megjegyzések a tanácseljárási szabályzatáhozaz európai tanács … · 2017. 10. 23. ·...

Conseil de l'Union européenneSecrétariat général

Rue de la Loi/Wetstraat 1751048 Bruxelles/BrusselBELGIQUE/BELGIËTel. +32 (0)2 281 61 11www.consilium.europa.eu

MEGJEGYZÉSEK A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁHOZAZ EURÓPAI TANÁCS ÉS A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

Print PDF

QC-04-15-692-EN-C QC-04-15-692-EN-N

Print PDF

QC-04-15-692-HU-C QC-04-15-692-HU-N

Megjegyzés

Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Ezért a kiadvány nem alapozza meg sem az EU intézményei, sem a tagállamok felelősségét.

Az Európai Tanácsról és a Tanácsról bővebben az alábbi honlapon tájékozódhat:www.consilium.europa.euilletve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától kérhet tájékoztatást, az alábbi címen:Rue de la Loi/Wetstraat 1751048 Bruxelles/BrusselBELGIQUE/BELGIËTel. +32 (0)2 281 56 50Fax +32 (0)2 281 49 [email protected]/infopublic

Az Európai Unióról további információt a www.europa.eu honlapon találhat.

Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2016

Print QC-04-15-692-HU-CPDF QC-04-15-692-HU-N

© Európai Unió, 2016

A kiadvány a forrás feltüntetésével szabadon felhasználható.

HOW TO OBTAIN EU PUBLICATIONS

Free publications: • one copy:

via EU Bookshop (http://bookshop.europa.eu);

• more than one copy or posters/maps: from the European Union’s representations (http://ec.europa.eu/represent_en.htm); from the delegations in non-EU countries (http://eeas.europa.eu/delegations/index_en.htm); by contacting the Europe Direct service (http://europa.eu/europedirect/index_en.htm) or calling 00 800 6 7 8 9 10 11 (freephone number from anywhere in the EU) (*). (*) The information given is free, as are most calls (though some operators, phone boxes or hotels may charge you).

Priced publications: • via EU Bookshop (http://bookshop.europa.eu).

Notice

This publication is produced by the General Secretariat of the Council and is intended for information purposes only. It does not involve the responsibility of the EU institu-tions or the member states.

For further information on the European Council and the Council, see the website:www.consilium.europa.euor contact the Public Information Service of the General Secretariat of the Council:Rue de la Loi/Wetstraat 1751048 Bruxelles/BrusselBELGIQUE/BELGIËTel. +32 (0)2 281 56 50Fax +32 (0)2 281 49 [email protected]/infopublic

More information on the European Union is available on the internet (www.europa.eu).

Luxembourg: Publications O�ce of the European Union, 2015

Print ISBN 978-92-824-5283-7 doi:10.2860/730537 QC-04-15-219-EN-CPDF ISBN 978-92-824-5272-1 doi:10.2860/10651 QC-04-15-219-EN-N

© European Union, 2015Reuse is authorised provided the source is acknowledged.

© Archives nationales (France); © Photothèque de la Ville de Luxembourg. Photo: Batty Fischer; © Photothèque de la Ville de Luxembourg. Photo: Théo Mey For any reuse of this material, permission must be sought directly from the copyright holder.

Cover page: Jerónimos Monastery in Lisbon, Portugal, on 13 December 2007, the day the Lisbon Treaty was signed there

Printed in in LuxembourgPRINTED ON ECOLOGICAL PAPER

Traités_Test.indd 1-3 23/11/2015 12:23

www.consilium.europa.euVisit our website: Honlap:

2016. március | HU | MEGJEGYZÉSEK A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁHOZ 3

TARTALOM

ELŐSZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7

1 . RÉSZ – MEGJEGYZÉSEK A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁHOZ . . . . . . . . . . . . . . . .9

BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

I . FEJEZET – A TANÁCS SZERKEZETE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131. A Tanács mint egyetlen jogi személy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

2. Tanácsi formációk (az eljárási szabályzat 2. cikke és I. melléklete) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

A. – Általános információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

B. – Az Általános Ügyek Tanácsa formáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

C. – A Külügyek Tanácsa formáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

D. – A tagállamok képviselete a Tanácsban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

3. A Coreper, a bizottságok és a munkacsoportok (az eljárási szabályzat 19. és 21. cikke) . . . 17

A. – A Coreper . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

B. – A Szerződések vagy a Tanács által létrehozott bizottságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

C. – A Coreper által létrehozott bizottságok és munkacsoportok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

D. – A Tanács előkészítő szerveinek elnöksége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

4. Az elnökség és a tanácskozások megfelelő lefolytatása (az eljárási szabályzat 20. cikke és V. melléklete) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

5. A főtitkár és a Főtitkárság (az eljárási szabályzat 23. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

A. – A főtitkár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

B. – A Főtitkárság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

II . FEJEZET – A TANÁCS ELJÁRÁSRENDJE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 311. A Tanács munkájának tervezése (az eljárási szabályzat 2. cikkének (6) és (7) bekezdése) . . . . .31

2. Az ülések összehívása és helyszíne (az eljárási szabályzat 1. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

A. – Az ülések összehívása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

B. – Az ülések helyszíne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

3. Napirend (az eljárási szabályzat 3. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

A. – A tervezett napirend összeállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

B. – A végleges napirend elfogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35

C. – A napirend felépítése és tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

4. Titoktartási kötelezettség (az eljárási szabályzat 5. és 6. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

A. – A Tanács ülésein való részvétel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40

B. – A Tanács ülésein való jelenlét . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41

5. Jegyzőkönyv (az eljárási szabályzat 13. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

A. – A jegyzőkönyv felépítése és tartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

B. – A jegyzőkönyv jóváhagyása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

4 MEGJEGYZÉSEK A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATÁHOZ | HU | 2016. március

6. Nyilvános hozzáférés és átláthatóság (az eljárási szabályzat 5–10. cikke) . . . . . . . . . . . . . 44

A. – Jogalkotási tanácskozások, nyilvános tanácskozások és viták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44

B. – A napirendek nyilvánosságra hozatala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

C. – A szavazásoknak, a szavazatok indokolásának, a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatoknak és a jegyzőkönyveknek a nyilvánosságra hozatala (az eljárási szabályzat 7. és 9. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

D. – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

7. Nyelvhasználati szabályok (az eljárási szabályzat 14. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

A. – Az alapító szerződésekre vonatkozó nyelvhasználati szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

B. – Az Európai Unió intézményeire alkalmazandó nyelvhasználati szabályok (hivatalos nyelvek és munkanyelvek) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

C. – További nyelvek használata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55

III . FEJEZET – DÖNTÉSHOZATAL A TANÁCSBAN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 571. A szavazásra vonatkozó rendelkezések (az eljárási szabályzat 11. cikke). . . . . . . . . . . . . . 57

A. – Döntés a szavazásról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

B. – Szavazási eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

C. – A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

2. Határozatképesség és a szavazati jogok átruházása (az eljárási szabályzat 4. és 11. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62

A. – Határozatképesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62

B. – A szavazati jogok átruházása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

3. Írásbeli eljárás (az eljárási szabályzat 12. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

A. – Rendes írásbeli eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

B. – Egyszerűsített írásbeli eljárás („hallgatólagos beleegyezési eljárás”) . . . . . . . . . . . . . 65

IV . FEJEZET – A TANÁCS JOGI AKTUSAI ÉS AZOK FELÉPÍTÉSE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 671. A jogi aktusok aláírása (az eljárási szabályzat 15. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

2. A rendeletek címe és formája (az eljárási szabályzat VI. melléklete A. részének 1. pontja) . . . . .68

3. A rendeletek szerkezete (az eljárási szabályzat VI. melléklete A. részének 2., 3. és 4. pontja) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69

4. A másodlagos jogi aktusok címe és formája (az eljárási szabályzat VI. mellékletének B. része) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

5. Az EUSZ 25. cikkében említett határozatok formája (az eljárási szabályzat VI. mellékletének C. része) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

6. Atipikus aktusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

7. A jogi aktusok kihirdetése, illetve közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában (az eljárási szabályzat 17. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

8. Értesítés a jogi aktusokról és azok megküldése (az eljárási szabályzat 18. cikke) . . . . . . 74

V . FEJEZET – EGYÉB RENDELKEZÉSEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 771. Biztonság (az eljárási szabályzat 24. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

2. Letéteményesi feladatok (az eljárási szabályzat 25. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

3. A Tanács képviselete az Európai Parlamentben (az eljárási szabályzat 26. cikke) . . . . . . 78

4. A Tanácsnak küldött levelek (az eljárási szabályzat 28. cikke) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79


2 . RÉSZ – AZ EURÓPAI TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81

3 . RÉSZ – A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89I. MELLÉKLET – A Tanács formációinak listája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .109

II. MELLÉKLET – A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110

III. MELLÉKLET – A Tanácsban történő minősített többségi szavazásra vonatkozó rendelkezések végrehajtása céljából alkalmazandó, az Unió népességére és az egyes tagállamok népességére vonatkozó számadatok . . . . . . . . . . . . . . . 114

IV. MELLÉKLET – A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya (16. cikk) . . . . . . . .116

V. MELLÉKLET – A Tanács munkamódszerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .118

VI. MELLÉKLET – A jogi aktusok szerkezetére vonatkozó rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . .120


ELŐSZÓ

A Megjegyzések a Tanács eljárási szabályzatához című kiadvány fő célja segítséget nyújtani a soros elnökségek, a Tanács tagjai és a Tanács Főtitkárságának tisztviselői számára ahhoz, hogy el tudjanak igazodni a jogi környezetben és különösen a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő változások között.

A kiadvány a Főtitkárság kizárólagos felelősségével készült, olyan belső munkadokumentum, amelynek nincs joghatása.

Reményeim szerint ez a kézikönyv hasznosnak bizonyul majd a delegációk és a Főtitkárságon dolgozó kollégáink számára, és választ ad számos olyan kérdésre, amely a Tanács működésével kapcsolatban felmerülhet.

A Főtitkárság illetékes szolgálatai természetesen készséggel állnak rendelkezésre, amennyiben további információra lenne szükségük.

Jeppe Tranholm-Mikkelsen főtitkár Az Európai Unió Tanácsa


1 . RÉSZ MEGJEGYZÉSEK A TANÁCS ELJÁRÁSI

SZABÁLYZATÁHOZ


BEVEZETÉS

A Tanács eljárási szabályzata (a továbbiakban: „eljárási szabályzat”) alapvetően fontos eszköz az intézmény zökkenőmentes működéséhez. Az eljárási szabályzat az Európai Unióról szóló szerződéssel (a továbbiakban: „EUSZ”) és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (a továbbiakban: „EUMSZ”) létrehozott kereteken belül számos rendelkezést állapít meg a Tanács munkájának szabályozására.

A korábbi kiadásokhoz hasonlóan a Megjegyzések ezen kiadása sem kimerítő jellegű, és joghatással sem bír, sokkal inkább gyakorlati útmutatóként kíván szolgálni a Tanács tagjai és az őket képviselők számára. A kiadvány öt fejezetre tagolódik:

I. A Tanács szerkezete

II. A Tanács eljárásrendje

III. Döntéshozatal a Tanácsban

IV. A Tanács jogi aktusai és azok szerkezete

V. Egyéb rendelkezések

Az eljárási szabályzat huszonnyolc cikkét a téma szerinti bontásban ebbe az öt fejezetbe tagoltuk. A mellékletben közöljük az eljárási szabályzat legújabb, 2009. december 1-jei változatát1, melyet frissítettünk az uniós népességre vonatkozó, 2016-os adatokkal.

1 A Tanács 2009. december 1-jei 2009/937/EU határozata a Tanács eljárási szabályzatának elfogadásáról (HL L 325., 2009.12.11., 35. o.).


I . FEJEZET – A TANÁCS SZERKEZETE

Az Európai Unió Tanácsa, jóllehet a tárgyalt ügyek függvényében különböző formációkban ülésezik, egyetlen jogi személy. Munkáját a tagállamok képviseletében az Állandó Képviselők Bizottsága (másképpen Coreper), valamint szakbizottságok és munkacsoportok készítik elő. A Tanács elnöke biztosítja, hogy a Tanács zavartalanul végezhesse munkáját, melyet a főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segít.

1 . A TANÁCS MINT EGYETLEN JOGI SZEMÉLY

Az eljárási szabályzat magára a Tanácsra (azaz a miniszteri szintre), valamint annak előkészítő szerveire (a Coreperre, a bizottságokra és a munkacsoportokra) vonatkozik.

A Tanács egyetlen jogi személy, amely a tárgyalt ügyek függvényében különböző formációkban (például „Mezőgazdaság és Halászat”, „Környezetvédelem” stb.) ülésezhet (az eljárási szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése). Az „Általános Ügyek” és a „Külügyek” formációt leszámítva (az EUSZ 16. cikkének (6) bekezdése, valamint az eljárási szabályzat 2. cikkének (2), (4) és (5) bekezdése) az egyes formációk szakterülete vagy hatásköre nincs pontosan meghatározva, hanem a gyakorlatban alakult ki. A formációk száma 2000-ben 22-ről 16-ra, majd 2002-ben kilencre csökkent. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta számuk tízre növekedett a korábbi Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsának két tanácsi formációra bontásával. Az Általános Ügyek Tanácsának és a Külügyek Tanácsának kivételével a tanácsi formációk listájának meghatározására vonatkozó eljárást az EUMSZ 236. cikke állapítja meg (lásd a 2.A. pontot).

Három következménnyel jár az, hogy a Tanács egyetlen jogi személy.

Először is, az Unió hatáskörébe tartozó tárgyról szóló jogi aktusokat bármely tanácsi formáció elfogadhatja hivatalosan. Így például „A” napirendi pont keretében bármely tanácsi formáció elfogadhat olyan szöveget, amely más formáció hatáskörébe tartozik. A tanácsi jogi aktus ugyanúgy érvényes, függetlenül attól, hogy melyik formáció fogadta el.

Másodsorban, mivel a Tanács egyetlen jogi személy, a különböző tanácsi formációk között nincs alá-fölé rendeltségi viszony. Ki kell emelni azonban egyrészt az Általános Ügyek Tanácsának koordináló szerepét (lásd a 2.B. pontot), valamint az intézményi, igazgatási és horizontális kérdésekért viselt felelősségét, másrészt pedig a Külügyek Tanácsának sajátos hatáskörét. A Külügyek Tanácsa „az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik az Unió tevékenységeinek összhangjáról” (lásd a 2.C. pontot). A döntőbíráskodás az Európai Tanács feladata, és az EUSZ 15. cikkének (1) bekezdése értelmében „az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait”.

Harmadsorban, mivel a Tanács egyetlen jogi személy, a Tanács elnökségének tisztsége is egyetlen tisztség. Ennek megfelelően az elnökségre vonatkozó szabályokat bármely olyan személyre alkalmazni kell, aki a Tanács valamely formációjában – így a Külügyek Tanácsa formációban is – vagy adott esetben a Tanács valamely előkészítő szervében a levezető elnöki szerepet betölti, kivéve, ha az eljárási szabályzat másképpen rendelkezik (az eljárási szabályzat 1. cikke (5) bekezdésének második albekezdése).


2 . TANÁCSI FORMÁCIÓK (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 2 . CIKKE ÉS I . MELLÉKLETE)

A . – Általános információkA tanácsi formációk listáját – az Általános Ügyek Tanácsának és a Külügyek Tanácsának kivételével – minősített többséggel az Európai Tanács állapítja meg (vagy módosítja) (az eljárási szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése, valamint az EUMSZ 236. cikke). Az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében az EUSZ 16. cikkének (6) bekezdésében említett európai tanácsi határozat hatálybalépéséig a tanácsi formációk listáját egyszerű többséggel eljárva az Általános Ügyek Tanácsa határozza meg. Az eljárási szabályzat I. mellékletében szereplő listát 2009. december 1-jén2 állapították meg, majd 2010. szeptember 16-án3 módosították.

A Tanács az alábbi tíz formációban ülésezik:

1. Általános Ügyek;

2. Külügyek4;

3. Gazdasági és Pénzügyek5;

4. Bel- és Igazságügy6;

5. Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem;

6. Versenyképesség (Belső Piac, Ipar, Kutatás és Űrpolitika)7;

7. Közlekedés, Távközlés és Energia;

8. Mezőgazdaság és Halászat;

9. Környezetvédelem;

10. Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport8.

Manapság ritkán fordul elő, hogy két vagy több tanácsi formáció kibővített tanácsülésen együtt ülésezzen. Ugyanabban a tanácsi formációban azonban egynél több miniszter is részt vehet. Ebben az esetben az elnökségnek a Tanács munkáját az egymással összefüggő napirendi pontok csoportosításával úgy kell megszerveznie, hogy az érintett Tanács valamennyi tagja számára megkönnyítse a részvételt.

2 A Tanács (Általános Ügyek) 2009. december 1-jei 2009/878/EU határozata az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke (6) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett formációkon kívüli további tanácsi formációk listájának meghatározásáról (HL L 315., 2009.12.2., 46. o.).

3 Az Európai Tanács 2010. szeptember 16-i 2010/594/EU határozata a tanácsi formációk listájának módosításáról (HL L 263., 2010.10.6., 12. o.).

4 Ideértve az európai biztonság- és védelempolitikát és a fejlesztési együttműködést is.5 Ideértve a költségvetést is.6 Ideértve a polgári védelmet is.7 Ideértve a turizmust is.8 Ideértve az audiovizuális ügyeket is.


Nem ritka, hogy a Tanács tagjai a tanácsi ülések alkalmával rendezett étkezések során is folytatják a megbeszéléseket. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az események nem képezik a hivatalos tanácsi ülések részét, ezért az itt hozott határozatokat és következtetéseket el kell fogadni a hivatalos ülésen.

Végezetül állandó gyakorlat, hogy a Tanács elnökségei nem hivatalos miniszteri üléseket is szerveznek. Ezek az ülések azonban nem a Tanács ülései, így a Tanács tevékenységeit nem válthatják fel. A nem hivatalos ülések célja a közös gondolkodás és a véleménycsere lehetővé tétele általános témákról a lehető legkötetlenebb formában. Ezek az ülések a Szerződésekben megállapított kereteken és eljárási szabályokon kívül esnek, és az eljárási szabályzat sem vonatkozik rájuk. Informális jellegük megőrzése céljából az Európai Tanács 1999. december 10–11-i helsinki ülésén megállapodás született arról, hogy ezekre az ülésekre nem kell napirendet összeállítani, és a megbeszélésekkel összefüggésben nem készülhetnek dokumentumok sem az ülés előtt, sem pedig azt követően, illetve következtetések vagy hivatalos határozatok sem születhetnek. A sajtóközleményekben egyértelműen jelezni kell ezen ülések nem hivatalos jellegét. Megállapodás született arról is, hogy a nem hivatalos miniszteri ülések számát elnökségenként ötre kell korlátozni.9

B . – Az Általános Ügyek Tanácsa formációAz Általános Ügyek Tanácsa az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről (az EUSZ 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdése), ideértve valamennyi előkészítő munka koordinálását, az általános szakpolitikai koordinációt, az intézményi és igazgatási kérdéseket, a több uniós politikát is érintő horizontális kérdéseket – mint például a többéves pénzügyi keret és a bővítés –, valamint az Európai Tanács által rábízott minden más kérdést. Ennek során figyelembe veszi a gazdasági és monetáris unió működési szabályait. Az Általános Ügyek Tanácsa a Bizottsággal együttműködésben gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka koherenciájáról is (az eljárási szabályzat 2. cikkének (2) bekezdése).

Az Európai Tanács ülései előkészítésének rendjéről az Európai Tanács eljárási szabályzatának 3. cikke rendelkezik (az eljárási szabályzat 2. cikkének (3) bekezdése). Az Európai Tanács elnöke az Európai Tanács rendes üléseit megelőzően legalább négy héttel a Tanács elnökségét ellátó tagállammal és a Bizottság elnökével szorosan együttműködve magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezetet készít, és továbbítja azt az Általános Ügyek Tanácsának. Az Európai Tanács elnöke a magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezet készítésekor is alkalmazott szoros együttműködés keretében kidolgozza az európai tanácsi következtetések irányvonalának tervezetét, valamint az európai tanácsi következtetéstervezeteket és határozattervezeteket, amelyeket az Általános Ügyek Tanácsa megvitat. Az Általános Ügyek Tanácsának utolsó előkészítő ülésére az Európai Tanács ülését megelőző öt napban kerül sor, melyet követően az Európai Tanács elnöke összeállítja a tervezett napirendet. A napirendre ezután újabb napirendi pontot

9 Lásd az 1999. decemberi helsinki Európai Tanács elnökségi következtetéseinek E. szakaszát: „A miniszterek nem hivatalos ülései … nem a Tanács ülései, így nem válthatják fel a Tanács rendes tevékenységeit … Elnökségenként legfeljebb öt nem hivatalos miniszteri ülést lehet tartani”.


csak valamennyi delegáció egyetértésével lehet felvenni. Az Európai Tanács munkájának lehető legjobb előkészítését biztosítandó az Általános Ügyek Tanácsának utolsó előkészítő ülése és az Európai Tanács ülése között a Tanács semmilyen más formációja vagy előkészítő szerve nem ülésezhet az Európai Tanács elé terjesztett kérdések megvitatása céljából, kivéve, ha azt kényszerítő és előre nem látható, például az aktuális nemzetközi eseményekkel összefüggésben álló okok indokolják. A Tanács többi formációjának ezért az Európai Tanács ülésére készített észrevételeket az Általános Ügyek Tanácsa számára kell továbbítania, legkésőbb két héttel az Európai Tanács ülése előtt. A végleges napirend elfogadására az Európai Tanács ülésének kezdetén kerül sor.

C . – A Külügyek Tanácsa formációA Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymuta-tások alapján kidolgozza az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik az Unió tevékenységeinek összhangjáról (az EUSZ 16. cikkének (6) bekezdése, valamint az eljárási szabályzat 2. cikkének (5) bekezdése). Ez a tanácsi formáció felelős az Euró-pai Unió külső tevékenységeiért, azaz a közös kül- és biztonságpolitikáért, a közös biztonság- és védelempolitikáért, a közös kereskedelempolitikáért, a fejlesztési együttműködésért és a humanitárius segítségnyújtásért (az eljárási szabályzat 2. cikkének (5) bekezdése).

A Külügyek Tanácsa formáció ülésein az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a „főképviselő”) a levezető elnök. A főképviselőt szükség esetén a Külügyek Tanácsának a Tanács elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagja is helyettesítheti (az eljárási szabályzat 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdése). Erre általában akkor kerül sor, amikor a Tanács közös kereskedelempolitikai kérdések tárgyalása céljából ül össze.10

D . – A tagállamok képviselete a TanácsbanAz eljárási szabályzat I. melléklete szerint: „Minden egyes tagállam maga dönti el, hogy az EUSZ 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban miként képviselteti magát a Tanácsban”.

Az EUSZ 16. cikkének (2) bekezdése értelmében „a Tanács a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat”. Ebből először is az következik, hogy a tagállamokat a kormány valamely tagjának (miniszternek vagy államtitkárnak) kell képviselnie. A rendelkezés szövegéből az is következik, hogy a szövetségi vagy decentralizált államokat a regionális kormányok tagjai is képviselhetik, amennyiben az adott tagállam, azaz a szövetségi vagy központi kormányzat nevében kötelezettséget vállalhatnak.

Az EUSZ 16. cikke (2) bekezdésének és a határozatképességre vonatkozó szabályoknak (lásd a III. fejezet 2.A. pontját) a sérelme nélkül a Tanács tagjai

10 Lásd az eljárási szabályzat 2. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére vonatkozó a) nyilatkozatot, melynek értelmében: „Amikor a Külügyek Tanácsa közös kereskedelempolitikai kérdések tárgyalása céljából ül össze, az elnöke kéri, hogy a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően a féléves elnökség helyettesítse.”


az általuk megfelelőnek vélt módon állítják össze delegációjukat.11 A Tanács tagjait elkísérhetik az őket segítő tisztviselők. Meg kell jegyezni, hogy a Szerződések rendszeréből és különösen az EUSZ 16. cikkéből következően a Tanács keretében ülésező tagállamok kormányainak képviselete az érintett tagállam állampolgáraiból, illetve minden körülmények között az Európai Unió valamelyik tagállamának állampolgárából áll. Ezért ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy egy harmadik állam állampolgára a Tanács valamely ülésén az egyik tanácsi tag delegációjának tagjaként jelen legyen, mivel azt a Tanács többi tagja olyan tényezőnek tekintheti, amely befolyásolhatja a Tanács döntéshozatali autonómiáját.12

Az eljárási szabályzat 5. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Tanács tagjainak delegációjában részt vevő tisztviselők nevéről és beosztásáról előzetesen tájékoztatni kell a Főtitkárságot. A Tanács üléseire való belépéshez be kell mutatni a Főtitkárság által kiállított belépőt.

Amennyiben a Tanács valamely tagja akadályoztatása miatt nem tud részt venni az ülésen, képviseltetheti magát (az eljárási szabályzat 4. cikke). A gyakorlatban az akadályoztatott tagokat az állandó képviselő vagy a helyettese képviseli. A képviseletet ellátó személynek azonban nincs joga szavazni, mivel a szavazati jogot csak a Tanács tagjai gyakorolhatják. Az EUMSZ 239. cikke értelmében, melynek szövege az eljárási szabályzatban is szerepel (az eljárási szabályzat 11. cikkének (3) bekezdése): „Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat” (ez az eljárás a szavazati jogok átruházásaként is ismert: lásd a III. fejezet 2.B. pontját). Amennyiben a Tanács valamely tagja olyan személlyel képviselteti magát, aki nem felel meg a „Tanács tagja” azon fogalommeghatározásának, amely az EUSZ 16. cikkének (2) bekezdésében szerepel, ezt a képviselőt nem veszik figyelembe a határozatképesség meglétének ellenőrzésekor.

3 . A COREPER, A BIZOTTSÁGOK ÉS A MUNKACSOPORTOK (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 19 . ÉS 21 . CIKKE)

A . – A CoreperA Coreper az Európai Unió tagállamai kormányainak állandó képviselőiből áll (a francia betűszó ezt tükrözi). A „kormányai” kifejezést a Lisszaboni Szerződés vezette be az EUSZ 16. cikkének (7) bekezdésébe és az EUMSZ 240. cikkének (1) bekezdésébe, hangsúlyozandó, hogy az állandó képviseletek kormányuk álláspontját juttatják kifejezésre. A Coreper két részre tagolódik: az első rész (Coreper I) az állandó képviselők helyetteseiből áll, a második rész (Coreper II) pedig magukat az állandó képviselőket tömöríti.

Az eljárási szabályzat 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Coreper készíti elő a Tanács munkáját, és teljesíti a Tanács által rábízott feladatokat. Biztosítja az

11 A Tanács az eljárási szabályzat 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározhatja, hogy delegációnként legfeljebb hány személy lehet jelen a Tanács üléstermében.

12 Ez a kérdés különbözik azoknak a szabályoknak a kérdésétől, amelyeket a harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek tanácsi ülésen vagy annak egyes részein való jelenlétére kell alkalmazni (lásd a II. fejezet 4.B. pontját).


Unió szakpolitikáinak és tevékenységeinek összhangját, továbbá ügyel az alábbi elvek és szabályok betartására:

– a jogszerűség, a szubszidiaritás, az arányosság és a jogi aktusok indokolásának elvei;

– az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak hatáskörét meghatározó szabályok;

– költségvetési rendelkezések;

– az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minőségére vonatkozó szabályok.

A Szerződés (az EUMSZ 240. cikke (1) bekezdésének utolsó mondata) értelmében a Coreper az alábbi eljárási határozatokat fogadhatja el13, amennyiben az azokkal kapcsolatos napirendi pontokat legalább három munkanappal az ülés előtt felvették tervezett napirendjére; az említett határidőtől való eltéréshez a Coreper egyhangú határozata szükséges (az eljárási szabályzat 19. cikkének (7) bekezdése):

– a Tanács ülésének Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartására vonatkozó határozat;

– a Tanács valamely dokumentuma másolatának vagy kivonatának bírósági eljárásban történő bemutatására vonatkozó engedély;

– a Tanácsban zajló nyilvános vita megtartására vagy egy adott, a Tanácsban folyó tanácskozás nem nyilvánossá tételére vonatkozó határozat;

– a szavazások eredményeinek, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak az eljárási szabályzat 9. cikkének (2) bekezdésében megállapított esetekben történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozat;

– az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó határozat;

– a Tanács jegyzőkönyvének jóváhagyása vagy módosítása;

– határozat valamely szövegnek vagy jogi aktusnak a Hivatalos Lapban való közzétételéről;

– a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultációra vonatkozó határozat, amennyiben az ilyen konzultációt a Szerződések nem írják elő;

– a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultáció határidejének kitűzésére vagy meghosszabbítására vonatkozó határozat;

– az EUMSZ 294. cikkének (14) bekezdésében említett határidők meghosszabbítására vonatkozó határozat;

– a valamely intézménynek vagy szervnek küldendő levél szövegének jóváhagyása.

13 Amennyiben az elnökség a Coreperben folytatott vitát követően arra a megállapításra jut, hogy egy javaslatot vissza kell utalni a munkacsoporthoz, mert az például még nem kellően kiérlelt ahhoz, hogy be lehessen nyújtani a Tanácsnak vagy tárgyalásokat lehessen kezdeni róla az Európai Parlamenttel, e megállapítás nem minősül eljárási határozatnak, hanem egyszerűen része a Coreper alapvető funkciójának, azaz annak, hogy a Coreper a Tanács fő előkészítő szerve.


Az eljárási határozatok gyakran nem öltenek meghatározott formát, a Coreper munkájáról készített összefoglalóban azonban említésre kerülnek. A Coreper elnöke aláírhatja a valamely intézménynek vagy szervnek küldendő levelet.

A Coreper I hat tanácsi formáció (Mezőgazdaság és Halászat; Versenyképesség; Közlekedés, Távközlés és Energia; Környezetvédelem; Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport; Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem) munkáját készíti elő, a Coreper II pedig négy formációét (Általános Ügyek; Külügyek; Gazdasági és Pénzügyek, valamint Bel- és Igazságügy).

A Coreper fő feladata egyrészt a különböző tanácsi formációk munkájának előkészítése és koordinálása, másrészt pedig az, hogy saját szintjén megpróbáljon megállapodásra jutni, amelyet később elfogadás céljából benyújt a Tanácsnak.

A Coreper e keretben biztosítja, hogy az ügyeket megfelelő módon terjesszék a Tanács elé. Különböző szempontokból értékeli az egyes ügyeket, megállapítja, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, valamint előkészíti a Tanács tanácskozásait, szükség szerint javaslatokat szövegezve.

A Coreper központi szerepét jól mutatja az, hogy a Corepernek (I. vagy II. rész) a tanácsi ülés előtt a Tanács napirendjén szereplő összes napirendi pontot meg kell vizsgálnia, kivéve, ha a Tanács sürgős esetben egyhangúlag úgy határoz, hogy az adott ügyről előzetes vizsgálat nélkül tanácskozik, vagy ha maga a Coreper (egyszerű többséggel) úgy dönt, hogy eltekint az előzetes vizsgálattól (az eljárási szabályzat 19. cikkének (2) bekezdése).

Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy egyedül a Tanács rendelkezik döntéshozatali hatáskörrel, és a Coreperben létrejött bármely megállapodást megkérdőjelezheti. A Coreper tehát nem uniós intézmény, és nem is döntéshozó testület, amely átveheti a Tanács helyét. Természetesen rendelkezik saját hatáskörrel (lásd fentebb azon eljárási határozatok felsorolását, amelyeket a Coreper meghozhat), érvényes döntést azonban csak e korlátozott körben hozhat. A Coreper előkészítő szerv, vagy a Bíróság megfogalmazása szerint: a Tanács segédszerve, amely a Tanács számára előkészítő és végrehajtó munkát végez. A Coreper azon funkciója, hogy a Tanács által rábízott feladatokat teljesíti, nem ruház rá döntéshozatali hatáskört, amely a Szerződés értelmében a Tanácsot illeti meg.14

A Coreper II üléseinek levezető elnöke az Általános Ügyek Tanácsának elnökségét betöltő tagállam állandó képviselője, a Coreper I üléseinek levezető elnöke pedig az adott tagállam állandó képviselőjének helyettese (az eljárási szabályzat 19. cikkének (4) bekezdése).

A Coreper napirendje két részből, az I. és a II. részből áll. Az I. rész – a Tanács napirendjének „A” napirendi pontjaihoz hasonlóan (lásd a II. fejezet 3. pontját) – olyan napirendi pontokat tartalmaz, amelyeket elvben már nem kell megvitatni, míg a II. rész – mint a Tanács napirendjének „B” pontjai – esetében megbeszélésre van szükség. Amennyiben a Coreper megállapodásra jut egy „II.” napirendi pontról, akkor azt rendszerint „A” napirendi pontként a Tanács napirendjére tűzik. Amennyiben egy napirendi pont munkacsoporti szinten megoldódik, rendszerint „I/A”, azaz olyan napirendi pont lesz belőle, amelyről a Coreper vagy a Tanács szintjén már nem fognak vitát folytatni.

14 A Bíróságnak a C-25/94. sz. Bizottság kontra Tanács ügyben 1996. március 19-én hozott ítélete, EBHT 1966-3 I., 26. és 27. pont.


A Coreper elvben minden héten ülésezik. A Coreper munkáját az ülést megelőző napon tagjainak legközelebbi munkatársai készítik elő, akik a Coreper I esetében „Mertens-csoport”, a Coreper II esetében pedig „Antici-csoport” néven üléseznek. Az első elnökének nevét viselő Antici-csoportot 1975-ben hozták létre a Coreper II napirendjének áttekintése, valamint a technikai és szervezési kérdések megoldása céljából. A szintén az első elnökének nevét viselő Mertens-csoportot ugyanebből a célból hozták létre 1993-ban. Az előkészítő szakasz az előzetes tájékozódást is lehetővé teszi arra vonatkozóan, hogy az egyes delegációk milyen álláspontot fognak képviselni a Coreper ülésén.

B . – A Szerződések vagy a Tanács által létrehozott bizottságokA Szerződések, illetve a Tanács határozatai alapján létrejöttek bizonyos szakbizottságok, melyek egy meghatározott területen folytatott tevékenységek koordinálásért felelnek. Tekintettel azonban az EUSZ preambulumában említett egységes intézményi keretre, ezek a bizottságok nem sértik a Coreper központi szerepét. A Szerződés minden egyes olyan rendelkezése, amely e bizottságok valamelyikét létrehozza, külön hivatkozik az EUMSZ 240. cikkének alkalmazására, azaz a Corepernek a Tanácsban folyó munka előkészítésével kapcsolatos általános felelősségére. E bizottságok jelentéseinek az azokat megvizsgáló Coreper-ülések előtt kellő időben rendelkezésre kell állniuk (az eljárási szabályzat 21. cikke).

Az EUMSZ 134. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott Gazdasági és Pénzügyi Bizottság15 feladata figyelemmel kísérni a tagállamok és az Unió gazdasági és pénzügyi helyzetét, és rendszeresen jelentést készíteni erről a Tanács és a Bizottság részére, továbbá véleményt adni a Tanács és a Bizottság számára. Emellett az EUMSZ 240. cikkének sérelme nélkül a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság hozzájárul a Tanács különböző területeken – például a tőkemozgással kapcsolatos védintézkedéseket vagy a tagállami gazdaságpolitikák koordinációját illetően – folytatott munkájának előkészítéséhez, továbbá ellátja a Tanács által rábízott egyéb feladatokat. Végezetül ennek a szakbizottságnak a feladata a tőkemozgásokkal és a fizetési műveletek szabadságával kapcsolatos helyzet elemzése. E feladatok mellett a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság figyelemmel kíséri azon tagállamok monetáris és pénzügyi helyzetét, valamint általános fizetési rendszerét, amelyek derogációt élveznek a gazdasági és monetáris unió szabályai alól. E bizottság meghatározott szerepét az eljárási szabályzat 19. pontjához fűzött lábjegyzet külön kiemeli. Rendkívüli módon ennek a tanácsi előkészítő szervnek a titkárságát a Bizottság személyi állományának tagjai alkotják, nem pedig a Tanács Főtitkárságának munkatársai.

A Gazdaságpolitikai Bizottság16 a Tanács munkájának előkészítéséhez gazdasági elemzésekkel, módszertani véleményekkel és szakpolitikai ajánlástervezetekkel járul hozzá, különösen az uniós növekedési és foglalkoztatási potenciál javítását célzó strukturális politikák területén. Feladata ellátása során a bizottság szorosan együttműködik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, amikor jelentést tesz a Tanácsnak. E bizottság esetében is a Bizottság gondoskodik a titkárságról, nem pedig a Tanács Főtitkársága.

15 A Tanács 1998. december 31-i 1999/8/EK határozata a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság alapszabályának elfogadásáról (HL L 5., 1999.1.9., 71. o.).

16 A Tanács 2000. szeptember 29-i 2000/604/EK határozata a Gazdaságpolitikai Bizottság összetételéről és alapszabályáról (HL L 257., 2000.10.11., 28. o.).


Az 1960 májusában létrehozott Mezőgazdasági Különbizottság (SCA) feladata a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hatáskörébe tartozó számos kérdés előkészítése. Ez a bizottság ezért ugyanazt a szerepet tölti be a mezőgazdaság (de nem az állat- és növény-egészségügyi intézkedések) területén, mint a Coreper más területeken. Ez a bizottság az egyetlen kivétel a Coreper azon monopolhelyzete alól, amelyet ez a tanácsi munka előkészítése terén birtokol. A Mezőgazdasági Különbizottság által megvizsgált napirendi pontokat így közvetlenül a Mezőgazdasági és Halászati Tanács napirendjére tűzik.

