megemlékezés szakmánk és egyesületi életünk jeles ... · ból hozatott. a szoborról a...

135Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 9-10. szám, 2001. szeptember-október

Megemlékezés szakmánk ésegyesületi életünk jeles évfordulóiról50 éve termel a nagylengyeli kôolaj-mezô – 60 évvel ezelôtt alakult meg aKFVSZ jogelôdje(Szakmai nap, Gellénháza, 2001. október 27.)

S zakmánk mûvelõi, egyesületünk veze-tõi és tagjai a MOL Rt. Kutatás-Ter-

melési Divízió Nagykanizsai OlajtermelésiOperatív Egysége (NOE), az OMBKEKõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szak-osztálya Dunántúli Helyi Szervezete általrendezett, gazdag programú szakmai na-pon emlékeztek meg a nagylengyeli kõ-olajmezõ termelésbe állításának 50 éves év-fordulójáról, és köszöntötték szakosztá-lyunk elõdje, a Dunántúli Olajvidéki Osz-tály megalakulásának 60. évfordulóját. Aszakmai napot a levezetõ elnöki tisztet be-töltõ V. Hajdú Ottília nyitotta meg, üdvö-zölte az ünnepi alkalomra érkezett vendé-geket, és megemlékezett a legutóbbi talál-kozás óta elhunyt tagtársakról, kollégákról,köztük az alig néhány napja eltávozott dr.Bán Ákosról, az OKGT volt vezérigazgató-járól. Ezt követõen hangzott el Bokor Csa-ba, a KTD ügyvezetõ igazgatójának forma-bontó, rendkívül nagy tetszéssel kísért,egyéni hangvételû elõadása. A vetített ké-pes elõadásban a dunántúli CH-kutatás és-termelés múltját, jelenét és várható pers-pektíváit bemutató ábrákkal, diagramokkalpárhuzamosan peregtek a hõskor és az el-múlt idõszak jellemzõ eseményeit, vala-mint a szénhidrogén-bányászat során

meghatározó szerepet játszó elõdök, illetõ-leg a jelenlévõ kollégák képei. (A 150 fotó-ból álló montázs a MOIM fotóarchívumá-nak anyagából készült.) A következõ kétszakmai elõadás már a közelmúltról szólt.Cziczlavicz Lajos a nagylengyeli CO2-osmûvelés kútszerkezeti mûködésének ta-pasztalatairól és a fejlesztési lehetõségek-rõl, Paczuk László pedig a nagylengyeliCH-mezõben (elõbb kísérleti jelleggel,majd ipari méretekben) bevezetett gázsap-kás olajtermelés tapasztalatairól beszélt.Szakosztályunk megalakulásának évfordu-lójára az OMBKE KFVSZ elnöke, id. ÕszÁrpád emlékezett „A Kõolaj-, Földgáz- ésVízbányászati Szakosztály szerepe a hazaiszénhidrogén-bányászatban„ címû elõ-adásával. E jeles alkalomra a Magyar Olaj-ipari Múzeum emlékkiállítást rendezett„Nagylengyel 1951–2001” címmel, eztPaczuk László, a NOE vezetõje nyitottameg. A jubileumi kiállítás közönségét a

MOIM páratlan mûvészeti élménnyel lep-te meg, ugyanis az általa rendezett tárlatonlátható alkotások szerzõje, Saáry Éva fes-tõmûvész eredeti tanult szakmája szerintgeológus lévén, maga is részt vett a nagy-lengyeli mezõ feltárásában. A pályája kez-detén a magyar olajiparban tevékenykedõ– majd 1956-ban külföldre emigrált és je-lenleg Svájcban élõ – sokoldalú mûvészt(író, költõ, újságíró, festõ- és fotómûvész)az egykori kolléga, Csath Béla aranyokle-veles bányamérnök mutatta be a közön-ségnek. Tóth János, a MOIM igazgatójaköszönetet mondott a mûvésznõnek a mú-zeumnak nyújtott támogatásáért és azért,hogy lehetõvé tette alkotásainak bemuta-tását. Saáry Éva az üdvözléseket követõenelmondta, hogy a rendezvényen elsõsor-ban geológusként vesz részt, mint a nagy-lengyeli mezõ kezdeti eseményeinek egyikélõ tanúja. (Egykori kollégái közül márcsak Buda Ernõ, Csath Béla lehetett jelenezen az ünnepi eseményen).

A nagylengyeli olajmezõ 50. születés-napjának méltó megünneplése hangulatosszakestéllyel zárult.

Az ünnepi ülés résztvevõit az OMBKEKõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szak-osztálya Dunántúli Helyi Szervezeténektörténetét 1941-2000-ig bemutató könyv-vel ajándékozták meg. (A kiadvány szerzõ-je: Dallos Ferencné, sajtó alá rendezte: SrágliLajos.)

(dé)

Ismét életre kelt egy régiartézikút-szoborMúlt

T refort Ágoston vallás- és közoktatás-ügyi miniszter a központi statisztikai

hivatal azon megdöbbentõ adata alapján,hogy Csaba községben 1000 lélekre 43 ha-

HAZAI HÍREK

136 Kôolaj és Földgáz 34. (134.) évfolyam 9-10. szám, 2001. szeptember-október

lálozás jutott, 1884 elején kérdést intézett amegyei Gazdasági Egyesülethez, hogy mi-ben rejlik e nagy halandóság oka? A Gaz-dasági Egyesület a kiküldött bizottság vizs-gálata alapján megállapította, hogy „…anagy halandóság tényezõi olyanok, ame-lyek részben törvénykezési és hatósági in-tézkedésekkel megszüntethetõk, részbenolyanok, melyeken a megye közönségeegyedül, öntevékenysége útján segíthet. Ezutóbbiak között szerepel a megye területénaz ivóvíz minõségének rossz volta. A meg-oldás alapja élvezhetõ, egészséges ivóvízbiztosítása lenne, a lakosság kedvezõegészségügyi viszonyainak rendezésére.”

A Gazdasági Egyesületnek az artézi ku-tak létrehozására való intézkedését a me-gyei Bizottság helyesléssel fogadta, s 1000Ft segélyt ajánlott fel azon község részére,mely a határozat keltétõl számított kétéven belül legelsõként létesít artézi kutat.A közmunka- és közlekedésügyi miniszterelõször megtagadta a segély folyósítását,majd a fõispán által részletes indokolássalelküldött jelentést a minisztérium jóváha-gyólag tudomásul vette (1885. március 1.).Ezután a megyei Bizottság a miniszteri lei-rat alapján megbízta az alispánt, hogy az1000 Ft-nyi segély felhasználásáról a me-gye közönségét értesítse.

Békés-Csaba község a fenti végzést kö-vetõen Gold Jánossal kötött szerzõdés alap-ján kutat furatott a Kossuth téren. A mun-ka 1885. április 1-jén meg is kezdõdött. Afúrást Gold 219 m-ig mélyítette, de nemfejezte be. Majd Zsigmondy Béla folytatta si-kerrel, és 290 m mélység elérésekor, 1890.március 18-án írt levelébõl értesülhetett aközség vezetõsége, hogy a fúrás „végremegközelítette a célt, mert felszökõ vizetkaptak.” (+0,5 m-en 210 l/p).

1892-ben gr. Bethlen András m. kir. föld-mívelésügyi miniszter a megyei törvényha-tósághoz intézett 58.943 (V. 16.) 1892. Sz.FH. rendeletében az ivóvízellátás megjaví-tása érdekében újabb támogatást igért arté-zi kút létesítésére. Ez alapján Békés-Csabaképviselõ-testülete megrendelésére Zsig-mondy Béla az épülõ katonai laktanya mel-letti téren egy újabb kutat készített 324,33m mélységgel. Ezt 350-280 mm-es bv. csõ-vel bélelte ki, s a kút naponta, 0,5 m-nyire afelszín felett 298 000 l vizet adott. A kút fö-lé felépítményül egy angyalt ábrázoló szo-bor került, melyet Zsigmondy Béla Párizs-ból hozatott. A szoborról a lakosság a kaló-zi édesvízi mészkõbõl faragott, hatoldalúmedencével körülvett kutat „Angyaloskút”-nak nevezte (1. kép).

JelenHogy mi történt 108 év múlva, a „Csa-

bai Mérleg” városi lap 2000. szeptember13-i számában megjelentek alapján igyek-szem összefoglalni:

A 2001. év elején megalakult Békéscsa-bai Közterületért Alapítvány felvállalta,hogy a millennium évében visszaállítja aváros egykori díszkútjainak egyikét. Sike-res szervezõ munka eredményeként meg-nyerte az Alapítvány a várost szeretõ lokál-patriótákat a nemes ügy támogatásához.Tizenhárom – többnyire csabai – cég ésszervezet jelentõs támogatásán kívül 20magánszemély is felajánlást tett. A Nemze-ti Kulturális Örökség Minisztériuma 8millió, Békéscsaba önkormányzata 5 mil-lió, a megye millenniumi bizottsága egy-millió forinttal, Szlovákia kormánya 100ezer koronával segítette a kút felsõ részé-nek építését. Számos cég és vállalat anyag-gal és munkával járult hozzá a díszkút és a

tér építéséhez.A 300 kg súlyú, 170 cm magassá-

gú, bronzból öntött angyalos szob-rot és a kiegészítõ díszeket MészárosAttila szobrászmûvész tervezte megmûvészi ihletettséggel az egykoriszobor hasonmásaként. (Szabadjonmegjegyeznem, hogy amikor a me-gyei önkormányzat jó pár évvel ez-elõtt kerestette a kútszobrot,Mochnács Pál régi barátom kérésé-re a „Zsigmondy Vilmos Gyûjte-mény” a birtokában lévõ fényképetrendelkezésre bocsátotta. Akkor akeresésnek, kutatásnak nem letteredménye, de a fentiek szerint másvonalnak igen.)

A szép medence és a középenkiemelkedõ kútoszlop burkolatasüttõi fagyálló mészkõbõl készült.Karcsú talpazatán négyfelõl a víz-köpõkbõl sugárban zúdul a víz a dí-szes kagylókba, s innen szépen

csordogál a tágas medencébe (l.címlapfotó).

2001. szeptember 1-jén a Petõfi liget-ben Mikulás Dzurinda szlovák és OrbánViktor magyar miniszterelnök közösen fej-tette le a leplet a most már új életre keltdíszkútról, majd átadták a Derkovits sorona Szlovák Köztársaság Fõkonzulátusát.

Nekem, mint ipartörténésznek mindigörömet szerez, ha tudósíthatok egy-egy al-földi városban újjászületõ, életre kelõ, amúlt században készített artézi kút díszesfelsõ részérõl, kútfejérõl.

(Csath Béla)

Bányásznap(Tapolca, 2001. augusztus 30.)

A z 51. központi Bányásznapot – a 75éves munkásságát ünneplõ bauxitbá-

nyászat tiszteletére – Tapolcán ünnepeltékmeg. Az ünnepséget Schalkhammer Antal, aBDSZ elnöke nyitotta meg. Dr. Fónagy Já-nos miniszter ünnepi beszédét követõen dr.Hegedûs Éva, a Gazdasági Minisztériumhelyettes államtitkára „Bányász SzolgálatiÉrdemérem”, „Bányamentõ Szolgálati Ér-demérem”, „Miniszteri Elismerõ Oklevél”és „Kiváló bányász” kitüntetéseket adottát. A bányásznapi megemlékezés BokorCsabának, a Magyar Bányászati Szövetségelnökének zárszavával, majd a kitüntetet-tek tiszteletére rendezett állófogadással értvéget.

Szakmánk mûvelõi közül Bokor Csaba, aMOL Rt. Kutatás-Termelési Divízió ügy-vezetõ igazgatója „Miniszteri Elismerõ Ok-levél”, Hajdú Gyula, a Rotary Fúrási Rt. fú-rómestere, Halik György, a MOL Rt. Mély-fúrási és Geofizikai Felügyelet kútmunkála-ti irányítója, Pálfi Mihály, a MOL Rt. KTDalgyõi Gáztermelési Operatív Egység fõ-munkatársa „Kiváló bányász”, Katona János,a Rotary Fúrási Rt. üzletágigazgatója a „Bá-nyamentõ Szolgálati Érdemérem – 15 évesszolgálatért” kitüntetést kapott. „MiniszteriElismerõ Oklevél” kitüntetésben részesültdr. Malárics Viktor, a Magyar Bányászati Hi-vatal elnöke is.

A bányász kulturális hagyományok ápo-lása és gazdagítása terén végzett kiemelke-dõ munkája elismeréseként „BDSZ Mûvé-szeti Nívódíj”-at kapott Völgyesi Jenõ nép-mûvelõ, a gellénházi Bartók Béla Mûvelõ-dési Ház igazgatója.

Kitüntetett kollégáinknak, tagtársaink-nak tisztelettel gratulálunk.

(A szerkesztõség)

Eötvös Loránd emlékkiállítás

Eötvös Loránd, a nagy magyar természet-tudós születésének 150. évfordulóján

nyitotta meg a Geofizikai Intézet a tisztele-tére létrehozott állandó emlékkiállítást.

