mÁv zrt. távközlő mesteri tanfolyam

MÁV Zrt. Távközlő mesteri tanfolyam

Adatátviteli hálózatok és berendezések

2.

www.vasutaskepzes.hu

Hálózati alapismeretek• Ethernet alapismeretek és technológiák

• Kapcsolás az Ethernet hálózatokban

• TCP/IP protokoll, az IP címzés, alhálózatok, forgalomirányítás

www.vasutaskepzes.hu 2

Ethernet• Az Ethernet nem egyetlen hálózati technológia, hanem LAN-

technológiák egész családja.

• Az Ethernet alapsávú jelzéskezelést használ, vagyis az átviteli közeg teljes sávszélességét igénybe veszi.

• Az Ethernet működése az OSI modell két rétegéreterjed ki: az adatkapcsolatiréteg alsó felére, ez a közeghozzáférés-vezérlési (MAC) alréteg, illetve a fizikai rétegre.


Ethernet elnevezések


Ethetrnet MAC-címek• Ethernet egyedi címzési rendszere

• 48 bit hosszú, 12 hexadecimális számjegy

• Első hat számjegy: IEEE gyártó azonosító

• A MAC cím alapján kerül az üzenet a felsőbb rétegekbe (az ethernet kártya dönt, cpu használat nélkül)

• Ipconfig /all


802.3 keret

• Előtag: 1 és 0 váltakozva szinkronizáláshoz

• SFD: Keret kezdete jelző (10101011)

• Cél: célcím; egyedi, csoportos vagy szórásos

• Forrás: forrás MAC-címet tartalmazza

• Hossz/típus: Ha <0x600 akkor adat hossz, ha nagyobb akkor típus (melyik felsőbb réteg kapja a keretet)

• Adat: felhasználói adatok és kitöltés ha kevés az adat

• A keretellenőrző mező: 4 bájtos CRC érték van

• Az Ethernet keretek hossza: 64 és 1518 bájt között kell lennie www.vasutaskepzes.hu 6

Közeghozzáférés vezérlés• Közeghozzáférés-vezérlés :media access control, MAC

• Mmegosztott átviteli közegű környezetben, adott ütközési tartományon belül az adatok küldésére jogosult számítógép kiválasztását végző eljárás

• Ethernet : – nem determinisztikus protokoll (nem tudni mikor akar valaki

forgalmazni)

– Logikai busz topológiát használ, ezzel fizikailag soros busz, csillag vagy kiterjesztett csillag topológia felett képes vezérelni az információáramlást


CSMA-CD ütközéskezelés1. Az állomás adni akar

2. Van forgalom a közegen, vivőjelet érzékel?

3. Keret összeállítás

4. Adás megkezdése

5. Történt ütközés?

6. Adás folytatása.

7. Befejeződött az adás?

8. Átvitel befejezése.

9. Torlódási jel adása üzenetszórással.

10. Próbálkozások számlálójának növelése

11. Túl sok próbálkozás?

12. Túl sok ütközés. Átvitel megszakítása

13. Visszatartás kiszámítása

14. T másodperc várakozás8

Bitidő• Az átviteli sebességtől függően változik egy bit adat ideje.

– 10 Mbps : 1000 ns

– 100 Mbps: 10 ns

– 1 Gbps: 1 ns

– 10 Gbps: 0,1 ns


Kerettérköz• A két nem ütköző keret közötti minimális kihagyást kerettérköznek

nevezzük. A kerettérköz az első keret FCS mezőjének utolsó bitjétől a második keret előtagjának első bitjéig tart.


Ütközés típusok• Helyi ütközés: koax kábelen. Két adó jelei átlapolódnak,

feszültségszintjük megnő.

• Távoli ütközés: ha a minimális kerethossznál rövidebb keretet kapunk, érvénytelen ellenőrző mezővel.

• Kései: az első 64 bájt átvitele utáni ütközés. A hálózati kártya ezt nem érzékeli, így felsőbb szinten kell a hibát lekezelni.


Ethernet hibák• Ütközés vagy ütközéstöredék – Egyidejű adásra került sor a résidő

lejárata előtt.

• Kései ütközés – Egyidejű adásra került sor a résidő lejárta után.

• Fecsegés, hosszú keret vagy tartomány hiba – Túlságosan vagy szabálytalanul hosszú átvitel.

• Rövid keret vagy ütközéstöredék – Szabálytalanul rövid átvitel.

• FCS hiba – Meghibásodott keret.