A közös kereskedelempolitikával foglalkozó különbizottság (az EUMSZ 207. cikkében említett, „Kereskedelempolitikai Bizottság” néven ismert bizottság) feladata a Bizottság támogatása, amikor az a Tanácstól kapott felhatalmazást követően tárgyalásokat folytat nemzetközi kereskedelmi megállapodások megkötése céljából.

A belső biztonságra vonatkozó együttműködés Unión belüli megerősítése céljából létrehozott állandó bizottság (a „COSI” néven ismert, az EUMSZ 71. cikkével létrehozott bizottság) az EUMSZ 240. cikkének sérelme nélkül segíti a tagállami intézkedések koordinációját.17

Az EUMSZ 150. cikkével összhangban létrehozott Foglalkoztatási Bizottság18 feladata a foglalkoztatási helyzet és foglalkoztatási politikák figyelemmel kísérése a tagállamokban és az Unióban, továbbá vélemények kidolgozása, szintén az EUMSZ 240. cikkének sérelme nélkül. A Bizottság feladata, hogy megfelelő segítséget nyújtson az elemzés és a szervezés terén a Foglalkoztatási Bizottság számára. E tekintetben a Bizottság személyi állományának egy tagja a bizottságot segítő titkárként jár el. A Bizottságnak azonban az ülések megtartását illetően együtt kell működnie a Tanács Főtitkárságával.

Az EUMSZ 160. cikkével összhangban létrehozott, a szociális védelemmel foglalkozó bizottság19 a Tanács vagy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésre véleményeket dolgoz ki. A Bizottság feladata figyelemmel kísérni a szociális helyzetet és a szociális védelmi politikák alakulását a tagállamokban és az Unióban, elősegíteni az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét a tagállamok között, valamint a tagállamok és a Bizottság között, továbbá jelentéseket készíteni, véleményeket kidolgozni vagy egyéb feladatokat végezni a hatáskörébe tartozó területeken. A Bizottság ebben az esetben is megfelelő segítséget nyújt az elemzés és a szervezés terén a bizottság számára. E tekintetben a Bizottság személyi állományának egy tagja a bizottságot segítő titkárként jár el. A Bizottságnak azonban az ülések megtartását illetően együtt kell működnie a Tanács Főtitkárságával.

17 A Tanács 2010. február 25-i 2010/131/EU határozata a belső biztonságra vonatkozó operatív együttműködéssel foglalkozó állandó bizottság létrehozásáról (HL L 52., 2010.3.3., 50. o.).

18 A Tanács 2015. május 11-i (EU) 2015/772 határozata a Foglalkoztatási Bizottság létrehozásáról és a 2000/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., 2015.5.14., 12. o.).

19 A Tanács 2015. május 11-i (EU) 2015/773 határozata a szociális védelemmel foglalkozó bizottság létrehozásáról és a 2004/689/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., 2015.5.14., 16. o.).


A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB), amelyről az EUSZ 38. cikke rendelkezik, központi szerepet játszik a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és ezen belül a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területén. A PBB kettős feladatot lát el20. Elsősorban – az EUMSZ 240. cikkének sérelme nélkül – figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását a közös kül- és biztonságpolitika alá tartozó területeken, és hozzájárul a szakpolitikák meghatározásához azáltal, hogy véleményeket terjeszt a Tanács elé. Másodsorban a Tanács és a főképviselő felelőssége mellett biztosítja az EUSZ 43. cikkében említett válságkezelő műveletek politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását, és ennek keretében, amennyiben erre a Tanácstól felhatalmazást kap, határozatokat hozhat ezen a területen. Az eljárási szabályzat 19. cikkének (4) bekezdése értelmében a PBB elnökségét a főképviselő egyik képviselője látja el21.

Az Európai Unió Katonai Bizottságának (EUKB)22 az a feladata, hogy a PBB részére tanácsokat és ajánlásokat nyújtson mindenfajta EU-n belüli katonai kérdéssel kapcsolatban. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei, akiket katonai képviselőik helyettesítenek. Az EUKB gyakorolja az irányítást az EU keretében folytatott valamennyi katonai tevékenység felett.

A Polgári Válságkezelő Bizottság (CIVCOM)23 feladata, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg és tanácsokat adjon a válságkezelés polgári vonatkozásaival kapcsolatban a PBB-nek, és hatáskörüknek megfelelően a Tanács egyéb illetékes szerveinek.

A Biztonsági Bizottság24 a tagállamok nemzeti biztonsági hatóságainak képviselőiből áll, és ülésein részt vesz a Bizottság és az EKSZ egy-egy képviselője. Az ülések levezető elnöke a főtitkár vagy a kijelölt képviselője. Hatásköre a Tanács munkájához kapcsolódó valamennyi biztonsági kérdés vizsgálatára és értékelésére kiterjed, valamint adott esetben ajánlásokat is tesz a Tanácsnak.

Végezetül a 2003 februárjában25 létrehozott Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottság feladata, hogy tanácsadással szolgáljon a Tanácsnak és a Bizottságnak a pénzügyi piacokhoz kapcsolódó számos kérdésben. Konkrétabban feladata egyebek mellett segítséget nyújtani a pénzügyi szolgáltatások terén a közép- és hosszú távú stratégia meghatározásához, továbbá politikai tanáccsal szolgálni mind belső kérdések (pl. egységes piac, beleértve a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési terv végrehajtását), mind külső kérdések (pl. WTO) tekintetében, illetve nyomon követni e kérdéseket.

20 A Politikai és Biztonsági Bizottság létrehozásáról szóló, 2001. január 22-i tanácsi határozat (HL L 27., 2001.1.30., 1. o.) melléklete részletesen kifejti ezeket a feladatokat.

21 Erről a szabályról rendelkezik a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló, 2009. december 1-jei európai tanácsi határozat (HL L 315., 2009.12.2., 50. o.) 2. cikkének második bekezdése is.

22 A Tanács 2001. január 22-i 2001/79/KKBP határozata az Európai Unió Katonai Bizottságának felállításáról (HL L 27., 2001.1.30., 4. o.).

23 A Tanács 2000. május 22-i 2000/354/KKBP határozata a Polgári Válságkezelő Bizottság létrehozásáról (HL L 127., 2000.5.27., 1. o.).

24 A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

25 A Tanács 2003. február 18-i 2003/165/EK határozata a pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó Bizottság létrehozásáról (HL L 67., 2003.3.12., 17. o.).


C . – A Coreper által létrehozott bizottságok és munkacsoportokA Tanácsban folyó munka előkészítésének segítése céljából a Coreper létrehozhat bizottságokat vagy munkacsoportokat, és meghatározhatja azok megbízatását (az eljárási szabályzat 19. cikkének (3) bekezdése). A munkacsoportok a tagállamok küldötteiből állnak, és szükség szerint állandó vagy ideiglenes jelleggel működnek. A Tanács teljes tevékenységi körére kiterjedően jelenleg mintegy 150 ilyen bizottság vagy munkacsoport létezik. A Főtitkárság rendszeresen frissíti ezeknek az előkészítő szerveknek a listáját.26 Az 1999. évi helsinki Európai Tanács következtetéseinek megfelelően a Tanács és a Coreper újabb magas szintű munkacsoportokat nem hoz létre.

A tanácsi bizottságok és munkacsoportok jelentéseinek az azokat vizsgáló Coreper-ülés előtt kellő időben rendelkezésre kell állniuk. Az eljárási szabályzat 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Főtitkárság segítségével az elnökség feladata úgy megszervezni a különböző bizottságok és munkacsoportok üléseit, hogy jelentéseik az azokat megvizsgáló Coreper-ülés előtt rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében az elnökség a féléves hivatali idejének kezdete előtt elkészíti a különböző munkacsoportok és bizottságok tervezett üléseinek menetrendjét, melyet a munka előrehaladásától függően módosítani kell. Az eljárási szabályzat 21. cikke szerint amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, úgy az elnökségnek a következő Coreper-ülésre kell halasztania az azokkal a jogalkotási aktusokkal kapcsolatos pontokat, amelyek vonatkozásában a bizottság vagy a munkacsoport nem fejezte be a munkáját legalább öt munkanappal a Coreper-ülés előtt.

Amennyiben valamely munkacsoport megállapodásra jut egy kérdésben, az érintett pontot („I” napirendi pontként) a Coreper napirendjére tűzik, majd rendszerint „A” napirendi pontként felveszik a Tanács napirendjének megfelelő részébe27. Ugyanakkor továbbra is fennáll a lehetősége annak, hogy a Coreper vagy a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság az „I/A” napirendi pontok jóváhagyásakor véleményt nyilvánítson és nyilatkozatait jegyzőkönyvbe vetesse (az eljárási szabályzat 3. cikkének (6) bekezdése), vagy megváltoztassa álláspontját és a szóban forgó napirendi pont megvitatását vagy annak elhalasztását kérje.

D . – A Tanács előkészítő szerveinek elnökségeAz Európai Tanács 2009. december 1-jén határozatot fogadott el a Tanács elnökségének gyakorlásáról28, mely határozatot a 2009/908/EU tanácsi határozat hajtotta végre29. Ennek az európai tanácsi határozatnak az értelmében a Tanács elnökségének feladatait, a Külügyek Tanácsa formáció kivételével, a tagállamok előre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látják el (ez az úgynevezett „elnökségi trió”). Ezeket a csoportokat a tagállamok egyenjogúságán alapuló rotációs rendszer szerint kell összeállítani, figyelembe véve a tagállamok

26 A teljes és naprakész listát a 2015. július 28-i 10356/15 dokumentum tartalmazza.27 A Tanács tervezett napirendje két részre tagolódik: az első rész címe „Jogalkotási

tanácskozások”, a másodiké pedig „Nem jogalkotási tevékenységek”. Mindkét rész további két részre oszlik, amelyek „A” és „B” napirendi pontokat tartalmaznak.

28 HL L 315., 2009.12.2., 50. o.29 A Tanács 2009. december 1-jei 2009/908/EU határozata a Tanács elnökségének

gyakorlásáról szóló európai tanácsi határozat végrehajtási rendelkezéseinek megállapításáról és a Tanács előkészítő szerveinek elnöki tisztéről (HL L 322., 2009.12.9., 28. o.).


sokféleségét és az Unión belüli földrajzi egyensúlyt. A csoport tagjai a Külügyek Tanácsa formáció kivételével valamennyi tanácsi formáció ülésein hat hónapos időszakonként, egymást váltva látják el a levezető elnöki tisztet. A csoport tagjai egymás között ettől eltérő szabályokat is megállapíthatnak.

Az elnökségi trió összetételét és a Tanács elnökségét betöltő tagállamok sorrendjét a 2009/908/EU tanácsi határozat30 tartalmazza. A gyakorlatban a féléves elnökség rendszere a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően is megmaradt. Az elnökségi trió intézménye ténylegesen egyrészt a 18 hónapos programban, valamint abban a kölcsönös segítségnyújtásban fejeződik ki, amelyet a csoport tagjai egymásnak nyújthatnak, például szükség esetén helyettesítik az elnököt (az eljárási szabályzat 20. cikkének (2) bekezdése).

Eltérő rendelkezés hiányában, vagy ha a Tanács minősített többséggel másképp nem dönt, a Tanács valamennyi előkészítő szervének ülésén a levezető elnöki tisztet az elnökséget ellátó tagállam egy küldöttje tölti be (az eljárási szabályzat 19. cikkének (4) bekezdése). Ebből következik, hogy bár a bizottságok és a munkacsoportok ülésein a levezető elnökséget főszabályként annak a tagállamnak egy küldöttje látja el, amely az adott félévben a Tanács soros elnökségét betölti, a Tanács egyedi esetekben másként is dönthet. Például egy bizottság vagy munkacsoport levezető elnöki tisztét meghatározott időre átruházhatja valamely delegáció egyik (a bizottság vagy a munkacsoport többi tagja által választott) küldöttére, vagy egy olyan személyre, amely nem valamely tagállam küldötte, például a Tanács Főtitkársága személyi állományának egyik tagjára.

Ezzel összefüggésben a Külügyek Tanácsa előkészítő szerveinek levezető elnöki tisztét a 2009/908/EU tanácsi határozat értelmében és az esetleges átmeneti intézkedések mellett az említett határozat II. mellékletével összhangban kell betölteni. Így a földrajzi előkészítő szervek, a KKBP-hez kapcsolódó legtöbb horizontális előkészítő szerv és az EBVP-vel kapcsolatos előkészítő szervek (pl. EUKB, CIVCOM) levezető elnöki tisztét a főképviselő egy képviselője tölti be.

Az előző bekezdésben említett határozat III. melléklete felsorolja az állandó levezető elnökkel rendelkező előkészítő szerveket. Ezek némelyike választott levezető elnökkel rendelkezik (pl. Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, Gazdaságpolitikai Bizottság, Katonai Bizottság stb.), míg mások levezető elnökletét a Tanács Főtitkársága látja el (pl. Biztonsági Bizottság, kodifikációs munkacsoport stb.).

Emellett azon tanácsi formációk üléseinek előkészítésekor, amelyek csak félévente egyszer, az adott félév első felében üléseznek, ezen bizottságoknak az előző félév során tartott ülésein azon tagállam küldötte elnökölhet, amely a Tanács említett ülésein a soros elnökséget ellátja (az eljárási szabályzat 19. cikkének (5) bekezdése).

Ehhez hasonlóan, amennyiben valamely üggyel lényegében egy meghatározott féléves időszak során foglalkoznak, úgy az abban a féléves időszakban az elnökséget betöltő tagállam küldötte – a két érintett elnökség közötti megállapodással összhangban – a megelőző féléves időszak során is elnökölhet a bizottságok ülésein, amikor azok ezen ügyről tárgyalnak (az eljárási szabályzat 19. cikke (6) bekezdésének első albekezdése). Ez a szabály alkalmazandó, kivéve, ha a Tanács másfajta levezető elnöklési rendről határozott.

30 Lásd a 2009/908/EU tanácsi határozat I. mellékletét, amely a tagállamokat hármas csoportokra tagolva megállapítja az elnökségek sorrendjét.


Ezen túlmenően, az Unió költségvetésének vizsgálata esetében a Tanács előkészítő szerveinek (a Coreper kivételével) a költségvetéssel kapcsolatos napirendi pontokkal foglalkozó ülésein azon tagállam küldötte elnököl, amely az adott pénzügyi évet megelőző év második féléves időszakában az elnökséget be fogja tölteni (az eljárási szabályzat 19. cikke (6) bekezdésének második albekezdése).

A féléves elnökséget – az eljárási szabályzat 19. cikkének (4)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezések, valamint hatáskörének és általános politikai felelősségének sérelme nélkül – az eljárási szabályzat 1. cikkének (4) bekezdésében említett, előre meghatározott hármas tagállami csoport többi tagja vagy adott esetben a következő elnökséget ellátó tagállam képviselője segíti. Ez utóbbi képviselő, vagy az említett hármas csoport valamely tagja az elnökség felkérésére és útmutatásai szerint eljárva szükség esetén helyettesíti az elnökséget, és amennyiben szükséges, átvesz tőle bizonyos adminisztratív feladatokat és biztosítja a Tanács munkájának folyamatosságát (az eljárási szabályzat 20. cikkének (2) bekezdése).

Ezért ha valamely munkacsoport vagy bizottság levezető elnöke akadályoztatása miatt nem tudja ellátni egy ülésen a levezető elnöki teendőket, és az elnökség nem talál olyan személyt, aki helyettesíthetné, vagy ha a féléves elnökség nem tud egy adott munkacsoportnak levezető elnököt biztosítani, elvben az elnökségi trió egyik tagjának vagy a következő elnökségnek a küldötte fogja ellátni a levezető elnöki tisztet. A cél a munka folyamatosságának biztosítása a lehető legnagyobb mértékben. Amennyiben a levezető elnököt a fentiek egyike féléves időszakra helyettesíti, az elnökség az eljárási szabályzat 19. cikke (4) bekezdésének megfelelően a félév elején jóváhagyás céljából a Tanács elé terjeszti az érintett munkacsoportok listáját.

4 . AZ ELNÖKSÉG ÉS A TANÁCSKOZÁSOK MEGFELELŐ LEFOLYTATÁSA (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 20 . CIKKE ÉS V . MELLÉKLETE)

Az elnökség feladata biztosítani a tanácskozások megfelelő lefolytatását. E célból gondoskodik az eljárási szabályzat alkalmazásáról és az V. melléklet (A Tanács munkamódszerei) alábbi rendelkezéseinek betartásáról; ezeket a rendelkezéseket mind a Tanácsra, mind annak előkészítő szerveire alkalmazni kell:

a) Az ülések előkészítése (1–5. pont):

– az elnökség gondoskodik arról, hogy egy ügy csak akkor kerüljön a Coreper elé, ha e szinten ténylegesen ésszerű kilátás van az előrehaladásra, illetve az álláspontok tisztázására, továbbá arról, hogy egy ügyet – pontosan meghatározott megbízás kíséretében – csak akkor küldjenek vissza a munkacsoportnak vagy bizottságnak, amennyiben ez szükséges;

– az elnökség megteszi az ülések közötti munka előmozdításához szükséges intézkedéseket, például kompromisszumos szövegeket készít, meghatározott kérdésekről konzultációkat folytat, vagy felkéri a delegációkat arra, hogy a munkacsoport vagy a bizottság következő ülése előtt írásban reagáljanak a javaslatokra;

– a delegációknak adott esetben előzetesen írásban elő kell terjeszteniük azokat az álláspontokat, amelyeket a következő ülésen előreláthatólag képviselni fognak. Amennyiben ezek az álláspontok valamely szöveg módosítására


irányuló javaslatokat tartalmaznak, úgy a delegációknak javaslatot kell tenniük a pontos megfogalmazásra. Lehetőség szerint az azonos álláspontot képviselő delegációknak közös írásbeli észrevételeket kell benyújtaniuk;

– az elnökség a Coreper üléseinek előkészítése keretében a lehető leghamarabb továbbítja a delegációknak az ezen ülések teljes körű előkészítéséhez szükséges valamennyi információt, beleértve azt is, hogy az elnökség várakozásai szerint milyen eredménnyel zárul majd az egyes napirendi pontok megtárgyalása. Másrészt pedig az elnökség adott esetben arra ösztönzi a delegációkat, hogy azok a Coreper üléseinek előkészítése keretében tájékoztassák a többi delegációt az általuk a Coreper ülésén képviselni kívánt álláspontról. Az elnökség mindezek alapján véglegesíti a Coreper napirendjét. Az elnökség szükség esetén gyakrabban is összehívhatja a Coreper üléseinek előkészítésében részt vevő munkacsoportokat;

– igyekezni kell elkerülni azt, hogy a Coreper újból foglalkozzon az Antici-csoport, illetve a Mertens-csoport ülésein már megtárgyalt ügyekkel, az „Egyéb” napirendi pontokat a delegációknak lehetőség szerint ezeknek a csoportoknak az ülésein, nem pedig a Coreper-ülésen kell előterjeszteniük.

b) Az ülések lebonyolítása (6–16. pont):

– egy előterjesztés csak akkor vehető fel a Tanács napirendjére, ha jelentős új kezdeményezések megtárgyalását tervezik; az elnökségnek tartózkodnia kell attól, hogy tisztán tájékoztató jellegű pontokat vegyen fel a Coreper napirendjére. Az ilyen információkat lehetőleg a Coreper üléseinek előkészítése keretében, írásban kell továbbítani;

– az elnökség egy adott napirendi pont tárgyalása vonatkozásában korlátozhatja az ülésteremben jelen lévők létszámát delegációnként, továbbá dönthet arról, hogy megnyissák-e a tanácskozás hallgatására szolgáló termet; megállapíthatja emellett a tárgyalandó napirendi pontok sorrendjét és meghatározhatja azok megvitatásának időtartamát; hasonlóképpen, beoszthatja az egy adott napirendi pont megvitatására szánt időt, különösen oly módon, hogy korlátozza a résztvevők felszólalásának idejét és meghatározza felszólalásuk sorrendjét. Ezzel összefüggésben az ülések kezdetekor az elnökség ismerteti azt az időkeretet, amelyet az egyes napirendi pontok megtárgyalására szán; kerüli a hosszú bevezetőket, és tartózkodik a delegációk számára már ismert információk megismétlésétől; egy adott kérdés megtárgyalásának kezdetekor közli a delegációkkal, hogy felszólalásuk milyen hosszú lehet;

– ne legyen lehetőség teljes felszólalási körre egy adott napirendi pont kapcsán; az elnökség lehetőség szerint az ügy érdemi tárgyalására helyezi a hangsúlyt, így különösen arra kéri a delegációkat, hogy azok kompromisszumos szövegekről, illetve konkrét javaslatokról nyilvánítsanak véleményt; az ülések befejezésekor tartózkodik a tárgyalások során elhangzottak hosszan tartó összegzésétől; a delegációknak pedig kerülniük kell az előzőleg felszólalók által már említett megjegyzések megismétlését, és egy adott javaslattal való egyetértésük esetén tartózkodniuk kell a felszólalástól; ilyenkor a hozzászólás hiányát elvi beleegyezésnek kell tekinteni;

– az elnökség felkérheti a delegációkat, hogy – egy konkrét javaslattal való egyet nem értésük puszta kifejezése helyett – a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozó javaslataikat egy adott időpont előtt írásban


nyújtsák be, adott esetben rövid indokolással (az eljárási szabályzat 20. cikke (1) bekezdése második albekezdésének d) pontja);

– az elnökség továbbá felkérheti azon delegációkat, amelyek egy adott napirendi pont, szöveg vagy szövegrész kapcsán teljesen megegyező vagy hasonló álláspontot képviselnek, hogy válasszanak ki maguk közül egyet, aki közös álláspontjukat az ülésen vagy az ülés előtt írásban kifejti.

5 . A FŐTITKÁR ÉS A FŐTITKÁRSÁG (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 23 . CIKKE)

1952. szeptemberi, első ülésén az Európai Szén- és Acélközösség Tanácsa létrehozta a főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárságot. A két Római Szerződés (EGK és Euratom) hatálybalépésével a Főtitkárság tevékenységei kibővültek. A Főtitkárság és a főtitkár a Tanács eljárási szabályzatának egymást követő változataiban került említésre egészen addig, amíg a Maastrichti Szerződés rájuk vonatkozó közvetlen hivatkozást nem vezetett be az Európai Közösséget létrehozó szerződésbe, majd néhány évvel később az Amszterdami Szerződéssel hivatkozás került az Európai Unióról szóló szerződésbe is. A Tanács által minősített többséggel kinevezett főtitkár felel a Főtitkárság működéséért (az EUMSZ 240. cikkének (2) bekezdése). Ugyanerről rendelkezik az eljárási szabályzat 23. cikkének (1) bekezdése is. A Tanács egyedüliségének elve ezért a Főtitkárságra is alkalmazandó, amely valamennyi tevékenységében segíti a Tanácsot és annak előkészítő szerveit.

A . – A főtitkárA főtitkár – mint a Főtitkárság vezetője – a Tanács munkáját segíti (az EUMSZ 240. cikkének (2) bekezdése). Ő felel a Főtitkárságért, és a Tanács felügyelete mellett megtesz minden szükséges intézkedést a Főtitkárság zökkenőmentes működése érdekében.

A főtitkár rendszerint részt vesz az Általános Ügyek Tanácsának ülésein. Feladata alapvetően abban áll, hogy biztosítsa a Tanács munkájának folytonosságát és előrehaladását, valamint tanácsaival segítse a testület munkáját. Ő felel a Főtitkárság igazgatásáért is.

A Főtitkárság – az elnökség felelőssége és útmutatása mellett – aktívan és folyamatosan részt vesz a Tanács munkájának szervezésében, koordinálásában és a munka koherenciájának biztosításában, valamint a Tanács 18 hónapos programjának végrehajtásában. Segíti az elnökséget a problémák megoldásában.

A Tanács eljárási szabályzata a főtitkár több más feladatát is felsorolja, mégpedig:

a) a főtitkár a letéteményese több megállapodásnak is (az eljárási szabályzat 25. cikke, lásd az V. fejezet 2. pontját);

b) a főtitkár írja alá a Tanács üléseiről készült jegyzőkönyveket (az eljárási szabályzat 13. cikkének (1) bekezdése);

c) a főtitkár a meghatározott jogi aktusokat hivatalos úton továbbítja a Hivatalos Lapban való kihirdetésük céljából (az eljárási szabályzat 17. cikke);

d) a főtitkár a meghatározott irányelvekről, határozatokról és ajánlásokról értesíti azok címzettjeit, az EUMSZ 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett tanácsi irányelvekről és határozatokról, valamint a Tanács ajánlásairól pedig hiteles másolatot küld a tagállamok kormányainak és a Bizottságnak (az eljárási szabályzat 18. cikke);


e) a főtitkár feladata, hogy minden évben kellő időben benyújtsa a Tanácsnak a Tanács kiadásaira vonatkozó előirányzat-tervezetet (az eljárási szabályzat 23. cikkének (4) bekezdése);

f) a főtitkár teljes mértékben felel a költségvetés „II. szakasz – Európai Tanács és Tanács” részében szereplő előirányzatok kezeléséért, és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azokkal megfelelően gazdálkodjanak. Ő rendelkezik az előirányzatoknak a költségvetési rendelettel összhangban történő felhasználásáról (az eljárási szabályzat 23. cikkének (5) bekezdése). A főtitkár ezért meghatározta a tagállami küldöttek költségeinek megtérítésére vonatkozó feltételeket, korlátokat és eljárásokat31.

A Tanács főtitkára egyben az Európai Tanács főtitkára is. Részt vesz az Európai Tanács ülésein, és minden szükséges intézkedést meghoz a tanácskozások megfelelő megszervezése érdekében (az Európai Tanács eljárási szabályzatának 13. cikke).

B . – A FőtitkárságAz EUMSZ 240. cikkének (2) bekezdése és az eljárási szabályzat 23. cikkének (1) bekezdése értelmében a Főtitkárság fő feladata, hogy a Tanácsnak és előkészítő szerveinek munkáját minden területen támogassa (a Főtitkárság oszthatatlansága). A Főtitkárság a Tanács szolgálatában áll, amely pedig dönt a Főtitkárság szervezetéről. A Főtitkárság mind a Tanács tagjaihoz, mind az elnökséghez való viszonyát tekintve független és pártatlan32. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Európai Tanács különálló intézmény lett, a Főtitkárság az ő munkáját is segíti.

A Főtitkárság a Tanács „hivatalvezetője” (jegyzőkönyvek készítése, az ülések ütemezése és tárgyi feltételeinek megteremtése, dokumentumok előállítása, fordítása és terjesztése, valamint archiválása) és tanácsadója is egyben. Aktívan és folyamatosan részt vesz a Tanács munkájának szervezésében, koordinálásában és a munka koherenciájának biztosításában, valamint a Tanács 18 hónapos programjának végrehajtásában. A Tanács elnökségét is segíti a munkájában (az eljárási szabályzat 23. cikkének (3) bekezdése). A Főtitkársággal közölni kell a Tanács és a Bizottság tagjait kísérő tisztviselők nevét és beosztását (az eljárási szabályzat 5. cikkének (3) bekezdése).

A Főtitkárság – amely mintegy 3100 tisztviselőt és egyéb alkalmazottat foglalkoztat, akik az uniós tagállamok állampolgárai közül kerülnek ki – hét főigazgatóságból, a főtitkári kabinetből és a Tanács Jogi Szolgálatából áll.

31 A Tanács főtitkárának 30/2013 sz. határozata a tagállamok küldöttei utazási költségeinek megtérítéséről.

32 Ehhez kapcsolódóan lásd a Főtitkárság „küldetésnyilatkozatát”: A Tanács Főtitkársága – mint nyitott, hatékony, független és állandó európai közszolgálat – biztosítja az Európai Tanács és a Tanács zökkenőmentes működését, és minden szükséges támogatást megad ahhoz, hogy a Szerződések által rájuk ruházott feladatokat teljesíteni tudják az Unió fejlődésének előmozdítása érdekében. A Főtitkárság tanácsokkal szolgál és támogatást nyújt az Európai Tanács és a Tanács tagjai, valamint elnökei számára munkájuk minden területén, továbbá a miniszteri találkozók és kormányközi konferenciák kapcsán is.


A Jogi Szolgálat a tanácsi jogi aktusok jogszerűségére és pontos szövegezésére ügyelve segíti a Tanács és a tanácsi előkészítő szervek, valamint az elnökség és a Főtitkárság munkáját. Joga és kötelessége, hogy amikor szükségesnek látja, felszólaljon – akár szóban, akár írásban – munkacsoporti és bizottsági szinten, valamint a Coreper és a Tanács szintjén egyaránt, kifejtve teljes mértékben független véleményét bármely jogi kérdésről, akár a Tanács kérésére, akár saját kezdeményezésére. A Jogi Szolgálat emellett az Európai Tanács és a Tanács jogi képviselőjeként lép fel a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék előtt33. Feladata továbbá, hogy ellenőrizze a javaslatok és jogi aktusok tervezetei szövegezésének minőségét, valamint szövegezési javaslatokat tegyen a Tanács és szervei számára, a Tanács eljárási szabályzatának 22. cikkével és a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló 1998. december 22-i intézményközi megállapodással34 összhangban.

A Jogi Szolgálatnak a fenti feladatokat az Európai Tanács viszonylatában is el kell látnia. Felkérés esetén a tagállamok kormányközi konferenciáinak munkáját is segíti.

33 Az Európai Tanács 2015. március 19-i határozata az Európai Tanácsot a Bíróság előtt képviselő meghatalmazottak kinevezésére való felhatalmazásról, valamint a Tanács 1989. június 12-i határozata a Tanácsot a Bíróság előtt képviselő meghatalmazottak kinevezésére való felhatalmazásról.

34 HL C 73., 1999.3.17., 1. o.


II . FEJEZET – A TANÁCS ELJÁRÁSRENDJE

1 . A TANÁCS MUNKÁJÁNAK TERVEZÉSE (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 2 . CIKKÉNEK (6) ÉS (7) BEKEZDÉSE)

A Tanács tizennyolc hónapos időszakra szóló programját a Tanács elnökségét az adott időszakban ellátó, előre meghatározott hármas tagállami csoport dolgozza ki. A hármas elnökségi csoport a programtervezetet egyfelől a Külügyek Tanácsának elnökével közösen dolgozza ki, hogy kellő mértékben figyelembe lehessen venni ennek a tanácsi formációnak az adott időszakra tervezett tevékenységét, másfelől – megfelelő konzultációkat követően – a Bizottsággal és az Európai Tanács elnökével szoros együttműködésben.

A program tartalmaz egy általános bevezető szakaszt, amely a programot az Európai Unió hosszabb távú stratégiai iránymutatásainak összefüggésébe helyezi. Ezzel kapcsolatban a programtervezet elkészítéséért felelős hármas elnökségi csoport konzultál az őt követő elnökségi trióval. A programtervezet kiterjed többek között az év politikai prioritásairól szóló, a Bizottság kezdeményezésére folytatott párbeszédből fakadó főbb pontokra is.

A tizennyolc hónapos program tervezetét egy egységes dokumentumba foglalva, legkésőbb az adott időszak előtt egy hónappal jóváhagyásra az Általános Ügyek Tanácsa elé terjesztik. Az Általános Ügyek Tanácsa nyilvános irányadó vitát tart a programról (az eljárási szabályzat 8. cikkének (3) bekezdése).

A 18 hónapos program alapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az adott időszakban hivatalba lépő elnökség elkészíti a következő féléves időszakra ütemezett tanácsi ülések tervezett napirendjeit, legkésőbb egy héttel az adott félév kezdete előtt. A tervezeteket egyetlen, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentum tartalmazza. Más szóval, az kötelezi a Külügyek Tanácsának elnökét (a főképviselőt) és a Tanács minden más elnökét is (az eljárási szabályzat 1. cikkének (5) bekezdése). Ez a dokumentum iránymutatásul, indikatív jelleggel tartalmazza a tervezett jogalkotási munkát és operatív határozatokat. Az elnökség a féléves időszak alatt – amennyiben szükséges – további tanácsi üléseket is beiktathat, illetve amennyiben a tervezett ülések valamelyikének megtartása már nem indokolt, dönthet úgy, hogy azt nem hívja össze.

2 . AZ ÜLÉSEK ÖSSZEHÍVÁSA ÉS HELYSZÍNE (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 1 . CIKKE)

A . – Az ülések összehívásaAz EUMSZ 237. cikke és az eljárási szabályzat 1. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanácsot saját kezdeményezésére, illetve a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérésére a Tanács elnöke hívja össze. Ha valamely delegáció vagy a Bizottság azt kéri, az elnök köteles összehívni a Tanácsot. Az elnök azonban bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkezik az ülés időpontjának megválasztását illetően. Az időpont megválasztásakor az elnöknek – a kollégái véleményén túl – figyelembe kell vennie a következőket:

– az eljárási szabályzat által előírt határidők (az eljárási szabályzat 3. cikkének (1)–(3) bekezdése);


– az a körülmény, hogy a Tanács jogilag köteles lehet egy adott időpont előtt összeülni, illetve intézkedni (például az EUSZ 30. cikkének (2) bekezdésében előírt esetben);

– a Tanács általi szavazás megtartásához szükséges határozatképességre vonatkozó szabályok (az eljárási szabályzat 11. cikkének (4) bekezdése);

– a Tanács megbeszéléseinek a Coreper általi előkészítése (az eljárási szabályzat 19. cikke).

Az elnökség a megfelelő egyeztetések lefolytatását követően legalább hét hónappal az érintett félév kezdete előtt valamennyi tanácsi formáció tekintetében ismerteti a tanácsi ülések javasolt időpontjait. Az időpontokat egyetlen, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentum tartalmazza, annak hangsúlyozására, hogy az a Külügyek Tanácsának elnökére (a főképviselőre), valamint a Tanács minden más elnökére nézve is kötelező.

Természetesen ez a terv rugalmasan alakítható, és az elnökség folyamán változhatnak az előre beütemezett időpontok. A konkrét időpontokat az adott időszakban hivatalba lépő elnökség akkor adja meg, amikor – legkésőbb egy héttel hivatalba lépése előtt – elkészíti a következő féléves időszakra ütemezett tanácsi ülések tervezett napirendjeit. Az elnökség, amennyiben szükséges, további üléseket hívhat össze, illetve lemondhatja a már betervezetteket.

A külügyeket érintő, gyors döntést igénylő esetekben az elnökség rendkívüli tanácsi ülést hívhat össze. Az EUSZ 30. cikkének (2) bekezdése értelmében például a főképviselőnek hivatalból vagy valamely tagállam kérelmére negyvennyolc órán, illetve szükséghelyzetben rövidebb időn belül össze kell hívnia a Külügyek Tanácsának rendkívüli ülését.

Végezetül, amint már fentebb is említettük, a jól bevált gyakorlatnak megfelelően minden tanácsi elnökség szervez nem hivatalos miniszteri találkozókat, hivatali ideje alatt legfeljebb ötöt (I. fejezet, 2.A. pont).

B . – Az ülések helyszíneAz Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló (6.) jegyzőkönyv rögzíti, hogy a Tanács székhelye Brüsszel, valamint hogy a Tanács április, június és október hónapban Luxembourgban tartja üléseit. Kivételes esetekben szükségessé válhat, hogy a Tanács máshol ülésezzen. Ilyen eset különösen, amikor az Unió nemzetközi tárgyalásokon vesz részt. Erre az esetre az eljárási szabályzat 1. cikke (3) bekezdésének második albekezdése azt írja elő, hogy a Tanácsnak vagy a Corepernek egyhangúlag kell határoznia arról, hogy a Tanács ülését máshol tartják meg.

3 . NAPIREND (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 3 . CIKKE)

A . – A tervezett napirend összeállítása

a) A napirendi pontok felvétele

Az egyes ülések tervezett napirendjének összeállítása az elnök felelőssége mellett történik, és annak során figyelembe kell venni a Tanács 18 hónapos programját, valamint a Tanács valamely tagjától vagy a Bizottságtól érkezett, napirendi pont felvétele iránti kéréseket. Az elkészült tervezett napirendet az elnök legalább 14 nappal az ülés kezdete előtt megküldi a Tanács tagjainak és a Bizottságnak. Ezzel egyidejűleg azt meg kell küldeni a tagállamok nemzeti parlamentjeinek is.