A kiállításon láthatók az Eötvös családrelikviái, Eötvös Loránd fiatalkori rajza,

1. kép


naplója, díszmagyarkellékei, kitüntetései (aSzent Száva-rend, a francia Becsületrend, aFerenc József-rend stb.) hegymászó ésfényképészeti tevékenységének emlékei, azõs-ingával végzett terepi mérés (Sághegy,1891.) eredeti környezethû helye és mû-szerei, az általa konstruált graviméter(1901., a világ elsõ gravimétere) és mérésinapló.

A kiállítás szakmailag legérdekesebb éslegértékesebb része az Eötvös-ingák sora.Valamennyi típusú Eötvös-inga – az ún.balatoni ingától a kettõs ingákon át az Y-ingáig – megtalálható. A balatoni inga aPárizsi világkiállításon (1900) nagydíjatnyert, 1901-ben és 1903-ban a Balaton je-gén végzett vele méréseket Eötvös Loránd.A kettõs nagy eszközt (1902) 1979-ben azEinstein-centenárium alkalmából Wa-shingtonban kiállították. A tárolóban lát-hatjuk Einstein Eötvös Lorándhoz írt leve-lét. Kettõjük kapcsolatát kölcsönös tiszte-let jellemezte.

Eötvös Loránd nagy jelentõséget tulaj-donított az ingamérések földtani értelmezé-sének, amit a Magyar Tudományos Akadé-mia 1901. évi közgyûlésén mondott elnökibeszédében többek között így fejezett ki:

„Itt, lábaink alatt terjed el, hegyek ko-szorújával övezve az Alföld rónasága. A ne-hézség azt lesimítván, kedve szerint for-málta felületét. Vajon milyen alakot adottneki? Micsoda helyeket temetett el ésmélységeket töltött ki lazább anyaggal,amíg létrejött ez az aranykalászokat termõ,magyar nemzetet éltetõ róna? Amíg rajtajárok, amíg kenyerét eszem, erre szeretnékmég megfelelni.”

Érdemes megnézni ezt az ízléssel és mér-tékkel létrehozott szép emlékkiállítást.

Nyitva tartás: kedd, csötörtök, szombat10-16 óra.

Cím: Eötvös Loránd Geofizikai Intézet(ELGI), Budapest XIV., Columbus u. 17-23.Tel.: 252-4999

(Dr. Horn János)

A MOL Rt. közremûködése amagyar autópálya-építésiprogramban

AMOL Rt. nyerte meg az autópálya-építéshez szükséges stratégiai termé-

kek, a bitumen és a PB-gáz szállítására és akeverõtelepekre történõ beszállítására vo-natkozóan a Magyar Autó-pályaépítõKonzorcium által kiírt pályázatot. A tevé-kenység végzésére kötött szerzõdés értel-mében a társaság az M7-es autópálya fel-újításához és bõvítéséhez az idén 6100 ton-na bitument, 15 600 tonna ún. modifikáltbitument, valamint 3 070 tonna tartályosPB-gázt szállít. Az M3-as autópályához2001-ben 23 400 tonna bitument és 3600

tonna PB-gázt, a következõ évben 6400tonna bitument, 7400 tonna modifikált bi-tument, valamint 10 700 tonna PB-gáztszállít. A szerzõdések forgalmi értéke meg-haladja a bruttó 6 milliárd forintot.

Iparági hírek• A MOL Rt. dolgozóinak Központi

Üzemi Tanácsa szeptemberi ülésén az Rt.vezetõi tájékoztatást adtak az I. félévi gaz-dálkodás értékelésérõl, az aktuális felada-tokról és a fontosabb stratégiai akciókról,kiemelve a Barátság Kõolajvezeték szlováki-ai szakaszának privatizációját, a PKN Orlenlengyel olajvállalattal történõ fúziót, vala-mint a gázüzletág részbeni értékesítésétcélzó folyamatban lévõ tárgyalásokat.

• A PanTel Rt., a nemzetközi távközlésicsoport tagja, szeptemberben megvásárol-ta a MOLTELECOM-ot (új neve: PanTelTechnoCom Kft.). A kõolaj-, földgáz- ésolajtermék-vezetékek mûködtetéséhezszükséges technológiai kommunikációseszközök azonban továbbra is a MOL Rt.tulajdonában maradnak.

• 10 éves születésnapja alkalmából aMOL Rt. a „Nyitott Kapuk” program ke-retében 10 gazdálkodó egységében (Al-másfüzitõ, Algyõ, Füzesgyarmat, Hajdú-szoboszló, Mosonmagyaróvár, Nagykani-zsa, Szank, Százhalombatta, Tiszaújváros,Zalaegerszeg telephelyeken) biztosítottüzemlátogatásra lehetõséget az érdeklõdõkszámára. Ezt a lehetõséget szeptember 24-31. között elsõsorban iskolák és egyéb ok-tatási intézmények vették igénybe.

36. Nemzetközi Gázkonferen-cia és kiállítás(Budapest, 2001. szeptember 11–12.)

„Földgázzal a harmadik évezredbenis„ volt a mottója a hazai és a nem-

zetközi gázipar szakmai szervezeteinekképviselõi, a gázszolgáltatásban érdekeltkülföldi befektetõk vezetõi és képviselõi,a privatizáció elõtt álló környezõ orszá-gok, a hazai szakminisztériumok és hiva-talok képviselõi, a magyarországi gáz-szolgáltatás szakemberei, az energiaipar-hoz kapcsolódó szakmai, tudományosszervezetek és oktatási intézmények, va-lamint az érdeklõdõ fogyasztók, vállalko-zók, gyártók, forgalmazók számára szer-vezett konferenciának.

Az Energiagazdálkodási TudományosEgyesület, az Építéstudományi Egyesületés a Gázszolgáltatók Egyesülete által azEgyetemi Kongresszusi Központban ren-dezett, nagy érdeklõdéssel kísért nemzet-közi konferencián a következõ fõbb téma-körökben tartottak elõadást:

• A gázforrások biztosítása, a gázszállí-tás és a gáztárolás

• A hálózatirányítás és a gázelosztás• A gázfelhasználás új irányai• Gázmennyiségmérés, ügyfélszolgálat,

díjbeszedés• Környezetvédelem és informatika a

gáziparban• Minõségbiztosítás és a gyakorlati ta-

pasztalatai• Humánpolitikai erõforrások, képzés,

oktatás, átképzés.A konferencia néhány kiemelt elõadása:• A magyar energetika jelenlegi helyzete,

az iparszerkezet és a gázipar kapcsolata, a pi-acnyitás várható hatásai (Gazdasági Minisz-térium).

• A magyar Energia Hivatal feladatai apiacnyitást követõ idõszakban (Magyar Ener-gia Hivatal).

• A Gázszolgáltatók Egyesületébe tömörülttársaságok feladatai a piacnyitásra való felké-szülésben (Gázszolgáltatók Egyesülete).

• A gázszolgáltatók minõségbiztosításirendszereinek tapasztalatai és továbbfejleszté-sének célszerû irányai (Magyar BányászatiHivatal ).

• Európai liberalizációs koncepciók és lehet-séges következmények a csatlakozó országokszámára (RWE Gas AG.).

• A magyar gázipar egy befektetõ szemüve-gén keresztül (Gaz de France).

• Az olasz gázpiac liberalizációja, az új üz-leti modell és a kereskedelmi változások(ITALGAS).

• A gázértékesítõ és a gázszolgáltatók kap-csolata a piacnyitás tükrében (MOL Rt.).

• A GVMBSZ átdolgozásának gyakorlatiszempontjai (Magyar Bányászati Hivatal)

• A gázszolgáltatók teljesítménygazdálko-dása és a gáztárolási lehetõségek elemzése(Miskolci Egyetem KFI).

• A földgázár alakulásának tendenciái azEU-csatlakozás függvényében (Magyar Ener-gia Hivatal).

(dé)

A paksi atomerômû helye avilágranglistán

V arga József (PA Rt. TLK.) a NuclearEngineering International 2001. má-

jusi számában megjelent közlemény alap-ján elkészítette a 150 MWe teljesítmény fe-letti atomreaktorok világrangsorát. A teljesüzemidõre vetített teljesítményki-használási tényezõ (TKT) alapján végzettminõsítés szerint a paksi erõmû blokkjai arangsorban a következõk:

Paks-1 blokk 27. (TKT: 84,3%)Paks-2 blokk 22. (TKT: 85,2%)Paks-3 blokk 14. (TKT: 86,4%)Paks-4 blokk 9. (TKT: 87,3%)

Magyar szellemi panteon létrehozása

AMagyar Nemzeti Múzeum magyar tu-dósok életútját bemutató szellemi

panteon kialakítását tervezi. E folyamat el-sõ lépéseként augusztusban megnyitott ki-állításon a XX. században élt 12 magyarszármazású Nobel-díjas tudós munkássá-gát, emberi értékeit ismerheti meg az ér-deklõdõ közönség.

Hatékonyságnövelési intéz-kedések a kôolaj-feldolgozásterületén

A finomítói hatékonyságnövelési prog-ram keretében nyáron leállították a

Tiszai Finomító (TIFO) AV üzemét, a ter-melôberendezéseket konzerválták. A ZalaiFinomítóban (ZAFI) várhatóan novem-berben megszüntetik a desztillációs tevé-kenységet, leállítják az üzemrészt.

(dé)

Szalamander Napok(Selmecbánya, 2001. szeptember 6-9.)

A z évente hagyományosan megrende-zett selmeci Szalamander Napok

programjába illesztett szalamander felvo-nuláson az idén is szép számmal, csaknem250-en képviseltük a magyar bányászok,kohászok, erdészek népes táborát. AzOMBKE által szervezett hagyományõrzõ,hagyományápoló kirándulásra a Fõ utcaiszékház elõl szeptember 7-én indított au-tóbusz utasainak az idén nélkülözniükkellett Csath Béla okl. bányamérnök társa-ságát, aki már évek óta lelkesen kalauzoltaa kiutazókat. Megbízására és a kiutazókörömére Martényi Árpád okl. bányamér-nök vállalta át „idegenvezetõi tisztét”, azút során folyamatosan tájékoztatva utazó-társait a látni- vagy tudnivaló dolgokról. Acsoport most is a már jól ismert helyen, aKomáromi Hajógyár Chata Lodiár üdü-lõjében szállt meg. A közös ebédet köve-tõen indultunk Selmecbányára, ahol résztvehettünk a gyönyörû gótikus Szent Ka-talin templomban tartott nyitóünnepsé-gen és az azt követõ misén. A rendkívülünnepélyes – és a férfi bányászkórus köz-remûködésének köszönhetõen különlegesmûvészi élményt is nyújtó – megnyitótkövetõen egyesületünk képviselõi a pol-gármesteri fogadáson vettek részt, mi pe-dig a város nevezetességeivel ismerked-

tünk. Helyi idegenvezetõ kíséretében te-kintettük meg a XIII. században épülttemplomból átalakított reneszánsz Óvá-rat és múzeumának nevezetességeit, a kõ-tárat, a pipakiállítást, a helytörténeti kiál-lítást és a 48-as honvéd várudvaron felállí-tott bronzszobrát (a kissé sérült szoborDebrecenbõl került ide. Helyreállításá-hoz – az eseménysorozatot záró polgár-mesteri fogadáson – a város vezetõjénekKovacsics Árpád fõtitkár felajánlotta azegyesület segítségét.) Az egykori kamara-házban (az épület az 1764-tõl az akadémiarektorai tisztét is betöltõ fõkamaragrófokszékhelye, késõbb bányaigazgatóság volt)kialakított múzeumban tett látogatásnemcsak a hozzáértõ szakember számáranyújtott rendkívüli élményt. A 3 évvel ez-elõtt megújított múzeum 16 termébenbemutatott gazdag anyag: az érc- és ne-mesfém bányászattal és -feldolgozássalkapcsolatos dokumentumok, eszközök,(bányamérés, bányarobbantás, érckiter-melés, feldolgozás, szállítás eszközei, bá-nyavilágítási, biztonsági, mentõ-, riasztó-és jelzõrendszerek stb.), mûködõ maket-tekkel illusztrált technikai megoldások, akamaragrófok képei, személyes tárgyai,bányászviseletek, zászlók, céhjelvények,az Európában is elsõ bányászati fõiskolaalapításával, mûködésével, a diákélet éshagyományai bemutatásával kapcsolatosrekvizitumok – szinte elkápráztatták a lá-togatót. Az esti hagyományos felvonulás-ra készülõdvén, több idõt szenteltünk azakadémia létrehozásáról, mûködésérõlkészített anyagok, valamint az egykori di-ákéletet bemutató vitrinek és tárlók meg-tekintésének. Meghatódottsággal néztükaz egyetem elsõ tanárainak, diákjainak ké-peit, személyes tárgyait, a diákviseletek, ahajdani szalamander felvonulások emlé-keit, és a látottak kellõ érzelmi feltöltõ-dést adtak az esti felvonuláshoz. A szala-

mander felvonulás a hagyományos forga-tókönyv szerint zajlott az idén is. Az egye-sületi zászlókkal felvonuló, kedves dalai-kat éneklõ, grubenbe, valdenbe, bányász-,kohász egyenruhába öltözött magyar cso-port (1. kép) nagy tetszést aratott. A Kõ-olaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosz-tály képviselõinek az élén Õsz Árpád szak-osztályelnök és Keresztes N. Tibor „zászló-õrünk” vonult. A felvonulás után – az ed-digiektõl eltérõen – a résztvevõk nemszerveztek közös szakestélyt, hanem a kétszálláshelyen „nedves” baráti találkozónelevenítették fel a nap eseményeit és azelõzõ szalamanderek során szerzett élmé-nyeiket. Másnap Selemecbánya polgár-mestere fogadta a részt vevõ külföldiekképviselõit. Az OMBKE 20 fõs csoportjátKovacsics Árpád fõtitkár vezette. A fogadá-son a polgármester elmondta, hogy a jövõ


