MATZNER KAROLYA FQX.fIl.MGyAR BUDAPESTI FI0KJAXAK

lGALGATÓJA. MOST ÜNNEPELTE MÚKÓDBENEK10 ESf.5 JUBJLCUHÁT

III. EVFOLYAM 7-S. SZ .• SZERKESZTI: LAJTA ANDOR. 1935. JULIUS 1.

FILMK~RIESKEID>~lMI KIFT.BUDAPEST, V., KOSSUTH LAJOS-TÉR 4T ELE FO N: 26-9-57.

Ajövő idény legkimagaslóbb filmeseménye:

HALLÓ BUDAPEST!IRJÁK: KRISTÓF KÁROLY és K. HALÁSZ GYULAFILMKÖNYV: BÉKEFFY LÁSZLÓRENDEZO: VAJDA LÁSZLÓMÚVtSZETI VEZETO: SZÉKelY ISTVÁNGYÁRTÁSI VEZETO: GÁL ERNŐ-Főszereplők:BÁRSOI'4Y RÓZSI és KABOS GYULA

Köuemúködnek:N ÉMETH MÁRIAGYENGE ANNABAJOR GIZIKISS FERENCSZEDO MIKLÓSSTEFÁNIAI IMRE~h mó.ok-ZENEI VEZETO: DOHNÁNYI ERNŐ

7-8. SZAM. 1935. JULIUS 1.VIII. ÉVFOLYAM.

UAN~OSMA~YAn VILA~UlnADÓHetenként 14 példányban számai

be a hazai és külföldieseményekről.

Bemutatásra kerül az ö s s z e sma gya r mozgóképszinházakban.

Kiadja aMAGYAR FILMIRODA R. T.Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz.

Telefon : 46·3·46.

Hangos és némo filmfelvét.l.k, trükkfilmkéuitéskópiák és filmf.lirolok k.,kenyfilmmunkák,

utáuinkronilálás.

HETENK~NT

9PREMIERSZINHÁZ JÁTSZA

FORUM. ROYAL APOLLÓD1O:CSI.CASINO .PALA.CE

CAPITOL. URÁNIACORVIN. CITY

A FILMSZINHÁZAK GAZDASÁ-GI SZÖVETKEZETE JELENTI:

A magyar mozitársadalornban nagyérdeklódest keltett a FilmszínházakGazdasági Szövelkezelének a unegala-pitása és megindulása. A Szövetkezetalapszabályai most vannak a cégbiró-súg előtt és azok jóváhagyása utanmegkezdi az egész országra terjedőszcrvezkedését. Példátlan szeretettelkapcsolódnak bele nemcsak azok, akik.nek a szővetkczct letérdek. hanernazok is, akik a magyar moziszakrná-han vezetőpoziciót foglalnak el és szí»vükön viselik a szakma egyetemes ér-dekeit. A részjcgyzésck eddig igenszép mcnnyiséqbcn futottak be. A 11l0~

zitulajdonosok számára lehetövé teszika részjegyek könnyü és gonduélkillifizetését. Egy~egy részjcav áfa 200pengő és ezt az összeget, illetve többrészjegyet elvan 'havi rcszlctfixctésikedvezménnyel lehet fizetni, amelymindcnk i számára lehetövé teszi arészjegyek jegyz és ét. Eddig néhánykülföldi vállalat is érdeklődött a Szövetkezet iránt és kilátásba helyezte .tz-abban való 1 észvételér.

A Szövetkezet vezetősége élénxtárgyalásokat folytat a felelles hal6,sligokkal a Szövetkezet megalapozásaérdekében és így elsősorban a tagokérdekeit tartja szem előtt, amikor ezekfigyclmét a Szövetkezet működésére éscélkitűzéseire fordítja,

A Szövetkezet ideiglenes irodája al\\agyar i"lczgóképüzemengcdélyesckOrsz. Egyesületének a helyiségében,Budapest, VIII., Csokonai u. 10. II.müködik. DéleJőttönként ii(en sokanfordulnak ott meg és érdeklődnek aSzővctk czct jövőbeni kialakulása iránt.

y~r~----------~.~~~~,----------~A SZINKRONIZÁLÁS

CJ\ magyar parlament júniusban Urgyalt elsőtzben a magyar kincmatografia1-\ negyvenéves fennállása óta fjlmtörvényjavaslalot: Ami filmügy eddiga képvisclóházban .szóbakerült. az csakis interpelláció vagy napirendelőtti Fel-szólalás formájúban történt. A szinkronizálásról szóló törvényjavaslat társgyalása alkalmúból a parlament néhány értékes tagja hosszú beszédben mél.tat ta a filmügy kultúrális és közgazdasági jelentőségót és miután az egészjavaslat sorsdöntő fordulatot jelent a magyar film történetében, teljes ésszószerinti szővcgczésben közöljük az Országgyiilési Nepíó alapján a kép-viselőház vitájában elhangzott igen értékes és magas szellemi nívón állóbeszédeket. A napisajtó csak kivonatc san közölte ezeket a felszólalásokat.a szaksajtó hivatása, hogya szakmába vágó parlamenti beszédeket a szakmaősszeségo előtt ismertesse. Ezt a célt szoluája a Filmkultura nyári száma.amikor a szakmai érdekeltek tájékoztatása érdekében a magyar képviselőház-ban elhangzott beszédeket szószerint közli.

A szinkronizálási törvény javaslatotvitéz leveldi Kozma Miklós bcliiqymi-nísztcr nyujtotta be június 11-én,

A törvényjavaslat

sxövegc a következő:1. §. A magyarországi mozgófény-

képi par előrehaladásához képest biz,tosítani kell, hogy magyarnyelvű han,gos mozgóf ényképek (hangos filmek)mcpfelelő arányban előadásra kerülje"nek.

Evégből a belügyminiszter elrendel-heti, hogy a mozgófényképüzemekmeuíclelö arányban magyarrryclvű han,gos mozgófényképeket adjanak elő.

A belügyminiszter megállapíthatja,hogy az előadásra kerülő magyarnyel-vű hangos mozgófényképeknek milycnhányada legyen Magyarországon ké-

szült: ameddig a körülmények inde,koljak. hogy az előadásra kerülő mn-Ayarnyel\'ü hangos mozgófényképckbizonyos hányada magyar nyelvreMagyarorszáf..!on áttctt mozgófényképlegyen.

2. g. Ezt a törvényt a belüqyminisz-ter hajtja végre, végrehajtása érdeké-ben a moz~ófényképüzcmekre. il moz,gófényképek hatósági ellenőrzésére, amagyar filmgyártás fejlesztésére és afilmbehozataIra fennálló jouszabályo.kat a szükséghez képest kiegészíthetiés módosíthatja. Amennyiben fi tör-vény végrehajtása más miniszter ha.táskörét is érinti, úgy a bclüpyminisz-ter az érdekelt miniszterekkel egyet,értőert jár el.

3. §. E törvény hatálybalépésénekidejét a belügyminiszter rendelettelállapítja meg.

A törvényjavaslat indokolása :A mnzgófényképűzemek ezidő saertnt igen

kevés magyarnyelvű Ihangos mozgófényképetmum tnuk he, mcrt a mozgófénvképűzemekmczgófényképszükségletét a mag-yar film,gyártá.s még nem fedezi.

A törvényjavaslutnnk éppen az a célja,hogy az ilyen mczgófénykép minél nagyobbszámban való bemutatasát - más államok-hoz (pl. Olaszország, Németország) ha-sou'óan' - előmozdítsa. Ennek egyrésztnemzeti és kulturélis. másrészt közjóléti(szociális) és közgazdasági szempontból ;~ On

nngv (1. jelentősége. De vitn thatntlnn üdvöseredménye azért is. mert a mozgófénykép-üzemeket lútogutó. idegen nvr-lvet azonbannem értő közőriség részére rnagvuruyelvűhangos rnozgófényképnek nagyobb szarubanbemutatását biztosítja, Ettől pedig' elsöset-ban ri, vidéki mozgófényképűzemek gazda-sági fellendülése várható.

A törvény j avasl at nz említett celokat nzelső szakaszban meghatározott n.odon ki.vanja biztosítnni.

Mivel előre nem állapitható meg, ;Iletőleg

2

')~~*------------+.~~~~,----------~~~a magyar filmgydrtas minxlenkor! ,tlát/Í\.ctiilfiigf.{, 'hogy a nyilvános előndásra szúnt ido-gcnnyelvü hangos játékfi'meknek hány :';"ú-zulékrit szűkséges utólag- belföldön magyarnvolvre áttcnni, ezért ;HI a java=la t a bel-űgvminiszternek ;'iltal;intl,; felhatalmazást ("hanvad mecallaprtásam.

.\ törvénvjnvnsut 2. ~-<ih:1n foglalt rendelkezc-ek az J. s-ball foglalt rendclkezósckuckokszerű kővctkczméuyci. A nyilváno:" elő-adásra szánt idcgunnvelvű játékfilmek bizo,nvos hémvnddnak utólajz belfüldön magyar

nyelvre áttételevel kapcsolatban ugyanis azr-bben n ~-ban felsorolt kerdéseket eaidősze-ri nt eznb.ilyozó jogszabúlvck kiegészítése smódosttása válik szűkségessé.

A 3. ~-ban fog-Ia:t rendelkezés indokolastnom igényel.

_\ fentiek eldrebocs.irása után tisztelettelkérern a t. Képvisclőháxat. hogy a mozgó-nnyképek előadásában a magyar nyelv úr-vénycaiiléséuek bixtositúsaről szóló tőrvény-j avaslatot elfogadni méltóztassék.

A tőrvényjavaslatot a képviselőház június 18::iki és 19:iki ülésein tár-gyalta és azokon rt következő beszédek hangzottak el:

)I e s k ó Rudolf cJi)"d :1: '1', Ház! Mi,jta itmO'l.<.!'óf;"lyképek moirhóditottúk a vL:ígot,jt:lenlö1>é;;ük nunden ld'J) t,lt,tl'hen n.indcn Ic-kiut-rbr u ml';;"oksz()Hlzó,lo1t.

,\ űlmnek nagy uctnz ctncvelő, nópműveldl!:' pronag.uó hat(u.,;_t vall es ezért a vilú~'mindcn Iejlet t kultúr.ijú .ll.lnma !g_vr]d'.zf'ltés ig'yckszik ma, i~ lilnl~y:írt:í-:5át Fcjlexztcui.

A nagy nyelvterületű kultúrnemxetnk. min t:.ll. amerikai, angol. frnncin és német, minuhnl almas flhnipnrt lótt-vuettete és tnt t.mnkIr-un, arnr-Ivet sok lu-lvr-n dllamilag is nimu-gutunk.

Elek a Ilagy 11_'1ll7J't k nemzeti kll1túl'~ijukJejlt;,.:,ztl~se érdckóhcn t~gyr(' erőteljesebbentürk zr-nr-k nrru. ho~y lHoz~Jf('nykepüz"moka. hangos mO'l.g'ófl'llyképrknck minúl nagyobblt:'tlty:ul;\t IIt: III zPl i nyel van tuutass.ik be,.'\lIg1iáball póldűul ;~J --10%~:ít csak angol.Olaszországhan vulmnr-nvl mozgúrénvképetcsuk olusz nyelven :'\z;\btHl bemutatni. míg-)J{:nwtol'szágbtlll a ntozjrófenvképek 70-85sztlznlék.it mutntjúk h(> númct nyelven.

Nálunk rem I.rh.-'I[ közömbös. hogya ma-p'yal' IlYP]Y a lIlo.q!;5fényképek bemutatasa-wil az eddiginóf Iokoxottabb mérték bcn úr-vénvesüljön. siít, - éppen a magyal' kul-túra r-lőmczdit.i sn ('(\l.ijb5l - nemzeti érdt-klfiződik ahhoz. hog'~r :I mozgófcnyképüzcmuka müsoruknak leunlrihb '~.v részét magyarull}lCszl:IJ [atékfllmck bdl :iIHh;ík iis;-7.l'_

Ez a cél elsű orhan :1 m:l)!:~ ar fi"ll~.\";'trt:ísmennél nng'vobb f('.iI('~d(,,;,l'n'l lenne cll'rhrCi,Beulthutó időn hP1iil azonban - a ne hezga"dasági helyz.et kövt't kexn-bcn - alig I'C-méthetö. hogy a. Jllol.,!!Mt·Il~·kcpLizrlllek film-sz ükséglotc brlfiikWn ;":'~';lltott magy:!]" j.itúk-Iilmekkel b['U~f!'ithrUí tocvon.

A rondcüo-aó-rc :\1'1" adutole sz('rinl azutóbbi kút cvhon hal.~nkball mindössze 111,illetve R ma'~y:H' j.i tékfilm készült :'> az évv{'f!'l'i~ l)('di~ ml'l! 1r~r!'ljctjb 5-(; ilveun,;I~.\"(lIll\·('lvíi film dkt"szítl'''f' Y:lrh:üJ, Ez7i'l e-z -mben ~Ir. MS7,:í;::ba évente ;ifl:l)! 200'(ll'~f'nn,\'('lvii jritókfllmct hoznak he .uul azt

"i hogy n magvar filmek ft bcltüldi film-sznk-ég+ctnck ('sIIJI:in -I-!i%-.:ít cféclük ki.

Amíg teh:ít.. 3. fllmszükségtct betraldön~j'ártott l}Utg-y:u'nyrlvíi mozg-5(t"'nykópj) '1Hem biztosítható. :ultli~ a magvar kulturiltizények kielégitósc céljábjl erről - md- :1"1-nunokhoz hasoulőnn - a. kttlföldröl behozottidcgenvelvű jii tckfilmck biz011YOS hánY,141•.i-nuk belföldön Il\ngyar nyelvre "aló utóln-rosáttételévet. :170 úg yuevczctt utószinkron 111_jún kel] gondoskodni.

A mngvnr fihn~y:irl:ísnal" illclö]l?g az eztelőmozdító utószinkron hevezetésének. --mint :í.tme'llctilpg elcngedh nctlenül ~ZÜkfié-pes rendelkezesnek - nemzeti. kultúralis.kiizjj!éti és kiiz~:lz.d[l,sjgi szempontból i~'_'1)uag-y a j('!rnW:;(·~c,

"\ llIa~\'al' kultúrn clőrrrozditrisa céljábólugyanis ~l~emzc1i érdek füz Sdik ahhoz, ho~yminI',] töhb magyut-ul heazólű film ad:18~é"el.'}

Kulturrilis sz -mponthúl azért van jelentő-f.:l:~-e' n k(;n1,',:.; l r-ndczvseuek. mcrt magyarknltútigényekct kell ('z:iltnl kiolég+tcni.

Közj:iléti szempontbár azért fontos. merta. belföldi fiJm~y:írt;b, iUl·t5leg .:11. ublagosszinkrou'iz.lhls nemcsak sok magyar müvér-znek. sz.inós zn -k, flimrcrulez őnek. hanemi~ell sok m:lg-y;u' iparágnuk os ig-Cll sokipat-i muuk.l nak is kenveret biztoalt.

:_W'üntöl több masvnmvclvn filmnek eJ:):J1Jí-tűsa. leülönösen azért !:'ZiikF'f:~e.;;; (\;; fontos.mcrt vidéken az idegen nyelvet. n-m b~8Zélöruuzibajdró kii:~üI1Sf\~ még' a szii\··..,~('I. mu-gyar.lzó ma~yar Ivlbatokat 5'Jm tudja IIIin-l1i~ követui e" í~y :lZ idezen nvvlveu l'1ií-adott film. s/.:índl"~\. teljesen érthetetten 'i aca, 111m.amr-lvet a közönscg- nem ~:rt mea. nomtudja b ,t;:ltl'J~i ::tZI a hivatást. amely a filmft'[;:dal:l_

Ez uo törvenyjnvnslat íntózncrtésetvc! hi-vatva van a. virlúki moz.ik S(ll':-.;ít is tell.m-diteni. .Az ol'sdg- terülr-tőn \I~yanis esidő-sxcrint, 5(j~ m07":!Ml'nykppüzemi mutntv.inv-rll~(',l('I~' "an kind vn. Eh'il Budapcston kl."id,'k!'(' pedi~ 4'7~ enged"'ly esik. '.'\ vidékimoztrúleuvkópüzomek közül evidősxcr+ntszareos szün-t 'l, illct:ile!?; hetenként. csak('~r-k(\t elűn.l.i. t tart. Ennek többek közöf t

3

--------~.~~~~,---------- ('::' tal~ín elsősor bau - éppen aZ :IZ oka,hogy ezek :J !llozg.lfcpykcpüzcmek is túl-uvomúresz.t itll'gClIllYúlvü filmeket kényezc-l ülnek bemututui. 'J'én~- az. hogy vidékenmég :t kuz ep _';::magvar mozgóróuyképek issokkal jövedelmezebbek. nunt uz ídegcn-nvelvü. úg ynevczett sHgcrfjlm.ck. Ha teh.tta 1ll0z~:)I(;Il.\'ké}Jilzcmc"- főként a vidól« n- uag yobbs z.lmú mag~':lrnyel\'íi jritúkfilm-hez.. jutnak. eaze l nemc-ak közönségük jöjroskult urigúnyét lI(·gitb=lik ki. bauern vdllat-I,Oúl'Il1, is sokka] jövedchuezőbbó válik.

.\ mngyarnvel vil film roko/~ott:1b:, érve-nyesülésének j('lcntü~~c közgazdasűgiszempontból scm h:\~ .••.ható tlgvclmen kivüllevente úflag 20!) hlegenuvolvű játékfilm jönhe az orsz:iglw. nem kútsúge .., hogy ez a«ztlm evőkkenni fog. ha a. mug'yarnvelvű fll-tu-k ~ów:t - nkúr belföldi g~·:irl:ís. akárutósziukrcn fclvtún - emelkedik. A be-1107.:1laJ csökkenni lO~ axóu, mcrt a. magyarnvclvti lIlol.~ól('J1ykcJl elür'eJiithat'óhtci hu-zumosnbb ideig Illarad müsoron, tehát 3 mo-zik űunszukscg+ete csökken. EJtlt<'k pü{ligokszerf követkeamónve, _ hogy a. fllmkdlcsönzűknek kevesebb idegennyelvű filmetkell bchozniok. ez visaont :llL jelenli, hogykevesebb külfültli fizetési eszközre 1'3Slsz iiksóg ük. vuzvis a mnavuruvelvü HInlekszúnulnuk S7.;I;Orodás~l, J. kíili,:cl'lskedc·!mimérlegünk javitisárn is alkalmas.

Meg' kell meg említenem azt is. hog)" a1-utószlnkron elrendelése c.etúu a. filmleül-csönzők clöreláthntónn jutányosabb tironszerexhetik be az idegényelvű [átúkfflmeket,Illeit hivatkozhatnak arra, bogy az utóaz.in-klloniz:L1:is küvetkeztúbr-u bizonvos kültsé-gek merülnek fel.

A helfüldön utólag marrynr nyelvre áttertidegennyelvű filtJl~k réesérc bizonyos rnórvübchozntn!i é. cenzurni kedvczménvt kellbiztosituni. LI:;y:mi" e kedvczmónyek surkn'lljúk majd a fllmkölesünz.öker minél többidegennyelvű film utölngos sz.iukronizáki-sara.

~I'~.g-jegyezni kiv.inom, hogy az ut.isxin-kroniz-lhi s sxcmérví és t:írgyi feltélelei meg-vannak. rendelkezé. re űllanuk :t tökéletesruűvé xi és tcchulknl szcmóf yvet, vntamtnt ateljesen r{'ls7.~relt Iaborutórtumok.

Nem h:1gyha.t~ figyelmen kivül az :t kö-r ülmónv sem. hogy az utószinkron ösztön-z jen Irat a magyar film::;·,drt:ís fel.lenditó-sere is. mert lzitni fo~·j;í\:; ~I magyarul be-:.zf:1ö filmek ungvobb kclcndöségét 6:5 C7~ avrillakozói tökére ketségkivül nagyobb von-aoerüt fog s-ynkorolnl

Termúszetes. ho~y al. utószinkron mintnélkülözhetetlen átmeneti intézkedés nbbun3, pillanatban elvesati j<>lentőség6t és lét-jogoslIll,.:íg:íf. autint a helföldi maf"yar film-gyúrt is IL moxgórénvs épuaernck film zük-ségletét hiz tositnni tudja,

Arra pedig IditUniis gondot. kell forduani.hogy az ut ászinkrnn következtében a LUa~:;yHr nyelv csorbát uenu-suk hogy ne szen-vedjcn, hanem annak rntndcn szépségn ~I

Lgtökéletescbb mádou érvénve.ntjöa.'1'. Ház! Attórve a tűr\"cny·j:l\·aslat részle-

les ismertetésére, uz J. ~-ban foglalt intéz-kedések szer-int a belügyminiszter úr meg-úllapithatju. hogy az etöaddsru k eru!ö ma-gyarnyclvü lmngo., mozg5fcnykcpckncl.; mr-lyen hányadu. legyen jtagvurorszugou kú-RziHt mczgófónykóp. a, törvény javaalat mü-sudik iutézkedése pedig ~ll, hogy:, !J(,liig·y-minisz.ter rendeletileg köt elcz i a rnag):ll"mozgótenyképszmháznknt. hog-v ll1e;;td?líianlnvbau m:l~ya.rnyeJ v ií hangos mozjrólúny-képeket :lelj,ulak elő, Eí', az 1ttóblJi intúzku-dés !tlt a célt i s'l.o'lgülj:t. hogy a magyarnyelven I,őszít tt fllmul, p.acra talúljnnnkCS ezúltal ;l folyumutos magyar fihng',drlt\:)JeltetJse:;e bixtosfttassék.

l\ törvéuyjavaslnt tcvtlhi rendetkezesc fel-hatalmazu L utl cl bclügvmiuie zter úrnax,hogy ennek a törvenynek vúgrchujt.isu ór-dékében a ma,,;yar fllmgyti.rtas tellesztésérc.a filmbehuxatalrn, a mozgóf'énvkúpüzcmekrc,a mozgórénvképok hatósági ~II enörxéséreIenntll ló jogszab~I,\·ol.::lt. a szükségbcx kó-pest kiegészítheti ős módosithat]a. Erre ~U:

iutézkedésre azért is van sznkség. hogy ~tfllmszukma terén lévö, mcglohct Ssen knoti-kus, rendezetlen állapotot a helii;yminil3/'-ter úr n nemzeti szempontok flgvel.em bevr-.télével megfelelő módon rendez he. se. u kül-földi film -k bchoznlaláutll a nemzet küzg:l:l·das.lgl érdekeit mcgvódhcaso. a nUI fenn-áJll6 jogszau:ílyok:ü egvségcs irúnviuls mcl-lett megfelelő inódon ;ildol~o7,ha!'sa. és hogvvé;lil nz cgé:-:z fllmsznkm.lt, a komulnvpn..g-ruuunban v.illnlt rcforurpnurramm kcrotóheLeöi IIübassa.

Mindcackrc való tekintettel tisztelettel ke-re u t. Jl.iznt. ho~r :l törvénvjavnstatot ,\I.talduusságbau (,s rőszletcib-n ('lfog'3(\ni méttóztnssőlc. (Eljcnzé , (;~ taps jobbfeiől és aközópen.)

E l II Ü k: Rzól:i:-;ra ktlvctkez.ik Törs Tiborképviselő úr.

T ü l' S Tibor: sokc-c tcnrtc! iétovüzns utanti magyar Illmkúrdósbr-n .e~y olyan elhat.i-t ozö lépóshcz érkeztünk. amelyet várva-v.in mindenki. aki n sz.ivóu vi eli lleltlí'~~tJkultúránk l.lucsetnek megőrzését es a mag-yar nyelv jogaill~tk épségbcntartastt.

Esztendőkkel ezetört. amikor:J. luutg rs-Illm térhódító útjára indult itt nálunk is. so-kon voltunk-a kik :l_ggodalommal láttuk :tí'.t.hog'." a hangosfllm keretében az i(.lcgel\nyelv itt nálunk olynu m idon jut előrérho,.nnel v hut.irozottun ve vedelmot jelenth-t an "1tIí':eti kultúm sxnmpontjúból. .\1.01.: köí'..6voltam sacrenesés tartozhatni. akik :1 napi,snjtó hns.ibjain ezt a k("rdé~t Hem e;:?:y iz-

4

~--------+I~~~~I-'--------bell SI.0\'Ü t ttük és követeltük, találják meg:annak módjdt, - mert hiszen technikailagmar ak kor is megvolt erre a lehetőség -bogy a magyar nyelvet 07, ~L súlyos mellö.lés ne. erje. Sajnos. kiilünboző okuk állot.tak akkor az clJLcroon cs hiába' volt minden igyekezetünk, hiába emeltük fel ismételten ös Ismetelten szavunkat ebben II kórdús-Len, nom sikerült eredményeket elérn ünk.110st végre örömmel kell nl('~;1l1apí.t<tnom azelőtrünk fekvő törvényjavnalatból, hO:::T akortuánvznt és elsősorban a. belügyi kOT-mriuyznt itt végre megteszi azt a l.ntározottintézkedést. amely a magyar nyelvet az ülmeg-illetö pclgtlrjogaibn ik tat ja a ütnikérdésterén. A belügyminiszter ural ezérr a tör-vényjavaslntúrt teljes clhmcrós illel i. ű <11.,aki bátran. meg ncm tcrpun va sem :l bürok-rtleia. S':TIl pediz az iizlf'ti érdek korlátalelőtt. ehhez a kérdcshez hoz ztlnvúlt. Miudcncset!'€' alátámasztva örovhetre" megüt azzal a azaktudáasal. arnelv ezeknek a kérdé-seknek rendezé énél '~lleilgcc1hetetle]l,

A befügyminisz.t er úr ezt n kérdést. azzalaz nlnposs.tggal rendezte, tuuelv ru: Ö cse-lekvéseit. dltalúban jellemzi. ele ktllbn klkell itt emelném, hözv a belügyi trircat ez-időszerint valóbau elvan f0r(h'l ta-tja 3. ke-zében, aki a filmkérdésben lll('g' k tllön "sszakértö. Ennek :l javasln tnuk measzerkess-résében tehát örömmel kelt üdvözölnünk anemzet i kultúra védelmet. örömmel kell iidvözölnün k a magvar nyelv öpségbuta: tn-sura, ir.in yulú i~~'('kvést r,s meggyGz5désem,•..- rruuden '~Betlel!Cs ellenvetéssel, vagy ;lg-g:Uyo~kod,íl:!8al szemben -. hogy ez a [a-vaslat igenis mcz fog felelni a vdrnkoztls-nak és meg fogja hozni azt a gvümölcsöt,am-Ivot tőle várnak.

1lint az cl Jadó úr is kifejtette, a [a vn s-latnak három föszcmpontja van: a kultunl-lis, a gazdaság: és a. -zocláfis szempont.

A jMraslat kulturá.lis részér. illelt):-Jl kikell cmelnetu, hogy annak idején milvenvívmánynak tekintették. amikor 1887-brllaz utolsó némotnveivü azfnlulznt bezúrtűkés kimondott.í.k. hO-7Y csak magyarnyclvíiszfnhd z! elöudá ok tnrthatók. Evíizedek enkcreazl ül ez fl 1't>lfo:rüs volt uralkodó e.eé-szen addig, amig a modern t-let elkövetkez-tével a tllmmr-l tg,\'ütt olvnn mórtékben benem vonultok a mutrvar k('IZi>lp.tlw' ei; a ma,gy"r kuhurális és ~zellemi életbc ,iz idegennyelvel" nmi eddig soha elképzelhető semvolt. 11éJtózt;JS ék most figyelembe venni,hogy M:1.'!FlrOrí=z:1.::ron 627 moztengedólv ke-rtilt kindásrn és a mozteng-défvosek majd-nem mlndegyike valóbau működő moaivulis bír, Ebben u sok meaiban adataim sz érintiiSS7,CSCJn 135000 férőhely vu n éa el, uo 1'011-I!?teg Wme:;. amely évi '15 milli ) főnyi for--gulmat tehet ki. napról-napra mazűbu szívjaattól a. uélulnv magyar filmtől eltekintve az

idegennyelvű fi)mekMk nemcsak a nyelve-z -tőt, amelyet a hullgntőságnak, merem úlli-tani, nyolctizedrésze. söt ennél is több nemert meg küutnböz S okokból. Mcrt \'~tgy nembírja, a. nyelvet.vagy pedig. ha birja. a nyel-vet. nem birja clcggp .• le nagvon kevesenbirják a nyelvet úgy, hogya moz.inyelveze-tet, a rnozibau a gepekből kikerül ő rivelve-7,etet tökéletesen me~él trék. Méltóz.ta.'is:\-nak csak tekintetbe venni. hogy néha mégmagyar filmeknél is, sajnos, olyanok a tech-Itikai nehézségek. h06,:-' az ember nem tud-ja, mit susog a hüssacrelmes az imádotthölgy fülébe, Hát akkor hogvan lehet megérteui azt, hogy lIaurice Olievalter páriziar~ojában mit mond a svéd Orerc (tarbonak.aki amerikai slommbnn felel vissza, (Derült-ség.) J;;rthel6 tehát: milvon ótiűsi jctentö-ségc van annak, ha:lr. Ilyen tömegeknek

~~I~'~~l~~~'~l~d~~~~a~l;'~!;Üin[~~~e:~~;nJ~'~?~l~ez gondolatom Iolytutásn - amelyek nem-csak nyelvezetükben Idegenek. hanern nag~-mórtúkben mentalitáauk ban i, és mind mvonntkoztisukbnn is, Ha teh.it ezt. enyhiteninkurjuk azz.al, hogv legalább nyelvezetbenközelebb hozzuk a filmet a közöns(~he,~:ezért csak e.l-mcrés érheti azokat az illeté-kos ten yezöket. akik erre törekednek.

Természetoson ez Bem :.IZ igazi és végle-g,f!'.j megoldde. mert ar. ig:\zi mcgoldris az.ho~:y türekednünk kell a ma.gyar fllmgvdr-tns minél erőteljesebb relsegítésére. ([gyvan! [g-y vanl) 'Amí; ('z Jn"'gt.örtÉ'nh,"tik,addig törekednunk kell n szinkr onizűltls sal.tr h.it az idcgenuvelvti filmek magvar nyeh--re való .uültctésével kifr-jtendő kultúrmun-kám. teh:'t1 uz id gen fllmcknek a magyarélethez való közelebb hozlsri.ta. Ezt indokol-ja nz is. hogy nemcsak Illi találtuk ezt ki,hanem i;z<,ni', 37. egész világon, ahol egy-tiltalúban nemzett kultűrn és önérzet van,mindcnüu, elsősorban :\1'1':1, törekedtek, hogvha m('~ a hnzni filmgy:írtns nom lehet olyantökéletes, akkor Jccüabb a hazai nyelv<,1~';\II s7-r'ph('1. jusson az előadott filmek-hcn.a nllely azt a hazai nyelvet méltdn meg-illeti. (IJ~~- van! l'gy vant) Tg~- jUlottak elminrleu ütt :t sxlnkroniv.tldshoz. Amint aze'l(j:tc16 úr is elmondta. Olaszorsz:íglJnn meg-lehetösen erítcljes módon vitték ezt keresz-tUL Németországban pedig el. a kérdés semIehetett. mert. ott oh-an erős a. nemzeti ön-érzet. hogy ,.:.gész egYrlzeriíen elvei ták ma-guktól azokat a filmeket, ntuelveket nem né,Illet nyelven késaitettek ('I. 1-;y vnu ez :1

többi ur-zúgokban is. Franciaországban.arnelv a koncessz.iók dllama ezekben a kér •.dé-ekben, ugyanigy Vim, Igy van Angtlabau,Spanyolorazri ghan, CSOhS7.1ovAki:í.1.h'111, Fel le-helne sorotut az ilven orszásokat és adatok-kal lehetne bizonvitani minden ellenvetés-<-,-I Z('Jl,JIl'1l nt. hogy taonis. el a helves

5

~--------+.~~~~'---------rés !L külfüldön is járt út, Ezt"a járt utat tc-hűt nekünk most, a tizenkettedik órábankövetniink kell és a belügyminiszter úréa~, órdcm. hogv végre erre az útra a í iz eu-kettedik órában rálépl.ünk. (Éljenzés a jobb-oldalon.)

T. l.;: úpviselőház! ,A gal.dasigi szempou-tokkal hos.szusnbban nem kivúnok Joglal-kozni, de mindcneseire mcgűl'lapitom azt,hogy a sz.inkronizúhi s kóteégteleuut anyng imegterherést fo~ jelenteni azoknak 3_ válla-latoknak. amclvok nniunk az rdegenyclvüfilmeket forgalomba hozzálc Ezek a fllm köl-csön zők. llogyemegterhelés mit jelent.::'i'.ámukra: az uem vitás, oe hogy ez a meg-terhelés üzleti szemponthól vajjon nom

Fogja-e busásan behozni az.t. a befektetést,amelyre most kényszerülnek, az' ezerintemnem problematikus. mcru meggy3ződéscmaz, - leülönösen ha, moudjuk az elsö hetesuucvmoztkut 118m tekintem. urnelvuek kö-J.üllségc talán még sem idegenkedik any-nyira ezektől az idegennyelvű filmek tul d,::.igenis. a tuozik rcgnagvobb részének köxön-:5é;:!"e . . (Móz es Sándor: Sokan vannak.akik azért, mennck ül, hogr g.yakorolj:ikmagukat az idegen nyelvben! vitézKoz m a. _\likJós belügyminjsz.l cr: É"~,7CO.OOO pengöbe kerül az országnak ez agyakorlásl) Kétségtelen: hogy legnagyobbrószben 'örömmel fogj/ik l'ogudn i a magyarfilmet azok is, akik a moz.iba idegen nyel-vet mennek tanulni. Azt hisz-am azonban.hogy az ujjainkon tudnünk összerzámlűlrria. napi 135.000 mozilútogató köz.ill azok nt.akik azért nicnnek a rnoz.iba, llo.gy muuukataz idegen nvelvukbcn gyakorolják. (Za.j.) Ezuem lehet kul tútkórdús. nem lchor semnyelvtanulúsi szompcnt, mort az, idősebbóy,j:1ra,t, nem megy a mcziba nyelvet tanulni,it fiatalabb évji.Í.rat pedi~ eo ipso nem megy.(M '0 z e s Sándor: Nincs pénze, nem is me-het!)

Ami pedig az idegenforgalmi aggálY0katilleti, Párizsba. nem azért mcnnek az aruet-i-knia.k. hogy .mg olnvclvü filmeket halljanak.Nem is hallanak. csak etvötve. Az idegen-lorgnlma.t ez nem nkadál yovza. Do nem aka-dilyozha,tj:.t vógeredménvben scm act. havalaki mindenűron moz.ioan akarja megtu-n ului az angol nyelvet. sem pedig az idegen-forgalmat. (J'l ó z c II ~ündo'r: Sen kl semrillitottnl) merr mindbs -cc arJ'.JI van 'szó,hogv a. filmeknek egy bizonyos sz.ixaiúkátsvinkronizriljrik. Évente iltlag 240 külf'öldifilm kerül Mag'?:l rorsz.igra, és mindösszcnyolc vagy tlz film készül macvar nyelven,tehát ennyi a tiszta magyar filmek száma.{M (:)z e s Súndot: I~lé:; kevésl) Alig 35-~%-a a, k üllöld! fltmcknck. legfeljebb 5%~a,A 240 filmből sxinkroniztilni kellene 25 vagy·~o/,.-n!. Szeren~· véleményem szerint, ennyitIr-ltétlenül k c'llene sziukroniziilni. (I\.. 11 n

Bela: Többet keld) Amikor máshol ennek a.száz alúknak töbnazörftsút áJlítjúk rél követt-l-mény gyanánt, akkor azt hiszern. szeréu yvagyok. ha azt, mondoru. hogy a 240 idegen-rryelvf filmek 25-;-30%-i.Í.t nyugodtan sz.inkronizúlnl lehet, (;8. még mindig- marad ,~,légidegennyeh-ű tilrn :.t nyelvtanuhis és •.lZidegenf'otgalom céljaira. (I\.. u n Béla: Kül-földön 1UU%-ban kivánják! - }l ó 'I. e s Sán-dor: Mi is megszavalunk 08%-ot!) Én azthiszem, hogya fil rnvúllalutok meg fogjáktalálni szűmitásukar, ha. evvel a. "sz.ink ro-nizúláai mílvelettel á köz önsóget is meg-lmrátkoztatva, a. Iorgulombu beleviszik afilmeket, &5 ha. a. köztudatban benne leszaz. hogy jól, ügyesen. okosan, jó rechnlkaimegolda -sal készitett mag-yamvelvü fil-mekkel lehet, a közönségcr. ezórnkoztatnt.rCI" L'~e fi t e t i c 11 Domonkos: l~s nemzettszeltemüekkel !)

lA hnrrnadik szempont ezooi.i'lis szemponta7,t jelenti. hogya mngvnr ipruuak i;:!;cl1

tekintélyes része ily inódon fog·blkoztClt:.if.i'nyer, mó~ pedig fuglnlkoztatűst ll> cr a kis-ipar is és a nagyipar is. Ez a -zempont,ha nem is olyan nagyjclentö.)égü. 1I01!~' or-szágos vonntkoztisbun túts.tgosau érezteméhatá sűt, clcgcn.tö ahhoz, hogy ezér t is m 'g~csináljuk.

