Megkésettsegítség,

vagy prevenció?

Nem formálisképzések

és felnőttképzési csoportvezetők

Szakma Sztár

InterjúDr. Szilágyi Jánossal

Karriergyár Miskolcon

Világcsúcs – RECCS 2013

Visszaúta társadalomba

Kompetencia-mérés

– Hamet2®

Rettegi Zsolt: Megszületett, mit oly régóta vártunk .......................................................1

Müller István: Pályaválasztást segítő kompetenciamérés - Hamet2® .............................2

Deák Klaudia: Pályaorientáció a szakmaválasztás után… ...........................................7

Niedzielsky Katalin: Visszaút a társadalomba – Elítéltek kezébe ad szakmát az IPSZILON ..................................................12

B. Balogh Edith: Miért van szükség nem formális képzésekreés felnőttképzési csoportvezetőkre Magyarországon? .........................................14

Niedzielsky Katalin: A Kolping család iskoláiban első az erkölcsi nevelés II. .................19

Mészárosné Szabó Anna: Szakma Sztár Fesztivál .................................................... 23

Marton József: Interjú Dr. Szilágyi Jánossal, az MKIK képzési igazgatójával ............28

Nagy Katalin - Tóth Erzsébet – Soós László - Dr. Klész Tibor:Kérdések és válaszok a szakképzés és a felnőttképzés területéről ..........................35

Szent-Léleky György: Új uniós szerepkör az európai felnőttkori tanulás elősegítésére .... 46

Szebeni Kinga: Fiatal felnőttek továbbképzése Németországban ..................................48

Fejes Katalin: Vigyázz a tanulmányúttal! ..................................................................49

Karriergyár a Miskolci Egyetemi Napokon .................................................................52

Rajtunk múlik – Hogyan nevelhetünk környezettudatos gyerekeket?… ........................53

Világcsúcs a RECCS 2013 Világbajnokságon ..............................................................54

III. Andragógia Szalmai Nap ....................................................................................56

Rettegi Zsolt, vezető tanácsadó – Deák Klaudia, Egyensúlyban Élni Egyesület, szociálpedagógus

– Niedzielsky Katalin, újságíró – B. Balogh Edit, Katolikus Ifj úsági és Felnőttképzési Egyesület,

ügyvezető igazgató – Mészárosné Szabó Anna, BMKIK, szakképzési osztályvezető – Marton

József, BéKSZI, főigazgató – Nagy Katalin, NGM, szakképzési referens – Soós László, NGM,

szakképzési főreferens – dr. Klész Tibor, NGM, szakképzési osztályvezető – Szent-Léleky György,

NGM, vezető főtanácsos – Fejes Katalin, szakértő

E számunk szerzői •

tartalom

a szerkesztő oldala • fókusz •

módszertan •

interjú • joggyakorlat •

kitekintő •

szertár •

Kiadja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal

1089 Budapest, Kálvária tér 7.

Telefon: (1) 303 9300

www.munka.hu

Felelős kiadó: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója

Szerkesztőbizottság: Rettegi Zsolt, elnök

A szerkesztőbizottság munkáját koordinálja

a Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Jogi és Kommunikációs Főosztálya

1086 Budapest, Szeszgyár u. 4.

Telefon: (1) 299-1060

E-mail: szakesfelnottkepzeslapok@lab.hu

Címlap: Virág László munkája

Fotók: Korpás Róbert, címlapfotó

Tördelés: Dienes Péter

Nyomta és kötötte: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.

2373 Dabas, Vasút u. 105.

Felelős vezető: Vágó Magdolna, vezérigazgató

ISSN 2063 – 692X

Előfi zetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt.

Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet

Postacím: 1900 Budapest

Előfi zethető az ország bármely postáján,

és a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető

a hirlapelofi zetes@posta.hu e-mail címen és

telefonon a 06-80/444-444 számon.

Megjelenik évente tíz alkalommal.

Ára: 450 Ft

Angyal László

Dr. Birher Nándor

Fekete Balázs

Dr. Garai Péter

Katona Miklós

Dr. Klész Tibor

Dr. Kozma Gábor

Marton József

Dr. Odrobina László

Szebeni Kinga

1

a szerkesztő oldala •

Megkezdődött a nyár, s közelben sincs még kará-

csony. És az sem mondható, hogy „valakit” vártunk

oly régóta. „Valamit” viszont igen. A felnőttképzési

törvény, hosszú koncepcióalkotási folyamatot köve-

tően az Országgyűlés által elfogadásra került. E so-

rok írásakor ugyan még nem történt meg a kihir-

detése, de most már gyakorlatilag biztosra vehető

a törvény megjelenése. A parlament honlapján el-

érhető információk alapján a törvény programkö-

vetelményekre vonatkozó paragrafusai 2013. július

1-jével, az új felnőttképzési rendszer egészét érin-

tő további szabályozások pedig 2013. szeptember

1-jével lépnek hatályba.

Az átállás sok kérdést vet fel, s bizonyára szük-

ség is van a korrekt és időszerű tájékoztatásra. Je-

len pillanatban azonban még nem áll rendelkezésre

minden információ ahhoz, hogy megalapozottan és

átfogó jelleggel lehessen megismertetni az új hely-

zetet. Reményeim szerint nyár végére teljes lesz a

kép. A magam nevében arra teszek ígéretet, hogy a

felnőttképzés szereplőit érintő legfontosabb témák-

nak bizonyosan helyet adunk majd, ha kell, akár

több alkalommal is a Szak- és Felnőttképzés ősszel

megjelenő számaiban.

A korrekt tájékoztatást különösen azért tartom

fontosnak, mert sok bizonytalanságot tapasztalok

a felnőttképzés különböző szereplőivel találkozva.

Ezek egy része érthető, de vannak olyan előrevetíté-

sek is, amelyek konkrét alapja még egyáltalán nem

ismert. Azt is érdekes tapasztalnom, hogy az új fel-

nőttképzési törvény megismerhető szövege alapján

sokkal többet hallom a „szigorodik”, „szűkül” ki-

fejezéseket, mint azokat, amelyek pozitív jövőképet

sugallnak. Eközben a törvénytervezet szöveg alap-

ján az állami és európai uniós forrásokat érintő kép-

zési világ gyakorlatilag teljes szabadságot élvezhet a

jövőben. Szóval várjuk meg a végét! S ha majd kel-

lő információ birtokában leszünk, akkor fordítsunk

Megszületett, mit oly régóta vártunk– gondolatok az új felnőttképzési törvény

hatályba lépésének küszöbénenergiát az értékelésre. Amelyre természetesen ak-

kor is szükség lesz, ha hátrányokat okoz a változás,

és akkor is, ha jobbá teszi a jelenlegi szabályozást.

Jelen lapszámunk ajánlásaként előre vetítem,

hogy nyárra összevont számot tarthat kezében az

olvasó. Szeretnénk, ha a nyári szabadság beköszön-

tése előtt minden potenciális olvasónkhoz eljuthatna

az újság, ezért döntöttünk e mellett a megoldás mel-

lett. Az összevont lapszám bővebb terjedelme ter-

mészetes módon kissé eklektikussá teszi a tartalmat.

Számomra kifejezetten öröm, hogy a nem formális

képzési világ is megjelenik a tartalmak között, ezzel

is szélesítve azt a mezőt, amelyet jogosan kell a fel-

nőttképzés egészének tekintenünk.

Mindenképp pozitív, ha a felnőttképzés tartal-

mi és módszertani sokszínűsége a Szak- és Felnőtt-

képzés rovataiban is kifejeződik. Ehhez persze az

kell, hogy a felnőttképzés szereplői hallassák hang-

jukat, pontosabban fogalmazva, írjanak tevékeny-

ségükről, szakmai álláspontjukról, eredményeikről.

Szeptembertől, jogszabályi értelemben, felnőttkép-

zést folytató intézmény az lesz, aki a törvény hatá-

lya alatt végzi tevékenységét. Szakmai értelemben

viszont megmarad a felnőttképzés tág értelmezése,

amelybe bele kell tartoznia minden olyan kezde-

ményezésnek, amely a felnőtt ember tanulási ered-

ményének elérése érdekében akár formális, akár

nem formális keretek között képzést valósít meg. És

az ezekről szóló, szakmai szempontból mértékadó,

megjelenésre érdemes írásoknak örömmel adunk

helyet lapunk hasábjain. Várjuk tehát továbbra

is a széles értelemben vett szak- és felnőttképzés

szereplőinek vagy a szakterülettel egyéb okból fog-

lalkozók írásait, híreit, észrevételeit, olvasói leveleit.

Rettegi Zsolt,

az NMH gondozásában megjelenő

szak- és felnőttképzési lapok

szerkesztőbizottságának elnöke

2 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

fókusz

Bevezető gondolatok

A felnőtté válás egyik legmeghatározóbb lé-

pése a pályaválasztás, amely nagy dilemmát

jelent gyereknek, szülőnek egyaránt. A nem

kellőképpen megalapozott döntés nemcsak a

tanulmányi eredményességre, a tanulói teljesít-

ményre lehet hatással, hanem egy életre aláás-

hatja az egyén önbecsülését, jövőbe vetett hitét.

Az aktuális oktatási rendszer képzési formái

nem veszik fi gyelembe, és nem igazodnak iga-

zán a tanulók egyéni képességeihez, készsé-

geihez, s ebből egyenesen következik, hogy a

tanulóknak kell igazodni, alkalmazkodni, az

adott oktatási intézmény keretein belül felállí-

tott követelményekhez, normákhoz.

Egy speciális feladatkört ellátó, sajátos ne-

velési igényű, többségében hátrányos, illetve

halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel

foglalkozó gyógypedagógiai intézmény veze-

tőjeként, látva az aktuális problémákat, fel-

merült bennem az a kérdés, hogy az alacsony

társadalmi státusszal rendelkező szülők ké-

pesek-e segíteni gyermekeik pályaválasztását,

illetve az iskolák megtesznek-e minden tőlük

telhetőt, hogy tudatosan támogassák tanu-

lóikat a szakmaválasztásban. Az egyik leg-

nagyobb problémát az jelenti, hogy a pálya-

választás előtt álló fi atalok egész egyszerűen

nincsenek tisztában saját képességeikkel, adott-

ságaikkal, s ennek hiányában gyakoribb lehet

az elhibázott szakmaválasztás. A választás

előtt álló és a tanulásban akadályozott tanulók

töredéke rendelkezik csak határozott elkép-

zeléssel arra vonatkozóan, hogy milyen szak-

mát szeretne tanulni, mi lenne számára, illet-

ve a munkaerőpiac számára a legmegfelelőbb.

A fentiekkel összefüggésben, a megalapo-

zott, egyéni képességekhez, aktuális munka-

Müller István

Pályaválasztást segítőkompetenciamérés – Hamet2®

erő-piaci igényekhez igazodó szakmaválasztás

szükségességére hívnám fel a fi gyelmet, mely-

nek megvalósításához feltétlen szükséges, egy,

a szakmaválasztást segítő kompetenciamérő

módszer alkalmazása, mellyel a tanulók saját

képességeik, adottságaik, erősségük és gyen-

geségük megismerése révén lehetőséget kap-

hatnak adottságaiknak, készségeiknek megfe-

lelő szakmaválasztásra. A Hamet2® teszteljá-

rás erre a problémára jelenthet egy lehetséges

választ.

Hamet2® kialakulásának története

Németországban a kompetenciamérés a Né-

met Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szak-

matanulásra felkészítő programjaiban jelent

meg kötelező feladatként. 1978-ban és 79-ben

a waiblingeni szakképző intézetben (Dietrich,

Messerle, Goll, 1981), fejlesztették ki a szak-

mai-motorikus alkalmassági tesztet – a

HAMET-et –, melynek kifejlesztéséig nem

létezett olyan megbízható teszteljárás, amely

a szakmai-motorikus képességeket és készsé-

geket tudományos kritériumok szerint vizsgál-

ta, illetve értékelte volna. A HAMET kifej-

lesztésének középpontjában az a törekvés állt,

hogy a szakképzésre érett, főként tanulásban

akadályozott tanulók, kézműves-motorikus

képességeit, illetve készségeit, egy, a tudomá-

nyos kritériumoknak megfelelő, megbízható

tesztfolyamattal vizsgálhassák. A HAMET

különösen a gyenge teljesítményű tanulóknál

használható, mivel speciálisan erre a személyi

körre jellemzően, gyakori bizonytalanság mu-

tatkozik a „szakmaérettség” vonatkozásában.

Tudatosan a manuálisan végzett szakmák-

ra korlátozódik, mivel a legtöbb gyengébb ké-

pességű tanulót ezen a területeken képzik ki.

3

fókusz •

A „kézműves” kifejezés nem azt jelenti, hogy

ezek a szakmák csak a kézműiparban gyako-

rolhatóak, hanem azt, hogy túlnyomóan ma-

nuális tevékenységeket végeznek a tanulók.

A HAMET-R

A különböző intézmények tapasztalati jelen-

téseinek, illetve beszámolóinak egész sora ál-

lott rendelkezésre az „eljárás” hatékonyságával

kapcsolatban. Ezek a felismerések tették szük-

ségessé és lehetségessé az átdolgozott kiadás

megszületését, illetve felkínálását.

M. Dietrich és M. Goll Németországban, a

waiblingeni speciális szakiskolában (BBW) –

több munkaadó kérésére és a Német Munka-

ügyi Minisztérium támogatásával – 1989-ben

kezdett hozzá egy objektív képességfelmérő

(bemeneti kompetenciákra vonatkozó) tesztso-

rozat kidolgozásához, ami a fi atalok szakmavá-

lasztásához ad szakértői tanácsot, illetve véle-

ményezést. Ennek során az eljárás bővítése volt

a cél, mind horizontális, mind vertikális szem-

pontból. Így született meg a HAMET-R, amely

az eredeti HAMET átdolgozott, illetve módo-

sított, új kiadásként jött létre. Az új tesztmód-

szerrel a szakmai érettség kvantitatívan megha-

tározható motorikus szempontból, de a tapasz-

talatok alapján az így kapott eredmények, még

nem alkalmasak arra, hogy a szakmai érettsé-

get teljes szélességben meghatározzák.

A Hamet2®

A szakmák és a munka világban, illetve a reha-

bilitációban (ipari-technikai szakmák vissza-

húzódása, szolgáltatási szakmák gyakoribbá

válása, az EU-us elvárások követése, illetve in-

tegrációs viták, regionalizálás, az iskolák diff e-

renciálódása) bekövetkező változások, továbbá

a megváltozott munkaerő-piaci és munkál-

tatói követelmények szükségessé tették a

HAMET-R átfogó felülvizsgálatát és tovább-

fejlesztését. Ez a kívánság 1998 tavaszától

válhatott valóra. A waiblingeni szakképző in-

tézmény projektcsoportja, az off enburgi szak-

képző intézmény támogatásával, kezdett el

dolgozni ezen a sokrétű és igen összetett fel-

adaton. A HAMET-R tesztelői – M. Dietrich

és M. Goll – az addigi HAMET felhaszná-

lóihoz fordultak azzal a kéréssel, hogy osszák

meg a HAMET-R-rel kapcsolatos eddigi ta-

pasztalataikat és javaslataikat. A kérésükre 15

felhasználótól érkezett visszajelzés, s a felhasz-

nálók HAMET-R-revízióhoz köthető kíván-

ságait a következő pontokban lehet összefog-

lalni:

• rövid bevezetés a teszt mindennapi hasz-

nálatához,

• egyszerűbb értékelhetőség és számítógé-

pes kiértékelés,

• megfi gyelőlapok a tesztmagatartáshoz,

• feladatok a problémamegoldáshoz és a szo-

ciális kompetenciához,

• az objektivitás javítása,

• valamint továbbképzési, fejlesztési kínálat,

ajánlat tesztlevezetéshez és kiértékeléshez.

A tesztfeladatok átdolgozása, illetve újjá-

szerkesztése a felhasználói kikérdezéseken és a

HAMET már meglévő terjedelmes adatanya-

gának teljes körű statisztikai vizsgálatán ala-

pultak. Ehhez járultak hozzá az eddigi teszt-

szerzők – Goll és Dietrich – sokéves gyakorlati

tapasztalatai, amit a teszt felülvizsgálata során

szereztek. A feladatok újraszerkesztésénél a

waiblingeni és off enburgi szakképző intéz-

ményekben dolgozó hivatásos szakemberek is

részt vettek kikérdezések, illetve workshop-ok

formájában. A Hamet-R-rel kapcsolatos több-

éves gyakorlati tapasztalatok alapján gyorsan

el lehetett végezni az egyes módosításokat a

tesztanyagon, illetve a teszteszközökön, és

ezek növelték a módszer gazdaságosságát, ha-

tékonyságát és eredményességét.

A felülvizsgált HAMET-R teszteljárás mű-

ködőképességét egy szúrópróbaszerű analí-

zis során mérték a szakiskolába érkező külön-

böző képességű tanulók csoportjain. A vizs-

gálat során a teszteljárás minőségi kritériuma-

it ellenőrizték, elsősorban az érvényesség, il-

4 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

fókusz

letve az objektivitás szempontjából, majd ezt

követően véglegesítették. A már bevezetett és

ismert „HAMET” nevet megtartották, és a

2-es jelöléssel különböztették meg a korábbi

HAMET-R verziótól.

Mint a fentiekben látható, többszöri átdol-

gozás és fejlesztés során jutottak el a mostani,

Hamet2® változathoz, amely a kézműves-mo-

toros komponenseken kívül a szakmai kom-

petencia más összetevőit is fi gyelembe veszi

(például a számítógép használatát majdnem

minden szakterületen). Ezért a „Kézmű-

ves-motoros Alkalmassági teszt” elnevezés a

felülvizsgált új verzió számára már nem volt

megfelelő. Mivel a név „HAMET” már egy

bevezetett név lett, így ezt megtartották, és

a felülírt kiadást Hamet2®-ként jelölték meg

egy alcímmel, amely egyben a Hamet2® lé-

nyegi megfogalmazását is adja.

A HAMET2®

– egy cselekvés-orientált teszteljárás

Ez a teszteljárás a szakmai kompetenciák

rögzítésére, illetve megállapítására szolgál.

Célirányosan arra fejlesztették ki, hogy segít-

se a szülőket, nevelőket, pedagógusokat – és

természetesen a fi atalokat – a helyes szak-

mai út kiválasztásában, a minél optimáli-

sabb szakmai orientálódásában. A Hamet2®

cselekvésorientált, ami azt jelenti, hogy el-

sősorban motorikus, koordinációs, szakma-

csoportra koncentrált mentális képességeket

állapít meg. Kezdetekben csak a németor-

szági speciális szakiskolák, tanulásban aka-

dályozott tanulói számára dolgozták ki a

HAMET® teszteljárást, mára – a folyama-

tos fejlesztéseket követően – már minden tí-

pusú szakképző intézményben alkalmazható,

többségi tanulók számára is.

A Hamet2® teszt-végformája

A Hamet2® teszt-végformája egy standard

verzióból áll, amely a szakiskolába érke-

zők, illetve más iskolák végzősei számára

lett hitelesítve. Az teszt felosztása egy fak-

toranalízisből nyert faktorstruktúra alapján

készült. A vizsgált tanulóknak összesen 6

faktor, 22 feladatát kell megoldani a tesz-

telés során. Minden feladat a neki megfele-

lő faktorokhoz, illetve alapfunkciókhoz lett

besorolva.

Faktorok (kompetenciák)

A – Rutin és tempó

B – Egyszerű szerszámhasználat

C – Tér és szimmetrialátás

D – Feladatmegértés, alkalmazás

E – Komplex szerszámhasználat

F – Méréspontosság és precizitás

A Hamet2® tesztelés folyamata

1. Tervezés

A Hamet2® teszteljárás gyakorlatban törté-

nő levezetése alapos átgondolást, illetve terve-

zőmunkát igényel. A tesztvezetőnek és a se-

gítőknek meg kell beszélniük a tesztlevezetés

előfeltételeit, hiszen a teszteljárást nem lehet-

séges a megszokott iskolai, illetve műhelyben

végzett munka mellett elvégezni. A tesztelés

előtt a következő pontok tisztázása kötelező

érvényű: megbízás, résztvevők száma, időke-

ret, teszthelyiség.

2. Előprogram

Az előprogram a HAMET2® egyik közpon-

ti alkotórésze. Arra szolgál, hogy közvetítse a

sikeres feladatelvégzéshez szükséges munka-

technikákat, anélkül, hogy megcéloznák a leg-

jobb teljesítmény elérését.

3. Tesztfeladat

A tesztfeladat esetében nem szükséges tartal-

milag is irányítást adni, mivel a feladat meg-

oldáshoz szükséges ismereteket az előprogram

során már feldolgozták. Minden feladatnál

adott a munkaidő, illetve az időkeret. Minden

feladatleírásában megtalálható, hogy az egyes

altesztek esetében mikor kezdődik, illetve

5

fókusz •

végződik az időmérés. Az időmérést a tesztve-

zetők végzik. A munkatempó instrukciója fel-

adatonként különböző.

• Azoknál a feladatoknál, melyek a rutin és

a gyorsasági teljesítmény mérésére szolgál-

nak, a következő utasítás érvényes: „Dol-

gozzanak olyan gyorsan, ahogy tudnak!”

• A „PC-szövegbevitel” alteszt esetében,

ugyanolyan jelentőségű a hibátlan kidol-

gozási minőség, mint a gyors munkatem-

pó. Itt az utasítás a következő: „Dolgoz-

zanak olyan pontosan és olyan gyorsan,

amennyire lehetséges, a hibátlan munka és

a tempó ugyanolyan jelentőségű.”

• A többi alteszt esetében, egyértelműen a

minőség áll a központban. Itt a követke-

zőket kell résztvevők számára közvetíte-

ni: „Dolgozzanak olyan pontosan és gyor-

san, ahogy lehetséges. A pontosság viszont

fontosabb, mint a gyorsaság.”

4. Munkaviselkedés megfi gyelése

A normaorientált teljesítményprofi l (minőség

és idő) közvetítése mellett, a gyakorlat közeli

tesztlevezetés lehetővé teszi a munkaviselke-

dés megfi gyelését is, a teszteljárás műhelyben

történő alkalmazása során. A munkavisel-

kedés vizsgálata, illetve az ebből levonható

megállapítások ugyanolyan fontosak a szak-

mai kompetenciák, illetve a fejlesztő diag-

nosztikus javaslatok szempontjából, mint a

Hamet2® teszteljárás során kapott tisztán

kvantitatív eredmények. A Hamet2®-nél a

vizsgálati személyek munkaviselkedésének

megfi gyelése lehetséges az oktatás során, az

előprogramok levezetésénél, valamint a teszt-

feladatok megoldása során. A tesztszerzők

úgy döntöttek, hogy a szisztematizált megfi -

gyelés során a munkaviselkedés megítélésénél

egy tudományosan elismert és a gyakorlat-

ban kipróbált eljárásra támaszkodnak. Alapul

az ABB (munkapedagógiai megfi gyelő- és

értékelőlapok) kritériumai szolgálnak. Az

ABB kiválasztott kritériumait kell megfi gyel-

ni és az értékelőlapra felvezetni, valamint egy

megfi gyelőlapon rögzíteni az észrevétele-

ket. Ajánlott a tesztvezetők külső, „idegen”

megfi gyeléseit kiegészíteni egy önértékelés-

sel, együttműködve a résztvevőkkel. Az önér-

tékelő kérdőív a munkapedagógiai megfi gye-

lő- és értékelőlapokra támaszkodik.

A Hamet2® kiértékelésének folyamata

A kiértékelés során úgynevezett értékelő fóliá-

kat kell használni, amelyek csak akkor hozhat-

nak egzakt eredményeket, ha a munkalapok és

a fóliák teljes mértékben fedik egymást, illet-

ve a „tesztkoff erben” található alátétek, illet-

ve dokumentumok megfelelnek az elvárt kö-

vetelményeknek. Látható, hogy minden teszt

esetében egyértelmű kiértékelő kritériumokat

határoztak meg, és egyszerű segédeszközök,

értékelő-fóliák állnak rendelkezésre. Minden-

esetre a fólia lefektetésénél már az alig látható

eltolódások is eltérő eredményekhez vezethet-

nek. Minden megkapott nyers értéket és idő-

értéket a Hamet2® kiértékelő lapjára kell fel-

jegyezni.

A tesztben mért nyers értékek alapján, a szá-

mítógépen egy Hamet2® profi lt hoznak létre

a különböző faktorok (feladatsorok) szerint

rendezve. A kiértékelési folyamat a tesztfelada-

tok hibapontjainak és időértékének számító-

gépes programba történő bevitelével történik.

Ezekből a nyers értékekből a számítógépes

program „Stanine” mérőértékeket számol ki.

A Stanine-skála 1-től 9-ig tart, s a középér-

ték az 5 Stanine. Átlagos teljesítménynek azt

veszik, amely az 5 ± 2, tehát a 3 és a 7 Stanine

között található.

Tanácsadás, ajánlás

A tanuló teljesítményét a szülő (gondozó) je-

lenlétében értékelik a tesztvezetők, különös

tekintettel a foglalkozásspecifi kus eredmé-

nyekre. A tesztvezetők felkínálják a tanuló

számára a választható szakmák körét, illetve

ha indokolt, megbeszélik a megcélzott szak-

6 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

fókusz

mához szükséges fejlesztési feladatokat. A fej-

lődés érdekében a tesztvezető – a diák osztály-

főnöke és az illetékes szakmai tanárok bevo-

násával – elkészíti a Hamet2® megállapításai-

ra alapozott fejlesztőprogramot, a kívánt mun-

kakompetenciák eléréséhez. Ezek az értékelő

megbeszélések képezhetik az alapját egy teljes

fejlesztődiagnosztikai programnak, vagy kiin-

duló pontjai lehetnek az egyéni fejlesztésnek.

A Hamet2® teszteljárás során kapott ered-

mények a szakmaválasztás kapcsán felmerülő

kérdéseknek csak egy részére adhatnak kielé-

gítő választ, de az eredmények alapját képez-

hetik egy teljes fejlesztődiagnosztikai koncep-

ciónak, és kiindulópontját adhatják egy egyéni

fejlesztési tervnek.

Összefoglalás

A német tapasztalatok azt mutatják, hogy a

Hamet2® – mint mérési és értékelési rendszer

– rendelkezik minden olyan tulajdonsággal,

amely a teszt alapján körvonalazódó teljesít-

ményprofi lt széles körben alkalmazhatóvá és

elfogadhatóvá teszi. A helyi szakképzésben

dolgozó szakoktatók, pedagógusok véleménye

alapján a cselekvésorientált teszteljárás – mint

diagnosztikai értékelés – képes annak feltárásá-

ra, hogy a vizsgált tanuló milyen ismeretekkel,

készségekkel, illetve képességekkel rendelke-

zik. Megmutatja az erősségeit és a gyengesé-

geit, tájékozódást nyújt a szakmatanulás és

-tanítás folyamatának megkezdése előtt, és

nem csak a tanuló, hanem a tanár számára is,

segítve előbbi fejlődését, illetve a minél opti-

málisabb pedagógiai munkát. A pedagógu-

soknak lehetőséget ad a pályaorientáció előtti,

valamint a pályaválasztást elősegítő pedagógi-

ai munka megújítására, továbbá a kompetencia

alapú oktatás gyakorlati megvalósítására. Nagy

pozitívuma, hogy a feladatok gyakorlatorien-

táltak, fi gyelembe véve ezzel a sajátos nevelési

igényű tanulóink fejlődési jellemzőit, emellett

a teszteljárás megfelelően motivál és támogatja

a fi atalok szakmai identitásképzését.

Intézményünk elsődleges céljának tekin-

ti, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő és ál-

talában kedvezőtlen társadalmi hátterű gyer-

mekek szakképzettséggel, illetve korszerű

szakmai tudással kerüljenek ki az iskolarend-

szerből. Hazánkban először 2001 őszén ke-

rült sor teljes körű kompetenciamérésre. Az

azóta alkalmazott mérési módszerek közül

egyik sem megfelelően kidolgozott a sajátos

nevelési igényű tanulóknál történő alkalma-

zásra. Ezért is gondolom úgy, hogy nagyon

fontos lenne egy, a speciális szakképzés te-

rületén jól alkalmazható objektív, a szakmai

képességeket, kompetenciákat eredményesen

felmérő diagnosztikai módszer használatának

bevezetése. Erre támaszkodva eredményeseb-

ben lehetne ellátni az érintettek pályaorientá-

ciós tanácsadását és ezáltal a munkaerő-piaci

integrációjukat.

A Hamet2® – cselekvésorientált teszteljá-

rásként – a mai napig fejlesztés alatt áll a piaci,

gazdasági és a munkaerő-piaci igényeit, vala-

mint a termelési technológiák változásait fi -

gyelembe véve, és egyben arra is törekedve,

hogy a különböző sérültek esetében is alkal-

mazhatóvá tegyék a teszteljárást. Ez a tesztso-

rozat Magyarországon és Kelet-Európa nagy

részén hiánypótló szerepet tölt be, mivel még

napjainkban sincs olyan, a gyakorlatban is mű-

ködő standardizált teszteljárás, amely beme-

neti képességeket állapítana meg a szakkép-

zésben, és emellett központilag is elfogadott

lenne.

Természetesen nem állítható, hogy a pályavá-

lasztási szándékokat kizárólag egy teszteljárás

képes meghatározni, de igazodva az általános

oktatáspolitikai célkitűzésekhez, szolgálhatja

a szakképzés fejlődését a tanulók pályaorientá-

ciójának segítésén keresztül. A Hamet2® vizs-

gálat alkalmazásával és a kiképzett szakembe-

rek által nyújtott tanácsadással, elősegíthetjük

a tanulók adottságok, képességek, kompeten-

ciák alapján történő megalapozottabb pálya-

választását.

7

fókusz •

Deák Klaudia

Pályaorientáció a szakmaválasztás után– Megkésett segítség, vagy prevenció?

A pályaválasztás segítése sokszor kimerül a

tesztek és a jelentkezési lapok kitöltésében,

pedig a nehézségek nem itt kezdődnek. Mi-

ről is kellene szólnia a pályaorientációnak?

A pályák és a pályakövetelmények világo-

sak, a felfedezésre váró terület: a pályázó.

