Ára: 200 FORINT

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

74. évf. 19. szám 2019. október 15. Tisri 16. 5780.

Komoly emelkedést könyvelhettekel a bevett egyházak között nyilván-tartott zsidó szervezetek – írja aKibic.hu. A Mazsihisz, az EMIH ésa MAOIH is növelni tudta a szemé-lyi jövedelemadó utáni egyszázalé-kos felajánlások számát.

Néhány napja hozta nyilvános-ságra a Nemzeti Adó- és Vámhiva-tal (NAV) az idei (szeptember 13-iállapotra vonatkozó) kimutatását a bevett egyházaknak felajánlott1%-os juttatásokról, amelyet ma-gánszemélyek a személyi jöve-delemadójukból (szja) ajánlhatnakfel az állam által elismert (bevett)32 egyház, vallásfelekezet és vallá-si közösség számára.

Ezek között három zsidó szervezetkapott helyett: a Magyarországi Zsi-dó Hitközségek Szövetsége (Mazsi-

Az ötletet Ferenc pápa látogatá-sa adta.

A tervek szerint a három imád-kozóhely egymással szemben állna azEgyesült Arab Emírségek fôvá-rosában. A tervezôk abban bíznak,hogy a helyszín a kölcsönös megértésés a béke helyszíne lesz egy olyan ré-gióban, ahol elég gyakoriak a vallásikonfliktusok, írja a Daily Mail.

A komplexum várhatóan 2022-rekészül el, és helyt ad majd napi val-lási szertartásoknak és nemzetközitalálkozóknak is.

A projektet a pápa februári látogatá-sa ihlette, amikor ô és szunnita musz-lim vezetôk közös nyilatkozatot írtakalá az emberek közötti testvériességjelentôségérôl. Egyébként ekkor jártelôször keresztény pápa az Arab-fél-szigeten.Az 1%-ok megoszlása 2019-ben

Több egyszázalékos felajánlást kaptak idén

a bevett zsidó vallási közösségek

hisz), az Egységes MagyarországiIzraelita Hitközség (EMIH) és a Ma-gyarországi Autonóm Orthodox Iz-raelita Hitközség (MAOIH). Így a2011-es egyházügyi törvény elfo-gadása óta csak ez a három bevettzsidó egyház gyûjtheti az egy szá-zalékot.

A most napvilágot látott kimutatásszerint a három zsidó felekezetet jó-val többen támogatták egyszázalé-kos felajánlásukkal, mint az utóbbiévekben bármikor. Ebben az évbenösszesen 14.150 magánszemélyajánlotta fel valamelyik zsidó egyhá-zi szervezetnek adója egy százalékát.Ez a tavalyi (10.539) felajánlások-hoz képest 34 százalékos emelkedéstjelent.

Külön-külön is nagyjából 30–40százalékkal növelni tudta mind-egyik szervezet felajánlóinak szá-mát. A Mazsihisz 2019-ben 11.017felajánlást kapott, amelynek révén77.770.048 forinttal gyarapodott.Az EMIH részére idén 2846-an

ajánlottak fel 16.404.762 forintot. AMAOIH esetében ezek a számok:287 felajánló és 2.222.086 forint.

A 2011-es törvény elfogadása utánaz olyan kisebb egyházak, mint a zsi-dó reform Szim Salom és Bét Orimközösségek nem gyûjthetnek egyháziadófelajánlásokat. Ennek következté-ben a kis vallási szervezetek komolybevételi forrástól estek el. Ez azonbanjövôre változni látszik, a NAV nemrégmegjelent közleménye szerint ugyan-is egy törvénymódosításnak köszön-hetôen a vallási egyesületek, a nyil-vántartásba vett egyházak és a be-jegyzett egyházak a következô évbena bevett egyházakkal együtt technikaiszámon gyûjthetik az szja egy száza-lékos felajánlásokat. Mecset, templom és zsinagóga épülne Abu-Dzabiban

a vallási testvériség jegyében

nak nevezik, és tagjai üdvözölték aprojektet.

Az imaházak a tanulás, a dialógusés az ima helyszínei lesznek, vala-mint az idelátogatók lehetôségetkapnak arra, hogy megnézhessék avallási szertatásokat, szent szövege-ket hallgathassanak, és szent rituá-lékban vehessenek részt.

A negyedik helyszín egy oktatásiközpont lesz.

A pápa év eleji útja során szabad-téri szertartást vezetett Abu-Dzabi-ban, amelyen 170.000 ember vettrészt. A városban korábban csak zárttérben lehetett keresztényként imád-kozni.

Szaúd-Arábiával ellentétben, aholtilos a muszlim imán kívül mástmondani, Abu-Dzabi megengedi akeresztényeknek is, hogy diszkrétengyakorolhassák vallásukat, és jelen-tôs az itt élô katolikus populáció. Apápa látogatását melegen üdvözöltéka filippinók és az indiai kereszté-nyek, akik nagy számban vannak je-len a külföldi bevándorlók között.

Az Egyesült Arab Emírségekbenmár van egy zsinagóga, amely 2008-ban nyílt Dubajban. Ugyanakkor azEmírségek is a feszültségek kereszt-tüzébe került az elmúlt hónapokban.

A vallásközi bizottság szeptem-berben New Yorkban találkozott. AzÁbrahám vallásai névre hallgató pro-jekt tervezôje a londoni bázisúAdjaye Associates.

A három vallást azért nevezik áb-rahámi vallásnak, mert Ábrahámmindhárom vallás szent könyvébenfontos szereplôként van jelen.

Kibic

Mohamed bin Zájed, Abu-Dzabivezetôje nem sokkal ezután jelentet-te be a projektet.

A vallásközi bizottságot az Embe-ri Testvériség Magasabb Bizottságá-

ÚJ ÉLET2 2019. OKTÓBER 15.

Két és fél évi szünet után nem-csak imádkozásra alkalmassá vált,hanem szemet gyönyörködtetôenszép lett a zuglói zsinagóga. Akényszer-vendégeskedés után, azelfojtott lehetôségeket követôenteljes erôvel beindult az élet. Többkirándulást is szerveztek a közel-múltban, ezek egyikérôl számol bekrónikásunk.

A komáromi hitközség meghívá-sára a városba látogatott a zuglóikörzet egy autóbusznyi csapata. Hit-testvéreinket A Zsidó Kultúra Euró-pai Napja a Menházban címû ren-dezvényre hívták meg, de melleslegegy remek idegenvezetô, Novák Ta-más segítségével persze ismerked-tünk Komárommal, és bepillanthat-tunk a helyi hitéletbe is.

Célunk a kapcsolatépítés, tapasz-talatszerzés volt, ám a látogatás ta-nulsága jóval túlmutat a programo-kon, az élményeken, hiszen megis-merkedhettünk az 50 fôs, összetartóközösséggel. De talán még fonto-sabb, hogy találkoztunk a kilét irá-nyító Paszternák család tagjaival,akiknek ez a munka a hivatásuk, aszenvedélyük. A hitélet elkötelezettirányítása több mint feladat, hiszenennek révén a városban, sôt Szlová-kiában is rangot szereztek a zsidó-ságnak.

A Kehila – közösségért díj átvéte-lekor az egyik kitüntetett könnyeivelküszködve mondta: Büszke vagyokarra, hogy a zsidóságért tehettem va-lamit, és ezt önök elismerték, sôt adíjban kifejezésre is juttatták.

A helybeli és az oda járó zsidókvallják, hogy jó ehhez a közösségheztartozni, mert az életük hitéleti éskulturális eseményekben gazdag.Közösen járnak kirándulni, színház-ba, koncertekre, gyakran megfordul-nak Pesten, Pozsonyban és másutt.

Paszternákék kiléjéhez egyre töb-ben csatlakoznak. Mind több komá-romi és környékbeli kezdi kutatni agyökereit, mert hallják és tapasztal-ják, hogy ott jó zsidónak lenni.

A csapatépítôEgy kilét úgy összetartani, ahogy

ezt megtapasztaltuk, csak egy olyanvezetô képes, mint Paszternák Antal,aki töretlen energiával teszi ezt 1996óta. Csapatot épít, de mögötte is egycsapat áll, a családja. Az anya, atámogató-szervezô, család-motorZsuzsa asszony meg a gyerekek:András és Tamás. Rájuk mindig szá-míthatnak a szüleik, de a közösségis, ôk viszik tovább a hagyományt,hiszen otthonról magukkal hozták avallásosságot. Ez a szellemiség abiztosíték arra, hogy a zsidóság, ahitélet folytonossága megmarad Ko-máromban.

Egy jól mûködô család nagy dol-gokra képes. Paszternákék ügyesen,ésszel menedzselik hitközségüket:igényesen összeállított könyvek, ki-adványok, prospektusok, térkép, ké-peslap népszerûsíti, dokumentálja123 éves történetüket, a HitközségiHíradó pedig eseményeiket, létezé-süket. Odafigyelnek arra is, hogynaprakészen jelen legyenek a ma-gyar és a szlovák médiában, a kom-munikációs forrásokban.

Jó elképzelés, ha a körzetek láto-gatják egymást, tanulmányozzákegymás életét. Végül is kis közössé-geinken keresztül mi mindnyájanegy sokkal nagyobbhoz tartozunk: amagyar zsidósághoz. Azt pedig egy-ben tartani aktív hitélet révén lehet,hiszen a zsinagógáknak nemcsakvallási funkciójuk van, nemcsak be-fogadók, de fontos a kultúrátközvetítô szerepük is.

És még csak érintôleg szóltam uta-zásunk céljáról: a nagyszerû ren-dezvényrôl. (Vár még rám a komáro-mi Menház történetének megírása is.A szó eredetileg azt jelentette: sze-gényház, szeretetház, aggok háza,

Komáromban a hitközséggel együtt tartott holokauszt-emléknapot aSelye János Gimnázium.

Közös kötelességünk az áldozatokra való emlékezés, valamint az ellene kiál-lók elôtti tisztelgés. 2003 áprilisától igazgatónk, Andruskó Imre kezdeménye-zésére a Selye János Gimnázium a Komáromi Zsidó Hitközséggel együtt tartholokauszt-emléknapot – tájékoztatta portálunkat PaedDr. Králik Zsuzsannafôszervezô.

Sok évvel ezelôtt kezdtem el foglalkozni a holokauszt kutatásának módszer-tani tanulmányozásával, igyekeztem a tudásomat hazai és külföldi továbbképzé-seken egyaránt bôvíteni. A holokauszt történetét tanítanunk kell, mert soha töb-bet nem szabad, hogy megtörténjenehhez hasonló tragédia. Idén is isko-lánk udvarán gyûltek össze a 2. évfo-lyam diákja PhDr. Deák Iréntanárnôvel, hogy közösen emlékez-zünk meg az áldozatokról. Elôször aMenházba mentünk, ahol már vártakminket az elôadók: dr. Novák Tamásés a Paszternák házaspár, a hitköz-ség elnöke és felesége. PaszternákAntal röviden bemutatta a Menháztörténetét, elmesélte, mi maradt az el-hurcolt zsidó közösségbôl, a zsinagó-gákból.

A hitközség közel 215 éve színterea településen és a régióban élô zsidóvallású polgárok közösségi, kulturális és hitéletének. A holokauszt elôtt többmint 2000 tagot számláló, mára jócskán megfogyatkozott gyülekezet 2001-benindította útjára CHALON-ABLAK programját, melynek keretében szélesre tár-ta kapuit a Dél-Szlovákiában és Nyugat-Magyarországon élô hittestvérek elôtt.A mikromúzeum megtekintése után átsétáltunk a zsinagógába, ahol a gyerekekbetekintést kaptak a zsidó nép történelmébe, megismerték a zsidó idôszámítást,az ünnepeket, majd az elôadó válaszolt a diákok kérdéseire. Visszatérve a gim-náziumba, az aulában megnéztünk egy rövid ismeretterjesztô filmet, Aholokauszt szemeit, majd utána beszélgettünk.

Iskolánkban kiemelt jelentôséggel bír a holokauszt történetének tanítása és azáldozatokról való méltó megemlékezés. Nem az a célunk, hogy síró gyerekeklegyenek az emléknap végén, de miközben a diákok a holokausztról és más nép-irtásról tanulnak, rá kell ébredniük, hogy ilyen – emberek által elkövetett – bûn-tettek újra elôfordulhatnak. Ahogy ez megtörtént a zsidókkal, megtörténhet má-sokkal is. Véleményem szerint ilyenkor a máskor hallgatag és passzív tanulókis megnyílnak és véleményt nyilvánítanak. A holokausztról beszélni kell, mertmindenkinek meg kell tudnia, hová vezet a különbözôféle emberek iránti gyû-lölet. Az ifjabbak egyre kevesebbet tudnak a zsidókról és a holokausztról, ezértminél több információt kell átadni a történelemórákon. Akkor talán nem leszolyan népszerû az antiszemitizmus a fiatalok között!

Bumm.sk

Új fôosztály a BZSH-nálNéhány hete született meg az elöljáróság döntése egy új fôosztály

létesítésérôl, amely a Budapesti Zsidó Hitközség ingatlanjainak üzemelteté-sével, fenntartásával és hasznosításával foglalkozik.

