanak, amelyek társadalmunkban szokásosak, széles körben elfogadottak. Súlyosan halmozott hátrány, azaz g y yaz egyén vagy a család helyzete nem egy két szempontból, társadalmi dimenzióból rosszabb, mint a többségé, hanem sok lényeges vonatkozásban.




Hátrányos helyzet: vegyes jelenséghalmaz, melyben keverednek a biológia, demográfiai, tá d l i j l é ktársadalmi jelenségek. Szinte mindent lehet oknak és okozatnak tekinteni. M hát á k ük h l ki öMa hátránynak nevezzük, ha valaki öreg, fogyatékkal élő, sokgyermekes, elmebeteg, alacsony a jövedelme rossz a lakása a munkájaalacsony a jövedelme, rossz a lakása, a munkája, stb.



A szegénység okaig y g

A munkanélküliség kiváltképp a tartós munkanélküliségA munkanélküliség, kiváltképp a tartós munkanélküliség Az alacsony keresetek miatt egyre több embert fenyeget a szegénység kockázata. A nettó egy főre számított reálkeresetek.Az adózási rendszer változásai növelik a jövedelmi s általában aAz adózási rendszer változásai növelik a jövedelmi, s általában a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az indirekt adók, például a fogyasztási adó emelése a jobb módúaknak kedvez.Az alacsony szociális juttatások egyre kevésbé jelentenekAz alacsony szociális juttatások egyre kevésbé jelentenek megélhetési lehetőséget. Az indexálás hiánya miatt (a nyugdíj kivételével) évről évre veszítenek értékükből, emelésük esetleges, s ezért növelik a támogatásra szorulók helyzeténekesetleges, s ezért növelik a támogatásra szorulók helyzetének bizonytalanságát, kiszolgáltatottságát.



A szegénység által legnagyobb valószínűséggel sújtott csoportok

A munkanélküliek és az alacsony keresetűek A nők körében magasabb a szegénység kockázata, mert többen nevelik egyedül gyermeküket, alacsonyabb a keresetük és a nyugdíjuk A fiatal pályakezdő munkanélküliek mint a munkától megfosztottak sajátosA fiatal pályakezdő munkanélküliek mint a munkától megfosztottak sajátos csoportja A fogyatékosok és a tartós egészségkárosodást szenvedettek, illetve az ilyen gyerekeket nevelő családok. A romák, akik körében a munkanélküliségi ráta a többségi társadalomban előforduló érték kb. Háromszorosa. Az alkalmi és időszakos munkavégzés jelentősebb súlya miatt rosszabbak a kereseti viszonyok. A gyermekes családok, s így a gyermekek – különösen a három- és gy , gy gytöbbgyermekes családokban nevelkedők. Az idős emberek, különösen a rendszeres szociális segélyből élők, az özvegyi nyugdíjasok (elsősorban az egyszemélyes háztartásban élők), a munkaerőpiacról kiszorult rokkantnyugdíjasok, a korhatár előtt nyugdíjbamunkaerőpiacról kiszorult rokkantnyugdíjasok, a korhatár előtt nyugdíjba vonulók és a legidősebbek Az alacsony jövedelmű, a közszolgáltatásokat a közlekedési viszonyok miatt nehezen elérő falusi háztartások.



A szegénység mutatói, mérési lehetőségei

A foglalkoztatás csökkenése inaktivitás növekedéseA foglalkoztatás csökkenése, inaktivitás növekedéseGDP visszaeséseEkvivalens jövedelmi mérőszámok: a család méretének növekedése a megélhetési költségek növekedését jelenti de nem a család méretévelmegélhetési költségek növekedését jelenti, de nem a család méretével egyenes arányban.Szegénységi küszöb: akiknek a jövedelme a legalsó jövedelmi kvintilisbe tartozikSzegénységi arány: a szegények népességen belüli arányának számszerűsítéseSzegénységi rés: a szegények átlagos jövedelmének a szegénységi kü öbtől ló l dá KSH é iküszöbtől való elmaradása. KSH méri Sen-index: az egyenlőtlenség mértékét vizsgálja.Lorenz-görbe: jövedelemelosztást vizsgál a háztartások összjövedelmével számolvaösszjövedelmével számolva.