• Illesztési hiba – Túl sok vagy túl kevés bit továbbítása.

• Tartomány hiba – Az oktettek jelzett és tényleges száma eltér.

• Szellemjel vagy fecsegés – Általában túl hosszú előtag vagy torlódási jel.


Automatikus egyeztetés• Az Ethernet sebessége 10-ről 100, majd 1000 Mbit/s-ra nőtt, elvárás az

egyes technológiák együttműködésének biztosítása.

• A 10, a 100 és az 1000 Mbit/s sebességű interfészeket akár közvetlenül is egymáshoz lehet csatlakoztatni. Erre kínál megoldást a sebesség és a duplex vagy fél-duplex mód automatikus egyeztetésére kidolgozott eljárás.

• A 10BASE-T hálózatokban minden állomásnak 16 milliszekumdumonként egy összeköttetés impulzust kell kibocsátania, ha éppen semmilyen üzenetet nem továbbít (NLP).

• Mindkét partner 10BASE-T összeköttetés impulzus löketet küld el. A löket megadja a küldő készülék képességeit a partnernek. Miután mindkét állomás megtudta, hogy partnere milyen képességekkel rendelkezik, mindkét készülék olyan beállítást választ, amely a legjobb teljesítményt biztosítja, és amely mindkét fél által fenntartható; ezzel a sebességgel létesítenek kapcsolatot.


Kapcsolattípusok• Kétféle duplex mód létezik, a (teljes) duplex és a fél-duplex.

• A megosztott közegeken csak fél-duplex módot lehet használni. A koaxiális kábelezésű rendszerek mind fél-duplex üzeműek, duplex módban nem használhatók.

• Fél-duplex működéskor egyszerre csak egy állomás adhat.

• Az UTP és az optikai szálas rendszerek is működhetnek fél-duplex módban. A 10 Gbit/s sebességű változat csak duplex módban üzemképes.

• Automatikus egyeztetés esetén 1000 Base-T duplextől lefelé megy a prioritási sor 10Base-T half duplexig


A 10 Mbit/s és 100 Mbit/s Ethernet• 10 Base-T: Cat3 UTP, max 90 méter, Manchester kódolás, RJ-

45 csatlakozó, 10Mbps félduplex, 20Mbps duplex sebesség

• 100 Base-T: Cat5 UTP, max 100 méter, Multi-Level Transmit, MLT-3 kódolás, RJ-45 csatlakozó, 200 Mbps duplex


Paraméter Érték

Bitidő 10 ns

Résidő 512 bitidő (64 oktett)

Keretköz 96 bit

Max ütközések száma 16

Visszatartás ütközés esetén 10

Torlódási jel mérete 32 bit

Max. keretméret 1518 oktett

Min. keretméret 512 bit (64 oktett)

Gigabit EthernetA rézkábelek Gigabit Ethernet megvalósítását az alábbi megoldások tették

lehetővé:

• 5e kategóriájú UTP kábelek használata, az elektronika fejlesztése révén az érpárankénti 100 Mbit/s sebesség 125 Mbit/s-ra növelése.

• Kettő helyett mind a négy érpár használata. Ezzel érpáronként 125 Mbit/s, a négy érpáron összesen 500 Mbit/s sebesség érhető el.

• Kifinomult elektronikával minden érpáron folyamatos ütközések lehetnek, így minden érpáron duplex módban továbbíthatók a jelek, amivel az 500 Mbit/s sebesség 1000 Mbit/s-ra nő.


Gigabit Ethernet• A Gigabit Ethernet hálózatokon a bitidők egytized olyan hosszúak, mint a

100 Mbit/s sebességű hálózatokban, és századakkorák, mint a 10 Mbit/s sebességűekben. Ha a jelek rövidebb ideig észlelhetők, a zajokkal szembeni érzékenység megnő. A kérdés az, hogy az adó oldali hálózati kártya vagy interfész mennyire gyorsan változtathatja a biteket jelző feszültségszinteket úgy, hogy a több száz méterre lévő vételi oldalon azok megbízhatóan felismerhetők legyenek. Ezeken a sebességeken az adatok kódolása és dekódolása egyre bonyolultabbá válik.

• A Gigabit Ethernet optikai szálas változatai az 1000BASE-SX és az 1000BASE-LX. Előnyeik a következők: érzéketlenség a zajokkal szemben, kis méret, az ismétlők nélkül áthidalható távolságok és a sávszélesség növekedése. Az IEEE 802.3 szabvány az optikai szálas Gigabit Ethernet alkalmazását elsősorban gerinchálózatokban javasolja.