A tervezett napirend összeállításakor az elnöknek több különböző határidőt is be kell tartania (alapszabály, hogy ha egy napirendi pontot a tizenhat és tizennégy napos határidők betartásával vettek fel a Tanács tervezett napirendjére, az egyszerű többségi döntéssel felkerülhet a végleges napirendre). Ezek a következők:

– tizenhat nappal a Tanács ülésének kezdete előtt be kell érkezniük a Tanács tagjai vagy a Bizottság részéről a napirendi pont felvétele iránti kérelmeknek és minden kapcsolódó dokumentumnak. Az elnök köteles eleget tenni a Tanács valamely tagjától vagy a Bizottságtól érkező minden olyan kérelemnek, amely – az esetleges kapcsolódó dokumentumokkal együtt – az előírt határidőn belül beérkezik a Főtitkársághoz (az eljárási szabályzat 3. cikkének (2) bekezdése);

– tizennégy nappal a Tanács ülésének kezdete előtt össze kell állítania az elnökségnek a tervezett napirendet, és meg kell küldenie – minden kapcsolódó dokumentummal együtt – a Tanács tagjainak és a Bizottságnak;

– nyolc hétnek el kell telnie azon napirendi pontok tervezett napirendre tűzése előtt, amelyek valamely jogalkotási aktusról vagy a rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatban elfogadandó álláspontról való határozathozatalra vonatkoznak (lásd a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló (1.) jegyzőkönyv 4. cikkét, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv 6. cikkét), lehetővé téve a nemzeti parlamentek számára, hogy véleményt nyilvánítsanak az ő szempontjukból kifejezetten fontos kérdésekről, illetve amennyiben a (2.) jegyzőkönyv alkalmazandó, hogy indokolt véleményt küldjenek arról, hogy az adott jogalkotási aktus tervezetét összeegyeztethetőnek tartják-e a szubszidiaritás elvével. Ily módon a Tanács csak úgy fogadhat el jogalkotási aktust vagy rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatban kialakított álláspontot, hogy a nemzeti parlamentek kellő idővel rendelkeznek annak áttanulmányozására. A Tanács mindazonáltal – az érintett jogi aktus vagy álláspont elfogadására alkalmazandó szavazási rendnek megfelelően – eltérhet a nyolchetes határidőtől sürgősségi alapon, amelyet az érintett jogi aktusban vagy álláspontban ki kell fejteni; a nyolchetes határidő azon a napon kezdődik, amikor a Tanács az összes nyelvi változatban kézhez kapja a jogalkotási javaslatot (az eljárási szabályzat 3. cikke (3) bekezdésének második és harmadik albekezdése). Tíz napnak kell eltelnie a jogalkotási aktus tervezetének a tervezett napirendre tűzése és az álláspont elfogadása között. Kellően indokolt sürgős esetben ettől a határidőtől el lehet térni (az eljárási szabályzat 3. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdése);

– huszonegy napos nem kötelező határidő vonatkozik a tervezett napirendnek és a kapcsolódó dokumentumoknak a Tanács tagjai részére való megküldésére az EUMSZ V. címét („A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség”) érintő eljárások tekintetében. Ez a határidő egy tanácsi nyilatkozatban szerepel, amely szerint az elnök törekszik ennek a határidőnek az elvi betartására.35

Amennyiben nem tartották be a fenti határidőket valamely napirendi pont napirendre tűzésének kérelmezése tekintetében, vagy nem küldték meg

35 Lásd az eljárási szabályzat 3. cikkéhez fűzött, e kiadvány 111. lábjegyzetében szereplő, az eljárási szabályzat 3. cikkére vonatkozó c) nyilatkozatot.


időben a kapcsolódó dokumentumokat valamely napirendi pontot illetően, az adott napirendi pont csak akkor tűzhető a tervezett napirendre, ha ezt a Tanács egyhangúlag jóváhagyja a végleges napirendnek az ülés kezdetén történő elfogadásakor (lásd a 3.B. pontot).

b) A határidők számítása

A határidők számítása az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet36 rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával történik.

A határidő számításánál – az 1182/71/EGK, Euratom rendelet 3. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében – a Tanács ülésének napja nem számít bele a kérdéses időtartam kiszámításába, mivel e rendelkezés szerint „amennyiben egy napokban […] kifejezett határidőt attól a pillanattól kell számítani, amikor egy esemény bekövetkezik vagy egy cselekvés végbemegy, az a nap […], amelyen az esemény bekövetkezik vagy a cselekvés végbemegy, a szóban forgó határidőbe nem számít bele”.

Röviden, az a nap, amikor a napirendi pont a napirendre felkerül, illetve amikor a Tanács ülését megtartják, nem számít bele a határidők számításába. Egy tizennégy napos határidő esetében például e két esemény között kell eltelnie a tizennégy napnak.

Példa a tizennégy napos határidő számítására:

A Tanács ülése: 2015. november 30., hétfőA tizennégy napos időtartam vége: 2015. november 29., vasárnap éjfélA tizennégy napos időtartam kezdete: 2015. november 16., hétfő 0 óraA tervezett napirend elküldésének végső határideje: 2015. november 15., vasárnap éjfél

c) Napirendi pontok napirendről való levétele

Amennyiben egy napirendi pont a (tizennégy vagy tizenhat napos) határidőn belül felkerült a tervezett napirendre, már nem vonható vissza, kivéve, ha a Tanács minden tagja egyetért azzal. Máskülönben előfordulhatna például, hogy a Tanács egy tagja a határidőn belül kéri egy napirendi pont felvételét, majd egyoldalúan visszavonja a kérelmét. Ebben az esetben a Tanács többi tagja – akik nem kérték a napirendi pont felvételét, mivel az már eleve szerepelt a napirenden – a határidő lejárta miatt nem élhetne azzal a jogával, hogy kérje annak napirendre tűzését.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szóban forgó tanácsi ülés előtti utolsó Coreper-ülés az utolsó alkalom arra, hogy a tervezett napirendről levegyenek egy napirendi pontot. A Coreper elnöke az említett ülésen megbizonyosodik arról, hogy ellenzi-e valaki, hogy a Tanács tervezett napirendjéről levegyék az adott napirendi pontot, melyet előzőleg a tizennégy vagy tizenhat napos határidőn belül vettek arra fel. Ha mindannyian egyetértenek, a napirendi pont az érintett tanácsi ülést megelőző Coreper-ülésen levehető a tervezett napirendről.

A másik lehetőség, hogy a Tanács a szóban forgó tanácsi ülés végleges napirendjének elfogadásakor egyszerű többséggel határoz arról, hogy az érintett napirendi pont ne szerepeljen azon. Ez utóbbi esetben az elnökség

36 HL L 124., 1971.6.8., 1. o.


az elfogadáskor szóbeli javaslatot tehet arra, hogy az adott napirendi pontot halasszák egy későbbi tanácsi ülésre. Amennyiben a napirendi pont olyan jogi aktusra vonatkozik, amelynek elfogadása sürgős, és amely minősített többséggel vagy egyszerű többséggel elfogadható, a napirendi pont akkor is tovább szerepeltethető a tervezett napirenden, illetve felvehető a végleges napirendre, ha egy delegáció fenntartással él. Ilyen esetben az érintett delegációnak jeleznie kell, hogy fenntartása tartózkodásként vagy ellenszavazatként értendő-e.

Sürgős esetek kivételével az elnökségnek le kell vennie a tervezett napirendről az olyan jogalkotási aktusok tervezeteivel kapcsolatos napirendi pontokat, amelyek vizsgálatát a Coreper a Tanács ülését megelőző hét előtti hét végéig nem fejezte be (az eljárási szabályzat 3. cikke (5) bekezdésének második albekezdése).

B . – A végleges napirend elfogadásaA végleges napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. A Tanács egyszerű többséggel fogadja el az ülés napirendjét minden olyan napirendi pont tekintetében, amelyet határidőn belül vettek fel rá. Azonban az olyan napirendi pontok napirendre tűzéséhez, amelyeket a tizennégy vagy tizenhat napos határidőn belül nem vettek fel a tervezett napirendre, a Tanács egyhangú szavazata szükséges (lásd feljebb)37. Az ilyen módon napirendre tűzött pontot szavazásra lehet bocsátani, amennyiben a Szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.

„Egyéb” napirendi pont felvétele a tizenhat és tizennégy napos határidőn túl is kérhető és egyszerű többséggel való elfogadása esetén felvehető a napirendre, mivel ezek a napirendi pontok rendszerint csupán tájékoztató jellegűek, így azokkal kapcsolatban sem határozathozatalra, sem a jegyzőkönyvben rögzítendő nyilatkozat megtételére nem kerülhet sor. Ezeket a napirendi pontokat nem ajánlatos vitára bocsátani. Az „Egyéb” napirendi pontok napirendre tűzésére irányuló kérelmeket indokolás kíséretében kell benyújtani (az eljárási szabályzat 3. cikkének (9) bekezdése).

Amennyiben a végleges napirend elfogadásakor valamely delegáció vagy a Bizottság ellenzi egy olyan napirendi pont napirenden tartását, amelyet a 3. cikkben előírt határidőn belül vettek fel a tervezett napirendre, azt továbbra is szerepeltetni kell a végleges napirenden, ha a tagok egyszerű többsége emellett szavaz. Ha azonban a határidőt nem tartották be, egyhangúság szükséges ahhoz, hogy a napirendi pontot felvegyék a végleges napirendre. Ha a kifogás valamely „A” napirendi pont napirenden tartását érinti, és a Tanács úgy dönt, hogy az fenn marad a végleges napirenden, „B” napirendi pontként is tárgyalható (lásd a 3.C. pont b) alpontját).

Amennyiben egy „A” napirendi pontra vonatkozó állásfoglalás újabb vitához vezethet, vagy ha a Tanács egy tagja vagy a Bizottság ezt kérelmezi, úgy e pontot leveszik a végleges napirendről (az eljárási szabályzat 3. cikkének (8) bekezdése). A Tanács mindazonáltal – egyszerű többséggel – dönthet úgy, hogy a napirendi pontot továbbra is „A” napirendi pontként szerepelteti a napirenden, illetve hogy „B” napirendi pontként vitatja meg.

37 Megjegyzés: amennyiben a napirendre tűzendő napirendi pont olyan határozatra vonatkozik, amelyről a Tanács vagy a Coreper egy vagy több tagja – a Szerződések értelmében – nem szavazhat, a napirendi pont felvételének egyhangú jóváhagyása során nem lehet figyelembe venni az adott tagok szavazatát (az eljárási szabályzat IV. melléklete (1) bekezdésének b) pontja). Lásd a III. fejezet 1.C. pontját.


C . – A napirend felépítése és tartalma

a) Jogalkotási és nem jogalkotási tanácskozások

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a Tanács üléseit – és így a napirendeket is – két részre kell tagolni: egy uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatallal foglalkozó és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre (az EUSZ 16. cikkének (8) bekezdése). A tervezett napirend ezért két részre tagolódik: a „Jogalkotási tanácskozások” rész a jogalkotási aktusokról való tanácskozásokra vonatkozik, a „Nem jogalkotási tevékenységek” rész pedig a nem jogalkotási jellegű tevékenységre. A tervezett napirend mindkét részének napirendi pontjai „A” és „B” napirendi pontokra oszlanak (az eljárási szabályzat 3. cikkének (6) bekezdése). „Egyéb” napirendi pontok is felvehetők bármelyik részbe, attól függően, hogy uniós jogalkotási aktusokkal vagy nem jogalkotási tevékenységekkel kapcsolatosak.

A jogalkotási és nem jogalkotási aktusok megkülönböztetése azon az adott eljáráson alapul, amelynek keretében elfogadják őket. Az a jogi aktus, amelyet az alapjául szolgáló, a Szerződésben foglalt jogalapnak megfelelően (rendes vagy különleges) jogalkotási eljárás keretében fogadnak el, „jogalkotási aktusnak” minősül. Az olyan jogalapra épülő jogi aktus azonban, amely nem tesz említést a jogalkotási eljárás alkalmazásának szükségességéről, nem minősül „jogalkotási aktusnak”38. Ez nem jelenti azt, hogy az utóbbi nem bír joghatással, de ez a Tanács napirendjére tűzendő jogi aktusok osztályozása szempontjából lényegtelen. Az olyan jogi aktusok tehát, amelyek jogilag kötelező erejűek, de nem a Szerződésben előírt rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében kerülnek elfogadásra, nem minősülnek „jogalkotási aktusnak”, és nem kerülnek fel a napirend „Jogalkotási tanácskozások” részébe. Az ilyen jogi aktusok a „Nem jogalkotási tevékenységek” részben szerepelnek. Emellett azokat a jogi aktusokat is a „Nem jogalkotási tevékenységek” részben kell feltüntetni, amelyek nem tüntetnek fel konkrét jogalapot (mint például a Tanács következtetései).

b) A napirend A. és B. része

A napirend mindkét részének, vagyis a jogalkotási és a nem jogalkotási résznek a napirendi pontjai „A” és „B” napirendi pontokra oszlanak (az eljárási szabályzat 3. cikke (6) bekezdésének második albekezdése). Az „A” napirendi pontok olyan napirendi pontok, amelyeket a Tanács – a Coreper általi megfelelő előkészítésük okán – várhatóan vita nélkül jóváhagy; ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az érintett napirendi pontok jóváhagyásakor a Tanács bármely tagja vagy a Bizottság kinyilvánítsa a véleményét és jegyzőkönyvben rögzítendő nyilatkozatot tegyen. Azokat a napirendi pontokat ellenben, amelyeket meg kell vitatni, a „B” részben kell feltüntetni.

Az „A” napirendi pontok gyakorlata révén elkerülhető, hogy a Tanács ülésén nagyszámú olyan napirendi ponttal kelljen foglalkozni, amelyekről már megállapodás született, és ezért egyedi vizsgálatuk szükségtelen.

Az „A” napirendi pontokat jegyzékbe foglalják, amelyet elvben a Tanács – rendszerint az ülés kezdetén – egészében jóváhagy. A napirend jogalkotási részében szereplő „A” napirendi pontokat nyilvános ülés keretében fogadják el.

38 Lásd az EUMSZ 289. cikkének (3) bekezdését, mely szerint „A jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusok jogalkotási aktusoknak minősülnek”.


Jogi értelemben az egyes „A” napirendi pontokról összevont szavazás keretében döntenek. A jegyzékben szereplő minden egyes „A” napirendi ponthoz készül egy feljegyzés, az ún. „Feljegyzés az »A« napirendi ponthoz” (vagy „Feljegyzés az »I/A« napirendi ponthoz”, ha a Coreper vita nélkül, vagyis napirendjének I. részében hagyta jóvá azt), amely tartalmazza a szavazás várható eredményét és azt a megállapítást, miszerint a Coreper megbizonyosodott a szükséges többség meglétéről. Az „A” napirendi pontok jegyzékének elfogadásával és ezáltal az egyes „A” napirendi pontokhoz készült feljegyzésekben előre jelzett szavazatok megerősítésével a jegyzékben szereplő valamennyi napirendi pont hivatalosan elfogadottnak minősül. Az előre jelzett szavazatok természetesen módosíthatók, amikor a Tanács tagjai elfogadják az „A” napirendi pontokat.

Ki kell azonban emelnünk, hogy amennyiben egy „A” napirendi pontra vonatkozó állásfoglalás újabb vitához vezethet, vagy ha a Tanács egy tagja vagy a Bizottság ezt kérelmezi, úgy e pontot leveszik a napirendről, és az elfogadása elmarad. Ebben az esetben az érintett napirendi pontot a Tanács egyik következő ülésére halasztják. A Tanács mindazonáltal egyszerű többségi szavazással másképpen is határozhat39. Az érintett napirendi pontot ez esetben – egyszerű többséggel hozott határozat útján – felvehetik ugyanazon ülés napirendjének „B” részébe. Ez a lehetőség természetesen csak akkor áll fenn, ha a napirendi pontot legalább tizennégy nappal az ülés előtt felvették a tervezett napirendre. Máskülönben, azaz ha a szóban forgó „A” napirendi pontot nem vették fel legalább tizennégy nappal az ülés előtt a tervezett napirendre, a Tanács csak egyhangú szavazattal tarthatja azt meg ugyanazon ülés „B” napirendi pontjaként40; egyhangúság hiányában a napirendi pont egy másik ülés napirendjére kerül.

A Tanács napirendjén olyan napirendi pont is szerepelhet „A” napirendi pontként, amelyre vonatkozóan valamely delegáció fenntartást jelentett be. Amennyiben a fenntartást nem vonják vissza a Tanács ülésén, úgy kell tekinteni, hogy az azt bejelentő delegáció ellenszavazatot adott le. Ha az érintett jogi aktus minősített többséggel vagy egyszerű többséggel elfogadható, a szükséges számú igen szavazat megléte esetén a napirendi pont a delegáció jóváhagyása nélkül kerül elfogadásra, de a delegációnak jeleznie kell, hogy a szavazata tartózkodásnak vagy ellenszavazatnak tekintendő-e. Egyhangú szavazás esetén a jogi aktus csak akkor fogadható el, ha a delegáció tartózkodik.

39 Megjegyzés az „A” napirendi pontok napirendről való levétele iránti kérelem lehetőségével kapcsolatban (az eljárási szabályzat 3. cikkének (8) bekezdése): a Tanács vagy a Coreper tagjai nem alkalmazhatják ezt a rendelkezést olyan határozatok esetében, amelyekkel kapcsolatban az adott tag a Szerződések értelmében nem vehet részt a szavazásban (az eljárási szabályzat IV. melléklete (2) bekezdésének a) pontja). Lásd a III. fejezet 1.C. pontját.

40 Megjegyzés: amennyiben az eljárási szabályzat 3. cikkének (8) bekezdésében meghatározott eljárás keretében napirenden tartandó „A” napirendi pont olyan határozatra vonatkozik, amelyről a Tanács vagy a Coreper egy vagy több tagja – a Szerződések értelmében – nem szavazhat, a napirendi pont napirenden tartásának egyhangú jóváhagyása során nem lehet figyelembe venni az adott tagok szavazatát (az eljárási szabályzat IV. melléklete (1) bekezdésének c) pontja). Lásd a III. fejezet 1.C. pontját.


c) A napirendi pontok megszövegezése

Amennyiben egy napirendi pont a Bizottság javaslatának, illetve a Bizottság, a tagállamok vagy más fél kezdeményezésének41 megvitatására vonatkozik, megszövegezésében a javaslat, illetve kezdeményezés teljes címét kell megadni, mindennemű módosítás nélkül.

Azoknak a napirendi pontoknak a megszövegezésében, amelyek valamely jogalkotási aktusnak vagy a rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatban kialakított álláspontnak a Tanács általi elfogadására vonatkoznak, amennyiben a jogász-nyelvész szakértők már véglegesítették a szöveget, a véglegesített szövegben szereplő teljes címet kell megadni, feltüntetve előtte a „tervezet” szót.

Az atipikus jogi aktusokra42 vonatkozó napirendi pontok megszövegezésében a Coreper által a Tanács elé benyújtott szöveg teljes címét kell megadni, feltüntetve előtte a „tervezet” szót.

d) Csillaggal való megjelölés

Ha a tervezett napirenden szereplő valamely napirendi pontot csillaggal jelölnek meg, az azt jelenti, hogy az elnökség, a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság szavazást kérhet róla43. Idetartoznak az olyan atipikus jogi aktusok, mint például a Tanács nyilatkozatai, amelyek elválaszthatatlanul kötődnek egy kötelező erejű jogi aktushoz, illetve annak tervezetéhez, és ezért ugyanazon szavazási szabály szerint kell elfogadni őket, mint az érintett, kötelező erejű jogi aktust.

Azt, hogy melyik napirendi pontokról kérhető szavazás, az előírt határidőn belül jelezni kell a napirendben (lásd a 3.A. pontot). Ez azt jelenti, hogy ha egy napirendi pontot a megfelelő határidőn belül, de csillaggal való megjelölés nélkül vettek fel a napirendre, arról szavazás nem kérhető, kivéve, ha a Tanács egyhangúlag másképp határoz.

Az érintett napirendi pontokat csillaggal kell megjelölni, ha a Szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült44. Ezt a jogi kötelezettséget az eljárási szabályzat 3. cikkének (2) bekezdése írja elő. A csillaggal való megjelölés nem jelenti azt, hogy feltétlenül sor kerül a szavazásra, csak annak lehetőségét

41 Idetartoznak a jogilag kötelező erejű jogi aktusokra, vagyis a rendeletekre, az EUMSZ 297. cikkében említett irányelvekre és a határozatokra irányuló bizottsági javaslatok, valamint a jogilag nem kötelező erejű jogi aktusokra, vagyis az EUMSZ 288. cikkében említett ajánlásokra irányuló bizottsági javaslatok, továbbá a Bizottságnak, a főképviselőnek és a tagállamoknak a jogilag kötelező erejű jogi aktusokra irányuló – például az EUMSZ 76., 215., 218. cikkén vagy az EUSZ 30. cikkén alapuló – kezdeményezései.

42 A Tanács állásfoglalása, a Tanács és a tagállamok kormányai képviselőinek állásfoglalása, a Tanács következtetései, az EUMSZ 288. cikkében említettektől eltérő ajánlások, valamint nyilatkozatok.

43 A szavazásról lásd a III. fejezet 1. és 2. pontját.44 Például a Szerződésekben foglalt több jogalap is a jogi aktus elfogadásának

előfeltételeként határozza meg az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank és/vagy az Európai Számvevőszék véleményének kötelező kikérését. Ezért meg kell bizonyosodni arról, hogy az arra kötelezettek véleményt nyilvánítottak-e a Tanács ülésének napjáig.


jelzi. Célja egyrészt, hogy lehetővé tegye a Tanács tagjai számára a szükséges előkészítő eljárások lefolytatását, valamint biztosítsa, hogy a szavazás ne érje váratlanul a tagokat, másrészt hogy egyértelműen jelezze az elnökség, a Tanács tagjai és a Bizottság számára, hogy mely napirendi pontokról jogosultak szavazási eljárást kezdeményezni az eljárási szabályzat 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban.

Amennyiben egy napirendi pont tévedésből csillag nélkül került fel a napirendre, a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérheti a hiba kijavítását.

e) Jogalkotási napirendi pontok (automatikusan nyilvánosak)

A Tanács tervezett napirendjében a jogalkotási aktusokra vonatkozó napirendi pontoknak minden esetben a „Jogalkotási tanácskozások” részben kell helyet kapniuk (az eljárási szabályzat 3. cikkének (6) és (7) bekezdése). A napirendi pontok ezen részben való szerepeltetésének jelentősége van az átláthatóság szempontjából is (lásd a lenti 6. pontot).

Megjegyzendő, hogy sürgős esetek kivételével – és az eljárási szabályzat 3. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül – az elnökségnek le kell vennie a tervezett napirendről az olyan jogalkotási aktusokkal kapcsolatos napirendi pontokat, amelyek vizsgálatát a Coreper a Tanács ülését megelőző hét előtti hét végéig nem fejezte be (az eljárási szabályzat 3. cikke (5) bekezdésének második albekezdése).

f) Az átláthatósági szabályokkal kapcsolatos megjegyzések (bizonyos nem jogalkotási aktusok esetében)

Minden olyan esetben, amikor a Tanács első alkalommal tárgyal egy új és fontos nem jogalkotási javaslatról, amely a tagállamokban, illetve a tagállamokra nézve jogilag kötelező erejű szabályok elfogadására irányul, a Tanács napirendjében az adott napirendi pont alatt fel kell tüntetni a „nyilvános tanácskozás” kifejezést; ez alól kivételt képeznek a belső intézkedések, az igazgatási vagy költségvetési aktusok, az intézményközi vagy nemzetközi kapcsolatokat érintő jogi aktusok és a nem kötelező erejű jogi aktusok (az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdése). Az elnökség feladata annak meghatározása, hogy mely új javaslatok fontosak (a Tanács vagy a Coreper egyszerű többséggel másképpen is dönthet). Az elnökség eseti alapon dönthet úgy, hogy e javaslatok valamelyikéről a Tanácsban a későbbi tanácskozások nyilvánosak legyenek (a Tanács vagy a Coreper egyszerű többséggel másképpen is határozhat) (az eljárási szabályzat 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdése). A tervezett napirendben fel kell tüntetni, hogy a konkrét esetben az eljárási szabályzat mely cikke és bekezdése alkalmazandó (az egyes bekezdések hatálya alá tartozó eseteket illetően lásd a II. fejezet 6.A. pontját), és adott esetben jelezni kell, hogy a nyilvános tanácskozást az elnökség javasolta. Ennek megfelelően, nyilvános tanácskozás esetén a következő szövegrészt kell – értelemszerűen – a napirendben feltüntetni:

– „Nyilvános tanácskozás a Tanács eljárási szabályzata 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján”;

– „Nyilvános tanácskozás a Tanács eljárási szabályzata 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdése alapján (az elnökség javaslatára)”.

Amikor a Tanács konkrét kérdésekről (az eljárási szabályzat 8. cikkének (2) bekezdése) vagy programokról és prioritásokról (az eljárási szabályzat 8. cikkének (3) bekezdése) folytat nyilvános tanácskozást, a Tanács napirendjében az adott


napirendi pont alatt fel kell tüntetni a „nyilvános vita” kifejezést. Az eljárási szabályzat 8. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó napirendi pontokat nyilvánosan kell megvitatni. A napirendben fel kell tüntetni, hogy a konkrét esetben az eljárási szabályzat mely cikke és bekezdése alkalmazandó (lásd a II. fejezet 6.A. pontját), és adott esetben jelezni kell, hogy mely javaslatról folytatják a nyilvános vitát. A napirendben a következő szövegrészt kell – értelemszerűen – feltüntetni:

– „Nyilvános vita a Tanács eljárási szabályzata 8. cikkének (2) bekezdése alapján (az elnökség javaslatára)”;

– „Nyilvános vita a Tanács eljárási szabályzata 8. cikkének (2) bekezdése alapján (a Bizottság javaslatára)”;

– „Nyilvános vita a Tanács eljárási szabályzata 8. cikkének (2) bekezdése alapján (a(z) XX delegáció javaslatára)”;

– „Nyilvános vita a Tanács eljárási szabályzata 8. cikkének (3) bekezdése alapján”.

4 . TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 5 . ÉS 6 . CIKKE)

A . – A Tanács ülésein való részvételAz üléseken az „vehet részt”, vagyis hozhat, alakíthat és befolyásolhat döntéseket, aki tagja a Tanácsnak az EUSZ 16. cikkének (2) bekezdése értelmében: „A Tanács a tagállamok egy-egy […] miniszteri szintű képviselőjéből áll”. A Tanács ülésein kizárólag a tagállamok képviselői vehetnek részt (lásd az I. fejezet 2.D. pontját), akik elvben az Európai Unió tagállamainak állampolgárai. Ez védi a Tanács döntéshozatali autonómiáját.

Emellett az 5. cikk előírja, hogy a Tanács ülései – a jogalkotási aktusokról való tanácskozásoktól és szavazástól eltekintve – nem lehetnek nyilvánosak, a 6. cikk (1) bekezdése szerint pedig „A 7., a 8. és a 9. cikk, valamint a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Tanács tanácskozásaira […] a szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik”.

Az azt rögzítő szabály alóli kivételeket, hogy a Tanács ülésein kizárólag a tagállamok kormányainak képviselői vehetnek részt, vagy kifejezetten megnevezik a Szerződések45, vagy azok közvetetten, de szükségszerűen következnek a

45 Például az Európai Központi Bank elnökének részvételét az EUMSZ 284. cikkének (2) bekezdése irányozza elő, amely szerint „Az Európai Központi Bank elnökét meg kell hívni a Tanács üléseire, ha a Tanács a KBER céljaival és feladataival kapcsolatos kérdéseket vitat meg”.


Szerződések által az uniós intézményekre ruházott szerepkörből46 vagy abból, hogy egy állam aláírta az Unióhoz való csatlakozásról szóló szerződést47.

Ez a szabály a Tanács üléseinek előkészítésére irányuló munkára, vagyis a Tanács összes előkészítő szervére is vonatkozik (Coreper, bizottságok és munkacsoportok). Az előkészítő szervek keretében folyó jogalkotási munka azonban nem nyilvános.

A gyakorlatban a Bizottság lényegében mindig jelen van és részt vesz a Tanács ülésein, valamint a Tanács előkészítő szerveinek ülésein, minden szinten és minden tevékenységi területen (az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdése), még ha a Tanács által elfogadandó jogi aktusnak nem is előfeltétele a Bizottság javaslata. A Bizottságnak a Tanács munkájában való részvételét elősegíti az is, hogy a Tanács Főtitkársága rendszeresen küld számára dokumentumokat, akárcsak az Állandó Képviseleteknek. Az Európai Központi Bank azokban az esetekben, amikor kezdeményezési jogát gyakorolja, meghívást kap a Tanács ülésein való részvételre. A Tanács nagyon ritkán dönt úgy, hogy a Bizottság kizárásával tanácskozik. Mindazonáltal sor kerülhet ilyen döntésre, például ha a Tanács belső ügyei vannak napirenden (tisztviselők kinevezése, a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyek stb.). Erről a Tanács (vagy annak a megfelelő előkészítő szerve) egyszerű többséggel határoz (az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdése).

Alkalmanként az Európai Unió más intézményeinek és szerveinek képviselői is meghívást kapnak a Tanács ülésére48, amennyiben az célszerű és a tárgyalt téma miatt indokolt. A meghívásra vonatkozó döntést előzetesen, egyszerű többséggel hozza meg a Tanács.

B . – A Tanács ülésein való jelenlétA Tanács ülésein való részvétel nem keverendő össze a harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek alkalmankénti jelenlétével, akik meghívott megfigyelőként vannak jelen a Tanácsnak, illetve előkészítő szerveinek valamely konkrét kérdéssel foglalkozó bizonyos ülésein.

Az eljárási szabályzat 6. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „[…] a Tanács tanácskozásaira – amennyiben a Tanács másképp nem határoz – a szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik”. E cikk értelmében a Tanács – amennyiben azt helyénvalónak ítéli – egyszerű többséggel49 határozhat úgy, hogy bizonyos

46 A Bizottság – a Szerződés által ráruházott kezdeményezési jogát gyakorolva – javaslatokat és más jogieszköz-tervezeteket nyújt be a Tanácsnak, és lehetőséget kell kapnia arra, hogy azokat kifejtse, megvédje vagy módosítsa. Ezért rendszerint meghívást kap, „hogy vegyen részt a Tanács ülésein” (az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdése). Ugyanez vonatkozik az Európai Központi Bankra azokban az esetekben, amikor kezdeményezési jogát gyakorolja (az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdése).

47 Azt, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó államok képviselői a csatlakozási szerződés aláírása után, de még hatálybalépése előtt megfigyelőként részt vehetnek a Tanács előkészítő szerveinek ülésein, ahol joguk van felszólalni is, az magyarázza, hogy a csatlakozó államok a csatlakozási szerződés aláírásával elfogadják az uniós vívmányok egészét, a tárgyalások lezárultát követően elfogadottakat is. Az uniós vívmányokba a csatlakozási szerződés aláírását követően bekerült rendelkezések annak ellenére is kötelező erővel bírnak a csatlakozó államokra nézve, hogy azok jogilag nem vehetnek részt az elfogadásukban.

48 Például a Bíróság vagy a Számvevőszék képviselői rendszerint meghívást kapnak azokra a tanácsi ülésekre, ahol az adott intézményt érintő kérdésekről van szó; ugyanez vonatkozik az Európai Beruházási Bankra (EBB) is.

49 Ha valamely harmadik fél meghívása a KKBP-re is kihatással lévő politikai döntésnek minősül, azt egyhangúlag kell meghozni.


személyek (vagy személyek kategóriái) előtt megnyitja a tanácskozásokat, illetve felfedi azok tartalmát, például dokumentumok továbbítása útján50.

A valamely konkrét napirendi ponthoz kötődő megfigyelői jelenlét a Tanács engedélyéhez van kötve. Ez esetben az elnökségnek előre fel kell hívnia a Tanács tagjainak figyelmét erre a körülményre. E napirendi pont tekintetében a Tanács (vagy annak a megfelelő előkészítő szerve) következésképpen – egyszerű többséggel – úgy dönt, hogy feloldja a 6. cikk (1) bekezdésében előírt szakmai titoktartási kötelezettséget. A megfigyelőnek el kell hagynia az üléstermet, mihelyt befejeződnek az érintett napirendi pontról folytatott tanácskozások, illetve ha az elnökség erre felkéri. A Tanács elnöksége felkérheti a megfigyelőként jelen lévő harmadik felet, hogy a szóban forgó kérdésről fejtse ki véleményét vagy nyújtson tájékoztatást a Tanácsnak.

Jogi szempontból a harmadik fél nem vesz részt a Tanács határozathozatalához vezető tanácskozásokban, csak olyan információkkal látja el azt, amely segítheti a határozat meghozatalát.

Ugyanezek a szabályok érvényesek a Tanács előkészítő szerveinek üléseire is. Az elnökség feladata a munka oly módon való megszervezése, hogy a Tanács döntéshozatali autonómiája ne sérüljön.

5 . JEGYZŐKÖNYV (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 13 . CIKKE)

A . – A jegyzőkönyv felépítése és tartalmaAz eljárási szabályzat 13. cikke szerint minden ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv olyan összefoglaló dokumentum, amely felsorolja a meghozott határozatokat és esetenként ismerteti az adott tanácsi ülésen folytatott megbeszélések tartalmát51. A jegyzőkönyv okirati bizonyítékként szolgál a tárgyát képező eljárásokat, valamint a jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárási szabályok betartását illetően.

A jegyzőkönyv általában minden napirendi ponttal kapcsolatban három dolgot tartalmaz:

– a Tanácsnak benyújtott dokumentumok referenciája;

– a Tanács által hozott határozatok vagy kialakított következtetések;

– a Tanács önálló nyilatkozatai, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozatai és azok a nyilatkozatok, amelyeknek jegyzőkönyvben való rögzítését a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérte.

Ami a dokumentumok jelzését illeti, a Tanácsnak benyújtott összes dokumentum számmal és az egyedi azonosítását lehetővé tevő referenciával van ellátva.

Ami a meghozott határozatokat és elfogadott következtetéseket illeti, a Tanács jegyzőkönyveire egyre inkább az jellemző, hogy a meghozott határozatokat csak

50 A dokumentumok továbbításának esetére konkrét példával szolgál az eljárási szabályzat 6. cikkének (2) bekezdése: „A Tanács vagy a Coreper bírósági eljárásban történő bemutatás céljából engedélyezheti másolat vagy kivonat készítését a Tanács olyan dokumentumairól, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra a dokumentumokhoz történő nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően”.

51 A Főtitkárság a Coreper üléseiről is készít összefoglaló jegyzőkönyvet.


tömören ismertetik. A Tanács megbeszéléseinek tartalmát a Főtitkárság által az egyes tanácsi ülések után kiadott sajtóközlemények részletesebben tartalmazzák, mint az ülésről készült jegyzőkönyvek. A sajtóközleményeket a Főtitkárság saját hatáskörében készíti.

A jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatok szerzőik álláspontját tükrözik. Azok semmilyen módon nem szűkíthetik le a jogi aktus hatályát vagy joghatását, amelyet kizárólag magának a jogi aktusnak a tartalmából lehet megállapítani52; a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatok csupán az adott jogi aktus szövegén alapuló értelmezést tükrözhetnek. A nyilatkozatok ezért nem vehetők alapul a másodlagos joghoz tartozó valamely jogi aktus rendelkezéseinek értelmezéséhez, ha a nyilatkozat tartalma nem jut kifejezésre magának a szóban forgó rendelkezésnek a szövegében53.

A jogbiztonság és a jogos elvárásoknak való megfelelés érdekében a Tanács nem tehet olyan nyilatkozatot, amely a jogi rendelkezésekkel ellentétes értelmű, azokat további elemekkel egészíti ki vagy sajátos értelmezést fűz hozzájuk. Ezzel kapcsolatban a Tanács kijelentette, hogy lehetőleg kerülni kell olyan nyilatkozatok tételét, amelyek a jogi aktusokat értelmezik, és az esetleges nyilatkozatok tartalmát adott esetben be kell építeni a jogi aktus szövegébe.54

A Tanács nyilatkozatai nem képezik részét magának a jogi aktusnak. Következésképpen nem vonatkoznak rájuk azok az eljárási szabályok, amelyeket a Szerződések a jogi aktusok elfogadása tekintetében előírnak. Nem szükséges, hogy a Bizottság egyetértsen azok tartalmával, és a Parlamenttel sem kell róluk konzultációt folytatni. A nyilatkozatoknak nincs normatív hatályuk: nem kötelezhetik például a Bizottságot arra, hogy valamilyen meghatározott módon eljárjon, mivel a Bizottságot kizárólag magából a jogalkotási aktusból következő szabályok kötik.

Ami a jegyzőkönyvben rögzítendő tanácsi nyilatkozatok elfogadására vonatkozó eljárást illeti, amennyiben azok tartalma közvetlenül kapcsolódik valamely jogalkotási aktushoz, ugyanaz a szavazási rend vonatkozik az elfogadásukra, mint magának

52 A Bíróság 1986. április 15-i ítéletében megállapította, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a közösségi jog rendelkezéseinek valódi jelentése kizárólag magukból a rendelkezésekből vezethető le, azok szövegkörnyezetének figyelembevételével. A rendelkezések jelentését tehát nem befolyásolhatja ilyen nyilatkozat (utalás a 16. pontban szereplő szövegrészre: a Tanács jegyzőkönyvében rögzített … nyilatkozat). A 237/84. sz. Bizottság kontra Belga Királyság ügy, EBHT 1986., 01247. o., 17. pont. Vö. még a Bíróságnak a C-306/89. sz. Bizottság kontra Görög Köztársaság ügyben hozott 1991. december 10-i ítéletével, EBHT 1991., I-05863. o., 8. pont.

53 A Bíróság következő ítéletei: a C-292/89. sz. Antonissen-ügyben hozott 1991. február 26-i ítélet, EBHT 1991., I-00745. o., 18. pont; a C-375/98. sz. Epson Europe ügyben hozott 2000. június 8-i ítélet, EBHT 2000., I-04243. o., 26. pont; a C-402/03. sz. Skov Æg kontra Bilka Lavprisvarehus A/S, Bilka Lavprisvarehus A/S kontra Jette Mikkelsen és Michael Due Nielsen ügyben hozott 2006. január 10-i ítélet, EBHT 2006., I-00199. o., 42. pont; a C-354/04. P. sz. Gestoras Pro Amnistía és társai kontra Tanács ügyben hozott 2007. február 27-i ítélet, EBHT 2007., I-01579. o., 60. pont; a C-355/04. P. sz. Segi és társai kontra Tanács ügyben hozott 2007. február 27-i ítélet, EBHT 2007., I-01657. o., 60. pont.

54 A közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló 1998. december 22-i intézményközi megállapodás elfogadásakor tett tanácsi nyilatkozat (HL C 73., 1999.3.17., 1. o.). Vö. az Európai Parlament által ugyanezen alkalomból tett nyilatkozattal.


a jogalkotási aktusnak az elfogadására. Azokat a nyilatkozatokat viszont, amelyek tartalma nem kapcsolódik közvetlenül valamely jogi aktus Tanács általi elfogadásához, a Tanács politikai állásfoglalásának kell tekinteni, és konszenzus útján kell elfogadni.