Az új fôosztály, mely az eddig decentralizáltan mûködô szervezeti egysé-get fogja össze egy részleggé a jövôben, és tizennégy budapesti zsinagóga,közel száz ingatlan, valamint a budapesti zsidó temetôk, oktatási és szociálisintézmények tartoznak alá, már meg is kezdte munkáját a Síp utca 12.-benÁcs Tamás korábbi BZSH-elnök vezetésével.

Az elöljáróság azt várja el az új testülettôl, hogy hatékonyan, költségtaka-rékosan lássa el a munkáját.

Egy egymillió-nyolcszázezer em-ber DNS-ét feldolgozó tanulmányszerint száz ország közül Izraelután Magyarországon a legmaga-sabb a zsidó leszármazottak száza-lékos aránya – jelentette a JediótAhronót címû izraeli újság hon-lapja, a ynet.

A MyHeritage nevû, genetikai ala-pú családfakutatással foglalkozószervezet felmérése szerint Izraelután a népességhez viszonyítva Ma-gyarországon él a legtöbb zsidó le-származott, több, mint az EgyesültÁllamokban. Az eredmény még akutatókat is meglepte – tette hozzáaz újság.

A MyHeritage a kutatást közösenvégezte Daniel Sztacki statisztikus-sal, a Zsidó Nemzetpolitikai Intézet(The Jewish People Policy Institute,JPPI) demográfiai szakértôjével, azeurópai – askenázi – zsidóság de-mográfiáját vizsgáló részleg veze-tôjével.

A DNS-tesztet beküldô 4981 ma-gyarországi lakos 7,6 százalékánáltaláltak legalább 25 százalékosaskenázi zsidó származást – ami aztjelenti, hogy legalább egy askenázi,vagyis európai zsidó nagyszülôjevolt. Ez az érték jelentôsen maga-sabb, mint az Egyesült Államokbanmért 3,5 százalék vagy a Kanadábanmért 3,0 százalék.

Azoknak az aránya, akiknél a gé-nek legalább 10 százalékban

„A holokauszt után sok magyartúlélô vándorolt ki Izraelbe, köztükolyanok, akik közéleti és szellemivezetôkké váltak, akik nagy befo-lyással voltak a fiatal Izraelre:Efraim Kishon, Mose Stern kántor,Zeév és Dosh karikaturisták, TomiLapid és még sokan mások. De Ma-gyarországon továbbra is aktív zsidóközösség maradt, amelyhez számosizraeli vállalkozó csatlakozott azévek során, a Szovjetunió összeom-lása után. Azonban az intenzív anti-szemitizmus miatt, amely mindig isjelen volt Magyarországon, és azutóbbi években fokozódott, általánosvolt az a vélemény, hogy az ország-ban alig ötvenezer zsidó van” – írtakommentárjában a ynet.

Noha a 2013. évi népszámlálásnálcsak 10.965-en vallották magukatzsidónak, Kovács András professzorbecslése szerint a valóságban73–138 ezer között van az egy zsidószülôvel rendelkezôk száma, amiegyezést mutat a MyHeritage geneti-kai teszteken alapuló következteté-sével – derül ki a cikkbôl.

Egy, a tesztet elvégzô – a hetveneséveiben járó – budapesti lakos, akicsak nevének kezdôbetûit árulta el aynetnek, azt mondta, eddig úgy tud-ta, hogy gyermekként katolikusnakkeresztelték meg. A teszt eredmé-nyeinek kézhezvételekor megdöb-bent, mert kiderült, hogy 100 száza-lékban zsidó, pontosabban 98 száza-lékban askenázi és két százalékbanspanyol zsidó származású.

„Soha nem vettem részt zsidószertartásokon, és jelenleg megpró-bálom megemészteni az ered-ményt”– mondta. „A családombansenki sem beszélt zsidó gyö-kerekrôl. A szüleim a felelôsekazért, hogy nem zsidóként nôttemfel, másrészt megértem a döntésü-ket, mert apám oroszországi mun-katáborban volt” – jelentette ki.

MTI

Zugló: megindult az élet

menhely; mai értelemben: szociálisotthon. Menháznak ma a komáromizsidóság házát, templomát és kap-csolódó intézményeit nevezzük.)

A Zsidó Kultúra EurópaiNapja a Menházban

A régió zsidó közösségeinekképviselôivel, a vallásunk iránt ér-deklôdô komáromiakkal, a vendé-gekkel (köztük 45 zuglói hittestvé-rünkkel) a Menház meg is telt.

A Zsidó Kultúra Európai Napját1999 óta ünneplik nemzetközi szin-ten. A komáromi hitközség 17. alka-lommal csatlakozott a rendezvény-sorozathoz.

Hogy szponzorokat találjanak, ahitközség elöljáróságának sok-sokpályázatot kellett írnia. A támogatókközött ott volt a város, a Bethlen Gá-bor Alap, a Mazsihisz, az Ezra Ala-pítvány, a Kisebbségi KulturálisAlap és a JHF.

Paszternák András köszöntôjétkövetôen kerekasztal-beszélgetés in-dult a pódiumon. Résztvevôi –Balázsné Szántó Edit (Szombathely),Vadász Magda (Budapest), ÁdámRóbert (Tatabánya) és VillányiGyörgy (Gyôr) – felidézték és ele-mezték a harminc évvel ezelôtti tör-ténéseket, a vidéki közösségek nehézhelyzetét, a vallási hagyományokmegtartásának feladatait, de szó esettaz utóbbi évtizedekben elért ered-ményekrôl is.

A közös kóser ebédet követôenszétnéztünk a Menház létesítményei-ben: templom, könyvtár, mikve,Wallenstein Zoltán-terem. Megte-kintettük a zsinagóga történetét be-mutató, igényesen összeállított kiál-lítást is.

A gyerekeket játszósarok várta aziroda oktatási elôterében. Paszter-nák-Szendy Barbara kézmûves fog-lalkozást, fejtörô játékokat szerve-zett a kicsiknek. A délutáni programsorán Kardos Péter zuglói fôrabbitisri hónap ünnepeit ismertette. Afôrabbi a tôle megszokott bölcses-séggel, humorral beszélt, s bizonyí-totta remek elôadókészségét.

Gottdank Tibor a magyar építô-mûvészet örökségével foglalkozottfigyelemfelkeltô elôadásában, egy-ben bemutatta könyvét: A magyarzsidó építômûvészek öröksége Laj-tán innen és Lajtán túl. GottdankTibornak a mû mottója egyben arspoeticája is: „Megmutatni azt, aminem látható, s amit látunk mégis; ír-ni arról, ami nem zsidó, s ami zsidómégis; mert benne élünk, mert akiképítették, kialakították, csinálták,nem mint zsidók csinálták ugyan, demégis: zsidók voltak származás sze-rint, többnyire vallásuk szerint is, és– akiknek meg kellett érniük – min-denképpen azok voltak a sorsukban:az 1938 utáni zsidótörvények követ-kezményei szerint.”

Szunyogh Szabolcs idei megjele-nésû könyve, a Zsidó nôk apropójána címszereplôk izgalmas történeteit,sorsát mutatta be. A szerzô köteteiközül a teljesség igénye nélkül emlí-

Paszternák Antal és Paszternák Tamás

tek néhányat: Világvallások Ma-gyarországon, Kordnadrágban Tel-Avivban, Jákób csillagai, Magyarmenóra.

Fontos esemény volt a Kehila –közösségért díj átadóünnepsége,mely szép hagyomány a komáromihitközség életében. A díjazottakatPaszternákné Kertész Zsuzsa mél-tatta, szinkrontolmácsa VadászMagda volt. Az elismerô oklevele-ket Paszternák Antal, a KZSH elnö-ke adta át.

A nap zárásaként Szól a kakas márcímmel Szurasenkó Dániel zenekara,a miskolci Daniel Klezmer Bandadott jó hangulatú koncertet: a kö-zönség a zenészekkel együtt énekeltés táncolt.

A zuglóiak ezúton is köszönik azélményeket, a vendégszeretetet, akövetendô példát.

Dr. Steinerné dr. Molnár Judit

Izrael után Magyarországon a legmagasabb a zsidó leszármazottak aránya

askenázi zsidó származásra utalnak,Magyarországon eléri a 12,5 száza-lékot, szemben a mindössze 4,7 szá-zalékos amerikai vagy 4 százalékoskanadai aránnyal.

A Magyarországról küldött minták4,2 százaléka legalább 50 százalékoszsidó-askenázi etnikai háttért muta-tott, az Egyesült Államokból érke-zôknek csak a 2,3 százaléka.

A tanulmány következtetései és akorábbi becslések közötti óriási elté-rés azt mutatja, hogy Magyarorszá-gon különösen sok ember van, akiegyáltalán nem ismeri a zsidó gyöke-reit, vagy akiknek zsidó örökségét aszülôk vagy a nagyszülôk tudatosaneltitkolták a holokauszt emléke és azantiszemitizmustól való intenzív fé-lelem miatt – írta a lap.

A kutatást irányító Daniel Sztackiugyanakkor rámutatott, hogy az ilyentípusú genetikai teszteket általában ajól képzett népesség végzi el, így ôk akutatásban túlreprezentáltak lehetnek.

Mindezek figyelembevételével atanulmány arra a következtetésre ju-tott, hogy a legalább 50 százalékbanaskenázi zsidó származású emberekszáma Magyarországon eléri a130.000-et. Ez a szám jelentôsenmagasabb a korábbi becsléseknél.

„A DNS-vizsgálatban résztvevôkegy része számára nagy meglepetésaz eredmény, de nagy meglepetés ademográfusok számára is” – mondtaDaniel Sztacki.

Holokauszt-emléknap a Selye János Gimnáziumban

Figyelmes hallgatóság a zsinagógában

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET 32019. OKTÓBER 15.

Figyelemfelkeltô címmel rendezett négyna-pos konferenciát a Debreceni Zsidó Hitközség(DZSH) az örökségvédelem és a turizmusösszefüggéseirôl. Száznál több vendég,résztvevô és érdeklôdô érkezett az országminden részébôl és a határokon túlról.

A cívisváros – két évtizede hagyományosan– kitûnô helyszín, a feltételek adottak, az in-formáció abszolút támogató, segítô jellegû,nem beszélve az elszállásolásról és az ellátás-ról.

Az érkezés napját kitöltötték az adminisztratívteendôk, az elhelyezkedés, az elôadások átnézé-se. Az istentisztelet és vacsora után a zsidó hét-köznapokról készített dokumentumfilmet néz-hettünk meg Heller Zsolt (a Közép- és Kelet-eu-rópai Zsidó Hitközségek és Szervezetek Egyesü-letének titkára) társaságában, majd a nézôk be-szélgettek az alkotókkal.

A konferencia nyitóünnepségén a város pol-gármestere, dr. Papp László tájékoztatott arról,hogy „az elmúlt öt évben a zsidó közösség épü-letei, meghatározó vallástörténetei emlékei adebreceni zsidó negyed látványosságaivá váltak.2015-ben adtuk át azt az emlékfalat, amely min-den debreceni zsidó mártír nevét feltüntetve em-lékezik és emlékeztet mindazokra, akik áldoza-tául estek a holokauszt borzalmának. Ezeket azemlékeket számos hazai és külföldi látogató fel-keresi.”

Törekvéseik megvalósításához hatalmas segít-ség a sikeres Tel-Aviv–Debrecen repülôjárat,amely közvetlen kapcsolatot kínál a két városközött.

Joszi Amrani, Izrael Állam magyarországinagykövete beszédében kiemelten fontos érté-kekként határozta meg a kulturális örökséget, akommunikációt és a közösség összetartó erejét.A polgármester gondolataihoz csatlakozva méghozzáfûzte: nagy érték a béke, a tolerancia, avallási élet gyakorlata – s ezeket közvetítenünkkell gyermekeink felé is.

A zsidó lét alapja – hangsúlyozta – a kapcso-latteremtés Istennel és egymással. A modern vi-lágban sok mindent másképpen kell megélnünk.A fiatalokra új lehetôségek várnak, bár nem sza-bad hallgatni a történelem által ránk hagyott és amai demográfiai nehézségekrôl. A zsidó életmegtartásához felelôsség társul, ezért legyeneknyitottak a szemek, a szívek és az ajtók. Köteles-ségünk a hagyományok továbbörökítése, és felkell kínálni utódainknak a lehetôséget, hogy ôkis kövessék példánkat.

Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes állam-titkár, a rendezvény fôvédnöke elôadásábanhangsúlyt adott annak, hogy hazánk elkötelezettaz európai keresztény-zsidó örökség védelmemellett, és büszke az itt élô zsidó közösségre,amely nagyban hozzájárul országunk fej-lôdéséhez. Budapesten a Dohány utcai zsinagó-ga és a Szent István-bazilika közelsége is jól il-lusztrálja, hogy a zsidó és keresztény emberekbékében élhetnek egymás mellett ma Magyaror-szágon.

Magyarországon található Európa népesség-arányosan második legnagyobb zsidó közössége.Hazánkon belül pedig Debrecenben éli minden-napjait a legnagyobb létszámú vidéki hitközség,a város a környék kisebb közösségeinek és aszórványban élôknek is a központja.