Ami pedig a munktlltatást. illeti: a szin-krcn.izálá ssal k apcsola.tbuu új munk an.lka-

lomhoz jutnak ti sxeltemi és fizikai téren amunkásoknuk, amullkaváJlalóknük tgenhagy rétegei: muuk.ához jutnak a magvarirók, akik a fordit.ist végzik, rnunkúhoz jut-IWJ~ a. rendezők, a szinés zuk éj a xenószek,akiknek segitségével a. sz.inkruniz.ilús tör-ténik, tov.lbbá :'L Iabcratóriumok , arnelvekaz anyago·j Ioldolgozzeik. s azonkivül arnunk.isoknak i~ tekintélyes csoportja. Eztelnit. satntén feltétlenü! amellett sz ól. hog-vazt a munkúlutct, amely a TTL'l!!Var kultúraerdekeben történik, enuél az ol,ilá1 Iogva il'>

púrtolni és cl Ssegiteni ken.A fllrnkülcsönzűk és az úgvnevczett pre-

ruiermozik ~'gg-,ílyair')l már sz óltnm. XeJl1;akarok Ismétlesekbe hocs.ltkozni. de azértennél :1 pontnál meg kell jegyeznern, hO~l'yezeknek ;~ rétegeknek idegenkedése nemegészen újs zerű. Mert móltóztassanuk visz-sz aemlékczui, - ugyan jó nóhűnv e sz.teri-dőre kell visazaemlékezni - ho;ry amikormég nem volt hangos mozi, a, némaűlmckidején. amikor a feliratok sem voltak ma-~yal'ok: hanem az. eredeti idegennyelvű fel-iratokkal. angol, Itanola és nérriet. de fő-ként angol és francia feliratokkal jöttekbe a filmek ó magvne felirat e~y:íltal:íJtnem szerr-pelt. tartottak a mcz.ik tl sötét-Len cf!::-" kinbaló pmh2t"t, aki t.cmondtu --múltóztatnnk d erulékczni - a filmek ci-mét, tovúhlra a. j-Icnctekut és izgulmas fel-túalii.suban nd:n elő a sötétben e~'y hang

------~~.~~~~,-------+a feltulsok helyett, hogy mcst rni fog tör-ténnt. (Derültség.)

T. Képv'isclűluiz! ..Akkoriball a fflmköl-csűnzűk nem jöttek ni maguktól nrra. hog-yezen f,eg'íteni is lehet. .\ technikai vrvmá-nyok iránt kevesebb fog'~koll~vt'ággal birván,

uunnk ellendre. h()~y valóban cgv tcch-mkai csodát Iar tnnnk a kezükben. a filmet- arra nem akartuk r.i jönni, hoe v r-at akérdóst valamiképpen llll'g' i, leh(::i oldant.,\ kérdés megoldusa Hudu pest Cj~'ik voll.ökuprttiuv.innk. uúhn i Boda Dez.sőuok azérdeme, :tl. Ö nevéhez fiizőtlik. (i c-lnültameg: azt, ho~·.\r f{!'é zon .eg~ szerür'n közigaz-;!;at:\si uton elrendelte, ho::!'y tessek Ila:;yarfeliratokat csinálni u film skhez és íf!"Y ::;ZÜ-Jeleit mCI! a nemti. film idojében az id(>~cnIelfr.ls helyeit ti nHI~yar f;'lírj", (B r 'I ti iErnő: Ez íg-y vuul)

Engrdelrn-t kérek, ah0l-:',\' ma anukr oniz-uius arról heszó!nt, hog'~' vajjon rontja-e ntnűvú zi élvez etet az, ho§!)' U\a~yar fl'lír:is»zerepel n üuncn. IIgy;lJli~~' anakronizmuslesz aj-ról bcszélni. IrOl!,\' szinkrouiz.ilt fll-nieket akartunk-e valnha ndui \';l~) sem.lLg'Y van! O;;~' vant) Ezt a kE\nli"Ht tehű.tr-bben a vonutk ozrisb.m nvm is, kivúnoru t 0-vribh t.í.r-g',\·alni.

Semmiesetle -em tartom helyesnek, hogyarnikor ilyen jelentős kultúrkérdé ...r:)1 vanSZJ. az "'nlrk<,lls('p:('k 1),1~:tn hang-ulutot ig~ f'>.

kezxenok tl-rcmteni n. kiizrvÓj-t'\I1E"llyl!ell,amiE'ly l'g'~" ilyen fONOS liiI vénvjavnslntuuka hitt'ltt a közvélemónv elölt alá.is.ni alknl-mns. (1, lill IlL'\a: _\nY;l~i érc1E'k oújik megJllij~ötloC!) I~n lIC"1I1 akarok erre itt kitúrui.igeu t. k('!)\"i:.clJt:'lr:-.aJll. IH' 'rt akikhez "Czl•.uh-cs ••z.llom. nyiiv:iJt mC'~ fogjjj.;: óncut.(I"!!.\' vnn! \:rr~' vunl) (q;,\' azok. akik eztkezdcmónvezt ék mint nzok , nkik vúljalkoz-tak nrrn. 'ho~,\r ('zt a h:tng"1lIa1ot megteremt-sék. 1~11vis szu k ell , hog:,\ utasítsam ezeketa hcullit.lsokut. mert n. j.JZ:Ul «sz alapj.in é"etrvszetü statisxtikni zulatok nlpjáu ki lehetmutatui mindnnnnk tnrthntntlaustig.i t. amit"IZ utóbbi napokball a sajtó egy részéheuaz 4"1"41<,1.: 'Itf-,('~f'k nyilatkozatok Iormájáhnnkllejezósrc juttaunk. (GI'. li' C s t e t i C S Do-lll(l,nko~: ~lé~fi:l,(>til.;:a moz.isokl}

En I<,h:it ;tzl vélern. hogy ezen az elsö vi-klrz;Ífwn hamarosan tút uosznnk- tlZ érde-keltségek be fO'g'j:ik látni azt. ho:r,\"h:l anvn-~i1ag mectcrbelést jelent is mind ~2. n mojrrerbctó . nem olyan súl yos. min t nmiivent őtök félnf'lc (IZ II II Bób: A nemzeti k ultúrnordekeben többr-t is áldozhu.tnnkl) ('R nr-mO!Y3n teher. um -lvr-t v.illalui nem tu.lnúnnk.11';1'.\' vnn! (Igy vanl) Azonkívül r{'(li~ -legjobb mcgavözödésem szérint - ismétel-ton .illltnm -- ez a !ipfcktcll'" busasun !IlC!!

fo~hl !lrki!;: h0i!ii [t fizE'tsl"'~('t, :1Il1l:i1 i,; ir;-káhh, (1\ 11II Péla: VégUI ők rem fognakrosszul jzh nil) tn-u-t kiiztwkmt<l;.;ú 'uunri.r,

lJo~y p,"ld:iul a spcciúlis magyar film, a,zitthon ké?zHlt Jlla~~'al" film. II legjobb üzleta tuoaik szánulrn. ({!gy .....vunl! Ugy van! jobb-Ieiül.} .\ 1\(';';'~' Iovusró! \rH';~' a, h:lI;'~iker~kr51»zólú. vag:,v nem tudom, micsoda Ianta z-tiicus klil löld i f.il:íi!'\'ffilmek közül cgyeflr-n-eg-y sr-tu olyan jó üzlt-t, mint aLog-yan he-bizonyitottnn, jj Üi',jc't, a. III:lgyar film 1.':'. amoxik kapva- kapnak rajta. hogya. magyarfilmh "Z hozzájuthassunuk. Olyan jó ai', a ma-;,;yar Iilm hos,'" it mngy:n tiluunel egylitLtudnak eladni olyan leülföldi filmeket. ame-lyeket H rnovisok tntlaképpcu tul.in nem i..;vcnnóntk .tt. (Ugy van! Ugy vnulj Sokszora mnavru- film I.:~illá;_ja IIWl,! tolult az id c-~t:a film útját ~ mozik sz.á-u.lru.

Kulanbcn ís azt hiszem, ho~y a küzüns('gfO'lTja kimon-Inni ebben az, fig·.'""'ll a döntősaót. Es nilvej bizom abban. ho-rv a [avar-Int; an'l','5y kerettötvóny, :1 rendeletekkelmegfelel.i tartalmat fog kapni. és technikai-!U(l' is. anyagiheg is jjl - tehát nom rom-LoIJlag. hanem az igényel, megfelelő mer-lpg"(\J(·..;(;vel - oldja mr:! :t kérdést, hlszr-m.ho~y ez :1 javaslat crcdmónvt fog- hozni. ésa k öz önséguek módjában lesz ktitikd t gya-korolni.

Néhány szót szetetnék Ill('g; mouduui \'7.-zel a. [avaalattn l knpesolutban ti. magy <IrIllmjrvártúsról is. (M ó z (>:5 Sándor: Ezt kellkiJcj1(,S"/Jh::nl!) Nyilv.invló. hO:-D' t'I, a jw.vaslat csak .ttmenct, C -nk út. tehetösúg ah.hez ho:?," nnvvmórtékben hOZZÜf'C~;it!"<ell ben-nünkt-t a magva.r fi!mgy:irt:.is kif<',ill'ol7,tese-hez, 'A magyar filrn.gyúrt:ís ug:,\'l.lIli~ évekóta a ] -gnagvobb nehézségekkel k.üzd: mégmindiz gyermekclpöben jár minden ~zép ésszámottevő eredménye ellenére is, amelyetidőközben felmutatni tudott. E1ősegíteni amagyar fllmgyártást: ez volna. tulnjdonkép-pen a főcél, és addig, amíg ezt PI tudjukérni, ezen :1Z úton kell haladnunk (is ezt atörvénvjavavlator a magn rendelkezescivelminuaunviunknnk elő kell segítenunk. h(Y~yezen keresxtü! tovtlbbfejlddve. •.I mag-yarfil llL;':',\':i'it:i meg-fel('l') pot-ióduerihoz juthas--.unk el.

vom tu-zem mugnm hivatot tnuk ;1 minisz-ter ú 1'11 ak tnuácsck at adni nna. hog~' ez atörvénvjavnslnt, mint korettörvény meg-Iel előkóppen töltessók meg tartalommal.mert hiszr-n il minisz tcr úr e~Yfbk(:nl ielé7gé érti '~zt a kérdést. azonkívül kivdlőszaketnbcrek állnak, rendelkezésére, ki v.ilóranácsndói vannak. akik értik a szukmát\:8 akik li~ydemm('1 tudnak lenni mind-azokra it szempontokra. arnelvek. rnint fon-IGS szcllemi és kuhur:íli:-: szempontok. eae-repet j.itszunnk az an."a~i szempontok 111<1-lete , Mindcnosetrr- !o!'zC'g-rzl'lld5nck tartomazunbnn uz t , hn::;~' ki kel! moudnni. ho~~' .ftszinkroui z.ilandó filmeket MagyaroJ";-!\dg-onkell sziuk Ionizülni. E •.. :17. al::l.pj,1 u~~':lllis

7

~-------+;~~~+.-------+annak. ltogf munkához juttassuk nzokut,akik n-re !1 munkűru joggal igényt tarta-nak. Ki kel! mcndu»! továbbá azt, hogynem lehet sz.inkronixúlni ak.lrmilyen csip-csup. rövid kis filmet és ezzel letenni azobulust a sz.inkroniznleisi pénztárba. Olyanfilmeket ked sziukronizűlni, amelyeknek i<-'-ícntöségo megfelelő, amelyek olyan komoly~ilrnek. hog-y a közünsóg érdeklödní is fo<;irántuk. (Hctvcelés.) .\Ieg kell üahtlt, sznb-nunk a mini műlis hosszát annak a fl luutek,amely sztnkronieülhntó: Ez a minimúli.hossaúsag lehet például 1200 méter. Ennélrövidebb film szinkronizril-áaanak nincsértelme.

:.\Iegfdlapítottuk továbhd ai'. imént al,t 18.amikor erről saó volt. hogya küttöldröl behozott jútékfillllck 25--30%-a volna sz nkm-nízálaudó: a. HI )~:ilhtpit3ndó kenetneensneklegalább i, e sZiÍ1.aléksz:im körür kellenelennie. Ki kell mondanl továbbá azt is: hogya szlnkroniznlás kütülf'zettsé~ét nr-ru leltetmegváltani lyf'IlV.l'i. ebben a kérdéelron tchűt nom l ~h.{'t kénvszeregvesseact kötni,mert ha itt anyagi hitelczetts~ fennáll, ak-kol' ez az anyagi Iditcl'>lett~ég elsősorhanct kulturúlls kiitelc-wttség~('1 áll szemben.Ennélfogva. nem a terhnikni muuk.i.at pénz-zel való meg,,:íltüs:t~ hanern a techuikui mun-kálaton keresz't ül k ulturtilis elönv elérésel\. Jönvcgcs. '

Figyelembe nj.inlom a kerettörvénytnrtalommat Y:.lI j m<,~·tiilté,'?énél véaül azt i'8:hogy ne csak H fihnkülcsönzűket köteleezéknrra. hogy sz.inkrouizúljanak. hunern kötnIezz ék igell!:; a moxgósxinháznkat is ru-ra,hr.::!)T ezeket a szinkronizált filmeket jMS7-5z,U.:. (L-I!~' ';:I'! (I~y va nl) Mert ha ;1, flhn-kölcsönzőkben II1rglCi-7. akár :!'lL üzleti lwl:í.-tás. akir a júznn hazuflass.ijr. ho rv 1l1Pg'-

frl,;15 mártékben sz inkr onizúljanak, nkkorviszont a. rnoz.it.nlajdouo-ok is ~egítRé~Hk:'~kell, hogy legyenek fl. fllmkölcsönaökuok ésát ken v.illa lnok ezeket a Iilmcket. Ismét.lern, egyelöro rit kell vállalniok . későbbme<:;~,(j7/:idésem szr-tint. boldognu Iog'juk A',vállalni ezeket a filmeket, arnetvek sz;\mllkraüzlet.i hasznot fognak jelenteni. Ebben Litnám a keret-örvény tartalommal vnl á 11\!'~~

turteaének II,'jn:ny ininyelvét.Ami pedig a magvur f1hll1!~'tirt;í ..t Illfl~;íI

i'lleti. ebben a 1 cklntotbr-n tisztelettot ki,rem a magyar l.orm.invt 6f-: a belögvmlnisz-lel' urat, hogy móltóztassunak a. mnb~'arfilmg-yflrtás kórdésével ugyanazzal :l.. sxak-sxeruségg el, ugY",1llaz7x'tl a t'árgyilagosság-gal. de ugyan:lí.z:tl a visszü nem rettonéssclic; Jogtalkoxnt, mint amilyen eláuna! nvúl.tak hozzá ehhez il szfnkronizúlűs'i kérdés-hez

A magyar film~~'ártá$ kérdése már sok-kal messzebbmcnd jelentőségű. sokkal na-cvobb probléma, miut ez a szinkronizűhis i

kérdes. Nem akarom a t. Képviselőház ide-~ét itt a rószretek előadasaval Igénybevenni.de viszont nl. kell mutatnom arra, hogy aza szociúlis. kulturálls és gaedas.tg t szem-pont. arnelv il fllmgyúrf ásná l szercpet ját-f;z:k, sokszorosan felülmulja azt, amely aazmkronlzüí.lsnál egyáltalában tekintetbejön.

l~n tehát kerern. ho:;!y a belügvrníníse-ter úr a mag-yar filmgvű.ruls iifryét ;1. leg--nagyobb figyelemben részesitse, hiszen mosttalrin reménvség van arra, hogy :t mugynrfllmgyá.rtáo {>g-y "lj korszakhoz ér, nemcsakaz. Ö lJag'YI'Hbocsült személye tulatt. a_, mi-niszter úr szcmólve miatt, aki irtint a ff]mesek. úgy tudom, az egész vonalon blzn-lommal vanunk. de azért is, mert tígy 1:1-tom. hogya gaulas:í.gi helyzet olyan, hogvtalán tehet produkálni valamit ezen il téren. Kérem t eluit, hoer:,' a. filmgyürt:l:"t v -:!Y3 védelmébe és vegye védelméhe a fltrn-!!~';\.rtásn;H nxokat. akik a legjobball védcIemre azorulnak. l\z.t kérem' nevezetesen atniniszter úrtól. ho~r rt íilmgyürtásn:íl fog-lalkoxtatnttnk ~or1\Ü val ő maga is bellai jantörődjék.

Pig-ye1m{'h-' e j.lulom még tov.ibb.i :l/.t,~hocy a fl'lmszinésxek. filmatatlszták , film-rendezök. operntőrök é_, munkrisok. ukik Illa

rendezetlen fogvíszonvok kÖl.öLt élnele. ött'evárják SOI'5I1J~ jobbrnfordult.it, 5W1C' vár.lák[ogviazonynil, \'ép;leg'es rendezését. Ez nomolynn cSCJ';(.]yfl\~ mr-rt, amíg a, müvészote~:yr.b terén. 'L -zinúszetnúl uz Or"7.fo.gos St..nészcgvesu! ~t {>S il Budnpesfi Szrészs zövet-seg sznbálvz.un PS seerzödése! a tatrök szú-m...úra Inf'~r('lf'lü jognkat es et.teteecttsége-ket bizfositnnnk. addig ezen a téren semmiféle. rendezettsen nincsen. )Ej" pedig ami-rvcn .űlvos következményekkel [é r ce a.numknv.il lulöl-ra. ezekre (l kisemberekre.ugynn.alvau :-ú1)'M következmónvekkel jár-hat a c1ezor~:;alliz;Utf;á~ folytán a tökére, amnnkriltn tóra is.

A miniszt.vr úr, .'1ki az int:'zméJl~'cs~,":!;nekti. híve. tektutseu bele ebbe a. kérdésbe é~meg' fo!!, fiöhiJcni. azon. ho~r milyen intéz-mónvnélküfieúq uralkodik ezen a, téren. IAkTkor remélem és his7.f'm azt. hogv jóindu-lattal fo~jj, kczefni ezt a kérdést (,:::;a fllm-:!;y~írt;is. i~t;ípo1:í"';ín:íl énp-n cnnele II kate-góriának al. ij~~'cit is védelmébe fogja. "11(':11r;;: az ig:tzs<Íg'IUü::. rt jognak mcgtelelöcn in-tézménvesen rendezni fogja.

Tekintettel arra. hogy en :1, rruniszter úrtörvénvjavastatát a magvar nyelv, a ma-g.var k ult.űrn, érdekében tillónak tm-tőm. to-vábbű tekintotte+nrrn. hogy .1 rninisztcr urszakértelmében bízva-bízom. hozv az egész.magyar filmkérdést nemcsak ebben ;t 1'('::;7,-letében. hanem általában m'ud-en vonátko-z;is:il:mn a. sxívén fo'!!.ia ví-e!n! és szakérte-

8

+--------+.~~~~.--------+lennnel fogja intézni, :1 törvenvjnvasln totörömmel elfogudom. (Elénk hetyesles é:. tap";1 juhbohlalna és a középen. - A szónukotszán.osnn üdvözltk.)

B r ó d y- Ernő: T. Képviselőház! I::n mecragadok és helyeslek minden .alk;llnl~\.t,amely n m:tg'yal' nyelvet jO"~'aih'ozjuttnf ja,amely n. mag_\"H nyelvnek új területeket biz-tosít. amclv :L magyal' UYCJvl't s:tjilt ha.z,ijában meghonosítja. I~b amikor itt van Cl!Ytörvényjavaslat. amely u mH~ya\' nyelv úrvényesüté énok b·7.tosít{l~:i,r')l szól [t. film-me-J kapcsolatban, akkor történelmi emb'kakvesznek engem körül. A nmgvnr nyi-lvérrugyanis, év-zúando- ktlvdvlmek folytak itt.Volt idő )1a,;yarorsz.;lgon. runikor a. mngvm-törvénvhozris es ;I m.rgvur köznktnuis nyel-ve latin, a. trirsalgás nyelve német vou. AXIX. század küzepén megindult egy küz-delern. arnelv ctrvirlöbuu rol,n :l magvaruy elvórt , cl jo;..::e'';Y(,IlUfd'gbt és a rol~;\.l'i~7.abar1s;ig'jo1!okt'ol't, E% a küzdelem a szu-l-adsdgharc lmn hefejező.Iött , Ebben ;1 k üzde-lemben a Jegllag-yohlJ Illa~y:ll' l.inge'mék. atörtónehui osz.tdlv nns yjui vetlek. res/A éspáratlan meuetct ('S Icfvnmcrtot blzto Itoi-tak sz.imtu-n. Ma~yalol~i'.:í~on meg'tőrtúntaz. hogy nem a. jogusulntluunk. nr-nt u bil'-tokból kirekesxtott I.;. 1,<1';('.:1 ~1!.!,'sult. kés a birtokban lévők nvitct túk IlIl'g :11:

alkotmány saneatt !"t magy:,!, nép (,,')tl.(Ugy vall! Cgy van! jobhrdöl.) Ebben n kllz-delemben beuue volt .'\ k tlvdelern ól m:~'1'arrtyc!.lY('!"L külön mcrt hiszeu volt idő, ami-kor ünnep-z.ltnba rnent. ha az osztrák csá-vx.lr l'oS mag,'-:H királ.,. ltla<::;y~u nyelven ny j....

torta m('~ al. orszá~g~ ii!csL Dc későbbreis űthúzódott ez a küzdelem. meg napjaink-ban. a legujabb korban, a véderő-vita. id e-jén is Iehueruh. nmikor a közös had oreg-bell Iclvt rt.. küzdelem fl lI1ag:y::w DJl~I\'6rt.men, a. magyal' fi:,\üt!:-<Ígllak németü: kellelttanulnia. nómctül keltett vizs.,;:iznia, és hunem tudtu .etcnn! il ti~7.tivizs~át németül,egy nuisodik katonai évet kellett Je-zolgar-nia. Én ezzel a. nemzedékket nőttem Iel. (n-gem tehát verségi kapocs Hb. minden olyanküzder 'm!i.rz, amely fl m:l.~y<u nyelvért rll.lvik.

u Természetes tehát, hogy ennek alapjún étiennek rolyt.lu elfogadom n mólvcn 1. belügy-rrsiniszter úrnak és n kormtiuyunk ezt j,

[avasluult, arnoly a magyar nyelv biztosiul-sat célozza. S5t, amikor á/.i mondjn az in-dokolas h: egy köpet szemléttet velünk,ho~y u külföldüu is mr ginJ1l1t tn-ir '3:,z aIol vamnt. hog::r tudniillik fl fllmeket :lZ il-lető OT'Si'.;i..-; n .••.elven \T('~r:-ték rel, - nmi 'gazes így is vall - en azt tuoudom h" nw~külfö dön nem történt vnlnn i::. moe ez. nmi életösztönünk é:-= ólninknrásunk kovetclit ől ünk. (l'gy van! lip:y vall! jobbíclűl.) hogya mi .irvu t"", clhngvol t uvr-lvünknek leg-

.d.ibb itt a hazábau polg'ü.1ogot szerezzünk,tilelyeslés taps jobbrel31 e,.; a középcn.,

Mint mondottum. én miud ntőI eltekintven k ultúrküzössógekuek cs a kultúrhnkuhis-nak úl talűbnn hive vagyo/ c. Tegnap 1iir;.;y:tI-luk :lZ olnsxokka! iÍl-: ll'l. o-arntkokkat IIWg'

kötött cgvczrnénveket, Hr-lvcs, do én tutmondom. ha :1I,'m vonulunk ifi ezek :17. cgvez-múuyek. kt.. uem vofmlnnk is ezek az clöz-ménvek ös ha nt IU1Í.S()r.:'z:í~h:ln nem isc:~illü'll:í k volna, mr-z, nekünk }la.,!!\ arnj'-,zü-von 1IIl'g' kellett volna cshullnunk uvt, unu-vej a. L ....lilgvminiaztur úr IUO:5t jön. ';;11 te-h.i t ezt a'lllagyal'osít~si folyamatot m(',~ ezena. téren is örömmel udvüz lütu. ~~n m génernpúld.itn az olaszokat. akik nem tth nok nuis-uyelvű lelirntot, mint saj:it Il\'"hiít. <1(, itttermőszetcsen a nemzetközi szempontok é:-az idegenforgalmi szempontok idézik cn O;J-gy on helvescn azt, hn~y ez eknok :1'/ idejren-nvel vti fllnu-kuck m:l'.~y:lI'r:l, való ritültetésenem teljes uu'rtók bcn történik meg, hunerna körülményeknek 63 az egész kérdésnekLchutű mérlogerése alapjún, amctyet én eb-1)"11 :11, escthen helyeslek. Dc - ismétlem -ki 1';011 jelentenem. hogy nem tiltak oz.tamvolnu Hz ellen sem, ha a belügym'niszterúr olyan javaslattat jütl volna elénk. amelykidrúla~ magyar nyelvu feliratokat kíván,~~n a,z ellen sem tiltakóztum volna, mcrt~IZ én magvar érzúseru ebben 1,~ljr;,:en meg-uvugodou {:s kielégült volna. De- igen he-I ve~~~1l - rnert hiszen nem I'hrt lTllndi~(:l'zcllll'l alapon lnteznl a. lHlgy ü):!;yekcl és:l politik.i.t sem - meg kel! nlk udn i a. v!_szonvoklcal PS a kürülménvekkcl. r.g,\~ ilyenleljes átültetés ma. sokkal nagyobb bouyc-rtnnnakal és uehóz-ésrcket idézett volna, t..••.•.,:ín elő. mint anrilyenekej, az ügy érdekemegkivtin t volna.

En t('h:ÍIl a magarn részéről a b-lügvml-uiswter úrunk ezt a törekvését ég az ebbena ttlrvúnvjnvnaintban meguyilatkozctt, ma-t~~~aJ'ositüsi rolvam.uot helveslern. nldtromls ezt üdvözlüm is,

Ennek az intcnciónuk lelei llWg :11. ar.óhnjotu é~ kív:íIlSá:;olll is, amelyet cz :JY-lalormual kilejeze k Ci'> amely ezze! :t <10-ltlg):!;ltl eg.\ iitt jár. hogya m:lgFlJ' fllmzvár-:-Í..;: Jllill(~/ széf -scbb kürökben tudjon meg-indulni. é .• bogv :1. 1l1:1gyar fillllgy:i' t.ls tud-jon olyan erőre kapni. ho~y a sok idegentminé! hnmar-tbu ki tudna ezorttanl. Lútjuk,hogy u mag.var irodnlom mit produkú! sz.ín-/':ízi téren: II ma):!;yar irúk műveit kiviszik, ül íöldr e Ó;;; :tI. c~ész. vll.leon ismerik a ma-"\:11' irók !-zíllll;.ízi termékelt. Helyes volna,ha odajutnánk. ho!!:y a. nUtgy~lr fllmok iskmihetuún -k ;_•. világrú es vilA.~h)dít') köt-utnt tehetnének es ennek a, ma~)':\I:,:ígllak(,lf'd('tii:">é~út, zatunt.i t, relkiséaét kircjr7.ésr"tudu-lk juttatni azokban rt, filmekben, ame-

9

,'")~'"~.~----------.~~~~~,------------~IY~'k kiviuuúk • nur-k a kis Gln;i~lw!,; hird.~zéjJ('1 :170 ('~Cl'lZ viuighan. En rzt-7.erctlwnl.

Emlék-ztetem u t. Kepviselőhűzut arra,hocv mindcn olyan tnontcntum. autelv pél-

iű ul ot főv.iros a vidéki nl·p{~ldl.'l me-ris-mertr ti. itt o.<ztatlan elisll.:·)'(·'C:s('] \'" tct .'Z0i:':-.t'} t:l1:íjkt17.ik. ~l!',ltóztassék itt megnézni,nugusz.tushan vanunk az úgynevezettJ;yiill~.\·iis bokrúrtik". Milyon !,öl..ün;<,"g-

silo-re van ezeknek. hogyan tódulunk azon il 1('1'. l, a nl'.dtén·~. és a magyar Iövűrosin('p YaL)s:í~~al :-;z()]1Ijúho'zik an-n. ho~y avidéki nép éINI't, lelkét. dn Iait, táncait.l-iztJk:i ait, lclkülotót megismerje. Én, akiolv.m kors znkhnn 116Itl'~11 fIL uruikor aNépsz.inhtlz ban Hlaháné lepett fel. aki meg-te:-Í{'R[V'nl" a mng ynr eéuíusxt. vissznkiv.i-nom f'zt a kort. (Fclkldlt-lsok jnhbfelől: ,\1iist) Yi-sznkivtlnom azt a kort, amikor [I

magyar nópsz.ínműtermékek voltak a 11\!<Ii~c nro-ubbak )Ia~yaror;izügoll, Ez nom is utó-pia, Csuk arra emlékeztetem a. L Képvisel't-húzat. ho""'y Zilahy Lajosnak ..Süt :t nap'címii d:ll'aJija. nmelv tc'ljcsen a. magyal' faluvihlgtlban [ritszódik. milyen tet. z(osc elif'~mcróst aratott, Saerctuém, ha. ilven remek-művck. mint a "SUt a nap' jönnének to,.: fog-lalniinak helyet mind a magyar szinp.rdon,mind a magyar Iihnen. ~L~rt igr-uís nekünka Iővűrosban is szükn"~iink van arra. llll<:{)'mindig új erőt merftsünk il rnagvur nóp-lólckb Sl. ((lgy van! rl!,\' v:w!- Tap. ajobboldalon.) Nekünk szüksúgünk van erre)ip:cn t. Kép ••...i~előház. Bennem. aki v'dckeunőttem fel, vldékl g'imn.:lzil1mba jártam. ésakit n.. vidék lcvegöio vett körül, lelki v:í~ll'yóchíS van mindig a kint élő magyar b·'st.-vérek ,iránt és b('n~,em na~~~" égő ~Z,Cl'ct~tvan mínd-n falun élo ember n-ant. ~EIJenZA'~-(s tap, ft jobboldulon.)

'1'. K{'pvis(·IJh:Íí:! Ezr'knek az éi zelmek-nek aktu'tnm kifejezést adni akkor, amikorezt a javaslatot tárgyaljuk. es - mcnrlom- még ar. n v;íg,V is megvan bennem. ame-lyct tegnap Tör!' 'I'ibor t. képviselőtih-snmis kifelevett. hog-~' a magyal' film~yártá búlmacvar irókunk. m:1~Fl.r tehetségeknek. me-jrvnr szukemberekuek lejryeu haszna, hogvazok tnltlljnnak maguknak új elhelvezkedés!tcrróuurnct. új mc~rJhpU;si lehctösójrvkct.ho~:\' azoknak szoctatts viszonyai. - mint5 mondotta - rondezve legyenek. é hog,\'a magvar swinészek is a'lkalmazűst kapju-nak itt. (nrlyoslóf<. balfelöl. 1\1ó z e sStlndnr: Kenyeret, munkátt) Igen. lcnveretös ruunktlt kapj;ltl:lk. Ez igenis új alkalom,új ten ónum sznkemberekn-k, müvésa-rnbe-reknck at-ra. ho,g-y megeljenek munkűjukUUlIl, és Illi azt kivánjuk hogv emberelemunk.ijuk. huzaalmuk. szorgulmuk után ittboldognlnl tudjanak (I1cIY3s1és.) Erre tceztolult alkalmas cgy ilyen sz.inkronizálűairnuuka is,

Ha azokat a müvcket itt MagyarBI -vűgonsxiukrönizűlják. az. :myng itt készül. hu eeernberek itt delgeznak. al irók itt, mnnk.il-ködunk s a sainészck itt kapnak {'1JH'1~'('z~knló~i jph('tö::égct, akkor ez ismét (l!:Y b '-esülr-tes muuknalkafcru le 1. a sz.·lI·'nl t«-h('tség-ek sz:ím:ira, t:-; m-künk ai'.. :1 l,iit('lp~·sózünk végre. hogy a szellemi telll'tség~l(nr-k is megn yi-suk az utat n.z érvényesü-l('~n' l',..; bohlojrulásru. ~É!ónk helvcsiés.)

T. linz! Amikor tehát a. magam ré,.;;zt"(ílkijelentem, hog~' ezt a ja.vasf a.tot evet, mintta szempontok mlntt a leg'llugyoohh ürömmelelfogudom. csuk 'Úf!:-" mcgj.''!,\'7,t;.;'t IlJdt vetus-salluk 1H('.;,\'Cll~('dlll~ amelv :1. javaslat jo:::;irószére ts pl.!di~ do ~. szakaszra vonntk oclk.Ezt én m.ir a biz ottsűg i ütésen is felemlí-lettem, A ~, ~I.aka:<oz llldll':lIi!: t'l'l"I'L1Ct!ú~y sz ólt, hog-:-.' mlvusen : ..Ezt a törvényta 1lf'!Up;ymini:<ozl.C'l' hajtja végre " ennekvégrehnjt.isa 1'·l'th'J.::\~hell a lTIozgófl'nyl,\'p~üzem '].;:1'('>, a. m07.g,lf':·n:-,·lú'pe!.; hat{'~;lg'i ('1-lcnűtzúsére, a mnzvnr fiIm;::.y;írt:b Ir-jlc-z-té, ere és a fllmbehozntnlra Ienn.ütó jOl!~za-l.rilvoknt a s züksá-rhez kepe-t kiegésxithef tés módostthnt]a." .

T. náz' Xom vazvnk a rendeleti alkotri-soknak :t hivo. dr- Jlem is vagyok kicsinyesOm bel'. Eli rucrcm azt, ho~y egy technikaikérdés miatt IH'1ll lohet folyton il Kúpviselő-h.lx elé JÖJlIli új törvénvjavnslaíukknl. El'zel bizonyitom azt. hogv c::ryit\l:l!áh:1Il som-mil'ó!e kicsinves vagy tuellórcndel t aaorn-rontok HOIll vezetnek. Ha, :1 t. belügvmn.szlel' úrunk sziiksóge van a f,zinkroniz:lúK('{'I.i;ihól (~S szempontjúból egy olyan .i(\!'~sznbrilynnk a Iclbcritásá ra, amely jdknlf'!!íonntlll és runelv feehnika i természetű. »n-nak nem mnndok ellent, mcrt az ilyen ki-(' iny('';:-.é-;!:('k Illialt nom \'·11!('1l1(':-.örükkó W~·,vénvjavnelutokknl ro;::laJl,ozfnfni :' lU/flt.(\;:..1\. nrrn U''''1ll "l ruúlv-n t. b('~ii~!::Tminis1.-tCI' urat. - runire m:ír :1 bcottstgbnn kórtemaz .lllnmtitk-lr 1I1'~1. aki setves volt ebbelimúdositri nmnt akevptálui ~ méltőzf assékezt u ~I.nk:lsr.t olvun értelembon Hl ido •.•itani.l ug-v ,'z semmifólo vzerzett jogok s{;I'''lmt'v'''1ne [á rjcn. )1C'l't ez nem lehel a cél. Mindaz,ami a szinkl'Oniz:í~:lfl körébe y;ig. rendbenV/lll. dl' '''.!,'~' p:lJ':I;.!rnru~ ne álljon útjában abec 'nl ,t/'s r:-:; nr-mcs intrur-iók érvényesülé-sént-k ÉIl 1J~,y:mi~ 1lCJ)] szoretném, ha ezensZ:1k:t~z 1111:all n)"\l1:!;tfllans:lg VOhHl <IZ ér(l:>-kf'lt~rg('k körébon. lm f'z bizony til IfiIIs:í cotvúltzrna ki körükben Mh' pedig az :1 mó-do~il;ls, nmelyej a belügyminiszter úr nevé-hen nz űflamtitkár úr már elfogadott. nau-von mf'gr(~I'l(í volna cnnek az elkerülésérc.I:;n e tokiutetb-u m~,;vagyok nyugtah-a és:!r.t hiszum, a belügyminiszter Ül' nvllutko-zútn is me!!, fo;: nyugtntni r-nuern ebben aziránvhau lh PI ,li!!' ebben nz irányba II mw,;vagvok nvugtntva. én semmi más irányhan

10

, .

