menedék – migránsokat segítő egyesület

1

Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület

„Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért”projekt

TÁMOP 3.4.1.B-11/1-2012-0005 Cím: 1081 Budapest, Népszínház u. 16. III.3.

Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272

E-mail: [email protected]


„Tehát egymástól tanulni nagyon-nagyon sok mindent lehet.”

HAZAI ÉS EURÓPAI JÓ GYAKORLATOK AZ INTERKULTURÁLIS

PEDAGÓGIA ÉS A MIGRÁNS GYEREKEK INTEGRÁCIÓJA TERÜLETÉN

mailto:[email protected]

2




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Készült TÁMOP-3.4.1.B-11/1-2012-0005 számú „Pedagógusokkal a befogadóbb

iskolákért” című projekt keretében az Európai Unió támogatásával és az Európai

Szociális Alap társfinanszírozásával.

Szakmai vezető

László Zsuzsa

Projektvezető

Dr. Lángi Alajos

A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi

forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás

célját nem szolgálhatja.


3




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Tartalomjegyzék

Előszó

I. Interkulturális pedagógiai jó gyakorlatok Magyarországon

Bevezetés

Kutatási módszertani háttér

A jó gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

Az interjúk módszertana

A projektek / jó gyakorlatok

A fókuszcsoportok

A szakemberek támogatására irányuló projektek / jó gyakorlatok

1. EGYÜTTHALADÓ

2. ISMERJÜK MEG JOBBAN EGYMÁST; ANGLIAI TANULMÁNYÚT

3. A PERSONA DOLL ÉRZÉKENYÍTŐ MÓDSZER ADAPTÁCIÓJA ÉS SZOLGÁLTATÁSA

MAGYARORSZÁGON

4. INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI KÖZPONT

5. ALAPÍTVÁNY AZ EMBERI JOGOK ÉS A BÉKE OKTATÁSÁÉRT (EJBO)

A befogadó társadalom és iskolai környezet támogatására irányuló projektek/jó

gyakorlatok

6. VILÁGSULI / CONNECTING CLASSROOMS

7. MINDENKI MÁSKÉPP EGYFORMA

8. COLOURSCHOOL

A migráns tanulók támogatására irányuló projektek/jó gyakorlatok

9. ISKOLA PROGRAM

10. MENTORPROGRAMMAL AZ INTEGRÁCIÓÉRT DÉL-ALFÖLDÖN, BUDAPESTEN

11. A THAN KÁROLY ÖKOISKOLA MIGRÁNS TANULÓI INTEGRÁCIÓJÁT ELŐSEGÍTŐ

PROJEKJEI

12. SZIVÁRVÁNY

Egy komplex interkulturális pedagógiai projekt/jó gyakorlat

13. BÁBEL

Fókuszcsoportok

A szakértői fókuszcsoport

A pedagógus fókuszcsoport

Összegzés


4




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


II. Interkulturális pedagógia jó gyakorlatok Európában

Bevezetés


Adatbázis összeállítása

Kérdőív összeállítása

Az online kérdőív eredményeinek értékelése

Interkulturális nevelési projekteket megvalósító szervezetek

Interkulturális nevelési projektek / jó gyakorlatok

Összegzés


5




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Előszó

Jelen tanulmány a Menedék Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért” projekt

keretében megvalósított kutatás eredményeit mutatja be. A kutatás célja, hogy

feltérképezze és bemutassa az interkulturális pedagógia és a migráns gyerekek

integrációja területén megvalósuló hazai és európai jó gyakorlatokat.

A Menedék Egyesület lassan két évtizede dolgozik a hazánkban élő bevándorlók

társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. Tevékenysége nagyon sokrétű, a

Magyarországon tartózkodó migránsok számára nyújtott szociális szolgáltatásoktól

kezdve, a bevándorlókkal foglalkozó szakemberek képzésén át, a befogadó társadalom

tájékoztatását, érzékenyítését célzó projektek is részét képezik a munkának. A Menedék

Egyesület 2002 óta kiemelt figyelmet fordít a bevándorló gyerekek oktatásával

kapcsolatos nehézségekre, hiányosságokra, és erre reagálva igyekszik megoldási

lehetőségeket kidolgozni. Miközben az egyesület munkatársai, önkéntesei figyelemmel

kísérik és segítik a migráns gyerekek iskolai beilleszkedését, a gyakorlatban azt

tapasztalják, hogy a közoktatás intézményrendszere és az abban dolgozók nem mindig

felkészültek a bevándorló gyerekekkel együtt járó speciális feladatokra.

Magyarországon a KIR statisztika alapján 2012 második felében 10 600 nem magyar,

illetve kettős állampolgárságú diák járt iskolába, arányuk nem haladja meg a

közoktatásban részesülők 1 százalékát. A 10 600 diák többsége az Európai Unió

állampolgára, főként román és szlovák állampolgár. A harmadik országbeli (azaz Európai

Unión kívüli ország állampolgára) diákok száma legfeljebb 3000 fő. Ezeknek a diákoknak

egy-egy ötödét kínai és ukrán állampolgárságú tanulók adják, a vietnamiak aránya 10

százalék. A legtöbb diák Budapesten tanul.1 Jellemző, hogy néhány iskola nagyobb

számban fogadja a külföldi tanulókat – ezekben az iskolákban a migráns tanulók speciális

szükségleteit kielégítő sikeres nevelés-oktatás megvalósítása, valamint a befogadás, az

interkulturalitás sok esetben az iskola célkitűzésévé, profiljává vált. Más iskolákban

elszigetelten, néhány migráns tanuló jelenléte a jellemző, az ő sikeres integrációjuk

azonban szintén kihívás elé állítja az intézményeket. Bár számarányukat tekintve a

migráns tanulók közoktatásban való jelenléte – európai összehasonlításban sem –

jelentős, a migráns tanulók iskolai integrációja nagy kihívás az intézmények és a

pedagógusok számára, és nagy lehetőség az interkulturális pedagógiai célok, egy

sokszínűbb, befogadóbb iskolai környezet megvalósítására.

1 Bevándorlás és integráció – magyarországi adatok, európai indikátorok, MTA Társadalomtudományi

Kutatóközpont, Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2013


6




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A MIPEX III. (Migráns Integrációs Szakpolitikai Index, 2011. Az index Európa és Észak-

Amerika 31 országában 7 nagy terület – az egyik az oktatás – mentén számos mutatóval

méri az integrációs szakpolitikákat, azt, hogy a migránsoknak milyen lehetőségeik

vannak a társadalomban való részvételre.) eredményei szerint Magyarország az oktatás

területén különösen rosszul teljesít. A megállapítások szerint: „Magyarország

interkulturális nevelésre vonatkozó korlátozott stratégiái és költségvetése kevés hasznot

jelentenek az újonnan érkezett gyermekek számára”. A migráns gyermekek – különös

tekintettel a papírok nélkül érkezőkre – oktatáshoz való hozzáférése hazánkban nem

megfelelően biztosított. „A hatóságok korlátozott és elavult információt nyújtanak a

megfelelő iskola kiválasztásához. Az iskolák számára nem kötelező az újonnan érkezettek

speciális szükségleteinek kialakítása, sem a sokszínű társadalomról való oktatás.” 2006

óta az iskoláknak – csupán! – lehetőségük van interkulturális nevelési program

kialakítására (beleértve felzárkóztató és nyelvi kurzusokat), amelyek megvalósításához

pénzügyi támogatás igényelhető. „Az értékelések arra engednek következtetni, hogy a

szétszórt, önkéntes és projektalapú tevékenységek csekély eredményekkel járnak.”2

A Menedék Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért” projektje a migráns

gyerekek sikeres integrációjához többféle célkitűzés, tevékenység megvalósításával járult

hozzá. Az egyesület továbbképzéseket akkreditált és szervezett pedagógusok számára:

összesen három képzés valósult meg a migráns gyerekek oktatása és nevelése,

interkulturális kompetenciafejlesztés és tartalomalapú nyelvoktatás témában. A projekt

részeként az egyesület gyerekprogram-sorozatot valósított meg menekült és magyar

gyerekek részvételével, amely során a gyerekek együtt fedezhették fel közös városukat,

Budapestet. Élményeiket művészeti foglalkozások során dolgozták fel, kapcsolatokat,

barátságokat építve. Végül, az egyesület kutatást végzett az interkulturális pedagógia és

a migráns gyerekek integrációja területén megvalósuló hazai és európai jó gyakorlatok

feltérképezése és bemutatása céljából.

A kutatás hazai részében interjú készült 13 olyan szakemberrel, akik sikeresen

valósítottak meg interkulturális témájú vagy migráns gyerekek integrációját célzó

projekteket Magyarországon, továbbá két fókuszcsoportos beszélgetés jött létre a téma

hazai szakértőivel. A nemzetközi részben a kutatók online kérdőívet vettek fel olyan

európai szervezetek, intézmények képviselőivel, akik a témában valósítanak meg

projekteket.

A kutatás eredményeit jelen tanulmányban mutatjuk be.

2 2011 Migrant Integration Policy Index, British Council és Migration Policy Group www.mipex.eu,

http://reventon.websitewelcome.com/~migpolgr/public/docs/MAGYARORSZAG_Migrant_Integration_Policy_

Index_MIPEXIII_HU_byBritishCouncil.pdf


http://www.mipex.eu/

http://reventon.websitewelcome.com/~migpolgr/public/docs/MAGYARORSZAG_Migrant_Integration_Policy_Index_MIPEXIII_HU_byBritishCouncil.pdf

http://reventon.websitewelcome.com/~migpolgr/public/docs/MAGYARORSZAG_Migrant_Integration_Policy_Index_MIPEXIII_HU_byBritishCouncil.pdf

7




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A tanulmányt ajánljuk mindazoknak a szakembereknek és leendő szakembereknek,

pedagógusoknak, pedagógushallgatóknak, önkénteseknek, akik a pedagógia területén

dolgoznak – akár a közoktatásban, akár a civil szektorban, akár más keretek között –, és

fontos számukra az interkulturális pedagógiai célok megvalósulása – vagy éppen most

ismerkednek a témával –, illetve munkájuk során migráns gyerekekkel foglalkoznak.

Reméljük, ezáltal is hozzájárulhatunk a területen dolgozó szakemberek

tapasztalatcseréjéhez és sikeresebb, hatékonyabb munkájához.


8




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


I. Interkulturális pedagógiai jó gyakorlatok Magyarországon

Bevezetés

A kutatás eredményeit bemutató tanulmány első részében 13 Magyarországon

megvalósult vagy megvalósuló jó gyakorlatot, projektet mutatunk be részletesen,

második részében pedig két fókuszcsoportos beszélgetés eredményeit foglaljuk össze.

A kutatási folyamat első lépéseként fontosnak tartottuk, hogy meghatározzuk az

interkulturális nevelés definícióját annak érdekében, hogy az interkulturális pedagógiai

projekteket ez alapján gyűjtsük és vizsgáljuk.

Az interkulturális nevelés célja, hogy olyan tanulási környezetet teremtsen, amelyben a

különböző kulturális háttérrel rendelkező tanulók motiváltak a kulturális különbségek

felfedezésére, értelmezésére és elfogadására, képesek a különböző gondolkodásmódok

és a sokszínűség értékként való elfogadására, ezáltal növekszik közöttük a kölcsönös

megértés és elfogadás. Célja továbbá az inklúzió, a befogadás és a társadalmi integráció

erősítése, a nagyobb egyenlőség megteremtése. Az interkulturális nevelés által a

többségtől eltérő kulturális háttérrel rendelkező kisebbségek iskolai részvétele erősödik,

tanulási eredményeik javulnak – ugyanakkor a nevelési célok nemcsak a kisebbségre,

hanem a teljes tanulócsoportra vonatkoznak. A korunk multikulturális társadalmaiban

való sikeres boldoguláshoz az interkulturális nevelési célok megvalósulása mindenki

szükséglete (gondoljunk csak például az egyre többeket érintő külföldi tanulás, későbbi

külföldi munkavállalás lehetőségére). Fontos megjegyezni, hogy a „kulturális

különbségek” az interkulturális nevelésben nagyon tágan értelmezendők: nemcsak a

nemzeti és etnikai kultúrákra, hanem a különböző szubkultúrákra, valamint a társadalmi

státusz, helyzet, a társadalmi csoport eltérő kulturális vonásaira is vonatkozik.


A jó gyakorlatok kiválasztásának szempontjai

Kutatásunkban – a „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért” projekt célkitűzéseivel és a

Menedék Egyesület tevékenységével összhangban – a Magyarországon megvalósuló

interkulturális pedagógiai gyakorlatok, kezdeményezések közül azokat választottuk ki,

amelyek a migráns tanulók sikeres integrációját, valamint a befogadóbb iskolai

környezet, a befogadóbb társadalom létrejöttének elősegítését célozzák.


9




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A sikeres integrációhoz szükséges a migráns tanulók támogatása. Ez pedagógiai, oktatási

szempontból bizonyos ismeretek, képességek, kompetenciák fejlesztését (például a

magyar nyelvtudás fejlesztése, kulturális ismeretek elsajátítása, valamint – az iskolai

környezetbe való integráció elősegítése érdekében és az interkulturális nevelési célokkal

összhangban – a kulturális különbségek felfedezésének, megértésének, elfogadásának

segítése, a kulturális különbségekből eredő konfliktusok kezelése stb.) jelenti. Szükséges

továbbá a befogadó társadalom támogatása és érzékenyítése. Ez pedagógiai, oktatási

szempontból tovább bontható. Egyrészt a migráns gyerekekkel foglalkozó különböző

szakemberek – főként pedagógusok – támogatása abban, hogy a sikeres integrációhoz

szükséges feltételeket megteremtsék, a fent említett szükségletekre hatékonyan

tudjanak reagálni; másrészt a többségi társadalomhoz tartozó tanulók támogatása

abban, hogy – szintén az interkulturális nevelési célokkal összhangban – olyan

ismeretekre, képességekre, kompetenciákra tegyenek szert, amelyekkel képesek a

multikulturális környezetben a kölcsönös megértésre, elfogadásra és befogadásra. A

hazai jó gyakorlatok kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy mindhárom célcsoportra

(migráns gyerekek, szakemberek, többségi társadalomhoz tartozó tanulók) irányuló

projekteket vizsgáljunk és bemutassunk.

A jó gyakorlatok kiválasztásánál nagyban támaszkodtunk a Menedék Egyesület szakmai

tapasztalataira, ismereteire, kiterjedt kapcsolatrendszerére. Célunk az volt, hogy a

kiválasztás szempontjainak megfelelő konkrét projekteket mutassunk be. Olyan

szervezeteket, intézményeket kerestünk fel, akik az Egyesület tudomása szerint az adott

területen valósítanak meg – vagy a közelmúltban valósítottak meg – projekteket, a

felkeresett szervezetek képviselői további projekteket ajánlottak, a hólabda módszer

szerint.

Az interjúk módszertana

Összesen 13 hazai szakemberrel – a projektek megvalósítóival – készítettünk félig

strukturált, körülbelül 60 perces interjút. Az interjúban kérdeztünk a projektet

megvalósító szervezetről, a megvalósítás időszakáról és finanszírozásáról, a kontextusról

és kihívásokról, a tevékenységekről, a módszertanról, a sikerekről és nehézségekről,

valamint részletesen kitértünk a projekt értékelésére – a megvalósítók, a célcsoport és a

szakma szempontjából –, illetve a projekt fenntarthatóságának biztosítására. Az

alábbiakban az interjú vezérfonalát olvashatják.


10




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Az interjúk vázlata

Ráhangolás, felvezetés

- Mutassa be röviden a projektet megvalósító intézményt/szervezetet!

- Mióta valósítják meg a projektet? / Mikor valósult meg a projekt?

- Ki finanszírozza a projektet?

- Önnek milyen szerepe van a projekt megvalósításában?

Projekt

- Milyen kihívásra, problémára reagál a projekt?

- Volt-e szükségletfelmérés?

- Milyen választ ad, milyen megoldást kínál? (kutatás/iskolai

projekt/képzés/kiadvány)

- Folyamatban lévő vagy befejezett projekt?

- Mik a projekt elemei?Kik a projekt közvetlen/közvetett célcsoportja?

- Van-e módszertani háttere? Mi az?

- Mik a projekt sikerei, ami jól működik?

- Mik a projekt nehézségei?

- Milyen az együttműködés a projekt megvalósítói között? És a partnerekkel?

A projekt értékelése

- Milyen visszajelzések érkeztek a projekt résztvevőitől?

- Hogyan értékelték a projektet szakmai körökben?

- Mi biztosítja a projekt fenntarthatóságát?

A projekt szubjektív értékelése

- Hogyan lehetne a projektet továbbfejleszteni/ javítani?

- Mit csinálna másként?

Kitekintés

- A saját projektjén kívül milyen más jó gyakorlatokat/projekteket ismer?

- Hogyan értékeli ezeket?

Az interjúk alapján részletes projektleírást készítettünk, amit elküldtünk az

interjúalanyoknak pontosítás, kiegészítés céljából. Az interjúalanyok észrevételeit,

javításait is tartalmazó projektleírások olvashatók a jelen tanulmányban. A kutatás

részeként két fókuszcsoportos interjút is készítettünk a téma hazai szakértőivel, ezúttal

nem konkrét jó gyakorlatok, projektek mentén, hanem az interkulturális pedagógia hazai

megvalósulását, illetve a migráns gyerekek oktatását és integrációját érintő általános

kérdésekről.


11




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A projektek/jó gyakorlatok

A továbbiakban elsőként olyan projekteket mutatunk be, amelyek migráns tanulókkal

foglalkozó szakemberek – főként pedagógusok – támogatására irányulnak. Ilyen

projektek a Miskolci Egyetem által megvalósított „Együtthaladó” (az interjút Csereklye

Erzsébettel, a projekt pedagógiai szakértőjével készítettük), a Józsefvárosi Egyesített

Bölcsődék által megvalósított „Ismerjük meg jobban egymást” és „Angliai tanulmányút”

projektek (az interjút Scheer Ferencnével, a bölcsőde vezetőjével készítettük), az Ec-Pec

Alapítvány által megvalósított „Persona Doll” projekt (az interjút László Zsuzsával, a

projekt szakmai vezetőjével készítettük), az ELTE-n működő Interkulturális Pszichológiai

és Pedagógiai Központ (interjúalanyunk Nguyen Luu Lan Anh központvezető volt) és az

Alapítvány az Emberi Jogok és a Béke Oktatásáért (az interjút Borbélyné Nagy Évával, az

alapítóval készítettük). A jó gyakorlatok bemutatásának második csoportjába olyan

projektek tartoznak, amelyek a többségi társadalomhoz tartozó tanulók érzékenyítésére,

kifejezetten az interkulturális nevelési célok hatékonyabb iskolai érvényesítésére, az

inklúzió, befogadás erősítésére irányulnak. Ezek a projektek a British Council által

megvalósított „Világsuli – Connecting Classrooms” projekt (az interjút Bíró Ágota

projektvezetővel készítettük), a Menedék Egyesület által megvalósított „Mindenki

másképp egyforma” projekt (az interjú Hetzer Katával, a projekt szakmai vezetőjével

készült), valamint az Odeon Kft. „ColourSchool” projektje (interjúalanyaink Barta Edit

programkoordinátor és Tóth Hajna szakmai vezető voltak).

Végül olyan projekteket mutatunk be, amelyek célcsoportja kifejezetten a migráns

tanulók. Ezek a projektek a Református Missziói Központ Menekültmissziója által

megvalósított „Iskola Program” (az interjú Kanizsai-Nagy Dóra misszióvezetővel készült),

az Agora Alapítvány „Mentorprogrammal az integrációért Dél-Alföldön, Budapesten” című

projektje (az interjút Gatti Beátával, a szegedi projekt szakmai vezetőjével készítettük),

a Than Károly Ökoiskolában megvalósuló iskolai kezdeményezések (interjúalanyunk

Hublik Ildikó felnőttoktatási igazgatóhelyettes, a migráns témájú projektek koordinátora

volt), valamint a Menedék Egyesület által megvalósított „Szivárvány” projekt

(interjúalanyunk Puskár Anikó, a projekt fejlesztő pedagógusa volt).

Természetesen a projektekben a különböző célcsoportokra irányuló tevékenységek,

hatások keveredhetnek, mégis relevánsnak és hasznosnak gondoltuk ezt a fajta

csoportosítást. Az Artemisszió Alapítvány által megvalósított „Bábel” projekt

(interjúalany: Koppány Judit) olyan komplex program volt, amelynek különböző elemei,

projekttevékenységei külön-külön mindhárom célcsoportra irányultak.


12




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A projektleírások tartalmazzák a projektet megvalósító intézmény, szervezet rövid

bemutatását, a projektmegvalósítás időpontját, a projekt finanszírozóját, a projekt

környezetét, előzményeit, valamint a megvalósult tevékenységek, projektelemek és az

eredmények részletesebb bemutatását. A projekteket megvalósító szervezetek

elérhetőségét minden esetben megadtuk, ahol lehetett, egyéb online elérhető

információkra, szakmai anyagokra is hivatkoztunk.

A fókuszcsoportok

A kutatás keretében két fókuszcsoportos beszélgetést szerveztünk. Az egyik beszélgetés

résztvevői olyan hazai szakértők voltak, akik az interkulturális pedagógia területén

tevékenykednek, a másik beszélgetés résztvevői olyan pedagógusok, intézményvezetők

voltak, akik olyan közoktatási intézményekben dolgoznak, ahol nagyobb számban vannak

jelen migráns vagy migráns hátterű tanulók, így a migráns gyerekek oktatása-nevelése,

valamint iskolai integrációja területén nagyobb tapasztalattal rendelkeznek. A

beszélgetések egyenként körülbelül másfél órásak voltak. A fókuszcsoportok eredményeit

a projektek után mutatjuk be részletesen.

A bemutatásra kerülő projektek nagy része európai uniós támogatással – illetve a

magyar kormány részhozzájárulásával – valósul, valósult meg. A legtöbb projektet az

Európai Integrációs Alap (EIA), az Európai Menekültügyi Alap (EMA), illetve a Társadalmi

Megújulás Operatív Program (TÁMOP) finanszírozta.

Az EIA és az EMA a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” – azaz

Szolidaritási Alapok – általános program alprogramjai. A program célja a migrációs

áramlások sikeres igazgatása az Európai Unióban, illetve a szolidaritás erősítése a

tagállamok között. A Szolid Alapok 2007–2013 program a tagországok számára anyagi

forrásokat biztosít a migráció kezelésének, többek között a migránsok integrációjának,

illetve a menekültek támogatásának elősegítésére.

Az EIA a harmadik országok állampolgárainak – azaz a nem európai uniós országok

állampolgárainak – beilleszkedését segítő európai alap. Támogatást nyújt ahhoz, hogy a

különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, nyelvi és etnikai hátterű harmadik

országbeli állampolgárok beilleszkedését megkönnyítse az európai társadalmakba. Az

EIA-ról bővebb információk itt találhatók: http://solidalapok.hu/?q=pa_eia

Az EMA célja a menekültek, oltalmazottak, menedékesek és menedékkérők helyzetének

javítása, a migrációs áramlások hatékonyabb kezelésére irányuló célkitűzések

elősegítése, a befogadási feltételek fokozatos fejlesztése, a menekültügyi eljárások

hatékonyságának és minőségének javítása érdekében tervezett lépések támogatása. Az

EMA-ról bővebb információk itt találhatók: http://solidalapok.hu/?q=pa_ema


http://solidalapok.hu/?q=pa_eia

http://solidalapok.hu/?q=pa_ema

13




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A TÁMOP átfogó célkitűzése a munkaerő-piaci részvétel növelése és a humán erőforrás

minőségének javítása. A program a foglalkoztatáspolitikára, az oktatásra és képzésre, a

szociális szolgáltatásokra és az egészség megőrzését és helyreállítását célzó

szolgáltatásokra irányuló projektek támogatásával éri el célját. A TÁMOP-ról bővebb

információk itt találhatók: http://www.nfu.hu/doc/5


http://www.nfu.hu/doc/5

14




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A szakemberek támogatására irányuló projektek/jó gyakorlatok

14. EGYÜTTHALADÓ3

Az „Együtthaladó” projektcsokor fő célja a magyar közoktatásban tanuló migráns

gyermekek magyar nyelvi készségeinek fejlesztése annak érdekében, hogy integráltan

oktathatóvá, az iskolai tananyagban osztálytársaikkal „együtt haladóvá” váljanak. Az

Együtthaladó program projektjeiben ezért tartalomalapú magyarnyelv-oktatási

segédanyagokat dolgoztak ki.

Az „Együtthaladó” projektcsokrot a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának

Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete valósítja meg 2010 és 2014 között az

Európai Integrációs Alap (EIA) támogatásával.

A Miskolci Egyetem

Az egyetem jelenleg a régió legnagyobb felsőoktatási intézménye. A

Bölcsészettudományi Karon a hagyományos bölcsész szakok mellett szociológiai,

politológiai, kulturális-vizuális antropológiai, alkalmazott nyelvészeti képzés is folyik. Az

„Együtthaladó” projektet gondozó Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet a

felsőoktatási alapfeladatain kívül ellátja a karra érkező külföldi cserediákok magyar nyelvi

oktatását, valamint Szövegtudományi Doktori Iskolát működtet. A projekt kidolgozói az

intézet nyelvész oktatói.

Milyen szükségletekre reagál az Együtthaladó? – A kontextus

A projektet megelőző, a magyar közoktatásokban tanuló migránsok helyzetét vizsgáló

kutatások során világossá vált, hogy sok esetben a pedagógusoknak nincsenek eszközeik

arra, hogy az órán részt vevő, magyarul nem beszélő migráns gyerekekkel hatékonyan

foglalkozzanak, ami már középtávon is gyakran szegregációhoz vezethet. A projekt

közvetlen előzménye a Református Missziói Központ Menekültmissziójának jó gyakorlata

volt, ahol a nyári osztályozó vizsgára felkészítő munka során a felkészítő és a tanuló a

tananyag nyelvi egyszerűsítésén dolgozik; a tapasztalatok szerint ha a menekült tanulók

nyelvi szintjére alakítják a tananyagot, akkor ők sikeresen és örömmel tanulnak. A

projekt gondolata abból született, hogy a pedagógusoknak nagy segítség az integrált és

hatékony oktatásban, ha olyan eszközt kapnak a kezükbe, ami a tananyagtartalmat a

tanulók nyelvi szintjén közvetíti. Az „Együtthaladó” negyedik éve működő projekt,

amelyben tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyagokat dolgoznak ki általános

3 Együtthaladó I., II., III. – migráns gyermekek az iskolában; Együtthaladó IV. – történelem és honismeret

migránsoknak, Együtthaladó V. – Pályaorientáció migráns fiataloknak


15




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


iskolás korú gyermekek számára. A projekteket a továbbiakban egységben kezeljük, a

program eredményeit összességében mutatjuk be.

Milyen megoldásokat kínál az Együtthaladó? – A program elemei, főbb

tevékenységei

Az „Együtthaladó” módszere: a tartalomalapú nyelvoktatás és a NyIT

A tartalomalapú nyelvoktatás egy olyan kétfókuszú nyelvoktatási forma, amelyben

valamilyen meghatározott tartalom – jelen esetben szaktantárgyi tartalom – közvetítése

idegen nyelven történik; a tanulási folyamatban a nyelv tanulása és a tartalom tanulása

egyszerre történik. Nem klasszikus értelemben vett nyelvoktatásról van szó; a tantárgyi

tanulás során olyan helyzetet teremtenek, amelyben a nyelvi készségek fejlődnek, és a

tananyagtartalom elsajátítása mellett a magyar nyelv elsajátítása a cél. A nyelv és

tartalom kétfókuszú megközelítés mellett a projektnek egy harmadik fókusza is van, ez

pedig az integráció. Így született meg a NyIT mozaikszó: Nyelv Integráció és Tartalom,

amely kifejezi, hogy a nyelvoktatás és a tartalomtanulás mellett az integráció – a nem

magyar anyanyelvű migráns tanulók tanórai, iskolai, illetve tágabb értelemben a

társadalomba való integrációja – is célja a segédanyagok által támogatott tanulásnak. A

segédanyagok így számos olyan feladatot, gyakorlatot is tartalmaznak, amelyek az

európai és magyar kulturális ismeretek és értékek közvetítésére szolgálnak, a magyar

társadalomban, iskolai környezetben való könnyebb eligazodást segítik, illetve segítenek

a migráns tanulók származási kultúrájának elemeit is integrálni a tanítás-tanulás

folyamatába. Mindemellett az integrációt a segédanyagok által támogatott integrált

tanórai részvétel segíti a leghatékonyabban.

