Mellesleg a jogról

Az emlő helyreállító és esztétikai műtétei során felmerülő medico-

legalis problémák

Kompetencia kérdésköre I.

• Mit végezhet plasztikai sebész, mit végezhet csak plasztikai sebész?• Minimumfeltételekről szóló 60/2003 ESZCSM rendelet melléklete• Plasztikai beavatkozások felsorolása-főszabály az esztétika, kivételek a

helyreállító beavatkozások• Esztétikai beavatkozást csak plasztikai sebész végezhet, feltétel öt éves

szakorvosi gyakorlat• Rendelet előírja azokat a helyreállító beavatkozásokat, amit csak

plasztikai sebész végezhet, nem kell öt éves szakmai gyakorlat

Kompetencia kérdésköre II.

• Kizárólag plasztikai sebész szakorvos által végezhető beavatkozások különösen:• Esztétikai plasztikai műtétek• Emlőhelyreállító műtétek mikro-sebészeti beavatkozással• Emlőhelyreállító műtét implantátummal• Emlőbimbó-képző műtét• Implantátum eltávolítása szövődmény miatt• Capsulotomia, Capsulectomia,Capsuloraphia• Emlőhelyreállító műtét endoszkóppal vagy endoszkópos asszisztálással• Emlőhelyreállító műtét több különböző módszer alkalmazásával• Mamma - protézis rosszindulatú alapbetegség, fejlődési rendellenesség mellett

Kompetencia-ütközések

• Plasztikai sebész illetve más szakterület szerinti szakorvos között kizárólag plasztikai sebész által végezhető műtétnél• Esztétikai plasztikai műtétnél az 5 éves szakorvosi gyakorlattal

rendelkező és az ezzel a feltétellel nem bíró orvos között• Kompetencia-ütközések eredménye:• Csak formai hiányosság• Nem az elvárható gondosság szerinti eljárás• Megbízás nélküli ügyvitel• Felelősségbiztosító kizárásként, visszakövetelési esetként kezeli

Szövődmény ellátás körülményei

• A 46/1997 NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe nem vehető ellátásokról. Amit jogszabály nem tilt azt lehet• Esztétikai beavatkozások, illetve nevesítve a rendelet mellékeltében

szereplő:mellbimbó plasztika, emlőplasztika, emlő bőrének plasztikája, hegkimetszés• A rendelet 1997 óta nincs módosítva szűkíteni kellene a mellékletben

írtakat, a minimumfeltétekről szóló rendelet minden helyreállító műtétje, ami ott kivétel legyen itt is az.

Termékfelelősség

• Az implantátum termék arra termékfelelősségi szabályokat (1993. évi X. törvény) kell alkalmazni• Felelős a gyártó és az importőr (külkereskedő) ez utóbbi is a gyártó ellen fordulhat ha a felelősségét

megállapítják• Forgalmazó csak addig felel, amíg a gyártót, importőrt nem jelöli meg. Gyártó, importőr eltűnése nem éleszti

fel a forgalmazó felelősségét.• Szűk kimentési lehetőségek ( forgalomba hozatalkor a termék hibátlan volt, a hiba a tudomány és technika

szintjén nem volt észlelhető, termék hibáját szabvány előírás betartása okozta stb.)- Orvos hibája is lehet védekezés-okos beteg mindkettő ellen indít eljárást. Eljárás abban az államban indul, ahol a károsodás bekövetkezett

• Tudomásra jutástól számított három év, károkozástól számított 10 évig helytállás• Vagyoni és nem vagyoni kártérítés ide tartozhat a korrekciós orvosi költségek (kivizsgálás, implantátum csere)

költsége is, ezt magától nem kell fizetnie a felelősnek, de akár részegyezségként megteheti és csak más károk megtérítése iránt indul eljárás.

Szakmai-kártérítési felelősség I.

• Plasztikai és nem plasztikai sebész együttműködése esetén kártérítési felelőssége az egészségügyi szolgáltatónak van. • Személyek között mindenki a saját közrehatása szerinti mértékig felel,

a saját szakmai szabályai szerinti elvárható gondosság betartásáért, ha ez az arány nem állapítható meg egymás között egyenlő arányban, beteg irányban egyetemlegesen felelnek (bárkin végrehajtható a teljes követelés). • A fenti többek károkozása szerint megosztható a felelősség orvos és

terméket gyártó között is

Szakmai-kártérítési felelősség II

• Nem tetszik nem alapja kártérítési pernek• Felelősség szempontjából minden plasztikai beavatkozás, aminek

legalább pszichés oka van helyreállító (ellentétben a minimumfeltételekről szóló rendlettel)• Helyreállító plasztika nem eredménykötelem, nem vállalkozás, hanem

megbízás ( elvárható gondosság)- ezért nem cél a helyreállító szűkítése és az esztétikai beavatkozás bevezetése• Eljárások többsége inkább nem megfelelő tájékoztatás, mint műtét-

technikai hiba miatt

Szakmai-kártérítési felelősség III.

• Ítélőtáblai jogerős ítélet, ami nem került Legfelsőbb Bíróság elé ezért hivatkozási alap lehet, de nem valószínű a teljes-körű precedensi szerepe:• Esztétikai műtétnél a páciens nagyobb kockázatot visel, mint helyreállítónál, így bizonyos

szövődményért, aminél helyreállítónál felelhet szolgáltató esztétikai beavatkozásnál nem felel - ez nem állná ki az LB próbáját

• Aszimetria kockázatát megfelelő tájékoztatást követően a beteg viseli ( ez igaz helyreállító beavatkozásnál is)

• Implantátum beültetés esetén nem terjed ki a tájékoztatás a gyártó által kiadott információs füzet átadására- ez elfogadható a bírói gyakorlat részére, bár az általános, nem csak plasztikát érintő tájékoztatási kötelezettség igen széles körű, tehát ha a füzetet nem is kell átadni a tartalmát tulajdonképpen igen

Mellbevágó, de tény, hogy a jog ezen a területen sem mellékes

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!