__--------.~~~+-------__fnyugtalau ..•:i·~ot nem ('rlrk. '_\zt. amit tr~-nup moudot t THr.' Tibor t. képvisilőtűe-amho~y az l\nl~k(·lt~l\~('I, kürében ny\lgt:llan!':í~van :\ l-I.inkrolliz:il:ls rnintt . Il III osztom.

~~~~\_:~~:\J:~~:~v;i;~:·~I~;;:gll;l:~~.i~zel~~!J~~ZJ~l'd~~Ztll~i{;'t mi'ndt'll becsüle+c m:qn at- embernek];:{H('k,til<l'g'(' nll'~hoznla tT;_tp.) C:;; nkü~lk!Hé'.!: :i7dozalok :ÍI an is a m11~.\'\I' n yt-lvet ,;0!:!:liba 1;.(.1] jul tutnunk.

.\ jnvnsbuot l'lfogallnm. tl loa-z.mturtó1"II"lIk 1l('1~·('sJ{\". djp!I/,{'''' f~ tap.)

J( 11 n rt"la: '1'. K':'pyj~l']{ih;b.! Hdfly EJ'IlÖ

1. l'(·Jlvii'.l·l·í(:íl'~nmn;d.; n uut i és Törs Tibort. kt"!wisP1i'll:ir'llnkllak a le!-!:napi f'elszólu-IÜS:l ut.in - I'!!;\ ik Itl-zólahis :1.l 'C'1JCIlZl:\.:11ad~ora;ltúl. a 1ll;Í!-.'i).;. ft-Is zólul.is a kurm.iny-l::iq p~l(h:í)rail)j, történt " mind a k,tt flr;.:-yhh:utf!'zúan IAnlog-alták a java-Intot -súil.;sé::rét úrzr-m én is annak. hogy :17, alta-1:1111 sohn (,I nrm h~t~~·nlt 1'1 IC;lZI'1.; i pafh,,-rok b rl r('Ii'i7.ú1a~jal, és kifcjczzem a jnvaslnl.ir:ütr.. I',:; :lZ ezen javaalutut henvujtó I bel-űvvmiui zter úr ir.iut ls a biznlmamnt 'b-btii til. C1!Y szempontból 1\"('111 politikaiszempomból ((',reZI'nl ki hiznl ruunmt. tur-rtf'Z ru-m politikai lJiz;lioHIII~ ilv.initús, l eszem-rJL hanem allhóJ ;11, ez.'" szvmpnntból kifo-I,\'óh~ tOrltnö hlzu.Ibmnyilváuítás. mcrt l.l-tom. liog~t anunk a polit.ikln fe iil:íl1ó>~y-:,\I":':;lIl'J.:: :\ kere ..ósóbrn mit jelent szűuruukrun nemvct! kuttúuiunk é a mngvnr nyelvnek:ipo]:íSH {('II"1l a l,i;1.()S érdek ()8 :t kii.r.üs lcö-tpjr,..;s(':r: azt. ilo~:~' H\C'i!' tudjuk lalülni eav-műst. Iutorpvl lrilu i i:". akartam ebhen a (10-log-ban IH:! I' 1l1:ijllt-' elején. úg-y az idrf!":'n-nycl vű filmek ~zinkl'oniz:íllÍ.\',<I, mint a ma-;,::.val' lilll1~\.trt:í.", elömozdír.tsa órdvkóben.vom mondot 1:\1n cl ezt az Inter pollac.ótuzúrt. mert értesnu-m rób hozv a t. hrl-\ig'ymillis~.trr úr hasonló szcllcmii törvény-inva slutot sz.intlókozik a ll;í.zltol. hen yuj-lalli.!'\etn akartum ildomtn'nnnnk tíinlli' feluz.iltul. ho'!~· umiknr tudom. ho~,\· t<i1YI'II,\-

jnvn-Intot nyujt be a mini ztr-r úr m'ndnr-t ál. ami a. m i sz ivtlukbcu és Iell.ünkhenminr \',igy ('S ki\:in:;:í~ t'I"~rll ol' feküdt.nkkor 1"1l "':lrk;_,~,iillJl .)\ nrrn. .tmir ú;:yis)H1'g-tt'UI,ltí \011,

T, K('pvj".pj(jll:i1.~ EI. a javn-Iat. nmr-lv :\1,

i(lr!.!\'IIIl~('lvíí filmck -z.inkronizihi s.ivnl kap-caolatos I"~ :l1Ilf'ly ('gYl·lttal utat uvit a run--rvnr fllnurvúrtús fl'ih'f:.'/.I('s{'IP l'S a np~yarl~~·clv millil lln,rr.\'oldJ érvén ve [i'lé"j tr'r;'l'\('kIJÍztOf.iit;t-;:íra ih, ('IIY·11I jnva slut am-Iv ('1~lel1 senk i nemcsuk ho~y nem rilt-rkozhatik,hanem tartoxik ;IZ! rg~{'rtrlllliílf'~' {'Irop;ac1-ni, akár n, po!~:íri nontou küzd :1 jobb ma-cvar ji"ivöért. akir pr-d:(!.' mű, vilúgnézlntialup-tn IItU'l'o'l :.!,'az,la ••:íl!i és :;zo('híli:~ tekin-tetb-n az or<;7:Í~ rotn-ten rendii és rnngúlako"'!'; 'z:ín;lk h()I,Ir"~III~ís;í.(>rt

A 1'(;1 a í-:zlukroni1.:íI:í.s. t:-rell :l magyar

nvr-lvnek trljr:-., .::úiz szúl.al,·'I~ig "alt, er.\'l~ny" -,lté-,c. A javaslat csuk kezdő lópóatrr-n. :\1.01111:111 bátor lépest .::-; mcgnvi.ju aIokozntu-, halnd.is útját. .\ t. heiügy m.nisz-tcr úr ('zt tartozom kinvilvúnitani - nem1~\~:l,ll<l ili!''! 1'1'g-i ülIIPag;lt: amit mint film-iroda! I'ill(ik jó p.ir hónappal és évckk r r-z-

Jött hirdotctt. azt mosr mint miuis zter megfO~Ja valósitnni.

1,\U'ad a li -Ivzetbcn vagyok, hogy régil~llenzeki p.tnnlltsom mctlétr cló's7ör törté-nik meg itt a Képviselőházban immár 25esztendő óta, Uogy a kormány ült a 1 bt-nyuj-tot törvény javaslatot telsze nlűssal is tá-mogatva, elrogadom.

'r, Kt':pvij('!iih;íz! Nemzeti kultúrűnknnkkiiliinlliiz;i pillt"j'l'i v.mnak. Ott van a. fvsté-szct. olt van a szcluászut. :J., kt-pzöművész "-tek. al. ip:tl'lltiin":"/,(,t, ott l':H1 :l sz.épuuivé-szct. ott vnu :t s'l.ínlt:i.r.. a rúdit) é•• ott vanlU,1 már a utczgéfényképsztuház, ;t filmezés.,\ t. L('lii).{~minisz.t -r úr a rádió vezutője-volt l'nk(,1I kr-rcczt ül. 1<:1III'n a ti zteb-u,('1111<'1... ~y:lkOlI:is;íkm i-, n:lg~ érdemeketSZI'I'ZI'tI mag:tuak. :\eOl{'-.ak azt tette, liotrysz.unknztntő. ('lvl'z(,t('t nvujt } intézménv :tr.ulió. h:ulf'm :t Iklilrs('hb 'jgt;nYll,(;! kielé-:.!It\ a ha!.:llja~ l'I'Z('t'!C' való ft,)lbu.r.dll!ú::maktápor mló intl'z,lllény il\ volt az íi vezetőmükndésóvol :1 r.idió miudig az elmult éve-ken kl·n's/,Uil. 1Ia lehettek is tor-hn ik a.i tr-kintr-theu l'~ ;Izut:íll a. m iisorok rncgzillupr-tti S;t t l'kinlC'1éln-n t.'~y('s kif'ogtlsol.i sok I":ihitluvck. ex mindeuc elre HC'11l crinti ;1 nagy::'ap\'('Ui Illííkijd(\)o\ trn~('l~'d, hog~' a,z ma-'rvm- uotuzt'Li sxcriembou volt t':~ jelcnleg isII~'~' vun.

T, I\J'p\'i:-,rlöll:Íz! ]~PP(,;1 ebből kifolyólag,m~rt tudout. h\l~y a r:ülijmi! a. L belüzv-minisz.ter Ilt'lwk t-'('giWbr:::t Sotnovyvriry(;ynla t. kt':IH"::'wl'ítÚJS:UIl volt. a ~élküi,hcirv )f(', kú ]{llllnlf (,'Iöadó r. képvise'őttr-sumnak l'rc1rm{~1 kivsiuvvluém. ungvou sze-IrttC'~l .,·oln:\, h'l ('1111ck a törvéuvjavnslnt;nuk I" eppcn ~HIII(lg.\\·:íl'y GYllla, a. mi ked-\'C':>. ~z,'\'{'tctt r:~nia di.ikunk lett volnu azI I';:I(!.~j:1. nk i a 1Il:1g'ynr nyelvnek. <LmngvnrJll'lIl.r.di kuhúr.innk érdekében. a magyar":tZ:tfi;l~S;i~ fe-j1(,í'I,lé"'{' eélj;ílJó1 elv sok 'zor.

~;::~í:~;11~;;~1i~;~~:"I~(~~J~('~~:C'~~~if(I';:Zj~:o~r~~'{!g;:zZ~~unu vuavunk. ('s :lzu!:íll akik il c-sonka or,~1.:\;.:' :-,zíi1.:r 'I sz:d)()!t hnt.irain túl. je]rn1cO'n\l'!!~z'íJloll j,prip(,tCIl cluek. sz.envcdő é~kii'l.J.:iill{; nl~I!!,\ -u-ok.

1;:11 iis,;zf>l\apv.;olom ti rádióval a mozgó-ft'n,\'kl"pszíll!t:iJ"lk ntüködósét. Nem ti:-;zt insz(lIakoz;1"t_ IH'lIl tisz.trin ó'vczetr t n vuifóíHt{'%lIl1;Il~' !':X~ ik Pill. 1(r17, hog\~ népnevelő.n('lllzC'lt'r;;sitii !I'g'yrll miud a kr-rtű f", snlraset(>\'('!'sz{Ok :l n'~,r'Wk szem ':'lől, nkúr ukik:\. hatalmon űlnol, uk.lr peili~ nxnk akikott illtbik kiiI.W'Il('H kÜI.~~lröI :l dol;:!;nka.t,

11

__-------+.~~~+I--------hOb~ cgv lla~y közhnugula tbu CS k öxérz.ü-létbe kf]"l belcbocsdtauick a maguk műkö-dé.ienek gyök crút, a. nemzeti k özút-zületbe ésköz.hungulatha, hogy búrnfllyen nehéz .tsorsa. ennek a nemzetnek. bármilven keser-ves ~l magym" élet, ne VeS51.Cn ki' a r=mény-:SlJ'g il [obu jövendó tekintetében, bogy mln-den megpróbáltatás ellenére, amely szcoi-i .lis, közgazdasági és politikai téren is értbennünket, tudjunk hinni abban) hogy mégtecsak ·!es~. egyszer eg~\' mindnvújuuk közösakarataból kivívott jobb jövendő elerkezés e.amely édes mindnyájuuké lesz. akár acsonka, országban, akár a megszállott terü-leten élünk.

'.1'. Képviselöházf Esekutan méltóztassa-nak nekem megengedni, hogy pár szóvalrátérjek a sztnhüzak és moaik jelenlegi vi-szonyairn. Tény az, hogy a vidéki szinháaa-kat a vidéki moxik, ha nem is tették tönkre)de bíaonvos stngnáciáhc, sü'ilycsztettók. bi-ZOIl'-OS in ím-ioritú sba kerültek a vidéki szfn-'Iá:ú~k a tuozikkal szemben. Lehet a kérdés-1'31 vitntkozni PiO 6skontru, hogy kinekvan igaza, egy uzonban tény, az, hogy be·r:,jczetí' helvzet -Iött urlunk. 1\ vidéki .izin-házak egy róaze kúnyrelcn volt bezárni ka-puit. a másik része pedig nyomorog 05 küsz-k ödik a' mindetmapi léttel, pedig a magyarművész etnek, It magyar nyelvnek ékes-szavú müvekii vannak a vidéki színészekés sz.inésznők közötte Most ee. II 1örvény-javaslat közvetve segit a swinúsz.ckou. Nemo'jd.b meg il sziuúsz etnck vidéki viileágat.több vonatkozásban Iövúrosí váls,ígá,t sem,dc megoldja egvréset a sz.inész.-k an yag ihelyzetónekvils,í.g:lt, mcu remélt-ru, hogymind a. szjnkroniv.llásnal. rrsind a. magyar(;[mg'y:írtús rejtc.ztesonél a bölcs" inté-zkedésés a felülről vató irúnvit.is folytán elhe-lvezkedést fognak ta.hÚni n-ole." alóiknekjelatrleg nincsen sz.inpadjuk. ahol játszhat-n-inak, akik, hiába van bennük müvésaí ér-ték, művész i tudás. r:ítel'l1Iettsé~) mégiss7.inh,íz nélkül vannak, a mindcn nu.pi életnvomorúaágava l küzdcnek. Remélem, hogvezek a szinkronizfl~á.sn:íl. illetőleg a magyarfilmgyártás fejlesztésénél akár tnint művé-ezek és müvésznők, .lkár min t tuűazak i sze-mélvzet és segédsacmélyeet, elhelyezkedestfogna k találni. Az eredmény tehzit ebbena tekintetben közvetve mind a fővárosi,min (1 a vidéki extnészet javára fo,g mutat-knzn i a. sz.inászek anyagi helyvetének javí-tá:\ szernpontjziból.

Rátérek arm. hogv mi volt és mi jellenlega vidéki mozgósxtnh.lz.ak helyzet:>. '~"z ide-gcnnvetvü haugosfllmek - eltekintve azelső két esztendő ujdonsncadta természetesl,oll.iu:lkI1l1:ijü.tór -- a. vidéki mozikat 'l.Zutóbbi két esztendőhan kata-vtrőf.ills hely-zetbe sodortá.k , amint azt a t, belügvminisz-ter UI' jó! tudja .. \z utóbbi Jegsiralmasabb

esztendő titán valóban vógrunüásna k kel-lett volna bekövetkezu e, lia. a. csetekves.veghez vitolét e adott id J _:_ 'nog y úgy mond-jam - utot-ó, t.izenkettedi]; Jrúj •.iban ;1

l. belüg'ymiuisz ter úr nem hozza a Képvl-He1őhúz I~U~ezt az üdvös törvcuvjavaelutot.A közismert IncJ,őgaí'.LiaBúgi váj~üg, amelytermészetesen legf őkúppcn il. kÖI,(é~k, ésaz őster rncléssel fogluikoz ó városole lu.kos-si"tgrít sujtobí n, kúro., k.ihuuissnl volt a vi-déKi mozg·5rénykt."pR'zínhú.zak anvagi vi-xo-nvatra is. A nap. f!,"OlILiokt.'l1 SlIJLd attö Iti im~l<gyal" nemcsak hogy színhá~.ba nem j.irt.,hanem II moztkar is nagyon ritkán bttogatta,k ülonöen a vidéken, ahol jóformán II la.kossúg 1%-,\ :"c nl hit jn af. angol Il) elvet ésminimális sdzitléka hh-ja a.. nemet nyeevet.A ma~yar lalusi. vagy pedig az östennelés-ael roglalkoeó városi köz önsóg jórósze nem.volt hajlund á nagyon szükös körülmenyckköxdtt megkeresett filléreit a moziba vinniazért. hogy ott élvezetet tal é'ljon. Tudom:hÜ'gy az elfőldl városokhan - nemasn.k a z,én vúrosomban, Hód mezdvúsúrhclvcn, ha-nem ma-hol is ~ gvak rnn megtörtént, hojryelőadtl. t nem lehetett tartani. Egyetlen tlz-leti lehetösógük volt még a rnozlk nak: akevésszámú magyal' film bemutatasa. 'I'er-mésaercs. hogy ezek - <L nélkül, hogy ,lmauyar fllmgy.irtűst bármelv vonatkozciabauis Icbec -üln i akarnám - a technikai ós aki;i!lítúsi hiűnvosság folytán. amely a k tíl-földi Jilmekkcl szemben megvolt es sajno smég ma is meg van, nem gyakoro'itak olyanvonzóerőt. hogy ezeket a vidéki mozg)fény-képszính,Lwkat az an~·ag-i romláshan. :1 lej-tőre való zuhanásbau meg tudták volna {d-lituni.

\A vidékre kiadott 300 j:ítszitsi engcdélyk öz.ül jelenleg kürülbclül csak 150 vanüzemben. a másik 50%·ot pedijr a kUliölclifllmttöszf ,·gyrLlura.lm:t z:iralto be. amireIllé~· rú fog-ok túrui. E mozik felklm,asztá.sa·HaU egyedüli módja mincl több itt. gy:il'toitmagvar filmnek ós minél több magvar uyel-ven r-zinkroniztlf t idegen fllmnek elöndúea.Az üzemben lévő k örülbe'lüt 150 \'ich~ki rnoz iugyancsak a külfüldi filmek hatásu alattaz évek folvanuin kenvtelen volt redukálnijütsúisi napjait). tehút eramenuu-ls erővetjelentkezik annak ez.ükségc. ami k ülönbenct törvénvjavnxlatnak is cúlja hoav :1 rna-~':.\"l' uvc!v. a. ruagvar östalaj mélyéből Iak adtprod uktumolr szemléltetósóvel trgriTk lehe-t.ivó a vidéki ll1(IZ'!:Jfényképszínliúzaknak ésbizonyos vunntkozúsbnn a Iövárosi moztró-fényk·éptozính:í.zaknak is ~t, runtnuilit.lt-it. r.l.utóbbiak ug-yan jobb soraban vannuk. dl'bizonvos vonatk ox.lshan rújuk is kihat. ez.amit mondotta m.

Ezen nom lehet vissznnrcnócn ,~lép;gú hi-1~~í/,t,ltJli azt, hogv amí,!! n nH):!:y k ütf'öld i zll-Iamokban magától értctödö volt már évek

12

!ÓW, hogy .zinkronibzúltűk saját nyelvükönII filmek. l, Nómetorezalabun és nl:lszor~I.;'Ig:-bon lUO%-if[, Auszírlában !J5%,-i,!, addigi\I<l:.:-yaror:<7,:í~oll -zzel szemheu nemcsak bt-'ZOII~'O:<idq;'C'lIkl'II(', volt tnpnsztulhutó. Im-111'111bizonyos nknumunkn. bizonyos kuli-z-sl..:íkmögiitti sötét [útók következeseképpon<:5:1.k most jutott oda, az, or 'dg, csak móstjut oda a Képvlaclölutz. hojrv a t. bcrügv-minixztcr úrnak bútor lépése. bútor kCI1'dése f'olvtúu v.lltnxtntni logunk ezen a S/.O-morú helvzoton. ,IJrH'~y :::(:11l szociűlis. s amm(ivl'"I,i sxcmnontbúl. SCIII pedig- a m.urvarnyelv sxempout j'iiJ:'1 nom f('1 It llle:; a kö-vct olmónve knek

Kételyek llIrl'(iltek fel nálunk is az.irűnt.hogy vajjon a lllag-yar liram1turg!:I és amajryar technika olyan e!:ilüh'ahlllott ;l11i:1-potban van-o. hog~' <t :-zillk!(I!liz:iJ:: t piro1 !1·1bl;O:ln I.;;'W~ elüűllitn.ni. holott jól tud-juk. - a I. belütrvmiuiszt er úr is hizonvnratudja - ho;!.\' a 'külfiildiin is i;!PII sok hp-lvcu a :<l.;nkroni/,;r,~i ....i l'!j:ír:í.s élén mrurvaremberl'k .lll.rnnk. F"llII:iiJ teli.it n kl,J·l'lc.vajjon n rcutubilit.i s sxcmpnntj.ibúl a. ma-~:-;lr szinkron killzc-ti-e lIl~l~üt,r E kérdl'-sek re a türvl'll~ [avaslnt imlokoblsúból ésTiirs TilJ(l!' L kvpviseldtárs.unk teg-napi fcl-I'/ól:t1:í~:ill{/, kitíínö\('g- csukis igennel lehetIelelni.

1\1a a film if!PI!"('ll kultútn f:1.;)II!",ílat;ihlnáll. mcrt hiszen jól tudjuk. I'(I'~~':1 .Ma~~·:lr-or:O-7.;í~Otlberuntutott fiJlne!,n('k (':!(lj~, U.j%-aidegenuvil vti volt , :lllH"lyek, I ':1, nwgyar kii-zön ep; :tlig' I"rl('tt meg. Ez nem jelentcu.nom io;: j<,h'IlIIH'U'tt ll!'ll1ZP(j scrmponthólolvastnit. nrnit nek ltnk ürömme-l kellene tu-dom:í"ld v' untluk. til' esnk iIUI\i'lzilf~ .:elen-tettc ,ll'. idegf>ll tiltndllal:ll"kllOk is a. sike-11:'t ri' :llIn\~i!-l~ 1,]i>1I\,i):::; hclvzetet. nier-t hi-«zen tertué '/.( u-s. It()~\' az ;il, li~('I':). amr-lv:1 nr-rnzr-tbcn lakozik' t'o;; runelv minrl-u fl,f"IlIr~:;llyilv:1llul;íÍ'ha!l rliihh"II.)bh kIejezéstk-res an.urk. -nni a nemzet i -mndnlko l.iv-ul.a nr-mvr-l i {'I.,,('l~'m\'iU[f.!':\1 ii';i'z{'fii::!:" és i; /.-szeron-t. ~'I(\hh-l1tóllll Ú~~ is kiY'!'1:rttp volunnl:Il!.':ibol :\7.t az idegent. ami nem ~\zt jelr-uti.minthu ('Il IlI'1II becsülnem ~l németet. an-

golt va!!." az nmcrikait , hatn-m jélcu- i nzl.lto~vli:1 törtennek kiil1"iildiin miid',z; sum-rontból elvan űhur-zr-sok. amelvek Jla:r~"'r-cr~7.:i~oll i CS:1k ,!!yiill\"örfif'('p:et kp',t,"llpk a.l,1é':Hl:í>:hau, méals kell. ho:ry ezzel össze-kapcsoljuk u muzvar nvelvn ek. a mi öRi;1l:IP.yllt' nvcl vünknek fl kultnszát: h:('1I. ho!!vha i<l(,~(>ll filmet adunk is itt c.lö. f'!1I1"k azidep:('1I fll ruuek r\'):tflús it (> i<IZ idezen m-me-le ,<'lö;J(!;iF,:í! Iútogut ó kiiziinsh: any:lgi:í'c1o/atkl'~zs(o~N 0"87.(> tudjuk kapcsolu i ~IZ-znt. hO~~f mi miudenekedött Ól-i mindrn.tk-Iclett a Illn~~;ar nvelvuck . ct TIl,1.~yar nem-'I.Ni kultúrának érénvesülú-éért küzdünk ésfejrunk küzdeni n }ü"-fh,:n :5. (HeIYf>slé..,,)

}léHólt;)s-~ck megengedni, bogy még: púrsz át szMj:l k :I, dologról, ami a részleteket ésa. tárgyil:1g'o s.igot illeti. ~jeg \~l.gyok ell'-gcdvc azzal, hogya t. belügyminiszter úrjelenleg- csuk a tilm ek 20%,-át kivánja szrn-kronizűltatni. azonban a. jöv5 esztendőre!iO%-ot kérek és minel gyorsabban v •.dó ha-lad ,bt a 100%~ig, Ua a I. kormány politi-kai t ércn nem tudja valőra vádtaní azokataz ig-él'etokei. amelyeket clsö miakolci útjanlknlmúvul Uümhb , nyula, t. mtnisztervlnükúr tett, hog;y gyorsvonati sebességgel fogjaruegvalóett.ur! a kitűzött programpontoka.t,hűt itt. arnikor ennék a kérdésnek az elin-zézóséin nem játszik bele a. politika, amikornincs Iná,!')} S/.Ó. miut arról, hogy magy~H'akaruttul, Jll~\._;:yar érzelemmel es' gondolat-vil:lg-ga! U1.t."lilit célul kitűztek, a. t. kor-múnv. a t. belügyminiszter úr hajtsúk végre,esr-lekedjcnek lI;.!y. mint u zt mínden magvarumber salve é" lolkr' óhajtja.

Feihivotu az igt-n t. bdü!!.~ miuisztcr úr fl-~y.' Iml'! unu. ami Hhlig is gondoskodásat:ll ~y(~ VOll, hog'y a 1lI:1gy:\l' mezögazd<ls~ígiülmközpontnuk sxí mvrusegitésc iránt aIll(>~fc]clő Intézkedéseket megtenni méltúx-russék. Agr<ll'oJ", dg vagyunk, A rádió :1 t,lwliig.\ mini sztE'!' úrnn k multbe}i müködése:d:ttt éveken keresztül mind jobban es job-ball kifejcl.l'8J'A juttatta ctőadásaionu azt.hog,\ Illi agdlOlsd~ vngvunk. Szakelőadű-sok :1 III 'zií,!.{:I/.(I:I' ;t~i ICI me-lest. <ITIII ak ez.sriig;y(·t és h:tj<it. :1 \:Íl ost !;,lkosRiÍgg:ll j" HH'g-

lsmtrn+ő (>I:i:td;i~()].; napit endcn voltaj, <lr~d;,)b,\ll, 1::11:V,t k('II'Il1, liO!.!'" a rádiónn.k ezta7· ,'\,,,1.;, II !':Pl,'SZtli! fOI\'t<ttotl kövr tk-xetc s{: ('óllud:l1os Illullldj:ü' juuhuzaruo+an egé,6zitsl.:' ki a Illező~az,bs:igi célú és VOI1<lt\.;O·za"ú litmck kósxü esc ós elöadrlsa.

T, Képvi<;rlöh:íz! Ebben a. tekin n-thennag'~ ,1.<.'l't'l) \':'u a löldmivcie-ügvi nunlsz-rériumru. Tudom. hogy a k ultuszkormúnyvcz-toso al.1\t :ill;') nktntúfllm- ..kirendeltség(,1111'11 <Il, iuiuvhnn már dolgozik Ez azon-b. n lIlt"~ nem I'll'~. Kis('{!ilöle~ :.• kultusz-krum 'íny ltd 't! Iolvtntott üdvös rnunkújiihozke I a rü·tdmí\'(·'(l~ü~yi m'nis zterium inten-ZIV 11111111.;;[ i.c l!" kell mindenekf'r-l.Lr ininv!fül" ;I r hc'liigYlJlilli zter úr ri:'szér:íl. nki ;IZüSsZ('S filmii~'y(kft intézi '.\ magvar mező-g':lz.,l;l~;í;,ri fihuközpont célja az, hogy u me-/.á~'az(h:--:"tt!i fiI1l'lii;!~'~'t q;'Ysé~~sen megsze-vexzc. ~Oltdo"lwt1jl'k el ,(ít endű mezőgazdu-sági filmek ~~':"tl"t:íi\;íl'ól, ]';ÖkSÖ1lZl'~érÖI. ésahol ezt technikai o 1;:,0k bú I a vidéki g;lzda·körükben eszköz.ö+ni mé~ nem lehet, meg-rctctö v(>líUg'("pd, úp)-'z.enJsl'riil. En'c vonat-kozylng szorgulmnzni kell a hazai filrng,dr-Ul" b-vou.lsá vnl a hazai viszonvokunk m [!-fcll}lij I,i;zi)n~égc!\ mezőg-<l7.llas:Úri -,z;_lkt)kt~.nts! filmek kt'S7.ít'{, et és el.le nz :1;~f"ÓI:l h,kell kapcsclni <lZ On.ó!! .\loZ';:!'~\l.tl:l~i{K!1n::l;:il Is. nm- Ivnek so: vut-nlkn ;-i ll! 1

13

~--------•.~~~~,----~---rnincs meg 'ol kellő hatásköre. _\ löldmlvo-!é~ügyi türca. költségvetésének l~rgy:\I:í.:5it.kol' elmondottam már, hogya nrczóguzda.sági kamarúnak éppen úgy hatósági hntú-.kör t is szerotnék adni, mint ahog) ez IllCt;·

van az ipartestületcknek.Vissantérve ;1 tárgyrlOZ. seercmém. ho,!!)'

ami nincs meg a k;lnlar:ín<tk ez u mcző-~:tZIl:lS;l:,.d kérdésekben való hnuisköre. ad-dig legyen nw:; az inaercnciája. arra. nézve.hogya, mezŐg.1zdasági nktatéfilrnek gyár-tásánál és c nagy mozgnlom elönésxttésé-nél a t. hclügvminiszter úrral e~yet0rt:ilcgjárjon cl aunu k elérése végert. hog.\' mivcl;tgl':Í!'or:;zúg vagyunk, mezögnzda.úg i t'('f-

malesünk különböző vonutkoaasau és kü-löubözö ügaz:llait. megismertessük mind tá-gabb és tágabb körben :1 városi lakos [q,~-gal is, ho~y rudj.lk. mit jelent, ma av. ngrtlr-tennelés. koldus. SZC,ZI'Il\' visxonvok kiil.üttis bces ütete cn ina'wi.· Ebben it. vonat ko-zásbnn réseben a nwzögaulas.:ígi népességsznkoktatús.iunk rcjr-szteóro, részbeni pe-dig anunk a, nag,\' hurm óniának megvalast-tsi sura. amelynr-k moc kell lennie 1I1ezií~aI1.-dascígi uópesség. ipari népesség. termelSk ~rO~~':lszt6k közott. r-nnek az országnak miu-den rendű és rangú lakosa kÖl.ött nagy ki-segít 5 erő le. z a mf'"'l.öga.zda~ági film!!yül'-t.:1s elömozdíuisn 1'8 a mező,!!a7.d~l.c:á~i sznk ..nktat.tsba való iutózmúuvea bckapc snlúsn,

Ebben ;1 munkábun számitok Mccsér )\ ..1'1-

drüs t. képviselűtúrsamnak - akivel Ll poli-tik-iban nem értek e~yet, ile nkinek mük()-dését a, mez:)g-a7d:I":íg-i knmnra elnök! :'/,l'].;t-bell ürömmel l:ílOI11 szaknvntott tevékenv-ségére és. bízva n bhan ho!!'y igy jloiitil.;fin l~í-vm f'S felül il 1. hclügvmini xter úrral c;!:yiit-tCR erővel a('mzö~a7.d:ls;igi szakoktntds ki-f""1"!'é~zitésóre- ha kell. anyagi áldozntta l islL kormtlnvzn í résl.rről - csakugyan ('I fog-ják órui azt. ami fnltéf leuül elérendű: 110'1;)'ebbr-n !l7. Ot·.Zll~b"ll mindenki tan ulja tn PP:-bec sül n i keltő m!'!1t ekben é>s módon I~ l'll('''~-g-~zd<l,~:'tgi termelé-t. amely elvég-I'l' a. ke-Jl~·érkeres.etn('k és a. kenvéradásunk az alap-ja. Ehb;)l fuk ad ebben az orazúgban miml-u.r-hItől f'akad u, szuci.ilis j\Tét. - ha, arról bc-; zélni lehetne, ha 117. irtőzntns na~y ndórer-hek .1. mez ');::.t.zc'!:1súg-i ulnnvck kereső- (":3telje~ifi)k('p{'ss.é:r,'·n rrliil nem lennenek tlli-nnzvnk _._ ebből Inknd minden. de miudcu.ami bennünket e~~' jobb magyar jövondö-köz vezethet.

A mngvar 1lJ:"zőgaZdrtRági fllmgyártrist te-h.;,í't ennek az eszmeaetc szolgál:J.t:iba. kívá-nom beci'llitani és ebben a tekintetben számí-tok ügy" a mf"zéig-rt'l.tlasági kamara, uriut a. t.belügvmiuisztr-r úr céltudatos és nemes in-dokból f'nka.ló intózkedéseire.

Ami az! illeti, hogy voltaképpen hol kez-dödüt t mr!!.' a magvar filmgyárt.isrúl és ille1:)Jr~ a sziukrcnizúlt nUlgyar filmekről :::7,1J-

ló törveny javaslat bctcrjesetésére vonatkozómunkálatok kcmplexumn, a t. hhilg~'i .tl-lumtltk.i r úr, Pres.ely Elemel' t. képviselő-tűrsam, aki mindjg a nagy lIépq;y\tt'ml'~:3égvédője volt - hiszen 2,1 esztendűvel ezelJais itt ezeken a".. ellenzéki padokon ült. am'.kor aí'..élt kellett küzdeni. hogv :t m;\g)-;lr

nyélv jogai a. harlseregbeu ervúnvr-süljcneké., a nöpjogokcrt is itt k üxdütt velünk -nem tagadtu meg önmag-it . .Kéh<Íliy hónappal exelűtt rondulctet bocstitott ki, hog'yamiko!' a, vidék! mnz.ik m:1~yi.U' filmeket ad-nak elő. C'gyidejiilC'g ne legvent-k nnikedve-i:.ii clöadúsok. Ile 1(,~yCllek tÚIH':IlIUlat:-;ú:;o).;.Ez a rendelet volt :ll. ('bő fecske. nmel,mcgclöxte ennek a törvóuvjnvnsl.u.unk hl:-nyujt.i sűt. De ott is nagvon okosan júrt <'Ia L belügyi u.llnmtitk.lr úr. mcrt a 111, unyi-ben vidók i :::;:lzd:\kütiik. gnzrluifjak hnzn.fias cúlzutú durubcka r akarlak elöodnl. Iel-függe «tette ('7.t n, tilalnmt. Nem ment tehé ta kellet'éu Uli nz i,gazság keresásóheu é,'ikerestctósóln-u. Megemlítem ezt és bcsz«-,[Cm b. II nom is fogok többet Ioglnlkozni ape'ifik.ivul Csuk azt s zeretuém, hogy ami-kOI a l;,.'liig'yminiszlC'l' úr CS a 'I. ht'lügyi nl-lruutitk.ir. ak i a lniru mögött ül. ennyireÜRS7..e tudnak fili rni velünk f'~y nugv kul! II

müs I'g,n;(!,;'hf'll, a nemzeti célok ~zol~:ibt:o-ball, akkor a ztvük mélvvn Icjt'i'l,Ő ióglÚlú'st~ ho:;y nekik a. :-,zabufb:i.gjogok ervú-nvcetrcsét l'PP útry ken nku miok. miut ~t1tog'Y'ru i nkm-juk. IH,' tag-adj:ík me~ :I. ~.Y:tkt)rl:lt-han, (M fl I. I S Stlndnr: .EI, volna a h."I.\'eli~)

Tnrtuzom kijelent eni. hogy a belügvmi-nisxter (Ir, tuh-lit t ozt a türvónvj.i vnslnt otbenvujtotta volna. lll;irhJnapokkal azelőttnyilatkozatot tett, ho:.:,\" a z.iukronizrllűs-nak nundenlu-n 1Il(,~ kell felelnie u magy:!!'nyclvúszct l kövr-t. lményrkuek é~ a lII<1f!y~lrnyelv SÚ'psf"~h, ;1 -ziurr- kCI ülő tihuck bcnmlucl iobban órvúuvosttoni -és me0,'őril.llikell. tz u.rgvou t'()lIlof.; dolog: a 1;I<l~Y:lrnyelv :;zépsl"gt"t, ('s mindent, ami a mag'~'arnyelvvel öst-ií'f.:'fii~~: az ül emeseóget. ~L dn.lln-mossúgot, n Z;(,ll~'Z('tf'~~l'gCt, a hclve., kire-[czést. !'í'.óva~ min.lem. ruiudent Illeg kel lőrizni ús i;;y kell vegrchajtaui J. -z.inkroni-z:íl:íst.

Termésxctcs. ho~y nem elég a felülrőlir.lu vitú nknrat. Ehhez "il,ínésí',ek. müvészck(:l'\ n'tiivcf<zJúk keltenek. mé:!!pedig."1 jnvű-hól. De megrotolüon is }rein őket díjazni.Tu-sole ezt megesetekedul és megcseleked-tetni. AI. idegen fllmvállalatok - tessók cr-1'0 I1r-ZYC" is intózkedni. hiszen van I':í módjnII t. heliigymiuLztcr úruuk - útdoxzuunkabbó'l a. dús nyereségből. amelyet ed.He zseb.revdgtnk a. szeg-ény moxivűllulntok révén 8-Z-

últul. hogy tlildr:lgán kölcsönöztek :1, Ilhue-ket és hogy csnk akkor lehetett e~'y-egy jJ.filmet előadni. ha a. mcltett m.is nem meg-relelo, dc szintén drága pénzert adott mel-

14

~--------+.~~~~,--------~Iúkfllmet is el5adtak azok a. vidrki mczík.~mclyl:k ezért j, küzdenck any:l~i Y:ils<Í7;E:tI.

A t. b('\üg~'\Iniili8~tf'r úr hónnpok knl l'I,"

előtt mcgmoudoua. ho<~'Y a tnrthutntlan :H·lapotokon segíteni kell. .\ IÜl Vi"llY jay;!!'datsegít is. csak a. végrehajt.isa is lt-rven j:).Ne törödjek :1< t, h('lil'!y~tninisz.n-r úr :l1.'I.:t1.hogy akunmuukn folyile hiszr-n tuiudcn ri[avu lat ellen akunmunk.i t sz ok tuk kezdcuiaz üxerr-k. akik ruindnne vobb ós nntrvcbb

~:a~:-~~Oll'~~~.~;~~·~t~~~;r~~.~~é\:~~~:n~ld::\:·;il'l~l;~r~.;:r~l~nak ~I levegőben. nzxn l St' liitiidjtol, :1 mnsz..tcr úr. ni-rt. a sivinl , Illü~'iitr i m{! c-nk:myng:i únh-k búvik 111r;,;:. pz húzódik mrg- a~I';írtl\'ak alutt: ru-tu lIl:I!,!\':\I" nruuzct i szem-pont.' !WIlI i~:lI,i ,",zoti,i1i",' -zempont. luun'm:lz :\ zsrllli",:nr"s,:IIIlPIYIWK túuuurv {''-: túl nkkenr-metien f'1l'Jl),'I.i:íval ll:I!'I','t1-l'l:lpr:l annyi.,";ZOL dp .muvixvor tuhilkovnnk nhl)('!l a SzO-IHO!'!', m:l,~'Y:1r ~a7.d:l:":igi eletben.

.\z i~ hizOJl!'o,-:. ho~!:.\' :1 szinkrnniz.ibi, ;11,('l~() 11:1pok h.m. 11:1 IU'\11 !S fog'ja 1llPgrclldi-" Ili :1/, idi'!2;;"ll Iilmv.illn'l.uokat. Ill' bizonvos\'otl:uknz:í,,!t:1ll kárukra Ipsz, 1)(' C'h'(':!rr, hi-

G.'~\·\'~.~,::\~'',i:~\~:~~;;1:/ lj!/'~~~l/~ ::~,:~I~(~~~:l~,,~:r~~;I:~,I;~~~I:

nlnl.!!y:ll't:i~. lmm-m végercdtnónvbr-n III ,'.g.' :lzid,'g'C'1l fihnv.lllalatok is l.ilui fo'!jik :ll. :11':\-t:is:í1. h:l l)("iell,\'Il~~z:mak a inei!,T:\ltM,lta1'::lt,11111:1, h..t. Itlcgel(lg-szE'nek k evesubh h.1SZ011-nnl I'" a ko vesebh hasxouun l való rucuoló-dé 1'E' :1 t. ll<'lii;_:',\'!'lI!ni:-t.lc'J' ill' erős keze r.i.-:zorírj:l Jkct.

T 1\t':pviscliill;íz! V(,";7.(' II1 is fr']s'l.ó);l.Hs(,

:;; ;~: ;D1j;II/ll~i 1\~II]\I'~\-~~;~e1111;~,;;)\:~,('~\:,\~';1:~;::~~,~:::;.lIlUZgÓfl'tl~'l';('lpE'~,íllh;izil!~ ~('tIl:l ri)\ ;11'0:-;.11:111.scm a vidókcu.

Ez a j.rvafat. anlol,\,;t mag'vnr tu-mz tikultúrn ,it'g',,'(1)f'(l hozntort ide, IU',Hn:.núll1l1íiv('lts{,<:!' f,f~.ilf'szt('SI"t «lőmo zditó tör-n;n,\'ja\'a.-:laL A ucmzet.i I'riilll'l, C,~',\' hiI.011,\O ...hÚll~'ad:~:l11g-ár0zz{,k ki I'hil:íl a tii!'\'('n~'-:dknt;\:-:.h:l!. .\ \'1'·,!'!:'f'!ra.it:i~("l IllIIIi];; min.Ir n.Tiirt('n,iék ;lz mindig- ni-mes irtluvhnn. :lZip:azsúg' szrrint: II,\'('SS'C Ic i, t. u"'Hi,!!,\'minisz-ter úr ~l v{'grf'h:ljt;ls ('szkii/l{,::t"nrl miudazo-].;n.t .1 kinövésekr-t. autelvekkel el 1,1,11 lninuin

~:;ne~~'~'l'~~f"~;~:~~~,~~;~z°iil~Tl~:Ú'i~Iti 1i~~ '/lli:\~;; ~11i.1t ~;~idcgennvcl vri svinkrunizű!t H,!ll('kll{'1 hizt«-srfsa. azt. ltogv a mozil.lt og'at.i s necsuk

kedvtelús. nocsak id Jtii1t',(\.;,', \':.l,!!,\' ::Z)1':I-kozú.s leg ven, hanr-ni !'Ill'f'll('1t mngvnr érzes-Ilii ;ílhatott kultúrélvezot keresú-ct is je,lcntso

A s'l.ab:ul,-:;íg' lc-vC';:!,'öj{·t mr g keli !ta~:."nil:~',\' a íihuv.ilialaf ok mint ;t mo~,p::'),~,',inhüz~~krészére, de az üdeséact. a tiszta :t!!OI ebb.'a lcvegöbo a mag,\'íl\' nvcl vkulrnsznak. arnn~'y<ll' órzelmi {'f', gOlHlo!;t1 \'i];í~nak isuipo-lús-ivn l ],;('11 betevinni. )1fI~rt':l.z!'iil ~';lt~lt k\'1[

\'�111i, amin! már említettom. NŐ':: h'l.zel. t,h(·Jiig:ymini -zter úr. az idegell fllmv.lllnla rok ,fl nagy iuoaiuösztök k apzsu-ág.iuak \"S ÜZt'!'-

kcdúsenck. (tclénk hcl'yeslóa.) Ez legyen :\~,önzvtlen cél. ennek jegyében elfogadom atörvcn yjn.vnslatot. (Altalúnos élénk helves-1(·, !',:; t aps.)

S /, u b Ú .lóz sef: '1.', Húz! Elvitathatatlant l'lI,\" hog~- a, kcruuiuyuak legutóbl-í ja.vns-rntnival nagy sikerei vannak. Egvnui sutúntnl.ilkoxtnnk tdrvénvjavushutokkal, nntelyeket:17.c-llonzúk i p.irtok kivétel uólkül mac uk évát esznek , sőt :\ legll;l~_\'obb elismeréssel svól .nak :17. úrrleken JllilliszterclZr:i1. Ebben az('S' tb: lj hn-onió ;t h<-l.)zC't, ':\ helügvminiaz-u-r ur .ia\'a"l:tta az (',::;:és7. l!:í.z tetsxósóvettal:'JlI,oí',jJ.: '" l'n mau.uu is. sictek csatlukozuiazokhoz. akik .t n1illi:iztr]' úr javnslntáról :l]!'gll:t~yoldJ ,'lismr-II":i!« I S/,ÓIIl:l1c

ih bizonyos. ho~'y a film, a, mm,,!!,'Jfén,\'-Id"p"zính:í'l. néplH'V{,1,i) haui .• {'s public.t.lssxr-mpout.j.ibó l egúsz cu :l I1wgy-ar su jt.r. ar:'ldic'tlwz l'" a sz.íuh.iznk. ~ :I~, utóbhit 11('111is nicrem nagyon mnndnui - do ink.ibb :IL

(,Iiihbi keu ö mclló -ovakozik. Ea,:(>f",zf>1l bizo-nvos. hogv nuuulu ilyen llag)~ pul.liciui:-,;tI rendelkezik, nw;.:; koll. hoav Ir-g,vcn :.t.!llag:1 hivnt.ixn. Csnd.ilk ozuuk :iZOlI. !to[.!.y:lUvolt lrltctsúzcs imnuir hO'-:SÚl éveken kr-.I f,.-:ztii'l :L'I.. ~ hog'~' ('zL aj hivnt.ist :! 1I!()'Z_::;ó-thl,\'l,c'J! /,ínll:b, id('b'!'1l n,\'I'lvPI1 :lk:lI'la:LIll:li:;;,\':ll' 11'\11ctöu betültcui. Ismci'f'II',';' vata-menn viünk el3t.t ;1 nchánv evtized efitti nacvmozg;t1o!ll é» 11:11'1:. :tm;'J~' :l ll1:\'.!:y;!1' szl,i-j:ítsz;í.-:t',l'1 fo!yl ('JJhl II nz Ol'sz;í:g'h:lll. '\":Ig-y-jaink erő- küzdclmut Folvtuttnk axórt. ho~ya ,-.zíll]ladl'úl :l nérur-t uvolvt-t kiszrn-it úk cs11('1,\{,h~, llll:ltúképpCll a l1l:q.::y:tr nvel vct ül,t('ss{'k, }Io,~t. ho~,v (:1'1'1: Vis:-"/,:r;.;'OIl(!olv:l. fog-lalleozunk r-zzel a rrondolnl ral és összehn-sunlitjuk ill. akkori szinjútsz;í:; jell'ntü:-;,(''':.,::f'ta f\ll1lfZínhúzak jclcnti;s!"~'6\'l'I. érthe-tő. hn~\',l kortnúnv air-t a fllmo t if.: tlla~'YaJ' nyetvena publikum clú vinni. ~il\..i'el('iben nr-ru is. tu-dom iiSszi'h:t:-onlit:llli az nkk ori luuv jel-ICnLő:'I"g-ét. nunnk je1cntö.';.('gl'\'1'1. nrni most. a"l"llt'l.; m.urvnr nvr-lve.n való szinl.ronizá..lúsn tl'kintf"li'hf'!1 történik.

,\I.t mondt.rm. hogya film nu-l t ókúppcn so-rakozik pubiicitús j('kintt'It"ul'll :I m:lgyar,'a.it ó!r()Il, (\~ .t r:irlijho:l,. n(, I"pp,'n ('/J'rt. egé~sz.en bizonyos, hogy óvato nu kell kezelni,mert amilvr-n Ilag!' je lentf "{';";l' nm, H~yan-ú~y lehet a, mozg');;:.zin!r:iz 1'Oln])0]6. do leheterkölc sncmesf tő lmt.issnl i~ :L lta.llg-:ltókJ'a,illpri)1f'~' a nézökre. Ezúrt n:t~yon helyesente. zi :l t, koruuinv. Ira a Iilmkórdós sel. a.mo'-)!ó,,~_jllh:íl problém-í j.í vn! foglalkm,ik ésnem ro'!' ltll';.!,( ..ll'~'('(lni:l iu-llijrvminisxter úr<',Z7.:11. hogv :lZ idetren filmek szinkronizálá-sava! i,!!~'{'k!'~,ú'k :,1 mag'Y;!)' nyr'\'nck.'\.ruoxgószinbaxnkban :11, őt Jll("~illetJ helvetbizto sit ani. 11.1lllilllln~';íj:l,lI k ivúnjuk és. l,ii·

15

+-------+i~~~+.-------+vetetjük nz t. hOfD' mindeu n mncvnr érdek.a llHl.gyttf nyelv. öl ma~yar f<:jl5dés szo'g.lla-tabu álhttnssék , akkor. azt hiszem. hogyamozpósz.iuh.tz.rk első lelurluta az. kell. lJo~rlegven. ho~~' miuden rendelkezé-ükre idioeszközzel a helyes nevelést. ;1.:1, crkülcsükjaviuistit, a magy:\! -rondolat termekenyitó-~l'l l'~ i\zi'ltirclítú8át elősegit. ék.

Mcgv:llloJll ősz.itntún. nem Ila;;y örtuumc!Játern u rnozgószhllJáznkn:i1 kTevu c~ye na-mbokm. liogy csak 16 óven Ielülick nézhe-tik meg nz eli;ad:i t. Nem nézem ezt jósvcmme! az ert, tncrt szerirüem cl ma;_:'ya,sxinh.ixakbun - és rnos t már ide sorozomII m:Ig',\':.Il'mozgó~zinház.ak;lt. is - csa k olvas-mit kell mindig hemutalni é c'iöndni. ntnitn.indeuk i rncgnéxtr-t. Xcm tudom) miJyellhal:í."'~;ll van a gvennekro. ha. odahnzn :tdhalljn. hog,\' !l.z érlesupjának és :lZ édes-:1llyj:ill:lk szahad volt megnéznie. ami szű-ruárn I Y;Hl tiltva. Egészen bizonvos. ho;r~'('7. demoralizát]n. romboló hatűa al "an dJh)éPfJl'11 ;1I.1'lt jól tenni" a belügyminiszt or úr.ha oda hatna, hog_\' el. n kirivó és nem egc-1:1.('11 sz.impatikus valami megníinjék é:-. am:tg'~-:II moxjrószfnluizuk cmelkerljr-uek fCJarrn n nwg-aslatr:t. ho~y II v.i.vnon csnk :1:-.t

~~.~~.~~~~~:\J,~~~~li~~~~i,,~\:(:~n~;n~~,~~I;~~~~~~~1~'~.7..:{rtt'm sohasern a 8 óvcs Ó~ elemi i kolaíg,'ycl'lIlt'kcf.:et cs azt kivúnom. h07Y a. 11107.-gószinh.lzukhnn lll' kclljen senkinek aitóltartania, hogo,· onnan erköjcséb-n. IWl~ya cÓl'z(:;,:,('ihco megtépázva kerül ki. (Zaj esmn:-;_!::i ;\ ,iohhnld,t',OI!.'1

'A mngnm r"'~z('r~)J ltelveslem azt, hog:\, ;IZid-ecu fllmok Inagyal' nyelven való szinkro-njvt:íhísa. meg fo~~; türtvnnl. b.i r m-svnllomősil.ntl'll, 11('111o:<I.!OZ0111tr-lj-sen az ctuu ernr{'lfl~6laa ',,\pv:srlő uraknak abban rt fel fo-~:i;-::iJ.:lll. llo~" I'Z az (,lf>-(\(tj ma~~:lr fi'm.g~':iJ'tást elő fo;:!'ja mozdítuní. bogv ennek arévén :I~. CI('(I('fi ltI.i.lZy;lJ· film~~';irt:íshoz 1.;,0-xetebb Iüg-uuk jutni (Hr.í(ly Einti: Ez kü-Jön kénl{')oi!) At túl Iéf-k , ho~\· az ellrnk'z'Fefo!! hcktivetkezni. atr ál féJ~k. ho)!" :1 xzin-krouizúlúxt (,1'el';e;.;- olvun mórr-tekh-n f)~~ják Iejlesztr-ni. ho~y az a magvnr fltmtrv-lr.tás /i:ítnín.\";·lr:l lrsx. leppen ezért örülök .'1bclüzvminiszter úr f'ej.ntésónek. mert ebbőla,A hitutn. hog-y ettől nr-tn kell t art ani. .Amagvar fllm~yürlá', érdekút végercdmóny-ben a s7.:n!u'olli~,íJ:í~ érdeke r+ó hc~n"Alllmert - amint Kun B('1:1 t. képviselőtúraarnmondot tn - a magyar sxinésxek fo~l:llkoz-tat.ls+t: cl m:I"r\";\I' II1livrszC'l, kenvérkeresettlehetőségót. a z~nr', zeknek. az ip;iri munkű-fioknak és mindnzoknnk , nkik :1 fll mgv.irtús-sal ü~",zefii~,!::,'''h(>n vanunk. érvenv e sülésté' boldog'ul;í::i lehetőséget csak a 'm<1~Ytlrfilmgdrt;í" fOiri:l hiztoaítrmi.

\' 's7.inki:miz:'i'lás néluluv sz ínészrrr-k ('!ol

('';!,y-kt'·, l'(,lH!NönC'k nyujt 1;:-'-IlY'~L~t \"nJ!\' 11'1-

tlogu[:i ....i leherüséget. Remélem. hogya, sztu-krouiz.llús Il:l::,y ó,·atos;íg~al f06 türt!·'llill .hogy ne legyen illuziórombuló. Yaluhogvrnkicait turcsa leez , ha Gr-ta Garbó ro~ IlW,!-

jt-leuni a V:iHlIlOII és uzuuin vl.l'l:un('l~ iknem nkarok n-v-r mondani - közismertmagyal' szineslIlő hangjilt fogjuk hallani,Nem Ic z nagvon épületes, ha 'rom )1ixmagyarul fog kae.karingús dojgoknt rrronrtum. Lc~z benne ('g~' kis humor, de bizenvos. hog',\· ez' :IZ illuwiót rontan! f'ogja.