Amennyiben az iskolára úgy tekintünk,

mint a munkára felkészítő intézményre,

akkor az ott folyó pályaorientációs tevé-

kenységek nem állhatnak meg a tanulmányi

eredmények alapján történő szakmaválasz-

tásánál. Nem egy jó asztalos képzése a cél,

hanem egy motivált, kiegyensúlyozott szak-

emberé.

A diákok megtanulják-e szeretni leen-

dő szakmájukat az iskolában, és értékelni a

megszerzett tudást, a jól elvégzett munkát?

Az általunk megálmodott projekt a válasz-

táshoz szükséges információk megszerzésé-

ben, a szakmák és a velük bejárható életpálya

megismerésében, önmaguk felfedezésében,

valamint a munkaerőpiacon való sikeresség-

ben látja a pályaorientáció kvintesszenciáját.

Mindez pedig elképzelhetetlen személyes

konzultáció nélkül, legyen szó csoportos

vagy egyéni munkáról.

Az Egyensúlyban Élni Egyesület (www.

egyensulybanelni.hu) 2011-ben egy pécsi

szakiskola „Szociális életvitel és környezeti

kompetenciák” elnevezésű tanórája kereté-

ben valósította meg 12-szer 1,5 órás prog-

ramját. Ennek során a fenti célok mellett a

szociálpedagógia gazdag eszköztárát felhasz-

nálva úgy is tekintett a pályaorientációra,

mint a munkanélküliség és az ahhoz kap-

csolódó társadalmi problémák prevenciójára.

Soha nem lehetne aktuálisabb a kérdés, mint

most – a válság derekán, a munkaerőpiac fo-

lyamatos átalakulásakor –, hogy a felnövek-

vő nemzedék képes lesz-e az egész életen át

tartó tanulásra, szakmai ismeretei elmélyí-

tésére, a gyors reagálásra és a mobilitásra. A

szakmák útvesztőjében, az oktatási rendszer

folyamatos megújulása közepette megnőtt a

középfokú képzés felnőtt életre történő fel-

készítő szerepének jelentősége. Az iskola ma

nem adhat elégséges ismeretet a munkaerő-

piacra történő belépés támogatása nélkül. Az

általános ismeretek átadása, a szakma elsajá-

títása önmagában nem jelent életrevalóságot,

életképességet. Az egyre növekvő kihívások

és az egyre több feladat miatt a jövő iskolái

elképzelhetetlenek lesznek szociális végzett-

ségű és pályaorientációs szakiránnyal rendel-

kező szakemberek nélkül. Az alábbi rövid ta-

nulmányban ennek okait és a programunk

céljait kívánom bemutatni.

Jómagam azt vallom, hogy pályaorientá-

cióval csak annak nem kell foglalkoznia, aki

éppen nyugdíjba vonul. Mindenki más ép-

pen orientálódik egy szakma, egy szakterü-

let, vagy egy pozíció felé. Mégis úgy érzem,

többekben felmerülhet a kérdés, miért van

szüksége egy, már szakmát tanuló fi atalnak,

pályaorientációs foglalkozásokra. Ezért tar-

tom fontosnak, hogy ismertessem a projekt

előzményeit.

Több mint három évig foglalkoztam tartó-

san munkanélküliekkel egy Baranya megyé-

ben működő családsegítő szolgálatnál, ahol

azt tapasztaltam a velem közvetlenül kapcso-

latot tartó közel ötszáz klienssel végzett mun-

ka során, hogy a pályakezdő fi atalok többsé-

ge nem rendelkezik piacképes végzettséggel.

Munkanélküliségük egyik fő oka az elavult

szakmák választása, vagy éppen a túltelített

8 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

fókusz

úgynevezett divatszakmák tanulása. Utób-

biak esetében nem elengedő csupán a papír,

hanem valami plusz, a versenyképességüket

növelő ismeretre is szükségük lenne: kiemel-

kedő eredmények, nyelvismeret, számítógé-

pes ismeret vagy valamilyen specializáció.

Ezek a fi atalok nem rendelkeztek megfelelő

ismerettel a munka világáról, a munkaerőpi-

ac igényeiről, és olyan végzettséget szerez-

tek, amellyel az adott régióban nem tudtak

elhelyezkedni, de ugyanakkor nem voltak

mobilisak sem. Sokszor az egészségügyi

helyzetük nehezítette meg elhelyezkedésüket

frissen megszerzett szakmájukban, vagy egy-

szerűen csak nem akartak munkát vállal-

ni azon a szakterületen. Ezek alapján egy-

értelműen látszott, hogy a továbbtanulással

kapcsolatos döntéseik meghozatalakor nem

gondoltak végig, mi lesz a bizonyítvány meg-

szerzése után. Biztosított-e az elhelyezkedé-

sük a munkaalkalmasságuk, a lakóhelyük, a

készségeik, a képességeik és egyáltalán a mo-

tivációjuk alapján.

A fentiekre szemléletes példaként szolgál-

hat a kozmetikus képzés. Többnyire a vál-

lalkozói igazolvány kiváltásával adódik esély

munkához jutni, és nehéz elindítani a vál-

lalkozást kezdőtőke nélkül, mégis sokan

választják ezt a szakot, ragaszkodva az al-

kalmazotti státuszhoz, amikor munkát ke-

resnek tanult szakmájukban. Találkoztam

már több éve munkanélküli porallergiás bú-

torasztalossal és egészségügyi problémák

miatt a fi zikai munkában korlátozott festők-

kel, kőművesekkel. Ők mind úgy érezték,

nem azért tanultak, hogy most valami mással

foglalkozzanak, de a szakmájukat mégsem

gyakorolhatták. Hol maradt el a segítség?

Miért lesz egyre több a pályakorrekcióra

szoruló? Vajon nem lenne könnyebb mind-

ezt megelőzni?

Kiemelt jelentőségű az időben nyújtott

pályaorientáció. Egy munkatapasztalattal

bíró felnőtt – nagy valószínűséggel – mé-

lyebb önismerettel, a saját szakterületéről

megfelelő információval, munkaerő-piaci is-

meretekkel és a képzési lehetőségekre vonat-

kozó tudással rendelkezik, és ezekkel segít-

ség nélkül is sikeres lehet az életen át tartó

tanulás iskolájában. Ezzel szemben egy ön-

magát kereső, még nem pályaérett fi atalnak

komoly dilemma lehet, hogy milyen szem-

pontok szerint döntsön a jövőjéről, és se-

gítség nélkül könnyen tévútra kerülhet. „A

foglalkoztatás kedvezőtlen tendenciái és a

munkanélküliség mindenkit sújtanak, de

más következményekkel a munkához szo-

kottak és a munkához még nem szokottak

körében. Az inaktívvá válás és a munkanél-

küliség negatív társadalmi hatásai a fi atalok-

nál, pályakezdőknél nagyobbak lehetnek és

nehezen visszafordíthatóvá válhatnak.” (Jó-

zsef 1997/1, 18–29.)

A másik fontos érv, ami arra indított min-

ket, hogy pályaorientációs foglalkozásokkal

keressük meg a szakiskolákat, az a szomorú

tapasztalat, hogy a munkatapasztalattal nem

rendelkező tartósan munkanélküliek több-

sége csak azért keresett állást, mert muszáj

volt. Így sokan – akár megfelelő szakmával

is a kezükben – azért akadnak el, mert hi-

ányzik a pályaképük. A hivatástudat hiá-

nya motiválatlanná tette őket a munkavál-

lalás tekintetében is. Akik kerestek állást,

azok „valami munkát” szerettek volna, min-

denféle irány meghatározása nélkül. A célta-

lanság és az ebből fakadó elutasítások ördögi

körként tartották őket a tartós munkanél-

küli létben, egyre hosszabb ideig. Innen na-

gyon hosszú volt a folyamat az eredmény

eléréséig. Ezt még az is nehezítette, hogy

a hosszú távú tervezést és tanulást – mint

befektetést – nehezen tudták összeegyez-

tetni a bizonytalan, rövid távú, de azonnali

keresetet nyújtó feketemunkák világával.

Azt fogalmaztuk meg a kollégáimmal,

hogy a prevenciót már a pályaorientációs

foglalkozások alkalmával el kell kezdeni,

9

fókusz •

legkésőbb a 15-16 éveseknél. A tanintézetek

iskolai hiányzásokról szóló jelzéseit követő

segítő beszélgetések alkalmával külön is fi -

gyelmet fordítottunk arra, mi állhat az is-

kolakerülés mögött. Azt feltételeztük, hogy

a gyermek nem látja a tanulás célját, értel-

mét, így a motivációját már az iskolapad-

ban elveszti (Völgyesy 1976). Sokszor iga-

zolódott ez a feltevésünk. Sajnos, legtöbb-

ször már csak akkor kerültünk kapcsolatba a

diákokkal, amire kialakult már a probléma.

„A határozott pályacél az esetek legnagyobb

százalékában nagy lendületet ad, az addig

sokszor diff úz módon szerteágazó képessé-

gek fejlődésének. Növekszik a teljesítmény,

növekszik az önellenőrzés és a tudatos ön-

fejlesztés.”1 Több program láttán – amelyek

nem illettek bele a szolgálat feladataiba és

a munkaidő keretébe – arra jutottunk, hogy

civilként több lehetőségünk nyílhat preven-

ciós projekteket kidolgozására.

A Te időd – A Te döntésed – A Te életed– Közös érdekünk

Az Egyensúlyban Élni Egyesületet elhivatott

segítő szakemberek csoportja hozta létre 2010

októberében. Tevékenységeink között már az

induláskor helyet kapott a pályaorientációs

tanácsadás, mely az egyéni esetkezeléseket

követően egy szakközépiskola bútorasztalos

osztályában debütált egy lelkes osztályfőnök

felkérésére. Ő hozzánk hasonlóan úgy ta-

pasztalta, hogy a tanulók többsége az iskola

– de még a szak – kiválasztásával sem vá-

lasztott pályát. A pályaorientációs tanácsadás

(POT) első módszertani modelljét erre a cél-

csoportra dolgoztuk ki.

Az előzőkben leírt tapasztalataink alap-

ján arra jutottunk, hogy a szakmaválasztás

mögött igen különböző, sokszor nem eléggé

átgondolt, és nem minden lényeges szempon-

tot fi gyelembe vevő válaszok állnak. Egyes

esetekben van előzetes pályaelképzelésük, és

az adott szakma elsajátításának céljából jelent-

keznek szakképzésre, de sokszor az alacsony

pontszám, a magas fi zetés, az iskola közelsége,

vagy a jelentkező barátok sokasága győzi meg

a nyolcadik osztályt követő leendő szakmá-

járól „döntést hozó” tanulót – azaz többnyi-

re rövid távú szempontok állnak egy hosszú

távú döntés mögött.

Ez nem csak a pályaelhagyást, de az is-

kolából való kimaradást is eredményezheti.

Hiszen, ha a tanulás nem személyes ügy, ha

nem érzi motiváltnak magát a képzésben való

részvételre, akkor kevésbé lesz hatékony a

munkája, de az iskolába járás értelme is meg-

kérdőjeleződhet a számára. Ezért a progra-

munkkal azokat a szakmát tanuló fi atalokat

szólítottuk meg, akik szakirány választása

előtt állnak, azonban az adekvát döntéshez

nem rendelkeznek kellő mennyiségű és mi-

nőségű ismerettel, vagy nem érzik sajátjuk-

nak a döntést.

Programunknak az volt az újdonsága az

iskola által nyújtott továbbtanulást segítő

programokhoz képest, hogy mi nem a pá-

lyaválasztásban kívántunk segíteni, melyben

elegendő információt adhat a családtag tá-

mogatása, a számítógéppel támogatott pá-

lyaválasztás, vagy a munkaügyi központban

elérhető különböző tesztek, tájékoztatók és

tanácsadási folyamatok sora. Mi komplex

módon, az életút során felmerülő döntések

meghozatalához szükséges összetett kom-

petenciákat kívántuk fejleszteni. Célunk,

hogy a kamaszok és a fi atal felnőttek – tuda-

tos döntéseik eredményeképpen – egy olyan

1 www.ujszo.com

10 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

fókusz

szakmát válasszanak maguknak, amelyben

sikeresek lehetnek és elérhetik céljaikat. Azo-

kat a céljaikat, amelyeket gyermekként fogal-

maztak meg, de felnőttként kell értékelniük,

és közben megtalálniuk az egyensúlyt a sa-

ját maguk által választott életpályához tarto-

zó szerepeikben. Projektünk szakmai elemei

elősegítik a tudás hatalmának és a tudatosság

biztonságának felismerését, valamint segítsé-

get nyújtanak a fi atalok saját értékeinek és ké-

pességeinek felfedezése mellett a kérdések és

a fejlesztésre szoruló területek megfogalma-

zásában is. A jövőkép megrajzolásához szük-

séges ismeretek elsajátítását közös munkával

érjük el: a diákok a program során a szak-

mákról, a (munka)értékekről és személyes

vágyaikról is információkhoz és tapasztala-

tokhoz juthatnak.

Pályaorientációs foglalkozásunk tartalmi

összetevőit négy pillérre építettük: az önis-

meret, a szakismeret, a továbbtanulás és az

egész életen át tartó tanulás, valamint a mun-

kaerőpiac fejezetein keresztül nyújtunk segít-

séget a korosztályt érintő kérdések átgondo-

lásához, a pályaválasztás előkészítéséhez. A

„Te időd” pályaorientációs projekt olyan át-

fogó felkészítést, tudáskészletet kíván bizto-

sítani a diákoknak, amely nemcsak egyszeri

döntésben segíti a fi atalokat, hanem a pályaút

alakításának hosszú távon alkalmazható ké-

pességeit is kialakítja bennük.

Egy szakma kiválasztása esetén akkor be-

szélhetünk saját döntésről, ha mind az érzel-

mi kötődés, mind az értelmi elfogadás meg-

történt. Az előbbi sokszor spontán történés,

amire hatással lehet egy példakép, aki lehet a

szakmáját továbbadó szülő, egy magával ra-

gadó pedagógus, esetleg egy tv-műsor főhő-

se. Az értelmi elfogadás feltételezi a megfele-

lő önismeretet és informáltságot, valamint a

tudatos tervezést.

Az iskolai oktatástól eltérően a nem for-

mális tapasztalati úton történő tanulás, az

irányított beszélgetések, az önértékelő kér-

dőívek és a családfa állításának módszeré-

vel dolgoztunk. Az előzetesen meghatározott

témakörökre szánt időt a csoporttagok igé-

nyeihez igazítottuk. A POT tizenkét foglal-

kozása alatt az alábbi témákat tartottuk fon-

tosnak bemutatni:

• Önismeret, önértékelés, pozitív énkép

fejlesztése

• Értékek, munkaérték

• Érdeklődés, készség, képesség

• Tehetségek feltérképezése, gondozása

• Pálya-, szakmaismeret, hiányszakmák,

divatszakmák

• Motiváció

• Továbbtanulás

• Munkaerőpiac

• Munkavállalás Magyarországon és kül-

földön

• Problémamegoldás, kommunikáció

• Egyéni terv

A részt vevő diákok a szóbeli értékelés során

visszajelezték, hogy a foglalkozás valódi se-

gítséget nyújtott számukra. Egyesek megerő-

södtek döntésükben és komolyabban vették

a gyakorlatokon való részvételt, felismerve

annak fontosságát, mások új irányokat fedez-

tek fel és újabb szakok, foglalkozások után

kezdtek érdeklődni. Akadt két tanuló, aki

átjelentkezett gimnáziumba, mert úgy érez-

te, hogy bár a szakirányt helyesen választotta

meg, de a szakterületen belül más munkahe-

lyet – akár felsőfokú végzettséget is megkívá-

nó munkakört – szeretne megcélozni.

Általunk sem várt eredmények születtek,

rövid távon is érzékelhető pozitív változá-

sok. Véleményem szerint a csoport össze-

tartásának fejlődésében – amely megtartó

erő lehet az iskolai munkában történő

részvételben is –, a jövő tervezésére irányuló

motiváció felerősödésében, illetve saját fe-

lelősségük felismerésében értük el a leg-

több eredményt. A csoport munkája során

előkerült szociális és életvezetési problé-

mák megoldása érdekében – melyek több-

11

fókusz •

nyire nem kapcsolódtak konkrétan a pá-

lyaorientáció témaköréhez – többeket át-

irányítottunk a családsegítő szolgálathoz.

A pályaorientációval és a pályaválasztás-

sal kapcsolatos kérdéseikkel kapcsolatban

– s program lezárulását követően is – min-

denki számára fenntartottuk a lehetősé-

get, hogy keressenek minket, akár a csoport

során kialakított facebook oldalon keresztül,

akár személyesen. A hosszú távú eredmé-

nyeket – melyeket nehéz „utánkövetni” – sok

tényező befolyásolja, azonban a program

fontossága a legkisebb eredmény esetén sem

kérdéses. A munkavállalás motiváltsága és

a hivatástudat kialakulása szempontjából az

iskolai évek kiemelkedően meghatározóak,

így az ilyen és ehhez hasonló – az önismeret

és a problémamegoldó képesség fejlesztésre

épülő – csoportfoglalkozások segítői lehet-

nek a pedagógiának, és prevenciós eszközei

a szociális munkának.

Irodalomjegyzék

Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiség fej-

lesztő módszerek az iskolában. Budapest,

Nemzeti Tankönykiadó, 1988.

Fehér Irén – Horváth Gabriella – Lappints Ár-

pád: Fogalomtár. Pécs, Comenius Bt., 2006.

Mérei Ferenc: A pályaválasztás lélektana. Bu-

dapest, Unitas, 1942.

Rudas János: Delfi örökösei, Önismereti csopor-

tok – elmélet, módszer, gyakorlatok. Budapest,

Új Mandátum, 2001.

Bagó József: A fi atalok foglalkoztatásának hely-

zete, munkanélküliségük csökkentésének lehe-

tőségei. Esély, 1997/1.

Rókusfalvy Pál: Pályaválasztás előkészítése.

Budapest, Tankönykiadó, 1982.

Ritoók Pálné: Személyiség fejlesztés és pályavá-

lasztás. Budapest, Tankönykiadó, 1986.

Szilágyi Klára – Völgyesy Pál: Pályaorientációs

foglalkozások tapasztalatai a szakképzésben.

Szakképzési Szemle, 1998/14. évf./3.

Völgyesy Pál. A pályaválasztási döntés előkészí-

tése. Budapest, Tankönyvkiadó, 1976.

www.egyensulybanelni.hu. 2010. október. http://

egyensulybanelni.hu/magunkrol/alapito-okirat

(hozzáférés dátuma: 2012. augusztus 26.).

„www.ujszo.com.” http://ujszo.com/cimkek/tema-

a-palyavalasztas/2002/01/30/sokoldalu-

ismeretekre-van-szukseguk (hozzáférés dátu-

ma: 2012. augusztus 6.).

Merre tovább? Forrás: Egyensúlyban Élni Egyesület

12 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

fókusz

Niedzielsky Katalin:

Visszaút a társadalomba– Elítéltek kezébe ad szakmát az IPSZILON

A békéscsabai székhelyű IPSZILON Akk-

reditált Felnőttképzési Intézet képzésekkel

segíti a fogvatartottak és pártfogoltak visz-

szaútját a társadalomba és a munkaerőpiacra,

közbeszerzési pályázat keretében. A „DOB-

BANTÓ – Képzéssel a társadalmi és mun-

kaerő-piaci (re)integrációért Békés megyében”

címmel indított, TÁMOP-5.6.1.A-11/2 számú

projekt 2011 októbere óta tart és 2014. április

végén zárul.

Az oktatás célcsoportjába tartozik 12 fog-

va tartott a Békés Megyei Büntetés-végrehajtá-

si Intézetből, valamint 23 olyan pártfogolt, akik

a Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi

Szolgálatának pártfogó felügyelete alatt állnak.

Az IPSZILON Kft. a képzési és foglalkoztatá-

si programokat, a tréningeket, az OKJ-s képzé-

seket és a vizsgáztatást 2012. április 19. és 2013.

július 30. között tartotta, illetve tartja meg.

A fejlesztési programban résztvevők jelen-

tős része alacsony iskolai végzettségű, szociális

ellátórendszerre szorul, segélyből vagy bérpót-

ló juttatásból él, s legtöbbjüknek még soha nem

volt tartósan munkája. Szakmával 12-en ren-

delkeznek, 23-uknak pedig semmilyen szak-

képesítése nem volt, s munkavégzésre kizárólag

a közmunkaprogramok keretében nyílt lehető-

ségük. Előzetes tudásszintfelmérés és egyéni

elbeszélgetések alapján készült a célcsoport jel-

lemzése.

„Nagyon fontos leszögezni az elején, hogy

kiket, milyen képességű, adottságú embere-

ket hová akarunk eljuttatni a fejlesztés, okta-

tás során – hangsúlyozta dr. Becsei Józsefné, az

IPSZILON Kiadó és Pedagógiai Szolgáltató

Kft. igazgatója. – A pártfogoltak csoportja igen

szórt, összetétele rendkívül heterogén, megrá-

zó emberi sorsokkal, drámai esetekkel talál-

koztunk, a dörzsölt bűnözőtől a szerencsétlen

rászedettig, mindenféle típussal. Néhány kivé-

teltől eltekintve jellemző volt az alapvető tanu-

lási képességek és az előzetes ismeretek hiánya

minden témakörben, az abszolút motiválatlan-

ság a tanulásra és bármely munkatevékenység-

re. A fegyelem és az önfegyelem teljes hiányát

tapasztaltuk, a környezet védelme helyett pusz-

títást, rendetlenséget, rongálást hagytak maguk

után. A szabályokat, a házirendet többen sem-

mibe vették, gyanakvóak és tiszteletlenek vol-

tak az oktatókkal és a csoporttársakkal szem-

ben egyaránt. Megjelentek agresszív – anya-

gi jellegű – követelőzések, megnyilvánulások

is például az iskola követelményrendszere el-

len, többen pedig a hiányzásaikkal kapcsolat-

ban hamis, valótlan dolgokat állítottak egymás

és önmaguk érdekében.

A börtönből viszont a jobbakat emelték ki,

fegyelmezett csapat érkezett – tudtuk meg az

igazgatónőtől. – A fogvatartottak rendesen vi-

selkedtek, a tanuláshoz való viszonyuk minta-

szerű volt, örömmel jelentkeztek a program-

ba, a tanulási képességük megfelelőnek, néhány

esetben kiválónak bizonyult. A fegyelem a kö-

rülmények sajátosságaira tekintettel példaér-

tékű volt, a norma ismerete és a szabályok be-

tartása szintén. Soha nem hiányoztak az órák-

ról, az oktatók szerint felüdülés volt velük dol-

gozni, mert látszott rajtuk, örültek, hogy tanul-

hatnak. Hálásak voltak, és hárman, akik a kép-

zés után szabadultak, visszajöttek a börtönbe

levizsgázni. Egyikük örömmel újságolta, hogy

talált munkahelyet.

A kollégáimmal komoly eredményként

könyveljük el, hogy hová juttattuk el a projekt-

ben résztvevőket. Megtanítottuk őket a kultu-

rált viselkedés alapjaira, mintákat adtunk, amik

13

fókusz •

követelménnyé rögzültek – összegezte tapasz-

talatait az igazgató. – Úgy véljük, az oktatás

mellett kiemelt fontosságú a nevelőmunka, és

egy év alatt valóban nagy átalakuláson mentek

át ezek az emberek. Közösséggé váltak, meg-

tanultak egymásra fi gyelni és a másik sikerei-

nek örülni. A tanulás közben megváltozott a

viszonyuk az oktatókhoz is. Mindig abból in-

dulunk ki, hogy a felelősség az iskolánké, ahol

saját értékrendünk szerint tanítunk, és a színvo-

nalból nem engedünk. Kizárólag nagy tekinté-

lyű, a nevelésnek elkötelezett, felelősségteljes és

hasonló rétegek képzésében, fejlesztésében ko-

moly gyakorlattal rendelkező tanárokkal dol-

gozunk.”

Fontos mérföldkőnek nevezte a fejlesztésben

dr. Becsei Józsefné azt az időpontot, amikor-

ra az elítéltek megtanulták, hogy az alapvető

normákat be kell tartani. Az oktatók mindent

megtettek, hogy egyénre szabott foglalkozá-

sokkal, diff erenciált fejlesztéshez külön anya-

gokkal, korrepetálásokkal segítsék a gyengébb

képességűeket, a tanulással nehezebben boldo-

gulók is elérjék az OKJ-s minimum követel-

ményt.

„Meggyőződésem, hogy a felnőttképzésnek

nemcsak az a dolga, hogy szakmákat adjon a

munkaerőpiacnak, hanem az is, hogy folytassa

az iskolákban egyébként már jól működő sze-

mélyiségfejlesztést. A szocializáció a felnőtt-

képzésben azért kiemelt jelentőségű, mert tudni

kell, honnan jön és hová tart a tanuló. Az IP-

SZILON intézet álláspontja szerint a felnőtt-

képzés egy olyan másodlagos szociális színtér,

ahol az egész életen át hasznosítható tudást kell

közvetíteni, és ezáltal a szakmai képzés mel-

lett az egyének felnőttkori szocializációját is

elő kell segíteni. – Dr. Becsei Józsefné rámu-

tatott, hogy a szociális nehézségek nagyon sú-

lyos helyzetbe taszítanak embereket: – S ha va-

laki öt évig munkanélküli, reggel korán nincs

miért felkelnie, úgy érzi, nincs értelme az éle-

tének, ott leomlanak az igények és a szükség-

letek. Óriási tehát a felnőttképzés felelőssé-

ge, kötelessége, mert ezeken az embereken kell

segíteni, megváltoztatni az életvitelüket, meg-

győzni őket arról, hogy fel kell kelni, van teen-

dőjük. Sok hibás társadalmi beidegződés ellen

is fel kell lépni, új mintákat kell adni a felnőt-

teknek. A DOBBANTÓ tapasztalatait össze-

gezve úgy érzem, nem elsősorban a szakmákra

vagyok büszke, hanem arra, hogy visszahoz-

tuk ezeket az embereket az életbe, visszaad-

tuk az önbizalmukat, visszaadtuk őket a család-

juknak. Nem voltak ők rosszak, elvetemültek,

csak szerencsétlenek. Nehéz sorsuk miatt tüs-

kével tele jöttek ide, hiszen korábban minden-

ütt csak bántották őket, mindenért megsértőd-

tek. Mi emberszámba vettünk mindenkit, és

meg is szerettek bennünket. A fi gyelem, meg-

értés, szeretet után lehet csak fejleszteni, anél-

kül, nem. S mivel megkedveltük egymást, nyo-

mon is követjük a sorsuk alakulását.”

A „DOBBANTÓ” program keretében a kö-

telező elméleti tananyagot mindenkinek sike-

rült elsajátítani, és a vizsgázók kivétel nélkül

teljesítették az OKJ-s követelményeket: gyors-

éttermi és ételeladó, mezőgazdasági, valamint

kerti szakmunkás-bizonyítványt szereztek. A

tervek szerint 16 főt foglalkoztatnak, és 6-ot to-

vábbfoglalkoztatnak, ebből 12-t mezőgazdasági

területen, 4-et konyhai kisegítő munkakörben

a börtönben elvégzett gyorséttermi- és ételel-

adó szakképzés révén. Elképzelhető, hogy ez

az arány kissé változik, mert bármelyik irányba

elmozdulhat, de a cél az összesen 16 fő foglal-

koztatása a két területen.

Nem vizsgakövetelmény, de a képzés során

még különleges emberi kapcsolatokkal is gaz-

dagodtak a résztvevők. A tantestület büszke

arra, hogy a 23 és 12 hallgatóból álló osztályok

igazi közösségekké váltak, és olyan szakmun-

kásokat bocsáthattak útjukra, akik számára ér-

ték a fegyelmezett munkavégzés, a tanulás és az

egymás iránti tisztelet. Többen úgy búcsúztak,

hogy egy-egy ipszilonos képzés kedvéért, egy új

szakma megszerzéséért akár még a börtönbe is

visszajárnának…

14 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

módszertanmódszertan

Nem formális képzések szerepe

Az oktatáspolitika jelenleg átalakulóban

van, új nemzeti kerettantervek kialakítása

és adaptációja folyik az oktatási intézmények-

ben, s ezzel párhuzamosan a szakképzés re-

form intézkedései is bevezetés alatt vannak.

A szabályozások több területen részleteseb-

bek a korábbinál, egységességre törekszenek

az ország területén. Az oktatáspolitika és a

szakképzési rendszer átalakításának mindig

van hatása a munkaerőpiacra, bár azt még

nem tudjuk, hogy a jelen szabályozások mi-

ként fogják befolyásolni ezt a piacot. Minden-

esetre az a cél, hogy az egységesebb szakmai

tartalom és színvonal megteremtése segít-

se az állampolgárok jobb és hatékonyabb

elhelyezkedését a munka világában. Vajon

elegendő lesz-e az oktatási és szakképzési

rendszer átalakítása, vagy szükség van a for-

mális oktatási forma mellett a nem formális

és az informális tanulási közeg elismerésére

és támogatására is?

A nem formális képzések jelentősége

egyre nagyobb teret kap Európában, mégis

az az érzése az embernek, hogy Magyaror-

szágon nem becsülik meg azokat a képzése-

ket, amelyek nem formális képzési formá-

ban valósulnak meg. Az Európai Bizottság

2001-ben kiadott „Memorandum az éle-

ten át tartó tanulásról” című dokumentuma

meghatározta a tanulás különböző formáit,

és az egyes országokban való elismertetésé-

ben is jelentős szerepe volt. Azóta már eltelt

több mint egy évtized, azonban hazánkban

a szakma az egyes tanulási formákat nem

tartja egyenrangúnak az egész életén át tar-

B. Balogh Edit

Miért van szükségnem formális képzésekre és felnőttképzési

csoportvezetőkre Magyarországon?tó tanulás szempontjából, nincs megbecsü-

lése a formális tanuláson kívüli képzések-

nek.

Felnőttképzési környezet

Az oktatáspolitika és a szakképzés jelen-

leg folyó reformja mellett elengedhetetlen

az innovatív és alternatív tanulási módok fi -

gyelembevétele. Különösen azért fontos ez,

mert a kompetencia alapú fejlesztés lényege,

hogy a felnőttképzésből kikerülő egyénnek

nemcsak elméleti és gyakorlati ismeretekkel

kell rendelkeznie egy adott szakterületen,

hanem fejlett problémamegoldó képessé-

get, kritikai gondolkodást, cselekvőképes-

séget is kell birtokolnia. Ehhez elengedhe-

tetlen, hogy szociális kompetenciái fejlettek

legyenek, rendelkezzen a szükséges önbi-

zalommal és kommunikációs képességgel.