10Gigabit Ethernet• A keretformátum azonos, így a hagyományos, a gyors, a gigabites és a 10 gigabites

változatok újrakeretezés és protokollátalakítások nélkül is képesek egymással együttműködni.

• A bitidő 0,1 nanoszekundumra csökkent. A többi időváltozó értéke arányosan módosult.

• Mivel az optikai szálakon csak duplex átvitel folyik, a CSMA/CD alkalmazása szükségtelen.

• Az IEEE 802.3 azon alrétegeit, amelyek az OSI modell első és második rétegébe esnek, jelentős részben megőrizték. A kis számú módosítás a 40 km-es optikai összeköttetések kezelését és a SONET/SDH hálózatokkal való együttműködést szolgálja.

• Rugalmas, hatékony, megbízható, viszonylag alacsony költségű, végponttól végpontig terjedő kapcsolatokat biztosító Ethernet hálózatok építésére nyílt lehetőség.

• A TCP/IP a LAN-okon, MAN-okon és WAN-okon egyetlen második rétegbeli szállítási megoldással használható.


Ütközési tartomány• Az ütközési tartományok azok az összefüggő fizikai hálózatszakaszok,

amelyeken ütközések történhetnek

• Az ütközési tartományok kialakítását az átviteli közeg szegmenseit összekapcsoló készülékek típusa határozza meg. Az egyes készülékek az OSI modell szerint első, második és harmadik rétegbeliek lehetnek.

• Az ütközési tartományok felosztására –szegmentálásra – a második és a harmadik rétegbeli készülékek alkalmasak.

• Az 5-4-3-2-1 szabály az alábbi előírásokat foglalja össze:– Öt szegmensnyi átviteli közeg

– Négy ismétlő vagy hub

– Három állomások csatlakoztatására használt szegmens

– Két állomások nélküli összekapcsoló szegmens

– Egyetlen nagyméretű ütközési tartomány


Ütközési tartomány csökkentése• Második vagy harmadik rétegbeli eszközökkel

• A második és harmadik rétegbeli készülékek az ütközéseket nem továbbítják.

• Az ütközési tartományokat a harmadik rétegbeli készülékek is kisebb tartományokra osztják.

• Ezekben a kisebb ütközési tartományokban az eredetihez képest kevesebb állomás található, illetve kisebb a forgalom.

• Ha kevesebb állomás található egy ütközési tartományban, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy az átviteli közeg szabad.


Szórások• Második rétegbeli szórások:

– Ha egy csomópont a hálózat összes állomásával kapcsolatba szeretne lépni, akkor szórásos keretet küld ki. Ennek célcíme a 0xFFFFFFFFFFFF MAC-cím.

– Erre a címre minden hálózati kártyának válaszolnia kell.

– A hálózati kártyák processzorának fel kell dolgoznia az összes szórásos forgalmat, illetve az olyan csoportnak szóló kereteket, amelyeknek maguk is tagjai.

• A szórási tartomány második rétegbeli készülékekkel összekapcsolt ütközési tartományok csoportja

• Egy szórási tartomány mindazon ütközési tartományok összessége, amelyek egy adott szórásos keretet feldolgoznak.


Adatáramlás a hálózatban• Alapszabály:

– az első rétegbeli készülékek mindig továbbítják a kereteket,

– a második rétegbeliek pedig mindig továbbítani szeretnék a kereteket. (a második rétegbeli készülékek mindaddig továbbítják a kereteket, amíg valami meg nem akadályozza őket ebben.)

– A harmadik rétegbeli készülékek nem továbbítják a kereteket, hacsak erre alapos okuk nincs.


Kapcsolás az Ethernet hálózatokban• Második réteg hídtechnika:

• Ha egy Ethernet szegmenst újabb és újabb csomópontokkal bővítünk, az átviteli közeg kihasználtsága egyre nő. Ha több csomópontot adunk a hálózathoz, nagyobb igény jelentkezik a rendelkezésre álló sávszélesség iránt, és nagyobb lesz az átviteli közeg terhelése. Ezzel megnő az ütközések előfordulásának valószínűsége is, ami az újraküldések gyakoribbá válását eredményezi. A problémára megoldást a nagyméretű szegmensek kisebb részekre, kisebb méretű ütközési tartományokra osztása jelenti, hidakkal, kapcsolókkal.