~LI::.'jl'~yezni kivúnek nwg egy ungvon fon-to,,", dolcot. )Iinthogoy a mag,var beszéd egr·'-

~~I~.~I.III:~I::'1~7.;'~jl::~~~~'~:ta:~:i\;::i~,/:.~~:~~it;~ki~rl,~i~'humoros I"sz 1(0""\'('11 szabad ezt :\ kifl1-[ezóst hf:ZI1,í!;lom ~'ha a ~l.<.Íjmoz:;;i ucmlesz hnrmóniúbnu a kiejtctt mag~'ar szavuk-kal. E7(:-.1.1·1Ihizouvos. ho~.\" ('/.('11 ,I téreul~aJ!~' l- ludnt fOl! "<.Í! Ili :1 lend('~.őkl'l· 1'-: azokra, a.kik ('zl hivatásszciüen ke zitik I's. biz-tosra "('S'/J'. hD":!Y yél!: rellmr··ll_, bell meg; fl)~-kik rnlá lui az nltcr evo.it azoknak a külfö"-Ili müvé-zr-kuck, akik m;l~yal'lll ro~júkurrvnnuzt, nyujtani tudni.

Nag-yj('lC'lltö~(;g-iinck tartom a szinkrouizú.l.lal WI ek vóst. hiszen köxtudonui ll, - nz1'1;):"\(16úr ts emfitett.e ~ ho~y Mag'varotszl-g:H1 évente körülbelül t-'.-1O Ina,:!vu I' (l III

kertil forgulumba, ezzel sz emben 2-10 ide;.~; II

fllmet hoznak he külfölthűl. lia n minis zterUr csak azt' ill, ismételten (~lhi-lllgzott w-]'('],;"<":-.1 fog'ja k 're ztiil vinni. h()~!',\' a bt-h I

vett film k :W :-:z:íza;r:,I-;;·ri~7.ill\Z10Ili'l.:íi.i:I. t'7.éli.: jeh-uti. ilcg-y a nragvnr filmek SZ:ílniL10-1 :íl ~'J.!~·S/.l'ITe 50-tíO·ra toc emelkedni.l\Ia~am is hangsúlvoxom. ItO!(y ez nagyoll1l~2'~.If'W',,;, ~1:lldi~ szivr-sen vc ZEm a ~Y01',,-vonuti tempót (>:5 szfveseu veszem n rcror .mok orűtel jr-s kinlukitűstit, til' C'Z lla-::'y:"lltlíílf'lje ...; tr-mpá Ie-z és ncm tudom, ho~yvajjon az "1,,(>51. ipar U! ~1.tempút ,,\ fogja-,hími Nt' mélt 'iztussúk eneern fe,rf.·{'rteni. :lfilmtulajdonosok. II fihm'zinházak (:-. a ülmkö'csünzűk. ruiut ilyenek, engem eg-yéniler;!nr-ru érdek ....Inek. nacvon táve l űllunak :17. énYil,i~lll'7."'ti kifüg'úso'rntó1. tehát nem féltem{)krt de viszont méc! óvntossűgot ajánlokc tokunetben is. Iri-zen vé~·el'('dm(·n.,'be!,senkinek f.., III érdeke az, hogv a filmipar:lJ:tgyarol':5z:lg'oll olvnn helyzetbe k et-ül jön,uruelv k1izga7.d:t~:íi-ri szemponthól non kivá-nntos.

Befejezésül (' upún aunnk rt kivúnsúgurn-nak adok lll6;:!,' kifr-jezós t (is :l.zt kérem il nu-nisater úrtól. hog·~' :17, ide-ren fllm-k sznkn.niz:U.,ísa mellel t 11e k,n~'a;;olja el n rmg v.u-fllm-:_:'y:íl tű s fejINzh',.;ét, murt a. matrv.n film.~Y{1Ir:\st61 v.lruk en mindent. Akkor 1~-1.ebben :IZ or~7.tl);ban az ("2('SZ mapvnr sziu-j:,it:-.z:ís liivutű sa 1lla~a~~:tUll :1 mozgÓ3zin-h;í7. aklwr fogja ig-a:-.·in hivat:í.s:ít hf'tölt'"ni.ha. nem jdf'~n'n mcntalitá Ú. szinklonidlt

16

')~r~----------+.~~~~.~--------~tiltnekkel talrilkezunk. Hitlba, egyik kép-viselötarsam megmondotta, hogyha, magyarnyelven is fogjuk hallani ezeket nz ol dad Ít-sokat, de azért idcgun mcntuütnssar fogunkoLt találkozni. Én ez.t is kiküszöbölném ésakkor Iátnanu a. kérdést tclje..:en megoldva,ha :1 magya-r filmgyártás annyira kifejl Sdne,hogy eredeti magyar filmeket nézhetnénk.A magam részéről magüt a javaelatot szerc.tettel, megértéssel fogadom és a. minisz tt rúrnak ehhez a. mngyarositó törekvú ..éheb soksacrencser kivánok. (llolvcsles.)

vitéz K (ll z m a. Mlklós belügyminiszter: 1',Ház! (Halj uk! lJaljuk!) Az előadó úr :ílt.llvtőadottak es a. Iclszúlnl J képviselö uraklJo.:zédei tulajdonképpen felmentenek engemaz. alól. hogy ennek :1 törvényjavaslntuuxezukeégességét, Icutossügat es hclyc5só~(:tmégegyezer megmagvartlzz am. Olyan f'elké-saultséggel és olyan tudással hangzottak elitt a hoazászól.isok. hog~t nekem tulújdon-képpen csak arra kell ezorltkozncm, ho~ynéhány olyan momeutumra mutassak r.i.,ernelvek talán nulr inkább a keresz ...tül vitolmag);aráz'atára vonatkoznak, mint magára atörvényjavaslutra. Sainte azi az ~rzést':l'"hogya t. Htlznt és fl közvéleményt is fel kellvilágositanom azokról az intenciókrúl is,amelyek ebből a tőrvényjavaslatbót részle-te.eu 'tal.tn nem vehetök ki.

Teljes mártékben be kell látnia minrlen-kinek nat, am] iH mindcn íelszölalüsbnnkexd ve Törs Tibor igen t. képviseltit.irsnrutegnapi, Bródy Emő. Kun Béla os Sl,.aI)Óiq;'('n t. kópvisetűttlreaimnak beszédciböl el.hangzott, hogy ti magyar nyelv jogainakIflintR:;y elt-merését jelen ti a. fiJm terén isuz, ha mínét fokozottabb mérték bcu érvé-1l)"'�sUI. A film hatása. hogy tudniillik tény-leg odasorakoeott a nyomtatott betű. n mii-vészetek és n r;'1I1i'l 1l11'J1r abból a szempont-ból, hogy milyen óriási nemzetnevelő hatti-sa. van. kétsó rtelen ténv. Ez a. bat<ÍSI tUI:.!Jdon képpen talan sokkal nagyobb, mint :l.llogymi ma. még elgondoljuk. Nekern ig-en erdoke ,beszélgetésen» volt e~y hindu születésü ki.dl egvetemt tanarml. a. kalkuttai evyetemcjrvik professzorával. nk i tubbet köaön ~gy-azor azt moudta nekem. hogv nz európaiakes az amerikaiak nem is tudják elképzelni.h~y iAfrikáb:tn Ó.~ r\z .•i-iban. sz ővnl azokbanél. vll:lgr~zekbcn, ahol nem a fehér kultúrauralkodik, milyen óriási hatása. még'p:>digmllven romboló hatás,1 vall anunk ;\,7. arnert-kmiizJl111~nak. arnelv olt 11('111tudort cltcr-'r:Jni nni .• réven. mint ki/.áróla~ a film n'··vén. mert, ezek a. filmek a színes népek elf5ttaz európai és fehór fajt a legrosszabh olda-láról mutatjrlk he. Bemutatják nz óriusiruxust é-, !JeOllllf1lj:ík:t. g'cn:rsztervil:igotOtt kétségbe vannak «svc. merk ezek a fil-Illek lndhíh.1!l .Vlrikrlban és egyebütt sok-knl nagvubb rombol ..\ t vittek véghoz. -nlnt

az elképz elhctf legsz.ömyübb katasztrófákvugy nvomrúság, vagy pc.lit'ikai agi~:ició.Ez. is mutatja azt, hogy mtcsoda óriási je,lentősége van ott a filmekuek. Núlunk is,nem ebben a vonatkozásban ugyan, dc -gutta ca.V<lt Iapidem ._. míndennap esik Jeegy csepp és ez n, film révén miudennap le-eső k ulturűlls csepp valamilyen iránybau il

nemzeti kultúrcit befolyásolja, .Éli ennek 3. kérdésnek megoldására. cg."

keretttlrvéuvt hoztam ide azért. mert matényleg nem lehet kötetcett nyilatkezutokattenni ~l" részletekrűl. K l·t része vnn ennek ntörvérryja.vnslutnak, unuelv tiiz.onyos rok~gnormalizálni akarja. a filmnín1l::ízak és ti- kö-zönség számüra. azt. lrogy milyen terjedelem-ben udassanuk elő Jl3gyarorSl:lgoll <;J'ürtottfilmek és milven terjedelemben 3Z utóseiu-krcnizűlt. úgynevezett magyaná atalakltottfilmek.

A súlypont a magyar fllmgyáttáson van,ez a kérdés pedig egyáltalán nem ktlnnyti. 1'-magyar filmgyárt,.t~ cgysxerüen M',órt nagyollnehéz. mert :I:oo;Z:lJ az export.üzlettel, a mo-ztknak azzal il. f:7.iÍtnával és fivAőképr.ssógé-vel, amely szükséges nbhoc, hog'y C!!~' na" vköltséggel gyártott magyal' flun kiflzessumagát, mi nem rendelkezünk. Dc nemcsakmi nem rendelkezünk ezzel. hanem nálunksokkal gazdagabb és sokkal több mczgó-képsz.inhűz zad bir" nemzetek sem rendelkeznek olyan lcbetöeúgekkel, hogy na.gy-arányú fi lmgy:'u't;'tst önmagukban megesi.nálhaz-snnakv Ezert történtek a multbnu min-denféle próbálkoeúsok, de ha mi olyan di-menziókban, tuint An.p:li.a. Németo-szúg ésmás n~lg.\T rill.unck. fllmgvúrtzissul nem isfoglnlkozhatuuk. egészen kéteégteten. hogyvan a filmnek olyan knt ezúrhijn, amely méga, mi v.szonvatuk köaött L megcsluaíbatö Bamely irzl'Ctilt-..g iR kifizeti magát.

Ezeket a. filmeket nem az állam gytll-tja,hanem magánvri lialkczrisoknak kel! készí-teniök és csunéntok. (Az államnak. ft kor-múnvzatnnk pedig az a. kötelcssere. bogyezeknek a filmckllf'k u gyártását elösejrltse.Ennek azonban nem szabad olymódon tör-Iennie. hog-~r al. ütlam oktrojálja ezeket :tfilmeket. Egy bizonyos keretet ked ;1 moz~)képsz.ínhűzakuuk rendelkezésérc bocsrttani,umolvbdí valog.rthntuak. merr hiszen ken-kurreuriának k('11 lennie. külünben ross-.filmek fognak ke -zülul, E~yrész.t !ehát nCH.a,z a. cél. hoU"y itt bármiíéle magvárul g-~·ár.tott film :1 sziuhri znkru ráoktrojáltasaék, csal,annyi fog történni. hogv például - mnml-junk egv számol - lO%~ban tessók a. mov-g'6ke.pszínhá.za.kball mag'yarnvelvű filmeket"..,li;<I.dni. Ez kr-zdet i lépés. Nem ~l..•.abad fll,hamarkodni a dolgot, nem sznbnd messzebhre-mennt. mert nincsenek meg ma annak 8. fel-tételei. nincs I1H':.:' a. kellö g yukorlatunk é~S7.:í mitá .•.ha kell venni azt is. hogy ki kell

17

y~r~-----------.~~~~~,----------~próbálni ennek a törvény javaslatnak. hamajd törvónnyé Y;i1t, a haszn-it l',;:, h;ltú.~ ait.wért, hogy meg lehessen nyerni a g yűrtótőke bizalmát. E~ tehát az egyik szempont.amely a. Magyarországon gvártott filmekrevonatkozik.

A sztnkrcn-kérdésj másodr3n~ú kerdesnektekintem. mert Hem ('1. az clsódtegcs cél. Asaínkron-kérdés 3Ial,!'aYOlr'z:i:;on a magyarnyelv kultúr-i jút. és általaban u muzvarnyelvet van hivatva szolg.llui, de szolg •.ll jaelsősorban a JIlozgógépszÍnhüwk érdekelt 11),mru-t meggyöxődáscm az , hogy a. vidéken al1lozg)képszínhúzak - erre vonnf koxólujr ki-ecrtctcínk törtönte k és statisztikák rülunl crendelkezésre - ha, uiazvnrnvelvű filmeketadtak elő, kétségtelenül -lla~~'obb 1ütO",..;'aton·srignnk örvendtek. mint amikor ott augolul,franciául nlgy uőmetül beseéltek annak auópnr-k. anY"J." uhbúl egy tlrvn szót sem ('t·Tett

F;,lhangwt.t egy kÖ7.hel~2;'his, Icrmtijáhan.hogy az idegennyelvű Ohn a'ik almnt ad ...'\nyelvtanulásra. H:ít kérem, bizonyos fokigalkalmat ad unnuk. aki rnűr tud valamit. netegnap i:: azt a nw;:~"je~yzés! tettr-tu, ho;!y eztryelvtanulás (hága. mert méltóxtnssék tudo-rmlsul venni, hogy - na.gyon szerényerr vettstnti -ztikni adatok alapján - 3.780.000 p('n~ömegv ki évente, a 20%-os felár beszémltá-srival. külfüld i filmekert. Bocsánatot kérek,a mai viszonvok közütt - b.i r ez kultúrűtjolent. bár ez - nagyon mulatsagos és nagyon~7i'1l lehet - ez :)7, ii~fizeg e'tég nng-y ana,ho,;y ennek ellenében legalább bizonvosgesztust és pedi;! kezdeti gesztust elv.i rhns-fiunk a magyar fiim felé f:.{ annak mcgtndí-tása érdekében. (Ugy van! Ugy "an! a jobboldalon és a, közúpen.)

Ilog-y :I, magyar fllmtryrirtás kérdéséről bö-vebbcn nem beszélek. annak az a-z okn,hotrv {'Z u k('rd&.~ sokkal ismertebb. Yégercd-ménvbcn jó szceruitiu rnot },-c11 írni, ez a. mag.v:u· IrSk feladata; azt jól Ie kell [rltvznui,az n magyar. müvószclc feladatau póI kellrendezni (-..'3 jól kell technikailag kivinni. Er-re megvnunak :1. khet6s('<.!ek. E tekintetbensemmiféle újít-tet nem tartalmaz oz a tör-vényjavaslat.

A szinkrcnizriciórál kell most bővebbenbeseé'nem, mcrt ('Z már kevésbbé ismertkérdés és mert :\IHlali:ízy Kasnyn Brla i~eJlt. kép.vsclötérsamat - egy megje7yz~'séveIknpc-olntban fel kell világositanom ari'ól,11I)g-~r oz nem e:::;y cégnek, a Ma~yax Film-irodának az érdeke ... \Vic der Schelm ist,so denkt cr", nhog-y a német mondja. Tud-niillik a Ma.grar Filmiroda. ez esetben e~fiatal mazvar mérnök. aki 60 pengös éhh('rí'rt dnlaozott valahol. s aki a legtehetsé-g(:~cl)b mag-car szaketuberek egyike a fllm-technika szakmában. Tudomást szeréztemróla) kivettern ől onnan. adtarn neki :ilIá~t

és azt moudouam, hogy mindeu tultlhurinvuaz övé, munknalknlnrat' és IchctJF-C,2:et akn-rok neki adni és: nem akarjuk kiz sarolni.hanem találjon fel továbbra is. amil akar.(Élénk helyeslú. éljenzé~ 'és t<lp5!1 jobb- ésbaloldalon.) Ö tnhiltn fe~ a. magvar sziukronelj.lrást, illll\'ly jobb. mint bármelv 1I1;'t5

európai llCJI\ZC'tc. Ezt tavalv h·llllltrtLI<ÍkUlaszorazúgban s ott eftocadmtacra é~ ri.lezuagvobb ('nleklődósrc tatíJL. Ez ~l'i', eljtl~nb pedig abban rejlile. hogy nem fordításo-knt eazközöl , 1I1(·\·t hiszen, ha, ~g.\ idegennyelven azt mondja valaki, hogy púldúu!ves. oul ylt;.;-,\' ja, \'zt nem lehet. mugvnruligennel Iot dituni. hanem egészen etrysz erűenaz az al:tp;.;olltlohtt:l. r-nnek az elj:í.r:ísnak.nogv a beszúdnek modulúciója van, hpo;z\'\lközben :l ::H;íj :17. t'~yes betiic.opcrtok szerint sznluilvosnn uvifik. Eg~- elektromos-vo-Ballal lcrajz clúdik :lZ egész beszéd t>15szüridezen nvelvon ('S mcs} ennek az idogennvdv ~·'lf'1 inti cl{i;illott elektromos vonulunka mentún és azzal párhuzamosan kr-l l n mu-!!;ra,r szüvezet hozzriadni, nem ezós zcrlntfordítva: hanem ugvnnolvnn moduldr-ió.ugyanazon hullámvonal s zerint összeirvakell az értelmet magyarul megadni. F.z aez.inkronizár-ió. Ennek következtében, ha emetódus nélküt Olu zorsz:íg 1lI~ tudott lr-u-ni i~ell magas kultúra mellett 100%-05 sz.inkroniz ációvnl. ukknr ne mélróztassék oc- mö-~iitt cégele érdekelt keresni. eltekintve at.tól, hogy ez a mot ódus ruind enkinek rOIl(1·('I-koxésére álLeltekintvC' attól. is. hog-v ezta met ódu- t a. rnaavar últam - az r}i;ző kor-mrinyok által a Hunnia fllmgvárbnn bererr.rlezett lebetéségek között - búrkinek rendelkezesére bocs.uja, nem azért hogy ottüzlet történjék. hanem azért. ho:!:)" <ll. illetőfilmet cvnn-on. hnucm mert a maevnr film~y:írtóinak nom állnak rendelkezésre azokaz eszközök. anielvekkel filmet gylirtha<t-nak. Itt, ]'eIH10Ikez{'sl'P állnak az eszközök.haszn-ilják ki azokat. Ennek kl',lst!g-te1Cl!lilutána kell nézni és est meg is tocjn cstmuntn. kormű nv, ellenőtizui fogja. hogv azok afeltételek. amelvele a magángvárfáennk ottrendelkezésre bocs.ittntnnk, fl.€' bocsrit WS·annak rendelkezésre elérhetetlen áron. Elíjkell segítení ft, gy:írt:1.st. hogy ez az intéz-mény szol~.'i1j.t :1 magyar filmf!.várt:í.t. Ezolvnn egyszc'ríí kérdés. amelvrűl ktlr is ho-sxélni. Eaek volnának ll, szinkroni/,jl[l." sech-nilcai vonatk oarlsal.

Most r.it érek a szakma -zcmpontjairn.Mint a hogvan itt a Kúpviselőhúzbnn fp:y.et-lencg-y hang nem ~zóhlt fel ez. clteu a. gon.!l(}lat r-llen. ép úpv tudom •.isom WUl arról.hO~T a snjtó hnsűbjaiu történtek prúbádkozé-ck és e~~·~kl·t kritika. hangzott el, kv-izia szakma. nevében,

~ézzük meg, mi az :l~'Zakma. A szakmaclsjaorban fl mcztróképszfnbrix-tulajdonosök,

18

')~r------_.~~,..... .•,------+-...A mczgókcpszrnház állami jogositvűuv,.ame'lv uasznct hoz és ha tűlük a magyal'nyelv érdekében áldozat követeltr-tik meg,- e~yébként ennek nagys.'Í~ür:l .vagy kies!cégúre ld fogok terni - a kkor • e jogosit-vánv ellenében ezt az ri.rdozatot igenis l~lE'gkell hozni( (M ti II e r Antal: .Ioggnl meg le-het küvetelnil) N cm beszélve az irókról (·'Sművósz ekröl, akik :1, szakmúbúl élnek, ho z-zzitnrtoz.ik <1 sznknuihoz egész sereg ernbor.Idetartozik n. technikai személyzet. és m.tmindcnki, aki ott nlknlmnzűshoz jut. Ez Igensok embei-r jelent. Jele, tartozunk n lnbora-tórlumok es ide tartoznak ezenkivül a flhn-kölcsönzök. Akik nat vélik, ho-ry ez a. cipöőket esetleg jobban fogja szoritani, miutahozvan eddig szorltotta. azok - a.Zt, hiszem - a űfmkölcoönzők. A fllmkölcsönzökugyanis azok, akik a ktllf'öldön gyártott til-meket importűljúk. vagyis akik eddig lcbn-rrynlitcttűk :IZt az üzletet. amelynek én nkifeló űiumlú kindri sát évente 3.'i~O.OOO noug'Jll' teszern.

_i\li itt. a helvzet? lia. vatakt olyan nocv,dH"tib(:rf>t k:ip, mlut amilven l~hclÖ:"':'g{'tkapnak azok :L külföldi nagy cége k és gyü-rak a!.:iltal. hog-y flhnjcikct br-hozhntjnk. ak-kor ::.!I}:it JJI felfogott érdekükben áll, hoZ vne etlenvzzék - nom is elleneaték - ('zt ;tjava 'latot, me! t, hiszen véf!'ro gyann.:I~'1megsom vagy link senkinek. (Elénk helyes:lés.} :JlásOflszor pedig azt hiszern éi; azt ~H·lttcm. h06"Y ez a törvényjnvnslat megfelelőkeresztülvitel ecetéri nekik is hasznukra!t.:RZ. meg pcdig azért. inert ez a törvényaktiv.ilni foP." ocv csomó beteg, ma felvevő-k cptelen vidúk i mozgóképszfnhaz at, amelyek.nek azután lchet sógtík len résztvenni IIi,-iHriildi gyürtmányok felvételében is. ]:~zf'keddur nem v('tlok frl semmit, mert r-g-YSl.ll-t-űen nem volt mejr a. Iétalnjuk.

Tr-rmé. zetes, hog-y ennek a. törvényjnvas-latnak a kercsztülvltcléuét p;ondof'kod:ís fogtürrénni ,j]"~'ÓI ir:. ho~y akiket egy magnsuhbcél és szempont erdekében terhelünk bizo,n~'OS terhekk el, azoknak a nuisik v0l1310nkell adni bizonyos könnyitúoket. Ezért ket-M2'telcn, hog," például a sztnkronízátt fil·ineknél fi cenzúra kórdésében is m'ndeníéteegyéb anvagt vonntkoz.ású kérdésben iskönnyítéseket kell lenni. Ezeket' ;( leonuvt-roseket mee i; fo~j..lk kapni.

]~n ogv Is:erettörvényt heztam Ide. r-nnekkövr-tkeztóhr-n nem turtottam 5zül{sé~c"nek<.t kerúttörvény benvujtasa olött a szakmd-val érintkezésbe lépni. De ('~T olyan kér-désben. amely nemcsak népművelési, hanemmindeuféle cevéb vonu tkoxá-ú is, ahol ruun .kúsokt JI. muuktlról. kÖ'l7azd;l~ági vonátko-z.lsokrőt van :.z.'>, egészen természetos. hop,-ymielit.t ,17. I mbcr vóelcges. fix sl.:im:".zeliirncsnt llnpit.l ok nt f't:'l.küziil. az érdekelt r t»

lekkel {'rin!k(,zP~he Ipp. (Helyeslés halfelíil.)

Egészen termószet.es. hog·~· a szakma kép-viselői Illeg fo~júk kapni :1 rneghívót ezekt-c;\, t:i.rgyal<Ísokr~t s me~' vagvck gvözödvc.hogy a legjobb 1)rlJ.th alapjún Cl!'~'ütt Dl 'gfogjuk tnlútni a rószletek ben azt az utal ésmódot, amely alkulmas arra. hoo;y a tblvénv s zvllcmének mezfr-lelhc-seu. (Helyeslés a bolnldaion. - K II n Béla: Snvnnvú lesza szölö. de majd c.ak lllegn~'tlg--"Z~1J;;L].;!)

,\1. c;ryik rclszóhuó kópvieelö úr a filmmelé ••. rűdióvn! kapcsolutbnn megemlítette :lZ.l.

- ez BJ'.'>.l~· t. képvlsetöt.lesum volt - hog'~'micsoda ótiri s! [clcntöscget tulajdonít a ma.goyaI' bokrélűuak, a népies ruiivésactnek. En.PI rf' I üvilen utalni akarok; HU.'I"t ennekkétségtelenül nagy ierentösége van. Altabban véve 3zt szekták momlanl, h0l!y n tlln'és .'li rádió internacionulix.lló eszköz. Bizouvos vonntkozrishan o. ig-:1z, do ez n, h'lluternacionaítz.tló eszköz teremtette meg amagyar népies müvészet reneSZ:1n:"zát.l\.llségtelen. hogy pusz.tulóban és vcszendűhe»vnlt mindon , ami a JnHgyar népmüvéswtr.vonatkozik. Feledésbe mcntek 3. magvu-népdalok. Buzgó L-.j. arra való kitűnf zenenulvéazelnk közth többen nelréz és fáratlf'.:i~OS módon evüjtöuék ÖSS1..eezt az anyatrot.do nem volt meg :1. leheWség- anunk a puflik:U;ís:ir::t nem vo'lt mcs a lehrtiiség' arr».hogv annak halla1Jilll órtrkét b('mllt~l:-i~·:ilo-

lTgr~lllcz vonatk1rzik a magyar »épmüvészetré is. Akkor jiilt a ddij é~ a film. EzeJ.-felkaroltá k ezeket a törekvcseket és n f:1vnkhnn, ahol mclr pusztulóbau volt nundeuami magyar népmüvészot. népmese éi'; népdal. az ernberek rájöttek arra, hogy ·lép~Tön~,i)rlí érték ('iii van. haszna is. men idogenforgnlnii szempontból is óriási jelento$é~íi s rendelkezesőre űdottak n. rádiónakés hungo-fllmnek, nnielv megörökftett-, felltaazuűlta, POPUI:i.1issú tette ezeket a népmüvöszett. néplélekbeli megnvtlvdnurásnk.uAnunk :L ma.6'yar filmgyűrtásnak, amel,most itt útjáru indul, olsösorbanvezckk-! :tmon.cnt uniokkal 1.;:~11Ioclnlkoxnia nerne-aknemzeti, de üzleti sxrmponl ból is. mcrt ma il

Uilfüldiill vunek ViUI a legnagyobb élték (l

(Ilerveslés a baloldalon.jRun Béla igen t. képvi elűtúrsnrn a szak-

filmek megfelelő Ielhaszrrálasára hívta fe] aflgvclmet, Ez roppant fontos kérdés. amit('7. a törvényjavo-lot tal.ln csnk réssoonhint. Az('rL részben. mert az llgynevP1.ettoktató, vngyta :1 swkfilmrknélc,!:!;yré,.;zt ap;yá.rt:.is idehaza. m.u- folyamatban van Ó~ azmaevarul tiirténik. m;ísr('~'l.t rnost éppen enHP1, a ncmzetköiz cgvezmcnynck a tévén.arnelvet tegnap t;í rg-yalt a t. TYú?. mojrvnu:t lehetősége annak, hogy na~yértéldi. dd-g-íhhnn előállitható és ut.i-bol I!y:hr"ft filmcker id bo- .ehcsseu hozni v;lmkt\,!, 'l,'ségok, mlndcnféle cp:y{'h bürokratikmaerlgok nélkül. szóvnl mgvan :I nem

Hl

csere reheióségc. Az onkiv ül pedig tetjesmegoldüst nyert éppen n szakfilmek szű-mánt az úgynevezett éghetetlen ke keuy• 11Il konh-su. amely roppant könnyűvé tesziaz iskolakba valJ bevezetésót.

)Jinden rdltéj.(·le megvan telnit aIlI13k,vagvis az apparátus rendelkezésre áll, hogyaz, illetékes szukruiuiszter urak intencióikata film révén I~ núpoktu.ttls terén teljes mér-tékben keresztülvihessék. A főváros volt ctekintetben ~11. első. umerv szisz tematik usunlépett arra. az útra. hog)' a filmet iskol.il-ban nevelés. szempontjaból fulhnszuúlja. ötkövette a. kultuszminisznórium eD!nör iÍJkI·hlnos vonatkozűsbau, de már jelei mutut-koztnk ez,e<lőtt négy hónappal, - most ujab-ban nem ismerem a tár~'·yn'lüsokat - bol,;Yszakvzempontból Oz a. {ilru ugyancsak lellesz használva. A magam részéröl 3. lcgn:t·g-yobh készségge! fogok érintkezésbe lopnia kereskedelmi és Iüldmlvelésügyi mini 'aterllnlJ.(ka.J~ tteh lesen annak, u z intenciónakmeglelelöeu, ;Iho~yan Kun Bél;, igen tr.képviselöuirsnm azt kihangsúlyozta.

Még <'öy koukrótumra akarnék rámutatni,arra. hogya filmek müvészi értékét és egyes~peci •.í1i::-J viltigh.idj .müvészek hangjáturondjuk - nem kell róf tcní a szinkronizá-Iústós, egvsecrüen :lzért.) mert hiszen it

szinkrouiaáaas OIVMl kis szúzalékszrimbantörténik abU61 az.: "r;iny!:tg igen nagyanyagbjl. ;l.m'('I~- rendeit cezéere űll. hogynem kell okvcúenül Gretu Garbó vagy pe-dig egy má.iik vilúg'hirű míi vószuö szercrmlsóhajtásait éppen magyarra. sxinkronizúlni,hanem ki lehet keresni olyan filmeket, ame.lyekné! ezek a, szempontok nem játsznnnksaeropct. Ilyen film áH rendelkezésre elég.Évente átlag 218 filmet hozunk be. Ba. ;1

szinlaronjzűlást mtrkezdjük. - é., nem. ismeruém eleinte példdul 5%-osnál ungyöbb.nrúnyba n meginditani - akkor ebhőr a 218fllmb.Il ig;a.z:ín ki lehet választani mondjuk5%-Ol: t'öt. még többet js, ahol nem megy aművészet rovásúra az. hogya. seinész ma-g~ar nvelven fogja elmondani II maga mon-dani\'aI5ját. (Uev vim! [gy vanl)

Igen t. Képvi 'eldhűx! A magam részérőlIelvil '~t'8ítüsailllat ;J~'-h·jczt(,llI. .'l(>~('gy_~z('rkösz.önetet mondok vnmmennvt felszó'la1tképviselötúrsnmnnk azért a m~log fogadta.t.lscrt amelyben a magyar nvo!v kultúrájaérdekében ezt a. törvónvjavaslatot reszewi-teni sz.ivesek voltak. Kérem őket. Jegvern-kmegp;,V5ződve. hogy mlnden t meg fogunktenni. hogy (' kerctutrvénv rószlet.einek meg-tárgya.lásánü~ az érdekelt sxaktúűvru oeg.\'et-értve. olyan eredmúuvre jussunk. arnelv aJIl3..g~Jl.r film Ugyét viszi előre.

Krr. tn '1 j<lV:~ lat (·lfo~!'adását. (Éljenzésos taps a [obboldolon és 3. középen.)

BIll Ö k: ,\ tan.ic skozást bef'cjezettneknvirvűnitom. Következik a hntáruzathozntul.Kérde.1ll1 ~t t. Házat, meltóz tatik-c a t:'ugya-his alatt álló türvónvjnvaslnrct últalduos-sagba», a rósztetes tárgyalAs alapjúul elfo-~'adni'~ (Ig'en! Neml) Kéreni azokat a képvl-selö urakat. akik elfogadják, sziveskedjenekfeliillani. (.\legtörténik.)

Követleezik. a. rész.letes t.il'g~'l.tl:is. Kérem<1 jegyz5 urat, sztvcske.ljék a Iörvényjuvaa-bt eimét felolvasni.

S zed e r .hlnos jegyző: (olvassa. a cimet.amelyen a Hrlz, hoz.zilsz álás nélkül efrognd.Olva a az 1. ~-t.)

E l fl Ö k: Az előadó úr kivdn szőlnl.M eo S k Ó I{.\ldolf eLi;ldó: T. Kepviselűhúz!

(Ilnlljuk! Hajtjukl) Tisztelettel jnvuslom,hogy n törvenyjavastat 1. ~.a. harmadik be-kezdésének hetedik sorában a ..megenged-heti" szó után "illetőleg' elrendelheti" sza-vak ikt~lrt~u<':lIlak bo.

EnI' a III 'nlositűsru a törveny íntenctójí .nak végrehnjtásn érdekében van szükség,még pedig azért, hogya. bcrnotactsru kerülöma~)'a.r tryelvű filmek arűnya pontosan le-eyeu 3. rendeletben megé'ilapithntó. Tiszte-jf>ttt'1 kérem az áltnlam javasolt kiegc:Jzit{jmődosüús eifogndűsrit. (Hctvcetée.)

E ln Ö k: Kiván még valuk i a. szakasz·hoz hozz;ís1;jlanj'? (Neml) Ih szólni seuk i~E'lH kiván, a tanúcskect-t befejezettneknvjlvdnitom. Következik. a hnt.irnxathozatal.

Felteszem a kérdé-ct, mélt óatntik-e al. 1.~-t. az, előadó úr 'utn l [avnsolt kiegészítőmódosftrissal elfogadni? (Igenl) lia igen, ki,moudom a hanlroxntot, hogy aHáz az 1-~-t <lz. előadó úr kt&gószítő módosítasüvnlI01!:1,lt~l·el. Követkerlik a 2.~. Kérem ajq!:yl.ö urnt u. ~. ~ felolvas.is.u-n.

:-: z e d e r János jegyz.>: (olvassa a 2. Ó'_;. 3.~-t. runelvekr-t a 1Hz hozzű szólús nélkill ci·IO~:III.)

E I n ö k: E1;zel ét lhiz a. türvényjavaalatotrészleteiben is Ietűrgvnltn.

*A fersőház közigazgutás! bizottsága jú-

nius 26-án tárgyalta N é III e t 11~' K;,iroíyelnöktotével a filmtürvényjavaslarot, B 0'1. e-I' (. d j lstvűn eL\ldó ismertette n. javasiatot, amervhcz eisönek B a it 11 .J,·nű szóltho'l.z:! és 'ürömmel ürlvöxölte :t törvén- t.Ha:-.onl5 ért.elemben .xótult li>1 '" im on-a i t s Elemér is. K o z mu Mlklós brliigy-minisz ter hosxznbb besz édben ismertette atüi vénvjavn lat célk iuüzéseit .. \ belütrvmi-»íszrcr fiili-Oí',ólal:ís:l. után a hi/.ot.ts;íg a ja-vaslatot ál'l1aMno slí::;han és. rés-leteibenrlro~!'wlta .. \ f.,.I:::{ih:í/. plénumu július, elsőt.apjaibau fogja u javaslatot tÜ,rgyalni.

20

__--------+.~~~~I---------CAS'l'IGLIOXE HENRIK

m, kir. kereskedelmi mnacsos,a budapesti Corso Filmszinhá:!:

igazgat6ja:

"A STATISZTIKA ÉS AZ ÉLET"orvay Pal úr. a l\<IMOEügyvezető alelnöke a ma,gyar mozi park növeléseérdekében irt értckcacscrn,

1"":- '-1 rnel másodízben foglalko,~-_.-- •..• zott a Fítmkulture májusi

számában.Bármily rncgtisztclö fi tanulmányom

iránt tanusított érdeklődése, értékébólsokat von le az sajnálatos körül.mény, hogy koxlcményc! mct -- amintazt legutóbb már lcszögcztcm! - nemolvas-sa el azzal a gondos figyelemmel,amely az objektív biráI III szempont já:ból első és legjontosebb feltétel.

Csak ezzel magyarázhatom meg. hogyMorvay úr viszonválasza is telítetta legsúlyosabb tévedésekkel. amelyek,kel cikkem végén jelzett okból ezuttalmár csak igen röviden kívánok fog:-'!I:::kozni.

l\lorvay úr azt írja, hogyasiatiszti;.kát, mini tudományt nem ál/t modi»,ban részletesebben tanulmányozni,amiért ;0::; azt nem is kívánja alkalmaz~ni. Ennek ellenére kr-itika alá vett egystatisztikai tanulmányt, már pedig vi»tán feliil áUó. hogya kritík e jogát csakDZ gyakorolhatja, ah [J szóbanforgókérdésben teliesen járlas.

.i\1orvay úr ezzel a lcíjelentésévelhozzászó/ilsának kompetenciáját ön;maga birálta el!

Ennek ellenére is, ezúttal szivcsen,í Ilok rendelkezésére.

1. Azt írja Morvay úr, hogy c.n astatisztikám segitségével bebizon yt'ot»tam, hogy a mozik űrlet menet énel

l_/ nyelvi szempont nem fokmérő!Egyik közleményemben 'scm írtam ~/.~.sőt üzletmenetről sem esett sohasemszó. Tanulmányomban a mcrí perlc na~gyobbílásáról, új mozik létesitéseneka lehelőségéről írtam. Üzletrnenet eí

még csak nem is említettem, (Csakúgy rncllékcsen jegyzem meg, hogyMorvay úr még ebben is téved: mégaz üzletmenet szempontjából sem fok,mérő a nyelvi kérdés! Lehet igen fon~tos tényező. lehet súlyos kihatásúkomponens. de semmiesetre scm fok-méröl)

2. Azt írja 1\'\01'\'3y Úr, hogy 3 kő,úilt statisztikai adataimból az derül ki,hogy az osztrák kisvárosi és falusimoz ík müsoraiknak csak 50 százalékátállít ják ÖSSze nómetnyelvü filmekből.cl/cntétbcn az ö véleményével, amelyeta: osztrák J\'\ozikamara is alátámaszt.amely szerinr n szóbanforgó moz ik 95szazalékban állítják össze müsoraikatnémetnyclvü anyagból.

Egy betűvel Sem írtam azt, amitl'forvay LÍr nekem 'mputeí, Csak a sta-tiszfika birodalmában való, önmagaáltal is elismert járatlanságának tudombe sajnálatos tévedését.

Ami pedig a 95 százalékos nemd,nyelvű rnüsorősszcallitá si kérdést illeti.a z osztrák f\'\ozikamnra információjakét okból nem állja mc~ helyét. E!.'i,szőr is Morvay úr rosszul adla fCJ IIkérdést, merí én kizárólag és millden.kor az 5000 léleícszémon tI/uli közsé;gekröl ír/am. Miért kért /IIorva.v LÍr 8

2-3000 léleleszemig ler jedö kózségebre vonatkozólag adatokat?

Ettől eltekintve: nem tarlom elio,gadha1ónak az osztrek l'fozikamarafelvilágosílását azért, mer! 1000 oszt.rák filmszínház míisorkerdésében iígy~szólván posteiordult úvel nincs módjá,ban válaszolni. Azt hiszern a mi Egye;sületünk scm adhatna ilyen rövid időalatt pontos felvilágosítást hasonlókérdésben, holott feleannyi rnozinksincs, m int a szornszéd államnak.

Allttásomat más irányban is bebi-zonyítom.

21

~--------+.~~~~,--------+Találomra 35 ötezer lélekszámon

aluli községben lévo mozi: irtam ki,arra mindenesetre pgyclve, hogy azeuves kategóriák megfclclöcn képvi-sci ve legyenek közöttük. (A részleteskirnutatások és. az eredeti levelekMorvay úr rendelkezésére állnak).Először közvetlen a szinházaktól kér"tem a szóbanforgó kérdésben felvilá-,lfosítást. Ez csak részben vezetetteredményre. Erre az amerikai [íl mvél«lala tok bécsi képviseleteihez fordul,tam kérésemmel. A Fox, Metro ésUniversal a legrészletesebb kimutatássokat adta meg. aParamcunt félrcér-tette kérdéseimct, ám az idő rövid"ségc miatt (nem akartam, hogy csakszcptcrnbcrbcn jelenjen meg a válaeszem, ll. i. a Fílmkultúre legközelebbkettős xzúrnot ad). nem volt időm akérelőívet visszukűideni.

A neveztt 3 cég ada/ai ezerint a szó..:banforgó 5000 lélekszámon aluli köz,ségekben lévő mozik az 1934f35,ikidényben (kb. május elejéig) a háromcég anyagából míisoretk: 18%~át állí::tották össze, amelyek közül csak 670a német szinkron,• Ez annyit jeleni, hogya mozik marettöl II három vállalattól 12,/o'oserényben vegyít ettek műsoraikat ere;deti engctnyeívű [ilmekkel, Hol van atöbbi ismert és jó márkájú vállalatanyaga, így a Co/umbia, Paramount,R. K. O., United és lfIarner,l"irst? CAWarneréknek Ausztriában csak rnostlesz képviseletük). És hol vannak anem színkronizélt angol, francia, o/aszés egyéb filmek?

Ez a három vállalat egymaga 12,/0'kHI parti ei pál eredeti anyagával a szó,banforpó mozik müsoraiban. Feliehe»tő.e, lioav a többiek, amelyek a Pere.mounftól eltekintve nem fiók vállal",tok - aminek a szóbanforgó kérdés-ben kűlőn jelentősége is van - sem-miféle kontaktusban nincsenek a ví,d(;kkel?*

:;. Csak tájékozasul : a Fox, Metro és Uni-versal ]!,)3-I-ben t3n filmet készített. :IZ vm-Htr-tt többi cég 222·őt.

Ezt - fentiek után - talán márMorvay úr scm. hiszi el!

Morvav úr azzal fejezi be cikkét.hogy a puszta számok mégsem beszél::nek elég értelmesen,

Én az ellenkezőjét állttom. A szá,mok mindig világosan beszélnek, csakérteni kell a nyelvükön! , ..

Sem Frenc.ncrszeg, sem Csehország,még kevésbé Jugoszlávia mozijai nemállíthatják össze műsoraik 95%,át(?)a nemzet nyelvén beszélő filmek bő! ésmoziparkjuk 50-60,/0,a megi. az 5000lélekszámon aluli községekben helyez,kedeff el. Magyarország aránya 26c,;..

Ezekről az országokról sohasem em:[ékezett meg "'forvaJ' úr, holott ezekaz adatok is pregnáns bizonyítékai té»vedesének. a mikor a rnagyarorsxápimostoha viszonyok okát csak az ide-pennyelvű filmekben keresi!

I" eladatomul tilzöm ki, hogy ezt anemzeti és nemzetgazdasági szem;ponból nagy jelentőségű kérdési nnnli«záljeim éS' a megoldásnak az útját ismegmutassam!

*fl magam részéről ~.\forvay Pál úrral

folytatott polémiát lezárom. Azonbanegyrészt azért, nehogy az a vád ér;:;hcsscn, hogy most már egyoldalu jegy-zőkönyvvel intézem cl a szóbanforgóvitat, másrészt, mer t "meggyöződésem,hogya szakmai élei sok, igen sokproblémája kiván hason/ó irányú ku»intést, merlegelést, megvilágifás! ésértékelést, viszont nem akarom ma-.~am más alkalommal is laikus oldalrólszármazó kritikának kitenni, a ko-moly munka komoly légkörét sze"rotném biztositani azzal, hogyapolé::mia megítélésére pártatlan, kompetensbíról: dr. Pogány Frigyes államtitkárlÍr Oméltóság"t, a Magyar StatisztikaiTár'S8Ság illusztris alelnökét kértem'fe/.*

:~ Pogány Frig}'es államtitkár {ll' 1T;)!,!y-

értékű méltatasdt - mi uttin SZCI'\'C': össze-fii!Zgfshcn ,U! az eddigi cikkekkel - Cas-tiglione ] Ienrik úr Ulai tanulmánya után;a következd oldalon kőzőljűk. (A szerk.)

22

~-------+I~~~~'-------+DR. POG,\NY FRIGYES

ny. h. áltamtitknr,Y. ország-gyülési képviselő,

az OMl\fE. elnöke:

"A STATISZTIKA ÉS AZ ÉLET"

észséggel teszek elegetCastiglione Henrik ke,rcskedclmi tanácsos úrkérésének. NCm mint aMagyar Statisztikai Tér.saság nemrég megválasz-tott alelnöke, hanem mint

volt hivatásos sta tisztikus, aki mégnem szakadt cl teljesen a statisztikaitudományt rnűvelők táborútól és aki.nek úgyis, mint az Országos Stetisztí,kai Tanács kinevezett tagjának, a hi;vatalov moz i és filmstatisztika kérdé-seben is alkalma van véleményt nyil-vanitunia.

V állalom tehát az igazságfevést aszakma kiveloen képeett és valójábanegyetlen mogúnsteiíeztíkuse és aj\1)\'TOE~nak a szakmai kérdésekbenannyira Járatos ügyvezető alelnöke kö~zött felmeriilt vitás kérdésben. Előre,bocsájtom, hogy a kereskedelmi ta,nácsos úr, akivel a cikkeivel szembenemelt kifogásaimat már volt alkalmamközölni, ezek ismeretében bocsátottaa vitús kérdést elbirálásorn alá, teljeslojalitással kijelentve. hogy nem fe],tétlen helveslest. hanem szakszeríí kri.tíket kér ~és vár tőlem .. Minthogy pe:dig tvlorvay alelnök úr hasonló lojali.tásáról - anélkül is, hogy e tekintet,ben kérdést intéztem "\101na hozzá -ugyancsak erős II meggyőződésem,biztos vagyok abban. hogy hozzá.nó,I úsrnme! nem fogom a vitái elmerge»siteni, sem pedig az ellentetei keltő,ifik között személ vi téren klélesiteni,Ez az t. i., ami től~m a legtávolabb áll.Emellett hiszem azt is, hogy az i~a7.~ságtcvésnek számomra scm lesz fej,betörés a vége.

Mindcnekolött kijelentem, hogy na.~yon sajnálatosnak tartom, hoqy kétilyen okos fő oly animozitással ront ekérdésben egymásnak. megfeledkezve

arról, hogy végső eredményben feltét;lenűl egyet akarnak hiszen két,ségtelenűl egy cél lebeg szemünk előIt!- megfeledkezve arról, hogy az igaz::ságot nem lehet du.runggal érvényest«feni.