A köznevelés és szakképzés rendszerében

sok esetben nem tanulja meg a diák magát

az „élet”-et, így azt felnőttkorban kell pótol-

nia. Azonban a felnőttképzésbe bekapcsoló-

dó személyt nem mindig fogadja felnőtthöz

méltó környezet. A legfőbb problémák a tel-

jesség igénye nélkül:

1. A felnőtteket nem mint felnőtt személyi-

séget veszik fi gyelembe, hanem visszata-

szítják a „diák” szerepbe. Ennek követ-

kezményeként az adott felnőtt nem lesz

motivált a szakterület elsajátításában, ki-

zárólag a papír megszerzése, és nem a

szakma vagy a képzési ismeret elsajátítása

lebeg a szeme előtt. Nem lesz a későbbi-

ekben nyitott az önképzésre, az informális

tanulási lehetőségeket nem ragadja meg.

15

módszertan •

2. A felnőttképzésben – a szabályozások el-

lenére – még mindig nagyon sok esetben

a képző intézmény diktál, a „felnőttség”

igényeit nem veszik fi gyelembe. Ennek

következtében a tanulás középpontjában

nem a felnőtt áll, illetve nincs, vagy csak

kevés lehetőség mutatkozik arra, hogy az

oktató egy felnőtt csoport szintjéhez iga-

zítsa a tudásanyagot, a képzési idő hosz-

szát, a módszert. A felnőtt nem motivált

abban, hogy igényeit egyáltalán megosz-

sza a képző intézményekkel, hiszen arra

szocializálódott, hogy minden képzés egy

„szokásos iskolás menetrend” szerint zaj-

lik.

3. A képzők idegenkednek attól, hogy a cso-

portot ne csak oktassák, hanem neveljék

is, vagyis a szakmai, etikai elvárásoknak

megfelelően formálják szemléletüket, il-

letve már a tanulás közben fi gyeljék meg

és motiválják a felnőtteket a szakterületi

specializációkra, biztassák őket a munka-

erőpiacon történő érvényesülésre. Ennek

következtében legtöbbször kizárólag az

előírt képzési programnak megfelelő tan-

anyag leadása történik meg azt feltételezve,

hogy a felnőtteknek már nincs szüksé-

gük arra, hogy formálják személyiségü-

ket. Kikerülve a képzésből nem tudják

magukat érvényesíteni, a megszerzett tu-

dással nem tudnak jobb esélyt biztosíta-

ni maguknak.

4. A felnőttek előzetes tanulását és annak

eredményeit elvileg ugyan – a kérésük-

re be kell számítani, előzetes tudásukat

meg kell mérni –, de maguk a felnőtt-

képzésben résztvevők ritkán szoktak élni

ezzel. A nem fomális vagy informális ta-

nulási közegben megszerzett tudásukért

kapott tanúsítványok vagy oklevelek nem

jelentenek társadalmi elismertséget, nincs

forgalmi értéke a képzési és munkaerőpia-

con. Ennek következtében a nem formális

képzésekre nem szívesen fordítanak időt a

felnőttek, mert sok esetben időpazarlás-

nak, esetleg felesleges pénzkidobásnak tű-

nik, hiszen úgysem ismerik el sehol a tu-

dását.

Nem formális képzések jelentőségeAz élethosszig tartó tanulás modellje a folya-

matos tanulást preferálja, különböző tanulá-

si közegben és formában. A nem formális

képzéseket eddig már többféleképpen defi -

niálták. Most, ebben a cikkben a követke-

ző értelemben kerül alkalmazásra: a képzés

előre meghatározott céllal történik, rugal-

masan szervezett és irányított, a tanulókhoz

alkalmazkodó módszerrel, szabályozással,

időkerettel és tananyagtartalommal (ide tar-

tozhatnak például a munkaerő-piaci trénin-

gek, szakmai továbbképzések, civil szerve-

zetek szervezésében történő képzések, tan-

folyamok). Ma már ismert tény, hogy azok

a munkaerő-piaci képzések, amelyek esetén

kombinálták a felnőttek szakképzését más,

nem formális képzési elemekkel (pl. szemé-

lyiségfejlesztés, álláskereső tréning), sokkal

nagyobb hatást fejtettek ki a munkaerőpiac-

ra, mint a pusztán szakképzésben átképzet-

tek vagy a Munkaügyi Központok által tá-

mogatott tanfolyamokra fi zetett résztvevők.

A tanulási környezet változatossága segí-

ti a felnőtteket a kompetenciáik fejlesztésé-

ben. Ezért lenne fontos, hogy a nem formá-

lis kompetencia fejlesztésének legyen meg a

maga helye, szerepe, támogatottsága és elis-

mertsége.

A nem formális tanulási közeg megterem-

tése a képzőtől is többet kíván, mint egy is-

meretátadás. Sok kreativitással, türelemmel,

felnőttekhez alkalmazkodó módszerrel, a

felnőtt résztvevők bevonásával egészen más-

ként kell a képzőnek megfelelnie az igények-

nek. Miből is adódik a képzők vonakodása

ettől a képzési formától? A felnőttek kép-

zésével foglalkozó szakemberek eredendő-

en széles palettáról érkeznek. Van, aki egy

16 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

módszertan

szakterületen nyújt kiváló teljesítményt, és

úgy érzi, ezt szükséges másoknak is tovább-

adni, így az oktatás területén később sze-

rez gyakorlati tapasztalatokat. Van, aki pe-

dagógiai pályáról indul, s egyszer csak ki-

köt a felnőtt célcsoportnál, s adaptálnia kell

a diákokhoz szokott módszertanát a felnőt-

tekre. Van olyan kolléga is, aki már eleve

andragógusnak tanult felsőfokú intézmény-

ben, ahol elsősorban az elméleti alapokat ta-

nították meg a számára, de gyakorlati dol-

gokban meglehetős hiánnyal küzd pályá-

ja elején. Az életpályák sokszínűsége ellené-

re szükség van olyan képzésekre, amelyek le-

hetőséget adnak arra, hogy a felnőttképzés-

ben képző, csoportokat oktató személy maga

is jártasságot szerezzen a felnőttek képzésé-

nek gyakorlati sajátosságaiban.

Felnőttképzési csoportvezetők

Erre nyújt lehetőséget a Katolikus Ifj úsági

és Felnőttképzési Egyesület Felnőttképzési

csoportvezető képzése (PL-6020), amely-

nek célja, hogy a résztvevő – vagyis a leendő

képző – elsajátítsa a felnőttképzési csopor-

tok létrehozását, működtetését, a képzési fo-

lyamat kísérését és értékelését. A képzésről

kikerülő felnőttképzési csoportvezető ké-

pes önállóan, környezetére és önmagára ref-

lektálva tanulási és találkozási alkalmakat

létrehozni és megvalósítani. Ez a képzés gya-

korlati élményt, eszközrendszert és elméleti

alapot ad önrefl ektív tanulási közegben. A

képzés alapvető elvei iránymutatók lehet-

nek valamennyi képzési formában működő

felnőttképző számára, vagyis a cél az, hogy

a képzésből kikerülők az alábbi elvek men-

tén tevékenykedjenek bármely felnőttképzé-

si területen.

Mély tisztelet minden ember iránt

Fontos, hogy a képzések során az ember áll

a középpontban, az emberi méltóság tisztele-

te. Kiemelt fi gyelmet kell fordítani az esély-

egyenlőségre, amely kiterjed korra, nemre,

családi állapotra, nemzetiségre, fajra, szár-

mazásra, vallásra, politikai meggyőződésre,

egészségügyi állapotra stb. Minden képzés-

ben ügyelni kell arra, hogy a személy na-

gyobb jelentőséget élvezzen, mint társadalmi

szerepe.

Nyitottság és tolerancia

A kommunikáció alapját az egymás értékeit

megbecsülő bánásmód nyújtja. Ily módon sok-

színű és ellentétes tapasztalatok, megoldási le-

hetőségek kerülnek felszínre, melyek dinami-

zálják a személyek és csoportok szociális kom-

petenciáit. A párbeszéd megoldás lehet több

társadalmi problémára, a másik fél álláspont-

jának megismerése segíthet tisztázni a valós

értékeket, hogy egy olyan világot alakítsunk

ki, amelyben könnyebb és jobb élni. Amikor

a mai társadalomban ennyire hiányzik a szo-

lidaritás, akkor az ellentétek keresése helyett a

közös nevező megtalálása a fontosabb.

Minőség / Szavahihetőség

Fontos a legújabb fejlesztések, kutatások fi -

gyelembe vétele, hogy azok a társadalom

tagjai számára a kor követelményeinek meg-

felelően legyenek közvetítve. Az emberek

válaszokat várnak kérdéseikre és szeretik, ha

a képzéseken keresztül olyan iránymutatáso-

kat kapnak, melyek képessé teszik őket arra,

hogy önállóan hozzák meg döntéseiket. Ki-

emelten fontos a nyílt és bátor kommuniká-

ció, az igazság kimondása és a magas minő-

ségi színvonal képviselete.

Szolidaritás

A világban egyre inkább elidegenednek az

egyének, ugyanakkor az ember közösségi

lény, aki arra vágyik, hogy elfogadott legyen

a különböző közösségi színterekben. Fontos

tudatosítani a résztvevők között, hogy ösz-

szefogással sokkal több értéket lehet terem-

teni, mint egyedül. Szinergiahatással lehet

17

módszertan •

számolni, ha egy-egy képzési programban

nemcsak a képzésben részt vevő egyének

fontosak, hanem a képzés során kibontako-

zó csoportfolyamat is. A képzések alkalmá-

val hangsúlyozott a példamutatás a partner-

ségi munkában és a közösségi gondolkodás.

Nyitottság a jövőre

Nagy fi gyelmet kell fordítani a több társa-

dalmi rétegre is jellemző apátia elleni küz-

delemre, hogy kapjanak jövőjükbe vetett

bizalmat az embereknek. A képzéseken nagy

hangsúlyt kell fektetni a motiválásra, a po-

zitív gondolkodásra, az öngondoskodásban

való hitre, valamint az önmegvalósítás érté-

keire. Alapvetően a képzések egy fajta mo-

torjai lesznek a résztvevők későbbi aktivitá-

sának a társadalomban, a munkahelyeken, a

családban stb.

Döntésképes, felelősségvállaló ember

Akár általános követelménynek is mondhat-

nánk, hogy a felnőttek képzése során felnőtt,

azaz döntésképes, felelősségvállaló ember le-

gyen a képzésben résztvevő. Feladat a felnőt-

tet elsősorban „partnerré”, „gondolkodóvá”

tenni, aki aktívan bekapcsolódik a képzé-

si folyamatba, maga is részese és alakítója a

képzési folyamatnak. A felnőtt legyen fele-

lősségteljes, éljen a valóságban, hozzon meg

autonóm döntéseket az életében, legyen ké-

pes cselekedni. A képzések során ezért nem

az előírások miatt fontos az elégedettség- és

az igényfelmérés, hanem annak a folyamatba

visszacsatolása alapvető fontosságú.

Kompetenciafejlesztés más hangsúllyal

A képzés során a kompetenciafejlesztés hár-

masságában (ismeret, készség, attitűd) az at-

titűdformálásra kerül a nagyobb hangsúly,

ellentétben az ismeretorientált szak- és szak-

mai képzéssel. Talán ennek a következmé-

nye, hogy egy-egy képzés esetén fontos az

egyén véleménye, elképzelése, hozzáállása az

adott témához. Az emberek döntéseit és vi-

selkedési modelljeit gyakran nem racionális

alapok jellemzik, hanem hozzáállásuk sze-

rint alakítják életüket. Ha egy témában sok

az ismeretanyag, de a gyakorlati készségek

fejlesztése nem történik meg, és az attitűdről

nem esik szó, akkor kérdéses, hogy a képzés

eléri-e célját. Ezt felismerve kap hangsúlyt a

kompetenciafejlesztési területek közötti har-

mónia.

4 alapkő modell

A képzés a felnőtteket arra motiválja, hogy

képzések szervezése, tervezése során négy

szempontot vegyenek fi gyelembe egyszerre,

mert ez fogja az adott képzési programnak a

sikerességét meghozni: 1. legyen rá társadal-

mi szükséglet, társadalmi igény; 2. a képző

intézmény céljaival egyezzen a képzés célja;

3. a résztvevői oldalról is legyen rá igény és

fi zetőképes kereslet; 4. a képző/oktató sze-

mélyes céljaival egyezzen meg a képzés cél-

ja. A négy feltétel pozitív együttállása hozza

meg a képzések sikerét.

Keresztény emberképen alapuló értékrend

Lényeges az emberek életével, életvitelével,

egyéni és közösségi magatartásával kapcso-

latos olyan témák feldolgozása, amelyekben

az egyháznak sajátos álláspontja van, fontos,

hogy ez értékrend-közvetítéssel, konzultáci-

ókkal és konszenzusokkal valósuljon meg.

Növekedés testben, lélekben, szellemben

A képzések esetén a szellemi gyarapodás

mellett megfelelő képzési körülmények-

re van szükség, hogy testi szükségleteink is

ki legyenek elégítve. A megértő, egymás-

ra odafi gyelő közeg segíti a tudás beépülé-

sét, ha annak lelki alátámasztása is megtör-

ténik. Így fontos a kellő szabadidő biztosítá-

sa, az emberséges bánásmód a teljes képzési

folyamatban, valamint a nyugalom feltételei-

nek megteremtése is.

18 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

módszertan

Felnőttképzési csoportvezető képzés

A Felnőttképzési csoportvezető képzés misz-

sziója, hogy közreműködjön a felnövekvés fo-

lyamatában, ami szükséges a felnőttaktivitások

megvalósításához, vagyis a társadalomfej-

lesztésben való részvételhez. Ezt szolgálta az

eddig két alkalommal meghirdetett pilot

programban futtatott 144 órás akkreditált

Felnőttképzési csoportvezető képzés című kép-

zési program.

A sikerek és nehézségek feldolgozása után

a változtatási javaslatok fi gyelembe vételével

egy „új” felnőttképzési csoportvezető képzés

alapjai kerültek lefektetésre, ahol fontos ki-

emelnünk azokat a speciális vonásokat, ame-

lyeket sajátosságnak gondolunk a mai fel-

nőttképzési piacon:

• folyamatjegyzőkönyv vezetése a tudás-

mélyítés érdekében;

• bentlakás, mint módszer, a csoportépítés

elősegítése miatt;

• páros vezetés, mint minta az együttmű-

ködésre;

• közös csapatépítés a szociális képességek

és a társas kompetenciák fejlesztése érde-

kében;

• tréning, mint alkalmazott módszer a

gyakorlatorientált ismeretátadás érdeké-

ben;

• aktivizálás, a felnőtt résztvevő bevoná-

sa miatt, a döntésképesség és cselekvőké-

pesség elérése érdekében;

• véleményeknek teret adó környezet, az

attitűdformálás és az önrefl ektív lehető-

ségek intelligens módja;

• lényeglátás, azaz olyan szakmai tartalom

összeállítása, amelyre résztvevői igény

van.

A felnőttképzési csoportvezető képzés új

tematikával, immár 128 órás képzésként ke-

rül meghirdetésre 2013 szeptemberében. A

megújult tananyaga a következő tartalma-

kat hordozza: Csoport, csoportműködés;

Játékvezetés és elemzés; Résztvevői vezetés,

résztvevői témablokk; Térhasználat; Felnőtt-

képzési formák; Csoportlétszám; Környezet-

elemzés, igényfelmérés; Jogszabályi környezet;

Vezetői identitás, énmisszió; Kommunikáci-

ós alakzatok, beszélgetésvezetés; Tematikafej-

lesztés, képzéstervezés; Képzésmenedzsment.

A képzésről rendszeres tájékoztatást talál az

olvasó a www.kife.hu oldalon.

A képzés fejlesztőinek hitvallása, hogy

társadalmunk fejlesztése érdekében szüksé-

ges, hogy a szakismeretek mellett a felnőtt

egyéniséget is formáljuk, az élet nagy felfe-

dezéseiben segítsük a felnőtt embert tanulása

folyamán. Ezért ajánlhatóak a fenti gondo-

latok valamennyi felnőttképzésben működő

kolléga számára, ezért javasoljuk a szakkép-

zésben dolgozóknak, hogy bátran alkalmaz-

zanak nem formális tanulási elemeket kép-

zési projektjeik tervezésénél.

Páros feladatok a tréningen

19

módszertan •

Szekszárdon tudják, a prédikálás kevés!

„Amikor Adolf Kolping 1849-ben mozgalmát

meghirdette, nem pusztán iparos legények lel-

ki gondozását tűzte ki célul. Tudta, hogy az el-

vont beszélgetés, a prédikálás kevés. Cselekvő

hittel vallotta a krisztusi elvet: nem halat kell

adni az éhezőknek, hanem meg kell tanítani

őket halat fogni” – idézte a jól ismert bölcses-

séget László Péter. A Szekszárdi Kolping Ka-

tolikus Szakképző Iskola igazgatója elmondta,

mit jelent az erkölcsi nevelés, a kolpingi eszme-

iség és hogyan lehet azt érvényesíteni, tovább-

adni a mai magyarországi oktatásban, szak-

képzésben. A német származású katolikus pap

felfogásában működtetett magyarországi okta-

tási intézményeket bemutató sorozatunk máso-

dik részében Szekszárdra látogatunk, hogy az

ottani nevelésfi lozófi ába és jó gyakorlatba kap-

junk betekintést.

„Nem elég beszélni egy jobb életről, meg

is kell tanítani mindenkit arra, hogy azt ho-

gyan érje el. Segíteni kell a képességet, hogy fi -

atal keresztényként valósítsa meg életét hivatá-

sában, családjában és a társadalomban, ezáltal

önmaga is emberségesebbé váljon, és így mű-

ködjön közre egy emberibb világ kialakításá-

ban – magyarázta László Péter. – Ilyen életvi-

telre viszont csak az képes, aki meg tudja te-

remteni saját egzisztenciáját, birtokában van

azoknak a képességeknek, amelyekkel irányí-

tani tudja saját sorsát. Ennek kialakításához

Kolping rendkívül fontosnak tartotta az egyle-

ti nevelést, oktatást.”

Segítik a gyengébbek felzárkóztatását

Mint megtudtuk, az alapítási célkitűzés szelle-

mében oktatnak ma is. A hátrányos helyzetű és

tanulási, szociális, családi, anyagi nehézségek-

Niedzielsky Katalin

A Kolping család iskoláiban elsőaz erkölcsi nevelés II.

kel, magatartászavarokkal küszködő tanulók

részére nyújtanak segítséget a felzárkóztatás-

hoz, az alapvizsga megszerzéséhez, a szakma-

tanuláshoz, és a keresztény szellemű nevelés

keretében biztosítják az érettségire való felké-

szülést.

„Az iskola nevelésfi lozófi ája a személyköz-

pontúság. Minden tanuló önálló személyiség,

adott képességekkel és tehetségekkel. A feladat

az, hogy ezeket az adottságokat felfedezzük és

fejlesszük. A féllábúnak nem biztos, hogy hosz-

szútávfutónak kell lennie. A gyermek nem az

életre készül, hanem már minden nap él. En-

nek megfelelően meg kell tanítani eligazodni az

életben, megtalálni az igazi, alapvető értékeket,

ehhez igazítani életvitelüket, cselekedeteiket. A

felfedezett tehetségeket fejleszteni kell, a kibon-

takozási lehetőségeket pedig elősegíteni – emel-

te ki a szekszárdi igazgató. – A nevelés célja,

hogy a diákok személyisége helyes irányba fej-

lődjön, alakuljon. E munka során egyes tulaj-

donságokat erősíteni kell, míg másokat lefarag-

ni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig ott le-

beg egy személyiségideál, amit igyekszik mind

jobban megközelíttetni a diákjával. Természe-

Ballagás a szekszárdi Kolping-iskolában.

20 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

módszertan

tesen ez az ideál diákonként más és más. Az ál-

talános emberi értékeken túl mindig szem előtt

tartják a csak arra az egyetlen gyermekre, fi a-

talra jellemző értékeket is. A Kolping iskolá-

ban mindenki tiszta lappal kezdi tanulmányait.

Nem utalnak vissza a volt jegyekre, előző ma-

gatartási és egyéb problémákra, hanem kivár-

juk, amíg a tanuló megnyílik, leküzdi gátlása-

it és megtalálja helyét. Az osztályozás nem cél,

hanem eszköz arra, hogy a diákok elhiggyék,

eddigi tudásszintjüket képesek megváltoztatni.”

Hiteles pedagógusok kellenek

Roppant fontos a pedagógus személyes példa-

mutatása. Szekszárdon állítják, hogy csak az a

„hiteles” pedagógus, akinek magánélete, mun-

kája fedi az általa hirdetett elveket. A pedagó-

gus legfontosabb munkaeszköze a személyi-

sége. Viselkedése, gondolkodásmódja, érték-

rendje, magánéletének alakítása példaértékű

lehet a diákok számára. Fontos a pedagógusok

részéről a mindenkori emberi hangvétel, és ezt

megkövetelik a tanulók egymás közötti érint-

kezésében is. Bizalmi légkört kell teremteni

pedagógusok és tanulók között, hogy a fi ata-

lok merjenek kérdezni a tananyagról és szemé-

lyes problémáikról is. A pedagógusnak mindig

rá kell érnie, akár korrepetálásról, akár egyéni

gondok feldolgozásáról van is szó.

De hogyan lehet az erkölcsi nevelés fontossá-

gát összhangba hozni a korszerű szakmai kép-

zéssel? Erre is válaszolt László Péter igazgató:

„A nevelési célok között kiemelt helyen szere-

pel az erkölcsi nevelés. Alapeszme a kolpingi

eszme: Légy jó családapa (anya)! Légy jó szakem-

ber! Légy jó hazafi ! Légy jó keresztény! Az iskola

célja olyan szakemberek képzése, akik szakmá-

jukban átlagon felüliek, becsületes, megbízha-

tó emberek. Nagy jelentősége van a tolerancia

és az együttműködési képesség fejlesztésének

is. A kulturált, illedelmes magatartás, a tiszta

beszéd hangsúlyos a nevelésben. Mivel a diá-

kok többsége olyan családi háttérből jön, ahol

a szülők általában csak alapfokú végzettséggel

rendelkeznek – jobb esetben –, így nagy gon-

dot kell fordítani egészségügyi és szocializáci-

ós fejlesztésükre is. A tanulókat motiválni kell,

hiszen eddigi kudarcaik és a család alulmoti-

váltsága teljesen érdektelenné tette őket a fel-

emelkedés, a lehetőségek keresésével szemben.

Ki kell alakítani bennük egy pozitív jövőképet,

el kell hitetni velük, hogy képesek előbbre jut-

ni, s meg kell mutatni számukra a célhoz veze-

tő utat is, sőt együtt kell velük elindulni ezen az

úton. Ehhez nagy segítség a szociálpedagógus

által tartott önismereti óra, amely kiemelten

foglalkozik a tanulók társadalmi beilleszkedé-

sének elősegítésével, hátrányaik csökkentésé-

vel.”

Kérdésemre, hogy a különböző szakmákban

hol jelenik meg az értékrend, az erkölcsi, a val-

lásos nevelés, a következőt mondta az igazga-

tó: „A szakmai oktatás elsődleges célja, hogy a

tanulók elsajátítsák mindazokat az elméleti és

gyakorlati ismereteket, amelyek a szakmunkás

bizonyítvány megszerzéséhez nélkülözhetetle-

nek. A gyakorlati foglalkozásokon a szakokta-

tó és a tanulók meghatározott munkarendben

dolgoznak, mégis kötetlenebb ez az együttmű-

ködés, mint az elméleti órákon. Ilyenkor a ta-

nulók jobban megnyílnak, és képet kapunk a

munkához való hozzáállásukról, mindezt úgy,

hogy közben látjuk, milyen értékeket hoztak

otthonról ezzel kapcsolatban, illetve melyek az

iskola feladatai.”

Fontos az is, hogy ebben az iskolában milyen

Ballagási szentmise a végzősök tiszteletére.

21

módszertan •

jó gyakorlatokra büszkék, és mit tartanak pél-

daértékűnek Szekszárdon, akár átvételre érde-

mesnek a hagyományos iskolák számára: „Ta-

lán a diákok problémáival, nehézségeivel való

foglalkozást lehetne kiemelni az általános pe-

dagógiai feladatok közül. A szakoktatók, szak-

tanárok, osztályfőnökök, gyógypedagógusok,

fejlesztőpedagógusok és szociálpedagógusok

együtt, egymást kiegészítve próbálnak a hátrá-

nyok leküzdésében minden segítséget megad-

ni a rászorulóknak” – szögezte le László Péter.

Először a tanulók önbizalmát erősítik

„Nálunk az általános iskolában gyenge ered-

ményt elérők vannak többségben. Éppen ezért

az itt tanító tanárok a lassabb, nehezebb fel-

fogáshoz alakítják módszereiket. A kiscsopor-

tos foglalkozások, az önálló előadásra buzdítá-

sok váltakoznak a közös munkával, a frontális

módszerek az egyéni feldolgozással. Azok a ta-

nulók, akiknek a tananyag elsajátítása még így

is nehézségekbe ütközik, korrepetálást kérhet-

nek tanáruktól. Teljesen általános dolog, hogy

szinte minden osztályban tartanak rendszeres,

kiscsoportos korrepetálást a pedagógusok. Ah-

hoz, hogy a gyengébb tanulókkal is eredmé-

nyeket tudjanak eléri, először is az önbizalmu-

kat kell megerősíteni. Sajnos nagyon nehéz do-

log valakivel elhitetni, hogy igenis képes jobb

eredményre, ha az előző iskolájában beskatu-

lyázták a legalsó szintre. Szintén hátráltató té-

nyező, hogy az oktatási törvény nem ad lehető-

séget az osztályok létszámának csökkentésére.

Ez különösen fontos lenne, hiszen egy 15 fős

osztályban több idő jutna a gyerekekkel való

foglalkozásra, az egyéni problémák megoldá-

sára, és jobban megvalósulna a nevelés az ok-

tatás keretein belül. Harmincfős osztályokkal

ez szinte lehetetlen feladat.” – mutatott rá az

intézményvezető.

Roma származású pedagógus oktat

A pedagógusok és szakoktatók lelkiismere-

tesen végzik a munkájukat, de az, hogy mi-

lyen sikerrel, változó képet mutat. Lehet valaki

nagyon lelkiismeretes és elláthatja teljes oda-

adással a feladatát, ha a körülmények mégsem

teszik lehetővé a sikert. Talán a legjobban az

példázza a hátrányos helyzetű tanulók felkaro-

lását és felzárkóztatását, hogy van olyan roma

származású pedagógus, aki a Kolping iskola

tanulója volt, és most ugyanott oktatja a zömé-

ben hátrányos helyzetű diákokat.

Kérdésemre, hogy milyen kapcsolatokat

ápolnak a tanulók családjával, a szociális és se-

gítő intézményekkel, László Péter elmondta,

hogy az utóbbiakkal aktív kapcsolatot tart az

iskola, sajnos főként a tanulóik problémái mi-

att. A kapcsolattartásban fontos szerep jut há-

rom szociálpedagógusuknak, akik az osztály-

főnököknek segítenek a gondok leküzdésében

és a kapcsolatok ápolásában. Rendszeres feladat

a családlátogatás, főként a hátrányos helyzetű

tanulóknál. Az iskola alapítványa sok esetben

a szociális hátrányok leküzdéséhez nyújt segít-

séget a rászoruló diákoknak és családjaiknak.

A Vöröskereszt szekszárdi szervezete is rend-

szeresen támogatja a hátrányos helyzetű tanu-

lóikat, főként élelmiszerrel és ruhaneművel.

Rendszeresen, évente kétszer, szerveznek vér-

adást az iskolában, a Vöröskereszttel közösen a

tanárok és nagykorú diákok számára.

„Az iskola minden oktatott szakmájához

saját, jól felszerelt, modern tanműhellyel ren-

delkezik. Az eszközpark fejlesztésére folyama-

tosan pályázunk, illetve nagy hangsúlyt fekte-

Minden évben kétszer szerveznek véradást.

22 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

módszertan

tünk a meglévő gépeink, berendezéseink meg-

óvására – válaszolta az igazgató a személyi fel-

tételekre és az eszközrendszerre vonatkozó ér-

deklődésemre. – A szakmai képzés iskolánk

négy telephelyén zajlik. Palánkon egy gépi és

egy kézi asztalosműhelyünk, valamint egy var-

rodánk működik, a kertészoktatásunk egy 2,5

hektáros tangazdaságban valósul meg, szaká-

csaink pedig a főépület tankonyháján szerez-

hetnek gyakorlatot. A szociális gondozó és

ápoló, valamint szociális gondozó, szervező ta-

nulóink szintén a főépületben kialakított okta-

tókabinetben gyakorolnak.

A szakképzéshez fontos a jó kapcsolatok

ápolás a gazdálkodó szervezetekkel, hogy az

igényeiket ki tudjuk elégíteni. Tanulóink a

szakmai gyakorlatuk nagy hányadát tanuló-

szerződéses jogviszonyban töltik a gazdaság

szereplőinél. A szakmai oktatás szervezésé-

hez komoly segítséget nyújtanak a Tolna Me-

gyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatár-

sai, akikkel napi kapcsolatot tartunk fenn. A

szakképzésben alkalmazott szakoktató mun-

katársaink nagy része szakirányú, illetve pe-

dagógiai diplomával rendelkezik, illetve több

kollégánk jelenleg is újabb végzettség meg-

szerzéséért tanul.”