Szalay-Bobrovniczky kitekintett a hazai zsidóközösségek állami támogatására. A kormány ta-valy hárommilliárd forintot különített el a buda-pesti Rumbach utcai zsinagóga rekonstrukciójá-ra, és az ott megvalósuló Együttélés Háza elne-vezésû projektre. Megújul a gyöngyösi zsinagó-ga is. Az épületet, amelyet a szocializmusbanbútorraktárnak használtak, kulturális centrum-má, a keresztény–zsidó párbeszédet szolgálórendezvények központjává alakítják – errôl aStatus Quo Ante Zsidó Hitközség helyi vezetôjetájékoztatott. A gyönyörû, kupolás épületben ál-landó kiállítást rendeznek be, ami az elsô ma-gyarországi gyógyszergyár megalapítójának, avárosban felnövekedett (végül pedig a nyilasokáltal a Dunába lôtt) Richter Gedeonnak az életétmutatja be. A hitélet is visszatér a falak közé, hi-szen a zsinagógát a gyöngyösi izraelita gyüleke-zet használja majd.

A miskolci zsinagóga felújításának tervezésiszakasza befejezôdött, és elkezdôdött a szaka-szos helyreállítás. Uniós forrás felhasználásá-val már rendbe tették a tokaji zsinagógát, ahelyszín kulturális és konferenciaközpontkéntüzemel. Néhány éve esett át nagyszabású felújí-táson a mezôcsáti zsinagóga, ami az alföldi kis-város egyik büszkesége, legszebb kulturálisépülete lett.

A kormány támogatja a határon túli zsinagó-gák megmentését is – zárta elôadását Szalay-Bobrovniczky Vince.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke egyebekmellett reflektált az államtitkár-helyettes integ-rációról mondott gondolataira is:

– A magyar neológia sokat tett ezért az orszá-gért. S úgy gondolom, nagyon fontos, hogy a

zsidóság integrált, a magyar társadalomból ki-szoríthatatlan közösség. Nem olyan régen OrbánViktor miniszterelnök úr egy beszédében el-mondta, büszke Magyarországot szeretne büszkepolgárokkal. Én egyet tudok ezzel érteni, s ennekrésze a büszke zsidóság is. Nekünk, zsidóvezetôknek az a dolgunk, hogy próbáljunk egybüszke zsidóságot, egy öntudatos zsidóságotépíteni, mert a világégés után, a negyvenévikommunista rendszer után nagy szüksége van azsidó közösségnek arra, hogy visszanyerjebüszkeségét.

Ezért úgy gondolom, hogy elvárhatjuk a ma-gyar társadalom szereplôitôl, figyeljenek odaközösségünkre, elvárhatjuk, hogy gondoljákvégig a mi történelmi traumáinkat, elvárhatjuk,hogy nézzenek szembe közös múltunkkal, hogyôszinte párbeszédet folytassanak velünk. Ezekaz elvárások nem azért vannak, mert mi, ma-gyar zsidók olyan különösen fontosak lennénk,hanem mert pont ugyanannyira vagyunk fonto-sak, mint többi honfitársunk. Nem jobban, ésnem kevésbé...

Horovitz Tamás, a debreceni hitközség elnö-ke tevékenységükrôl szólva elmondta, hitköz-ségük kiemelt feladatának tekinti a vallási életfenntartását. „Büszkék vagyunk arra, hogy vidé-ken biztosítani tudjuk minden idelátogatónak ahitélethez szükséges feltételeket: kóser konyhát,mikvét, imádkozási lehetôséget.”

Az elnök tájékoztatott arról is, hogy az elmúltöt év beruházásai révén napjainkra megformáló-dott a debreceni zsidó negyed. Léte egyre inkábbbeleépül a köztudatba, köszönhetôen annak,hogy a programok túlnyomó része itt zajlik. Aközösség életének nagyon fontos szegmense aturisztikai háttér kialakítása is – tette hozzá. „Azsidó negyedben apáink és nagyapáink nagyonkomoly örökséget hagytak ránk – zsinagógák,kóser vágoda, mikve, bét hámidrás –, ezekbemutatása és megismertetése a jelen és a jövônemzedéke számára nem pusztán lehetôség, ezkötelességünk.”

A Kárpát-medencei zsidóság történetét be-mutató emlékközpont már nemcsak álom, de amegvalósulás útjára lépett. A közelmúltban ön-kormányzati támogatással körvonalazódott akoncepció, rendelkezésre áll a megvalósításhelyszíne is. „Bízunk abban, hogy kormányzatisegítséggel hamarosan létrehozhatjuk ezt azegyedülálló turisztikai és kulturális létesít-ményt, amely még jobban és még hatékonyab-ban tudja megmutatni régiónk zsidóságánakmúltját és jelenét.”

Horovitz Tamás hangot adott véleményének,miszerint a város infrastruktúrája, kiegészülve ahitközség lehetôségeivel, módot nyújthat egyszélesebb kitekintésû turisztikai régióközpontlétrehozására. Ez felölelné a kelet-magyarorszá-gi zarándokhelyeket (Bodrogkeresztúr, Tokaj-Hegyalja, Nagykálló, Sátoraljaújhely, Olasz-liszka), de szárnyai alá venné a határon túli, val-lásturisztikai szempontból fontos településeket(Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Brassó,Szabadka, Kassa), illetve régiót (Kárpátalja) is.

A további elôadásokra – a kerekasztal-beszél-getés és a szombati hávdálá kivételével – a Pástiutcai zsinagógában került sor. Mivel az elôadá-sok sorrendje gyakran változott a tervezetthezképest, az egyszerûség végett a meghirdetettprogram szerint tudósítok róluk.

Róna Iván, a BZSH turisztikai igazgatója na-gyon összefogottan, mégis részletekbe menôenfoglalkozott az idegenforgalommal. Néhánygondolatát idézem.

„Mit lehet tenni, hogy a Mazsihisz vidéki tag-hitközségei is növelhessék bevételeiket a turiz-mus révén? Természetesen ha nem is budapestiléptékû, de mégiscsak komoly bevételeketlehet(ne) generálni az olyan városokban, aholnagy számban járnak turisták, ahol van a fogadá-sukra megfelelô és elegendô szálláshely, továb-bá van bemutatható zsidó építészeti, kulturálislátnivaló vagy program. Ilyen város példáulDebrecen, de ilyen Szeged és Pécs is.

Debrecen lehetôségei különösen jók, hiszen avárosban van a szép, újjáépített zsinagóga, ésvan lehetôség zsidó témájú kulturális eseményekszervezésére is. A potenciális turisták számaszintén adott, és ennek megfelelô számú és szín-vonalú szálláshely is könnyen elérhetô.

A közeli Hajdúszoboszló potenciálja is jelen-tôs, hiszen évente sok tízezer turistát fogad kül- és belföldrôl, számukra aránylag könnyenmegszervezhetô a debreceni látogatás és prog-ram.”

Kôszegi Zoltán, a Mazsihisz kommunikációsvezetôje vetített képes elôadásában egyebekmellett azt fejtette ki: közösségi értelembenpluszt jelent, hogy zsidók vagyunk. Gondolko-dásunk része a vallás, a tradíció, a kultúra, azidentitás. Beszélt a közösséghez tartozás okairólis (származás, gyökerek, az ifjúsági szervezetekvonzereje, kíváncsiság, érdeklôdés).

Rövid összefoglalójában említette Magyaror-szág egyedi helyzetét, szólt a cionizmusról, Izra-

Kulturális és épített örökségvédelem a turisztika jegyében

A búcsúzó izraeli nagykövet (jobbról a második) egyik utolsó szereplése az elutazása elôtt

el Államról, a sorsközösségrôl, kifejtette az em-lített területek ortodoxiáját, neológiáját, nemzetiidentitását. Arról beszélt, hogy a fiataloknak al-ternatívát kell kínálni, segítséget és útmutatástadni. A tanítást illetôen kiemelte a kultúra terü-letén a halachát, a héber nyelv és a vallás okta-tását. Érintette a vegyes házasságokban élôkrészvételét a hitéletben, és hogy fontos a fiatalokközösségre találása.

Nagyon hangsúlyosnak ítélte a megfelelô,sokfelé irányuló kommunikációt, melyneklehetôségei igen szélesek: nyitottá lehet tenni azünnepeket, a sábbátot, a különféle programokat,lokális eseményeket, melyeket megtámogat egyjó honlap, hírlevél, képekkel, videókkal, a médiabevonásával.

Tarnóczi Barna, a Tensi Utazási Iroda társtu-lajdonosa azt javasolta, célszerû lenne napokravagy témákra lebontott programokat tervezni(pl. zsidó múlt, a zsidóság fontos épületei stb.),és ezekbôl rugalmasan kialakított programcso-magokat összeállítani. Mindezekhez kapcsolód-hatnak nézhetô, olvasható anyagok, videofelvé-

telek. Igen fontos ezenfelül megtalálni mind-ezek koordinátorát, aki a lehetséges érdek-lôdôkhöz eljuttatja az ajánlatokat. Az ötletegyüttgondolkodást, energiát és befektetést igé-nyel.

Kovács Róbert (a szabadkai hitközségrészérôl) elôadásában elôrebocsátotta, hogySzabadka turisztikai látványosságai nem hason-líthatók össze az európai nagyvárosokéval, deközép-európai hangulata figyelemreméltó. Lát-nivalói több szempontból csoportosíthatók.

Épített nevezetességei a zsidó kuriózumok: agyönyörû zsinagóga, a hitközség épülete a kó-ser konyhával, a rituális baromfivágóhíd, a szé-pen karbantartott temetô, a Zsidó Kórház(1920) épülete, a Hajós Alfréd tervezte Bank-palota, a Komor Marcell és Jakab Jenô terveialapján megépült Városháza, a Szabadkai Vá-rosi Múzeum.

Szólt városa egykori híres zsidó szemé-lyiségeirôl: Munk Artúr hajóorvos, Csáth Géza(Brenner József) író, Telcs Ede szobrász, GerébKlára festô, Fenyves Ferenc újságíró, szer-kesztô, Glid Nándor szobrász, Danilo Kis író.Szabadkán és környékén már ötödik éve hatal-mas sikernek örvend az Ôszi Zsidó KulturálisFesztivál.

A város holokauszthoz kapcsolódó emlékhe-lyeirôl is beszélt; a teherpályaudvaron álló get-tóemlékmûrôl, s arról, amelyik a zsinagóga ud-varán ôrzi meg a deportáltak nevét.

Elhangzott egy projekt, amely példa lehet azsidó kulturális örökség turisztikai érdekessége-ire, egy országhatárokon átívelô regionálisegyüttmûködés keretében.

Róth Tibor, Brassó három évtizeden át voltelnöke emlékeztetett, hogy városuk elôkelô he-lyet szerzett a turizmusban. Az évi félmillió lá-togató majdnem fele zsidó, noha nincs történel-mi városmag. Egykor zsidó kereskedôk, iparo-sok települése is volt. Zsinagógája támogatásnélkül, önerôbôl épült, a legtöbbet fotózottépület.

Besa Adrián újságíró, szerkesztô, a Szatmár-németi Zsidó Hitközség elnöke helyett PappIstván elôimádkozó számolt be a város zsidósá-gának elfogyásáról: a valamikori legnépesebbzsidó közösségbôl 85-en maradtak. Az elnök te-vékenységének köszönhetôen megújult az ima-terem, a régi kóser konyha újra mûködik, kóser,stabil sátor épült szukkotra. A terv sok, a pénznagyon kevés. Lenne igény mikvére és a hajda-ni „kis zsinagóga” pályázati pénzbôl történô fel-újítására is.

Félix T. Koppelmann, Nagyvárad küldötteszintén foglalkozott a fogyatkozással. Korábbanaz épületek 70%-a zsidó tulajdonban volt, a 29zsinagógát 3.300 hívô látogatta. Jelenleg 700zsidó él a városban, és igyekeznek rendben tar-tani, ami megmaradt. Van napi minján, üzemel akóser konyha, és a közösségnek van rabbija.

Románia-szerte megújulnak a zsinagógák, avallásos turizmus azonban egyelôre nem jelen-tôs. A város karbantartást igénylô ortodox temp-lomát szigorú feltételekkel használatra átadtákaz államnak. A neológ zsinagóga mûködik, azimádkozásokon és az ünnepek megtartásán kívülhelyszíne ökumenikus elôadásoknak (iskolásokés turistacsoportok részére), helyet ad fotókiállí-tásoknak, könyvbemutatóknak és más kulturáliseseményeknek is.

A temetôk közül még csak háromnak az álla-pota rendezett.

Kreisler Gábor, a DZSH önkéntese hétköz-napjairól szólt igényes, sok részletre kiterjedôelôadásában. Csoportokat kalauzol, diákokat aholokauszthoz kapcsoló ismereteik bôvítéséért,zsidókat szerte a világból, akik kíváncsiak amegújult zsidó negyedre, nem zsidókat, akikérdeklôdnek a zsidó negyedrôl, a vallásról. Ed-dig nem jöttek Debrecenbôl elszármazottak, demost népes családjukkal érkeznek, ôk nagyobbtörôdést igényelnek.