Ebben a tekintetben az első hibát,\forva)' úr követte el, aki a kívánatos-nál erősebb kritikai éllel felelt Cestig,None úr nagy tudományos. készűltség.gel és adattömeggel írott első cikkére,ahelyett, hogy az egy célt szolgáló knr»és bajtárs megértö hozzászólásávaiegészítette volna ki, vagy - mondjuk- helyesbitette volna annak fejtegeté,seitl Én pl. az ő helyzetében feltéte-Icztcrn volna - külőnöse n az e cikkutolsó bekezdésében foglalt kérés ésajánlkozás alapján -r-, hogy Castiglioneúr a nyelvkérdés befolyásának egy'szerű és udvarias felvetése után kész-séggel foglalkozott volna ezzel a ható-tényezővel és viszont nem vágt am vol"na vissza oly keményen Morvay úr-nak, mint ahogy Castiulione úr tette,a statisztikai tudomány magas paripá.járól duplázva rá Morvay úr vágásáraazzal, hogya kérdés az utóbbinak "is"meretkörén kívül esik". lvIi más lehe"tett erre a válasz, mint az, hogy a vc"szedclmes statisztikai tudomány ut-vesztőjébe Morvay úr, aki járatlansá-p,át abban nagy szerényerr el is ismeri,nem akar beleesni mondván: mintahogy beleesett ellenfele, aki pedig an,nak alapos ismerője.

Nem folytatom azonban kifogásai.mat a vitá;'ók harcrnodora ellen (záró;jelek között megjegyzem, hogy Ca s"tiglionc úr második cikkének utolsóakkordja ismét nobilis elismerés MOb

vav úrral szemben. viszont az e sz ám-ban megjelenő cikkének tenor já t me-gint helytelenítenem kell), hanem át,férek az érdemi kritikára.

23

*--------+i~~~~.------_+ú~y vélem, hogy az i. t. olvasók.

akik a polémiát figyelemmel kisérték.nem várják tőlem azt, hogy Cestig»lione th tanulmányának és Morvay úrhozzászóló cikkeinek minden bekezdé-sévcl, minden állításával és bizonyitá-sával külön-kűlön foglalkezzam. EztLejtn szerkesztő úr scm köszönnémeg, mert ezúttal is dupla számot kel.lett nyomtatnia. dc meg csupán félnapállván c célra rendelkezésemre (cgyszakmai látogatóm ebből elvitt másfélórát. ami mellett még 22 telefonbeszél-getést is Ic kellett bonyolitanorn) azidőből is kifogynék. Cs,;pán a jelentőssebb és a vitatollabb megállapításoktaglalására fogok tehát szorifkozni, azezekből kifejtendő véleményem benscm vindikálva magamnak a csaJhatat ..lanságor, egyrészt, mert a eikkekbentalálható adatokat nem magam gyűj,töttcm ÖSSze és így provenienciájuk,forrásik felől nem vagyok biztonság,ban/másrészt, ruert azt scm tudom,mennyire kimerttök és poaitivck azok.Az viszont kétségtelen, hogy Casfig,Hon e úr a legteljesebb lelkiismeretes»"agel és valóban imponáló szekíudés.

sal használia fel és kommentálta a ren,delkezesére áll 6, illetve fáradsággal-ssszebordott adatokat. S ha hibnforrú.sok és hié(I1~'ossá!!ok adódnak is talánacla tdsszeállitásaibnn, az is ketségt e:len, hogyadalai a nagy számok för~vényének erejénél fogva bizonyíto e.re,jűek s következtetések levonásáraigenis alkalmasak - cgy adatcsoportkivételéve!' amelynek beiktatasát nemlátom egészen konkludensnek (lehet,hogy ebben tévedek).

Castiglione úr ezek felhasználásán álnem js [uíotí útvesztőbe, majdnemtelles mért ekben helytállók s ha mégislehet - és kénytelen vagyok - n';,mely megállaplítását kritika tárgyávatenni, annak oka abban rejlik, hogyegyekét következtetésében kissé túl,zásba esett, egy semmiesetre sem neg:/igá/hat 6 tényzöt pedig teljesen figyel,men kívül hagyoff. Itt kapaszkodottaztán bele - joggal - Morvay úr, aki

ennek a tényezőnek a hatóerejét be»csüli fúl, illetve. ennek a tényezőnek akétségtelen fontosságát igyekszik egyncm kellő kritikával -Iogadott és fc 1-használt adattal bebizonyítani.

Részemről többé v;:Qv kevesbbé ki,Iogásclhatóknak - pontok ba szcdvc- a következő főbb tételekel látom.

l. Mai szfnházparkunkkal még csakgondolnunk sem lehet a fejlődésképeshazai filmgyártás lehetőségeire. Cas,tiglionc úr l. tanulmányában). Tapasz,talutaink szcrint még mai színítez per»kun k mellett is fejlődik a ilazai film,gyártás és ha az itthon ezután gyár,tandó filmek rnínösége eléri vagy ta.lán meg is haladja az elmult idényben-tvártottakét, akkor a hazai iilmgvet»tás lov<ibbra is fejlödni fog. Tudjukpersze mindannyian, hogy mcly maikörülménvek további fennállása a fc},tétele ennek, viszon- kétségtelen, hogyezek mcaszünését részben (dc csakrészben) kícuycnlitcné a mozik sz ámú-nak növekedése. Az viszont bizonyos.hogy cgy ország filmgyártásának in,tenaitása egyenes arányban áll sainhaz-parkjának nagyságával és e két té;nyezö kölcsönös egymásra való hatasapedis már annyira kézenfekvő, ho~~erre itt nem is kell kl térnem.

2. A jelenleg 398,at tevő filrnsain-házpark közel 900-ra emelhető anélkül.hogya természetes kialakulás egészsé-~es fejlődésének alapfeltételeit veszésIyeztctné. (Castiglione úr u. o.) Időpontmcpjelölése nélkül ez az állítás megnem áll, dc ha al egy sorral feljebb.Lengyclorszűgrn vonatkozóan használt.irővid időn beim" erre is vonatkozik,akkor az előreláthatóan rohamosanmeg nem változó gazdasági helyzet:ben már túlzottan optimistának kellminösífenem ezt az á/litást.

3. A mai filmgyártás aktivitása a mairnérctcivcl szemben közel háromszoro-sára volna emelhető (Castiglione úru. o.), Jólehet a hazai filmgyártást -mint fentebb mondtam - ma is fejlő,désképesnek tartom. ezt a nagyfokúfejlödést (rncgháromszorosodást) még

24

~-------+'~~~~'---------+I900 müködő halai rnozgóképszínházlétezése esetén sem látom elérhetőnek.Csak nagymérvű gazdasági javulés-nak vagy jó külföldi elhelyezhetéséneklehetne ez a folyománya. Ebben a kér»désben. lehál közelebb állok. Marvayúr felfogásához.

4. Ugyancsak optimieztikus le/fogásvolna a mozgóképslín~ázak számánakrohamos szaporodását azon az alaponvárni, hogy hazánk mind jobban fel-szabadul fi föld és a természet kénv.szerc alól és mindinkább szellemű ter-mészetüvé válik. (Castiglone úr u. o.)Ez a folyamat ténylen állandónak bi-zonyult, dc még mindig elég lassú ah,hoz, hogy II "haladás útjára tért kul-túrélct" rohamos színházgyarapodástprodukálhatna. Valószínű egyébként,hogy ezt az állítást Castiglione úr iscsak ilyen értelemben tette.

5. A lakosság foglalkozási megosz-lása (nagyobb %,ban iparos, kisebb'ir -ban őstcrrnelő tömeg) Morvav úrszcrint (első hozzászólásában) a moziszempontjából kevésbé vehető figye,lern be. A bszolut e nem! Az iparosodásfejlődésével mindenütt fejlődik a kul,túra (az ipari munkásság politikaiabcrrációs kisiklásai ennek nem mon.danak ellent) a magasabb s főleg szé.lesebb kultúra pedig nagyobb kultúr-igénnyel is jár. Ez a körülmény tehátAuszfria és Magyarország moziviseo,nyainak összehoscnlítéssméí nagyon isfigyelembe veendő, annál is inkább,mert a magasabb kultúra nagyobb gaz'dasági jólétet is teremt.

6.. ,Az osztrák mozik műsorainak95%,itt németnyelvű filmekből tudjákösszeállítani", {Morvay úr u. i.] Nor'vay úr ezzel az adattal elveiette a suly»kot s ennek tudheió be az, hogy a bel,űgyminiszier úr filmkereltörv-ényénektárgyalásánál több szónok hangoztattaazt, hogy Ausztria a kiilföldi filmek957, :/11 szinkronizálja. Nem vonomkétségbe, hogy lehetnek Ausztriáb.olyan kisfalusi mozik, amelyek müso.ruk at 9j vagy akár lOO7'eban német-

nyclvű (eredeti és s.dnkronizált} fil,rnekböl állitják össze, általában azon-ban ezt nem lehet állítan i. Cestigtioneúr mai cikkének adafai ennek meg:dönthetetlen bizonyifékai. ViszontMorvay úrnak ehhez a téves állttáshoz!űzött további fcjtcgctései nagymér-tékben helytállók és a hazai filmgyát.tás rentabilitására vonatkozó számita-sai és propozició nagyon figyelemre.méltóak. A mozik létesítésének (fel,szcrclésénck) költségei tekintetébenegyrészt, másrészt bevételi lehetősé;gcíkct illetőleg további kutatús és ta'nulmányoaas nagyon is kivánatos.

7. Nem írom alá Cestíglíone urnakazl az állifását (második kőzleménye),hogy "a nyelvi szempont nem [okmé»ró". Erre nem elég bizonyíték agyen::.ge magyar filmek bukása. (A gyengemagyar film is jobb üzleti eredménytmutat fel, mint a gyenge külföldi. PéJ,dákat talán nem kell Felsorolnom.)Magyarra esetleg rosszul sz inkronizá ltgyenge külföldi filmekre valószinűlegállni fog ez fl megállapítás, dc gyen-gébb eredeti magyar filmekrc már ke,vésbé áll. (Magyar rendező, hazai szí~nészck, hozzűnk közelálló tárgy éstéma, stb.) !\T ézctcm szerint éppen nemközömbös tehát, hogy a film mil yennyelven beszél. Hogy az internaciond.lisan élvezett néma film fokozatos éseléggé gyors tempójú letiinése - agazdasági leromlás mellett - nagy,mórtékben okozója moziparkunk nag~mcgfogyatkozásának, az általánosanelismert dolog, s a mcpfogyatkozás bi-zonyára nem következett volna be ilynagy mértékben, ha a hangosfilm meg,jelenésekor 'azonnal megszűieteti volnakellő számban a mélgyar film, Ez csaknem vonható kétségbe, s ezt nem döntimeg Castiglione úr fenti állitását kö,vető rendkivül érdekes és tanulságosadatcsoportosítás sem, mert a kúlön»böző országokban más körülményekis belejátszanak a helyzet elekutésébe.

A Morvay úr második cikkében ésCastiglione úr mai válaszában foglalt

25

~--------+.~~~~..--------+fejtegetésekre már nem óhajtok rellek.tálni. mert a fentiekben jórészbenezekről is nyilvánítottam már vélemé-nyemet. Legfeljebb még azt említhc,tem meg,- hogy tényleg nem lehetegyes kategóriát (például a 2000-3000Iakosú helységek) helyzetéból az ösa,szes kateuór iákra formulázni. Ilyen eljá;rásból származnak a könnyen megcá-fol ható tévedések.

Végeredményben pedig fclf..ogásOlll

az, hogy Castiglione úr igen jó szol«gálalot tett 8 srekrnui erdekeknek ésnagyon is kivánatosnak tartanám.

~V ismételten tett ajánlko.eása más,nagy horderejű kérdések mcgvilágibi:<tására és megvitatására megértéssel ta-lálkozzék és hogy ennek a lezajlottvi/ának záróakkordja; ne vegyék el akedvé/ a különböző mozi és films/a-tíeztikní tudományos és gyakorlafikérdések /aglalásá/ól.

Li.ez! DEZSŰII Magyar rum ]r~1a dr amn tut-g j a :

AZ UTÖSZINI<RON KÉRDÉSE

érségtelen volt a logiku-san szrimítók körében,hogy az a folyamat,amely a hangosan be-szelö filmet új köntösbeöltöztette, azaz nemzetinyelven szólal/aHa meg,

hogy közelebb hozza a közönsc!ghez-j\lagYluországot sem kerülheti el éselőbb .utóbb nálunk is felfigyelnekmajd a külföJd: Olaszország, Francia,ország, Némctorszúg és Spanyolor-szág: nemes akció iára, amely részintvégleg, részint fokozatos irambanmegszűntett» a hangos filmek okoztabábeli nyelvzavar! és a maga nyelvéreút últetve, szeknvelven : utoszinkroní»zá/va igyekszik tökéletesen ér/he!öv.?varázsolni az idegen filmeket.

A szfnpadi és könyvirodalom márrenebben elkezdte ezt a nacionalizáló,m~lgunkról szólva: magyarosito munká t. nem volna szabad tehát most cso.dálkeznia a filmsainkron ellenzéki ta",borának azon, hogy a leflJelsöbb kor",ménykörök végre elhatározták a kíil«földi filmek lnssú magyarosilásá/.Tudjuk jól, hogy más az, ha Hamleta szfnpadon és Copperfield David akönyvben magyarul szólal meg, rnlnt-'HI a vásznon a példaként annyit cm"

Jegetett Greta Garbo beszélne magya,rul. Am ez a különbség egyelőre CSu",

pán szokuilenségúv«! fog halni a moziközonsegére, A magyar utósz inkroni-zálás technikai eljárása ugyanis mamár százszázalékos fökéletességíí,mondhei juk úgy, hogy matemac 'h[ála~(pon/os, biz/os és hely/álló. Némi mű.vészt ílluzíókülönbség az eredeti és azutólagosan magyarra .szinkroniaált-fil-mck kőzőtt csak azért fog mutn tkoz-ni, mert nem az eredeti színész húsa,vére, ideje és szelleme nyilatkozikmeg majd magyarul, hanem cgy kon.gcruális magyar sztnészt ársáé, akinektökéletességre törekvő munkájábansegítségére lesz a dramaturg, a játék"vezető rendező és. a hangrnérnők. Et"fől a három személytől függ a szín»kroniuilandó film sikere.

A dramaturg nehéz, alapvető éssorsdöntő munkáját külön fejezetbenkell kimerítően ismertei niink, A szí-nész feladata, a szinész szcmélyí ké.pességein és a játékvezető rendezőösszefogó tehetségót dől cl Az ismertkülfőld: filmsztárok hangjával telje,sen egyenértékű hangszinezettel ren"dclkcző magyar szinész fcllelése 'iC.1

megoldhatatlan kérdés. Ismerünk pél.dául néhány magyar szinészt, aki

26

----------.~~~~,--------+olyan tökéletesen utánozza sok ko.lé.gúját, hogy, min t mondani szokták,jobb, mint az eredeti. Arra' azonbanegyelöre alig fog sar kerülni, hogyolyan [ilmhíressénelc [ilm je kerülj6nszinkronizálás alá, akik sokat szere-pe/nek a moziban és nkiknek: jól ismerihangja il kÖZÖl/ség fülében cseng. Akevésbé népszerű filmsztárok han~já%val pedig nem lesz baj.

A sz ínészck és rendezők már rég~úta ambicionálják az utószinkron két-ségkivül nehéz, de keresztulvihetőmunkáját, amely érdekcsen új művé-szi feladatok megoldása elé állítjaöket. A [llmsrinkron magyar techni»kusei pedig mcndhetni ideá'lis pontos"sággal érték el a célt.

l lat évvel ezelőtt például clszőmyu-köd tünk és nevettünk a hangosfilmstartjanél. Ma pedig önmagunkat ka"engjuk ki, ha visszaemlékezünk, hogyrnilyen komolytalanul fogadtuk a filmfejlődésének azt a forradalmian me.rész új fejcactót, amikor mcgszólalt a'd<;7,llon, mert ma már nem tudjuk cl-képzelni a moz í t hangosfilm nélkül.Ugyanígy fogunk visszagondolni rövi:desen a magyarra szinkronizált fil:mekre is, amelyek ellen a tiltakozáshangja olyan sok oldalról csendül felrnost, amikor a szink ronizálást nem-csak a film fejlődésének folyamatadiktálja, hanem amikor azf elsösor::ban a magasabb nemzeti kultúra sür:getöen követeli és amikor az egyelőreszázuknak. idővel pedig ezrekneknyújt majd kereseti lehetőséget s ami,kor végül a filmszinkronizálás üzletitobí.letet jeleni föleg a vidéki mozib

. ;':, amelyek boldogan fogják műso.rukra tűzni a magva-ul beszélő Filmc.ket, ezektől várva- az eddig németül,al1flolul és franciául beszélő bit belinyelvkháosz okozta pangás jóra Fordu-lását: az erkölcsi és anyagi sikert.

Az emlitett komoly okok figyelem.bevétele mellett talán mégis meg fog,ják bocsátani az ellenzéki ck az utó«szinkron "iJluziórombolását", mint

ahogy elnézik például azt, hogy JuliusCézár nem latinul. hanem magyarulbeszél él színpadon.

Ezuttel a nemzeti és gazdasági szem:pont az a cél, amely szentesíti az esz:közt, amelynek segitsegével a külfölclifilmek csekély százaléka a közeljövő'ben magyarul fogja megérteini magáta magyar közönség elött.

A Crdalc június 4-én tartotta Párizsbanev i kiiz:.:.üll:~d báró Guiííícr d'lfcstroy bel-gu követ elnökléte alatt. Magyarországot ~~köznvü'ésen dr. Gesztesy Gyula követségisajtóelőadó képviselte. A közgyűlés után adc:'eg-;:i:tak:lk bemutu tt.lk Saclia Guitrv :.. Pa:C!Cl1r;' c. filmjét. :\ CIDALC bizott-sága egyhangúlag ennek fl filmnek ítélteoda H135. évi második nrnnyermét. ezzel ishódolva az ombctisép jótevője örökké ra-gyogó emlékének.

~A FILMKULTURA legközelebbi (9.ik)száma, szepteDlber elsején jelenik mell·

Olcsó remeleli dijak penoönelizelés ellenénen.Budapesti iroda:

Adr!atica Tengerhaj6zási TársaságBudapest, VIr., 'I hököty-ut 2., IV., Váci-utca 4.és V., Nádor-utca 21.

27

---------+I~~~+'--------+HERVAY FRIGYES:

A FILMKRITIKA PROBLÉMÁI ÉS A MAGYAR FILMEK

Fumkuttúm igen tiszteltszerkesztő]c felhívta fLgyelmcmet a német szín-padi kiadók szövetségé-nek határozatára, amelynem kevesebbet kíván aszínházi kritikustól, min t

hogy töviról-hegyirc ismerje már jó"előre a darabot, amelyről a bemutatóután kritikai rnéltatást fog írni. A filmbíráló jától még többet kíván; ettől a.Drchbuch" ismeretét is megkívánja,mert csak így lehet abban a helyzet>ben, hogy megállapíthassa: mit tudottcsinálni a film alapjáúl szolgálő synopsis-ból. regényből. színdarabból a rendezőés a dramaturg külőn-kűlőn cs együtt; aforgatókönyv gondos áttnnulrnányozá-sán túl is elvárja a filmkritikustól, hog",a felvételek alatt látogassori ki a mű-terembe, figyelje meg a rendezőt mun-kája közben, hallgassa meg. rnit monda Iösztnész, egyáltalában té jókoaódjéka mütermi munka minden részlctéröl,mert csak mindezck pontos ismereté-ben lehet bírálata minden irányban ki,elégítő.

Amint látjuk, itt jókora német ala,possággal állunk szemben. ts túlzott.fontoskodással is, amely intenzív elmé;lvcdést követel minden részletébe afilmnek (holott talán nem is éppen vi-lágcsoda az a film), a szegény kr itikus.nak azonban azt scm konccdálja, hogya maga !!yakorlott szemének és rnin-den befolyásolástól ment kritikai ősz-tönének irúnytűjét követve nézzenszembe a korszakalkotó művcl. Ehc,Ivett cl akarná veszejteni a részletek.ben. olyasmiket kívánva tőle, amik nemtartoznak rá. amikhez semmi köze.

Jóhiszernűck akarunk lenni és ezértnem hisszük, houv Németországban afilmgyártók többsége a fentiekhez ha,sonló különleges kívánalmakkal lépnefel a kritikával szemben, viszont a kri.tikáról sem tehető fel, hogy járószala.

gon hagyna vezetni magát. De az akörülmény, hogv főképp a film világá,ban Időrölddőre mindig újra felvetődikfl kritika problémája, azt bizonyítja.hogy ez a kérdés még rendezetlen ésa krilika körüli fOf!,almak sok tekintet,ben tisztázásra szorulnak.

Minket ebben a kérdésben csak a míhazai viszonyaink érdekelnek, elsősor-ban a hazai kritikának a hazai filmmelszemben való állásfoglalása. Erről sze,retnénk néhány szót mondani, még pe-dig teljes őszinteséggel.

Mi, akik úgynevezett filmkritikávalis foglalkozunk. gyakran kérdezzükmagunktól: va/",e szükség egyáltalábankritikére? ts ha igen, - mert hiszenminden téren, tehát a film terén isszükség van erre - fölmerül a másikkérdés: Van'e lehetőség a kritikára?Nem a föltétlenül támad", de a föltét>lenill őszinte krrtikára.

Nem olyan egyszerű ez a kérdés. Akritika kell, a kritikát kéri a producer.a rendező és valarnennyi tényezője aprodukciónak. Ám ha a kritika nemegészen elismerő, ha rámutat a hibák"ra is. akkor már baj van. Akkor az akr itikus egyszerűen nem ért ~l-tozzá.Rosszakaratú, gyomorsavas ember, aki.,alighanem harartszik valamiért". Azszóba sem kerül, hogya meggyőződé.sét Írta Ic, sőt talán igazat is írt. Sok-szor belátta már fl kritikus, hogy nemérdemes, sőt kényelmetlen fényűzésőszinte kri tikáf írnia, mert utóbb mégráborít ják a .Jutelsórtés" vizes lepedő-jét. Hiszen érthető az érdekeltek ide,gcsségc. akik talán mindenüket (aminéha nem is valami sok), rátették arraa filmre, amiből jóbrosszul meg akar,nak élni. Elfelejtik a producer urak.hogy aki e számunkra rnógts csak nemközömbös kultúrterületen akarja meg.keresni a maga anyagi és erkölcsi ga;rasait. annak igenis viselnie kell a kr,::tika kockázatát is.

28

nek felfogását bevezető sorainkban is-mertettük, előírja. Nem lehet feladataa kritikusnak, hogy személyesen jár,jon utána, vajjon a szcrző, II rendezőés a sztnész mit miért csinált így vagyúgy és miért nem am ugy? A kritikus-nak a mű egészét kell néznie. lia afilmből hiányzik az egység, ha ennél,fogva a hatása is széteső, a kritikustnem érdekelheti. hogy író, rendező ésszínész kölcsönösen miért nem értettékmeg egymást.

Ez utóbbi sorok különben csak a né,mct kritikusok tól megkövetelt "ala,posságra" vonatkoznak. A mi Film-jeink ilyen részletekbe menő analízist,Cisztétikai és dramaturgiai boncolástnem kívánnak. l"lár csak azért sem,mert a fiatal magyar filmgyártás idáigcsak a könnyed és Felszines, bár ebbena zsánerben már néhány kiválóart sike-riilt produktum mal iparkodott rnegtc-rcmtcni a maga anyaqi létalapját. Ezeknem is igen reflektálnak holmi nagy~képű méltatásra, dc a kritikával szem-ben való érzékenységükről már ezekis nem egyszer tettek tanuságot.

Egyébként komoly filmkritikáról ná,lunk alig beszélhetünk. A napilapokkevés teret szcntclnck a filmkritiká,nak részint helyszűke, részint egyébszempontok miatt. Szaklapjaink pedig,fiiggő helyzetüknél fogva, nem enged,hetik meg maguknak az őszinte kritikaluxusát.. Bizonyos, hogy a magyar film,gyártás mindnagycbb növekedésévelés fejlődésével ez a helyzet megválto-zik. Addig is azonban, épp a magyalfilmgyártás érdekében, szükség volnaegy magasabb szemponlú filmkritikaiszemíere, amely minden irányban tel-jes saakszcrüsóggcl foglalkozna úgy amagyar, mint fl komolyabb tőrckvésükülföldi filmalkot.isokkal. Talán nemveszi rossz néven ennek a lapnak aszcrkcsz tője, ha éppen c hasábokonadok kifejezést annak a véleményem,nek. hory a Filmkulíúr ú«; tartanám egyfilrnkritikai revü céljaira a legalkalma:::-sabbnak.

Természetesen nem értjük ez alatta nyilvánvalóan rosszindulatú, durvavagy személyeskedő kritikát.' .A.. ma-gyar film gyenge palánta, amelyhez vi,gyázva, gyengéden és szeretettel keltnyúlni. Magunk is elitéljük, aki bunkó,val vagy éles késsel mcgy neki, más,részről azonban az a kritikus, aki akárkényelemszeretetból. akár csüggedt.,úgyis mindegy" kézlegyintéssel né,hány sablonos sorban elintézi a ma,gyal' filmet, vagy érdemtelenül az égigmagasztalja, nem tesz jót a magyarfilm ügyének. Ennek az a szomorú kö,vctkezrnénye, hogy filmgyártásunk meg.áll a fejlődés útján, uniformizálódik.

Sajnos, be kell vallani: a magyar film,néhány tiszteletreméltó kivételt leszá,mitva, ezen az úton jár ma. De valljukbe őszintén azt is, hogy ebben egyfelőlmi vagyunk a hibásak, akik a lentiokok miatt csak a jót látjuk meg a fil,men. amelyről ilyképen hamisan infQr~máljuk a közönséget. De hibásak azokaz urak is, akik zsebükön érintve őketa kritika, mindjárt feljajdulnak a leg,szelidebb megjegyzésre. f,s lehetőlegúgy jajdulnak fcl, hogy meglehessenhallani a lapok kiadóhivatal a iban is,amelyekkel üzleti összekőttctésbenvannak, ezektől várva, houy majd egykis szelíd nyomást gyakorolnak a kri,tikusra, Ez néha meg is történik, de azérdekelt fél nem sokat nyer vele, merta rossz nem villik jobbá azáltal, hogyelhallgatják. És arról is tegyenekle, amit pedig nagyon szerotnek han,gaztatni, hegy kultúrmissxiót végez~nek, amikor a magyar film körül bá-báskodnak. Ezen már lsten segitségé,vel túl vagyunk. Magyar filmet csinálnima már (vagy mondjuk ma még) álta-lában elég jó üzlet és ha bele is mCJ.qyi.ink abba, hogy kultúrruissaió, eznem ad menlevelet senkinek arra, hogyrosszat, vagy szűkmarkuságból kez'detlegest produkáljon. Sőt.

Vissza kell térnünk arra a kijelen-tés re, hogy kritika: kell. De nem ú.!ly,ahogy az a német érdekcltsóu, amely-

2iJ

~-------+f~~~~i-- +D. SZE:\'ES

a Dauubia premres iuc.,Xewyurk megbizotrja

A MAGYAR FILM UTJA AMERIKÁBANmagyal' filmkörök az

A utóbbi időben érthetőenérdeklődéssei figyelik amagyar filmek amerikaielhelyezcsének il lehető'

---------., ségcit. Miután azt tJ:::

pasz taltuk, hogy e tekin,tetben meglehetős tűjékozatlanság ural,kodík, szűkségcsnck tartottam, hogyerről a kérdésről II való helyzetet meg,ismertesscm. E sorok Írója odakünnévek óta tapasztalatokat szcrzctt e té,ren és tekintve a kérdés nemzeti ér:.dekű szempontjait is, nem tisztán iiz«Ietí okokból ítélern meg a magyar fil,mek terjesztésének iiayét, hanem ma:::gesabb etikai szemszögből is. l Iosz,szabb ideje fip,yelcm a maqya r filmeksors •it Amerikában és magamnak is.nagy szerepem volt abban a törekvés-ben. hogy a magyar filmek legjobb ebhelyezési lehetősegót biztositsuk.

Az Egyesült Allamok 120 millió la,kos a kozűl körülbelül 800.000 a ma'gyar. Szomoru tény, hogy az itt élőmagyarság lényeges hányada már tel"jescn elamerikaiasodott és rengetegenvannak, akikböl már a magyar nyelv»tudás is lassan kivész. Épen ezen II

ponton lá lom fl magrar film nagy lcul»túrmisszióját, Ezeket a tömegeket aleghathatósabban a filmeken keresztüllehet ismét elérni és bennük a magyarérzést és magyar szot ápolni. Hosszasvolna itt beszámolni azokról fl hatá"sokról, amelyeket a 30-35 évvel ez'előtt hazulról származott emberekneltapasztaltarn. akik évek óta most elő,ször hallanak magyar szót. Csak ameghatódottság érzéseivel figyel11e.,tem, amikor láttam, hogy sokan az el'!sodort megyerok. közül 20-25 m, -rt,föld nyi utat is megtesznek csak azért,hogy magyar szot ; magyar beszédethalljanak és az óhaza szép tájait lát,hassák. Nem kell részleteznem ezek

után, hogy miért fontos magyal' nem ..zcti érdek a magyar filmek amevikaiterjesztése és azt hiszem, a lcgsdrgö~sebb volna a magyar filmiigycket in-tézö illctőkes tényezőknek a figyclrnéterre a körülményre felhívni. l' cm sza;bad annak előfordulnia, hegy a tisztánmagyar propaqanda-célokból készültfilmek terjesztésénél űzleii szempont-ra helyezked jenek, viszont (17- sem he.lycs, hogy últeíúnosítsek a propaganda,filmek ingyenes bemututúsét, Ehelyettsokkal hatűsosabb, hogyha II prop a,ganda,filmck előadását Qeleil/eszlik arendes müsorba.

A magyar filmek amerikai terjesz,tése nem kÖlll1yii feladat. I liszcn azóriási kíterjcdésű Egyesült Allamokbanaránylag kevés vidéken él a magyar-szúg zárt egységben. Körülbelül 50-60olyan magyar kolónia van, ahol u~y~nevezett n1aUyélr élet folyik és e~y~egy ilyen kolónia gyakran alig 50-500magyarból áll. Két-háromezer kilomé-ternyi távolságok is elválasztják egy,mástól ezeket a kolóniákat.

Az amerikai filmterjcsztönck teháthatalmas területen kell Icikeresnieazokat a helyeket, ahol magyarokat ta'láthat és ez a magyarázata annak, hogya multban akárhűnyszor előfordult,hogyafilmterjesztő költségeit az össz-bevétel nem fedezte. Széles Ameriká-ban m inddsszc tizetizenkét olyan helyvan, ahol magyar filmeket bernutatás-ra keresnek, a többi helyeken valóság,gal ra kell erőszakolni a mozisra a fil:met, További nehézség azután, hogyezeken a helyeken a mozisok nemutcernele neppnl! előadás! tartani, ha;nem csak az éjféli előadásban. amelytizenegy óra után kezdődik, hajlan-dók a magyar filmeket előadni. Tcr,rnészetesn, amikor ilyen erőszakosankell a magyar filmeket a rnozitulajdo,nosokra ráoktro júln i, a bevétel na~

30

*--------*.~~~~'--~----+ígyobb hányadát is a rnoaitulajdonosszúrnű rn kell biztositani. A filmter-jcsztönck azonban nemcsak a film Ie.kötése il feladata, hanem a szinházmegköveteli, hogy fl "bedolgozási"kampány: a plakátok, nyomtatványokkészítését és terjesztését is a filmterjosz tő intézze és ami a legkdltségc.sebb, a pubtícít ásröí is neki kell gon,tloskodnie, ami nem kis dolog, tekin-tettel arra, hogy ezek a mapyar filmekteljesen ismeretlenek él vidékeken.

A multhan él magyar filmek arncri-kai terjedése körül szomorú jelensé ...gek mutatkoxtak. Sokan vállalkoztakc1!Y':cf.!y rnaayar film terjesztésére.rendszerint hozzá nem értő emoerek,gyakran olyan mest eremberek is. akikmindenből kicstek és azt hitték, hogva magyar filmek terjesztésével kár~Ó,tolhat ják magukat. Miután azonbanfogyatékos anyagi eszközeik miattnem is várhattak addig, amíg mindenlehetőséget kihasználhatnak. néhánydollárért elkótyavetyélték a filmek';té." nagvon pvakrnn előfordult, hoqyöt-tíz dollárért is odaadtak filmeketelőadásra a moxisoknak. A hclvzet né,hány hónap óta nagyot változott, Azeuyáni vállalkozás helyébe a pénz;ügyileg komolyan megalapozott vállal,kozás lépett, Newyorkban sznketnbe»rek, akik meqcfclelő anyagi eszközök,kel is rendelkeznek. komolv vállal ko,zásba kezdtek és kezükbe - vették amagyar filmterjesztés megszervczését.A vállalat rövid fennállása óta is márigen lénye!,!es eredményeket ért cl.

A székesfehérvári Arpád- és Uránla-moa-góh:épszính{lzak ellen <I város képviseldtes-tületében legutőbh éles támadások hangzot-tait el és Idlkérték a pölgármester t, hogyj~rjon cl ab,bí.1Il az irányban, hogya két rno-zlt modernizé ljak. A polgármester [uniuselején tárgyalt is a székesfehérváti mozikvezetö!v~l, aki.l.: vállalt fili. hogy az Arpád-é.s Urí.lIl1~-mozll<at a nyar Iulyamán átépi-tik. Az atalnkitasrn vcnatkozé terveket apolgármest~r már tudomásul is vette, ügyhog.y a I{~t 1U00l.góli:élJSzinlráz az új idényelC11én teljesen átulukltva és kicsinositvanyi ik meg.

AZ tu KFT.-TÖRVÉNY

a cégszövcgben csak kétféle megkülön .•bőztetést ismer. Az egyik az. houy acég szövegének a beltagok valamelyi'kének a nevét a kft.ere való utalássalkell tartalmaznia vagy pedig a kft. eé~,szeveuenek a cég tárpvkőrével, rendel s

tetésővel kell összefüggésben lennie.Az 1930. évi V. t. ••c. tartalmazza ezt arendelkezést, amely lényegében a.részvény társasági céuszövcg birói gya ..korlatából nőtt ki, ahol az ily generálisés hangzatos cégszövcuct a cőublrósáuállandó ~yakorlata lassanként eltörölt~és a cégvalódiság eszméjével össze ..egyeztette. Ez jutott kifejezésre mosta kft .-tőrvénybcn is, tehát a cégsző s

vcgben a cégvalódiság és a tárggyalvaló összefüggés elveit valósítja meg.Épen ezért olyan cógszővcgeket, ame ..Iyek hangsatosak. amelyek alkalmasaka cég terjedelmét illetően a mcgtévcsz ••tésrc, n cégbíróság nem engedélyez.Igy nem engedi meg az "általános", az"országos", az "európai" stb. kitétele .•ket, amelyek tehát csak az egészennagy vállalkozások keretében lennénekérvényc.síthetők. A fifmszakmúban ala:kult korlátolt felclösséuü társaságokmár ennek az alapelvnek a szem előtttartásával létcsiilhcttck. Igy pl. eng",delyezre a eé~bírósúj:! a Cemere, Ci..nema, Kino, Color, Thália elnevezése ••ket, mert ezek valamilven vonatkozás s

ban állanak a film' és- mozgóképszak.mával, ellenben nem engedélyez a cég ..bíróság általános neveket többé, mintpl. Royal, Turul, Apcj/ó és hasonló ej,nevezéseket. szóval Olyanokat, ame ..lyck ncrn hozhut ák összefüggésbe arendelt etésével, Az egészben csak aza sajnálatos, hogy' amíg idegennevűeégek mégis csak műkődnek, addig asze» mélgyaros hangzású nevek alkal-ruoxrisat sem tűri a céghivatal. Mcrthiába: mennyivel szebb és "szak ..maiabb" kifejezés a ..Kíno" filmkeres ••kedolmi kft. az cddic és ma,[!varos hangzású ,.T: cév he ...lyett?

'l~r'_-----_.A~"... ,---- __.EGY FILMRIPORTER

NAPLÓJAEzerkiíencszéztizenk ett ö.

ben, amikor a iílmhír«adás még valóban cse.csemő korát élt e, lJ. Vil,mos császár tiszteletérenagyszabású katonai péJ;.

rédet rendeztek Strass,burgban.

Híradóra míne/íg h,ílásél katonai tárgyú ese.mény, tehát ariporterek

is komolyan keszűltek a császári ii11::.

neoseg. [ilmezésére.Akkoriban még az a groteszk haló::

ság!· rendelkezés volt a divat, hogy ariporterek ís fekete szelonr uhúben kő,felesek voltak ilyen únne pségen meg:.jelenni. Ezt a ruházata! természetesena kötelező cilinder és a fehér keszfyiiegészítették ki. Aki a felvevögépekrégi ltídaszerü alakját ismeri, könnyenmaga elé varázso/hatja, hogy ilyen öl::tosekben milyen nehéz volí dolgozni éshogy milyen kúmikusnn nézhelett kiegy:egy film riporter.

Kulönösen muleí segcs volt a [ílrnrí»por/el' alakja, amikor az objektiven ke:resz/ül kel/ett velemír beál/ítaní és afelvevögép tetejére ezerett elöre állókazel/a a cilindert folyton a riporterfejebl/bjára tólfa hátra.

A császári vezérkar is kissé idegese nnézte a furcsa kűlse jű cilinderes riporetert, e/e arra egyáltalán senki sem voltelkésziilve, am; pár perc mulve bekÖ;tvet kezelt.

A császár ae/jut ánSa von S c h o IItábornok vezette a parádés felvonulási,amelynek legérdekesebb részleteit adíszpáholy kozelében [eléllitoí t öt mé»ter magas emelvényről fotografáltak.

A menet élén a tábornok lovagolt ésII föld is iifemesen dübörgött a délcefJnémet ketonéte léptei elott és a császárbüszkén emelgett e míndíg jobbjál atiszielgésre.

Az operatőr addíg kukucskélt ke,

resztill a gépen, amig a kenyelmeí leniilelhelyezett kazetla vegleg letolta fejé,ről a cilindert . J-/iába kapott utána, acilinder a föle/re eselt es tovább gurult,

A katasztrófa bekovetkezett, mertabban a pillanatban érkezett a tábor:nok az emelvényhez és a lova há/só lá:bával a cilinderbe lépeií , azt álsza~ki/va, a cilinder a lában ragadt, úgyhogy al/ól szabaduln í nem tudot t.

Lóról leszélln! teljes lehetellenségvolt, tes:» tábornok tcenyt elen.tcetlet,len a cilinderes lábú lovevet lovagolttovább a császár, a t ébornoki kar és avendégek előlt, akík ennél muletséso»sebb kabarét életükben még nem Iéit:tak.

Pillanatnyílag úgy látszo It, hogy abotrány kíförése kilceriilbeíetlen leszde amin/ a császár észrevette fábor;nokúnek kellemetlen helyzetei, való,sziniileg úgy akarta őt ebből kimen~feni, hogy [úi züen nevelni kez deit,

Ennek a példenélkűl! parádénak fel,vonuló katonái a saját zenekeruket isalíg hal/hallák ahahotától, tnindenkigörcsös kacagás ba tőrt ki, csak egyet»len egy ember maradj mereven ko»maly: az operet or,

Viaszszinüre sárgult arcáról csurgox!az izredseg, amitől egészen vizes left8 remegő testét borító fekete ünneplőruhája.

s o m k LÍ f i I s t v á ll.

KOVÁCS ÉS FALUDIFILMGVÁR ÉS LABORATORIUM

BUDAPEST, VI!.,GYARMAT-U. 35.TELEFON: 97-B-SS.

Magyororsz6g legnagyobbés legmodernebb gépekkel[elszerelt labaratoriumo

•Készit; hcnqosfilmeket es kópiókct, I.ilm-feliratokat, pedogógiai-, kultur-. rek óm-

és rajztrükk-filmeket:..._----

~--------+.~~~~,--------+1. ÉDES MOSTOHA

Irta: LAKN E R A RTH U RRendező: BALOGH BE LAZene: SZLATINAY SÁNDOR

Főszereplők: TASNÁDY FEKETE MÁRIA, VASZARYPIROSKA, BERKY LILLY, GÓZON GYULA, TÖRZS .JENÖ,Köváry Gyula, Ruttkay Évi (Lakner bácsi szinházának primadOnnájaj

2. DUBARRYOperett. Főszerepben: ~ALPÁR GITTA ~

13. ~z.l: j~ ~O~;:~ShF~I~!I!tL a londoni Operaház

leghiresebb énekesei.

•• 4. ABDUL HAMID (Vörös szultán)Főszereplök :FRITZ KORTNER, NILSASTHER, ADRlENNE AMES

5. FELHIVÁS A KERINGÖREZenés vigjáték. Főszerepben: iLILLlAN HARVEYWILLY EICHBERGER

6. MÁMOROS ÓRÁKFöszerepben:RICHARD TAUBERés az általa felfedezett gyönyörU eater :

LEONORA CORBETT

HERMES

i FI LM KERESKEDELM I K. F. T.BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT S.

TELEFON: 40-0-28.