A projektek során kidolgozott segédanyagok

A projektek során tehát tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyagokat dolgoztak

ki, matematika, nyelvtan és irodalom, történelem, hon- és népismeret, környezetismeret,

természetismeret és biológia tantárgyakhoz, 3–8. osztályos tanulók részére. A

segédanyagok – tankönyvek – elkészítése során áttekintették a Nemzeti alaptantervet, a

Kerettanterveket, a különböző használatban lévő tankönyveket; mind a szaktárgyi

tartalomban, mind szókincsben ezekhez igazodtak. A kidolgozott segédanyagok tehát az

iskolaév során feldolgozott tananyaghoz tematikusan kapcsolódnak, ugyanakkor nyelvi és

fogalmi szinten a migráns gyermekek igényeihez és tudásszintjéhez illeszkednek. A

segédanyagokat elsődlegesen tanórai használatra tervezték, feladataikat három

nyelvtudási szintnek (A1, A2 és B1) megfelelően dolgozták ki. A segédanyagok egy része

(hon- és népismeret) már direktebb módon segíti a magyarországi integrációt: segítségül

szolgálnak az állampolgársági vizsgára való felkészülésben, és általuk a migráns

gyerekek családtagjai, szülei is jobban bevonhatók. Az iskolai tananyaghoz tematikusan


16




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


kapcsolódó segédanyagokon kívül kifejezetten a pedagógusok számára grammatikai és

szintaktikai mátrixok, lexikai mátrixok, módszertani útmutatók is készültek. A

grammatikai-szintaktikai mátrixban több nyelvi szint összekapcsolásával mutatták be

azokat a nyelvi jelenségeket, amelyek gyakoroltatása a magyarnyelv-oktatási

segédanyagok célja. A lexikai mátrixok a különböző tantárgyak, műveltségi területek

témaköreinek elsajátításához szükséges szakszókincset dolgozzák fel tantárgyak,

témakörök, évfolyamok és nyelvi szintek (A1, A2, B1 és Egyéb) szerinti felosztásban. Ez

nagy segítséget jelent a tanulók értékeléséhez is. A módszertani útmutatók tartalmazzák

a feladatok leírását a nyelvi szintek szerint és nyelvtudási szintekre bontva. Részletes

tartalmi leírást adnak az egyes tantárgyak témaköreiről, a tananyagok kiválasztásának

szempontjairól, valamint javaslatokat tesznek a segédanyagok felhasználási módjára. A

tantárgyi segédanyagokon és módszertani mátrixokon kívül – a legnagyobb sikert aratva

– magyar nyelvi szótanuló kártyák is készültek. A kártyák elkészítésének legfontosabb

célja a családtagok, szülők tanulásba való bevonása volt. A kártyák elsődlegesen

szókincsbővítésre használhatók. Egyik oldalukon egy grafika található, a másik oldalon a

grafikának megfelelő szó vagy kifejezés, és alatta egy mondat szerepel, amely segíti a

szó, kifejezés értelmezését. A 200 kártya elsősorban a lexikai mátrix A1-es szintű szavait

tartalmazza, köztük a „túléléshez”, beiskolázáshoz, adminisztrációs ügyek intézéséhez

legszükségesebb szavakat is. Különböző színek és ikonok jelzik, hogy melyik tantárgyi

területhez, vagy az iskolai élet melyik fontos területéhez kapcsolódnak a szavak. A

szótanuló kártyák rendkívül népszerűek mind a pedagógusok, mind a gyerekek, családok

körében.

Az „Együtthaladó” főbb tevékenységei

A projektek kezdeti szakaszában felkeresték az érintett pedagógusokat, és

beszélgetések, interjúk során felmérték igényeiket. Ezután a projekt munkatársai – négy

nyelvész, egy pedagógiai szakértő, egy grafikus – elkészítették a segédanyagok első

változatát. Ezt követően egy műhelybeszélgetés keretében bemutatták a segédanyagokat

a pedagógusoknak, és útmutatót, módszertani segítséget adtak a használatukhoz. A

pedagógusok elkezdték használni a segédanyagokat, és – előre egyeztetett keretek

között, mérések alapján – visszajeleztek a segédanyagokkal kapcsolatban. Ebben a

szakaszban a pedagógusoknak „hibakereső” szerepük is van: mind a

tananyagtartalomra, mind a szintezésre, mind a használat sikerességére vonatkozóan

adnak visszajelzéseket. A visszajelzések alapján a szakértők átdolgozták, javították a

segédanyagokat, ezután jött létre az anyagok végleges változata. A négy projektben hat

együttműködő iskolában projektenként 8-12 pedagógus vett részt, akik integrált tanórák

során, a magyar mint idegen nyelv órákon, magyar nyelvi szakkörökön, homogén és

vegyes életkori csoportokban is kipróbálták a segédanyagokat.


17




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Mik az Együtthaladó főbb eredményei, sikerei, nehézségei?

A projekt hiánypótló Magyarországon: eddig nem készült a tantárgyi követelményeknek

megfelelő tartalomalapú magyarnyelv-oktatási segédanyag. A projekt nagyon erős

elméleti háttérrel és kiváló szakmai koncepcióval rendelkezik, nemzetközi szakmai

körökben is nagyra értékelik: 2011-ben Európai Nyelvi Díjat nyert, és több nemzetközi

konferencián mutatták be sikerrel.

A pedagógusok visszajelzései alapján a segédanyagokat nagy hatékonysággal és

szívesen használják, bár a pedagógusok személyiségén, szakmai felkészültségén és

rugalmasságán – a segédanyagok használata kezdetben sok felkészülést igényel – sok

múlik. A gyerekek is szeretik, szívesen használják a könyveket. Számos „apróság”

hivatott a gyerekek számára jól használhatóvá, „barátságossá” tenni az anyagokat. (A

könyvek elején megtalálható a magyar abc, a gyakran használt utasításokat külön

megtanítja, nagy hely van az írásnak, a könyv grafikai elemei is megkönnyítik a

használatot stb.) A tanórán kívüli, szakköri keretek közt történő használata különösen

népszerű. A segédanyagok használatával a pedagógusok hatékonyabbak és sikeresebbek

a migráns gyerekek oktatásában – és a tanulók is motiváltabbak –, ami a pedagógusok

attitűdváltozását is elősegíti. A megkérdezett szakértő véleménye szerint a projekt

nehézsége a segédanyagokhoz való hozzáférés. Mivel a könyvekre nincs jelentős

mennyiségben szükség, ez nagyon megnöveli a nyomtatás költségeit; a projekt a

segédanyagok létrehozására, és nem nyomtatására, terjesztésére irányult. A

segédanyagok a Miskolci Egyetemi Kiadótól megrendelhetők, könyvformátumban és

digitális, nyomtatható változatban is, CD-n.

Mitől jó gyakorlat? – A projekt fenntarthatósága

Több, az Európai Unió által támogatott migránsspecifikus iskolai kompetenciafejlesztő

projekt nyújt lehetőséget a segédanyagok felhasználására, így egyre több iskolában

kezdik használni őket. A projekt hosszú távú célja, hogy a pedagógusok felismerjék:

lehetséges és a leghasznosabb, ha ők maguk gyártanak segédanyagokat saját – azaz

tanítványaik – szükségletei, igényei szerint, bár ezt egyre inkább megnehezíti a magyar

oktatási rendszer centralizációja, az kerettantervek, alternatív tantervek, tankönyvek

visszaszorítása, valamint a pedagógusok túlterheltsége. Ugyanakkor a tartalomalapú

nyelvoktatás az Európai Unió legfőbb nyelvoktatási politikája, így a projekt rendkívül

előremutató. A projekt eredményeinek hatékonyságát növelné, ha lehetőség volna a

pedagógusok módszertani képzésére annak érdekében, hogy a segédanyagokat a

leghatékonyabb módon használják.

A projekt pedagógiai szakértőjének megítélése szerint a projektet két fő irányvonal

mentén lehetne továbbfejleszteni: cél lehet a tananyagok online hozzáférhetőségének

széles körű biztosítása, valamint a tartalmak bővítése is. A következő projekt a


18




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


munkaerő-piaci integrációt, illetve pályaorientációt segítő tananyagok létrehozására

irányul.

Az összefoglaló megírásánál – az interjú mellett – nagyban támaszkodtunk az

„Együtthaladó” honlapján található információkra.

A projektről, segédanyagokról információk elérhetők a projekt honlapján:

http://egyutthalado.uni-miskolc.hu/




19




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


2. ISMERJÜK MEG JOBBAN EGYMÁST; ANGLIAI TANULMÁNYÚT

A két projekt keretén belül bölcsődei gondozók vettek részt interkulturális pedagógiai

képzésen, valamint egy angliai tanulmányúton; továbbá a Józsefvárosban működő,

sokféle kulturális háttérrel rendelkező kisgyermekeket fogadó bölcsődékben valósultak

meg multikulturális jellegű foglalkozások és programok.

Az „Ismerjük meg jobban egymást” és az „Angliai tanulmányút” projekteket a

Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék valósította meg 2010-ben és 2011-ben az Európai

Integrációs Alap (EIA) támogatásával.

A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék

A Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék öt intézménye 360 férőhelyen biztosítja a

Józsefvárosban a bölcsődés korú (20 hetestől 3 éves korig) kisgyermekek napközbeni

ellátását. A bölcsődék azonos gazdasági és szakmai program és vezetés alatt működnek,

különbözőségük a helyi szokásokban van.

Milyen szükségletekre reagáltak a projektek? – A kontextus

A közvéleményben az a hiedelem él, hogy a 0–3 éves korú kisgyermekeket „csak etetni

kell”, ebben a korban még nincs szükség célzott nevelésre. A szakemberek

meggyőződése azonban, hogy ez a nevelés szempontjából nagyon érzékeny kor, és a

gondozóknak szükségük van pedagógiai-módszertani ismeretekre a hatékony nevelés

megvalósításához. A bölcsődei gondozás ugyanakkor a gyermekjóléti alapellátáshoz

tartozik, így bölcsődék nem pályázhatnak a nevelési-oktatási intézmények részére kiírt

TÁMOP- és egyéb pedagógiai fejlesztési forrásokra.

A harmadik országbeli, a vegyes házasságból származó, illetve uniós állampolgár, de

nem magyar anyanyelvű kisgyermekek bizonyos kerületekben koncentráltan vannak

jelen a bölcsődékben, és a Józsefváros ebből a szempontból különösen érintett. Több

kerületi bölcsődében nagyobb számban vannak jelen kínai és vietnami származású

gyermekek, az egyik intézménybe pedig francia, angol és olasz származású gyermekek is

járnak. A bölcsődei gondozóknak szükségük van olyan szakmai tudásra, módszertani

ismeretekre, amelyekkel a migráns gyermekek speciális szükségleteiből – például

magyar nyelv hiánya, a szülőkkel való kommunikáció nehézsége – adódó kihívásokat

hatékonyan tudják kezelni. Ugyanakkor ez az életkori csoport számtalan lehetőséget is

rejt: a gyermekek etnikai identitása 4-5 éves kor körül alakul ki – ekkor tudják

megkülönböztetni magukat másoktól a rasszjegyei alapján –, így ebben a korban nem

érzékelhetők számukra az etnikai, kulturális különbségek. Ha ezek a gyermekek együtt


20




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


nőnek fel egy olyan közegben, ahol a sokszínűség természetes jelenség és megbecsült

érték, a későbbi intoleráns, elutasító viselkedés ellen kellően fel lesznek vértezve.

2005-ben Moldova Ágnes „Babaház – Soknemzetiségű bölcsődék a VIII. kerületben”

címmel dokumentumfilmet készített a bölcsődékben a különböző kulturális háttérrel

rendelkező (kínai, vietnami, arab, roma, magyar stb.) szülők gyereknevelési szokásairól,

kulturális hagyományairól és a bölcsőde színes világáról. A projektbe – a gondozókat és

filmkészítőket is meglepve – a családok rendkívül lelkesen kapcsolódtak be, örömmel

vettek részt a forgatásokon, osztottak meg családi fotókat, videókat. Látszott tehát, hogy

nyitottak saját kultúrájuk megmutatására, a kulturális párbeszédre.

Milyen megoldásokat kínáltak a projektek? – Főbb elemek, tevékenységek

Negyvenórás képzés bölcsődei gondozóknak

Az első évben megvalósult „Ismerjük meg jobban egymást” projekt keretein belül a

kerületben dolgozó valamennyi szakember egy negyvenórás képzésen vett részt. A

képzés során főleg ázsiai országokról szerezhettek kulturális, gazdasági, nyelvi

ismereteket, illetve a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jogi

szabályozásokról tanulhattak. Elkészült egy kompakt képzési anyag is, ezt azonban nem

akkreditáltatták.

Programok a bölcsődékben: „Kultúrakóstolgatók” és családi napok

A „Kultúrakóstolgatók” olyan 20 perces délelőtti programok voltak a bölcsődékben,

amelyek keretében a különböző kultúrákból származó szülők hagyományos viseleteikben

mentek be a foglalkozásokra, és gondozói segédlettel saját nyelvükön mondókákat,

gyerekdalokat tanítottak a csoportnak. A programban sok ázsiai, afrikai, arab

származású szülő vett részt.

A családi napok keretében a csoportokba járó más kultúrájú családok mutatkoztak be az

egyik intézményben szombat délutánonként működő játszóházban. Ezeken a

programokon a szülők kultúrájukról, szokásaikról, származási országukról meséltek a

többi szülőnek, bemutatták hagyományos öltözetüket, ételeiket. Alkalmanként informatív

tablót is készítettek. A csoportszobát feldíszítették hagyományos tárgyakkal, zászlókkal.

Egy jellegzetes ételt is megfőztek közösen a szülők, és együtt elfogyasztották a

kisgyerekekkel – ami a nyitottság, bizalom megnyilvánulása a gondozók szerint. A

programon mondókákat, gyermekjátékokat is tanultak.

Ismerjük meg jobban egymást – és a projektet: film, konferencia és kiadvány

A projekt keretében megvalósult programokról filmet készítettek – egy 40 perces és egy

10 perces változat is készült – ami lehetővé tette, hogy szélesebb körben is tudomást


21




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


szerezzenek a projektről és terjesszék a jó gyakorlatot. A projekt eredményeit egy

zárókonferencián és egy kiadványban mutatták be az érdeklődőknek.

Angliai tanulmányút 22 bölcsődei gondozó számára

A következő évben megvalósult „Angliai tanulmányút” projekt keretében minden

bölcsődéből három gondozó és egy védőnő egy angliai tanulmányúton vett részt. Az út

során összesen 9 intézményt látogattak meg: az ottani bevándorlási hivatal és a magyar

nagykövetség mellett a Sure Start központokat – a Biztos Kezdet program angliai

megfelelőjét működtető központokat – ahol főképp bevándorló kisgyermekek gondozása-

nevelése folyik. A tanulmányút egy hétig tartott, a csoportot tolmács és utaskísérő

kísérte. A tanulmányút célja a tapasztalatcsere volt – több Józsefvárosi bölcsőde

működtet Biztos Kezdet programot – és a külföldön jól működő gyakorlatok

meghonosítása.

Mik a projektek főbb eredményei, sikerei, nehézségei?

A megvalósult bölcsődei programokat a résztvevők nagyon pozitívan értékelték. A

Kultúrakóstolgatókon és a családi napokon – az előzetes feltételezéssel ellentétben – a

migráns szülők lelkesen vettek részt, szívesen mutatták meg kultúrájukat; a magyar

szülők pedig nyitottan és érdeklődéssel fogadták a programokat. Az angliai tanulmányút

a részt vevő gondozók szerint nagyon hasznos tanulságokkal szolgált, azonban a

tervezettel ellentétben csak rövid ideig maradt kapcsolat a kinti intézményekkel. A

projektmegvalósításban nehézséget okozott, hogy a projekttel járó adminisztrációs (havi

beszámolók írása) és szervezési (tanulmányút teljes leszervezése) feladatok nagy terhet

róttak az intézményvezetésre, ugyanis nem volt külön ember, akinek ez feladata lett

volna.


Magyarországon ez az egyetlen bölcsődei korosztályt célzó interkulturális pedagógiai

gyakorlat, így a projekt hiánypótló volt. A negyvenórás képzés anyagát – bár nem

akkreditáltatták – leírták és megjelentették egy kiadványban, amit a képzés résztvevőin

kívül a szülők körében is terjesztettek. Ez a képzés résztvevői számára a tudás

felelevenítése, a szülők számára a tájékoztatás szempontjából hasznos, továbbá

lehetőséget teremt a későbbi hasznosításra is. A projekt hatására a bölcsődékben ázsiai,

afrikai babákat vásároltak; a bölcsődék multikulturális profilja tovább bővült. Pályázati

forrás nélkül, önerőből is folytatódik a családi napok szervezése, ami azt mutatja, hogy a

kezdetben finanszírozási támogatással indított, de jól működő gyakorlatok

fennmaradnak, ha a résztvevők számára is fontossá válnak.


22




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Az intézményt felkeresték az ELTE kisgyermekgondozó-nevelő szak részéről, valamint

más bölcsődék, szakmai szervezetek, gyermekvédelmi szakemberek is, hogy

megismerjék és alkalmazni tudják a jó gyakorlatot. Az ELTE-n bekerült az alternatív

tananyagba. Számos bölcsőde megismerte a programot, és kifejezte szándékát hasonló

kezdeményezés megvalósítására.


23




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


3. A PERSONA DOLL ÉRZÉKENYÍTŐ MÓDSZER ADAPTÁCIÓJA ÉS SZOLGÁLTATÁSA

MAGYARORSZÁGON

A projekt célja a Persona Doll nevű, előítélet-csökkentő és konfliktuskezelő módszer

terjesztése Magyarországon és Kelet-Európában. A módszer óvodás és kisiskolás

korosztállyal foglalkozó pedagógusoknak szól.

A „Persona Doll” projektet az Ec-Pec Alapítvány valósította meg 2007 és 2012 között az

Open Society Institute (OSI) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával.

Az Ec-Pec Alapítvány

Az alapítvány olyan átfogó programokat és projekteket valósított meg, amelyek a

perifériára szorult társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítéséhez járultak

hozzá, elsősorban az oktatás, képzés területén. Az alapítvány elsősorban inkluzív

oktatással foglalkozott, és a „Lépésről lépésre” gyermekközpontú pedagógiai módszertani

rendszert terjesztette Magyarországon a világ 30 országában működő nemzetközi hálózat

tagjaként. Magasan képzett, a legújabb módszertanokat ismerő trénerei által az ország

teljes területén valósítottak meg módszertani képzéseket. Az alapítvány jelenleg nem

folytatja tevékenységét, jogutódja nincs.

Miért jó a Persona Doll és miért volt szükség rá Magyarországon? – A kontextus

Az Ec-Pec Alapítvány tevékenysége során számos magyar településen szervezett

továbbképzést és érzékenyítő programot pedagógusok számára. A képzésekre sok

óvodapedagógus is jelentkezett, azonban nem létezett olyan konkrét pedagógiai

módszer, eszköz, amit óvodapedagógusok elsajátíthattak volna és a mindennapos

munkájuk során a gyermekek előítéleteinek csökkentésére, az esélyegyenlőség

témájának feldolgozására, konfliktuskezelésre használhatnák. Felmerült tehát az igény

egy hatékony pedagógiai módszer kidolgozására és terjesztésére óvodapedagógusok

számára. A Nagy-Britanniában Babette Brown által kifejlesztett – és a világ számos

országában elterjedt és sikerrel használt – Persona Doll módszert az Ec-Pec Alapítvány

szakmai vezetője Londonban, a módszer kifejlesztőjének „anyjától” tanulta, és kezdte

terjeszteni Magyarországon és Kelet- Európában.


24




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Milyen megoldásokat kínált a Persona Doll projekt? – A projekt elemei, főbb

tevékenységei

A Persona Doll módszer

A módszer középpontjában egy életszerű, személyiségjegyekkel felruházott baba, a

Persona Doll áll, amelynek segítségével hatékonyan és játékosan dolgozható fel a

sztereotípia és az esélyegyenlőség témája, és innovatív eszköz a gyermekek között

felmerülő – nem csak az előítélet okozta – konfliktusok kezelésére is. A babát a

pedagógusok heti egy alkalommal viszik be a csoportba, és körülbelül 20 perces

foglalkozást tartanak vele: a foglalkozás során a csoportaggá vált baba különböző

témákat, problémákat vet fel a gyerekek nyelvén, amit a csoport közös megbeszéléssel

dolgoz fel. A módszer lényege, hogy a gyerekek maguk mondják ki a megoldásokat,

nagyon aktívak és személyesen érintettek a konfliktusmegoldásban. A módszer nagyon

sokféle téma feldolgozására ad lehetőséget az előítéletek, sztereotípiák, rasszizmus és

kirekesztés témáján kívül is; legyen szó környezettudatos viselkedésre neveléstől kezdve

a családon belül történt haláleset feldolgozásáig. A módszer fontos eleme a szülők

bevonása részletes tájékoztatásukon keresztül. (Az előítélet-kezelés, sztereotípia,

rasszizmus téma a szülők – és sokszor a pedagógusok – számára ijesztő lehet, így

érdemes a Persona Doll konfliktuskezelő hatását hangsúlyozni.)

A népszerű módszer veszélye, hogy megfelelő szakmai önismeret és szakmai tudás,

valamint a módszertan részletes ismerete nélküli használata a sztereotípiák

megerősítéséhez is vezethet. Ezért a módszer használatához mindenképpen szükséges a

kapcsolódó képzés elvégzése.

A Persona Doll módszer tanulmányozása

A projekt során az Ec-Pec Alapítvány szakmai munkatársai megtanulták a módszert:

Londonban részt vettek egy módszertani képzésen, alaposan tanulmányozták a

módszerrel kapcsolatos szakirodalmat, megnézték, hol, milyen módon használják és

milyen módon történik a Persona Doll megtanítása a pedagógusoknak. Tapasztalataikat

összegezték, és igyekeztek a hazai helyzetre, szükségletekre reagálva adaptálni.

„Információs napok” – pilot képzések szervezése, a tapasztalatok feltérképezése

A brit modell szerint a pedagógusok egy egynapos képzésen vesznek részt, amelynek

elvégzése után szabadon használhatják a babát pedagógiai munkájuk során. Az

alapítvány szakmai munkatársai szerint ez nem elégséges a Persona Doll hatékony és

biztonságos használatához. Ezért első lépésként négy alkalommal, egyenként egy-egy

napos „információs napot” – pilot képzést tartottak húsz-húsz pedagógus részvételével.

Itt a brit modell alapján megtanították a módszert, majd egy-egy másfél órás

fókuszcsoportos beszélgetés során feltárták a tapasztalatokat, hiányosságokat, a


25




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


pedagógusok további szükségleteit, igényeit. A legfontosabb szükségletnek a magyar

helyzetre reagáló, adekvát, konkrét példák megtanítása tűnt. (Az Angliában kifejlesztett

és használt Persona Doll az ottani helyzetre reagál: a leginkább muszlim babák és

történetek a magyar pedagógusok számára nem relevánsak.)

A Persona Doll módszertani képzés akkreditálása, képzések lebonyolítása

A pilot képzés tanulságainak beépítésével akkreditáltatták a Persona Doll módszertani

képzést. („A gyermeki előítéletek felismerése és konfliktuskezelés a Persona Doll

módszer használatával” 30 óra, A/5129/2008). A képzés háromnapos: az első nap

szakmai önismereti témájú, a második napon történik a módszer konkrét megtanítása.

Ezután két hét szünet következik, amikor a pedagógusok egy babával kipróbálják a

módszert saját csoportjukban. A harmadik napon történik a tapasztalatok megosztása és

feldolgozása. Ekkor a képzők visszajeleznek a pedagógusoknak: van, hogy azt

javasolják, hogy még inkább ne használják a módszert, illetve konkrét tanácsokat adnak

a használattal kapcsolatban. (A projektben tervben volt egy haladó képzés szervezése is

a módszert aktívan használó pedagógusoknak, ez azonban az alapítvány megszűnése

miatt nem valósult meg.) Körülbelül huszonöt képzés valósult meg Magyarországon,

Budapesten és vidéken egyaránt, megközelítően 300 pedagógus részvételével.

A módszer kelet-európai terjesztése, nemzetközi szakmai tapasztalatcsere

Az OSI és az NKA támogatásával lehetőség nyílt a módszer kelet-európai terjesztésére is.

Szlovákiából és Horvátországból képzett trénerek érkeztek, akik megtanulták a

módszert, és vállalták, hogy visszatérve hazájukba három-három óvoda pedagógusainak

megtanítják. Tádzsikisztánban az Ec-Pec Alapítvány munkatársa képezte az

óvodapedagógusokat. A projekt keretén belül lehetőség nyílt arra is, hogy a négy

országban a módszert használó pedagógusok egy egynapos workshop keretében

találkozzanak Budapesten egymással és a módszert kifejlesztő Babette Brownnal,

megosszák tapasztalataikat, feltegyék kérdéseiket a módszer szakértőjének. Az

eseményt követően aktív hálózatépítés folyt. A kelet-európai tapasztalatokat később

beépítették a Magyarországon megvalósuló képzésekbe.

Mik a projekt eredményei, sikerei, nehézségei?

A projekt eredményeként magyar, továbbá horvát, szlovák és tádzsik óvodapedagógusok

egy olyan pedagógiai módszer birtokába jutottak, amely a gyermekek számára élvezetes,

játékos módon alkalmas az előítélet-csökkentésre és a konfliktuskezelésre. Az ilyen

típusú óvodapedagógiai módszer Magyarországon hiánypótló. Magyarországon a

képzéseken részt vett pedagógusok körülbelül 20%-a ma is aktívan, a mindennapos

pedagógiai munkája során alkalmazza a módszert. A pedagógusok visszajelzései alapján


26




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


kiderült, előszeretettel alkalmazzák a babákat rendkívüli történések, problémák

kezelésére, illetve konfliktuskezelésre; ugyanakkor előítélet-csökkentésre, a rasszizmus

és a sztereotípiák témájának feldolgozására kevésbé.

Annak bizonyítására, hogy a módszer hatása mennyire épül be a gyerekek viselkedésébe

és mennyire történik attitűdváltozás – mennyire alkalmas például a családban tanult

esetleges rasszista viselkedés megváltoztatására –, egyelőre nincsenek kutatások,

mérhető eredmények. Ugyanakkor a szakemberek úgy gondolják, a rendszeres használat

– éveken keresztül heti rendszerességgel találkoznak a babával a gyerekek – komoly

eredményekhez vezet. Mind a pedagógusok, mind a hazai szakértők kedvelik, elismerik,

és hatékonynak tartják a Persona Dollt az óvodai nevelésben.

A módszer használata során nehézség lehet a baba személyiségének fölépítése: kellő

önismeret, interkulturális kompetencia híján könnyen lehet, hogy a baba már

személyiségével sztereotípiák megerősítéséhez vezet. A problémára megoldást jelenthet

– többek között – a külföldön már működő gyakorlat: a Persona Doll-trénerek, -

használók között jelen vannak az érintett kisebbségi csoportok képviselői is, akik szakmai

tanácsukkal, konzultációval segítik a többi pedagógust.


A projekt szakmai érdeme, hogy egy külföldön jól bevált módszert a hazai társadalmi

viszonyokra és szükségletekre adaptálva honosított meg, különös tekintettel a

pedagógusok képzésére: egy pilot képzési program alapján a brit képzési modellt

átalakítva, a részt vevő pedagógusok tapasztalatait, szükségleteit beépítve, kibővítve

valósult meg a magyar szakemberek képzése. A projekt során elkészült az angol

módszertani segédlet magyar fordítása, azonban kiadásra nem került, mert a segédlet –

ahogyan korábban már szó volt róla – túlságosan sok olyan példát tartalmaz, ami a

nagy-britanniai társadalmi és oktatási viszonyok között rendkívül hasznos, ugyanakkor

magyar viszonylatban nem releváns. Mindazonáltal nagy szükség volna magyar nyelven

egy konkrét, releváns példákat tartalmazó módszertani segédlet megalkotására és

terjesztésére. A módszer hatékonyságának további növeléséhez nagyban hozzájárulna,

ha lehetőség volna a babákat használó pedagógusokkal való folyamatos

kapcsolattartásra, konzultációra, a módszer használatának utánkövetésére.

Az Ec-Pec Alapítvány megszűnése – és a jogok kizárólagos tulajdonlása – miatt jelenleg

nem oktatják a módszert Magyarországon. A projekt szakmai vezetőjének terve egy

olyan európai networköt építeni, ami által a módszert Európa-szerte használó

pedagógusok kapcsolatba kerülhetnek egymással, és megoszthatják tapasztalataikat.

A módszerről bővebb információk a Persona Doll honlapján találhatók:

http://www.personadoll.eoldal.hu/


http://www.personadoll.eoldal.hu/

27




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Az alapítványról, projektjeikről további információk itt találhatók:

http://www.ecpec.hu/index.html

A fentiekben olyan projekteket mutattunk be, amelyek a migráns gyerekekkel foglalkozó

szakemberek támogatására, képzésére irányultak. A migráns gyerekek iskolai és

társadalmi integrációjának kérdése – részben – az Európai Unió ilyen irányú célkitűzései

és az egyre nagyobb mértékben rendelkezésre álló pályázati forrása következtében egyre

fontosabbá válik, a szakemberek képzésére egyre nagyobb hangsúly kerül. A

következőkben nem egy projektet, hanem két intézményt mutatunk be, amelyek célja az

interkulturális pedagógia oktatása a területen tevékenykedő szakemberek számára.




28




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


4. INTERKULTURÁLIS PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI KÖZPONT

Az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ 2005 szeptemberében alakult, mint

az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar önálló szervezeti, oktatási és kutatási egysége.

Célja, hogy az interkulturalitás komplex témáját interdiszciplinárisan – pedagógiai,

pszichológiai és nevelésszociológiai szempontból is– oktassák és kutassák, és olyan

elméletileg felkészült gyakorlati szakembereket képezzenek, akik szaktudásuk és

kompetenciáik birtokában tudatosan kezelik a plurális társadalomban megjelenő értékek

sokféleségét és elősegítik az esélyegyenlőséget. Kulcstémáik a kulturális összehasonlító

szemlélet, az előítélet-csökkentés, a tolerancia, az állampolgári felelősség, az emberi

jogok, a méltányosság és esélyteremtés az oktatásban, az interkulturális és kisebbségi

oktatás, a szelekció és szegregáció, valamint a társadalmi nemek (gender) kérdése.

Miért jött létre az IPPK?

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara oktatóinak tudományos munkája és

érdeklődése folytán már a 90-es évek második felétől egyre több olyan kezdeményezés,

kurzus és program indult a karon, amely az IPPK céljai, témája fő előzményének

tekinthető. Kirajzolódni látszott, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás

területén vannak kezdeményezések, amelyek szorosan kapcsolódnak a

multikulturalizmus és az interkulturalitás témaköréhez. Hunyady György akkori dékán

összefogta a különböző területen tevékenykedő oktatókat és támogatta a gondolatot,

hogy a karon belül célzottan olyan szakembereket képezzenek, akik az interkulturalitás

témájával foglalkoznak. 2005-ben létrejött az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai

Központ. Első lépésként olyan oktatási programokat indítottak, mint az „Interkulturalitás,

oktatás és szocializáció” és „Holokauszt és társadalmi konfliktusok”, ezek a programok

önálló minorként vagy különböző kurzusaik közismereti tanegységeiként külön is

felvehetők. 2009 szeptemberétől pedig elindították a „Multikulturális nevelés tanára”

tanárképzési modult, valamint az „Interkulturális Pszichológia és Pedagógia MA”

mesterképzési szakot. 2013. szeptembertől az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola keretén

belül indult a Kultúraközi és csoportközi folyamatok című doktorképzési moduljuk,

valamint angol nyelven is kezdődött mesterszak Intercultural Psychology and Education

Master’s Program címmel.