Kapcsolás az Ethernet hálózatokban


A hidat az imént kapcsoltuk be, ezért hídtáblája még üres. A híd várja a szegmensen beérkező forgalmat. Ha forgalmat észlel, feldolgozza.Az A állomás megpingeli a B állomást. Mivel az adatok a teljes ütközési tartományon végighaladnak, a híd és a B állomás is feldolgozza a csomagot.



A híd hozzáadja hídtáblájához a keret forráscímét. Mivel a cím a forrás mezőben szerepelt, és a keret az 1-es porton keresztül érkezett be, a híd a keretet a táblában az 1-es porthoz rendeli.



A híd megvizsgálja, hogy a keret célcíme szerepel-e hídtáblájában. Mivel a cím nem található meg a táblában, hiába van azonos ütközési tartományban, a keret a másik szegmensbe is továbbítva lesz. A B állomás címe még nem került feljegyzésre.



A B állomás feldolgozza a ping kérést, és egy választ küld az A állomásnak. Az adatok újfent a teljes ütközési tartományon áthaladnak. Az A állomás és a híd is megkapja és feldolgozza a keretet.



A híd hozzáadja hídtáblájához a keret forráscímét. Mivel a forráscím eddig nem szerepelt a hídtáblában, és a keret az 1-es porton érkezett be, a keret forráscímét a hídnak az 1-es porthoz kell hozzárendelnie.A híd ellenőrzi, hogy a keret célcíméhez tartozik-e bejegyzés a hídtáblában. Mivel van ilyen bejegyzés, a híd ellenőrzi a porthozzárendelést. Az A állomás címe ahhoz a porthoz tartozik, amelyen a keret beérkezett, a keretet tehát nem kell továbbítani.



Az A állomás megpingeli a C állomást. Mivel az adatok a teljes ütközési tartományon végighaladnak, a híd és a B állomás is feldolgozza a keretet. A B állomás eldobja a keretet, ugyanis annak nem ő a célállomása.A híd hozzáadja hídtáblájához a keret forráscímét. Mivel a cím már szerepel a hídtáblában, a híd csak megújítja a bejegyzést.A híd megvizsgálja, hogy a keret célcíme szerepel-e hídtáblájában. A cím nem szerepel a táblában, ezért továbbítja a keretet a másik szegmensre. A híd a C állomás címét még nem jegyzi fel.



A C állomás feldolgozza a ping kérést, és egy választ küld az A állomásnak. Az adatok újfent a teljes ütközési tartományon áthaladnak. A D állomás és a híd is megkapja és feldolgozza a keretet. A D állomás eldobja a keretet, ugyanis annak nem ő a célállomása.A híd hozzáadja hídtáblájához a keret forráscímét. Mivel a cím a forrás mezőben szerepelt, és a keret a 2-es porton keresztül érkezett be, a keret a táblában a 2-es porthoz lesz hozzárendelve.A híd ellenőrzi, hogy a keret célcíméhez tartozik-e bejegyzés a hídtáblában. A cím szerepel a táblában, és az 1-es porthoz van hozzárendelve, vagyis a keretet továbbítani kell a másik szegmensre.



Amikor a D állomás adatokat küld, MAC-címe hasonló módon bekerül a hídtáblába. A híd ezzel a módszerrel vezérli az ütközési tartományok közötti forgalmat.

Kapcsolás az Ethernet hálózatokban• A kapcsoló lényegében egy gyors működésű, többportos híd; akár több

tucat porttal is rendelkezhet. Mindegyik port külön ütközési tartományt hoz létre. Ha egy hálózat 20 csomópontból áll, és mindegyik csomópontot külön kapcsolóporthoz csatlakoztatjuk, akkor 20 különálló ütközési tartomány jön létre. Ha az uplink portot is használjuk, akkor egyetlen kapcsolóval 21 ütközési tartományt hozunk létre. A kapcsolók dinamikusan töltik fel és tartják karban tartalom szerint címezhető memóriatáblájukat (content-addressable memory, CAM), amelyben az egyes portok működéséhez szükséges MAC-információk tárolása történik.

• A kapcsolók által létrehozott ethernet szegmenseket mikroszegmensnek nevezzük.

• Mikroszegmentálás, amikor egy hálózatban a HUB-okat lecserélik kapcsolókra.


Kapcsolás az Ethernet hálózatokbanKapcsolók működése• A legtöbb kapcsoló képes a duplex mód támogatására, ahogy a hálózati

kártyák túlnyomó része is. Duplex módban az átviteli közegen nem alakulnak ki torlódások, és ütközési tartományokról lényegében nem beszélhetünk. Duplex módban elvileg megduplázódik a rendelkezésre álló sávszélesség.