EGYESÜLETI HÍREK

1. kép. Felvonulásra készülôdve

2. kép. Megemlékezés Faller Károly m. kir. fôta-nácsosnak, a bányászati és erdészeti fôiskola ta-nárának sírjánál


évi szalamander ünnepséget aSelmecbányáról elszármazott bányász,kohász, erdész oktatási intézmények(összesen hét, köztük a miskolci és a sop-roni egyetemeink) találkozójának jegyé-ben rendezik meg. Felkerestük a selmecitemetõben nyugvó professzorok sírját is(2., 3., 4. kép). Faller Károly, Farbaky Ist-ván, Fekete Lajos, Kerpely Antal, Péch Antalprofesszorok síremlékénél tartott rövidmegemlékezés után Clement Lajos vezeté-sével elénekeltük a bányász-, kohász-, er-dészhimnuszokat, Púza Ferenc pedig elhe-lyezte koszorúinkat. Ezután az akadémiamegtekintése következett, ez alkalommalsajnos, csak kívülrõl (5. kép). Ekkor márerõsen zuhogó esõben indultunk hazafelé,

útba ejtve Körmöcbányát, ahol idegenve-zetõ kíséretében megnéztük a vár épülete-gyüttesét. Szerencsénkre a csoporttalutaztak Péch Antal és Vitális György leszár-mazottai, akik útközben felidézték szemé-lyes vagy a családi hagyomány útján meg-õrzött emlékeiket. Dudince (Gyógy-fürdõ) mellett elhaladva Vitális Györgykülönös természeti jelenségre, a hévízkú-pokra hívta fel az utazók figyelmét. Aszénsavas, kénes alkalikus gyógyforrásokfeltörése során kivált ásványok, mészkö-vek alkotta kúpokat – melyeket a forrásokelapadása után benõtt a növényzet – idõhiányában már villámvágtában néztükmeg. Az esõs idõ ellenére is sikeres hagyo-mányõrzõ selmeci utunk közös vacsorávalzárult.

(dé)

Szakmai nap Balatonalmádiban(2001. szeptember 28.)

A z OMBKE KFVSZ Szilárdásvány-kutatási Helyi Szervezete a Magyar

Vízkútfúrók Egyesületével (MVE) közösszakmai napot tartott Balatonalmádiban.A szakmai program megkezdése elõttSzakály Áron tagtársunk arra kérte a jelen-lévõket, hogy egy perces néma felállássalemlékezzünk helyei szervezetünk közel-múltban eltávozott tagjára, MecsnóberMiklósra. A szakmai napot KumánovicsGyörgy, az MVE elnöke nyitotta meg,majd a következõ szakmai elõadásokhangzottak el:

• Nagy Sándor (bányahatósági fõmér-nök, Bányakapitányság, Szolnok):”Bánya-kapitányság tapasztalatai a kútépítés terü-letén” c. elõadásában röviden ismertette

azokat a jogszabályokat, amelyeket avízkútépítés során figyelembe kell venni, sfelhívta a figyelmet azokra a területekre,amelyeket a bányahatóság az ellenõrzéseisorán a vízkútfúró berendezéseknél vizs-gálni szokott.

• Szongoth Gábor (ügyvezetõ, Geo-logKft.): „Érdekes és tanulságos geofizikaivizsgálatok” c. elõadásában a kútépítés ésa kútellenõrzés során alkalmazható geo-fizikai vizsgálati módszerekrõl adott rö-vid áttekintést, majd néhány ténylegesmérési eredmény ismertetésével bemu-tatta, hogy a geofizikai vizsgálatok mi-lyen segítséget adnak a vízkútfúrók szá-mára.

• Szemesi István (ügyvezetõ, Sycons Kft):„Partvédelmi eljárások” c. elõadása azt, akörnyezetünkben is gyakori magaspartokmozgásának megelõzésére alkalmas mód-szert ismertetette, amellyel a magaspartokmozgását függõleges és vízszintes víztele-nítõ fúrások telepítésével akadályozzákmeg.

• Simon Lajos (ügyvezetõ, Budafilter-94Kft.): „Geotermikusenergia-hasznosítás,hõszivattyús kutak építésének kérdései”.Az elõadó a geotermikus energia hõszi-vattyús módszerrel történõ felhasználásá-nak lehetséges változatairól beszélt, ki-emelve az ehhez szükséges kútépítési igé-nyeket. A hõszivattyús energiahasznosítás-sal kapcsolatos, jelenleg még tisztázatlanjogszabályi kérdésekre vonatkozó megálla-pításait hosszú vita követte.

Rövid szünet következett, majd a prog-ram Tóth Béla, a helyi szervezet elnökénekvezetésével folytatódott.

• Kovács József (KGI, szakmunkáskép-zés felelõse): „Tájékoztató a jelenlegi szak-munkásképzésrõl”. Az elõadás felhívta a fi-gyelmet, hogy napjainkban a szakirányúnappali képzési formák megszûnése követ-keztében megoldatlan a vízkút-fúrómeste-ri utánpótlásképzés, ezért a KGI olyan tan-folyamot indított, amelyen fúrási gyakor-lattal rendelkezõ dolgozók szakirányú ké-pesítést szerezhetnek, s részletesen ismer-tette a jelentkezési és a tanfolyami feltéte-leket.

• Koch György (osztályvezetõ, Alsó-Du-na völgyi VZIG, Baja): „Jogszabályi válto-zások, elõírások a kútfúrás területén” c.elõadásában a vízkútfúrás feltételeit szabá-lyozó vízügyi elõírásokról, azok várhatóváltozásairól beszélt, felhívta a figyelmet ajelenleg még tisztázatlan jogszabályi hely-zetekre.

• György Zoltán (ügyvezetõ, Aqua-plusz Kft., Sándorfalva): „Aktualitások akútépítés területén”. Az elmúlt idõszak-ban mélyített vízkutak létesítése soránhasznált olyan technikai eszközöket,technológiákat, új anyagokat mutatottbe, amelyekkel a vízkutak gyorsan, gaz-

3. kép. Péch Antal miniszteri tanácsos, nyugal-mazott bányaigazgató síremléke

5. kép. Alma Materünk

4. kép. Kerpely Antal síremléke


daságosan és kiváló minõségben készít-hetõk el.

• Szakály Áron (ügyvezetõ, GEOPROS-PER Kft., Balatonalmádi): „A tapolcai ter-málvízkutató fúrás tapasztalatai” c. elõadá-sában arról tájékoztatott, hogy a tapolcaiönkormányzat megrendelésére a közel-múltban 700,5 m-es talpmélységû termál-vízkutató fúrás mélyült a dolomitrétegben,nagy részben magfúrással. A kutatófúrás-ban három vízadó szakaszban végeztek hid-rogeológiai vizsgálatot, s ennek eredményealapján lehetõség nyílt egy viszonylag kis-mélységû, de melegvizû fürdõ üzemelteté-sét biztosító termálkút tervezésére.

A szakmai elõadások után a résztvevõkmegtekintették a Budafilter-94 Kft. rögtön-zött kiállítását, itt megismerhették avízkútépítéshez a Kft.-tõl beszerezhetõ leg-újabb anyagokat (különbözõ típusú KMPVC és rozsdamentes szûrõcsöveket, iszap-képzõ- és -tömedékelõ anyagokat stb.).

A szakmai nap baráti beszélgetéssel zá-rult.

(Bogdán Gyõzõ)

Az OMBKE választmányának2001. július 5-i ülése(Budapest, a MOL Rt. székháza)A választmány az alábbi napirendekrõl ta-nácskozott:

A MOL Rt. helyzetének ismertetéseElõadó: Mosonyi György, a MOL Rt. ve-

zérigazgatójaA magyar bányászat helyzete és a Bá-

nyászati Fórum tevékenységeElõadó: Szabados Gábor, a Magyar Bá-

nyászati Hivatal fõosztályvezetõjeAz OMKBE nemzetközi kapcsolatainak

helyzete és továbbfejlesztéseElõterjesztõ: dr. Fazekas János tiszteleti

tag, a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsá-gának vezetõje

A helyi szervezetekhez nem tartozóegyesületi tagok nyilvántartása

Elõterjesztõ. dr. Gagyi Pálffy András,ügyvezetõ igazgató

Aktuális egyesületi ügyekSzóbeli tájékoztatás: dr. Lengyel Károly

fõtitkárhelyettesA választmányi ülést dr. Tolnay Lajos elnök

vezette. Üdvözölte a választmányi ülésnekhelyt adó MOL Rt. vezérigazgatóját, MosonyiGyörgyöt, megköszönve – az egyesület tagsá-ga nevében – a társaság által eddig nyújtotttámogatásokat, továbbá köszöntötte SzabadosGábort, a Magyar Bányászati Hivatal fõosz-tályvezetõjét, aki dr. Malárics Viktor MBH el-nök nevében vett részt a választmányi ülésen.

Ezt követõen Mosonyi György vezérigaz-gató nagy figyelemmel kísért elõadásában(képünkön) összefoglaló ismertetést adott aMOL Rt. gazdasági helyzetérõl, stratégiájá-

ról és a folyamatban lévõ üzleti tranzakciók-ról. Elmondta, hogy a MOL Rt. Közép-Eu-rópa legerõsebb cége, élen jár a kõolaj-fino-mításban, célja az 5 milliárdos éves forgalomelérése. Fõ célkitûzése a hazai olaj- és föld-gázkitermelés minél hosszabb ideig történõfenntartása, a hazai ásványkincsek kiaknázá-sa. A kutatási kockázat csökkentése érdeké-ben a jövõben a külföldi kutatási koncessziókés kutatások helyett megkutatott mezõket kí-vánnak vásárolni. Gazdasági hatékonyságiokok miatt célszerû a MOL Rt.-nek kiszáll-nia a gázüzletágból. Kormányzati elképzelé-sek szerint a stratégiai gáztárolókat nem aMOL Rt. keretében kívánják létesíteni ésmûködtetni. Az elõadónak dr. Tolnay Lajos,Götz Tibor, dr. Fazekas János, dr. Solymár Ká-roly, Tamaga Ferenc és dr. Tardy Pál tett fel kér-déseket. A választmány nevében dr. TolnayLajos megköszönte a tájékoztatást, és továbbisikereket kívánt a MOL Rt. vezetõségének.

Szabados Gábor elõadását dr. Fazekas Já-nos, a Bányász Fórum intézõ bizottságánakelnöke egészítette ki néhány információ-val. Hozzászóltak: Hermann György, ÕszÁrpád, Götz Tibor.

Dr. Fazekas János, az újjá alakult Nem-zetközi Kapcsolatok Bizottsága (korábbana Határon Túli Magyar Kapcsolatok Bi-zottsága) vezetõje ismertette a bizottságfõbb feladatait, a munkájával kapcsolatoselképzeléseket. Hozzászólók: Solymár Ká-roly, Tóth János, dr. Dúl Jenõ.

Dr. Lengyel Károly az egyesület 2001. el-sõ félévi gazdálkodásáról és pénzügyi hely-zetérõl, majd az eddigi rendezvények ta-pasztalatairól adott tájékoztatást, és ismer-tette a második félévi rendezvénytervet.

A választmányi ülés végén dr. Tolnay La-jos bejelentette, hogy a következõ ülés Du-naújvárosban lesz, az ottani vezetõkkelegyeztetett idõpontban.

(Készült dr. Gagyi Pálffy András feljegy-zése alapján)

A választmányi ülés határozatai

V. 8/2001 sz. határozatA szakmával kapcsolatos soron követ-

kezõ törvények (bányatörvény, villa-mosenergia-törvény) elõkészítése soránaz egyesület végezzen lobbytevékenysé-get, igyekezzen érvényesíteni a szakmaérdekeit. A társadalom, a szakma megdol-gozásában van feladatunk. A bányász-szakma ebben vár eredményeket a Bányá-szati Fórumtól.

Minden szakosztály kapja meg a Bá-nyász Fórum keretében elkészült közvéle-mény-kutatási anyag egy példányát. Azanyag lényeges megállapításai az érintettBKL lapokban jelenjenek meg. A Bányá-szati Szakosztály tartson tájékoztatót avizsgálat eredményérõl.

V. 9/2001 sz. határozat.A választmány elfogadja a Nemzetközi

Kapcsolatok Bizottságának tájékoztatásátaz OMBKE nemzetközi kapcsolatainakhelyzetérõl és továbbfejlesztésérõl.

