Megújuló energia / 1

シ ャ ド ウ ラ ン ドa

rn

ye

kv

ila

g

..

.

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54. www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu

1 Mit jelentenek ezek a nagy pénzek? Csak játékból, komolytalanul számolgatva: a budapesti négyes metró mostanában durván becsült összköltsége kb 500 milliárd for-int; azaz a megújulós+energiahatékonysági energiagazdaság megvalósulása esetén a szektor üzemanyagköltségeinek megtakarításaiból akár több, mint 14 000 db, azaz mnden évben 366 db teljes 4-es metrót lehetne építeni világszerte 2050-ig ☺.

2 1 GW = 1000 MW. Magyarországon 2011 közepén 155 db szélerőmű volt, 329 MW teljes beépített teljesítménnyel. Egyes szakértői becslések szerint országunkban maximálisan ennek akár közel 200-szorosára, kb. 60-65 000 MW szélenergia kapacitás telepítésére is lenne mód, lásd http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/telkonf/dokument/munkacsy_b_et_al.pdf. A Greenpeace szerint 2050-ig közel 10 000 MW szélenergia kapacitás kiépítése nem okozhat gondot Magyarországon.

Szén2147

5%

Forrás: EWEA 2012

Fűtőolaj700

2%Nagy vízerőmű

606

1% Nukleáris331

1%

Koncentrált napenergia (CSP)472

1%

Biomassza234,1

0%

Hulladék69

0%

Földhő32

0%

Kis vízerőmű9

0%

Óceán5

0%

Földgáz9718,3

22%

Szél9616

21%

Fotovoltaikus napenergia (napelem)

21000

47%

シャドウランド

1 1 Mit jelentenek ezek a nagy pénzek? Csak játékból, komolytalanul számolgatva: a budapesti négyes metró mostanában durván becsült összköltsége kb 500 milliárd for-Mit jelentenek ezek a nagy pénzek? Csak játékból, komolytalanul számolgatva: a budapesti négyes metró mostanában durván becsült összköltsége kb 500 milliárd for-int; azaz a megújulós+energiahatékonysági energiagazdaság megvalósulása esetén a szektor üzemanyagköltségeinek megtakarításaiból akár több, mint 14 000 db, azaz int; azaz a megújulós+energiahatékonysági energiagazdaság megvalósulása esetén a szektor üzemanyagköltségeinek megtakarításaiból akár több, mint 14 000 db, azaz mnden évben 366 db teljes 4-es metrót lehetne építeni világszerte 2050-ig ☺.mnden évben 366 db teljes 4-es metrót lehetne építeni világszerte 2050-ig ☺.

Forrás: EWEAForrás: EWEA 2012 2012Forrás: EWEAForrás: EWEA 2012Forrás: EWEAForrás: EWEA ラランンドド

A megújuló energia a jövő; az atomenergia a múltA megújuló energia valós lehetőséget jelent a világ piszkos, veszélyes és borzasztóan költ-séges atomreaktorainak leváltására. A 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa ismét felfedte az atomreaktorok eredendő veszélyeit. Éppen azon intézmények emberi hibái okozták a három atomreaktor leolvadását Japánban a keleti parton pusztító földrengés és szökőár után, amelyek feladata elsődlegesen a lakos-ság megóvása lett volna az atombalesetektől.

Intézményes hibák voltak a fő okozói a múlt összes atombalesetének, beleértve az egyesült államokbeli Three Mile Islandnél, valamint az ukrajnai Csernobilnál történt katasztrófát is. A Japánban megtapasztalt és hasonló intézmé-nyes hibák újra és újra megismétlődnek szá-mos országban, ahol reaktorok vannak, így az atomerőművek közelében élő emberek milliói vannak veszélyben. Fukusima az egész világ számára egy nagy fi gyelmeztetés.