• A gyorsabb mikroprocesszorok és memóriák mellett további két technológiai fejlesztésre volt szükség a kapcsolók megjelenéséhez. A CAM olyan memória, amely a hagyományos memóriákhoz képest fordítottan működik: ha valamilyen adatot táplálunk be, a hozzá tartozó címet adja kimenetként. A CAM révén a kapcsolók kereső algoritmus futtatása nélkül is meg tudják találni az adott MAC-címhez tartozó portot.


Kapcsolás az Ethernet hálózatokbanKapcsolási módok:

• Közvetlen kapcsolás: A kapcsoló a MAC-célcím megérkezése után azonnal megkezdi a keret továbbítását. Késleltetése minimális. Hibaellenőrzés nincs.

• Tárol – és – továbbít: A kapcsoló a teljes keretet veszi, mielőtt megkezdené továbbítását a célport felé. Ekkor a kapcsolónak módja nyílik arra, hogy újraszámítsa a keretellenőrző összeget (FCS). Ha a keret hibás, már a kapcsolónál el lehet dobni.

• Töredékmentes: A kapcsoló elolvassa a keret első 64 bájtját, amibe a keret fejrésze is beletartozik, majd még az adatmező és az ellenőrző összeg beérkezése előtt megkezdi a továbbítást.


Kapcsolás az Ethernet hálózatokbanKapcsolási módok:

• Szimmetrikus: forrás- és a célportnak a keretek sértetlenségének megőrzése miatt azonos sebességen kell üzemelnie.

• Aszimmetrikus: a két port sebesség nem egyezik meg, az adott sebességen beérkező keretet tárolni kell, mielőtt a másik sebességgel továbbítani lehetne. Aszimmetrikus kapcsolásnál tárol-és-továbbít módot kell használni.


Kapcsolás az Ethernet hálózatokbanFeszítőfa protokoll: Ha több kapcsolót egyszerű hierarchikus fába

rendezünk, akkor kapcsolási hurkok nem alakulnak ki. A megbízhatóság növelése és a hibatűrés fokozása érdekében redundáns útvonalakat is biztosítsanak. Kapcsolási hurkok tervezett módon és véletlenül is kialakulhatnak, miattuk szórási viharok keletkezhetnek, amelyek könnyedén megbéníthatják a hálózatot. A feszítőfa protokoll (spanning tree protocol, STP) a kapcsolók hurokmentes működését biztosító szabványos protokoll. A LAN-okban minden STP-t futtató kapcsoló úgynevezett híd protokoll-adategységeket (Bridge Protocol Data Units, BPDU) küld ki portjain, létezéséről ezekkel értesíti a többi kapcsolót. Mindezen információk alapján a kapcsolók egy gyökérponti hidat választanak. A kapcsolók a feszítőfa algoritmus (spanning-tree algorithm, STA) segítségével oldják meg a leállt és a redundáns útvonalak miatt jelentkező problémákat.


Kapcsolás az Ethernet hálózatokbanSzórási vihar: A szórásos és a csoportcímzéses kereteket a

kapcsolók összes portjukon kiküldik, kivéve azt, amelyen beérkeztek. A kapcsolók újra és újra továbbítják a szórásos forgalmat. Ezt a jelenséget nevezzük szórási viharnak. A szórási vihar egészen addig folytatódik, míg a kapcsolók egyikét le nem választjuk a hálózatról. A kapcsolók és a végponti készülékek fokozatosan olyan leterheltté válnak a szórásos keretek feldolgozása miatt, hogy a felhasználói adatforgalom továbbítására gyakorlatilag nem marad erőforrásuk. A hálózat látszólag leáll, illetve elviselhetetlenül lassú lesz.


Kapcsolás az Ethernet hálózatokbanA portok feszítőfa protokoll szerinti állapotai:


Kapcsolók üzembe helyezése


Kapcsolók üzembe helyezéseCisco Catalist 2960 series Switch


Kapcsolók üzembe helyezéseA kapcsolók LED jelzőfényei:A kapcsolók előlapján számos jelzőfény segíti működésük és teljesítményük

figyelemmel követését. • Rendszer LED• Távoli áramforrás (Remote Power Supply, RPS) LED• Portmód LED• Portállapot LED-ek• A rendszer LED jelzi, hogy a készülék kap-e tápellátást, és megfelelően

működik-e.• Az RPS LED jelzése arról tájékoztat, hogy a távoli tápellátás használatban

van-e vagy sem.• A mód LED-ek a mód gomb aktuális állását jelzik. Az aktuális módtól

függ, hogy a portállapot LED-ek jelzéseit hogyan kell értelmezni. A portmód kiválasztásához a mód gombot kell egy vagy több alkalommal lenyomni, amíg a mód LED a kívánt mód aktiválását nem jelzi.