„A vallásos családok kóser sábbátot tudnak itteltölteni nálunk. A zarándokszállást is igénybeveszik, együtt az étkezéssel. Többen keresnekkóser boltot. Megnövekedett az izraeli turistákszáma. A vágoda nagyon érdekes. A fiatalokilyet még nem láttak, az idôseknek, ha a múltraemlékeztetô tárgyakat látnak – a zsinagógai, tó-rai felhívásoknál használt snóderdoboz –, meg-ered a nyelvük. A gettó falából való deszkák lát-tán vagy az emlékfal neveinek olvasása közbenfeltörnek más emlékek is. És mindig meglepôd-nek, hogy Izraelen kívül létezik ilyen ha-gyománytisztelô közösség!”

A napot istentisztelet, vacsora zárta.Sábbát. A technikamentes nap alkalmasnak

bizonyult kerekasztal-beszélgetésre. LebovitsImre (az Új Életben olvasható) elôadása és mástémák – rossz állapotban lévô temetôk, vesztesé-gek, turizmus, szombatos zsidók – kapcsán sokhozzászólás hangzott el.

Gyôriova Márta (Kassa) beszélt városukszülöttérôl, Márai Sándorról, a róla elnevezettemlékszobáról.

Róth Tibor (Brassó) említette auschwitzi za-rándokútjukat, emlékeztetve az Észak-Erdélybôlelhurcoltak emlékfalára. A DZSH elnöke utaltarra, hogy sokat tanult itt a turisztikai rendszermegalapozásáról. Már a konferencia megszerve-zésekor gondolták, hogy nyilván lenne erreigény. A debreceni repülôtér nagy lehetôség aváros vallási turizmusa szemszögébôl, a megva-lósításban számíthatnak a városvezetésre is.

Róbert Péter a konferencia harmadik napjánmutatta be legújabb könyvét, A cionista ellenál-lást. Ennek elôszavából idézem Szita Szabolcsgondolatait: „Az európai ellenállás, benne a zsi-dók küzdelmének adatai, tényei elmélyült, apró-lékos elemzést igényelnek. Tudományos kutatá-suk igen sürgetô. A kor tanúi egyre kevesebbenvannak, a következô generációknak pedig nemkönnyû feladat lesz a levéltárakban az eredeticélok tisztázása, az álnevek megfejtése, a mö-göttük rejtôzô személy vagy szervezet azonosí-tása, miként egyes történések, összefüggésekfeltárása – európai méretekben – napjainkbanugyancsak fogós kérdések. A szerzô szolgálatotteljesített azzal, amikor e nehéz témához nyúlt,magyar vonatkozásait összegyûjtötte. Az igé-nyes tudományos feldolgozást folytatni kell, s eznagy munkát igényel.” (A könyv a Bálint Ház-ban is megvásárolható.)

A bemutató utáni nyílt beszélgetésen a szerzôtényekkel támasztotta alá a leírtakat, számosérdeklôdô hozzászólást hallottunk.

A szombat további része: tanítás, mincha imaa Pásti utcában, vacsora, majd mááriv imádko-zás. A hávdálá, a szombat kimenetele alkalmá-ból az Amerikából érkezett gyönyörû hangúkántort, Joszit hallhattuk.

Itt is köszönet illeti a szervezôket, a házigaz-dákat, a kóser konyha teljes személyzetét,Kreislerné Grósz Zsuzsát szólóelôadásáért ésÉliás Viktor kántort kísérô zongorajátékáért.

Gál

Izraelnek és Szaúd-Arábiánaknincs diplomáciai kapcsolata, deaz utóbbi években – fôként a közösellenségtôl, Irántól való fenyege-tettség miatt – közeledtek egy-máshoz.

Kevesebb mint egy héttel azután,hogy az izraeli külügyminiszter

üdvözletét küldte a szaúdi népnek a minisztérium arab közösségimédia csatornáin, Szaúd-Arábia újwashingtoni nagykövete, ReemaBandar al-Saud boldog új évet kívántaz amerikai zsidóknak ros hásánáalkalmából, írja a jpost.com.

Az üdvözlôlap alját a zsidóújévkor hagyományosan használtalmák és gránátalmák díszítik.

Nem világos, pontosan kinekküldték a kártyát, mert az nem jelentmeg sem a szaúdi nagykövetségTwitter-oldalán, sem a nagykövetTwitterén. Mégis ez az elsô alkalom,hogy Szaúd-Arábia bármilyen for-

mában ilyen üzenetet küldött azsidóknak.

Korábban az izraeli külügymi-niszter Szaúd-Arábia nemzetiünnepe alkalmából gratulált a szaúdinépnek az @IsraelArabic Twitter-oldalon. Az üzenet a következô volt:„Isten áldjon meg benneteket béké-

vel, biztonsággal, együttmûködésselés jó szomszédsággal.”

A két országnak nincs diplomáciaikapcsolata, de az utóbbi években –fôként a közös ellenségtôl, Irántólvaló fenyegetettség miatt – közeled-tek egymáshoz.

Miután az izraeli külügy jókíván-ságát küldte a szaúdiaknak, a Perzsa-öböl ügyeiért felelôs szaúdi minisz-ter, Thamer al-Sabhan részt vettNew Yorkban a Nukleáris IránElleni Egység konferenciáján, ame-lyen ott volt az izraeli nagykövet,Ron Demer is.

Kibic

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2019. OKTÓBER 15.

ZZZZ ssss iiii ddddóóóó VVVV iiii llll áááá gggg hhhh íííí rrrr aaaa ddddóóóóEcuador

A közelmúltban jelent meg Quitó-ban az ismert ecuadori író, Óscar Velanyolcadik, Most, hogy a felhô leszállcímû könyve, ami az egykori stock-holmi konzul, Manuel AntonioMunoz Borrero tevékenységével fog-lalkozik. Munoz Borrero 1931-tôl lát-ta el tisztét, és a második világháborúkitörése után mintegy ezerötszáz útle-velet állított ki a menekülô zsidókszámára. Diplomáciai státusával ösz-szeegyeztethetetlen tevékenysége mi-att az ecuadori kormány 1942-ben fel-mentette beosztásából, de a helyétnem töltötték be. A svéd külügymi-nisztérium „szemet hunyt” a diploma-ta tevékenysége fölött. A szerzô kuta-tásai során betekintett az ecuadori és asvéd archívumok már nyilvánossávált irataiba, amelyekbôl megállapít-ható, hogy a konzul fô kapcsolataIsrael Jacobson stockholmi rabbi volt.A rabbi adta meg a menekülni készülôszemélyek adatait. A kötet tartalmaz-za annak a Bergen-Belsenben fogvatartott 137 embernek a nevét, akik azutolsó útleveleket kapták. Ember-mentô munkájáért a diplomatát a JadVasem 2011-ben a Világ Igazai közésorolta. Az ecuadori külügyminiszté-rium 2018-ban szimbolikus gesztus-ként visszaadta a tiszteletbeli konzulcímet Munoz Borrerónak.

ChileA latin-amerikai országok zsidó

szervezetei Santiago de Chilében azantiszemitizmus elleni harc feladatai-ról tartottak konferenciát, amelyenmintegy 150 küldött vett részt. A he-lyi közösség nevében Roberto Munoznyitotta meg a háromnapos tanácsko-zást, majd Jakov Hagoel, a CionistaVilágszervezet (WZO) alelnöke tar-tott bevezetô elôadást. „Hiába re-ménykedtünk – jelentette ki Hagoel –,a soá után sem szûnt meg az antisze-mitizmus. Az antiszemitizmus nemeurópai probléma, nem zsidó ügy, ha-nem az egész világot érintô kérdés.Az antiszemiták azt szeretnék, hogy azsidók féljenek. Ha egy zsidó fél azsidósága miatt, akkor elveszti a hi-tét.” Shraga Wilk, a WZO regionálisigazgatója hangsúlyozta, hogy az an-tiszemitizmust egyaránt szítják ajobb- és a baloldali szélsôséges szer-vezetek. Wilk szerint a gyûlölet elleniharc nem politikai, hanem ideológiaikérdés. A konferencia elsô ülésszaká-nak fô célja a „modern antiszemitiz-mus” elleni harc módszereinek regio-nális összehangolása volt.

Nagy-BritanniaA JTA hírportál tájékoztatása sze-

rint a Zsidó Örökség Alapítványvisszavásárolta a walesi Merthyr Tyd-fil városka mûemlék besorolású zsi-nagógájának elhagyott épületét, ame-lyet 2006-ban adtak el. A viktoriánusstílusú, 1875-ben épült zsinagógábana helyreállítás után a walesi zsidóktörténetét bemutató múzeumot kíván-nak létesíteni, ezt a helyi önkormány-zat is támogatja. A zsidó hitközség1848-ban alakult meg MerthyrTydfilben, a hittestvérek száma a 20.század elsô felében elérte a 400 fôt.Jelenleg már nincs tíz zsidó férfi a vá-rosban, ezért a vallási élet megszûnt.A dél-walesi régió települései közülelsôsorban Cardiffban található jelen-tôsebb zsidó közösség.

SzudánNasr-Eddin Mofarah, a diktatúra

bukása után alakult kormány vallás-ügyi minisztere az Al Arabiya tévé-csatornának adott nyilatkozatában ki-jelentette: a muzulmán többségû or-szág befogadja a különbözô kultúrá-kat, szellemi értékeket és vallási ki-sebbségeket. A miniszter visszahívtaazokat a keresztény és zsidó családo-kat és leszármazottaikat, akik koráb-ban elhagyták az országot. A fontos-ságát hangsúlyozta a vallási toleranci-ának, a különbözô felekezetekhez tar-tozó polgárok békés egymás mellett

élésének. Megjegyezte, hogy az újkormány célja a szabadságon, az igaz-ságon és az egyenlôségen alapuló tár-sadalom megvalósítása. 1930 és

,50

között Szudánban mintegy ezer hit-testvérünk élt, ma pedig alig néhá-nyan. Sokan az ország függetlenségé-nek kikiáltását követô antiszemitahullám miatt emigráltak 1956-ban.

A közösség megmaradt tagjai az1967-es, hatnapos háborút követô at-rocitások és fenyegetések miatt tá-voztak. A múlt század elsô felébenépült kartúmi zsinagógát 1985-benlebontották. A temetô feldúlt álla-potban van, a helyiek több sírt meg-gyaláztak.

Kovács

Ecuador: Munoz Borrerót a Jad Vasem 2011-ben a Világ Igazai közé fogadta

Chile: A soá után sem szûnt meg az antiszemitizmus

Nagy-Britannia: Zsinagóga zsidók nélkül

Szudán: A miniszter visszahívja a keresztény és zsidó családokat

Zsidókat parazitáknaknevezô poszterekkel

kampányolnak VarsóbanNemrégiben parlamenti választást tartottak Lengyelországban, ahol az

egyik kampánytéma a holokauszt áldozatainak kárpótlása volt. A szél-sôjobb antiszemita posztereken mutatta meg, hogy mit gondol a témávalkapcsolatban.

Antiszemita poszterek jelentek meg Varsóban a választási kampány kellôsközepén. A plakátokon izraeli diplomaták és ismert zsidó személyiségek arc-képe látható, a feliraton pedig az „Óvakodj a parazitáktól!” szöveg olvasható,méghozzá olyan módon, hogy a parazita szóban a zsidó szó is benne van.(Lengyelül a para-ziták: pasozyty, azsidó pedig: Zyd.A plakáton pediga kettô összevoná-sából létrehozottpasozydy szó sze-repel.)

A poszterekenlátható GeorgetteMosbacher, azEgyesült Államokvarsói nagyköve-te, Anna Azari ko-rábbi izraeli nagy-követ, MichaelSchudrich, Lengyelország fôrabbija, valamint Johnny Daniels, aki aholokauszt emlékezetének ápolásával foglalkozó izraeli aktivista.

A plakátokon egy felhívás is olvasható, amely a holokauszt során lefoglaltvagyon utáni kárpótlások leállítását, valamint az ország zsidók általi megszál-lásának befejezését követeli.

Johnny Daniels a Times of Israelnek elmondta, hogy a plakátok megjelené-se egy nagyobb probléma része, a kárpótlások kérdése ugyanis már egy idejekomoly gyûlölethullámot indított el a szélsôjobbosok körében. Daniels hoz-zátette, hogy feljelentést tett a rendôrségen, amely már vizsgálja az esetet.

A Jog és Igazságosság párt (PiS) már korábban a holokauszt-kárpótlásokellen kampányolt, zsidó vezetôk pedig arra figyelmeztettek, hogy az errôlszóló vita idôközben antiszemitizmusba csapott át. Idén májusban például alengyel szélsôjobb az utóbbi idôk legnagyobb antiszemita demonstrációjáttartotta meg a kárpótlások ellen tiltakozva.

A kárpótlási ügyek miatt Lengyelország és Izrael között diplomáciai fe-szültség alakult ki. A lengyeleknél nagy felháborodást okozott, amikor febru-ár közepén Jiszráel Katz külügyminiszter egy tévémûsorban felidézte a néhaiJichák Samir kormányfô 1989-ben elhangzott véleményét, amely szerint „alengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust”. Izrael pedignem fogadja el a lengyel kormány azon álláspontját, miszerint a lengyelekszenvedtek a legtöbbet a második világháború idején, ezért nem hajlandóak avagyonukat vesztett zsidó magánszemélyeknek, illetve leszármazottjaiknakkárpótlást fizetni.