~~~~~

33

A

.,J.~~HIRA~ÓJA

A vallás- és közoktatasügyí miniszter afilmszfnészképző i'sIiOhíii: engedélyezése ésellenőrzése tárgyaban 76.666~/t933. számalatt kiadott rendelete értelmében a fllmszf-nészképzö islwlák Iöltitt gyakorolt lelügye-lei teendők ellátása alól dr. .IeszenszkySándor mlnisztert tanácsost kíváló szclgű-latainak elismerébe mellett felmentette ésezeknek a teendöknek az ellátásával dr.Kiala luüy Kálmán mlniszterl tanácsest biz-ta meg.

A~ Országos filmegyesület július t-éntartja idei liÖzgyü1ését. amelyen Törs Tibcrországgyülési képviselőt. az Egyesiilet újelnökét iktatják be az elnöld székbe.

l\1atzner Károly, a Fox Film R. T. nép-szerű igazgatója most ünnepelte a budapestifiók fennállásának és saját igazgatói műkti-désének tizévus évfordulóját. Ebből .JZ, al-lialomból a Tarján-étteremben 200 terftékűdísz vacsorán ünnepelrék a [ubt-ánst, akittübhen, köztük Pogány Frigyes államtitkár,az OJ\1ME elnöke, üdvözöltek és köszüntöttékMatznert, akinele egyébként igen sokan le-vélben is gratuláltak a l,etíős évfordulóalkalmából,

A Nemzetköz! Filmkamara elökészttd hi-zoUs'ága július 12-14 kÖ1Jött !\flinchcnbe,lülést tart, ahol ntegtúrg'yalják a léteslterutü

,Kamara alapszabálynit. Ezen az ülésen az03fME-t dr, Libertlny Márton alelnök fogjaképviselni. A MMOE részéről alkulmasintMorvay Pál utazik l\1ünchenhe.

Bcrgas Karoly. rt Warner Bros. budapest!igazgatója és Vidrányi Blanka a cég kÖI-csönusztály vezetőnője júniusban 10 napigPárizsban tartózl •.odtak, ahol résztvettek awarncr-Hók-lgnzgaték ősszejövetelein ésegyben kiválogatták a \Varner Bros. cégjövö évi anyagánal: legszebb filmjei],

Scheltel Antalt, a Telerongyár népszerűés közkedvelt titkárját a vállalat igazgató-sága legutóbb cégvezetövé nevezte ki.Scheltel hatásküréhen továbbra is megma-rad a haugos mozlgépek eladása.

Krausz Jenő, a budapesti Kereskedelmiés Iparkamara tisztviselője, aki a devlza-zárlat óta a magyar Illmsznkma devizaigény.léseit intézi cl Kamaránál, családi nevétMarjai-ra változtatta.

A FILMKULTURAmai számának boriték lapját <6!;>rqfan 11~ --+ (/I! FeUO!'G"-n

n y o m t ák !

Az United Artista amerikai fihuvállalatbudapesti irudájáj egyetere Engel Fülöp ve-zeti a saját neve alatt. A cég: irodája azErzsébet körút 8. alatti házban műküdik.

Szölló's Dezső,: a szakma régi, kedvelttagja belépett a· Thália Iilmketeskedelmi1,t't.-holZ kölcsönosztályvezetöi minőségben.

Dr. Hauser Béláné, ak! régebben évekellkeresztül vezette az Eldntadé-mozit, mostAHa-film név alatt klzűrélag kultur- ésismeretterjesztő filmek kölesönzése céljábólój váf lalatoj létesített. Az üj vállalat címe:Bérkncsls utca 19.

Singer Pál az Dtthon-mozgő üzte.tvezetdjemegvált ettől az állásatél. A mnzgűképsztn-házat most Dávid Ferenc vezet] tizletvezetdimínöségben.

Color film klt. elnevezés alatt új filmvál-lalat alakult, amelynek tagjai Kérner i\1i-hály és Préger Pál. Az üj várlalat filmet .•készltéséve l is kíván loglalkozni.

A filmbérleti és szállítási Iel téte'ekre vo-natkozó rargyalasok, amelyek már hetek ótatartanak, meghi(lsuJt.ak, mert a felek 7 kér-désben nem tudtak megegyezni. Erről akörülményrö] jegyzőkdnyvet vettek föl ésaZt a két egyesület választmánya elé ter-jesztik. Nem lehetetlen, hog_~' ebbe a kér-désbe a hatóságok fognak be.eezélani.

A hévízi Park-mealj az új idényben Ma-gyar János nagyknnizsat moztígazgatú vet-te át, aki az üzemet [unius 29-én JUtál' megis ny. torta. Nag~' József, a gyó'ri Elit-mozgóigazgatója nem vesz részt a moz! átvételé-ben és az erről szóló hirele nem felelnelimeg a valóságnak.

A nagykanizsai volt Armuur-téte Uránia-mozgó helyiségét és épületét nemrégibenmegvésárolta Nagylcanlzsa megyei városküzönség'e és azt Népmozgó elnevezéssel, ahelyiség megfelelő és modcrn értelembenvett átalakitása után üzembe helyezte. Amnzgdképszfnhaz igazgatója Magyi'lr János,t.!tkárja Csillag Jenő.

A Danublus-mozgóképlparf részvénytársa-ság elköltözött Erzsébet kdrut 44. számalóli hivatali helyiségéből és átvette a Pllm,házban levő City-Irodák egy részét. Uj címe:Erzsébet kőrut 8. Telefon: 43-1-95.

Győr városa új kulturpalotát épít és eb-ben fogja elhelyezni az eddigi A.polló-film-színhazat is, amelynek helyiségei jelenlega Bisinger-sétúnyon vannak. A belügyml-nisztérhrm egyébként nem engedélyezte azApo'Iű-moz.i és Vita Andor I.-:özöt't létrejötttársulási szerzódést.

A budapesti moaik május t-től augusztus31-ig csak 2, illetve 3%-os vigaImi adótfizetnek a rendes idényben járó 4, illetve-6%-08 vigaimi adó helyett.

----------_.~~~~,--------+,.......................••..........••••.••••.•••.•••••~i BUDAPESTER FILMNIARKT I~•••••••••••••••_ ••••••••••••••••••••••• !••••••••••••~~

Engel-Fi1m: (United .A"l'tists): I em/er theurateriront. City und Gartcnkino. n.

