„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA”

2. modul: Kommunikációs ismeretek érdekképviseleti vezetőknek

www.aurora-project.eu

Jelen szakmai anyag az Európai Unió Egészségügyi Keretprogramjában támogatott „AURORA” projektben került kidolgozásra.

TARTALOM:

1. A kommunikációról2. A kommunikációs folyamat elemei 3. A kommunikáció gátjai4. A jó kommunikáció kulcspontjai5. A stílus6. A kommuniáció fajtái:

6.1. Verbális és non-verbális kommunikáció6.2.Formális/informális kommunikáció6.3.Intra- és interperszonális kommunikáció 6.4. Nyilvános kommunikáció

6.4.1. Kommunikációs kampány6.4.2. A petíció elkészítése

1. A kommunikációról

A kommunikáció az ötletek és információk megosztása. A kommunikáció az ötletek és információk megosztása. A kommunikációs folyamathoz szükséges a feladó, a címzett és A kommunikációs folyamathoz szükséges a feladó, a címzett és az átadni kívánt üzenetaz átadni kívánt üzenet..Effektív a kommunikációs folyamat, ha a címzett az üzenetet Effektív a kommunikációs folyamat, ha a címzett az üzenetet megkapta és megértette olyan módon és mértékben, ahogyan megkapta és megértette olyan módon és mértékben, ahogyan azt a küldő átadni kívántaazt a küldő átadni kívánta..

Általános hiba, hogy az üzenet átadásán van a hangsúly, nem pedig a célba érkezés milyenségén. A kommunikáció legyen kétirányú!

2. A kommunikációs folyamat elemeiFeladó - megfogalmaz (kódol) egy ötletet vagy üzenetet – a kommunikációs csatornán keresztül jut el az üzenet a címzetthez, aki megkapja azt, vagy reagál rá (dekódolja). A címzett válaszként létre hozza a saját üzenetét és kommunikálja azt a feladónak (visszacsatolás).

A kommunikáció kétirányú folyamat, amennyiben az átvétel képessége ugyanolyan fontos, mint az átadás képessége. A sikeres kommunikáció érdekében a visszacsatolás rendkívül fontos – megmutatja, mennyiben sikerült az üzenet átadása.

3. A kommunikáció gátjaiKülső•Zaj•Idő•Környezet

Belső•Fizikai (idő, környezet, kényelem, szükségletek, stb.)•Kulturális (etnikai, vallási, kulturális és szociális különbségek)•Érzékelés (érzékelési különbségek)•Motivációs (motiváció hiánya)•Tapasztalat (hasonló tapasztalat hiánya)•Érzelmi (pillanatnyi személyes érzések)•Lingvisztikai (különböző nyelv vagy szókincs)•Non-verbális (nem szavakhoz kötött üzenet)•Kontextus (az adott szektor helyzete, nyilvános tér, figyelem – magas/alacsony)•Mód (az üzenet küldési módjának különbözősége).

A kommunikációs gátak minimalizálása• Forrás (a témában jártasság és tisztánlátás, az információ legyen hasznos és pontos)• Üzenet (precíz, a címzett igényeihez és megértési lehetőségeihez igazított) • Kódolás (az üzenet előkészítése a lehetséges konfúziós források figyelembe vételével, mint

például kulturális különbségek, helytelen feltételezések és hiányzó információk)• Csatorna (a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztása – verbális, akár személyes

találkozások, telefon- és videokonferencia; meghívók, email-ek, emlékeztetők és riportok készítése)

• Dekódolás (amint a sikeres kódolás, úgy a sikeres dekódolás is hozzáértést igényel, pl. az üzenet alapos átolvasását, vagy figyelmes meghallgatását)

• Címzett (a hallgatóság minden egyes tagja részese a kommunikációs folyamatnak saját ötleteivel és érzéseivel, melyekkel hozzájárul és befolyásolja az üzenet megértését és az arra adott választ)

• Visszacsatolás ( a közönség verbális és non-verbális reakciót ad a közvetített üzenetre. Ez az egyetlen tény, mely bizonyítja, hogy megértette/félreértette az üzenetet)

• Kontextus (magában foglalja a környezetet vagy a tágabb kultúrát, pl. testületi kultúra, nemzetközi kultúra, stb.)