B . – A jegyzőkönyv jóváhagyásaA jegyzőkönyv tervezetét a Főtitkárság állítja össze a Tanács ülésétől számított 15 napon belül, majd jóváhagyásra benyújtja a Tanácsnak vagy – az esetek többségében – a Corepernek (az eljárási szabályzat 13. cikkének (2) bekezdése és 19. cikke (7) bekezdésének f) pontja).

A jegyzőkönyv jóváhagyását megelőzően a Tanács bármely tagja vagy a Bizottság kérheti, hogy a jegyzőkönyvben valamely napirendi pontot részletesebben ismertessenek. Amennyiben a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság olyan nyilatkozatot tesz, amely nem hangzott el szóban, vagy az ülés előtt vagy alatt nem ismertették valamennyi résztvevővel, az nem kerülhet be a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyvet jóváhagyása után a Tanács főtitkára írja alá, aki aláírási jogát átruházhatja a Tanács Főtitkárságának főigazgatóira.

A tanácsi ülések „Jogalkotási tanácskozások” részéről szóló jegyzőkönyvek kiegészítését jóváhagyásuk után a tagállamok kormányai részére történő továbbítással egyidejűleg közvetlenül továbbítani kell a nemzeti parlamenteknek is.

6 . NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉS ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 5–10 . CIKKE)

A nyilvánosság elve, melyet az EUSZ 1. cikke rögzít, a Tanács tevékenységeiben is megnyilvánul. Ezen elv értelmében – amely a Szerződések szövegében most már konkrétan megfogalmazódik – „a Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak” (az EUSZ 16. cikkének (8) bekezdése).55 Éppen ezért az eljárási szabályzatban szereplő azon rendelkezés, amely szerint „a Tanács ülései nem nyilvánosak” (az eljárási szabályzat 5. cikkének (1) bekezdése), csak akkor alkalmazandó, amikor a Tanács nem jogalkotási aktus tervezetéről tanácskozik vagy szavaz. Ugyanez érvényes arra a rendelkezésre, amely szerint „a Tanács tanácskozásaira […] a szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik” (az eljárási szabályzat 6. cikkének (1) bekezdése). Ezen a rendelkezésen ugyanis lazítanak a jogalkotási tanácskozások, nyilvános tanácskozások és viták tartására (A.), a napirendek nyilvánosságra hozatalára (B.), a szavazások és a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára (C.), illetve a Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre (D.) vonatkozó rendelkezések.

A . – Jogalkotási tanácskozások, nyilvános tanácskozások és vitákAmikor a Tanács jogalkotási aktusról tanácskozik vagy szavaz, az ilyen tanácskozás nyilvános. Ez a Szerződésből eredő olyan kötelezettség, amelytől eltérni nem lehetséges (az EUSZ 16. cikkének (8) bekezdése és az eljárási szabályzat 7. cikke). Emellett az eljárási szabályzat 8. cikke azt is pontosan megállapítja, hogy a Tanács mely esetekben és milyen feltételekkel nyitja meg a nyilvánosság előtt a nem

55 Lásd még az EUMSZ 15. cikkének (2) bekezdését, amelynek értelmében „Az Európai Parlament ülései nyilvánosak, valamint a Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak, illetve szavaznak, szintén nyilvánosak.”


jogalkotási aktusokra vonatkozó tanácskozásokat, továbbá meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a Tanács nyilvános vitát tart.

a) Jogalkotási tanácskozások (jogalkotási aktusok – az eljárási szabályzat 7. cikke)

Az erre vonatkozó szabály értelmében a Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak, nyilvánosak. Ezért amikor jogalkotási aktusról van szó, az egész tanácskozásnak (a zárószavazást is ideértve) nyilvánosan kell zajlania. A Tanács napirendjét oly módon állítják össze, hogy a „Jogalkotási tanácskozások” című részben tüntetik fel azokat a jogalkotási napirendi pontokat („A”, „B” vagy „Egyéb” napirendi pontok), amelyek elfogadásra vagy megvitatásra várnak, illetve amelyeket nyilvánosságra kell hozni.

Valamennyi olyan, a Tanács elé terjesztett dokumentumot nyilvánosságra hoznak, amelyek a napirendben a „Jogalkotási tanácskozások” részben szerepelnek (az eljárási szabályzat 7. cikkének (2) bekezdése).

b) Nyilvános tanácskozások (nem jogalkotási aktusok – az eljárási szabályzat 8. cikke)

Az eljárási szabályzat 8. cikke értelmében a Tanácsnak az új, fontos nem jogalkotási javaslatokat érintő első vitája nyilvános, amennyiben a javaslatok a tagállamokban vagy azokra nézve jogilag kötelező erejű szabályokat tartalmaznak. A jogilag kötelező erejű szabályok között meg kell különböztetni egyrészt azokat, amelyeknek elfogadása a Szerződés alapján, kihirdetendő vagy kihirdethető rendeletek, irányelvek vagy határozatok révén történik, másrészt pedig azokat a belső intézkedéseket, igazgatási vagy költségvetési aktusokat, intézményközi vagy nemzetközi kapcsolatokat érintő jogi aktusokat vagy nem kötelező erejű jogi aktusokat, amelyek nem hozzáférhetőek a nyilvánosság számára.

Annak ellenére, hogy az elnökség határozza meg, hogy mely új javaslatok fontosak, a Tanács vagy a Coreper egyszerű többséggel másképpen is dönthet. Ezenfelül az elnökség eseti alapon dönthet úgy, hogy a fent említett nem jogalkotási javaslatok valamelyikéről a Tanácsban folytatott későbbi tanácskozások szintén nyilvánosak legyenek. A Tanács vagy a Coreper egyszerű többséggel ez esetben is határozhat másképpen.

Ezeket a napirendi pontokat a Tanács napirendjének a „Nem jogalkotási tevékenységek” című részében kell feltüntetni „Nyilvános tanácskozás” megjelöléssel (az eljárási szabályzat 8. cikke (4) bekezdésének a) pontja).

c) Nyilvános viták

Az eljárási szabályzat 8. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a Tanács nyilvános vitákat tart konkrét kérdésekről, illetve programokról és prioritásokról.

i. Nyilvános viták konkrét kérdésekről

A Tanács vagy a Coreper által minősített többséggel hozott határozat alapján a Tanács nyilvános vitákat tart az Európai Unió és polgárai érdekeit érintő fontos kérdésekről (az eljárási szabályzat 8. cikke (2) bekezdésének első albekezdése). Az elnökségnek, a Tanács tagjainak, illetve a Bizottságnak a feladata, hogy az ilyen vitákra témákat vagy konkrét tárgyköröket javasoljon (például az egészségügyi szolgáltatások közösségi keretrendszerét).


ii. Nyilvános viták programokról és prioritásokról

A Tanács a következő irányadó vitákat köteles nyilvánosan megtartani (az eljárási szabályzat 8. cikkének (3) bekezdése):

– az Általános Ügyek Tanácsában a Tanács 18 hónapos programjáról tartott viták;

– a prioritásokról az egyéb tanácsi formációk keretében tartott irányadó viták;

– a Bizottság ötéves programjának, éves munkaprogramjának és éves szakpolitikai stratégiájának ismertetése, valamint a Tanácsban ezt követően tartott viták.

d) A jogalkotási tanácskozások, nyilvános tanácskozások és nyilvános viták nyilvánossá tételének eszközei (az eljárási szabályzat 7. cikkének (3) bekezdése és 8. cikke (4) bekezdésének utolsó albekezdése)

A Tanács jogalkotási tanácskozásainak, nyilvános tanácskozásainak és nyilvános vitáinak nyilvánosságát az alábbi módon biztosítják: a Tanács üléseinek közvetítésére mindenekelőtt audiovizuális úton, a tanácskozás meghallgatására szolgáló valamely teremből, illetve az Európai Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén elérhető internetes videoközvetítésen (video-streaming) keresztül kerül sor. A tanácsi ülésekről készült felvételek a Tanács honlapján (www.consilium.europa.eu) legalább egy hónapig rendelkezésre állnak.

A szavazás eredményét adott esetben vizuális eszközök útján tüntetik fel.

A Tanács Főtitkársága előre tájékoztatja a nyilvánosságot az audiovizuális közvetítések napjáról és hozzávetőleges időpontjáról.

B . – A napirendek nyilvánosságra hozatalaAz eljárási szabályzat II. mellékletében foglalt, a Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezések értelmében a Tanács Főtitkársága közvetlenül szétosztásuk után a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a tanácsi ülések tervezett napirendjét (az eljárási szabályzat II. melléklete 11. cikke (3) bekezdésének b) pontja). Ugyanez érvényes a tanácsi előkészítő szervek üléseinek napirendjére is, feltéve, hogy nem alkalmazandó rájuk az 1049/2001/EK rendelet56 4. cikkében megállapított kivételek egyike sem. A nyilvános hozzáférés szabálya ezért nem vonatkozik a Politikai és Biztonsági Bizottságra, a Katonai Bizottságra, a Katonai Bizottság munkacsoportra, a katonapolitikai kérdésekkel foglalkozó csoportra, a Biztonsági Bizottságra és a terrorizmus-munkacsoport formációira (belső és nemzetközi vonatkozások). A tervezett napirend már az ülés előtt rendelkezésre áll, és azt változtatás esetén aktualizálni kell. 2000. január 1-jétől a tervezett napirendek listája az interneten nyilvánosan hozzáférhető (www.consilium.europa.eu).

C . – A szavazásoknak, a szavazatok indokolásának, a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatoknak és a jegyzőkönyveknek a nyilvánosságra hozatala (az eljárási szabályzat 7 . és 9 . cikke)

56 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).


A 7. cikk a jogalkotási eljárás nyilvánosságával foglalkozik. Meghatározza, hogy a szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai vagy az egyeztetőbizottságban részt vevő képviselői által adott indokolását, valamint a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyveknek az egyeztetőbizottság ülésével kapcsolatos pontjait57 mely esetekben és milyen feltételekkel hozzák nyilvánosságra (az eljárási szabályzat 7. cikkének (4) bekezdése).

A 9. cikk a nyilvánosság egyéb eseteivel foglalkozik. Meghatározza, hogy a szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indokolását, valamint a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyveknek az érintett jogi aktusokkal kapcsolatos pontjait58 mely esetekben és milyen feltételekkel hozzák nyilvánosságra.

A „szavazásokba” beletartoznak az egyhangúlag hozott határozatok (a közös megegyezéssel hozott határozatok nem tartoznak ide), valamint a minősített többséggel és az egyszerű többséggel hozott határozatok. Azoknak az eseteknek a kivételével, amikor a Tanácsban folytatott tanácskozások az eljárási szabályzat 7. és 8. cikke szerint nyilvánosak, a szavazás hivatalos, azaz az eredmény (ki mire szavazott), amelyet közzé is tesznek, olyan szavazáson születik, amelynek eredményeképpen a Tanács a Szerződésekkel vagy a Szerződéseken alapuló jogi aktussal ráruházott döntéshozatali hatáskör révén jogi aktust vagy álláspontot fogad el. Ennek megfelelően a szavazások eredményét főszabályként nem hozzák nyilvánosságra olyan esetekben, amikor a Tanács „próbaszavazást” tart, vagy amikor a szavazás eredménye a döntéshozatali eljárás előkészítő szakaszának része (ha például azzal kapcsolatos, hogy a Bizottság felhatalmazást kap valamely nemzetközi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások megkezdésére, valamint a kapcsolódó tárgyalási irányelvekkel kapcsolatos) (az eljárási szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése).

A szavazások eredménye nyilvánosságra hozatalának elve természetesen az „A” és a „B” napirendi pontként hozott határozatok esetében egyaránt alkalmazandó.

A „szavazat indokolása” olyan rövid indokolás, amelyben a Tanács tagjai konkrétan kifejtik, hogy miért szavaztak az adott módon (mellette, ellene vagy tartózkodtak); az érintett jogi aktus preambulumbekezdéseiben meghatározott okokat ilyenkor ki kell egészíteni, illetve ellenszavazat esetén nem lehet egyszerűen az említett okok elvetésére szorítkozni, hanem bővebb magyarázattal kell szolgálni.

A szavazások eredményének, a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indokolásának, a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatoknak és e jegyzőkönyveknek az érintett jogi aktusokkal kapcsolatos pontjainak a nyilvánosságra hozatalát illetően meg kell különböztetni egyrészt azokat az eseteket, amelyekben a nyilvánosságra hozatal automatikus, másészt pedig azokat az eseteket, amelyekben a nyilvánosságra hozatal a Tanács vagy a Coreper határozata révén történik.

a) Automatikus nyilvánosságra hozatal

A szavazások eredményét, a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indokolását,

57 A „jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatokkal” és a „jegyzőkönyvekkel” kapcsolatban lásd a II. fejezet 5. pontját.

58 Ugyanott.


a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyveknek az érintett jogi aktusokkal kapcsolatos pontjait automatikusan nyilvánosságra hozzák, amikor

– a Tanács jogalkotási aktusról tanácskozik vagy szavaz;

– a Tanács olyan nem jogalkotási aktusokról tanácskozik, amelyek esetében a vita nyilvános (az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdése);

– az EUMSZ 294. cikkével létrehozott egyeztetőbizottság ülésezik. Azokban az esetekben, amikor a Tanács tagjait képviselik az egyeztetőbizottságban, a képviselőik szavazásának eredményét és az ilyen szavazatok indokolását nyilvánosságra hozzák.

A fent említett esetekben a szavazások eredményét, a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indokolását, a jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyveknek az érintett jogi aktusokkal kapcsolatos pontjait nyilvánosságra kell hozni, és a Tanács nem határozhat másképp.

b) A Tanács vagy a Coreper határozata révén történő nyilvánosságra hozatal

A szavazások eredményét egyrészt akkor hozzák a Tanács vagy a Coreper határozata révén nyilvánosságra, amikor a Tanács az EUSZ V. címének (KKBP) keretében jár el, másrészt bizonyos egyéb esetekben.

Amikor a Tanács az EUSZ V. címének (KKBP) keretében jár el, a Tanács vagy a Coreper valamely tagjának kérelmére egyhangúlag határoz, egyéb esetekben pedig a Tanács vagy a Coreper valamely tagjának kérelmére egyszerű többséggel határoz. Arra nincs mód, hogy a tanácsi ülés elején általános határozatot hozzanak a szavazások eredményének nyilvánosságra hozataláról. Határozat kizárólag eseti alapon hozható, minden egyes szavazást követően. Az elnöknek ezért az egyes szavazásokat követően meg kell kérdeznie a Tanács tagjaitól, hogy az adott szavazás eredményét nyilvánosságra hozzák-e (gyakorlatilag ez szerepel is az „A” napirendi pontokhoz készült feljegyzésekben).

Amennyiben a szavazás eredményét a fent említett esetekben nyilvánosságra hozzák, úgy a Tanács érintett tagjainak kérelmére nyilvánosságra hozzák a szavazáskor adott indokolást is, figyelembe véve az eljárási szabályzatot, a jogbiztonság elvét és a Tanács érdekeit. A határozathozatal egyszerű többséggel történik. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a Tanács tagjainak a szavazatuk indokolásának szövegezésekor meg kell felelniük a Tanács tanácskozásaira vonatkozó szakmai titoktartás kötelezettségének, amelyet az eljárási szabályzat 6. cikkének (1) bekezdése állapít meg.

A szavazat indokolását illetően meg kell jegyezni, hogy az indokolást sosem a szavazást követően, hanem minden esetben a szavazás alkalmával kell közölni a Tanáccsal, akár szóban, akár írásban. Ezt oly módon kell megtenni, hogy a Tanács tagjai meg tudják ítélni, hogy az adott indokolás mennyiben egyeztethető össze az eljárási szabályzattal, a jogbiztonság elvével és a Tanács érdekeivel. A Bizottság számára is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtegye az esetleges észrevételeit. Ezenfelül a Tanács egyes tagjai számára lehetőséget kell adni annak eldöntésére, hogy kérelmezni kívánják-e a saját szavazatuk indokolásának nyilvánosságra hozatalát is.

A Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és a jegyzőkönyvnek a fentiekben említett jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére egyszerű többséggel meghozott határozat alapján hozzák nyilvánosságra.


Amennyiben szavazásra kerül sor, az Antici-csoportnak, a Mertens-csoportnak és a Mezőgazdasági Különbizottságnak minden esetben, még a jogalkotási aktus végleges elfogadása előtt meg kell vizsgálnia az említett nyilatkozatokat. A Tanács elé terjesztett „A” napirendi pontoknál adott esetben „Ny” jelöli, hogy az adott jogi aktushoz esetleg a Tanács jegyzőkönyvében rögzített egy vagy több nyilatkozat is tartozik. Következésképpen, amikor a Tanács ilyen hivatkozást tartalmazó „A” napirendi pontot fogad el, ipso facto úgy határoz, hogy a szóban forgó nyilatkozatokra nem vonatkozik a szakmai titoktartás kötelezettsége, ezért nyilvánosságra hozhatók.

D . – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésAz EUMSZ 15. cikkének (3) bekezdése szerint minden uniós polgár jogosult az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak dokumentumaihoz hozzáférni. E jog gyakorlásának feltételeit az 1049/2001/EK rendelet59, a Tanács esetében pedig még konkrétabban ezen eljárási szabályzat II. melléklete határozza meg, és az „Átláthatóság – A dokumentumokhoz való hozzáférés” című tanácsi útmutató fejti ki bővebben.

7 . NYELVHASZNÁLATI SZABÁLYOK (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 14 . CIKKE)

A Szerződésekre (EUSZ, EUMSZ, Euratom) és az őket módosító szerződésekre vonatkozó nyelvhasználati szabályokat (A.) meg kell különböztetni az Európai Unió intézményeire alkalmazandó szabályoktól (hivatalos nyelvek és munkanyelvek) (B.). Ezenfelül a Tanácsban további olyan nyelvek használata is megengedhető, amelyeknek jogállását valamely tagállam alkotmánya elismeri (C.).

A . – Az alapító szerződésekre vonatkozó nyelvhasználati szabályokAz Európai Unió alapító szerződéseinek szövege 24 nyelven, azaz bolgár, spanyol, cseh, dán, német, észt, görög, angol, francia, ír, horvát, olasz, lett, litván, magyar, máltai, holland, lengyel, portugál, román, szlovák, szlovén, finn és svéd nyelven hiteles60.

B . – Az Európai Unió intézményeire alkalmazandó nyelvhasználati szabályok (hivatalos nyelvek és munkanyelvek)

Az intézményekre alkalmazandó szabályok az EUMSZ 342. cikkén alapulnak.

a) Alaprendelkezések

Az EUMSZ 342. cikke szerint az Unió intézményeinek nyelvhasználatára vonatkozó szabályokat „az Európai Unió Bíróságának alapokmányában foglalt rendelkezések sérelme nélkül” a Tanács határozza meg egyhangúlag. Ezért ennek alapján a Tanács 1958. április 15-én elfogadta az Európai Atomenergia-

59 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

60 Lásd az EUSZ 55. cikkét, az EUMSZ 358. cikkét, az Euratom-Szerződés 225. cikkét és a csatlakozási szerződésekhez csatolt okmányokat, köztük legutóbb a Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés kiigazításáról szóló okmány 14. cikkét. Lásd ezzel összefüggésben az Európai Unió Tanácsának a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióba történő felvételéről szóló, 2011. december 5-i határozatát (HL L 112., 2012.4.24., 6. o.).


közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1. sz. rendeletet61 és az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1. sz. rendeletet62, melyeket a különféle csatlakozási okmányok rendszeresen módosítottak (a továbbiakban: az 1. sz. rendelet). A rendelet értelmében az Európai Unió intézményeinek jelenleg huszonnégy hivatalos nyelve és munkanyelve van. A rendelet főbb rendelkezései a következők:

– az Unió intézményeinek hivatalos nyelvei és munkanyelvei a bolgár, a spanyol, a cseh, a dán, a német, az észt, a görög, az angol, a francia, az ír, a horvát, az olasz, a lett, a litván, a magyar, a máltai, a holland, a lengyel, a portugál, a román, a szlovák, a szlovén, a finn és a svéd (1. cikk);

– azok az okmányok, amelyeket egy tagállam vagy valamelyik tagállam joghatósága alá tartozó személy küld az intézményeknek, a feladó választása szerint a hivatalos nyelvek egyikén készülhetnek, és a választ ugyanazon a nyelven kell elkészíteni, míg azokat az okmányokat, amelyeket egy intézmény küld egy tagállamnak vagy valamelyik tagállam joghatósága alá tartozó személynek, az adott állam nyelvén szövegezik meg (2. és 3. cikk); kizárólag az említett levélváltás során használt nyelveken készült szöveg hiteles;

– a rendeleteket és az egyéb általánosan alkalmazandó okmányokat a hivatalos nyelveken szövegezik meg (4. és 5. cikk); ezek valamennyi nyelvi változata hiteles.

Az egyik hivatalos és munkanyelv, az ír a fenti elvek tekintetében ideiglenes eltérések hatálya alá tartozik. Az ír az alapító szerződések hiteles nyelveinek egyike. 2007. január 1-jén az Európai Unió egyik hivatalos és munkanyelvévé is vált az 1. sz. rendelet módosítása révén63, amely ugyanakkor az alábbi ideiglenes eltérésekről rendelkezik:

– a 2007. január 1-jén kezdődő ötéves, megújítható időszakban az Európai Unió intézményei nem kötelesek minden jogi aktust ír nyelven is megszövegezni és ezen a nyelven kihirdetni a Hivatalos Lapban. Ez az eltérés azonban csak részleges, mivel a hatálya nem terjed ki az Európai Parlament és a Tanács által

61 A legutóbb a 2015. december 3-i (EU, Euratom) 2015/2264 tanácsi rendelettel (HL L 322., 2015.12.8., 1. o.) módosított, az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. tanácsi rendelet (HL 17., 1958.10.6., 385. o.).

62 A legutóbb a 2015. december 3-i (EU, Euratom) 2015/2264 tanácsi rendelettel (HL L 322., 2015.12.8., 1. o.) módosított, az Európai Atomenergia-közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló 1. sz. tanácsi rendelet (HL 17., 1958.10.6., 401. o.).

63 A Tanács 2005. június 13-i 920/2005/EK rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet és az Európai Atomenergia-közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet módosításáról, valamint az e rendeletektől való ideiglenes eltérések bevezetéséről (HL L 156., 2005.6.18., 3. o.). A Tanács 2010. december 20-án úgy határozott, hogy a 920/2005/EK rendelet 2. cikkében említett eltérést a 920/2005/EK rendelet által az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet és az Európai Atomenergia-közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. sz. rendelet tekintetében bevezetett ideiglenes eltérések meghosszabbításáról szóló 1257/2010/EU tanácsi rendelet (HL L 343., 2010.12.29., 5. o.) révén a 2012. január 1-jén kezdődő ötéves időszakra meghosszabbítja.


közösen (azaz az együttdöntési eljárás keretében) elfogadott rendeletekre, amelyeket ezért az intézmények valamennyi hivatalos és munkanyelvén – tehát ír nyelven is – el kell fogadni és ki kell hirdetni;

– a Tanács 2007. január 1-jét követően legkésőbb négy évvel, és azt követően ötéves időközönként egyhangúlag határoz arról, hogy a szóban forgó eltérést megszünteti-e.

b) Belső végrehajtási szabályok (az eljárási szabályzat 14. cikke)

A fent említett 1. sz. tanácsi rendelet 6. cikke szerint az intézmények eljárási szabályzataikban kiköthetik, hogy meghatározott esetekben melyik nyelvet kell használni; a Tanács erről az eljárási szabályzat 14. cikkében rendelkezett. Ez a cikk a tolmácsolásra vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezéseket, hanem kizárólag a Tanácsnak benyújtott dokumentumok esetében érvényes nyelvhasználati szabályokkal foglalkozik.

i. Az elv

Az eljárási szabályzat 14. cikkének (1) bekezdése szerint „[…] a Tanács kizárólag a nyelvhasználatra vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hoz határozatot” (a hivatkozott hatályos szabályok az említett 1. sz. tanácsi rendelet rendelkezései)64. A „tervezet” szóval itt konkrétan a bizottsági javaslatokra utalnak, amelyeket a 24 – vagy ha az ír nyelvre vonatkozó eltérés alkalmazandó, akkor 23 – hivatalos nyelven kell benyújtani a Tanácsnak. Amennyiben az ülés napján az érintett dokumentumok nem állnak valamennyi hivatalos nyelven a Tanács rendelkezésére, akkor az eljárási szabályzat 14. cikke alapján bármely delegáció kifogást emelhet az adott napirendi pont megvitatása ellen. Pontosabban az eljárási szabályzat 14. cikkének (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a Tanács bármely tagja kifogást emeljen a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét nem készítették el valamennyi hivatalos nyelven65.

Éppen ezért a Tanács Főtitkárságának fordítószolgálata különösen ügyel arra, hogy a dokumentumok a tanácsi üléseken valamennyi előírt (23 vagy 24) nyelven rendelkezésre álljanak. Az alábbiakban említett esetleges derogációkra is figyelemmel, jogi aktus csak akkor fogadható el, ha az előírt, megfelelő formában (azaz a jogász-nyelvész szakértők által ellenőrzött formában) rendelkezésre áll a 24 – vagy adott esetben 23 – hivatalos nyelven.

Amennyiben egy tanácsi ülés tervezett napirendje olyan bizottsági javaslatot tartalmaz, amelyet az 1. sz. rendelettel ellentétben nem az összes nyelven

64 Érdemes megjegyezni, hogy a 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott eljárás szerint (egyhangú határozathozatal a nem az összes nyelven elkészített dokumentumok és tervezetek alapján történő tanácskozás, illetve hozott határozatok esetében) abban az esetben, ha a Szerződések értelmében a Tanács vagy a Coreper valamely tagja nem vehet részt a szavazásban, nem lehet figyelembe venni az adott tag szavazatát (az eljárási szabályzat IV. melléklete (1) bekezdésének h) pontja). Lásd a III. fejezet 1.C. pontját.

65 A Tanács vagy a Coreper tagja nem alkalmazhatja ezt a rendelkezést olyan határozatok esetében, amelyekkel kapcsolatban az adott tag a Szerződések értelmében nem vehet részt a szavazásban (az eljárási szabályzat IV. melléklete (2) bekezdésének d) pontja). Lásd a III. fejezet 1.C. pontját.


nyújtottak be a Tanácsnak, az érintett napirendi pont csak abban az esetben vehető fel a végleges napirendre, ha ahhoz a Tanács egyhangúlag hozzájárul (a nem időben felvett napirendi pontok esetéhez hasonlóan: lásd az eljárási szabályzat 3. cikkének (4) és (7) bekezdését). Ez a hozzájárulás azonban az ülés kezdetén a végleges napirend elfogadásával hallgatólagosan is megvalósulhat anélkül, hogy külön eljárási határozatot kellene elfogadni. Amennyiben a Tanácsot eljárási határidő köti (például a dömpingellenes vagy a rendes jogalkotási eljárás esetében), a javaslat csak attól az időponttól minősül hivatalosan benyújtottnak – és a határidő is innentől számít –, amikor a Tanács a javaslat valamennyi nyelvi változatát kézhez kapta.

Megjegyzendő, hogy:

– a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletek, irányelvek és határozatok, a tanácsi és a bizottsági rendeletek, a valamennyi tagállamnak címzett tanácsi és bizottsági irányelvek, valamint a külön címzetti kört nem tartalmazó tanácsi és bizottsági határozatok nem léphetnek hatályba (és a tagállamok sem kaphatnak értesítést róluk) addig, amíg nem hirdetik ki őket a Hivatalos Lapban, kivéve, ha a szöveg valamennyi hivatalos nyelven, azaz a 24 – vagy ha az ír nyelvre vonatkozó eltérés alkalmazandó, akkor 23 – hivatalos nyelven létezik (az 1. sz. rendelet 4. és 5. cikke);

– a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatban elfogadott álláspontokat addig nem továbbítják az Európai Parlamentnek, amíg mind a 24 hivatalos nyelven nem állnak rendelkezésre.

ii. Eltérések

Az eljárási szabályzat 14. cikkének (1) bekezdése lehetőséget ad az attól a szabálytól való eltérésre, amely szerint a Tanács kizárólag a nyelvhasználati szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján folytat tanácskozást, illetve hoz határozatot. A Tanács határozhat úgy, hogy eltér az említett szabálytól, feltéve, hogy erről egyhangúlag és sürgősségi alapon határoz.

• Egyhangú határozat a szabálytól való eltérésről

A Tanács kizárólag egyhangú megállapodással térhet el az eljárási szabályzat 14. cikkének (1) bekezdésében foglalt szabálytól. Ugyanez érvényes egyrészt akkor, ha a Tanács jogi aktus elfogadása nélkül egyszerűen csak tanácskozást folytat vagy joghatással nem járó aktust (nyilatkozatot vagy következtetést) fogad el, másrészt pedig akkor, ha a Tanács jogi aktust (rendeletet, irányelvet, határozatot vagy a rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatban kialakított álláspontot) fogad el.

Ennek a megállapodásnak azonban csak abban az esetben kell külön és egyhangúlag meghozott eljárási határozat formáját öltenie, ha a Tanácsnak jogi aktust kell elfogadnia, és a határozatban egyúttal arra is hivatkozni kell, hogy az adott jogi aktusnak a nyelvhasználati szabályokban meghatározottnál kevesebb nyelven történő elfogadása sürgősen szükséges. Ezt az eljárási határozatot fel kell tüntetni az érintett tanácsi ülés jegyzőkönyvében. Az „A” napirendi pontok esetében az eljárási határozat kifejezetten szerepelhet az „I/A” napirendi ponthoz készült és a Tanácsnak benyújtott feljegyzésben, a „B” napirendi pontok esetében pedig szóban is meghozható az ülés során. Az elnökségnek ez esetben egyértelműen nyugtáznia kell az eljárási határozatot. Az eljárási határozat meghozatalát követően a Tanács a jogi aktus jogalapja szerinti szavazási szabályoknak megfelelően fogadhatja el az adott jogi aktust. Éppen ezért


gyakorlatilag minden esetben, ha a Tanács valamely jogi aktus elfogadásakor az eljárási szabályzat 14. cikkének (1) bekezdésében szereplő eltérést alkalmazza:

– azt jelezni kell a Tanácsnak benyújtott dokumentumokban (jelentés a Tanácsnak, feljegyzés az „I/A” napirendi ponthoz);

– az eltérés alkalmazására vonatkozó határozatot a Tanács jegyzőkönyvében rögzíteni kell és röviden meg kell indokolni;

– a jegyzőkönyvben egyúttal minden olyan határozatot is rögzíteni kell, amely a jogi aktus kihirdetését vagy az arról szóló értesítést elhalasztja mindaddig, amíg a szöveg a 24 – vagy adott esetben 23 – hivatalos nyelven rendelkezésre nem áll (megszüntetve ezáltal a sürgős jelleget);

– gondoskodni kell arról, hogy a Tanács utólag („I/A” napirendi pontként) elfogadja a hiányzó nyelvi változatokat.

Ezzel ellentétben abban az esetben, ha a Tanács tanácskozásai nem jogi aktus elfogadásával kapcsolatosak, az eltérésről való egyhangú megállapodás hallgatólagosnak tekinthető és külön eljárási határozat formális elfogadására sincs szükség, amennyiben az érintett napirendi pontnak a Tanács általi megvitatásakor senki nem emel kifogást.

• Sürgősség

Sürgető körülménynek tekinthetők mindenekelőtt az alábbi esetek:

– ha a jogi aktus elfogadásának elmaradása esetén félő, hogy az Unió nemzetközi jogot sért;

– ha a Tanácsnak eljárási határidőt kell betartania (például a dömpingellenes vagy a rendes jogalkotási eljárás esetében);

– ha a KKBP területén feltétlenül gyors döntésre van szükség (lásd az EUSZ 30. cikkének (2) bekezdését);

– ha fennáll a veszély, hogy joghézag keletkezik.

Az eltérést a gyakorlatban leginkább az azt követő első hónapokban alkalmazzák, hogy egy új tagállam csatlakozott az Európai Unióhoz, mivel előfordulhat, hogy az adott nyelven készült fordítások lektorált változata nem áll rendelkezésre a megjelölt határidőn belül.

Az általános hatályú jogi aktusok (rendeletek, irányelvek, a valamennyi tagállamnak címzett határozatok, valamint a külön címzetti kört nem tartalmazó határozatok) elvben csak akkor léphetnek hatályba, ha azokat valamennyi hivatalos nyelven elkészítették és kihirdették. A jogbiztonság elvére figyelemmel egy általános hatályú jogi aktus nem alkalmazható az érintettekre azelőtt, hogy az adott jogi aktust módjuk lett volna megismerni66. Ilyen módot jelent például, ha a jogi aktust a nyelvhasználati szabályoknak megfelelően elkészítik és kihirdetik a Hivatalos Lapban.

66 Lásd például a Bíróságnak a 98/78. sz. Racke-ügyben 1979. január 25-én hozott ítéletét (EBHT 1979., 69. o.), 15. pont.


Sürgős esetben azonban az EUSZ 25. cikkében említett határozatok (olyan jogi aktusok, amelyeknek a kihirdetéséről eseti alapon kell dönteni67) akkor is hatályba léphetnek, mielőtt szövegük az összes nyelven elkészül, kivéve, ha egyének – akár természetes, akár jogi személyek – jogi helyzetét érintik (például vízumtilalom, vagyoni eszközök befagyasztása stb. esetében)68.

Az EUSZ 25. cikkében említett határozatok fenti esetének kivételével ezért az általános hatályú jogi aktusok elfogadásakor a körülmények sosem minősülhetnek igazán sürgetőnek. Egy olyan általános hatályú jogi aktusról, amely nem készült el az összes nyelven és így joghatással sem fog rendelkezni, nem mondható el, hogy sürgős elfogadást igényel, mivel nem léphet azonnal hatályba. Ez a helyzet például a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekkel, irányelvekkel és határozatokkal, a valamennyi tagállamnak címzett tanácsi és bizottsági rendeletekkel és irányelvekkel, valamint a külön címzetti kört nem tartalmazó tanácsi és bizottsági határozatokkal. Az EUMSZ-nek az EUMSZ 342. cikkével és az 1. sz. rendelet 3. és 4. cikkével együtt értelmezett 297. cikke szerint az említett jogi aktusok csak azt követően léphetnek hatályba, hogy a Hivatalos Lapban valamennyi hivatalos nyelven kihirdették őket.

Éppen ezért, amennyiben egy ilyen típusú jogi aktust mégis a nyelvhasználati szabályokban meghatározottnál kevesebb nyelven fogadnak el, a hatálybalépésére vonatkozó záró rendelkezésben a hatálybalépés időpontját konkrét dátum helyett a Hivatalos Lapban való kihirdetés időpontjához viszonyítva kell megadni. Erre azért van szükség, hogy ne merüljenek fel jogi problémák abban az esetben (például egy jogi aktus visszamenőleges hatályával kapcsolatban, amelyet a jogalkotó nem látott előre) , ha a hiányzó nyelvi változatokat az eredetileg megjelölt időpontnál később hagyják jóvá.

Meg kell jegyezni, hogy az egyedi irányelvek és határozatok a címzett saját nyelvén történő értesítésével (lásd az 1. sz. rendelet 3. cikkét) azt megelőzően is hatályba léphetnek, hogy a jogi aktust valamennyi nyelven elkészítették és adott esetben kihirdették volna a Hivatalos Lapban.

Amennyiben a Tanács az eltérést azért alkalmazza, hogy a nyelvhasználati szabályokban meghatározottnál kevesebb hivatalos nyelven fogadjon el egy adott jogi aktust, akkor e jogi aktus elfogadásának kizárólagos időpontja az, amelyen a jogi aktust a Tanács a nyelvhasználati szabályokban meghatározottnál kevesebb nyelven elfogadta.

67 Az eljárási szabályzat 17. cikkének (3) bekezdése szerint „a Tanács vagy a Coreper eseti alapon egyhangúlag határoz arról, hogy […] az EUSZ 25. cikkében említett határozatokat kihirdessék-e a Hivatalos Lapban”.

68 A KKBP területén a Tanács a jogi aktusokat egyszerűsített írásbeli eljárással is elfogadhatja (az ún. COREU keretében – lásd az eljárási szabályzat 12. cikkének (2) bekezdését), amelyet kifejezetten az eljárási szabályzat 14. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eltérés alkalmazását alátámasztó sürgős esetekre alakítottak ki (lásd a III. fejezet 3.B. pontját).


C . – További nyelvek használataA 2005. június 13-i tanácsi következtetésekből69 kitűnik, hogy igény van arra, hogy a hivatalos és a munkanyelvektől eltérő olyan nyelveket is számításba vegyenek, amelyeknek jogállását valamely tagállam alkotmánya a tagállam területének egészén vagy egy részén elismeri, vagy amelyek nemzeti nyelvként való használatát jogszabály lehetővé teszi. Ezzel az a cél, hogy a Tanács – és esetleg egyéb uniós intézmények és szervek is – használhassák az említett nyelveket az adott tagállam és a Tanács által kötött olyan igazgatási megállapodás alapján, amelynek értelmében:

– az Európai Parlament és a Tanács által rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusoknak az említett nyelveken készült fordítása közzétehető (anélkül, hogy jogi érvényességgel bírna),

– a tagállamok kormányai az üléseken való felszólaláskor használhatják az említett nyelvek valamelyikét („passzív” tolmácsolás),

– az érintett tagállam állampolgárai a szóban forgó tagállam által kijelölt szerven keresztül valamelyik említett nyelven is küldhetnek beadványt valamely intézménynek vagy szervnek, és választ is ugyanezen a nyelven kaphatnak.

A Tanács a Spanyol Királysággal kötött ilyen megállapodást70 azokra a nyelvekre vonatkozóan, amelyeket a spanyol alkotmány elismer – ezek nevezetesen a katalán/a valenciai, a baszk és a galíciai nyelv.