Kibic

Óvakodj a zsidó megszállóktól!

Elôször küldött újévi jókívánságokat Szaúd-Arábia

ÚJ ÉLET 51998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 52019. OKTÓBER 15.

IZRAELIIZRAELI SS ZZ ÍÍ NN EE SSKôbôl vagy, JeruzsálemMindenki ismeri Naomi Semer gyönyörû dalát: Jeruzsálem, aranyból vagy.

Én is ezt a dalt énekelem magamban, ahogy közeledek a szent város irányá-ba.

Az út kényelmes, a vezetôk nyugodtabbak, a rendôr is kevesebb sofôrt ír felgyorshajtásért.

A fenyôerdôkbôl feltûnik a dombokon épült város, ami melegséget kelt szí-vemben. A kövek birodalmában érzem magamat.

104 éve, 1915. május 20-án szüle-tett Móse Dajan, az 1967-es arab–iz-raeli háború idején a zsidó állam had-ügyminisztereként, késôbb külügy-

minisztereként tevékenykedô izraelikatonai vezetô. Bár a Szovjetunióban„az izraeli cionizmus és militariz-mus” jelképeként tekintettek rá, ha-

Már legelsô csatájában elvesztettefél szemét Móse Dajan

zájában a legtöbben hôsként tisztelik– írja az MTI.

Az akkoriban még az Oszmán Biro-dalomhoz tartozó Palesztina területénalapított elsô kibucban (Degania) szü-letett, szülei Ukrajnából vándoroltakki. Tizennégy évesen csatlakozott aHaganához, a földalatti zsidó hadse-reghez, 1938-tól a brit hadsereg mel-lett mûködô félhivatalos zsidórendôrség tagjaként vett részt a brituralom ellen fellázadt arabok elleniéjjeli ôrjáratokban.

1939 novemberében a Haganábanfolytatott, illegálisnak minôsülô tevé-kenysége miatt letartóztatták, abörtönbôl 1941-ben szabadult, ésazonnal csatlakozott a nácik ellen har-coló brit hadsereghez.

Egy zsidó és ausztrál katonákból ál-ló egység élén hatolt be a Vichy-Franciaország fennhatósága alatt állóLibanon és Szíria területére, és már azelsô ütközetben elvesztette bal sze-mét. Sérülése annyira súlyos volt,hogy üvegszemet sem kaphatott, a vi-lág késôbb Nelson admirálisra és Ku-tuzovra emlékeztetô fekete szemkötô-jével ismerte meg.

Nemcsak fizikailag, lelkileg is meg-sérült, kerülte az embereket. Kisebb-ségi érzését katonai gyôzelmeivel észavaros, de sikeres nôügyeivel kom-penzálta, utóbbi sikereit felesége vé-gül megelégelte, és harminchat év há-zasság után, 1971-ben elvált tôle.

A második világháború után aHagana vezérkarában (ôrnagyi rend-fokozatban) arab ügyekkel és felderí-téssel foglalkozott. Az Izrael Államfüggetlenségének 1948. május 14-ikikiáltását követô háborúban a Jordánvölgyének parancsnokságát bízták rá,és ô egész napos csatában megállítot-ta a szír csapatok elôrenyomulását.

Alezredessé, majd vezérôrnaggyánevezték ki, 1949 novemberétôl a dé-li parancsnokság élére került. Az1950-es években az angliai vezérkaritiszti iskolában tanult, 1952-ben lettdandártábornok.

1953 és 1958 között vezérkarifônök volt, az ô irányításával jött létrea kiválóan kiképzett és felszerelt izra-eli hadsereg. Az 1956-os arab–izraeliháborúban személyesen vezette a Sí-nai-félszigetet elfoglaló hadjáratot.1959-tôl 1964-ig mezôgazdasági mi-niszter volt, 1965-ben az Izraeli Mun-kapártból kivált jobbszárnnyal tartott,majd saját pártot alapított.

A közel-keleti helyzet újabbkiélezôdése idején, 1967 elején a nép-szerû és karizmatikus Dajant neveztékki hadügyminiszternek. Az izraeli si-kert hozó hatnapos háború után(amelyben Izrael megelôzô csapástindítva mért vereséget szomszédaira,elfoglalta Jeruzsálemet, a Sínai-félszi-getet, Ciszjordániát és a Golán-fennsíkot) nemzeti hôsnek számított.

A hadügyminiszteri tisztséget ez-után is megôrizte, de nimbuszát ala-posan megtépázta az 1973-as jom kip-puri háború, amelyben az Izrael elleniváratlan támadás sok emberáldozatotkövetelt, és a zsidó állam csak hajszálhíján aratott gyôzelmet.

Dajant keményen bírálták a hírszer-zési hibákért, a nem megfelelôértékelésbôl következô elbizakodott-ságért, még a barátjának számító AriélSáron (szintén háborús hôs, késôbbiminiszterelnök) is kritizálta, végülkénytelen volt lemondani.

Menahém Begin kormányában1977 és 1979 között külügyminiszter-ként szolgálta hazáját. Részt vett azEgyiptommal Camp Davidben folyta-tott béketárgyalásokon, kiváló diplo-máciai képességeivel elôsegítette a fe-szültségek enyhülését a térségben, azizraeli–egyiptomi különbéke-szerzô-dés létrejöttét.

1979-ben visszavonult, és teljesenrégi hobbijának, a régészetnek szen-telte magát. Rákbetegségben szenve-dett, de végül szívinfarktus okozta ahalálát 1981. október 16-án Tel-Avivban.

Ariél Sáron és Móse Dajan a Szuezi-csatornán történt átkelés után, az 1973-as jom kippuri háborúban

Három vallás tartja Jeruzsálemet szent városnak, de mégis a zsidók orszá-gának fôvárosa.

A zsidók országának gyöngye falakkal van körülvéve.Minden kônek sok mesélnivalója lenne, ha beszélni tudna. Úgy a haza-

térôknek, mint a látogatóknak ameddig Jeruzsálemben járnak, megszûnik aszívében minden ellenségeskedés.

A zsidók fôvárosa a béke városa.Lassan haladok a színes bazárok között. Itt egy teve, ott egy szamár, mint-

ha megállt volna az idô. A történelem vasfoga nem boldogul ezzel a várossal.Úgy érzem magam, mintha kétezer éve vagy még elôbb élnék.A pálmafák árnyékában a falak burkolata, a napsugár beszivárgása és a jár-

dák ragyogása, de fôleg a hideg kövek melegségének birodalmában van sze-rencsém tartózkodni.

És a Fal...Bár különválasztottak asszonykámtól, szerelmemtôl, mégis boldog vagyok.

Megsimogatom a Falat. Beszélek hozzá. Most Ô az én szerelmem.Ha ez a Fal válaszolni tudna...Elmondaná, hány ellenséget gyôzött le. Elmesélné a titkát annak, hogy még

mindig létezik. Tudtomra adná, hányszor ostromolták, próbálták lerombolni,de a végén Ô mindig gyôzött.

Gyôzött, mert megmaradt.Még az arab légió sem merte lerombolni. Gyôzött, hogy végül népünk

szent, legszentebb helyévé váljon.Bár a napsütésben arannyá váltál, Jeruzsálem, az én szememben kôbôl

vagy.Drágakôbôl – gyémántból.

Arje SingerSydney

Dajan már életében legenda lett, so-kan csodálták, sokan gyûlölték. ASzovjetunióban „az izraeli cionizmusés militarizmus” jelképének számí-tott, a szovjet lapok gyakran közöltekkarikatúrát a szemkötôs tábornokról.

Bár nem volt vallásos, mélységeshazaszeretet élt benne, hidegvérû éselszánt vezetô volt, aki a hibáiból isképes volt tanulni. Ariél Sáron azt ír-ta róla: „Mindig száz ötlettel a fejébenébredt. Ezekbôl kilencvenöt veszé-

lyes, további három rossz, de a mara-dék kettô briliáns volt.”

Elsô házasságából három gyerme-ke született: lánya regényben örökí-tette meg kapcsolatát apjával, majdpolitikai pályára lépett. Egyik fia szí-nész lett, a másik regényíró és politi-kus, aki erôsen bírálta apját. Dajanhíres szemkötôjét 2005-ben az inter-neten árverezték el, s 75 ezer dollá-rért kelt el.

Izrael „orosz ajkú ország”, véli Vlagyimir Putyin

Orosz nyelvû országként írta le Izraelt Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, aKeren Hayesod nemzetközi zsidó jótékonysági alapítvány konferenciájánmondott, a Kreml honlapjára is feltöltött beszédében – írta az RBC orosz üz-leti lap.

Ahogy az elnök fogalmazott, „az oro-szoknak és izraelieknek családi és barátikapcsolataik vannak” egymással, és túlzásnélkül lehet állítani, hogy egy valódi csa-ládról van szó.

„Körülbelül kétmillió orosz ajkú ember élIzraelben. Ezért mi Izraelt orosz nyelvû or-szágként tartjuk számon” – tette hozzá azorosz államfô.

Abban, amit Putyin mond, egyébként vannémi igazság: a Szovjetunió felbomlásaután, a 90-es években rengeteg zsidó emig-rált a gazdasági gondokkal küzdô Oroszországból Izraelbe, és jelenleg is itt éla legnagyobb számú orosz ajkú zsidó népesség. A Forbes szerint körülbelülmásfél millió orosz ajkú polgár él jelenleg is Izraelben, ez pedig az ország né-pességének majdnem ötödét, 17 százalékát teszi ki. Ráadásul ez a szám csaknövekszik, miután egyre többen szereznek orosz–izraeli kettôs állampolgár-ságot is.

„Nemzeteinket közös, és sokszor tragikus események kötik össze a történe-lemkönyvek lapjain” – fogalmazott, majd bejelentette, elfogadja RuvénRivlin izraeli elnök meghívását az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadí-tásának 75. évfordulóján tartandó megemlékezésre. Hozzátette: jövôre lesz amásodik világháború lezárásának 75. évfordulója is, május 9-én ezt mindenévben óriási gyôzelmi parádéval ünneplik meg Oroszországban.

„Természetesen számítunk arra, hogy az izraeli vezetés elfogadja a meghí-vásunkat, és eljön a Vörös téren tartandó gyôzelmi parádéra” – célzott Putyinnyomatékosan arra, hogy nem örülne, ha pont Izrael nem lenne jelen.

„Oroszország és Izrael, és állampolgáraik álláspontja megegyezik: minden,a háború kimenetelének megváltoztatására, az igazság eltorzítására és a fasiz-mus és ölebeinek igazolására tett kísérletet teljességgel elfogadhatatlannaktartunk” – szögezte le beszédében az orosz elnök.

Forrás: Azonnali.hu

Bibliai héber nevet rejtô pecsétet találtak Jeruzsálemben

A Bibliában is szereplô héber nevet viselô bullát, vagyis pecsétet találtakrégészek Jeruzsálem óvárosában a föld alatt – jelentette a Maárív címû újsághonlapja.

A 2600 éves zárópecsétet a Siratófal alapjainál zajló régészeti ásatásokonhozták a felszínre. A bullára a Júdai királyság legmagasabb udvari tiszt-ségviselôjének címét írták.

„Elsô alkalommal került elô Jeruzsálemben régészeti feltáráson ilyen bul-la. A pecséten a királyi udvar legfôbb tisztviselôje szerepel, ami különösenfontossá teszi a felfedezést” – nyilatkozta az ásatást vezetô Eli Sukron a lap-nak.

A tisztviselôk pecsétnyomójukat használták különféle dokumentumok alá-írására, hitelesítésére, de a különféle amforákban tárolt termékek elküldése-kor és átvételekor is gyakran agyagpecséttel zárták le az árut.

„A ház feletti Adnijahunak” – írták szó szerint régi héber betûkkel a mind-össze egy centiméteres bullára. Az írás alapján az i. e. 7. századra, a Júdai ki-rályság idejére becsülik a pecsét korát.

A „ház feletti” kifejezés ebben az idôben a júdai és izraeli királyság legma-gasabb tisztségét jelölte, ô állt az elsô helyen már Salamon király udvari hely-tartóinak sorában is.

Ezt a feladatot a Biblia számos, a királyságban jelentôs befolyással bíró, akirályhoz közel álló emberre hivatkozva említi. A Királyok könyvébenAbdihu viselte ezt a tisztséget Izrael királyságában, Ahab király uralkodásaalatt, egyben Illés próféta idején.

Mintegy 150 évvel ezelôtt felfedeztek egy – a bullával nagyjából egyidôs –temetkezési barlangot is a Kidron folyó keleti lejtôjén, Dávid városától nemmessze, amelynek feliratán szintén a „ház feletti” kifejezés szerepelt.

A bullára írt Adnijahu nevet hárman is viselik a Bibliában: Dávid királyegyik, Hagittól született fiának a neve, Jehosafát idején az egyik levita papneve, valamint Nehámiás idején a nép egyik vezetôjét hívták így.