Hasznos hazai és nemzetközi kapcsolatok

A szekszárdi szakképzőben fontosnak tartják,

hogy rendszeres kapcsolatot ápoljanak a töb-

bi Kolping iskolával, valamint más egyházi és

hagyományos intézményekkel itthon és kül-

földön is. „A közös fenntartóhoz való tartozás

közvetlen kapcsolatok kiépítését

segíti a magyarországi Kolping

intézmények között. Talán a föld-

rajzilag hozzánk legközelebb eső

Nagybajomi Kolping Katolikus

Szakképző Iskola és Kollégium-

mal a legszorosabb a kapcsola-

tunk, hiszen az AIDD TISZK

(Alapítványi Iskolák Dél-Dunán-

túli Regionális Szakképzés Szer-

vezési Társulása Nonprofi t Kft.) tagintézmé-

nyei vagyunk. A TISZK kialakításában, szer-

vezetének működtetésében aktív feladatokat lát

el mind a két intézmény. A szakmai kapcso-

latokon kívül közös kulturális, sport és egyéb

szabadidős tevékenységek formájában jelenik

meg a partnerség. Szakmai tapasztalatszer-

zés céljából az egész tantestületünk járt már a

pétfürdői iskolában is. Jó kapcsolatot ápolunk

más egyházi intézményekkel is, a Szekszár-

di Szent József Iskolaközpont tanáraival rend-

szeresek a közös programok” – sorolta a társ-

intézményeket László Péter, s hangsúlyozta,

hogy iskolájuk természetesen nyitott minden új

partnerkapcsolatra.

A nemzetközi együttműködésben a kolpingi

hagyomány eredetéből fakadóan a németor-

szági és ezen belül is a bajor tartományi intéz-

ményekkel kialakított kapcsolat a meghatáro-

zó. Több közös projektet valósítottak meg a

tanártovábbképzés területén és Leonardo da

Vinci Mobilitási programban a memmingeni,

mindelheimi és donauwörthi Kolping iskolá-

val. Legutóbb 2012 októberében 15 tanuló-

juk töltötte egyhónapos szakmai gyakorlatát

a bajor tartományban. 2013 júniusában pedig

szakmai oktatóik utaznak Augsburgba a né-

met partner által szervezett tanártréningre. A

német partnerségen kívül Vajdaságban, Sza-

badkán és Erdélyben, Székelyudvarhelyen is

ápolnak kapcsolatokat, amelyek kialakításá-

ban, fenntartásában nagy segítséget jelentenek

a „Határtalanul!” pályázatok.

(Folytatjuk)

A kertészeti oktatást egy 2,5 hektáros tangazdaságban valósítják meg.

23

módszertan •

Ha megkérdezné valaki, hogy mi a közös a

Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Álta-

lános Iskola Szeged-Móravárosi Tagintézmé-

nye, a soproni Handler Nándor Szakképző Is-

kola, a dunaújvárosi Dunaferr Szakközép- és

Szakiskola, valamint a székesfehérvári Árpád

Szakképző Iskola között, akkor valószínű,

hogy talán még az érintett iskolák sem tud-

nák azonnal a választ. Az alábbi adatok azon-

ban ugyanarra a képzeletbeli dobogóra állít-

ják az említett szakképző intézményeket, hi-

szen iskolánként ők adták a legtöbb tanulót a

2012/13. tanév Szakma Kiváló Tanulója Ver-

seny (SZKTV) és az Országos Szakmai Ta-

nulmányi Verseny (OSZTV) döntőjére.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2013-ban immáron hatodik alkalommal ren-

dezte meg a Szakma Kiváló Tanulója Ver-

senyt, valamint az Országos Szakmai Tanul-

mányi Versenyt. Ezek országos döntőjére a VI.

Szakma Sztár Fesztiválon 2013. április 24. és

26. között Budapesten, a HUNGEXPO Vá-

sárközpontban került sor, melyet Orbán Vik-

tor, Magyarország miniszterelnöke nyitott

meg.

A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes

„fi zikai” szakmák – közöttük a ráépülő, maga-

sabban kvalifi káltak – társadalmi presztízsének

és vonzerejének növelése, azok népszerűsítése.

Mészárosné Szabó Anna

Szakma Sztár FesztiválA versenyek és a fesztivál szlogenje:„A jó szakma felér egy diplomával!”Az országos szakmai versenyeket a Nemzet-

gazdasági Minisztérium által a Magyar Ke-

reskedelmi és Iparkamara gondozásába át-

adott 39 szakképesítésben hirdettük meg,

a nappali tagozaton végzős szakiskolai és

szakközépiskolai tanulók számára. A verse-

nyeken a következő szakmák tanulói vettek

részt:

• az SZKTV-én: ács, állványozó; bőrdísz-

műves; burkoló; bútorasztalos; cukrász;

élelmiszer- és vegyiáru-eladó; épületaszta-

los; férfi szabó; festő, díszítő, mázoló és ta-

pétázó; fodrász; gázfogyasztóberendezés-

és csőhálózat-szerelő; gépi forgácsoló; gép-

lakatos; hegesztő; hűtő- és klímaberende-

zés-szerelő, karbantartó; kárpitos; kozme-

tikus; kőműves; központifűtés- és csőhá-

lózat-szerelő; műszakicikk eladó; női sza-

bó; pincér; szakács; szerkezetlakatos; szer-

számkészítő; tetőfedő; villanyszerelő; víz-

vezeték- és vízkészülék-szerelő.

• az OSZTV-én: automatikai műszerész,

bútoripari technikus, elektronikai techni-

kus, erősáramú elektrotechnikus, épület-

gépész technikus, gépgyártástechnológiai

technikus, kereskedő, magasépítő techni-

kus, mechatronikai műszerész, vendéglős.

Saját szerkesztés MKIK összesítés alapján

8

10

6

4

2

0

Szegedi Ipari Szolgáltató Handler Nándor Dunaferr Szakközép-és Szakiskola Iskola és Kollégium

Szeged-Móravárosi Tagint.

8 87

9

24 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

módszertan

A versenyzők többkörös válogatáson estek

át. Országosan 3667 fő vett részt az elődöntő-

kön, melyeket a korábbi éveknek megfelelően

szakképesítésenként és országosan egysé-

ges elvárások, követelmények alapján a te-

rületi kamarák bonyolítottak le. Az elődön-

tőket – ahol az elméleti felkészültség mérése

volt a cél – azonos napokon és feladatonként

ugyanazon időpontokban írták a versenyzők.

A területi elődöntőkön a legtöbb tanuló Bé-

kés megyében indult (284 fő), őket követte

Budapest (274 fő), majd Bács-Kiskun megye

(251 fő).

A dolgozatokat az egységes javítás és értéke-

lés érdekében az MKIK által felkért szakértők

javították. A versenydolgozatokon a tanulók

kódszámmal szerepeltek, így biztosítva a teljes

anonimitást. A javító csak azt tudhatta, hogy

melyik megyéből érkezett a kitöltött feladat-

lap. A kijavított dolgozatokat megtekinthet-

ték a versenyzők, és megtehették a javítással

kapcsolatos esetleges észrevételeiket. A ver-

senyzők észrevételeinek megvizsgálását kö-

vetően alakult ki az elődöntők végső eredmé-

nye.

Az elődöntőkön a legjobb eredményt el-

érő versenyzőket, mintegy 445 tanulót, hív-

tunk be a szakmák előválogatóiba. Az elővá-

logatókat szakképző intézmények – versenyek

lebonyolítására alkalmas – tanműhelyeiben

szerveztük meg. Az előválogatókra bekerült

diákok elsősorban gyakorlati, illetve gyakorlati

jellegű feladatokat oldottak meg. Az előválo-

gatókra történő továbbjutás érdekében kiemel-

kedő versenyzési aktivitást mutatott Bács-Kis-

kun megye 50 tanulóval, Dunaújváros és

Budapest 36, illetve 35 fővel, Csongrád és

Veszprém megye 32, illetve 31 fővel.

A végső megmérettetésre – a döntőkre – a

háromnapos Szakma Sztár Fesztiválon került

sor, ahova már csak 198 diák jutott be (155-en

SZKTV-re, 43-an OSZTV-re). Ők Magyar-

ország 64 településének mintegy 110 szakkép-

ző iskoláját és megannyi elméleti és gyakorla-

ti felkészítőjét képviselték. A döntőre legtöb-

ben Budapestről (17 tanuló), Dunaújvárosból

(15 tanuló) és Szegedről (12 tanuló) érkeztek.

Szakmánként változó (3-8 fő) volt a döntőbe

behívott diákok száma, akiknek a verseny lá-

togatói előtt kellett a versenyfeladatokat meg-

oldaniuk, melyek között gyakorlati és elméleti

feladatok egyaránt szerepeltek.

A döntőt a kezdetektől fogva a Hungexpo

területén tartjuk, mert az felel meg a döntők

fesztivál jellegű lebonyolításának. A verseny-

zők és kísérőik szállását, étkezését, ellátását

a kamara szervezi és biztosítja. Szakmánként

átlagosan 200 m2-es terület került kialakításra

a szakma jellegének és a biztonsági előírások-

nak megfelelően. A versenyfelületek kialakítá-

sa, berendezése az MKIK és a versenyfelelőse-

inek útmutatása alapján történt.

A versenyzők az általuk elért eredmények

alapján a szakmai és vizsgakövetelmények, a

vizsgáztatásról szóló rendelet és a versenysza-

bályzat alapján felmentést kaphattak a szak-

mai vizsga letétele, illetve annak egyes részéi

(moduljai) alól. A vizsgarész(ek) alóli mentesí-

tésről és a versenyző által elért eredményről a

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara igazolás

megküldésével értesítette – a versenybizott-

ság értékelése alapján – a versenyző iskoláját.

A szakképesítő bizonyítványt az igazolás alap-

ján a tanuló iskolája mellett működő szakmai

25

módszertan •

vizsgabizottság adja ki. A fentiek szerint – a

versenyben elért eredménye alapján – az idén a

tanulók 94%-a kapott felmentést a teljes szak-

mai vizsga letétele alól.

A versenyek első három helyezettje és felké-

szítőik az ünnepélyes eredményhirdetésen ér-

meket, illetve emléklapot, a versenyt támoga-

tó szponzoroktól pedig szerszámokat, gépeket,

egyes esetekben munkahelyi ajánlatot kaptak

jutalmul. Valamennyi döntőbe jutott versenyző

a részvételét tanúsító „Emléklapot” vehetett át.

A versenyek első helyezettjei meghívást

kaptak a nemzetközi versenyek – WorldSkills,

EuroSkills – végső válogató versenyei-

re. A Szakma Sztár Fesztiválon a tavalyi év-

hez képest idén nagyobb hangsúlyt kaptak a

EuroSkills és a WorldSkills versenyek. Ma-

gyarország 15 szakmában, 16 versenyzővel

fogja képviseltetni magát ez év júliusában a

„WorldSkills Leipzig 2013” versenyen.

A Szakma Sztár Fesztivál ideje alatt két

szakmában – mechatronika és villanyszere-

lő – WorldSkills válogatóversenyeket ren-

deztünk, a vállalati ICT szakmában pedig

már a 2014-es EuroSkills-re kerestük a ver-

senyzőket. Emellett hét szakmában tartot-

tak bemutatót azok a f iatal szakemberek,

akik már kvalif ikálták magukat az idei vi-

lágversenyre (virágkötő, fodrász, szépség-

ápoló, festő, épületasztalos, bútorasztalos,

kőműves).

A verseny sikerét közvetlenül 780 közremű-

ködő (versenyfelelősök, szakértők, szervezők,

az egyes szakmák versenyét szervező, úgyne-

vezett támogató iskolák tanárai és diákjai), il-

letve 470 szervezet (szakmai támogató cégek

és vállalkozások, szakiskolák, egyesületek,

érdekképviseletek) munkája, együttműködé-

se segítette. A versenyfeladatok kidolgozá-

sához olyan szakértőket kértünk fel, akik jól

ismerik a gazdaság elvárásait, az új technológi-

ákat, termékeket és korszerű berendezéseket,

gépeket, illetve az adott szakképesítés elismert

szakemberei. A szakmai verseny feladatait tel-

jes egészében a hatályos szakmai és vizsga-

követelmények, valamint a versenyszabályzat

alapján határoztuk meg.

Ebben a tanévben a válogatás metodiká-

jában lényeges változás történt. Az elmúlt öt

évben azokban a szakképesítésekben, ame-

lyekben a szakmai és vizsgakövetelmények

szerint kötelezően meg kellett szervezni a gya-

korlati szintvizsgákat, ott a versenyzők az elő-

döntőkön és a gyakorlati szintvizsgákon elért

eredmények összesítése alapján juthattak az

országos döntőkbe. Az idei tanévben azonban

– elsősorban a gyakorlati szintvizsgáztatás

rendszerének változása miatt – a döntőbe ju-

tásnál nem számítottak be a szintvizsgákon

elért eredmények, helyettük előválogatókat

szerveztünk.

A fesztiválra ebben az évben – ingyenes

részvétellel – közel 14 ezer látogató érkezett.

A vidéki iskolákból – a területi kamarák szer-

vezésében – 200 autóbusszal 9 ezernél is több

diák vett részt látogatóként. Több mint 60%-

uk 6. és 7. osztályos, pályaválasztás előtt álló

fi atal volt. A budapesti általános iskolák ré-

szére küldött meghívás eredményeként továb-

bi közel 5000 fő meglátogatott a rendezvényt.

Az országos SZKTV és OSZTV verse-

nyeket megkoronázó Szakma Sztár Fesztivált

nagyszabású nyitó- és záróünnepéllyel tettük

még emlékezetesebbé. Hatalmas sikert aratott

a nyitóünnepségen Radics Gigi, aki két saját

dala mellett elénekelte az „Ez itt az én hazám”

26 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

módszertan

című számot és a Madách Színház szakmákat

bemutató tánccsoportja is fergeteges előadást

mutatott be a záróünnepségen.

A verseny ideje alatt sosem volt üres a nagy-

színpad, hiszen egymás után léptek fel verssel,

dallal, tánccal, divatbemutatóval, zenével a vi-

dékről és a fővárosból érkező iskolák tanulói,

bemutatva tudományukat a lelkes nézősereg

előtt.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkatár-

sai interaktív feladatokkal várták az érdeklődő

fi atalokat. Szakmabemutató fi lmeket nézhet-

tek, szakmatotót, valamint pályaorientációs

kérdőíveket tölthettek ki és szakmai tárlatve-

zetésen is részt vehettek.

A látogató diákok egyes szakmák standján

a nekik szóló feladatokban saját maguk is ki-

próbálhatták tehetségüket. Ezek a „tevékeny-

ség-szigetek” nagyon nagy sikert arattak az ál-

talános iskolások körében. Sorba álltak azért,

hogy a szimulációs géppel lefesthessenek egy

autókarosszéria darabot, vagy agyagból készít-

hessenek el egy rózsát.

Egy kis statisztika

A Szakma Kiváló Tanulója Versenyre jelent-

kező – a szakképző intézményekben végzős –

tanulók létszáma 2008 óta így alakult:

• az induló évben 15 szakmában 2006 fő

vett részt az írásbeli elődöntőben,

• 2009-ben 25 szakmában 2568 fi atal indult,

• a 2010. évi elődöntő résztvevőinek száma

23 szakmában 2665 fő volt,

• a 2011. évi SZKTV és OSZTV versenyen

az írásbeli elődöntőben 31 szakképesítés-

ben 3857 tanuló,

• míg 2012-ben 28 SZKTV és 10 OSZTV

szakképesítésben már közel 6300 fő írta

meg a dolgozatát.

Szorgalom és tehetségKovács János, az Andrássy igazgatója szerint

Komló Dávid első helyezett gépgyártás-tech-

nológiai technikus sikere több szempontból is

kivételes. Részben, mert egész évben elköte-

lezetten készült az elméletből és a gyakorlat-

ból, ami bizonyítja, hogy van értelme a tanu-

lásnak. Másrészt ezzel feltette a koronát isko-

lája, a miskolci Andrássy Gyula Szakközép-

iskola centenáriumi évére. Kovács János sze-

rint: „Minden területen rendkívüli szorgalmat

és tehetséget árul el ez a győzelem. Sok ilyen

tanulót kíván magának minden tanár és isko-

la. Azt tapasztaljuk, hogy egy-egy kiváló ered-

mény megnöveli a kedvet és a lelkesedést, és

követőkre talál.”

Pető József és Zétényi Attila Dávid elmé-

leti felkészítő tanára és gyakorlati oktatója is

nagyon örül annak, hogy ilyen jól sikerült ta-

nítványuknak a verseny. Mint mondták, Dá-

vid kitartása kellett ehhez és az, hogy minden

feladatra igyekeztek felkészülni az elmúlt hó-

napokban. (Forrás: BOKIK)

Éremeső a soproniaknak

„A 8 Handleres diákból hatan a dobogón vé-

geztek és a versenyen elért helyezésük alapján

mindannyian mentesülnek a szakmai vizsga

alól. Jeles eredménnyel kapnak szakmai bizo-

nyítványt” – közölte Králik Tibor, a Handler

Szakképző Iskola igazgatója. – Jelenleg 800-

an tanulnak a Handlerben, ahol 11 szakmát

sajátíthatnak el a diákok. Noha a demográfi -

ai hullámvölgy miatt kevesebb a tanuló, de be-

iskolázásaink során érezzük, az utóbbi évek-

ben megnőtt a kétkezi munka becsülete. Eb-

ben persze Ausztria közelsége is szerepet ját-

szik. Legnépszerűbb szakma nálunk a fodrász

és a kozmetikus, de nő az érdeklődés az építő-

ipari és faipari szakmák iránt is.” (Forrás: Kis-

alföld)

Egy iskolából hárman dobogósok

A vízvezeték- és vízkészülék-szerelő szak-

mában rendezett SZKTV versenyen mind a

három dobogós helyezést a tapolcai fi úk sze-

rezték meg, amint azt Szollár Gyulától, a

tapolcai Széchenyi István Szakképző isko-

27

módszertan •

la igazgatójától megtudtuk. Schrötter Márk

első, Köves Mihály második, Jánosi Dávid

Tibor harmadik helyezést ért el. A tanulókat

Csizmadia László és Nagy László készítet-

te fel a versenyre. Az előzményekről Csiz-

madia László elmondta, hogy az Iparkama-

ra az év elején Veszprémben rendezte meg

a megyei versenyt, ahol négy diákkal vettek

részt.

Nagy örömükre mind a négy fi ú bejutott

az országos előválogatóra, amit március ele-

jén bonyolítottak le. Itt gyakorlati és elmé-

leti feladatokat (többek között hegesztést,

forrasztást) kellett megoldani a tanulóknak.

Nagyon szigorú zsűrizés mellett mindhárom

tapolcai diák bejutott be az országos döntő-

be. A háromnapos versengésben a „vizesek-

nek” több más feladat mellett egy fürdőszo-

ba teljes kialakítását, csövezését kellett elké-

szíteniük, illetve a csőrendszerhez kapcsoló-

dó feladatokban és elméleti kérdésekben is

számot kellett adniuk tudásukról. A tapol-

cai Széchenyi iskola diákjai remekül szere-

peltek, és mindenkit maguk mögé utasítva

hozták el az első három helyezést. (Forrás:

VMKIK)

Nógrád megyeSzakma Sztár Fesztivál döntősei

Eddig minden évben sikerült Nógrád megyei

versenyzőnek felállnia a dobogóra. Most sem

történt ez másként, az idei versenyen is kima-

gaslóan teljesítettek a Nógrád megyei tanu-

lók, mindegyikük dobogós helyezést ért el.

Egy arany- és három bronzérmet hoztak el ta-

nulóink. Ács, állványozó versenyzőként Mag

Erik Norbert (Szondi György SZKI, Balas-

sagyarmat) 3. helyezést, vendéglős versenyző-

ként Tóth Dalma (Mikszáth Kálmán SZKI,

Balassagyarmat) 3. helyezést és bútoraszta-

los versenyzőként Bakos Ádám (Borbély La-

jos SZKI, Salgótarján) 3. és Lehoczki Dávid

(Szondi György SZKI, Balassagyarmat) 1. he-

lyezést ért el.

Az MKIK Lehoczki Dávidot és oktatóját –

Katulin Károlyt – különdíjban is részesítette.

Az idei év júliusában kiutazhatnak a Lipcsé-

ben megrendezésre kerülő WorldSkills világ-

versenyre. Az aranyérmet nyert Lehoczki Dá-

vid 2014-ben Párizsban képviseli hazánkat és

Nógrád megyét az ifj ú szakmunkások európai

versenyén, az EuroSkills-en. (Forrás: Nógrád

Megyei Hírlap)

Heves megyeikozmetikus tanuló sikere

Ungvári Dalma az egri Európai Üzleti Ismere-

tek Szakközépiskoláját választotta, hogy érett-

ségi után elsajátíthassa a kozmetikus szakma

minden fortélyát. A szakma tanulásának első

évében az E-Magister 2007. Oktató és Szol-

gáltató Kft-nél Montvai Katalin kozmetikus

mestertől igyekezett a legtöbbet elsajátítani,

a második évben pedig Eged Zita kozmeti-

kus mester mellett fejlesztette, tökéletesítette

szaktudását.

Azt mondta, hogy szeret mindent, ami a

„szépségszakmához” tartozik, de a kozmetika

mellett leginkább a testmasszázs, az akupunk-

túra és az aromaterápia érdekli. Úgy gondolja,

hogy amikor már kozmetikusként az előbb em-

lített területeken is jártas lesz, akkor leendő ven-

dégei minden igényét ki tudja majd elégíteni.

Az iskola elvégzése után egy budapesti sza-

lonban ismerős fodrász mellett akar majd dol-

gozni, de emellett folyamatosan szeretné ma-

gát képezni, mert véleménye szerint szakmá-

jában kulcsfontosságú, hogy mindig naprakész

legyen az új termékek, technológiák terén.

Dalma, miután sikeresen helytállt az írás-

beli elődöntőn – és az azt követő gyakorlati

és szóbeli előválogatón – az országos döntő-

ben II. helyezést ért el, bebizonyítva családjá-

nak, felkészítőinek és nem utolsó sorban ma-

gának, hogy a folyamatos tanulás és törekvés

meghozza a gyümölcsét. (Forrás: Heves Me-

gyei Hírlap)

(Fotók: Juhos Fotó)

28 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

interjú

Interjú Dr. Szilágyi Jánossalaz MKIK képzési igazgatójával

Dr. Szilágyi János közel húsz éve dolgozik a kamarai szakképzés területén,

de szívesen emlékszik vissza az ugyancsak izgalmas és mozgalmas kezde-

tekre, hiszen a kamarai és a szakképzési törvény megszületésének időszaká-

ban, 1994 elején, került a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához,

ahol a kamarai szakképzés kiépítése volt a feladata. Kezdeményezésének kö-

szönhetően az országban, mint projektvezető, elsőként indította útjára azt a

Leonardo nemzetközi projektet, amely kidolgozta a magyarországi duális

szakképzési rendszer bevezetésének lehetőségeit, alternatíváit. Ennek ered-

ményeként került országosan bevezetésre – német mintára – a kamarai ta-

nulószerződéses tanácsadói rendszer 1999-ben, amely ma már 140 főt szám-

lál országos szinten. Munkájában nagy könnyebbséget jelentett, hogy tanári

végzettsége mellett folyamatosan tovább képezte magát, és a főiskolai, majd

az egyetemi végzettséget követően egyetemi doktori tudományos fokozatot

szerzett, illetve a Magyar Tudományos Akadémián tudományos továbbkép-

zési ösztöndíjas lett.

Pályafutásának egyik legromantikusabb időszaka volt, amikor civilszervezeti vezetőként előbb az Orszá-

gos Gyermekvédő Liga titkáraként, majd az Állás-Pont Liga elnökeként segítette a hátrányos helyzetű családo-

kat, illetve a munkanélküli fi atalokat. Erősségei között lehet számon tartani, hogy munkavégzése során közel

négy évtizedes átfogó és szintetizált munkatapasztalatokra tett szert a szakmunkásképzéstől a felsőoktatásig, az

intézményi irányító szinttől a regionális szinten keresztül egészen az országos szintig. Pályafutása során a kö-

zel 50 projekt szervezése és koordinálása jó iskolának bizonyult a projektszerű munkavégzés és a hálózatszerű

működés fortélyainak elsajátításában. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási igazgatójaként

2002 és 2013 között számos kiemelt uniós és hazai szakképzési projekt szakmai lebonyolításának volt a felelő-

se. Több tucat nemzetközi és hazai konferencia előadójaként, cikk és tanulmány szerzőjeként a magyar oktatás-

sal foglalkozó „Szárny és teher” című kötet szakképzési háttértanulmányát említi meg a legszívesebben. Írása a

2009-es megjelenése óta kiállta az idő próbáját, és sok minden meg is valósult belőle a mai szakképzés területén.

– A szakképzés megújításában nagyon fontos sze-

repet kapott a Kamara. A Kamarához tartozó szak-

képesítések tartalmi meghatározása a szakmai és

vizsgakövetelmények, valamint a központi progra-

mok, majd a kerettantervek elkészültével megtörtént.

Bemutatná olvasóinknak, hogy mekkora feladatot

teljesített az Ön által irányított szakértői csapat?

„Az ember nevelésének a cselekvéssel kell kezdődni.

A fej (az értelem), a szív (az érzelem) kiművelése mellett

nem szabad a kéz normális munkaszerepéről sem megfeledkezni.”

Pestalozzi

– Talán azzal kezdeném, hogy az MKIK fele-

lősségvállalása egy olyan időszakban került elő-

térbe, amikor a magyar szakképzés igen komoly

válságtüneteket mutatott. Különösen igaz ez a

magyar szakmunkásképzésre, amely egy olyan

fenntarthatatlan pályára került, amelyen évről

évre növekedett a szakiskolai képzésből kihul-

29

interjú •

lók aránya. Egy négyéves képzési ciklus alatt a

kihullók és az évismétlők száma összességében

megközelítette az 50 ezret. Különösen szomo-

rú, hogy a 19 éves korosztály 25%-a, mintegy 30

ezer fi atal úgy tölti be úgy a 19. születésnapját,

hogy a minimális esélyt nyújtó szakmunkásvég-

zettség nélkül lép be a nagybetűs életet jelentő

munkaerőpiacra. Ezeknek a fi ataloknak 42%-a

munkanélküliként tengeti az életét életvitelsze-

rűen az ellátó rendszerben, és minimális az esé-

lye arra, hogy adófi zető állampolgárként tartó-

san megkapaszkodjon a munkaerőpiacon. Nem

véletlenül mondtuk mi a Kamarában, hogy min-

denkinek legyen minimálisan szakmunkásvég-

zettsége, mivel az ilyen végzettséggel rendelke-

ző fi atalok körében a munkanélküliség már csak

24% körül mozog. Ezt a felelősséget érezve, a

kormány 2010 novemberében kötött a Kamará-

val egy olyan szakképzési keretmegállapodást,

amelynek értelmében a kamara nem csak a part-

vonalról „pampogva” kárhoztathatta a magyar

szakképzés „nyavalyáit”, hanem komoly jogosít-

ványokat is kapott a problémák megoldásához.

Ennek egyik sarkalatos pontja volt a tartalom-

szabályozás felülvizsgálata, hiszen ez határozza

meg, hogy mit és hogyan tanítsanak a magyar

szakképzésben. Ez a hároméves fejlesztő munka

négy szakaszban valósult meg, amelynek ered-

ményeként 2013 szeptemberében eljutunk oda,

hogy általánossá válik a nyolc osztályra épülő

hároméves szakmunkásképzés, és útjára indul

a 39 ágazatot magába foglaló szakközépiskolai

rendszer. Mindehhez kapcsolódik a fi lozófi ájá-

ban új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rend-

szere és az új kerettantervi rendszer.

Amikor ez a fejlesztési sorozat elkezdődött,

akkor abból az alapállásból indultunk ki, hogy

a szakiskolai képzésnek a szakmatanulás a lé-

nyege, s e köré kell szervezni minden más hasz-

nos, az életben fontos tudás megszerzését. Mi-

vel tudjuk nagyon jól, hogy a szakiskolákban

zömében olyan tanulási nehézségekkel küzdő

f iatalok jelentkeznek, akik nem akarják a hét

minden napját az iskolapadban eltölteni, ezért a

német duális szakképzés legjobb gyakorlatának

f igyelembevételével megalkottuk a munkatevé-

kenységbe ágyazott szakmatanulás pedagógiai

modelljét, amely azt jelenti, hogy a szakmatanu-

láshoz nélkülözhetetlen legfontosabb munka-

műveleteket, cselekvési kompetenciákat, azaz a

munkaerőpiacon leginkább értékesíthető gya-

korlati tudáselemeket helyeztük a középpontba.

Ennek köszönhetően végére értünk annak, a

szakképzés szerepét érintő „antropológiai” vi-

tának is, amely végül nem az akadémiai-böl-

csész jellegű szakmatanulást helyezte a kö-

zéppontba, hanem a szakmatanulás évszáza-

dos gyakorlatorientált hagyományaira építve,

a használható tudáselemek alkalmazásképes

elsajátítását helyezte a fókuszba. Éppen ezért

szükségessé vált, hogy olyan új OKJ, Szakmai

és Vizsgakövetelmény (SZVK) és kerettantervi

rendszer kerüljön kifejlesztésre, melyek leké-

pezik a fenti, a szakképzésről kifejtett felfogá-

sunkat. Csak megemlítem, hogy mindezeknek

köszönhetően olyan jogszabályi változások kö-

vetkeztek be, amelyek a képzési idő kétharma-

dában a szakmatanulásra helyezik a fő hang-

súlyt.

Mivel a szakmai elméletet is az iskolában ta-

nítják, ez azt jelenti, hogy egy hét tanítási idejéből

három napot közismeretet és szakmai elméletet

tanul például egy kőműves szakiskolai tanuló

az iskolában, és heti két napot pedig gyakorlati

képzésben tölt el iskolai, illetve vállalati tan-

műhelyben, vagy a gazdálkodónál sajátítja el

a szakmát munkaszerű körülmények között.

Fontos megemlítenem azt is, hogy mind az

SZVK, mind a kerettantervek fejlesztését olyan

új felfogású keretrendszerbe kellett illeszteni,

amelyet OKJ-nak hívunk. Tudjuk nagyon jól,

hogy a korábbi áttekinthetetlennek tűnő mo-

dulközpontú OKJ nem felelt meg az életszerű

körülményeknek. Ezért olyan új keretrendszer

megalkotására vállalkoztunk az irányító nem-

zetgazdasági minisztériummal és a szakképe-

sítéseket felügyelő hat tárcával együtt, amely

a munkaerőpiacon fellelhető munkakörökhöz

30 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

interjú

kapcsolódva, egy olyan széles alapozású szak-

mai keretrendszert alkot, amely egyidejűleg fe-

lel meg az alulról és a felülről történő expan-

ziónak, illetve a horizontális szempontoknak.