A külföldi és nemzetközi szervezetekkelvaló szerzõdések felülvizsgálatával kon-centrálni kell azok megerõsítésére, melyekaz OMBKE szakmai, hagyományõrzõ cél-kitûzéseit erõsítik. Arra koncentráljunk,amihez erõnk van, de ezen kapcsolatokatintezíven ápoljuk:

– a nemzetközi szervezetekkel és– a külföldön élõ magyarokkal.Az OMBKE nemzetközi kapcsolatai-

ban szakmatörténeti hagyományainkból isadódóan, kiemelt feladatként kell kezelni ahatáron túli magyar szakemberekkel ésszervezetekkel való szorosabb együttmû-ködést. Az immár rendszeresen megtar-tandó Bányász-Kohász-Erdész Találkozóegyúttal legyen a helyszíne a szakmáink ha-táron túli magyar szakembereivel való ta-lálkozónak. A szervezés során gondoskod-


ni kell, hogy a találkozó alkalmával rende-zendõ Tudományos Konferencián külföl-dön élõ magyar szakemberek is vegyenekrészt.

Az OMBKE által szervezendõ nemzet-közi és országos jellegû konferenciákonlegalább egy külföldön élõ magyar szak-embert is fel kell kérni elõadás meg-tartására. Ezen konferenciákon a rendez-vény költségvetésének tételeként – a kon-ferencia méretétõl függõen – 5-15 fõ hatá-ron túli magyar szakember vendégül látá-sát be kell tervezni.

A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságaa munkáját szükség szerint koordinálja aTörténeti Bizottsággal és az ICSOBA ma-gyar nemzeti bizottságával.

V. 10/2001 sz. határozatAnnak érdekében, hogy minden egye-

sületi tag teljeskörûen gyakorolhassatagsági jogait, és igényeinek megfelelõenrészt tudjon venni az egyesület életében,a 2001. év végéig minden egyesületi ta-got – az adott tag kívánságának megfele-lõ – valamelyik mûködõ helyi szervezettagjaként kell nyilvántartásba venni.Azon helyi szervezeteknél, ahol nincs aszervezetnek vezetõje (elnök, titkár),meg kell kísérelni vezetõk megválasztá-sát.

Azon tagok, akik nem kívánnak valamelyhelyi szervezethez tartozni, automatikusanaz OMBKE budapesti helyi szervezete tag-jaként lesznek regisztrálva, és ezen szervezetrendezvényeirõl kapnak értesítést.

V. 11/2001 sz. határozatA tagdíjat nem fizetõk részére 2001. ok-

tóber végéig egységes figyelemfelkeltõ le-velet kell küldeni.

Aki ezek után sem fizet ebben az évbentagdíjat, annak tagságát az ügyrendnekmegfelelõen 2002. január 1-jétõl meg kellszüntetni.

Az OMBKE Választmányának2001. október 4-i ülése(Dunaújváros, Dunaferr LemezalakítóKft. Oktatási Központja)

Aválasztmányt és a meghívott vendége-ket dr. Tolnay Lajos, egyesületünk elnö-

ke köszöntötte. A program az Érembizott-ság vezetõjének beszámolójával kezdõdött.Kovács Lóránd ismertette azt a névsort,mely annak a 126 egyesületi tagnak és kétpártoló intézménynek a nevét tartalmazza,akiket a szakosztályok az OMBKE 90. Kül-döttgyûlése alkalmából kitüntetésre java-soltak. A választmány a névsort jóváhagyta,valamint elfogadta a bizottságnak az„OMBKE kitüntetések és adományozások

rendje” tárgyú ügyrend módosítására vo-natkozó javaslatát.

Kovacsics Árpád, az OMBKE fõtitkáraaktuális kérdésekrõl tájékoztatott (a so-ron következõ küldöttgyûlés, az egyesü-leti klub helyzete, a Fõ utcai irodák felújí-tása, az OMBKE 110 éves évfordulójánakmegünneplése, a lezajlott jelentõsebbegyesületi események, gazdálkodási kér-dések). A választmányi ülés második ré-szében Dunaferr „Nyitott Nap” kereté-ben Tóth László, a DUNAFERR Rt. ve-zérigazgatója (A DUNAFERR és a vas-kohászat helyzete és jövõje), valamint dr.Kiss Endre fõigazgató (A felsõoktatáshelyzete Dunaújvárosban címmel) tartottnagy érdeklõdéssel kísért és élményszám-ba menõ elõadást. A választmányi ülésTolnay Lajos zárszavával fejezõdött be.

(A szerk.)

Ötven éves a magyar olaj-mérnökképzés(Jubileumi emlékülés, 2001. szeptem-ber 21–22., Miskolc-Egyetemváros)

C saknem háromszáz olaj-, gáz- és szak-mérnök, oktatók, a társegyetemek

képviselõi és meghívott vendégek ünne-pelték a miskolci Alma Mater falai közöttaz Olajtermelési Tanszék megalapításá-nak 50. évfordulóját. A gazdag programúrendezvénysorozat emlékmûavatássalkezdõdött (a régi egyetemi fõépület elõttfelállított mélyszivattyút dr. Takács Gábortanszékvezetô egyetemi tanár avatta fel),tudományos üléssel folytatódott, ahol dr.Besenyei Lajos, az egyetem rektoránakmegnyitója, Kobold Tamás, Miskolc pol-gármesterének köszöntése után dr. BõhmJózsef, a Mûszaki Földtudományi Kar dé-kánja, dr. Tihanyi László dékánhelyettes, aKõolaj és Földgáz Intézet igazgatója tar-tottak elõadást, valamint a hazai és kül-földi társintézetek képviselõi köszöntöt-ték a jubiláló intézetet. A tanácskozástkövetõ közös ebéden dr. Szabó György, azOMBKE alelnöke mondott pohárkö-szöntõt. Az egyetem Központi Könyvtá-rában megnyílt emlékkiállításon a tan-szék nagyhírû professzorairól (Papp Si-monról, Szilas A. Pálról, Gyulai Zoltánról,Alliquander Ödönrõl), valamint a tanszéktevékenységérõl láthattak gazdag kép- ésdokumentumanyagot az érdeklõdõk. Azünnepséghez kapcsolódóan avatták felSzerencsen dr. Szilas A. Pál professzoremléktábláját, tisztelegve a neves oktatóés szakmai elõd emlékének, halála 10. év-

fordulója alkalmából. Az emlékbeszédetdr. Mating Béla nyugalmazott tanszékve-zetõ tartotta. (A jubileumi rendezvényeseményeirõl, az elhangzott elõadásokróla tervezett különszámunkban kaphatnakmajd részletes tájékoztatást olvasóink.

(A szerk.)

Ünnepélyes tanévnyitó (Miskolc-Egyetemváros, 2001. szeptember 8.)

A2001-2002. országos egyetemi és fõis-kolai tanévet a Miskolci Egyetem ün-

nepi nyilvános kari tanácsülésén nyitottameg dr. Pálinkás József akadémikus, egye-temi tanár, oktatási miniszter. Az ünnepiülés levezetõ elnöki tisztét dr. Besenyei La-jos, az egyetem rektora töltötte be. BõhmJózsef, a Mûszaki Földtudományi Kar dé-kánja köszöntötte a fogadalmat tett 234 el-sõéves egyetemi hallgatót. Az évnyitónvette át a 60, illetve 50 éves szakmai mun-kásságát elismerõ gyémánt-, ill. arany-diplomáját 18 bányamérnök, akik közülhárman (Csath Béla, Horváth Róbert ésTurkovich György) szakosztályunk jelenlegis aktív tagjaként munkálkodnak. Az or-szágos felsõoktatási tanévnyitót követõenPálinkás József oktatási miniszter felavattaa két és fél milliárd forintos költséggelmegvalósult, korszerûsített tanulmányiépületet és az egyetemi számítógépes in-formatikai bázist.

(Csath Béla)

Debreczeni Elemér (1936–2000)professzorra emlékeztek azegyetemen(Miskolc, 2001. augusztus 31.)

H alálának egy éves évfordulóján, élet-mûvét bemutató kiállítással emlékez-

tek dr. h. c. dr. Debreczeni Elemérre, a bánya-géptani tanszék vezetõjére (1985-2000) ésaz eljárástechnikai és geotechnikai intézetigazgatójára (1995-2000).

A 2001. szeptember 21-éig tartó kiállí-tást az egyetemtörténeti bizottság nevé-ben dr. Zsámboki László, az egyetemikönyvtár, levéltár és múzeum fõigazgató-ja nyitotta meg. Debreczeni professzoréletmûvét dr. Bõhm József, a mûszaki föld-tudományi kar dékánja méltatta a nagylétszámú közönség – egykori egyetemikollégák, barátok, hallgatók – elõtt. Amegnyitón megjelentek Debreczeni pro-fesszor családtagjai, valamint dr. BesenyeiLajos rektor és dr. h. c. dr. Kovács Ferencakadémikus, az egyetem doktori tanácsá-nak elnöke is.

(Zs. L.)

EGYETEMI HÍREK


Köszöntjük Farkas Béla aranyoklevelesbányamérnök tagtársunkat 75. szüle-

tésnapja alkalmából. Oklevelét a soproniMûszaki és Gazdaságtudományi Egyete-men szerezte meg, 1950-ben. Életének ak-tív munkás szakaszát – az 1956-os munkás-tanácsbeli tevékenysége miatt kirótt hat évibörtönbüntetés kivételével – a szénhidro-gén-bányászatban élte. Pályája kezdetén aLovászi Kõolajtermelõ Vállalatnál terme-lési mérnök, technológus, majd termelésiosztályvezetõ volt. 1963-tól a NagyalföldiKõolaj- és Földgáztermelõ Vállalat oros-házi üzemében dolgozott. 1972-tõl a válla-lat szolnoki központjában csoportvezetõ-ként, nyugdíjazását követõen pedig szakér-tõként tevékenykedett. Számos tanulmány,szakkönyv és jegyzet szerzõje. Szakmai éstársadalmi munkásságát több állami, mi-niszteri és egyesületi kitüntetéssel ismer-ték el. Aranydiplomáját 2000-ben vette át aMiskolci Egyetemen.

Kívánunk Neki további alkotó éveket,jó egészséget és

Jó szerencsét!(dé)

Köszöntjük 70. születésnapja alkalmá-ból Kósi Endre tagtársunkat, aki 1931.

szeptember 12-én született. „Olajos di-nasztia” tagja, édesapja a MAORT dolgo-zója volt, testvére és fia jelenleg is az olaj-iparban dolgozik. Középiskolai tanulmá-nyainak befejezése után 1949-ben került aLovászi Kõolajtermelõ Vállalathoz. 1991-ben történt nyugdíjazásáig Lovászibandolgozott, motorszerelõ, üzemi energeti-kus és – 1969-tõl – szállítási üzemegység-vezetõ. Szakmai munkája mellett szakokta-tóként részt vett az olajipari szakmunkásokképzésében.

(A szerk.)

KÖSZÖNTÉS AMagyar Geofizikusok Egyesületének2001. április 6-i közgyûlésén Renner

János emlékéremmel tüntették ki társegye-sületünk lapjának, a Magyar Geofizikánakszerkesztõjét, Tóth Lajos programozó ma-tematikust, aki precíz, lelkiismeretes mun-kájával 1999. és 2000. évi lapszámaink kia-dását szerkesztõként és nyelvi lektorkéntsegítette. Szerkesztõ kollégánknak továbbisikereket kívánva, gratulálunk.

(A szerk.)

A Magyar Olajipari Múzeumgyûjteményének gyarapodása

D r. Kántás Károly hagyatékát (saját köz-leményei, más szerzõktõl kapott an-

gol, francia és német nyelvû különlenyo-matok, szakmai levelezése, személyes do-kumentumai és néhány mûszere) özvegyeadta át a múzeumnak, és az elmúlt 10 évalatt fokozatosan került át az új helyére.

Dr. Scheffer Viktor hagyatéka (saját és ide-gen szerzõktõl kapott cikkeinek különlenyo-matai, kutatásához kapcsolódó fotók és tér-képvázlatok, saját cikkeihez készített ábrái,mellékletei, a MOLÁRT Észak-Erdélybenés Kárpátalján végzett gravitációs mérései-nek jelentése) leányainak egyetértésével egyközvetítõ révén került a MOIM-ba.

A hagyatékok az érdeklõdõk számárahozzáférhetõk.