Minden nyolcadik magyar szegényg g(MTA 2003.)

A ENSZ bí á ából M T d á Ak dé i (MTA)Az ENSZ megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Kutatóintézete tanulmányt készített hazánk "humán fejlettségéről". A szegénység enyhítéséért - helyzetkép é j l t k í l kö ét tt j l té t t lés javaslatok címmel közzétett jelentés tartalmazza: Magyarország lakóinak mintegy 13 százaléka, csaknem 1 millió 300 ezer ember él halmozott szegénységben, és a szegénység k ká t ki k k él l bbkockázata a kisgyermekeknél a legnagyobb. A tanulmány rávilágít a szegénység kialakulásának okaira, s leküzdésére is megfogalmaz javaslatokat. g g j



A hat év alatti gyermekek egyötöde szegény

A 2000 é 2002 kö ötti d t k l já M á l últA 2000 és 2002 közötti adatok alapján Magyarország az elmúlt évek gazdasági növekedésével nem került jobb helyre, sőt, a "szegénységi rés", a legszegényebbek átlagtól való elmaradása i ét ő i k d tt A h té él fi t l bb k k i tismét nőni kezdett. A hatévesnél fiatalabb gyermekek mintegy egy ötöde, a 14 évesnél fiatalabbak 17 százaléka él halmozottan hátrányos körülmények között. Az ötödik alkalommal készített felmérés szerint Magyarország az 54 ország között a 35. helyen áll. A várható élettartam Magyarországon kevesebb, mint a szomszédos országokban, gy g gjelenleg 71,3 év.



Nem elég hatékony a segélyezési rendszer

A tanulmány rámutat arra is, hogy a segélyezési rendszer gyenge hatékonyságú, és csak kevéssé

híti h l tt é é t E k kenyhíti a halmozott szegénységet. Ennek az oka részben az, hogy az alacsony jövedelemszint önmagában nem jogosít támogatásra és aönmagában nem jogosít támogatásra, és a rászorulók csak bizonyos jogcímeken juthatnak segélyhez így nagy részük ellátás nélkül maradsegélyhez, így nagy részük ellátás nélkül marad.



Kit nevezünk hajléktalannak?j

„Hajléktalan a bejelentett lakóhellyel nem d lk ő él ki é t ki krendelkező személy, kivéve azt, akinek

bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás”.(1993. é i III tö é 4 § 2 b k )évi III. törvény 4.§ 2. bek.)

„Hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti”. j g y g(1993. évi III. törvény 4.§ 3. bek.)



A hajléktalanná válás okaij

kapcsolati konfliktusokpállami intézményekből való kikerülés

d á i k kból b kö tk őgazdasági okokból bekövetkező hajléktalanságlakástalanságváratlan krízis helyzetváratlan krízis helyzet



Hajléktalanok helyzete vidékenj yÁtfogó felmérés (2006)

B d ti Mód t i S iáli Kö t M h l Al ít áBudapesti Módszertani Szociális Központ, a Menhely Alapítvány és a Twist Olivér Alapítvány „Február 3” munkacsoportjaDebrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Pécs, , y , , , gy , ,Szeged, Székesfehérvár, Zalaegerszeg Pécsett a legidősebbek (átlagosan 48 évesek) Nagykanizsán a legfiatalabbak (átlagosan 41 év) nők aránya Debrecenben a legmagasabb Székesfehérváron valamint Kecskeméten a legalacsonyabbSzékesfehérváron valamint Kecskeméten a legalacsonyabb (14%)Nagykanizsán az utcán élő hajléktalan emberek 75 százaléka gy j

munkaképesnek mondta magát Szegeden mindössze 39 százaléka mondta, hogy képes lenne

kát áll l i



munkát vállalni

Hajléktalanok helyzete Budapesten

Magyarországon mintegy 30 000 hajléktalan gy g gy jember él, közülük 20 000-en a fővárosban



