1

MEGOLDÁSOK

2

KEDVES ÉRETTSÉGIRE KÉSZÜLŐ DIÁKOK, FELKÉSZÍTŐ PEDAGÓGUSOK!

A középszintű érettségire felkészítő önálló feladatgyűjtemény megoldásait terjedelmi okokból internetes hozzáféréssel tesszük közzé.A korábbi kulcsok hagyományait követik: csak az összetettebb feladatoknál ismételjük meg a kérdéseket, alapesetben csak a feladatok számát és a hozzájuk tartozó válaszokat közöljük: a soronkénti válaszok előtti gondolatjelek jelölik a belső kérdéseket.A megoldások szerkezete alapvetően nem változott: zárt válaszú feladatoknál a pontos megoldást (kivétel az egyéni válaszok), míg a nyílt végű és az esszé(szerű) feladatoknál megoldási javaslatokat közlünk.Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánunk!

A szerző

4

5

TARTALOM

1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71.2. A demokrácia kialakulása Athénban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

2. A KÖZÉPKOR 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152.2. A nyugati és keleti kereszténység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172.4. A középkori városok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 182.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 2.7. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233.2. A honfoglalástól az államalapításig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 233.3. Az Árpád-kor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 253.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején . . . . 273.5. A Hunyadiak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 303.6. Kultúra és művelődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJKORBAN 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4.2. Reformáció és katolikus megújulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában . . . . . . . . . . 354.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36

5. MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN 5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 385.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 395.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 415.5. Művelődés, egyházak, iskolák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

6. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS, A NEMZETÁLLAMOK ÉS AZ IMPERIALIZMUS KORA 6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata . . . . . . . . 446.2. A XIX. század eszméi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446.3. Az ipari forradalom és következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456.4. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466.5. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49

6

7. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI ÉS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517.2. A reformkori művelődés, kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527.3. A polgári forradalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527.4. A szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547.5. A kiegyezés előzményei és megszületése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 557.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 567.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

8. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A KÉTPÓLUSÚ VILÁG FELBOMLÁSÁIG 8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 598.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 618.3. Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 618.4. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 628.5. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-as években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 638.6. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 648.7. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 8.8. A szocialista rendszerek bukása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

9. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚTÓL A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚS ÖSSZEOMLÁSIG9.1. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 699.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 709.3. Művelődési viszonyok és az életmód . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 709.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 719.5. Magyarország részvétele a világháborúban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 719.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

10. MAGYARORSZÁG 1945-TŐL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG 10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7310.2. A határon túli magyarság sorsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7310.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7310.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7410.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7510.6. A rendszerváltozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76

11. A JELENKOR11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7711.2. Az európai integráció története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7711.3. A „harmadik világ” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7811.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7811.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79

12. A MAI MAGYAR TÁRSADALOM ÉS ÉLETMÓD12.1. Alapvető állampolgári ismeretek12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8012.3. A magyarországi romák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8112.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8212.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83

7

1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA

1.1. VALLÁS ÉS KULTÚRA AZ ÓKORI KELETEN 1.

1 – Egyiptom 2 – Mezopotámia 3 – India 4 – Kína

2. a Képírás írásjegyei Kínából Ékírás írásjegyei Mezopotámiából Hieroglifák Egyiptomból Hangjelölő írás írásjegyei Föníciából2. b – képírás; fogalomírás/szótagírás; betűírás – görög, római (latin) – tulajdonviszonyok kialakulása, gazdasági élet/hatalmi viszonyok kialakulása

3.

Mezopotámia Egyiptom Az ókori zsidó állam

India Kína

b, B a, b, A f, e, g, k, C a, c, d, h, E b, i, D

4. A mumifikáláskor a test bebalzsamozásához pontos anatómiai ismeretekre volt szükség. Az egyipto-mi vallásban fontos szerepe volt a túlvilági létnek és az arra való felkészülésnek.

1. 2.

3.

4.

N íl u

s

E u f r á t e s z

I nd u

s

S á r g a - f o l y ó

K é k - f ol y ó

G a n g e s z

T i g r i s

8

5. 6 A Kr. e. VI. században Indiában kialakult vallás alapítójának szobra. 1 Uralkodói temetkezési hely; a legszebbek Gízában láthatók. 2 Az ázsiai hunok betörése ellen épített fal, amely a világűrből is látható. 5 Pusztító és újjáteremtő indiai isten szobra. 4 Csin si Huang-ti császár síremlékének agyagkatonái. 3 A mezopotámiai városállamok központjában álló toronytemplom.

6. Uralkodókat, azok családtagjait, hivatalnokokat ábrázoltak, valamint az uralkodók tetteit, hősiességét, isteni jellegét akarták bizonyítani.

7.– „Minden város tele van az irántad érzett szeretettel, Amon!” Kultúra: egyiptomi– „Sarrukín vagyok, az erős király, Agade királya.” Kultúra: sumer– „Amikor Marduk elküldött engem a nép helyes vezetésére és arra, hogy az országot az ítélkezésre megtanítsam, a törvényt és az igazságot az Ország szájába helyeztem. […] 1. Ha awélum awélumot bevádolván, gyilkosság vádját emelte ellene, de reá nem bizonyította: vádlója ölessék meg.” Kultúra: mezopotámiai – (Ó)Babilon– „Mi közünk Dávidhoz? Nem örökségünk Jisaj ivadéka. Sátradba, Izrael! Magad törődj házaddal! Dávid és Izrael szerteszéledt sátraiba. Csak a Júda városaiban lakó izraeliek fölött uralkodott tovább Roboám.” Kultúra: zsidó – „Ötödik hadjáratomban Elám országa ellen vettem az utat. Assur, Sin, Samas, Adad, Bel, Nabu Ni-nua Istárja, Kidmuri királynője, Arbailu Istárja, Ninurta, Nergál, Nusku parancsából Ululu hónapban […] Elám területét teljes kiterjedésében beborítottam. Királya, Teumman fejét, aki vakmerően go-noszságot tervelt, levágtam. Vitézeit számlálatlanul öltem meg.” Kultúra: asszír– „Nagy Isten Ahuramazda, aki az eget teremtette, aki ezut a földet teremtette, aki az embert te-remtette, aki a boldogságot teremtette az embernek, aki Dareioszt királlyá tette […]” Kultúra: perzsa– „A tanítást és a Véda tanulmányozását […]” Kultúra: indiai – árja

1.2. A DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA ATHÉNBAN 1. a) Milyen főbb csoportokra tagolódott Athén társadalma? Teljes jogú athéni polgár, metoikoszok,

rabszolgák. Politikai jogok tekintetében mely társadalmi csoportok között húzódott éles határvonal?

Teljes jogú athéni állampolgárok/metoikoszok, rabszolgák. Melyik társadalmi réteg vehetett részt a politikai életben? Teljes jogú athéni polgár. Mi jelzi ezt az ábrán? A nyíl (ábraelemzési szempont!). Milyen feltételei voltak a politikai életben való részvételnek? 20 év feletti teljes jogú athéni

polgárnak (férfinak) kellett lenni.b) Melyik volt a legfontosabb politikai döntéshozó szerv Athénban? Az ekklészia. Mi mutatja ezt az ábrán? A tagjai választják a legfontosabb tisztségviselőket. Mely tisztségeket sorsolták? Bulé, heliaia, kilenc arkhón. Mely tisztségeket töltötték be választott tisztviselők? Sztratégoszok, tamiaszok. Mi indokolta a kétféle választási módszer alkalmazását? Fizikai rátermettség szükséges – vála-

sztás, politikai hivatalokba azért soroltak, hogy többen kivehessék részüket a politikai irányításból. Mely intézmények tekinthetők az athéni demokrácia alappilléreinek? Miért? Osztrakiszmosz

– cserépszavazás, amely megakadályozza a demokrácia felszámolását, a türannosz rendszer (zsar-nokság) létrejöttét.

9

2. Hogyan értelmezte Periklész a demokrácia fogalmát? A többségre támaszkodik, a szabadság szelleme.

Mit tartott értéknek társadalmi szempontból? A közösségben betöltött szerepet.

3.

Az ókori Athénban területi elven alakult ki a demokrácia. I

Az osztrakiszmosz célja az volt, hogy Athénban ne alakulhasson ki ismét zsarnokuralom. I

A demokrácia korlátlan néphatalmat jelentett. H

1.3. A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG VIRÁGKORA ÉS VÁLSÁGA, AZ EGYEDURALOM KIALAKULÁSA

1.

Róma mint városállam

Róma a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura (pun háborúk kora)

A világbirodalom

Róma Itália ura (az etruszkok, samnisok és görögök ellen vívott háborúk után)

10

2. a)

b) A következő szempontokra térjen ki: A hódítások alapvető következményei: hatalmas zsákmány (nemesfém, föld), nagyszámú rabszol-

ga, a kisüzemek tönkrementek, a nagyüzemek fejlődtek. Jellemző továbbá a társadalmi változások, a szellemi élet átalakulása, illetve a politikai élet változásai (kiemelten: elavult intézményrendszer), eltérő jogállású lakosság, és a pénzügyi igazgatás is problémás.

3. A: Livius Drusus B: Cornelius Sulla C: Caius Marius D: Tiberius és Caius Gracchus E: Caius Iulius Caesar F: Spartacus

hódítások

róma itália ura

pun háborúk a földközi-tenger nyugati medencéjének meghódítása

a földközi-tenger keleti medencéjének meghódítása

római birodalom

átfogó reformokra van szükség:

földkérdés

hadseregreform

• szűk a politizálók köre • nehézkes a politikai, pénzügyi irányítás • rendezetlen a polgárjog kérdése

nő a földterületek nagysága

új provinciák

lovagok

meggazdagodnak az adóbérletből, de

politikai tisztséget nem tölthetnek be

senatori rend latifundiumai

(nagybirtokai) meghatározóvá

válnak

nő a

rabszolgák

száma

átalakul a gazdaság:

áruttermelő rabszolgaság

nő a rabszolga-felkelések veszélye

• elhúzódó háborúk• a rabszolgatartó

nagybirtokok versenye

paraszti birtokok

tönkremennek

• a római hadsereg meggyengül

• nő a nincstelenek száma

kialakul a vagyontalan városi köznép:

proletariátus

•

•

11

1.4. AZ ANTIK HITVILÁG, MŰVÉSZET, TUDOMÁNY 1.

Az ókori görögöknek több istenük volt. politeizmus

Isteneik többségét emberalakban ábrázolták. antropomorf

A görögök összetartozását is erősítette a közös istenvilág. Minden poliszban ugyanazokat az isteneket tisztelték.

pánhellén

Minden istennek saját feladatköre, „hivatása” volt. funkcióistenek

2.