MOIM Közleményei, 12. füzet

A z iparban dolgozó személyektõl, örökö-seiktõl, leszármazottaiktól adományo-

zás vagy vásárlás útján a MOIM-hoz került,vagy az iparági intézmények, szervezetek fel-számolását követõen a múzeum által meg-mentett iratok, dokumentumok szakszerûarchiválása megtörtént. A Magyar OlajipariMúzeum Archívumában található ipar-,technika- és tudománytörténeti dokumen-tumgyûjtemény 44 személy, 33 vállalat, in-tézmény és 3 iparági szervezet iratanyagaittartalmazza. A személyi fondokban ismertélõ vagy elhunyt személyek: Aixinger István,Albrecht Béla, Alliquander Ödön, Bán Ákos,Bándi József, Bencze László, Böck Hugó, BöhmFerenc, Buda Ernõ, Csath Béla, Csíky Gábor,Dallos Ferenc, Dank Viktor, Dedinszky János,Faller Gusztáv, Farkas Zoltán, Gáspár ImreJános, Gilicz Béla, Gráf László, Guman Jenõ,Gyulay Zoltán, Hága László, Horváth Róbert,Hursán Pál, Kántás Károly, Károlyi Árpád,Kertai György, Kovács József, Kõrössy László,Munkácsi Zoltán, Papp Károly, Papp Simon,Pertik Béla, Péceli Béla, Rosta Ferenc, SchefferViktor, Simon Pál, Szilas A. Pál, Szurovy Gé-za, Szûcs István, Tóth Ferenc, Udvardi Géza,

Varga József, Zsengellér István iratai találha-tók. A gazdag anyagból történeti jelentõsé-gük és értékük miatt két fondot kiemeltek:Gyulay Zoltán 71 dobozban, Papp Simon 36dobozban elhelyezett iratainak repertóriu-mát külön fejezetekben tették közzé. A válla-lati, intézményi és szervezeti fondok: Almás-füzitõi Kõolajipari Vállalat, ÁMEI, BDSZ,BKI Olajosztálya, Budafai KõolajtermelõVállalat, Csepeli Kõolajipari Vállalat,DKFV, DKG, DKV, FKFV-Várpalota,GOV, KFV, KKV, Kolozsvári Kutató Bá-nyahivatal, KÖGÁZ, KVV, Lardoline Rt.,MAORT, MASZOLAJ Rt., MOLAJ Rt.,NAKI, NKFV, Nyírbogdányi Petróleum-gyár Rt., OGIL, OKGT, OLAJTERV,OMBKE, Shell Kõolaj Rt., SzékesfehérváriGázgyár, SZKFI, Vacuum Oil CompanyRt., VIKUV, ZKV, valamint a MOIM nemirattárban õrzendõ dokumentumait tartal-mazzák. A kutatók számára különösen érté-kes 92 oldalas kiadványt Molnár László ésSrágli Lajos állította össze, a fondok leírása ésaz elõszó Srágli Lajos tollából született,megjelenését a Nemzeti Kulturális ÖrökségMinisztériuma támogatta.

Szoboravató, új kiállításokmegnyitása a Magyar OlajipariMúzeumban(Zalaegerszeg, 2001. szeptember 28.)

B ensõséges és ünnepélyes megemlékezésszínhelye volt a MOIM, ahol a családta-

gok, a szakmai és a tudományos élet (MiskolciEgyetem, OMBKE, MKE) képviselõi, egy-kori tanítványok, pályatársak, Zalaegerszegvárosának vezetõi jelenlétében avatták fel aziparág két kiválóságának, dr. Szilas A. Pálnakés dr. Vámos Endrének szobrait, és nyitottákmeg az életmûvûket bemutató kiállítást. „Amai rendezvény célja emlékezni szakmai elõ-deinkre, és együtt örülni a MOIM által elérteredményeknek, gyûjteményei gyarapodásá-nak...” e szavakkal kezdte üdvözlõ beszédétTóth János, a MOIM igazgatója (1. kép). Amegnyitó után került sor a Koplár Katalin általkészített bronz mellszobrok avatására és azéletmû-kiállítások megnyitására. Dr. Szilas A.Pál professzorra az egykori tanítvány és kollé-ga, dr. Tihanyi László egyetemi tanár, a Mis-kolci Egyetem Kõolaj és Földgáz Intézeténekigazgatója, dr. Vámos Endre aranyfokozatú ki-váló feltalálóra az egykori munkatárs, dr. PapGéza, a MOL Rt. Igazgatóságának tagja és avolt tanítvány, Horváthné dr. Fantó Erika(MOL Rt. Kutatási Fejlesztési Igazgatósága)emlékezett. A humánus, kiemelkedõ tudású,mûvészetet kedvelõ, polihisztor elõdeinkrõlelhangzott személyes hangú visszaemlékezé-seket korábbi hangfelvételeikbõl felidézettrészletek tették még ünnepibbé. A múzeumszoborparkjában elhelyezett mellszobroknál

MÚZEUMI HÍREK


a barátok és tisztelõk a megemlékezés virága-it, a Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szak-osztály Dunántúli Helyi Szervezetének veze-

tõi (Jármai Gábor és dr. Meidl Antalné) pedigaz OMBKE koszorúit helyezték el.

Az ünnepség második részében azzal amegjegyzéssel adta át a látogatóknak VíghAnnamária, a Nemzeti Kulturális Örökségminisztériuma múzeumi osztályának vezetõ-je a felújított és elektromos mûködtetésûvéátalakított – ötféle mozgásra képes – mélyszi-vattyúhimbákat, hogy azok már a XXI. száza-di ipartörténeti kiállítások elõfutárai. Dr. Vá-mos Éva, az Országos Mûszaki Múzeum fõ-igazgatója a restaurált, mûködõképessé tettFÉG-(víz)szivattyút avatta fel. A Benke Istvánokl. bányamérnök (a soproni Központi Bá-nyászati Múzeum kuratóriumának tagja) ál-tal megnyitott (2. kép) új ásvány- és kõzetkiál-lítás alapját dr. Kátay György akadémikusgyûjteményének darabjai képezték. A szob-rok elkészítését és felállítását, a szabadtéri ki-állítást gazdagító eszközök felújítását, elhe-lyezését, valamint az ásvány- és kõzetkiállításmegrendezését a Nemzeti Kulturális Örök-ség Minisztériuma, a MOL Rt., a DKG EastRt. és magánszemélyek támogatták. A fény-

képekkel illusztrált beszámolót késõbbi szá-munkban közöljük.

(A szerk.)

40 éves a Magyar VegyészetiMúzeum1961-ben Várpalotán, a Thury-vár helyreál-lított részében nyitotta meg kapuit Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeu-ma, a Magyar Vegyészeti Múzeum. Elsõ ál-landó kiállítása 1969. augusztus 15-étõl fo-gadta a látogatókat. Állandó kiállításai: „Amagyar vegyipar kialakulása a XIX. száza-dig”, „A reformkor vegyészete”, „A magyarvegyipari fejlõdés az elsõ világháború után,1945-ig” a kezdetektõl követik végig a ma-gyar kémiai élet és vegyipar történetét. A ké-mia oktatásához és alkalmazásához kapcsoló-dó tárgyi eszközök gyûjteményében többekközött láthatók a hazai nagynyomású tech-nológiák elterjesztõje, dr. Varga József pro-fesszor által kifejlesztett eredeti készülékek,ÁFOR benzinkút és komplett vegyipari labo-ratórium az 1950-es évekbõl, a vegyipari fo-lyamatok irányítására elsõként használtGIER típusú számítógép.

(dé)

WWF-kiadvány a baleseti jellegû vízszennyezésekrôl

AVilág Természetvédelmi Alap (WWF)magyarországi képviselete, a Tisza-

Szamos Kormánybiztosi Iroda és a Minisz-terelnöki Hivatal által megjelentetett „Or-szághatáron átterjedõ baleseti jellegû víz-szennyezések – nemzetközi jogi eszközökelvei és rendelkezései„ címû kiadvány(szerzõk: dr Faragó Viktor és dr. Kocsis-Kupper Zsuzsanna) négy fõ fejezetben fog-lalkozik a témával.

A határokon átterjedõ baleseti jellegûvízszennyezés és a multilaterális jogi esz-közök háttere, hatálya és alapvetõ fogalmai

A határokon átterjedõ hatásokat szabá-lyozó nemzetközi környezetvédelmi jogfejlõdése, elvei és forrásai

Nemzetközi környezetvédelmi és ter-mészetvédelmi egyezmények

A legfontosabb alapelvek és rendelkezé-sek a szennyezést okozó balesetek megelõ-zésére és következményeik mérséklésére.

Az angol nyelven megjelent 72 oldalas ki-advány komoly irodalom- és egyezményjegy-zéket, valamint ajánlásokat tartalmaz. Meg-rendelhetõ korlátozott példányban a WWFcímén (1124 Budapest, Németvölgyi út78/B).

(dé)

Dr. Szilas A. Pál

2. kép

1. kép. Tóth János megnyitó beszédét mondja

Dr. Vámos Endre

KÖNYVISMERTETÉS


Elhunyt Fock Jenô, az OMBKE tiszteleti tagja,egykori miniszterelnök

N yolcvanötödik születésnapjának be-töltését követõen, 2001. május 22-én

elhunyt Fock Jenõ egykori miniszterelnök.Fock Jenõ 1916. május 17-én Budapestenszületett. Tanult szakmája szerint mûsze-rész volt.1945 után párttisztségek egész so-rát töltötte be. 1952–1955 között kohó- ésgépipari miniszterhelyettes, 1955–1857között a SZOT titkára, 1961-tõl minisz-terelnök-helyettes, 1967–1975 között mi-niszterelnök volt. 1975-ben nyugállo-mányba vonult, de 1989-ig tagja maradt azMSZMP Központi Bizottságának, 1985-igpedig parlamenti képviselõ volt. A mûsza-ki-tudományos egyesületek munkájátelõbb (1952–1955 között) a Gépipari Tu-dományos Egyesület elnökeként, majd(1980–1989 között) a MTESZ elnökekénthatékonyan segítette, szakmánkat érintõkérdésekben is támogatóan lépett fel.1978-ban MTESZ-díjjal tüntették ki.Mint MTESZ-elnököt választotta egyesü-letünk tiszteleti tagjává. Családtagjai éstisztelõi július 10-én búcsúztak Tõle azÓbudai temetõben.

(Készült a BKL Bányászat c. lapbanmegjelent nekrológ alapján)

TÓTH PÁL(1929-2001)

T óth Pál okl. bányamérnök életének72-ik évében, 2001. július 4-én Mis-

kolcon elhunyt.

1929. július 30-án Kisböcs községbenszületett, szegény munkáscsalád gyermeke-ként. Elemi iskoláit a Miskolc közeli Varbó ésParasznya községben, a polgári iskola osztá-lyait Diósgyõrben végezte el. Családi körül-ményei nem tették lehetõvé számára a to-vábbtanulást, már 18 éves korában csilléskéntdolgozik Baross-aknán, ahol hamarosan vá-

járképesítést ér el. Ezt követõen felveszik aBányaipari Technikumba, ahol 1951-bentechnikusi oklevelet szerez. Az ÓzdvidékiSzénbányászati Tröszt Putnoki bányaüzemé-ben kezdi aknászi tevékenységét. Szorgalma,szakmai felkészültsége megalapozza tovább-tanulását, és a tröszt vezetõinek javaslatára1952-ben megkezdi tanulmányait a SoproniMûszaki Egyetem Bányamérnöki Karán,ahol 1956-ban bányamérnöki oklevelet sze-rez. Elsõ munkahelye a Miskolci BányaipariTechnikum, itt mérnöktanárként, majd igaz-gatóként neveli, oktatja az északmag-yarországi technikusokat. 1964-ben már azÓzdvidéki Szénbányászati Tröszt Bányamû-velési osztályán találjuk fõelõadóként, majd akét borsodi Tröszt összevonása után a Borso-di Szánbányák Bányamûvelési Osztályára ke-rül, ahol nyugdíjazásáig dolgozik.

Fõ feladata – egyéb megbízásokon kívül– a vállalat monográfiájának összeállításavolt, ezt nagy szakmai hozzáértéssel és am-bícióval végzi. 1976-ban kezdeményezésé-re megalakul a Péch Antal MiniatûrKönyvlub, mely az idõk folyamán országosismertségre tesz szert, sõt határainkon túlis ismerik és elismerik. Az 1996. áprilisigmûködõ klub a 20 év alatt 120 könyvetszerkeszt és ad ki, ebbõl 28 könyv írója õmaga volt. Az 1980-as évek közepén kerülkapcsolatba a Magyar Olajipari Múzeum-mal, mikor is Tóth Ferenc, a múzeum ko-rábbi igazgatója megírja annak történetét.E minikönyv 1987 nyarán – a hazai nagy-ipari olajtermelés 50 éves jubileumára –magyar és angol nyelven jelenik meg.

Tóth Pál a miniatûr könyvek kiadásábana bányászat, olajipar és ipartörténet vonat-kozásában maradandót alkotott a jelen, sõtaz utókor számára is. A Magyar OlajipariMúzeum igazgatója, Tóth János szoroskapcsolatba került Tóth Pállal, és 1990-1998 között több részletben megvásároltaa múzeum számára a gazdag miniatûr-könyv-gyûjteményt. A mintegy 2000 da-rabos kiállítási anyag ma a múzeum ren-delkezésére áll, több helyen és alkalommalláthatták az érdeklõdõk. 2001. március 30-án Miskolcon, az Egyetemen került sor az„Ezerarcú Minikönyv” c. kiállítás megnyi-tására, ezen Tóth Pál már tolókocsiban ül-ve köszöntötte a megjelenteket, és kö-szönte meg a rendezõk hozzáértõ munká-ját. A kiállítás anyaga ma is látható. Akönyvek témája nagyon változatos: ipar-történet, életrajz, irodalom, képzõmûvé-szet, monográfia, sport, politika, történe-lem, földrajz.