69 HL C 148., 2005.6.18., 1. o.70 HL C 40., 2006.2.17., 2. o.


III . FEJEZET – DÖNTÉSHOZATAL A TANÁCSBAN

1 . A SZAVAZÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 11 . CIKKE)

A . – Döntés a szavazásrólAz eljárási szabályzat 11. cikkének (1) bekezdése szerint a szavazás tartásáról az elnökség dönt, amely megvizsgálja, hogy szükséges-e szavazást tartani, még abban az esetben is, ha a Tanács egyszerű többséggel meghozott határozata alapján kötelezhető a szavazás megtartására. Az eljárási szabályzat 11. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a Tanács vagy a Bizottság bármely tagja kérhet szavazást. Ez esetben az elnökségnek meg kell kezdenie a szavazási eljárást, ha a Tanács tagjainak többsége úgy határoz71. Ez a rendelkezés csupán azt az íratlan általános szabályt tükrözi, amely szerint az elnökség mindenkor „a Tanács kezében” van, azaz a Tanács mindig felülírhatja az elnöke által hozott eljárási döntést.

A már korábban említetteknek megfelelően (lásd a II. fejezet 3. pontját) azonban a tervezett napirend összeállításakor több olyan szabály is alkalmazandó, amely lehetetlenné teszi, hogy szavazásra meglepetésszerűen kerüljön sor. Azáltal, hogy a tervezett napirendben csillaggal jelölik azokat a napirendi pontokat, amelyről esetleg szavazás tartható, a Tanács tagjai mindig értesülnek az ilyen szavazás eshetőségéről. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szavazásra mindenképpen sor kerül. Az elnökség döntheti el – miután megvizsgálta a szavazás szükségességét –, hogy kezdeményezi-e a szavazást.

B . – Szavazási eljárásAz eljárási szabályzat 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Tanács tagjai az egymást követő elnökségek jegyzéke szerinti sorrendben szavaznak, azzal a taggal kezdve, aki az említett sorrend szerint az elnökséget betöltő tag után következik. Ezt a gyakorlatot nem minden esetben, olyan körülmények között azonban kifejezetten követik, amikor az adott szavazás különös jelentőségű, vagy ha a delegációk álláspontjai nem eléggé egyértelműek. Az esetek többségében a megbeszélés végén az elnökség megkérdezi a tagoktól, hogy ki szavaz mellette, ellene és ki az, aki tartózkodni kíván. Megjegyzendő, hogy a követett gyakorlattól függetlenül a Tanács minden esetben szavaz, amikor a Szerződéseknek megfelelően fogad el jogi aktust.

Előfordulhat, hogy a Tanács valamely tagja az általa képviselendő állásponttal kapcsolatban megerősítést szeretne a nemzeti hatóságától, vagy az is, hogy az álláspontját meghatározó belső eljárások még nem zárultak le. Ilyenkor fenntartással fog élni, amely

71 Meg kell jegyezni, hogy ha a Szerződések értelmében a Tanács egyes tagjai nem vehetnek részt a szavazásban, akkor e tagok szavazatait a szavazásról való döntéskor sem lehet figyelembe venni (az eljárási szabályzat IV. melléklete (1) bekezdésének f ) pontja).

Emellett a Tanács tagja nem alkalmazhatja ezt a rendelkezést olyan határozatok esetében, amelyekkel kapcsolatban az adott tag a Szerződések értelmében nem vehet részt a szavazásban (az eljárási szabályzat IV. melléklete (2) bekezdésének b) pontja).


később – de kizárólag ugyanazon ülés során – még visszavonható. Amennyiben az ülés végéig nem vonja vissza a fenntartását, és a fenntartásból ellenszavazat vagy tartózkodás lesz, és így nem jön létre a szükséges többség, akkor a napirendi pontot nem fogadják el. Az írásbeli eljárás kivételével formális szavazásra kizárólag tanácsi ülésen kerül sor.

Amikor a Tanács a Bizottság javaslata alapján jár el, az eljárás bármely szakaszában megtörténhet, hogy a Bizottság nem tud egyetérteni azokkal a módosításokkal, amelyeket a Tanács tervez a javaslattal kapcsolatban. Ilyenkor módosulnak a Tanács szavazási szabályai, mivel az EUMSZ 293. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanácsnak egyhangúlag kell határoznia az olyan aktusról, amely a bizottsági javaslatot úgy módosítaná, amivel a Bizottság nem ért egyet. A gyakorlatban a Tanács ezért csak azután szavaz, hogy a Bizottság egyértelműen kinyilvánította álláspontját a javaslatát érintő módosítással kapcsolatban. Ehhez azonban nincs szükség írásbeli dokumentumra: a Bizottság a Tanács tervezett módosításainak figyelembevétele érdekében akár az ülés során szóban is módosíthatja a javaslatát.

Végül pedig a Tanácsban (vagy az előkészítő szerveiben) gyakran tartanak úgynevezett „próbaszavazást”, hogy kiderüljön, mi a tagok álláspontja a vizsgált napirendi ponttal kapcsolatban. A „próbaszavazás” nem a Szerződés értelmében vett szavazás, és nincs joghatása. Az ilyen szavazás eredményét nem kell nyilvánosságra hozni (az eljárási szabályzat 9. cikkének (3) bekezdése). A formális elfogadásra ezért még kellő időben sort kell majd keríteni72.

A Tanács szavazási szabályait az EUMSZ 238. cikke tartalmazza. A 2014. október 31-ig hatályos szavazási szabályokat az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikke határozta meg. A Szerződés három típusú szavazási szabályt tartalmaz, azaz: a Tanács a tagjainak többségével, minősített többséggel vagy egyhangúlag jár el. A Tanács jogi aktusainak elfogadásával összefüggésben sem a „konszenzus”, sem a „közös megegyezés”73 nem minősül a Szerződések értelmében vett szavazási szabálynak. Ezeket – kivéve, ha a Szerződés kifejezetten a közös megegyezést írja elő – általában olyan politikai jellegű atipikus aktusok (például állásfoglalások, következtetések és nyilatkozatok) elfogadásakor alkalmazzák, amelyekhez a Szerződés nem tartalmaz jogalapot.

Mivel az eljárási szabályzat szerinti határozatok minden esetben eljárási határozatok, az eljárási szabályzatban az alapértelmezett szavazási szabály az egyszerű többségi, kivéve, ha az eljárási szabályzat rendelkezései kifejezetten más szavazási rendet írnak elő (az eljárási szabályzat 1. cikke (5) bekezdésének első albekezdése).

a) Egyszerű többségi szavazás

Az EUMSZ 238. cikkének (1) bekezdésével összhangban az egyszerű többséget igénylő jogi aktusok elfogadásakor a Tanács a tagjainak többségével jár el; a huszonnyolc tagállam esetén ezt a többséget tizenöt tag adja. Ez a szabály érvényes például az eljárási

72 Az írásbeli eljárás keretében történő szavazással kapcsolatban lásd a III. fejezet 3. pontját.73 A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői aktusaikat

„közös megegyezéssel” fogadják el, amiből eleve következik az összes tagállam egyetértése. Ezek az aktusok azonban nem tanácsi aktusok. Az EUMSZ például több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelynek értelmében az adott aktust a Tanács helyett maguk a tagállamok vagy a kormányuk fogadja el (lásd a Bíróság bíráinak és főtanácsnokainak kinevezéséről szóló 253. cikket, a Törvényszék bíráinak kinevezéséről szóló 254. cikket, az intézmények székhelyének meghatározásáról szóló 341. cikket stb.).


szabályzat vagy az eljárási határozatok elfogadása (az EUMSZ 240. cikkének (3) bekezdése), a Bizottsághoz vizsgálatokkal vagy javaslatokkal kapcsolatban intézett kérések (az EUMSZ 241. cikke) vagy az EUMSZ 337. cikke alapján hozott határozatok esetében74. Arra az esetre, ha nem a minősített többséget előíró alapértelmezett szabály alkalmazandó, a vonatkozó szavazási szabályt a Szerződés különös rendelkezései írják elő.

b) Minősített többségi szavazás

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a minősített többségi szavazás az alapértelmezett szavazási szabály (az EUSZ 16. cikkének (3) bekezdése). Ez a szabály mindenekelőtt a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozó területeken alkalmazandó.

A minősített többségi szavazás során mindegyik tagállam képviselője meghatározott számú szavazattal rendelkezik, amelyeknek súlyozását a Szerződésekhez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkének (3) bekezdése határozza meg.

2014. november 1-jétől a „kettős többségi szavazás” új rendszere alkalmazandó (az EUSZ 16. cikkének (4) bekezdése és az EUMSZ 238. cikkének (2) bekezdése). E rendszer szerint a Tanácsban akkor beszélünk minőségi többségről, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

i. Az EUSZ 16. cikkének (4) bekezdése értelmében, amikor a Tanács a Bizottság vagy a főképviselő javaslata alapján jár el, a minősített többséghez a Tanács tagjai legalább 55 %-ának – (azaz a jelenlegi 28 tagból 16 tag által leadott), egyben az Unió népességének legalább 65 %-át kitevő tagállamokat képviselő – igen szavazata szükséges.

Emellett a blokkoló kisebbségnek a Tanács legalább négy tagjából kell állnia, ennek hiányában a minősített többséget elértnek kell tekinteni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha – a jelenlegi 28 tagból – 25 tag igennel szavaz, a minősített többséget elértnek kell tekinteni, és a minősített többség meghatározása szempontjából már nem releváns, hogy a népesség hány százalékát képviselik.

ii. Az EUMSZ 238. cikkének (2) bekezdése értelmében, amikor a Tanács nem a Bizottság vagy a főképviselő javaslata alapján jár el, a minősített többséghez a Tanács tagjai legalább 72 %-ának – (azaz a jelenlegi 28 tagból 21 tagnak), egyben az Unió népességének legalább 65 %-át kitevő tagállamokat képviselő – igen szavazata szükséges.

Azokban az esetekben, amikor a Szerződések értelmében a Tanácsnak nem az összes tagja vesz részt a szavazásban, minősített többségről az alábbi feltételek teljesülése esetén beszélünk (az EUMSZ 238. cikkének (3) bekezdése):

i. Amikor a Tanács a Bizottság vagy a főképviselő javaslata alapján jár el, a minősített többséghez a Tanács részt vevő tagállamokat képviselő tagjai legalább 55 %-ának, egyben az említett államok népességének legalább 65 %-át kitevő tagállamokat képviselő igen szavazata szükséges.

Emellett a blokkoló kisebbségnek legalább a Tanácsnak a részt vevő tagállamok népességének több mint 35 %-át képviselő tagjaiból és még egy tagból kell állnia; ennek hiányában a minősített többséget elértnek kell tekinteni.

74 Lásd a Bíróságnak a C-426/93. sz. Németország kontra Tanács ügyben 1995. november 9-én hozott ítéletét (EBHT 1995., I-3723. o.).


ii. Amikor a Tanács nem a Bizottság vagy a főképviselő javaslata alapján jár el, a minősített többséghez a Tanács részt vevő tagállamokat képviselő tagjai legalább 72 %-ának, egyben az említett államok népességének legalább 65 %-át kitevő tagállamokat képviselő igen szavazata szükséges.

A Tanács az egyes tagállamok össznépességére vonatkozó számadatokat minden évben az Európai Unió Statisztikai Hivatalának a tagállamok által megküldött éves adatok alapján hagyja jóvá. A legutóbb kiigazított számadatokat az eljárási szabályzat III. melléklete tartalmazza.

Alternatív szavazási szabályok alkalmazásának kérése

2014. november 1. és 2017. március 31. között a Tanács bármely tagja kérheti, hogy az adott jogi aktust a Szerződésekhez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkében meghatározott, „súlyozott szavazásra” vonatkozó szabályokkal összhangban fogadják el. Ezeknek a – Horvátország csatlakozási okmányával módosított – szabályoknak az értelmében ahhoz, hogy egy jogi aktust minősített többséggel lehessen elfogadni, (352-ből) legalább a tagok többsége által leadott legalább 260 igen szavazat szükséges, amely a Bizottság javaslata alapján elfogadandó jogi aktusok esetében legalább a tagok többsége (28 tagból 15 tag) által leadott igen szavazatot, a bizottsági javaslatot nem igénylő jogi aktusok esetében pedig legalább a tagok kétharmada (28 tagból 19 tag) által leadott igen szavazatot jelent.

A tagok szavazatainak súlyozása a következőképpen alakul:

DE, FR, IT, UK 29

ES, PL 27

RO 14

NL 13

BE, CZ, EL, HU, PT 12

BG, AT, SE 10

DK, IE, HR, LT, SK, FI 7

EE, CY, LV, LU, SI 4

MT 3

A kérés írásban és szóban is történhet, és egyetlen – a kérésben megfelelően meghatározott – jogi aktus minősített többséggel történő elfogadására kell, hogy vonatkozzon. Amennyiben a kérést írásban nyújtják be a főtitkárnak, akkor azt ST dokumentum formájában valamennyi delegációnak meg kell küldeni. Ha a kérés a Coreper vagy a Tanács ülésén szóban hangzik el, akkor azt rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A kérés addig él, amíg azt kifejezetten vissza nem vonják.

Amikor egy jogi aktus elfogadása a Tanács vagy a Coreper határozata alapján írásbeli eljárással történik, a kérést még az írásbeli eljárás megindítása előtt elő kell terjeszteni. Amennyiben az elnök indítványozza az írásbeli eljárás alkalmazását, abból kell kiindulni, hogy az alapértelmezett szavazási rend (azaz a „kettős többségi szavazás”) alkalmazandó, kivéve, ha valamely delegáció kéri vagy korábban kérte a „súlyozott szavazás” szabályainak alkalmazását; ez azután is kérhető, hogy az elnök felvetette az írásbeli eljárás igénybevételét, azonban legkésőbb még azelőtt kell kérelmezni, hogy az írásbeli eljáráshoz valamennyi tag hozzájárult volna. (Az írásbeli eljárással kapcsolatban további információk találhatók a 3. pontban.)


c) Egyhangúság

Az EUMSZ 238. cikke (4) bekezdésének értelmében a jelen lévő vagy képviselt tagok tartózkodása nem akadálya a Tanács egyhangúságot igénylő jogi aktusai elfogadásának.

A bizottsági javaslatot módosító jogi aktusok Tanács általi elfogadásának (az EUMSZ 293. cikkének (1) bekezdése) esetein felül az EUMSZ több cikke is egyhangúságot ír elő, például a közvetett adók harmonizálására (113. cikk), az EUMSZ 114. cikkében foglaltaktól eltérő területeken megvalósuló jogharmonizációra (115. cikk), a bizonyos környezetvédelmi intézkedésekre (a 192. cikk (2) bekezdése), továbbá a bizonyos szociálpolitikai intézkedésekre (a 153. cikk (2) bekezdése és a 155. cikk (2) bekezdése) vonatkozó cikk, és természetesen idesorolható a 352. cikkben szereplő rugalmassági klauzula is.

C . – A szavazásban való részvétel lehetőségének hiányaVannak olyan esetek, amikor a Szerződések rendelkezései értelmében a Tanács egyes tagjai nem vehetnek részt bizonyos határozatok elfogadására irányuló szavazásokban. Az ilyen esetekkel kapcsolatban az eljárási szabályzat 16. cikke előírja, hogy az eljárási szabályzat meghatározott, a IV. mellékletben foglalt rendelkezéseinek alkalmazásában nem lehet figyelembe venni a Tanács vagy a Coreper említett tagjainak szavazatait75. Ezek a rendelkezések a következők:

a) az 1. cikk (3) bekezdésének második albekezdése (egy ülés Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartása);

b) a 3. cikk (7) bekezdése (a tervezett napirendben nem szereplő pont felvétele a napirendre);

c) a 3. cikk (8) bekezdése (egy olyan „A” pont „B” pontként való megtartása a napirenden, amelyet máskülönben le kellett volna venni a napirendről);

d) az 5. cikk (2) bekezdése, kizárólag az Európai Központi Bank jelenléte tekintetében (tanácskozás az Európai Központi Bank jelenléte nélkül);

e) a 9. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja, továbbá második és harmadik albekezdése (a szavazások eredményének, a szavazatok indokolásának, a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak és a jegyzőkönyv az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett nem jogalkotási aktusok Tanács általi elfogadásától eltérő esetekkel kapcsolatos pontjainak a nyilvánosságra hozatala);

f) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (szavazási eljárás megkezdése);

75 Meg kell jegyezni azonban, hogy a 16. cikkre és a IV. mellékletre vonatkozó g) nyilatkozat szerint: „A Tanács megállapodik abban, hogy a 16. cikk és a IV. melléklet rendelkezéseit azon jogi aktusokra kell alkalmazni, amelyek elfogadásakor a Tanács valamelyik tagja a Szerződések értelmében nem jogosult szavazni. Az EUSZ 7. cikkének alkalmazására azonban e rendelkezések nem terjednek ki”. A nyilatkozatban még az is szerepel, hogy „A megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezések első alkalmazása során a Tanács a más területeken szerzett tapasztalatok fényében megvizsgálja, hogy szükséges-e az eljárási szabályzat 16. cikkének és IV. mellékletének kiigazítása”.


g) a 12. cikk (1) bekezdése (írásbeli eljárás alkalmazása);

h) a 14. cikk (1) bekezdése (kivételes esetekben nem az összes nyelven elkészített dokumentumok és tervezetek alapján történő tanácskozásra és határozathozatalra vonatkozó határozat);

i) a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja (az EUMSZ 76. cikke alapján valamely tagállam által előterjesztett kezdeményezés közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);

j) a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja (bizonyos irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);

k) a 17. cikk (5) bekezdése (egy nemzetközi megállapodás értelmében létrehozott szerv által meghozott határozatok Hivatalos Lapban való közzététele vagy közzé nem tétele).

Ugyanezen melléklet szerint továbbá a Tanács vagy a Coreper tagja nem alkalmazhatja az eljárási szabályzat bizonyos rendelkezéseit olyan határozatok esetében, amelyekkel kapcsolatban az adott tag a Szerződések értelmében nem vehet részt a szavazásban. Ezek a rendelkezések a következők:

l) a 3. cikk (8) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy „A” pont levételét kérje a napirendről);

m) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja szavazási eljárás megkezdését kérje);

n) a 11. cikk (3) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy másik tag képviseletében szavazzon);

o) a 14. cikk (2) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács bármely tagja kifogást emeljen a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az általa megjelölt nyelven nem készítették el).

2 . HATÁROZATKÉPESSÉG ÉS A SZAVAZATI JOGOK ÁTRUHÁZÁSA (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 4 . ÉS 11 . CIKKE)

A . – HatározatképességA határozatképességre vonatkozó követelményt egyrészt az EUSZ 16. cikkének (2) bekezdése fényében kell értelmezni, amely szerint a Tanács a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat, másrészt pedig az EUMSZ 239. cikke fényében, amely szerint a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat (lásd a B. pontot). Ebből következik, hogy a Tanács tagjai többségének személyes jelenléte szükséges ahhoz, hogy a Tanács szavazni tudjon (huszonnyolc tag esetén tizenöt tag jelenti a többséget).

A jogi aktusok és határozatok Tanács általi elfogadásakor a határozatképességet ellenőrizni kell.

A határozatképesség természetesen az „A” napirendi pontok elfogadásakor, valamint a jogi aktusok és a határozatok „B” napirendi pontként történő elfogadásakor egyaránt döntő fontosságú.

A határozatképességet minden esetben, amikor a Tanács döntést hoz, a Főtitkárság segítségével az elnöknek kell ellenőriznie.


B . – A szavazati jogok átruházásaAz eljárási szabályzat 11. cikkének (3) bekezdése átveszi az EUMSZ 239. cikkének szövegét, azaz úgy rendelkezik, hogy „Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat”76. Így a Tanács mindegyik tagja még egy másik (de egynél nem több) tag képviseletében eljárhat.

A szavazati jogok átruházására nem vonatkozik semmiféle alaki követelmény, hanem a szokásos módon történik. Mihelyt megvan a határozatképesség, okkal feltételezhető, hogy a Tanács távol lévő tagja átruházta a szavazati jogát a Tanács egy másik tagjára. Ez esetben az is feltételezhető, hogy a Tanács e másik tagja le is adta a távol lévő tag szavazatát.

A szavazati jogoknak az eljárási szabályzat 11. cikkének (3) bekezdése szerinti átruházása különbözik a Tanács tagjainak az eljárási szabályzat 4. cikke szerinti képviseletétől. Amennyiben a Tanács valamely tagja nem tud részt venni az ülésen, képviseltetheti magát. A gyakorlatban a szóban forgó tag álláspontját az érintett tagállam állandó képviselője vagy annak helyettese juttatja kifejezésre, de a tag képviseletére vonatkozó hatáskör hivatalosan nem terjed ki a szavazati jogra, amelyet kizárólag a Tanács tagjai gyakorolhatnak.

3 . ÍRÁSBELI ELJÁRÁS (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 12 . CIKKE)

Az írásbeli eljárás sürgősségi alapon alkalmazható. Sürgősségre adhat okot például az, hogy ha egy meghatározott időpontig nem fogadnak el egy adott tanácsi jogi aktust, akkor joghézag keletkezne, vagy általánosságban az, ha egy jogi aktust adott határidőn belül kell elfogadni, de addig nincs kitűzve tanácsi ülés és azt nem is lehet időben megszervezni.

Az eljárási szabályzat az írásbeli eljárás két típusát különbözteti meg: az egyik a rendes írásbeli eljárás, a másik pedig az egyszerűsített írásbeli eljárás (az ún. hallgatólagos beleegyezési eljárás).

A . – Rendes írásbeli eljárásEnnek keretében két módja is van az írásbeli szavazási eljárás alkalmazásáról való döntésnek:

– az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó határozat előzetesen, egyhangúlag meghozható a Tanács vagy a Coreper ülésén77;

– ennek hiányában és kivételes körülmények között az elnökség is javasolhatja az írásbeli eljárás alkalmazását, magának az írásbeli eljárásnak a keretében. Az utóbbi esetben az írásbeli eljárás alkalmazásával való egyetértésre vonatkozó határozat része magának az eljárásnak: a Tanács valamennyi tagjának egyet kell értenie az írásbeli eljárás alkalmazásával még azelőtt, hogy érdemben véleményt nyilvánítana.

76 Amennyiben a Tanács vagy a Coreper adott tagja nem vehet részt a szavazásban, akkor másik tag képviseletében sem szavazhat (a IV. melléklet (2) bekezdésének c) pontja).

77 Érdemes megjegyezni, hogy az eljárási szabályzat 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás (az írásbeli eljárás alkalmazásáról való egyhangú határozathozatal) szerint abban az esetben, ha a Szerződések értelmében a Tanács vagy a Coreper valamely tagja nem vehet részt a szavazásban, nem lehet figyelembe venni az adott tag szavazatát (az eljárási szabályzat IV. melléklete (1) bekezdésének g) pontja).


Az írásbeli eljárás alkalmazásához mindkét esetben szükséges a Bizottság beleegyezése is, amennyiben az írásbeli szavazás olyan tárgyra vonatkozik, amelyet a Bizottság terjesztett a Tanács elé.

Következésképpen, ha a Tanácsban vagy a Coreperben már határozat született az írásbeli eljárás alkalmazásáról, akkor a Tanács tagjainak írásban már csak azt a kérdést teszik fel, hogy egyetértenek-e az adott jogi aktus elfogadásával, ellenzik-e azt vagy tartózkodnak. A jogi aktus elfogadásának feltételei akkor teljesülnek, ha a kapott igen válaszok és az aktus elfogadására vonatkozó szavazási szabályoknak megfelelően szükséges szavazatok száma összhangban van.

Ellenben, ha a Tanácsban vagy a Coreperben nem született előzetesen határozat az írásbeli eljárás alkalmazásáról, akkor a Tanács tagjainak és adott esetben a Bizottságnak (ha az eljárás olyan tárgyra vonatkozik, amelyet a Bizottság terjesztett a Tanács elé) válaszolniuk kell az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó első kérdésre, a Tanács tagjainak pedig a jogi aktus elfogadására vonatkozó második kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat is közölniük kell, amire továbbra is vonatkoznak az alkalmazandó szavazási szabályok.

Az írásbeli eljárások gyorsasága érdekében a válaszokat a Tanács Főtitkárságán a javaslatért felelős tisztviselőnek kell címezni. A válaszokat természetesen írásban kell megküldeni (e-mailben elegendő). A szóbeli válaszadás semmi esetre sem elegendő.

Amennyiben a Tanács vagy a Coreper nem állapodott meg korábban a válaszadás határidejéről, azt az ügy sürgősségére való tekintettel kell megállapítani. A határidő betartásának fontosságát ki kell emelni, különösen akkor, ha a jogi aktust konkrét időpontig kell elfogadni. Amennyiben késnek a válaszok, akkor a Főtitkárság emlékeztetőt ad ki. További késlekedés esetén eseti alapon meg kell vizsgálni, hogy az időtartam, amelynek leteltével az eljárást le kell zárni, ésszerű-e, és hogy az eljárás eredményét negatívnak kell-e tekinteni.

Miután a Főtitkárság meggyőződött arról, hogy a jogi aktus elfogadásának feltételei teljesültek, megteszi a szükséges lépéseket a jogi aktus aláírása és a Hivatalos Lapban való kihirdetése, illetve a címzettek értesítése érdekében.

A Főtitkárság feladatai közé tartozik az írásbeli eljárás lezárása és az eredményének a megállapítása.

A Tanács valamennyi tagja és adott esetben a Bizottság ennek keretében értesül azokról az esetleges egyoldalú nyilatkozatokról, amelyeket a Tanács más tagjai vagy a Bizottság tett. Biztosítani kell számukra ezért egy kis időt annak eldöntéséhez, hogy kívánnak-e reagálni az említett nyilatkozatokra. Az említett nyilatkozatok nem befolyásolják az adott jogi aktus elfogadásával kapcsolatos írásbeli eljárás lefolytatását és lezárását sem.

Az írásbeli eljárás keretében elfogadott jogi aktusokról a Főtitkárság sajtóirodája rendszerint egyedi sajtóközleményeket ad ki. Az eljárási szabályzat 9. cikke szerint ilyenkor a nyilatkozatokkal együtt nyilvánosságra hozzák a szavazás eredményét és a szavazatok indokolását is (lásd a II. fejezet 6.C. pontját).

A Főtitkárság összeállítja az írásbeli eljárás keretében elfogadott jogi aktusok havi jegyzékét, amely tartalmazza az esetleges nyilatkozatokat és a szavazatok esetleges indokolását is. A jegyzéknek a jogalkotási aktusok elfogadására vonatkozó részeit nyilvánosságra kell hozni.


A Főtitkárság emellett legalább a következőket irattárba helyezi:

– az írásbeli eljárást megindító közlemény, az eljárás tárgyát képező dokumentum és az esetleges tanácsi nyilatkozatok;

– a Tanács tagjai és adott esetben a Bizottság által adott válaszok, az esetleges egyoldalú nyilatkozatokkal együtt;

– a Tanács által elfogadott jogi aktus megfelelően aláírt eredeti példánya.

B. – Egyszerűsített írásbeli eljárás („hallgatólagos beleegyezési eljárás”)Az egyszerűsített írásbeli eljáráson olyan írásbeli eljárást kell érteni, amely szerint ha a Tanács tagjától a megjelölt határidő leteltéig nem érkezik válasz, akkor az a szóban forgó jogi aktus elfogadásának jóváhagyását jelenti. A rendes írásbeli eljárással ellentétben a Tanács tagjainak nem szükséges kifejezetten választ adniuk. Az eljárás éppen ezért kapta a „hallgatólagos beleegyezési eljárás” elnevezést.

Hallgatólagos beleegyezési eljárás az elnökség kezdeményezésére indítható, de a Tanács bármely tagja és a Bizottság is javasolhatja az elnökségnek az eljárás alkalmazását. Az eljárás határidejét ez esetben is az elnökség állapítja meg az ügy sürgősségére való tekintettel. Az eljárás tárgyát képező jogi aktust a megjelölt határidő leteltével elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács valamely tagja kifogást emel. A Bizottság nem jogosult arra, hogy ilyen kifogást emeljen. Amennyiben a Tanács valamely tagja kifogást emel a jogi aktus elfogadása ellen, akkor a jogi aktust a szokásos módon fel kell venni az egyik tanácsi ülés napirendjére.

A Tanács az alábbi négy esetben járhat el a hallgatólagos beleegyezési eljárás keretében:

– a Tanácshoz az Európai Parlament képviselője által intézett írásbeli kérdésre vagy adott esetben szóbeli kérdésre adott válasz szövegének elfogadása céljából, miután a Coreper megvizsgálta a választervezetet78;

– a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak és a Régiók Bizottsága tagjainak, valamint póttagjaiknak kinevezése céljából, miután a Coreper megvizsgálta a határozattervezetet;

– más intézményekkel vagy szervekkel folytatandó konzultációról szóló határozathozatal céljából, amennyiben a Szerződések ilyen konzultációt írnak elő;

78 e) nyilatkozat az eljárási szabályzat 12. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjáról: „A Tanács bevett gyakorlatával összhangban a megállapított határidő általában három munkanap.”


– a közös kül- és biztonságpolitikának a „COREU”-hálózaton79 keresztüli végrehajtása céljából („COREU hallgatólagos beleegyezési eljárás”)80.

A rendes írásbeli eljáráshoz hasonlóan a Főtitkárság állapítja meg az írásbeli eljárás lezárulását.

Amennyiben a Tanács valamely tagja kifogást emel egy adott szöveg ellen, akkor az nem kerül elfogadásra, és a tanácsi jogi aktusok esetében szokásos előkészítő eljárást kell követni, azaz a szöveget vagy továbbítják a Corepernek, ha az az eljárási szabályzat 19. cikkének (7) bekezdése szerint a Coreper által is elfogadható, vagy a Tanács által elfogadandó jogi aktusok esetében továbbítják a Corepernek/a Tanácsnak, vagy hallgatólagos beleegyezési eljárás keretében elfogadják azt követően, hogy a kérdést az illetékes tanácsi munkacsoportban tisztázták.

79 Az 1995. június 12-i tanácsi következtetések [7896/95] szerint a COREU-hálózat lehetővé teszi a tagállamok külügyminiszterei és a Bizottság közötti információcserét, valamint a multilaterális kérdésekkel, illetve a harmadik országok helyzetével kapcsolatos szakpolitikai elemzésekről való konzultációt. A hálózat azoknak a kérdéseknek van fenntartva, amelyek kizárólag az V. cím rendelkezéseinek hatálya alá tartoznak. Az V. cím hatálya alá nem tartoznak sem intézményi kérdések, sem pedig az uniós költségvetés felhasználásával kapcsolatos kérdések, amelyekre a Szerződés egyéb címei is alkalmazandók. A hálózat éppen ezért nem használható uniós témák felvetésére és azok megvitatására, és ennek megfelelően az Unió külkapcsolataival kapcsolatos kérdések esetében sem.

80 f ) nyilatkozat a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjáról: „A Tanács emlékeztet arra, hogy a COREU-hálózatot a Tanács 1995. június 12-i, a Tanács munkamódszereiről szóló következtetéseinek megfelelően kell használni”.


IV . FEJEZET – A TANÁCS JOGI AKTUSAI ÉS AZOK FELÉPÍTÉSE

A Tanács jogi aktusainak formája tekintetében a Tanács eljárási szabályzatának 15. cikke és VI. melléklete irányadó. A jogi aktusok kihirdetésére a 17. cikk, a címzettek értesítésére pedig a 18. cikk alkalmazandó. Általánosságban figyelembe kell venni a Tanács eljárási szabályzatának 22. cikkét is, amely a következőképpen rendelkezik: „Annak érdekében, hogy segítse a Tanácsot az általa elfogadott jogi aktusok szövegezése minőségének biztosításában, az 1998. december 22-i (…) intézményközi megállapodás alapján a Jogi Szolgálat feladata, hogy a megfelelő szakaszban ellenőrizze a javaslatok és jogi aktusok tervezetei szövegezésének minőségét, továbbá hogy szövegezési javaslatokat tegyen a Tanács és szervei számára.”

1 . A JOGI AKTUSOK ALÁÍRÁSA (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 15 . CIKKE)

Az EUMSZ 297. cikkéhez hasonlóan a Tanács eljárási szabályzatának 15. cikke is úgy rendelkezik, hogy alá kell írni azokat a jogi aktusokat, amelyeket a Tanács a jogalkotási eljárás típusától függően önállóan vagy az Európai Parlamenttel közösen fogad el.

Az önállóan elfogadott jogi aktusokat a Tanácsnak az említett jogi aktusok elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnöke és főtitkára írják alá. A főtitkár az aláírási jogát átruházhatja a Főtitkárság főigazgatóira.

A gyakorlatban a Tanács elnöke a jogi aktusokat az eredeti példány utolsó (többnyelvű) oldalán írja alá, annak a tanácsi formációnak az ülésén, amely a szóban forgó jogi aktust elfogadta. Ezt követően a főtitkár is aláírja a szövegnek ugyanazt az oldalát, az eredeti példányt pedig továbbítják a Tanács Főtitkárságának irattárába, a páncélteremben való megőrzésre.

A rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusokat az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke együttesen írják alá, vagy a jogi aktus elfogadását bejelentő közös sajtókonferencia alkalmával, vagy az Európai Parlament valamelyik plenáris ülésszakán.

A jogi aktusok Tanács általi elfogadásakor, amennyiben a hatályos nyelvhasználati szabályokban (az eljárási szabályzat 14. cikkében) meghatározott nyelvek közül nem mindegyiken készült el a szóban forgó jogi aktus szövege, annak a tanácsi ülésnek az elnöke kell, hogy aláírja az adott jogi aktus egyéb nyelvi változatait is, amelynek keretében azokat hitelesítették, még abban az esetben is, ha a tanácsi ülésre a jogi aktus hivatalos elfogadásának és aláírásának időpontjában hivatalban lévő elnökséget követő elnökség hivatali ideje alatt kerül sor. Ennek oka az, hogy a Tanács egyetlen jogi személy, amelyre az intézményi folyamatosság elve alkalmazandó.

Az említett esetben a jogi aktus elfogadásának időpontja az a nap, amelyen azt először – korlátozott számú nyelvi változatban – elfogadták. A többi nyelvi változat hitelesítésének időpontja nem egyezik meg az elfogadás időpontjával.


2 . A RENDELETEK CÍME ÉS FORMÁJA (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT VI . MELLÉKLETE A . RÉSZÉNEK 1 . PONTJA)

A VI. melléklet A. része meghatározza azokat a különböző elemeket, amelyeket a Tanács által jogalkotási eljárás keretében – akár önállóan, akár az Európai Parlamenttel közösen – elfogadott rendeletek címében szerepeltetni kell. Ezek az elemek a következők:

– a „rendelet” szó;

– a sorszám;

– az elfogadás időpontja;

– a tárgy megjelölése.

A Tanács által az EUMSZ 291. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási rendeletek címében szerepelnie kell a „végrehajtási rendelet” kifejezésnek.

Mivel ezek az elemek szolgálnak az adott rendelet azonosítására, szerepeltetni kell őket annak címében; továbbá a Tanács által – akár önállóan, akár rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlamenttel közösen – elfogadott jogi aktusok címében fel kell tüntetni az aktust elfogadó intézmény(ek) nevét, valamint az Európai Unió vagy Euratom megjelölést.

A Tanács által – akár önállóan, akár rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlamenttel közösen – elfogadott rendeletek preambulumának szerkezetét a VI. melléklet A. része 1. pontjának b)–f) alpontja határozza meg.

A preambulumnak tartalmaznia kell a következőket:

– az „Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa”, illetve az „Európai Unió Tanácsa” megjelölést;

– hivatkozásokat azon rendelkezésekre, amelyek alapján a rendeletet elfogadták; ezeket a hivatkozásokat a „tekintettel” szóval kell bevezetni;

– hivatkozást a benyújtott javaslatokra és a beszerzett véleményekre;

– a rendelet indokolását, amelyet a „mivel” szóval kell bevezetni; a preambulumbekezdéseket számozni kell;

– az „elfogadták ezt a rendeletet”, illetve „elfogadta ezt a rendeletet” megjelölést, amelyet a rendelet rendelkező része követ.

A fenti szerkezet egyrészt magában foglalja az EUMSZ 296. cikkében meghatározott elemeket, másrészt megfelel az említett rendelkezésekben megállapított, arra vonatkozó követelménynek is, hogy a jogi aktusoknak indokolást kell tartalmazniuk.

A bevezető hivatkozásokkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy a rendelet jogalapjait és a korábbi eljárási aktusokat ebben a sorrendben kell feltüntetni, és a felsorolást a „tekintettel” szóval kell bevezetni. Figyelembe kell venni továbbá, hogy „Az Európai Unió Tanácsának keretében elfogadott jogi aktusok formája” című


kézikönyv81 értelmében a javaslatokra, véleményekre, egyetértésre stb., valamint a konzultációkra történő hivatkozásokat a jogi aktusok preambulumának elején, közvetlenül a jogalapok feltüntetése után a bevezető hivatkozások között kell szerepeltetni, és a „tekintettel” vagy „a …-val/vel folytatott konzultációt követően” fordulattal kell bevezetni. A nem kötelező véleményeket és konzultációkat a bevezető hivatkozások után tüntetik fel, és azokat a „tekintettel a … véleményére” vagy „a …-val/vel folytatott konzultációt követően” stb. bevezető fordulatok használatával említik.

A bevezető hivatkozásokat a preambulumbekezdések követik, amelyek a rendelet szigorúan vett indokolását tartalmazzák. A preambulumbekezdéseket a „mivel” fordulat vezeti be; a bekezdéseket számozni kell.