Az IPPK bemutatása

Az Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központon belül jelenleg doktorképzési

modul, valamint több MA szintű képzés (mesterszak) és BA szintű képzés (önálló minor)

működik. A képzéseket nyolc oktató munkatárs és számos külső óraadó oktató valósítja


http://ippk.elte.hu/oktatas/multikulturalis-nevelestanar-ma/

http://ippk.elte.hu/oktatas/interkulturalis-szakerto-ma/

29




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


meg, az állandó külsős oktatók többnyire az ELTE Társadalomtudományi Karának

munkatársai.

A képzési programok keretében a hallgatók megismerik a vonatkozó pedagógiai,

pszichológiai, szociológiai, kulturális antropológiai és szociálpszichológiai elméletek

alapjait, a kisebbségi és többségi identitásról, a csoportközi és kultúrközi viszonyok

alapvető fogalmairól, ezek mechanizmusairól, előítélet-elméletekről, valamint gender és

társadalmi konfliktus témában hallgatnak kurzusokat. A gyakorlati kurzusok során az

interkulturális tanácsadás alapjaival, szervezeti pszichológiával, különböző

konfliktusmegoldási módszerekkel ismerkednek meg. A képzések nagyon

gyakorlatorientáltak: a mesterszakok keretében két nagyobb gyakorlatot végeznek a

hallgatók: az egyik az „iskolai gyakorlat”, amelynek során kifejezetten interkulturális,

multikulturális oktatással foglalkozó iskolákban, a másik a „terepgyakorlat”, amelynek

során legfőképp különböző civil szervezeteknél végeznek gyakorlatot a hallgatók.

Az IPPK eredményei

Az IPPK MA szakán, az Interkulturális pszichológiai és pedagógiai szakértő MA szakon

évente 40–55 hallgató kezdi meg tanulmányait. A szakra általában körülbelül 200-an

jelentkeznek, ebből 70-80 jelentkező jelöli meg első helyen a képzést, ami tehát

kifejezetten népszerűnek mondható. A múlt évben elindult az angol nyelvű képzés is; az

első évben kevesen jelentkeztek, azonban az Erasmus-hallgatók között számosan

hallgatják a kurzusokat.

Az IPPK az interkulturalitást igen tágan értelmezi; interkulturális találkozás minden

kulturálisan vagy társadalmilag különböző személy vagy csoport találkozása, így

társadalmunkban, mindennapi életünkben, a hallgatók szakmájában és munkájában

szinte mindenhol jelen van. Az IPPK különböző képzésein végzettséget szerző hallgatók

olyan szakemberek, akik már a szakra érkezve rendelkeztek valamilyen végzettséggel,

szakmával (például pedagógusok, gyógypedagógusok, andragógusok stb.). A képzés

keretében szerzett interkulturális ismereteket és kompetenciákat a korábbi

végzettségükkel tudják kombinálni. Az IPPK MA szakon a kurzuskínálat – többek között –

a következő kurzusokat tartalmazza: „A kultúra fogalma és dimenziói”, „Kisebbségek a

társadalomban”, „Kisebbségi és többségi identitás”, Az emberi és a kisebbségi jogok”,

„Előítéletek és ideológiák”, „Globalizáció és migráció”, „Roma/cigány gyerekek az

oktatásban”, „Nem nyugati pedagógiák”, „Interkulturális kommunikáció”, „Interkulturális

tréning”, „Interkulturális pszichológia”, „Interkulturalitás a gyakorlatban” stb.

Mitől jó gyakorlat?

Az interkulturalitás témájával a felsőoktatásban többnyire a kommunikációs vagy a

különböző üzleti témájú képzéseket nyújtó szakokon foglalkoznak. Az IPPK Európában


30




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


egyedülálló abban a tekintetben, hogy kifejezetten az interkulturalitás témáját,

hangsúlyozottan annak pszichológiai és pedagógiai vonatkozásait oktatják és kutatják. A

képzésekre nagy igény mutatkozik. Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájában a

Kultúrközi és csoportközi folyamatok modul keretében lehetséges a téma doktori szintű

tanulmányozása.

Az ELTE Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ honlapján számos további

információ elérhető: http://ippk.elte.hu/elte-ippk/

Az összefoglaló megírásánál – az interjú mellett – nagyban támaszkodtunk az IPPK

honlapján található információkra.


http://ippk.elte.hu/elte-ippk/

31




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


5. ALAPÍTVÁNY AZ EMBERI JOGOK ÉS A BÉKE OKTATÁSÁÉRT (EJBO)

Az alapítvány célja a pedagógusok mindennapi munkájának támogatása egy olyan iskolai

légkör megteremtésében, amely törekszik az emberi jogok és a béke oktatására.

Az alapítvány története

1996-ban az alapítvány az egyik első olyan civil szervezet volt, amely az emberi jogok, a

béke és az interkulturális pedagógia oktatásával foglalkozott. Komoly hazai és

nemzetközi hálózatot alakított ki, és ez a szervezet adta ki az első pedagógus-

kézikönyvet az emberi jogok oktatásáról. Elsőként adaptálta Magyarországon az

úgynevezett KIP-programot (Komplex Instrukciós Program), amelynek fontos eleme volt

az interkulturális oktatás. Az alapítvány ezenkívül számos konferenciát rendezett

pedagógusoknak az emberi jogok, a béke és az interkulturális pedagógia témájában. Az

alapítvány 1996 és 2008 között tevékenykedett, forráshiány miatt 2008-ban kénytelen

volt befejezni munkáját.

Milyen szükségletekre reagált az alapítvány?

Az emberi jogok és a béke oktatása hiánypótló tevékenység volt 1996-ban a

pedagógustársadalomban, alapvetően ennek felismerése vezette rá a szervezet alapítóit

a megalakulásra.

Milyen megoldásokat kínált a szervezet? – Az alapítvány főbb tevékenységei

A szervezet első és legfontosabb feladatköre a pedagógustársadalom ellátása az emberi

jogok és a béke oktatásával kapcsolatos képzésekkel, tananyagokkal és konferenciákkal.

Az alapítvány ezt a tevékenységét nemcsak konkrét iskolákkal kapcsolatosan folytatta,

hanem a tanárképzés és a tanár-továbbképzés is aktív feladatköréhez tartozott, sőt az

oktatással kapcsolatba kerülő egyéb szektor képzését is felvállalta (szociális munkások,

családsegítők stb.)

A School as Instruments of Peace hazai adaptálójaként a szervezet iskoláknak,

tanároknak tartott több alkalommal kétnapos képzéseket, valamint más-más kultúrából

érkező gyerekek csoportjaival is dolgoztak, például nyári táborokban. A szervezettel

kapcsolatba került iskolák közül több is megünnepelte a Béke Nemzetközi Napját

szeptemberben.

A szervezet fennállása alatt elkészítette az úgynevezett Európai Béke tantervet. Három

évig dolgoztak ezen a projekten, amelyet sikeresen ki is próbáltak a gyakorlatban. Fiatal

pedagógusok egy éven át tanulták a békével kapcsolatos elméleti ismereteket, a


32




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


készségek fejlesztésének lehetőségeit, módszereit, és dolgoztak az értékeken, az

attitűdökön pedagógusokat és tanulókat érintően. Ebből könyv is készült4.

Ez a munkacsoport tette lehetővé, hogy a szervezet kapcsolatba kerüljön a Columbia

Egyetem keretein belül működő International Institute on Peace Education (IIPE)

munkacsoportjával. A szervezet évente rendez nyári egyetemet a békével kapcsolatos

témakörökben. Az IIPE szellemisége és demokratikus működése mintaértékű, amit

azután sikerült is kamatoztatni itthoni konferenciák szervezésénél, nagy sikerrel. 2009-

ben Budapesten az EJBO szervezte meg az éves nyári egyetemet, amelynek helyszíne az

Európai Ifjúsági Központ volt. Sajnos magyar partnerek nem igazán érdeklődtek a nyílt

nap és a rendezvény iránt.

A békével kapcsolatos projekt volt még a Generációk Közötti Párbeszéd

(Intergenerational Dialogue), amely 2004–2006 között valósult meg. A Network of

Intergenerational Learning in Europe „Future needs remembering – remembering needs

future” projektben több ország szervezetei vettek részt: Németország, Ausztria, Anglia,

Franciaország, Spanyolország, Svájc, Magyarország. A Grundtvig projekt a kölcsönös

tanulásról szólt. A találkozók mindig más helyszínen voltak, és a magyar csoportban az

EJBO munkatársán kívül a velük együttműködő iskolák tanárai közül is voltak néhányan.

Ennek a tapasztalatnak az adaptácója a Hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola

Generációs Modell programja.

Egy kisebb kreatív magyar csoport vett részt az EJBO színeiben az „Imagine Peace”

projektben, amelyben szintén több nemzet fiataljai dolgoztak együtt az osztrák

KonfliktKultur szervezet és Susanne Jalka vezetésével.

4 Wintersteiner, Werner – Spajič-Vrkaš, Vedrana – Teautsch, Rüdiger (eds.)(2003): Peace Education in Europe:

Visions and Experiences. Waxmann, Münster/New York/München/Berlin.


33




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A befogadó társadalom és iskolai környezet támogatására irányuló projektek/jó

gyakorlatok

A migráns tanulók sikeres integrációjához szükséges a befogadó társadalom, továbbá a

befogadó iskolai környezet megteremtése. Az interkulturális nevelés célkitűzése – többek

között –, hogy a tanulók olyan képességekre, kompetenciákra tegyenek szert,

amelyekkel képesek a multikulturális környezetben a kölcsönös megértésre, elfogadásra

és befogadásra. A továbbiakban olyan projekteket mutatunk be, amelyek fő célkitűzései

az interkulturális nevelés ezen céljainak megvalósítása, a többségi társadalomhoz tartozó

fiatalok érzékenyítése, a befogadó, inkluzív iskolai környezet megteremtése.

6. VILÁGSULI/CONNECTING CLASSROOMS

A projekt célja nemzetközi kapcsolatok teremtése és építése a közoktatásban, a

kulturális sokszínűség értékének közvetítése, valamint az iskolai inklúzió erősítése. A

különböző országok tanulói és tanárai a kölcsönös megértés és befogadás, valamint az

inklúzió témakörében valósítanak meg tantárgyközi projekteket, amelyek lehetővé teszik,

hogy a diákok más kultúrákkal, nyelvekkel, külföldi fiatalokkal ismerkedjenek meg,

ezáltal elfogadóbbá és nyitottabbá váljanak, és felismerjék a kulturális sokszínűségből

fakadó értékeket.

A „Világsuli/Connecting Classrooms” projektet a British Council a Mérei Ferenc Fővárosi

Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel együttműködésben valósította meg

2010 és 2013 között a British Council támogatásával.

A British Council

A British Council az Egyesült Királyság kulturális és oktatási intézete, amely világszerte

több mint 100 országban jelen van. A szervezet célja a nemzetközi kulturális kapcsolatok

építése és erősítése, illetve az oktatási lehetőségek erősítése és az oktatás fejlesztése

szerte a világban. Magyarországon angol nyelviskola és vizsgaközpont is működik.

Milyen szükségletekre reagál a Világsuli projekt? – A kontextus

A „Világsuli” projekt a British Council globálisan megvalósított Connecting Classrooms

programjának Magyarországon megvalósuló változata. A Connecting Classrooms célja a

nemzetközi kapcsolatok erősítése és a globális nevelési célok, módszerek elterjesztése a

közoktatásban. A British Council által a világ számos régiójában megvalósított

projekteknek – így a Connecting Classroomsnak is – vannak globálisan meghatározott


34




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


céljai, elemei, de minden országban a projektvezető személye, a partnerek elvárásai, az

ország sajátosságai, adottságai és szükségletei alapján speciális célkitűzései is. A

Connecting Classrooms európai megvalósításánál a nemzetközi kapcsolatok építése és

erősítése mellett – amire Európában számos projekt irányul – a fő fókusz az iskolai

inklúzió elősegítése, az inkluzív oktatás támogatása, fejlesztése volt. Ezzel a két

fókusszal zajlott a „Világsuli” projekt, amelyet a British Council a Mérei Pedagógiai

Intézettel partnerségben valósított meg.

Milyen megoldásokat kínál a Világsuli? – A projekt elemei, főbb tevékenységei

Magyarországi iskolák kiválasztása és bevonása

A projekt kezdetén megtörtént Magyarországon a résztvevő iskolák kiválasztása és

bevonása. A kiválasztásnál nagyon fontos szempont volt – és ez Magyarországon sokkal

erősebben érvényesült, mint más országok esetében –, hogy a résztvevő iskolák minél

sokszínűbbek legyenek. Választottak olyan iskolákat, ahol sokszínű, modern pedagógiai

módszereket alkalmaznak, és törekednek arra, hogy az inklúzió iskolai szinten is

megvalósuljon, és olyan iskolákat is, ahol ez kevésbé jellemző. További cél volt, hogy a

résztvevő iskolákban mindenféle társadalmi és kulturális háttérrel rendelkező, illetve

sérült tanulók is jelen legyenek.

Nemzetközi kapcsolatok kialakítása, nemzetközi meetingek

A magyarországi résztvevő iskolák bevonása után történt a nemzetközi partneriskolákkal

való kapcsolatfelvétel, a partnerkapcsolatok kialakítása. A magyar iskolák román, francia

és brit iskolákkal működtek együtt. Egy „klaszterbe” öt magyar és öt-öt román, francia

és brit iskola – azaz összesen húsz iskola – tartozott. A különböző iskolákból a résztvevő

pedagógusok nemzetközi találkozók alkalmával ismerkedtek meg egymással, és

dolgoztak a közös projekteken, az együttműködés keretein. Ez a nagyon tág struktúra –

négy különböző ország összesen negyven iskolával – azonban nagyon megnehezítette az

együttműködést és a kommunikációt, a nemzetközi találkozókon kívül nehézkesen

működött a kapcsolattartás. A projektmegvalósítás így nagyon erősen a magyarországi

iskolákban történtekre koncentrált.

A Magyarországon megvalósult projektelemek

A projektben tehát – a nemzetközi kapcsolatok erősítése mellett – különösen nagy

szerepet kaptak a magyarországi iskolákban megvalósuló kezdeményezések. A munka

során nagyon ügyeltek a „diákok hangjának” érvényesítésére, azaz arra, hogy minden

folyamatba, minden döntésbe bevonják a diákokat. A tanárok nem dönthettek egyedül, a

diákoknak mindenben lehetőségük volt megosztani ötleteiket, kifejezni véleményüket,

befolyásolni a döntéseket.


35




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Az egyik első projektelem, ami megvalósult, a „Kultúradobozok” kezdeményezés volt.

Brit és magyar tanulók egy cipősdobozba összegyűjtötték kultúrájuk legfontosabb

tárgyait, és leírást készítettek hozzájuk, majd elküldték a másik ország diákjainak. Ezzel

elindult a kapcsolatteremtés, a kulturális értékek megosztása és közvetítése.

A projektben részt vevő iskolák tanulóinak és tanárainak „Fiatal vezetők” tréninget

tartottak. A tréningek célja az inklúzió témájának közös feldolgozása volt. Egy kidolgozott

tréningprogram alapján Európa húsz országában megvalósították a tréningeket. A

képzések egyik legfontosabb alapvetése volt, hogy a tanárokat és a diákokat együtt

képezték. A háromnapos képzésen az egy klaszterbe tartozó öt iskolából tíz-tíz diák és

összesen tíz tanár vett részt. A tréningeket Magyarországon a Mobilitással

együttműködésben, nagyon szigorú kritériumok alapján kiválasztott trénerek

közreműködésével valósították meg.

A különböző országokban a projekteket megvalósító projektvezetőknek,

koordinátoroknak rendszeresen találkozókat, képzéseket szerveztek (Nemzetközi

Koordinátor Képzés). Ezek célja a projektmegvalósítást végzők munkájának

összehangolása, a kommunikációs stratégia kialakítása,a különböző projektek közös

tervezése, valamint a projektmenedzseri kompetenciák fejlesztése volt

Az iskolai inklúzió megvalósításához Tony Booth–Mel Ainscow: Inklúziós index – útmutató

az inkluzív iskolák fejlesztéséhez című művét vették alapul. (A kiadvány magyarul

elérhető itt: http://www.eenet.org.uk/resources/docs/Index_Hungarian.pdf.) A mű

nagyon sok szakmai útmutatást, gyakorlati tanácsot tartalmaz az inkluzív iskolai

gyakorlat megvalósításához. A projekt keretében, a Tempus Közalapítvánnyal való

együttműködésben a mű szerzőjét és a téma szakértőjét, Tony Booth-t meghívták

Magyarországra egy konferenciára, ahol részletesen bemutatta az inkluzív iskolák

fejlesztésére vonatkozó stratégiáját. Az Inklúziós Index a projektmegvalósítás szakmai

alapjául szolgált.

A következő időszaktól kezdve a gyerekek még aktívabb bevonása következett: a

motivált és elkötelezett tanulók saját projektötleteket dolgoztak ki és valósítottak meg.

(Például filmet forgattak gyógyult szenvedélybeteggel; eseményt szerveztek kínai és

magyar pedagógusaiknak a jobb kommunikáció és együttműködés érdekében;

osztályfőnöki órákat tartottak, ami az iskolai agresszióra, bullyingra hívta fel a figyelmet;

vagy flashmobot szerveztek, amely során az iskola közös tereiben színes

szappanbuborékokat fújtak, és az érdeklődő tanárokkal, diákokkal a sokszínűség

értékéről beszélgettek.) A résztvevő iskolákban közös évzárókat szerveztek, ahol a

diákok megismerhették egymást és egymás munkáját – ez nemzetközi szinten is

megvalósult. A négy ország kiválasztott diákjai – az úgynevezett „diák nagykövetek” –


http://www.eenet.org.uk/resources/docs/Index_Hungarian.pdf

36




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


közös zárórendezvényen vettek részt Párizsban: közös tréningeken vettek részt,

megosztották tapasztalataikat, és a jövőre vonatkozó akcióterveket készítettek.

A 2012/2013-as tanévben a résztvevő iskolákban a TEIS Alapítvánnyal

együttműködésben projektfelhívásokat hirdettek, amelyek célja, hogy olyan helyi

kezdeményezéseket, projekteket támogassanak, amelyek az iskolai inklúziót

segítik. Volt olyan iskola, ahol egész napos interkulturális programot szerveztek

valamennyi diák részvételével, egy másik iskola kezdeményezésére közösségi falfestés

valósult meg.


A projekt során húsz magyarországi iskola tanárai és diákjai valósítottak meg az iskolai

inklúziót erősítő projekteket, kezdeményezéseket, és építettek kapcsolatot brit, francia és

román iskolákkal.

A projekt egyik legnagyobb sikere a résztvevő iskolák sokszínűségében rejlett. A nagyon

különböző társadalmi és kulturális háttérrel rendelkező gyerekeket fogadó, és nagyon

különböző pedagógiai módszerekkel dolgozó iskolák szorosan együttműködtek, a tanulók

és tanárok között kapcsolatok épültek, a közös projektmegvalósítás során sok

tapasztalatot cseréltek.

A projekt további fontos értéke a „diákok hangjának” következetes érvényesítése volt –

akkor is, ha ez a pedagógusok számára esetenként nehézséget jelentett. A diákok

egyenrangú félként vettek részt a projektmegvalósításban, aktív szerepet kaptak, ezáltal

motiválttá és elkötelezetté váltak.

A projekt tapasztalata, hogy a nemzetközi kapcsolatok építése és erősítése hatékony

eszköze az oktatás fejlesztésének. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére irányuló

projektek mellé könnyebb elkötelezni a pedagógusokat, és hatékonyabb a globális

nevelésre és az inkluzív oktatásra irányuló kezdeményezések megvalósítása is. Sokszor a

helyi társadalmi sajátosságokból fakadó problémák – bizonyos csoportok kirekesztése

diszkrimináció stb. – megítélése és megoldása helyi szinten nehézkes, a nemzetközi

tapasztalatcsere, kommunikáció viszont hatékony módja a válaszok keresésének.

Ugyanakkor nehézséget okozott, hogy a rendkívül tág struktúra miatt – klaszterenként

négy különböző országból összesen húsz iskola volt partneri viszonyban, ami nagyon

megnehezítette az együttműködést – a projektmegvalósítás nemzetközi színtéren

némileg sérült és a különböző országok tanárai és diákjai között nem jött létre

kommunikáció, ez a pedagógusok számára némi csalódást okozott. (Ennek ellenére

néhány iskola képes volt fenntartható kapcsolatot építeni külföldi partnereivel.)

Nehézséget okozott az is, hogy sokszor nem maguk a pedagógusok jelentkeztek a

projektben való részvételre, hanem az intézményvezetők delegálták őket a feladatra. Így

olyan pedagógusok is bekerültek a programba, akik nem voltak kellően motiváltak és


37




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


kompetensek a projektmegvalósításban. A pedagógusok nem kaptak többletjuttatást

munkájukért, és sok esetben a plusz időkeretet sem biztosították számukra. Az amúgy is

rendkívül leterhelt pedagógusok számára ez nagy nehézséget jelentett. Fontos tanulság,

hogy a sikeres projektmegvalósításhoz szükséges a tanárok kiválasztása, valamint az,

hogy a bevont pedagógusoknak legyen dedikált ideje a többletfeladatokra. Ehhez

rendkívül fontos az elkötelezett vezetés megléte, szükség esetén az intézményvezetők

képzése, támogatása. További nehézség volt, hogy nemzetközi közegben a magyar

pedagógusok sokszor „kisebbségi érzésekkel” küzdöttek, kevésbé kapcsolódtak be a

közös munkába. Sok esetben interkulturális kompetenciák híján nehezen működtek

együtt a külföldi kollégákkal.


A projekt egyik legsikeresebb eleme a Fiatal Vezetők Képzése program volt. A siker titka

legfőképp a tanárok és diákok közös képzésében rejlett. A pedagógusok beszámolói

szerint nagy élmény volt számukra a diákjaikkal való közös munka, a diákok nyitottsága,

kreativitása és együttműködése, valamint az iskolai keretek között ritkán felmerülő

témák közös feldolgozása. Ez a tréning a projekt olyan sikeres „terméke”, amelyet a

későbbiekben – a projekt nélkül is – érdemes volna megvalósítani, továbbfejleszteni. A

tréningről film is készült, ami az alábbi linken megtekinthető:

http://www.youtube.com/watch?v=kODHFTMwVf4

A projekt során a British Council rengeteg szakmai anyagot – könyvek, források, videók

stb. – bocsátott az iskolák és a pedagógusok rendelkezésére, erősítve az iskolák szakmai

munkáját. A résztvevő iskolák pedagógusai közötti kapcsolatok megerősödtek, és egy

olyan szakmai network épült ki, ami a projekt lezárása után is tovább működik. A

résztvevő iskolák a projekt keretein kívül is valósítottak és valósítanak meg közös

kezdeményezéseket.

A projekt nemzetközi weblapján további információk és számos szakmai anyag, online

képzési program elérhető:

http://schoolsonline.britishcouncil.org/programmes-and-funding/linking-programmes-

worldwide/connecting-classrooms

http://schoolsonline.britishcouncil.org/


http://www.youtube.com/watch?v=kODHFTMwVf4

http://schoolsonline.britishcouncil.org/programmes-and-funding/linking-programmes-worldwide/connecting-classrooms

http://schoolsonline.britishcouncil.org/programmes-and-funding/linking-programmes-worldwide/connecting-classrooms

http://schoolsonline.britishcouncil.org/

38




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


7. MINDENKI MÁSKÉPP EGYFORMA

A projekt célja az általános iskolás korú gyerekek migrációval és különböző kultúrákkal

kapcsolatos ismereteinek bővítése, interkulturális és szociális kompetenciájának

fejlesztése, nyitottságának és befogadásának erősítése játékos, interaktív, informatív

érzékenyítő foglalkozások, valamint tematikus iskolai programok és egy nagyszabású

családi rendezvény által. A projekt további célja, hogy a pedagógusok motiválttá és

kompetenssé váljanak a téma önálló feldolgozására az iskolákban.

A „Mindenki másképp egyforma” projektet a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület

valósította meg 2012–2013-ban az Európai Integrációs Alap (EIA) támogatásával.

A Menedék Egyesület

A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület bevándorlók társadalmi integrációjával

foglalkozik. Számos projektet valósítanak meg három fő tevékenységterületen:

szolgáltatások nyújtása (egyéni és csoportokkal foglalkozó szociális munka, pszichológiai

segítségnyújtás, közösségi programok) Budapesten és vidéken; bevándorlókkal

foglalkozó szakemberek (segítő szakemberek, pedagógusok, rendészeti területen

dolgozók stb.) képzése; valamint a befogadó társadalom érzékenyítése.

Milyen szükségletekre reagál a Mindenki másképp egyforma projekt? – A

kontextus

Számos kutatás bizonyítja, hogy a magyar társadalom idegenellenessége erős, és ez az

iskoláskorúak között is jellemző. A bevándorlók sikeres integrációjához a társadalom

nyitottsága, befogadása is szükséges. A Menedék Egyesület számos társadalmi

érzékenyítő programot valósított meg korábban is, és az volt a tapasztalat, hogy ezekre

a programokra nagyobb számban jön el az amúgy is nyitottabb közönség, ezért olyan

közeg szükséges az érzékenyítéshez, ahol mindenkit elérnek. A közoktatás ilyen, így

született meg a projekt ötlete. Az általános iskolás korú gyerekek már részben

elsajátítják környezetük idegenellenes attitűdjeit, ugyanakkor nagyon nyitottak,

érdeklődőek, kíváncsiak, és képesek felülbírálni „tanult véleményüket”, így különösen

fontos és hatékony a velük való érzékenyítő munka. A projekt tervezése során a

megkérdezett iskolák kifejezték részvételi szándékukat a projektben. Az első iskolai

érzékenyítő projekt 2011–2012-ben valósult meg Ismerős ismeretlenek címmel, alsó

tagozatos gyerekek és pedagógusaik számára.


39




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Milyen megoldásokat kínál a projekt? – A projekt elemei, főbb tevékenységei

Foglalkozástematikák kidolgozása általános iskolások számára

A foglalkozástematikák egy foglalkozássorozat, azaz öt darab 90 perces foglalkozás

részletes tervét tartalmazzák. A Menedék Egyesület korábbi évben megvalósult iskolai

projektje során alsó tagozatos általános iskolások számára már kidolgoztak

foglalkozástematikákat. Ezek a világ különböző régióinak (Távol-Kelet, Latin-Amerika,

Afrika, Közel-Kelet, Kelet-Európa és a Balkán) kulturális sajátosságait játékos, interaktív

módon mutatják be a gyerekeknek, és érzékenyen reagálnak a tanulók előzetes

ismereteire, kialakult sztereotípiáira, lehetőséget biztosítanak a kulturális értékekre,

különbségekre való érzékeny reflektálásra. A jelen projektben felső tagozatos általános

iskolások számára dolgoztak ki interkulturális témakörök interaktív feldolgozására

irányuló foglalkozástematikákat. A témák között szerepel az identitás és a kultúra

fogalmának definiálása, valamint olyan interkulturális témakörök, mint öltözködés,

étkezés és vallások. Az ötödik foglalkozás tematikája pedig Magyarországon élő migráns

gyerekek élettörténetének kreatív feldolgozására irányul. A tematikák megalkotásánál

fontos szempont volt a módszertani sokszínűség, a saját kulturális vonatkozásokra,

valamint a kulturális összehasonlításra való folyamatos reflektálás biztosítása.

A foglalkozásvezetők és önkéntesek kiválasztása és felkészítése, valamint a résztvevő

iskolák bevonása

A projektbe bevont foglalkozásvezetők és önkéntesek interkulturális és migrációs

ismeretekkel, valamint pedagógiai tapasztalatokkal rendelkeznek. A projekt kezdetén

közös műhelymunkák keretében történt meg a kiválasztott foglalkozásvezetők és

önkéntesek felkészítése. Az iskolák kiválasztásánál a sokszínűség és a pedagógusok

nyitottsága, motivációja volt a legfőbb szempont. A résztvevő budapesti általános iskolák

a legkülönbözőbb kerületekből kerültek ki; a vidéki iskolák pedig olyan városokból, ahol

nagyobb a migránsjelenlét (például: Balassagyarmat, Debrecen, Győr, Szeged).

Érzékenyítő foglalkozások tartása

Öt vidéki általános iskola alsó tagozatán és hat budapesti általános iskola alsó és felső

tagozatán két féléven keresztül egy-egy osztálynak vagy csoportnak tartottak

foglalkozássorozatokat. A résztvevő gyerekek a félév során öt alkalommal, azaz havonta

körülbelül egyszer vettek részt a foglalkozásokon. A foglalkozásokat az adott iskolában

mindig ugyanazok a foglalkozásvezető-önkéntes párok tartották, így ők megismerhették

az osztályok, gyerekek sajátosságait, igényeit, reflektálhattak a korábbi foglalkozásokon

történtekre. A foglalkozásvezetők és önkéntesek egy közös levelezőlistán megosztották

egymással és a szakmai vezetővel tapasztalataikat; a foglalkozásokról a pedagógusok is


40




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


minden alkalommal értékelést írtak. Ezeket a tapasztalatokat, észrevételeket beépítve

folyamatosan folyt a foglalkozástematikák módosítása, javítása.

Iskolai migránsnapok

Tavasszal a résztvevő iskolákban iskolai migránsnapot tartottak. Az iskolai tematikus

programok célja az volt, hogy az iskolába járó gyerekek szélesebb köre ismerkedhessen

élményszerűen a témával, a téma ezáltal az iskola nevelési profiljában megjelenjen, a

pedagógusok pedig tapasztalatot szerezzenek ilyenfajta tematikus programok

megszervezésében és lebonyolításában. A programok tervezésekor szorosan

együttműködtek a résztvevő pedagógusokkal, az iskola igényeihez, profiljához, sokszor

az iskola hagyományos programjaihoz (iskolai napok, föld napja stb.) kapcsolódva

szervezték a tematikus napokat. Ennek megfelelően a programok nagyon különbözőek

voltak a résztvevő iskolákban. A programok megvalósításában a foglalkozásvezetők, az

önkéntesek, esetenként az egyesület más munkatársai, valamint pedagógusok és diákok

vettek részt.