A pecsétet a Templomhegy nyugati falának alapjainál 2013-ban végzettásatáskor elszállított törmelékben találta meg három héttel ezelôtt BatjaOfen. Ezt az Emek Curim Nemzeti Parkban lerakott törmeléket azóta folya-matosan önkéntesek szitálják, vizsgálják.

„Egy vödör törmeléket a szitába öntöttem, elkezdtem vízzel locsolni, és egy-szer csak a porban észrevettem egy kis fekete óndarabot. Nagyon elérzéke-nyültem, rögtön tudtam, hogy bullát találtam” – mesélte a lapnak Ofen.

atv.hu/MTI

ÚJ ÉLET6 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET6 2019. OKTÓBER 15.

Liebmann Béla

1970-ben ültem a szegedi Dél-magyarországnak (is) otthont adóSajtóház elsô emeletén, Fehér Kál-mán szerkesztô irodájának egyikszékén. Ô olvasta legújabb kézirato-mat, én meg izgalommal vártamdöntését. A helyiség ajtaja mindignyitva állt. Valaki kopogott az ajtó-félfán. Bajuszos, szemüveges, kisséalacsony, öltönyös, idôs férfi lépettbe, köszönt, szervusztok. Letett egy közepes nagyságú borítékot aszerkesztô íróasztalára: tessék,ahogy megbeszéltük, hozom azanyagot. Választ nem várva intett bú-csút. A mentorom befejezte az olva-sást, mondta, hogy mûvem megjele-nik hamarosan. Kérdeztem, hogy kivolt a borítékot hozó férfi. Nem is-mered? Liebmann Béla bácsi, leg-alább ötven éve fotósa a Délmagyar-nak. Ôt személy szerint nem ismer-tem, de régi és aktuális fotóit igen.Mióta elszegôdtem külsôsnek a lap-hoz, heti rendszerességgel bújtam aSomogyi Könyvtárban a régi szegedilapokat, hogy „képben legyek” a vá-ros közeli, távoli múltja tekintetében.Rengeteg újságfotót láttam„Liebmann Béla felvétele” jelöléssel.A Sajtóházban és a környékén több-ször megpillantottam a folyton sietô,aktatáskás idôs embert, de csak ek-kor tudtam meg a nevét. El is hatá-roztam, hogy ha legközelebb talál-koznánk, köszönök, bemutatkozom.Nem lett ebbôl semmi.

A Somogyi Könyvtárban mostan-ság nem lapozhatok, a neten viszontigen. Keresgéltem Liebmann Bélacímszóval, vajon az utókor hogyanörökíti meg ôt, hosszú életének mun-kásságát. Ôt, aki Szeged és talán azország egyik legszorgosabb fényké-pezô mestere volt. Majd száz évetélt. Képek százezreivel hírneves mû-vészeket, politikusokat, tudósokat,politikai eseményeket, a szabadtérijátékokat, a színházi életet, a Dómépítését, a szegedi paprikát szárítóportálokat, a tiszai halászokat, Móra

Mi köze a zsidóknak a kávéhoz?Annak ellenére, hogy – bár ott él a világ két legnagyobb zsidó közössége –

sem Izrael, sem az Amerikai Egyesült Államok nem szerepel a Föld 20 legna-gyobb kávéfogyasztó országa között, mégis jelentôs kapcsolat van a zsidóság ésa kávé, a kávézás kultúrájának elterjedése között.

Nem vesszük végig a kávé elterjedé-sének történetét. Azonban azt érdemestudni, hogy az ital Etiópiából szárma-zik. A helyiek akkor jöttek rá a kávééletfunkciókat kedvezôen befolyásolóhatására, amikor látták, hogy a leg-elészô kecskék, amelyek kávécserjékleveleit fogyasztották, élénkebbek let-tek.

Elôször Jemenben fôztek a növény-bôl italt (i. e. 1000 körül), mely ké-sôbb az egész térségben nagy népsze-rûségnek örvendett. Elliott Horowitztörténész arra a megállapításra jutott,hogy a hívô zsidók nagyon kedveltékaz italt, mivel a koffeintartalma hoz-zásegítette ôket ahhoz, hogy minél ke-vesebbet aludjanak, és így többet tanulmányozhassák a Tórát. A korai zsidó fo-gyasztók számos kérdést vetettek fel a kávézással kapcsolatban, például azt,hogy gyógyszernek kell-e tekinteni az italt, vagy milyen áldást kell rá mondani.(Késôbb megegyeztek abban, hogy nem gyógyszer, és – ugyanúgy, mint pl. avízre – a sehákol áldás elmondása szükséges a fogyasztása elôtt.)

1386-ban Jemen oszmán uralom alá került, aminek következményeként azegész birodalomban elterjedt a kávézás szokása. Az elsô kávéházak az 1500-asévekben nyíltak meg Konstantinápolyban, és az 1500-as évek közepéig egyrenôtt a számuk. A kor kávéházaiba csak férfiak mehettek, a nôk otthonaikban fo-gyasztották az italt. Nem sokkal késôbb a kávéházak más nagyvárosokban ismegjelentek, pl. Kairóban, Damaszkuszban és Mekkában. 1553-ban a Kairóbantevékenykedô David ibn Abi Zimra rabbihoz számos, a kávézással, kávévalösszefüggô kérdés érkezett a helyi zsidóktól. A rabbi mindenkit arra intett, hogyotthonaikban igyanak kávét, és ne a közterületeken.

Európán belül gyakran zsidó kereskedôknek köszönhetôen jutott az ital egyikvárosból a másikba. Az elsô kávéház az öreg kontinensen 1632-ben nyílt megaz olaszországi Livornóban (egy zsidó kereskedô alapította). Angliában pedigOxfordban hozta létre 1650-ben az elsô kávéházat bizonyos Jakab, a zsidó, akiLibanonból érkezett a szigetországba. Négy évvel késôbb szintén az egyetemivárosban nyitotta meg kapuit a Queen’s Lane Coffee House, mely a legrégebbi,ma is mûködô ilyen jellegû intézmény. A zsidók – örmény, török és görögkereskedôkkel együtt – Franciaországban, Hollandiában és Európa sok máspontján alapítottak kávéházakat a korban.

A zsidóknak számos antiszemita törvénnyel kellett szembenézniük a kávézásvilágában is. Veronában például megtiltották, hogy nôknek kávét szolgáljanakfel. Németország egyes területein pedig egyenesen be akarták tiltani kávékeres-kedelmüket.

Az ital az USA-banA korai amerikai gyarmatosítók sokáig teát ittak, úgy, mint Angliában, egé-

szen az 1773-as bostoni teadélutánig, ahol a kávé politikai témává nôtte ki ma-gát (az amerikaiak a kávét választották a tea helyett). A kávé innentôl kezdvenemzeti ital lett Amerikában, a kávéházak virágoztak. Ezen intézmények talál-kozóhelyként funkcionáltak leginkább. A zsidó kereskedôk a következô évszá-zadokban igyekeztek kielégíteni a kávé iránt megnövekedett igényt.

KávékultúraAz 1800-as években a kávéházak nagyon felkapottak voltak olyan közép-eu-

rópai nagyvárosokban, mint Bécs, Berlin, Prága, Varsó és Budapest. StefanZweig, a bécsi származású zsidó író, költô, mûfordító a kávéházakat egyfajtademokratikus klubként definiálta, amelyek mindenki számára nyitottak. Egy

csésze kávé áráért minden vendég órákon keresztül ülhet, beszélhet, írhat, kár-tyázhat, levelet vehet át, és korlátlanul olvashatja az újságokat.

Gandhi 1939-es levele egyhelyi zsidó szervezethez

Mahátma Gandhi 1939-es zsidó újévi üdvözletét mutatta be az izraeli Nem-zeti Könyvtár Jeruzsálemben – adta hírül az MTI az izraeli ynet portál nyo-mán.

Az indiai pacifista politikus nyolcvan évvel ezelôtt, 1939. szeptember else-jén, a második világháború kitörésének napjaiban kézzel írott üdvözletet kül-dött egy helyi zsidó szervezet vezetôjének.

„Szenvedô népednek a béke korszakát” kérte Gandhi levélben, amely újfényt vet bonyolult hozzáállására az európai zsidók üldözéséhez.

Mint a könyvtár birtokában lévô levélben olvasható, India legendás vezetô-je együttérzését fejezte ki a zsidók iránt, de késôbb bírálatokkal is szembesült,mivel a háború elutasításán túl a csakis erôszakmentes fellépést hirdette, méga nácikkal szemben is.

Ismeretes, hogy Gandhi békülékeny levelet küldött a náci Németországotvezetô Adolf Hitler kancellárnak is, amelyben azt írta, nem hiszi, hogy a dik-tátor az „ellenfelei által leírt szörnyeteg” lenne.

Gandhi levelét a Nemzeti Könyvtár az interneten is elérhetôvé tette a zsidóújév elôtt.

Gandhi levele

FOTÓ LIEBMANN

Ferenc ásatásait, a város és környékevilágát, munkaszolgálatosokat ésmég mi minden mást dokumentált eneves sajtómunkás.

120 (hundert und zwanzig) éveszületett ô, Temesváron. 1919-benjelent meg elsô fotója egy felrobbantZeppelinrôl. Kezdetben optikusnak,orvosi mûszerésznek tanult. 1923-ban került Szegedre, ott dolgozóbátyja ajánlotta neki, hogy lépjen bea Délmagyarhoz. Elôtte Pesten dol-gozott a Színházi Életnél, az Estnél,a Tolnai Világnapnál, a Pesti Hírlap-nál. Ez elôtt a Monarchia mundérjá-ban Piavénél, a harctéren is szolgált,s ottani szolgálatáért, bátorságáértnémet vaskeresztet is kapott. Szege-den egy idôben a Kelemen utcábanoptikus- és fotósüzletet is mûködte-tett.

A róla szóló írások kiemelik, hogya Nobel-díjas Szent-Györgyi az ôtfelkeresô újságírókat Liebmannhozirányította azzal, hogy tôle kérjenekfotót, rengeteget készített már róla,ne az ô idejét rabolják. A Szent-Györgyi-fotósorozat bejárta a világ-sajtót is. Bartók Béla és Kodály Zol-tán – mondván, hogy ôk nem fellépôelôadók – hosszas unszolásra álltak afotós masinája elé. Arról szólt a tu-

dósítás, hogy Mascagni, Vaszy Vik-tor, Tolnay Klári vagy Karády Kata-lin szabadkozott volna a fényképezésmiatt.

Mos láttam egy fotót, amelyenSzent-Györgyi professzor és LöwImmánuel fôrabbi kezet fog. Mostláttam egy fotóját, amely a szegedizsinagóga meggyalázását ábrázolja.44-ben oda zsúfolta a magyar hata-lom a kifosztott, vagonban elûzöttszegedi zsidóságtól elrabolt bútoro-kat, ingóságokat...

Ha már 44-nél tartunk, el kellmondani, hogy Liebmann Bélát semkerülték el a muszos behívók. Amuszos éra alatt is fotózott. (A Múltés Jövôben lehet olvasni errôl.) Azelsô világháborús német vaskeresztbirtoklása hozzájárult a vészkorszaktúléléséhez. Felesége és kislánya ha-zaindult ugyan a felszabadult tábor-ból, ám útközben egy „szorgalmas”SS-osztag véget vetett a szabadulá-suknak, életüknek...

Liebmann Béla jelzett fotói idôn-ként aukción is feltûnnek, a netenfelvételeit tartalmazó albumot is kí-nálnak. Fotóinak, negatívjainak szá-mát úgy negyedmillióra teszik. Vanbelôlük a Nemzeti Múzeumban, ter-mészetesen a szegedi Móra FerencMúzeumban, az MTI fotógyûjtemé-nyében. És ha valaki veszi a fáradsá-got, hogy a Délmagyarország száma-it 1923-tól 1996-ig – Liebmann Bélahalálozásáig – végiglapozza, számta-lan, jobban mondva több száz vagytán több ezer fotóját láthatja.

Muszáj megjegyeznem, hogy akitrészletesebben érdekel LiebmannBéla fotós élete, olvassa el a HollósiZsolt Löw Lipót-emlékdíjas író, új-ságíró által a fényképezés mesterévelannak halála elôtti hetekben készítettinterjút (www.hollosizsolt.hu). Afenti írás zömét én is onnan merítet-tem, idéztem.

Politzer Tamás

Szent-Györgyi Albert és Löw Immánuel 1938-ban

Amerikában a zsidók körében is nagyon nagy népszerûségnek örvendett a ká-vé a bostoni teadélután után. Hamarosan felmerült egy vallási probléma is azitallal kapcsolatban. Számos fogyasztó úgy gondolta, hogy az italt kávébabbólállítják elô. Ez peszáchkor jelentett volna gondot, amikor az askenáz zsidók nemfogyasztanak kitniotot (hüvelyes ételeket, így babot sem). Kiderült azonban,hogy nem ez a helyzet, kávébogyóból állítják elô az italt (ami peszáchkor is kó-ser). Ezt az álláspontot hamarosan az egyik elsô New Yorkban mûködô zsidóreklámiroda is hirdetni kezdte. Mr. Jacobs egy ortodox rabbival is konzultált akávé és a peszách kapcsolatáról. A Maxwell House nyomtatni és értékesítenikezdett peszáchi Haggadákat (a szédereste „forgatókönyve”), ami mellé egypeszáchra kóser Maxwell House kávé járt ajándékba. Napjainkra már több mint50 millió példányt nyomtattak ki a Maxwell Haggadából.