Fedél nélkül

1993 nyarán jelent meg a Fedél nélkül első száma

Ungi Tibor és néhány hajléktalan társa az újságon keresztül akart üzenni és jogi segítséget nyújtani a többieknektöbbieknek

A négyoldalas lapot fénymásolással sokszorosítottákA négyoldalas lapot fénymásolással sokszorosították



„A hajléktalanság megbetegít” „ j g g g

Döntő többségük már valamilyen krónikus betegségben szenvedA kormány jövőre radikális programokat tervez

Speciális hajléktalan egészségügyi ellátást építenek kiVajon hány év szükséges még, hogy a tervezett radikális „életmód javító” program megvalósuljon?



Összegzésg

Előf d lh h k ö k i k ül k áElőfordulhat, hogy sokan önmaguk miatt kerültek az utcáraSok esetben nem a saját hibájuk miatt kerülnek ilyen helyzetbe

(l ká ffi dó á d )(lakásmaffia, adósságcsapda…)

Az igazi probléma: nem kapnak segítséget, ezáltal nem tudnak visszailleszkedni a társadalomba, visszafordíthatatlanul kirekesztetté válnak.



Mi vajon a megoldás?j g

normális lakhelyet biztosító szervezet létrehozásamunkába állás segítése anyagi támogatás nyújtásay g g y jstb.



A szakpolitikák kapcsolata.A szakpolitikák kapcsolata. HDI index.



A szakpolitikák kapcsolatap p

Gazdaság- foglalkoztatás- szociál- oktatás-g gegészségügy- környezetvédelem-esélyegyenlőségi politikákesélyegyenlőségi politikák.



Humán fejlettségi index (HDI)j g ( )

Az ENSZ Fejlesztési Programja 1990 óta évente publikálja a HDI tAz ENSZ Fejlesztési Programja 1990 óta évente publikálja a HDI-t azzal a céllal, hogy a világ országainak humán fejlettségét mérjék és összehasonlítsák.

Az emberi fejlődés olyan környezet kialakítását jelenti, amelyben az emberek teljes erőforrásaikat fejleszteni tudják, produktívan, kreatívan élnek, összhangban az igényeikkel és érdeklődésükkel (Nyitrai F é 2001 5 )Ferencné, 2001.5.o.).

Az emberi fejlettséget mérő index kidolgozásának az volt az alapgondolata hogy a fejlett és fejlődő országok bruttó hazaialapgondolata, hogy a fejlett és fejlődő országok – bruttó hazai termékkel mért – gazdasági fejlettségén túl egy komplexebb mutató alkalmazásával azok humán fejlettsége is összehasonlítható legyen (Husz 2001, 2002a).



Smahó Melinda, A humán fejlettségi index (HDI)



Smahó Melinda, A HDI és részindexei

0,95

0,85

0,9

0,75

0,8

0,65

0,7

Budapest

Moson-Sopro

nFejé

rVas

Csongrád

Veszprém Zala

om-Eszt

ergom Pest

Tolna

Barany

aHajd

ú-Biha

rHevesBékés

Bács-K

iskun

ykun

-Szolno

kSom

ogy

Abaúj Z

emplén

Nógrád

Szatmár-

Bereg

Győr-M

o

Komáro

m BJás

z-Nagyk

Borsod

-Aba

Szabolc

s-Sza

GDP index Élettartam-index Iskolázottság HDI 2001



Smahó Melinda, A HDI területi különbségei, 2001.g

HDI értékek, 20010,851 - 0,865 (1)0,821 - 0,85 (3)



, , ( )0,801 - 0,82 (5)0,791 - 0,8 (3)0,76 - 0,79 (8)

Esetleírások, értelmezések



Köszönöm a figyelmet:gy

Matiscsákné dr. Lizák MariannaTel.: 30-418-25-49E-mail:[email protected]



matiscsákné dr lizák mariannamatiscsákné dr. lizák ... febr. 12/a joleti...a szociálpolitika...

Documents