Hétvégi családi rendezvény

Májusban nagyszabású családi rendezvényt tartottak. A rendezvény a Nemzetközi

Gyermekmentő Szolgálattal együttműködésben, a Városligeti Gyermeknap keretében

valósult meg, így a résztvevő családok köre társadalmi szempontból nagyon sokszínű

volt: sok olyan családhoz jutott el a program, akik amúgy nem feltétlenül vesznek részt

hasonló, a különböző kultúrák és a migráció témáját érintő programokban. Az egész

napos szabadtéri rendezvényen zenei és bábszínházi előadásokkal, kézműves-

foglalkozásokkal, kvízkitöltéssel, beszélgetésekkel várták az érdeklődőket. A rendezvény

lehetőséget biztosított, hogy családok szélesebb köre ismerkedjen meg a hazánkban élő

bevándorló közösségek kultúrájával és a hazai migráció témájával.


A projekt során összesen 150 foglalkozás valósult meg körülbelül 700 tanuló

részvételével, és 11 iskolai migránsnapot tartottak, összesen körülbelül 1500 gyermek

részvételével. A hétvégi családi rendezvényen legalább 450 fő vett részt, többen vették

fel utána a Menedék Egyesülettel a kapcsolatot. Az egyesület korábban megvalósult

projektje során foglalkoztató füzetek készültek alsó tagozatosok számára, amelyek a

foglalkozástematikákra építve mutatják be a különböző világrégiókat. A foglalkoztató

füzetek célja, hogy a pedagógusok számára olyan eszközt nyújtson, amelynek

segítségével önállóan is foglalkozhatnak a témával. A foglalkoztató füzeteket ebben a

projektben újranyomták és kiosztották a résztvevő iskolákban; számos résztvevő

pedagógus jelezte, hogy örömmel használják a jövőben.


41




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A foglalkozásokat és programokat a résztvevő gyerekek és pedagógusok általában

nagyon pozitívan értékelték. A projekt fontos értéke, hogy a megvalósítás a pedagógusok

aktív bevonásával és részvételével történt: a pedagógusok részt vettek a

foglalkozásokon, azokról állandó értékelést írtak és javaslataikkal hozzájárultak a

foglalkozások sikeres megvalósításához, aktív szerepet vállaltak az iskolai migránsnapok

tervezésében és lebonyolításában. Ezáltal tapasztalatot szerezhettek és motiválttá

válhattak a téma iskolai feldolgozásában.

Mitől jó gyakorlat? – a projekt fenntarthatósága

A projekt által az interkulturalitás és a migráció témája megjelent az iskolákban. A

tapasztalatok szerint ezeknek a témaköröknek a feldolgozására tantervi keretek között, a

formális oktatás módszereivel, valamint a pedagógusok ilyen irányú képzettségének és

tapasztalatainak hiányában kevés lehetőség van. A pedagógusok bevonása és a

projektmegvalósítás során szerzett tapasztalatai, valamint a kiosztott foglalkoztató

füzetek megteremtették a lehetőségét annak, hogy a témával a pedagógusok az

iskolákban a későbbiekben is foglalkozzanak. A projekt fenntarthatóságához nagyban

hozzájárulna, ha lehetőség volna a pedagógusok képzésére a kidolgozott

foglalkozástematikák alapján való önálló témafeldolgozásra irányulóan, a pedagógusok

interkulturális kompetenciáit és a témával kapcsolatos ismereteit fejlesztve, valamint

szakmai konzultációs felületet biztosítva.

Az Európai Integrációs Alap támogatásával 2013–2014-ben új iskolai érzékenyítő

program indul, ezúttal felső tagozatos általános iskolások és középiskolások számára.

Számos, ebben a projektben részt vevő iskolával folytatódik az együttműködés, és

lehetőség nyílik új iskolák bevonására is, erősítve a projekt fenntarthatóságát.

Az egyesületről, projektjeiről további információk itt találhatók: http://menedek.hu/


http://menedek.hu/

42




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


8. COLOURSCHOOL

A projekt célja a középiskolás diákok bevándorlással kapcsolatos ismereteinek bővítése,

szociális érzékenységük, társadalmi tudatosságuk és nyitottságuk erősítése egy

filmvetítéseken alapuló, komplex érzékenyítő program által.

A „ColourSchool” projektet az ODEON Video Kiadó- és Kölcsönző Kft. Valósította meg

2012–2013-ban az Európai Integrációs Alap (EIA) támogatásával.

Az Odeon

Az Odeon Video Kiadó- és Kölcsönző Kft. 1993 óta foglalkozik filmforgalmazással, célja

mindig is az igényes, filmtörténetileg kiemelkedő alkotások közvetítése volt. Az elmúlt

évtizedben olyan, társadalmilag fontos filmek bemutatását helyezte előtérbe, amelyek a

különböző kultúrák találkozásából fakadó emberi konfliktusokat tematizálják. Az Odeon

alapításától fogva aktív és jó kapcsolatot ápol a fővárosi középiskolákkal, a 2012-ig általa

működtetett mozi állandó helyszínt biztosított a középiskolai mozióráknak,

diákzsűrizéseknek. Fontosnak tartja a jövő generációjának képzését, filmkultúrával való

ismerkedését – a ColourSchool az első olyan országos programja, amely lehetőséget

adott arra, hogy egy teljes tanévet ennek a célnak szenteljenek.

Milyen szükségletekre reagál a ColourSchool projekt? – A kontextus

Az ODEON alapvetően filmforgalmazással és filmkiadással foglalkozik, legfőbb célkitűzése

a filmművészet és a mozi népszerűsítése, különösképp a fiatalok körében. Jelen

projektben célja egy fontos társadalmi jelenség és probléma filmélményen keresztül

történő feldolgozása. A projekt előzménye az Odeon Lloyd moziban 2012 tavaszán

megrendezett Colours Fesztivál volt, amely a hazánkban élő bevándorlók kultúráját

mutatta be filmvetítéseken, kiállításokon, koncerteken, beszélgetéseken és étel-ital

kóstolókon keresztül.

Milyen megoldásokat kínál a ColourSchool? – A projekt elemei, tevékenységei

Az iskolák megkeresése és bevonása

A projekt kezdetén megtörtént az iskolák felkeresése és bevonása a programba.

Összesen 11 középiskola (7 budapesti és 4 vidéki – debreceni, nyíregyházi és két

miskolci) 17 osztálya vett részt a projektben. Az iskolák számára ingyenes programban

való részvétel lehetőségét meghirdették – többek között a Facebookon, a weboldalukon,

a Colours Fesztivál weboldalán, különböző pályázatfigyelő oldalakon és a szakmai

szervezetek oldalain –, az iskoláknak motivációs levéllel és részvételi


43




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


szándéknyilatkozattal kellett pályázni a részvételre. Az iskolák vállalták, hogy egy

pedagógus kapcsolattartóként részt vesz a projekt szervezésében, lebonyolításában,

továbbá a helyszín, a technikai eszközök biztosítását. Budapesten túljelentkezés volt, így

a pályázó iskolák közül válogatni kellett, vidéken azonban nehézséget jelentett az iskolák

bevonása.

A ColourSchool foglalkozássorozat

A filmes érzékenyítő program gerincét az osztályoknak tartott foglalkozások alkották. Egy

osztálynak összesen három alkalommal tartottak foglalkozásokat. Az első alkalom egy

120 perces foglalkozás, amelynek célja a migráció témájának bevezetése, a témával

kapcsolatos alapismeretek megszerzése, a „ráhangolódás”, a későbbi aktív alkotó

témafeldolgozás előkészítése. A diákok az órán végig aktívan részt vesznek, az ismeretek

közvetítése is interaktív feladatmegoldáson keresztül történik. (A foglalkozások részletes

tematikáját egy kiadványban közzétették és a projekt honlapján is elérhető.) A

foglalkozáson a diákok a magyarországi migrációval kapcsolatos tájékoztató anyagot

kaptak handout formájában, az információszerzés és a bevándorlással kapcsolatos

tévhitek eloszlatása céljából. A vidéki városokban az anyag a lokális környezetre releváns

információkat is tartalmazott (pl. a Debreceni Befogadó Állomással kapcsolatban). A

második foglalkozás alkalmával „Az osztály” című francia dokumentarista nagyjátékfilmet

nézték meg együtt, külső helyszínen, egy artmoziban. A filmvetítést egy 60 perces

feldolgozó foglalkozás követte, amelynek során kézi kamerával rövid riportfilmet

forgattak; egy bevándorló vendéget ismertek meg személyes tárgyai alapján; illetve egy

relaxációs-festős gyakorlaton keresztül helyezkedtek bele a film egyik kulcsszereplőjének

helyzetébe. A harmadik foglalkozáson a résztvevők közösen megnézték a „Kezeket fel,

srácok!” című francia filmdrámát, amit egy 70 perces közös feldolgozás követett. A

foglalkozáson három rövid gyakorlatban dolgozták fel a szereplők személyiségét,

helyzetét, motivációit, életét. A végén megtörtént a foglalkozássorozat lezárása a

foglalkozásokon készült fotók levetítésével.

A foglalkozásokat két drámapedagógus tervezte és tartotta. A foglalkozástematikák

kidolgozása során a projekt migrációs szakértője és a projekt szakmai vezetője segítette

munkájukat. A foglalkozásokon a programban részt vevő osztályfőnökök és

kapcsolattartó pedagógusok igény szerint vettek részt, volt, aki egyáltalán nem, volt, aki

megfigyelőként, de arra is volt példa, hogy aktív csoporttagként, résztvevőként.

A foglalkozások közötti időszakra a tanulók köztes feladatokat kaptak, amit önállóan vagy

csoportban kellett elkészíteniük. Az első ilyen feladat egy Magyarországon élő

bevándorlóval kapcsolatos élmény bemutatása volt egy művészeti alkotáson keresztül –

ez lehetett fotósorozat, videó, novella, plakát –, vagy egy Magyarországon élő

bevándorlóval interjú készítése. A második köztes feladat osztályonként egy 10 kérdésből


44




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


álló kérdőív szerkesztése volt, majd a kérdőív kitöltetése (diákonként 2 emberrel) az

ismerősök, családtagok körében. A kérdőívben olyan kérdéseket kellett megfogalmazni,

amelyek a foglalkozások során szerzett ismeretekre irányultak; a kész kérdőívet

használat előtt a projekt megvalósítói átnézték, ha kellett, javították, és egy saját

kérdéssel kiegészítették. A feladat célja, hogy a diákok könnyen, hatékonyan adjanak át

információkat, oszlassanak el tévhiteket a közvetlen környezetükben, ezáltal

megsokszorozva a projekt hatását.

Workshop pedagógusoknak

Az érdeklődő pedagógusoknak az első foglalkozás előtt vagy után 45 perces tájékoztatót

tartottak, amelyen bemutatták a projektet, annak céljait, elemeit, és az együttműködés

kereteiről beszélgettek.

Weblap

A projekthez honlap és Facebook-oldal készült. A honlapon sok információ található a

projektről, a stábról, az együttműködő partnerekről, iskolákról, elérhető továbbá néhány

diákok által készített munka, a projektet bemutató kiadvány, valamint a projekt keretén

belül megvalósuló hatástanulmány eredményei. A Facebook-oldal elsősorban a

programban részt vevő diákok kapcsolattartását, információmegosztását és

kommunikációját szolgálta. Az oldalon rendszeresen publikálták a foglalkozásokon

készült alkotásokat, fotókat, a diákok önálló munkáit, valamint a témához kapcsolódó

anyagokat, filmeket osztottak meg a diákokkal.

Hatásvizsgálat

A projekt keretében hatásvizsgálat készült azzal a céllal, hogy mérje a program

hatékonyságát. A vizsgálat kérdőíves adatfelvétellel (diákok és tanárok a

foglalkozássorozat előtt és után), 30 perces strukturált interjúk készítésével (diákok és

tanárok), illetve a foglalkozásokon való résztvevő megfigyeléssel készült. A vizsgálat

eredményei elérhetők a projekt honlapján.

Kiadvány

A projekt során a projektet részletesen bemutató kiadvány készült, elérhető a projekt

honlapján.


A projekt során 17 középiskolai osztályból összesen körülbelül 480 tanuló vett részt a

foglalkozásokon. A résztvevők a programot nagyon pozitívan értékelték, a diákok rövid

észrevételei a kiadványban is olvashatók. A projekt nehézsége a vidéki iskolák bevonása


45




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


és a velük való kapcsolattartás volt, de minden bevont iskolával sikeres együttműködés

alakult ki.


A projekt sikere, hogy az érzékenyítés legfőképp filmvetítések és művészeti

alkotófolyamatok által zajlott, amivel a középiskolai korosztály hatékonyan

megszólaltatható és bevonható. A projekt megvalósításában a különböző területek

szakértői (filmes szakember, drámapedagógus, migrációs szakértő) együttműködve

vettek részt, biztosítva a magas szakmai színvonalat. Bár a vidéki iskolák bevonása

nehézséget jelentett, a projekt érdeme, hogy olyan vidéki városokba is eljutott a

program, ahová nehezen érnek el mind a bevándorlást, integrációt érintő társadalmi

érzékenyítő programok, mind a filmes programok. A projekt további érdeme az

informatív weboldal és kiadvány, amely lehetővé teszi, hogy érdeklődők, pedagógusok,

szakemberek releváns információkat szerezzenek a projektről, hozzáférjenek a

tematikához, ezáltal biztosítva a projekt fenntarthatóságát és terjedését.

http://colourschool.hu/

https://www.facebook.com/Colourschool


http://colourschool.hu/

https://www.facebook.com/Colourschool

46




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A migráns tanulók támogatására irányuló projektek/jó gyakorlatok

A következőkben azokat a projekteket mutatjuk be, amelyek kifejezetten a migráns,

menekült gyerekek, tanulók támogatására irányulnak.

9. ISKOLA PROGRAM

A projekt célja menekült tanulók iskolai integrációjának elősegítése és tanulmányi

előmenetelének támogatása egyénre szabott támogatás (magyar mint idegen nyelv

oktatása, felzárkóztató órák, készségfejlesztő foglalkozások, pályaorientáció, szakmai

gyakorlatok, ösztöndíjrendszer) által.

Az „Iskola Programot” a Református Missziói Központ Menekültmissziója valósítja meg

2005 óta folyamatosan az Európai Menekültügyi Alap (EMA) támogatásával és kiegészítő

egyházi támogatással.

A Menekültmisszió

A Református Missziói Központ a Református Egyház Zsinata alá tartozik, és különböző

társadalmi kirekesztettséggel küzdő csoportokra fókuszálóan működtet missziói

alszervezeteket, azaz társadalmi missziókat. Ilyen a Menekültmisszió is, amely 2003-ban

kezdte meg működését Magyarországon. A missziónak jelenleg két fő pillére van: az

iskolai és a lakhatási program; mindkettő célja a menekültek integrációjának elősegítése.

A szervezetről bővebb információk itt találhatók: http://www.rmk.hu/menekultmisszio/

Milyen szükségletekre reagál az Iskola Program? – A kontextus

A menekült gyerekek beiskolázását, iskolai támogatását a Menekültmisszió kezdetben

önkéntesek segítségével valósította meg. A munka során derült fény a menekült

gyerekek, fiatalok iskoláztatásával kapcsolatos nehézségekre, kihívásokra: sokszor maga

a beiskolázás is nehézségekbe ütközött, akárcsak – bizonyítványok, iskolai papírok és

nyelvtudás hiányában – az életkornak megfelelő osztályba sorolás. További kihívás az

osztályban maradás is: a megfelelő előrehaladás, az egyenlő részvétel az

osztályközösség munkájában. Nem minden iskolában rendelkeznek a pedagógusok a

szükséges módszertani ismeretekkel, a tanárok nem feltétlenül tudnak több

odafigyeléssel, óra utáni tanulással, egyéni munkával megfelelő segítséget nyújtani.

Ezekre a kihívásokra reagál a program szakemberek (magyar mint idegen nyelv tanár,

felzárkóztató tanár, szociális munkás) és önkéntesek bevonásával. A programot a misszió

2005 óta folyamatosan működteti.


http://www.rmk.hu/menekultmisszio/

47




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Milyen megoldásokat kínál az Iskola Program? – A projekt elemei,

tevékenységei

A menekült tanulók és az iskolák bevonása

A projekt elején történik a menekült tanulók toborzása, felvételiztetése és bevonása.

Jelenleg 35 tanuló van a programban, vegyes életkorúak, kisiskolástól főiskolás korig. A

felvételi egy írásbeli magyar nyelvi tesztből és egy interjúból áll. A nyelvi teszt csak a

szintfelmérés – és a későbbi munka – szempontjából fontos, a felvétel legfőbb

szempontja a motiváció. A legkülönfélébb iskolai előélettel, magyar nyelvi szinttel,

támogató háttérrel és motivációval rendelkező fiatalok is bekerülnek. Cél egy mindenféle

korosztályból, képzési formából és tudásszintből álló, nagy célokért és nagy

nehézségekkel küzdő tanulókból álló csapat kialakítása: ez biztosítja a tanárok

lelkesedésének és „felfrissülésének” fenntartását, illetve a hatékony órarend kialakítását.

Amennyiben egy tanuló kikerül a programból – nem motivált és nem együttműködő –, év

közben is lehetséges új diákok felvétele. Jelenleg nagyon hosszú a várólista a programba

kerüléshez.

A program egyik fő fókusza a lakókörnyezetben való megfelelő iskola megtalálása, és ott

a korcsoport szerinti osztályba sorolás; majd az iskolákkal való együttműködés

kialakítása. A többéves közös munkának köszönhetően vannak olyan együttműködő

iskolák, amelyek szívesen fogadnak menekült tanulókat, és a tevékenységeik során is

egyre hatékonyabban látják el nevelésüket-oktatásukat. Ilyen iskola például a Than

Károly Ökoiskola, a Dobsuli (Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és

Szakközépiskola), illetve néhány református iskola. Amennyiben a tanuló érdekét az

szolgálja, a lakókörnyezetében lévő, eddig nem együttműködő iskolába íratják be a

diákot, és velük veszik fel a kapcsolatot. Jelenleg hat iskolával van együttműködés.

Egyéni munka, a menekült tanulók támogatása

A menekült tanulók iskolai támogatása az egyéni szükségletektől függően nagyon

változó. A misszió részéről magyar mint idegen nyelv tanár, felzárkóztató tanár és

szociális munkás foglalkozik a gyerekekkel. Az egyéni vagy kiscsoportos munka történhet

az iskolában, személyre szabott óra keretében – ilyenkor a misszió tanárai bejárnak az

intézménybe –, de azoknál a tanulóknál, akik számára az iskola még feszültséget,

hátráltató környezetet jelent, otthon vagy a misszió központjában is lehetőség van a

közös munkára – a tanári karral együttműködve, az ő információik alapján. A magyar

nyelvi órák és felzárkóztató órák mellett vannak speciális tanulás módszertant célzó

foglalkozások vagy egyéb kompetenciafejlesztő foglalkozások, például érveléstechnika,

fogalmazás stb. A szociális munkás is minden tanulóval egyéni szükségleteinek megfelelő

mértékben és időkeretben foglalkozik.


48




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Pályaorientáció, szakmai gyakorlat, „hosszú távú perspektíva kialakítása”

A menekült tanulók esetében különösen fontos feladat egy hosszú távú perspektíva,

életkép kialakítása. Sok esetben a tanulók – az esetleges kudarcok, csalódások miatt –

gyakran váltanak iskolát, képzési formát, ez azonban – többek között az évvesztések

miatt – nem hatékony. Az is jellemző, hogy ismeretek és tapasztalatok hiányában nincs

reális pályaképük, az általuk választott szakmákról nem sokat tudnak. Ezért fordít a

program különös figyelmet a pályaorientációt célzó segítő beszélgetésekre, HR-s segítők

bevonására, a munkakörök alapos megismertetésére, leírására, jellemzésére, a szakmai

gyakorlati helyek meglátogatására – sokszor még az OKJ-s képzésekre való jelentkezés

előtt – és szakmai gyakorlatok szervezésére. A gyakorlatok során a fiatalok

megtapasztalhatják, milyen az adott szakma, a munkakörnyezet, ezáltal megfontoltabb

döntést hozhatnak. A gyakorlati helyek jelen gazdasági helyzetben szívesen fogadják a

gyakornokokat, a szociális munkás pedig segíti a folyamatot.

Ösztöndíjrendszer

A programban részt vevő tanulók havi rendszerességgel ösztöndíjat kapnak. Az ösztöndíj

összege függ a hiányzások mértékétől – és indokoltságuktól –, az iskolai jegyektől, az

egyéni órákon való teljesítménytől, de leginkább a motivációtól, az egyéni lehetőségek és

képességek függvényében elért előrelépésektől. A tanulókat a teljes team együtt értékeli,

figyelembe véve az iskolai tanárok értékelését. Az ösztöndíj – és annak részletes

indoklása – eszköz arra is, hogy a diákok folyamatosan visszajelzést kapjanak

munkájukról, ezáltal „mérhetővé válik” az egyéni munka, és ez visszajelzés a szülők

számára is.

Közösségi programok

A projekt fontos eleme a közösségi programok szervezése. Ezek megvalósítása nagyban

függ a finanszírozás adta lehetőségektől, de fontos cél, hogy a tanulók, tanáraik és az

önkéntesek a tanulmányi munka keretekein kívül is találkozzanak: kulturális események

látogatása, mozi, színház szerepel a programok között. Ha adódik lehetőség, szerveznek

néhány napos táborokat, például tanévkezdő tábort. Sokszor szerveznek közös főzést,

néha az ösztöndíjak kiosztása is ilyen keretek között történik.


A projekt eredményességét leginkább a menekült tanulók egyéni sikerei mutatják. A

programban részt vevő tanulók iskolai eredményei láthatóan javultak, komoly sikereket

értek el a tanulásban. Számos tanuló esetében a magyar nyelv az első, amin írni-olvasni

megtanult, sok fiatal felnőtt szerezte meg az általános iskolai bizonyítványt, volt olyan

tanuló, aki egy-két év magyarországi tartózkodás után bejutott a főiskolára. A projekt


49




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


legnagyobb kihívása a szülők bevonása és érdekeltté tétele: a menekült gyerekek szülei

nem ismerik a magyar iskolák követelményeit, sokszor nem követik nyomon gyermekeik

iskolai előmenetelét, nem járnak szülői értekezletekre. A projektben dolgozók feladata,

hogy a szülőket bátorítsák és segítsék abban, hogy gyermekük tanulmányait figyelemmel

kísérjék, hogy részt vegyenek az iskolai eseményeken. A családlátogatások,

beszélgetések eredményei, hogy a szülők részt vesznek az iskolai eseményeken, volt rá

példa, hogy iskolai ünnepségeket szerveztek, bekapcsolódtak a szülői munkaközösségek

munkájába. A projekt másik nehézsége a finanszírozás bizonytalansága; a folytatás

mindig bizonytalan, és a tanulók motiválása is nehezebb, ha nem garantálható a hosszú

távú támogatás.


A projekt szakmai érdeme a széles körű szakmai együttműködés és teammunka, mind a

munkatársak, mind az iskolai pedagógusok, szaktanárok között. A résztvevő tanulók

azért szeretik nagyon a programot, mert a támogatás egyéni szükségleteikhez igazodik:

nem kényszerítenek rájuk olyan kötelezettségeket, amik nem feltétlenül szükségesek,

adnak a véleményükre, figyelemmel vannak kéréseikre, egyéni lehetőségeikhez

rugalmasan igazodva vehetnek részt a tevékenységekben. A személyre szabottság a

legfontosabb érték számukra.

A szervezetről bővebb információk itt találhatók: http://www.rmk.hu/menekultmisszio/


http://www.rmk.hu/menekultmisszio/

50




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


10. MENTORPROGRAMMAL AZ INTEGRÁCIÓÉRT DÉL-ALFÖLDÖN, BUDAPESTEN

A projekt célja a harmadik országbeli tanulók iskolai integrációjának elősegítése

személyre szabott mentorálás és közösségi programok által. A migráns gyerekek a

mentorprogram keretén belül egyéni szükségleteiknek megfelelően kapnak támogatást

többek között a tanulásban, a magyar nyelv tanulásában, kulturális ismeretek

elsajátításában; illetve magyar társaikkal együtt közösségi programokon vesznek részt. A

projekt párhuzamosan működik Szegeden és Budapesten.

A „Mentorprogrammal az integrációért Dél-Alföldön, Budapesten” projektet az Agora

Alapítvány a Társadalomkutatásért valósítja meg 2012–2013-ban az Európai Integrációs

Alap (EIA) támogatásával.

Az Agora Alapítvány

Az Agora Alapítványt a Társadalomkutatásért 2007-ben hozták létre

társadalomkutatással foglalkozó szakemberek azzal a céllal, hogy a szervezet keretet

biztosítson a kortárs társadalomtudományi kutatások végzéséhez, illetve megteremtse a

feltételeit fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. Céljuk továbbá jó társadalmi

gyakorlatok feltérképezése, kifejlesztése és disszeminációja – elsősorban a hátrányos

helyzetű csoportok társadalmi integrációja, a demokráciafejlesztés és az

ifjúságszociológia témakörben. A kutatások során feltárt társadalmi problémák,

hiányosságok kezelésére gyakorlati intézkedéseket foganatosító projekteket valósítanak

meg.

Milyen szükségletekre reagál a Mentorprogram? – A kontextus

A tapasztalatok szerint az iskolák sokszor nem képesek a migráns tanulók speciális

oktatási-nevelési szükségleteit kielégítő, differenciált oktatás megvalósítására. A magyar

nyelv hiánya, az eltérő iskolai előélet, a kulturális különbségek és egyéb tényezők

nehezítik a tanulásban való előrehaladást és a közösségbe integrálódást, valamint a

nyelvi akadályok miatt gyakran a szülők és a pedagógusok kommunikációja is nehéz.

Ezekre a problémákra kívánt reagálni az alapítvány. A projekt közvetlen előzményének

tekinthető 2012-ben, az Agora Alapítvány szervezésében megvalósuló

„Mentorprogrammal az integrációért” című projekt. Ennek során egyetemista, főiskolás

mentorok segítették 42 szegedi és környékbeli migráns tanuló iskolai és szociális

integrációját.

A 2012-es szegedi projekt eredményeit és módszereit kiterjesztve indult az Agora

Alapítvány iskolai mentorprogramja 2013 januárjától újra Szegeden, és először


51




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Budapesten működik tovább. A továbbiakban a Szegeden megvalósuló projektrészt

mutatjuk be.

Milyen megoldásokat kínál a Mentorprogram? – A projekt elemei, főbb

tevékenységei

Az iskolák, a migráns tanulók, a mentorok kiválasztása és bevonása

A projekt kezdetén megtörtént az oktatási intézmények, a migráns tanulók, valamint a

mentorok megkeresése és bevonása. Szegeden 2 óvoda, 6 általános iskola és 5

középiskola, valamint 3 további kistérségi iskola – összesen 30 migráns tanuló – és 10

mentor, míg Budapesten 13 iskolából 42 tanuló és 14 mentor kapcsolódott be a

projektbe. A mentorok egy mentorképzés keretében szakmai felkészítést kaptak, ezután

történt a mentor-mentorált párok kialakítása. A párosításnál figyelembe vették a

mentorok, mentoráltak személyiségét, a mentorok „profilját” – pl. melyik életkori

csoportban van pedagógiai tapasztalata, milyen egyéb készségekkel, ismeretekkel

rendelkezik – és további praktikus szempontokat. (A mentor-mentorált együttműködést a

projekt során folyamatosan értékelik, lehetőség van váltásra, új párok kialakítására és a

tandemben történő mentorálásra.)

A mentori munka

A felkészítés után megkezdődött a mentori munka. Egy mentornak 2–4 mentoráltja van,

összesen körülbelül heti 8 órában foglalkozik a gyerekekkel, fiatalokkal. A mentori munka

nagyban függ a gyerekek egyéni szükségleteitől, de középpontjában általában a

gyerekek tanulásban való segítése, tantárgyi korrepetálása, magyar nyelvi felkészítése és

közösségszervezés áll. Ez a gyerekek szükségleteitől függően további szabadidős

tevékenységekkel, közös programokkal egészülhet ki. A mentorok emellett folyamatosan

kapcsolatot tartanak az iskolával, közvetítenek a pedagógusok és a szülők között.

Ritkábban, de szükség esetén segítenek a tanulóknak, családoknak adminisztrációs

ügyek intézésében is. A mentorok egyéni munkájukat folyamatosan adminisztrálják:

beszámolókat írnak a szakmai vezetőnek – ezzel lehetővé válik külső értékelésük is. A

mentorok rendszeres csoporttalálkozók keretében megosztják egymással

tapasztalataikat, dilemmáikat.

Rendhagyó osztályfőnöki órák

A mentorok a migráns gyerekek osztályaiban rendhagyó osztályfőnöki órát tartanak,

esetenként iskolai projektnapokon vesznek részt, amelyek célja, hogy játékos, interaktív

keretek között valósuljon meg az interkulturális tanulás, a gyerekek érzékenyítése. Ezek

az órák lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az amúgy gyakran marginalizált helyzetben

lévő migráns tanulók „helyzetbe kerüljenek”, kultúrájukkal az osztálytársaik is jobban

megismerkedjenek.


52




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Közösségi foglalkozások

A projekt keretében havonta egy alkalommal közösségi foglalkozásokat szerveznek.