4. A jó kommunikáció kulcspontjai

KI A hallgatóság Kihez beszélniA hallgatóság igényeit ismerniKülönböző hallgatóság, különböző üzenet

MIT Az üzenet A mondanivalóA célAz ötlet előadásnak módja

HOGYAN A stílus Stílus, hozzáállásVerbális szöveg & non-verbális kommunikáció

5. A kommunikáció stílusa

Passzív-Asszertív-AgresszívPasszív-A passzív személyiség-típus másokat maga elé helyez, magát alárendeltnek érzi. A passzív személyiség-típus lefelé, vagy elfelé néz, alárendeltségi érései vannak és hajlamos önmaga hibáztatására.

Asszertív- Az asszertív személyiség szerint a kommunikáció kulcsa az egyenrangúság. Az asszertív típusú emberek direkt szemkontaktust keresnek, határozottan beszélnek és erős az önbecsülésük, önérzetük és másoktól is tiszteletet kapnak.

Agresszív- Az agresszív személyiség magát felsőbbrendűnek érzi, hangosan beszélnek, jogaikat érvényesítik, míg másokét hajlamosak megsérteni. Az agresszív típustól tartanak, nem tisztelik, alacsony az önbecsülésük.

6.1. Hogyan kommunikáljunk verbálisan és non-verbálisan?

Az üzenet átadásának elemei: A Mehrabian study

A verbális kommunikáció

• Szavak használata interakciós eszközként két vagy több személy között

• Lehet szóbeli vagy írott

Kutatások bizonyítják, hogy általában naponta 10-11 órában használunk verbális kommunikációt, mint beszéd, odafigyelés, olvasás, vagy írás.

A verbális kommunikáció közönséges formái a beszélgetés, beszéd, levelezés, újságok, magazinok, audio és video eszközök, telefonbeszélgetés, stb.

Non-verbális kommunikáció

Létezik szavak nélküli kommunikáció is. Érzékszerveink – fül, szem, tapintás és szaglás is lehetnek a kommunikáció kódolói.

A non-verbális aktusok

• Ismétlés: megismételhető az üzenet, melyet verbálisan közvetítettek

• Ellentét: megcáfolható a közvetíteni kívánt üzenet• Helyettesítés: helyettesíthető a verbális üzenet• Kiegészítés: a verbális üzenethez többlet adható, vagy kiegészíthető • Hangsúly: nyomatékosítható, kiemelhető a verbális üzenet

Forrás: Az effektív kommunikáció fontossága, Edward G. Wertheim, Ph.D.

Non-verbális kommunikációMimika (Az emberi arc rendkívül kifejező, végtelen érzelem kifejezésére képes szavak nélkül is.)Test pozitúrák (A non-verbális kommunikáció e formája magában foglalja a testhelyzetet, kiállást, testtartást, hozzáállást, finom mozdulatokat.)Gesztusok (A gesztusok jelentése rendkívül változatos lehet kultúránként, régiónként, odafigyelés szükséges az esetleges félreértések elkerülése végett. )Szem kontaktus (A tekintettel sok minden kifejezhető, érdeklődés, jóindulat, ellenségesség, vagy vonzalom.) Érintés (A következők sorolhatók ide: határozott kézfogás, inkább félénk vállérintés, meleg ölelés, biztató hátveregetés, „atyai áldás”, kontrolláló karszorítás.)Tér (A fizikai tér is használható a non-verbális kommunikáció során, pl. intimitás, agresszió, dominancia vagy gyengédség jelzéseként.)Hang (Nem csak a mondanivaló, a közlés milyensége is lényeges, a hanghordozás tükrözhet szarkazmust, dühöt, gyengédséget, bizalmat.)