Az atomenergia kiváltása megújuló energiákkalImmár több mint egy évtizede egy nagyság-renddel nagyobb a megújuló energia újonnan telepített kapacitása – többségében a szélen-ergia és a napenergia fotovoltaikus alkalmazá-sa révén –, mint az újonnan telepített atomener-giáé. Az atomerőművek összesített kapacitása valójában folyamatosan csökken. Az Európai Unióban például a nukleáris áramtermelés-ben több mint 6000 megawatt (MW) telepített reaktorkapacitást szereltek le 2011-ben, és csak 311 MW új kapacitást csatlakoztattak a villamosenergia-hálózatra. Ugyanebben az időszakban 30 000 MW új szél- és napener-gia-kapacitást csatlakoztattak a hálózatra. A Greenpeace Energia[Forradalmának] globális forgatókönyve megmutatja, hogy a megújuló energiaforrások a világ áramszükségletének 38%-át lennének képesek ellátni 2020-ra, és 95%-át 2050-re.

Az előző 25 évben egyedülálló növekedést produkált a megújuló energia felhasználása. A szél- és a napenergiaipar 2000 óta folyama-tosan két számjegyű növekedést tart fenn. Az energia ágazat egyetlen másik iparága sem gyarapodott ilyen ütemben. A szélenergia a leggazdaságosabb az új erőművek technológiái közül, köszönhetően az alacsony telepítési költ-ségeknek, az üzemanyagköltség hiányának,

és annak, hogy az építési ideje kevesebb, mint egy év, szemben az atomerőművek több mint 10 éves megépítési idejével. Az atome-nergia teljes kivezetése mellett a megújulók a fosszilis energiahordozók 90%-át is képesek kiváltani a villamosenergia- és a fűtési szek-torokban 2050-re, a közlekedésben a fosszilis üzemanyagok aránya pedig a jelenlegi 98%-ról 30% körülire szorítható vissza az évszázad közepére.

Az országok hazai, saját forrásokból termelő energiaellátási rendszert alakíthatnak ki a megújulókra alapozva, és drasztikusan csök-kenthetik az energiavásárlásra fordított kiadá-saikat – egyúttal jelentősen növelve az ener-getikai ellátásbiztonságot. Mivel a megújuló energiáknak nincsenek üzemanyagköltségei, az így létrejövő megtakarítás globális szinten akár évi 282 milliárd euró is lehet 2030-ig, 2030 és 2050 között pedig már évi 964 milliárd euró (több, mint évi 81 000 milliárd HUF 2030-ig, il-letve akár közel évi 280 000 milliárd HUF ’30 és ’50 között, 290 HUF/1 EUR-val számolva1).

Néhány példa a megújuló energia sikereire: 2009. november 9-én Spanyolország a teljes

áramigényének több mint a felét szélener-giával fedezte.

Spanyolországban a szélenergia 2009-ben megelőzte a szenet és a harmadik legna-gyobb áramtermelési móddá vált.

2010-ben Kína átlagosan minden egyes órában felállított egy szélturbinát.

A szélenergia-ipar 2011-ben picivel több mint 41 000 MW új, tiszta, megbízható szél-energia-kapacitást épített be, így a világ-szerte telepített összes kapacitás az év vé-gére meghaladta a 238 000 MW-ot. Ez 21%-os növekedést jelent.

Ma a világ mintegy 75 országának vannak kereskedelmi szélerőművei, közülük 22-ben több mint 1 GW kapacitás áll rendelkezésre.2

2010-ben először az újonnan telepített szél-energia több mint fele nem a hagyományos európai és észak-amerikai piacokon került beépítésre.

Új-Zéland az áramellátásának 10%-át geoter-mikus energiából biztosítja.

Portugália mindössze öt év alatt 15%-ról 45%-ra emelte a megújuló energia arányát a villamosenergia-termelésében.

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu

Az atomenergia és a megújulók összeférhetetlenségeA nukleáris ipar gyakran hangoztatja, hogy szükség van az atomenergiára az éghajlatvál-tozás elleni küzdelemben. Ez nem így van. A Greenpeace és mások által is végzett kutatások megmutatják, hogy az atomerőművek tovább-üzemeltetése megakadályozza a megújuló e-nergia nagy mennyiségben történő beépítését a villamosenergia-hálózatba. Az atomenergia emellett elszívja a beruházásokat az éghajlat-változás elleni küzdelemben valóban hatásos megújulóktól.