Görög isten Római isten Funkció

Zeusz Jupiter főisten

Héra Juno a főisten felesége; a házasság és a család védelmezője

Poszeidón Neptunus a tenger istene

Démétér Ceres termékenység, földművelés

Apollón Apollo a költészet istene

Artemisz Diana a vadászat istene

Arész Mars a háború istene

Aphrodité Venus a szépség és a szerelem istennője

Hermész Mercurius az istenek követe, a tolvajok, kereskedők istene

Pallasz Athéné Minerva bölcsesség, tudományok

Héphaisztosz Vulcanus az istenek kovácsa

Hesztia Vesta a házi tűzhely őrzője

Dionüszosz Bacchus a bor és a mámor istene

3. a

Ókor Modern kor

Milyen alkalomból? Milyen céllal?

Zeusz isten tiszteletére görög hagyományok alapján béke

Milyen időközönként? négyévente négyévente

Helyszín Olympiában mindig más helyszínen

Résztvevők csak férfiak nők, férfiak

Öltözék meztelenül sportágnak megfelelő mezekben

Versenyszámok futás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, ökölvívás

az ókori hagyományokon túl pl. úszás, öttusa, vívás stb.

Díjazás babérkoszorú érmek

12

3. b egyéni válaszok a táblázat felhasználásával

4. a

Ókor Jelenkor

Milyen alkalomból? Milyen céllal?

szórakozás, szórakoztatás szórakozás, szórakoztatás

Helyszín szabadtéri „színház” kőszínházak (zárt)

Színészek csak férfiak nők és férfiak (gyerekek)

Darabok, műfajok vígjáték, dráma vígjáték, dráma, opera, operett, musical

Színpadkép, díszletek, jelmezek

egyszerűek, stilizáltak színesek, látványosak, a darab fontos „kelléke”

4. b egyéni válaszok a táblázat felhasználásával

5. Témaválasztás: A görögöknél nincs hivatalos művészet, közös: az istenek ábrázolása. Ábrázolásmód: Görög – realisztikus, ókori Kelet – merev, frontális. Kidolgozás: Görög – anatómiai pontosságú, ókori Kelet – csak a jellemző, főbb vonások.

6. a dór; ión; korinthoszi6. b Hosszanti, téglalap alakú épületek, oszlopcsarnok, oszlopsorok, timpanon a homlokzat felett. A XIX.

század újra felfedezi az ókori, nagy légterű, impozáns épületeket.

7. A: Colosseum B: Titus diadalíve C: Traianus oszlopa D: Panthenon

8. a ión és korinthoszi8. b – keresztboltozat; kupola – Nagyobb, tágasabb belső tereket, épületbelsőket lehetett így létrehozni.

9. 1. Gízai piramisok – Kheopsz piramis 2. Szemiramisz függőkertje 3. Az olympiai Zeusz-szobor 4. Artemisz temploma Epheszoszban 5. A rhodoszi kolosszus 6. Alexandriai világítótorony 7. A Halikarnasszoszi Mauzóleum

10. a Meghódított, alávetett tartomány, élén proconsul állt.10. b

Provincia Megszervezésének időpontja Mai állam (államok)

Szicília Kr. e. 241 Olaszország

Gallia Kr. e. 58–51 Franciaország, Belgium, Németország, Luxemburg

Egyiptom Kr. e. 31 Egyiptom

Pannonia Kr. u. 9 Magyarország, Szlovénia, Szerbia

Dacia Kr. u. 107 Románia

13

11. a egyéni válaszok a Kta. megfelelő oldala alapján 11. b Pannonia11. c Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia11. d Románia, Szerbia, Magyarország11. e Scarbantia: Sopron; Savaria: Szombathely; Arrabona: Győr; Sopianae: Pécs; Ulcisia Castra: Szenten-

dre; Aquincum: Óbuda; Napoca: Kolozsvár; Apulum: Gyulafehérvár; Marus: Morva; Danuvius: Duna; Tisia: Tisza; Crisia: Körös; Marisus: Maros; Dravus: Dráva

11. f Az V. században a kormányzat átadta a hunoknak Pannónia egy részét.11. g egyéni válaszok

1. 5. A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA ÉS ELTERJEDÉSE 1. 1. Názáret – itt nevelkedett Jézus; 2. Jeruzsálem – itt feszítették keresztre; 3. Betlehem – itt született

Jézus2. Melyek a kereszténység legfontosabb tanításai? A források segítségével válaszoljon! Szeretet – „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” (első három forrás) Az elérendő cél a menny, Isten országa. (utolsó forrás) Miért válhatott a keresztény vallás a válságokkal küzdő Római Birodalomban közösségformáló

erővé? A gazdasági és társadalmi válság miatt az emberek elbizonytalanodtak többistenhívő vallásukban. A sorsukon változtatni akarók körében nőtt a Megváltóba vetett hit. Jézus tanításai a legszegényebbeknek is erőt adtak.

3.

Jézus tanítványainak elnevezése a Bibliában. apostolok

A keresztények Jézus személyében várták a Megváltó eljövetelét. Az eredeti elnevezés a héber „felkent” szóból származik.

Hrisztosz

A zsidóság egyik csoportja, amely az új hittel szemben a régi hagyományokat képviselte. farizeusok

A tisztség elnevezése a „felügyelő” szóból származik; kezdetben a keresztény gyülekezetek vagyonát felügyelte, majd a városi, illetve városok köré szerveződő egyházkormányzati területnek volt a vezetője.

püspök

A keresztény gyülekezetben a püspökök segítői. diakónusok

1.6. A NÉPVÁNDORLÁS, AZ ANTIK CIVILIZÁCIÓ FELBOMLÁSA

1. Miért fogadta be Róma a gótokat? Milyen feladatot szántak nekik? Katonai utánpótlás miatt. Védelmi feladatokat.

Korábbi betöréseiknek mi volt az oka? A nyugat felé vándorló hunok legyőzték a gótokat. Ki telepítette le a gótokat a Római Birodalom területén? Mikor került erre sor? Theodosius

császár – a IV. században. Hogyan illeszkedtek be a jövevények a római társadalomba? Katonai szolgálatot teljesítettek;

cserébe birtokot, rangot kaptak; romanizálódtak.

14

2. Mi a szerző véleménye a hunokról? Mi bizonyítja ezt? Idézzen a forrásból! Külsőre nem szépek – „Minden szépség nélkül valók […] ijesztően formátlanok.”

Egyszerűen élnek – „megeszik a vadnövények gyökereit, bármiféle állat nyers húsát”. Igénytelenek – „Csecsemőkortól megszokták a hideget, az éhséget, szomjúságot, […]”. Milyen életmód jellemezte a hunokat? Mi igazolja ezt? Idézzen a forrásból! Nomád életmód –

„Nincsenek kijelölt lakóhelyeik, nincs otthonuk […], hanem megállás nélkül kóborolnak.” Ki volt a hunok legnagyobb királya? Hol volt birodalmának központja? Attila (434–453) – a Tisza

mentén. Pontos helye vitatott (talán Szeged környéke).

15

2. A KÖZÉPKOR

2.1. A FEUDÁLIS TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI REND JELLEMZŐI

1.

nemesség papság (egyház) jobbágyság

bellatores oratores laboratores

2.

A földesúr tulajdona: teljes uradalom

A földesúr kezelésében van: majorság

Közösen használják: erdő, legelő, tó

A jobbágy használja: úrbéres földek – kert

3. Miért volt előnyösebb a kétnyomásos gazdálkodás a legelőváltó módszernél? A kétnyomásos gazdálkodásnál a szántó szigorúan különvált, a földterület egyik részén kapott

helyet az őszi és/vagy tavaszi gabona, a másik rész ugaron maradt. A következő évben a két terület felcserélődött, s a legeltetés szabályokhoz igazodott, ez indította el a nyomáskényszer kialakulását.

Egy adott földterületnek hány százalékát vetették be? Kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50% Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 75% A teljes termés hány százalékát takaríthatták be egyszerre? Kétnyomásos gazdálkodás esetén: 50% Háromnyomásos gazdálkodás esetén: 33% Miért volt előnyösebb a háromnyomásos gazdálkodás a kétnyomásos művelésnél? Csökkent az ugaron maradt terület, különvált az őszi és a tavaszi búza vetésterülete, ez a munkaerő

jobb évszakos kihasználását is lehetővé tette, így növekedett a termés mennyisége. Mikor aratták az őszi búzát, illetve a tavaszi búzát? Mindkettőt nyáron aratták. A gabonán kívül milyen növényeket termesztettek még a korszakban? Sorolja fel! Bab, borsó,

lencse.

4. Miért volt hatékonyabb a nehézeke, mint a túróeke? A nehézeke vasból volt, nem fából, ezért mélyebben szántotta és meg is forgatta a földet, nem kellett

a földterületet keresztben is felszántani. Miért volt előnyösebb a szügyhám használata a nyakhámnál? A szügyhám jóval nagyobb erőkifejtésre is képessé tette a lovat, mert nem állt fenn a fulladás veszélye,

mint a nyakhámnál. Milyen más technikai újításokat ismer a korszakból? Nevezzen meg legalább hármat! Patkó, kengyel, vízimalom, szélmalom.

16

2.2. A NYUGATI ÉS KELETI KERESZTÉNYSÉG 1. Az egyházszakadással (skizmával) kapcsolatos pontok: 1, 2, 11 Az invesztitúra kérdésével kapcsolatos pontok: 3, 4, 7, 13, 14, 19, 23, 25 Az állam és az egyház viszonyára vonatkozó pontok: 8, 9, 12, 16, 17, 19, 23, 25

2.