Fox-Film: Chartie Cíww in Paris. RoyalApolló. jv.Lotterv L01.Jcr. Radius. Gartenkinound Casino-Theatcr. Jf.Under Pressure. Palacc. JLTe/!lpo> TCmpo. Palace. Jf..1Ja/'ie Galante. Omnia, Corso, Jf.Jlislcr.v IVOII/ell. Putace. Jv.

Hermes-Fflm: Sontticrn Maid. Markus-Cnr-tenkinc. Ji.

Metro: ~rhe Societv Doctor. Scala. Jv.- 7 he Clos Choue. Scala. Jf.- BUIt/e Colorfilmc�- JJonhattull Mctodrámu, SOl!""!. j v.

Paramounu Enter slada me. Uránia, City,und Carte nkino. jf.

- ll/itli.out Passio». Royal Apolló. jf.- Twtti-Frutti, bunte Kurzfilme. jf.

Pátria-Film: nÚ!8e iceísse .11(ljeslát. RovatApolló. Ji. v

MEG,JELENÉST STATISZTIKAERSCHEIKUNGSSTATISTIK

Xémct (deutscher) filmAme-rikai (nmcriknnischer)Angol (eng-lischer) film

Jlíllius(Mmwt

1film lJ

1

~M HALOTTAI

Békessy Antal színész és rendező ju;nius Ző-án az Llj Szent János kórház-ban rövid szcnvedcs után hirtelenülmeghalt. Békessy Antal a vidékről ke,rűl t föl Budapestre, sokáig játszott II

Vígszínház és a Bethlen-teri színházsainpadán, emellett éveken keresztülismert népszerű szcreplöjc volt a maegyar filmeknek is. K iilőnőscn a réginémafilmcknél tünt föl Békessy, akipapot vagy földbirtokos alakított. Ha-lála nemcsak a színpadnak, hanem amagyar filmnek is vesztesége. Temetc.sc-öl a színésztestületek gondoskodtak.

Heinz Um beh r, a német szakiroda.10111 és filmtechnika eqyík Icqtchctsége.sebb rnüvclójc. legutóbb a Licht-Bild-Bűhnc egyik szerkesztője 35 éves ko-rában Lindow.ban, Berlin közelében,hirtelenül meghalt. Umbehr az Agfánálkezdte pályáját, majd éveken ketesz-tűl dolgozott külön böző szaklapoknál.véf!'ül a l2 Chr Blatt filmrovatának aszerkesztője lett, dc emellett a Lichr-

A herfinl premierszinházaj, az elmult IIhÓI1:lpb;!I1 '174 filmr-t rnutnttuk 00, amelyekkiizii! mindössze l?ettő votr lIo'a;.:yar scárrna-

Összesen: 16 film Bild-Biihnc munkatársn is mar-adt Ha,================ [riia nagy veszteséne il uémet filllli!''J.

dalomnak és filmtcc'uukának. arnelv-nek cuyik leuér tckcscbb és leatehetsé-gcschb művelője volt.cású,

FILMKOPIROZÁSI ÉSELLENÖRZÖ K. F. T.

VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ,TELEFON: 37.2.87.

Kópiák sZállitása-az összesgyártási központokból.

DIATYP""FILM LABORATORIUMBudapest, VII., Rattenbiller-ucca 19. sz.

Telefon : 45·3-04.==== ~===Felelősség rnelletf készit

,FILMFELIRATOKATAZ EREDETI KÓPIÁRAa Hrusko-féle vil6gszabodolom scrint.

Bármily stylusu betuk, tetszés szerinti szinben !Fehér alapon is kitünóen olvasható!

35

~-------+I~~~~'--------+CJ\ magyar filmgyártás konjunkturá ja!-\ elérte a tetőpontját. Majdnem vao:Iam ennyi magyar Filmkölcsőnaő-vállalatezenkívül szárnos magán vállalat akarfilmet készíteni, úgyhogy a közeli hó.napokban ugya Hunnia-filrnuyár, minta Magyar Filmiroda most ujjúalakitan.dó rnűtcrrne állandóan el lesz foglalva.

Juniusban c~yébk6nt még folytak azAttila filmvállalat Szere/mi álmok ci-mű filmjének a fölvételei. Részben mégHunniába n dolcoz tak a film belső föl,vételein. részb~n pedig Tatán készűbtek a külsö felvételek úgy a rruuryar.min t a német C!:!yüttcs~el A főlvételekkiilönöscn a kűlsők Eiben István mcs,teri elgondolásban és Iotografíaí mun-kájában minden képzeletet felülmulómódon sikerültek. úuyhouy ezek rnúltóFcltüu ést fognak kelteni és valóban alegszebb magyar filmnek igérkezik. AGumm l Jelmut vezetesc alatt folyóFőlvételeket julius első napjaiban tel,jescn befejezik, hiszen a német együt.tes több tagja már junius végéri i,~cl"utazott Budapestről és csak Jleinz I-IiI/emaradt itt Ernst Bisder zeneszerzővelés közvetlen munkatársaival,

Párhuzamosan a Lisztfilmmel folytakműr a Reflektor-Filmvállala t Einok»kisasszony círnű filmjének kiilső és bel-ső fölvételei. A Reflek tor nagy lelké,sztilrséggcl indult ennek ti produkció-nak is és minden remény meg van arranézve. hogya cégnek ez az új filmjeis olyan sikerű lesz, mint a Mcseautó. Afilm főszerepcit Jávor Pál, MurátiLilii és Gombaszögi ElJa játszák, azon,kivül a budapesti rnűvósz vilég szárnoskitünősége jutott igen hálás szerophez.

Júliusban igen élénk gyártási karn-pány lesz Budapcsten. Elsőnek a Het»mes-Fíím kezdi meg édes mostoho ci,rnű filmjének a fölvételeit a Hunnia •.ban. A film szccnáriumát Lakner Ar"thur írta, rendezője pedig Ba/ogh Béla,aki hosszú évek óta tartó szünetelés

után ismét a lámpák elé lép. Balog Bé.:la, egykori magyar filmek nauysik crűrendezője és akinek keze alatt sokannőttek föl, nagy lendülettel és púratlanszorgulornrnal fog újból munkához. AzÉde« mosfoha .női Fószerepét Tasnád}'

Fekete Múria. az egykori Miss M agyar~ország játsza, aki ennek a szeropnekaz eljátszása miatt tért vissza Berlin-ből. A lő bb szerepeket járszák még:Vaszm·y Piroska, Berky Lilii, G6zonGyula, Törzs Jenő és a kis RutkevÉvike. A filmet új operatőr IoruatjaBerend (Berncr) La [os, aki éveken ke,rcsz tül különböző párizsi filmgyárak-nál dolgozott és most érkezett visszaBudapestre, ahol nagy érdeklódesselvárják ennek a tehct.séqcs és sokoldal ufiatal operatörnek sokreményre jogo-sító munkáját. U j filmművésznőkéntmutatkozik be a filmen Keréescnyí Ilioperettprimadonna. A filmet Cerf/erViktor. a k itűnö rendező vágja és ál~lit ja össze, Az ep,ész jlyártús Sas Lászlóvezetése alatt áll.

Ugyancsak juliusban kezdi meg aPhöbus-íií m második magyar Hlmjé-nek for::!utá"át Fodor Berci ~yúrtásivezetése alatt. A Phőbus Zágon IstvánRózsakirálynö ctmu regényét viszifilmre Budai cukrászda címmel és márebből a eimből is következik, hogy mi,lycn romantikus és hangulatos filrnté,mát visz filmre Gaál Béla, az avatott-kczű. kitűnö rendező, De nemcsak aIilm.rncsé]e édeskedves és hanpulatos.hanem az együttese is olyan. amelybőlbizvást lehet arra kővc tkcxtct'ni. hogyII szezon egyik legsikerültebb filmjelesz a Budai cukrászda. Az uj film fő~szeropcit Som/ay Arthur, Kabos Gyu''1. Perczel Zita, Gózon Gyula, Berk ylilii, Gárdonyi Lajos, Makláry Zoltán,Kúrth y József és mások játszak. Kü-lőnösen Somlev szcreplésc clé nézhe-'ünk nauy reménységgel, hiszen Som;lay ma Magyarország egyik legkiválóbbés legrokonszenvesebb művésze és ed-dig alig játszott magyar lilmen. A fil-met Eiben István fotografűlja és ez iskülön dokumentum arra nézve, hogy

3R

~--------+.~~~+.--------+tökeletes és abszolut sikeres film ké»szűl majd a Phöbus részére. A ~yö~györű díszleteket Vincze ,Márton ter ...vezi. A belső Főlvételek július 15,énkezdődnek és két hétig tartanak, úgy,hogy augusztus elejére a film teljesenCI is készül. A külső felvételei- Pestkörnyékén. de különösen Budának mégmegmaradt romantikus vidékein és ut,cáin készülnek.

Juliusban készül CI a magyar film,gyártás euvik legérdekesebb filmje,arnelv [;i';'ontázsszeríi fölépítésévelcgyc~lülálló lesz a magyar filmgyúrtástörténetében. Ez a film a Tháiia::film~kereskedelmi kft. gyártási programm.jában készül és a magyar rádió tízévesjubileuma alkalmából filmre hozza amagyar rádió minden kedvencél és né p-szerü müvészét: így elsősorban Né-;.meth Már-iát. akit még nem láttunkfilmen, továbbá Gyenge Annust, BajorGizit. Bársony Rózsit. Kabos Gyulát,dr. Szedő Miklóst, Kiss Ferencet ésmásokat. A rendkívül ügyesen megírtfilmen bemutatják a map.y;lr nt(_E/)mindcn intimitását, látni fogjuk a tekt:hegyi ad6 müködését, a Sándor-uocaistudi ó munkáiát. úgyhogy a tcözönségvalóban olyan látványsagnak lesz aszem- és fültanuja, amihez egyébkéntnem iqcn jut hozzá. A rendkívül ötle-tescll megírt sxövcgkönyv Kristóf Ká~rolv Az Esr kiváló színházi munkatár-sú,;;k és k. Ha/úsz Gyula remek mun-kája, A filmszurűen megírt saövcg-könyv Békeffy László munkája, akikülön humorról is gondoskodik. A ze;nei vezetést Dohnányi Ernő vállalta clés többek között St ei eniet Tmre is köz,reműködik. A filmet Vajda László ren,dczi. aki a filmoni scsben Magyarorszá;gon a legnagyobb tekintély. Mint mű-vésxi szakértő Székely István rnüködikközre. Az egész gyártás Gál Ernő ava;tottkczü vezetése alatt indul meg aj\'\agyar Filmirodának most átalakítan-dó mütcrrnébcn. A Théli« első nagyfilmjének Halló Budepesil a címe és ezcqymartában is biztosítja a film várhatónagy sikerét.

Ezzel a julius! programm kimerül.Augusztusban a Míivész'film kezdi megCimzett ismeretlen című filmjének 1:1

forgatását. A szővcqkőnyvct Bu~ Fe,kete László és Székely István írták ésGaál Béla rendezi, akinek ez lesz aharmadik filmje az uj idényben. A nőifőszerepet Agai I.rén játsza, a többiszeroplőre vonatkozóan a tárgyalásokmég folynak.

Ugyancsak augusztusban kezdi mega Kino [ilniceresícedelmi kft. Ca voltTurul) Móricz Zsigmond Nem élhetekmuzsikaszó nélkül cirnű filmjének aforgatásat Deesy Alfred rendezésében.Deésy visszatérése sz.intón nagy öröm.mcl töltheti cl a mozitulajdonosokat,hiszen Deésv valamikor a legnagyobb-sikerű magyar filmek rendezője volt.

A Cinemesfilm valószinülcq au:.,!'usz~ban, esetleg csak szcptcmberben kezdimeg Az utolsó dzsentry című filmje,nek a forgatását. amelynek szccnáríu-mát Siklóssi Iván írta, a filmet pedigGyörgy István, a sokoldal u kitünőrendező fogja rendezni.

Valószinűleg augusztusban kezdimeg az Eco is következő filmjének aNagymamának a forgatását, erre vo;natkozólag azonban még nincsen vég;leges döntés. Ezt a filmet is GyörgyIstván rendezi, főszereplői SzörényiEva. Gózon Gyula, Berk y lilii. KebosGyula, Vaszary Piri és mások lesznek.

A Tluília"filmvá/lalat az ősszel filmreviszi Zilahy Lajos Süt a nap címü da.rabját, az őszi hónapokban kezdi mega Hirsch e» Tsuk cég az U j földesúrcímü filmjének a fölvételeit és valőszi-nilleg a ősszel kezdheti meg a Hermes»film e Pnrjorce círnű filmjének a föl vé,teleit is.

Somk uti István, a Magyar Filmirodakiváló operatörje Budapest Fürdővároscímmel ismeretterjesztő filmet készbtett, ezenkívül Fejér István londonimagyar filmproduccr nagyarányú pro,pagandafilrnct készít Anglia számáraMa?yarországról. Ezeket a fölvételeketVeress Gábor készíti a tőle megsze-kott tudással és lelkiismeretességgel.

37

1---------~.~~~+.--------~, , ,

A TAVOLBALATASGIOYANNI GALLARA'l'I:

A TA VOLBALÁTÁS, TÁ Vl\lOZI, TÁ VFÉNYI<ÉPEZÉS!II.

Belin-készülékeket ma je,Icntckcny mcnnyiséubcnállít ják elő, me r t a gy",korlatban be váltak. Ezeka könnyen hordozható

~••• -._..... ,~épck akkor érték cl alcunaqyobb síkcrűkct,

amidőn a múlt ősszel a szerb királytemetéséről készült képeket Bécsen átPárizsba, Londonba és más világ\'áros::ba kőzvetítctték.

Ugyancsak figyelemreméltó crcdrné-nyeket ért cl a dr. Buird.Fcle eljárás.Itt olyan adókészüléket használnak,amellyel élő; vagy mozgókép-jclcncte-ket egy gyorsan forgó tárcsára vetítik.A túrcsa szélcin nagyszámú rés talál;ható. amelyek ,l képet horizontálisanfelbont ják. A túrcsa mögött fotócellavan, melynek feladata a változó erös-ségü fénysugarak elektromos áratnmúvaló átalakítása. Az így nyert impul-zusokat megfelelő felerősítés utánrádió-adón kőzvctttik. Ezzel kapcsolat,ban dr. Baird a vételhez alkalmas ké,szüléket is hozott forgalomba. Amultévi ultrarövidhullámú kisérletcitmúr az új londoni laboratóriumábanvégezte és II híradások szcrint mcplcpöeredménnyel. Ugy látszik azonban, aképadó állornűsok hatásfoka egyclörekorlátolt. Kedvező vételi viszonyokmellett is csak négy kilométeres kör::zetben értek cl ercdménvt.

A távolbalátás és táv;'ozi vénlegesmegoldásához szü kségcs, hogy a kép-bontás pontszámát emeljék. hogy nél.kiilőxhctóvó tegyék a mechanikus kép,bontó szcrkczctckct úgy az adás, minta vétel részére, hogya képet erősebbelektromo,", impulzusokká alakíthas-sák út, stb.

Az utúbbi id ökben ajánlott és több;k vesebb sikerrel kipróbált .Jussitott"(Zcitlupcn) közvetítés scm váltotta bea hozzufűzött rcménvckct. Az ct járás,ll. l~o).!y a képet el6bb átír ják h1ng~Icmcz r ' é.., azután sugározzák. Ujabban a kututás igénybeveszi a kat ód csJ..-atúd~ugúr~esöYekct, hogy velük'~';;'lldá;)l cs il képvételt tanulműnyv.x«Z.J k. Sc sacri sc száma a kiilőnféle chjűrá soknnk. Itt már az ezzel kapcsolutos irodauJlllra kell utalnunk. mcrrhcl yvzűk c miatt nincs módunkbanmil;dcgyikrlíl külön beszámolni,

Et.!YcS cliúrá sok. arnelvek a gyakor~latb"a;l is l-eváltak. nag~: tlcvckh'ez fü~zödnek. 19y cm llté s rc móltó a He.dfordés Buckle munkája, a .i\1arconi::társaságbi !v\<ll1frcd von Arde.nne szubadalmui.

A Marconj,szabadalomnál a Hlrukóepet egy k atódcső <.lnódlcmczérc vetíti,kés az így létesített képet a katód ~~g?~rozta clektronsu~úrral "letapogatJak .Az anódfelület mint egy fotóeella,rnozaik műkőd ik és azért áll ferdén.ho~y II .Jctapoeatás" lehetövé vál jek.A Ferdeség kie12yenlitésére az elektro-máp:nc.sck szolgálnak, amelyek le-tnpogatott elektronsugá-t modulűi jákés állandó erősségű mágneses teretbiztosítanak. (USA Patent ~. 412 092-1932. X 29.)

Említósrcrnéltó katódsugárcsőves kÍ~sérlctckct végeztek még Olaszország,ban, N őmctorszűgban, Franciaország-ban.

Részletes értesitesek euvclőrc A me-r-ikűból érkeznek ahol a kUlönbözö tá.volbalátűsi és tűvmozi eljárások ~yor~san és végérvényesen az iparosodás.hoz vezetnek. Ez a rneuállapítás egyelőreaz Ikonoskopre és Kincskepre vonat.

38

*---------+.~~~~,--------+~Ikozik. az orosz származású ZworykinFizikus találmányaira, aki az R. C. A.laboratóriumában hosszú éveken át\'é~zctt kísérleteket.

Az Jkonoskap, az adókészülék, katód.cső formájú, dc a fluoreszkáló felülethelyén szúmtulan apró, mozaik szcrűcnelhelyezett fotó cella van máriaüveg-lemezre Felerősítve. Az apró fotócellákaszemretina sacrepét veszik át. Azadásnal a képet erre a felületre vetítikés ezt a felületet ,.tapo~atja" Ic a kü.lőnlege-cu kiképzett katód küldte su-gár. A fotoclcktrikus felületadta áram-encruiát kűlőnlcqcscn felerősttik. itmi"nek következtében II készülék órzé,kcnvséac arűnvos a mai modern film"<1ny~Q fényén-:6kcnységévcl.

A közvetített kép ősszeállítását aKincsköp végzi. Ez egy fluoreszkálóelőrésszel ellátott katódcső. arnelvnekkülönlcues clcktródja vun, hooy a ka-tódsuaár intenzitását lehessen kellőenmodulálni. Az elektromos inaadozáso-kat II Iámpu fónvváltox-isokkc alakítjaút és a csó crnvöjén a kép szemlelhető.A képek .Jctapoaatása' cgycnc~vonHlúés állandó sebességű, Ha c~y képettökéletesen •.lctnpouatt.ik". ti szei-kexetpillanat törtrésze alatt kénváltást idézelő és kezdődik a művelet előlről.

Az cpvidc jüsf tcst különlcges jelekkelhiz tovit ják, .unclyckct minden képval-tá "kor közvetítenek.

Az eljárás tökéletesen elektromos ésautomatikus.

A kisértetek ú~\' a drótnélküli, minta dróton való adáskor a legtöbb cred-m6nnyel kccscgtetnek. cl'olytlltjuk.)

Magyar Mozgófénykép Gépkezelök IOrszágos Egyesü!elének munkaközvellt6le:Budapest, VII., Almássy.tér 12. sz. I

Hivatalos ór ák : 2-6-ig.Telefon: 31·5·98

Munkaügyeket Weisz Henrik a Rex mozgóI gépesze intézi.

IHivható d.e.l0--12-ig45 7-II és6-12-ig32·1-75. - Levélcim : VI!., Szövetség-u,

11. I. em. 28.

PAXKfNE HA mindinkúbb növekcdö követelmé ....

nvck.nek mcefelelőcn az AGFA új ésa ~legujabb ~mulziútcchnikáYal készültmé)gasszin~rz~keny!)égii [ilmnegutiv»anyeeot hozott forgalomba. amely az., GFA Punkine G typussal szembenjelentékeny bnludűst jelent.

Az AGF ...I Penkine II nevezetesenél [íncnnnn elosztott seemcseretteí tü~nik ki, mí~ a Fényérzókcnyscqc is két:szerese a G typusnak. Ez a körülményiocn n~qly .scuitséuérc van a Felvevő-(~)cratőrl~ck. ~lcrt II nagyméretű dísz-Jetek mcpviláuítúsá t megkönnyíti.

Az A GF .•.I Punkine J-/ színórzékcuv ....sépc ug"yanaz, mint a G typusé. Afényszűrök használuta emiatt lénye-gébcn nem változnak. A filmanyag fe ....keredési (gradúeió) görbéje if:. lénye-gc,cn javult. Az árnyékokban kitű,nócn átrajzolt és a jól világított ré,szck is mentesek minden keménység-tőh A régcbben tapasztalt kormozó::dások az árnyékokban mcst eltűntek.Az élviláuítások is telve vannak rész-letekkel. tehát a régi fehér keményfoltok is elmaradtak. Afeketedésic1örbe ílvmódon való kidomborítása aképek tÖkéletes szinbcli visszaadásátteszik lehetövé.

Az AGFA Penkine II előhivása a~:,-'akorlatban semmiben scm különbö.aik a G typustúl. tchát az előhívó re~cepieken nem szükSéges véltoztetni.

l\\int az cddi!!i népszerű G typus,remélhető. hoay a Paukinc új H isrövidesen éltnlúnos használatba kerül.

"ADRIA" PENSIO BUDAPEST(NEW-YORK PALOTA)

VII., Erzsébet-kör"t ,-t 1. UlI. Tel., 38-3-33.

Elegánson berendezett szobák,l- ideg-meleg folyóviz,

Elsőrongu ellátás!- Filmklub a házban. -

39

+---------~.~~~~.---------~~AZ·OI(TATÓFI LM

MINDEN FÖVÁROSI ISKOLÁBA BEVEZETIKA FILMOKTATÁST

CJ\ székesfőváros közoktatási ügy"f-\ osztályának vezetöje Fe/kay Fe,rene dr. tanácsnok juniusban mutattaa fővárosi sajtó városházi képviselői.nek a Magyar Filmirodában elöállítottiskolai filmeket. Ezideig 36 különféletárgyú oktatófilmet késaitettek. melyekkülföldi viszonylatban is rendkívül si ,kerülteknek m~ndhatók. Ezekről a fi"mekról a Filmkulfúra a gyártási időalatt beszámolt.

A fővárosnak az a törekvése, hogyszeptcmberben kezdődő tanévre min-den kőzépfoku iskoláját ellátja vetítő.képpel és vetítő berendezéssel. A sajtó

városházi képviselőinek a Magyar Film"iroda igazgatója, Taubinger Zoltán dr.rnutatta be az iskolai filmgyártást, vé-gigvezette az ujságírókat a filmgyár va,Iamennyi helyiségen és érdekes elő.:adásban számolt be az oktatófilmekelőállításáról. Teubinger Zoltán bcve-zető előadása után a filmgyár vetítö-helyiségében több oktatófilmet is le,pergettek a hiriaprók elött, akik vala-mennyien elragadtatással állapttottákmeg, hogy milyen kifogástalan techni.kával és czellemes ötletesség gel k é,

szültek.

Angliában vámmentes a külföld'j oktató-filmek behozatala. Az angol kormány mosthajtja végre azt a nemrégiben elfogadotttőrvényjavaslatot. amely azorint ezentul min-den külföldí országból vagy a dominiumok-ból érkezett kulturfilmet várnrrrentescn leheta kir~I}'sáe területére behozni. A vámmen-tesség megállapítása két körülménytől függ:1. az angol oktalófilm bizottságnak igazolnikell. hogy a behozatnlra szánt külföld i film,nek oktató jellege van, 2. hogy nz. orszűg,nhounan a kérdéses filmet behozzák. hasonlókedvezményben részesíti az angol oktató-filmet.

Szakmai jubileumok Svédországban. Asvédország! mozaóképsz.inház- tul aj donosokEovesülete (Bicgrafen-Verband) és a SvenskFiJminclustri nevű filmgyár május lS-án ünne-pelte fennállásuk 20 éves jubileumát. Az ün-nepséaen Németországból is sokan vettekrészt.

A neruzetktiz! film-szaksajtó szövetség(Fipresci) legutóbb Bruxellesben végrehajtóbizottsági ülést tartott, amelyen Ioglaikoztaka berlini filmkongresszuson elfogadott hatá-rozati javaslatokkal és többek közott elhaté-roaták a nemeetkőei filmsajtótudako.zóirodafelállítását. A végrehajtóbizottság úgy dön-

tölt. hOR)" ez a nernzetköz.i információs iroda:egyelőre Berlinben fog működni Albert A.Sander vezetése alatt és csak jövőre. a leg-közelebbi rÓmaI összejövetel alkalmaból fog-ják véglegesen eldönteni. hogy ennek a köz-ponti információs irodának rnelyik város le-gyen :1. s:::,';hhel'}'e. Igen érdekes az a brűsz-szeli határozat. amely kimondja, hogy a mű;vészi, tudmárryos és egyébként minden tekin-tetben értékesnek minősftett filmeket azegész világ filmsajtója részesítse kűlőnlegesbirúlatban és az ilyen filmek niellett fejtse-nek ki propagandát, szemben az olyan fil-mekkel, amelyeket kecctíímele, magyarulflszítófi111lek név alatt aa egész világon is-niernek, mert az il}Ien filmek ellen az egészvilág filmsajtójának a legélesebb karcet kelJfolytatnia. A Fipresci második alelnökévéugyancsak Albert A. Sandert választotta.meg, aki a német szaksajtóban évek ótaigen elismerésreméltó munkáaságot fejt ki. Abrüsszeli ülésen bejelentették, hogy legutóbbCsehországban alakult meg a nemseti Fip-resci-fiók és beérkezett a jelentés arról is,'hlO'gy hasonló fiókok létesülnek most Svéd-országban, Jugoszláviában és az Egyesűlt .Ál-lamokban.

40

~-------+.~~~+.--------+vÁMMENTESEK A KÜLFÖLDI OKTATÓFILMEK !

A magyar országgyűlés képviselőháza1935 június 17,én tárgyalta az "oktató,jellegii filmek nemzetközi forga/mánakmegkönnyítése Genfben 1933. évi ok»tober hó l l.én kelt nemzetközi egyez.mény becíícket yezéseröl szóló torvénv»javaslatot". A javaslat érdemi részéta Filmkulfura már régebben istner-tette, Iénycee és célja az, hogy oktató;filmek Magyarországba is vámmente-sen jöhessenek be és hogya nemzetekközti szellemi és kulturális kapcsolato.kat megkönnyítsék és előmozdítsák.Az érdekes javaslat előadója SomogY'váry Gyula or-sz. képviselő volt, aki,nek előadói beszéde egyúttal első kép,viselöházi felszólalása is volt. Somogy;váry képviselő lendületes beszédbenismertette a javaslatot, annak egyesszakaszait, majd elfogadásra ajánlottaa javaslatot. Elsőnek Kéthly Annaszocialista képviselő szólt hozzá, akihosszasan foglalkozott az iskolai film,oktatás kérdésével és kiemelte a film,nek, mint a legmodernebb raneszköz-nek a fontossáqát az iskolai tanítás so.rán. A szónok ezután foglalkozott afilmnek a falusi iskolában való alkal.mazásával. Ezután azt fejtcgctte, hogynecsak a középiskolákban, hanem afalusi elemi és tanyai iskolákban is vc-zessék be a filmmel való oktatást,ahol óriási terc és jelentősége volna afilmmel való oktatásnak. BeszédétKéthl y Anna a következő szavakkalfejezte be:

"Ha ezeknek al oktatófilmeknek azalkalmazása ma még hiányosan és igenszük térre korlátozottan történik is,de a nemzetközi kicserélés eszközévelmégis hatékonyabbá és hatásosabbávannak ezek téve. Ezért várjuk enneka modern tan eszköznek útját, figyel-jük azt, hogy beletörik-e a régi menta,litás sarkaiba vagy pedig diadalmasanmegküzd vele és kivájja, kiássa magá.nak azt a medret, amelyen keresztülnyugodt munkát tud majd végezni az

oktatórnunkának, a ncvelőmunkánaka nemzetközi szolidaritásba. a nemzet",·közi testvériségbe való beilleszkedéseterén. Ebben a reményben fogadom e/én és pártom ezt a javaslatot".

Petrovécs Gyula kcrcsz ténypá rtiképviselő ugyancsak érdekes és rendekívül tanulságos beszédben foglalkozotta törvényjavaslattal. Beszédében tör~tenetí visszapillantás t vetett a magyaroktatófilm fejlődésére és megemlítette,hogy nálunk az első oktatófilmeket aszékcsfóváros pedaqógiai film gyárakészítette már évekkel ezelőtt. Meg~emlékezett a régi Uránia TudományosSzínház első moziclőadásairól, amikoris főleg apró ismeretfer jesztö filmeketmutat tak be. A szónok ezután részle-tesen foglalkozott az ismeretterjesztőés oktatófilmek Foualrnával és ismer-tette azt gazdag film oktatásügyiprogramot, amit a főváros tűzött mauaelé és most fokozatosan megvalósít.Pefrovácz Gyula ezután az oktatófilmtechnikai kérdésével foglalkozott igenszakszcrüen és rószletcsen. majd rá-tért az iskolai filmoktatás gyakorlatimódozataira. Beszédét Petrovúcz Gyuela a következő szavakkal fejezte be:

"Örömmel állapitom meg, hogy mia kulturának ezen a technikai terénsem vagyunk elmaradva és hogy abbana helyzetben vagyunk, hogy becsület",tel álljuk meg helvünket a világ előttezen a téren iso Éppen ezért ezt a tör-vény javaslatot, miután az teljesen poelitikamcntes, mint a magyar filmkul.turának egyik elismerését, mint a ma,gyar filmkulturának kü!földön valómegbecsülést szerző javaslatot a ma.garn részéről készséggel elfogadom".

Somogyváry Gyula előadó fel szóla-lása után a Ház a javaslatot egyh an,gúleg. elfogadta.

l\1agyarország filmtörténetében imea második filmtörvény, amely örökrebekerült a mapvar Corpus jurisba.

41

~ ,A~~~, -+

NDIZETKÖZI I<ESKENYFILM-VERSENY BUDAPESTEN

.'[ budapesti I. l~mzetkö::i onnuör-eoe;kOlyfilmversCJt'Y előkészítő muukrilutnl a be-fejezt" felé közelednek és a vcrsenv körvo-nnla i impozáns módon bontakoznak ki. Ed-dig az előzetes jelentkezés során az osztrá-kek, németek, franciák, angolok, ameri-kaiak. olaszok. spanyolok, hollandok. sváj-ciak éi' csehek jelentették be a versenyenvaló részvételüket A külföld i érdeklődésnekigen nagy az idegcnforpalmi jelentősége is.amit az is bizonyit, hogy igen sok kűlföld iamatőr szemelves lÚ;::1,ltelth'el is közre akar1I11i1.,ödllj ft oersenv lebonvolítdsánál,

Az értckea díjak közül-a nag-y díjat - aSzerit István Kupá.t - Budapest Székes,fdvaros adj n, ;'l.j' elsd díjakat jelentő serlc-geht köz- és tri rsadulmi inteaménvek, ai'.('ziist is bronz nlnketteket pedhr uz Ama-tör .1lo::gÓféuJ'J..'épczóll EgyesitIete. Többbel- és kiilföldi szakcég és gyár pedig anyag-dijnkkul és gyártménvai felajáulástlval csat-lakozik a verscuv értékos dijaihoz.

A végleges jelentkezés! határidd hí/fusts-e, a filmek bekűldésének hntúrirlejeaugu sstus J. - Ezutcn hívjuk fel a ma-{;:).'ar amatér-k(!sh(-'J1_vfi/llle::ő/~ figyell11ft ezek-re u hntáridőkre. nebocy a versenyre valójelentkezéssol elkésseuek. Pálvázuti réttéte-leket sz ívesen küld o:v:ts.inkn;k az AmetőrMoz/:6ft'JI.\"I,'épC::5k Egvesiiíete (VIIf, Rá-!.'óczi út 1.9, félemelet 7G.)

Szcnt István hete új lútnivalóvnl gazda--odik : augusztus 14-töl 20-ig fogja bemu-tatni az egvesűlet díszbemutató keretében ana)2Y nvilvrinossárr elött pályadíjnyertes leg-jobb hazai é~ kűlföldi amatőr Iilmeket.

~Készül az. első magyar szfnes trükk film.

r\ Magvar Film Irodn műtermében múrnég-y hónapja dolgozik négy fiatal magyarművósacmbar az el8ő magyar szfncs trükkfilmen. A neveik Kunlicli Lajos, Hatáss J:i~nos Kassooit c Félix és Macskásssy Gyula.A film, amelynek meséjét éppen úgy, mintrajzait és felvételeit ők maguk készítik, egvpanoptikum! kaland keretében sorakoztat felegy sereg tréfát és ötletet. A sz ínes felvéte-lek az AKla-Bipack-eljárás szeriut készül-nek. Annak jellemzésére, 'hogy ecv ilyes kis.néhány percig tartó film mennyi munkavalj rir, csak azt jegyezzük fel, hogy szúz mcterhosszúságú filmhez miutegy 2200 raj:::OI

keltett készíte/li. A munka mar négy hónapjafolyik és még nuntegy két hónapig fog el-tartani. na ez az első filmjük sikerül, úgyHalászék f{)lcg mngvarvonatkoaású szmcs

u-ükkfilrneket akarnak majd készíteni,

Egvl11i11ió dollár <IZ amertknl fi mek zene-szerzöi ne li. Eey . most megjelent statisztikaszutint ;\Z Ecyeaiilt Atlamokbnn múködöfilmszínházak 1!J3..j-bcn 1,OOO.COU dollár ze-neszerzói jogdíjat fizettek ki az amerik.uzeneszerzők, Irók cs kiadók szövetkezeténck.Ezt az óriási összeget .12.500 amerikai h~1I1-

gosfilmszínház juttatta cl rt zeneszerzdk szö-vetkezutcnek, az American Society of COIJl-

poscrs, Authors :\1111 Publishers-nck.

Az angol-amerikai Ilfmcsere erdekébenCf.,'Y'millió angol font alaptdkével új naav-konszern alakult Londonban Anglo-Asncri-can Renters LM. elmen. Az új konszern an-gol filmeket is kivan gyártani és ezeket az-után az Egyesült Államokba fogja kivinni.Az új vállalat a Consolidated Film műter-mei t v;:Rzi ,H.

Az olasz filmszerzök erdekeinek :1 megve-dése • érdekében rcszvcrrytársaság alakult"Consor::io uulori par le producione di íílwuiLaliani" elnevezésset. amelynek alaptökéje1.00.000 líra. /\ résztvcvd ezerzök seticalékosaránvbnn részesülnek az eladott ílmtémákés s~índarnbck cludúsabun.

Az Oi\1ME választmánya [unius 17-Cn Po-gány Frigyes áf lamtrtkar e.ndkletével illésttartott! amelyen Gutmann Manó titkrlr ro-Ierált az egye~ időszerű kéntésekrüt, rólegazonban a partamentven beuyujtott szfnkrö-nlzálasl törvéuyrül. Ez~~ kapcsulatban <Ivűtaszfmány elhatározta, hegy a hcIiig;ymi-nlsztériumhau lépéseket tesz .1 kérdés meg-I'elelő megoktasa érdekében. :\ s7.iiksége:,:>fölvilágo ..•itasok megadását a válaszfuianyannál is inkább fontosnak tartja, merj abl.'\iig.)lminiszlt:r il törvényjavaslat benyuj..tása elött semmiképeu scm inlornráltattamagát a Iihnszakma hivatulus tényezői ré-széről és ezért az Oi\1ME abban <I meg-g_yéilődéslJell ál, hogy meghívást kap egyolyan megbeszélésre, amelyen álláspoutjátkifejtheti. Dr. V;.íri l~czsö Iigyvéd figyelmez-tette a választmányt. hogy il törvény nem-csal, a szlukronlza asröt intézkedik, hanemkerettörvény is, amely felhatalmazást ad akormanyuak az összes mnzgéképszfnházuk-ka! kapcsolatos kérdések rendezésére. En-nek az a gyakorlati [elentösége, h!lgy ezen-túl a belügyminiszter minden miniszterfa-nácsl ha taruzut . nélkül is dönthet alapvetőIllozgókél);--.zinházi kérdésekben. Az ilj tör-vény ilyen körűlmények között e'örevetl amczgúképszfuhazak ujabb szabályozásánakfl kérdését, amelyet az is igaz<ll! bogy ujab-ban semmiléle társulási érdekeltséget nemhagynak .ióViÚ., hanem azokat elutasítják éscsali az új törvény. Hletve végr~ha.iü'tsi ren-delet életbeléptetése utáni időre biztatj{l!{ aIe'uket a döntéssel.

42

--~------.~~~~,--------+IL~TECHNlKA

DR POZSONYI GÁBOR,sléke5CÖvll r o~i m érnök :

MILYEN LEGYEN A KESKENYFILM RENDELET?