A könyvek általában 5x4 cm méretûek, alegkisebb 2x2 cm, míg a legnagyobb 7-8cm-es. Ki kell emelni az egyedi, kézzel fes-tett herendi porcelánemblémás könyvbo-rítót és az ezüst plakettes könyveket.

Munkásságát több vállalati, miniszterikitüntetéssel ismerték el, és megkapta a

Bányászati Szolgálati Érdemérem bronz,ezüst, arany és gyémánt fokozatát is.

Sírjánál a volt kollégák, barátok, tiszte-lõk és az OMBKE Helyi Szervezet nevébenTuskán József okl. bányamérnök, egykoriegyetemi évfolyamtárs búcsúzott „…az el-válás perceiben a fájdalom hatása alatt meg-köszönjük Neked, hogy hosszú szakmaimunkálkodásunk során élvezhettük embe-ri, baráti, kollegiális szeretetedet.”

„Ha béke nem jutott Neked, míg Napsütött Reád

Megadja Néked most a sír, Pajtás! Jó éj-szakát!”

A Bányász Himnusz hangjai mellett he-lyeztük örök nyugalomra.

Utolsó jó szerencsét!(Lóránt Miklós)

Mecsnóber Miklós(1932 – 2001)

Gyászol a bauxitkutatók családja. Életé-nek 69. évében 2001. július 10-én Ba-

latonalmádiban elhunyt Mecsnóber Miklós,a Bauxitkutató Vállalat (ill. jogutódja, aGEOPROSPECT Kft.) nyugalmazottmûszaki igazgatója.

1932. november 1-jén született Deve-cseren, majd a középiskola befejezését kö-vetõen a Soproni Egyetem BányamérnökiKarán folytatta tanulmányait, ahol 1956-ban okl. olajmérnökként végzett. Az egye-tem elvégzése után a MÉV Kutató Mélyfú-ró Üzeméhez került Pécsre, majd rövid idõután már Balatonalmádiban, a BauxitkutatóVállalatnál dolgozott, ahol 1964-tõl fõmér-nökként, majd késõbb mûszaki igazgatóhe-lyettesként irányította a magyarországi ba-uxitkutatást. A 60-as években az irányításá-val összekovácsolódott kiváló mûszakiszakembergárda Magyarországon elõszörés egyedülállóan valósította meg a nagyát-mérõjû karsztkutak mélyítését, az aknafú-rást. E tevékenység megkezdésétõl élethi-vatásának tekintette az aknafúrási techno-lógia kidolgozását, továbbfejlesztését.

Irányításával a 70-es évek elején megkez-dõdött a hazai bauxitkutatás technikai esz-közeinek, technológiájának korszerûsítése,aminek eredményeként a kutatási volumen

NEKROLÓG

megtöbbszörözõdött. Kiemelkedõ szakmaitapasztalata, mûszaki ismeretei, szakmaielõrelátása, az akkori nyugati importot en-gedélyezô eljárásokhoz szükséges szívós ki-tartása eredményeként a bauxitkutatás tech-nikai és technológiai szintje világszínvonal-ra emelkedett. Kiváló szakmai elõrelátásátigazolja, hogy a több évtizede beszerzetthidraulikus hajtású fúróberendezések, a kö-teles mintavevõ technológia még ma is azélenjáró fúrási színvonalat képviselik.

Szigorú és következetes munkahelyi ve-zetõje, s egyben kiváló szakmai tanítómes-tere is volt kollégáinak, beosztottainak.

Szakterületével kapcsolatos több évti-zedes tapasztalatait számos szakcikkbenfoglalta össze, s különbözõ szakmai fóru-mon a bauxitkutatáshoz kapcsolódó téma-körökben elõadásokat is tartott.

1982-tõl volt tagja az OMBKE-nek, sjelentõs szerepe volt abban, hogy Balaton-almádiban a szilárdásvány-kutatás terüle-

tén dolgozó szakemberek összefogásáramegalakult a szakosztály szilárdásvány-kutatási helyi szervezete. A helyi szervezetés a szilárdásvány-kutatási szakterület kép-viseletében több éven keresztül tagja volt aKõolaj és Földgáz szerkesztõbizottságának.

Családtagjai, barátai, kollégái 2001. au-gusztus 2-án kísérték utolsó útjáraKeszthelyen, s köszöntek el tõle utolsó Jószerencsével!

(Bogdán Gyôzô)


Production enhancementwith acid stimulationTermelésnövelés savas ser-kentéssel

Akönyv gyakorlati irányelveket ad a savaskezelések tervezéséhez, és értékeli az

egyes eljárások produktivitását.Fõbb fejezetei: Bevezetés a homokkõtáro-

lók savazásába; hat lépés a homokkövek sike-res savazásához; újabb savazási módszerek ho-mokkövekhez; homokkövek savazása vízszin-tes kutakban, savazás geotermális kutakban;bevezetés a karbonátos savazásba; a karboná-tos savazás fizikája; megfelelõ kezelés megvá-lasztása; mátrixsavazás; repesztéses savazás;vízkõ-eltávolítás; olajmezei és geo-termálisvízkövek; a vízkõ-eltávolítás módszerei; biz-tonság a munkahelyen; minõség-ellenõrzés.

Terjedelme: 262 oldalSzerzõ: Leonard KalfayanKiadó: Penn Well Publishing Co. USAÁra: 79,95 USD

Oil and Gas Journal

Novelties in Enhanced Oiland Gas Recovery

I smét üdvözölhetjük a Progress inMining and Oilfield Chemistry 2., újabb

kötetét. Ez az Akadémiai Kiadó gondozásá-ban, 2000-ben jelent meg Novelties inEnhanced Oil and Gas Recovery címmel, dr.Lakatos István szerkesztésében. A kötet célja– a sorozat célkitûzésének megfelelõen – vál-tozatlanul az, hogy ösztönözze az interdisz-ciplináris eszmecserét a bánya-, az olaj- és avegyészmérnökök között, bemutatva egyút-tal a legújabb eredményeket és a továbbfej-lõdés útját is. Az igényes, szép kiállításúkönyv örvendetesen szaporítja a bányászathazai szakemberei számára megjelent tudo-mányos munkák sorát, bizonyítva, hogy azeredményes technológiai továbblépés útja azintenzív kutatás és fejlesztés lehet.

A 32 közlemény 350 oldalon, három fe-jezetben tárja az olvasó elé a nemzetközi

(angol, albán, amerikai, francia, magyar,norvég, orosz, osztrák, török, svájci) szer-zõgárda legújabb eredményeit. A közlemé-nyeknek mintegy fele honi szerzõk munká-ja, ami azért is örvendetes, mert a hazai ku-tatóbázis leépülése ellenére, a szerzõk ameg nem újuló erõforrások kiaknázásáhozés felhasználásához szükséges K+F terénnemzetközi mércével is mérhetõ eredmé-nyeket adnak közre.

Az egyes fejezetcímek: Konvencionálisés intenzív kõolaj- és földgáztermelés, Bá-nyászati és környezeti kémia, Szerves ésszervetlen geokémia. A három fejezetbecsoportosított közlemények témái egyebekközött foglalkoznak a könnyûolajok leve-gõbesajtolással végzett frakcionált kiterme-lésével, a ciklikus vízbesajtolás elõnyeivel, avaporizáció felületkémiai következményei-vel, a habok szénhidrogén-termelésben va-ló alkalmazhatóságával, a horizontális ku-tak IOR/EOR-eljárásokban betöltött fon-tos szerepével, a szén-dioxid in-situ fejlesz-tésén alapuló intenzív eljárások ipari alkal-mazhatóságával. Külön témacsoportot ké-pez a lokális beavatkozások, a kút- és réteg-kezelési eljárások laboratóriumi kutatásátés rutinszerû alkalmazását tárgyaló tanul-mányok ismertetése. Így többek között be-mutat a kötet olyan – multifunkcionális(komplex) gélek és polimerek alkalmazásá-ra épülõ –, az olajtermelõ kutakban a vízki-zárást, a víztermelés csökkenését biztosító,diszproporcionális áteresztõképesség-csökkentésre alapozott eljárásokat, amelye-ket sikerrel alkalmaztak mind a hazai mezõ-kön, mind szibériai, kanadai kõolajtelepek-ben. Elméleti vonatkozásban figyelmet ér-demelnek azok a közlemények, amelyek újmódszert ismertetnek a relatív áteresztõké-pesség dinamikus körülmények közöttimeghatározására, a megfelelõ állapotok té-telének kiterjesztésére és az LTW-módszerlaboratóriumi modellezésére. Nemzetköziérdeklõdésre tarthatnak számot továbbá akörnyezetvédelmi gátképzéssel, a szigetelõ-gátakban lejátszódó transzportjelenségekvizsgálatával, az ásványelõkészítés és -szét-választás egyes kérdéseivel, illetve a szer-vetlen és szerves geokémiai kérdésekkelfoglalkozó tanulmányok is.

A könyv már tükrözi azt a világtendenci-át, hogy az olajár növekedésével a szénhid-

rogén-ipari EOR- és IOR-kutatások inten-zitása és jelentõsége növekszik, és a csekélyolajár következtében „eltemetett” témák ajövõben feltehetõleg új értelmet nyernek.Az egyre inkább nemzetközivé vált kutatásiterületek és témák eredményeit tartalmazóközleménygyûjtemény hasznos tájékozta-tást nyújt mind az elméleti, mind a gyakor-lati szakemberek számára.

(Dr. Tóth János)

Még egyszer „Beszélgetésekaz olajiparról”

Novemberben végre kapható, illetvekézben tartható lesz a riportsorozat

III. kötete. A könyvrõl szóló ismertetést a2001/6-7. számunkban közöltük, ezt a kö-tethez írt ajánlással egészítjük ki. (A szerk.)

AJÁNLÁSA „Beszélgetések az olajiparról” riport-

sorozat harmadik kötete jó folytatása az elõ-zõeknek. Az elsõ kötet Nagylengyelrõl szól,a második a magyar olajipar számos korábbifelsõ vezetõjének hangfelvételei alapján ké-szült. A harmadik kötet interjúalanyai a ha-zai szénhidrogén-bányászatnak a másodikvilágháború utáni négy évtizedérõl, s ezenbelüli „aranykoráról” szólnak.

A személyek kiválasztása szerencsésvolt. Mindegyikük életútja hosszú idõn ke-resztül kötõdött a szénhidrogén-bányá-szathoz. Közük volt a nagyon jelentõs al-földi kutatási és termelési sikerekhez, a za-lai olajtermelés meghosszabbításához – akihozatalnöveléshez, új eljárások meg-hosszabbításához, a vezetés színvonalánakés hatékonyságának javításához. Szakterü-letük kiváló mûvelõiként sokféle fontosmunkakört betöltve, alapos és széles körûismeretekkel rendelkeztek. A könyvet ol-vasva megállapítható, hogy szívesen éskészségesen válaszoltak Horváth Róbertkérdéseire. Annak ellenére, hogy az egyeskérdésekre adott válaszok kisebb-nagyobbmértékben különbözõek, attól függôen,hogy az interjúalanyok miként élték megugyanazon eseményeket, hogyan viszo-nyultak az adott témákhoz, a tíz interjúegyütt mégis magas fokon autentikus, azazhiteles, igaz.

KÖNYVISMERTETÉS

vekszik az Európával határos államokból(különösen délrõl és keletrõl) igénybevettimport aránya. 2020-ig az európai OECD-államok földgázimportja emelkedik a legna-gyobb mértékben (272%-os növekedés) avilág összes régiója közül. Az import-gázszükséglet Oroszországból a FÁK-álla-mokból és az észak-afrikai országokból – ajelentõs LNG-fejlesztések ellenére – még

mindig elsõsorban távvezetéken jut majd elaz európai piacokra, a Közép-Keletnek és aKaszpi-tengeri régiónak csak a vizsgált idõ-szak végén lesz jelentõsebb hatása. A világföldgáztermelésére és -importjára vonatko-zó becsléseket az 1. és 2. táblázat, az európaiOECD-államok földgázkészleteire vonat-kozó adatokat a 3. táblázat tartalmazza. Petroleum Economist


Horváth Róbert a három interjúkötet-tel jelentõs ipartörténeti értéket alkotott,remélem folytatja ezt a fáradságos munkát.

Elismerés illeti a Magyar Olajipari Mú-zeumot a riportkötet gondozásáért.

Az ajánlás elkészítésére való felkéréstmegtisztelõnek érzem. A könyvet lebilin-cselt figyelemmel tanulmányoztam. Min-denkinek – nemcsak a kõolajiparhoz közel-állóknak – jó szívvel ajánlom ezen értékeskötet elolvasását.