Évszám Esemény Betűjel

1075 Dictatus Papae B

1075–1076 tele wormsi zsinat D

1076. február lateráni zsinat C

1077 Canossa-járás E

1122 wormsi konkordátum F

1176 1177

legnanói csata velencei béke

A

3. Milyen útvonalakon közelítették meg a Szentföldet a keresztesek? – Szárazföldi: pl. Nyugat-Európából Magyarországon keresztül a Szentföldig. – Vízi: pl. Franciaországból a Földközi-tengeren. – Szárazföldi és vízi útvonalon: pl. Magyarországról szárazföldön az Adriai-tengerig, onnan hajóval a

Szentföldig. Milyen új államalakulatokat hoztak létre a keresztes hadjáratok során? Jeruzsálemi Királyság, Antiochiai Fejedelemség, Tripoliszi Grófság, Latin Császárság. Nézzen utána, mi az eredete a következő mondásnak: „Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől!” A hagyomány szerint II. András magyar király Makó nevű vitézével kapcsolatos, aki vágyott arra, hogy

eljusson a Szentföldre. Makó vezér egy alkalommal alaposan felöntött a garatra, és álmából felriadva azt hitte, hogy már Jeruzsálemben van, pedig még csak a dalmáciai Spalatóban lehorgonyzott hajón aludt. Ekkor születhetett a szólás.

4. Milyen okok késztették a pápát a keresztes hadjárat meghirdetésére? A keleti kereszténység megsegítése, mert a XI. század közepén a szeldzsuk-törökök elfoglalták a

Szentföldet. („Elözönlötték […] őket a turkok és az arabok […]”) Melyek voltak a hadjáratok mögöttes, valós okai? Európában a feudális gazdálkodás fejlődése miatt népességfölösleg alakult ki, az itáliai

kereskedővárosok gazdasági érdekei, a pápaság tekintélyének növelése a császárokkal szemben, a kereszténység megújítása.

Mi ösztönözte a keresztényeket a hadjáratokban való részvételre? Lovagok, nemesség: a harc, ezáltal a lovagi tekintély növelése, birtok- és zsákmányszerzés. Parasztok:

birtokhoz jutás, jobb megélhetés, sokuknál a vallásos érzület, felbuzdulás. Kétszáz év alatt hogyan változott meg a keresztes hadjáratok eredeti célja? Az első hadjárat célja a Szentföld visszafoglalása, a Szent Sír megszerzése volt. A XIII. században már

nyílt területszerzés.

17

2.3. AZ ISZLÁM VALLÁS ÉS AZ ARAB VILÁG; A VILÁGVALLÁSOK ELTERJEDÉSE

1. a

Ssz. A város neve Történelmi esemény Mai ország megnevezése

1. Medina Ide menekült Mohamed 622-ben (hidzsra) Szaúd-Arábia

2. Mekka Mohamed szülővárosa Szaúd-Arábia

3. Kordova 750 után a bomló Arab Birodalom egyik központja, árucikke is híres: „kordován csizma”

Spanyolország

4. Poitiers Martell Károly itt állította meg az európai arab terjeszkedést 732-ben Franciaország

5. Damaszkusz Árucikkéről híres: damaszkuszi acél Szíria

6. Bagdad 750 után a bomló Arab Birodalom egyik központja Irak

1. b Milyen jellegű terület Arábia földrajzi szempontból? Sivatagi terület, csak kb. 1%-a művelhető. Milyen gazdasági tevékenységekhez nyújt kedvező feltételeket? A sivatag peremén és az oázi-

sokban lehetséges a gyümölcstermesztés (főleg datolya). Legfontosabb haszonállata a teve.

1. c Mi tette lehetővé az arab hódításokat a Kr. e. VII. századtól kezdődően a Földközi-tenger térségében? Bizánc és Perzsia egymás elleni harca.

Ki volt az az európai uralkodó, aki megállította az arab terjeszkedést? Martell Károly.

2. 1. Korán; 2. dzsihád; 3. Mohamed; 4. szunnita; 5. síita; 6. háridzsiták; 7. kalifák; 8. Abbaszida kalifátus; 9. Cordobai kalifátus; 10. despotikus; 11. haradzs; 12. hitetlenek

3. a

Zsidó vallás Buddhizmus Kereszténység Iszlám

Monoteizmus + + +

Szent Könyv (névvel) + (Tóra) + (Biblia) + (Korán)

Irányzatok + + + +

Papi rend +

Szerzetesség + +

Képkultusz +

Menny és pokol elképzelése + +

Állam és vallás összefonódása + +

Vallási indíttatású háborúk +

Monogámia +

3. b • Alakítója a társadalmi rendnek Zsidó vallás: Összetartás, összetartozás-tudat. Buddhizmus: Erőszakmentesség. Kereszténység: Erkölcstan (tízparancsolat). Iszlám: Többnejűség, összetartozás-tudat.

18

• Életviteli és táplálkozási előírásai vannakZsidó vallás: Kóser ételek.Buddhizmus: Vegetáriánusok.Kereszténység: Böjtölés (húsvét előtt).Iszlám: Böjt – Ramadán, sertéshúsfogyasztás tilalma, alkoholtilalom.

• Kultúraformáló hatása megmutatkozik a művészetekbenZsidó vallás: építészet: zsinagóga.Buddhizmus: Buddha-szobrok.Kereszténység: Szentképek, zeneművek (mise, gregorián).Iszlám: Építészet (dzsámi, minaret), fürdőkultúra.

2.4. A KÖZÉPKORI VÁROSOK 1. Mely városok léteztek már az ókorban is? Nevezzen meg legalább ötöt! Marseille, Nápoly, Róma,

Athén, Konstantinápoly, Bécs, Bejrút, Alexandria. Milyen következtetés vonható le ebből? Történelmi szerepük, adottságaik, földrajzi fekvésük miatt

nem veszítették el jelentőségüket a középkorban sem. Nevezzen meg két-két levantei, illetve a Hanza-szövetséghez tartozó várost! Levantei: Velence,

Firenze, Verona, Genova; Hanza: Hamburg, Lübeck, Bréma. Nevezzen meg két textilipari központot! Brügge, Gent. Nevezzen meg egy híres fémipari központot! Toledo. Milyen helyeken alakultak ki városok a középkorban? Püspöki, érseki székhelyeken, földesúri

birtokközpontból, kereskedelmi útvonalak találkozásánál, folyók átkelésénél, alföld–hegység találkozásánál, fémlelőhelyek közelében.

2.

3. A városok felvirágzásával milyen új társadalmi réteg jelent meg? Polgárság. Kik alkották a városi patríciusok rétegét? Nemes és tehetős emberek. Firenze összlakosságának hány százaléka tartozott a patríciusok közé? 1,6%. Kik voltak a plebejusok? A városi polgárság legszegényebb, vagyontalan rétege, emiatt polgárjog-

gal nem rendelkeztek, pl. szolgálók, cselédek, bérmunkások. Milyen városi iparágakat említ a szöveg? Gyapjúfeldolgozók, gyapjúszövők, posztókészítők,

cipész, papucs- és facipőkészítő, kő- és faműves. Melyik volt Firenze legjelentősebb iparága? Miért? A gyapjúfeldolgozás, mert Európában nagy

volt az igény a jó minőségű gyapjúkelmék iránt, és ennek előállításához Firenzében adottak voltak a feltételek (víz, munkaerő stb.).

Hány boltja volt a firenzei gyapjúfeldolgozó céhnek? 200 vagy még több.

19

Az olvasottak alapján ábrázolja kördiagramon Firenze lakosságának társadalomszerkezetét!

4. Ki, milyen feltételekkel dolgozhatott takácsként Párizsban? Ha ipart vásárolt a királytól, mester fia, „szakképzett”, két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de a házon kívül egyet sem, minden takácsmester csak egy tanulót tarthat a házában.

Milyen kérdésekre terjedtek ki a céhszabályzat előírásai? Műhelynyitás feltételei, munkafeltéte-lek, alapanyagok, elkészítés módja, minőségi előírások.

Hogyan volt ez összeegyeztethető a szabad versennyel? Ellentétes a szabad versennyel az egységes előírások miatt.

2.5. EGYHÁZI ÉS VILÁGI KULTÚRA A KÖZÉPKORBAN 1. a Az alábbi táblázatban felsoroltuk a középkori „hét szabad művészetet”. Nevezze meg magyar

megfelelőjüket, és azt, hogy melyik mai tantárgy elődjének tekinthetők!

Hét szabad művészet Jelentése Mai tantárgy

grammatica nyelvtan nyelvtan

rhetorika szónoklattan irodalom

dialectica érvelés, vitatkozás tana irodalom

aritmetica számtan matematika

geometria mértan matematika

astronomia csillagászat földrajz

musica zene ének-zene

1. b Nézzen utána, mit jelent a trivium kifejezés! Ennek alapján magyarázza meg a napjainkban is használatos triviális szó jelentését! Eredetileg a középkori „alapfokú” tanulmányok első három tantárgyát jelentette (grammatica, rhetorica, dialectica); napjainkban a nagyon egyszerű, könnyen megoldható dolgokra értjük.

2. Melyik szolmizációs hangot nevezzük ma másként? dó Melyik hang hiányzik a sorból? ti

nők, gyerekek, öregek

hadra fogaható polgárok

hadra fogható nemes és tehetős emberek

teljes felszerelésű lovagok

idegenek, katonák, utasok

20

3.

Román stílus Gótika

Kép (száma) 2, 7 1, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10

Építészeti elem (betűjele) A, B, C D, E, F, G, H, I, J, K

4. Az olvasottak alapján sorolja fel a legfontosabb lovagi erényeket! Nagylelkű, tisztességes, bőkezű, kifogástalan és becsületes.

Milyen összefüggés állapítható meg a hűbériség és a lovagi életforma között? A lovagok egy-egy nagyúr szolgálatában álltak, a hűbérbirtok fejében katonai szolgálatot teljesítettek hűbéruruk seregében.

Magyarázza meg a következő, a forrásszövegben szereplő fogalmakat! fogadalom: Ha az ifjak elérték 21. évüket, és rendelkeztek a fő erényekkel, akkor a lovaggá avatás

alkalmával fogadalmat tettek. (Naponta misét hallgat, megvédi az özvegyeket, árvákat stb.) szentegyház: Katolikus egyház. lovagi torna: Lovagi hadi gyakorlat, célja nem a vérontás volt, hanem a lovagok harcedzettségének,

rátermettségének bizonyítása. Szabályait írásba foglalták. római császár: A Német-római Birodalom mindenkori uralkodója.