3 . A RENDELETEK SZERKEZETE (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT VI . MELLÉKLETE A . RÉSZÉNEK 2 ., 3 . ÉS 4 . PONTJA)

A rendeletek rendelkező része cikkekre tagolódik, amelyeket magasabb szintű szerkezeti egységekbe – csökkenő sorrendben részekbe, címekbe, fejezetekbe, illetve szakaszokba (illetve ezek közül néhányba) – lehet csoportosítani; a rendelkező rész elemeinek leírására, illetve további tagolására nem használható más elnevezés, pl. a „szabály” vagy „alapelv” kifejezés.

Az EUMSZ 297. cikkének a rendeletek hatálybalépésére vonatkozó rendelkezései figyelembevétele érdekében amennyiben a Tanács – akár önállóan, akár rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlamenttel együtt – azt szeretné, hogy egy rendelet a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik naptól eltérő időpontban lépjen hatályba, a dátumot a rendelet utolsó cikkében kell meghatároznia. Adott esetben ez a cikk tartalmazhatja a rendelet

81 Az Európai Unió Tanácsának keretében elfogadott jogi aktusok szerkezete, 2015. januári változat, 77. o., 2. fejezet:

„a) A bevezető hivatkozások, amelyek a preambulum elején találhatók, a következő információk megadására szolgálnak:

— a jogi aktus jogalapja,— a Szerződések szerinti javaslatok, kezdeményezések, ajánlások, kérelmek,

vélemények, egyetértések stb. (a Szerződésekben nem szereplő eljárási jogi aktusokat valamelyik záró preambulumbekezdés említi).

b) Jogalkotási aktusok esetében bevezető hivatkozásban fel kell tüntetni az alábbiakat:— a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek részére történő továbbítása,— az alkalmazott eljárás (rendes vagy különleges jogalkotási eljárás).c) Ellenőrizni kell, hogy a bevezető hivatkozás nem tartalmaz-e olyat, amit inkább a

preambulumbekezdésekbe kellene foglalni. Például:— ha a rendelkező rész jobb megértésének vagy a jogi aktus érvényessége bírósági

felülvizsgálatának megkönnyítése céljából valamely – a jogalaptól eltérő – rendelkezés lényegi tartalmának megismétlése szükséges, ezen ismétlést a preambulumbekezdésekben kell megtenni,

— egyes előzetes eljárási lépések (szakértői testületek által adott vélemények és egyes nem kötelező konzultációk) általában a preambulumbekezdések végén találhatók, és azokat a »A(z) ... bizottság ...-án/-én véleményt nyilvánított.«, »A … bizottságtól véleményt kértek« fordulatok vezetik be.

d) Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett jogalkotási aktusok tervezetét meg kell küldeni a nemzeti parlamenteknek, így azokban szerepelnie kell a megfelelő bevezető hivatkozásnak.”


hatálybalépésének időpontjával kapcsolatos részleteket. Az utolsó cikket olyan kifejezések követik, amelyek azt tükrözik, hogy – az EUMSZ 288. cikkének megfelelően – a rendelet általános hatállyal bír és kötelező erejű. Előfordulnak olyan esetek, amikor egy rendelet nem alkalmazandó valamennyi tagállamban (lásd: az eljárási szabályzat VI. mellékletének A. része, 4. pont, a) alpont, ii. alpont).

Ezt követően fel kell tüntetni a rendelet elfogadásának helyét és időpontját.

Tanácsi rendeletek esetében az elfogadás helye általában Brüsszel, kivéve az áprilisban, júniusban és októberben elfogadott rendeleteket, mivel ezekben a hónapokban a Tanács üléseit Luxembourgban tartják82. Az Európai Parlament és a Tanács által rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletek esetében az aláírás helye Brüsszel, Luxembourg vagy Strasbourg lehet.

Az aláíró(k) nevét a rendelkező rész végén kell feltüntetni: az adott esettől függően vagy az Európai Parlament elnökének (a rendelkező rész alatt a bal oldalon) és a Tanács elnökének a neve (ugyanabban a sorban a jobb oldalon), vagy csak a Tanács a rendelet elfogadásakor hivatalban lévő elnökének a neve követi a rendelkező részt. A rendelet szövege ebben a formában szerepel a Hivatalos Lapban. Az eljárási szabályzat 15. cikke értelmében a főtitkár is aláírja az elfogadott rendeletet, de az ő neve nem jelenik meg a Hivatalos Lapban.

4 . A MÁSODLAGOS JOGI AKTUSOK CÍME ÉS FORMÁJA (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT VI . MELLÉKLETÉNEK B . RÉSZE)

A VI. melléklet B. része tartalmazza az egyéb tanácsi jogi aktusok címére, preambulumára és rendelkező részére vonatkozó szabályokat. E szabályok értelmében az irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények címében szerepelnie kell az „irányelv”, „határozat”, „ajánlás” vagy „vélemény” szónak.

A Tanács által az EUMSZ 291. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási irányelvek és végrehajtási határozatok esetében a címben szerepelnie kell a „végrehajtási irányelv” vagy a „végrehajtási határozat” kifejezésnek.

A szabályok nem térnek ki azonban olyan egyéb elemekre (sorszám, az elfogadás időpontja, a tárgy), amelyeket a rendeletek esetében a címben fel kell tüntetni. A gyakorlatban azonban a Tanács valamennyi jogi aktusa tartalmazza az összes egyéb említett elemet, melyek lehetővé teszik az adott jogi aktus beazonosítását. A preambulum és a rendelkező rész tekintetében a VI. melléklet B. része az A. rész rendelkezéseire hivatkozik, melyeket – az EUMSZ irányelvekre és határozatokra vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel – értelemszerűen kell alkalmazni83.

5 . AZ EUSZ 25 . CIKKÉBEN EMLÍTETT HATÁROZATOK FORMÁJA (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT VI . MELLÉKLETÉNEK C . RÉSZE)

A VI. melléklet C. része azt határozza meg, hogy milyen címet kell adni az EUSZ 25. cikkében említett (KKBP) határozatoknak.

82 A Tanács üléseinek helyszíneit a II. fejezet 2. pontjának B. része sorolja fel.83 Például: a jogi aktus általános hatályára és kötelező erejére vonatkozó, az A. rész 4.

pontjában említett szöveg csak a rendeletekben szerepel; az irányelvek az utolsó cikkükben tüntetik fel a címzett tagállamot, illetve tagállamokat.


Az ilyen határozatok címében a következő elemeknek kell szerepelni: a „Tanács (KKBP) határozata” kifejezés, a sorszám (év/szám), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése.

6 . ATIPIKUS AKTUSOK

Meg kell említenünk az aktusok bizonyos olyan típusait is (pl. nyilatkozatok, állásfoglalások, következtetések), amelyekről a Szerződések ugyan nem rendelkeznek, az intézmények azonban gyakran alkalmazzák őket.

Azokkal a következtetésekkel és egyéb aktusokkal kapcsolatos viták lefolytatására, amelyekről a Szerződések nem rendelkeznek, továbbá az ilyen aktusok elfogadására a következő iránymutatásokat kell alkalmazni:

a) A jogalkotási aktusok tervezetével kapcsolatos tárgyalási folyamat teljes egésze során az EUMSZ 296. cikkének utolsó bekezdése alapján tilos a Szerződésekben leírt jogalkotási eljárás hatályán kívül eső olyan dokumentumot elfogadni – függetlenül a dokumentum formájától, és még akkor is, ha a dokumentum tisztán politikai célzatú – amelynek a tartalma a jogalkotási aktus tervezetében szereplő témákat érinti.

b) A Tanács jellemzően következtetések – valamint a jogi aktusok elfogadásával összefüggésben nem álló állásfoglalások és nyilatkozatok – formájában juttatja kifejezésre véleményét abban az esetben, ha nem a Szerződések értelmében ráruházott hatásköröket gyakorolja. Ezek elvileg olyan szigorúan politikai tartalmú kötelezettségvállalások vagy állásfoglalások, amelyeknek nincs joghatása. Mivel a következtetések, illetve az állásfoglalások és a nyilatkozatok a Szerződések szerinti értelemben nem minősülnek a Tanács jogi aktusainak, nem is kell megfelelniük az azokban a jogalapokban meghatározott eljárási szabályoknak, amely jogalapokra tartalmuk alapján egyébként hivatkozniuk kellene, ha a Tanács döntéshozatali jogkörének gyakorlása során fogadnák el azokat. Tekintve pedig, hogy a következtetések elfogadására nincs az uniós jog szerinti formális eljárás, a Tanács ezek tárgyában konszenzussal hoz döntést, azaz szavazás nélkül, de szükségszerűen a tagok mindegyikének egyetértésével.

c) Ettől a főszabálytól eltérve a Tanács bizonyos esetekben joghatással bíró vagy annak szánt jogi aktusokat fogad el következtetések formájában; ilyenek például a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területét érintő uniós álláspontok, az Unió által a joghatással bíró aktusok elfogadására hivatott nemzetközi szervekben képviselendő álláspontok, vagy egy adott javaslat benyújtására vonatkozóan a Bizottsághoz intézett felkérések. Ilyen esetben a Tanácsnak be kell tartania azokat az eljárási szabályokat (beleértve a szavazási szabályokat is), amelyeket a Szerződések azzal a jogalappal összhangban írnak elő, amely a Tanácsot eljárásra jogosítja fel, és amely eljárásra való joga alapján következtetések formájában jogi aktust fogad el. Az a körülmény, hogy a következtetésekben a jogi aktuson túlmenően más, politikai jellegű elemek is szerepelnek, nem lehet indoka annak, hogy a teljes dokumentumot, azaz a jogi aktust konszenzussal fogadják el.

d) Annak meghatározásához, hogy egy következtetéstervezet bír-e joghatással, meg kell vizsgálni a dokumentum konkrét célját és tartalmát, függetlenül attól, hogy az egyébként milyen elnevezést kapott.


e) Következtetések formájában nem lehet joghatással bíró aktust elfogadni, ha a Szerződések meghatározzák, hogy a Tanácsnak milyen formában kell fellépnie, és ez a forma nem egyeztethető össze a következtetések formájával. Például elvben lehet következtetéseket elfogadni abban az esetben, ha az előírás szerint a Tanácsnak határozatot vagy ajánlást kell elfogadnia, mivel ilyen esetben a Szerződés szerinti eljárási és szavazási szabályokat kell alkalmazni (beleértve az EUSZ 16. cikkének (3) bekezdése értelmében, eltérő rendelkezés hiányában alkalmazandó minősített többséget is), és nem a konszenzust.

f) Mivel az Unió működésére a hatáskör-átruházás elve vonatkozik (az EUSZ 4. és 5. cikke), olyan témakörökben, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak az Unió tevékenységének egyes területeihez, az Unió intézményei – beleértve a Tanácsot is – nem foglalhatnak állást még tisztán politikai tartalmú dokumentumokban sem anélkül, hogy hatáskörüket túllépnék. A kizárólag ilyen témakörökkel kapcsolatos következtetéseket a tagállamok kormányainak a Tanács keretében (vagy annak alkalmával) ülésező képviselőinek kell elfogadniuk. Az olyan következtetéseket pedig, amelyek részben ilyen témakörökkel kapcsolatosak, amennyiben nem született döntés az Unió hatáskörébe tartozó, illetve abba nem tartozó témák elhatárolásáról, a Tanácsnak és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek közösen kell elfogadniuk.

7 . A JOGI AKTUSOK KIHIRDETÉSE, ILLETVE KÖZZÉTÉTELE AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJÁBAN (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 17 . CIKKE)

A Hivatalos Lap két sorozatra, az „L” és a „C” sorozatra tagolódik.

Az „L” sorozat négy címből áll84:

– L I.: jogalkotási aktusok (rendeletek, irányelvek, határozatok és költségvetések);

– L II.: nem jogalkotási aktusok (nemzetközi megállapodások, rendeletek, irányelvek, határozatok, ajánlások, iránymutatások, eljárási szabályzatok, nemzetközi megállapodásokkal létrehozott szervek által elfogadott jogi aktusok);

– L III.: egyéb jogi aktusok (Európai Gazdasági Térség);

– L IV.: az EK-Szerződés, az EU-Szerződés és az Euratom-Szerződés alapján, 2009. december 1-je előtt elfogadott jogi aktusok.

A „C” sorozat öt címre tagolódik:

– C I.: állásfoglalások, ajánlások és vélemények;

– C II.: közlemények (intézményközi megállapodások, együttes nyilatkozatok, az Európai Unió intézményeitől, szerveitől, hivatalaitól és ügynökségeitől származó közlemények);

– C III.: előkészítő jogi aktusok (tagállami kezdeményezések, Európai Parlament, Tanács, Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank,

84 A sorozatok elemeinek átfogó jegyzékét a 2010. június 8-i 6700/1/10 REV 1 dokumentum tartalmazza.


Számvevőszék, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, Régiók Bizottsága, Európai Beruházási Bank, az Európai Unió hivatalai és ügynökségei);

– C IV.: tájékoztatások (az Európai Unió intézményeitől, szerveitől, hivatalaitól és ügynökségeitől származó tájékoztatások; a tagállamoktól származó tájékoztatások; az Európai Gazdasági Térséggel kapcsolatos tájékoztatások; harmadik országoktól származó tájékoztatások);

– C V.: hirdetmények (közigazgatási eljárások, bírósági eljárások, a közös kereskedelempolitika végrehajtására vonatkozó eljárások, a versenypolitika végrehajtására vonatkozó eljárások, egyéb jogi aktusok).

A Tanács eljárási szabályzatának 17. cikke értelmében a főtitkárnak intézkednie kell arról, hogy a Hivatalos Lapban kihirdessék a rendes jogalkotási eljárás keretében és a különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogalkotási aktusokat, azokat a rendelet vagy irányelv formájában elfogadott nem jogalkotási aktusokat, melyek címzettje valamennyi tagállam, továbbá azokat a határozatokat, amelyek nem jelölnek meg konkrét címzetteket. Az említett jogi aktusok alkalmazhatóságának feltétele a Hivatalos Lapban történő kihirdetés, valamint ez lehet a hatálybalépés feltétele (az EUMSZ 297. cikkének (1) bekezdése és (2) bekezdésének második albekezdése).

A Tanács eljárási szabályzatának 17. cikke úgy rendelkezik, hogy a főtitkárnak intézkednie kell a következőknek a Hivatalos Lapban való közzétételéről is:

– a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatban elfogadott álláspontok, indokolásukkal együtt;

– valamely jogalkotási aktus elfogadása érdekében az EUMSZ 76. cikkének megfelelően a Tanács elé terjesztett kezdeményezések;

– az Unió által kötött nemzetközi megállapodások;

– az Unió által a közös kül- és biztonságpolitika területén megkötött nemzetközi megállapodások, amennyiben a Tanács az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 9. cikke alapján ettől eltérően nem határoz.

A Hivatalos Lapban közzétett megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban.

Amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképp nem határoz, úgy a főtitkár intézkedik a következők közzétételéről is a Hivatalos Lapban:

– olyan bizottsági javaslatok és a tagállamok negyede által támogatott kezdeményezések, amelyeket az EUMSZ 76. cikkének megfelelően terjesztenek a Tanács elé a fentiekben említettektől eltérő esetekben (azaz az EUMSZ 76. cikkének megfelelően, de nem jogalkotási aktus elfogadása céljából benyújtott kezdeményezések);

– az EUMSZ 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett irányelvek és határozatok (azok a nem jogalkotási irányelvek, amelyeknek nem a tagállamok a címzettjei, valamint a címzetti kört tartalmazó határozatok), továbbá ajánlások és vélemények, az EUSZ 25. cikkében említett határozatok kivételével.


A főtitkár azt követően intézkedik a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos, az EUSZ 25. cikkében említett határozatoknak a Hivatalos Lapban történő kihirdetéséről, hogy a Tanács vagy a Coreper eseti alapon egyhangúlag meghozza a kihirdetésről szóló határozatot.

A Tanács vagy a Coreper eseti alapon és az alap-jogiaktus esetleges kihirdetésének figyelembevételével határoz85 arról, hogy a főtitkár intézkedjen-e a következők közzétételéről, illetve kihirdetéséről a Hivatalos Lapban:

– az EUSZ 25. cikkében említett határozatokat végrehajtó határozatok;

– az EUSZ 31. cikke (2) bekezdése első és második francia bekezdésének megfelelően elfogadott határozatok;

– a Tanács egyéb jogi aktusai, mint a következtetések vagy az állásfoglalások.

Amennyiben az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet közötti megállapodás döntéshozatali jogkörrel rendelkező szervet hoz létre, a Tanács határoz arról, hogy az adott szerv által meghozandó határozatokat ki kell-e hirdetni a Hivatalos Lapban (az eljárási szabályzat 17. cikkének (5) bekezdése).

8 . ÉRTESÍTÉS A JOGI AKTUSOKRÓL ÉS AZOK MEGKÜLDÉSE (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 18 . CIKKE)

A 18. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a főtitkárnak vagy a nevében eljáró főigazgatónak értesítenie kell a tagállamokat bizonyos jogi aktusokról, és azokat meg is kell küldenie a címzetteknek.

Az (1) és (2) bekezdés értelmében a Tanács főtitkára vagy a nevében eljáró főigazgató a következő jogi aktusokról értesíti a címzetteket:

– irányelv formájában elfogadott olyan nem jogalkotási aktusok, amelyeknek nem minden tagállam a címzettje, továbbá a címzetti kört tartalmazó határozatok;

– ajánlások;

– az EUSZ 25. cikkében említett határozatok.

Az EUSZ 25. cikkében említett határozatokról és az ajánlásokról csak abban az esetben kell értesítést küldeni, ha azokat nem hirdetik ki a Hivatalos Lapban. A meghatározott címzetti kört tartalmazó irányelvekről és határozatokról azonban minden esetben értesíteni kell a címzetteket, és ezek az értesítés időpontjában lépnek hatályba. Amennyiben a szóban forgó jogi aktust a Tanács eljárási szabályzata 17. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban közzéteszik, illetve kihirdetik, önmagában a közzététel, illetve a kihirdetés nem teszi azt a címzettek vonatkozásában alkalmazandóvá. Az EUMSZ 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében hatálybalépésük feltétele az értesítés megküldése. A közzététel tehát pusztán tájékoztatási célokat szolgál.

85 Az ilyen határozatok esetében, amennyiben a Tanács vagy a Coreper valamely tagja nem vehet részt a szavazásban, nem lehet figyelembe venni az adott tag vagy tagok szavazatait (IV. melléklet, 1. pont, k) alpont).


A nyelvhasználatra vonatkozó szabályok értelmében (lásd: II. fejezet, 7. pont) azokat a dokumentumokat, amelyeket egy intézmény valamely tagállamnak vagy az adott tagállam joghatósága alatt álló személynek küld, a szóban forgó állam nyelvén kell elkészíteni.

Az eljárási szabályzat 18. cikkének (3) bekezdése értelmében a főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató hiteles másolatot küld a tagállamok kormányainak és a Bizottságnak a következő jogi aktusokról:

– az EUMSZ 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett (meghatározott címzetti körrel rendelkező) irányelvek és határozatok;

– tanácsi ajánlások.

Az atipikus jogi aktusokkal kapcsolatban a tagállamok és a Bizottság értesítésének a gyakorlatát alkalmazzák.

A hatáskörei átruházására vonatkozóan ráruházott jog értelmében a főtitkár az 1984. április 11-i 351/84 határozattal felhatalmazta a főigazgatókat, vagy amennyiben akadályoztatva vannak feladataik elvégzésében, akkor az érintett főigazgatóságon belül – a hivatali idő szerinti rangsorban – az igazgatókat, hogy a nevében aláírják a Tanács eljárási szabályzatának 18. cikkében meghatározott, az érintett főigazgatóság hatáskörének megfelelő értesítéseket és közleményeket.


V . FEJEZET – EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1 . BIZTONSÁG (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 24 . CIKKE)

A Tanács eljárási szabályzatának 24. cikke úgy rendelkezik, hogy a biztonságra vonatkozó szabályokat a Tanácsnak minősített többséggel kell elfogadnia. Ennek a rendelkezésnek, valamint az EUMSZ 240. cikkének (az EKSZ korábbi 207. cikke (3) bekezdésének) az alapján a Tanács az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokat fogadott el86, amelyekben megállapítja az Európai Unió minősített adatainak védelmét szolgáló alapelveket és a biztonságukra vonatkozó minimumszabványokat. A Tanács Főtitkárságán belül a főtitkár 40/2015 határozata hajtja végre az említett biztonsági szabályokat.

2 . LETÉTEMÉNYESI FELADATOK (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 25 . CIKKE)

A szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény 77. és 78. cikke szerint megengedett módon a Tanács főtitkára kijelölhető az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet között létrejött megállapodások letéteményesévé.

Az ilyen szerződéseket megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Tanács székhelyén kell letétbe helyezni (az eljárási szabályzat 25. cikkének első bekezdése). Ilyen esetekben a főtitkár gondoskodik arról is, hogy az említett szerződések hatálybelépésének időpontját a Hivatalos Lapban közzétegyék (az eljárási szabályzat 25. cikkének második bekezdése).

A nemzetközi megállapodások letéteményesének feladatait egyrészt általános szövegekben (pl. az ENSZ Alapokmányában és a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben), másrészt a letéteményest kijelölő, adott megállapodások szövegében rögzítik. Az utóbbiak esetében a letéteményes vagy a szóban forgó megállapodásban részes valamely tagállam, vagy pedig egy olyan nemzetközi szervezet főtitkára, amely a megállapodás részes fele vagy amelynek égisze alatt a megállapodást aláírták és megkötötték.

A Tanács Főtitkárságán belül a megállapodások letéteményesének feladatait elsősorban az 1978. június 15-én létrehozott, az F. Főigazgatóság 2A osztályának keretében működő Nemzetközi Megállapodások Hivatala látja el. A letéteményesi feladatok négy részből tevődnek össze87:

– a tulajdonképpeni letéteményesi feladatok, melyek közé a következők tartoznak: a megkötésre kerülő aktusoknak és hiteles másolataiknak az előállítása, továbbá az érintett feleknek történő megküldése; a már aláírt okiratokat érintő valamennyi információ (megerősítés, értesítések,

86 A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

87 Egyes letéteményesi feladatokat a Főtitkárság más főosztályai látnak el.


csatlakozási okmányok stb.) központi kezelése és az érintett feleknek történő továbbítása; valamint az összes említett adat nyilvántartásba vétele;

– protokollal kapcsolatos feladatok (különösen az aláíráskor);

– a megállapodások közösségi nyelvektől eltérő nyelvi változatainak nyelvi szerkesztése;

– a szövegek kinyomtatása.

3 . A TANÁCS KÉPVISELETE AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 26 . CIKKE)

A Tanács eljárási szabályzata 26. cikke első bekezdésének első mondata úgy rendelkezik, hogy a Tanácsot az Európai Parlamentben az elnökség, vagy – az elnökség hozzájárulásával – az 1. cikk (4) bekezdésében említett, előre meghatározott, három tagállam alkotta csoport egyik tagja, a következő elnökség vagy a főtitkár képviseli. Amennyiben azonban az elnökség kívánatosnak tartja, utasíthatja a Főtitkárság valamely magas beosztású tisztviselőjét is arra, hogy az Európai Parlament bizottságaiban a Tanácsot képviselje. Az ilyen utasításokat nem szükséges hivatalos formába önteni; az elnökségnek elegendő egyértelműen és pontosan megfogalmazni a szándékát.

A Külügyek Tanácsa esetében a Tanács képviseletét az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban a főképviselő látja el, kivéve, ha azt kéri, hogy a Tanács elnökségét ellátó tagállamot a Külügyek Tanácsában képviselő tagja helyettesítse. Ebben az esetben is igaz az, hogy amennyiben a főképviselő kívánatosnak tartja, utasíthatja az Európai Külügyi Szolgálat vagy adott esetben a Főtitkárság valamely magas beosztású tisztviselőjét, hogy az Európai Parlament bizottságaiban képviselje a Külügyek Tanácsát.

A főtitkár utasítást adott ki a Főtitkárságon belül ennek a rendelkezésnek a végrehajtására. Amikor a Tanács képviseletében jár el, a Főtitkárság tisztviselője csak abban az esetben tehet az elnökség vagy a Tanács nevében kötelezettségvállalást, ha erre egyértelmű és kifejezett utasítást kapott.

Az eljárási szabályzat 26. cikkének való megfelelés érdekében a Tanácsot tehát elvben a főtitkárnak kell képviselnie, de az egyes bizottságokban a főtitkár által erre kijelölt tisztviselő (valamely főigazgató vagy kivételes esetben igazgató) is képviselheti. Amennyiben az elnökség közvetlenül kéri fel valamely tisztviselőt a Tanács képviseletére, e tisztviselőnek – közvetlen felettese útján – a lehető leghamarabb tájékoztatnia kell a főtitkárt, felhatalmazást kérve tőle a megbízás ellátására.

Az Intézményközi Kapcsolatok Igazgatóságát előzetesen tájékoztatni kell a Parlament előtti minden megjelenésről, hogy biztosítható legyen az optimális koordináció és elő lehessen készíteni a részvételt.

Amennyiben az Európai Parlament az EUMSZ 226. cikke szerint ideiglenes vizsgálóbizottságot állít fel, a Tanács kijelölheti a Főtitkárság valamely tisztviselőjét arra, hogy nevében a bizottság előtt megjelenjen (az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat88 3. cikkének

88 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat (HL L 113., 1995.5.19., 1. o.).


(3) bekezdése).A kijelölt tisztviselő kizárólag a Tanács utasításainak megfelelően járulhat hozzá a bizottság munkájához89.

4 . A TANÁCSNAK KÜLDÖTT LEVELEK (AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT 28 . CIKKE)

A Tanács eljárási szabályzatának 28. cikke úgy rendelkezik, hogy a Tanácsnak küldött leveleket az elnöknek kell címezni, a Tanács székhelyére. A Tanács elnökségének címzett leveleket a Tanács valamennyi tagjának továbbítani kell.

A Tanács címe a következő:

Az Európai Unió Tanácsa

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIUM

A Tanács honlapja a következő címen érhető el:

www.consilium.europa.eu

E-mail címe: [email protected]

89 Például 1996 szeptemberében a Főtitkárság tisztviselőjét jelölték a BSE (szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma) ügyében létrehozott ideiglenes parlamenti vizsgálóbizottságba.

2016. március | HU | AZ EURÓPAI TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA 81

2 . RÉSZ AZ EURÓPAI TANÁCS

ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA


AZ EURÓPAI TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Az ülések összehívása és helyszíne

(1) Az Európai Tanács, elnökének összehívására, félévente kétszer ülésezik90.

Az Európai Tanács elnöke – a félév kezdete előtt legkésőbb egy évvel és a szóban forgó félévben az elnökséget ellátó tagállammal szoros együttműködésben – ismerteti azokat a dátumokat, amikor az adott félévben az Európai Tanács üléseit tervezi.

Ha a helyzet úgy kívánja, az elnök az Európai Tanácsot rendkívüli ülésre hívja össze91.

(2) Az Európai Tanács Brüsszelben tartja üléseit.

Kivételes körülmények között az Európai Tanács elnöke – az Általános Ügyek Tanácsának vagy az Állandó Képviselők Tanácsának egyetértésével – egyhangúlag úgy határozhat, hogy az Európai Tanács ülését máshol tartják meg.

2. cikk

Az Európai Tanács üléseinek előkészítése és nyomon követése

(1) Az Európai Tanács elnöke a Bizottság elnökével együttműködve és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról92.

(2) Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről93.

(3) Az elnök – különösen rendszeres ülések révén – szoros együttműködést és koordinációt alakít ki a Tanács elnökségével és a Bizottság elnökével.

(4) Betegség miatti akadályoztatása, elhalálozása vagy megbízatásának az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikke (5) bekezdésével összhangban történő megszüntetése esetén az Európai Tanács elnökét – adott esetben utódja megválasztásáig – az Európai Tanácsnak a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagja helyettesíti.

90 Ez az albekezdés megegyezik az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: „EUSz”) 15. cikke (3) bekezdésének első mondatával.

91 Ez az albekezdés megegyezik az EUSz 15. cikkének (3) bekezdésének utolsó mondatával.

92 Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikke (6) bekezdésének b) pontjával.93 Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 16. cikke (6) bekezdése második albekezdésének

második mondatával.

84 AZ EURÓPAI TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA | HU | 2016. március

3. cikk

Napirend és előkészítés

(1) A 2. cikk (2) bekezdésében előírt előkészítés céljából az Európai Tanácsnak az 1. cikk (1) bekezdésében említett rendes üléseit megelőzően legalább négy héttel az Európai Tanács elnöke – az Európai Tanácsnak a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagjával és a Bizottság elnökével szorosan együttműködve – magyarázó jegyzetekkel ellátott napirendtervezetet nyújt be az Általános Ügyek Tanácsának.

Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi által nyújtott hozzájárulásokat az Általános Ügyek Tanácsának kell továbbítani, legkésőbb két héttel az Európai Tanács ülése előtt.

Az Európai Tanács elnöke az első albekezdésben említettek szerinti szoros együttműködés keretében kidolgozza az európai tanácsi következtetések irányvonalának tervezetét, valamint – adott esetben – az európai tanácsi következtetéstervezeteket és határozattervezeteket, amelyeket az Általános Ügyek Tanácsa vitat meg.

Az Általános Ügyek Tanácsának utolsó ülésére az Európai Tanács ülését megelőző öt napban kerül sor. Az Európai Tanács elnöke ezen utolsó vita fényében összeállítja az ideiglenes napirendet.

(2) Kényszerítő és előre nem látható – például az aktuális nemzetközi eseményekkel összefüggésben álló – okok kivételével a Tanács semmilyen más formációja vagy előkészítő szerv nem vitathat meg az Európai Tanács elé terjesztett kérdést az Általános Ügyek Tanácsának azon ülése, amelynek végén az Európai Tanács ideiglenes napirendjét összeállítják, és az Európai Tanács ülése között.

(3) Az Európai Tanács ülésének kezdetén elfogadja a napirendjét.

Főszabályként a napirenden szereplő kérdéseket e cikk rendelkezéseivel összhangban előzetesen meg kell vizsgálni.

4. cikk

Az Európai Tanács összetétele, a delegációk és a tanácskozások lefolyása

(1) Az Európai Tanács rendes ülései legfeljebb két napig tartanak, kivéve, ha – az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére – az Európai Tanács vagy az Általános Ügyek Tanácsa másként nem határoz.

Az Európai Tanácsnak a Tanács elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagja – az Európai Tanács elnökével folytatott konzultáció alapján – beszámol az Európai Tanácsnak a Tanácsban folytatott tanácskozásokról.

(2) Az Európai Parlament elnökét fel lehet hívni arra, hogy szólaljon fel az Európai Tanácsban94. Erre a véleménycserére az Európai Tanács ülésének elején kerül sor, hacsak az Európai Tanács egyhangúlag másként nem határoz.

94 Ez a mondat megegyezik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: „EUMSz.”) 235. cikkének (2) bekezdésével.


Az Európai Tanács ülésének alkalmával csak kivételes esetekben és – az Európai Tanács elnökének kezdeményezésére – az Európai Tanács egyhangúlag hozott előzetes hozzájárulásával lehet találkozókat rendezni harmadik államok vagy nemzetközi szervezetek képviselőivel, illetve egyéb személyekkel.

(3) Az Európai Tanács ülései nem nyilvánosak.

(4) Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője95.

Amikor a napirend úgy kívánja, az Európai Tanács tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse96.

Az Európai Tanács ülésének helyet biztosító épületben tartózkodni jogosult delegációk teljes létszáma tagállamonként és a Bizottság vonatkozásában legfeljebb húsz fő, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vonatkozásában pedig öt fő. Ebbe a létszámba nem tartozik bele a kifejezett biztonsági vagy logisztikai támogató feladatokat ellátó technikai személyzet. A delegációk tagjainak nevéről és beosztásáról előzetesen tájékoztatni kell a Tanács Főtitkárságát.

Az elnök biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását és ügyel a tanácskozások megfelelő lefolyására.

5. cikk

Képviselet az Európai Parlamentben

Az Európai Tanácsot az Európai Parlamentben az Európai Tanács elnöke képviseli.

Az Európai Tanács elnöke az Európai Tanács minden ülését követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek97.

Az Európai Tanácsnak a Tanács elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagja ismerteti az Európai Parlamenttel az elnökség prioritásait és a féléves időszak során elért eredményeket.

6. cikk

Álláspontok, határozathozatal és határozatképesség

(1) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, az Európai Tanács konszenzussal dönt98.

(2) Ha – a Szerződésekkel összhangban – az Európai Tanács határozatot fogad el és szavazást tart, akkor ezekre az elnök kezdeményezésére kerül sor.

Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell indítania az Európai Tanács bármely tagjának a kezdeményezésére, feltéve, hogy tagjainak többsége így dönt.

95 Ez az albekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikkének (2) bekezdésével.96 Ez az albekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikke (3) bekezdésének második mondatával.97 Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikke (6) bekezdésének d) pontjával.98 Ez a bekezdés megegyezik az EUSz. 15. cikkének (4) bekezdésével.


(3) Az Európai Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha az Európai Tanácsban a tagok kétharmada jelen van. Amikor szavazásra kerül sor, az elnök ellenőrzi a határozatképesség meglétét. Az Európai Tanács elnökét és a Bizottság elnökét nem veszik figyelembe a határozatképesség megállapításakor.

(4) Szavazás esetén az Európai Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat99.

Amennyiben az Európai Tanács szavazással dönt, az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke nem szavaz100.

(5) Az ezen eljárási szabályzat alapján az Európai Tanács által elfogadott eljárási határozatok egyszerű többséggel kerülnek elfogadásra101.

7. cikk

Írásbeli eljárás

Az Európai Tanács sürgős ügyre vonatkozó határozatai írásbeli szavazással is elfogadhatók, amennyiben az Európai Tanács elnöke ilyen eljárás alkalmazását javasolja. Az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha az Európai Tanács valamennyi szavazásra jogosult tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.

A Tanács Főtitkársága rendszeresen összeállítja az írásbeli eljárással elfogadott jogi aktusok jegyzékét.

8. cikk

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv készül minden ülésről, amelynek tervezetét tizenöt napon belül a Tanács Főtitkársága készíti el. E tervezetet jóváhagyás céljából be kell nyújtani az Európai Tanácsnak, majd azt a Tanács főtitkára aláírja.

A jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:

– az Európai Tanácsnak benyújtott dokumentumokra való utalás,

– a jóváhagyott következtetésekre való utalás,

– a meghozott határozatok,

– az Európai Tanács nyilatkozatai és azon nyilatkozatok, amelyek jegyzőkönyvbe vételét az Európai Tanács valamely tagja kérte.

9. cikk

Tanácskozások és határozatok a hatályos nyelvhasználati szabályokban előírt nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján

(1) Amennyiben az Európai Tanács sürgősségi alapon egyhangúlag másképp nem határoz, az Európai Tanács kizárólag a nyelvhasználatra vonatkozó

99 Ez az albekezdés megegyezik az EUMSz. 235. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével.

100 Ez az albekezdés megegyezik az EUMSz. 235. cikke (1) bekezdése második albekezdésének második mondatával.

101 Ez a bekezdés megegyezik az EUMSz. 235. cikkének (3) bekezdésében szereplő szabállyal.


hatályos szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hoz határozatot.

(2) Az Európai Tanács bármely tagja kifogást emelhet a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az (1) bekezdésben említett nyelvek közül az általa megjelölt nyelven nem készítették el.

10. cikk

A szavazásoknak, a szavazások indoklásának és a jegyzőkönyveknek a nyilvánossága, valamint a dokumentumokhoz való hozzáférés

(1) Amennyiben – a Szerződésekkel összhangban – az Európai Tanács határozatot fogad el, a szóban forgó határozat elfogadására alkalmazandó szavazásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően dönthet úgy, hogy nyilvánosságra hozza a szavazások eredményeit, a jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat, valamint a jegyzőkönyvben szereplő azon pontokat, amelyek a határozat elfogadásával kapcsolatosak.

Amennyiben a szavazás eredményét nyilvánosságra hozzák, úgy az Európai Tanács érintett tagjának kérelmére nyilvánosságra kell hozni a szavazáskor adott indokolást is, figyelembe véve ezen eljárási szabályzatot, a jogbiztonságot és az Európai Tanács érdekeit.

(2) A Tanács eljárási szabályzata II. mellékletében szereplő, a tanácsi dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az Európai Tanács dokumentumaira is.

11. cikk

Titoktartási kötelezettség és dokumentumok bemutatása bírósági eljárásban

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül az Európai Tanács tanácskozásaira – amennyiben az Európai Tanács másképp nem határoz – a szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik.

Az Európai Tanács bírósági eljárásban történő bemutatás céljából engedélyezheti másolat vagy kivonat készítését az Európai Tanács olyan dokumentumairól, amelyeket a 10. cikknek megfelelően a nyilvánosság számára még nem tettek hozzáférhetővé.

12. cikk

Az Európai Tanács határozatai

(1) Az Európai Tanács által elfogadott határozatokat az Európai Tanács elnöke és a Tanács főtitkára írja alá. A külön címzetti kört nem tartalmazó határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Amennyiben megnevezik a címzetti kört, őket a Tanács főtitkára értesíti e határozatokról.

(2) A Tanács eljárási szabályzata VI. mellékletében szereplő, a jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell az Európai Tanács határozataira is.


13. cikk

Titkárság, költségvetés és biztonság

(1) Az Európai Tanács és elnökének munkáját a Tanács főtitkárának felügyelete mellett a Tanács Főtitkársága segíti.

(2) A Tanács főtitkára részt vesz az Európai Tanács ülésein. Megtesz minden, a tanácskozások szervezéséhez szükséges intézkedést.

(3) A Tanács főtitkára teljes mértékben felel a költségvetés „II. szakasz – Európai Tanács és Tanács” részében szereplő előirányzatok kezeléséért, és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azokkal megfelelően gazdálkodjanak. Ő rendelkezik a szóban forgó előirányzatok felhasználásáról, az Unió költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban.