Az az állítás, hogy az atomenergia képes besegíteni a klímaváltozás ellen folyó harcba, súlyosan hibás. Ha a világ összes reaktorának számát megnégyszereznénk, ami egy teljesen irreális, túlzó és veszélyes elképzelés, az a globális szén-dioxid-kibocsátások legfeljebb 6%-os csökkenését eredményezné, és csak 2020 után, jóval túl azon a határidőn, amelyet az éghajlatkutatók a katasztrofális éghajlat-változás elkerülése érdekében végrehajtandó kibocsátás-csökkentésekre megállapítottak.

Az atomenergia egyik fő problémája, hogy folya-matos kimeneti teljesítményt kell leadnia a nap huszonnégy órájában – ezt hívják szakszóval alaperőművi termelésnek. A nukleáris ipar ezt előnyként mutatja be, holott nem az. Először is, az állandó – az áramhálózat pillanatnyi igé-nyeit fi gyelmen kívül hagyó –energiatermelés során annyi áramot kell előállítani, amennyi csak lehetséges, hogy a termelési költség alacsony maradjon. Ha megfeleznénk a napi üzemidőt, a költségek megduplázódnának. Az alaperőművi termelés tehát inkább gazdasági, mint műszaki szempontból értelmezhető foga-lom.

Másodszor, a modern gázturbinákkal szem-ben, amelyek másodperceken belül képesek reagálni az áramhálózat ingadozó igényeire, az atomerőművek nem képesek követni az áramfogyasztás görbéjét, így az igényeknek kell követniük az atomerőművek üzemmód-ját. Ez az áram pazarló használatához vezet. Szinte minden olyan országban, ahol télen fűteni kell, az atomenergia magas aránya az

energiaszerkezetben kéz a kézben jár a rend-kívül veszteséges elektromos fűtési rendsze-rek nagy elterjedtségével. Franciaországban például, ahol az áram kb. 80%-át az atomener-gia adja, 2012 februárjának egy hidegebb nap-ján az összes áramigény elérte a 101 GW-ot, míg Németországban, ahol 15 millió emberrel többen laknak, és az atomenergia csak 20%-át teszi ki az áramtermelésnek, ugyanazon a napon a villamosenergia-igény alig haladta meg az 50 GW-ot. (Forrás: Bundesnetzagen-tur, a német villamosenergia-hálózati hatóság – 2012. február 9.) Németországban sokkal jobban szigeteltek a házak, és számottevően kisebb arányban alkalmaznak elektromos fűtési rendszereket.

Az atomreaktorok rugalmatlansága negatív hatással van a megújulókra. Műszaki és biz-tonsági okokból az atomreaktorokat nem lehet gyorsan leállítani, így gyakran a szélerőművek üzemeltetőit utasítják arra, hogy kapcsolják le a termelőegységeiket, elsőbbséget biztosítva az atomerőművek számára – ez gazdasági és ökológiai szempontból is durva hiba. Fen-tiek miatt az atomenergia megakadályozza a megújuló energia technológiáinak terjedését, mivel állandó helyet követel magának a villa-mosenergia-hálózaton és csökkenti például a szélerőművek üzemeltetőinek bevételeit.

A megújulós erőművek sokkal gyorsabban megépíthetőek, mint az atomerőművek, és biz-tonságosak is. Ezenfelül ugyan annyi befek-tetett pénzért a megújulók többször any-nyi üvegházhatású szén-dioxid kibocsátását előzik meg, mint amennyit az atomerőművek, és sokkal gyorsabb ütemben.

Jelenleg Japán reaktorainak 90%-a nem üze-mel, a többit 2012 májusáig állíthatják le. Tekintve, hogy az 54 reaktor közül most csak három működik, és semmilyen komoly fenna-kadás nem történt az áramellátásban, Japán megmutatta, hogy atomenergia nélkül is képes élni.

Tudj meg többet: greenpeace.hu/halozatokharca greenpeace.hu/energiaforradalom

Megújuló energia / 2

シ ャ ド ウ ラ ン ドa

rn

ye

kv

ila

g

..

.

シャドウランド

シシャャドドウウラランンドド

ララ

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54.www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu

Greenpeace Magyarország Egyesület, Budapest - 1143, Zászlós utca 54. www.greenpeace.hu/energiaforradalom www.antiatom.blog.hu