5. Miből állt a lovag felszerelése? Egészítse ki az alábbi rajzot a megfelelő nevekkel!

sisak pajzs

mellvért lovagi címer

6. a

A vár része Betűjel a rajzon

külső elővár F

belső elővár E

várárok J

őrtorony I

kaputorony felvonóhíddal G

öregtorony (lakótorony) A

kápolna B

várudvar kúttal C

lőrés H

szuroköntő nyílás D

6. b Milyen hasonlóságokat talál az ókori és a középkori építmények között? Magaslatokon helyezkednek el, vastag kőfalak védik körbástyákkal.

Milyen újításokat ismer fel a középkori várakon? Magasabbak a falaik, kialakították a várárkot (vagy vizesárkot), lakótornyokat alakítottak ki a váron belül.

21

2.6. A HUMANIZMUS ÉS A RENESZÁNSZ ITÁLIÁBAN1.

A reneszánsz ember ateista. H

A reneszánsz ember jellemzői: szabadság, önmegvalósítás, az emberi élet méltósága. I

A földi élet szépségeit nagy becsben tartják. I

Az eszménykép a polihisztor személyiség. I

Nem tulajdonítanak jelentőséget a természettudományos ismereteknek. H

2. Ki volt Dávid? Milyen történeteket ismer róla? Egy ószövetségi történet szerint Dávid pásztorfiú volt, aki a hatalmas filiszteus zsoldost, Góliátot parittyájával sebezte halálra, győzte le.

Mit jelképezhetett a XVI. század elején Firenzében Dávid alakja? Dávid kis termete ellenére legyőzte a nagy Góliátot; Firenze ehhez hasonlóan egy „kis” város volt a középkori Itáliában, de kere-skedelmi központként jelentős befolyásra tett szert.

Melyik kultúra szobraival mutat hasonlóságot Michelangelo alkotása? Miben áll a hasonlóság? Az antik görög kultúrával. A szobor naturista, hasonlóan a klasszikus kori görög szobrászathoz, itt is jellemző az ideális test bemutatása, a jellegzetes lépő állás és a kontraposzt alkalmazása.

Mivel magyarázhatók a hasonlóságok? A reneszánsz kultúra példaképe az antik művészet.

3. Egyéni válaszok a kulcsszavak felhasználásával. A hasonlóságok alapja: a reneszánsz számára mintakép volt az antik művészet – ez Itáliában főként az ókori római művészetre vonatkozott. Ez tükröződik a forrásokon is: lovas szobor mint műfaj. A reneszánsz palota felépítése (többszintes, zárt belső udvar). Különbségek: a reneszánsz palota nagyobb, illetve a reneszánsz lovas szobor a városi vezetőt ábrázolja.

2.7. AZ OSZMÁN BIRODALOM TERJESZKEDÉSE 1.

ráják 10

kalifa 3

kádi 9

mufti 8

szpáhik 5

Oszmán 1

harádzs 11

defterdár 7

despotikus 2

janicsárok 4

díván 6

22

2. Milyen területeket és országokat kebelezett be az Oszmán-török Birodalom? Sorolja fel! Bosznia, Szerb Királyság, Albán Fejedelemség, Epirusz, Thesszáliai Fejedelemség, Athéni Hercegség, Akháj Fejedelemség, Bizánci Császárság, Bolgár Birodalom, Szeldzsuk Emírségek.

A XV. század végén mely országokkal volt határos a birodalom? Moldva, Magyar Királyság, Ve-lencei Köztársaság, Havasalföld.

Meddig volt meghatározó hatalmi tényező Európában az Oszmán-török Birodalom? 1815-ig. Mettől meddig volt a magyar állam szomszédja? Használja a Középiskolai történelmi atlaszt!

1389–1878.

23

3. A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM MEGTEREMTÉSE ÉS VIRÁGKORA

3.1. A MAGYAR NÉP ŐSTÖRTÉNETE ÉS VÁNDORLÁSA 1.

2.

Szám A szállás megnevezése Mai ország

1. Feltételezett őshaza Oroszország

2. Magna Hungaria Oroszország

3. Levédia Ukrajna

4. Etelköz Ukrajna

3.2. A HONFOGLALÁSTÓL AZ ÁLLAMALAPÍTÁSIG1. Mivel magyarázza a szerző a honfoglalást? „Föld túlontúl megtelt”, „helyszűkét tovább nem

tűrvén” – a túlnépesedéssel. Milyen más, valós okai voltak a honfoglalásnak, amelyeket a szerző nem említ? Az arab

terjeszkedés miatt nagy népességmozgás, népvándorlás alakult ki. Az Etelközben lévő magyarokat megtámadták a besenyők, Etelköznek nem voltak jól védhető határai.

Nevezze meg a szövegben említett hét fejedelmet! Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm, Álmos, Előd. Hogyan nevezzük a szövegben szereplő „szülőföldet”? Hol található ma? Etelköz. Mikor került sor a honfoglalásra a hagyomány szerint, és mikor történt valójában? 896; 895/96-

tól 900-ig. Kinek a vezetésével indultak el a magyarok ősei az új hazába? Álmos. Ki vezette be a magyarokat a Kárpát-medencébe? Árpád. A Keleti-Kárpátok mely hágóin keresztül vezetett a magyarok útja? Vereckei-hágó, Tatai-hágó,

Békás-szoros.

uráli nyelvcsalád

finnugor alapnyelv

finn-permi alapnyelv

magyar nyelv

szamojéd alapnyelv

obi-ugorok

ugor

24

2.a) A Kárpát-medence mely részein telepedtek le a honfoglaló magyarok? Mi lehet ennek a

magyarázata? Korábbi erődített helyeken (római erődítések): a Dunántúlon, Erdélyben. A védelem szempontjából fontos helyeken, a gyepű elve alapján.

Milyen elvek szerint történt a telepedés? Mi őrzi napjainkig ennek emlékét? Törzsi, nemzetségi rendben; települések nevei (Balassagyarmat, Fehérgyarmat, Fajsz stb.), megyék nevei: Szabolcs.

b) Nézzen utána, hogy lakóhelye közelében milyen honfoglalás kori lelőhelyek ismertek, milyen honfoglalás kori emlékek kerültek elő! egyéni válaszok

3. Milyen néven említi a forrás a magyarokat? Magyarok, türkök. Milyen jellegzetes harcmodort, taktikát írt le? Lesben állás, csel, rajtaütés, ellenség bekerítése és

végsőkig üldözése. Hogyan érzékelhető a két rend (a kalandozó magyarok és a nyugat-európai kereszténység)

összeütközése? A szerző véleménye, elfogultsága tükröződik az alábbi sorokban is: „A magyarok népe, öldöklésre szomjasan és vágyódva a harcra, meglepi a még ásítozó keresztényeket […] Aljas természetüket mégsem elégítette ki a keresztények ily mérhetetlen legyilkolása, […]”.

Melyik csatáról számolt be a krónikás? Mikor került sor erre a csatára? Augsburg – 955. Miért volt jelentős a magyarok számára ez a csata? A több évtizedig tartó nyugat-európai kalan-

dozások, kalandozó hadjáratok lezárását jelentette. Ki volt a szövegben említett „császár”? I. Ottó. Ki volt az a legendás hős, aki a hagyomány szerint kürtjével megölte a császárt? Lehel.

4. A quedlinburgi birodalmi gyűlés előtt vagy után hangozhattak-e el Géza fejedelem fenti sza-vai? Válaszát indokolja! A birodalmi gyűlés után. Mert püspöke krónikájából való az idézet.

Hogyan viszonyult Géza fejedelem a kereszténységhez? Ő is elfogadta a kereszténységet, megke-resztelkedett, de továbbra is pogány módon élt. Az államunk megszilárdításának, fenntartásának egyik fontos eszközének tekintette a kereszténységet a keresztény Európában.

5. Milyen részekből állt a vármegye? Várszervezet, udvari szervezet, magánbirtok. Melyik rész látott el katonai feladatokat? Ki volt az irányítója? Várszervezet; várispán. Melyik része volt gazdasági jellegű? Ki irányította? Udvari szervezet; udvarispán. Milyen alapon szerveződött meg a vármegyerendszer? Mi volt ezzel az uralkodó célja? Területi

alapon és nem törzsi, nemzetségi szállásterületek alapján. A törzsi, nemzetiségi vezetők hatalmának korlátozása céljából.

Miért érvényesülhetett az uralkodói hatalom a királyi vármegyékben? Válaszát az ábra segítségével indokolja! A vár és az udvari szervezet élén álló ispánokat a király nevezte ki, akik szolgálataikért földbirtokot kaptak.

6. I. Esztergomi érsekség; II. Győri püspökség; III. Veszprémi püspökség; IV. Pécsi püspökség; V. Váci püspökség; VI. Egri püspökség; VII. Kalocsa – Bácsi érsekség; VIII. Csanádi püspökség; IX. Bihari püspökség; X. Gyulafehérvári (Erdélyi) püspökség.

A fenti egyházmegyék közül melyek találhatók ma (részben) határainkon kívül? Pécsi püspökség; Kalocsa – Bácsi érsekség; Csanádi püspökség; Bihari püspökség; Gyulafehérvári (Erdélyi) püspökség.

Melyek találhatók ma is Magyarország területén? Esztergomi érsekség; Győri püspökség; Veszprémi püspökség; Pécsi püspökség; Váci püspökség; Egri püspökség; Kalocsa – Bácsi érsekség; Csanádi püspökség; Bihari püspökség.

Hogyan, mivel támogatta István király az egyház működését? Birtokadományokkal; törvényei-ben rendelkezett a tizedről, amit a jobbágyok fizetnek az egyháznak.

Ki áll ma Magyarországon a katolikus egyház élén? Erdő Péter esztergom–budapesti érsek.

25

7.

8.

A régi rend felszámolására irányultak: I. tk. 34., II. tk. 12.