(4) A Tanács biztonságra vonatkozó szabályait értelemszerűen alkalmazni kell az Európai Tanács vonatkozásában is.

14. cikk

Az Európai Tanácsnak szóló levelek

Az Európai Tanácsnak szóló leveleket az Európai Tanács elnökének kell címezni, a következő címre:

Európai Tanács

Rue de la Loi 175

B-1048 Bruxelles

2016. március | HU | A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA 89

3 . RÉSZ A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA


A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

1. cikk

Általános rendelkezések, az ülések összehívása és helyszíne

(1) A Tanácsot saját kezdeményezésére, illetve a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérésére a Tanács elnöke hívja össze102.

(2) Az elnökség hét hónappal az érintett félév kezdete előtt, valamennyi tanácsi formáció tekintetében a megfelelő egyeztetések lefolytatását követően ismerteti az általa a Tanács számára előirányzott azon időpontokat, amikor a Tanácsnak jogalkotói munkájának elvégzése vagy operatív határozatainak meghozatala céljából ülést kell tartania. E dátumokat egy egységes, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentumba foglalja.

(3) A Tanács székhelye Brüsszel. Április, június és október hónapban a Tanács Luxembourgban tartja üléseit103.

Kivételes körülmények között és kellően indokolt esetekben a Tanács vagy a tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága (a továbbiakban: a Coreper) egyhangúlag úgy határozhat, hogy a Tanács ülését máshol tartják meg.

(4)104 A Tanács elnökségének feladatait, a Külügyek Tanácsa formáció kivételével, a tagállamok előre meghatározott hármas csoportokban, 18 hónapon keresztül látják el. Az említett csoportokat egy, a tagállamokat egyenlően rotáló rendszer szerint kell összeállítani, figyelembe véve a tagállamok különbözőségét és az Unión belüli földrajzi egyensúlyt.

A csoport tagjai a Külügyek Tanácsa formáció kivételével valamennyi tanácsi formáció elnökségét hat hónapos időszakonként, egymást váltva látják el. A csoport többi tagja közös program alapján segíti az elnökséget összes feladata ellátásában. A csoport tagjai egymás között ettől eltérő szabályokat is megállapíthatnak.

(5) A Tanács vagy a Coreper ezen eljárási szabályzat értelmében elfogadott határozatait egyszerű többséggel hozza, kivéve, ha az eljárási szabályzat más szavazási rendet ír elő.

Eltérő rendelkezés hiányában ezen eljárási szabályzat alkalmazásában az elnökségre vagy az elnökre vonatkozó hivatkozások bármely olyan személyre vonatkoznak, aki a Tanács valamely formációjában, vagy adott esetben annak valamely előkészítő szervében az elnökséget ellátja.

102 E bekezdés megegyezik az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 237. cikkével.

103 E bekezdés megegyezik az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló jegyzőkönyv egyetlen cikkének b) pontjával.

104 E bekezdés megegyezik a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló, 2009. december 1-jei európai tanácsi határozat 1. cikkével (HL L 315., 2009.12.2., 50. o.).

92 A TANÁCS ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA | HU | 2016. március

2. cikk

A Tanács formációi, az Általános Ügyek Tanácsa formáció és a Külügyek Tanácsa formáció szerepe és a munka tervezése

(1) A Tanács a tárgyalt témáktól függően különböző formációkban ülésezik. A tanácsi formációk listáját – az Általános Ügyek Tanácsának és a Külügyek Tanácsának kivételével – az Európai Tanács minősített többséggel fogadja el105. A tanácsi formációk listáját az I. melléklet tartalmazza.

(2) Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka koherenciájáról. Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről106. Az Általános Ügyek Tanácsa felel az átfogó szakpolitikai koordinációért, az intézményi és igazgatási kérdésekért, a több európai uniós politikát is érintő horizontális kérdésekért – például a többéves pénzügyi keretért és a bővítésért –, valamint az Európai Tanács által rábízott minden más kérdésért, figyelembe véve a gazdasági és monetáris unió működési szabályait.

(3) Az Európai Tanács ülései előkészítésének rendjéről az Európai Tanács eljárási szabályzatának 3. cikke a következőképpen rendelkezik:

a) Az Európai Tanács eljárási szabályzata 2. cikkének (2) bekezdésében előírt előkészítés céljából az Európai Tanács elnöke az Európai Tanácsnak az Európai Tanács eljárási szabályzata 1. cikkének (1) bekezdésében említett rendes üléseit megelőzően legalább négy héttel – az Európai Tanácsnak a Tanács féléves elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagjával és a Bizottság elnökével szorosan együttműködve – annotált napirendtervezetet nyújt be az Általános Ügyek Tanácsának.

Az Európai Tanács tevékenységéhez a Tanács más formációi által nyújtott észrevételeket továbbítani kell az Általános Ügyek Tanácsának, legkésőbb két héttel az Európai Tanács ülése előtt.

Az Európai Tanács elnöke az első albekezdésben említettek szerinti szoros együttműködés keretében kidolgozza az európai tanácsi következtetések irányvonalának tervezetét, valamint – adott esetben – az európai tanácsi következtetéstervezeteket és határozattervezeteket, amelyeket az Általános Ügyek Tanácsa megvitat.

Az Általános Ügyek Tanácsának utolsó ülésére az Európai Tanács ülését megelőző öt napban kerül sor. Az Európai Tanács elnöke ezen utolsó vita fényében összeállítja az ideiglenes napirendet.

b) Kényszerítő és előre nem látható – például az aktuális nemzetközi eseményekkel összefüggésben álló – okok kivételével a Tanács semmilyen más formációja vagy előkészítő szerve sem vitathat meg az Európai Tanács elé terjesztett kérdést az Általános Ügyek Tanácsának azon ülése, amelynek

105 Ez a két mondat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 16. cikke (6) bekezdésének első albekezdését, valamint az EUMSZ 236. cikkének a) pontját veszi át, megfelelő kiigazításokkal.

106 Ez a két mondat megegyezik az EUSZ 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdésével.


végén az Európai Tanács ideiglenes napirendjét összeállítják, és az Európai Tanács ülése között.

c) Az Európai Tanács ülésének kezdetén elfogadja a napirendjét.

Főszabályként a napirenden szereplő kérdéseket e bekezdés rendelkezéseivel összhangban már előzetesen megvizsgálták.

(4) Az Általános Ügyek Tanácsa a Bizottsággal együttműködve a (6) bekezdésnek megfelelően többéves program keretében gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka koherenciájáról és folyamatosságáról107.

(5) A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik az Unió tevékenységeinek összhangjáról108. Ez a tanácsi formáció felel az Európai Unió külső fellépésének egészéért, azaz a közös kül- és biztonságpolitikáért, a közös biztonság- és védelempolitikáért, a közös kereskedelempolitikáért, valamint a fejlesztési együttműködésért és a humanitárius segítségnyújtásért.

A Külügyek Tanácsának az elnökletét az Unió külügyi és biztonság politikai főképviselője látja el, aki szükség esetén kérheti, hogy az e formáción belül a Tanács félévenkénti elnökségét ellátó tagállamot képviselő tag helyettesítse109.

(6) A Tanács elnökségét az adott időszakban az 1. cikk (4) bekezdése értelmében ellátó, előre meghatározott hármas tagállami csoport minden tizennyolc hónapos időszakra kidolgozza a szóban forgó időszakban folytatandó tanácsi tevékenységek programtervezetét. Ezt a tervezetet a Külügyek Tanácsának elnökével közösen dolgozzák ki, ami ennek a formációnak az adott időszakra tervezett tevékenységét illeti. A programtervezet kidolgozására megfelelő konzultációkat követően a Bizottsággal és az Európai Tanács elnökével szoros együttműködésben kerül sor. A tervezetet egy egységes dokumentumba foglalva, legkésőbb az adott időszak előtt egy hónappal terjesztik be, hogy az Általános Ügyek Tanácsa azt jóváhagyhassa110.

107 E bekezdés megegyezik a Tanács elnökségének gyakorlásáról szóló, 2009. december 1-jei európai tanácsi határozat 3. cikkének első mondatával.

108 E bekezdés megegyezik az EUSZ 16. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdésével.

109 Lásd az alábbi a) nyilatkozatot: a) A 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdéséről: „Amikor a Külügyek Tanácsa közös kereskedelempolitikai kérdések tárgyalása céljából

ül össze, az elnöke kéri, hogy a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően a féléves elnökség helyettesítse.”

110 Lásd az alábbi b) nyilatkozatot: b) A 2. cikk (6) bekezdéséről: „A 18 hónapos program tartalmaz egy általános bevezető szakaszt, amely a programot

az Európai Unió hosszabb távú stratégiai iránymutatásainak összefüggésébe helyezi. Erről a szakaszról a három elnökség, amelynek a 18 hónapos programtervezet elkészítése a feladata, konzultál az őket követő három elnökséggel, a (6) bekezdés harmadik mondatában említett »megfelelő konzultációk« részeként. A 18 hónapos programtervezetnek többek között a Bizottság kezdeményezésére folytatott, az év politikai prioritásairól szóló párbeszédből fakadó főbb pontokat is tekintetbe kell vennie.”


(7) Az adott időszakban hivatalba kerülő elnökség a megfelelő konzultációkat követően valamennyi tanácsi formáció számára elkészíti a következő féléves időszakra ütemezett tanácsülések tervezett napirendjeit, indikatív jelleggel bemutatva a tervezett jogalkotási munkát és operatív határozatokat. E tervezeteket legkésőbb egy héttel az adott félév kezdete előtt, a Tanács 18 hónapos programja alapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően kell megállapítani. A tervezeteket egy egységes, a Tanács minden formációjára vonatkozó dokumentumba kell foglalni. Amennyiben szükséges, az előzetesen tervezetteken felül további tanácsüléseket lehet betervezni.

Amennyiben a féléves időszak során az azon időszakra tervezett ülések valamelyikéről bebizonyosodik, hogy megtartása már nem indokolt, úgy az elnökség azt nem hívja össze.

3. cikk111

Napirend

(1) Figyelembe véve a Tanács 18 hónapos programját, az elnök minden ülésre vonatkozóan összeállítja az ideiglenes napirendet. Ezt legalább 14 nappal az ülés kezdete előtt meg kell küldeni a Tanács többi tagjának, valamint a Bizottságnak. Ezzel egyidejűleg meg kell küldeni a tagállamok nemzeti parlamentjeinek is.

(2) Az ideiglenes napirend azon pontokat tartalmazza, amelyek napirendre tűzésére a Tanács valamely tagjától vagy a Bizottságtól legalább 16 nappal az ülés kezdete előtt kérelem érkezett a Főtitkársághoz, adott esetben a vonatkozó dokumentumokkal együtt. Az ideiglenes napirend csillaggal jelöli továbbá azon pontokat, amelyekről az elnökség, a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság szavazást kérhet. Ilyen megjelölést akkor lehet alkalmazni, ha a Szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.

(3) Abban az esetben, amikor a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvben, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben rögzített nyolchetes határidő alkalmazandó, jogalkotási aktus vagy a rendes jogalkotási eljárás keretében első olvasatban elfogadandó álláspont elfogadására vonatkozó napirendi pontok nem vehetők fel az ideiglenes napirendre határozathozatal céljából mindaddig, amíg ez az előírt nyolchetes határidő le nem telt.

111 Lásd az alábbi c) és d) nyilatkozatot: c) A 3. cikk (1) és (2) bekezdéséről: „Az elnök törekszik annak biztosítására, hogy elvben a Tanács minden egyes, az

Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó címének végrehajtásával foglalkozó ülésének ideiglenes napirendje, továbbá az érintett napirendi pontokkal kapcsolatos minden dokumentum legalább 21 nappal az ülés kezdete előtt eljusson a Tanács tagjaihoz.”

d) Az 1. és 3. cikkről: „Az EUSZ 30. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül – amely kimondja, hogy

gyors döntést igénylő esetekben a Tanács rendkívüli ülése nagyon rövid időn belül összehívható – a Tanács tudatában van annak, hogy a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos ügyeket gyorsan és hatékonyan kell intézni. A 3. cikk rendelkezései nem akadályozzák ennek teljesítését.”


A Tanács eltérhet az első albekezdésben említett nyolchetes határidőtől, amennyiben a napirendi pont felvétele a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke szerinti sürgősség alapján tett kivételnek minősül. A Tanács az érintett jogi aktus vagy álláspont elfogadására alkalmazandó szavazási rendnek megfelelően határoz.

A kellően indokolt sürgős esetek kivételével a jogalkotási aktus tervezetének a Tanács ideiglenes napirendjére tűzése és az álláspont elfogadása között tíz napnak kell eltelnie112.

(4) Az ideiglenes napirendre kizárólag azon pontok vehetők fel, amelyekre vonatkozóan a dokumentumokat legkésőbb az ideiglenes napirend elküldéséig megküldték a Tanács tagjainak és a Bizottságnak.

(5) A Főtitkárság a Tanács tagjainak és a Bizottságnak továbbítja az azon pontok napirendre tűzésére vonatkozó kérelmeket és dokumentumokat, amelyek tekintetében a fent meghatározott határidőket nem tartották be.

Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, és a (3) bekezdés sérelme nélkül, az elnökség leveszi azon pontokat az ideiglenes napirendről, amelyek olyan jogalkotási aktusok tervezeteivel kapcsolatosak, amelyek vizsgálatát a Coreper a Tanács ülését megelőző hét előtti hét végéig nem fejezte be.

(6) Az ideiglenes napirend két részre tagolódik: egy, a jogalkotási aktusokra vonatkozó tanácskozásra és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre. Az első rész címe „Jogalkotási tanácskozás”, a másodiké pedig „Nem jogalkotási tevékenységek”.

Az ideiglenes napirend mindkét részének napirendi pontjai „A” és „B” napirendi pontokra oszlanak. „A” napirendi pontként szerepelnek azok a pontok, amelyeknek a Tanács általi jóváhagyása vita nélkül is lehetséges, ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság e pontok jóváhagyásakor véleményt nyilvánítson és nyilatkozatait jegyzőkönyvbe vetesse.

(7) A napirendet a Tanács az egyes ülések kezdetén fogadja el. Az ideiglenes napirenden nem szereplő pont napirendre tűzése a Tanács egyhangú jóváhagyását igényli. Az ilyen módon napirendre tűzött pontot szavazásra lehet bocsátani, amennyiben a Szerződésekben előírt valamennyi eljárási követelmény teljesült.

(8) Amennyiben azonban egy „A” napirendi pontra vonatkozó állásfoglalás újabb vitához vezethet, vagy ha a Tanács egy tagja vagy a Bizottság ezt kérelmezi, úgy e pontot le kell venni a napirendről, ha a Tanács másképp nem határoz.

(9) „Egyéb” napirendi pont napirendre tűzésére irányuló kérelmet indokolás kíséretében kell benyújtani.

112 Ez az albekezdés megfelel a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke utolsó mondatának.


4. cikk

A Tanács akadályoztatott tagjának képviselete

A szavazati jogok átruházásáról szóló 11. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a Tanács akadályoztatott tagja képviseltetheti magát.

5. cikk

Ülések

(1) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak113. Egyéb esetekben a Tanács ülései nem nyilvánosak, kivéve a 8. cikkben említett eseteket.

(2) A Bizottságot meg kell hívni, hogy vegyen részt a Tanács ülésein. Ugyanez vonatkozik az Európai Központi Bankra azokban az esetekben, amikor kezdeményezési jogát gyakorolja. A Tanács azonban úgy határozhat, hogy a Bizottság vagy az Európai Központi Bank jelenléte nélkül tanácskozik.

(3) A Tanács és a Bizottság tagjait elkísérhetik az őket segítő tisztviselők. E tisztviselők nevéről és beosztásáról előzetesen tájékoztatni kell a Főtitkárságot. A Tanács meghatározhatja, hogy a Tanács tagjaival együtt küldöttségenként legfeljebb hány személy lehet jelen egyidejűleg a Tanács üléstermében.

(4) A Tanács üléseire való belépéshez szükséges a Főtitkárság által kiállított belépő felmutatása.

6. cikk

Titoktartási kötelezettség és dokumentumok bemutatása bírósági eljárásban

(1) A 7., a 8. és a 9. cikk, valamint a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Tanács tanácskozásaira – amennyiben a Tanács másképp nem határoz – a szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik.

(2) A Tanács vagy a Coreper bírósági eljárásban történő bemutatás céljából engedélyezheti másolat vagy kivonat készítését a Tanács olyan dokumentumairól, amelyeket még nem hoztak nyilvánosságra a dokumentumokhoz történő nyilvános hozzáférésére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.

7. cikk

Jogalkotási eljárás és nyilvánosság

(1) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak. E célból szerepel napirendjén a „Jogalkotási tanácskozás” rész.

(2) A Tanács elé terjesztett, a vonatkozó napirendben a „Jogalkotási tanácskozás” részben szereplő napirendi pont alá felsorolt dokumentumokat, valamint a Tanács jegyzőkönyvében szereplő, a napirend e részét érintő bejegyzéseket nyilvánosságra kell hozni.

113 Ez a mondat megegyezik az EUSZ 16. cikke (8) bekezdésének első mondatával.


(3) A Tanács napirendjének „Jogalkotási tanácskozás” részéhez kapcsolódó tanácsülések nyilvánossá tételére audiovizuális eszközök segítségével – mindenekelőtt egy, a tanácskozás hallgatására szolgáló teremben – történő nyilvános közvetítésen, valamint az Európai Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén elérhető internetes videoközvetítésen (video-streaming) keresztül kerül sor. Ennek felvétele a Tanács honlapján legalább egy hónapig rendelkezésre áll. A szavazás eredményét vizuális eszközök útján tüntetik fel.

A Főtitkárság előre tájékoztatja a nyilvánosságot az audiovizuális közvetítések napjáról és hozzávetőleges időpontjáról, és megtesz minden gyakorlati intézkedést e cikk megfelelő végrehajtásának biztosítására.

(4) A szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai vagy a rendes jogalkotási eljárásban előírt egyeztetőbizottságban részt vevő képviselői által adott indokolását, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvnek az egyeztetőbizottság ülésével kapcsolatos pontjait nyilvánosságra kell hozni.

(5) Amennyiben a Tanácsnak jogalkotási javaslatokat vagy kezdeményezéseket nyújtanak be, úgy az tartózkodik olyan aktusok elfogadásától, amelyekről a Szerződések nem rendelkeznek, mint például az állásfoglalások, következtetések vagy a jogalkotási aktus elfogadását kísérő, és a Tanács jegyzőkönyvében rögzítendő nyilatkozatoktól eltérő nyilatkozatok.

8. cikk

A Tanács nyilvános tanácskozásainak és nyilvános vitáinak egyéb esetei

(1) Amennyiben a Tanácsnak a Szerződések vonatkozó rendelkezései alapján rendeletek, irányelvek vagy határozatok révén a tagállamokban vagy azokra nézve jogilag kötelező erejű szabályok elfogadására vonatkozó nem jogalkotási javaslatokat nyújtanak be – kivéve a belső intézkedésekre, igazgatási vagy költségvetési aktusokra, intézményközi vagy nemzetközi kapcsolatokat érintő jogi aktusokra vagy nem kötelező erejű jogi aktusokra (például következtetésekre, ajánlásokra vagy állásfoglalásokra) vonatkozó javaslatokat –, úgy a Tanácsnak az új, fontos javaslatokat érintő első vitája nyilvános. Az elnökség határozza meg, mely új javaslatok fontosak, a Tanács vagy a Coreper pedig adott esetben dönthet másképpen.

Az elnökség eseti alapon dönthet úgy, hogy az első albekezdésben említett javaslatok valamelyikéről a Tanácsban a későbbi tanácskozások nyilvánosak legyenek, amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképpen nem határoz.

(2) A Tanács vagy a Coreper által minősített többséggel eljárva hozott határozat alapján a Tanács nyilvános vitákat tarthat az Európai Unió és polgárai érdekeit érintő fontos kérdésekről.

Az elnökségnek, a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a feladata, hogy az ilyen vitákra témákat vagy konkrét tárgyköröket javasoljon, figyelembe véve a kérdés fontosságát és azt, hogy milyen mértékben érinti a polgárokat.

(3) Az Általános Ügyek Tanácsa nyilvános irányadó vitát tart a Tanács 18 hónapos programjáról. A prioritásokról az egyéb tanácsi formációk keretében tartott irányadó viták szintén nyilvánosak. A Bizottság ötéves programjának, éves munkaprogramjának és éves szakpolitikai stratégiájának bemutatása, valamint a Tanácsban az azt követően tartott vita nyilvános.


(4) A 3. cikk szerinti ideiglenes napirend megküldésétől kezdődően:

a) a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek az (1) bekezdéssel összhangban nyilvánosak, a „nyilvános tanácskozás” jelölést kapják;

b) a Tanács napirendjének azon pontjai, amelyek a (2) és (3) bekezdéssel összhangban nyilvánosak, a „nyilvános vita” jelölést kapják.

A Tanács tanácskozásainak és a nyilvános vitáknak az e cikkel összhangban történő nyilvánossá tételére a 7. cikk (3) bekezdésében említetthez hasonló nyilvános közvetítésen keresztül kerül sor.

9. cikk

A szavazásoknak, a szavazatok indokolásának és a jegyzőkönyveknek a nyilvánosságra hozatala egyéb esetekben

(1) Amennyiben a Tanács a 8. cikk (1) bekezdésében említett nem jogalkotási aktusokat fogad el, úgy nyilvánosságra kell hozni a szavazások eredményét és a szavazatoknak a Tanács tagjai által adott indokolását, továbbá a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat, valamint a jegyzőkönyvnek az ilyen jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait.

(2) A szavazások eredményét nyilvánosságra kell hozni továbbá:

a) amennyiben a Tanács az EUSZ. V. címe szerint jár el, a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott egyhangú határozat alapján;

b) egyéb esetekben a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján.

Amennyiben a Tanács szavazásának eredményét az első albekezdés a) és b) pontjának megfelelően nyilvánosságra hozzák, úgy a Tanács érintett tagjainak kérelmére nyilvánosságra kell hozni a szavazáskor adott indokolást is, figyelembe véve ezen eljárási szabályzatot, a jogbiztonságot és a Tanács érdekeit.

A Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvnek az első albekezdés a) és b) pontjában említett jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait a Tanács vagy a Coreper által valamely tagjának kérelmére meghozott határozat alapján hozzák nyilvánosságra.

(3) Nem hozható nyilvánosságra a szavazások eredménye olyan tanácskozások esetében, amelyek próbaszavazáshoz vagy előkészítő jellegű jogi aktusok elfogadásához vezetnek, kivéve azokat az eseteket, amikor a Tanácsban folytatott tanácskozások a 7. és 8. cikkel összhangban nyilvánosak.

10. cikk

A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés

A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket a II. melléklet tartalmazza.

11. cikk

A szavazásra vonatkozó rendelkezések és a határozatképesség

(1) A Tanács elnökének kezdeményezésére szavaz.


Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell kezdenie a Tanács valamely tagjának vagy a Bizottságnak a kezdeményezésére, feltéve, hogy a Tanács tagjainak többsége így határoz.

(2) A Tanács tagjai a tagállamoknak az egymást követő elnökségek jegyzéke szerinti sorrendjében szavaznak azon taggal kezdve, aki az említett sorrend szerint az elnökséget betöltő tag után következik.

(3) Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat114.

(4) A Tanácsban akkor kerülhet sor szavazásra, ha a Tanácsban a Szerződések értelmében szavazásra jogosult tagok többsége jelen van. Amikor szavazásra kerül sor, az elnök a Főtitkárság segítségével ellenőrzi a határozatképesség meglétét.

(5) Amennyiben egy határozatot a Tanácsnak minősített többséggel eljárva kell elfogadnia, az Unió népességének vagy – ha a szavazáson nem vesz részt az összes tagállam – a részt vevő tagállamok népességének a 65 %-át, valamint legalább a Tanácsnak a részt vevő tagállamok népességének több mint 35 %-át képviselő tagjainak a számát a III. mellékletben szereplő népességi adatok alapján kell kiszámítani. Az említett adatok 2014. november 1. és 2017. március 31. között is alkalmazandók, amennyiben az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Tanács bármely tagja kéri, hogy egy jogi aktust az említett cikk (3) bekezdésében meghatározott minősített többséggel fogadjanak el, és amennyiben a Tanács bármely tagja kéri annak megvizsgálását, hogy a minősített többséget adó tagállamok képviselik-e az Unió össznépességének legalább 62 %-át.

(6) A Tanács minden évben január 1-jei hatállyal az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál az előző év szeptember 30-án rendelkezésre álló adatoknak megfelelően kiigazítja a III. mellékletben szereplő számadatokat. A vonatkozó határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

12. cikk

Rendes írásbeli és egyszerűsített írásbeli eljárás

(1) A Tanács sürgős ügyre vonatkozó jogi aktusai írásbeli szavazással is elfogadhatók, amennyiben a Tanács vagy a Coreper egyhangúlag ilyen eljárás alkalmazásáról határoz. Az elnök kivételes körülmények között szintén javasolhatja ezen eljárás alkalmazását; ilyen esetekben az írásbeli szavazás akkor alkalmazható, ha a Tanács valamennyi tagja beleegyezik az eljárás alkalmazásába.

Az írásbeli eljárás alkalmazásához a Bizottság beleegyezése szükséges, amennyiben az írásbeli szavazás olyan tárgyra vonatkozik, amelyet a Bizottság terjesztett a Tanács elé.

A Főtitkárság havonta összeállítja az írásbeli eljárással elfogadott jogi aktusok jegyzékét. Ez a jegyzék magában foglalja a Tanács jegyzőkönyvében

114 E bekezdés megegyezik az EUMSZ 239. cikkével.


rögzítendő esetleges nyilatkozatokat is. A jegyzéknek a jogalkotási aktusok elfogadására vonatkozó részeit nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az elnökség kezdeményezésére a Tanács egyszerűsített írásbeli eljárást, úgynevezett „hallgatólagos beleegyezési eljárást” is alkalmazhat:

a) a Tanácshoz az Európai Parlament képviselője által intézett írásbeli kérdésre vagy adott esetben szóbeli kérdésre adott válasz szövegének elfogadása céljából, miután a Coreper megvizsgálta a választervezetet115;

b) a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjainak és a Régiók Bizottsága tagjainak, valamint póttagjaiknak kinevezése céljából, miután a Coreper megvizsgálta a határozattervezetet;

c) más intézményekkel, szervekkel vagy hivatalokkal folytatandó konzultációról szóló határozat céljából, amennyiben a Szerződések ilyen konzultációt kívánnak meg;

d) a közös kül- és biztonságpolitikának a „COREU”-hálózaton keresztüli végrehajtása céljából („COREU hallgatólagos beleegyezési eljárás”)116.

Ezen esetben a vonatkozó szöveget azon határidő leteltével kell elfogadottnak tekinteni, amelyet az ügy sürgősségére való tekintettel az elnökség megállapít, kivéve, ha a Tanács valamely tagja ez ellen kifogást emel.

(3) Az írásbeli eljárás lezárulását a Főtitkárság állapítja meg.

13. cikk

Jegyzőkönyv

(1) Minden ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet jóváhagyása után a főtitkár ír alá. Aláírási jogát átruházhatja a Főtitkárság főigazgatóira.

A jegyzőkönyv az egyes napirendi pontok tekintetében főszabály szerint a következőket tartalmazza:

– a Tanácsnak benyújtott dokumentumokra való hivatkozás,

– a Tanács által meghozott határozatok vagy kialakított következtetések,

– a Tanács nyilatkozatai és azon nyilatkozatok, amelyek jegyzőkönyvbe vételét a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérte.

(2) A jegyzőkönyv tervezetét a Főtitkárság állítja össze 15 napon belül, majd jóváhagyásra benyújtja a Tanácsnak vagy a Corepernek.

(3) E jóváhagyást megelőzően a Tanács bármely tagja vagy a Bizottság kérheti, hogy a jegyzőkönyvben valamely napirendi pontot részletesebben ismertessenek. Ilyen kérelmeket a Coreperen lehet benyújtani.

115 Lásd az alábbi e) nyilatkozatot: e) A 12. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjáról: „A Tanács bevett gyakorlatával összhangban a megállapított határidő általában

három munkanap.”116 Lásd az alábbi f ) nyilatkozatot: f ) A 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjáról: „A Tanács emlékeztet arra, hogy a COREU-hálózatot a Tanács 1995. június 12-i, a

Tanács munkamódszereiről szóló következtetéseinek (7896/95) megfelelően kell használni.”


(4) A tanácsülések „Jogalkotási tanácskozás” részéről szóló jegyzőkönyveket jóváhagyásuk után a tagállamok kormányai részére történő továbbítással egyidejűleg közvetlenül továbbítani kell a nemzeti parlamenteknek.

14. cikk

Tanácskozások és határozatok a hatályos nyelvhasználati szabályokban előírt nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján

(1) Amennyiben a Tanács sürgősségi alapon egyhangúlag másképp nem határoz, a Tanács kizárólag a nyelvhasználatra vonatkozó hatályos szabályokban meghatározott nyelveken megszövegezett dokumentumok és tervezetek alapján tanácskozik és hoz határozatot.

(2) A Tanács bármely tagja kifogást emelhet a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az (1) bekezdésben említett nyelvek közül az általa megjelölt nyelven nem készítették el.

15. cikk

Jogi aktusok aláírása

Az Európai Parlament és a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusok, valamint a Tanács által elfogadott jogi aktusok szövegét az elfogadásuk időpontjában hivatalban lévő elnök és a főtitkár írja alá. A főtitkár aláírási jogát átruházhatja a Főtitkárság főigazgatóira.

16. cikk117

A szavazásban való részvétel lehetőségének hiánya

Ezen eljárási szabályzat alkalmazása során a IV. mellékletben foglaltakkal összhangban kellőképpen figyelembe kell venni azokat az eseteket, amikor a Szerződések értelmében a Tanács egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban.

17. cikk

A jogi aktusok kihirdetése az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(1) A főtitkár intézkedik a következők kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: a Hivatalos Lap):

a) az EUMSZ 297. cikkének (1) bekezdésében és (2) bekezdésének második albekezdésében említett jogi aktusok;

b) a Tanács által a rendes jogalkotási eljárás szerint első olvasatban elfogadott álláspontok, indokolásukkal együtt;

117 Lásd az alábbi g) nyilatkozatot: g) A 16. cikkről és a IV. mellékletről: „A Tanács megállapodik abban, hogy a 16. cikk és a IV. melléklet rendelkezéseit azon

jogi aktusokra kell alkalmazni, amelyek elfogadásakor a Tanács valamelyik tagja a Szerződések értelmében nem jogosult szavazni. Az EUSZ 7. cikkének alkalmazására azonban e rendelkezések nem terjednek ki. A megerősített együttműködésre vonatkozó rendelkezések első alkalmazása során a Tanács a más területeken szerzett tapasztalatok fényében megvizsgálja, hogy szükséges-e az eljárási szabályzat 16. cikkének és IV. mellékletének kiigazítása.”


c) valamely jogalkotási aktus elfogadása érdekében az EUMSZ 76. cikkének megfelelően a Tanács elé terjesztett kezdeményezések;

d) az Unió által kötött nemzetközi megállapodások.

Az ilyen megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban;

e) az Unió által a közös kül- és biztonságpolitika területén megkötött nemzetközi megállapodások, amennyiben a Tanács az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet118 4. és 9. cikke alapján eltérően nem határoz.

A Hivatalos Lapban kihirdetett megállapodások hatálybalépését közölni kell a Hivatalos Lapban.

(2) Amennyiben a Tanács vagy a Coreper másképp nem határoz, úgy a főtitkár intézkedik a következők kihirdetéséről a Hivatalos Lapban:

a) az EUMSZ 76. cikkének megfelelően a Tanács elé terjesztett, az (1) bekezdés c) pontjában említettektől eltérő kezdeményezések;

b) az EUMSZ 297. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésében említett irányelvek és határozatok, az ajánlások és vélemények, az e cikk (3) bekezdésében említett határozatok kivételével.

(3) A Tanács vagy a Coreper eseti alapon egyhangúlag határoz arról, hogy a főtitkár intézkedjen-e az EUSZ 25. cikkében említett határozatok kihirdetéséről a Hivatalos Lapban.

(4) A Tanács vagy a Coreper eseti alapon és az alap-jogiaktus esetleges közzétételének figyelembevételével határoz arról, hogy a főtitkár intézkedjen-e a következők kihirdetéséről a Hivatalos Lapban:

a) az EUSZ 25. cikkében említett határozatokat végrehajtó határozatok;

b) az EUSZ 31. cikke (2) bekezdése első és második francia bekezdésének megfelelően elfogadott határozatok;

c) a Tanács egyéb jogi aktusai, mint például a következtetések vagy az állásfoglalások.

(5) Amennyiben az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet közötti megállapodás döntéshozatali jogkörrel rendelkező szervet hoz létre, a Tanács az ilyen megállapodás megkötésekor határoz arról, hogy az adott szerv által meghozandó határozatokat ki kell-e hirdetni a Hivatalos Lapban.

18. cikk

Értesítés a jogi aktusokról

(1) Az EUMSZ 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett irányelvekről és határozatokról a főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató értesíti azok címzettjeit.

118 HL L 145., 2001.5.31., 43. o.


(2) Amennyiben azokat nem hirdetik ki a Hivatalos Lapban, a főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató a következő jogi aktusokról értesíti azok címzettjeit:

a) ajánlások;

b) az EUSZ 25. cikkében említett határozatok.

(3) A főtitkár vagy a nevében eljáró főigazgató hiteles másolatokat küld a tagállamok kormányainak és a Bizottságnak az EUMSZ 297. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett tanácsi irányelvekről és határozatokról, valamint a Tanács ajánlásairól.

19. cikk119

A Coreper, a bizottságok és a munkacsoportok

(1) A Coreper feladata valamennyi tanácsülés munkájának előkészítése és a Tanács által rábízott feladatok teljesítése. Minden esetben120 biztosítja az Unió politikáinak és fellépésének összhangját, továbbá ügyel arra, hogy a következő elveket és szabályokat betartsák:

a) a jogszerűség, a szubszidiaritás, az arányosság és a jogi aktusok indokolásának elvei;

b) az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak hatáskörét meghatározó szabályok;

c) költségvetési rendelkezések;

d) az eljárásokra, az átláthatóságra és a szövegezés minőségére vonatkozó szabályok.

(2) A Coreper, amennyiben másképp nem határoz, előzetesen megvizsgálja a Tanács ülésének minden napirendi pontját. A Coreper mindent megtesz annak érdekében, hogy a saját szintjén megállapodást érjen el, amelyet elfogadás céljából a Tanács elé terjeszthet. Biztosítja, hogy az ügyeket megfelelő módon terjesszék a Tanács elé, és adott esetben iránymutatásokat ad, választási lehetőségeket vagy megoldási javaslatokat nyújt be. Sürgős esetben a Tanács egyhangúlag úgy határozhat, hogy az adott ügyről előzetes vizsgálat nélkül határoz.

(3) A Coreper által vagy jóváhagyásával bizottságokat vagy munkacsoportokat lehet létrehozni bizonyos előre meghatározott előkészítő munkálatok vagy tanulmányok elvégzése céljából.

A Főtitkárság gondoskodik az előkészítő szervek jegyzékének naprakésszé tételéről és nyilvánosságra hozataláról. A Tanács előkészítő szerveiként kizárólag az e jegyzékben szereplő bizottságok és munkacsoportok ülésezhetnek.

119 E rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EUMSZ 134. cikkében megállapított szerepét és az erre vonatkozó meglévő tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o. és HL L 5., 1999.1.9., 71. o.).

120 Lásd az alábbi h) nyilatkozatot: h) A 19. cikk (1) bekezdéséről: „A Coreper biztosítja az (1) bekezdésben felsorolt elvek koherenciáját és

figyelembevételét, különösen azon ügyekben, amelyek lényegi előkészítése más fórumokon történik.”


(4) A Coreper elnöke a napirendi pontok függvényében az Általános Ügyek Tanácsának elnökségét betöltő tagállam állandó képviselője vagy állandó képviselőjének helyettese.

A Politikai és Biztonsági Bizottság elnökségét az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének egy képviselője látja el.

Ha a Tanács minősített többséggel eltérően nem rendelkezik, a különböző tanácsi formációk többi előkészítő szervének elnökségét – a Külügyek Tanácsa formáció kivételével – az adott formáció elnökségét ellátó tagállam egy küldöttje látja el. A (3) bekezdés második albekezdésében említett jegyzék felsorolja azokat az előkészítő szerveket is, amelyekkel kapcsolatban a Tanács a Tanács elnökségének gyakorlására vonatkozó európai tanácsi határozat 4. cikkének megfelelően másfajta elnöklési rendről nem határozott.

(5) A Tanács azon formációi üléseinek előkészítésénél, amelyek félévente egyszer, az adott félév első felében üléseznek, a Corepertől eltérő bizottságoknak és a munkacsoportoknak az előző félév során tartott ülésein azon tagállam küldöttje elnököl, amely a Tanács említett ülésein a soros elnökséget ellátja.

(6) Amennyiben valamely üggyel lényegében egy meghatározott féléves időszak során foglalkoznak, úgy – azon esetek kivételével, amikor másfajta elnöklési rend alkalmazandó – az abban a féléves időszakban az elnökséget betöltő tagállam küldöttje a megelőző féléves időszak során is elnökölhet a bizottságok (a Coreper kivételével) és a munkacsoportok ülésein, amikor azok ezen ügyről tárgyalnak. Ezen albekezdés gyakorlati végrehajtása a két érintett elnökség közötti megállapodás tárgya.