6.2. Formális/informális kommunikációA stílus és cél tekintetében két alapvető kommunikációs kategória létezik, saját karakterisztikával. Ezek a következők:

• Formális kommunikáció: szabályszerű, hivatalos stílus alkalmazása. Általában szakmai fórumokon, társasági, testületi megbeszéléseken, konferenciákon használt.

• Informális kommunikáció: hétköznapi beszélgetésekben használt. Család, barátok körében zajlik.

Formális kommunikáció• Hivatalos levelezés• Beadványok• Nyilvános felszólalások

Ne használjunk szlenget, zsargont és nem illendő nyelvezetet!

Informális kommunikáció• Az informális kommunikáció segít a kapcsolatok kiépítésében.

6.3. Intraperszonális kommunikáció

Először magunkkal kell tudnunk

kommunikálni, mielőtt másokkal is

megtennénk.

6.3. Intraperszonális kommunikáció

Először magunkkal kell tudnunk

kommunikálni, mielőtt másokkal is

megtennénk.

6.3. Interperszonális kommunikációAz információ-, érzelem-és

jelentéscsere folyamata verbális és non-verbális üzeneteken keresztül – szemtől-szemben kommunikáció.

6.3. Interperszonális kommunikációAz információ-, érzelem-és

jelentéscsere folyamata verbális és non-verbális üzeneteken keresztül – szemtől-szemben kommunikáció.

Szleng, zsargon, nem illendő nyelvezet használata nem tiltott.

6.4.A nyilvános kommunikáció az üzenetek széleskörű küldését és érkezését jelenti a nyilvánosság felé/felől. A nyilvános kommunikáció lehet: tömegtájékoztatás, közönségszolgálat, nyilvános felszólalás .

Bármi lehet, melynek során az üzenetet az emberek nagy csoportja felé közvetítik.

6.4.A nyilvános kommunikáció az üzenetek széleskörű küldését és érkezését jelenti a nyilvánosság felé/felől. A nyilvános kommunikáció lehet: tömegtájékoztatás, közönségszolgálat, nyilvános felszólalás .

Bármi lehet, melynek során az üzenetet az emberek nagy csoportja felé közvetítik.

Nyilvános kommunikáció

6.4.1a Nyilvános kommunikáció - kampány1.A kommunikációs kampány céljának meghatározása (Távolabbi cél azonosítása, a távolabbi cél mely része valósítható meg a kampány segítségével, a kampány specifikus céljainak leírása; fentiek tervbe foglalása.)2. A célközönség azonosítása (Azon csoport azonosítása, melynek az üzenetet kommunikálni kívánjuk, esetleg alcsoportok megcélzása az üzenet módosításával, amennyire lehetséges, a célcsoport megismerése; a demográfiai információk kiegészítése lehet szükséges a folyó tevékenységekről, szociális és fizikai környezetről származó információkkal.)3. Az üzenet megfogalmazása (Fontos, megkapó üzenet, mely megfelel a kommunikációs kampány céljaival és a célközönség igényeivel, csatorna és források azonosítása, melyek hitelesek és befolyásosak az adott célközönségnél, a célközönség eléréséhez alkalmas időpont kiválasztása és az üzenet ennek megfelelő megfogalmazása, csak néhány üzenet kiválasztása és lehetőség szerinti előtesztelése.)

6.4.1b Nyilvános kommunikáció - kampány

4. Előtesztelés és az üzenet, anyagok revideálása (A kampány költségvetésének és időzítésének megfelelő előtesztelési metódusok kiválasztása, az üzenet és az anyagok előtesztelése a célközönséghez hasonló emberek segítségével, az előtesztelési eredmények birtokában az üzenet és az anyagok gondos felülvizsgálata)5. A kampány lebonyolítása (A kezdetekkor kidolgozott terv követése, kommunikáció a partnerekkel és a médiával a kampány megfelelő lebonyolítása érdekében, mielőbbi terv- és folyamatértékelés elindítása)