Az új rend megteremtését szolgálták: I. tk. 9., II. tk. 1.,17., 18.

b) Milyen korábbról ismert törvénykezési, büntetési elvekkel találkozott a szemelvényekben? Válaszát konkrét cikkelyek megnevezésével igazolja! Szemet szemért elv, pl. II. tk. 12. pontja.

Hibaleírás: a munkafüzet 59. oldalán az első forrásrészlet („Hogy az Isten…”) cikkszáma lemaradt - az eredeti forrásban 34. sorszámmal és „A varázslókról” címmel van megjelölve.

3.3. AZ ÁRPÁD-KOR 1.a) A várföldek idegen főurak kezébe kerülnek. Gyengül a királyi vármegye. Megszűnik a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete. Erősödik a várnép és a várjobbágyok függése a nagybirtokosoktól. A főúri ellenzék sérelmei: vármegyék eladományozása és méltóságok halmozása idegen főurak

kezén. A zsidó és izmaelita bérlők szedik be a királyi jövedelmeket.

b) II. András a hatalom megszerzése és megtartása érdekében kezdte meg híveinek a királyi birtok ela-dományozását. A királyi birtokadományokkal együtt a várföldek nagybirtokosok (főurak) kezébe kerültek. Ennek következtében a királyi jövedelmek csökkentek, emiatt az uralkodó a regálékra támaszkodott. A királyi jövedelmek beszedését bérbe adta. Bérlők szedték be a vámokat, adókat, illetékeket. Pénzrontást is alkalmazott jövedelmei pótlására.

Gyengült a királyi vármegye is, mert megszűnt a serviensek (királyi vitézek) kiváltságos helyzete, és erősödött a várjobbágyok és a várnép függése a nagybirtokosoktól. A főúri ellenzék legfontosabb sérelmei közé tartozott, hogy a királyné révén idegenek állami tisztségeket, hivatalokat tölthettek be, és birtokadományokat kaptak. Mindezen sérelmek miatt a főúri ellenzék és a serviensek nyomására 1222-ben II. András kiadta az Aranybullát, amely a nemesség jogait és kötelességeit tartalmazta.

2.

26

Társadalmi réteg Kapcsolódó törvény

Főúri ellenzék 4., 7., 11., 16., 23., 24., 26., 30.

Egyházi ellenzék 23., 24.

Serviensek 13., 16., 17., 26.

Várjobbágyok 17., 19., 26.

Várnépek 23., 26.

3. Egyéni válaszok az 1. és 2. feladat alapján, pl. Serviensek: királyi szolgálók voltak, akik a királynak tartoztak katonai szolgálattal, szolgálataikért a királytól földbirtokot kaptak, függetlenek voltak az uraktól. A királyi vármegyék eladományozásával kiváltságos helyzetük megszűnt, magánföldesúri függésbe akarták őket vonni, hogy a földbirtokos seregében szolgáljanak, birtokaik léte is veszélybe került. A király szolgálatában lévőket a király kötelezte a költséges külföldi hadjárataiban való részvételre.

A serviensek birtokait a vármegyék eladományozásának tilalmával védi a bulla, a birtok öröklésének jogáról, a serviens katonai kötelességeiről pedig pontosan rendelkezik: csak akkor köteles a királlyal hadba vonulni, ha az országot veszély fenyegeti.

4. Fogalmazza meg röviden az ellenállási záradék lényegét! A püspökök, nemesek törvényesen fellázadhatnak, ha a király nem tartja be az Aranybulla pontjait.

Mit jelent „a hűtlenség vétke”? Milyen büntetést vont maga után? Például a felségsértés, ha va-laki a király és az alkotmányos rend ellen támad. Büntetés: fő- és jószágvesztés, azaz halálra ítélik, birtokait pedig elkobozzák.

Melyik magyar uralkodó törvénykönyve tartalmazott hasonló rendelkezést? Szent István.

5. Mi okozta az uralkodó és a nemesség közti „gyűlölséget”? – A kunok, akik sok kárt tettek a magyaroknak a legelőkön, szántókon stb., meggyalázták lányaikat. – A király az apja pártján álló főurakat száműzte. – Visszavette az apja által adományozott birtokokat. – A főurak csak írásban fordulhattak a királyhoz. Miért szakított IV. Béla apja, II. András politikájával? Meg akarta akadályozni a királyi hatalom,

tekintély további hanyatlását. Milyen veszélyt hordozott magában az új politika? A nemességgel szembekerülve az ő hatalma

sem lehet szilárd. Az országot érintő fontos eseményekben magára maradhat. Hogyan jellemezhető a kunok életmódja? Induljon ki a forrásszövegből! Törzsi, nemzetségi

rendben éltek, nomád életmódot folytattak. Nem ismerték a földművelést, növénytermesztést. Mi jellemezte a kunok és a magyarok viszonyát? Szembenállás, mert eltérő volt a két nép

életmódja, szokásai.

6. Milyen fegyverekkel harcoltak a tatárok? Gyűjtse össze a szövegből! Ostromgép, faltörő kos, kopja, pajzs, nyíl.

Milyen harcmodor jellemezte a tatárokat? Hatalmas erőkkel vonultak a város ellen, megállás nélkül (éjjel-nappal) támadták a várost, harci gépeket is alkalmaztak.

Miért jelentett ez előnyt az európai harcmodorral szemben? Nagy létszámú sereggel támadtak, gyors, közelharcban is képzett lovasok voltak.

Ki volt Batu kán? A tatár fősereg vezére, a muhi csatában vezetésével legyőzték a magyarokat. Mi volt az Arany Horda? A mongol (tatár) állam neve, Batu kán idején volt a legnagyobb kiterjedésű. Számítsa ki, milyen távolságra volt Kijev az akkori Magyarországtól! Használja a Középiskolai

történelmi atlaszt! 900-1000 km-re. Ki és mikor hozta meg Magyarországra a hírt a tatárok közeledéséről? Julianus barát, 1236-ban.

27

7. Hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal járt a tatárjárás, ezért újjá kellett szervezni az országot, megszervezni a védelmét. Fel kellett oldani a király és a nemesség szembenállását. Felhagyott a király a birtokvisszaszerzéssel, sőt birtokadományokkal ösztönözte a várak, erődített helyek építését. A budai vár építése az ő idején kezdődött. Segítette a városokat is kőfalak építésében. Betelepítette a kunokat az országba. A könnyűlovas kunok a királyi sereg részévé váltak.

8.

Mely mai megyékben találjuk az utódaikat?Jászság: Jász-Nagykun-Szolnok megye, 1Kiskunság: Pest megye, Bács-Kiskun megye, 2Nagykunság: Jász-Nagykun-Szolnok megye, 3Mi minden őrzi a két etnikai csoport emlékét? Konkrét példák felsorolásával válaszoljon!Településnevek: Jászberény, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Kunmadaras, Kunhegyes.

3.4. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK KÁROLY RÓBERT, NAGY LAJOS, LUXEMBURGI ZSIGMOND IDEJÉN

1. Milyen problémákat okozott a tartományurak megerősödő hatalma? Válaszát a térképvázlat segítségével indokolja! A király hatalma csak az ország középső részére korlátozódott. Az állam kiskirályok által uralt területeiről így nem tudta beszedni a királyi regálékat (adókat, vámokat stb.). Azt tekintették királynak, akit ők megválasztottak, így a királyi hatalom nagyban függött a tartományu-raktól.

Jellemezze a tartományúri hatalmat! Egy-egy országrészt is uraltak, képzett magánhadsereggel rendelkeztek, saját külpolitikát folytattak a szomszédságukban lévő államokkal, királyi jogokat gya-koroltak, pl. adót szedtek, pénzt verettek.

ÊÊ

Ê

28

Nevezzen meg legalább két kiskirályt! Mikor számolta fel hatalmukat Károly Róbert?Aba Amádé – 1312-ben győzte le a rozgonyi csatában.Csák Máté – 1321-ben meghalt, ezután került vissza birtoka a királyhoz.

2. Hogyan változott a királyi birtokok aránya Szent István és Károly Róbert kora között? Szent István korához képest 1/3-ra csökkent, a teljes birtokállomány 1/4-ét sem érte el.

Hogyan hatott ez a királyi jövedelmekre? Folyamatosan csökkentek a birtokeladományozások miatt.

Hogyan befolyásolta ez a helyzet Károly Róbert politikáját? Új központi állami adófajtákat veze-tett be.

Milyen adófajtákat vezetett be? Harmincadvám, kapuadó. Mely magyar uralkodók szedtek már korábban ilyen adókat? Szent István, Könyves Kálmán, II.

András, IV. Béla.

3. Mi az urbura? Királyi regálé. Bányabér, a kitermelt érc után a királynak fizetendő illeték, adó. Miért volt szükség az urbura reformjára? Azért, hogy a király érdekeltté tegye a fölbirtokosokat a

bányák feltárásában, az ércek kitermelésében. Hogyan tette érdekeltté Károly Róbert a birtokosokat bányáik feltárásában? Az urbura egyhar-

mad részét a király átengedte a földesuraknak. Milyen típusú települések jöttek létre az intézkedése nyomán? Bányavárosok. Hogyan, mennyiben járulhatott hozzá ez az intézkedés a királyi hatalom megerősítéséhez? Az

ércbányászatban érdekelt fölbirtokosokat nagyobb jövedelemhez juttatta a király, így azok a ked-vezményekben részesített bányavárosokkal együtt a király támaszává váltak. A kitermelt ércek ex-portja tovább növelte a királyi jövedelmeket.

4. Milyen intézkedéseket vezet be a dekrétum? Jelölje az intézkedéseket aláhúzással a forrásrészletben! A kapuadót és az egységes forintról szólót. „Mivel azt akarjuk, hogy […] ezen mo-stani pénzünk egész országunkban változatlanul állandó forgalomban maradjon, és azt [az országot] elárassza, s hogy kamaráink tavalyi, tavalyelőtti és négy évvel ezelőtt kibocsátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt, egyidejűleg legyenek forgalomban, s azokat emezekkel egyformán fogadják el, […] elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni, vagy azon át kijönni […]”.

Milyen kapcsolatban áll egymással a két intézkedés? Az egységes aranyforint bevezetésével az uralkodó elesett a pénzváltásból származó jövedelemtől, ennek pótlására a ius regale típusú jövedel-mekre támaszkodott, így a kapuadóra – ez volt a jobbágyok első rendszeres állami adója.