Ezeken a programokon a szakmai vezető, a mentorok, a mentoráltak, a mentoráltak által

meghívott magyar gyerekek, barátok, és alkalmanként a szülők vesznek részt. A

programokat a mentorok tervezik, szervezik és valósítják meg, általában egy hétköznap

délután. A foglalkozások minden esetben egy konkrét téma feldolgozására irányulnak, a

témák között szerepelnek a különböző kultúrák ünnepei, fontos világnapok és más

globális és interkulturális neveléshez kötődő témák, amelyeket a gyerekekkel közösen

határoznak meg. A mentorok a mentorképzéseken kapott segédanyagokat, gyakorlatokat

használják fel a programok megtervezéséhez, és a szakmai vezető is rendelkezésükre áll

tanácsaival. A programokon a gyerekek – mivel nagy életkori különbségek vannak a

résztvevők között, óvodától középiskoláig – részben külön, kis csoportokban vesznek

részt, de mindig találkozik a teljes nagy csapat is. A közös munka eredményeként

elkészül valami kézzelfogható produktum. A foglalkozásokra a migráns gyerekek bárkit

hívhatnak, és a tapasztalat szerint szívesen jönnek magyar barátaik, osztálytársaik. A

közösségi foglalkozások célja a szabadidő hasznos eltöltésén túl, hogy a projektben részt

vevő migráns gyerekek számára egy biztonságos közeget teremtsen, közösséget építsen,

barátságok alakuljanak ki.

Mentortalálkozók

A projekt keretén belül negyedévenként mentortalálkozót szerveznek, amelyek célja,

hogy a Szegeden és Budapesten hasonló keretek között dolgozó mentorok megismerjék

egymást, tapasztalatokat, ötleteket cseréljenek, megbeszéljék kérdéseiket, szakmai

dilemmáikat. Ezeken a találkozókon a mentorokon kívül a projekt munkatársai vesznek

részt, külső tréner nincs jelen.

Kirándulások és nyári tábor

A projekt során a résztvevő gyerekeknek nyári tábort és kirándulásokat szerveznek. A

nyári tábor napközis tábori keretek között zajlik, tematikus napok (sport, zenei, filmes,

kézműves foglalkozások stb.) rendezésével. Az egész tábor témája az emberi jogok, és a

tervek szerint a tábor végére valami közös produktum készül.

Konferencia és kiadvány

A projekt disszeminációjának részeként két sajtótájékoztató és egy konferencia kerül

megrendezésre, és egy – a projektet részletesen bemutató – kiadvány jelenik meg.

A projekt megvalósításában összesen 24 mentor (10 Szeged, 14 Budapest), 3 szakmai

vezető (1 Szeged, 2 Budapest), 1 projektmenedzser és 3-4 önkéntes vesz részt.


53




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272



A projekt eredményességét mutatja, hogy a résztvevő migráns gyerekek szívesen hozzák

a programba kistestvéreiket, ismerőseiket. A résztvevő mentoráltaknak javultak az

iskolai eredményei, jobban érzik magukat a közösségben, baráti kapcsolataik alakultak. A

mentorok munkájuk során sok szakmai tapasztalatot szereztek és – a folyamatos

visszajelzéseknek köszönhetően – szakmailag fejlődtek. A projekt eredményességét

mutatja az is, hogy 2013 őszétől migráns egyetemisták (egykori mentoráltak) kezdtek el

mentorként dolgozni a programban.

A projekt legfőbb nehézsége az iskolákkal való kapcsolatfelvétel, az együttműködés

megkezdése. Az iskolák sok esetben – mivel a migráns tanulók száma általában

alacsony, sokszor csak egy-két tanuló – nem érzik szükségét az ilyen jellegű

programokban való részvételnek. Néhány esetben az iskola migráns tanulókhoz való

negatív hozzáállása is tapasztalható. Ugyanakkor, ha egy iskolát sikerül meggyőzni az

együttműködésről, a későbbiek során nagyon jó közös munka, szakmai együttműködés

alakul ki, az iskolák sok esetben további gyerekek bevonását is kérik a programba. A

projekt tapasztalata, hogy nagyon fontos az iskolákkal való folyamatos kapcsolattartás, a

pedagógusokkal való rendszeres személyes találkozás. (A mentorok heti egy-két

alkalommal az iskolába mennek a gyerekekért, így lehetőség van a pedagógusokkal való

találkozásra, beszélgetésre is.) A mentorok személyében a pedagógusok egy másfajta

viszonyulást és pedagógiai gyakorlatot látnak a migráns gyerekekkel való munkában,

sokszor ez önmagában is segíti az attitűdváltozást. Fontos az is, hogy a mentorok

munkájukkal bizonyos feladatokat átvállalnak az amúgy is nagyon leterhelt

pedagógusoktól, a közös munka pedig különösen hatékony lehet.

A projekt másik szakmai kihívása a mentorok és mentoráltak közötti „határok

megtartása” – sokszor nagyon szoros kapcsolat alakul ki mentor és mentoráltak között.

Különös figyelmet kell fordítani a program befejezésével a mentor-mentorált kapcsolatok

megfelelő lezárása is.

Mitől jó gyakorlat – A projekt fenntarthatósága

A projekt sikerességének egyik oka, hogy egy jól működő gyakorlatot vett alapul, illetve

a programot egy kutatás keretén belül megvalósuló részletes probléma feltérképezés és

szükségletfelmérés előzte meg. Fontos az is, hogy a már egyéves tapasztalattal

rendelkező szegedi program megvalósítói tapasztalataik megosztásával, tanácsaikkal

segítik a budapesti projektmegvalósítást, folyamatos a konzultáció és az együttműködés

a két csapat között. A szakmai vezető értékelése szerint a projekt egyik legnagyobb

értéke a mentorokból álló közösség és az, hogy „mindenki a személyiségével dolgozik, és

nagyon beleadja magát”; a projektet a benne dolgozók folyamatosan alakítják,

formálják, fejlesztik. A projekt tapasztalata, hogy a mentorok támogatására és a


54




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


közösségfejlesztésre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni: az egyéni konzultációk, a

folyamatos kapcsolattartás és visszajelzés éppolyan fontosak, mint a mentorok

közösségének erősítése a formális találkozókon, megbeszéléseken kívül akár informális

összejöveteleken keresztül is. A mentorok képzése, szakmai fejlesztése is rendkívül

fontos.

A projekt fenntarthatóságának érdekében fontos volna, hogy a projekt tapasztalatait

leírják, egyfajta módszerként közzétegyék, így mások is használhassák. A projektbe

bevont önkéntesek, elkötelezett mentorok is hozzájárulhatnak a projekt

fenntarthatóságához. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy egy ilyen komplex

program szakmai felügyelet nélkül nem tud működni.

A projektről további információk a projekt honlapján elérhetők: http://midab.eu/

Az alapítványról és projektjeiről további információk itt találhatók:

http://www.agoraresearch.hu/


http://midab.eu/



55




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


11. A THAN KÁROLY ÖKOISKOLA MIGRÁNS TANULÓI INTEGRÁCIÓJÁT

ELŐSEGÍTŐ PROJEKTJEI5

A Than Károly Ökoiskolába jelentős számban járnak migráns és menekült tanulók. Az

iskola párhuzamosan több projektet valósít meg több támogatási forrásból, amelyek célja

a migráns tanulók integrációjának elősegítése, tanulmányi eredményeik javítása,

valamint az interkulturális pedagógia megvalósulásának fejlesztése.

A Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2009 óta valósít meg

projekteket a migráns és menekült tanulók integrációját elősegítendő a Társadalmi

Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és az Európai Menekültügyi Alap (EMA)

támogatásával.

A Than Károly Ökoiskola

A Than Károly Ökoiskola a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fenntartása alatt

működő fővárosi gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. Jelenleg körülbelül 1600

tanulója van. Az iskola működtet nappali, esti és levelező tagozatot, speciális levelező

tagozatos általános iskolai képzést felnőtteknek, ifjúsági tagozatot 16–24 év közötti

fiataloknak, illetve Dobbantó felzárkóztató programot. Az intézményről és projektjeiről

további információk itt találhatók: http://than.hu/

Milyen szükségletekre reagál a Than iskolai projektjeivel? – A kontextus

A Than iskola jellemzője, hogy tanulói összetétele a családi hátteret tekintve nagyon

vegyes; az iskolában nagy számban voltak és vannak jelen hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű fiatalok. Ennek következtében az iskolának – már a menekült tanulók

érkezése előtt is – volt tapasztalata az egyéni bánásmódot igénylő tanulók

fejlesztésében, a differenciált oktatásban, a kiscsoportos munkában, egyéni fejlesztési

tervek készítésében, alternatív módszerek alkalmazásában. 2008-ban a Református

Misszió Központ Menekültmissziója körülbelül 10 menekült fiatal beiskolázását kérte az

iskolától. A Than a fiatalok beiskolázásával azt a döntést is meghozta, hogy a jövőben

tudatosan kívánja erősíteni az iskola befogadó jellegét. Azóta folyamatosan érkeznek új

menekült és más migráns tanulók – főleg kínai származásúak – az iskolába. A menekült

tanulók kapcsán együttműködést kezdtek más szakmai szervezetekkel, mint a

51. Menedékjogot kérő, menekült, menedékes, bevándorolt, letelepedett, humanitárius tartózkodási engedéllyel

rendelkező kiskorú tanulók oktatásának és integrációjának támogatása a Than Károly Gimnáziumban;

2. Otthon Magyarországon, otthon a Thanban

3. Interkulturális iskolai program


http://than.hu/

56




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Református Misszió Központ Menekültmissziója (RMK) és a Bevándorlási és

Állampolgársági Hivatal Befogadó Állomása (BÁH Bicske). Az első évben a menekült

tanulókat induló szakiskolai osztályokba vagy felzárkóztató osztályokba integrálták, de ez

nem tűnt hatékonynak; a magyarul szinte egyáltalán nem beszélő tanulók

behozhatatlanul lemaradtak. Szükségessé vált egy olyan keretrendszer, illetve olyan

pedagógiai módszerek kidolgozása, amelyekkel a menekült tanulók oktatását

hatékonyabban tudják végezni. A migráns fiatalok iskolai integrációjának elősegítésére

azóta több pályázati forrásból több projekt is megvalósult és valósul meg ma is

különböző tevékenységekkel. A továbbiakban nem kezeljük külön a projekteket, hanem a

fontosabb tevékenységeket, projektelemeket mutatjuk be.

Milyen megoldásokat kínál a Than? – Az iskola főbb tevékenységei a migráns

tanulók integrációjára irányulóan

Interkulturális pedagógiai program kidolgozása és bevezetése

Az egyik legfontosabb innováció az interkulturális pedagógiai program kidolgozása és

bevezetése, amelyre több okból is szükség volt. Egy oktatási intézmény pedagógiai

programja olyan szakmai alapvetés, ami a teljes oktatói-nevelői munkát meghatározza; a

programot minden pedagógus elfogadja, és oktatói-nevelői munkája során kötelessége

annak megvalósítása. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy az interkulturális pedagógiai

szemléletnek minden nevelési helyzetben, minden tanórán meg kell jelennie. Másrészt,

amit a pedagógiai programban elfogadtak, azt az intézmény fenntartójának finanszíroznia

kell – ez többek között a speciális magyar mint idegen nyelv előkészítő osztályok

működtetését is jelenti. Harmadszorra, migráns normatívára azok az iskolák jogosultak,

amelyeknek van interkulturális pedagógiai programjuk. Az újonnan kidolgozott

pedagógiai programban nem külön fejezetek foglalkoznak az interkulturális pedagógiai

gyakorlattal, hanem a teljes program interkulturális fókuszú; minden pontján, minden

fejezetében megjelenik ez a szemlélet. Az interkulturalitás itt nem migráns vonatkozású,

hanem tágabban értelmezett: mind kulturális, mind társadalmi különbségekre érzékeny.

MID (magyar mint idegen nyelv) nyelvi előkészítő osztály bevezetése

A másik fontos innováció és alappillér a MID osztály bevezetése volt, amely azóta is

sikerrel működik. Kezdetben szakmai dilemmát jelentett, hogy a menekült tanulók

osztályokba sorolása – azaz az azonnali integráció –, avagy a magyar nyelv szegregált

osztályokban való tanítása a hatékonyabb. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a meglévő

módszerekkel nem sikerült az osztályokba integrálás: magyar nyelvtudás nélkül a

tanulók behozhatatlanul lemaradtak. Jelenleg minden újonnan érkező, magyarul nem

beszélő tanulót a MID osztályba íratnak be, ahol az első évben heti 20 órában tanulják a

magyar nyelvet, az osztályon belül is maximum 15 fős kis csoportokban folyik a


57




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


differenciált oktatás. Év végén a tanulók vizsgát tesznek és egy „motivációs

beszélgetésen” vesznek részt – aki nagyon jól teljesít, az ezt félévkor is megteheti -, ez

alapján történik az osztályba sorolás. Ezután a tanulók integrált oktatásban vesznek

részt, azzal a különbséggel, hogy magyar irodalom- és nyelvtanórák helyett MID-óráik

vannak.

Szabadidős programok és táborok szervezése

Az iskola számos szabadidős programot, foglalkozást, valamint táborokat szervez, ahol a

MID osztályokba járó migráns tanulók és – a későbbi potenciális integrált osztályok –

magyar tanulói közösen vesznek részt. Ezekre a programokra a szegregált MID osztályok

miatt különösen nagy szükség van, céljuk az osztályokba integrálás előkészítése a közös

élmények, találkozások által. Évente egy tábort és öt-hat egynapos szabadidős

programot szerveznek. Az egynapos programok között szerepel mozi, színház, múzeum,

városnézés, kirándulás. A táborok programjai általában tematikusak; sport, kirándulás,

közös főzés és étkezés, illetve interkulturális érzékenyítő játékok, gyakorlatok

szerepelnek köztük.

Mik az iskola eredményei, sikerei, nehézségei?

A pedagógiai program interkulturális szempontok mentén történő teljes átalakítása

hiánypótló volt; más intézményektől, szakmai szervezetektől, a fenntartóktól és a

szülőktől is pozitív visszajelzések érkeztek. A program felülvizsgálata, értékelése

folyamatos, a tapasztalatokat igyekeznek beépíteni. Az iskola a MID osztály bevezetését

is sikeres innovációként értékeli, és a diákok is szükségesnek és hasznosnak érzik a

bevezető osztályt. A tantervet és az osztály működésének kereteit minden évben

felülvizsgálják, és a tapasztalatok és a változó szükségletek szerint javítják, módosítják.

A nagyon különböző iskolai előélet, képzettség, a közvetítő nyelv hiánya nagy kihívást

jelent, amire a pedagógiai válaszok keresése folyamatos.

A szabadidős programok és táborok pozitív élményt jelentenek a résztvevőknek,

ugyanakkor nem mérhető az, hogy mennyire van hosszú távú hatása, mennyire történik

attitűdváltozás a tanulókban. Nehézség, hogy a programokon gyakran elkülönülnek a

migráns és a magyar tanulók; ha amúgy kevés kapcsolat van közöttük az iskolában, a

ritka alkalmak kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy valódi közösségeket alakítsanak ki. Az

a tapasztalat, hogy a programok inkább a már meglévő kapcsolatok megerősítésére,

elmélyítésére alkalmasak. A táborok ilyen szempontból hatékonyabbak, de a menekült

tanulók bevonása nehezebb, és a finanszírozás is bizonytalanabb.


58




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272



A migráns tanulók integrációja az iskola számára komplex, többféle tevékenységterületet

érintő, több innovációt igénylő feladat. A folyamat szakmai érdeme, hogy a különböző

tevékenységek tervezésére és megvalósítására munkacsoportokat hoztak létre,

amelyekben az adott tevékenységterületen kompetens szakemberek célzottan dolgoznak.

Ilyen munkacsoport jött létre például a pedagógiai program kidolgozására, a MID

osztályok tantervének kidolgozására és a speciális osztályban való oktatásra vagy a

szabadidős programok szervezésére. Nagyon fontos azonban az, hogy a különböző

területeken dolgozók megosszák tapasztalataikat, együttműködjenek egymással, a külső

partnerekkel (Református Missziói Központ Menekültmisszió, Bevándorlási és

Állampolgársági Hivatal – Menekülteket Befogadó Állomás, Bicske) és az egyéb

szakemberekkel (szociális munkások, pszichológusok stb.). Ennek biztosítására havonta

egy alkalommal találkozót szerveztek, amelyeken valamennyi szereplő részt vett: itt

történt a tapasztalatmegosztás, az egyéni fejlesztési tervek megbeszélése, az

eredmények bemutatása, és akár különböző szakemberek előadásaira is sor kerülhetett.

A pedagógiai kihívásokra kezdetben spontán, ad hoc jellegű megoldások születtek,

ezeket azonban folyamatosan értékelték, és a tapasztalatok alapján egyre tudatosabb

pedagógiai tervezés zajlott és zajlik. A folyamatos fejlődéshez a megvalósítók szerint az

is szükséges, hogy ne külön projektként, rövid távú feladatként tekintsenek az egyes

tevékenységekre, hanem komplex egészként, egy összefüggő rendszerként értelmezzék

a folyamatot.

Az iskoláról és a projektekről bővebb információk itt találhatók: http://than.hu


http://than.hu/

59




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


12. SZIVÁRVÁNY

A projekt célja a Debreceni Befogadó Állomáson tartózkodó menedékkérő gyermekek

kompetenciafejlesztése a közoktatásba való integrációjuk elősegítése érdekében a

gyerekek tanulási készségeinek, pszichés állapotának, szocializációjának, társas

kompetenciáinak fejlesztése. A projekt további célja a befogadáshoz kapcsolódó

szolgáltatások bővítése, a mentálhigiéné javítása, családgondozás, illetve

közösségfejlesztés.

A „Szivárvány” projektet a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület valósítja meg 2013–

2014-ben az Európai Menekültügyi Alap (EMA) támogatásával.

A Menedék

A Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület bevándorlók társadalmi integrációjával

foglalkozik. Számos projektet valósítanak meg három fő tevékenységterületen:

szolgáltatások nyújtása (egyéni és csoportokkal foglalkozó szociális munka, pszichológiai

segítségnyújtás, közösségi programok) Budapesten és vidéken; bevándorlókkal

foglalkozó szakemberek (segítő szakemberek, pedagógusok, rendészeti területen

dolgozók stb.) képzése; valamint a befogadó társadalom érzékenyítése.

Milyen szükségletekre reagál a Szivárvány? – A kontextus

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Debreceni Befogadó Állomásán menedékkérő –

és kisebb számban elismert menekült, oltalmazott és befogadott – családok, egyedülálló

nők és férfiak, illetve gyerekek tartózkodnak. Jelenleg a Befogadó Állomáson nagyon sok

gyermek él, akiknek a magyar közoktatásba való integrációja szerencsés esetben már a

debreceni tartózkodás ideje alatt megtörténik. (A debreceni Csapókerti Általános Iskola

és a Pósa utcai óvoda fogadja ezeket a gyerekeket.) Ezeknek a gyerekeknek azonban a

közoktatásban nagyon nehéz helyzetük van. Fejlettségi szintjük több okból gyakran

elmarad az életkoruknak megfelelőtől: van köztük, aki évek óta menekül és úton van, aki

soha nem járt óvodába vagy iskolába, a menekülés miatt többen pszichés problémákkal

küzdenek. A szülők az átélt traumák, a létbizonytalanság és a menekülés következtében

folytonos lelki, fizikai, mentális problémákkal küzdenek, és nem megfelelő mértékben

motiváltak gyermekeik iskolai oktatásának támogatásában. A gyermekek számára a

magyar nyelv hiánya is nagyban megnehezíti az iskolai előrehaladást. A Menedék

Egyesület évek óta valósít meg a Debreceni Befogadó Állomáson a befogadási feltételek

javítását, az integráció támogatását célzó projekteket. A 2012-ben megvalósított

„Menedékkérők kompetenciafejlesztése” című projekt is részben a táborban tartózkodó


60




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


gyermekek kompetenciafejlesztésére irányult, így a projekt munkatársainak sok

tapasztalata van ezen a területen. A Befogadó Állomáson eltöltött idő alatt megjelent az

elismerését kérőkkel való differenciált, egyénre szabott, különböző kompetenciák

fejlesztését célzó foglalkozás szükséglete, amely egyrészről ellensúlyozza a lelki, fizikai,

mentális egészségre ható korábbi és jelenlegi romboló hatásokat, másrészről segít

megfelelni a magyarországi közeg, közoktatás, iskolarendszer elvárásainak, továbbá a

későbbi életszakaszokban is hasznosítható, hosszú távú fejlődést tud elérni.

A jelenleg megvalósuló „Szivárvány” projekt bemutatása során a továbbiakban a

gyerekek kompetenciafejlesztését célzó projektelemekre koncentrálunk. A projektet egy

fejlesztő pedagógus, két foglalkozásvezető, egy pszichológus és egy családsegítő

valósítja meg szoros együttműködésben.

Milyen megoldásokat kínál a Szivárvány? – A projekt elemei, főbb

tevékenységei

Egyéni és csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások tanköteles korú (3–16 év)

menedékkérők számára

Az iskolai integrációhoz szükséges készségek, kompetenciák fejlesztése akkor hatékony,

ha előtte megtörténik a gyerekek egyéni állapotfelmérése és a legfontosabb fejlesztésre

szoruló területek meghatározása. Az állapotfelmérés különböző kérdőívek, feladatsorok,

tesztek, valamint a gyermekekkel és szüleikkel való beszélgetések segítségével történik.

A képességeket nagyon sokféle eszközzel, teszttel vizsgálják. A tanulási képességek

mérésére olyan teszteket hívnak segítségül már létező mérőeszközökből, amelyek

figyelembe veszik a gyermekek életkorát, kulturális sajátosságait és magyar nyelvi

ismereteinek hiányát. A méréseknél fontos, hogy olyan körülményt tudjanak teremteni,

amiben a gyerekek fel tudnak oldódni, és figyelembe venni a gyermekek pillanatnyi

hangulatát, pszichés állapotát az eredmények értékelésekor. Az egyik legfontosabb

mérőeszköz a családrajz. Vizsgálják a gyerekek kommunikációs képességét, verbális és

nonverbális kommunikációját, beszédértését, beszédprodukcióját például

bemutatkozásos feladatok, szituációs játékok által. Mozgásfejlettségről különböző

tornagyakorlatok utánoztatásával tájékozódnak. Vizsgálnak tér- és időbeli

tájékozottságot, az irányok felismerését – jobb és bal differenciálással – a testsémán

való tájékozódás képességét. Megfigyelnek vizuális érzékelést (megfigyelőképességet),

auditív észlelést (ritmusérzéket tapssal) és mozgásészlelést (szem-kéz koordinációt),

vizuális figyelmet, monotóniatűrést, kreativitást, valamint verbális, akusztikus és vizuális

emlékezetet. A feladatmegoldások során figyelik a gyermekek viselkedését, reakcióit:

mennyire vállalja a feladatot, mennyire kitartó, milyen az érzelmi viszonyulása,

szándékos figyelme mennyire tartható.


61




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A teszteken és feladatmegoldásokon túl a gyerekekkel és szüleikkel való személyes

találkozások és beszélgetések során is információkat szereznek a gyerekek családi

kapcsolatait, nyelvi kompetenciáit, iskolázottságát illetően. Ez különösen nehéz abban az

esetben, amikor nincs közös nyelv. (A családgondozó, foglalkozásvezetők tolmács

segítségét is felhasználják az információk gyűjtése során, hogy munkájuk hatékonyságát

fokozzák.) Nehézséget jelent továbbá az is, hogy az első találkozásokkor a családok

sokszor zárkózottak. A segítő szándékú és tájékoztató jellegű megkeresések, többszöri

találkozások után azonban – látva a szakemberek nyitottságát, érdeklődését,

kedvességét, hozzáértését – a családok sokszor feloldódnak és többet elárulnak maguk

és a gyerekek helyzetéről. Az első benyomások – és a külső jegyek megfigyelése – is

sokat segítenek a gyermekek állapotfelmérésében.

Mindezekből a vizsgálatokból azt a következtetést vonták le, hogy minden gyermeknél

elsődleges fontosságú a kommunikáció fejlesztése, továbbá nagyon fontos a figyelem, a

gondolkodás, valamint az emlékezet fejlesztése. Ez különböző módszerek, eszközök

segítségével történik. A projektben dolgozó fejlesztő pedagógus áttekintette a téma

szakirodalmát; különböző fejlesztő eszközöket, könyveket, munkafüzeteket, fejlesztő

játékokat szereztek be, és ezeket folyamatosan bővítik – rengeteg ilyen eszköz és játék

van a piacon. A fejlődést megalapozó, elősegítő munka során kiemelt szerepe van a

játéknak. „Meg kell tanítani őket játszani, és utána lehet velük tényleg játszani, és

játszva tanulni.” A játékos tanulás nagy hangsúlyt kap. A gyerekek fejlesztése

ugyanakkor nem csak a tanulás támogatásáról szól. A munka célja a szocializáció

elősegítése, a helyes szokások kialakítása, a társas kapcsolatok megerősítése és a

gyermeki lét megélése is.

A gyermekek foglalkoztatása egyéni vagy kiscsoportos (2–5 fő) formában történik. A

közös alkalmak során törekszenek arra, hogy a különböző eszközöket, módszereket

vegyesen használják, és minden alkalommal a különböző területek közül akár többre is

irányuló fejlesztés együttesen megvalósuljon. A fejlesztő pedagógus és a két

foglalkozásvezető heti rendszerességgel egyezteti, hogy a különböző fejlesztési

területekhez milyen játékokat, eszközöket használnak, melyik gyermek milyen területen

ért el fejlődést, mik az erősségei, további fejlesztést igénylő területei, viselkedése,

motiváltsága.

Az Egyesület folyamatosan együttműködik a gyermekeket fogadó oktatási

intézményekkel, a Csapókert Általános Iskolával és a Pósa utcai óvodával. Az iskolába az

Egyesület fejlesztő pedagógusa jár hospitálni, fejlesztő órákat tartani – a diákokat az

óráról kikérve, különteremben. Ennek előnye, hogy a pedagógus egy másik környezetben

is megismeri a gyermeket: hogyan viselkedik az iskolában, milyen nehézségei vannak, az

iskolában tanító tanárral konzultálva egy hatékonyabb fejlesztés valósulhat meg az itt

szerzett információk, tapasztalatok által. Mindemellett ez lehetőséget biztosít az


62




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


intézményi pedagógusokkal való folyamatos kapcsolattartásra is. Az óvodával főleg a

családgondozó tartja a kapcsolatot. Együttműködnek továbbá a Bevándorlási és

Állampolgársági Hivatal munkatársaival is, akik szintén megvalósítanak a gyerekek

iskolai segítésére irányuló projektet a tábor területén. (A Palánta nevű programban

főként tantárgyi korrepetálással foglalkoznak.)

A projekt keretein belül megvalósulnak közösségfejlesztő foglalkozások is, meghívott

foglalkoztatók segítségével (nemezkészítő, fafaragó, bőrműves) vagy külső program

keretében. A debreceni Vojtina Bábszínházzal nagyon jó együttműködés alakult ki:

bábszínházi előadásokra, drámapedagógiai és kézműves-foglalkozásokra is várják a

Befogadó Állomáson élő gyerekeket. További befogadó helyszínek a Kikelet Foglalkoztató

Központ, ahol tánc- és mozgásos foglalkozásokat tartanak és egy debreceni kutya-

sportegyesület, akik kutyás terápiával is foglalkoznak.

Pszichés gondozás, egyéni és csoportos terápiás foglalkozások

A projektben egy pszichológus munkatárs foglalkozik a gyermekek (szükség esetén

szüleik) pszichés gondozásával, ellátásával pszichológiai vizsgálat alapján. A feltárt

problémák alapján fejlesztési és terápiás javaslatot és tervet készít.

Egyéni és csoportos terápiás foglalkozásokat valósít meg a gyerekek életkorának,

nemének, kulturális sajátságainak, kommunikációs és szociális készségeinek,

képességeinek figyelembe vételével. Segít feldolgozni a gyerekeket, családokat ért

pszichés traumákat, szorosan együttműködik és konzultál a családgondozóval és a

foglalkozásvezetőkkel.

Családgondozás

A családokkal végzett szociális munka/családgondozás keretében a szülők

megismerésén, támogatásán, tanácsadáson keresztül kívánják biztosítani azt, hogy a

szülők gyermekeiket minden életszakaszukban hatékonyan támogatni tudják. Segítséget

kívánnak nyújtani abban, hogy a szülők érdekeltté váljanak a gyermekük fejlesztésében,

nevelésében, oktatásában, az iskolai felzárkóztatásban. Ezen a területen legfőbb cél

azoknak a problémáknak a feltárása és kezelése, amelyek a gyermekek tanulási

folyamatát, közösségbe történő beilleszkedését befolyásolják, illetve fontos, hogy azokra

mielőbbi hatékony reagálás történjen. A családgondozó aktívan közreműködik a

jelzőrendszer működésében.

Nyári tábor

A projekt keretében egyhetes nyári tábort valósítanak meg a gyermekek részére. A tábor

célja a motiváció elősegítése, fenntartása, a sikerélményhez juttatás, a gyerek


63




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


önbizalmának, önértékelésének, tanulási kedvének növelése, motivációjának fejlődése,

erősödése, pozitív megerősítés.


A fejlesztő foglalkozások a gyermekek számára nagyon hasznosak: nő az esélyük az

intézményes oktatásba való bekapcsolódásra, motiváltabbá és sikeresebbé válnak az

iskolában, csökkennek a gyermekek közötti, az iskolai és a családon belüli konfliktusok, a

hospitalizáció hatásai; a gyermekek nyitottabbá válnak, az egyéni kompetenciák

fejlődnek, javul a szocializációs szint.

A projekt nehézsége, hogy a Befogadó Állomáson jelenleg rendkívül sok gyermek

tartózkodik, akik szeretnének részt venni a programban, a fejlesztés azonban egyéni

vagy kiscsoportos keretek között hatékonyabb. Mindazonáltal a foglalkozásvezetők

tapasztalatainak, rugalmasságának és az eszközök sokszínűségének köszönhetően

nagyobb létszámú csoportok (10, esetenként akár 20 fő) fejlesztése is megoldható és

hatékony.

További nehezítő tényező a gyerekek közötti nagy fluktuáció; sok esetben mire

megtörténik a gyerekek állapotfelmérése, a bizalom kiépítése, és megkezdődhetne a

hatékony fejlesztés, a gyermekek családjukkal elhagyják a tábort. Szakmai nehézség,

hogy a piacon fellelhető nagy mennyiségű fejlesztő eszköz közül megtalálják azokat,

amik a gyerekek hátterének (szociális tényezők, kultúra) is megfelelőek, illetve a magyar

nyelvi hiányosságok ellenére is hatékonyan használhatók.

A projekt további eredménye, hogy a pszichológiai ellátás, egyéni, kiscsoportos

pszichoterápiás foglalkozások és a családgondozás megerősíti a szülői kompetenciákat, a

szülők hatékonyabban tudják támogatni gyermekeik fejlődését.

A szülőkkel való bizalom kiépítésének nagyon szép példája, hogy a program keretein

belül megvalósuló egyhetes nyári táborba a szülők – természetes féltés mellett –

örömmel és szívesen elengedik gyermekeiket, teljesen a projekt munkatársaira bízva

őket. A projekt munkatársai a gyermekeket foglalkoztatók, a családgondozó az iskola és

a szülők között is közvetítenek, ami nagy segítség a gyermekek iskolai integrációjában.


A projekt úttörő és hiánypótló; bár több projekt működik sikerrel migráns gyermekek

iskolai és tanulási támogatását célozva, kifejezetten széles körű kompetenciafejlesztéssel

csak a „Szivárvány” projektben foglalkoznak. A gyermekek sikeres

kompetenciafejlesztése közvetetten a szülőkre is hat: „Lehet, hogy a gyerek fogja

megtanítani a szülőt valami olyanra, amivel majd jobban fog boldogulni”,

megsokszorozva és fenntartva a projekt hatásait. A projekt fenntarthatóságához


64




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


hozzájárul továbbá az együttműködő partnerekkel (Bevándorlási és Állampolgársági

Hivatal, közoktatási intézmények, debreceni szervezetek) kialakult jó szakmai viszony.

A projekt megvalósítói szerint különösen fontos volna a területen – azaz migráns

gyermekek nevelésében, oktatásában – dolgozó szakemberek számára folyamatos

szakmai tapasztalatcsere lehetőségének biztosítása, képzések, fórumok szervezése, a

folyamatos párbeszéd és kapcsolattartás, kapcsolati háló kiépítése, működtetése,

valamint az interkulturális pedagógiai program elterjesztése, adaptálása az iskolákban, a

multikulturális szemlélet elsajátítása.


65




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Egy komplex interkulturális pedagógiai projekt/jó gyakorlat

13. BÁBEL

A projekt célja az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskolába (Dobsuli) járó migráns

gyerekek iskolai beilleszkedésének elősegítése egy komplex interkulturális pedagógiai

projekten keresztül.

A „Bábel” projektet az Artemisszió Alapítvány az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános

Iskola, Szakiskola és Szakközépiskolával (Dobsuli), valamint a Mérei Ferenc Fővárosi

Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel együttműködésben valósította meg

2009–2011-ben a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) támogatásával.

Az Artemisszió

Az Artemisszió Alapítvány célja a különböző kulturális, etnikai és társadalmi csoportok

közötti párbeszéd és közeledés elősegítése, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi

integrációjának támogatása. Az alapítvány főleg interkulturális és ifjúsági projektek

megvalósításával foglalkozik. Az alapítványról és projektjeiről további információk itt

találhatók: http://www.artemisszio.hu/

A Dobsuliról információk itt találhatók: http://www.dobsuli.hu/, a Mérei Intézetről pedig

itt: http://www.fovpi.hu/

Milyen szükségletekre reagált a Bábel? – A kontextus: a Dobsuli

A Dobsuli tanulói között különösen magas a migráns gyerekek száma. Kezdetben –

feltehetően a magyar-angol kéttannyelvű oktatás miatt – főleg magasabb státuszú,

például diplomata szülők gyerekei jártak ide, később pedig a bicskei előintegrációs

táborból kiköltöző menekült családok is egyre nagyobb számban íratták be gyermekeiket.

Ma az iskolába nagyon különböző háttérrel és előélettel rendelkező gyerekek járnak, a K

(kéttannyelvű) osztályokba átlagosan öt-hat migráns. A párhuzamos A, E osztályokban

nem jellemző a migráns gyerekek jelenléte, ezekbe az osztályokba viszont sok roma

tanuló jár. Elmondható, hogy az iskola igazi színes kavalkád a tanulók szocio-ökonómiai

és kulturális hátterét, valamint állampolgárságát tekintve is. A migráns gyerekek iskolai

beilleszkedése és sikeres tanulmányi előmenetele különböző okok miatt (nyelvi

akadályok, kulturális különbségek, traumák, eltérő iskolai előélet, a befogadó osztály

kirekesztő viselkedése stb.) nehezített. A program célja olyan komplex, több területen

megvalósuló és az iskolai integráció minden szereplőjét (migráns gyerekek, többségi

tanulók, pedagógusok, szülők) bevonó program megvalósítása, amely segíti a migráns

gyerekek iskolai (és társadalmi) beilleszkedését. A továbbiakban az Artemisszió


http://www.artemisszio.hu/

http://www.dobsuli.hu/

http://www.fovpi.hu/

66




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Alapítvány Dobsulival közösen megvalósított tevékenységeit mutatjuk be részletesebben.

A Mérei Intézet által megvalósított képzésekről, illetve a Dobsuli által önállóan

megvalósított tevékenységekről (magyar mint idegen nyelv módszertani segédlet

kidolgozása, művészeti tanterv kidolgozása, valamint interkulturális szakácskönyv

készítése) csak említés szintjén foglalkozunk.

Milyen megoldásokat kínált a Bábel? – A projekt elemei, főbb tevékenységei

Interkulturális audit

A projekt során interkulturális auditot, azaz kutatást végeztek az iskolában. A kutatás

során vizsgálták a migráns tanulók iskolai helyzetét (mennyire integráltak, milyen

speciális szükségleteik vannak, ezekre milyen pedagógiai megoldások születtek stb.),

valamint a kulturális sokszínűség megvalósulását, értékként való megjelenését az

iskolában. A kutatásban nemcsak a migráns, hanem a roma és a szociálisan hátrányos

helyzetű tanulók helyzetére is figyelmet fordítottak. A kutatás során kérdőívet vettek fel

a migráns gyerekekkel és szüleikkel, interjút készítettek a pedagógusokkal, és

szociometriai felmérést végeztek a migráns gyerekeket fogadó K osztályokban. A projekt

eredményeit egy tanulmányban foglalták össze, amit „belső használatra”, az iskola

számára készítettek. A tanulmányban kiemelték a pozitívumokat és ajól működő

gyakorlatokat, a nehézségek megoldására javaslatokat fogalmaztak meg. A kutatást

önkéntesek végezték, akik módszertani segítséget kaptak. Az audit eredményeit egy

iskolai konferencia keretén belül bemutatták a pedagógusoknak.

Mentorprogram

A mentorprogramban 12–20 migráns vagy migráns hátterű tanuló vett részt. A program

keretein belül a mentorált migráns gyerekek segítséget kaptak a tanulásban,

tanulásmódszertanban, a házi feladatok megírásában, szükség esetén magyarnyelv-

tanulásban. A mentorok segítették a szülők és az iskola közötti kapcsolattartást és

kommunikációt is. A mentorprogram kezdetén az önkéntes mentorok kétnapos

mentorképzésben részesültek, ezután történt a párok kialakítása. A mentorok hetente

egy alkalommal találkoztak mentoráltjaikkal, és közösen beszélték meg, hogy miből fog

állni a közös munka; így minden gyermek egyéni szükségleteinek megfelelő segítséget

kapott. A program elején a szülőket is tájékoztatták, és engedélyüket kérték a

programban való részvételhez. Az egyoldalas tájékoztatót lefordították az érintettek

nyelvére, és egy tájékoztató alkalmat is tartottak – erre azonban elég kevés szülő jött el.

Az iskolában ezzel egy időben a Református Missziói Központ Menekültmissziója is

valósított meg menekült gyerekek számára tanulást és beilleszkedést segítő programot

(a projektről részletesen olvashat a tanulmányban); mivel a két program között sok

átfedés volt, a két szervezet munkatársai folyamatosan egyeztettek egymással. A


67




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


mentorok számára esetmegbeszéléseket tartottak, ahol feltehették kérdéseiket,

megoszthatták egymással tapasztalataikat. A program részeként a mentorok és

mentoráltak számára közös programokat, találkozókat is szerveztek: elmentek együtt a

Parlamentbe, a Ludwig Múzeumba, a Sirályban activity délutánt rendeztek. A mentorok a

mentori munkáról havi értékelést írtak – bár ezt nem minden mentor teljesítette

hiánytalanul –, az év végén pedig éves értékelést.

Érzékenyítő foglalkozások

A projekt keretében minden felső tagozatos osztályban három 45 perces alkalomból álló

foglalkozássorozatot tartottak, amelyek célja a gyerekek nyitottságának erősítése,

interkulturális kompetenciájának fejlesztése volt. A tematika kidolgozását az alapítvány

munkatársai végezték, majd egy kétnapos tréning keretében megtanították az

önkénteseknek, akik a foglalkozássorozatokat tartották. A tematika a következő témák

interaktív feldolgozására irányult: kulturális hasonlóságok és különbözőségek feltárása,

kulturális szokások megismerése, az identitás fogalmának értelmezése, a kirekesztés

témájának feldolgozása, erőszakmentes kommunikáció. A foglalkozássorozatok egész

évben zajlottak, megvalósításukban körülbelül 12 önkéntes vett részt. A magasabb

létszámú osztályokat két csoportra bontották a hatékonyabb munka érdekében.

A projekt keretén belül az iskola pedagógusai 60 órás akkreditált interkulturális

továbbképzésen vettek részt.


A mentorprogramot a pedagógusok nagyon pozitívan értékelték, nagy segítséget

jelentett mind a migráns gyerekek tanulmányi eredményeinek javításában, mind a

szülőkkel való kapcsolattartásban. A program tanulsága, hogy a szülők tájékoztatására

és bevonására nagyobb figyelmet kell fordítani. Több szülő-pedagógus-mentor találkozó

hozzájárult volna a hatékonyabb tájékoztatáshoz és a sikeresebb megvalósításhoz. A

mentorprogram további tanulsága, hogy a gyerekekkel közvetlenül dolgozó szakemberek

(osztályfőnök, szaktanárok, pszichológus, családgondozó) és a mentorok szorosabb

együttműködése szükséges. Nagyon hasznos, ha minden gyermek részére egyéni

fejlesztési tervet készítenek a fent említett valamennyi szakember bevonásával. Fontos

tanulság az is, hogy a mentorok – bár sokféle tevékenységet végezhetnek – nem tudnak

minden feladatot szakszerűen ellátni. Jelentős iskolai lemaradás esetén külső korrepetitor

bevonása, krízishelyzetekben pszichológus, családterapeuta bevonása szükséges. Erre a

programban különös figyelmet fordított az alapítvány.

A foglalkozássorozaton részt vevő diákok és tanárok visszajelzései pozitívak voltak: olyan

témákkal foglalkoztak, amikkel azelőtt nem és amire iskolai keretek között nem nagyon

van lehetőség. A foglalkozásvezetők a megtartott foglalkozásokról értékelést és


68




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


visszajelzést írtak, amit a foglalkozástematikákkal együtt megosztottak a

pedagógusokkal, megteremtve a lehetőséget, hogy a későbbiekben önállóan is

foglalkozzanak a témával. A foglalkozássorozattal kapcsolatban a legfontosabb tanulság,

hogy a 3x45 perc nagyon rövid idő a téma feldolgozására. Szükség lett volna egy

bevezető alkalomra, ami az ismerkedésről, a csoportbizalom kialakításáról szól. Ilyen

rövid idő alatt jelentős változás a tanulók attitűdjében nem valószínűsíthető. A

pedagógusképzés legnagyobb tanulsága, hogy a tanárok rengeteg tapasztalattal,

tudással rendelkeznek, azonban nem történik meg ezek megosztása. Ennek érdekében

szükség volna belső képzésekre és más fórumokra.


A projekt fontos értéke, hogy megvalósításában három olyan szervezet működött együtt,

amelyek más-más módon érintettek, más-más terület szakértői. Az Artemisszió és a

Dobsuli között különösen szoros szakmai együttműködés és jó kapcsolat alakult ki. Az

iskolában hasonló tevékenységet folytató Menekültmisszióval is volt együttműködés. A

hatékony szakmai munka egyik feltétele, hogy a különböző tevékenységeket

megvalósító, de ugyanazon célért dolgozó szervezeteket segítők szoros

együttműködésben dolgozzanak, megosszák egymással tapasztalataikat, információikat,

így egymást erősítve – és nem egymás munkáját kioltva – dolgozzanak.

A projekt megvalósításában nagyon sok önkéntes is részt vett, ami a projekt másik

fontos hozzáadott értéke. Az önkéntesek komoly szakmai tapasztalatokat szerezhettek.

A projekt során nagyon sokféle tevékenység valósult meg, több területen történt jelentős

fejlesztés, ezért különösen fontos volna a projekt fenntarthatóságának biztosítása. Ehhez

a projekt megvalósítói szerint mindenekelőtt széles körű együttműködésre volna

szükség: az iskolai szakemberek, pedagógusok hatékonyabb együttműködése mellett

szükséges volna külső szakemberek, illetve civilek, önkéntesek bevonása is. Ideális

esetben egy – az iskola alkalmazásában álló – pedagógiai asszisztens felügyelné a

folyamatot, és a megvalósult fejlesztések, új tevékenységek folytatásának biztosítása is

az ő feladata volna.

A projektről bővebb információk itt találhatók:

http://www.artemisszio.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Ahir

ek-felhivasok&id=409%3Amigrans-tanulok-a-dobsuliban-egy-kiserleti-program-

tapasztalatai%E2%8C%A9=hu


http://www.artemisszio.hu/index.php?option=com_content&view=article&catid=1%3Ahirek-felhivasok&id=409%3Amigrans-tanulok-a-dobsuliban-egy-kiserleti-program-tapasztalatai%E2%8C%A9=hu



69




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Fókuszcsoportok

A kutatás keretében két fókuszcsoportos beszélgetést szerveztünk. Az egyik beszélgetés

résztvevői olyan hazai szakértők voltak, akik az interkulturális pedagógia területén

tevékenykednek, a másik beszélgetés résztvevői olyan pedagógusok, intézményvezetők

voltak, akik olyan közoktatási intézményekben dolgoznak, ahol nagyobb számban vannak

jelen migráns vagy migráns hátterű tanulók, így a migráns gyerekek oktatása-nevelése,

valamint iskolai integrációja területén nagyobb tapasztalattal rendelkeznek. A

beszélgetések egyenként körülbelül másfél órásak voltak.

A szakértői fókuszcsoport

A fókuszcsoportos beszélgetés célja az volt, hogy az interkulturális pedagógia területén

tevékenykedő szakemberek megismerjék egymás tevékenységeit, azonosítsák a

kapcsolódási pontokat, továbbá megosszák egymással tapasztalataikat, megvalósított jó

gyakorlataikat.

A beszélgetés kezdetén a résztvevők részletesen bemutatkoztak, kitértek szakmai

hátterükre, tevékenységeikre, szakterületükre.

Kádár Judit az Eszterházy Károly Főiskola Amerikanisztika Tanszékén oktat amerikai-

kanadai stúdiumokat, és célja, hogy az amerikai és kanadai multikulturális társadalmak

működését, az ott megvalósuló interkulturális jó gyakorlatokat hallgatóinak bemutassa,

ezek hazai adaptációs lehetőségeit megvitassák, szociális érzékenységüket, társadalmi

felelősségvállalásukat fejlessze. Kutatási területe a több kultúrájú személyek

identitásválasztása Új-Mexikóban. Beszámolt róla, hogy az egri főiskolán több

próbálkozás, kezdeményezés indul a pedagógiai – és interkulturális pedagógiai területen.

Torgyik Judit a Kodolányi János Főiskola oktatója „Multikulturális nevelés tanára MA

szakon”, melynek hallgatói főképp gyakorló pedagógusok. Fő témája a roma gyerekek

oktatása, integrációja, ezzel a 90-es évek végén ő kezdett el foglalkozni. Számos

publikációja jelent meg multikulturális nevelés témakörében.

Szántó Diána az Artemisszió Alapítvány egyik alapítója, szakmai vezetője, kulturális

antropológus. Az Artemisszió Alapítvány tevékenysége nagyon sokrétű, de központjában

az interkulturális oktatás-nevelés, gondolkodás, tanulás-, illetve a globális nevelés áll. Az

Alapítvány jelenleg megvalósít migránsok társadalmi integrációját elősegítő projektet,

illetve több globális nevelés témájú projektet is, továbbá akkreditált tanár

továbbképzéseket hazai és nemzetközi közönségnek is. Diána doktori kutatásának

témája a fejlesztési diskurzusok és ideológiák hatása a fogyatékos szervezetek identitás

meghatározására Sierra Leonéban.


70




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Zatykó Judit kutatóként és gyakorlati szakemberként egyaránt dolgozik a területen.

Pályáját a Menedék Egyesület menekülteknek szóló munkaerőpiaci témájú projektben

szociális munkásként kezdte, majd több menekültekre és migránsokra irányuló kutatást

valósított meg, legutóbb a harmadik országbeli migránsok iskolai beilleszkedését illetően.

Jelenleg egy közoktatásban tanuló harmadik országbeli tanulók beilleszkedését segítő

mentorprogramban dolgozik.

Borbély Nagy Éva „pedagógus és kalandor”. 1996-ban létrehozta az Alapítvány az Emberi

Jogok és a Béke Oktatásáért szervezetet (melyről a projektek között részletes leírás

található), arra a hiányra reagálva, miszerint az emberi jogok és a béke oktatása nem

volt jelen a magyar közoktatásban. Az Alapítvány főleg pedagógusok számára valósított

meg képzéseket, konferenciákat, határokon átnyúló együttműködéseket. Az Alapítvány

tevékenységén keresztül számos nemzetközi szervezet munkáját ismerték meg, és

vettek részt benne, számos jó gyakorlatot adaptáltak és honosítottak meg. Ilyen például

a Stanford Egyetem által kifejlesztett Komplex Instrukciós Program, melynek

bevezetésén a hejőkeresztúri iskolában nyolc évig dolgoztak, és a program nagyon nagy

eredményeket hozott a többnyire hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolában.

Jelenleg az ELTE IPPK-n is tanít külsős oktatóként.

Medjesi Anna 1999 óta dolgozik a Menedék Egyesületnél, jelenleg projektvezetőként.

Kezdetben szociális munkásként dolgozott, és munkájának fontos része volt a menekült

családok gyermekeinek iskolai beilleszkedésének segítése, a problémák azonosítása és a

megoldások keresése. (Ebben az időszakban elterjedt volt ezeknek a gyerekeknek az

iskolai szegregációja.) Végeztek kutatást is a területen, illetve – a pedagógusok

eszköztelenségét, és a téma szinte teljes elhanyagolását látva – kidolgoztak

pedagógusok számára egy tájékoztató kiadványt. Az Egyesület munkatársaként számos

szakembereknek szóló képzés kidolgozásában, akkreditáltatásában, és szervezésében

vett részt. Hosszú ideje tartó munkája során széleskörű szakmai kapcsolatokat épített ki

a területen.

Bognár Katalin a Menedék Egyesület képzésekért és oktatási projektjeiért felelős

programvezetője, szakmai vezető. A Menedék Egyesület számos képzést nyújt egyrészt a

különböző szociális szakembereknek, illetve pedagógusoknak, valamint rendészeti

területen dolgozóknak; rendőröknek és fegyveres biztonsági őröknek. Az Egyesület

nagyon fontosnak tartja a bevándorló gyerekek oktatását, integrációját, és több

tevékenységet is megvalósít ennek érdekében. Katalin tapasztalata, hogy egyre nagyobb

igény van a szakmában arra, hogy ezt a kérdést tudatosan kezeljék, és egyre több

motivált pedagógus kér szakmai segítséget az Egyesülettől, valamint a felsőoktatásban is

egyre többen érdeklődnek a téma iránt. A Menedék iskolai érzékenyítő programja

kapcsán az is egy fontos tapasztalata, hogy a pedagógusok egyre motiváltabbak arra,

hogy maguk kísérletezzenek arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet ezt a témát a


71




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


gyerekekkel feldolgozni. Hangsúlyozza a közös gondolkodás, az együttműködés, valamint

a tapasztalatok megosztásának fontosságát.

László Zsuzsa a Menedék Egyesület „Pedagógusokkal a befogadóbb iskolákért” TÁMOP

projekt szakmai vezetője, 15 éve valósít meg interkulturális tréningeket. Különösen nagy

kihívásnak tekinti a kevésbé motivált pedagógusok bevonását és érzékenyítését, és

különös sikernek az ő attitűdjükben elért változásokat. A Menedék TÁMOP projektjében

interkulturális képzési anyagok összeállításával, képzések akkreditáltatásával is

foglalkozik.

A beszélgetés további célja az interkulturális pedagógia területén megvalósuló jó

gyakorlatok gyűjtése, a tapasztalatok megosztása volt. Jó gyakorlatként említették azt

Magyarország 16 településén, 16 iskolájában megvalósult komplex iskolai programot

(Esélynövelő roma koordinátorok képzése és foglalkoztatása- Ec-Pec Alapítvány),

melynek keretében a résztvevő iskolák teljes tantestülete interkulturális képzésen vett

részt, továbbá tanárképzésben résztvevő roma származású mentorok foglalkoztak a

diákokkal. Az iskola vállalta, hogy a diákok mentorból tanárrá válva visszajöhetnek az

iskolájukba tanítani. A mentorok által a családokat is bevonták a projektbe. A projekt

tehát a célcsoportot illetően nagyon komplex volt, és hosszú távú perspektívát adott;

ezért emelték ki jó gyakorlatként.

Egy másik kiemelt jó gyakorlat az egyik résztvevő által is megvalósított, harmadik

országbeli migráns tanulók számára működtetett mentorprogram budapesti része volt.

(Az Agóra Alapítvány által megvalósított mentorprogram – szegedi részéről – részletes

leírás olvasható a projektleírások között.) A jó gyakorlat arra vonatkozik, hogy hogyan

adaptáltak egy már sikeresen működő projektet a nagyon eltérő viszonyokra: míg

Szegeden a harmadik országbeli migráns gyerekek nagyobb része magyar etnikumú -

akik kevésbé küzdenek nyelvi nehézségekkel, így a projekt leginkább a

közösségfejlesztésre, közösségépítésre összpontosít - addig Budapesten a bevont diákok

nagy többsége kínai származású: a velük és családjukkal való kommunikáció nagyon

nehézkes, és a tanulók iskolai integrációjának legnagyobb kihívása is nyelvi

nehézségeikben rejlik. A budapesti projektmegvalósítás erre kínai nyelven tudó mentorok

bevonásával, a családokkal való kommunikáció ezáltali erősítésével, illetve a mentorok

magyar mint idegen nyelv tanításának módszertani képzésével reagált. A résztvevő

beszámolt arról is, hogy számukra nagyon nehezen ment az iskolák, pedagógusok

bevonása, sok esetben elzárkóztak az együttműködéstől; a bevont pedagógusok pedig

nagyon eltérően értékelik a projektet. (Körülbelül a fele nagyon sikeresnek, a másik fele

kevésbé hasznosnak értékeli.)

A Menedék Egyesületet képviselő résztvevők tapasztalatai nagyon eltérőek: az általuk

indított és megvalósított pedagógus továbbképzésre négyszeres túljelentkezés volt, és a


72




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


pedagógusok nagyon motiváltak voltak. A képzés záró feladataként prezentációt

készítettek arról, hogy a jövőben hogyan látják el iskolájukban az interkulturális vagy

migráns specifikus feladatokat, és nagyon konkrét jövőbeli tervek, felelősségvállalás és

elhivatottság látszott.

Egy másik résztvevő a pedagógusokkal, intézményekkel való hosszú távú együttműködés

fontosságát hangsúlyozta. Bár az egyes képzések, tanulmányutak, konferenciák is

hasznosak lehetnek, a valódi attitűdváltozást, illetve az iskola oktatási-nevelési

munkájában bekövetkező változást a hosszú távú együttműködés hozhatja meg. Ezért az

egy intézményben megvalósított, ám minél komplexebb és hosszabb távú projektek

fontosságát hangsúlyozta, illetve az együttműködés fenntartását a projektmegvalósítás

után is, az „utánkövetést” és a szakmai konzultáció lehetőségét.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy nagyon fontos volna a tanárképzésben a sokkal

több iskolai gyakorlat biztosítása. Felmerült, hogy a pedagógusok szakmai fejlődéséhez,

illetve az attitűdváltozáshoz nagyban hozzájárul a sajátélményű interkulturális

tapasztalat, így fontos volna a hallgatók, illetve a pedagógusok számára külföldi

gyakorlati lehetőség biztosítása.

Az Artemisszió Alapítvány által megvalósított jó gyakorlatok közül kettőt emelt ki az

alapítvány képviselője, mindkettőnek a komplexitását, különböző szintjeit hangsúlyozva.

Az egyik egy interkulturális témájú kiállítás, egy múzeumpedagógiai módszer. Az

elkészült kiállítási anyag információt, élményt közvetít; interaktív feldolgozással a

közönség számára fontos érzékenyítő hatása van. Ugyanakkor a lényeg a tanulók

számára a kiállítási anyag létrehozásának folyamatában rejlik. A folyamatban nagyon

sokféle iskolát kapcsoltak össze különböző kulturális és társadalmi háttérrel rendelkező

tanulókkal, akik számára a közös munka önmagában nagyon fontos interkulturális

tapasztalat és tanulás volt, főleg, hogy a diákok designerekkel és

múzeumpedagógusokkal dolgoztak együtt. A tanulók széleskörű kutatómunkát végeztek

saját kultúrájukkal kapcsolatban, miközben kapcsolatot teremtettek szűkebb-tágabb

közösségük különböző tagjaival. A másik jó gyakorlatként a Dobsuliban megvalósult

Bábel programot említette (a projektről részletes leírás olvasható a projektleírások

között), ennek is komplexitását hangsúlyozva: az iskola szinte minden érintett

szereplőjére vonatkozóan valósultak meg projekttevékenységek.

A beszélgetés során felmerült a pedagógusok motivációjának és elköteleződésének

kérdése is. A résztvevők tapasztalata, hogy sok esetben a pedagógusok túlzott

leterheltsége az oka a szakmai fejlődés és az elköteleződés hiányának. Jellemző, hogy az

iskolák – a támogatási források elnyerésének érdekében – párhuzamosan akár több

különböző projektet is megvalósítanak, a pedagógusok pedig többlet juttatás vagy

időkeret biztosítása nélkül végzik ezeket a plusz feladatokat. Ilyen módon nagyon nehéz


73




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


az új ismeretek, tapasztalatok befogadása, a valódi szakmai fejlődés, a motiváció

fenntartása.

Felmerült az is, hogy – mint ahogyan a szociális szakmában is jellemző ez hazánkban – a

pedagógiai gyakorlatban is jellemző a krízisorientáltság.

Fontos volna egy paradigmaváltás ezen a területen: a prevencióra, a mindennapok

hatékonyabb pedagógiai munkájára koncentrálás.

A fókuszcsoport résztvevői egyetértettek abban, hogy a szakmai összefogás,

együttműködés, a tapasztalatok megosztása elengedhetetlen, és megerősítették

szándékukat erre vonatkozóan – akár időszakosan hasonló fókuszcsoportok szervezése

által is.

Fontos ugyanakkor a szakmai szereplőkön túl a szakpolitikai döntéshozók elérése is a

területen, jól átgondolt szakmai érvrendszerrel, pontosan kidolgozott szakmai

javaslatokkal. A beszélgetés zárásaként tehát olyan javaslatokat fogalmaztak meg a

résztvevők, amik hosszútávú, rendszerszintű, a szakpolitika területébe tartozó

fejlesztésekhez vezethetnek. Ilyen javaslat, hogy a témának kötelező módon és sokkal

nagyobb súllyal meg kell jelennie a tanárképzésben. Ehhez kapcsolódva

megfogalmazódott az is, hogy a felsőoktatásban dolgozó oktatók képzését,

továbbképzését is biztosítani kellene – a terület fejlesztésére irányuló pályázatok

többsége a közoktatás számára szól. Az Európai Integrációs Alap, illetve az Európai

Menekültügyi Alap pályázati forrásaiból évek óta volna lehetőség a felsőoktatási rendszer

migránsspecifikus érzékenyítésére, fejlesztésére, ugyanakkor nagyon kevés ilyen

pályázat érkezik be. (Pozitív példaként említették a BME Tolmács- és Fordítóképző

Központ interkulturális érzékenyítő, migránsspecifikus tolmácsképzésre vonatkozó

pályázatát, amit a felsőoktatási intézmény a civil szereplőkkel együtt valósítana meg.)

Fontos volna tehát a felsőoktatási intézmények, illetve a területen nagy tapasztalattal és

tudással rendelkező civilek szorosabb együttműködése is.

Mindehhez azonban elengedhetetlen, hogy a téma bekerüljön a szakmai diskurzusba, és

a szakpolitika számára is egyértelművé váljon: ez egy olyan fontos társadalmi kérdés és

probléma, ami valódi szakpolitikai támogatottságot kell, hogy élvezzen.

A pedagógus-fókuszcsoport

A beszélgetés legfőbb célja a különböző iskolákban működő pedagógiai jó gyakorlatok

megismerése, bemutatása, valamint a kihívások és lehetőségek azonosítása és a szakmai

tapasztalatcsere volt. A beszélgetés kezdetén minden résztvevő bemutatta az

intézményét, kiemelve annak migránsspecifikus és interkulturális pedagógiai

vonatkozásait, gyakorlatát.


74




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Menyhárt Sándor, a Kőbányai Szent László Általános Iskola intézményvezetője elmondta,

hogy iskolájuk 636 tanulójának körülbelül 6-7 százaléka migráns, főleg kínai és vietnami

származásúak (ennek legfőbb oka a kínai piacok közelsége). Kezdetben csak néhány

migráns tanuló járt ide, de a későbbiekben egyre többen; az iskolának „híre ment” a

migráns közösségeken belül, ma már egész Kőbányáról járatják kifejezetten ide

gyermekeiket. A migráns tanulók jelenléte, oktatása-nevelése az iskola „profiljává” vált,

a sikeres pedagógiai munka érdekében számos ilyen témájú projektet működtetnek,

együttműködésben vesznek részt (például a Miskolci Egyetem Együtthaladó programja,

az ELTE, a kőbányai pedagógiai szakszolgálat, TÁMOP). Bár az iskola kialakított

különböző pedagógiai gyakorlatokat a migráns gyerekek oktatása-nevelése területén

(például a gyerekek felmérése, osztályba sorolása, családdal való kapcsolattartás stb.),

az intézményvezető azt hangsúlyozza: az iskola célja, hogy a külföldi diákokat „minden

tevékenységbe bevonják”. Nem cél kifejezetten a migránsok számára, illetve az

interkulturális téma feldolgozására külön projekteket kidolgozni és megvalósítani, hanem

a cél az, hogy a migráns gyerekek a magyar gyerekekkel együtt, ugyanazokban a

tevékenységekben vegyenek részt, szükség esetén pedig egyéni fejlesztési programot

dolgoznak ki számukra. Az intézményvezető elmondása szerint a külföldi diákok

beillesztése, beilleszkedése ebben az iskolában nagyon könnyű, hiszen „eminens

migránsokról” van szó, akik nagyon motiváltak a tanulásban, és a különböző iskolai

tevékenységekben való részvételben (tehetséggondozás, sport, kórus stb.).

Berczi Gergely, a Than Károly Ökoiskola magyar mint idegen nyelv tanára szerint

iskolájukban is jellemző a távol-keleti származású migráns tanulók jelenléte, de nagyon

jellemző emellett a menekült tanulók jelenléte is. Ők a legtöbb esetben kísérő nélküli

kiskorúak, családjuk nélkül élnek itt, a fóti Gyermekközpontból érkeznek, amellyel az

iskola szoros együttműködésben dolgozik. Az iskola kidolgozott egy interkulturális

pedagógiai programot, és ez alapján folytatja oktatói-nevelői munkáját. A (többnyire)

kínai és a menekült külföldi tanulók az első évben szegregáltan, egy nyelvi előkészítő

osztályba járnak, ahol magas óraszámban tanulják a magyar mint idegen nyelvet, majd

az első év végén magyar nyelvi tudásszintjük és motivációjuk alapján sorolják őket

osztályokba. Az interjúalany tapasztalata szerint a kínai diákok zárt közösséget alkotnak

az iskolán belül is, a menekült diákok pedig sok esetben nagyon kevés iskolai előélettel

rendelkeznek (vannak, akik írni-olvasni az anyanyelvükön sem tanultak meg), így az

iskolai integrációjuk nagy kihívás.

Jagodits Eszter, a Zöld Kakas Líceum Mentálhigiénés Szakközépiskola és Gimnázium

pedagógusa szerint a líceumban nem jellemző a migráns tanulók nagyobb számú

jelenléte, az iskolába csak néhány migráns hátterű diák jár, főleg másodgenerációsok

vagy vegyes házasságból származók. Ugyanakkor az iskolába sok „problémás” fiatal jár,

akik esetenként nagyon eltérő szubkultúra képviselői, ami sokszor vezet konfliktusok


75




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


kialakulásához, és jellemző az előítéletesség is. Az iskolában nagyon sokszor dolgoznak

projektmódszerrel, és kidolgoztak egy interkulturális kompetenciafejlesztő projektet, amit

már több osztályban is sikerrel megvalósítottak.

Schaff Viktória, a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusa

elmondta, hogy iskolájuk kilencedik éve működik. Az iskola azért jött létre, hogy az itt

élő kínai gyerekek számára biztosítsa a kínai nyelv tanulásának és a kultúra

megőrzésének lehetőségét, illetve egy számukra ismerős, biztonságos iskolai közeg

legyen. Kezdetben csak kínai és mongol származású gyerekek jártak az iskolába, ma már

a magyar tanulók nagyon jelentős számban vannak jelen, és sokan vannak vegyes

házasságból származók, más nemzetiségű (orosz, francia, olasz stb.) tanulók is. Első

osztályban a gyerekek együtt tanulnak magyarul írni és olvasni, második osztálytól

kezdve az alsóbb évfolyamokon a kínai tanulók számára magyar mint idegen nyelv

oktatása folyik a magyar órákkal párhuzamosan. Felsőben pedig – az újonnan érkezett

külföldi tanulók számára – befogadó osztályok működnek. Ezekben az osztályokban heti

14–17 órában tanulják a magyar mint idegen nyelvet, és a többi tárgyból

(természettudományos tárgyak, történelem stb.) nem kapnak értékelést. Ahogyan a

magyarnyelv-tudásuk fejlődik–minden év vizsgával zárul –, úgy kerülnek át a magyar

mint idegen nyelves osztályokba, és kezdik tanulni a tantárgyakat magyarul, és kapnak

értékelést. A kínai diákok fluktuációja erős, év közben is folyamatosan vesznek fel

diákokat. Kínai származásúakat – az iskola eredeti célkitűzését figyelembe véve –

felvételi eljárás és különösebb feltételek nélkül vesznek fel. Az intézmény fenntartója az

OMSZI Nonprofit Kft., ebben az évben kifejezetten migránsspecifikus vagy interkulturális

pedagógiai témájú projekteket nem valósít meg az iskola.

Dudás Rita magyar mint idegen nyelv tanár elmondta, hogy az Erzsébetvárosi

Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola (Dobsuli) körülbelül 450

tanulójából 40-50 migráns vagy migráns hátterű. Az iskolába nagyon sokféle

nemzetiségű és kulturális hátterű diák jár, menekültek és más migránsok egyaránt. A

külföldi gyerekek fogadása, az iskola multikulturális jellege az iskola profiljává vált,

számos projektben vesznek részt a témában (Együtthaladó, Világsuli, Bábel), a külföldi

gyerekek számára a magyar mint idegen nyelv tanulása biztosított.

Juhász Anna szabadidő-szervező elmondta, hogy a Berzsenyi Dániel Gimnáziumba is

járnak migráns tanulók, főleg távol-keleti, de afrikai vagy például szír származásúak is. A

migráns vagy migráns hátterű tanulók főleg másodgenerációsok, de az első generációs

bevándorló tanulóknál sem jellemzőek a nyelvi nehézségek, mert az iskolába nagyon

nagy a túljelentkezés, a felvételi a magyar nyelv magas szintű ismerete nélkül nem

teljesíthető. Az iskola komplex készség- és képességfejlesztő programot működtet,

amely minden diák számára kötelező, és sok interkulturális elemet is tartalmaz.


76




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A beszélgetés folytatásában a résztvevők az iskolájukban zajló interkulturális pedagógiai

témájú vagy migránsspecifikus projektekről, kezdeményezésekről beszélgettek.

A résztvevő iskolák közül három iskola képviselője (Dobsuli, Berzsenyi és a Kínai-Magyar

iskola) is említette, hogy részt vettek a British Council „Világsuli” projektjében. A projekt

célja nemzetközi kapcsolatok teremtése és építése a közoktatásban, a kulturális

sokszínűség értékének közvetítése, valamint az iskolai inklúzió erősítése. (A projektről

részletes leírás olvasható a projektleírások között.)

A Berzsenyi Gimnázium képviselője interkulturális projektként, jó gyakorlatként az iskola

„Bódvalenke” projektjét említette. A programban a berzsenyis és a bódvalenkei

középiskolások építenek kapcsolatot egymással; közös programokat szerveznek (például

a Múzeumok Éjszakáján együtt vettek részt a tanulók Budapesten), kölcsönösen

meglátogatják egymást, a berzsenyisek adományt gyűjtenek. A projektben a

Berzsenyiben a részvétel önkéntes, de a pedagógus kiemelte, hogy a kínai és vietnami

tanulók az ilyen programokban nagyon aktívan vesznek részt, „mindig projektvezetők”.

Kifejezetten migrációs témában, az iskolában az Odeon Kft. valósította meg

„ColourSchool” projektjét. (Szintén részletesen olvasható a projektleírások között.)

Dudás Rita elmondta, hogy a Dobsuliban a néhány évvel ezelőtt megvalósított „Bábel”

projekt hozadékaként minden évben megvalósítják a multikulturális délelőttöt. Ezen a

délelőttön az iskola közössége a migráns tanulók kultúrájával ismerkedhet különböző

bemutatókon, programokon keresztül, a délelőtt „a migráns gyerekeké”. A szülőket is

meghívják, akik saját kultúrájuk ételeivel készülnek a programra. Ez a rendezvény

nagyszabású, az iskola igazi ünnepe.

A Kínai-Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola képviselője a „Világsuli” projektet

említette interkulturális pedagógiai kezdeményezésként az iskolában, és kiemelte: a

projekt hasznos hozadéka, hogy a bevont iskolák továbbra is szívesen működnek együtt.

A Zöld Kakas Líceum kidolgozta és számos osztályában megvalósította interkulturális

kompetenciafejlesztés projektjét. A projekt gondolata a diákok előítéletes viselkedése

okozta kihívások kezelésére fogalmazódott meg, és az iskolában gyakran használt

projektmódszer és a speciális tanrend lehetővé tette a projekt megvalósítását. Az

interkulturális kompetenciafejlesztés projektben az osztályok három hónapon keresztül

heti két napon három órában (azaz heti hat órában) vesznek részt. A projektben három

nagyobb blokkban dolgozzák fel a témát (1. önismereti blokk, 2. helyismereti-Budapest

blokk, 3. migráció, migránsok Magyarországon blokk). Egy-egy blokkban három héten

keresztül különböző foglalkozásokon, programokon vesznek részt a tanulók és dolgozzák

fel a témát, majd a lezárult blokk után a tanulók művészeti eszközök segítségével

dolgozzák fel a blokkban tanultakat, tapasztalatokat. A művészeti egységek végére

létrejön egy művészeti produktum. A résztvevő diákok feladata továbbá, hogy kis

csoportban egy interkulturális témát feldolgozzanak és bemutassanak. Ez által a projekt


77




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


által egy olyan téma került be az iskola nevelési profiljába, ami azelőtt nem volt

fókuszban.

A Than iskola képviselője az iskolában megvalósult „Élő Könyvtár” projektet emelte ki

interkulturális projektként. (A kezdeményezésről készült film megtekinthető itt:

http://www.youtube.com/watch?v=JJ3z2Zjq2zA). A projekt célja az iskola képviselője

szerint, hogy a többségi gyerekeket, tanulókat személyes élményeken keresztül

érzékenyítse a társadalomból kirekesztett, megbélyegzett, hátrányos helyzetű csoportok

elfogadására. Az, hogy a projekt keretén belül a tanulók egy menekült élettörténetével,

problémáival, helyzetével és személyével is megismerkedhettek, elősegítheti az iskolába

járó menekült tanulókkal való személyes kapcsolatok kialakulását. Jó gyakorlatként

említette továbbá, hogy az iskola tanulói kötelező közösségi szolgálatukat a fóti

Gyermekközpontban végzik, ahol sok mindent megtudhattak és megtapasztalhattak a

menekült gyerekek, fiatalok élethelyzetével kapcsolatban, kapcsolatok épültek. A

résztvevő diákok nagyon pozitívnak és fontosnak értékelték ezt az élményt. Az iskola

továbbá minden évben szervez közös tábort a migráns és a magyar tanulók számára,

ahol a rengeteg közös program és élmény lehetőséget teremt a kapcsolatok építésére és

a közösségfejlesztésre.

A Szent László Általános Iskola igazgatója ismét hangsúlyozta az iskola filozófiáját a

migráns tanulók oktatásával-nevelésével kapcsolatban: az iskola nem működtet

projekteket a különböző hátterű migráns gyerekek integrációját elősegítendő vagy a

magyar gyerekek érzékenyítésére, hanem arra törekszik, hogy az iskola programjaiban,

tevékenységeiben mindenki, kulturális vagy nemzetiségi hátterére való tekintet nélkül

részt vegyen és aktív legyen. Ez vonatkozik a kínai, vietnami, de a roma vagy a

halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre egyaránt. Az iskola mindennapjaiban

ugyanakkor megjelenik a sokszínűség: példának említette, hogy az iskolai „életvitel” óra

biztosít lehetőséget arra, hogy a gyerekek megismerjék a más kulturális háttérrel

rendelkező társaik szokásait, életmódját stb. A kőbányai iskola igazgatója említette, hogy

a Kőbányai Pedagógiai Szolgáltató Központ néhány helyi iskolával együttműködésben

kidolgozott egy interkulturális pedagógiai programot, amit az iskola be is épített

pedagógiai programjába, és ami más iskolák számára is elérhető, felhasználható.

Az intézményekben megvalósuló interkulturális témájú és migránsspecifikus projektek

finanszírozási lehetőségeit illetően a résztvevők többféle szempontot említettek. A

pályázati források nehézsége egyrészt, hogy egy pályázat megírásához speciális tudás,

skillek szükségesek, másrészt, hogy a pályázatok megvalósításához külön humán

erőforrásra van szükség, valamint a pályázatmegvalósítás túlzott kötöttségekkel jár.

(Mindemellett több intézményben fontos támogatási forrást jelentenek a TÁMOP-

pályázatok.) Alternatív megoldást jelenthet, ha az iskolának van alapítványa a

kezdeményezések támogatására, illetve a diákok is kutatnak fel forrásokat: támogató


http://www.youtube.com/watch?v=JJ3z2Zjq2zA

78




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


cégeket, szponzorokat keresnek projektötleteik megvalósítására. Bizonyos esetekben az

önkormányzat vagy a KLIK is támogat iskolai kezdeményezéseket. Az egyik iskola

képviselője említette, hogy a legnagyobb támogatást a szülők adják: az iskolában családi

napot szerveztek, ahol a színes programokat ők biztosították, valamint különböző

szolgáltatásokat, értékeket lehetett kuponok ellenében vásárolni; a teljes bevételt az

iskola alapítványa javára fordították.

A beszélgetés témájaként felmerült a pedagógusok bevonhatóságának,

motiválhatóságának, terhelhetőségének kérdése. Az intézményvezető elmondása szerint

ez egy rendkívül fontos kérdés: a pedagógusok nagyon alacsony bérért dolgoznak,

életszínvonaluk az elmúlt években sokat zuhant, és az egzisztenciális gondok kihatnak a

szakmai munkára is. Elmondása szerint a lelkesedés, nyitottság ugyanakkor megvan

bennük, és az intézményvezető feladata, hogy az egyenlő mértékű terhelésről,

feladatmegosztásról gondoskodjon. Más pedagógusok is elmondták, hogy a legfőbb

erőforrást a pedagógusok lelkesedése, szakmai elhivatottsága, a szakma „szeretete”

jelenti. Motiváló tényező ugyanakkor az iskolák közötti versenyhelyzet is, az, hogy a

„fennmaradásukért küzdenek”. Jellemző a pedagógusok közötti szoros együttműködés,

egymás segítése is, ami fontos erőforrás.

A beszélgetés zárásaként olyan területeket azonosítottak, ahol fontos hiányosságok,

fejlesztési lehetőségek merülnek fel. Az egyik ilyen terület a migráns tanulók

középiskolába való bejutásának nehézsége. A nyelvi nehézségek, illetve az eltérő iskolai

előélet miatt a migráns tanulók középiskolába való bejutása nagyon nehézkes, erre

semmiféle rendszerszintű megoldás nincs, a nyelvi és egyéb nehézségekből adódó

hátrányokat semmilyen módon nem veszik figyelembe. Átfogó szabályozásra volna

szükség – például alternatív felvételi eljárás, mondjuk szóbeli felvételi vizsga biztosítása.

A Kínai-Magyar iskola ezért is tervezi gimnázium indítását, de felmerült a migráns

tanulók számára indított HÍD program lehetősége is mint megoldás.

Kialakult gyakorlat, hogy a nyelvi és egyéb hátrányok leküzdése érdekében a migráns

tanulókat az életkoruknak nem megfelelő, alsóbb osztályokba sorolják. Ezt a megoldást

azonban a szakma nem egyöntetűen támogatja.

Fontos probléma, hogy a pedagógusok nagy része nem rendelkezik megfelelő

módszerekkel, eszközökkel a migráns gyerekek tanórai integrációjának megoldására,

sokan nem vállalják az ezzel járó többletfeladatokat. Fontos volna a differenciált oktatás

megvalósítása, ehhez pedig a szakemberek képzése. Felmerült a korszerű, hatékony

magyar mint idegen nyelv tankönyvek szükségessége is. (A jelenleg a piacon fellelhető

magyar mint idegen nyelv segédanyagok nem megfelelőek, elavultak, nem veszik

figyelembe a kulturális különbségeket.) Problémaként merült fel az is, hogy az új

köznevelési törvény és a tantervek sokkal kötöttebbek, szabályozottabbak, sokkal


79




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


konkrétabb követelményeket tartalmaznak, ami a migráns tanulók számára komoly

nehézséget jelenthet.

A beszélgetés végén a résztvevők megerősítették szándékukat a szakmai

együttműködésre, a jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztására.


80




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Összegzés

A kutatás során tehát 13 szakértői interjút készítettünk az interkulturális pedagógia vagy

a migráns gyerekek, tanulók integrációja területén projekteket megvalósító hazai

szakemberekkel, illetve két fókuszcsoportos beszélgetést folytattunk a téma hazai

szakértőivel, illetve pedagógusokkal.

A kutatás tapasztalatai, illetve a hazai szakértők interjúkban, fókuszcsoportokban

elhangzott véleménye alapján az a kép látszik kirajzolódni, hogy bár egyre több projekt

és kezdeményezés valósul meg a témában, az interkulturális pedagógiai gyakorlat hazai

elterjedése még nem általános és rendszerszintű.

A téma hazai szakértői szerint az elmúlt évek nagy előrelépése, hogy az interkulturális

pedagógia, a multikulturális nevelés bekerült a pedagógiai köztudatba és a közbeszédbe:

a pedagógusok, szakemberek ismerik a kifejezést, és egyre több esetben találkoznak

olyan projektekkel, kezdeményezésekkel, amelyek interkulturális pedagógiai gyakorlatok

megvalósítására irányulnak. Ugyanakkor jellemző, hogy a szakmai terminus szűkebb

értelmezést nyer a gyakorlatban: a pedagógusok számára sok esetben az eltérő

kulturális háttérrel rendelkező tanulók (főleg bevándorlók, illetve a hazai társadalmi

sajátosságoknak megfelelően a roma tanulók) „felzárkóztatását”, illetve speciális

oktatási-nevelési szükségleteiknek megfelelő oktatását jelenti. Amennyiben az

interkulturális nevelés a gyakorlatban tágabb értelmezést nyer és céljává a kultúrák

közötti párbeszéd és a kölcsönös megértés elősegítése válik, sok esetben jellemző, hogy

ez „csak” a különböző kultúrákról való ismeretek közvetítését jelenti, sokszor kifejezetten

egzoticizáló módon (számos projektben jelenik meg a bevándorló kultúrák bizonyos

hagyományos elemeinek, például ételeinek, viseleteinek stb. megismerése anélkül, hogy

az interkulturális dimenzió, a saját kultúrára való reflektálás is megjelenne), és kevésbé

vagy egyáltalán nem jelenik meg az interkulturális kompetenciafejlesztés, a valódi

interkulturális dimenzió.

Hazánkban – ahogyan azt már a bevezetőben említettük – a migráns gyermekek

jelenléte a közoktatásban – európai összehasonlításban – nem jelentős, és a migráns

gyermekek nagyobb része magyar etnikumú, magyar anyanyelvű tanuló. A migráns

gyerekek nagyobb része (kb. 60 százaléka) Budapesten él és jár iskolába. Budapesten

jellemző, hogy néhány iskolában a migráns gyerekek fogadása, oktatása-nevelése és az

iskola befogadó jellegének erősítése az intézmény profijává vált; ezekben az iskolákban

számos projekt, illetve program, kezdeményezés valósul meg a migráns gyerekek iskolai

integrációját elősegítendő. Az Európai Unió integrációs politikájának köszönhetően

Magyarországon is rendelkezésre állnak források a migránsok (köztük a migráns tanulók,

gyerekek) integrációját elősegítő projektek megvalósítására. A Menedék Egyesület

profilja, tevékenysége miatt kutatásunk fókuszában is részben ezek a projektek állnak. A


81




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


kutatás tapasztalatai alapján itt is jellemző, hogy a projektek egy-egy speciális területen,

sok esetben egymástól függetlenül valósulnak meg; az átfogó, rendszerszintű

megoldások száma alacsony. Az interkulturális pedagógiai célok megvalósítására, illetve

a migráns gyerekek integrációjára irányuló pedagógiai gyakorlatok tehát tapasztalataink

szerint inkább projekt alapon, projektfinanszírozással működnek, sok esetben civil

szervezetek megvalósításával az oktatási intézményeken belül vagy velük

együttműködésben. Ez általában határozott idejű, egy-két évre szóló támogatást jelent

(ugyanakkor jellemző, hogy a sikeres projektek újra és újra pályázatot nyernek, így

hosszabb ideig működnek), ez a fajta finanszírozási mód pedig nagyon megnehezíti a

projektek fenntarthatóságát.

A számos helyi szinten megvalósuló jó gyakorlat és kezdeményezés mellett – ahogyan

említettük – sokan hiányolják az átfogó, rendszerszintű megoldásokat. Az egyik

legnagyobb problémaként az interjúalanyok közül többen a felsőoktatást, azon belül is a

tanárképzést említették: az interkulturális pedagógia ma nem jelenik meg a tanárképzési

curriculumban kötelező tárgyként. Bár – Európában szinte egyedülálló módon – az ELTE-

n működő Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ által intézményesült a

magyar felsőoktatásban a szakemberképzés, ez kevés hallgatót érint, és nem pótolja a

téma tanárképzésben jelen lévő hiányát. Fontos volna, hogy a pedagógus végzettség

megszerzéséhez szükséges legyen az interkulturális pedagógiai elvekkel és

gyakorlatokkal való megismerkedés, ezáltal válna biztosítottá a téma megjelenése az

oktatási intézményekben is.

A szakemberek – pedagógusok, illetve más szakemberek – képzésének (módszertani,

kompetenciafejlesztés stb.), továbbképzésének szükségességét, illetve a szakmai

kapcsolatok, hálózatok, együttműködések építését és a tapasztalatcserét, szakmai

fórumok létrejöttét és működtetését nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez szinte minden

szakértői interjú, illetve a fókuszcsoportos beszélgetések során is igényként merült fel.

Hangsúlyosan jelent meg az is – mind a pedagógusok, mind a civilek,

projektmegvalósítók részéről –, hogy az amúgy is rendkívül leterhelt pedagógusok

motivációjához szükséges a továbbképzések, többletfeladatok számára a többletidő,

illetve bizonyos esetekben többletjuttatás biztosítása is. Az intézményvezetők

elkötelezettsége is meghatározó ebből a szempontból, többen említették az

intézményvezetők képzésének szükségességét is.

A kutatás további tapasztalata, hogy a nemzetközi kapcsolatok építése és erősítése, a

nemzetközi együttműködés az oktatásfejlesztés fontos eszköze lehet. Bár a vizsgált hazai

projektek közül csak kettő volt, ami kifejezetten nemzetközi együttműködésen alapult

(Világsuli, Angliai tanulmányút), az Európai Unión belül az ilyen projektek támogatása és

megvalósulása jelentős. A nemzetközi együttműködés lehetősége – a vele járó

kapcsolatépítés, utazás, tapasztalatcsere stb. – vonzó és motiváló a pedagógusok,


82




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


szakemberek számára. A helyi társadalom jellegzetességeiből eredő problémák és

kihívások (például bizonyos csoportok társadalmi kirekesztettsége stb.) megoldása

szempontjából sokszor hasznos és izgalmas a hasonló jellegű, mégis más problémák

megismerése (amiben a szakember kevésbé érintett és képes az objektívebb

megítélésre), illetve a nemzetközi tapasztalatok, jó gyakorlatok megismerése. A

bemutatott jó gyakorlatok közül is van olyan, ami egy külföldön elterjedt és sikeres

módszer hazai adaptációján alapul (Persona Doll), itt azonban nagyon fontos a helyi

társadalmi viszonyokat, illetve a szakmai tapasztalatokat, viszonyokat tekintetbe vevő

adaptációs folyamat.

További tapasztalat – és ez főleg a konkrét projekmegvalósításnál, a szakértői interjúk

során merült fel –, hogy a sikeres projektek, kezdeményezések megvalósításához

szükséges a tágabb környezet; a szülők, más szakemberek, továbbá a helyi társadalom

bevonása is. A szülőkkel való kommunikációra, tájékoztatásukra, véleményük,

tapasztalataik beépítésére érdemes külön figyelmet fordítani, akárcsak a diákok nagyon

aktív bevonására a projektmegvalósításba. A „diákok hangjának” erősítése, az iskolai

inklúzió megvalósítására való törekvés az interkulturális pedagógiai célokkal összhangban

áll.

A kutatás során kirajzolódott, hogy – főleg az internetnek köszönhetően – nagyon sok

forrás, szakmai anyag, széles körű tájékozódási lehetőség áll a szakemberek,

projektmegvalósítók rendelkezésére. Egy projekt fenntarthatósága, illetve a

hatékonysághoz szükséges szakmai tapasztalatcsere biztosítása érdekében hasznos, ha a

projektek, kezdeményezések online felületen közzéteszik a projekttel kapcsolatos

információkat, szakmai anyagokat.

A vizsgált projektek – illetve ismereteink szerint az egyéb, bevándorlókkal kapcsolatos

programok, kezdeményezések – nagyobb része a fővárosban valósul meg. Bár a

Magyarországon élő migránsok többsége is itt él, fontos volna, hogy a többségi

társadalmat érzékenyítő, az interkulturális nevelés általános céljait megvalósító projektek

vidékre is eljussanak. Ezért jó gyakorlat a projektmegvalósításban a vidéki célcsoport

elérése.

Több, a kutatásban vizsgált projekt megvalósításában jelentős szerepet játszottak az

önkéntesek. Ez fontos jó gyakorlat, szükséges azonban, hogy az önkéntesek képzésére,

mentorálására, esetleges szuperviziójára külön figyelmet fordítsanak. A vizsgált

projektek esetében viszont kevés példát láttunk arra, hogy az önkéntesek az érintett

csoportok képviselői (migránsok, menekültek) lettek volna. Ez tovább növelné a

projektek hatékonyságát, illetve a bevándorlók társadalmi integrációját, elfogadását.

A kutatás tapasztalatai szerint a projektek hatékonyságát, sikerességét növeli az is, ha a

projektmegvalósítás előtt lehetőség van részletes problémafeltérképezésre,

igényfelmérésre, jó esetben pilot program indítására és a tapasztalatok beépítésére.


83




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


(Mégis, a pilot programok indítását a támogatási keretek sokszor nem teszik lehetővé.)

Növeli a projektek szakmai hatékonyságát az is, ha már működő jó gyakorlat

adaptációjára, folytatására, kiterjesztésére épül a projekt, különösen, ha a megvalósítók

között aktív szakmai együttműködés, tapasztalatcsere zajlik. A projektek értékelése

nagyon fontos eleme a projektmegvalósításnak. A jó gyakorlatokat megvalósító hazai

szakemberekkel készített interjúk során kértük, hogy értékeljék projektjeiket,

azonosítsák sikereiket és nehézségeiket, illetve, ha tudják, értékeljék a projekteket a

célcsoport, illetve a szakma szemszögéből is. Általában elmondható, hogy bár a belső

értékelésre nagy figyelmet fordítanak a megvalósítók, a tapasztalatok beépítése

folyamatos, külső – független szakértői – értékelés nem történik. Nagyon sok interjúban

szóba került – különösen a szakembereket, illetve a többségi társadalmat érzékenyítő

projektek esetében – az attitűdváltozás kérdése. A legtöbb esetben nincsenek eszközök

az attitűdváltozás mérésére, a projekt valódi hatékonysága így kérdéses, „bizonytalan” a

megvalósítók számára is. Sokan fejezték ki azt is, hogy a valódi attitűdváltozás, vagy

éppen paradigmaváltás létrejöttéhez hosszabb és állandó folyamat szükséges, a

projektalapú, egy-két éves, néhány tevékenységre épülő projektek – bár sok

szempontból hatékonyak lehetnek és elindíthatnak változásokat – nem nagy

valószínűséggel eredményeznek attitűdváltozást.

Fontos volna tehát, ha az interkulturális nevelés célkitűzéseinek megvalósítására, illetve

a migráns tanulók integrációjára irányuló kezdeményezések nem – csak – projekt alapon,

néhány éves ciklusokban, bizonytalan finanszírozási háttérrel működnének, hanem

rendszerszinten: a pedagógusképzés és a közoktatási keretek átalakításával. Fontos

volna továbbá az attitűdváltozás mérésére nagyobb figyelmet fordítani.

Mindazonáltal a vizsgált és sikeresen megvalósított projektek biztatóak: számos eszköz,

módszer és lelkes, képzett szakember már rendelkezésre áll.


84




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


II. Interkulturális pedagógiai jó gyakorlatok Európában

Bevezetés

Az interkulturális nevelés definíciója természetesen nemcsak a magyar szakmai közegben

sokféle, hanem nemzetközi szinten is, az elmúlt évtizedben számos nemzetközi

tanulmány jelent meg kifejezetten ebben a témában6. Az Európai Tanács „Fehér Könyv a

kultúrák közötti párbeszédről” kiadványa is részleteiben feltérképezi a témát, egyfajta

alapot kínálva az interkulturális neveléssel foglalkozó európai szervezeteknek7.

Jelen kutatás nemzetközi részének előkészítésében az interkulturális nevelést egy olyan

formális/nem formális tevékenységként definiáltuk, amelynek célja, hogy felkészítse

mind a többségi társadalomhoz, mind bevándorló vagy bármely kisebbséghez tartozó

gyereket vagy felnőttet egy kulturálisan sokszínű társadalomban való kiegyensúlyozott

élethez, az interkulturális kompetencia növelésével, az esélyegyenlőség maximális

biztosításával, valamint a rasszizmus és intolerancia háttérbe szorításával.

Az interkulturális pedagógia különféle területeken jelenik meg Európában, azonban az

ezzel foglalkozó projektek alapvetően általában három fő területre fókuszálnak: a

migráns gyerekek, a roma/traveller gyerekek, valamint a munkavállaló külföldi szülők

gyerekeinek oktatására. Bár a kutatás elsősorban a migráns gyerekekkel kapcsolatos

szervezetekre és projektekre koncentrált, nem zártuk ki azokat a programokat sem,

amelyek csak a roma/traveller gyerekek oktatásával foglalkoznak, főként mivel a két

célcsoport gyakran ugyanazon problémával küzd, és a velük foglalkozó pedagógusoknak

is hasonló a módszertani eszköztára.


A kutatás nemzetközi részének legfontosabb célja az volt, hogy az interkulturális

pedagógia terén fellelhető európai gyakorlatokat feltérképezze, így a tanulmány

célcsoportját képező pedagógusok részletesebben megismerhetik azokat, illetve

beemelhetik, ötvözhetik saját gyakorlataikkal, növelve módszertanuk hatékonyságát.

Ennek megfelelően először egy széles körű európai adatbázis összeállítását végeztük el,

amit egy online kiküldött kérdőív elkészítése, kiküldése, majd az adatok elemzése

követett.

6 Portera, Agostino (2008): Intercultural education in Europe: epistemological and semantic aspects. In:

Intercultural Education. Vol. 19. No. 6: 481-491. Palaiologou, Nektaria and Dietz, Gunther (2012): Mapping the Broad Field of Multicultural and Intercultural Education Worldwide: Towards the Development of a New Citizen. Cambridge Scholar Publishing, Newcastle upon Tyne. 7 http://www.europatanacs.hu/pdf/FeherKonyv-WhitePaper_onInterculturalDialogue_magyarul.pdf


http://www.europatanacs.hu/pdf/FeherKonyv-WhitePaper_onInterculturalDialogue_magyarul.pdf

85




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Adatbázis összeállítása

Elsőként összeállítottuk azon európai szervezetek listáját, amelyek interkulturális

pedagógia terén tevékenykednek, és lehetőleg egy olyan jó gyakorlattal is rendelkeznek,

amelyet érdemesnek tartanak megosztani a szakmai közönséggel. Az adatbázis

összeállításának módszertani hátterét úgynevezett „desktop research” adta, ennek

megfelelően minden olyan szervezetet és programot megpróbáltunk összegyűjteni,

amelyek az interkulturális nevelés területén tevékenykednek. A célunk az volt, hogy az

Európai Unió minden tagállamából (természetesen annak méretétől függően) minimum

20-30 szervezet legyen minden ország listáján. Az adatgyűjtés során nemcsak a

világhálón angol nyelven fellelhető szervezetekre és programokra koncentráltunk, hanem

törekedtünk a csak saját anyanyelvükön szereplő szervezetek feltérképezésre is. A kész

adatbázis több mint 500 szervezet listáját tartalmazza, valamint olyan

ernyőszervezeteket, hálózatokat, amelyek nem köthetők egy-egy országhoz. Az

adatbázisban 2/3 arányban nyugat-európai országok szervezetei találhatók, a maradék

1/3 pedig Közép- és Kelet-Európa szervezeteit foglalja magában. Azt gondoljuk, hogy

maga ez a nagy elemszámú lista egy olyan hiánypótló dokumentum, amely tudomásunk

szerint még nem szerepel egy nyilvános adatbázisban sem.

Kérdőív összeállítása

A kérdőív összeállításában több szempont vezérelt minket. Egyrészt fel kívántuk

térképezni azokat a szervezeteket, amelyek tevékenységének körében szerepel az

interkulturális pedagógia gyakorlata. Másrészt pedig olyan konkrét jó gyakorlatok

összegyűjtése volt a cél, amelyek az interkulturális pedagógia terén születtek, és

hasznosak lehetnek a hazai pedagógustársadalomnak, különös figyelemmel a migráns

tanulókkal kapcsolatos programokra. A fenti okokból a kérdőív két különálló egységből

állt: az első részben kizárólag a szervezetek működési tevékenységéről kérdeztünk, a

második részben pedig a szervezetek által megvalósított interkulturális projektek

feltérképezése volt a cél.

Az online kérdőív eredményeinek értékelése

Az adatlapot 58 szervezet töltötte ki. Az általános szervezeti információkon túl 45

szervezet adott meg információkat egy-egy konkrét interkulturális projektről is. Mivel

nem minden szervezet rendelkezett aktuális projekttel, nem zártuk el őket a válaszadás

lehetőségétől, hiszen a szervezetek struktúrája és feladatköre is értékes információ volt a

kutatás szempontjából.


86




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Interkulturális nevelési projekteket megvalósító szervezetek

A kérdőív első felében az interkulturális nevelési projekteket megvalósító szervezetek

feltérképezése volt a célunk, amit a legalapvetőbb adatok megkérdezésével kezdtünk.

Először is arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen országot képviselnek a válaszadó

szervezetek. A szervezetek országok szerinti megoszlása az alábbi:

7 7

6

5 5

4 4

3

2 2 2 2 2 2

1 1 1 1 1

0

1

2

3

4

5

6

7

8

Belgium

Por

tugá

lia

Mag

yaro

rszá

g

Norv

égia

Egy

esült

Királysá

g

Dáni

a

Spa

nyolor

szág

Rom

ánia

Ném

etorszá

g

Své

dorsz

ág

Kos

zovó

Letto

rszá

g

Szlov

énia

Gör

ögor

szág

Bulgá

ria

Horv

átorszá

g

Franc

iaors

zág

Olasz

orszá

g

Oro

szor

szág

3 szervezet az Európai Gazdasági Térségen kívüli országot képvisel, további 15 szervezet

az elmúlt tíz évben csatlakozott EU-tagállamokból származik. A többi 40 szervezet

régebbi EU-tagállam és Norvégia képviselője. A legtöbben (7-7 szervezet) Belgiumból és

Portugáliából válaszoltak a megkeresésünkre, mely két ország híresen sok interkulturális

programot valósít meg migráns témában, őket rögtön Magyarország követi, ez

valószínűleg nem az interkulturális programok nagy számának, hanem a kutató team

ismeretségének, kapcsolati hálójának köszönhető.

Kíváncsiak voltunk, hogy milyen működési formájú szervezetek keltik életre az európai

interkulturális nevelési projekteket. Az elvégzett elemzés tükrében a szervezetek

működési forma szerint az alábbi megoszlást mutatják:


87




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


57%26%

7%

3%7%

Non-profit szervezet

Közintézmény

Jótékonysági szervezet

Vállalkozás/gazdasági társaság

Egyéb

A szervezetek több mint fele (57%) non-profit szervezet, további egynegyede (26%)

állami vagy önkormányzati fenntartású közintézmény. A fennmaradó 17% nagy része

(7%) jótékonysági szervezet, a maradék pedig vállalkozás vagy az egyéb kategóriába

tartozik. Úgy tűnik tehát, hogy alapvetően kevés vállalkozás, gazdasági társaság tűzi

zászlajára az interkulturális oktatást-nevelést, aminek oka feltételezhetően az, hogy

ezeknek a képzéseknek, programoknak nincs magas piaci értékük.

A fentiek kiegészítéseként azt néztük meg, hogy milyen típusú szervezetek

tevékenykednek a témában. Az eredmények szerint a szervezetek közül 31 (53%)

oktatással, képzéssel (is) foglalkozik, a szervezetek teljes tevékenységstruktúrája az

alábbi képet mutatja:


88




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Az oktatási, különösen a köz- és felsőoktatási formákon kívüli oktatási tevékenység

dominanciája egyértelmű a vizsgált szervezetek körében. Erőteljes még a különféle

szolgáltatások nyújtása, ez részben önálló profilként, részben oktatási, kutatási vagy

érdek-képviseleti tevékenységeket kiegészítve jelenik meg. Figyelemre méltó a

felsőoktatási intézmények alacsony aránya.

A szervezetek működési szintjét is fontosnak tartottuk feltérképezni. Az adatok szerint a

nemzetközi tevékenység jelenik meg a leghangsúlyosabban, a szervezetek kétharmada

(67%) működtet valamilyen nemzetközi programot. A szervezetek több mint fele (53%)

nemzeti szinten (is) tevékenykedik, regionálisan 36, helyi szinten 40 százalékuk

működik. 12 szervezet (21%) mind a négy szinten, 10 szervezet (17%) csak nemzetközi

szinten tevékenykedik. Úgy tűnik tehát, hogy a lekérdezett szervezetek körében

nagymértékű a nemzetközi együttműködés. Ez részben valószínűleg annak is

köszönhető, hogy (egy későbbi táblázat adatait előrehozva) a szervezetek jelentős

százaléka EU-s források felhasználásával hajtja végre a projektjeit, mely források

előnyben részesítik a nemzetközi együttműködést. Csak helyi szinten működő szervezet

nem töltötte ki a kérdőívet, ami szintén azt bizonyítja, hogy az interkulturális nevelés

tevékenysége vonzza magával a partnerséget nemzeti, illetve nemzetközi szinten. A

tevékenységi szintek szerinti megoszlást a következő ábra szemlélteti:

A sze rve ze te k te vé ke nysé g i szintje (tö b b vá la szle he tő sé g is vo lt)

39,7%36,2%

53,4%

67,2%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

Helyi Regionális Nemzeti Nemzetközi

Az egyik legérdekesebb kérdés annak vizsgálata, hogy kik a válaszadó szervezetek

célcsoportjai. A kiértékelt adatok szerint a legtöbb szervezet vegyes profilú, több – az


89




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


interkulturális oktatás-nevelés szempontjából releváns – célcsoporttal is dolgozik. A

kérdőívben összesen 10 lehetséges célcsoportra kérdeztünk rá, azt, hogy a vizsgált

szervezetek mekkora hányada foglalkozik egyikkel vagy másikkal, a következő ábra

szemlélteti. A szervezeteknek lehetőségük volt egyéb célcsoportokat is megnevezni,

közel 50 százalékuk élt is ezzel a lehetőséggel, ők az időseket, kutatókat, művészeket,

kulturális menedzsereket, aktivistákat, szakpolitikusokat, sőt akár a teljes lakosságot is

említették.

A v izsg á lt sze rve ze te k fő cé lcso p o rtja i (tö b b vá la sz is

le he tsé g e s vo lt)

57%53% 52%

41%38%

28%24%

19% 17% 16%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

Fiata

lok

Tanár

ok

Etnikai k

iseb

bsége

k

Beván

dorló

k

Gye

reke

kNők

Men

ekülte

k, m

ened

ékké

rők

Fogya

tékk

al é

lők

Egyéb

kiseb

bség

ek

Vallá

si cso

porto

k, k

özöss

égek

A vizsgált szervezetek leggyakrabban fiatalokkal, pedagógusokkal és etnikai

kisebbségekkel foglalkoznak. Számottevő még a bevándorlókkal és gyerekekkel

foglalkozó szervezetek aránya. Meglepően magas a pedagógusok aránya, ami pozitív

képet fest a jövőről a kérdezett országokban, hiszen a pedagógusok munkájának van az

egyik legmagasabb multiplikátor hatása. Minden pedagógus, aki részesül akár egy

interkulturális projektben, akár egy interkulturális képzésben, azonnal és valószínűleg

hosszú távon nagyszámú diákkal tudja felhasználni ezt a kompetenciáját, átadni szerzett

tudását.

A szervezetek célcsoportjaikat különféle tevékenységeken, szolgáltatásokon keresztül

érik el. Összesen 12 lehetséges tevékenységre kérdeztünk rá, a vizsgált szervezetek

eltérő arányban foglalkoznak ezekkel. A megoszlást a következő ábra szemlélteti.


90




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A sze rve ze te k te vé ke nysé g e i, szo lg á lta tá sa i

79%

69%62% 59% 55%

47%

35%28% 26% 22%

14% 12%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

Okt

atás,

nev

elés

Tréni

ng

Érz

ékeny

ítés

Háló

zaté

pítés

Kut

atás,

pub

likáci

ó

Kap

acitá

sfej

lesz

tés

Tanács

adás

Méd

ia, k

omm

unik

áció

Érd

ekkép

vise

let

Med

iáció

Támog

atás,

ösz

töndí

jak

Egé

szsé

gügyi

pro

gram

ok

Az eddigi adatok alapján nem meglepő, hogy az oktatás-nevelés és a tréning volt a két

leggyakoribb tevékenység, mindössze 7 szervezet nyilatkozott úgy, hogy egyikkel sem

foglalkozik. Számottevő még az érzékenyítő programokkal, hálózatépítéssel, valamint a

kutatással, publikációval foglalkozó szervezetek aránya. A legkevésbé a támogatások

nyújtása és az ösztöndíjprogramok szerepelnek a vizsgált szervezetek repertoárjában.

A szervezetek közel 90 százaléka fizetett alkalmazott(akk)al dolgozik. Mindössze 6

szervezet nyilatkozott úgy, hogy nincs fizetett munkatársa. A többség kis szervezetnek

minősül, a legfeljebb 15 főt foglalkoztatók aránya 50 százalék fölött van. Jelentős (22%)

ugyanakkor a 100 főnél több alkalmazottal dolgozó szervezetek aránya is. Érdekes adat

ez, mert azt jelzi, hogy a mini- és a makroszervezetek foglalkoznak leginkább

interkulturális programokkal, azaz valószínűleg az érem egyik oldalán kis szervezetek

helyi tevékenységeket folytatnak, a másik oldalán pedig nagyobb szervezetek többéves,

partnerségre alapuló projekteket bonyolítanak le. Természetesen a két véglet között is

léteznek szervezetek, az érdekes inkább ezen szervezetek kisebb aránya. A megoszlást a

következő ábra mutatja.


91




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Há ny te lje s á llá sú (va g y a zza l e g ye né rté kű ré szmunka id ő s)

munka tá rsa va n a sze rve ze tne k?

10%

33%

14%

12%

9%

22%

nincs

1-5

6-15

16-50

51-100

több mint 100

Önkénteseket a fizetett alkalmazottaknál kisebb arányban és létszámban foglalkoztatnak

a vizsgált szervezetek. A szervezetek egyötöde egyetlen önkéntest sem foglalkoztat,

további egyharmaduk pedig legfeljebb ötöt. Ez egy érdekes, és nem egyértelműen

biztató adat, különösen, ha az EU-s források magas szintű felhasználását nézzük, hiszen

az önkéntes munkát szinte a legtöbb pályázati forma előnyben részesíti, támogatja.

Há ny ö nké nte s se g íti a sze rve ze t munká já t?

22%

33%

19%

7%

7%

12%

egy sem

1-5

6-15

16-50

51-100

több mint 100


92




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A szervezetek kétharmada (66%) foglalkoztat olyan munkatársat vagy önkéntest, aki

egyben a szervezet tevékenysége célcsoportjának képviselője. Ez kedvező kép,

ugyanakkor ezt a számot még lehetne növelni, hiszen a célcsoport bevonása a

projektmegvalósításba szinte elengedhetetlen feltétele a sikeres megvalósításnak.

A következő ábra a szervezetek működését finanszírozó főbb forrásokat szemlélteti. A

szervezetek kétharmada (66%) összetett finanszírozási struktúrával bír, egyharmaduk

csak egyféle forrásból finanszírozza működését. A domináns finanszírozási források az

EU-s és kormányzati források, valamint a szervezetek saját bevételei (megtakarítások,

szolgáltatási díjak, tagdíjak stb.). Mindössze két szervezet van, amely nem részesül e

három forrás valamelyikéből, ezek magánadományokból működnek. Azt a hipotézist

tehát, hogy az interkulturális nevelési programok nagy része támogatás alapon működik,

egyértelműen bizonyítják a kiértékelt adatok.

A sze rve ze te k fő fina nszíro zá s i fo rrá sa i

52%48% 48%

28%24%

21%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

Ko

rmá

ny

za

ti

forr

ás

ok

EU

fo

rrá

so

k

Sa

ját

forr

ás

ok

(me

gta

ka

rítá

s,

be

vé

tel)

Ne

mz

etk

öz

i

ala

pít

vá

ny

ok

Ma

gá

na

do

má

ny

ok

Ön

ko

rmá

ny

za

ti

forr

ás

ok

Interkulturális nevelési projektek/jó gyakorlatok

A kérdőív második felében azt kértük a válaszadóktól, hogy jelöljenek ki a szervezetük

működési köréből egy interkulturális neveléssel kapcsolatos projektet, amit érdemesnek

tartanak egy „jó gyakorlatokat” felmérő kutatáshoz, és csak ennek a projektnek a

kapcsán válaszoljanak a kérdésekre.

A projektek fő célcsoportjainak megoszlása jelentős hasonlóságot mutat a szervezetek

általános célcsoportjaival, de az etnikai kisebbségek, bevándorlók és menekültek


93




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


lényegesen hangsúlyosabban vannak jelen az interkulturális projektek célcsoportjaiban,

mint a szervezetek általános célcsoportjaiban. Igaz ez akkor is, ha csupán azt a 45

szervezetet vizsgáljuk, amely közölt adatokat egy általa megvalósított interkulturális

projektről. E szervezetek 62 százaléka jelölte meg fő célcsoportként e három célcsoport

valamelyikét (vagy akár mindhármat), ugyanakkor az általuk megvalósított

interkulturális projektek 80 százaléka ezen csoportokat célozza. A hangsúlyeltolódás

származhat abból, hogy az interkulturális projektek célcsoportjai nagyobb

valószínűséggel kerülnek ki e három kategória valamelyikéből, és több szervezet – az

elérhető támogatások miatt vagy stratégiai megfontolásból – akkor is szolgáltat e

csoportok felé, ha egyébként nem tekinti őket tevékenysége fő célcsoportjának.

Az inte rkulturá lis p ro je kte k cé lcso p o rtja i

62%

56% 56%

49%

40%

31%29% 27%

22%18%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

Etnikai k

iseb

bsége

k

Beván

dorló

k

Fiata

lok

Tanár

ok

Gye

reke

k

men

ekülte

k, m

ened

ékké

rők

Nők

Vallá

si cso

porto

k, k

özöss

égek

Fogya

tékk

al é

lők

Egyéb

kiseb

bség

ek

A projektek leggyakrabban a bevándorlók társadalmi befogadásával, az interkulturális

párbeszéddel és az interkulturális oktatás-neveléssel foglalkoznak. A lehetséges

tevékenységi területek gyakoriságát a vizsgált projektek között a következő ábra

mutatja.


94




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A p ro je kte k fó kusza (p ro je kte nké nt le g fe lje b b há ro m)

43% 43%

39%

30%27%

25%

20%18%

11%

7%

2% 2% 2%

0,0%

5,0%

10,0%

15,0%

20,0%

25,0%

30,0%

35,0%

40,0%

45,0%

50,0%

Beván

dorló

k tá

rsad

alm

i bef

ogadá

sa

Inte

rkultu

rális

pár

besz

éd

Inte

rkultu

rális

oktat

ás, n

evel

és

Tanár

képzé

s

Inte

rkultu

rális

kom

peten

ciaf

ejlesz

tés

Nye

lvta

nulá

s

Egyéb

kiseb

bség

ek tá

rsad

alm

i bef

ogad

ása

Ras

szizm

us, x

enof

óbia e

lleni h

arc

Tolera

ncia

-pro

gram

Mun

kaer

ő-piac

i pro

gram

ok in

terk

ultu

rális

dim

enziój

a

Vallá

sköz

i pár

besz

éd

Inte

rkultu

rális

kon

flikt

uske

zelé

s

Info

rmác

ióny

újtá

s okt

atás

i jog

okró

l

A projektek főbb tevékenységeinek leírásához módszertani okokból nyitott kérdést

használtunk, mert nem akartuk befolyásolni a válaszadókat a tevékenységek körének

behatárolásával. A válaszok elemzésekor több vonal rajzolódott ki, összesen hat olyan

csoportot tudtunk kialakítani, amelyek mentén a legtöbbször felsorolt tevékenységek

vizsgálhatók. Ez a hat irányvonal a következő:

1. A fogadó ország nyelvi képzése migráns gyerekeknek formális/nem formális

keretekben, illetve a szaktanárok továbbképzése nyelvoktatás témában.

2. Integrációs programok migráns gyerekeknek, tábor, iskolán kívüli programok,

mentorálás, kulturális iskolai programok, integrációs program szülőknek.

3. Interkulturális tematikájú tanárképzés, tréning, oktatófilmek, kiadványok a

pedagógusoknak.

4. Művészeti, kulturális projektek, filmek, színház, fesztiválok gyerekeknek, illetve

iskoláskorú fiataloknak.

5. Interkulturális neveléssel összefüggő kutatások, konferenciák, valamint ezzel

szoros összefüggésben az érdekérvényesítés fejlesztése az interkulturális

pedagógiával foglalkozó szervezeteknek.

6. A szektorok közötti együttműködés segítése, érdekérvényesítés, szakpolitikai

fejlesztés.


95




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


A fentiek tükrében látszik tehát, hogy elsősorban konkrét tevékenységekben és konkrét

célcsoportban gondolkodnak a szervezetek, Ugyanakkor a 6. számú irány, a szektorok

közötti együttműködés egyfajta új trend, amely remélhetőleg egyfajta hosszú távú

partnerséget vetít előre az interkulturális nevelés szereplői között. (Sajnos ebből volt a

legkevesebb, pedig ez egy nagyon fontos része a sikeres interkulturális oktatásnak.)

A projektek finanszírozását az esetek többségében EU-s vagy kormányzati forrásokból,

és hasonló arányban a szervezetek saját bevételeiből, forrásaiból fedezik a megvalósítók.

A nemzetközi alapítványok és magánadományok szerepe elhanyagolható, az

önkormányzati forrásoké is. Ez utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen az európai

szakpolitikai diskurzusok gyakran hangoztatott szempontja az integrációs folyamatok

helyi szintű támogatásának fontossága. Ennek ellenére az itt bemutatott projektek

finanszírozásában a helyi dimenzió elhanyagolható.

A p ro je kte k fő b e vé te li fo rrá sa i (p ro je kte nké nt le g fe lje b b há ro m)

48%43% 43%

20%

9% 7%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

EU

fo

rrá

so

k

Ko

rmá

ny

za

ti

forr

ás

ok

Sa

ját

forr

ás

ok

(me

gta

ka

rítá

s,

be

vé

tel)

Ne

mz

etk

öz

i

ala

pít

vá

ny

ok

Ma

gá

na

do

má

ny

ok

Ön

ko

rmá

ny

za

ti

forr

ás

ok

A projektek hozzávetőleges költségvetését a következő ábra szemlélteti. Feltűnően

magas a nagy, 100 ezer eurót meghaladó költségvetésű projektek aránya, több mint 40

százalék. A nagy költségvetésű projektek szinte mindegyike EU-s vagy kormányzati

támogatásból működik, a 19 projekt közül mindössze három van, amelyet önkormányzati

forrásból, illetve magánadományokból és a szervezet saját bevételeiből valósítanak meg.

Ez rímel a szervezetek költségvetéseinél mondottakra, azaz a nagy EU-s projektek még

mindig jelentős mennyiségben találhatók az interkulturális projektek között, és a

helyi/önkormányzati dimenzió elenyésző.


96




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Me kko ra a p ro je kt kö ltsé g ve té se

16%

13%

13%

16%

42%0-5000 EUR

5001-20.000 EUR

20.001-50.000 EUR

50.001-100.000 EUR

Több mint 100.000 EUR

A projektek megvalósítói optimistán tekintenek a jövőbe a folytatást illetően. Mindössze

egy szervezet nyilatkozott úgy, hogy az általa megvalósított projektnek nem lesz

folytatása, a szervezetek közel kétharmada (62%) biztos benne, hogy a tevékenységet

valamilyen módon folytatni fogja. A fennmaradó bő egyharmad (36%) nem tudja még,

hogy lesz-e folytatás. Ez mindenképpen biztató tény, különösen ha figyelembe vesszük,

hogy a támogatásból fenntartott szervezeteknek nem egyértelműen van mindig pozitív

jövőképük.

A sikeres projektmegvalósítás és -folytatás feltétele a projektek értékelése. A

folyamatban lévő projektek mindegyikéhez tartozik valamilyen szintű evaluáció, a

legtöbb projektnél egyszerre több szinten/módon is folyik az értékelés, a következő

táblázat ezek előfordulási gyakoriságát mutatja. A szervezetek háromnegyede megjelölte

a projekt menedzsmentjét, illetve megvalósítóit mint a projektértékelés egyik forrását.

Ez egy nagyon fontos értékelési szint, ugyanakkor célszerű más értékelési forrásokat is

bevonni. A szervezetek egynegyede (11 szervezet) csak a projektvezetőt vagy a

projektben dolgozó munkatársakat, esetleg a megvalósító szervezet vezetőjét jelölte meg

az értékelés forrásaként. A projektek jelentős részét értékeli a megvalósítástól független

belső vagy külső evaluátor, együttesen a szervezetek több mint fele (56%) él ezzel a

lehetőséggel.


97




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Ki fe le lő s a p ro je kt é rté ke lé sé é rt (e va luá c ió )

75%

34%30%

39% 41%

0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

projektvezető,

koordinátorok

a projekt

haszonélvezői

a projekt

finanszírozója

a szervezet

belső

evaluátorai

külső, független

evaluátor

A kérdőív utolsó kérdésénél arra voltunk kíváncsiak, hogy a válaszadó személy szerint

miben látja az általa képviselt interkulturális projekt sikerességét, illetve milyen

fejleszthető pontokat vél felfedezni. Ezt a kérdést szintén nyitott kérdésként fogalmaztuk

meg, teret adva a válaszadó saját gondolai megfogalmazásának. A válaszadók nagy

többsége a projekt sikerességére volt büszke, valamint sokan arra, hogy sikeres

együttműködést valósítottak meg akár más civil szervezetekkel, akár a célcsoporttal a

projekt során. A válaszadók egy másik részének viszont éppen a „magányos működés”

volt a fő problémája, úgy tűnik, hogy a hálózatokon kívül eső projektek általában egyedül

küzdenek meg az esetlegesen felmerülő problémáikkal. A hiányosságok között

legtöbbször a forráshiányt, illetve a kapacitáshiányt említették a válaszadók, ami a

támogatási struktúrát szemlélve nem meglepő. Második sorban az elégtelen

disszeminációt és a média érdeklődésének hiányát jelölték meg a szervezetek, ami azért

nagyon érdekes, mert úgy tűnik, hogy ha a támogató ezt nem írja elő kötelező elemként,

akkor az érintett szervezeteknek nem marad kapacitásuk ezen tevékenységek

elvégzésére. A harmadik leggyakrabban említett hiányosság a pedagógusok és a migráns

gyerekekkel foglalkozó egyéb szakemberek interkulturális tematikájú képzésének hiánya

volt. Úgy tűnik, hogy azon projektek, ahol nem a pedagógusok továbbképzése a fő cél, a

projekt munkatársai többször szembetalálkoztak azzal a ténnyel, hogy a gyerekekkel

foglalkozó szakemberek nincsenek mindig felkészülve az ő ellátásukra, nevelésükre.


98




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Összegzés

A fenti adatok tükrében összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a válaszadó szervezetek

és projektek vizsgálatának eredményeként kirajzolódik pár egyértelmű tendencia az

európai interkulturális nevelés „jó gyakorlatait” menedzselő szervezetek működésében.

Természetesen hangsúlyoznunk kell, hogy ez nem egy reprezentatív mintavétel,

ugyanakkor az 58 válaszadó szervezet jellegzetességei talán gondolatébresztőek

lehetnek a jövő tekintetében.

Először is a finanszírozás és a költségvetések elemzésének fényében mondhatjuk, hogy a

válaszadó szervezetek interkulturális nevelési projektjei nagyrészt „európai szintű”

projektek. Egyrészt a projektek többségét EU-s források fedezik, amiből fakad az a tény,

hogy a célkitűzések és a tevékenységek gyakran illeszkednek az EU-s irányelvekhez,

szakpolitikai célkitűzésekhez. Ezt alátámasztja mind a viszonylag magas átlagos

költségvetés, mind a nemzetközi partnerségek magas aránya. Elgondolkodtató ez a tény,

mert egyrészt természetesen üdvözlendő az EU-s pályázatok felhasználásának ekkora

aránya az interkulturális nevelés területén, ugyanakkor egy ilyen típusú

forrásfelhasználásnak elkerülhetetlen velejárója a „megfelelés” a pályáztató szervezet

igényeinek akár a téma, akár az időzítés tekintetében, és kevésbé van lehetőség az adott

helyi problémákra, sajátosságokra történő reagálásra. Másrészt talán éppen a

nagyszabású és sok országot, szervezetet magába foglaló, EU-s források által támogatott

projektek léte „hátráltatja” e helyi források bevonását, holott időben és helyben sokkal

inkább tudna reagálni a helyi célcsoportok igényeire. Úgy tűnik, mintha az EU-s források

jelenléte lelassítaná, „ellustítaná” a helyi szintű támogatásokat.

A fentiek összefüggésében már nem meglepő az a tendencia, hogy ellentétben az 1999-

es interkulturális neveléssel kapcsolatos jó gyakorlatok kutatásával (Intercultural

Education in the European Union8), amelyben kifejezetten egyes kisebbségi csoportok

jelentek meg az interkulturális projektek célcsoportjaként, 14 év elteltével változott a

helyzet, és a vizsgált szervezetek egyenlő arányban tekintik célcsoportjuknak az egyes

kisebbségi csoportokat, illetve a tanárokat, fiatalokat, akik általában a többségi

társadalmat képviselik. Ez mindenképp pozitív változás, hiszen az általunk meghatározott

és a jelenlegi szakmai diskurzusban elfogadott interkulturális nevelés definíciójában mind

a többségi, mind a kisebbségi csoporthoz tartozó gyermek és felnőtt egyaránt benne van.

8 Commitee of the Regions of the European Union (1999): Intercultural education in the European Union: local,

regional and interregional activities:examples of good practice. COR – Studies E – 2/99. Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg.


99




Tel: +36-1/322-1502 Fax: +36-1/479-0272


Végezetül pedig egy biztató tény: az adatok tükrében az interkulturális nevelés

célcsoportjai egyre összetettebbek, ami egyre inkább jelent többszereplős projekteket,

amelyekben egyszerre célcsoport a migráns tanuló, a többségi tanuló és a pedagógus.

Ugyanakkor azon projektek száma, amelyek a helyi közösség tagjait is bevonják a

tevékenységekbe, még nem jelentős. Fontos célként tűzhetjük ki az ilyen típusú

projektek számának növelését a jövőben.


menedék – migránsokat segítő egyesület

Documents