(Zsengellér István)

Integrált geológiai éstárolótelep-szimuláció eredményei

J.Hassing és társai új szimulációs modelllényegét és a vele elért eredményeket is-

mertetik. A modell megalkodásánál figye-lembe vették a mezõ döntõ fontosságú ter-melési adatait, valamint a 3D-os szeizmikusmérések amplitúdó- és mélységi térképeit.Az ismertetett esetben egy kínai mezõ kész-letét eredetileg 26 Mbarrelre becsülték. Az újmodellezési és értékelési módszerrel készí-tett új becslés eredményeként 108 Mbarrelkinyerhetõ olajkészletet állapítottak meg. Aszerzõk rámutatnak a szokásos szimulációsmodellekkel végzett becslések hibáira.Journal of Petroleum Technology

Európának szüksége van aszomszédaira energia-igényeinek fedezéséhez

Avilág régiói földgázfogyasztásának nö-vekedésére vonatkozó becslésekben

Ny. Európa országai az OECD fogyasztóitáblázatának az élén állnak. A rohamosanfejlõdõ szükségletek kielégítéséhez az eu-rópai fogyasztóknak továbbra is erõsen kelltámaszkodniuk az importföldgázra, mi-közben az európai földgáztermelés isemelkedik, azonban az elõrejelzések sze-rint a belföldi termelés és szükséglet kö-zötti rés egyre tágul.

Az ipar örömmel üdvözölte az Északi-tenger brit és norvég szektoraiban megin-dult fejlesztéseket, annak jeleként, hogy atérség újraéled az elmúlt néhány évben ta-pasztalt – az olajárak csökkenése miatt be-következett visszaesésbõl. Az Északi-tengerkészletei továbbra is beruházásra érdemesekmaradnak, azonban az eddigi pozícióbecslé-sek szerint – folyamatosan csökkenni fog-nak. Ny. Európa földgázfogyasztását tekint-ve, a belföldi termeléshez képest egyre nö-

KÜLFÖLDI HÍREK

1. táblázatAz IEA becslése a világ gáztermelésére vonatkozóan, millió tonna olajegyenértékben

Termelés 1995 2010 2020OECD Észak-Amerika (beleértve Mexikót is) 592 759 764OECD Európa 199 276 238OECD Csendes-óceáni térsége 31 77 68Egykori SZU és a nem OECD Kelet-Európa 585 809 1116Kína 17 57 81A világ többi része 396 750 1208Világ összesen 1820 2728 3475

2. táblázatAz IEA becslése a nettó gázimportokra vonatkozóan, millió tonna olajegyenértékben

Termelés 1995 2010 2020OECD Észak-Amerika (beleértve Mexikót is) -2 -2 -2

OECD Európa 104 230 387

OECD Csendes-óceáni térsége 42 42 64

Egykori SZU és a nem OECD Kelet-Európa -74 -162 -281

Kína 0 0 0

A világ többi része -76 -114 -174

3. táblázatAz európai OECD-államok földgázkészletei, Mm3-ben

Ország 1990 1999 1999

Mennyiség Részarány, %

Anglia 540 745 0,47

Ausztria 18 24 0,02

Cseh Köztársaság 4 4 0,00

Dánia 167 142 0,09

Franciaország 39 10 0,01

Görögország 9 9 0,01

Hollandia 1950 1714 1,08

Írország 46 20 0,01

Lengyelország 126 146 0,09

Magyarország 114 30 0,02

Németország 244 270 0,17

Norvégia 2353 3808 2,41

Olaszország 350 215 0,14

Törökország 28 26 0,02

Összesen: 5988 7163 4,53


Fellendülés várható a kôolaj-finomító iparban

A z olaj- és gázvállalatok a downstreamszektorra vonatkozó tervezési, építési

szerzõdéseik számát az elmúlt 4 évben jelentõ-sen csökkentették. A kõolaj-finomító, petrol-kémia, gázkezelés, és távvezeték területét érin-tõ projektek száma 58%-kal csökkent. A re-formált üzemanyagok elõírásaiban a legutóbbiidõben világszerte végbemenõ változások (pl.a Környezetvédelmi Hivatal által indítványo-zott benzin- és dízelhajtóanyag-elõírások tel-jesítéséhez csak az USA-ban mintegy 8 Mrddolláros beruházásra van szükség. A petrolké-mia gazdaságossága és a földgázpiacok kedve-zõ alakulása mind megfordíthatják ezt a folya-matot. A 2000. évi tényleges adatok felfelé irá-nyuló trendet mutatnak.Oil and Gas Journal

A Gazprom tervei a gázterme-lés bôvítéséreA Gazprom tervei a következõ 20 évben:

– A Nyugat-szibériai Jamal-Nyenyec ré-gió földgáztermelésének további bõvítése.

– A kutatási-termelési tevékenység kiter-jesztése az északi tengerpartokig. A Kara-tenger sekély vizeiben az Ob és a Taz torkola-ta elõtti földgázmezõk kutatására és fejleszté-sére 100 MUSD-t kívánnak beruházni. Atermelés indulását 2007-re tervezik, 2010-ig60 Mrd m3 földgáztermeléssel számolnak.

– A Tyiman–Pecsora vidéktõl északra aBarents-tengerben lévõ olaj- és földgáz-tele-pek feltárása a Wintershall társasággal(Priraszlomnoje olajmezõ), a Conoco,Total/Fina–Elf, Norsk Hydro és a Fortumcégekbõl alakult konzorciummal (Stock-manszkoje olaj- és gázmezõ) együttmûködve.

– A termelés megindítása a Jamal-félszi-get északi részén, 2015-ig.

Az, hogy ezek a tõkeigényes tervekmennyiben valósulhatnak meg, nagy mér-tékben függ a Gazprom pénzügyi erejétõl,valamint az export-infrastruktúra kiépíté-sétõl és a liberalizálódó európai gázpiaco-kon kialakuló versenytõl.Erdöl, Erdgas, Kohle

Természetes repedezettségûsavanyúgáztelep átfúrásáraalkalmazott fúrófolyadék

A természetes repedezettségû tárolókbana szerkezet permeabilitásának csökkené-

sét rendszerint a szilárd szemcsék okozzák,eltömve a fúrólyukhoz vezetõ dominálóáramlási utakat. Az átfúró, ill. befúró (drill in)folyadékok a produktív zónák átfúrásakorcsökkentik a tárolószerkezet károsodását és aszokásos fúróiszap-rendszerek alkalmazásá-

val járó fúrási problémákat. A horvátországiPannon-medencében végzett kísérletek so-rán a produktív zóna tetejéig a szokásos flui-dumokat alkalmazták, majd a szénhidrogén-tartalmú zóna keresztülfúrásához az új fúró-folyadék használatára tértek át. A nagy hõ-mérsékletû, savanyúgázt tartalmazó, termé-szetes repedezettségû formáció átfúrásakorezt az új rendszert (közepesen durva szem-csés CaCO3-t tartalmazó, telítettsós szinteti-kus polimer átfúrófolyadékot) alkalmazvaminimális szerkezeti károsodás mellett igenjó fúrási teljesítményt értek el. A közleményismerteti a tároló jellemzõit, a CaCO3 válasz-tott szemcsenagyságát (7 mm, a természetesrepedések átlagos méretének az egyharma-da), valamint három különbözõ fluidummalvégzett kísérletek eredményeit.Journal of Petroleum Technology

Második generációs kalcium-kloridos fúróiszaprendszer újalkalmazási lehetôségei

Amásodik generációs CaCl2/polimer-bázisú fúróiszaprendszert a Mexikói-

öbölben található, speciális (nagy mértékbenreaktív, ragadós – gumbo* laden-) agyagokátfúrásakor fellépõ problémák (pl. a kalci-umklorid-tartalmú fúróiszapok elsõ generá-ciójánál tapasztalt rázószita-eltömõdések)kiküszöbölésére fejlesztették ki. Az új folya-dékrendszer mezõbeli üzemi alkalmazá-sában a 9,0-9,8 lbm/gal sûrûségû oldat nyúj-totta a legjobb védelmet az agyagdiszperzióellen. A közlemény tartalmazza a fúróiszapkészítésének technológiáját is.

*gumbo = hibiscus esculentus (növény).(A viszkozitáscsökkentõ CaCl2-os fúró-iszap USA-beli alkalmazásáról a BKL1999/12. száma közölt híranyagot. A szer-kesztõ megjegyzése.)Journal of Petroleum Technology

Toroidkamrás rotari komp-reszorok a szénhidrogén-feldolgozásban

A francia Burton-Corblin és az amerikaiHowden Process Compressors cégek

által kifejlesztett toroidkamrás rotarikompresszor kiválóan alkalmas a szénhid-rogéngázok, valamint hidrogéndús gázke-verékek nyomásfokozására és keringteté-sére. A gép a reaktorok gázfázisú áramkö-reiben, a regeneráló és molekulaszûrõrendszerekben, a fûtõgázrendszerekben,valamint a hulladék- és öblítõgáz vissza-nyerésére szolgáló rendszerekben üzemel-tethetõ. A hatásfoka elérheti a 60%-ot, és aháromfokozatú gépeknél nem szokatlan a15 bar (220 psi) nyomásemelkedés sem. Atoroidkamrás kompresszorok megbízható-

ságuk és feltûnõen kicsi karbantartási költ-ségük következtében is figyelmet érdemel-nek, és sikerrel alkalmazhatók a szénhidro-gén-feldolgozó iparban.Hydrocarbon Processing

Ligninbázisú felületaktívanyag EOR-eljárásokhoz

ATexaco cég számos ligninbázisú felület-aktív anyagra alapozott fokozott olaj-

termelési (EOR) projektet üzemeltet, ésrészt vesz a fejlesztésekben is. A felületak-tív anyagként alkalmazott lignin amorf, acellulózzal rokon polimer, a cellulóz- és apapíripar mellékterméke, melyet az olaj-hoz hasonló anyaggá redukálnak. Az átala-kításhoz a Hydrocarbon Technology Inc.(HTI) által szabadalmaztatott „Gel Cat”katalizátort használják, mellyel a szén ésnehézolaj hidrogénes kezelése is megold-ható. Az alkalmazás hatékonyságát a HTImezõbeli tesztekkel vizsgálja. Az értékelésvárhatóan 2 év múlva készül el.

Nyersolaj-távvezetékek gazdasági értékelése

K ét német szerzõ részletes gazdaságielemzést készített a nyersolajnak a

Kaszpi-tenger térségébõl Kínába és Nyu-gat-Európába szállítására vonatkozóan. Ahat oldalas cikkben ismertetett gazdaságiszámításokban a többségében megszakítá-sos – tengeri szállítást is figyelembe vevõ –szállítási változatokat vizsgálták. A fajlagosszállítási költség 1000 km-enként 10 Mt/évés 50 Mt/év közötti mennyiséget számolva8,5 USD/t-tól 4 USD/t között alakulhat. Anagyobb kapacitású rendszer 50%-nál iskisebb költséggel üzemeltethetõ. A fajla-gos szállítási költségek a kihasználási té-nyezõk függvényei, és növekedhetnek, ha arendszer nem a névleges kapacitásához kö-zeli szinten üzemel. A szerzõk kiemelik azún. „energiafolyosók” alkalmazásának gaz-dasági elõnyeit (ekkor a földgáz- és anyersolajvezetékek azonos nyomvonalúvezetésének eredményeként a szivattyúkataz exportföldgáz-vezetékekbõl kivett gáz-zal mûködõ gázturbinákkal lehet üzemel-tetni). Ez a megoldás energiaköltség-csökkentést és jó sebességszabályozásteredményezhet.

A vizsgált esetek:Atyrau-ból Sanghajba történõ szállítás:– 6600 km hosszú és 50” átmérõjû veze-

téken 32,3 USD/t-ba,– 4800 km hosszú 40” átmérõjû vezeté-

ken 23,5 USD/t-ba kerülne,– részben tengeri úton (a Fekete-tenge-

ren át) való szállítást is figyelembe véve25,3 USD/t, illetve 34,1 USD/t lenne aszállítás fajlagos költsége,


– az Indiai-óceánon át történõ szállításesetén pedig 24,6 USD/t, illetve 33,4USD/t lenne a fajlagos szállítási költség.

Atyrau-ból Amerikába történõ szállításNy.-Európán át:

– 3250 km hosszú Barátság-vezetékenát Schwedtig (figyelembe véve a meglevõlétesítmények tõkeráfordításait is) és on-nan 30 USD/t lenne a szállítási költség.