A kávé IzraelbenEgy nemrég megjelent tanulmány szerint egy átlagos izraeli éves szinten

100 liter kávét iszik. Ez körülbelül kétszer annyi, mint az amerikaiak fo-gyasztása. Izraelben az egyik legnépszerûbb kávéfajta a török, melyet feke-tén, kis csészékben, gyakran erôsen cukrozottan szolgálnak fel. Egy másiknépszerû fajtája az italnak a káfé háfuh, ami kicsit a kapucsínóra emlékezte-ti fogyasztóját. A harmadik népszerû kávé a jeges, melyet édesen, tört jéggelszolgálnak fel.

A címben feltett kérdésre a válasz, mint ahogy a fenti sorokból kiderül: elégsok.

Miklós Dóri

Stefan Zweig

Üzemorvosi, háziorvosi rendelésZuglóban, Vezér u. 156. VITA-PHARM. Hétfô–szerda 15–16-ig. Dr. Szigeti Miklós, tel.: 220-0230.

Mûfogsorrögzítés miniimplantá-tumokkal. Bp., Szt. István krt. 4. III. 1.320-4778. www.drviragdental.hu éswww.mini-implantatum.hu

Színes és fekete-fehér nyomtatás,másolás, plakátnyomtatás, névjegykészí-tés, diplomakötés, könyvnyomtatás aMammut III. em. 312-es üzletben ésa Balogvár u. 1. alatt. Messinger Miklós,www.rcontact.hu, +36-20-934-9523.

Közös képviselet, társasház-kezelés, Budapesten. Dr. Bíró Anna, 06-70-505-9394, 06-70-383-5004,info@drbiroanna.hu

GÁBOR ESZMERALDA becsüs,mûgyûjtônô készpénzért vásárol festmé-nyeket, tört- és fazonaranyakat, ezüsttár-gyakat, bútorokat, órákat, bronzokat, he-rendiket stb., teljes hagyatékot. Kiszállásdíjtalan. Üzlet tel.: +36-1-789-1693, 06-30-898-5720, www.aranybecsus.hu

Gyûjtô venne bélyeggyûjteményt,képeslapokat. 06-20-522-5690, este06-1-322-8439.

Régiség, festmény, ékszer, hagyaték vétele a legmagasabbáron, azonnali készpénzfizetéssel.Kárai Galéria, 1077 Budapest,Wesselényi u. 9., a Dohány zsina-góga mögött. 06-1-344-2728, 06-20-924-5370, karai-galeria@karaigaleria.hu. 25 éve a magyarmûkereskedelemben.

Kastélyok berendezéséhez vásáro-lok festményeket, ezüsttárgyakat, ét-készletet, cukordobozt, tálcát stb., Ko-vács Margittól kerámiákat, herendiporcelánokat, régi álló-, fali-, asztaliórákat, bútorokat, márványszobrokatstb. Teljes hagyatékért elsô vevôként alegmagasabb árat fizetem készpénzzel.Értékbecslés díjtalan. Üzlet 06-20-280-0151, herendi77@gmail.com

Órajavítás, faliórák felújítása ga-ranciával. Jung Péter, VII., Garay u. 45.06-70-505-5620, www.jungoras.hu

Gondozást vállalna szociális szférá-ban dolgozó hölgy egyedülálló, gyer-mektelen személynél, ingatlanáért.Megegyezés kölcsönös bizalom alap-ján. Tel.: 06-20-326-9396.

Fiatal orvosnô életjáradéki szerzô-dést kötne: 06-30-203-2473.

Egy pesti születésû, vidéken élô,holokauszttúlélô, idôs, magányos asz-szony hasonló sorsú, humoros, kedves,jólelkû férfi társát keresi. 06-30-292-3687.

71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLETÚJ ÉLET 72019. OKTÓBER 15.

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: ujelet@mazsihisz.huFôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 4800 Ft

Külföldre 6800 Ft/évUSA és Izrael: 7500 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(1)-767-8262-es számon.

Szedés, tördelés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomdai munkák:

mondAt Kft., www.mondat.huFelelôs vezetô: Nagy László

ISSSN 0133-1353

VEGYES

APRÓ-HIRDETÉS

N A P T Á ROktóber 18. péntek Tisri 19. Gyertyagyújtás: 5.30Október 19. szombat Tisri 20. Szombat kimenetele: 6.36Október 20. vasárnap Tisri 21. Hosáná rábbá

Este: Smini áceret 5.30Október 21. hétfô Tisri 22. Smini áceret MÁZKIROktóber 21. hétfô Tisri 22. Szimchát tóraOktóber 22. kedd Tisri 23. Szimchát tóraOktóber 25. péntek Tisri 26. Gyertyagyújtás 5.21Október 26. szombat Tisri 27. Szombat kimenetele: 6.24

ÚjholdhirdetésOktóber 29–30. kedd–szerda Tisri 30.–Cheván 1. Újhold

Péntek Szombat Péntek SzombatTemplomok este reggel este reggel

Okt. 18. Okt. 19. Okt. 25. Okt. 26.Dohány 18.00 9.30 18.00 9.30 Frankel L. út 49. 18.30 10.00 18.30 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 18.30 9.30 18.30 9.30Thököly út 83. 18.00 9.30 18.00 9.30Hunyadi tér 3. 18.00 10.00 18.00 10.00Bethlen tér 2. 18.30 9.30 18.30 9.30Nagyfuvaros u. 4. 17.40 8.00 17.30 8.00Scheiber S. u. 2. 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 17.40 8.00 17.30 8.00Kórház(Amerikai u. 53.) 17.30 7.30 17.30 7.30Páva u. 39. 18.00 9.30 18.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 18.00 9.30 18.00 9.30Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.00 9.00 18.00 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 17.40 9.00 17.30 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 9.30 9.30Pesterzsébet (Vörösmarty u. 8.) 18.00 18.00

VidékenVác (Eötvös u. 3.) 18.00 18.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 16.30 17.30Szeged (Gutenberg u. 20.) 17.30 9.30 18.00 9.30Debrecen (Pásti u. 4.) 17.30 8.30 17.20 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 17.30 8.00 17.00 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 17.00 8.00 18.00 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 18.30 8.30 18.30 8.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 18.00 18.00Szombathely 18.30 18.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 18.00 18.00Hódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 18.00 18.00

Olvasói levélA lap Izraeli Színes oldalán a szeptember 1-jei számban az egészség-

megôrzésrôl írtak. Ehhez szeretnék hozzászólni. A már lassan kilencmilliós Izraelben az egészségügy rendkívül fontos te-

rület, de mûködése számunkra nehezen érthetô. Hadd mutassam be kétpéldán keresztül.

1. Tel-Avivban élô barátom értesített, hogy baj van a szívével, és lehet,hogy mûtétre lesz szüksége. De a kórház közölte, hogy a biztosítás, amit na-gyon régóta fizet, nem fedezi ennek a költségeit, ezért vagy egy sokkal sze-rényebb beavatkozást lehet elvégezni, és nem biztos, hogy az hatásos, vagypedig a mûtét költsége és a biztosító által fizetett összeg különbözetét ô ma-ga fizeti ki a kórháznak. Én ezt nem értettem, de elmagyarázta, hogy min-den izraeli állampolgár maga dönti el, mennyit szán társadalombiztosítás-ra, viszont ha rosszul választ, viselnie kell a következményeket. Mellesleg eztökéletesen megegyezik a már megszüntetett Obamacare elôtti amerikairendszerrel. A kérdést mostanra megoldotta a barátom, de az orvosokegyelôre halogatják az operációt.

2. Egy magyarországi barátom tavaly ôsszel meglátogatta Tel-Avivban élôlányát és három unokáját. Kötött utasbiztosítást (mint minden elôrelátó uta-zó), és mivel nem volt egészséges, a biztosítás igen komoly összegre szólt. Ko-rábban évente többször is látogatta a gyerekeket, és eddig soha semmi bajnem történt. Sajnos tavaly beütött a krach. Barátom, aki kb. 14 éve rákbólgyógyult, nagyon rosszul lett, mentô vitte a kórházba. A fájdalmaktól alig tu-dott beszélni, de a betegfelvételi részleg elsôként azt kérdezte, hajlandó-e ki-fizetni mindent, ami vele kapcsolatban történik, különben hozzá se nyúlnak.A barátom mutatta a biztosítási kötvényét meg mindent, amit ilyenkor bekell mutatni, de a felvételes közölte, hogy ezek ôt nem érdeklik. Ha fizet, ak-kor helyrehozzák annyira, hogy haza tudjon repülni, ha nem, máris viszi vissza a mentô a családhoz, csak a fuvart kell kifizetnie. És a biztosítás? Az amaga problémája – felelte a felvételes –, majd foglalkozik vele otthon. Nemvolt mit tenni, az utolsó fillérig kifizette a kb. tíznapos benntartózkodást és aszükséges kezelést, hogy haza tudjon jönni. A kapott izraeli papírok alapjánitthon megkezdte a kínlódást a biztosítóval. Hogy az eredmény végül is milett, már nem tudom, de a biztosítótól idén márciusig még egy fillér vissza-térítést sem kapott. Nem sokkal késôbb pedig itt hagyott bennünket.

Szóval az egészségügy még ebben a csodálatos országban is eléggé ellent-mondásos.

Dr. Ébert László

A gyôri szabadegyetemrôlÖrömmel olvastuk az Új Életben,

hogy milyen érdekes, változatos prog-ramú zsidó szabadegyetemet hirdettekBudapesten, egyben ötletadónak isszánják vidéki közösségeknek, hitköz-ségeknek.

Büszkén jelenthetjük, hogy Gyôrbennyitott kapukat döntögetnek, hisz itt a13. szemesztert kezdjük októberben.

A legváltozatosabb témákról hallot-tunk kiváló elôadók tolmácsolásában.A teljesség igénye nélkül:

Német megszállás következményeiMagyarországon és Gyôrben (BanaJózsef, Gyôri Levéltár);

Az 1918–19-es forradalmak, a vö-rös- és fehérterror – a kiváló Harasz-ti professzor úr elôadásában;

A Tóra földrajza az Édenkerttôl aNébó-hegyig (dr. Vántus Rabán gyôritársunk fantasztikus stílusában és tu-dásával);

A keresztény teológia új zsidóság-szemlélete a vészkorszaktól napjain-kig (Szécsi József);

A púrim története képzômûvészetialkotásokon keresztül rabbink, TothaPéter Joel kifejtésében;

Egy munkácsi zsidó család életérôlhallottunk dr. Bányai Viktóriától Avogul szótártól a Manner ostyáig cím-mel;

Hallottunk elôadásokat a KatolikusHittudományi Fôiskola rektorától, agyôri evangélikus püspöktôl, a refor-mátus esperestôl bibliai témában,visszanyúlva a zsidó gyökerekig.

A felsoroltak csak morzsák abból,amit a nagyérdemû élvezhetett az el-múlt évek során. A hallgatóság élet-kormegoszlása a diák korosztálytól anyugdíjasokig terjed, az érdeklôdéstmi sem jellemzi jobban, mint hogy azátlagos létszám 50-60 fô, sok pótszék-kel megöltve az imatermet, az aktivi-tás is élénk, az elôadások után sokkérdés hangzik el.

Házon kívüli programjaink is vol-tak: kétszer jártunk Budapesten (Do-hány utcai zsinagóga, múzeum, vala-mint Páva utca).

Az ismeretterjesztéssel arra is tö-rekszünk, hogy megértsük, megértes-sük a vallási multikultúrát, hogy nincskereszténység zsidóság nélkül, hogynem létezett gyôri ipar, kereskedelem,kultúra, építészet gyôri zsidóság nél-kül, mert tudjuk, tudatjuk, hogy az an-tiszemitizmus alapja részben az isme-retek hiánya, illetve az évtizedek alattkialakult rossz beidegzôdések.

Nagyon jó, hogy a hallgatók akar-ják, hogy legyen folytatás, ötleteikvannak témára, és hiányolják, ha ün-nepek miatt nincs elôadás, hát ezértkell, ezért érdemes csinálni.

A 2019/20-as szemeszterek hama-rosan kezdôdnek.

Egy Új Élet-olvasó egyetemi hallgató

Gyógyszertámogatás 2019Ismételten közöljük, hogy a szociálisan rászoruló betegek az esetenként

szükséges, drágább gyógyszerek beszerzéséhez támogatást igényelhetnek.Drágább alatt a szokásosnál lényegesen magasabb árú gyógyszereket értjük,kb. 50.000 Ft értékhatárig.

Mód van a magánjellegû MR-vizsgálat költségeinek támogatására is, ha avizsgálatot az állami egészségügy csak túl távoli idôpontra tudja vállalni.

Támogatást igényelni egy adatlap kitöltésével lehet, mellékelve az orvosiigazolást a szedett gyógyszerekrôl.

Részletesebb tájékoztatás és adatlap kérhetô a következô telefonszá-mon: Vértes István (06-1) 321-3497 (lehetôleg az esti órákban).

8 ÚJ ÉLET8 2019. OKTÓBER 15.