I

A I..._-.--.-- •....-----

keskenyfilm-rendelet meg'jelenése a filmoktatásmegindíthatása miatt két",ségtelenül sü.rgős. Sür"gössé teszi azonban a ren-delet megjelenését azamatör,filmezés elterjede-

Se is. Gondoskodni kell arról, hogy azuna török kezébe is csak biztonsági

anyagból késaúíí keskenyfilm keriilhes»sen. Minél később jelenik meg a kes-kcnyfilm-rcndelct. annál több ellen,őrizhetetlen gyártmányú keskenyfilmhalmozódik fcl az amatőrök lakásai-ban és a fotókereskedők üzleteiben.Időszerű tehát a kérdés: Milyen le,gyen a lceskenviilm.rendelet?

Azok, akik ismerik az 1932. évi ja,nuár 23,dki porosz rendeletet a kes.kcnyfilmek vetítcséről és az azzal kap"csólatos korrendeletet. bizonyára cb,ben látják a magyar keskenyfilm-ren-delet mintáját. Azok pedig, akik tud,ják, hogy ezek a rendeletek a Fogal-mak meghatározásában és a vizsgálatimódok megállapításában az 1931. évidrezdai nemzetközi fényképészetikongresszus ajánlásain alapszanak, ta~lán ezt a kOngresszusi ajánlást jelöl nékmeg kiindulási pont ul. Mínd a két el,gondolás helyes, de 1wn"! kielégítő.

A rendelet clkcsz.ítésénél szem előttkell tartani azt, hogy hazánkban nincsn yerafilmanyageipar. Ez a körülménymár megadja az első eltérést a poroszrendelettel szemben. A porosz rende-let ugyanis a biztonsági film gyulla,dási hőfokát 330' Caban állapítja meg,

a drezdai határozatokban szcreplö 300~Ceszal szemben. Nekünk célszerű a3000 Csná! megmaradni, mert ellenkezőesetben esetleg a német piacokon ki-vül gyártott kcskcnvfilrnek alkalmazússától elesünk.

A porosz rendeletek a kcskcnyf il.meknck biztonsági anyagból valógyártását csak közvelett úton írjákelő. Ezzel szemben ha<lározoffan kikellene mondani, hogy hazánkbangyártani, szélesebb film ből hasítás út,jún előállítani, külföldről behozni, rabtározni, laboratóriumban feldolgozniés vetíteni csak a biztonsági követel,ményeknek megfelelő keskenyfilm etszabad. Egy ilyen katcgórikus intézke-désscl a keskenyfilm biztonsági voltatöbbszörösen ellenórizhető volna: avámnál, az anyagkereskedőnél. a labo ...ratór iumban és a vetítésnél. Németorvszágban a keskenyfilmek rendórható-sági elIenörzésc csak a vetítesnél tör-ténik. A legtöbb amatőrfilmező labo,ratóriumban dolgoztat ja ki felvételcit.Ennek alapján a laboratóriumok ellen»őrzésében látjuk az amatőr-keskeny-filmek ellenőrzésének lehetőségót. Azokteíóíílmek ellenőrzésére egyszerűmegoldást az a rendelkezés adna, hogycenzuraokirat csak a belügyminiszterrészéről elismert, biztonsági anyagbólkészült keskenyfilm re adható ki.

A keskenyfilmek vctítését az előbbvázolt cllenőrzések mellctt természe,tesen fc! kellene menteni a celluloid,filmekre vonatkozó korlátozások alól.Tehát: a keskenyfilm a közőnség kö'

43

~-------+I~~~+'-------+réböl is vetíthető legyen és vizsgázottgépész alkalmazás.itől CI kell tekinteni.Ezek nélkül a könnyítések nélkül azoszlályfUrnekkel való [ilmoktetés elsem képzelhető.

Bizonyos tűzrendéseeti kilcotésekresxükség volna. Átvchctök a poroszrendelet ilyen irányú intézkedései.(Az elektromos vezetékek úgy helye,zenelök el, hogya kijárási ne akadá,Iyozzék ; a vetítőgépen kívül a ke s'kenyfilmek csak dobozban tarthatók;végül tilos a dohányzás), sőt ezekenfelül az elektromos vezetékek kiilsősérülés elleni védését és a filmeknekkizárólag bádogdobozokban való la",lását kellene kikötni. A vizes vagy ho,mokos vödör és a pokróc alkalmazásafelesleges és csak arra volna jó, hogya szabad kijárást hátráltassa.

A rendeletben a keskenyfilmek rak,tározására vonatkozólag is intézkednikellene. Ez a kérdés a porosz rende,letben nem szercpcl. A raktárezüs fcl,tétele három pontban volna mcp •.szab-ható: J. Csak biztosági anyagból készültkeskenyfilm raktározható. 2. Az egyestekercseket bádogdobozokban kelltartani. 3. Bármilyen mermyiségű kes.kenyfilm raktározúsat a tűzrendészetihatóságok nak be kell jelenteni. Ezutóbbi kikötés egyrészt lehetőségetnyujt a keskenyfilmeknek raktáronvaló ellenőrzésére, másrészt alkalmatad az időszekos anyagvizsgálafokhozpróbafilmek beszerzésére .. I\.'\inclcncscb:re haladást jelentene a mai állapotobkal szemben. Ma például a szakiizlc-tekben olyan módon tárolják a bizton,ság szempontjából ellenőrizetlen kcs.kenyfilmanyagot, ahogy akarják. mertarra senki scm gondolhat, hogya cel,lulóze raktározására vonatkozó előirá-sokat a keskenyfilmre alkalmazzn.

A biztonsági film feltételeire és avizsgálat módjára vonatkozó előírásoka drezdai a jánlásokból, a keskenyfil-meknek biztonsági filmként való elis-merésére vonatkozó kikötéseket és ehjárásra vonatkozó rendelkezéseket aporosz rendelet mintájára kellene meg-

szcrkcsztení. A vizsgálatokat célsze,rűen a M. kir. Tcchnológía í és Anyag,vizsgáló Intézetre lehetne bízni megíe.lelő szakmérnök alkalmazásával. Azidőszakos vizsgálatoknál a hatályo-sabbá tétel céljából elő kellene írni,hogy az időszakos vizsgálatok 'Számaa behozatal mcnnyiségéhez igazodjék,dc évente gyártmányonként legalábbegy legyen.

Végül még az eddig forgalomba ke.rült keskenyfilmek ellenőrzésére a je-len legi tulajdonosok anyagi érdeke»nek rncgvédését szem előtt tartó Jf,meneti intézkedésekre és büntetőszankciókra lenne szűkség.

A fentiek fiqyelembevételévcl meg,<zcrkcszteudö keskcnvfilmrendclet atechnika mai állásának: a keskenyfilm,oktatás és amatörizmus mai sürgetői~ényeinck bizonyára mindenben rneg,felelne és a külföldi példák mellett

nem vissznesésl, hanem haladást [e«tent ene.

~Olasz keskenygéprendelés Franeiaorszagb •.lll.

Gr6f Giono olasz propagandaügyi miniszterlegutóbbi párizsi látogatása alkalmával 3000keskenyg-ép szállítására. adott a francia ipar-nak rendelést.

Német filmszakiskolák. Németországbanrövid egymásutánban az európai hídi berlinifilmszukiskola rnellé :1 hirodalom 3 városá-ban, egy-egy ujabb szakiskoltil állítanak fel.19y Kémetország területén rövidesen 4 film,szakiskola működik. E azakiskolúk tanfolya.mai 8 hetes időtartamban 176 órán át fog-lalkoznak a hallaatóaáagal. Ebbdl Hl óra op-tika, 30 óra elektrotechnika, 45 óra kineme-chanika, 20 óra Iilrngvártás, hangosfilm.film kezelés, 10 óra a tűzrendészeti szabályokismertetése és végül 56 órán át gyakorol-nak il hallgatók megfelelő helyeken és beren-dezésekkel.

Filmgyártás a Bahama-salgeteken. Azangol világbirodalomhoz tartozó Bahama-saipteken rövidesen nagvszabásu filmfölvéte-lek indulnak meg. A lőlvételeket egy angol-amerikai filmgyártó társaság: a British.American-Studios Ltd. készíti és célja az,hogv az angol kvótnrendelet keretén belittolcsón angol filmeket készfthesscn. A gyár-tási költségek a Bahama-saigeteken épen:)O%-kal olcsóbbak. mint Londonban.

~--------+'~~~~"----~---MAGYAR MOZIVÁSZON

Míg a "Világot jelentő deszkákból"forgószínpad lett, addig a világot

szemünk elé varázsoló vászon semmaradt meg kezdeti formájában.

A filmtechnika fejlődése, a íelme.rülő új szempontok. mint: szinkon»treszt, plaszticilás, töretlell hallg,áf,sZi.irödes, nemcsak új vetttóbcrendczé.sckct hoztak magukkal, hanem olyanképfelvevő felületet is kívántak, mclvaz új követelményeknek a legjobbanmeg tud felelni.

Az először használt kőzőnséges tex-tilanyagra csakhamar rákerült egy gip.szcs bevonat, amely a kép fehér-le-kete szinkontrasztját emelte a sárgásalj-nyalat eltűntetesével. Ennek a vá-szonnak az a nagy hibája, hogy por,ladóvá 'válik, nehezen kezeíhető, tisz»togatható és olyan helyeken, ahol avászonnak gyakori fclgőngyolitéscszükségcs, mint pl. házi és iskolai ve-títövasznaknál. úgyszólván használ.hatatlan,

A kép rnélységének (plasztikusságá-nak) kiemelését igyekeztek elérni a"gyöngy;vászonnal" amely nem másrnint olyan textilanyag, amelynekegyik felületére 1-1.5 mm. átmériíjűüveggolyócskák vannak egy vastaggipsz-kenec rétegbe beágyazva. Ez avászon valóban plasztikus képet ad,de hibája, hogy kissé sárgás árnya-latú és, ami a legfontosabb, a vastagalapréteg a hangot nem engedi át,,'lár pedig a hang csak akkor keltiazt fi benyomást, mintha a vetítettképről jönne, hogyha a hangszóró köz.vetlen a vászon mőgött van clhc-lvczvc,. Jó sztnkontrasztot és kitűnő kép.

mélységct egyesit magában az "CZÜSl.',;;

vászon". Ez olyan textilanyag, amely-nek képet.felvevő oldala eluminíum«bronz réteggel van bevollva, Abronz beágyazásának módja és akötőanyag úgy van megválasztva.hogy az alurniniurn részecskék csillo-gása a szemct ne bántsa, ellenben a

fehér-Fekete kontrasztot kiemélje ésa képet méJlyé. plasztikussá tegye, Azalurnínium-bcvonat tökéletesen köt azalaphoz, nem válik porladóvá, mos-ható, törolhctö. electerteme mindenmás vászon.t [elűlmúl]n,

Ilyen ezüstvászonnak gyártásávalmagyar gyár foglalkozik: az Első Ma·,gyer VhlszosvlÍszon és j\1übörgyár(Budapest, V" Erzsébet tér 3,) Egye_lőre csak házi~ és oktntóweíííők ré~seere késeit vásznakat bármely kívántméretben, dc maximálisan 175 cm.,~?~assáv:ban. A gyár ezenkívül spe;cialis hang~áteresztő ezüstvászongyártásúval is kísérletezik és ezt bár-mely kivánt nagysáuban, mozgokep»színluask részére is fogja tudni gyár:::t ani, Az előrehaladott állapotban levőkísérletek azt mutatják, hogy kitűnőképmélység mellett a héloszerii anyaga hangot teljesen töretlenül és gyengí:t etlenűl fogja átengedni a nezoterre,:. •••.••:v••••.. A.~._.v_._...,_.._.V ••.• II~

T'ec~lIIil<olor laboratórium Londonban. ATeclll~]colo:r nevú amerikai szfnesfilm cég~Ih:\tarozta~ hOg~' Londonban Európa részéreönálló laborntóriumot létesít. A londoni la-bor~l.tónul11 megalnpittlsaban résztvesz azUnited .\!'tisto: londoni Iiója is. Annak elle-néro, hogy il. technicolor-sztnesfilm ej árűs tö-kéletesnek bizonyult. rnértékadó körökbenazt hiszik, !hogy a. súlyos európai gazdaságihelyzetre való teki ntettel. egyelőre nom na-gyon fogják az uj londoni Iaborntóriumotigénybe venni.

A prágai A. 8.-filmgyár most tartotta évirendes kőzgyűlését, amelyen beszámoltak az.elm~lt (,V üzleti eredményeiről. A jelentea~::efln~ W34·ben a barandovi műteremben3i t~IJ~s estét betöltő filmet készítettek, be-l~szamltva az idegen nyelven készült verziósfilmeket is. A filmgyár két, műtermében 516mUl~k::tT1:tpnak ,megfelelően készítetlek kép-felvételeket. mIg' a hanposfelvételek idejemoohalndtn a 412 munkannpot. A két mű-teremben összesen 2.3 millió méter nyere-nnyagot ha.szn;'iltak fel. Az A. Bc-Iilmgyar-ban (íJ!andoan 266-306 ember talált 13lhe-lvczést. míg ezenkivül többezerre rúg azok-nak a száma, akik alkalmi munkához jutot-tak.

A berlini céghivatnlbnn most jegyeztékbo a dr. GáJpáJ" magyar feltalálóról elneve-zett Gosporrotor ll.'atlfr"-flahre Farbeníiíni Gm. b. ff. céj:!('t. .

45

~--------+I~~~~'--------++MECHANIKUS HANGOSFILM FELVÉTE LI-MÓDSZER

A Philips-dg laboratóriumaiban dolgoztákki a hangosfilm felvétel egyik új iaj ta mód-szerét. nnu-lynól nem fotografikus uton. tc-hát IH:m valamely fényérzékeny rétegj-e tőr-ténü exponálással jegyaik a hangrezgeseket.Phil ipsúk módszercncl egy kűlönleges és 3rétegből álló teljcsen Icnycrzékeüeu filrnszu-lagot alkalmaznak. Ennek a filmszalagnakaz elsó rétege niaga (l. Film7 tehát ceíiuloui,a második egy vastagabb. teliese« átkitszá65 iue« puha rO,':! és c fölött hel'Yc::kedi/~ eja. u81ll.1I1,' mil.ro n s:ifess11f!.ii koromtekctc ésát ticnt 'ltits::ó r8eg. Felvételkor e tovahala-dó fi'J1lRZalag fölött egy tompa szőg alatthajló ";'lgÓ et helyezkedik el. runelv v<Í~ó él

fiiggölegescn fe'! és le mozogva az előbbipuha Iilnu'ótcgbe a mozgús nagysága szertntjobban vagy kevésbbé lenyomedik és ott atranzverzális eljáráshoz hasonló csipkézcte-hangképet rőpzit. A vágó élt egy a hang-

á ramtól vezérelt szarkezet mozgatja ponto-san a hangúramnak megfelelő Irequentia-chű-ségnel és .unplitudóval .. \ Irequentia-visszn-ad.is 5()·--BOOO-ig- igen jó. Ennek a módszer-nek a fö jellcmzój c, hogya hangvétel rögtönlehallgatható. Erről a mec+nniknilnjr elöátli,tolt hangképról íotogmíitms uton l~és=t'illleka kópirik amelyet a hiradás szcrint minöségtekintetében Iclűlmuljúk a fotom-a íikus fel-jegyzésii hangokat,

ÉRDEKES PROPAGANDA FILM-AUTÓBUSZAz Agfa útmutntásni alapján készült cl az

a propag-anda célokat szoleúló autóbusz,amely Afrika bel-ejét járja (os a szó szerosértelmében vett vándor-mozgószinház. Azautóhusz három részból :íll. Első része a ve-zető illés, kormúnykcrékkel, sebességváltó-val stb. A második J'(~,~7. az autóbusz kőzcpc,egy saabálvszerűcn berendezett kis filmvetítőgépház, kűlön atrollnizó, filmtartó és gr-amo-fonlemez raktarral. Ugyancsak ebben :'\ rósz-ben helyezkedik el il szótszedhctó nézőtér,amely ös-zcrnkott állapotában a géphúz citépü! az autó hossz.irányara merűlepc=cn.Vagyis az eg-ész autóbusz afelépitett néző-térrel T alakot tuutat. :\ nézöteren 6() nczófoglalhat helvet é'- a széksorokat , középen

széles járda választja ketté! A nézőtérösszeállítása 3 óráig tart, A hangos Iilm-leadóberendezés keskeny filmeket ad Ic, l:?wattos erösítő\'€! van felszerelve és kellőn:tg-y:-;,ígú dinamikus hunaszórói vannak. Ve-titeni a gépházból nemcsak a nézötcrrc, ha-nem a sza hadba is lehet, Az erősítőn keresz-tül lemczműsőrt és nukrofon-bernondűsokatis adnak. nll~gpedig, ha tetszik. mcnctkőzbenis. Az .irnmsxoln.ilmtűst egy :?fJO voltos, IIkilownttos valtóáramú dinautó szohniltatjn.arnelvet külőu benziumotor hajt. Az autó-busz harumdik része kcf személv részereszolgaló húlófűlkc két fü~gö;'li.('gyal -(s egyébberendezé-i uu'evakkal.

II 111) vetitett képet kíván, amelyet csakiskűlönlczcscn berendezett projektorokkal ésnagyméretű. magas ampére-saámú tükörlám-P~"R fényforr-lssal lehet megvalósltani. Mi-után a vetttett kép igen nagyméretű, igy anyersanyag szemcsés normális ernulziójúanvagokntl l különöscn szembetűnővé válnak.Ezért e célra specialisan finom ssemcsésetenegatít-olmt készítenek és ezeket saigórúanmegszabott hfvási feltételek mellett hívjákelö, Az Agfa-R:yár éppen a közelmult napok.ban hozta ki az e célra gyártott "Finopan"nevű panchromatikus anyarrát, amely a Pan-kine G. nezatfvnál. jóval fínomabb szem csé-zetű. Erncllett azonban fényérzrkenyeógecsak fele az előbbinek. Ez nem jelent kűlő.nősebb hátrányt, mert a háttérül szolgáló feLvételek szabadban történnek. tehát ott bősé-ges fénymcnnyiség áll rendelkezésre,

HÁTTÉR KOMBINÁCIÚS FILMFELVÉTELTöbb ízben megemlítettük már a helyszíni

felvételek rendkívül magas költségeit. Leír-tuk azokat a különfélc próbálkozásokat is,am elvek a helvszfui felvételek nehézségeit éskőltségcit irryekeznek csökkenteni ]gy a kii,lönbözd kombíwiciös eíuirásoknál, mint pl. aDunníng-mád scernéí a hclyszincn felvett ké-pet egyesítik trükkfölvételi uton és műterem-ben lejátszódó jelenettel. Ezeket a rendkivülkénves Jetvételi módszcrekct mindjobban ki-szorítja az Amer-ikahan erősen elterjedt ésaz európai műtermekbcn is mindinkább al-kalmazott háítéruetítés, Ennél rt régi. de mosttök/(/f>fcsíteU mód szcrnél hatalmas iivegfalelót't játsznnnk il szetcplők. Az üvecfnlra ve-títik hátulról a helvszfncn felvett liáttér fil-met. ,\ tökf'C't-('"ítés c módszemél a vel itö-gépek és főleg a helyszíni felvételekre al-kn'muzott nocn tivckhnn van. A nagyméretűháttér aránylag- rövid távolságról széles (8-

46

*--------+.~~~~,--------+'IAli angol filmgyártás óritlsi fejlődésére jel-

lemző. hogy az új idényre 250 j átékfilmethirdetnek az ang-o! gyárak. Ezzel a taval)';produkció kőrűibelűl 50 filmmel lenne na-nvobb. Az angol zv.trnk a következőképenrészesednek ebben il hatalmas gy;:lrt<í::.i prog-rambun : -.

Gaumont-Britiah - - - BO"British Interou tional c-. - 2iJ..--...30filmTwlekenhum Productions 30 "Hl'iti<:·:1 and Dominion- 20British Lion - - 16LCln(lon Filnl 10Fo« Film 12 "Tocnlitz Ft'm 5 "Ezeken kóvül a warner 3, aParamolm,

Mctro, Auglo-Amctican Reuters, il GeneralFi.m Disu-ibutot-s. :IZ A. T. P., az ACf! Filmssth. fől'C'g kvótafilmckct készítenek, úgvhozyezekkel együtt alighanem 300 angol film ké-szül ri :lZ' új szcznnban Anzliábnn.

& IX. nemzctkőz! Iényképészetl I;.:ongresz~szus július elején nyílik meg Párizsban ésjúlius 13-;:[n zúrul. A kongresszuson filmtech-nikai kérdések is kerülnek szóbn és szamosfilmtr-chnika] szaktekintély tart előadrist. Ed-(liI.{ -1:1 országhól jelentkeztek előadók, akik62 elöad.ist akarnak tartani. A kOlll!l"CS~ZUS

I11cg-n:dt;ísáig alighanem emelkedik ezeknek;1 szma. Az erőadások kőzött szere-pel GáspárBéla. a szegedi származású kíváló filnucch-nikus és mémök, n róla elnevezett Gáspár-color feltalálójn is, aki hűromazin-eliúrásrólfog beszélni. Rengeteg előadó a hnng íölvételújnbb hntad.isriról és kűlönböző technikaikérdésekrőt tart előadásokat.

Olaszországban a 16 rum-os keskenyflfmmelfett döntöttek. Az olasz kormány snjtó-és nropazanduügyi államtitkársága, amelyheza film es rtidió is tartozik. bfzottsúgot kűl-dőtt ki az érdekelt szakkörök bevonsávnl,hog-y a keskenyfilm külőubőző alakjai tekin-tetében ecvséces álláspontot foglaljon cl. Abizolto:,;ig- hosszas tanácskozás után Ú~ elön-tött, hogy Olaszországban a. 16 rum-cs kes.,kenyfflm mnrnd érvényben és felszólították agyrirakat. hogy cllhez mórtcn a 1G rum-eskeskenyfilmnek megfelelő leadó- b fölvevő-népeket sacrke-szenek óa hozzanak forga-Ioniba. Az ccvsécea gépekről rnintákat vagymodellekct kell ellenőrzés végrett n DircaioneGenernle per la Cinematocrafia-nck bekűl-deni. amely azután hozzájárul a bemutatottkeskeny 1'C~l(16- vagy főlvevő gépek forga-loml-n hnzatalúboz.

A Fux Film Corporation elhatározta. hogyLendonban is filmeket fog gyártani. Az újidényben Foxék Londonban 12 nagy játék-filmet kívánnak előállítani, amelyek össz-költségei meghalndjűk :\.7, 1',000.000 fontot. Afilmek főazereplőit a legkiválóbb angol sai,nőszek sorából válogat j {lk ki.

Uj filmváros létesúl London közelében kő;rűlbelűl 18 mérföldnyirc in: angol Idvárostól.Az új fillllvárosnak Pínc-urood a neve és egyéven belül teljesen kiépül. Az építkezési költ-séaek meghaladják a 8--10 millió pengót. Aműtcrrnek körül lakóiulzak épülnek, amelyekbútorait al\1allI'Pl!ll1ia novú óriáshajó beren-doxcscböl állitják össze. Ezeket a bútorokata filmvdros építői árverésen szerczték meg.

Keskenyfilm-hét Skőcláhan. Az nngulNemzeti Filmintézet skót osztályt a ScottisbF'ilru Council clhntarozta, hogy ezentúl éven-kén megismétlődő .,ke;;;kcnyfilm-hetet" ren.dez. Az első kcskenvfilm-hct az óaszel nyílikmeg- és azon résztvcznek az egész angol vi-lágbirodalom keskenyfilmesei. A nagy ver-senyen ismert angol filmrendezők is részt-vesznek és pedi~ olyképen. hogy jutalmattűznek ki a művcsaiescn megoldott és ren-dezctt keskenyfilmek készttőinek.

Uj szinesfilm-eljérás sacrint készülnek sai,nes reklám, és propagandafilmek Svédor-szájrban. Ene il célra Crcrno-Pilni-Aletiebo-lag elnevezés-cl Konstedt mémök vezetésé,vel új fihnvállalnt alakult. amely már eddigis több színes reklámfilmet készített.

Az Ura is készít sainestr ilkkfllmeket. AzUfa háromszíneljárás szer-int készíti ezeketa teljesen újszerű és érdekfeszítő színestrűkkfilrncket. amelyek az új idényben márforgalomba is kerülnek. A trükkfilmek ké-peit Otto Waiienscbmied t estömüvésa ké-szíti.

A berlini szabadalmi hivatalban PvtoanKároly, a Magyar Filmiroda hangrnérnőké-nek szabadalmát jelentették be "E/járás azakusztikai recgéseh iototeclinikai ttton valófclrajcolására" eimmel. Ugyancsak a berliniszabadalmi hivatal közli, hogy Vass Ernőbudapesti mérnök szabadalmát i- tudomá-sul vette. arnelv műte.rmi kamerák adapte-rére vonatkozik.

Speciális filmslállitásoka világ minden részébe.

Leggyorsabbvernkezelés o Nyugoti és Keleti pólya-

udvarokon, o fóvórnhlvctclbonés o hojóól1omósokon

HEBEL""nemzetközi sz:állitmányoz:ásiés elvámolási vállalat,IV., V Á C l-U T 1.T e I e , o n: 15-9-47.

47

~~r_-------.A~,.... ....------,""""'"

lrja : Brückner Jiinos okI. gépész.mérnök.

A gépház rendbehozatalaA képességvízsgúté é.fo. egyéb psychológlal

lahoratúiumek állandó vizsgálat t{Hgyát lcé,pezji<, megállapítani 31 l<egkcdYe7.őb~ ,éslegjobb munka teljesítésének Jeltételeit. Ahutaték egybehangzénn állapitják me~ ez-zel kapcsolatban, hogy ól kellemes, tiszta,rendes szép runukahuly egyike azoknak afontos kelfékeknek, amelyek az eredményesés alapos munkahoz szükségesek. Sajnos,ez a szuhaly ritkán jÖII tekintetbe a géptrá-zak herendezéséué: és I.•arbantartásánál. Anézőtér, előcsarnok a legértékesebb és leg-pazarabb kiállítást kapják, a gépházat azon.han ehtugják, valahonnau ",agy szükőseuegy kis helyet szorttanak neki, éppen csakannyit, amennyi a rüzrenoésacü e'diré sok-nak megfelel. Az évvégi nagy átalakítások,javitások és relfriSSí(ö numkálatck kbzbenismét a gépház lesz a mcstohagyermek ésennele jut a legkevesebb összeg, pedig ezaz egész szfnház egyi!.: legfontosabb helye,

~:eJ~i~<~l:~~~~!~~'~ii~~~I~S:~;á~ilO~isare~i~\~~rálő prograrnon első helyére venni fel agépházat. Nagyitsuk~ tökéletesitsüle a be-rendezést, cseréljük ld a már elhasznalt ré-szeltet, javítsunk, modernizűljunk. Szabada géph.izba is belevinni a szépsége t is, fel-szerelésben, szfnezésben, megvHágíl"ásban,berendezési tárgyaltban. Ne sajnáljuk a fá-radságot és pénzt ide helektetni. mert az, évfolyamán bőven rog kamatozní, még pe-dig az Ilzembiatonaághnn, myugodt üzem-menetben, alacsonyabb nyersanyag és áram-fogyasztásban s végül a gépkezelö nyugodt,t'L~{!OS munkagejjeattésében,

A klirrfaktorAz erösítő jós'ágtának 'kifejezésére hasz-

nálják az úgynevezett klirrfaktort. Ez aza szám, amely az erdsítő 1~rz,itás n~,é~jé.ké.nek n<lgyságát adja Illeg. ]\1111den eroSlt?nélugyanis a be.vez~tett hang~ram é,s a 1':IIl~e-netnél megvizsgált hangaram frequencsa-gbr+éi azt mutatják, hogy az erőstrés tc-lyamata alatt bizonyos torzító l1gyl~evezettparaz.tu huugok járultak az eredett hang-Irequenciák mellé Ezeknek a zavaró fre:quenciáknak összesített értél\e. az eredetihanghoz viszonyit va adja a k lirrfaktort. Ez

az érték az erősítő quaituisa szertnt erősenváltozili" {altalában egy jó erősítőnél enneknagysága 10. Meg kell említenünk, hogy aklirrfaktort nem mindig végig állandó nagy-ságú, hanern változik a hangerő' válto~ás~í-val egyiitt. AlJ erö~itő szcrnezere szcrtnt aklirrfak ter alacsonyabb hangerőnél nagyobb,magasabb hangerönél kisebb lehet vagylordit va. A különböző hallgeröknél megál-lapított ktirrfaktur értékeket diagrammhanrajzolják le. Az az ideális, ~ó er.ö~ítö, amely-nél a diagramm eg~' hortzondlls {'g~cnes,anunk [eléül, hogy a ktlrrfaktor míndenhangerűnél álhu_ld_Ó_. _

Hibák a diavetítésnélA diavetttésuél sííríín tellépü hiba, kiilő-

nösen téli időben, hogya vetítés kezdeténa. gépház hűvösebb le'vegője miatt a fényútjába tett rllapoaittven páraleral~odás kép-zddik, amely a vetítésnél az ernydn foltként[elentkeaik. Erre legjobb ellenszer az, ha a.diapozitiveket a vetítés előtt meleg helyentartjuk esetles- a beka pesolt Ivlárnpa köze-lébe h~z.zI1I.:, hogyennel.: áramló t11e,~egétö!a temezek Ielmelegedjenek. Itt té~unl{ ktarra a másik kellemetlen jelenségre IS, hogya rliupczltlvek hosszabb vetitésnél elr~ped-nek. A rendes tdncgépekhez kapcsolt kiegé-szítő diavetítő berendezése Iméi maximálisanmásfél percig szabad egy lemezt Id~.e~,íteni,mert a fényforrás nagy melege I{ulonbenelrepeszf azokat. Ha egy lemez hosszabbidejű vetüéséröl vall sző, úgy a fényforrá.sés a dialemez közé brcnzhálöt kell tenn!,amely a meteg jele ut éken y részét elvezeti,Sajnos', ,~Igyanali kor Iényerüveszteséget isolt oz.

_.l.~4FILM~IŰVÉSZETI ÉS TUDOMANYOS

FOLyóIRATELÖFIZETÉSI AR:

1 évre 10 pengő. - % évre 5 pengő.

Felelős szerkesztö és kiad J: Lajta Andor.

Szerkesztőség é-s kiadéhivatal:BUDAPEST, VII., THÖKÖLY·ÚT 75.

Telefon: 97.0·76.

Megjelenik minden hónap elsején.Minden cikkért a szerzf felel.

Nyomatott:Otthon-nyomda, lX., Lőnyuy-u. 50.

Telefon: 87-2-87,

48

BUDAPESTI FILMPIAC filmmegjelenések 1935. junius hónapban.

JELMAGYARÁZAT Me~j. ~ Megjelenési hely. - H. = Hossza. - F. = Felirás. - M. =Müfaj. Fősz. = Főszereplők. R. = Rendező. - C. = cenzura. - a. = aluli. - f. = felüli.

Tempo~ Tempo.' - Mo aj.: Palace 1-1.: Cn) tn.VI. 28 - .\.r. Revü. - F.: Sz ántó Atmand. - Fdsz.:

__________ ~--___7_--,·..;.,,-'.-'-,t=árok. - c.: Aluli,

HERMES ..FILM. I t-test». - Megj.: Márkus Park. - u.. rxn nl.Erz ébet-körút S. VI. 8 - l\1.: Operett. - F.: ::\lartonHy Emil.Tel.: 40-0-28. Fösz.: Hehe Danie!s, Chifford Mo:lison.-C.: .\.I--------------~----+-

IMunhattan nietodráma. - Mog-j,: Scala. - II.:

V.30 ::::1':0 m. - :.\1.: Bi:·--:iif!yi törtrnet. - F.: ErbBenao. - Fösa.: Clnrke Gable, Xlvrun Lov.\Vi!liam Powel. - lL: S. van Dycke. - C.: F.

Nvalc Óra a:: élet. - Megj.: Scala. _ 1-1.'lB.i6m. -.\1.: Dr.unu. - F.: Erh Hertito. - Fii~z.·Chester 1'!err-is. - R.: Gccr~e B_ Seitz. -c Felüli.

EN6EL FÜLÖPErzsébet körut 8.Telefon 37 5 70.(U.'il rED ARTISTS)

FOX FILM r.·t.,Rákócai-út 19. Tel.:39-,1-37 és 31·6-58.

IMETRO.60LDWYNVII J. Sándor-tér 3.Tel.: 44·4-24 és 25.

Pl\Rl\MOUNT FILMFOR6l\LI't:1 R T,VTI" Rákóczi-út 59.Tel.: 34-4-37, 40-5-22.

A s::ereiem híénái. - Megj.: City, Kertmoai. -H.· 2iJ7G m. - M.: Dráma. - F.· Kiss Jenő.c.. Aluli.

VI. 3

Hurrá völegény. - .:o.legj.' Rédiua, Kcrtmozi,Caxino. - H.' 2~':4 tn. - !\1.: Opel ett. - F.:Szántó Armnnd. _. Fdaz.: Pat Paterson. LcwAycn. - R.: \Vilhc1m Thi('!c - C.: Aluli.Alag-ut 1!igás::ai. - 11 ~ ~j.: Palace. - JI.: 1975m. )'f.: Dráma - F.: Szántó Armand. - Fösa.:Victor Me La-r'en. Edmund Low. R.: R:lOUI\'·;1.1....h. - c.: Aluli.

Préda. - Megj.: Omnia, COl"50. - H.: 2540 111,

V. 30 -.:0.1.. Kémdráma. _ F.: Szántó A.: - Föaz, :Kelti Gallian, SI encer Tracy. - C.: Altai .

. / titokzatos asszoll:v. - Meg j.: Palace. - ]1.:V.30 2023 lll. - M.: Kémdr.ima. - F.: Szántó A. -

Füsz.: Rod la Roquc. - C.: A~lu:::li,.:_' 1

::'órl;a ördög. - Megj.: Royal Apolló. - 11.:20~;.J m. - 1\.1.: Dráma. - F.: Szántó Arnrand.Fösa.: Warner O'nud, \lary Ej-it-n. - R.: LewSei Icr. - C.: Fe: ill i

VI. 6

VI. 6

V:. fi

VIII. ().1ve1'.- !\lt>:d·: Scala. - l-L' 182!J 111

1.1.: Vlgjáték.. - F. Erb Bcuito. _ Fősz.:VI. '51 Stn,a Laurel és Oliver Hnrdy. - R.: Ha.l Roach.

- C.: Aluli.~ ~B~o~h~lo-g~b-ol~o-,,~ds-á~K-.:_-'II''''r e-g~j.-:""5'c-,,'I,-. -;é-s ...,C'0-r-5(-,.----1

VI. 27 NÖi/id s::ines raj~rjlmeko

VI. 13Világhír vagy soereleiw. - )'ICgj.· Kertm .. City.Uránia. __. IL: 2-133 III - .\1.. Sztnmű. - F.:Fodor Sándor. - Fő~z.: Eliasa Landi, CuryGr:tnt. - R.: Elliüt J\ugent. - C.: Aluli,

Dr Metisto. - Meg'j.· Royal Apolló.-H.: 1884111. - .:o.L· Grand Gulgnol. - F.: Fodor Sándor.- Fósz.: Cluide Rains, _ R.: Ben Hecht,-C.: Aluli.

VI. 28

Tíüti-Fruüi, - Megj.: Royal Apólló. Rövidfit-mekból összeállitott rruisor.

PÁTRIi\·FILMErzsél-et-kórút 8.Tel.: 40·6·25.

A fehér Fenség, - Megj.: Royal A., Kert ITI. -

ll.: 261'; lll. ),1.: F'rűrna. - F.: Radó. - FÖbZ.:Hertha Thi-e, Gu-tav Diesse. - c.: Aluli.

......................................................PANKINE »H«A MODERN FILMTECHHIKA SZENZÁCiÓJAA LEGTÖKÉLETESEBB KÉPHEGATlV•••••••••••••••••••••••••••••••••••••• u •••••••••••••

DUP-NEGATIV. H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4D U P - P O Z I T I V. H A N G - P O Z I T I V

EGYÉB NEGATIVOK:

SPECIAL-NEGATIVEXTRARAPID-NEGATIV1<INECHROM- NEGATIVAEROCHROM-NEGATIV

AZ AGFA-POZITIVQ legjobb ésa legtartósabb

kópiaanyag

VEZÉRKÉPVISELÖ,\1agyarornág réseere :

Lajta AndorBUDAPEST

Vit, Thököly-ul 75_T e I •• f o n: 97-0-76_

Nyumatntt : Otthon-nyomda (Ki!! Iván) Budapes~yay.ut('a 5U - Telefon: 87-2-81. és 87-5·17.