Ez azt jelenti, hogy több lehetőséget kívánunk

teremteni a gyenge tanulási képességű, illetve

a hátrányos helyzetű tanulóknak a szakmata-

nuláshoz, valamint ugyancsak nagyobb teret

biztosítani az igényesebb, elméletorientál-

tabb szakmákat tanulók számára. Megítélé-

sem szerint a 2013 szeptemberében általánossá

váló nyolc osztályra épülő hároméves duális

szakképzési rendszer nagyobb esélyt biztosít

arra, hogy a borzasztóan magas lemorzsolódást

csökkentve, arányát tekintve érezhetően többen

szerezzenek szakmunkásvégzettséget. Az ide-

jekorán elkezdett és a munkával egybekötött

szakmatanulás vonzereje nagyobb e fiatalok

körében, és közben a tanulószerződéses válla-

lati gyakorlati képzés révén be is emeljük őket a

foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszer

világába, ezzel biztosítva számukra szociális

státuszt. Másrészt a 39 ágazati szakközépiskolai

képzés bevezetésével az új OKJ keretrendsze-

re szélesebb lehetőséget teremt majd az igénye-

sebb szakmatanulásra, hiszen azt tapasztaljuk,

hogy a vállalatok az erre épülő rövidebb ciklusú

technikusképzés reneszánszát várják.

Két fontos dolgot kellett még megoldani az

új OKJ megalkotásával. Az egyoldalú és fetisi-

zált modulszemlélet helyett sikerült egy egész-

séges egyensúlyt kialakítani a modulszemlélet

és a tantárgyi szemlélet között, hiszen isko-

laszervezési szempontból fontos, hogy a tan-

anyagtartalom ne csak modulban jelenjen meg,

hanem az konvertálható legyen tantárgyi struk-

túrára is. A másik pedig, a néhol dzsungelsze-

rűnek tűnő OKJ letisztult, transzparens rend-

szerré történő átalakítása volt. A szakmák,

elágazások, rész-szakképesítések és ráépülések

tartalmi integrálásának köszönhetően sikerült

az OKJ-ban található kimenetek számát a felé-

re csökkenteni, és ezzel egy élhetőbb szakma-

világot teremteni.

– Mennyire elégedett az elkészült kerettantervi

programokkal? Volt-e idő arra, hogy meghallgassák

a majdani alkalmazó szaktanárok, szakoktatók vé-

leményét is?

– A kerettantervi rendszer olyan új lehető-

séget teremtett, amely egy feszesebb, egysé-

gesebb szabályozással, curriculum jelleggel

próbálja egy irányba terelni a sokszor önjáró-

vá váló szakmatanulási lehetőségeket. Meg-

győződésünk, hogy ennek alapján, a példá-

nál maradva, egy kőműves tanulónak a szak-

ma lényegét tekintve ugyanazokat a legfonto-

sabb, alkalmazásképes munkaműveleteket kell

elsajátítani Tolnától, Szabolcson át, Baranyá-

ig. A 10%-os szabad sáv pedig elegendő lehe-

tőséget teremt a helyi specialitások cizellálá-

sára, de a kerettanterven belül is van lehetőség

a pedagógiai hozzáadott érték kibontakozta-

tására. Az új OKJ kifejlesztését és jóváhagyá-

sát követően a Nemzetgazdasági Minisztérium

(NGM) szakmai irányításával 6 szakképesí-

tést felügyelő minisztérium 11 államtitkárságá-

val együttműködve 380 tananyagfejlesztő mun-

káját koordináltuk, és összesen 480 szakember

véleményére támaszkodtunk. Az NGM hatás-

körébe tartozó 77 szakma kerettantervének fej-

lesztését a Budapesti Kereskedelmi és Iparka-

mara fogta össze. Mivel két évvel korábban a 48

gyakorlatigényes szakma SZVK-jának és köz-

ponti programjának, valamint ezt követően az

új OKJ és annak SZVK-inak fejlesztésében már

jó együttműködést alakítottunk ki a szakmai

szervezetekkel és a szaktárcákkal, így a szakér-

tők kiválogatását a kerettantervi fejlesztőmun-

kához, a szakképesítésért felelős minisztériu-

mok hatáskörébe utaltuk. A szakértői fejlesztő

teamekben egyaránt helyet kaptak az iskolák és

a felhasználói szféra képviselői, illetve a szak-

mai szervezetek delegáltjai is közvetlenül vagy

közvetve részt vesznek a fejlesztő munkában,

hiszen az MKIK a munka szakmai kereteinek a

kijelölésében és a feltételek egységes szempontú

megszervezésében vállalt részt. Az is igaz, hogy

feszített munkatempót kellett diktálni ahhoz,

31

interjú •

hogy 2013. szeptember 1-jétől áttérjünk a szak-

képzés új rendszerére és bevezetésre kerüljenek

az új tanügyi dokumentumok.

Bízom abban, hogy a kerettantervek érezhetően

jobb feltételeket teremtenek a szakmatanuláshoz.

Természetes az is, hogy a szakképző iskolák, ide-

genkedve a változásoktól, fenntartásokkal tekin-

tenek az új dokumentumokra, de a korábbiakhoz

képest most több idő állt az iskolák rendelkezésé-

re a változások levezénylésére, hiszen már márci-

us közepétől elérhetőek voltak az SZFI honlapján

a kerettantervtervezetek. Azt is látnunk kell,

hogy egy ilyen volumenű fejlesztő munka soha-

sem fejeződik be véglegesen, folyamatos revíziót,

visszacsatolást igényel, amelyet gördülő szer-

vezéssel már most el kell kezdeni előkészíteni

ahhoz, hogy a jövő év tavaszán a bevezetés ta-

pasztalatainak tükrében az összes kerettanterv

fi nomhangolásra kerülhessen.

– Az üzemi képző helyek a gyakorlati képzésben

egyre nagyobb felelősséggel rendelkeznek. Véleménye

szerint a tanulószerződést kötő vállalkozások tuda-

tában vannak-e annak és felkészültek-e arra, hogy

a jövőben az egyes szakképesítések szinte teljes gya-

korlati képzése az ő felelősségük?

– A vállalati gyakorlati képzés a duális szak-

képzési rendszer központi kategóriájának szá-

mít. Lényegét tekintve a duális szakképzés vál-

lalati, üzemi szakképzést jelent, amely kiegészül

az iskolai oktatással. Magyarországon jelenleg

a vállalkozások 1,5-2%-a végez csak gyakorla-

ti képzést, amely jelentősen eltér a német, oszt-

rák és svájci gyakorlattól. Az üzemek társadal-

mi felelősségvállalásának szerves részét képezi,

hogy részt kell vállalni a jövő szakmai utánpót-

lásának nevelésében. A cég imidzséhez tartozik,

hogy részt vállaljon a tanoncképzésben. Jelen-

leg az MKIK égisze alatt közel 8 ezer gazdál-

kodó szervezetnél 46 ezer tanuló van gyakorla-

ti képzésen tanulószerződéssel. Az új szakkép-

zési törvény jóval nagyobb felelősséget és maga-

sabb szakmai követelményeket állított az üze-

mi gyakorlati képzés elé. A tanulószerződések

ellenjegyzési intézményének kamarai bevezeté-

sével szigorodtak a képzőhelyekkel szemben tá-

masztott szakmai, tárgyi és személyi feltételek.

Mindenki számára elérhetővé vált a gyakorlati

képzőhelyek teljes körű nyilvántartása, és a fel-

tételek hiánya esetén a kamara pénzbírság ki-

szabására is jogosult. De a szakmai-pedagógiai

munka nyomon követése, számonkérése is szi-

gorúbbá vált. Új elem, hogy a Nemzeti Adó- és

Vámhivatal (NAV), amely a tanulók gyakorlati

képzésével kapcsolatos elszámolásokat bonyolít-

ja, az ellenőrzések során szigorúan számon kéri

és ellenőrzi a foglalkozási naplók vezetését. De

a tanulói juttatások kifi zetésében is nőtt a vál-

lalkozások felelőssége, hiszen az abszolút ellen-

őrizhető formában, csak átutalással teljesíthető.

Ennek köszönhetően gyakorlatilag teljes körűvé

vált a tanulói juttatások folyósítása.

A 2015 szeptemberével kezdődő tanévben a

tanulók gyakorlati képzését csak az végezheti,

akinek mestervégzettsége van. Ennek érdeké-

ben hamarosan indítunk egy uniós programot,

amelynek keretében 3  ezer fő vállalati gyakor-

lati oktató mesterképzését oldjuk meg, ezzel is

emelve az itt folyó gyakorlati képzés humánka-

pacitását. Mindezeken túlmenően évente 700 fő

részére megszervezzük a gyakorlati oktatók rö-

vid ciklusú felkészítését, amelyet külön erre a

célra kifejlesztett tankönyvvel támogatunk. A

tanulószerződések megkötése a teljes képzési

időre szólhat, ezért értelemszerűen a gazdálko-

dó szervezetnek teljes körűen biztosítania kell

a szakmai záróvizsga gyakorlati részére törté-

nő felkészítést is. A feltételek meglétét a területi

kamarák a bevezető ellenőrzéssel szigorúan fel-

ügyelik. Amennyiben a teljes képzési időre vo-

natkozó feltételrendszer nem áll rendelkezésre,

akkor a kiegészítő gyakorlati képzésre má-

sik gazdálkodó bevonását rendelik el. Kiemelt

fi gyelmet fordítunk a gyakorlati képzésbe újon-

nan belépők teljes körű felkészítésére, de a szé-

lesebb spektrumú kínálat szempontjából kívá-

natos lenne, ha néhány éven belül a gyakorlati

képzésben részt vállaló gazdálkodó szervezetek

száma a duplájára növekedne.

32 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

interjú

– Hogyan tudja a kamarai szervezet segíteni a

vállalkozásokat a gyakorlati képzésben vállalt fel-

adatuk teljesítésében?

– A fent említetteken túl olyan tanácsadó

rendszert működtetünk, amelynek kiemelt fel-

adata egy olyan komplex szolgáltatási, támoga-

tói rendszer kialakítása, amely segíti őket abban,

hogy magas színvonalú képzés valósuljon meg.

Közel 140 főállású tanácsadó végzi ezt a mun-

kát, amelyet negyedévente országosan egységes

szempontok alapján kiértékelünk és mérünk is

teljesítmény- és eredményindikátorok alkalma-

zásával. A tavalyi évben például 130 ezer volt

a gazdálkodók részére nyújtott tanácsadások

és tájékoztatások száma, de ezen felül 10  400

helyszíni látogatással is segítették ezt a mun-

kát. Ezen túlmenően éves viszonylatban közel

10 ezer képzőhely ellenőrzését végzik el a terü-

leti kamarák iskolai és vállalati szakértők bevo-

násával. Örvendetes tény, hogy az elmúlt évek

ösztönző munkájának hatására jelentősen javult

az 5 ezer főre tehető gyakorlati oktatói kar is-

kolai végzettsége, mivel 15%-uk rendelkezik

felsőfokú, 12%-nak technikusi képesítéssel és

28%-nak érettségizett a kötelező szakmunkás-

végzettségen felül.

– Hogyan alakult a szakmai képzésbe tanuló-

szerződéssel bekapcsolódók száma a vállalkozások

normatív támogatásának bevezetésével?

– A tanulószerződés intézményrendszere a

duális szakképzési rendszer „lelkének” tekint-

hető, hiszen ha nincs elegendő számú tanuló-

szerződés, akkor nem beszélhetünk gazdaság

közeli szakképzésről sem. Itt egy olyan közve-

títő mechanizmus működik, amely követi a cé-

gek szakképzett fi atal munkaerő iránti jövőbeni

szükségleteit. Örvendetes, hogy a döntéshozók

részéről kiemelt prioritást kap a tanulószerző-

dés rendszerének erősítése, a tanulószerződések

számának növelése. Mégis, az erőfeszítések el-

lenére, az elmúlt egy évben a tanulószerződések

száma 50 ezer főről 46 ezer főre apadt. Ebben

közrejátszottak objektív, tőlünk független kö-

rülmények (pl. demográfi ai változások), de nem

elhanyagolható a szerepe a jogszabályi változá-

sokból adódó defi citeknek, a szakképző iskolák

elosztó szerepének, a decentralizált keret elosz-

tásának lebonyolításával együtt járó ellentmon-

dásoknak, valamint a kamara szervezeti haté-

konysági fokának. A legnagyobb tétel ebben az,

hogy az elmúlt nyolc évben 26%-kal csökkent a

14. életévüket betöltő fi atalok aránya, amely 127

ezerről, 95 ezer főre csökkent. Mindezen túl a

középfokú képzésbe belépők számarányán be-

lül további nemkívánatos arányeltolódások kö-

vetkeztek be, amelyek ezt a zsugorodó képze-

letbeli tortát tovább torzították. Ezt, a közép-

fokú képzésen belüli arányeltolódást, az példáz-

za a legjobban, hogy 1990-hez képest a szakis-

kolai képzés részaránya 44%-ról 22%-ra csök-

kent. Jóval kisebb lett tehát a tanulószerződéses,

a duális szakképzés fő utánpótlási bázisát jelen-

tő szakiskolai tanulók aránya, merítési bázisa.

Ennek ellenére a tanulószerződés szervezettségi

mutatója a szakiskolai szakképző évfolyamok-

ra járó tanulók körében alig több mint 40% (103

ezer főből, 40 ezer tanulószerződés), de a szak-

középiskolai szakképző évfolyamokra járók (zö-

mében technikusok) körében alig több mint 6%

(93 ezer főbből 6 ezer tanulószerződés). Számí-

tásaink szerint, ha csak a szakiskolai szakképző

évfolyamokra járókat vesszük fi gyelembe, akkor

elméletileg a 103 ezer főnek csak az egyharma-

da lenne benntartható az iskolai tanműhelyek-

ben. Így a fennmaradó kétharmad, azaz 68 ezer

fő kihelyezhető lenne vállalti gyakorlati képzés-

re, amelyből 40 ezer fő ténylegesen kint is van.

De a kettő különbségét jelentő 28 ezer fő va-

lamilyen okból benntartják az iskolai tanműhe-

lyekben.

Ennek a problémának a megoldására születő

kezdeményezés szerint a probléma feje tetejéről

a talpára állításával egy olyan törvényi változás-

ra van szükség, amelynek értelmében a tanulók

gyakorlati képzésének az elosztása és megszer-

vezése kamarai garanciavállalással történjen.

Amennyiben a területileg illetékes kamarák nem

tudják megoldani minden tanuló gyakorlati kép-

33

interjú •

zésre történő elhelyezését, akkor – és csak ebben

az esetben – kamarai igazolás révén lehet a ta-

nulót iskolai tanműhelyben tovább bent tartani.

Annak érdekében, hogy a gyakorlati képzőhe-

lyek száma és kapacitása minden tanműhelyből

kikerülő tanuló elhelyezését meg tudja oldani, a

kamarai hálózat országos kampányt indít az új

képzőhelyek meggyőzése érdekében. A cégek

képzési hajlandóságát nagymértékben elősegítet-

te, hogy a szakmánkénti normatív fi nanszírozás

bevezetésével jelentősen csökkentek a legna-

gyobb problémát jelentő bürokratikus terhek, de

a 2012/2013. tanévre vonatkozó normatíva ren-

dezéssel, éves szinten további 6-7 milliárd Ft ösz-

tönzési forrást is pumpáltak a rendszerbe.

Nem mehetünk el szó nélkül a szintvizsgáz-

tatással együtt járó anomáliák megoldatlansága

mellett sem, amelyek hátrányosan befolyásolják

a tanulószerződések számát. A probléma gyöke-

re, hogy a kifutó (korábbi SZVK alapján) rend-

szerben lévő 27 ezer tanulóra a szintvizsgáztatás

időpontjával kapcsolatban a régi szabályok érvé-

nyesek, tehát a képzés felénél lehet csak szint-

vizsgát tenni. Ezzel szemben a tanulószerződés

megkötési feltételeinél a kifutó rendszerben ta-

nulóknál már az új törvényi szabályozások érvé-

nyesek, tehát csak akkor lehet tanulószerződést

kötni, ha már van érvényes szintvizsgájuk. Eb-

ből adódóan az a 27 ezer tanuló, aki a régi

SZVK szerinti képzésben vesz részt, indoko-

latlanul bennragad az iskolai tanműhelyekben,

mert meg kell várniuk a képzési idő felét, hogy

szintvizsgát tehessenek, s csak ezt követően köt-

hetnek tanulószerződést. Egyszerű megoldás-

nak tűnik a döntéshozók számára, hogy a szint-

vizsga időpontjának meghatározása és annak

értelmezése úgy szóljon a kifutók esetében, hogy

azt legkésőbb a képzés feléig kell letenniük.

– 2012 októberétől a kamara biztosítja a szak-

képzés fejlesztési irányainak és arányainak megha-

tározásában kulcsszerepet betöltő Megyei Fejlesztési

és Képzési Bizottságok háttérszervezetét, döntés-

előkészítését. Hogyan összegezné az elmúlt időszak

működési tapasztalatait?

– A regionális rendszerről a megyei rendszer-

re történő átállás zökkenőmentesen zajlott, és

álláspontunk szerint ebben a felállásban lénye-

gesen több lehetőség van, mint hátrány. A me-

gyei szerveződés a megyei hagyományokra job-

ban épül, egy átláthatóbb, ha úgy tetszik ember

léptékű szervezeti keretet testesít meg. A testü-

letek működőképessége, hatékonysága is pozi-

tívan változott, mivel a 26 tagú regionális tes-

tület 7 főre csökkent. A beiskolázási arányok és

irányok meghatározásában felépült és működik

az a többszereplős önfejlesztő rendszer, amely

képes rövid és hosszú távú trendeket, irányokat

felvázolni, alapozva az empirikus kutatásokra

és interjúkra. Ebben az évben 3 ezer gazdálko-

dó és 3 ezer fi atal pályakezdő szakmunkás meg-

kérdezésével – alapozva a munkaügyi hivatalok,

a KSH adatbázisára, valamint a helyi fejlesztési

tervek információira – a rendelkezésre álló dön-

téstáblák alapján jól ki letettett szűrni azokat a

hiány-szakképesítéseket, illetve a túlképzést

reprezentáló divatszakmákat, amelyek alap-

ját képezték az MFKB-k javaslatainak. Az így

megszületendő kormánydöntések jó alapot te-

remtenek majd a 2014/2015. tanévre vonatkozó

konkrét megyei beiskolázásokhoz. A rendszer

továbbfejlesztését szolgálja majd, hogy a jövő évi

beiskolázási szerkezet meghatározásakor már a

felnőttképzés keretében az állami és uniós for-

rások által generált képzések is az MFKB-k ál-

tal működtetett előrejelző rendszer részét fog-

ják képezni.

– A kamara saját médiacsatornáin és számtalan

egyéb fórumon sokat tesz a szakképzés népszerű-

sítéséért. Amióta szakmai versenyek szervezését is

felvállalták a döntő megrendezése a szakmák ün-

nepévé vált. Az áprilisban megrendezésre került 6.

Szakma Sztár verseny mennyiben volt más, mint

az eddigiek?

– Valóban sikerült a Szakma Sztár Feszti-

vált a magyar szakképzés igazi ünnepévé vará-

zsolni. Jómagam is sokat gondolkodtam azon,

hogy miként lehetne a szakmatanulást úgy

életközelivé tenni, hogy letisztítsuk róla az év-

34 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

interjú

tizedek óta rárakódott negatív előítéleteket,

közhelyeket. Hat évvel ezelőtt, az akkor már

rendszeresen megrendezésre kerülő európai és

világversenyek mintájára sikerült a döntésho-

zókat meggyőzni ennek az új formának a lét-

jogosultságáról. Az indulásnál fontosnak tartot-

tuk, hogy az élenjáró technológiával rendelkező

cégeket megnyerjük magunknak, s így a vi-

lágszínvonalat jelentő technikai vívmányokkal

üzenjünk a piszkos-olajos szakmunkást szimbo-

lizáló klisék és avítt gondolkodásmódok ellen.

Az is megkerülhetetlen tényező volt számunkra,

hogy a médiát magunk mellé állítsuk, és izgal-

massá, hírértékké tegyük a korábban unalmas-

nak tűnő „headline”-okat, ezzel is a közbeszéd

témájává téve a szakmunkássá válás ügyét.

Ahhoz, hogy „megfoghatóvá” tegyük ennek a

kezdeményezésnek a lényegét meg kellett hatá-

roznunk egy olyan szlogent a magunk és a cél-

csoportok számára, amely szállóigévé válhat:

„Egy jó szakma felér egy diplomával.” Aztán

rájöttünk, hogy ez mind kevés, ha a döntéshozó-

kat nem tesszük e nemes ügy aktív résztvevőjévé.

Amikor már a cégeket és a médiát megnyer-

tük és a rendezvények is jól „eladták” magukat,

illetve a nemzetközi porondon is hírnevet és

tekintélyt vívtak ki versenyzőink, akkor reali-

zálódott az a lehetőség, hogy meghívást kap-

tak Áder János köztársasági elnöktől, majd

Orbán Viktor miniszterelnöktől. Ennek apropó-

ját az adta, hogy a 2012-es belgiumi EuroSkill-

es versenyzőink 5 arany, 1 ezüst és 5 bronzérmet

szereztek. Minden évben a nemzeti versenyt kö-

vetően a parlamentben az első három helyezett

tanulót és felkészítő tanárát, valamint az iskola

igazgatóját ünnepélyes keretek között köszön-

töttük a kormány egy-egy magas rangú képve-

lőjének közreműködésével. Ebben az évben is

tervezzük ezt az ünnepséget Kövér Lászlónak,

az országgyűlés elnökének a segítségével az or-

szágház felsőházi termében. Új színfoltként sze-

retnénk meghívni a versenyzők szüleit is, hogy

legyenek büszkék gyermekük sikerére. Az idei

Szakma Sztár Fesztivált Orbán Viktor minisz-

terelnök nyitotta meg, és az ilyenkor szoká-

sos protokollidőt jócskán túllépve közel három

órát töltött a rendezvényen, nem kis meglepe-

tést okozva az odalátogató pályaválasztás előtt

álló fi atalok körében. Új eleme volt az idei nem-

zeti versenynek az is, hogy összekapcsoltuk azt

a WorldSkill-re történő felkészüléssel és a ver-

senyzők kiválogatásával, jelezve, hogy a nem-

zetközi elismertségre is adódhat lehetőség.

Mindezek olyan üzenetek, amelyek azt jelzik

a jövő generációja számára, hogy nem csak a tu-

domány és a művészetek területén lehet mara-

dandót alkotni az ország javára, hanem akkor is,

ha valaki a szakmája mesterévé, professzorává

válik. Talán visszaköszönnek azok az idők, azok

az értékek, amelyet jól szimbolizálnak az or-

szágház falai, hiszen a főemeleten nem kirá-

lyok, hanem a hazai mesterségek képviselőinek

szobraival találkozhatunk, szám szerint 88 re-

mekművel. Ez év július elején Lipcsében kerül

megrendezésre a szakmák világbajnoksága, a

WorldSkill. Tizenöt szakmában 16 versenyző

képviseli hazánkat. A két évvel ezelőtti Londo-

ni szerepléshez képest az a célunk, hogy az ak-

kori 36. helyről a most induló 51 ország közül az

első 20 közé kerüljünk be, de erre csak néhány

európai országnak van esélye. Ennek érdekében

a versenyzők felkészítését professzionális alap-

ra helyeztük, és versenypszichológus szakembe-

rek igénybevételével komoly fi gyelmet fordítunk

a versenyzők mentális felkészítésére is. Bízunk

abban, hogy a kemény munka előbb-utóbb meg-

hozza gyümölcsét és a „vetést” követően az „ara-

tás” következik, mely után a magyar szakképzés

a nemzetközi mezőnyben hosszú évtizedek után

újra elfoglalhatja méltó helyét a világban.

35

joggyakorlat •

Szakiskolai ösztöndíjiskolatípus-váltásesetén

A feltett kérdés:

Nappali tagozatos szakiskolai

tanuló vagyok, jelenleg (a

2012/2013. tanévben) az 1/11.

évfolyamon tanulok hiányszak-

mát. A 2011/2012. tanév végéig

szakközépiskolai 12. évfolyamos

tanuló voltam, és a tanítási év

végén magyar tantárgyból elég-

telent kaptam. A többi tantárgy-

ból sikeres előrehozott érettsé-

gi vizsgát tettem. Augusztusban

nem jelentem meg a javítóvizs-

gán, ezért a 12. évfolyam meg-

ismétlésére utasítottak. Az évfo-

lyam megismétlését nem kezdtem

meg, helyette a 2012/2013-as

tanévre szakiskolai képzésre irat-

koztam be. Az 1/11. évfolyam-

ra való felvétel feltétele a befeje-

Kérdések és válaszoka szakképzés és a felnőttképzés területéről

A Joggyakorlat rovat hónapról hónapra valós jogi kérdésekre adott válaszokkal kívánja segíteni a szak-

képzés és a felnőttképzés területén dolgozó „jogalkalmazókat”, azaz a szakképzést folytató intézmények

vezetőit, munkatársait, fenntartóit és működtetőit, valamint a gyakorlati képzésben érdekelt vállalkozá-

sokat. A rovat egy-egy kiemelt téma alaposabb körbejárásával is rámutat a szakképzés és a felnőttkép-

zés joggyakorlatának mindenki által hasznosítható bonyolultabb elemeire. Ezeket a képzésben résztve-

vők és más érdekeltek is beépíthetik a mindennapokba, és könnyebben eligazodhatnak a gyakran válto-

zó szabályozási környezetben. A jelen lapszámunkban feltett kérdések témakörei:

- Szakiskolai ösztöndíj, iskolatípus váltása esetén

- A felnőttképzési tevékenység törvényi fogalmának értelmezése

- A második szakképesítés ingyenessége HHH-s tanulók esetén

- Elveszett szakmai bizonyítvány

- Szakirányú továbbtanulás szakmai érettségi után

- Nyári gyakorlat külső képzőhelyen a kilencedik évfolyam után

zett 10. évfolyam volt, amivel

rendelkezem. Az első féléves ta-

nulmányi átlagom 4,8 lett, elég-

telent semmiből nem kaptam. A

kérdésem az, hogy ilyen helyzet-

ben jár-e nekem a szakiskolai

ösztöndíj a második félévben, és

az első félévben járt volna-e, és

ha igen, milyen összeg? Az iskola

tájékoztatása szerint nem vagyok

rá jogosult egész tanévben, mert

szakközépiskolában évfolyamis-

métlésre buktam az előző évben.

A Joggyakorlat válasza:

A szakiskolai ösztöndíj-jogo-

sultságra vonatkozóan feltett

kérdésére válaszolva a levelé-

ben leírt helyzettel kapcsolat-

ban és a rendelkezésre álló in-

formációk alapján általános-

ságban az alább olvasható vá-

lasz adható. Természetesen

a konkrét helyzet teljes körű

és igazolt információk alap-

ján ítélhető meg. A jogosultság

megítélésére egyébiránt első-

sorban a szakképző iskolának,

illetve ellenőrzési és felülvizs-

gálati jogkörében a Nemzeti

Munkaügyi Hivatalnak van

hatásköre.

A szakiskolai ösztöndíjra

való jogosultságot nem befo-

lyásolják a korábban, más típu-

sú képzésben szerzett végzett-

ségek vagy iskolai eredmények.

A szakiskolai tanulmányi ösz-

töndíjról szóló 328/2009. (XII.

29) Korm. rendeletnek (a to-

vábbiakban: Rendelet) az elő-

zetes tanulmányi eredmény-

re vonatkozó szakaszai kizáró-

lag a folyamatban lévő szakis-

kolai képzés keretében szerzett

eredményekre vonatkoznak. A

tanuló által korábban elvégzett

szakközépiskolai évfolyam-

ok tanulmányi eredménye nem

befolyásolja az ösztöndíj-jogo-

36 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

joggyakorlat

sultságot, még azon szakkö-

zépiskolai évfolyamok eseté-

ben sem, amelyek a szakiskolai

képzésbe történő bekapcsoló-

dásakor beszámításra kerültek

(9-10. évfolyamok).

A Rendelet szerint szakis-

kolai ösztöndíjra – összefogla-

lóan – akkor jogosult a tanuló,

ha szakiskolai szakképzési év-

folyamon az első szakképesí-

tésének megszerzésére készül

fel, és nappali rendszerű isko-

lai oktatásban hiány-szakképe-

sítést tanul.

Megjegyzendő, hogy a fo-

lyamatban lévő képzések eseté-

ben hiány-szakképesítésnek a

Rendelet 14/A. §-a értelmében

még a regionális fejlesztési és

képzési bizottságok (RFKB-k)

által az egész régióra vonatko-

zóan korábban meghatározott,

„gazdaság által igényelt” szak-

képesítések számítanak (régi-

ónként tíz szakiskolai szakké-

pesítés). A szakképzésről szó-

ló 2011. évi CLXXXVII. tör-

vény (a továbbiakban: Szt.) 82.

§ b) pontja szerint már a me-

gyei fejlesztési és képzési bi-

zottságok tesznek megyénként

javaslatot az adott megyében

a Rendeletben meghatározott

ösztöndíjra jogosító szakképe-

sítésekre (hiány-szakképesítés),

amelyeket az Szt. 88. §-ának

(5) bekezdése [és a Rendelet

1. §-ának (1) bekezdése] ér-

telmében a Kormány rende-

letben határoz meg. Azt, hogy

a hiány-szakképesítések listá-

ja tíz-tíz szakképesítést tartal-

mazhat, a Rendelet 1. §-ának

(2) bekezdése határozza meg.

A 2013/2014-es tanévben kez-

dődő képzésekre vonatkozó ja-

vaslatot még az RFKB-k tet-

ték meg, de már a megyei fej-

lesztési és képzési bizottságok

feladatkörében eljárva. A 2013

szeptembere előtt indult szak-

iskolai képzések esetén tehát

még az RFKB-k korábbi sza-

bályozás szerinti döntése az

irányadó a tekintetben, hogy a

tanult szakképesítés a régióban

hiány-szakképesítésnek minő-

sül-e.