Az Unió költségvetése adott pénzügyi évre vonatkozó vizsgálatának egyedi esetében a Tanácsnak a költségvetés vizsgálatával kapcsolatos napirendi pontok előkészítésével foglalkozó előkészítő szerveinek ülésein (a Coreper kivételével) azon tagállam küldöttje elnököl, amelyik az adott pénzügyi évet megelőző év második féléves időszakában az elnökséget be fogja tölteni. Ugyanez vonatkozik – a másik elnökség egyetértése esetén – a Tanács azon üléseinek vezetésére, amikor a kérdéses költségvetési tételekről tárgyalnak. Az érintett elnökségek konzultálnak a gyakorlati intézkedésekről.

(7) Az alábbiakban említett rendelkezésekkel összhangban a Coreper a következő eljárási határozatokat fogadhatja el, amennyiben az azokkal kapcsolatos pontokat legalább három munkanappal az ülés előtt felvették ideiglenes napirendjére. Az említett határidőtől való eltéréshez a Coreper egyhangú határozata szükséges121:

a) a Tanács ülésének Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartására vonatkozó határozat (az 1. cikk (3) bekezdése);

b) a Tanács valamely dokumentuma másolatának vagy kivonatának bírósági eljárásban történő bemutatására vonatkozó engedély (a 6. cikk (2) bekezdése);

121 Lásd az alábbi i) nyilatkozatot: i) A 19. cikk (7) bekezdéséről: „Amennyiben a Tanács valamely tagja úgy ítéli meg, hogy egy eljárási határozattervezet,

amelyet a 19. cikk (7) bekezdése szerint a Corepernek nyújtottak be elfogadásra, érdemi kérdést vet fel, a határozattervezetet a Tanács elé kell terjeszteni.”


c) a Tanácsban zajló nyilvános vita megtartására vagy egy adott, a Tanácsban folyó tanácskozás nem nyilvánossá tételére vonatkozó határozat (a 8. cikk (1), (2) és (3) bekezdése);

d) a szavazások eredményeinek, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak a 9. cikk (2) bekezdésében megállapított esetekben történő nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozat;

e) az írásbeli eljárás alkalmazására vonatkozó határozat (a 12. cikk (1) bekezdése);

f) a Tanács jegyzőkönyvének jóváhagyása vagy módosítása (a 13. cikk (2) és (3) bekezdése);

g) határozat valamely szövegnek vagy jogi aktusnak a Hivatalos Lapban való közzétételéről (a 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése);

h) a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultációra vonatkozó határozat, amennyiben az ilyen konzultációt a Szerződések nem írják elő;

i) a valamely intézménnyel vagy szervvel folytatott konzultáció határidejének kitűzésére vagy meghosszabbítására vonatkozó határozat;

j) az EUMSZ 294. cikkének (14) bekezdésében említett határidők meghosszabbítására vonatkozó határozat;

k) a valamely intézménynek vagy szervnek küldendő levél szövegének jóváhagyása.

20. cikk

Az elnökség és a tanácskozások megfelelő lefolytatása

(1) Az elnökség biztosítja ezen eljárási szabályzat alkalmazását és ügyel a viták megfelelő lefolytatására. Az elnökség különösen ügyel a Tanács munkamódszereiről szóló V. melléklet rendelkezéseinek betartására és betartatására.

Ezenkívül a viták megfelelő lefolytatásának biztosítása érdekében, amennyiben a Tanács másként nem határoz, az ülések során rendelkezésre álló idő legjobb kihasználásához szükséges bármilyen megfelelő intézkedést megtehet, így különösen:

a) korlátozhatja egy adott napirendi pont tárgyalására az ülésteremben jelen lévők küldöttségenkénti létszámát, továbbá eldöntheti, hogy engedélyezi-e a tanácskozás hallgatására szolgáló terem megnyitását;

b) megállapíthatja a tárgyalandó napirendi pontok sorrendjét és meghatározhatja azok megvitatásának időtartamát;

c) beoszthatja az egy adott napirendi pont megvitatására szánt időt, így különösen korlátozhatja a résztvevők beszédidejét és meghatározhatja felszólalásuk sorrendjét;

d) felkérheti a delegációkat, hogy a megvitatandó szöveg módosítására vonatkozó javaslataikat egy adott időpont előtt írásban nyújtsák be, adott esetben rövid indokolással;

e) felkérheti azon delegációkat, amelyek egy adott pont, szöveg vagy szövegrész kapcsán teljesen megegyező vagy hasonló álláspontot


képviselnek, hogy maguk közül válasszanak ki egyet közös álláspontjuknak az ülésen vagy az ülés előtt írásban történő kifejtésére.

(2) A féléves elnökséget – a 19. cikk (4)–(6) bekezdése rendelkezéseinek, valamint hatáskörének és általános politikai felelősségének sérelme nélkül – a 18 hónapos program vagy más, köztük létrejött megállapodás alapján minden feladatában segíti az 1. cikk (4) bekezdésében említett, előre meghatározott, három tagállam alkotta csoport többi tagja. Adott esetben segíti továbbá a következő elnökséget ellátó tagállam képviselője. Ez utóbbi, vagy az említett csoport valamely tagja az elnökség felkérésére és útmutatásai szerint eljárva szükség esetén helyettesíti az elnökséget, és amennyiben szükséges, átvesz tőle bizonyos feladatokat és biztosítja a Tanács munkájának folyamatosságát.

21. cikk122 123

A bizottságok és munkacsoportok jelentései

Ezen eljárási szabályzat más rendelkezéseinek sérelme nélkül az elnökség úgy szervezi meg a különböző bizottságok és munkacsoportok üléseit, hogy jelentéseik az azokat megvizsgáló Coreper-ülések előtt rendelkezésre álljanak.

Amennyiben sürgősségi megfontolások másképp nem kívánják, úgy az elnökség a következő Coreper-ülésre halasztja az azokkal a jogalkotási aktusokkal kapcsolatos pontokat, amelyek vonatkozásában a bizottság vagy a munkacsoport munkáját legalább öt munkanappal a Coreper-ülés előtt nem fejezte be.

22. cikk

A szövegezés minősége124

Annak érdekében, hogy segítse a Tanácsot az általa elfogadott jogi aktusok szövegezése minőségének biztosításában, az 1998. december 22-i, a közösségi

122 E rendelkezések nem érintik a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak az EUMSZ 134. cikkében megállapított szerepét és az erre vonatkozó meglévő tanácsi határozatokat (HL L 358., 1998.12.31., 109. o. és HL L 5., 1999.1.9., 71. o.).

123 Lásd az alábbi j) nyilatkozatot: j) A 21. cikkről: „A munkacsoportok jelentéseit, továbbá minden más, a Coreper tanácskozásainak

alapjául szolgáló dokumentumot időben meg kell küldeni a delegációknak, hogy azokat meg tudják vizsgálni.”

124 Lásd az alábbi k) nyilatkozatot: k) A 22. cikkről: „A Tanács Jogi Szolgálatának feladata az is, hogy segítséget nyújtson az

EUMSZ 76. cikkének b) pontja szerinti kezdeményezést tevő tagállamoknak, különösen az ilyen kezdeményezések szövegezése minőségének ellenőrzésében, amennyiben az érintett tagállam ilyen segítségnyújtásra felkéri.” Lásd az alábbi l) nyilatkozatot:

l) A 22. cikkről: „A Tanács tagjai a jogalkotási szövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalására

vonatkozó javaslatokra az ilyen javaslatoknak a Főtitkárság általi szétosztásától számított 30 napon belül megteszik észrevételeiket. A Tanács tagjai biztosítják, hogy valamely, jogalkotási szövegek átdolgozására tett javaslatnak az előző jogi aktusból tartalmi módosítás nélkül átvett rendelkezéseit az egységes szerkezetbe foglalásra vonatkozó javaslatok vizsgálatára meghatározott elveknek megfelelően vizsgálják meg.”


jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról szóló intézményközi megállapodás alapján a Jogi Szolgálat feladata, hogy a megfelelő szakaszban ellenőrizze a javaslatok és jogi aktusok tervezetei szövegezésének minőségét, továbbá hogy szövegezési javaslatokat tegyen a Tanács és szervei számára125.

Azoknak, akik a Tanács munkájának keretében szövegeket nyújtanak be, a jogalkotási folyamat egésze során különös figyelmet kell fordítaniuk a szövegezés minőségére.

23. cikk

A főtitkár és a Főtitkárság

(1) A Tanács munkáját az általa minősített többséggel kinevezett főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segíti.

(2) A Főtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg126.

A főtitkár a Tanács felügyelete alatt megtesz minden szükséges intézkedést a Főtitkárság zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében.

(3) A Főtitkárságot szorosan és folyamatosan be kell vonni a Tanács munkájának szervezésébe, koordinálásába és a munka koherenciájának biztosításába, valamint a Tanács 18 hónapos programjának végrehajtásába. Az elnökség felelőssége és irányítása alatt a Főtitkárság segíti az elnökséget a megoldások keresésében.

(4) A főtitkár kellő időben benyújtja a Tanácsnak a Tanács kiadásaira vonatkozó előirányzat-tervezetet annak biztosításához, hogy teljesülhessenek a pénzügyi rendelkezésekben megállapított határidők.

(5) A főtitkár teljes mértékben felel a költségvetés „II. szakasz – Európai Tanács és Tanács” részében szereplő előirányzatok kezeléséért, és minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy azokkal megfelelően gazdálkodjanak. Ő rendelkezik a szóban forgó előirányzatok felhasználásáról az Unió költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

24. cikk

Biztonság

A biztonságra vonatkozó szabályokat a Tanács minősített többséggel fogadja el.

25. cikk

Feladatok a megállapodások letéteményeseként

Amennyiben a Tanács főtitkárát jelölik meg egy, az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség és egy vagy több állam vagy nemzetközi szervezet között megkötött megállapodás letéteményeseként, úgy az ilyen egyezményeket megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat a Tanács székhelyén kell letétbe helyezni.

Ilyen esetekben a főtitkár látja el a letéteményes feladatát, és biztosítja azt is, hogy az ilyen megállapodások hatálybalépésének időpontját a Hivatalos Lapban közzétegyék.

125 HL C 73., 1999.3.17., 1. o.126 Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés első albekezdése megegyezik az EUMSZ

240. cikkének (2) bekezdésével.


26. cikk

Képviselet az Európai Parlamentben

A Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban az elnökség, vagy – az elnökség hozzájárulásával – az 1. cikk (4) bekezdésében említett, előre meghatározott, három tagállam alkotta csoport egyik tagja, a következő elnökség vagy a főtitkár képviseli. Az Európai Parlament bizottságaiban a Tanácsot az elnökség megbízása alapján eljárva a Főtitkárság magas beosztású tisztviselői is képviselhetik.

A Külügyek Tanácsa esetén a Tanácsot az Európai Parlamentben és annak bizottságaiban a Külügyek Tanácsának elnöke képviseli. Őt szükség esetén e formációnak a Tanács félévenkénti elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagja helyettesítheti. Az Európai Parlament bizottságaiban a Külügyek Tanácsát az annak elnöke által adott megbízás alapján eljárva az Európai Külügyi Szolgálat vagy – adott esetben – a Főtitkárság magas beosztású tisztviselői is képviselhetik.

A Tanács írásban is közölheti véleményét az Európai Parlamenttel.

27. cikk

A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezések

A jogi aktusok formájára vonatkozó rendelkezéseket a VI. melléklet tartalmazza.

28. cikk

A Tanácsnak küldött levelek

A Tanácsnak küldött leveleket az elnöknek kell címezni a Tanács székhelyére, a következő címre:

Conseil de l’Union européenne

rue de la Loi, 175

B-1048 Bruxelles


I . MELLÉKLET

A TANÁCS FORMÁCIÓINAK LISTÁJA

1. Általános Ügyek127;

2. Külügyek128;

3. Gazdasági és Pénzügyek129;

4. Bel- és Igazságügy130;

5. Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem;

6. Versenyképesség (Belső Piac, Ipar, Kutatás és Világűr)131;

7. Közlekedés, Távközlés és Energia;

8. Mezőgazdaság és Halászat;

9. Környezetvédelem;

10. Oktatás, Ifjúság, Kultúra és Sport132.

Minden egyes tagállam maga dönti el, hogy az EUSZ 16. cikkének (2) bekezdésével összhangban miként képviselteti magát a Tanácsban.

Ugyanazon tanácsi formációban több miniszter is részt vehet teljes jogú tagként; a napirendet és a tanácskozások szervezését ehhez kell igazítani133.

127 Ezt a formációt az EUSZ 16. cikke (6) bekezdésének második albekezdése hozta létre.128 Ezt a formációt az EUSZ 16. cikke (6) bekezdésének harmadik albekezdése hozta

létre.129 Ideértve a költségvetést is.130 Ideértve a polgári védelmet is.131 Ideértve az idegenforgalmat is.132 Ideértve az audiovizuális ügyeket is.133 Lásd az alábbi m) nyilatkozatot: m) Az I. melléklet második bekezdéséről: „Az elnökség a Tanács napirendjét az összefüggő napirendi pontok csoportosításával

úgy szervezi meg, hogy elősegítse az illetékes nemzeti képviselők részvételét, különösen amennyiben egy adott tanácsi formációban világosan elkülöníthető témacsoportokkal kell foglalkozni.”


II . MELLÉKLET

A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

Bármely természetes vagy jogi személy hozzáférhet a Tanács dokumentumaihoz az 1049/2001/EK rendeletben megállapított alapelvek, feltételek és korlátozások, valamint az e mellékletben meghatározott különös rendelkezések szerint.

2. cikk

Harmadik fél dokumentumaival kapcsolatos egyeztetés

(1) Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (5) bekezdése és 9. cikke (3) bekezdése alkalmazásának keretében, és amennyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nem lehet nyilvánosságra hozni, egyeztetni kell az érintett harmadik féllel, ha:

a) a dokumentum az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott minősített dokumentum;

b) a dokumentum valamely tagállamtól származik, és

– 2001. december 3. előtt nyújtották be a Tanácsnak, vagy

– az érintett tagállam kérte, hogy előzetes hozzájárulása nélkül ne hozzák nyilvánosságra.

(2) Minden egyéb esetben, amennyiben a Tanács harmadik félnek a Tanács birtokában lévő dokumentumához történő hozzáféréssel kapcsolatos kérelmet kap, a Főtitkárság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének alkalmazása keretében egyeztet az érintett harmadik féllel, amennyiben a dokumentumnak az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1), (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével történő megvizsgálásakor nem egyértelmű, hogy azt nyilvánosságra lehet-e hozni vagy sem.

(3) A harmadik féllel írásban (ideértve az e-mailt is) kell egyeztetni, és ésszerű határidőt kell neki adni a válaszadásra, figyelembe véve az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkében megállapított határidőt. Az (1) bekezdésben említett esetekben a harmadik felet arra kell kérni, hogy véleményét írásban közölje.

(4) Amennyiben a dokumentum nem tartozik az (1) bekezdés a) vagy b) pontjának hatálya alá, és a Főtitkárság a harmadik fél elutasító véleménye alapján nincs meggyőződve arról, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) vagy (2) bekezdését kell alkalmazni, úgy az ügyet a Tanács elé kell terjeszteni.

Amennyiben a Tanács úgy dönt, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumot, úgy az érintett harmadik felet azonnal értesíteni kell írásban a Tanács azon szándékáról, hogy egy legalább tíz munkanapos időszakot követően nyilvánosságra hozza a dokumentumot. Egyidejűleg a harmadik fél figyelmét fel kell hívni az EUMSZ 279. cikkére.


3. cikk

Más intézményektől vagy a tagállamoktól kapott egyeztetés iránti kérelem

Egy másik intézmény vagy valamely tagállam a Tanáccsal történő – egy tanácsi dokumentumot érintő – egyeztetésre irányuló kérelmét e-mailen kell megküldeni az [email protected] címre, vagy faxon a (32-2) 281 63 61 számra.

A Főtitkárság – figyelembe véve az érintett intézmény vagy tagállam által meghozandó határozathoz szükséges határidőt – a Tanács nevében haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül véleményt nyilvánít.

4. cikk

A tagállamokból származó dokumentumok

Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerinti tagállami kérelmeket írásban kell benyújtani a Főtitkársághoz.

5. cikk

Kérelmek benyújtása a tagállamok által

Amikor egy tagállam kérelmet nyújt be a Tanácshoz, úgy azt az 1049/2001/EK rendelet 7. és 8. cikkének, valamint e melléklet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell feldolgozni. A hozzáférés teljes vagy részleges elutasításának esetében a kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy az esetleges ismételt kérelmet közvetlenül a Tanácsnak kell címezni.

6. cikk

A kérelmek címzése

A dokumentumokhoz történő hozzáférés iránti kérelmeket írásban a Tanács főtitkárának kell címezni, levélben a rue de la Loi 175, B-1048 Bruxelles, e-mailben az [email protected] címre, vagy faxon a +32 22816361 számra.

7. cikk

Az alapkérelmek feldolgozása

Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, a Tanács dokumentumaihoz történő hozzáférésre vonatkozó kérelmeket a Főtitkárság dolgozza fel.

8. cikk

Az ismételt kérelmek feldolgozása

Az 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) és (3) bekezdésére is figyelemmel, az ismételt kérelmekről a Tanács határoz.

9. cikk

Díjak

A Tanács dokumentumairól készített másolatokkal és azok elküldésével kapcsolatos díjakat a Főtitkár állapítja meg.


10. cikk

A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása

(1) A Főtitkárság feladata, hogy biztosítsa a nyilvános hozzáférést a tanácsi dokumentumok nyilvántartásához.

(2) A dokumentumokra történő hivatkozások mellett a nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a 2000. július 1-jét követően elkészített dokumentumok közül melyeket hozták már nyilvánosságra. A dokumentumok tartalmát – a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre134 és az 1049/2001/EK rendelet 16. cikkére is figyelemmel – elérhetővé kell tenni az interneten.

11. cikk

A nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhető dokumentumok

(1) E cikket a Tanács valamennyi dokumentumára alkalmazni kell, amennyiben azok nem minősítettek, és azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az 1049/2001/EK rendelet 6. cikkének megfelelően írásbeli kérelmet lehessen benyújtani.

(2) E cikk alkalmazásában:

– „szétosztás”: egy dokumentum végleges változatának továbbítása a Tanács tagjainak, azok képviselőinek vagy küldötteinek,

– „jogalkotási dokumentumok”: olyan dokumentumok, amelyeket jogalkotási aktus elfogadására irányuló eljárásban készítettek, illetve amelyek ilyen eljárásban érkeztek be.

(3) A Főtitkárság közvetlenül szétosztásuk után a következő dokumentumokat teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé:

a) azon dokumentumok, amelyeknek a szerzője nem a Tanács és nem valamely tagállam, és amelyeket szerzőjük hozott vagy szerzőjük beleegyezésével hoztak nyilvánosságra;

b) a Tanács különböző formációi üléseinek ideiglenes napirendje;

c) a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban való közzétételre szánt minden szöveg.

(4) Amennyiben nyilvánvalóan nem alkalmazandó rájuk az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében megállapított kivételek egyike sem, úgy a Főtitkárság szétosztásuk után a következő dokumentumokat is hozzáférhetővé teheti a nyilvánosság számára:

a) a bizottságok és a munkacsoportok ideiglenes napirendje;

b) egyéb dokumentumok, mint például tájékoztató feljegyzések, jelentések, az elért eredményekről szóló jelentések, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló olyan jelentések, amelyek nem tükrözik a delegációk egyéni álláspontjait, a Jogi Szolgálat véleményeinek és észrevételeinek kivételével.

134 HL L 8., 2001.1.12., 1. o.


(5) A (3) és (4) bekezdésekben említett dokumentumok mellett a Főtitkárság szétosztásuk után a következő jogalkotási és egyéb dokumentumokat teszi hozzáférhetővé a nyilvánosság számára:

a) az Európai Unió más intézményei vagy szervei által vagy – az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdésére is figyelemmel – valamely tagállam által a Tanácsnak címzett, az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett jogalkotási aktusokra vonatkozó kísérő feljegyzések és levelek másolatai, valamint;

b) a Tanács elé terjesztett, a napirendben a „Jogalkotási tanácskozás” részben foglalt napirendi pont alá tartozó dokumentumok, vagy amelyek az eljárási szabályzat 8. cikkével összhangban a „nyilvános tanácskozás” vagy „nyilvános vita” jelölést viselik;

c) a Coreperhez és/vagy a Tanácshoz jóváhagyásra benyújtott, jogalkotási aktusok tervezeteire és az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett aktusokra vonatkozó feljegyzések („I/A” és „A” naprendi pontokra vonatkozó feljegyzések), valamint azon jogalkotási aktusok tervezetei és az eljárási szabályzat 8. cikkének (1) bekezdésében említett jogi aktusok, amelyekre a feljegyzések vonatkoznak;

d) a Tanács által rendes vagy különleges jogalkotási eljárás során elfogadott jogi aktusok és az egyeztetőbizottság által rendes jogalkotási eljárás keretében jóváhagyott közös szövegtervezetek.

(6) Az (5) bekezdés d) pontjában említett jogi aktusok egyikének elfogadását vagy az érintett jogi aktus végleges elfogadását követően a Főtitkárság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az e jogi aktusra vonatkozó mindazon dokumentumot, amelyet a jogi aktus elfogadása előtt készítettek, és amelyekre nem vonatkozik az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, (2) bekezdésében és (3) bekezdése második albekezdésében meghatározott kivételek egyike sem, mint például a tájékoztató feljegyzéseket, a jelentéseket, az elért eredményekről szóló jelentéseket, a Tanácsban vagy annak előkészítő szervei egyikében folytatott tanácskozások állásáról szóló jelentéseket (az eljárás eredményei), a Jogi Szolgálat véleményeinek és észrevételeinek kivételével.

Valamely tagállam kérelmére nem teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé az olyan dokumentumokat, amelyekre az első albekezdés vonatkozik, és amelyek e tagállam delegációjának egyéni álláspontját tükrözik a Tanácsban.


III . MELLÉKLET

A Tanácsban történő minősített többségi szavazásra vonatkozó rendelkezések végrehajtása céljából alkalmazandó, az Unió népességére és az egyes tagállamok népességére vonatkozó számadatok

Az EUSZ 16. cikke (4) bekezdésének, az EUMSZ 238. cikke (2) és (3) bekezdésének, valamint a (36.) jegyzőkönyv 3. cikke (2) bekezdésének végrehajtása céljából a 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig tartó időszakban a következő számadatokat kell alkalmazni az Unió népességére és az egyes tagállamok népességére, továbbá az egyes tagállamok népességének az Unió népességének százalékában kifejezett arányára vonatkozóan:

Tagállam Népesség Az Unió népességének százalékában

Németország 81 089 331 15,93

Franciaország 66 352 469 13,04

Egyesült Királyság 64 767 115 12,73

Olaszország 61 438 480 12,07

Spanyolország 46 439 864 9,12

Lengyelország 38 005 614 7,47

Románia 19 861 408 3,90

Hollandia 17 155 169 3,37

Belgium 11 258 434 2,21

Görögország 10 846 979 2,13

Cseh Köztársaság 10 419 743 2,05

Portugália 10 374 822 2,04

Magyarország 9 855 571 1,94

Svédország 9 790 000 1,92

Ausztria 8 581 500 1,69

Bulgária 7 202 198 1,42

Dánia 5 653 357 1,11


Finnország 5 471 753 1,08

Szlovákia 5 403 134 1,06

Írország 4 625 885 0,91

Horvátország 4 225 316 0,83

Litvánia 2 921 262 0,57

Szlovénia 2 062 874 0,41

Lettország 1 986 096 0,39

Észtország 1 313 271 0,26

Ciprus 847 008 0,17

Luxemburg 562 958 0,11

Málta 429 344 0,08

Összesen 508 940 955

Küszöbérték (62 %) 315 543 392

Küszöbérték (65 %) 330 811 621


IV . MELLÉKLET

A SZAVAZÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTEL LEHETŐSÉGÉNEK HIÁNYA (16 . CIKK)

(1) Az eljárási szabályzat következő rendelkezései alkalmazásában és az olyan határozatok esetében, amelyek meghozatalakor a Szerződések értelmében a Tanács vagy a Coreper egy vagy több tagja nem vehet részt a szavazásban, nem lehet figyelembe venni az adott tag vagy tagok szavazatait:

a) az 1. cikk (3) bekezdésének második albekezdése (egy ülés Brüsszeltől vagy Luxembourgtól eltérő helyen való megtartása);

b) a 3. cikk (7) bekezdése (az ideiglenes napirendben nem szereplő pont felvétele a napirendre);

c) a 3. cikk (8) bekezdése (egy olyan „A” pont „B” pontként való megtartása a napirenden, amelyet máskülönben le kellett volna venni a napirendről);

d) az 5. cikk (2) bekezdése, kizárólag az Európai Központi Bank jelenléte tekintetében (tanácskozás az Európai Központi Bank jelenléte nélkül);

e) 9. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontja, továbbá második és harmadik albekezdése (a szavazások eredményének, a szavazatok indokolásának, a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatoknak és a jegyzőkönyv az (1) bekezdésben említettektől eltérő esetekkel kapcsolatos pontjainak a nyilvánosságra hozatala);

f) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (szavazási eljárás megkezdése);

g) a 12. cikk (1) bekezdése (írásbeli eljárás alkalmazása);

h) a 14. cikk (1) bekezdése (kivételes esetekben nem az összes nyelven elkészített dokumentumok és tervezetek alapján történő tanácskozásra és határozathozatalra vonatkozó határozat)135;

i) a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja (az EUMSZ 76. cikke alapján valamely tagállam által előterjesztett kezdeményezés közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);

j) a 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja (bizonyos irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények közzé nem tétele a Hivatalos Lapban);

k) a 17. cikk (5) bekezdése (egy nemzetközi megállapodás értelmében létrehozott szerv által meghozott határozatok Hivatalos Lapban való közzététele vagy közzé nem tétele).

135 Lásd az alábbi n) nyilatkozatot: n) A IV. melléklet (1) bekezdésének h) pontjáról: „A Tanács megerősíti, hogy továbbra is alkalmazni kell azon jelenlegi gyakorlatot, amely

szerint a tanácskozásai alapjául szolgáló szövegeket minden nyelven el kell készíteni.”


(2) A Tanács vagy a Coreper tagja nem alkalmazhatja ezen eljárási szabályzat következő rendelkezéseit olyan határozatok esetében, amelyekkel kapcsolatban az adott tag a Szerződések értelmében nem vehet részt a szavazásban:

a) a 3. cikk (8) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy „A” pont levételét kérje a napirendről);

b) a 11. cikk (1) bekezdésének második albekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja szavazási eljárás megkezdését kérje);

c) a 11. cikk (3) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács valamely tagja egy másik tag képviseletében szavazzon);

d) a 14. cikk (2) bekezdése (annak lehetősége, hogy a Tanács bármely tagja kifogást emeljen a tanácskozás ellen, amennyiben az esetlegesen javasolt módosítások szövegét az általa megjelölt nyelven nem készítették el).


V . MELLÉKLET

A TANÁCS MUNKAMÓDSZEREI

Az ülések előkészítése(1) Az elnökség gondoskodik arról, hogy az ügy a munkacsoportoktól vagy

bizottságoktól csak akkor kerüljön a Coreper elé, ha e szinten ténylegesen ésszerű kilátás van az előrehaladásra, illetve az álláspontok tisztázására. Hasonlóképpen, az ügy csak akkor küldhető vissza a munkacsoporthoz vagy bizottsághoz, amennyiben ez szükséges, és minden esetben kizárólag egy pontosan meghatározott probléma megoldására irányuló megbízással együtt.

(2) Az elnökség megteszi az ülések közötti munka előmozdításához szükséges intézkedéseket. A munkacsoport vagy bizottság egyetértésével például a lehető leghatékonyabb módon megkezdheti az egyedi kérdéseket érintő szükséges konzultációkat annak érdekében, hogy az érintett munkacsoportot vagy bizottságot tájékoztassa az esetleges megoldási lehetőségekről. Írásbeli konzultációkat is folytathat, amelyek során azzal keresi meg a delegációkat, hogy azok a munkacsoport vagy bizottság következő ülése előtt írásban reagáljanak egy javaslatra.

(3) A delegációk adott esetben előzetesen írásban előterjesztik azokat az álláspontokat, amelyeket a következő ülésen előreláthatólag képviselni fognak. Amennyiben ezen álláspontok valamely szöveg módosítására irányuló javaslatokat tartalmaznak, úgy a delegációk javaslatot tesznek a pontos szövegre. Lehetőség szerint az azonos álláspontot képviselő delegációk közös írásbeli észrevételeket nyújtanak be.

(4) A Coreper nem foglalkozik újból az ülése előkészítése keretében már megtárgyalt ügyekkel. Különösen érvényes ez az „I” napirendi pontokra, a tárgyalandó napirendi pontok beosztására és sorrendjére vonatkozó információkra, valamint a Tanács jövőbeli üléseinek napirendjére és megszervezésére vonatkozó információkra. Lehetőség szerint az „egyéb ügyek” alá tartozó napirendi pontokat a delegációk a Coreper üléseinek előkészítése keretében, és nem magán a Coreperen terjesztik elő.

(5) Az elnökség a Coreper üléseinek előkészítése keretében a lehető leghamarabb továbbítja a delegációknak az ezen ülések teljes körű előkészítéséhez szükséges valamennyi információt, beleértve az egyes napirendi pontok megtárgyalásának végére az elnökség által elérni szándékozott célra vonatkozó információt is. Másrészt pedig az elnökség adott esetben arra ösztönzi a delegációkat, hogy azok a Coreper üléseinek előkészítése keretében a többi küldöttséget tájékoztassák az általuk a Coreper ülésén képviselni kívánt álláspontról. Mindezek alapján az elnökség véglegesíti a Coreper napirendjét. A körülményektől függően az elnökség gyakrabban is összehívhatja a Coreper üléseinek előkészítésében részt vevő csoportokat.


Az ülések lebonyolítása(6) A Bizottság vagy a Tanács valamely tagjának előterjesztése csak akkor vehető

fel a Tanács napirendjére, ha jelentős új kezdeményezések megtárgyalását tervezik.

(7) Az elnökség tartózkodik attól, hogy tisztán tájékoztató jellegű pontokat vegyen fel a Coreper napirendjére. A kérdéses információkat (például más fórumok keretében vagy harmadik államokkal, illetve más szervekkel folytatott tanácskozások eredményeiről, eljárási vagy szervezési kérdésekről szóló információk stb.) ehelyett a Coreper üléseinek előkészítése keretében kell a delegációknak – lehetőség szerint írásban – továbbítani, és azokkal a Coreper ülésein már nem kell újra foglalkozni.

(8) Az ülések kezdetekor az elnökség ismerteti az ülés lefolyását érintő további szükséges információkat és különösen azon időkeretet, amelyet előreláthatólag az egyes napirendi pontok megtárgyalására szán. Mindeközben kerüli a hosszú bevezetőket, és tartózkodik a delegációk számára már ismert információk megismétlésétől.

(9) Az érdemi kérdések megtárgyalásának kezdetekor az elnökség – a szükséges tárgyalási forma függvényében – ismerteti a delegációkkal a kérdéses napirendi ponthoz történő hozzászólásaik maximális időtartamát. Az esetek többségében a hozzászólások időtartama nem haladhatja meg a két percet.

(10) Elvben nem megengedett, hogy a jelenlévők mindegyike hozzászóljon az adott napirendi ponthoz; e gyakorlat csak kivételes körülmények között és különleges kérdések tekintetében alkalmazható, amely esetekben az elnökség meghatározza a hozzászólások maximális időtartamát.

(11) Az elnökség lehetőség szerint az ügy érdemi tárgyalására helyezi a hangsúlyt, így különösen arra kéri a delegációkat, hogy azok kompromisszumos szövegekről, illetve konkrét javaslatokról nyilvánítsanak véleményt.

(12) Az ülések folyamán, illetve azok befejezésekor az elnökség tartózkodik a tárgyalások során elhangzottak hosszan tartó összegzésétől, és ez irányú tevékenységét csupán az elért – érdemi és/vagy eljárási – eredmények rövid összefoglalására korlátozza.

(13) A delegációknak kerülniük kell az előzőleg felszólalók által már említett megjegyzések megismétlését. Hozzászólásaiknak rövidnek, érdeminek és lényegre törőnek kell lenniük.

(14) Az ugyanazon véleményt képviselő delegációkat ösztönözni kell a konzultációra annak érdekében, hogy egy adott kérdésre vonatkozó közös álláspontjukat egyetlen felszólaló útján ismertessék.

(15) A szövegek megtárgyalásánál – egyet nem értésük puszta kifejezése helyett – a delegációk írásban konkrét szövegezési javaslatokat terjesztenek elő.

(16) Az elnökség ezzel ellentétes rendelkezésének hiányában egy meghatározott javaslattal való egyetértésük esetén a delegációk tartózkodnak a felszólalástól; ilyenkor a hozzászólás hiányát elvi beleegyezésnek kell tekinteni.


VI . MELLÉKLET

A JOGI AKTUSOK SZERKEZETÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A . A rendeletek szerkezete1. Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeleteknek és

a Tanács rendeleteinek tartalmazniuk kell:

a) a címben a „rendelet” szót, a sorszámot, az elfogadás időpontját és a tárgy megjelölését.

A Tanács által az EUMSZ 291. cikke (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási rendeletek címében szerepelnie kell a „végrehajtási rendelet” kifejezésnek;

b) az „Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa”, illetve az „Európai Unió Tanácsa” megjelölést;

c) a hivatkozásokat azon rendelkezésekre, amelyek alapján a rendeletet elfogadták, és amelyeket a „tekintettel” szóval kell bevezetni;

d) a hivatkozást a benyújtott javaslatokra, a beszerzett véleményekre és a lefolytatott konzultációkra;

e) a rendelet indokolását, amelyet a „mivel” szóval kell bevezetni; a preambulumbekezdéseket számozni kell;

f) az „elfogadták ezt a rendeletet”, illetve „elfogadta ezt a rendeletet” megjelölést, amelyet a rendelet rendelkező része követ.

2. A rendeletek cikkekre tagolódnak, amelyeket szükség szerint fejezetekbe és szakaszokba kell csoportosítani.

3. A rendeletek utolsó cikkében meg kell határozni a hatálybalépés időpontját, amennyiben ez a kihirdetést követő huszadik napot megelőző vagy azt követő időpont.

4. A rendeletek utolsó cikkét a következő kifejezések követik:

a)

i. „Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban”;

vagy

ii. „Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, a Szerződéseknek megfelelően” azon


esetekben, amikor egy jogi aktus nem alkalmazandó minden tagállamra vagy tagállamban136;

b) „Kelt …”, amelyben a rendelet elfogadásának időpontja szerepel;

valamint

c)

i. az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendelet esetében:

„az Európai Parlament részéről az elnök”

„a Tanács részéről az elnök”,

amelyet az Európai Parlament elnökének neve és a Tanácsban a rendelet elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnök neve követ;

ii. tanácsi rendelet esetében:

„a Tanács részéről az elnök”,

amelyet a Tanácsban a rendelet elfogadásának időpontjában hivatalban lévő elnök neve követ.

B . Irányelvek, határozatok, ajánlások és vélemények szerkezete

1. Az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott irányelveknek és határozatoknak, valamint a Tanács irányelveinek és határozatainak a címben tartalmazniuk kell az „irányelv”, illetve a „határozat” szót.

A Tanács által az EUMSZ 291. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott végrehajtási irányelv vagy végrehajtási határozat esetén, a címben szerepelnie kell a „végrehajtási irányelv” vagy a „végrehajtási határozat” kifejezésnek.

2. A Tanács által kiadott ajánlásoknak és véleményeknek a címben tartalmazniuk kell az „ajánlás”, illetve a „vélemény” szót.

3. A fenti A. szakaszban a rendeletek vonatkozásában megadott rendelkezéseket – a Szerződések vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel – az irányelvekre és határozatokra értelemszerűen alkalmazni kell.

C . Az EUSZ 25 . cikkében említett határozatok szerkezeteE határozatok címében szerepel a „Tanács határozata” kifejezés, a sorszám (év/szám/KKBP), az elfogadás időpontja és a tárgy megjelölése.

136 Lásd az alábbi o) nyilatkozatot: o) A VI. melléklet A. szakasza 4. pontja a) alpontjának ii. alpontjáról: „A Tanács emlékeztet arra, hogy a Szerződésekben előírt olyan esetekben, amikor egy

jogi aktus nem alkalmazandó minden tagállamra vagy tagállamban, világosan meg kell adni annak területi hatályát az érintett jogi aktus indokolásában és tartalmi részében.”

HOGYAN JUTHAT HOZZÁ AZ EURÓPAI UNIÓ KIADVÁNYAIHOZ?

Ingyenes kiadványok: • egy példány:

az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu),

• több példány, valamint plakátok, térképek rendelése: az Európai Unió képviseletein keresztül (http://ec.europa.eu/represent_hu.htm), nem uniós országokban a küldöttségektől (http://eeas.europa.eu/delegations/index_hu.htm), a Europe Direct szolgáltatáson keresztül (http://europa.eu/europedirect/index_hu.htm) vagy a 00 800 6 7 8 9 10 11 telefonszám tárcsázásával (ingyenesen hívható az EU egész területéről) (*). (*) A legtöbb hívás és a megadott információk ingyenesek (noha egyes mobiltelefon-szolgáltatókon keresztül, telefonfülkékből és hotelekből a számot csak díjfizetés ellenében lehet hívni).

Megvásárolható kiadványok: • az EU Bookshopból (http://bookshop.europa.eu).

Conseil de l'Union européenneSecrétariat général

Rue de la Loi/Wetstraat 1751048 Bruxelles/BrusselBELGIQUE/BELGIËTel. +32 (0)2 281 61 11www.consilium.europa.eu


Print PDF

QC-04-15-692-EN-C QC-04-15-692-EN-N

Print PDF

QC-04-15-692-HU-C QC-04-15-692-HU-N

megjegyzések a tanácseljárási szabályzatáhozaz európai tanács … · 2017. 10. 23. ·...

Documents