Kiket kötelez a dekrétum adófizetésre? Alapvetően mindenkit, a kivételek felsorolásával határozható meg, hogy a jobbágyokra vetette ki: „hacsak nem annyira szűkölködő és szegény, hogy azt sem képes megfizetni, […] kivéve a mi királyi és királynéi szolgáinkat, […] kivéve továbbá az egyházakat, városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek […]”.

5. Sorolja fel Magyarország legfontosabb exporttermékeit! Élő állat (ló, ökör), nemesfémek (arany, ezüst), színesfémek (réz), bor, sózott hal, nyugati posztó, fémipari termékek.

Milyen cikkeket hoztak be Magyarországra? Fűszer, drágakő, kelmék, aranytárgyak, posztó, vászon, selyem, prém, állatbőr, viasz, fémipari termékek.

Miért kellett a kereskedőknek megkerülniük Bécset ebben az időben? Bécsnek a magyar, cseh és lengyel érdekeket sértő árumegállító joga volt.

Mikor és hogyan sikerült Károly Róbertnek megoldania ezt a kérdést? 1335-ben a visegrádi királytalálkozón, ahol a három ország királya megállapodott egy Bécset kikerülő kereskedelmi útvo-nal kiépítésében.

29

6.a)

Várostípus Példák

mezőváros Cegléd, Hatvan, Debrecen

szabad királyi város Eperjes, Buda, Pozsony

bányaváros Nagybánya, Körmöcbánya, Selmecbánya

b) Írja le röviden, milyen tényezők határozták meg az egyes várostípusok létrejöttét! Mezőváros: Az Alföldön jöttek létre, jelentősebb kereskedelmi útvonal mentén, földesúri birtokon

lévő falvakból alakultak ki. Lakói döntő része mezőgazdaságból élt. Szabad királyi város: Kedvező földrajzi fekvésük révén, gazdasági szerepük miatt a király kiváltságok

adásával kivonta őket a földesúri függés alól, így a királyi hatalom támaszává váltak. Bányavárosok: Színes- és nemesfém- vagy sólelőhelyek közelében alakultak ki. Mely magyar uralkodók támogatták a városok fejlődését? Mit tettek a városok érdekében? IV. Béla védelmi célból adott kiváltságokkal segítette a városok fejlődését. Károly Róbert idején a gazdasági fejlődésnek köszönhetően az uralkodó mezővárosi és szabad királyi

városi címek adományozásával és az azokkal járó kiváltságokkal segítette. Abban az időben több jog illette meg a magyar városokat, mint a nyugat-európaiakat.

7. Milyen mértékegységeket használtak Magyarországon 1405-ben? Idézzen a szövegből! „Buda város mértéke szerint”, font, öl, rőf, vég, mázsa.

Hol találkozott már korábban a mértékek egységesítésére vonatkozó előírással? Caesar, a Római Birodalomban.

Miért célszerű egy országban mindig, mindenütt azonos mértékegységeket használni? Mert ez alapján lehet pontosan meghatározni az árura kivetett vámot, adókat.

Miért volt szükség az idegen kereskedők tevékenységének szabályozására? A magyar városfejlesztő

politika miatt, amely a hazai iparosokat és kereskedőket akarta támogatni. Hogyan szabályozta tevékenységüket Zsigmond király törvénykönyve? Előírta, hogy egyszerre

hat végnél kevesebb posztót nem lehet eladni. A kereskedők oda viszik áruikat, ahová akarják. Ki volt a tárnokmester? Mivel foglalkozott eredetileg? A királyi udvarházak tárnokainak (tárházai-

nak) felügyelője, a királyi jövedelmek, a kincstár, a pénzverők feletti felügyeletet gyakorolta. Miért állt érdekében az uralkodónak a városok pártolása? Biztos bevétel a városok adója a

kincstár számára. A király kiváltságok adományozásával erősíti a városi polgárságot, akik a király po-litikai támaszává válnak.

30

3.5. A HUNYADIAK 1. 1. Hunyad; 2. Szörényi; 3. temesi bánná; 4. vajdájának; 5. Drinápoly; 6. huszita; 7. Drinápolyban; 8.

várnai; 9. Ulászló; 10. kormányzóvá; 11. V. László; 12. Nándorfehérvárnál; 13. Garai László; 14. Erkel Ferenc; 15. Mátyás; 16. központosítás; 17. Beatrix; 18. reneszánsz.

2.

Helyszín Száma a térképen

Az esemény rövid leírása

Drinápoly 1 Hunyadi célja a hosszú hadjárat során Drinápoly elfoglalása volt. Itt kötött kompromisszumos békét Hunyadi II. Murad szultánnal, amely a hosszú hadjáratot lezárta 1444-ben.

Várna 3 Hunyadi megszegte a drinápolyi békét, és megtámadta a szultánt, de vereséget szenvedett Várnánál, ráadásul a király, I. Ulászló meghalt a csatában.

Rigómező 4 1448-ban Hunyadi Szerbiába szervezett hadjáratot a török ellen, de a szerb fejedelem elárulta a szultánnak Hunyadi haditervét, és a török csapatok vereséget mértek seregére Rigómezőnél.

Nándorfehérvár 2 II. Mohamed 1456 nyarán indult Nándorfehérvár ellen, amelyet Szilágyi Mihály védett, őt segítette 10 ezer zsoldosával Hunyadi. A török háromheti ostrom után feladta a harcot, és 70 évig nem is indított hadjáratot Magyarország ellen.

3. Milyen két hatalmi csoportosulást említ a forrás? Kik voltak a tagjaik? – Szilágyi Mihály és hívei, Székely Tamás, Rozgonyi Sebestyén, Kanizsai László, Szentmiklósi Pongrác. – Garai László, Újlaki Miklós, Lendvai Bánfi Pál. Mi volt a Garai és társai által elkövetett „gonosztett”? Hunyadi László kivégzése. Melyik XIX. századi zeneszerző dolgozta fel ezt a történetet? Melyik művében? Erkel Ferenc:

Hunyadi László. Hogyan oldódott meg a két érdekcsoport konfliktusa? Szilágyi nem bosszulja meg Hunyadi

László halálát, Garai és hívei beleegyeznek Mátyás királlyá választásába.

4. Milyen országokat és területeket szerzett meg Mátyás király? Ma mely országokhoz tartoznak ezek a területek? Szilézia – Lengyelország; Glogau – Lengyelország; Lausitz – Németország; Ausztria – Ausztria; Stájerország – Ausztria, Szlovénia; Morvaország – Csehország.

Milyen jellegű hadsereggel rendelkezett Mátyás király? Mi tette erőssé, ütőképessé seregét? Zsoldos hadsereg, a legjobban képzett magyar és külföldi hivatásos katonákból állt. A nemességtől független sereg volt.

Kik voltak Mátyás király leghíresebb vitézei? Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthori István. Ismer-e hozzájuk kapcsolódó mondákat, történeteket? Miről szólnak ezek? Kinizsi Pál a monda

szerint molnárlegény volt, aki egy malomkövet használt tálcának, amikor Mátyást vizet kért.

5. Sorolja fel azokat a jövedelemfajtákat, amelyek már Mátyás uralkodása előtt is léteztek! A királyi birtok jobbágyainak adója, regálék.

Milyen új jövedelmekkel rendelkezett az uralkodó? Füstpénz, rendkívüli hadiadó, a királyi kincstár adója.

Miért került sor a kapuadót felváltó füstpénz bevezetésére? Könnyen ki lehetett játszani a ka-puadót, és azt jobbágytelkenként szedték, míg a füstpénzt kéményenként, azaz jobbágycsaládonként szedték, így az állam nagyobb bevételhez jutott.

31

Milyen kapcsolatot talál a kincstári reform és a központosító politika között? A megnövelt kincstári bevételek lehetővé tették a királynak, hogy politikai és hatalmi szempontból függetlenítse magát a nemességtől.

6. Hogyan változott az uralkodói hatalom jellege a Luxemburgi Zsigmond halálát követő időszakhoz képest? A rendektől függetlenedő, erős királyi hatalom jött létre.

Melyik, korábban fontos szerepet játszó szervezet hiányzik az ábráról? Miért? Az országgyűlés. Miután a király létrehozta a jól kiépített központi hivatalokat, erős hadsereggel rendelkezett, megkezdte a rendek kiszorítását a politikából, ezért egyre ritkábban hívta össze az országgyűlést.

Mely magyar uralkodók nevéhez fűződik az alábbi intézmények létrehozása? Fekete sereg: Mátyás. Kancellária: III. Béla. Királyi tanács: Szent István. Állandó törvényszék: Mátyás.

3.6. KULTÚRA ÉS MŰVELŐDÉS 1.

A nők egyik legszembetűnőbb ékszere, amelynek nemcsak társadalmi szerepe volt, hanem hitvilágbeli jelentése is lehetett. Ha a nő csak egyet viselt, akkor az jelzés volt a külvilág számára, hogy az illető még hajadon. Ha viszont mindkét copfjában ilyen dísz ékeskedett, akkor már férjnél volt.

B, hajfonatkorong

Fémből kovácsolt díszes borítólap. Nevének eredeti jelentése: széles táska, tarisznya vagy erszény.

A, tarsolylemez

Megjelenő motívumok: inda, turul (griff). Inda: a korai magyar hitvilágban az inda az életfa – az egyes világszinteket összekötő növény; a turul

(griff) totemállat.

2. Azonosítsa a forrásban szereplő személyeket! „Mesternek mondott P”: P. Magister/Anonymus. Béla, Magyarország királya: IV. Béla. Szent Mária: Magyarország védőszentje. Milyen feladatot tűzött célul az író? Nevezze meg ezeket a forrás alapján! A magyar nép erede-

tének és történetének leírása: „Tehát legjobbnak tartottam, hogy igazán és egyszerűen írjam meg Neked, s így aki olvassa, tisztán láthassa, miképpen estek meg a dolgok. […] Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit […]”.

Milyen forrásokra épít a szerző? Mit ír erről? A regösök és a szájhagyomány pontatlanságai helyett hiteles (történelmi) forrásokra szeretné építeni munkáját.