A hatásos prezentációElőkészítés (Preparation)• A hallgatóság felmérése• Az előadás strukturálása• Asszisztencia szervezése• Helyszín ellenőrzése• Gyakorlás•FelkészítésCél (Purpose)• Az előadásnak legyen célja és tartalma, mint figyelemfelkeltés, bemutatkozás, hitelesség megalapozása, stb. Meggyőzés (Persuasion)• Meggyőző-képesség elemzése, alkalmazásaÉrzelmek (Passion)• Érintettség és érdeklődés a téma iránt Személyesség (Personality)• A prezentáció teljes személyiséggel történő átélése

Kommunikációs eszközök• Média kapcsolatok (sajtókonferencia, rövidhírek,

sajtóközlemények, rádiós beszélgetés, újságokban, szaklapokban a témához fűződő megjelenések, témába vágó TV megjelenés).

• Speciális publikáció, szórólap, poszter, képeslap, naptár. • Direkt kommunikáció (telefonhívás, weboldal, kerekasztal

beszélgetés, konferencia, előadás, tréning, üzleti konferencia a szakértő nagyközönségnek, kereskedelmi vásárok látogatása, kereskedelmi centrumok, kórházak, iskolák, laktanyák, … látogatása).

• Nyilvánosság, promóciós anyagok.

6.4.2. Beadvány Az eredményes kampány érdekében lényegesek az

alábbiak: • Célpont azonosítása, • megfelelő kutatómunka, • világos kommunikáció és• a petíció benyújtásának módja.

Írott petíció; pl.: az utcáne-petíció; online

A célpont azonosítása

Az eredményes petícióhoz elengedhetetlen a célpont gondos azonosítása. Néhány gyakori célpont:

• Önkormányzatok, parlament, politikusok: helyi, regionális, nemzeti, EU, UN;

• Politikai pártok, elnökök, miniszterek, szenátorok, nagykövetek;

• Oktatási intézmények; • Média rendezvények, TV állomások;• Nem állami intézetek és szervek; • Stb.

A célpont azonosítása

Világszerte egyre elfogadottabbá válnak az interneten keresztül a kormányzat és a parlament felé benyújtott petíciók.

Sok példa található hatásosan megírt, különböző helyi, regionális és nemzeti kormányzati szerveknek, vagy akár az ENSZ-nek benyújtott petícióra.

www.GoPetition.com

Az elektronikus aláírásAz elektronikus aláírás (e-aláírás) státusza nagy változáson és

fejlődésen megy át a nyugati jogrendszerekben. Az e-aláírásra vonatkozó jogi szabályozás még gyerekcipőben jár.

www.ipetitions.com

e-petícióAz egyik leggyakoribb aktivista eszköz, melyet valaha is felfedeztek.Az online petíciók spaciális jelentőségűek, hiszen azok által bárki kifejezheti véleményét. Egy más értelemben is speciálisak; vannak rendkívül sikeres petíciók, melyek százak, ezrek aláírását tartalmazzák és a nemzeti média figyelmét is felhívják magukra. Mások minden nyom nélkül elhalnak, pár aláírást gyűjtve csak esetleg a szponzor közvetlen környezetéből, de semmiképpen nem tekinthetők sikeresnek. Nehéz megjósolni, hogy mitől lehet sikeres egy beadvány. Sok múlik a szerencsén. Vagy az időzítésen. Mégis, létezik néhány általános szabály a sikeres petíció elkészítéséhez. Az alábbiak tekinthetők a legfontosabbaknak.

10 általános jótanács

1. Írj egyértelműen és tömören2. Ügyelj a helyesírásra 3. Emailezz4. Alakíts online közösséget5. Tedd online nyilvánossá petíciódat6. Szerezz média támogatást7. Egészítsd ki offline tevékenységekkel8. Légy udvarias és racionális9. Légy gyakorlatias10. Merj nagyot álmodni – Sikerülni fog!

KONKLÚZIÓ

„Soha ne hidd, hogy megfontolt, elkötelezett emberek kis csoportja

nem képes megváltoztatni a világot; valójában csak ők képesek rá”

Margaret Mead

HIVATKOZÁSOK

Kommunikációwww.mindtools.com/pages/article/newTMM_98.htm

Beadványokwww.GoPetition.comwww.ipetitions.com