„Meghiúsult reformok és forradalom

Franciaországban”Száray Miklós: Történelem III. (3. lecke)

A francia társadalom rétegei 1.

A kiváltságosok:◦Az egyházi rend (az „első rend”)

Felsőpapság (püspökök, érsekek, egyéb egyházi címek birtokosai)

Alsópapság (lelkipásztorkodó papság, plébánosok)◦A nemesség (a „második rend”):

◦A „kard nemessége” Az arisztokrácia (főnemesség, udvari nemesség) Közép- és kisnemesek (vidéki birtokosok. Nem

válnak vállalkozókká – „a nemesség kötelez”.)◦A „taláros nemesség”

=közhivatallal járó nemesi cím. Nem örökíthető (de a hivatallal együtt megvásárolható.)

A francia társadalom rétegei 2.

A polgárság: a „harmadik rend”◦ Nagypolgárság: bankok, manufaktúrák (luxusipar, vasipar)◦ Közép- és kispolgárság (vállalkozások, kisipari műhelyek)◦ Gazdaságilag erősödik (növekvő vagyon, növekvő gazdasági

befolyás – pl. az állam hitelezői.)◦ Bérmunkások alkalmazása.◦ Polgári kézen lévő földbirtokok (grafikon, 19. o.)

Parasztság:◦ A földterület kb. 30%-a a kezükön◦ Feudális eredetű szolgáltatásokkal tartoznak (pl. útjavítás)◦ Számos adó terheli őket

Városok szegény lakossága:◦ Vagyontalanok, bérmunkából élnek◦ Kiszolgáltatott helyzet, létbizonytalanság

A forradalomhoz vezető okok 1.

Az államcsőd◦Tartós deficit (kiadás>bevétel), ami egyre

nehezebben finanszírozható államkölcsönből az amerikai függetlenségi háborúban való

részvétel terhei Pazarló udvar Kegydíjak (személyre szóló rendszeres állami

juttatás)◦Államadósság kamatterhei (tk. 20. o. grafikon)◦Calonne reformtervei: földbirtok-alapú,

mindenkire kiterjedő adó – megbukik a kiváltságosok ellenállásán.

A forradalomhoz vezető okok 2.

A nemesség „forradalma”◦XVI. Lajos erélytelen, gyenge uralkodó◦1787: az Előkelők Gyűlése – az első rés az

abszolutizmus bástyáján◦a parlamentek követelése: a rendek nagyobb részt

kérnek a hatalomból (forrás: tk. 21. o.)Az Általános Rendi Gyűlés összehívása:

◦1789. május (5.): összeül◦A harmadik rend követelései: a másik két rend

képviselőivel együttes ülésezés, fejenkénti szavazásA harmadik rend „forradalma”:

◦ Június 17: a rendi gyűlés alkotmányozó nemzetgyűléssé alakul (jún. 20: labdaházi eskü)

A forradalom kitörése – Párizs

Forradalmi hangulat◦ Rossz termések miatt a kenyér ára soha nem látott magasságban◦ Hírek a versailles-i patthelyzetről◦ Katonai csapatösszevonás a Mars-mezőn – a katonaság is szimpatizál a

forradalmárokkal◦ Radikális forradalmi propaganda (kiadványok, röplapok, lázító

népszónokok stb.) 1789. július 14: a Bastille elfoglalása

◦ A tömeg fegyvert keresve megy oda◦ Az erődöt néhány veterán katona őrzi◦ Fegyveres harc lényegében nincs◦ Utólag nyer szimbolikus jelentést „a zsarnokság bástyájának

lerombolása”.◦ Az elfoglalás után egy építési vállalkozó bontatja el – már hamarabb

tervezték a lebontását… Új – forradalmi – városi tanács alakul, új polgármestert

választanak A király ellátogat a párizsi városházára, találkozik a

polgármesterrel, feltűzi az új, háromszínű kokárdát.