A szakiskolai ösztöndíj-jo-

gosultság szempontjából kizá-

ró ok – többek között – a Ren-

delet 3. § (2) bekezdésének b)

pontja szerint, ha a tanuló a

tanév ismétlésére kötelezett,

a megismételt tanév időtarta-

ma alatt. Ez azonban abban

az esetben nem állhat fenn, ha

az 1/11. évfolyamra járó tanu-

ló szakiskolai tanulmányait a

korábban elvégzett 9-10. szak-

középiskolai évfolyamok be-

számításával, az 1/11. évfolya-

mon kezdte meg, még akkor

sem, ha szakközépiskolai ta-

nulmányai során egyébként év-

folyamismétlésre utasították.

Az 1/11. (szakiskolai) évfolya-

mot ugyanis, amelyen most ta-

nul, nem ismétli, ezen évfo-

lyam megismétlésére tanulmá-

nyi eredményei miatt nem kö-

telezték.

Tekintettel arra, hogy az

úgynevezett 2 + 2 rendszerű

szakiskolai képzésben, amely

még a közoktatásról szóló

1993. évi LXXIX. törvény

(Kt.) és a szakképzésről szó-

ló 1993. évi LXXVI. törvény

szerint indult, az első két évfo-

lyam nem [Kt. 27. § (1)-(3) be-

kezdései], csupán az 1/11. il-

letve 2/12. sorszámmal el-

látott évfolyamok minősül-

nek szakképzési évfolyam-

nak, ezért e képzési formában

az 1/11. évfolyam az első szak-

képzési évfolyam. Így a Ren-

delet 5. §-ának (2) bekezdé-

se szerint az első szakképzé-

si évfolyam első félévében az

ösztöndíj mértéke, amelyre a

tanuló jogosult, havi 10 000

Ft. Az első szakképzési évfo-

lyam (1/11. évfolyam) máso-

dik félévére ugyanazon bekez-

dés a)–e) pontjai az irányadók,

amely szerint, ha az első félév-

ben a tanuló tanulmányi átlag-

eredménye 4,51 és 5,0 között

van, az ösztöndíj mértéke havi

30 000 Ft.

A szakiskolai tanulmányi

ösztöndíj folyósításával ösz-

szefüggő feladatokat a Ren-

delet 8. §-ának (1) bekezdé-

sében foglaltak értelmében az

iskola végzi. A Rendelet sze-

rint az iskola köteles minden

olyan tanulónak folyósítani a

szakiskolai tanulmányi ösz-

töndíjat, aki erre a Rendelet

szerint jogosult. A szakképző

iskolának e tekintetben kö-

telessége utólag is helytállni,

amennyiben a tanuló ösztön-

díj-jogosultságát nem a Ren-

deletnek megfelelően állapí-

totta meg.

A választ készítette:

Nagy Katalin

37

joggyakorlat •

A felnőttképzési tevé-kenység törvényi fogal-mának értelmezése

A feltett kérdés:Cégünk saját munkavállalói

részére egy nyelviskola tanára,

„óraadó” tanárként, nyelvórá-

kat tart, amelynek célja a mun-

kavállalók idegennyelv-tudá-

sának szinten tartása. A nyelv-

órák nem meghatározott nyel-

vi szint elérésére irányulnak és

az oktatás nem képzési program

alapján folyik. Véleményünk sze-

rint az óraadó tanár tevékenysé-

ge nem minősül a felnőttképzésről

szóló 2001. évi CI. törvény 3. §

(2) bekezdése szerinti felnőttkép-

zési tevékenységnek, mivel állás-

pontunk szerint az oktatás nem

irányul képzettség megszerzésé-

re, kompetencia elsajátítására, il-

letőleg azt nem képzési program

alapján végzi a nyelvtanár. Kér-

désünk, hogy az óraadó tanár ál-

tal végzett tevékenység jogilag

minek minősül?

A Joggyakorlat válasza:

A felnőttképzésről szóló

2001. évi CI. törvény (a to-

vábbiakban: Fktv.) 3. § (2)

bekezdésének a) pontjában

foglaltak szerint – melyet a

levélíró is idéz – felnőttkép-

zési tevékenységnek számít

a törvényben meghatározott

jogalanyok saját képzési prog-

ramja alapján, iskolarendsze-

ren kívül megvalósuló olyan

képzése, amely célja szerint

meghatározott képzettség

megszerzésére, illetve kompe-

tencia elsajátítására irányuló

általános, nyelvi vagy szak-

mai képzés, továbbá felnőtt-

képzéshez kapcsolódó szolgál-

tatás. Az Fktv. 29. §-ának 10.

pontja tartalmazza a kompe-

tencia fogalmát, amely a fel-

nőttképzésben részt vett

személy ismereteinek,

készségeinek, képességeinek,

magatartási, viselkedési jegye-

inek összessége, és amelyek

segítségével a személy képes

lesz egy meghatározott feladat

eredményes teljesítésére.

Az állásfoglalást kérő le-

vélben szereplő nyelvi képzés

célja a munkavállaló idegen-

nyelv-tudásának szinten tar-

tása, amely – az Fktv. idézett

rendelkezése alapján – meg-

határozott nyelvi kompetencia

elsajátítására irányuló nyelvi

képzésnek, így az Fktv. szerin-

ti felnőttképzési tevékenység-

nek minősül. Ennek oka, hogy

a képzésben részt vevő személy

– amennyiben a képzés célja

teljesül – a nyelvoktatás ered-

ményeképpen alkalmassá válik

az idegen nyelv megfelelő szin-

tű használatára, ezzel együtt

egy feladat, vagyis az idegen

nyelven történő kommunikáció

szinten tartásának, eredményes

teljesítésére. A tudás szinten

tartása nélkül a képzésben

résztvevő nem lenne képes a

megfelelő szintű idegen nyelvi

kommunikációra, és így az ez-

zel kapcsolatos feladatok tel-

jesítésére. Ez a képzés tehát

egy kompetencia megszerzését

szolgálja.

Az Fktv. 3. § (1) bekezdé-

sének a) pontjában foglaltak

szerint felnőttképzési tevé-

kenységet jogi személyek, jogi

személyiség nélküli gazdasági

társaságok, egyéni cégek, egyé-

ni vállalkozók folytathatnak,

így ebben a vonatkozásban az

„óraadó tanár” fogalma nem

értelmezhető. Az említett eset-

ben felnőttképzési tevékeny-

séget folytató jogalany lehet a

nyelvtanárt alkalmazó nyelv-

iskola, a felnőttképzési tevé-

kenységet egyéni vállalkozó-

ként vagy egyéni cégként végző

nyelvtanár. E tevékenység

végzésének mindkét esetben

együtt kell járnia képzési prog-

ram készítésével, amely – az

Fktv. 16. §-ának (1) bekezdése

alapján – feltételét képezi a

képzés folytatásának. Ezért

a kérdező azon megjegyzése,

hogy „az oktatás nem képzési

program alapján folyik”, arra

utal, hogy a nyelviskola meg-

sérti az Fktv-t. A vonatkozó

esetben azonban a képzéssel

szakmai, tartalmi problémák is

felmerülhetnek, hiszen ha va-

lóban program, vagyis szakmai

elképzelés, cél, tartalom, tan-

anyag és módszer – nem feltét-

lenül írásban rögzített – meg-

határozása nélkül folyik vala-

milyen tevékenység a foglal-

kozásokon, akkor lehetséges,

hogy teljesen parttalanul zajló,

meghatározhatatlan és megfog-

hatatlan „tudást” eredményező

„képzéssel” állunk szemben.

A választ készítette:

Dr. Tóth Erzsébet

38 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

joggyakorlat

A másodikszakképesítésingyenességeHHH-s tanulók esetén

A feltett kérdés:Iskolánkban több halmozottan

hátrányos helyzetű tanuló tanul

második szakmát, akik az előző

tanév végéig ezt ingyenesen

tehették meg, azonban az új

szakképzési törvény elfogadásá-

val megszűnt e lehetőségük.

Azok a tanulók, akik koráb-

bi – munkaerő-piaci szempont-

ból nem piacképes – szakmájuk

helyett újat szeretnének tanulni,

de ez a társadalmilag hátrányos

helyzetük miatt nem lehetséges,

azok hogy vehetnek részt az isko-

larendszerben államilag finan-

szírozott módon a képzésben?

Éppen e fiatalok számára

lenne érdemes biztosítani az

ingyenes második szakmát, hogy

később megkapaszkodhassanak

a munka világában.

A Joggyakorlat válasza:

Fontos először azt tisztázni,

hogy az Szt. nem szüntetett

meg semmilyen lehetőséget a

második szakképesítés ingye-

nes megszerzésével kapcsolat-

ban, sőt pótolva a szabályzás

hiányosságát, 2013. szeptem-

ber 1-jétől újra megteremtette

azt. Az Szt. 2012 végén elfo-

gadott módosításával ugyanis

kiegészültek a törvény ingye-

nességet meghatározó rendel-

kezései. Ezen belül bővítette

az ingyenes képzésben

résztvevők körét az Szt. 2011

végén elfogadott szövegé-

hez képest. Az ingyenesség-

nek a 2013/2014-es tanév-

től (újra) hatályba lépő sza-

bályai a közoktatásról szóló

1993. évi LXXIX. törvényben

2012. augusztus 31-ig egyéb-

ként is létező előírások „átvé-

telével” biztosítják a halmo-

zottan hátrányos helyzetű és

a sajátos nevelési igényű tanu-

lóknak az ingyenességet. Az

új szabályok emellett f igye-

lembe veszik továbbá azt a kö-

rülményt is, amikor egy tanu-

ló önhibáján kívül kénytelen

hosszabb időre megszakítani

tanulmányait.

A legfontosabb – és a feltett

kérdésben is érintett – válto-

zások a halmozottan hátrá-

nyos helyzetű tanulóknak a

képzésben való ingyenes rész-

vételéhez kapcsolódnak. A

közoktatásról szóló 1993. évi

LXXIX. törvény csak 2012.

augusztus 31-ig tartalmazta,

hogy mely tanulóknak ingye-

nes a képzésben való rész-

vétel annak időtartamától és

a tanult szakmák számától

függetlenül, illetőleg azt is,

hogy mely tanulóknak ingye-

nes csak az első és a második

szakképesítésre történő felké-

szítés. A törvény 114. §-ának

(2) bekezdése rögzítette, hogy

„minden esetben ingyenes a

halmozottan hátrányos hely-

zetű tanuló, a testi, érzékszer-

vi, középsúlyos értelmi fogya-

tékos és az autista tanuló

részére az oktatásban való

részvétel és a kollégiumi ellá-

tás, beleértve az első alapfokú

művészetoktatásban való

részvételt is.” Ez azt is je-

lentette, hogy ezen tanulók

részére a szakképzésben való

részvétel, azaz a szakképesí-

tésre történő felkészítés is in-

gyenes volt. Tekintettel arra,

hogy az ingyenesen megsze-

rezhető szakmák számát nem

korlátozta a közoktatásról

szóló 1993. évi LXXIX.

törvény a fent körülírt tanulók

esetében, így bármennyi szak-

képesítésre, bármilyen hosszú

időtartamban lehetőséget

biztosítottak a 2012. augusz-

tus 31-ig hatályos rendelke-

zések.

Az idézett bekezdés máso-

dik mondata szerint „az enyhe

értelmi fogyatékos tanuló ré-

szére ingyenes egy alapfokú

művészetoktatásban való

részvétel és a második szakké-

pesítés megszerzése” is. Ezen

tanulói kör esetében tehát csak

a második (és az első) szakma

megszerzése esetén mondta ki

a törvény az ingyenes lehető-

séget.

A köznevelésről szóló 2011.

évi CXC. törvény ezt a lehető-

séget nem tartalmazza, így az

Szt. a fentieknek megfelelően

2013. szeptember 1-jétől új be-

kezdésekkel egészül ki, amely

szerint – a képzésben való

részvétel ingyenességének idő-

tartamára vonatkozó általános

szabályoktól eltérően – min-

den esetben ingyenes az iskolai

rendszerű szakképzésben való

részvétel

39

joggyakorlat •

a) a halmozottan hátrányos

helyzetű és

b) a sajátos nevelési igényű

tanulók részére (az enyhe ér-

telmi fogyatékos és az egyéb

pszichés fejlődési zavarral küz-

dő tanuló kivételével).

Ebben az esetben is bármi-

lyen hosszú ideig, bármilyen

számú szakmára történő felké-

szítésre kiterjed az ingyenes-

ség. Ez a rendelkezés a közne-

velésről szóló 2011. évi CXC.

törvény fogalomrendszere sze-

rint pontosan azt a tanulói

kört fedi le, amelyet korábban

a közoktatásról szóló 1993. évi

LXXIX. törvény.

Azt is biztosítja az Szt. a

korábbi gyakorlattal megegye-

ző módon, hogy a második

szakképesítés megszerzéséig

ingyenes az iskolai rendszerű

szakképzésben való részvétel

az enyhe értelmi fogyatékos és

az egyéb pszichés fejlődési za-

varral küzdő tanulók részére.

A korábbi és az új rendelke-

zések is két csoportot külön-

böztetnek meg aszerint, hogy a

teljes képzés – bármilyen kor-

látozás nélkül –, vagy csak a

második szakképesítésre törté-

nő felkészítés ingyenes-e. Az

első csoportba azok a tanulók

tartoznak, akik esetében indo-

kolt több jogot és lehetőséget

biztosítani a képzésben való

ingyenes részvétel tekinteté-

ben, mint a második csoport

esetében.

További fontos változás,

hogy az ingyenes tanulmá-

nyok meg is hosszabbítható-

ak azon tanulók számára, akik

önhibájukon kívül kénytele-

nek hosszabb időre megsza-

kítani tanulmányaikat, illet-

ve a szakmai vizsgára törté-

nő felkészülésüket a szakkép-

zésben. Ezen új rendelkezések

célja megegyezik a halmozot-

tan hátrányos helyzetű tanu-

lók és a sajátos nevelési igényű

tanulók esetében kialakított,

fent részletezett előírás céljá-

val: csökkenjen e tanulói

csoportok munkaerő-piaci

hátránya, és ne a sajátos és

méltányolható hátrányos

körülményeik miatt essenek

el a képzés befejezésének és a

szakmai vizsga megszerzésé-

nek lehetőségétől.

Az ugyancsak 2013. szep-

tember 1-jétől hatályba lépő

rendelkezés szerint a kormány-

hivatalok az Szt-ben szereplő

ingyenesség körébe tartozó

képzés időtartamát az egyes

tanulók esetében méltányolha-

tó okból meghosszabbíthatják.

A meghosszabbítás legfeljebb

két tanév hosszúságú lehet,

amelyet a hátrányos helyzetű

tanuló – kiskorú tanuló esetén

szülője, gyámja – kérelmezhet,

valamint megadható

tartós betegség vagy egyéb,

méltányolható körülmény

esetén is ugyancsak a tanuló –

kiskorú tanuló esetén szülője,

gyámja – kérelmére és a szak-

képző iskola javaslatára.

A fenti, új rendelkezések

azonban csak a kivételszabá-

lyokat jelentik az ingyenesség

tekintetében. Az Szt. értel-

mében ugyanis Magyarorszá-

gon – általában – az első, ál-

lam által elismert szakképesí-

tés megszerzését az állam az

iskolai rendszerű szakképzés

keretein belül – a szakképzési

és a köznevelési törvényi

feltételek f igyelembevételével

– ingyenesen biztosítja a szak-

képző iskolai tanulók számá-

ra. Így az ingyenesség – fő-

szabály szerint – csak az első,

állam által elismert szakképe-

sítéshez fűződik, a második

és a további szakképesítések-

hez nem. Az Szt. ésszerű kor-

látokat is megfogalmaz az in-

gyenesség tekintetében annak

érdekében, hogy a közcélú

források, a költségvetési pénz-

eszközök racionálisan kerül-

jenek felhasználásra. Ez azt

jelenti, hogy a tanulónak a

szakképesítésre történő felké-

szítése nem tarthat bármilyen

hosszú ideig és korlátlan szá-

mú tanéven keresztül. E ren-

delkezések is pontosításra ke-

rültek és a változások az aláb-

bi három ponton térnek el a

korábban kihirdetett norma-

szövegtől:

1. Nem csak az első szakmai

vizsga és az első javító vizs-

ga ingyenes, hanem ezen

vizsgákkal kapcsolatban a

pótlóvizsga is. Ezt a lehető-

séget a törvény a tanulói

jogviszony megszűnte után

is biztosítja. Az Szt. 29.

§-ának új (1a) bekezdése

ugyanis kimondja, hogy az

előzőekben meghatározott

javító-, pótlóvizsga ingye-

40 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

joggyakorlat

nes a volt tanuló részére első

alkalommal a tanulói jogvi-

szony megszűnése után is.

2. A fi nanszírozott szakisko-

lai és szakközépiskolai évfo-

lyamok száma az új szöveg

értelmében nem az adott

képzésnek az Országos

Képzési Jegyzékben megha-

tározott hosszához igazo-

dik, ugyanis az ingyenes év-

folyamok száma nem a vá-

lasztott képzéstől függ, hi-

szen a tanuló válthat a kép-

zések között az ingyenesen

biztosított évfolyamokon.

Ez a gyakorlatban azt jelen-

ti, hogy akkor is a törvény-

ben meghatározott időtar-

tamig ingyenes a képzés, ha

ez idő alatt csak egy szak-

mára készül fel, és akkor is,

ha az ingyenesen biztosított

idő alatt más szakmára je-

lentkezik át, akár több alka-

lommal is. Ennek oka, hogy

nem magának a szakmának

a megszerzése, hanem az

arra történő felkészítés in-

gyenes.

3. A harmadik változás, hogy

az ingyenesség az oktatás

munkarendjétől függetlenül

biztosított, azaz nem korlá-

tozódik csak a nappali rend-

szerű oktatásban folyó szak-

képzésre, hanem az esti, a

levelező és a más munka-

rend szerint szervezett szak-

képzésben történő felkészí-

tésre is ingyenesen jogosítja

fel a tanulót.

A választ készítette:

Dr. Klész Tibor

Elveszettszakmai bizonyítvány

A feltett kérdés:Elveszett a szakmai bizonyítvá-

nyom, amelyet 2007-ben szerez-

tem. Mit tehetek ebben az eset-

ben? És mi a teendő, ha igazol-

nom kell a bizonyítvány valódi-

ságát?

A Joggyakorlat válasza:

A két különböző probléma

egyetlen kérdésbe összevonha-

tóságát az teszi lehetővé, hogy a

válaszok, a megoldás lépései, a

legtöbb pontban megegyeznek.

1.

Egy bizonyítvány valódiságá-

nak megállapítása csak eredeti

bizonyítvány megléte, bemuta-

tása esetén lehetséges.

Erre napjainkban leggyak-

rabban akkor lehet szükség,

ha a bizonyítvány tulajdonosa

külföldön kíván munkát vál-

lalni, és ezért kéri bizonyít-

ványának a külpolitikáért fe-

lelős miniszter által a külföl-

di felhasználásra szánt közok-

iratok tanúsítvánnyal történő

ellátásának szabályairól szóló

1/2009. (I. 9.) KüM rendelet

szerinti felülhitelesítését. Ezen

eljárás keretében, a hivatkozott

KÜM rendelet 3. §-a alapján

kerül sor az úgynevezett köz-

benső felülhitelesítésre, amely-

nek célja annak igazolása,

hogy a bemutatott bizonyítvá-

nyon feltüntetett adatok, alá-

írások eredetiek és megegyez-

nek a nyilvántartásban szerep-

lő adatokkal.

Ritkábban fordul elő, de egy

munkahelyi baleset kivizsgálá-

sa során vagy egy munkaválla-

ló nem megfelelő feladatvégzé-

sével összefüggésben is felme-

rülhet a bizonyítvány valódisá-

gának kérdése.

A bizonyítvány valódisá-

gának megállapítása a bizo-

nyítvány kiállításának alap-

jául szolgáló, illetve a bizo-

nyítvánnyal egyidejűleg ki-

állított további eredeti doku-

mentumokkal (pl. a vizsgabi-

zottság által aláírt vizsgaered-

mény összesítő, a bizonyít-

vány átvételét igazoló aláírást

tartalmazó irattal) való össze-

vetés alapján történhet, ezért

szükséges a kapcsolatfelvé-

tel az eredeti dokumentumo-

kat megőrző szervekkel. A ki-

adott bizonyítványokhoz kap-

csolódó dokumentumok ke-

zelésére és tárolására vonat-

kozó szabályokat, és a táro-

lási feladatot ellátó intézmé-

nyek meghatározását általában

a bizonyítványok kiadásának

alapjául szolgáló jogszabályok

rögzítik.

2.

Az elveszett (vagy megsemmi-

sült) bizonyítvány esetén an-

nak pótlása úgynevezett bizo-

nyítvány másodlat kiadásával

történik. A bizonyítvány ki-

adásának alapjául szolgáló jog-

szabályok a másodlatra vonat-

kozóan egybehangzóan hatá-

rozzák meg, hogy annak szö-

veghűen tartalmaznia kell az

eredeti bizonyítványon talál-

ható minden adatot és bejegy-

41

joggyakorlat •

zést. Ebbe beleértendő az ere-

detileg kiadott bizonyítvány

nyomtatvány sorozat-, illetve

sorszáma, továbbá a bizonyít-

ványt aláíró személyek nevé-

nek nyomtatott betűkkel tör-

ténő feltüntetése is. Az elő-

írt kötelező teljes adategyezés

okán nem szabályos az a meg-

oldás, ha másodlatként egy

üres, az eredeti bizonyítvány-

nyal azonos típusú nyomtat-

vány kerül kitöltésre, mert an-

nak nyilvánvalóan más a so-

rozat-, illetve sorszáma. Ezen

adatok szintén csak az eredeti

vizsgadokumentumok alapján

pótolhatók, így ez esetben is

elengedhetetlen az eredeti do-

kumentumokat birtokló szer-

vezet megkeresése.

A vizsgák megszervezését,

lebonyolítását és a bizonyít-

ványok kiadásának szabálya-

it tartalmazó rendeletek általá-

nosságban a bizonyítványt ki-

adó (a vizsgát lebonyolító) in-

tézményt jelölik meg a vizsga-

dokumentumok elsődleges őr-

zőjeként, illetve rendelkeznek

annak megszűnése esetén a

vizsgadokumentumokhoz tör-

ténő hozzáférés további lehe-

tőségeiről.

Néhány példa:

– a szakmunkásképzésről szó-

ló 1969. évi VI. törvény vég-

rehajtásáról szóló 13/1969.

(XII. 30.) MüM rendelet:

„Szakmunkásbizonyítvány

másodlatot csak a szakmun-

kás anyakönyv alapján sza-

bad kiállítani. A másodla-

tot az iskola igazgatója írja

alá.” (Tehát ez esetben az is-

kola őrzi a vizsgadokumen-

tumokat.)

– a munkások továbbképzésé-

ről szóló 4/1973. (XII. 24.)

KGM rendelet: „Az elveszett

vagy megsemmisült igazo-

lás pótlására másodlatot az

eredeti okmányt kiállító, az

anyakönyvet őrző vállalat, il-

letve annak jogutóda (szö-

vetkezet megszűnése eseté-

ben az iratokat őrző szerv)

köteles adni.”

– a dolgozók tanfolyami kép-

zéséről és továbbképzéséről

szóló 10/1984. (VIII. 8.)

IpM rendelet 1. melléklete

vagy az iskolarendszeren

kívüli, az ipari és kereske-

delmi tevékenységgel

összefüggő szakmai oktatás-

ról, képesítésről és minősí-

tésről szóló 12/1992. (IV. 4.)

IKM rendelet 1. melléklete:

„Elveszett vagy megsemmi-

sült vizsgabizonyítványról

a szervező vállalat másodla-

tot csak a tanfolyamot

engedélyező szerv hitelesí-

tésével adhat ki. Evégből

köteles az általa kiállított

bizonyítvány másodlatát a

tanfolyam anyakönyvi nap-

lójával együtt, az engedélye-

ző szerv részére hitelesítés

céljából megküldeni.”

– Az 1994-től az Országos

Képzési Jegyzékben szereplő

szakképesítések megszerzé-

sének (a szakmai vizsgáz-

tatásnak) szabályait a szak-

képzésről szóló 1993. évi

LXXVI. törvény alapján a

szakképzés ágazati irányí-

tását ellátó miniszterek ál-

tal kiadott rendeletek tartal-

mazzák/ták:

• a 10/1993. (XII. 30.)

MüM rendelet a szakmai

vizsgáztatás általános sza-

bályairól és eljárási rend-

jéről,

• a 26/2001. (VII. 27.) OM

rendelet a szakmai vizs-

gáztatás általános szabá-

lyairól és eljárási rendjé-

ről és

• a 20/2007. (V. 21.) SZMM

rendelet a szakmai vizs-

gáztatás általános szabá-

lyairól és eljárási rendjéről.

E jogszabályok egybehang-

zóan rögzítik (rögzítették),

hogy

• a vizsgázóról a szakmai

vizsga megkezdése előtt

két példányban törzslapot

kell kiállítani,

• a vizsgabizottság jegyző-

je a törzslap alapján – a

törzslapon szereplő ada-

tokkal egyezően – kiállítja

a bizonyítványt,

• a törzslap egy példányát a

szakmai vizsgát szervező

intézmény irattárában, egy

példányát pedig a főjegy-

zői hivatal irattárában kell

elhelyezni. (A szakképzési

törvény 2009-ben történt

módosítása alapján a 2010.

január 29-ét követően

szervezett szakmai vizsgák

törzslapjainak egy példá-

nyát az állami szakképzési

és felnőttképzési szervnek

kell megküldeni),

42 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

joggyakorlat

• a törzslap nem selejtezhe-

tő, negyven év után az il-

letékes levéltárnak kell át-

adni,

• az elveszett vagy meg-

semmisült bizonyítvány-

ról – kérelemre – a törzs-

lap alapján a vizsgaszerve-

ző, illetve ha a vizsgaszer-

vező jogutód nélkül meg-

szűnt, vagy a vizsgaszer-

vező iratai megsemmisül-

tek, a főjegyző állít ki bi-

zonyítványmásodlatot.

A felsoroltak alapján tehát

a korábban kiadott bizonyít-

ványhoz kapcsolódó bármi-

nemű problémával a bizonyít-

vány kiadóját, a korábbi vizs-

ga megszervezőjét kell meg-

keresni. Ha a vizsgaszerve-

ző időközben megszűnt, akkor

a megszűnés körülményeiről

beszerzett információ segít-

het a korábbi vizsgadokumen-

tumok tárolási helyének meg-

állapításában. Ha a bizonyít-

vány kiadója olyan szakkép-

ző iskola volt, amely egy má-

sik iskolával összevonásra ke-

rült, úgy a korábbi iskola vizs-

gadokumentumai nagy való-

színűséggel az összevont isko-

lában megtalálhatók. Ha az is-

kola jogutód nélkül szűnt meg,

úgy a dokumentumokat a volt

iskolafenntartó (megyei, városi

önkormányzat) őrzi vagy azok

már leadásra kerültek az illeté-

kes levéltárba.

Amennyiben a bizonyítvány

kiadására már az Országos

Képzési Jegyzék rendszerében

került sor, úgy a vizsgaszer-

vező jogutód nélküli megszű-

nése esetén a volt vizsgaszer-

vező székhelye szerinti fő-

jegyzőhöz lehet fordulni. (A

szakképzésről szóló 2011. évi

CLXXXVII. törvény alapján

megszervezésre kerülő, elekt-

ronikus nyilvántartási rend-

szerben rögzített vizsgaada-

tok esetén egységesen az álla-

mi szakképzési és felnőttkép-

zési szerv fogja a bizonyítvány

másodlatokat kiállítani.)

Amennyiben egy eltűnt bi-

zonyítvány pótlásáról van szó,

úgy mindenképpen meg kell

jegyezni, hogy az ez esetben

felmerülő bármely kérdés meg-

oldása jelentősen egyszerűsö-

dik, ha a bizonyítványról ké-

szült másolat vagy a bizonyít-

vány adattartalma más módon

megismerhető.

Másolat hiányában segítség

lehet egy, a képzésben szintén

részt vett volt csoporttárssal

történő kapcsolatfelvétel, mert

annak bizonyítványában szere-

pelnek a vizsgaszervezőre

vonatkozó adatok. Ha nincs

ilyen kapcsolat, akkor a bizo-

nyítvány emlékezetből felidé-

zett egyes adatai alapján lehet

támpontot találni: a képzés/

vizsga megnevezése, helyszíne,

a kiadott bizonyítvány formá-

ja, színe, a bizonyítványon sze-

replő pecsét, a vizsgabizottság

elnökének vagy tagjának neve,

a bizonyítvánnyal betöltött

munkakör, esetleges korábbi

munkakönyvi bejegyzések

mind-mind támpontul szolgál-

hatnak a továbblépéshez. Az

előzőekben felsoroltak alapján

összegyűjtött lehetséges infor-

mációk birtokában célszerű

felvenni a kapcsolatot az eltűnt

bizonyítványban megjelölt ké-

pesítéshez hasonló, vagy azo-

nos képzési profi lú képző/

vizsgáztató intézményekkel,

a Nemzeti Munkaügyi Hiva-

tal Szakképzési és Felnőttkép-

zési Igazgatóságával vagy az

érintett szakképesítésért fele-

lős miniszter által irányított

minisztérium szakembereivel.

Sok esetben töredékinformáci-

ók esetén is lehetőség nyílik a

vizsgaszervezők körének szű-

kítése, illetve megszűnt vizs-

gaszervező esetén a jogutódok

felderítése, azonban ezekben

az esetekben nem garantálható

az eredmény. Ha nem sikerül

az eredeti vizsgadokumentu-

mok nyomára jutni, úgy azok

hiányában egyetlen vizsgaszer-

vezőnek vagy más hatóságnak

sincs lehetősége bizonyítvány-

másodlat kiállítására.

Ha a meglévő bizonyítvány

eredetiségének igazolása válik

szükségessé, akkor a bizonyít-

ványon szereplő vizsgaszerve-

zőt kell megkeresni és kérni

tőle a bizonyítvánnyal össze-

függésben kiállított törzslap

(vagy korábban anyakönyv)

megfelelő részének vizsgaszer-

vező által hitelesített másola-

tát. Ennek megfelelően az Or-

szágos Képzési Jegyzék rend-

szerében kiállított bizonyítvá-

nyok esetén a vizsgázóra vo-

natkozó törzslap belív (ame-

lyen a vizsgaeredmények és ki-

43

joggyakorlat •

adott bizonyítvány sorszáma,

sorozatszáma került rögzítés-

re), továbbá a törzslap külív

(amelyen a vizsgabizottság és

a vizsgaszervező vezetőjének

aláírása szerepel) hitelesített

másolata tartalmazza az erede-

tiséget alátámasztó informáci-

ót. Ezen dokumentumok hiá-

nyában a bizonyítvány eredeti-

sége nem állapítható meg egy-

értelműen.