Keressen a forrásban sajátosan középkori jegyeket! Nevezzen meg legalább kettőt! – A különböző történetírók példája szerint, az isteni kegyelem segedelmére támaszkodva. – Ezekért a királyokért pedig legyen dicséret meg tisztelet az Örökkévaló Királynak és Anyjának,

Szent Máriának, s az ő kegyelméből Magyarország királyai és nemesei bírják az országot boldog vég-gel, most és mindörökké.

– Ámen. Nézzen utána, milyen későbbi krónikák hivatkoztak erre a munkára! Kézai Simon gestája (Gesta

Hungarorum), a Thuróczy-féle krónika.

32

Nevezzen meg két további középkori írásos emléket Magyarországról! Gondoljon a magyar nyelv és irodalom órán tanultakra is! Pl. a tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés.

3. 1. Lébényi templom – román 2. Csempeszkopács – templom – román stílus

3. A Kolozsvári testvérek Sárkányölő Szent György szobra – román4. A visegrádi palota oroszlános kútja – reneszánsz5. Zsigmond kori szobortöredék – gótikus6. M. S. Mester: Mária látogatása Erzsébetnél – gótikus7. Suki Benedek kelyhe – gótikus8. Szent László-herma – gótikus9. A budai vár – Buzogány torony – gótika10. Erdélyi Vajdahunyad vára – gótika

33

4. SZELLEMI, TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI VÁLTOZÁSOK AZ ÚJKORBAN

4.1. A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK ÉS KÖVETKEZ-MÉNYEI

1.a) A megoldás balról jobbra haladva: D, A, C, Bb) Az elnevezés a XVI. században született, amikor Amerika még új volt az európaiaknak, akik számára

a teljes világ Európából, Ázsiából és Afrikából állt („Óvilág”). – Amerika, Ausztrália.

2. – hollandok, spanyolok, angolok, franciák– spanyolok, portugálok– portugálok, Vasco da Gama 1498-ban– Észak-Amerikában– Spanyolország és Portugália között jött létre, két délkör jelölte ki a spanyol és portugál gyarma-tosítás határait

3. Egyéni válaszok, kulcsgondolatok: Az aztékok a hódítókat egy istenség küldötteinek hitték, így nagy becsben bántak a spanyolokkal:

ajándékokkal, áldozatokkal halmozták el őket. A spanyol hódítók azonban túszul ejtették őket, majd magukkal hurcolták. A spanyol hódítás nem volt akadálymentes – újabb kutatások már bizonyítékokat is találtak a helyiek

fegyveres ellenállására: az aztékok elfogtak, rituálisan feláldoztak, illetve részben megettek több száz spanyol hódítót.

4. Válaszában az alábbiakra térjen ki: A távolsági kereskedelem helyszíne a Földközi-tenger helyett egyrészt az Atlanti-óceán partjaira

helyeződött át –bekapcsolódott a kereskedelembe az összes akkor ismert földrész (szerepüket lásd a második ábrán), míg korábban legfeljebb a három ismert földrész állt egymással kapcsolatban.

Az európai gazdaság és ezzel együtt a kereskedelem átalakulása, a kontinentális munkamegosztás következményeként (lásd ábra).

5.

szövés 200

gyapjúfestők 100

fonás 200

gyapjúszedegetők 150

gyapjúnyírók 50

vetélősök 80

festőműhely 40

kallómalom 20

34

– a XVI. században, posztóipar/textilipar– többet és olcsóbban termelt– bérmunkások– a jobbágyság száma csökken, az ipari bérmunkások száma nő

6. Egyéni válaszok a megadott kulcsmondatok szerint.

4.2. REFORMÁCIÓ ÉS KATOLIKUS MEGÚJULÁS 1. – A búcsúcédula-karikatúra értelmezése: a szerzetes szegény habitusát, fogadalmát felhasználva tart

görbe tükröt a készítő: a szerzetes a búcsúcédulát árulja, feje körül aranyból van a glória, előtte pén-zes ládika található.

– Luther-karikatúra: a katolikusok Luthert az ördög szószólójaként mutatják be: feje egy skót duda teste, amelyet levegővel maga az ördög fúj tele.

2. református, Kálvin Jánosanabaptista, Münzer Tamásanglikán (és gallikán) egyház, VIII. Henrikevangélikus, Luther Mártonantitrinitárius, Szervét Mihály

3.

Jellemző Vallás/egyház

katolikus evangélikus református unitárius anabaptista

szerzetesség +

egyházi vagyon +

anyanyelvű igehirdetés + + + +

cölibátus +

szentek tisztelete +

szigorú egyházi hierarchia +

a Szentháromság tagadása +

a hit forrása a Biblia és az egyházi hagyomány

+

az üdvözülés biztosítékai a hit és a jó cselekedetek

+ + + +

két szentség van: a keresztség és az úrvacsora

+ + + +

hét szentség van: keresztség, bérmálás, bűnbánat (gyónás), oltáriszentség, házasság, papi rend, utolsó kenet

+

35

4.

A kép betűjele Képleírás

A mozgalmasság, díszítettség, lenyűgöző hatás

B mozgalmasság, díszítettség, érzelmek, színpadiasság

C polgárság élete, színpadiasság

D túlzások, díszítettség, meggyőzés, lenyűgöző hatás

E díszítettség, lenyűgöző hatás

4.3. A KONTINENTÁLIS ABSZOLUTIZMUS ÉS A PARLA-MENTÁRIS MONARCHIA MEGSZÜLETÉSE ANGLIÁBAN

1. I, H, H, I

2. – Nem nevezett ki főminisztert, minisztereit időről időre „kikérdezte”, ellenőrizte. – Jogi kérdésekben a kancellár, a négy államtitkár pedig a tanácsban segíti a király munkáját. – Szakértelmükkel, tapasztalataikkal segítik a király munkáját, de az államot érintő döntéseket a

király egymaga hozza meg. – Azokat választotta, akiket a véletlen visz a király közelébe, akik már valamilyen tisztséget betöltöttek, akik becsvágyuk és tehetségük révén jutottak a király közelébe.

3. – Nem vesznek részt az állam irányításában, a törvényalkotásban; hatalmukat elveszítik, de kiváltságai-kat megtarthatják.

– Nem vesznek részt az állam irányításában, kiváltságuk nincs, adót fizetnek. – A jobbágyság helyzete nem változott. – A rendi gyűlés, mert a rendek így nem tudták korlátozni a király politikai hatalmát. – Nem hívta össze a király a rendi gyűlést.

4. – 1. „Hogy a törvények ideiglenes hatályon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának mega-kadályozása csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulása nélkül törvénytelen...”

4. „Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel bármilyen ürügy vagy kiváltságok alapján a parlament hozzájárulása nélkül, hosszabb időre és más módon, mint ahogyan a megajánlás megszabta vagy meg fogja szabni, törvénytelen.”

– Az 1., 2., 4., 6., 13. pontban foglaltak. – A 6. és 13. pont utal a forradalom előtti időszakra.

5. Vázlat:Abszolutizmus: a király– nem hívja össze a rendi gyűlést,– rendeleti úton kormányoz,– rendektől független: hadsereg, hivatalnok szervezet, bíróságok,– kiszorítja a nemességet a hatalomból.Alkotmányos királyság: a király– hatalma névleges, összehívja a parlamentet, kinevezi a kormány tagjait.

36

Törvényhozó hatalom: a parlament, végrehajtó hatalom: a parlamentnek felelős kormány.A parlament két házból áll: lordok háza: tagjait a király bízza meg, alsóház: tagjai cenzuson alapuló választás útján az ország lakosaiból kerülnek ki.

4.4. A TUDOMÁNYOS VILÁGKÉP ÁTALAKULÁSA, A FELVILÁGOSODÁS

1. Vázlat: – a skolasztika világképe, – a reneszánsz világszemlélete és ennek hatása a tudományra: a csillagászat, matematika, fizika,

földrajz és az orvostudomány megújulása.

2. Állam: az emberek társulásával létrejött, az egyének fölött álló személy (köztársaság, politikai társa-dalom).

Polgárok: a főhatalom részesei, az állam egyenkénti alkotói.

Az állam fogalmába ma bevonjuk a feladatait is (a társadalom egész életét irányító intézmények ren-dszere), nemcsak az alkotóelemeit határozzuk meg. A polgár szó a XVIII. században a hatalom része-seit jelentette, míg ma ettől tágabb fogalom (a magyar állampolgár 18 év feletti, politikailag aktív személy).

3. Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó hatalom, a nemzetközi (H) jog alá tartozó dolgokra vonatkozó végrehajtó hatalom, (H) végül az a végrehajtó hatalom, amely a polgári jog alá tartozó dolgokra vonatkozik. […] Ha a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani, hogy az ilyen uralkodó vagy az ilyen testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani.Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincsen (H) elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. […] Az államban mindig vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiválnak a többiek közül. Ha azonban ezek elvegyülnek a nép között, és csak annyi szavuk volna, mint másnak, a közös szabadság szolgaságuk lenne, és a szabadság megvédése nem állna többé érdekükben, minthogy a legtöbb határozat ellenük irányulna. A törvényhozásban őket megillető résznek tehát arányban kell állnia azokkal az egyéb előnyökkel, amelyekkel az államban rendelkeznek; ez akkor fog bekövetkezni, ha olyan testületeket alkotnak, amelynek joga van a nép kezdeményezéseit megállítani, éppen úgy, mint ahogyan a népnek is joga van arra, hogy az ő kezdeményezéseiket megállítsa. (N)(Montesquieu: A törvények szelleméről, 1748)

A szerződés a következőkben áll. Minden személy valamennyi képességével együtt az általános akarat legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadunk. A népképviselők tehát nem a nép képviselői, (N) és nem is lehetnek azok, csupán megbízottai a népnek: soha nem dönthetnek végérvényesen. Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá, az ilyen törvény nem törvény. (N) […] A polgár minden törvényhez beleegyezését adja, még azokhoz is, amelyek büntetéssel sújtják, ha megszegni merészelné valamelyiket.(Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerződésről, 1762)

37

Határozza meg az alábbi fogalmakat! A hatalommegosztás elve: A három hatalmi ág (bírói, törvényhozói, végrehajtói). Népszuverenitás: A hatalom birtokosa a nép, a hatalmi ágakba juttatott politikusok az ő érdekeit

képviselik.