...és ideje van a nevetésnekJiddise máme sorozatunk

A kis Slomó hazamegy az iskolából, és lelkesen mondja az anyjának:– Képzeld, mama, az iskolai színjátszó körben szerepet fogok kapni!– Nagyon jó, kisfiam. És mit fogsz játszani?– Egy zsidó témájú színdarabban a férjet.A mama a fejét rázva, dühösen mondja:– Menj azonnal vissza, és kérj egy olyan szerepet, amiben meg is szólal-

hatsz!***

– Mi a különbség a terrorista és a jiddise máme között?– A terroristával néha lehet egyezkedni...

***– Mi a különbség a pitbull és a jiddise máme között?– A pitbull néha feladja...

***– Mi a pulóver?– A pulóver az a ruhadarab, amit a zsidó gyereknek akkor kell felvennie, ha

az anyja fázik...

Budapesten vendégszerepelt a 83éves Zubin Mehta. Az indiai kar-mesterlegenda több mint hat évti-zedes karriert tud a háta mögött.Összeszedtünk néhány érdekessé-get róla.

1. Apja Mumbai szimfonikus zenekaránakalapítói között volt

A fiatal Zubin Mehta elsô találko-zása a zenével a családban történt.Apja karmester volt, de a fiú kamara-zenét hallott elôször. Hamar kiderült,hogy jó füle van, bármit vissza tudotténekelni. Amikor tizenhat éves volt,egyre gyakrabban elôfordult, hogyapját helyettesítette a zenekar élén.Mint késôbb elmondta, mindig kar-mester szeretett volna lenni, nemazért, hogy pálcát lengessen, hanemmert a szimfonikus repertoár áll alegközelebb hozzá.

2. Rendkívül hamar ért magasra

Huszonöt évesen már vezényelte aBécsi és a Berlini Filharmonikus Ze-nekart is, és a Montreali Szimfoniku-sok zeneigazgatói posztján dolgo-zott. 1962-ben, huszonhat évesen alegfiatalabb karmester volt jelentôsamerikai zenekar élén: a Los Ange-les-i Filharmonikus Zenekar zene-igazgatójává vált.

3. Rekordideig volt a NewYork-i Filharmonikusok élén

Erôskezû karmesterként ismert,aki, mikor Los Angelesbôl NewYorkba igazolt, így beszélt a váltás-ról: „Los Angelesben abszolút fônök

Zubin Mehta Fotó/Forrás: Joe Malina/Müpa

PezsgôÖNINTERJÚ

– Rabbi úr! Csak nem pezsgôvel köszöntötték az új évet Zuglóban?– Persze hogy nem, az eredeti pezsgô amúgy sem kóser!– Hát akkor mi a szerepe az italnak?– Semmi! A pezsgô zsidó életrôl szól a fáma, ami már a rendszerváltás óta

tart!– Na ne!– Mi az, hogy ne? Az elsô években pezsgett, ma már harmincévesek a rend-

szer újszülöttei, így ôk már nem a Kádár-rendszerhez hasonlítják a dolgokat!– Ez igaz! Lehet, hogy nekik már nem is pezseg! A fesztivál, a filmna-

pok, a kerekasztalok stb. sokszor a zsidó jelzôt viselik!– Félreértés ne essék, nem a késhegyig menô talmudi vitákat, a mikvék

nonstop üzemeltetését hiányolom, bár azt is lehetne pezsgô zsidó életnek ne-vezni!

– Akkor mit?– A közösségi oldalakon, médiákban való üzengetések, karaktergyilkossá-

gok, lejáratások stb. nem vagyok biztos benne, hogy ezek a pezsgô zsidó életvelejárói lennének!

– Mit csináljunk? Ez van!– Ez nagy baj a jövôre nézve! Mert ha akad valaki fiatal, aki a pezsgôbb

vallásgyakorlatot magasabb szinten igényli az itthoninál, az el fog menni!– Lehet! Viszont ez – remélem – fordítva is igaz lehet! Aki ezt igényli,

az meg ide fog jönni!– Szerencse, hogy van humorérzékem…

Kardos Péter

Jézust fogja alakítani Röhrig Géza egy új filmben

Az Oscar-díjas Saul fia fôszereplôjét ezúttal egy amerikai filmben, Jé-zusként láthatjuk majd viszont.

Röhrig Géza a Saul fia sikerét követôen még arról beszélt, hogy felhagy aforgatással, azóta viszont már szerepelt a Porrá címû amerikai moziban,amelyben egy chászid zsidót alakított. A Kossuth-díjas színész nemsokáratöbb filmben is feltûnik majd. Például a második világháborúban a francia el-lenállással együttmûködô zsidó srá-cokról szóló Resistance-ben, vagyTerrence Malick soron következô al-kotásában, amelyben Röhrig Jézustfogja eljátszani.

Az Index cikke szerint Malick mégkészülôben lévô filmjérôl – melynekcíme The Last Planet (Az utolsóbolygó) lesz – egyelôre nem sokatlehet tudni, eddig csak annyit árultakel a készítôk, hogy Jézus életének szakaszait fogja bemutatni evangéliumi pa-rafrázisokon keresztül. A szereposztásból kiderül, hogy Jézuson kívül feltû-nik majd Szent Péter, illetve a Sátán is, akinek a négy megtestesülése is bele-került a forgatókönyvbe.

Kibic

Van-e zsidó nôi démon?A Héber Biblia nô-képe meglepôen modern, egyértelmûen humanistá-

nak nevezhetô, hiszen a Tanach értékeli a nôt, tisztelettel beszél róla, jo-gokat ad neki és helyesli, ha él a jogaival – olvasható Szunyogh Szabolcslegújabb könyvében.

A Noran Libro kiadásában az elmúlt hetekben jelent meg Szunyogh Sza-bolcs tollából A zsidó nô címû könyv, amely a kiadó ajánlója szerint olyankérdésekre keresi a választ,hogy van-e zsidó nôiség, és haigen, miképp reagál arra a kör-nyezet, van-e zsidó nôi dé-mon, felhasználható-e a nôivonzerô egyéni céljainkértvagy a közösség érdekében?Mit sugall a zsidó nôk életpél-dája? Segítette-e vagy éppenellenkezôleg: megnehezítettea nôk sikerét zsidóságuk a tu-domány, a film, a költészet, azene, a színház, a sport, a poli-tika, a festészet, a popzenevagy az üzlet világában? A vi-lágkultúra nagyon sokat ka-pott a zsidóságtól: az egyisten-hitet, a Bibliát, a szeretet val-lását, a teljesítmények tisztele-tét és a semmit sem tisztelôhumort – de mit kapott a világa zsidó nôtôl?

S hogy milyen válaszokattalál a szerzô? Erre példakéntkövetkezzen egy részlet akönyvbôl:

Nagyon fontos, nagyon karakteres különbség található a Héber Biblia és azÚjszövetség nô-képe között. Habár a Héber Bibliában találunk számos olyanrészletet is, amely bánthatja a mai, az egyenjogúságon alapuló gondolkodá-sunkat, hiszen ez a mû majdnem háromezer évvel ezelôtt keletkezett, aTanach nô-képe egészében mégis meglepôen modern, egyértelmûen humanis-tának nevezhetô. A Héber Biblia értékeli a nôt, tisztelettel beszél róla, jogo-kat ad neki és helyesli, ha a nô él a jogaival.

A pátriárkák történetei szerint az ôsanyáinkat nem akaratuk ellenére adtákférjhez, hanem kikérték a beleegyezésüket. Nemcsak a saját sorsuk alakulá-sába szólhattak bele, hanem az egész törzset érintô események menetébe is.Ábrahám felesége, Sára (Szárai, „Az úrnô”) többször megmentette a férje éle-tét.

Izsák felesége, Rebeka (Rivka, „A megigézô”) a férje helyett döntött a kétfia, Ézsau és Jákób sorsát illetôen. Jákób nagy szerelme, Rákhel („A kisbá-rány”) trükkösen segítette férjét a menekülésben. Mózes nôvére, Miriam(egyiptomi eredetû szó, talán azt jelenti: „Szerelem”) a gyermekek védôje ésszabadítója volt, egy alkalommal még a nagyhatalmú öccsével is szembefor-dult.

Az Aranyborjú történetét leíró szövegbôl úgy tûnik, hogy a nôk nem vettekrészt a bálványimádásban. Több középkori rabbi éppen ezzel indokolta a nôkkitüntetett szerepét a zsidó családon belül. A zsidó történelemben az ôsbûnnem a paradicsomban elkövetett engedetlenség, hanem a Kivonulás során el-követett bálványimádás. A Tóra leírása szerint ez az ôsbûn csak a férfiakatterheli, a nôket a Biblia mentesíti ez alól.

(Szunyogh Szabolcs: Zsidó nôk, Noran Libro Kiadó, 2019, 3392 Ft.)Kácsor Zsolt

Budapesten, az Akácfa utcai Kispipa falán avatták fel Seress Rezsô miniszobrát, Kolodko Mihály alkotását. A zeneszerzônek, akinek avilághírûvé vált Szomorú vasárnap címû dalt köszönhetjük, a vendéglôa második otthona volt. Seress emlékét Fesztbaum Béla színmûvészidézte fel.

Fotó: Népszava/Markoszov Szergej

Amit nem tudtunk Zubin Mehtáról

vagyok. Az az én zenekarom.” NewYorkban tizenhárom évet töltött,egyetlen másik karmestert sem ma-rasztaltak ilyen sokáig. Mintegy ezerkoncertet vezényelt, de nem volt fel-hôtlen a viszonya a zenekarral.Mehta stílusa gyakran túl határozottvolt a nyugati embereknek. Egy in-terjúban elmondta, hogy nyugatonnem fordulhat elô, hogy egy darabottúl sokáig próbálnak, de keleten any-nyit próbál egy zenész, amennyit akarmester akar.

4. Az elsô indiai karmestervolt, aki világhírre tett szert

Mehta karrierje néhányak szerintazért is futott fel oly hamar, mert in-diai származása egzotikumot köl-csönzött személyének. De Mehta so-

sem játszott rá erre, még ha paradoxmódon elônyt is kovácsolhatott ab-ból, hogy fejlôdô országból jött.Eredményeit tehetségének tulajdoní-tották a keze alatt dolgozó zenészekis. „Neki van a legjobb technikája –mondta William Kraft üstdobos, aLos Angeles-i Filharmonikusok mû-vésze. – Ahogy a pálcát tartja, márazáltal könnyebb követni ôt.”

5. Neve ezt jelenti: erôs kardRendkívül karizmatikus személyi-

ség, neve pedig azt jelenti: erôs kard.Rajongói szerint koncertjeit hatal-mas szenvedély hatja át, már-márspirituális élményt jelentenek.

6. A hatnapos háború idejénsem nyugodott

1967. június 5-tôl 10-ig háborúzajlott Izrael és négy arab állam kö-zött. Amikor az Izraeli Filharmoni-kusok váratlanul karmester nélkülmaradt, Mehta úgy vélte, muszáj be-ugrania, így az Egyesült Államokbanfelszállt egy hadianyagokat szállítórepülôgépre, amirôl késôbb kiderült,hogy az utolsó volt, amelyet been-gedtek Izrael légterébe (Tel-Avivrepterét ugyanis lezárták a háborúidején.) A koncerten DanielBarenboim és Jacqueline du Pré lé-pett fel, mindhárman egy pincébenmaradtak a harcok alatt. „Nem tu-dom, milyen volt a koncert – nem so-kat készültünk!” – emlékezett visszaMehta. – De Daniel eljátszotta azEmperor-zongoraversenyt, Jackiepedig Elgar csellóversenyét.”

7. Koncertet szervezett egyegykori koncentrációs táborhelyén

Mehtának nagy szerepe volt ab-ban, hogy az Izraeli Filharmoniku-sok egy német zenekarral együttjátsszon Németországban, de nemakárhol: a buchenwaldi koncentráci-ós tábor helyén. A helyi zenekar aBajor Állami Zenekar volt.„Átfutott a fejemen, hogy az izraeli-ek talán nehezen ülnek majd le a né-metekkel zenélni” – nyilatkozta aNew York Timesnak. – De nem érzé-keltem ellenállást. Az az érzésem,hogy ha a zsidók és a németek együtttudnak lenni Buchenwaldban ötvenévvel [a tragédia] után, talán az ara-bokkal is lehet béke.”

8. Mélyen vallásosNoha életének nagyobb részét töl-

tötte Indiától távol, még mindig ál-lampolgára az országnak. Szintén is-mert, hogy mélyen vallásos, azoroasztriánus (más nevén: pársziz-mus) vallást gyakorolja. Jelenlegmindössze 90-100 ezer Zoroaszter-hívô él Indiában. Mehta az OnWings of Fire címû, Zoroaszterrôlszóló filmben is szerepelt, önmagátalakította.

Zubin Mehta két éve több koncer-tet is kénytelen volt lemondani váll-sérülése miatt, késôbb rákkezelésemiatt kényszerült pihenôre. A mainapig aktív. Nemrégiben a Müpábanaz Izraeli Filharmonikusokkal lépettfel, Mahler III. (d-moll) szimfóniájátvezényelte.

Cs. M./Fidelio