– 3250 km hosszú távvezetéken átSchwedtig (a meglevõ létesítmények tõke-ráfordításait figyelmen kívül hagyva),Schwedt és Wilhelmshaven között egy 600km-es új távvezetéken át, Wilhelms-haventõl tartályhajóval Houstonig, a szál-lítás költsége 19,5 USD/t lenne.Oil and Gas Journal

Tervek új orosz gáztávvezetéképítésére (Ukrajna kikerülé-sével)

AGazprom, a Gaz de France, az ENI le-ányvállalata (a Snamprogetti), a Ruhrgas,

valamint a Wintershall társaságok egy 600 kmhosszú gáztávvezeték építését tervezik Orosz-országból (elkerülve Ukrajnát), Fehér-Orosz-országon, Lengyelországon keresztül Szlová-kiába. A vezetéken, melynek költségét 2 MrdUSD-re becsülik, évente 60 Mrd m3 földgáztszállíthatnának Ny.-Európába. A Gazprom ajövõben az Ukrajnán keresztül történõföldgáztranzitot el akarja kerülni az illegálisvezetékmegcsapolások miatt. (Szerinte csu-pán 2000-ben 15 Mrd m3 földgázt vettek kiUkrajnában illegálisan a tranzitvezetékbõl.Ennek értéke kereken 900 MUSD). Ezek agázlopások aláaknázták a Gazprom szállításimegbízhatóságát a nyugati partnereinél. Len-gyelország szkeptikusan kezeli e vezeték meg-építésének tervét, és nem ért egyet a kiválasz-tott elõzetes nyomvonallal sem, mert az többtermészetvédelmi területet érint.Erdöl, Erdgas, Kohle

Metanolüzemek átállítása GTL-technológiára Amerikában

ARentech cég az általa kifejlesztettGTL-technológia alkalmazására

megvalósíthatósági tanulmányterveket ké-szített: egy a Wayoming államban levõ me-tanol-üzem átállítására (az üzem az átalakí-tás után 2500 b/d GTL-termék elõállítá-sára lesz képes), valamint egy “zöldmezõs“beruházásként épülõ 10 000 b/d kapacitásúújüzem építésére ugyanezen a telephelyen.A társaság tervei szerint 2002-ben üzembehelyezhetõ lesz – a Coloradóban levõ SandCreek metanol üzem átállítása révén – azUSA elsõ nagyüzemi GTL-termelõ léte-sítménye is.Oil and Gas Journal

A globális energiaberuházási index (GEI) alakulása

A z elmúlt év második negyedévéig – egy éves idõszakot tekintve – a GEI átlagos pont-értéke 46-53 között alakult.

Az egyes országok rangsora a pontértékek szerint:

2000. II. n. 2000. I. n.Nagy pontszámú országok Pontszám Rangsor Pontszám RangsorUSA 76 1 77 1Ausztrália 75 2 74 2Anglia 74 3 77 1Chile 68 4 68 3Németország 68 4 67 4Kanada 65 5 66 5Norvégia 64 6 67 4Argentína 60 7 59 6Spanyolország 59 8 59 6Brazília 51 9 52 7Kis pontszámú országokJapán 48 10 51 8Bolívia 48 10 46 9Olaszország 47 11 46 9Mexikó 45 12 46 9Franciaország 40 13 41 10Fülöp-szigetek 37 14 38 11Thaiföld 35 15 38 11Dél-Korea 34 16 34 12India 33 17 34 12Kína 26 18 30 13Átlag 53 53

Oil and Gas Journal

Iránban épül meg a világ legnagyobb metanolüzeme

ALurgi AG leányvállalata, a Lurgi Oel-Gas-Chemie, Iránban, Bandar Assa-

luye-ban építi meg a világ legnagyobb, 5000t/d kapacitású metanol üzemét. Az irániZagros Petrochemical Co. a metanolüzemeépítésének befejezését 2004-re ütemezte.

Jelenleg a világ legnagyobb (2500 t/d)kapacitású, egyetlen gyártósorú metanol-üzeme Trinidadban mûködik.Hydrocarbon Engineering

Kettôs koagulátor kombinációja

J ohn A. Krogue és társai egy szabadal-maztatott berendezést ismertetnek,

mely az eddigieknél hatékonyabban távo-lítja el a gázokból a finom aeroszolokat. Ezolyan új kettõs koagulátor, amely hatékonyszûrõ és leválasztó teljesítményt nyújt. APEACH Gemini PuraSep márkanévvel vé-dett szabadalom vázlatos mûködési elvét ésfelszerelt állapotát is bemutatja a közle-mény. A földgáziparban már az 1980-as

években forgalomba kerültek a függõlegeselrendezésû szûrõ-koagulátor berendezé-sek, olyan helyekre, ahol szükség volt azaeroszolok nagy hatásfokú koagulálására.Az új típusú, szabadalmazott berendezésfekvõ elrendezésû. A közleményben bemu-tatott ábrán látható, hogy a gáznak elõszörát kell haladnia az elem külsõ oldaláról azelem magjába. Itt, a nagyobb aeroszolcseppek egy bizonyos része egyesül (koag-ulál). A gáz ezután az elsõ fokozat elemé-nek magjából a Gemini edény második fo-kozatába áramlik. A gáznak a patronelembelsõ oldaláról, az elem külsõ oldalára kelláramolnia, az edény második fokozatába.Itt, a kisebb aeroszol cseppek koagulálásútján eltávolításra kerülnek. A kettõs koag-ulálás (cseppegyesítés) hasonló mértékûteljesítményt nyújt mint a vertikális szûrõ-koagulátor, azzal a többletképességgel,hogy több folyadékot és szilárd szemcsétképes kezelni, mint a tipikus vertikális szû-rõ-koagulátor. A közlemény ismerteti akonkrét beépítésekkel nyert kedvezõ ta-pasztalatokat, pl. kompresszorokhoz közelibeépítések és propános hûtõrendszereknéltörtént beépítések esetében. Hydrocarbon Engineering

Kedvezô távvezeték-építésikilátások 2010-ig

Hosszú távon világszerte jelentõs fejlõ-dés várható az olaj- és gáztávvezeté-

kek építése terén, mivel az 1999 óta tartónagyobb árak következményeként jelentõstermelésnövekedést prognosztizálnak.

A távvezeték-üzemeltetõk becslése sze-rint világviszonylatban 2001 és 2010 között,több mint 84 255 km távvezeték fog meg-épülni. A felmérések szerint 2001-ben többmint 17 600 km távvezeték készül el, mint-egy 17 Mrd USD beruházási költséggel.

A hátramaradó 66 400 km távvezetéklétesítéséhez több mint 63,5 Mrd USD rá-fordítás válik szükségessé. (Megjegyzendõ,hogy az elmúlt évben ennek még csakmintegy felét irányozták elõ).

A 2001 és 2010 között megépítendõcsõtávvezetékek régiók szerinti megoszlásaa következõ:

Régió kmEurópa 13 797Kanada 6 949USA 12 066Latin-Amerika 10 805Ázsia-Csendes-óceán 27 010Közép-Kelet 6 765Afrika 6 864A fentieknek várhatóan 74,2%-a földgáztávvezeték,18,5%-a nyersolaj-távvezeték 7,3%-a terméktávvezeték lesz.

Oil and Gas Journal

Új szerkezetû folyadéklevá-lasztó, mely javítja a vezeté-kekbe épített leválasztók teljesítményét

K anadában négy különbözõ típusú, gáz-vezetékbe épített folyadékleválasztót

teszteltek. A közlemény ismerteti a négy tí-pust és a tesztelések eredményeit. Az újon-nan kifejlesztett típus lehetõvé teszi a csõ-vezeték-vizsgáló eszközök és csõmalacokkeresztülhaladását, ugyanakkor nagyobbszeparálási hatásfokkal üzemel. Ez agörényezhetõ, vezetékbe épített folyadék-leválasztó (Innopipe Pigable Drip = IPD)szabadalmazott eljáráson alapul, melybenegy gyûrûstéri gázáram-szeparációs tech-nikát alkalmaznak a folyadék nagyobb ré-szének leválasztására. Két részbõl áll: azáramlószeparátor és a gyûjtõ-tároló rész-bõl. Az áramlószeparátor olyan csõbõl áll,mely a földgáz távvezetékkel azonosméretû, ezt körül veszi egy köpeny, amelygyûrûs kamrát képez. A gyûrûs kamra kétrészre van osztva egy nyomásra tömörenzáró terelõlappal, a gáz, ill. folyadék ki-beáramlás réselt szakaszon történik, oly mó-

don, hogy a görényezés lehetõvé váljon. Azáramlási szeparátor belépõ részén kétfeléoszlik a földgázáram. Az elsõdleges áramtovábbhalad a szeparátor belsejében, a gázmásodik árama, mely folyadékot tartalmaz,lefelé áramlik a gyûrûs kamrába. A gyûrûstérben csak 1-10% kell az összes gázból ah-hoz, hogy a teljes folyadékmennyiséget le-válassza. A közleménybõl kitûnik, hogymár több mint 20 ilyen szabadalmazottrendszert építettek be a kanadai gázszállítórendszerekben az elmúlt 5 év alatt, 10-48”átmérõjû vezetékekbe. Ez a leválasztórendszer mind a szabványos, mind a módo-sított szabványos rendszer teljesítményéttízszeresen meghaladja.

A nem görényezhetõ, ún. „innopipe”(csõbe épített ) szeparátor a legjobb folya-dékleválasztási hatásfokot mutatta. Ezt atípust, melyben a folyamatos gázárammegszakad, de a folyadékdugót le kívánjákválasztani, oda célszerû beépíteni, aholnem követelmény a görényezhetõség, pl.fáklyavezetékekbe.Oil and Gas Journal

Ukrajna bôvíti és korszerûsítiföldgáztranzitrendszerét

A z orosz földgázexport jelentõs hánya-da Ukrajnán keresztül jut el Közép-,

Kelet- és Nyugat-Európába. Az 1991 és1999 közötti idõszakban Közép-, Kelet- ésNyugat-Európa, valamint Törökország fe-lé 19%-kal növekedett a földgáztranzitUkrajnán keresztül, és elérte a 118,7 Mrdm3/év szintet. Ma Oroszország az ukrajnaifõvezetékeken keresztül 18 európai or-szágba, valamint Törökországba exportálföldgázt. Dacára az újabb gáztranzitútvo-nalak építésének (Yamal-Európa, „Blue-Stream” stb.), rövid távon Ukrajna marad afõ tranzitútvonal.

A 2000. év elején az ukrajnai gázszállítórendszer 36 000 km-nyi csõtávvezetékbõl(22 800 km fõvezeték és 13 200 km leágazóvezeték), valamint 112 kompresszorállomás-ból és 13 föld alatti gáztárolóból állt. A rend-

szer belépõ kapacitása az északi és keleti ha-tárokon 290 Mrd m3/év és a szállító, átadókapacitása a nyugati, dél-nyugati, valamint adéli határokon mintegy 170 Mrd m3/év. Aföldgáztranzitrendszert képezõ nagy átmé-rõjû (1020–1420 mm-es) vezetékek 90%-a24 évnél rövidebb ideje és mintegy fele keve-sebb mint 14 éve mûködik.

A 20 féle típusú, részben hazai, részbenkülföldi gyártmányú 714 gázkompresszor-egységbõl álló kompresszorállomások együt-tes teljesítménye 5,5 millió MW. Az állomá-sok többsége (80%-a) 6,3, 10, 16, 25 MW-osgázturbinás kompresszorokkal mûködik. Akompresszorállomások rekonstrukciójáravonatkozóan 2004-ig dolgoztak ki progra-mot, e szerint 50 állomást korszerûsítenek221 gázturbinás egység kicserélésével, és aMashprojekt során kifejlesztett új típusú, 16MW kapacitású gázturbinás egységek alkal-mazásával. Ha a program teljesül, a rendszer-ben alkalmazott, Ukrajnában gyártott gáz-turbinák aránya eléri a 70%-ot, és a teljeskompresszorpark hatásfoka 32, 7 %-al emel-kedik. Ez mintegy 1 Mrd m3/év fûtõgázmeg-takarítást fog eredményezni.

Az ukrajnai gázszállítórendszer integ-rált része: az országos föld alatti gáztároló-hálózat egyike Európa legnagyobb gáztá-roló-hálózatának, és több mint 30 Mrd m3

mobilgáz tárolására alkalmas. A fõbb gáz-tárolók Nyugat-Ukrajnában vannak, és anagyobb tranzitvezetékekhez csatlakoz-nak, sok éve vesznek részt a közép- és nyu-gat-európai államokba történõ szállítás-ban, valamint a szezonális és csúcsigényekmiatti ingadozások kiegyenlítésében.

Az Oroszországból Ukrajnán át szállí-tandó földgáz 2005-ben 125–130 Mrd m3,2010-ben 145–155 Mrd m3-re nõhet, ezérttovábbi fejlesztéseket terveznek. Több földalatti tároló, korszerû kompresszorállomásés nagy átmérõjû szállítóvezetékek létesíté-sét tervezik. Ha az említett tervek megvaló-sulnak, Ukrajna tranzitgázvezeték-rendsze-re képes lesz arra, hogy 160 Mrd m3/évmennyiségû gázt továbbítson Európába.Oil and Gas Journal

(Turkovich Gy.)

Tagdíjfizetési felhívás

Tisztelt Tagtársaink!Egyesületünk választmánya 2001. július 5-i ülésén áttekintette azegyesületi tagdíjak helyzetét. Sajnos, több egyesületi tag még nem fi-zette be a 2001. évi egyéni tagdíját (rendes tagdíj: 4200 Ft, nyugdíja-soknak, házastársaknak: 2100 Ft).A Bányászati és Kohászati Lapok folyamatos megjelentetése és pos-tázása, továbbá közhasznú egyesületünk mûködése ellehetetlenül,ha a tagdíjak nem folynak be. Ezért kérjük azokat a tagokat, akik meg-feledkeztek a tagdíjak befizetésérôl, hogy minél elôbb pótolják azt.A tagdíjat be nem fizetô tagjaink részére a Lapokat postázni nem tud-juk, és az OMBKE-tagságuk is törlésre kerül.

OMBKE

megemlékezés szakmánk és egyesületi életünk jeles ... · ból hozatott. a szoborról a...

Documents