A választ készítette:

Soós László

Szakirányútovábbtanulás szakmai érettségi után

A feltett kérdés:A lányom jövőre kezdi a közép-

iskolát. Szerettem volna köz-

gazdasági szakközépiskolába

íratni, én is szakközépiskolába

jártam, és hasznát vettem az ott

tanult szakmának, pedig később

más irányban tanultam tovább.

A lányom is szívesen tanulna

a kiszemelt középiskolában, de

abban még nem biztos, hogy

az érettségi után közgazdasá-

gi vagy pénzügyes szakmát fog

tanulni. Nagyon szeretne to-

vább is tanulni érettségi után,

de még nem tudja, hogy ponto-

san milyen egyetemi vagy főis-

kolai szakon.

Azt hallottuk, hogy megvál-

tozik a szakközépiskolai oktatás,

és az új szakközépiskolából csak

szakirányba lehet továbbtanul-

ni a felsőoktatásban. Ez valóban

így van? Mert ebben az esetben

mindenképpen gimnáziumot vá-

lasztunk, szeretném ugyanis, ha

megmaradna a lányomnak a vá-

lasztás lehetősége érettségi után.

A Joggyakorlat válasza:

Szakközépiskolában a 2013

szeptemberétől induló tanévtől

már csak a szakképzésről szóló

2011. évi CLXXXVII. törvény

(Szt.) szerint indulhat oktatás

a kilencedik évfolyamon. Az

Szt. által a szakközépiskolára

előírt változások közül a leg-

fontosabb az, hogy a jövőben a

tanulók a szakközépiskolában

az érettségivel együtt már a ti-

zenkettedik évfolyam végén is

szereznek szakmai végzettsé-

get. Ez – az érettségikor – nem

az Országos Képzési Jegyzék

szerinti szakképesítést jelenti,

hanem egy olyan szakmai

érettségit, amellyel már akkor

is elhelyezkedhet a tanuló, ha

nem megy tovább szakképzési

évfolyamra. A szakmai érettsé-

gi ugyanis a FEOR (Foglalko-

zások Egységes Osztályozási

Rendszere) szerinti munkakör-

ben képesít munkavégzésre.

Ezért az új – 2012-es – Or-

szágos Képzési Jegyzékben a

szakközépiskolák érettségire

felkészítő évfolyamai összesen

37 ágazatba kerültek besoro-

lásra. Ezekben az ágazatok-

ban, az ágazatra legjellemzőbb

szakmai ismeretek alapján a

tanuló négy év után kötelező

szakmai érettségit tesz. Így el-

mondható, hogy a 2017-ben

végző szakközépiskolásoknak

már nemcsak érettségi, hanem

egyúttal szakma is lesz a ke-

zükben. Ez nagy előrelépés

a korábbiakhoz képest, mert

sok fi atal a szakközépiskola el-

végzése után – szakma híján

– nem tudott elhelyezkedni,

most viszont, a szakmai érett-

ségi birtokában megteheti,

hogy továbbtanul a szakközép-

iskolában, vagy akár főiskolán,

egyetemen, de akár választhat-

ja a munkaerőpiacot is.

A kérdező által hallott kor-

látozó értelmezés a jogszabály-

ok téves értelmezésén alapul.

Az új típusú szakközépisko-

lai érettségi teljes mértékben

egyenértékű a gimnáziumi

érettségivel, sőt, tekintettel

arra, hogy a szakközépiskolák-

ban a gimnáziumi szabadon

választott tantárgy helyett kö-

telezően az emelt szintűnek

számító komplex szakmai

érettségi vizsgatárgyból kell

vizsgázni, bizonyos előnyt is

jelent a szakközépiskolai érett-

ségi. Természetesen ez az

előny elsősorban a szakirány-

ban történő továbbtanulás-

nál jelenik meg, akár középfo-

kon, akár felsőfokon kíván to-

vábbhaladni. a tanuló Ahhoz

azonban a jelenlegi szabályo-

zás alapján sem férhet kétség,

hogy a szakközépiskolában

szerzett érettségi végzettséggel

is bármilyen irányban tovább

lehet tanulni.

Középfokon történő, nem

szakirányú továbbtanulás ese-

tén az egy év beszámításának

lehetősége nem áll fenn, így a

nem szakirányú továbbtanu-

lás ez esetben hosszabb időt

44

joggyakorlat

vesz igénybe. Ez nem hátránya

az új típusú szakközépiskolá-

nak, hanem a másik irányba, a

szakirányú továbbtanulás irá-

nyába adott előny a korábbi

tanulmányok garantált beszá-

mítása. Felsőfokú továbbta-

nulási szándék esetén valóban

előfordulhat majd, hogy hato-

dik tantárgyként érettségit kell

tenni a nem szakirányú felső-

oktatási szak által igényelt

érettségi tantárgyból, hiszen

szakközépiskola esetén az ötö-

dik érettségi tárgy nem vá-

lasztható, mint a gimnázium-

ban, hanem kötelezően a szak-

mai vizsgatárgy.

Mindezek mellett azonban

a szakközépiskolai érettségi

teljes értékű átjárhatóságot

biztosít, vagyis a szakközépis-

kolai érettségi végzettség bir-

tokában bármilyen irányban

tovább tud tanulni a tanu-

ló, s emellett még számos más

előnyt is jelent. Például

a szakirányban (az ágazathoz

tartozó szakképesítések bár-

melyikében) rövid idő alatt

középszintű szakképesítést

szerezhet, szakirányú felső-

fokú továbbtanulás esetén az

emelt szintű és szakmailag is

releváns tartalmú érettségi

vizsgának köszönhetően jelent

előnyt, továbbá a szakmai

érettségi önmagában is képe-

sít munkakör betöltésére, azaz

elősegíti a munkaerőpiacra

történő közvetlen kilépést is.

Jelenleg a vonatkozó szabá-

lyozás kizárólag az Szt-ben és

a nemzeti köznevelésről szó-

ló 2011. évi CXC. törvényben

(Nkt.) található. Ezen szabá-

lyok egyike sem értelmezhető

a kérdésben leírtak szerint, a

szabályozás e tekintetben nem

félreérthető.

Minden érettségi vizsgára

igaz, ami az Nkt. 6. §-ának (1)

bekezdésében olvasható: „Az

érettségi bizonyítvány érettségi

végzettséget tanúsít, és jogsza-

bályban meghatározottak sze-

rint felsőoktatási intézmény-

be való felvételre, szakképzés-

be való bekapcsolódásra, vala-

mint munkakör betöltésére, te-

vékenység folytatására jogo-

sít, a szakmai érettségi továbbá

a szakképzésre vonatkozó jog-

szabályokban meghatározottak

szerinti munkakör betöltésére

képesít.”

Az Szt. 2. § 40. pontjában

olvasható a szakmai érett-

ségi végzettség def iníciója,

amely világossá teszi, hogy

a szakmai érettségi vizsgá-

ra minden igaz, ami az érett-

ségi vizsgákra általában igaz,

s ezen felül még további fel-

tételek is teljesülnek rá: „a

nemzeti köznevelésről szó-

ló törvényben meghatározott

kötelező közismereti érettségi

vizsgatárgyakból és a szakkö-

zépiskola ágazata szerinti kö-

telező szakmai vizsgatárgyból

álló érettségi vizsgával meg-

szerezhető végzettség, amely

az OKJ-ról szóló kormány-

rendeletben meghatározot-

tak szerint munkakör betöl-

tésére képesít. Az ágazat sze-

rinti kötelező szakmai vizs-

gatárgy teljesítése magasabb

követelmények szerint telje-

sített érettségi vizsgatárgynak

minősül”.

Ez tehát összességében azt

jelenti, hogy a szakközépisko-

la semmiképp nem korlátoz-

za a tanulók középiskola utáni

lehetőségeit, bár kétségtelen,

hogy a szakközépiskola és a

gimnázium más-más területe-

ken nyújt előnyt a tanulóinak.

A választ készítette:

Nagy Katalin

Nyári gyakorlatkülső képzőhelyen a kilencedikévfolyam után

A feltett kérdés:Egy tanulónk 2012 szeptembe-

rében kezdte meg az előrehozott

3 éves szakiskolai képzését (te-

hát nem a legújabb, duális 3 éves

képzésről van szó).

2013-ban, a 9. évfolyam ösz-

szefüggő szakmai gyakorlatát le-

töltheti gazdálkodó szervezet

olyan képzőhelyén, amelyik nem

minősül „kizárólag gyakorlati

képzési célt szolgáló tanműhely”-

nek? Szintvizsgával a gyakorlat

megkezdésekor még nem fog ren-

delkezni.

A kérdés azért vetődött fel,

mert a szakképzési törvény két

rendelkezése is vonatkozik erre

az esetre. A 26. § (1) bekezdés

ezt lehetővé teszi, míg a 92/A.

§ (1) bekezdés ezt tiltja, mivel

egyértelműen a szintvizsga meg-

létét szabja feltételként.

45

joggyakorlat •

Abban kérem a segítségüket,

hogy a tanuló az említett gyakor-

latot nem „kizárólag gyakorla-

ti célt szolgáló tanműhely”-ben is

letöltheti-e?

A Joggyakorlat válasza:

A szakképzésről szóló 2011.

évi CLXXXVII. törvény

(Szt.) 92/A. §-ának (1) bekez-

dése valóban olyan átmene-

ti szabályokat fogalmaz meg,

amely a korábbi szabályo-

zás, azaz a közoktatásról szó-

ló 1993. évi LXXIX. törvény,

valamint a szakképzésről szó-

ló 1993. évi LXXVII. törvény

alapján szervezett szakisko-

lai képzési formára vonatko-

zik. Ez a két forma az úgyne-

vezett 2 + 2-es (általában ösz-

szesen négy évfolyamos) és az

előrehozott (három évfolya-

mos) szakiskolai képzést je-

lenti. Az átmeneti szabály a

szintvizsga megszervezésére

vonatkozik, és amelynek ér-

telmében a közoktatásról szó-

ló 1993. évi LXXIX. törvény,

valamint a szakképzésről szó-

ló 1993. évi LXXVII. törvény

szabályai szerint, utolsó alka-

lommal a 2012/2013-as tan-

évben induló szakiskolai kép-

zésben szervezett szintvizsgát

az Szt. hatálybalépése, azaz

2012. január 1. előtti szabá-

lyok és a képzésre vonatko-

zó szakmai és vizsgakövetel-

ményben meghatározottak

szerint kell megszervezni.

Erre az átmeneti időszakra

mondja ki az Szt., hogy a ko-

rábbi két típus szerinti kép-

zésben részt vevő szakiskolai

tanuló nem kizárólag gyakor-

lati képzési célt szolgáló tan-

műhelyben – tanulószerző-

dés keretében – folyó gyakor-

lati képzésben, a fent megha-

tározott szakmai és vizsgakö-

vetelményben előírt szintvizs-

ga teljesítését követően vehet

részt.

Az előrehozott szakiskolai

képzésben részt vevő tanulók

összefüggő nyári gyakorla-

tára azonban a fenti átmene-

ti szabályokat nem kell alkal-

mazni, hiszen az Szt. fő sza-

bálya a törvény 26. §-ának (1)

bekezdésében általánosságban

mondja ki a nyári gyakorlattal

kapcsolatban, hogy az kivé-

telt jelent a kizárólag gyakor-

lati képzési célt szolgáló tan-

műhelyre vonatkozóan előírt

szabály alól. Az Szt. ezen elő-

írása szerint ugyanis a szakis-

kolai képzésben a kilencedik

évfolyamon a szakmai gya-

korlati képzést – az összefüg-

gő szakmai gyakorlat kivéte-

lével – a szakképző iskolában

vagy a gyakorlati képzés foly-

tatására jogosult szervezet ki-

zárólag gyakorlati képzési célt

szolgáló tanműhelyében kell

megszervezni. A rendelkezés

nem tesz különbséget a ko-

rábbi és az új típusú szakis-

kolai képzések között, de az-

zal, hogy az összefüggő szak-

mai gyakorlatot külön neve-

síti, mint a gyakorlati képzés

azon szakaszát, amelyet nem

csak az iskolai tanműhelyben

és nem csak kizárólag gyakor-

lati képzési célt szolgáló kül-

ső tanműhelyben lehet meg-

szervezni, ezért a levelében

leírt értelmezéssel egyetértek.

A fenti álláspontot tá-

masztja alá az is, hogy az elő-

rehozott szakiskolai képzés-

ben részt vevő tanulók a ki-

lencedik évfolyam végén meg-

szervezett összefüggő nyá-

ri szakmai gyakorlat idejé-

re eleve nem rendelkezhetnek

még szintvizsgával, a korábbi

szakmai és vizsgakövetelmé-

nyek ugyanis nem a kilence-

dik évfolyam vége előtti idő-

pontra, hanem csak azt köve-

tően írják elő a szintvizsga le-

tételét.

Mindez azt jelenti, hogy az

előrehozott szakiskolai kép-

zésben részt vevő tanulók a

kilencedik évfolyam végén

részt vehetnek az összefüg-

gő nyári szakmai gyakorlaton

olyan külső tanműhelyben is,

amely nem kizárólag gyakor-

lati képzési célt szolgál. Meg-

jegyzendő, hogy mindez nem

zárja ki azt sem, hogy a tanu-

lók a gyakorlati képzés foly-

tatására jogosult szervezet ki-

zárólag gyakorlati képzési célt

szolgáló tanműhelyében ve-

gyenek részt a nyári gyakor-

laton, akár tanulószerződés,

akár együttműködési megál-

lapodás formájában.

A választ készítette:

dr. Klész Tibor

46 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

kitekintő

1 Council Resolution on a Renewed European Agenda for Adult Learning (2012. december 20.)

2 A felnőttkori tanulás és a felnőttképzés fogalmát szinonimaként kezeljük a cikkben és általában is a magyar gyakorlatban.

A felnőttkori tanulási (felnőttképzési) nemzeti koordinátori tisztség létrehozatala

A lengyel EU-elnökség ideje alatt az Európai

Unió 2011 végén tanácsi állásfoglalást adott ki

a Felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított eu-

rópai cselekvési programról1 (továbbiakban: Agen-

da) 211/C 372 szám alatt az EU hivatalos újság-

jában. E dokumentum számos vonatkozásban a

2008 és 2011 közötti hasonló tárgyú Cselekvési

terv szerves folytatásának tekinthető.

Az Agenda többek között felszólította a tag-

országokat, hogy nevezzenek ki nemzeti koor-

dinátort, aki egyrészről az Európai Bizottság

Oktatási és Kulturális Főigazgatósága megfe-

lelő egységével (jelenleg a B2 osztály) tartja a

kapcsolatot, másrészről pedig rendelkezik át-

tekintéssel országa felnőttképzési folyamatai-

ról, azaz jogszabályi, fi nanszírozási, intézményi

és programok összefüggéseiről, hátteréről. Más

szavakkal: a nemzeti koordinátor célja, hogy az

adott tagország és a Bizottság közötti együtt-

működés révén elősegítse az Agenda megvaló-

sulását saját hazájában.

A nemzeti koordinátor munkájának közvete-

tett kapcsolata van az uniós támogatási célokkal

is, tehát az operatív programokban és az Éle-

ten át tartó tanulási programban (LLP) nevesí-

tett tevékenységi területekkel, alprogramokkal.

Néhány szó az Agendáról

Az Agenda mellékletében a 2012 és 2014 kö-

zötti időszakban öt területen jelöl ki felnőttkép-

zési prioritásokat, de ajánlja, hogy a tagország-

Szent-Léleky György

Új uniós szerepköraz európai felnőttkori tanulás

elősegítéséreok nemzeti sajátosságaik szerint járjanak el. Az

öt prioritás a következő:

1. Tegyük az egy életen át tartó tanulást és a

mobilitást realitássá!

2. Javítsuk az oktatás és a képzés minőségét és

hatékonyságát!

3. Támogassuk a méltányosság, a szociális

kohézió és az aktív állampolgárság ügyét a

felnőttkori tanuláson2 keresztül!

4. Segítsük elő a felnőtteket és tanulási kör-

nyezetüket érintő kreativitást és innovációt!

5. Javítsuk a felnőttkori tanulásra vonatko-

zó tudásbázisunkat és monitorozzuk a fel-

nőttképzési szektort!

A nemzeti koordinátori szerepkörlétrehozatalának okai

Miért van szükség nemzeti koordinátorokra? A

fent említett korábbi Cselekvési terv pozitív ha-

tásai nem egyértelműek, és az Uniónak válto-

zatlanul keresnie kell a felnőttkori tanulás elő-

segítésének korszerű módjait. A szektor min-

dig is rendkívül sokszínű volt, ami nem köny-

nyíti meg a szabályozást, a statisztikai tisztán-

látást és az egyéb szempontok végigvitelét. Az

a tény sem egyszerűsíti a felnőttkori tanulással

foglalkozó szakemberek (döntéshozók, prog-

ramkészítő szakemberek, értékelők stb.) mun-

káját, hogy tágabb értelemben ide tartozik töb-

bek között a foglalkoztatáspolitika, a szociá-

lis ügyek széles tárháza, az egészségügy, a kör-

nyezetvédelem és az igazságszolgáltatás számos

vonatkozása is.

47

3 Tehát a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás

4 Policy Guidelines

A felnőttkori tanulás fontos területén perma-

nensen meglévő összetett kérdésekkel kapcsola-

tosan a Bizottság is rájött, hogy egy-egy részterü-

leten működő munkabizottság nem képes átlátni

az egész területet. További kihívásokat jelent akár

a legfejlettebb uniós tagállamokban is, hogy:

• a regionális és a helyi szint megközelítései

problematikusak,

• a támogatásoknak uniós és nemzeti szinten

is megvannak a korlátai,

• mind a munkamódszerek, mind az értékelé-

sek felvetnek igen komoly nehézségeket.

A Bizottság viszont tényként állapítja meg,

hogy a helyzet javítható lenne például a nemze-

ti politikák és az uniós prioritások közelítésével

vagy akár az országon belül a vonatkozó szak-

politikák jobb összehangolásával.

A nemzeti koordinátori posztoklétrejötte és a koordinátoroklehetséges szerepköre

A fenti gondolatok jegyében, a felnőttképzés-

ért felelős miniszterek egyetértésével, általában

minisztériumi szakemberekből kikerülve, 2012.

február 27-én egy brüsszeli értekezlet kereté-

ben sorra bemutatkozott a 27 tagállam, valamint

Horvátország, Norvégia, Izland, Svájc, Liech-

tenstein és Törökország nemzeti koordinátora,

közöttük a jelen sorok írója is.

Az értekezleten elhangzottak és az azóta is

tartó együttműködés arra utalnak, hogy a nem-

zeti koordinátoroknak az alábbi területeken le-

het szerepe:

• Valamennyi érintett (érdekelt) bevonása a

felnőttkori tanulás nemes ügyébe.

• Konkrét lépések megtétele a felnőttkori ta-

nulás bátorítása, intenzifi kálása és a szakpo-

litikák összehangolása terén.

• A felnőttképzés ügyének képviselete (nyil-

ván elsősorban a másik 3 oktatási alágazat

mellett3).

• A terület átláthatóbbá tétele.

• Az Agenda hazai tudatosítása.

• A nemzeti fejlesztések követése

Mivel tudjaa Bizottság segítenia koordinátori munkát?

Azóta már jelentős mértéken beváltott ígé-

reteik szerint: konferenciákra szóló meghí-

vással, hírlevél küldésével, elektronikus hon-

lap (networking) létrehozatalával, sőt eseten-

ként anyagi támogatással, aminek elsődlegesen

a felnőttek írás-olvasási és számolási készsége-

inek javítására kell irányulnia, pontosabban a

nemzeti koordinátorok ilyen irányú f igyelem-

felkeltő és népszerűsítő tevékenységére. Távla-

tilag, 2014 és 2020 között az Életen Át Tartó

Tanulás Program utódja, az „Erasmus minden-

kinek” program keretei között akarják meg-

teremteni a megfelelő forrásokat. Cserébe vi-

szont kérik a rövid, egy-két oldalas kérdőívek

(helyzetjelentések) kitöltését, hogy a Bizottság

is viszonylag naprakész legyen az adott ország

operatív felnőttképzési helyzetében. Jogos el-

várásuk az is, hogy a nemzeti koordinátornak

legyen képe a hasonló területeken, az uniós fó-

kuszcsoportokban folyó munkálatokról. Fel-

nőttképzés vonatkozásában ez jelenleg két fó-

kusz (munka) csoportot jelent: a f inanszírozá-

sit és a minőség kérdéseit tanulmányozót. Vár-

hatóan mindkettőben az eddig elvégzett mun-

ka eredménye egy-egy Szakpolitikai Irányelv4

lesz 2014 végén.

kitekintő •

48 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

kitekintő

A német szövetségi szakképzési intézet, a BIBB

kutatása szerint a németországi vállalkozások csak-

nem fele (45,9%) számol azzal, hogy a következő

években nehézséget fog okozni számára a megfele-

lő szakképzettséggel rendelkező munkaerő felvéte-

le. A kutatás arra is rákérdezett a felmérésben részt

vevő mintegy 2000 vállalatnál, hogy ennek fényé-

ben szerepet vállalnának-e a szakképzetlen fi ata-

lok szakképesítéshez juttatásában. Erre a felmérés-

ben szereplő minden ötödik cég válaszolt igennel.

A teljes gazdaságra kivetítve a BIBB 2012-ben vég-

zett kutatásának eredményeit kiderül, hogy után-

pótlási problémák esetén mintegy 300 ezer válla-

lat lenne hajlandó felvenni megfelelő szakképesítés

nélküli, 20-30 év közötti munkaerőt.

A BIBB számításai szerint kétmillió fölött van

azoknak a 20-34 év közötti fi atal felnőtteknek a

száma, akik nem rendelkeznek szakképesítéssel. Ez

a szám elfogadhatatlanul magas. A német gazda-

ság jövője és az érintett lakossági szegmens szociális

és foglalkoztatási integrációja érdekében Németor-

szág kiemelt fi gyelmet kíván szentelni e problémá-

nak a közeljövőben. A munka- és szociális ügyekért

felelős német szövetségi minisztérium és a munka-

ügyi hivatal kampányt hirdetett A képzés működik!

– Későn ébredők kerestetnek! címmel, melynek kereté-

ben a következő három évben 100 ezer 25-35 év kö-

zötti fi atal felnőttet kívánnak duális képzésbe von-

ni. Ugyanakkor, mivel Németországban a szakkép-

zés gyakorlati megvalósításának végrehajtása és fi -

nanszírozása a vállaltok felelőssége, a cégek maguk

dönthetik el, kit vesznek fel a tanulóhelyekre. Ez

a fi atal felnőttek második-esély típusú szakképzé-

si programjaira is érvényes. A BIBB kutatása ezért

arra volt kíváncsi, mely vállalatokra lehet számítani

a program sikeres megvalósításában.

Kiemelkedően magas hajlandóságot mutatnak a

szakképzetlen fi atalok bevonására a 200 főnél több

dolgozót foglalkoztató cégek. Mintegy 40%-uk

megfelelő tapasztalattal rendelkezik a tanulók kép-

Szebeni Kinga

Fiatal felnőttek továbbképzése Németországbanzése terén, amely alapul szolgálhat a program ha-

tékony megvalósításához. A foglalkoztatottak lét-

számának csökkenésével egyenes arányban csök-

ken a nyitottság a szakképzetlen tanulók felvételé-

re és gyakorlati képzésbe vonására. A 20 főnél ke-

vesebb dolgozót számláló gazdasági társaságoknak

csak 18% nyilatkozott pozitívan.

A szektorok szerint szintén jelentős különbségek

mutatkoztak. Míg a termelő és a gyártó iparágak-

ban működő vállalatok közül minden harmadik

kész a fi atalok fogadására, ugyanez a közigazgatás,

az oktatás, az egészségügyi és szociális szolgáltatá-

sokat nyújtó, vagyis jellemzően magas képzettsé-

get igénylő munkaerőt foglalkoztató cégek esetében

mindössze minden nyolcadikra igaz.

Bizonyára a következő évek központi társadalmi

és oktatáspolitikai kérdése lesz, hogy második-esély

típusú szakképzéssel nagyszámú szakképesítés nél-

küli fi atalt készítsen fel munkaerő-piaci részvétel-

re viszonylag rövid idő alatt. Ugyanakkor reálisan

kell látni a vállalatok és a fi atalok számára nyíló le-

hetőségeket. Nyilvánvalóan nagy feladatot jelent

mind a cégek, mind a fi atalok részére, hogy köl-

csönösen előnyös eredményekkel szolgáló kapcsolat

jöhessen létre, fi gyelemmel a nagyon különböző

előfeltételekre, elképzelésekre és tapasztalatokra.

Megállapítható, hogy a munkaerőpiacon, illetve a

képzésben jelentkező toborzási problémák esetén

viszonylag jelentős számú vállalat lesz hajlandó

esélyt nyújtani a fi atal felnőtteknek. Azonban,

amint ezt a BIBB kutatása kimutatta, rögtön ala-

csonyabb képzési kapacitással kell számolni, ha kö-

zelebbről vizsgálunk meg bizonyos szempontokat,

feltételeket, illetve a vállalatok egyes jellemzőit. A

hatékonyság érdekében a korábban már elindított

programok (például mentorálás biztosítása a szak-

képzésből a munkaerő-piacra való átmenethez) ki-

használása mellett kulcsfontosságú, hogy megfelelő

fi gyelmet fordítsanak a fi atalok elvárásainak és a cé-

gek lehetőségeinek összehangolására.

49

kitekintő •

Én ezt még nem tudtam, mikor tavaly pályá-

zatot nyújtottam be szakértői tanulmányútra.

Csak abban voltam biztos, hogy szükségem van

az ismereteim „felturbózására”, és szeretnék ta-

nulni másoktól, jó példákból – és most nem

könyvből.

Sosem lesz már vége?

Kérdezi más, és azt saját magamtól is megtuda-

kolhatnám. A válasz rövid: nem. Nem lesz vége,

de ha mégis, akkor Nekem vagy Neked is vé-

ged lesz! Hiszen a tanulás – minden értelemben,

nem csupán az iskolarendszerben, gyermek- és

fi atalkorban – a jele annak, hogy élsz. A „Gon-

dolkodom, tehát vagyok” manapság inkább: „Ta-

nulok (elméletet és gyakorlatot), tehát vagyok”.

A LLL, azaz a Long Life Learning, magyarán

szólva az Egész életen át tartó tanulás bizony

nem csak egy alliteráló kifejezés, hanem napi

kőkemény valóság! Az „Európa 2020” stratégiá-

ban is a következő módon határozták meg a cé-

lokat:

• a tudásra és az innovációra épülő gazdaság

kialakítása,

• erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és

versenyképesebb gazdaság elősegítése;

• magas foglalkoztatású, valamint gazdasági,

szociális és területi kohéziójú gazdaság ösz-

tönzése.

Miért éppen tanulmányút?

Mert nagyon koncentrált, naprakész és gazdasá-

gos, mert felturbóz, mert működik. A munka-

csoportok – akár homogének, akár vegyesek – a

szakmai network-ök lehetőségei. Módszere az

egymástól való tanulás, az adaptálható és jó pél-

dák átvétele. A szakértői tanulmányutak célja,

hogy elősegítse a szakmai együttműködéseket, a

Fejes Katalin

Vigyázz a tanulmányúttal,mert veszélyes lehet!

már bevált módszerek átvételét, terjesztését. Az

„Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrend-

szere kiemeli:

• az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás

megvalósítását,

• az oktatás és a képzés minőségének és haté-

konyságának javítását,

• a méltányosság, a társadalmi kohézió és az

aktív polgári szerepvállalás előmozdítá-

sát;

• az innovációt és a kreativitást – a vállalko-

zói készségek fejlesztésével – az oktatás és a

képzés minden szintjén.

Egy tanulmányút során az ember kimozdul

a megszokott környezetéből, viszonylatai-

ból. Tágul a horizont kívül és belül. Megta-

pasztalod, hogy mások, máshol, talán másho-

gyan csinálnak valamit, ami nagyon jó nekik

és vélhetően másoknak is. Ez a másolható, ki-

forrott módszertani modellek lényege. „Nem

kellett feltalálni a spanyol viaszt!” Ez az én ese-

temben kifejezetten igaz, hiszen tudom, hogy

már fel van találva, másrészt a 2013 áprilisá-

ban szervezett szakértői tanulmányutam éppen

Spanyolországban volt, annak is a déli részén.

Megállapítható, hogy tényleg feltalálták a spa-

50 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

kitekintő

nyolok azt a viaszt, amiről mi magyarok is tu-

dunk. De szükséges közelebbről is megismer-

kedni azzal az „anyaggal” – amely nálunk is jó

szolgálatokat tehet.

Miért mentem melegebb éghajlatra?

Mert oda soroltak be és hála érte! Egyébként

én és a szakértői csoportom vittük oda a ta-

vaszt az idei április elején (valahonnan, mert a

magyar valóság éppen alig néhány Celsius fok

volt) A témánkat a hivatalos logó is jól prezen-

tálja: Az egész életen át tartó tanulás égisze alatt

létezik a „Képzés, képességek és a »zöld« munka.

A fenntarthatóságért való tanulás. Új képességek

megszerzése az új munkához!”

Az Európai Bizottság már 2008-tól töreke-

dett arra, hogy előre vetítse és összehangolja a

munkaerő-piaci igényeket és az azokhoz kap-

csolódó jártasságokat. Meg kell tanulni a leckét,

amit a gazdasági válság tanít nekünk, és fel kell

vértezni magukat az embereknek a megváltozott

munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő kompe-

tenciákkal! Ez a lényege az „Európa 2020” stra-

tégiai céljainak.

Nagyon komoly igény fogalmazódik meg

az elméleti ismeret és a gyakorlati tudás egy-

másra épülésére. Modern és megújuló isko-

lák, intézményrendszerek és programok tud-

ják biztosítani az if júság mobilitását, amely

„zászlóshajója” az új munkához szükséges

új képességek megszerzésének (bővebben:

Cedefop, OECD, European Commission’s

communication etc).