Milyen szerepük van ezeknek az elveknek a modern demokráciában? Így fejeződik ki a népakarat, illetve kerülhető el a diktatórikus berendezkedés.

4. A: az ember természeti jogai B: népszuverenitás C: az antik zsarnokölési elv

5. Turgot: ellenzi az állami beavatkozást, a gazdasági liberalizmus híve. Adam Smith: az állam csak megteremtheti a gazdasági élet alapfeltételeit, a fejlődés hajtómotorja a

munka. Alapvetően mindkét szerző ellenezte a merkantilista gazdaságpolitikát.

6. – középkori, céhes mintára: „IV. A mesterekről, felügyelőkről, legényekről és inasokról” – a felvilágosodás hatására a szellem szabadságát hirdetni, javító szándékkal – akit beavattak, rendelkezik a tudással, és végigjárja a ranglétrát – vallásosak, az érvényes egyházakról – különösen a nemzetiekről – úgy gondolták, hogy azok

akadályozzák a szellem kiteljesedését – W. A. Mozart, Csokonai Vitéz Mihály, Martinovics Ignác

7. A XVIII. századi, felvilágosult abszolutista uralkodók (II. József, II. [Nagy] Frigyes, II. [Nagy] Katalin) alapvető célja az állam feltétlen szolgálata volt. A hangsúlyozott javító szándék (újítások, moder-nizációs kísérletek) eszmei alapját a felvilágosodásban kell keresni, de gyakorlatilag a rendszer a korábbi korszakokat konzerválta (pl. a feudalizmust Magyarországon és Oroszországban).

38

5. MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN

5.1. A MOHÁCSI CSATA ÉS AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADÁSA

1. Válaszában az alábbiakra térjen ki: Mátyás halál után a középkori magyar állam bomlásnak indult, gyenge királyi hatalom (rendek tudatos politikája), széteső hivatalszervezet (ez kihatással volt a be-folyt adókra, a hadseregre, valamint a töröktől vásárolt béke megszűnésére is).

Külpolitikailag a Habsburg–Jagelló házassági szerződésnek köszönhetően belesodródunk a Habsburg-ellenes európai politikába és így a török támadásába is.

A magyar vezetés nem készül a török reguláris haderő támadására: rossz színtérválasztás, szervezet-len és kis létszámú hadsereg.

2. Válaszában az alábbiakra térjen ki: 1526. augusztus 29., mohácsi csatasík; körülbelül kétórás küzde-lem, szervezetlen, képzetlen és vezetés nélküli magyar haderő; a török haderő ezzel szemben le-galább kétszeres túlerőben van – szervezett; általános menekülés jellemzi a magyarokat – II. Lajos király a Csele patakba fullad, a csata után a török Buda felé indult – ennek célja leginkább a lakosság megfélemlítése volt.

3. – Szapolyai halála után – még ha fia születik is – a magyar trón és az általa birtokolt területek V. Fer-dinándra vagy utódaira szállnak.

– A Szapolyait támogató törökök sikertelen hadjáratokat vezettek Bécs ellen, ezt követően a szultán elismerte Ferdinánd jogát Nyugat-Magyarországra, az ország másik fele Szapolyaié lett. Szapolyai-nak így esélye maradhatott a királyi Magyarország egyesítésére.

– Szapolyainak János Zsigmond néven fia született, a béke nem valósult meg.

4.a)

Királyi Magyarország Török hódoltság Erdély

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Zala. Részben: Komárom-Esztergom, Heves, Hajdú-Bihar, Békés

Somogy, Baranya, Fejér, Tolna, Pest, Bács-Kiskun, Nógrád, Csongrád. Részben: Komárom-Esztergom, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves

Részben: Békés és Hajdú-Bihar

b) egyéni válaszok

5.

A várak elhelyezkedése Melyik korhoz, uralkodóhoz köthetők?

Kik ellen épültek? Három-három példa

Az ország egész területén A tatárjárás előtt épültek, Szent Istvántól kezdve

Belső-külső védelem

Pécs, Bihar, Szabolcs

Észak-Magyarországon A tatárjárás után, IV. Béla A tatárok és külső támadások ellen

Csesznek, Pozsony, Visegrád

Dél-Magyarországon Zsigmond, Mátyás Török elleni végvárrendszer

Jajca, Szabács, Szendrő

A török hódoltsági határ mentén

Habsburg-házi királyok A török ellen Lippa, Ónod, Tata

39

6.

A vár neve Száma a térképen Évszám Várparancsnok Eredmény

Mohács 6 1526 Tomori Pál vereség

Buda 2 1541 - vereség

Kőszeg 1 1532 Jurisics Miklós vereség

Temesvár 7 1552 Losonczi István vereség

Drégely 3 1552 Szondi György vereség

Eger 4 1552 Dobó István győzelem

Szigetvár 5 1566 Zrínyi Miklós vereség

7. Az oldalazó tüzelés a védelmi biztonságot növelte. Az ó- és újolasz bástya ékként nyúlik előre, ezzel még jobban lehet fokozni, sőt több ágyú elhelyezésére

nyílik lehetőség.

8. – Balassi hősi, idilli, szabad, de kemény életnek írja le, míg Pálffy az árnyoldalait: a hosszú szolgálati idő ellenére nincsenek megbecsülve.

– privilégiumokra törekedtek, bekapcsolódtak az árutermelésbe – Tinódi Lantos Sebestyén – Egervár históriájáról szóló ének

5.2. AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG VIRÁGKORA 1. – A császár kormányzót nevezett ki Magyarország élére, aki a Magyar Tanáccsal együtt végezte az

ország irányítását, de a hadügy és a pénzügy a császári udvarhoz tartozott. – A rendek jogai megmaradtak – országgyűlések összehívása, adók megajánlása –, a megyék szerepe

így megerősödött. A nemességnek szüksége volt az udvar segítségére a török veszély miatt, de a birodalom nagyhatalmi érdekei gyakran fontosabbak voltak, mint Magyarország védelme.

– A Habsburgok a vármegyerendszert érintetlenül hagyták, mert szükségük volt a nemesség támo-gatására, így a helyi igazgatás a vármegyei nemesség kezében maradt. Az országgyűlésbe követeket küldhettek, akiken keresztül befolyást gyakorolhattak az országos politikára.

2.

Nemzetiség Vallás

szász (német) evangélikus

román görögkeleti

magyar kálvinista

székely katolikus

40

5.3. A TÖRÖK KIŰZÉSE ÉS A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC 1. Válaszában a következőkre térjen ki: – a király megszegte az ősi törvényeket (tk. az „alkotmányt”): a szabad királyválasztás eltörlése (1687),

az Aranybulla ellenállási záradékának kiiktatása – az ország hadi potenciálja felett idegenek rendelkeznek (a Hadi Tanács Bécsben ülésezik, tagjai

császári tábornokok) – az újszerzeményi joggal kisemmizték a magyar földesurakat, a földeket átjátszották az udvar ha-

diszállítóinak, tábornokoknak – az udvar elképesztő adókat vetett ki, a vagyonos főnemeseket üldözték, a reformátusokat ha-

sonlóképpen

2.

Helyszín Száma a térképen

Évszám és esemény

Brezán 5 1703 – Kiáltványban szólította az országot harcba a Habsburgok ellen.

Höchstädt 9 1704 – Itt szenvedtek vereséget a francia–bajor seregek a Habsburg–angol seregektől.

Nagyszombat 6 1704 – Kiáltványban tájékoztatta a nagyhatalmakat a magyarországi állapotokról és céljairól.

Vetés 1 1703 – Pátensében mentette fel a katonákat és családtagjaikat az adófizetés alól.

Szécsény 4 1705 – Országgyűlés. A rendek Rákóczit Magyarország fejedelmévé választották.

Ónod 3 1707 – Országgyűlés. A Habsburg-ház trónfosztása.

Trencsén 7 1708 – A kuruc seregek vereséget szenvednek a Habsburgoktól.

Romhány 8 1710 – A kuruc–labanc összecsapás színhelye.

Szatmár 2 1711 – A szabadságharcot lezáró béke aláírásának helyszíne.

3.

A béke általános közkegyelmet biztosított. I

Vallási kérdésekben érvényben maradtak az 1681-es és 1686-os országgyűléseken elfogadott törvények, Erdélyben viszont érvényét vesztette a Diploma Leopoldium.

H

A rendeket biztosították arról, hogy nem zárják ki őket a törvényhozás folyamatából. I

Az uralkodó ígéretet tett arra, hogy a sérelmek orvoslására országgyűlést hív össze. I

41

5.4. MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADI HABSBURG BIRODALOMBAN

1.

Nemzetiség A letelepedés módja Honnan érkeztek?

Horvátok bevándorlás Délről, a törökök elől menekültek

Németek (svábok) betelepítés Rajna mente

Románok bevándorlás Havasalföld, Moldva

Szerbek bevándorlás Délről, a törökök elől menekültek

Szlovákok belső vándorlás Észak-Dunántúl, Alföld, peremvidékek

Ukránok (ruszinok) bevándorlás A Kárpátok felől

2. – Középszinten szétválasztották, de a király személye/ellenőrzése összekapcsolta őket.– Helytartótanács, állandóan működő bíróságok – feljebbviteli fórumok: Királyi Tábla, Hétszemélyes Tábla.– Az udvari hivataloknak: kamara, haditanács, konferencia/központi tanácsadó szerv.– A Habsburg Birodalom része lett, és Magyarország külön kormányzatát megerősítették.– A rendi gyűlés és az uralkodó erőviszonyaitól függően.– A vármegye nemesi vármegye, függetlenségével a központi hatalom ellenpólusa.

3. Igaz, mert ezt fogalmazta meg a vámrendelet bevezető része is. Hamis, mert az importcikkekre magas volt a vám, míg az exportra az alacsony vám volt jellemző. Igaz, mert Magyarország kiviteli termékeinek jelentős része mezőgazdasági jellegű volt. Hamis, mert iparcikkekből behozatalra szorult, és Magyarország elsősorban mezőgazdasági ország

volt.

4. – Az eszmei adóegység az egy jobbágytelek volt, amely két pozsonyi mérő nagys