• A portállapot LED-ek jelentése a mód LED aktuális állapotától függ.


Kapcsolók üzembe helyezéseMODE led


STAT Nem világít Nincs összeköttetés

Folyamatosan zöld Az összeköttetés működik

Villogó zöld A port adatokat küld/fogad

Zöld/sárga felváltva Hibás összeköttetés

Folyamatosan sárga A port nem továbbít, mert felügyeletileg, szabály miatt, vagy a feszítőfa miatt zárolva van

UTIL Nem világít A felhasználás kisebb mint az előző led szintje

Zöld Ha mindegyik zöld a kapcsoló 50%-on üzemel

Kapcsolók üzembe helyezéseMODE led:


DUPLX Nem világít A port félduplex módban üzemel

Folyamatosan zöld A port duplex módban üzemel

SPEEED Nem világít 10 Mbps

Folyamatosan zöld 100 Mbps

Villogó zöld 1000 Mbps

POE Nem világít A port nem ad tápellátást

Zöld A port tápellátást biztosít

Kapcsolók üzembe helyezéseRendszer Led:


IP címzésIP cím:

IPv4-es cím 32 bit hosszú


IP címzésPrivát címek:

– Az RFC 1918 a következő három privát IP-címtartományt nyilvánítja fenntartottnak:

• 1 db A osztályú

• 16 db B osztályú

• 256 db C osztályú

– A MÁV hálózatában „A” osztályú 10.0.0.0 hálózat van

– A „B” osztályú címeket nagykiterjedésű intranetek használják

– A „C” osztályú címeket használják a SOHO routerek


IP címzés• A számítógépekhez rendelt IP-cím egy 32 bites IP-azonosító, amelynek bal

oldali bitjei egy hálózatot jelölnek. Attól függ, hogy hány bit jelöli a hálózatot, hogy melyik osztályba tartozik a cím. A 32 bites IP-cím fennmaradó bitjei a hálózat egy konkrét számítógépét jelölik. A számítógépeket ebből a szempontból állomásnak nevezzük. A számítógép IP-címe a hálózati címrészből és az állomás címrészből áll.


IP címzésA MÁV IP cím rendszere:

„Hagyományos” címtér:

• 10.x.y.z– X: 1-7 (1:BP; 2:BT; 3:DB; 4:MS; 5:PS; 6:SG; 7:SM)

– Y: 1-254 (Telephely azonosító)

– Z: 1-254 (Végpont azonosító)

Szabályok: Z=254: a telephely routere

Z=1-199: felhasználói számítógépek

Z=200 –tól kiszolgálók, nyomtatók

Z=253 –tól lefelé: LAN aktív eszközök


IP címzésVirtuális Lan-os címtér:

Régió IP címtartomány

Budapesti telephelyek 10.xy1.0.0/16

Budapesti régió telephelyek 10.xy2.0.0/16

Debrecen és Záhony régió 10.xy3.0.0/16

Miskolc régió 10.xy4.0.0/16

Pécs régió 10.xy5.0.0/16

Szeged régió 10.xy6.0.0/16

Szombathely régió 10.xy7.0.0/16

• A WAN oldali IP címekhez az eddig alkalmazott, a 10.2xy.0.0 címtartomány van fenntartva.


IP címzésAz „xy” lehetséges értékei:

Szervezet VPN-ek xy értéke

Voice 10

MÁV Pályavasút 11

MÁV CARGO 12

MÁV START 13

MÁV Gépészet 14

MÁV Egyéb 15

Tartalék 16

Tartalék 17

Tartalék 18

Tartalék 19


Az „xy” lehetséges értékei:

Kiemelt szeparáltságú MÁV VPN-ek xy értéke

MÁV régi címek és a szerverfarm 00

Menedzsment 01

KÖFE-FET vegyes hálózatok 02

FET hálózatok 03

KÖFI hálózatok 04

Technológiai hálózatok 05

Távbeszélő díjadatgyűjtő hálózat 06

Tartalék 07

Tartalék 08

Tartalék 09

IP címzésIP cím kiosztási feladat:


mÁv zrt. távközlő mesteri tanfolyam

Documents