Mi ez a „zöld”-ség?„Zöld munka”, „zöld gazdaság”, „zöld turizmus”,

„zöld karrier”, „zöld kompetenciák”. Egy újabb

divathullám? Ha akként kezeljük, akkor csak

divatos szlogen. Ha megtöltjük értelmes tarta-

lommal, akkor a saját és a földünk túléléséhez

és jóllétéhez nélkülözhetetlen tudás, szemlélet,

viselkedés, életforma. Lehetőség új és megúju-

ló munkahelyekre, megélhetésre, környezetet

védő, vagyis önmagunkat kevésbé károsító ipa-

ri termelésre stb.

A spanyolok (is) nagyon komolyan gondol-

ják, hogy a vizüket, földjüket, utcáikat, élette-

reiket jobban kell óvni, hiszen így lesz élhető és

nem károsító. Van hosszú távú, megvalósítható

koncepciójuk mindenre kiterjesztve – kezdve az-

zal, ahogyan átgondolják és megszervezik a cse-

lekvési terveiket, és amint azokat konzekvensen

meg is valósítják – és természetesnek véve, akár

pénz nélkül is.

Ott kezdődik az általános és koncepcioná-

lis viselkedésük, hogy kedves, mosolygós, utcán

(sem) szemetelő embereket látnak maguk körül

a gyerekek (ez nem pénz kérdése, ugye?). Az is-

kolákban – megfelelően felkészített és anyagi-

lag valamelyest motivált – lelkes pedagógusok

példamutatást adnak a tanórán, és főleg az azo-

kon kívüli iskolai, családi, városi rendezvények,

eszmei díjazású rendezvények keretében. A hi-

vatalok segítik a rendezvényeket, az államuk fi -

zeti és továbbképzi a tanárokat, a kormányzat

(EU-kompatibilisen) támogatja a megújuló, kör-

nyezetbarát technológiákat. Például az egyik hí-

res sörgyáruk a legmodernebb, legtakarékosabb

technológiával van már felszerelve, amelynek a

csodájára járnak. Kikötőiket úgy fejlesztik, hogy

a személy- és a teherhajók ne zavarják a lakosság

életét, ne szennyezzék sem zajjal, sem más mó-

don a tengert, a tengerpartot! Ilyen helyen a tu-

risták sem dobálják szét a szemetet.

Olyan élelmiszert kínálnak, melyek egyre na-

gyobb hányada már olyan „zöld” (eco, bio) gaz-

daságból származik, amely nem vegyszereket,

hanem természetes megoldásokat használ. Újabb

51

kitekintő •

gazdaságokat támogat a helyi és országos kor-

mányzat, így a „régi” munkájukat elvesztett em-

berek az új, „zöld” szektorban találnak megélhe-

tést, önellátást. Támogatásul képzik őket szak-

mai ismeretekre, és kistérségenként adminiszt-

ratív irodákat is fenntartanak. A terményeikkel

és termékeikkel ellátják magukat, családjukat, és

a kisebb-nagyobb vásárló közönséget is.

A sérült embereknek is jut „zöld” munkhely,

ahol természetes alapanyagokat dolgoznak fel, fő-

zést, felszolgálást vagy konyhai tevékenységeket

tanulnak. A nívós, belvárosi szállodánkban Down-

kóros fi atalok is dolgoztak felszolgálóként. A he-

lyi egyetemen alapítottak egy „Labor University”

részleget, ahol mind elméleti, mind gyakorlati ok-

tatást is tartanak sérült és nem sérült diákoknak,

ahol felnőttek és fi atalok is tanulhatnak.

Adja magát a kérdés, hogy mi ebben az új?

Ilyenekről hallunk, és példáink is van szép szám-

mal otthon is. Igen, de a spanyolok működtetik,

méghozzá kiterjedten és nem kényszerből, nem

kötve mindent csak a pénzhez, hiszen a kedves-

ség, a mosolygás, a gyerekeknek jó példa mutatá-

sa nem függ a pénztől – ellenben sokkal jobb lesz

tőle a világ, a közérzet, könnyebb a gondok elvi-

selése. A spanyolok ezt ösztönösen jól csinálják,

ha kell, akkor mi is erőltessük egy kicsit!

A tanulmányúton résztvevők Európa 12 or-

szágából érkeztek, és megtapasztaltuk a spanyol

életszemléletet és hozzáállást. Szieszta idején is

volt hivatalos programunk, előadásunk, konzul-

tációnk, de a jól szervezett program lehetővé tet-

te az egymás közötti konzultációt is. A tanul-

mányút témája globálisan fontos, EU-n innen és

túl. A spanyolok élen járnak a széles körű megol-

dási minták oktatásában, nevelésében és a fenn-

tarthatóság alkalmazásában is. A csoporttag-

ok országaiban is egyre fontosabb a „zöldügy”

és a fenntarthatósága. Az észak-európaiaknál

van országos koncepció, alkalmazott gyakorlat

és pénz a fenntarthatóságra. Hazánkban és tő-

lünk délebbre már szerényebbek a pénzügyi le-

hetőségek, de vannak jó ötletek a megvalósítá-

sára, a támogatására, és főleg azok fenntartásá-

ra. Az egyéni és a társadalmi igények mindenhol

léteznek, s a gazdasági kényszerek is serkentő-

en hatnak e témában oly módon, hogy a pénzbe

nem kerülő helyi megoldásokat kitalálják, meg-

valósítsák. A különbség az akció jellegű, vagy

koncepcionális válaszokban, a megvalósítás ad

hoc vagy tartós jellegében és a fenntarthatóság-

ban van – a pénzügyi keretek nyomása alatt, il-

letve annak ellenére. Spanyolországban is nagy

a munkanélküliség és defi cites az állami büdzsé,

mégis mindenki „zöld” módon gondolkozik és

cselekszik!

És én?

Bevallom, hogy én „nem vigyáztam a tanul-

mányúttal”, és így veszélyes lett. Végérvényesen

átformálta a gondolkodásom. A sok „zöld”-sé-

get naprakész tennivalóként látom: a személyes

jó példa mutatásán túl a szakmai, felnőttképzési,

munkaerő-piaci gondolkodásmód színesebbé,

azaz „zöldebbé” tételét. Ha pedig elbizonyta-

lanodnék, akkor segítséget kaphatnék bármely

új európai barátomtól, megismert szakember-

től. Számomra a „green”-ség nem divat, hanem

az eddigi és ennek megfelelően élt életem még

tudatosabbá tétele, illetve az oktatásba, képzés-

be történő beplántálása után a munka világában

való virágoztatás. Csináljuk együtt!

52 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

szertár

Karriergyár a Miskolci Egyetemi Napokon(Miskolc, 2013. május 8-10.)

A Nemzeti Munkaügyi Hiva-

tal közreműködésével a Hegy-

alja Fesztiválon tavaly először

került bemutatásra a Karrier-

gyár, mely idén országos tur-

néra indult, s a tokaji feszti-

vál mellett még hét másikon is

megjelenik.

A Karriergyár egy egyedül-

álló új kezdeményezés, mely-

nek célja, hogy fesztivál-kö-

zegben, oldott légkörben tud-

jon támogatást nyújtani a pá-

lyakezdő és álláskereső fia-

taloknak. A fesztiválok te-

rületein külön programhely-

színt biztosít arra, hogy a le-

endő gyakornokok, potenci-

ális munkavállalók, valamint

munkáltatók, kis- és közép-

vállalkozások, nagyvállalatok,

az állami szektor képviselői,

a HR-esek, az oktatási intéz-

mények, a pályázók és az üz-

leti élet szereplői „nem nyak-

kendős” közegben találkoz-

hassanak egymással. A tavalyi

rendezvény sikerén felbuzdul-

va idén a Karriergyár további

helyszíneken − egyetemi, if jú-

sági és zenei fesztiválokon − is

megjelenik.

A Karriergyár országos

roadshow rendezvénysoroza-

tának nyitóalkalma a Miskol-

ci Egyetemi Napokon (MEN)

került megrendezésre, ahol a

Nemzeti Munkaügyi Hiva-

tal TÁMOP 2.2.2 - 12 Pro-

jekt-végrehajtási Osztályának

munkatársai (Göncfalvi Ani-

ta, Tengerdy Krisztina, Garay

Magdolna, Fehér János), vala-

mint a Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei Kormányhivatal Mun-

kaügyi Központjának szakem-

bere (Debrődi Eleonóra) kü-

lönféle programokkal várták

az érdeklődő fiatalokat.

A Karriergyár helyszínén a

fiatalok önéletrajz- és állás-

keresési tanácsadáson vehet-

tek részt, emellett lehetősé-

gük volt próbainterjúra és ki-

tölthették a felsőoktatási kvízt

is. A vállalkozó szellemű hall-

gatók az „Időkapszulában” ka-

mera előtt mondhatták el, ho-

gyan képzelik el az életüket öt

év múlva, így rögzítve (karri-

er)terveiket, hogy a későbbi-

ekben majd visszanézhessék,

valóban sikerült-e megszerez-

niük a tervezett álommunkát,

vagy éppen beindítaniuk éle-

tük vállalkozását. A résztve-

vők között minden este napi-

jegyeket sorsoltak ki a Hegy-

alja Fesztiválra. A Karrier-

gyár szolgáltatásait az idei

MEN-en közel 100 fiatal vet-

te igénybe, akik nem csak a

megnyert fesztiváljegyek miatt

távoztak elégedetten a hely-

színről.

A rendezvényen Dr.

Czomba Sándor foglalkoz-

tatáspolitikáért felelős ál-

lamtitkár − a Miskolci Egye-

tem öregdiákja – és Dr. Kri-

za Ákos, Miskolc polgármes-

tere is részt vett. Kötetlen be-

szélgetés formájában találkoz-

tak a hallgatókkal, akik sze-

mélyes kérdéseket is feltehet-

tek nekik.

Az államtitkár úr azt hang-

súlyozta, a roadshow céljával

kapcsolatban, hogy minél több

fiatalt szeretnének elérni kö-

tetlen formában, és tájékoztat-

ni őket lehetőségeikről a kar-

riert, munkavállalást illetően.

A beszélgetés után államtitkár

és polgármester urak a hall-

gatókkal együtt sétáltak kör-

be az egyetemi napok, illet-

ve az Egyetemváros területén,

öregdiákként idézve fel emlé-

keiket.

A Karriergyár roadshow a

nyár folyamán az alábbi hely-

színeken várja az érdeklődő fi-

atalokat:

• Fishing on Orfű – 2013.

június 19–22.

• Hegyalja Fesztivál – 2013.

június 25–30.

• EFOTT (Zánka) – 2013.

június 25–30.

• VOLT Fesztivál Sopron –

2013. július 3–6.

• Campus Fesztivál Debre-

cen – 2013. július 17–21.

• Kapolcs Művészetek Völ-

gye – 2013. július 27. –au-

gusztus 5.

• Fehérvári Zenei Napok

(FEZEN) – 2013. július

31.–augusztus 3.

53

szertár •

Rajtunk múlik– Hogyan nevelhetünk

környezettudatos gyerekeket?„Oktatás a fenntarthatóság

szolgálatában” címmel rendez-

tek konferenciát május 23-án.

A rendezvényen környezeti,

társadalmi és gazdasági kérdé-

sekhez kapcsolódó projektbe-

mutatókkal, kipróbálható mód-

szertani eszközökkel, interaktív

beszélgetésekkel és újrahaszno-

sított anyagokból összeállított

divatbemutatóval várták az ér-

deklődőket.

A Tempus Közalapítvány ha-

gyományosan minden évben

megrendezi értékelő konferen-

ciáját, amelynek célja, hogy be-

mutassák és széles szakmai kör

számára tegyék hozzáférhetővé

az Európai Unió Egész életen

át tartó tanulás programja által

támogatott nemzetközi együtt-

működések tapasztalatait, mód-

szertanát, valamint az iskolák-

ban megvalósuló munka szak-

mai eredményeit. Központi té-

mának idén a fenntarthatóságot

választották.

Bevezetőjében Tordai Pé-

ter, a Tempus Közalapítvány

igazgatója elmondta, hogy a

Comenius és Leonardo prog-

ramban pályázó iskolák nagy

számban valósítanak meg

együttműködési projekteket

a fenntarthatóság témájában,

ami az oktatás szemléletformá-

ló szerepe miatt mindenkép-

pen hozzájárul egy tudatosabb

és egyben környezettudatosabb

generáció neveléséhez. Az is-

koláknak tehát kulcsfontosságú

szerepük van a fenntarthatósági

kérdésekben.

Megnyitó előadásában dr.

Juhász Árpád geológus is azt

emelte ki, hogy számára a fenn-

tarthatóság az unokái jövőjé-

ről való gondolkodást és gon-

doskodást jelenti. Legnagyobb

problémának azt látja, hogy a

fejlődés gyorsulásával az elmúlt

10 évben nagyobb változások

mentek végbe, mint a megelő-

ző 100 év alatt, és a megtermelt

javakat értelmetlen dolgok-

ra használjuk. Számtalan pél-

dát hozott az utazásai során ta-

pasztalt jelenségekről, amelyek

beláthatatlan környezeti hatá-

sokat okoznak, ugyanakkor fel-

hívta a fi gyelmet arra, hogy az

egyén és a közösség képes meg-

változtatni a világ történéseit –

jó és rossz irányba egyaránt.

Dr. Tóth Gergely, a KÖVET

Egyesület főtitkára a fenn-

tarthatatlanság oldaláról kö-

zelítette meg a problémát. Ki-

emelte, hogy legegyszerűbben

a környezeti problémákat tud-

juk megérteni, de ugyanilyen

fontos a társadalmi és gazda-

sági okok ismerete is. Szerinte

a fenntarthatóság legfőbb gát-

ja az, hogy mindenből többet,

jobbat és nagyobbat szeretnénk

termelni. Az egyenlőtlen el-

osztással kialakult korlátlan fo-

gyasztás és a technikai vívmá-

nyok túlzott használata mellett

az elszemélytelenedés veszélye-

ire hívta fel a fi gyelmet.

Arról, hogy az oktatás ho-

gyan járul hozzá a fent emlí-

tett problémák leküzdéséhez,

és hogy mit tehetünk mi – ta-

nárként, céges alkalmazottként

vagy szülőként – a következő

generáció szemléletváltásának

formálásához, arról kerekasz-

tal-beszélgetés keretében keres-

ték a választ.

A beszélgetés résztvevői

egyetértettek abban, hogy a fe-

lelős gondolkodásra nevelést

gyerekkorban kell elkezdeni.

Ha ki tudjuk alakítani a gye-

rekekben a megfelelő értékren-

det, nagy eséllyel a fogyasztás

terén is tudatos felnőttek vál-

nak belőlük. Ehhez nagyon

fontos, hogy a környezetvéde-

lem témáját ne csak a bioló-

gia vagy földrajz órákon érint-

sék, hanem a tantestület és az

iskola egésze számára fontos le-

gyen. A gyerekek a jó példák-

ból és a személyes élményekből

tanulnak legtöbbet, ezért fon-

tos, hogy minél jobban megis-

merjék a közvetlen környezetü-

ket, a természetet, és lássák azt

is, hogy a felnőttek számára is

fontosak ezek a kérdések.

54 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

szertár

Tény, hogy az emberek álta-

lában jól érzik magukat a sza-

bad levegőn, és a gyerekekre ez

még inkább igaz. Mégis töb-

bet mozgunk a virtuális térben

vagy a tantermekben. A szakér-

tők szerint elsősorban ezen kell

változtatni. A természet sze-

retete egy-egy kirándulás vagy

táborozás alkalmával alakul ki,

de – ahogy arra felhívták a fi -

gyelmet – akár az iskola udva-

rán, vagy egy közeli parkban is

lehet órát tartani, és megfi gyel-

ni a környezet változásait, vagy

épp a hulladékkezelés problé-

máit.

Kis lépésekkel kell kezdeni,

de fontos, hogy legyen előttünk

egy konkrét cél, amelybe köny-

nyen bevonhatunk más partne-

reket, civil szervezeteket vagy

cégeket is akár. A tapasztalatok

szerint lenne erre igény, de az

intézmények nehezen találnak

egymásra, pedig remek együtt-

működések alakulhatnak ki –

akár nemzetközi színtéren is.

Erre láthattak példákat a

rendezvény résztvevői, az Eu-

rópai Unió Egész életen át tar-

tó tanulás programjának kere-

tében megvalósított Comenius,

Grundtvig, Leonardo és

Erasmus projektbemutatók ke-

retében. Olyan ötleteket, játé-

kokat, újfajta tananyagokat is-

merhettek meg, amelyeket a

saját iskolájukban használva

sokat tehetnek egy fenntartha-

tóbb világ létrejöttéért.

Módszertani műhelyek ke-

retében szó volt többek kö-

zött a Föld Charta alapelvei-

nek beépítéséről a tananyag-

okba, az aktív állampolgárság-

ra nevelésről és az egészséges

életmód nem formális oktatá-

si megjelenéséről. Ezen kívül a

résztvevők megismerhették az

öko-tudatos szakképzés alap-

elveit, a vadon termő növények

otthoni feldolgozásának mód-

jait és azt is, hogy a fenntartha-

tóság szempontjából milyen je-

lentősége van az esélyegyenlő-

ségnek és a humanitárius segít-

ségnyújtásnak.

A Tempus Közalapítvány

félévente megjelenő Pályáza-

ti Pavilon című magazinjá-

nak legújabb száma is a fenn-

tarthatóságot állította a közép-

pontjába, de ezen kívül szá-

mos kézzelfogható, gyakorla-

ti példát találhatnak arra, mi-

vel és hogyan foglalkoztak

az intézmények a nemzetkö-

zi együttműködési programok

keretében. A Pályázati Pavi-

lon 2013. tavaszi száma elér-

hető a Tempus Közalapítvány

honlapján.

Közvetlen link:

http://www.tpf.hu/pages/

books/index.php?page_

id=35&books_id=281

Világcsúcs a RECCS 2013 Világbajnokságon!Az Óbudai Egyetem 2013. má-

jus 24-én harmadszor rendezte

meg a RECCS tésztahíd építő

világbajnokságot, ahol 7 ország

10 egyetemének és főiskolájának

21 mérnökhallgató csapata, va-

lamint 4 magyarországi közép-

iskolás csapat mérte össze tudá-

sát híd és tartó kategóriában.

A verseny fővédnökei: Tarlós

István Budapest főpolgármestere

és Barsiné Pataki Etelka a Ma-

gyar Mérnöki Kamara elnöke;

védnökei: Jávor András a Ma-

gyar Kormánytisztviselői Kar el-

nöke, Kovács Pál a Nemzeti Fej-

lesztési Minisztérium államtitká-

ra és Csomós Miklós Budapest

főpolgármester-helyettese volt. A

verseny elnöke Horváth Sándor

dékán, a verseny tiszteletbeli el-

nöke Rudas Imre rektor volt.

A izgalmas és jó hangulatú

verseny a ustream.tv jóvoltából

online is követhető volt inter-

neten.

Az előírások szerint a szer-

kezeteket kereskedelmi forga-

lomban kapható száraztésztá-

ból, vagy kizárólag lisztből és

tojásból házilag előállított szá-

raztésztából kell készíteni. A ra-

gasztó tetszőleges lehet, de csak

kötőelemként használható. A

HÍD annyiban különbözik a

TARTÓ-tól, hogy a híd teljes

hosszában lennie kell egy folyto-

nos, 50 mm széles tésztából ké-

szült útfelületnek.

55

szertár •

A TARTÓ kategóriában

az első két helyet Márkos Szi-

lárd, illetve Szabó Zoltán és Bar-

na Tamás az Óbudai Egyetem

Bánki Donát Gépész és Bizton-

ságtechnikai Mérnöki Kar hall-

gatói szerezték meg. A harma-

dik helyet a lett csapat vívta ki.

Márkos Szilárd tehát kategóriá-

jában ismét világbajnok lett, bár

nem sikerült megdöntenie sa-

ját világcsúcsát (611,8 kg), melyet

2012-ben a Tudományok Hídján

rendezett versenyen állított be.

A verseny nagyon szoros volt,

a második és harmadik helye-

zett eredményei sem sokkal ma-

radtak el a nyertesétől.

1. Márkos Szilárd – 543,6 kg

2. Szabó Zoltán, Barna Tamás –

458,0 kg

3. Artūrs Vēvers, Māris Puriņš,

Raivis Skrebs –447,2 kg

A HÍD kategóriában a három

helyezett az Óbudai Egyetem

Bánki Donát Gépész és Bizton-

ságtechnikai Mérnöki Kar csa-

pata lett. Járó Csaba és Vincze

Miklós eredménye messze túl-

szárnyalta az eddigi világcsúcsot

(470,8 kg), melyet Filip András

állított fel ez év tavaszán.

1. Járó Csaba, Vincze Miklós –

570,3 kg (világcsúcs)

2. Filip András – 482,0 kg

3. Horváth Bence – 355,7 kg

Különdíjak:

Loctite Innovációs díj:

Marco Canário Oliveira, Pedro

Dinis Gaspar (Universidade da

Beira Interior)

Gyermelyi különdíj:

Biró Csongor, Hadi Szabolcs,

Kádár György, Kis Alpár Sán-

dor, Király Csongor Zoltán,

Péntek Máté Tamás (Kolozs-

vári Műszaki Egyetem)

Magyar Mérnöki Kamara Gé-

pész tagozat különdíj:

Járó Csaba, Vincze Miklós

(Óbudai Egyetem)

ÓE-DREMEL

„szépség” külön-díj:

Filip András

(Óbudai Egyetem)

Izsáki különdíj:

Balogh Erika, Doviscsák

Cintia Tímea (Vásárhelyi

Pál Építő-ipari és Környe

zetvédelmi-Vízügyi Szakkö-

zépiskola, Nyíregyháza)

A legjobb középiskolai híd:

Horváth Ákos, Nánai Szand-

ra (Hild József Építőipari

Szakközépiskola, Győr)

„Megvan a világcsúcs!”

56 Szak- és felnőttképzés – 2013. II. évfolyam 4. szám

szertár

Az ELTE Pedagógiai és Pszicho-

lógiai Kar Andragógia Tanszéke

– az ELTE Az Élethosszig

tartó Művelődésért Alapítvány

támogatásával – 2013. május

10-ikén rendezte meg a III.

Andragógia Szakmai Napot, a

Pázmány Nap keretén belül. A

rendezvény ötletgazdája és fő-

szervezője dr. Arapovics Mária

egyetemi adjunktus elmondta,

hogy az Eötvös Loránd Tudo-

mányegyetem hagyományos célja

a minőségi felsőoktatás megte-

remtése, ennek érdekében hozták

létre három éve a programot és

szerkesztették meg kiadványát,

a Szinoptikumot. Az esemény

többféle célt szolgál, egyrészt az

egyetemista fi atalok egy konfe-

rencia keretében mutatják be tu-

dományos tevékenységüket, más-

részt a szakmai nap a munka vi-

lágához is közel hozza a résztve-

vőket, szolgálva a hallgatók tá-

jékozottságát, munkaerő-piaci

helyzetének javítását. A kulturális

kísérő események a közösségi ér-

tékeket is erősítik.

A programot dr. Szabolcs Éva,

az ELTE Neveléstudományi Inté-

zetének vezetője és dr. Striker Sán-

dor tanszékvezető nyitották meg.

A rendezvény vendégelőadója

Dr. Odrobina László főosztályve-

zető az NGM Szak- és Felnőtt-

képzési Főosztály képviseletében

és Pásztor Tibor az MNH Szak-

és Felnőttképzési Főigazgatósá-

gának főigazgató-helyettese volt.

A szak- és felnőttképzési jogsza-

bályokban és a hazai felnőttkép-

III. Andragógia Szakmai Napzésben várható változások ismer-

tetése mellett jelezték, hogy a fel-

nőttképzés új rendszerében a fel-

nőttképzési szakértők, illetve

programszakértők nyilvántartá-

sába kerülési feltételeinél – más

szempontok mellett – előny lehet

az andragógiai végzettség. Az en-

gedéllyel rendelkező intézmények

személyi feltételei között – az er-

ről szóló kormányrendeletben, a

negyedik képzési körbe tartozó

képzések kivételével – elő kíván-

ják írni a képzésért felelős személy

pedagógiai vagy andragógiai vég-

zettségét.

A másik vendégelőadó a kö-

zösségi művelődés perspektíváit

bemutató Beke Márton főosztály-

vezető (EMMI, Közművelődési

Főosztály) a közművelődés és a

közösségfejlesztés lehetőségeire

hívta fel a fi gyelmet.

A rendezvényre – immár har-

madszor – elkészült a végzős hall-

gatók szakdolgozat-kivonatait

tartalmazó kötet, a Szinoptikum,

melyet Szabóné dr. Molnár Anna

mutatott be. Az identitásterem-

tő kiadvány kapcsán kiemelte dr.

Striker Sándor előszavát, mely

szerint: „A társadalmi-kulturá-

lis folyamatok évszázados stabili-

tása egy-egy társadalmat kristály-

szerkezet-jellegű, karakteres és jól

felismerhető sajtosságokkal tesz

egyedivé. Az egyének és a közös-

ségek tudják – megtanulják – he-

lyüket és szerepüket a nagy egész-

ben, kialakítják saját identitásukat

és ennek megfelelően mérlegelik

együttműködési és előbbre lépé-

si szándékaikat a társadalom töb-

bi résztvevőjéhez és intézményé-

hez viszonyulva.” A Szinoptikum

tükrében Molnár Anna összefog-

lalta, a mester- és alapszakos hall-

gatói záró dolgozatok absztraktjai

alapján, hogy milyen témákban

kutatnak szívesen a hallgatók. A

fő témacsoportok és a dolgoza-

tok száma: az andragógia praxis

ágazatai (32), rokon tudományte-

rületek felőli közelítések (30), az

andragógia résztudományai (19),

művelődés, művelődésszervezés

(15), a felnőttkori tanulás világa

(15) humánerőforrás-fejlesztés (9),

speciális célcsoportok, sajátos

tanulási igények (8), a felnőtt-

oktatók (3). Természetesen a ka-

tegóriák jelzésszerűek, mert több

kategóriába is besorolható a sok

dolgozat.

A hallgatók 5 tematikus szek-

cióban mutatták be előadásaikat:

1. Közművelődés, közösségi mű-

velődés, kultúra

2. Felnőttképzés, felsőoktatás és

minőség

3. A felnőttképzés sajátos célcso-

portjai

4. Munkaerőpiac, szakképzés és

HR kérdések

5. Helyi nyilvánosság, kommuni-

káció, társadalmi kérdések

Ezen a napon került sor az

„Év Tanára” díjkiosztó ünnep-

ségére, majd karrier-tanácsadás-

sal, Erasmus-beszámolóval, vetél-

kedővel és kórusművek előadásá-

val zárult a gazdag program. Az

előadásokat jeltolmács is közve-

títette.

Információk:Letöltések Jogszabályok: www.kormany.hu Pályázatok: www.nfu.hu www.nive.hu

Magyar Kereskedelmi és Iparkamaracím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.

telefon: +36 1 474-5100;e-mail: mkik@mkik.hu

web: www.mkik.hu

Nemzeti Munkaügyi HivatalSzak- és Felnőttképzési Igazgatósága

cím: 1085 Budapest, Baross utca 52.telefon: +36 1 210-1065e-mail: info@nive.hu

web: www.munka.hu

Emberi Erőforrások Minisztériumacím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

telefon: +36 1 795-1100e-mail: miniszter@emmi.gov.hu

web: www.kormany.hu

Oktatási Hivatalcím: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

telefon: 36 1 374-2100e-mail: info@oh.gov.hu

web: www.oh.gov.hu

Magyar Agrárkamaracím: 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95.

telefon: +36 1 802-6100e-mail: info@agrarkamara.hu

web: www.agrarkamara.hu

Vidékfejlesztési Minisztériumcím: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.

telefon: +36 1 795-2000e-mail: info@vm.gov.hu

web: www.kormany.hu

Nemzetgazdasági MinisztériumSzakképzési és Felnőttképzési Főosztály

cím: 1055 Budapest, Kálmán Imre utca 2.telefon: +36 1 795-1400e-mail: ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu

web: www.kormany.hu

Kedves Olvasóink!

Számunkra az Önök visszajelzései a leg fontosabbak,

ezért megújult lapunkba szeretettel várjuk leveleiket és véleményeiket

szerkesztőségünk postai vagy elektronikus levélcímére:

– Nemzeti Munkaügyi Hivatal Jogi és Kommunikációs Főosztálya – 1086 Bp. Szeszgyár u. 4.

– szakesfelnottkepzeslapok@lab.hu

Felhívás!Felhívás!

Szak- és felnőttképzésHavonta megjelenő szak- és felnőttképzési folyóirat

I. díj:

Korpás Róbert

gyakorlati oktatásvezető

Bornemissza Gergely

Szakközép-, Szakiskola és Kollégium, Eger

A díjnyertes felvétel a címlapon!

II. díj:

Pásztor Zsófi a

tanuló

Telegdi Kata Szakiskola és Szakközépiskola, Gyulaháza

(felkészítő oktató/tanár: Chrenkóné Tóth Katalin)

Köves Rebeka

tanuló

Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola

(felkészítő oktató/tanár: Horváth M. Zoltán)

III. díj:

Lengyel Ármin

tanuló

Lehel vezér Gimnázium, Jászberény

(felkészítő oktató/tanár: Velkeiné Pócz Ilona)

Kapotsy Bence

tanuló

Mechatronikai Szakközépiskola, Budapest

(felkészítő oktató/tanár: Gyukli Zoltán és Kóra Gábor)

Pavlicz Ignácz,

tanuló

Piarista Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium, Göd

(felkészítő oktató/tanár: Wagner László)

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

SZAKMA-KÉPfotópályázatának díjazottjai

Elismerő oklevelet kaptak:

Besenyei Andrea – Gimnázim, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola, Eger

Szabó Szabolcs – Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest

Bozsó Csilla – Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola, Budapest

Burtyik József – Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba

Péli Roland – Kandó Kálmán Szakközépiskola, Kecskemét

Kováts Tünde – PegazusTv Média és Oktató Kft., Nyíregyháza

Opánszki Ferenc – Március 15. Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium, Lőrinc

Simon Attila – SZISZSZI József Attila tagintézmény, Szeged

Mikes Zsüliett – Kolibri Alapfokú Oktatási Intézmény, Porcsalma

Olteán Viktória – Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron