„méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – aurora”

„Méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – AURORA”

2. modul: Kommunikációs ismeretek egészségügyi szakembereknek

www.aurora-project.eu

Jelen szakmai anyag az Európai Unió Egészségügyi Keretprogramjában támogatott „AURORA” projektben került kidolgozásra.

TARTALOMKommunikációs ismeretek az egészségügyben dolgozók részéreKommunikáció az egészségért Orvos-beteg kapcsolat a preventív ellátásbanAz orvos szemszögéből Alapszabályok Teendők A kifejezésmódA Pap teszt megelőző jellegének közvetítése Az egészségkultúra megváltoztatásaA helytelen egészségkultúra megváltoztatása Az egészségkultúra megváltoztatásának hozzáállásbeli megközelítéseIsmeretterjesztő megközelítésFélelemMiért jön a változás?A vizitAlapelvekLégy tájékozott és gondolj a felelősségedre Egészség-pszichológiaÖsszegzésHivatkozások

Kommunikációs ismeretek az egészségügyben dolgozók részére

Kommunikációs ismeretek az egészségügyben dolgozók részére

Orvos-beteg kapcsolat a preventív ellátásbanOrvos-beteg kapcsolat a preventív ellátásban

IgenIgen, , dede… dilemma… dilemma

Kifejezésmód a betegekkelKifejezésmód a betegekkel

Az egészségkultúra megváltoztatásaAz egészségkultúra megváltoztatása

Motivációs interjúMotivációs interjú

o Miért változik az ember?Miért változik az ember?

o Példa: Orvos-beteg dialógusPélda: Orvos-beteg dialógus

ÖsszegzésÖsszegzés

O-b kapcsolatok

Igen, de... A kifejezésmód Egészségkultúra Interjú Összegzés

Kommunikáció az egészségért

Orvos-beteg kapcsolat a megelőző ellátásban

A beteggel történő első találkozás meghatározó; lehet egy effektív együttműködés kezdete, vagy mindkét fél csalódottságát is okozhatja, mely egy másik ellátó kereséséhez, vagy a preventív ellátás teljes elutasításához is vezethet.

D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary Yes..but

Az orvos-beteg kommunikáció verbális és

non-verbális folyamatokból áll, melyek során az orvos

információt kap, majd közöl a beteggel, ezáltal kialakítva a

terápiás kapcsolatot.

A kommunikáció egyszerűnek tűnik. A gyakorlatban ez a fajta kommunikáció inkább kihívást jelentő.

Az orvos szemszögéből


Alapszabályok

Különösen igaz a preventív ellátásban.

Amit az orvosnak először észlelnie kell:


IGEN, DE…DILEMMA

Amikor meg akarunk változni, de ugyanakkor mégsem. Amikor Pap tesztet akarunk… de egyidejűleg ott a kényelmetlenség, ismeretek hiánya, kulturális vagy vallási gátak jelenléte, melyek meggátolják akaratunkat.

Pap-teszt….?


Amikor:

A vegyes érzelmek konfliktusa

és

annak feloldása központi jelentőségű a változásban.

Az ambivalens érzelmek révén lehetséges a változást megalapozó értékes döntések

meghozatala.

Az ambivalencia felfedése az elakadás lényegének kulcsa.


IGEN, DE…DILEMMA

TeendőkKeresd a beteg tekintetét, fogjatok kezet, mutatkozzatok be!Nyugtasd meg és próbáljatok összhangba kerülni!

Ne állj!

Engedd a beteget beszélni!Tégy fel megválaszolandó kérdéseket!

Ne feltételezd, hogy tudják, miről van szó – magyarázz – említs példákat!

Ismerd meg a beteg hátterét (vallási vagy kulturális gátak)!

Bátorítsd őket kérdés-feltevésre!

Figyeld a gondolatmenetét!

Kerüld az ítélkező jellegű beszédet vagy magatartást!

Bátorítsd!

Legyetek partnerek – ez segíteni fog neki abban, hogy visszajöjjön következő tesztre!

Figyelj a non-verbális kommunikációdra – ne mutasd az ingerültségedet, rosszallásodat,

türelmetlenségedet!


NENE Szeretnék Pap tesztet… de

olyan kínos…

Ne érezze így, rengeteg nőt vizsgálok meg

naponta!

Különösen a társadalom peremén élő nők, mint az emigránsok, kulturális és vallási okokból nem engedik, hogy férfi orvos vizsgálja meg őket

A kifejezésmód


Megértem – de beszéljük meg, hogy

miről is van szó, mennyit tehet így az

egészségéért

EHELYETTEHELYETT

Szívesebben venné, ha egy nővér végezné el a

mintavételt?

;)


NENE“A saját egészségéről van szó” vagy “ezzel

tehet a rák ellen”

Rengetegen már a daganat említésétől is megrémülnek. Sokan, különösen a fejlődő országokból úgy gondolják, ha jól érzik magukat, minden rendben van.

Jól vagyok, miért lenne szükségem a Pap-tesztre?


Magyarázd el a Pap-teszt megelőző jellegét

EHELYETTEHELYETT



EhelyettEhelyett

Sok betegség csak hosszú idő alatt alakul ki – ha az

időszakos teszteléssel figyel

magára, pénzt és sok problémát spórolhat

a jövőben

vissza



Megelőzi a prekancerózus elváltozást még jóval a daganat kialakulása előtt

EHELYETTEHELYETT

vissza


Félek a daganattól … nem akarom

tudni, hogy nekem is van

NENE

Megértem, hogy fél, de nem olyan

veszedelmes, mint gondolja


Egyszerű, hiteles információt adj a Pap-teszt megelőző természetét illetően!

Ne gondold, hogy minden nő érti, amit mondasz!

Légy megnyugtató és megértő, akármilyen egyszerű kérdés is hangzik el!

EHELYETTEHELYETT



MagyarázzMagyarázz

NENE

Nem akarom tudni, hogy HPV fertőzött vagyok, a partnerem

dühös lesz, bajban leszek


A HPV fertőzés lényegét gyakran nem értik, vagy

félreértik a szexualitással való kapcsolata miatt

NENE

Sok orvos inkább nem avatkozik be e ponton, ezzel félreértésekre adva okot


EHELYETTEHELYETT

Mesélj a vírusról;

A leggyakoribb fertőződési módokról;

A fertőzés aszimptomatikus jellegéről;

Arról, hogy a fertőződés nem feltétlenül vezet daganathoz;Lásd el felvilágosító anyaggal;


Az egészségkultúra megváltoztatása

“Hja, a szokás! Senki sem hajíthatja ki

az ablakon keresztül: ki kell kísérni a

lépcsőházba, s azután fokonként

lecsalogatni.”

Mark Twain

D-P relations

How to speak?

Health habits

Interview

Summary Yes..but

A helytelen egészségkultúra megváltoztatása

Az egészségkultúra megváltoztatásának hozzáállásbeli megközelítése

Ismeretterjesztő megközelítés

Félelem


Az egészségkultúra megváltoztatásának hozzáállásbeli megközelítése

Adj kézzel fogható képet a helytelen egészségkultúra következményeiről

Érezd magad is motiváltnak a jó irányba történő változásban

Kampányok• A motiváció felkeltése • Nem lehet sikert elérni pusztán a teendők ‘tanításával’


Ismeretterjesztő megközelítésAz üzenetek egyértelmű közléseket hordozzanak

• A méhnyakrákszűrést favorizáló kommunikáció egyértelműen azt az üzenetet hordozza, hogy úgy kell szemléletet váltani, hogy a szűrés mindenképpen eleme legyen a változásnak

Több erős üzenet nagyobb változást eredményez, de csak egy bizonyos pontig

• A túl extrém üzenetek nem hatásosak

A diagnosztikus vizsgálatokhoz, mint a méhnyakrákszűréshez való pozitív hozzáállás kialakítását az segítheti a legjobban, ha a beteg megismeri a szűrés hiányában esetlegesen kialakuló betegségeket, következményeket

• Az egészségvédő magatartás kialakulásához (mint pl. fényvédő krémek használata) hatékonyabb a megszerezhető előnyök hangsúlyozása


Ha a hallgatóság befogadó az egészségkultúra változtatását illetően, szerencsésebb csak a kedvező tények említése

• Ha a hallgatóság elutasító, mindkét típusú kommunikáció alkalmazandó

Például:• A méhnyakrákszűrésre hajlandó rétegnél elégséges csak

a megszerezhető egészségi előnyök bemutatása

• Azoknál azonban, akik haboznak a részvételt illetően, célra vezetőbb lehet az a fajta kommunikáció, amiben az elmaradt teszt rizikója domborodik ki




Az információközlés nem feltétlenül biztosíték arra, hogy a helyes üzenet érkezett meg, főleg ha az egészséget negatívan befolyásoló tényeket közöltek• Az üzenet defenzív választ válthat ki

• Az elvárt változás helyett éppen a probléma túldimenzionálása vagy bagatellizálása alakulhat ki


Félelem

Feltételezés: Ha félelem alakul ki, hogy egy bizonyos szokás árt az egészségnek, mindent megteszünk, hogy a félelmünk csökkenjen• Minél nagyobb a félelem, annál erősebb a változtatásra való késztetés• Természetesen ez nem mindig teljesül

Változtassak vagy ne..?


Félelem

A túlságosan meggyőző üzenetek, melyek túl sok félelmet oszlatnak el, gátolhatják a hozzáállás változását• A félelem önmagában:

• Nem elégséges a hozzáállás megváltozásához• Nem feltétlen eredményez hosszú távú változást

Hacsak nem társul: • Cselekvési tanácsokkal• A változás eredményességéről kapott információkkal


Miért jön a változás?A beteg motivációinak megismerésében az első lépés gyakran annak felismerése, hogy a beteg miért nem akarja a Pap-tesztet.

De még ennél is hasznosabb és előrébb vezető kérdésfelvetés, hogy miért akar tenni valamit saját egészségéért.

Miller és Rollnic (2002) szerint a motivációnak 3 összetevője van:

Hajlandóság a változásra

Képesség annak véghez vitelére

Késznek lenni rá


Hajlandóság: A változás fontossága


Képesség: A változásba vetett hit

Néha a beteg azt érzi, hogy akarna, de nem

képes tenni az egészségéért.

A beszélgetésnek ebben a fázisában nyújthat az

orvos segítséget, megoldást.


Readiness: Prioritások

D-P relations How to speak? Health habits Interview Summary

Meglehet a hajlandóság és a képesség is a saját egészségért való tevésért, de a tett mégis hiányzik.

Nem szeretnék méhnyakrákot kapni, de a Pap-teszt most nem a legfontosabb

dolog.

Yes..but

A találkozás

Mit tud a méhnyakrákról?

Már hallottam róla…

A doktor megválaszolandó kérdéssel nyitA doktor megválaszolandó kérdéssel nyit


A találkozásA találkozás

Tudja, hogy megelőzheti?

Mit tegyek?


A találkozás

Járjon rendszeresen

szűrésre!

Tudom, de egy kicsit

problémás számomra.

A páciens azonnal kifejezi habozását, ami védekező álláspontot is jelenthet


A találkozásMiért problémás?Kényelmetlenül érezném magam.

A konfrontálódás

helyett az orvos

csak reflektál

Tudom, hogy nem kellemes

vizsgálatról van szó.

Nem, valóban nem.

Nem tudom, de remélem,

hogy egészségese

bb leszek.Reflekció és

megerősítés a

fontos

kérdésekben Igen, lehetséges, de szerintem

mindenképpen megnyugtatná magát azzal, ha Pap tesztet

végeztetne.

Az orvos látja, hogy a beteg még mindig

habozik, ezért tovább erősíti a beteg

motivációját előre mutató feltevésekkel

Mit gondol, mi történhet, ha részt

vesz a Pap teszten?


A vizitDD: Miért problémás?P: Nincs rá időm.DD: Ez igaz, valamennyi időbe természetesen kerül.P: Dolgozom, a gyerekek, tényleg nincs most rá időm.DD: Szóval, ha nem jön el szűrésre, több ideje marad.P: Természetesen!DD: Rendben, és mit gondol, mi lesz, ha mégis valami abnormális folyamat indul el a méhnyakban? P: Remélem, nem történik ilyesmi. DD: Természetesen, reméljük, nem, de ha mégis, mennyi időbe fog az kerülni?P: Ez igaz. A terápia sokkal több időbe kerül és akkor nem is tudok dolgozni. DD: Más problémát is szülne? P: Senki sem tudna a gyerekekre vigyázni...D: Tehát,D: Tehát, egy óra Pap teszttel sok-sok napot takaríthat meg? P: Igen, valóban.

Egyszerű helyeslés.

Konfrontáció helyett az orvos simán csak reflektál.

Az orvos látja a beteg további habozását, kihasználja az alkalmat a megerősítésre

jövőbeli feltevésekkel.

Az orvos reflektál és folytatja az előre tekintést.

Cselekvésre buzdít.

Az orvos szuggesztív kérdéseket használ.


A vizit

A Pap teszt hogyan segít nekem? Ha rákos vagyok – ez van , semmi sem

segíthet már.

Ez a vizsgálat méhnyak betegséget fedhet fel, mely akár rákossá is válhat. Ha

korán felfedezzük, hogy valami elindult, megelőzhetjük a rák

kialakulását.

Az információ átadása


Alapelvek

Együttműködés – a felsőbbrendű hozzáállás kerülendő, helyette partner jelleggel

kommunikáljunk a beteggel

Inkább kérdezzünk, mintsem kijelentéseket tegyünk

Felfedés exhortation helyett

Támogatás meggyőzés helyett

Az orvos helyett inkább a beteg sorolja fel érveit a változás mellett


Légy tájékozott és gondolj a felelősségedreHa kirekesztett helyzetű nőkkel találkozunk:

Figyelj a nyelvi különbségekre, kérj

tolmácsolást

Ha férfi vagy, tudj női kollégáról, aki megcsinálja a tesztet; magyarázd el a Pap tesztet, a méhnyakrákot, a

HPV szerepét

Légy tárgyilagos és ne elítélő, amikor a HPV-ről, és annak

kapcsolatáról a méhnyakrákról beszélsz. Mondd el, mennyire mindennapos a HPV fertőzés.

Mondd el, hogy majdnem minden nő fertőződött valaha,

de csak nagyon keveseknek lesz méhnyakrákjuk.

Fogadd el a különleges kulturális szokásokat,

szégyenérzetet, félelmet és

kellemetlenség-érzést.


Egészség-pszichológia

Professzionális megközelítés az életviteli szokások változtatására, melyek magukban foglalnak:

• Edukációs tényezőket• Motivációs tényezőket

Szükséges megvizsgálni:

• Egy bizonyos rizikóra való fogékonyság értelmezése

• Az életviteli szokások fontossága a fenti rizikó tekintetében

• A személyes cselekvések súlyának érzékelése a fenti rizikó csökkentésére

D-P relations

How to speak?

Health habits

Interview

Summary Yes..but

ÖsszegzésAzt, hogy az adott személy milyen életvitelű, számos tényező befolyásolja:

A veszély nagysága

D-P relations

How to speak?

Health habits

Interview

Summary

All photos licensed by FreeDigitalPhotos.netAmbro, Stewart Miles, Castillo Domonici, Andy Newson, photostock

Yes..but


igaz

hamis

igaz

hamis

Yes..but

Referenciák: katt ide


Nagyon jó!!Nagyon jó!!

Yes..but


De nem elég!De nem elég!

Yes..but

Hivatkozás• Banks, SM., Salovey, P., Greener, S., Rothman, A.J., Moyer, A., Beauvais, J., & Spel, E. ( 1995). The effects of message framing on mammography utilization. Health Psychology,

14, 178-184.• Barry D. Weiss. Health literacy and patient safety: Help patients understand. Manual for clinicians. Second edition2007 American Medical Association Foundation and

American Medical Association.• Becker, M.H. & Janz, N.K. (1987). On the effectiveness and utility of health hazard/health risk appraisal in clinical and nonclinical settings. Health Services Research, 22, 537-

551.• Carlson, N.R. (1998). Psychology of behavior. Boston: Allyn & Bacon.• Conner, M. & Norman, P. (1995). Predicting health behavior: Research and practice with social cognition models. Buckingham, Philadelphia: Open University Press.• Croyle , R.T., Sun, Y. C., & Louie, D. H. ( 1993). Psychological minimization of cholesterol test results: Moderators of appraisal in college students and community residents.

Health Psychology, 12, 503-507.• Gerrard, M., Gibbons, F. X., Benthin, A. C., & Hessling, R. M. (1996). A longititudinal study of the reciprocal nature of risk behaviors and cognitions in adolescents: What you do

shapes what you think, and vice versa. Health Psychology, 15, 344-345.• Kalichman, S. C., & Coley, B. (1996). Context framing to enhance HIV- antibody-testing messages targeted to African American women. Health Psychology, 14, 247-254.• Leventhal, H. (1970). Findings and theory in the study of fear communications. In L. Berkowitz (Ed.), Advances in experimental social psychology (Vol. 5, pp. 120-186). New

York: Academic Press. • Millar, M. G., & Millar, K. (1995). Negative affective consequences of thinking about disease detections behaviors. Health Psychology, 14, 141- 146.• Millar, M. G., & Millar, K. (1996). The effects of anxiety on response times to disease detection and health promotion behaviors. Journal of Behavioral Medicine, 19, 401- 414.• Miller, W.R., Rollnick, S. (2002). Motivational Interviewing. Preparing People for Change. New York, London: The Guilford Press.• Norman, P., Abraham, C. & Conner, M. (2000). Understanding and Changing Health Behavior: From Health Beliefs to Self-Regulation. Australia: Hardwood academic

publishers.• Ogden, J. (2003). Health Psychology: A textbook (2nd Eds). Buckingham: Open University Press.• Rothman, A.J., & Salovey, P. (1997). Shaping perceptions to motivate healthy behavior: The role of message framing. Psychological Bulletin, 121, 3-19• Rutter, D. & Quine, L. (2002). Changing Health Behavior. Buckingham: Open University Press.• S.E. Taylor & Thompson, S.C. (1982). Stalking the elusive ‘vividness’ effect. Psychological Review, 89, 155-181.• Savard, M. Bridging the Communication Gap between Practitioners and their Patients. Role of HPV and Advances in Cervical Cancer Prevention in Monsonego J. (ED.)

Emerging Issues on HPV Infections from Science to Practice, Basel: Karger Publications, 2006. • Self, C. A., & Rogers, R.W. (1990). Coping with threats to health: Effects of persuasive appeals on depressed, normal, and antisocial personalities. Journal of Behavioral

Medicine, 13. 343-358.• Stroebe, W. & Stroebe, M., S. (1997). Social Psychology and Health. Great Britain: St Edmundsbury Press.• Sturges, J. W., & Rogers, R.W. (1996). Preventive health psychology from a developmental perspective: An extension of protection motivation theory. Health Psychology, 15,

158-166.• Sutton, S. R., & Eiser, J. R. (1984). The effect of fear-arousing communications on cigarette smoking: An expectancy-value approach. Journal of Behavioral Medicine, 7, 13-34.• Weinstein, N.D. (1993). Testing four competing theories of health-protective behavior. Health Psychology, 12, 324-333.

„méhnyakrákszűrési programok támogatása az új tagállamokban – aurora”

Documents